1

5.tétel
Képességfejlődés óvodás korban, diagnosztika és pszichopedagógiai intervenció (3-6 év)

Kisgyermekkor általános jellemzői(3-6 év)

A legtöbb változást magában hordozó fejlődési időszak, fizikai, szellemi és lelki átalakulások sorozatán
megyünk keresztül. Alakjukra jellemző még az aránylag nagyobb fej, a domború homlok, a kicsi orr, a
fejletlen áll, és a viszonylag tömzsi nyak. A gyerekek törzse hosszú és tömör, a pocakjuk előre domborodik
a viszonylag nagyméretű belső szervek miatt.
Az óvodáskor végére a végtagok növekedése felgyorsul, a törzs megnyúlik, s már elférnek a belső szervek a
has belső üregében. Ebben az életkorban a legerőteljesebb a mozgásszervek fejlődése, az izmok alakulása.
Váltott lábbal közlekednek a lépcsőn, s egyedül öltözködnek. 4 évesen egy lábon ugrálnak. A kezesség is
ebben az időszakban szilárdul meg(5-6év).
Megpróbálják akaratukat érvényesíteni. Irányítás nélkül nem tudnak kitartóan figyelni, ezért gyakran
váltanak témát játékaikban. Az óvodás gyermek, - intenzív idegrendszeri érése következtében, - gyorsan
tanul, ám az ismeretek megtartásához sok ismétlésre, gyakorlásra van szüksége.  
Az évenkénti hossznövekedés 4-5 cm., a tömeggyarapodás 1,5-2 kg
A gerincoszlopon kialakul az élettani görbület, a csontosodás tovább folytatódik. A fogváltás kezdete,
mely szintén erre az életkorra tehető, jelentős állomás a testi fejlődés folyamatában.
Legfőbb tevékenysége a játék, melynek során előszeretettel utánozza a felnőtteket. Ezt nevezzük
szerepjátéknak.
Az óvodás gyermek mozgásigénye, cselekvési vágya nagy.Ebben a korban egyre kitartóbbá,
összerendezettebbé válik mozgásuk, ügyességük is egyre nő.
Ebben az életkorban válik igazán igényévé a kortársi kapcsolatok kialakítása, ebben a korban van
ténylegesen jelentősége a közösségnek.
.
Óvodás kor végéig fokozatosan differenciálódnak az agyi funkciók. Átalakulás a homloklebenyben – ez
nagyon kell az iskolaérettséghez.

Társas kapcsolatok
 a biztonságos kötődésű gyermek kíváncsian, lelkesen, pozitív érzelmekkel ismerkedik a társas
környezetével
 a bizonytalan kötődésű gyermek nyugtalan, félénk újszerű, stresszes helyzetekben, a társas
kapcsolatai nem túl gazdagok
 iskolába lépés az egy normatív krízis (leválási krízis)

A gondolkodás fejlődése
 Kognitív fejlődésük folyamatos. Jellemző az egocentrizmus, azaz világot kizárólag saját
nézőpontjukból veszik figyelembe, ez nem önzőséget jelent, hanem az egó nézőpontját. Látszat
és valóság között nem tudnak még különbséget tenni.
 A gyermekek ebben az életkorban egyszerre csak egy szempontot képesek figyelembe venni, a
gondolkodásukat egyoldalúság jellemzi. Nem képesek több szempontra „centrálni”.

Tudatelmélet:
A kisóvodáskor gondolkodásának kiemelkedően fontos mérföldköve, hogy a gyermekek megértik
mások gondolkodásának rendszerét, azaz megértik a másik elme problémáit.
Erre Wimmer és Perner egy egyszerű, de annál szemléletesebb tesztet alkotott (cukorka teszt) A
tudatelméleti képesség kibontakozása számos képesség megjelenését jelzi előre: a viselkedés céljainak
megértése, vagy a személyek változó attitűdjének a megismerése. 4-5 éves kor között érik el a gyerekek
azt, hogy mások vágyai alapján könnyedén látnak előre viselkedésmódokat , megértik a hamis
vélekedéseket.

1
 2

Oksági viszonyok megértése:

Ez a logikai gondolkodásnak az alapja. A kauzalitás alapvető törvényeit a problémamegoldásban 3
éves kortól kezdik el aktívan elsajátítani. Az első fontos lépés, az, hogy megértik az oksági
összefüggések alapelveit: prioritás, együttjárás, egyidejűség elvét.
1. prioritás elve
Az esemény oka, az őt megelőző esemény lehet csak, és nem az utána következő
2. együttjárás elve
Az esemény valódi oka rendszeresen és előre láthatóan megjelenik a hatás környezetében
3. egyidejűség elve
Az ok és a következmény térben és időben is együtt járnak

A cselekvő-szemléletes gondolkodás szintjén lévő kisóvodás csak azt a probléma helyzetet érti meg, ami
cselekvéshez és szemlélethez kötött.

A szemléletes-képszerű gondolkodás szintjén már nincs szükség konkrét manipulálásra. A fentiekben

említettük, hogy a gondolkodás pusztán önmagában nem vizsgálható, a figyelem, emlékezet és képzeleti
tevékenység útján, amivel összehangoltan fejlődik a gondolkodása. A gondolkodás pedig a beszéd
fejlődésével egyre eredményesebbé válik. Így jut el végül az elvont, nyelvi gondolkodásig. Ekkor már
mindent fejben végez.

A gondolkodási műveletek

- Analízis-szintézis: Az óvodásnál leginkább a szintézis van túlsúlyban (a dolgokat egészében, annak

minden tulajdonságát komplexen megfigyelve érzékeli). A helyes gondolkodáshoz azonban az kell, hogy az
analízis (ingerfelbontás, dolgok részleteinek külön, pontos megfigyelése) és a szintézis egyensúlyba
kerüljön. (pl: állat tesrészei)

- Összehasonlítás: Az óvodás a különbségeket könnyebben észreveszi, mint a hasonlóságokat. Az iskolába

készülő gyermekeknél utóbbira is kellő hangsúlyt kell fektetni a játékos fejlesztés során.

- Általánosítás-konkretizálás: a tárgyak, dolgok, személyek lényeges tulajdonságait, megalapozzuk az

általánosítást. Pl: minden négylábú háziállat, amelyiknek szőr borítja a testét, csontot eszik és ugat, az a
kutya. Konkretizálásnak nevezzük azt a gondolkodási műveletet, amikor az általánosítás nyomán kapott
csoportból ( pl. kutyák) egy konkrét ebet ( Bodri kutyámat) szeretném kiragadni.

A megismerő funkciók fejlődése

Érzékelés, észlelés:

Érzékszerveik külsőre már a felnőttekéhez hasonlóak, ám működésük még nem olyan kifinomodott. A látás
veszi át a vezető szerepet. Az óvodás korú gyermek életében jelentős szerepe van az érzelmeknek.
Óvodáskor elején az érzelmi szinkrétizmus (érzelmi alapon való kiemelés) jellemző. Kezdetben azt a
részletet, esetleg lényegtelen tulajdonságot figyeli meg a szemlélt dolgokból, ami őt érzelmileg valamiért
megragadta, később megfigyelése tudatosabbá, célirányosabbá, tervszerűbbé válik. Így a tevékenységekben
elengedhetetlenül fontos szerepe van a motiválásnak is.

Az észlelés, érzékelés csak sok-sok tapasztalás útján érhető el. Irányított játékkal nagyban elősegíthetjük a
gyermek érzékelésének, észlelésének fejlődését.

Tapintási érzékelés fejlesztése "Mi van a zsákban?" játékkal.

2
 3

Hallási érzékelés fejlesztése "Erre csörög a dió" vagy "Kinek a hangját hallod?" játékkal, hangszer
felismeréssel.

Szaglás és ízlelés fejlesztésére: pl. gyümölcsök felismerése illatuk, ízük alapján.

Időészlelés: Az óvodás gyermek időészlelése eleinte kimondottan fejletlen. Bár a "most" fogalmával már
tisztában van, de a "tegnap, holnap, később",... stb. kifejezések még nem világosak számára

Alaklátás: A gyermek 3-4 éves korban még nem képes a részletek felismerésére, elemzésére. A 4-5 éves
gyermek felfogása analitikus. Már felismer bizonyos részleteket, de azokat izoláltan, az egésszel való
összefüggésük nélkül ragadja meg.6-7 éves korra alakul ki az elemző látás, a „Gestalt” látás. Ez a strukturált
egésznek a felfogása, az egésznek a részleteivel együtt történő észlelése.

Formaészlelés: Kezdetben csak egy kritérium, dimenzió mentén két elem összehasonlításával boldogul a
gyerek. Az 5-6 éves gyermek már képes elrendezni több tárgyat nagyság, szín és forma szerint. A
formalátásban nagy szerepe van az aktív mozgásnak és a mintázott környezetnek.

Színfelismerés: már a 3 éves gyerek is képes, de a megnevezést tanulnia kell. Gyakran még a 6 éves
gyermekeknél is tapasztalni, hogy szenzorosan képesek ugyan megkülönböztetni a színeket, de nem tudják
ezt verbalizálni.

Térészlelés: a téri rányok leképezése a test-séma fejlettségének függvénye. A test-séma a szervezet és a

környezet, valamint a szervezet és a részei között fennálló térbeli relációk ismerete, ezeknek az
információknak egy funkcionális egységbe, perceptuális sémába való rendeződése. Valódi térirányok
szerinti tájékozódás első lépése a domináns kéz felismerése, majd a jobb és a bal kéz segítségével a
szimmetrikus testrészek megkülönböztetése. Térészlelés minősége meghatározó szerepet játszik az olvasás-,
és írástanulásban.

Figyelem
A gyermek úgy tud tanulni környezetéről, ha éber állapotban van. Ez az időszak kisgyermekkorban már egy
hosszabb időtartamot ölel fel.
Az óvodás gyermek figyelme könnyen fluktuál (vándorol), elterelődik. Az életkor előrehaladtával az
óvodás gyermek figyelme egyre tartósabb lesz, valamint, az előhívási stratégiák is folyamatos
változásokon mennek át. Ebben az életkorban a figyelem sokszor leragad (perszeverál), így nehezebben
tud váltani. Figyelem megosztása eleinte gyenge, ez is folyamatosan javulhat. (2-3 év: egycsatornás
figyelem, 3-4 év: spontán váltogatja a teljes figyelmét, 4-5 év: kétcsatornás, rövid a figyelem terjedelme, de
lehet csoportnak instrukciót adni, 5-6 év:aud+viz+takt csatornák integrálódnak, figyelme kitartó)

Emlékezet
Az emlékezetet az óvodáskor kezdetén a mozgás és a cselekvés határozza meg. A verbális emlékezet is
cselekvésbe ágyazva fejlődik. Cselekvésbe ágyazott emlékezet dominanciája után a vizuális emlékezet lesz
uralkodó. Vizuális emlékezetnek a kiváló teljesítménye életkori sajátosság, a gyerekek képekre, tárgyakra
jobban visszaemlékeznek, mint szavakra. Ebben az életkorban még a téri-vizuális vázlattömb az inkább
használatos, míg iskoláskorra már a fonológiai hurok kerül előtérbe, mert addigra kialakul a belső beszéd, és
inkább így tárolják az információt (munkaemlékezet)
Gyermekkori amnézia jelensége: három éves korunk előtti emlékeket nem tudunk felidézni. Az azonban
biztos, hogy 4 éves korban átalakul az emlékezeti rendszer.
Három éves korban lehet hallani a gyermekektől az első koherens, néhány mondatos emlékbeszámolót,
melyek innentől kezdve folyamatosan bővül.
5 éves kor után megjelenik a szándékos emlékezet, megnövekszik az emlékezet terjedelme.
Különösen szembetűnő a fejlődés a verbális emlékezet területén. A 4 éves gyermek verbális

3
 4

emlékezetének a terjedelme kb. 12-13 szótag. 6,5 éves korban az elvárás kb. 16-18 szótag. Ennyit képes
tárolni a rövid távú emlékezetében, és kérésre visszamondani. A verbális emlékezet fejlődése nagyon
fontos, hiszen az iskola erre épít, de az iskolába lépés pillanatában a gyerekek vizuális emlékezete még
jobb, verbális emlékezetük nem mindig megbízható.
Képzelet, fantázia

kiemelkedő szerepe van a képzeletnek, fantáziának, melyek segítségével a számára ismeretlen dolgokra
magyarázatot próbál adni. Fantáziájával kiszínezi a valóságot, ezen alapul élénk meseszeretete is. A
gyermekek képzeletének a fejlődését a legjobban meseolvasással segíthetjük.

Képzeleti tevékenység úgy jön létre, hogy a korábban összegyűjtött tapasztalatokat, élményeket, melyeket
emlékezetünkben őrzünk, az agy sajátos módon újrarendezi. Ez nem más, mint a valóság egyedi
feldolgozása. Minden látszat ellenére a gyermek képzelete nem fejlettebb, mint a felnőtté, csak a kicsik, -
hiányos ismereteiket pótlására bátrabban és merészebben mozgósítják képzeletüket. Óvodás korban a
gyerekek, - vágyaik megvalósítása vagy hiányos ismereteik pótlása érdekében, - fantáziahazugságokat
találnak ki (konfabulál). Kisóvodás korban még nem igazán él a csöppségekben a mesetudat, azaz
nehezükre esik elkülöníteni a valóságot a mesés elemektől . 3-4 éves korban a rövid, egyszerű
cselekményű, csekély konfliktust hordozó történeteket részesítsük előnyben. 4-5 éves korban fokozatosan
kezd kialakulni a mesetudat, ráismer a valótlanra. A valóságból, minél több elményre tesz szert, annál
jobban el tudja különíteni a mese valóságos és nem lehetséges elemeit. A nagycsoportosokban élő
mesetudat azonban nem gátja annak, hogy adott pillanatban beleélje magát a mesehelyzetbe. A gyermeki
képzelet egyéb tevékenységeiben is jelentős szereppel bír (ábrázolás, konstruáló játékok).

Kommunikáció, beszéd
A beszéd a gondolkodás nyelvi kifejező eszköze, a két dolog csakis együtt, párhuzamosan fejlődhet.
Mentális és társas élet 2-6 éves kor között teljesen átalakul. A nyelv használatának és megértésének
robbanásszerű fejlődése következik be. Az egyik legfontosabb elem a nyelvtani szerkezetek bonyolultsága.
Egyre csökken a nyelvtani hibázások száma. Az óvodás korúak egyre inkább képesek a pragmatikai tudásuk
adekvát használatára. Beszédfigyelmük is folyamatosan nő egyre hosszabb meséket lesznek képesek
végighallgatni, artikulációjuk folyamatosan tisztul. Öt-hat éves kor között szókincsük már 2000 szó körülire
nő a három négy éves kori 900-1000-ről.
Kisóvodás korban még leginkább a szituatív beszéd a jellemző. Ez azt jelenti, hogy csak az adott szituáció
személyes résztvevői értik meg az elhangzott szavak jelentését. A szituatív beszéd nagyobb óvodás korra
fokozatosan átvált kontextusos beszéddé. Ez már olyan összefüggő beszéd, ami önmagában ( az adott
szituáció ismerete nélkül) is értelmezhető. Kontextusos beszéd csak akkor alakul ki, ha a gyermek
gondolkodása már túlhaladt a cselekvő-szemléletes szinten, tehát gondolkodásának nem feltétele a konkrét
cselekvés. Ennek a fejlődésnek előfeltétele, hogy minél többet beszéljünk, beszélgessünk, meséljünk a
gyermeknek. Óvodás korban gyakran találkozhatunk a beszédfejlődés bizonyos zavaraival.
 késői beszédfejlődés (környezeti ártalmak, frusztrált közlési vágy)
 kiejtés, beszédritmus zavarai ( pl: pöszeség, dadogás) mozgásszervi fejletlenség, környezeti vagy
pszichés ártalmak
 leegyszerűsödött nyelvtani szerkesztés (kedvezőtlen szociális, családi háttér, gondolkodás
elmaradottsága)
Mozgás fejlődés:
A zavartalan mozgásfejlődéshez elengedhetetlen a normális téri tájékozódási képesség és a mintázott
környezet. 6 éves kor táján a finommotorika vesz nagyobb lendületet. A szem és a kéz között veleszületett
koordinációt feltételezünk, de ez tovább finomodik a kézfejizmok és az ujjak izmainak fejlődésével
párhuzamosan. Ezek alapvetően meghatározzák a rajz és íráskészség alakulását. A szenzoros integráció
fontos állomása a vesztibuláris rendszer. A vesztibuláris rendszer teszi lehetővé a felegyenesedés után azt,
hogy a mozgás által állandó változásban lévő szenzoros világ kezelhető legyen.  Az idegrendszeri
folyamatok közül eleinte a serkentés van túlsúlyban a gátlással szemben, így magyarázható az ilyen korú
4
 5

gyermekek nagy mozgásigénye. -a folyamatos idegrendszeri éréssel párhuzamosan-, a serkentés és a gátlás

kiegyenlítődik, így az ovisok egyre nyugodtabbá, higgadtabbá válnak az évek folyamán. 3 év: triciklit hajt,
lépcsőn váltott lábbal közlekedik. 4 év: egy lábon ugrál, labdát felső dobással dob. 5 év: örökmozgó: rohan,
élvezi a sebességet, ugrál, mászik.megtanulnak úszni, biciklizni.
Lateralizáció
Az új képességek megjelenését elősegíti az is, hogy megváltozik, lateralizálódik a két agyfélteke
munkamegosztási kapcsolata. Ez kifinomultabb, összetettebb cselekvést, magasabb szintű gondolkodást tesz
lehetővé. (kezesség kialakulása a 3-4. évre tehető, 5-6 éves kor körül megszilárdul. Iskolás korra többnyire
kialakul a szabályos ceruzafogás, de sok gyermek finommozgása csak később érik meg.)

A fejlődési zavarok idegrendszeri háttere

A homloklebeny fejlődése, amely a humán funkciókat hordozza, a tudatos, akarati tevékenységek
központja. A homloklebeny minőségileg magasabb szinten hangolja össze a többi agyi központ aktivitását.
Ez teszi az embereket képessé arra, hogy figyelmüket irányítsák, terveket készítsenek, és hogy önmagukra
reflektáljanak. Megváltozik az ingerület és a gátlás viszonya, aránya is. Ahogyan az agykéreg egyre jobban
átveszi a viselkedés irányítását, úgy indulnak be az önkontroll folyamatok, amelyek kialakításában, az
idegrendszeri érettség mellett a külső környezet nevelési hatásainak is szerepük van
Neuroanatómiai alapok
- agykéreg (neocortex) a megismerési folyamatok központi és nélkülözhetetlen idegrendszeri
struktúrája
- a kéreg következő 2 fejlődési szakasza nagyrészt születés előtt lezárul, de a teljes érése eltart
serdülőkorig
o neurogenezis (a neuronok szerkezeti változásai – az idegsejtek számának növekedése)
o szinaptogenezis (a neuronok kapcsolatainak változása – a szinaptikus kapcsolatok
növekedése és érése)
 központi idegrendszerben: mielinizáció (velőhüvelyesedés)

Plaszticitás
• Az agy változási képessége, anatómiai és funkcionális szinten.
• A neuronok strukturális és funkcionális változása, érett idegrendszeren belül is. Adaptációhoz,
ingerekre való reagáláshoz nélkülözhetetlen
 agyi plaszticitás nem csak a korai időszakban van, hanem bizonyos mértékben az érett agyban (pl.
sérülés utáni „fogékony időszak” az elveszett képességek visszaszerzésére)

Fejlődési zavarok: az idegrendszer fejlődési pályája kisebb vagy nagyobb mértékben már korán eltér a
tipikus variációktól, így eleve egy kisebb- nagyobb mértékben atipikus központi idegrendszer épül fel, s
ennek eredményeképpen az egyedfejlődés során kimutathatóan atipikusan szerveződnek meg egyes kognitív
képességek. Ennek az eltérő idegrendszeri és kognitív fejlődésnek pedig viselkedéses megnyilvánulásai is
jelentkeznek.
Vannak szerzett és fejlődési neorukognitív zavarok, melyek között erős átfedés van.
1. A specifikus neurokognitív fejlődési zavaroké, amikor jellegzetes esetben egyetlen viselkedéses-
kognitív terület minőségi eltérése alapján azonosítjuk a zavart. Feltételezhetjük, hogy az érintett területen
túli kognitív működések átfogóan nem érintettek a zavarban. Ide sorolhatjuk a diszeket, a specifikus nyelvi
zavart, s érvelhetünk amellett, hogy a figyelemzavar-hiperaktivitás is ide tartozik.
2. Átfogó neurokognitív fejlődési zavarok közös jellegzetessége, hogy a kogníció számos
kulcsfontosságú területén érintik a fejlődést, így az alapvető területáltalános tanulási és feldolgozási
mechanizmusokat is. Ezek a zavarok tehát átfogó értelmi elmaradással, átfogó intellektuális
képességzavarral is járnak.
3. A pervazív „átható” fejlődési zavarok a neurokognitív fejlődési eltérések egy harmadik alapvető
mintázatát látjuk. E mintázatnak az a sajátossága, hogy miközben néhány kulcsfontosságú kognitív

5
 6

képességhalmaz markáns fejlődési és funkcionális eltérést mutat, számos további viselkedéses-kognitív

képesség nem feltétlenül tűnik érintettnek a zavarban. Ugyanakkor, mivel az érintett képességek
meghatározóak mind a fejlődés, mind az emberi személyiség harmonikus, adaptív működése szempontjából,
az egyébként csak bizonyos területeken jelen lévő zavar következményei áthatják a személyiség egészét, a
személy teljes viselkedésmintázatát.

A kognitív fejlődés megsegítésére és a tanulási problémák megelőzésére alkalmas eljárások, terápiák

Szenzoros-integrációs terápia (SZIT) Idegrendszerünk folyamatosan arra törekszik, hogy a külvilágból

érkező ingereket olyan egységbe rendezze, amely segít alkalmazkodni a körülményekhez. Ez az adaptáció a
mozgáson keresztül következik be.
A szenzoros integrációs terápia kulcsa a vesztibuláris rendszer, amely összehangolja a külvilágból és a
szervezetből származó szenzoros impulzusokat, megszervezi a perceptuális, motoros-vegetatív válaszokat.
Fontos szerepet tölt be az izomtónus beállításában és a testkép integritásának átélésében.
Jean Ayres (dzsén ersz) kaliforniai terapeuta a módszer elméletének kidolgozója. Az általa kidolgozott
szenzoros integrációs terápia az évek során annyira összefonódott az ő személyével és munkásságával, hogy
gyakran csak leegyszerűsítve, „Ayres terápiaként” emlegetik. A Kaliforniai Egyetem klinikai központjában
dolgozott idegrendszeri sérült gyermekekkel és felnőttekkel. Itt kerültek érdeklődési körébe azok a
gyermekek, akiknek észlelési, tanulási vagy magatartás problémáit nem lehetett egyetlen jól megragadható
okra visszavezetni.
1976-ban alapította meg az Ayres-Klinikát, ahol munkatársaival az általa kidolgozott terápiát alkalmazták,
és képzéseket indítottak az érdeklődő szakemberek számára.
Magyarországon a SZIT meghonosítása elsősorban Varga Izabella és Szvatkó Anna  (1993) érdeme. A 80-as
évek második felétől az ELTE Személyiség- és Klinikai Pszichológiai tanszékén Kulcsár Zsuzsanna és
Varga Izabella foglalkozott a szenzoros intergrációs elmélettel, a gyakorlatban pedig a budapesti IX. kerületi
Nevelési Tanácsadóban alkalmazták először ezt a terápiás formát. Az Óbudai Nevelési Tanácsadóban Bedő
Ilona (1999) és Molnár Magda (1999) az analítikus orientált terápia részeként használja a szenzoros
integrációs terápiát, a Labirintusterápia elnevezést részesítik előnyben.
A módszer indikációs/kontraindikációs köre
Ayres szerint 7-8 év mozgására és játékára van szükség ahhoz, hogy a gyermek megszerezze mindazt a
szenzomotoros intelligenciát, ami alapjául szolgálhat intellektuális, társas és személyes fejlődésének.  Az
idegrendszer optimális fejlődése a mozgásos tapasztalatokon keresztül alapozódik meg. Ha ez nem így
történik, későbbiekben a szenzoros integráció fejletlensége figyelemzavarhoz, tanulási nehézségekhez
vezethet.
Ayres saját módszerét az idegrendszer plaszticitásának csökkenése miatt 8 éves korig tartotta hatékonynak.
Újabb agykutatások (Fischer és Murray, 1991) azonban kimutatták, hogy a plaszticitás felnőtt korban is, sőt
valószínűleg egész életünk során - kisebb mértékben ugyan –, de fennmarad. Felnőtteknél alkalmazva
némileg másként alakul a SZIT, azonban ez a módszer alapelveit nem érinti.
Javasolható a módszer tanulási problémák vagy azok gyanúja esetén:

 megkésett pszichomotoros fejlődésű

 diszlexia-diszgráfia gyanús
 túlmozgásos, figyelemzavaros
 alulteljesítő, lassú iskolás gyerekeknél.

Ayres szerint nehéz a pszichés okot az idegrendszeritől elkülöníteni. A szenzoros integráció mint módszer
ezért pszichoterápiaként is alkalmazható, ahol előhívhatók és korrigálhatók-pótolhatók a korai történések,
6
 7

hiányok.  Lehetőség van speciális öngyógyító játékokon keresztül a születésélmény, a korai veszteségek és
kötődési problémák feldolgozására, rendezésére: 

 olyan gyerekeknél, ahol az idegrendszer nem megfelelő integrációja áll fenn;

 a gyermeket testi traumák érték (perinatális történés, hospitalizáció, krónikus betegség);
 korai kapcsolati zavarok esetén;
 amikor a gyermek fejlődése érzelmi okokból megreked;
 ha a gyermek diffúz tüneteket mutat.

 A terápiás helyiség a szokásos pszichológus szobánál nagyobb, és felszerelései segítségével a mentális

mozgáson kívül a teljes test mozgására, aktív cselekvésre is lehetőséget kínáló kitágult tér. A tér és a
gravitáció átélésének fontossága, az egész test összehangolt mozgása, a vesztibuláris, taktilis és
szomatoszenzoros ingerek jelentősége képezi a terápia alapját. A három dimenzió használata óhatatlanul
összefügg a mozgással, a gravitáció folyamatos érzékelésével és változtatásával, az egész test térben történő
mozgatásával. A gyerek folyamatosan visszajelzést kap mozgásairól, ez serkenti az idegrendszer
adaptációját.
A terápia során a terapeuta a gyerekekkel együtt jön-megy, hajlong, kuporog, mászik, hasal a földön, ha a
helyzet úgy kívánja. A mozgás, a közös cselekvés, akár az érintés is olyan természetes közvetítővé válik az
interakcióban, ami gyerekek számára elengedhetetlen ahhoz, hogy az egyik személy a másikra hatással
legyen, a gyermek testileg, érzelmileg, szellemileg fejlődjön. Egyéni és kiscsoportos formában (4-5 fő) is
alkalmazható mozgásfejlesztés. 

DSZIT A terápiás eljárás kidolgozása Varga Izabella és Szvatkó Anna nevéhez fűződik, a terápia alapjait
pedig Ayres- féle SzIT terápia képzik.

Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápia egy olyan komplex terápiás módszer, amely a benne résztvevő
gyermekeknek izgalmas játéklehetőségeket nyújt.

Olyanokat, amelyek segítségével éretlen, vagy egyes területeken nem megfelelően működő idegrendszerüket
saját aktív részvételükkel, önszántukból, egyéni utakon járva fejleszthetik.

Tehát nem egy meghatározott, beszabályozott tréning, hanem változatos, sokféle tevékenységet felkínáló, a
gyerek számára örömet okozó terápiás hatású játékfolyamat. Egyéni és kiscsoportos formában történik a
mozgásfejlesztés, 2-8 éves gyermekek számára. 

TSMT (tervezett szenzomotoros tréning)

 HRG szárazföldi változata
 szigorú, kemény – végig kell csinálni a feladatokat
 3 éves kortól 3-5 fős csoportok
 időzítés edzéselméletből véve – idői terv, beosztás, 6-8 hetes tréningek
o bevezető ráhangolás- alacsony elemszám és intenzitás – 3 alkalom/hét
o Intenzív- nagyobb elemszám és intenzitás – 5-6 alkalom/hét
o utolsó két hét- alacsonyabb intenzitás – 2-3 alkalom/hét
 babák féléves korcsoportokban

Dr. Lakatos Katalin terapeutához kötődik a megalkotása. Egészséges gyermekek szülei sokszor akkor
találkoznak a TSMT tornával, amikor valamilyen megkésett részképesség, hiperaktivitás során, az óvodai
fejlesztő pedagógus javasolja a fejlesztést, sok esetben éppen a TSMT-t.
Akár már 1 éves kortól megkezdhető és 9-12 éves korig ajánlott.

7
 8

Olyan gyerekeknek ajánlják, akiknél megkésett vagy eltérő fejlődés tapasztalható. Illetve: hiperaktív,
figyelemzavaros, beszédhibás,tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő, mozgásban ügyetlen,
egyensúly-zavarral küzdő.
A TSMT torna feladatai kötöttek, a gyermek fejlődésének megfelelően fokozatosan nehezedik, a nagy-és
finommozgások fejlesztése által strukturálja tovább, érleli az idegrendszert.
A torna feladatai segítik az érzékelés, észlelés fejlődését, a térbeli tájékozódást, a dominancia (lateralitás)
beérését. Javítják a koncentráló képességet, jobban irányíthatóvá válik a figyelem, a szerialitás, a
ritmusérzék és a motoros kreativitást is fejleszti. A feladatokat mondókák, énekek kísérik, ezzel az
anyanyelvi készségek és a kommunikáció is fejlődik.
A TSMT tornára történő jelentkezés egy állapot-és mozgásvizsgáló teszttel kezdődik. 5 területet vizsgálnak:
1, idegrendszer érettsége, 2, mozgásvizsgálat, 3, testvázlat, térbeli tájékozódás, lateralitás, 4, taktilis terület,
5, ritmusvizsgálat.
A kb. 45-50 perces állapot- és mozgásvizsgáló teszt százalékosan mutatja meg az érettséget, így a szülők
maguk is láthatják, hogy gyermekük aktuális fejlettségének fokát.
Ha a gyermek három területen 50% alatti teljesítményt mutat vagy 1-1,5 évnél nagyobb az elmaradása az öt
fő vizsgálati területen, akkor javasolt a terápia. A TSMT-terápia két nagy gyakorlatcsoportja biztosítja a
célirányos fejlesztést.
A TSMT I. ötszáznyolc feladatából állítható össze a legmegfelelőbb feladatsor, amely a szülőknek is
betanítható, így otthon is végezhető. A mozgássor a fejlődés ütemét követve újabb gyakorlatokkal bővül. A
TSMT II. hatszáznyolcvan feladatból áll, egymásra épül és fokozatosan nehezedik. Olyan gyerekeknek
ajánlott, akiknek teljesítménye a felmérés során 50-70% között van.
A TSMT torna csoportjai kis létszámúak, a foglalkozások kb. 50 percesek és nagyon sok eszközt igényelnek
(labda, egyensúlyozásra használható pad, stb).
A terápiát okosító tornának is szokták nevezni, mert segít a részképességek fejlesztésében, így segítséget
jelent a tanulási problémákkal küzdő gyerekek számára, és szocializációjukat is fejleszti. Számos
fejlesztőhelyet találhatunk, de többségük alapítványi formában működik, ezért fizetni kell a
foglalkozásokért.

Alapozó terápia-Dr. Marton-Dévény Éva

Komplex, mozgásfejlesztésen alapuló (u.n. motoszenzoros típusú) idegrendszer fejlesztő terápia, mely során
a gyermekeknél újraindítjuk az emberi fejlődéstani mozgássorozatot, mintegy még egyszer "belökve" az agy
fejlődésbeli lehetőségét és a gyereket a terápia során igen magas fokú mozgásügyességig juttatjuk el.
Ezzel a mozgásfejlesztési gyakorlatsorral hatunk az emberi agyban a beszéd működéséért (olvasás, írás)
felelős területekre is. A terápia során a mozgásalapot kiegészítjük fejlesztő pedagógiai módszerekkel (idő,
tér, emlékezet, hallás- és beszédészlelés-fejlesztés, stb.) ezzel tesszük teljessé.
Ez a terápia hatásos (5-16 éves korig):

1. Megkésett vagy/és hibás, akadályozott beszédfejlődésnél (diszfáziák)

Kiejtési hibával, pöszeséggel küzdő gyermekeknél.
2. Diszlexiánál, alaki diszgráfiánál= olvasás és/vagy írásgyengeségnél.
3. Azoknál az organikus eredetű túlmozgásos (hypermotil)- figyelemzavaros gyermekeknél, akiknél
oxigénhiányos károsodás keletkezett.
4. Fejlődésben, érésben elmaradt óvodásoknál.

Fejlesztés:
 konduktor terápia – vezető viszi végig a gyereket – egyéni vagy csoportos fejlesztés
 gyakorlási idő: iskolai periódusban: heti 3x2 órafejl.kpban (6x1 óra otthon), szünetben 5x2 óra
 0,5-2 év a terápia ideje
Nagymozgás ,keresztcsatornák, finommotorika, dominancia, egyensúly, idői+tériorientáció ,
testséma ,ritmus, vizuális és auditív észlelés
8
 9

HRG terápia
 Preventív, korrektív, fejlesztő és rehabilitációs szemléletű módszer
 Langyos vízben alkalmazzák, egyéni és csoportos változatban. A víz pszichés hatásai:
o Mint elsődleges közeg: lelkileg kedvezőbb környezet a tanuláshoz
o nyugtató, relaxáló hatás, taktilis inger
o felhajtó erő miatt újra kell szabályozni az egyensúlyi viszonyokat-->vesztib.rdsz ingerlése

Sindelar program
Kognitív fejlesztőprogram, célja a részképességek és gyengeségek feltárása, a TZ-ok enyhítése.
Terápia: családtagokat képezi ki egy szakember, 1 évig tart, otthon max. 10 perc/ nap
 összetett vizsgálóeljárás
 5-7 éveseknek
 Cél: A tanulási zavart okozó részképesség-gyengeségek felismerése és terápiája óvodáskorban és
iskolát kezdő gyermekeknél
 2 részből áll: egyéni vizsgálóeljárás + gyakorlóprogram
 terápiát a vizsgálat alapján állítja össze

Az egyéni vizsgálóeljárás részei:

o Vizuális differenciálás (ábrapárok, alakpárok megkülönböztetése
o Vizuális diszkrimináció (elrejtett alakok felismerése
o Verbális/akusztikus differenciálás (szópárok, értelmetlen szótagpárok megkülönböztetése,
elrejtett szótag felismerése
o Intermodális integráció (képekhez szavak, szavakhoz képek társítása)
o Vizuális szeriális emlékezet (tárgyképek, geometriai formák sorrendjének bevésése)
o Verbális akusztikus emlékezet (szósor, értelmetlen szótagok megjegyzése)
o Intermodálisszeriális emlékezet (képek felidézése szavakkal és ford.)
o Beszédmotorika (szóutánmondás)
o napi rendszerességgel 10 percig végezhető. A fejlesztés ajánlott időtartama 1 év.
o A konkrét fejlesztést gyermekhez közel álló személy (szülő, nagyszülő stb.) végzi. Ezt a
munkát a program használatában jártas pedagógus/pszichológus rendszeresen kontrollálja és
tanácsot, segítséget ad.
Komplex prevenciós óvodai program– Porkolábné dr. Balogh Katalin

Fő feladatának tekinti - a 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének
(érési jellemzőik) szem előtt tartásával. A program része az iskolai tanulási képességeket meghatározó
funkciók fejlesztése, így a potenciális tanulási zavarok korai kiszűrését és megelőzését is. A program a
mozgásra alapozza a fejlesztést.
A fejlesztőprogram
o Mozgásfejlesztés: nagymozgások (járás, futás, ugrás, csúszás mászás, egyensúly, szem-
kéz/láb koordináció, finommotorika)
o Testséma fejlesztés (testrészek ismerete, test személyi zónájának alakítása, testfogalom,
egyes testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások)
o Észlelésfejlesztés (vizuális észl., alaklátás, formaállandóság, tapintás, mozgás, térészlelés,
térbeli viszonyok, hallási észl., keresztcsatornák fejlesztése)
o Verbális fejlesztés (tárgyak megnevezése, térbeli viszonyok, osztályozás)

Meserajz terápia- Kristofori Aladárné

célja az iskolakészültség fejlesztése, erősítése, tanulási zavarok előrejelzéseinek észlelése, enyhítése.
Nagycsoportban, óvodai eszközökkel, nevelésbe ágyazva, óvónő/LO/fejl.ped., indirekt módszerekkel
9
 10

Lényege: mese és a rajz együtt, kezdeményezésből indítja

Fejlesztési területek kognitív kép, mozgás – finommozgás, szem-kéz koordináció testséma, lat.dom., téri,
viz,aud percepció, verbális fejlesztés
Folyamata: 12 mese van, minden mesével 3-4-szer foglalkozunk
1. óvónő mondja a mesét, gyerekek rajzolnak
2. óvónő időnként elfelejti a mesét, gyerekek kisegítik, közben rajzolnak, majd saját elképzelés alapján
tovább rajzolhatják
3. óvónő teljesen elfelejti a mesét, gyerekek mondják, óvónő rajzolja

Fejlesztés területei
 Testséma- mozgásutánzás, testrészekre mutatni, domináns kéz használata, karok keresztezése
 Téri or.- téri irányokba mozogni, tárgyakat rakni, relációk, +ezek megnevezése
 Vizuális, auditív figyelem és észlelés
 Finommozgás- gyöngyfűzés, gyurma, rajzolás, bubifújás
 Vizuo-motoros koordináció
 Analízis-szintézis
 Beszédészlelés, beszédértés, nyelvi kifejezőkészség
 Alak-háttér
 Ritmusérzék- taps,
 Artikuláció- szóismétlés
 Sorbarendezés/szerialitás- mozgás, szám, képsor megismétlése

Frostig - terápia: a vizuális észlelést vizsgálja és fejleszti a következő öt területen:- szem-kéz

koordináció,alak-háttér észlelés,alakállandóság,térbeli helyzetek észlelése, térbeli viszonyok észlelése.

A vizuális percepció (észlelés) fejlődése jelentősen befolyásolja az olvasási, írási, számolási készségeket és
nagy szerepeket a tanulási teljesítmények alakulásában. Ezért nagyon fontos, hogy a lehetséges leghamarabb
ismerjük fel és fejlesszük meg a vizuális percepciót. A program eredményes alkalmazása előtt fontos
előgyakorlatokat végezni, amelyek a tesztkép, testfogalom, testséma fejlesztését szolgálják. Tanulóinknak
még emellett nagy nehézséget okoz az áttérés a háromdimenziós térből a kétdimenziós feladatlapokra, ezért
a közeli környezet, a megfogható tér helyes észlelésére különös hangsúlyt kell fektetni. A vizuális észlelési
képesség a 4-7 éves korosztályban a tanuláshoz szükséges kognitív folyamatok szerveződésének alapját
adja.A teljes program időtartama 1,5 - 2 évet ölel fel, a gyermek egyéni sajátosságainak
figyelembevételével, a fejlődés tempójához alkalmazkodva. A fejlesztések mindig a szintről indulnak, ahol
angyermek aktuális fejlődési foka megfigyelhető.
magyar szakirodalom:Szenzoros információfeldolgozás, mozgás, nyelvi képesség. A Frostig-elven alapuló
nevelési terápia elmélete és gyakorlata

GMP- Gósy Mária féle beszédészlelés és megértés vizsgálat (ez egy fejlesztőprogram is egyben)

10