Kecskes - Szabo - J - 2018 - Ipar 4.0.

Miskolci Egyetem
Gazdaságtudományi Kar
Gazdálkodástani Intézet
Ipar 4.0 és digitalizáció: út a fejlődés felé
Kecskés-Szabó Judit
2018
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS ..................................................................................................................................... 1
1. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS ............................................................................................ 3
1.1. Ipar 4.0: a múlt és a jelen tükrében .................................................................................... 3
1.2. Az Ipar 4.0 jelentősége – fogalmi megközelítések, előnyök és a fejlődést gátló tényezők 6
1.2.1. Fogalmi megközelítések ............................................................................................. 6
1.2.2. Az Ipar 4.0 technológiái ............................................................................................. 8
1.2.3. Miért fontos az Ipar 4.0? – előnyök és a fejlődést akadályozó tényezők .................. 12
1.3. Digitális forradalom szerepe – a digitális kor sajátosságai .............................................. 14
1.3.1. Európai Digitális Egységes Piaci Stratégia ............................................................. 15
1.3.2. Globális tapasztalatok a digitalizációs előrelépés tekintetében ............................... 16
2. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETKÉP ............................ 18
2.1. Digital Economy and Society Index- DESI ..................................................................... 18
2.2. E-Government Development Index – EGDI .................................................................... 23
2.3. ICT Development Index – IDI ......................................................................................... 25
2.4. Networked Readiness Index – NRI .................................................................................. 27
3. A PRIMER KUTATÁS MÓDSZERTANA ÉS KONCEPCIÓJA .......................................... 29
3.1. Kutatási módszer .............................................................................................................. 29
3.2. A kutatás célkitűzései és feltételezései ............................................................................. 29
3.3. A kutatás logikai modellje................................................................................................ 30
3.4. A minta jellemzői ............................................................................................................. 31
4. A PRIMER KUTATÁS EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE ................................................... 33
4.1. Fejlődést gátló tényezők ................................................................................................... 33
4.2. A munkaerő kérdése ......................................................................................................... 36
4.3. Felkészültség kérdése ....................................................................................................... 38
4.4. Elvárt előnyök .................................................................................................................. 40
5. KÖVETKEZTETÉSEK ........................................................................................................... 42
6. ÖSSZEFOGLALÁS ................................................................................................................. 45
SUMMARY ..................................................................................................................................... 47
IRODALOMJEGYZÉK ................................................................................................................... 48
ÁBRAJEGYZÉK ............................................................................................................................. 51
TÁBLAJEGYZÉK ........................................................................................................................... 52
MELLÉKLETEK ............................................................................................................................. 53
BEVEZETÉS
Az információs technológia hetvenes-nyolcvanas években kezdődő robbanásszerű
fejlődésével, illetve a 2008-as világméretű pénzügyi összeomlással új időszámítás
kezdődött. Az emberiség eddig ismert több ezer éves történelme a gőzgép feltalálásáig
kevés izgalmat rejtett magában a gazdasági fejlődést figyelembe véve. A modern ipari
ágazatok, a tömegtermelés, a mindent forradalmasító vasúti közlekedés létrejöttéhez a 18.
század végén elsősorban arra volt szükség, hogy az ember képes legyen fizikai erejének
megsokszorosítására. A gőzgép ezért is válhatott az első gépkorszak szimbólumává.
(Forgács, 2015, 34.o.)
Több mint kétszáz évvel később viszont egy, a világot gyökereiben megváltoztató
fejlesztés született meg. A Times magazin az „Év emberének‖ 1982-ben nem egy híres
személyt választott, hanem mindenki meglepetésére egy személyi számítógép képe jelent
meg a címlapon. Sokan túlzónak találták akkoriban a szerkesztők furcsának tűnő lépését,
viszont a magazin dolgozói nem tévedtek, hiszen egy hatalmas áttörésről beszélhettünk. Az
akkori computerek forgalmazásával a gondolkodás és szellemi munkaerő határai a
végtelenbe tolódtak ki. (Forgács, 2015, 34.o.)
Az emberiség számára nem ismeretlen az ipari forradalom jelensége, hiszen a világ eddig
három ipari forradalmat élt meg. Jelenleg egy átfogó társadalmi, gazdasági és technológiai
változás korában élünk, amely során a fizikai gépek és tárgyak egy információs hálózatba
kapcsolódnak össze, a gazdaság egyetlen hatalmas, intelligens információs rendszerbe
történő integrálása zajlik. Az Ipar 4.0 (Industry 4.0.) egy olyan koncepció, amely a
forradalom és változó gazdasági igények kihívásaira ad válaszokat az ipari folyamatok
teljes digitalizációjával. Azonban nem csak egy egyszerű technológia térhódításáról
beszélhetünk, hanem új üzleti modellek kialakulásáról is. Mint a korábbi ipari
forradalmaknak, az Ipar 4.0-nak is a fejlődés, az innováció és a cégek
versenyképességének növelése a célja, melynek egyik fő alappillére a tervezési és gyártási
folyamatok optimalizálása. Az optimalizálás, a jól átgondolt belső működés, a termékek
teljes életciklusán át történő nyomon követhetőség rendkívül fontos szereppel bírnak egy
ipari vállalat életében, ugyanis ezek segítségével rengeteg időt, erőforrást és pénzt tudunk
megtakarítani.
Felmerül viszont a kérdés, hogy a rohamosan fejlődő technológiák befogadására fel
vannak-e készülve az országok, a vállalkozások és azok motorjai, a munkavállalók?
1
Magyarországon az ipar 4.0 jelenség még kezdeti szakaszában van, viszont egyre több
kezdeményezés születik a fejlődés elindítása érdekében. A statisztikák alapján elmondható,
hogy országunkban az ipar jelentősége meghatározó, így ez a számos lehetőséget rejteget
magában a digitalizáció tekintetében is, azonban a meglévő hiányosságok és kihívások
akadályozhatják felkészültségünket.
Magyarország is felismerte, hogy a versenyképesség megtartásához és az elmaradás
megakadályozásához elengedhetetlen iparfejlesztési stratégiájába beleépítenie az ipar
digitalizációját előmozdító elemeket, amivel ösztönözheti az innováció és a digitális
átalakulás elterjedését. Ebben a folyamatban pedig kiemelkedő szerepet szán a hazai KKV
szektornak.
A kapcsolódó szakmai vélemények alapján az Ipar 4.0 kiteljesedésének alapjait a tudás és a
források megléte határozza meg, amiből országunkban a jelentések alapján nem kielégítő
az ellátás, ezzel gátat okozva a KKV-k fejlődésének.
Szakdolgozatom célja, hogy feltárja az Ipar 4.0 és az ipari digitalizáció megvalósításának
legnagyobb kihívásait és versenyhátrányt okozó tényezőit a magyar mikro-, kis - és
középvállalkozások esetében, és vizsgálja a kérdőíves megkérdezés útján felkeresett
magyar vállalkozások állásfoglalását az Ipar 4.0 és digitalizáció kapcsán.
Dolgozatomban első lépésként az Ipar 4.0 és digitalizáció témájával foglalkozó
szakirodalmakat dolgozom fel, kezdve a negyedik ipari forradalom múltjának és
fogalmának definiálásával. A szakirodalmi áttekintést a forradalmian új technológiák
bemutatásával és azok előnyeinek összefoglalásával folytatom, majd a fejlődést gátló
tényezőket ismertetem globális kutatások eredményei mentén. Ezt követően a szakirodalmi
kutatásomban külön kitérek a digitalizációs forradalom szerepére és sajátosságaira. A
szakdolgozat következő szakaszában pedig nemzetközi kitekintést teszek, mely során az
Európai Unió által meghatározott digitális gazdasági és társadalmi fejlettséget mérő mutató
(DESI), az E-Government Development Index (EGDI), az ICT Development Index (IDI)
és a Networked Readiness Index (NRI) tükrében elemzem Magyarország jelenlegi
pozícióját.
A dolgozat következő fejezetében kutatásom módszertanának és koncepciójának
bemutatására helyezem a hangsúlyt, melyben ismertetem kutatásom módszertanát,
célkitűzéseit, a kutatás logikai modelljét és feltételezéseit, majd a vizsgált minta jellemzőit.
A tanulmány fő részében a kérdőíves megkérdezés útján született eredményeket veszem
górcső alá. Szakdolgozatomat a kutatásom összefoglalással zárom, melyben ismertetem a
kutatásom során kapott lényeges eredményeket és feltételezéseim helytállóságát is.
2
1. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS
Egy témában való megfelelő jártasság megszerzéséhez nélkülözhetetlen a kapcsolódó

hazai és külföldi szakirodalmak áttekintése. Az Ipar 4.0 és digitalizáció területét vizsgáló
hazai szakirodalom egyelőre szegényesnek mondható, valójában pár könyvre
támaszkodhatunk, viszont idegen nyelvű támogató anyagok, dokumentumok, szakkönyvek
nyújthatnak nekünk segítséget a téma felfedezésében.
Dolgozatom elkészítését az Ipar 4.0 jelenséghez és digitalizációhoz szorosan kötődő
fogalmak, tartalmak kutatásával kezdtem. Ebben a fejezetében elsőként fentebb említett
tárgykör fogalmi megközelítéseit, elemeit, előnyeit és technológiáit ismertetem.
1.1. Ipar 4.0: a múlt és a jelen tükrében

Annyira megszoktuk már, hogy a csodák időszakában élünk, és azt, hogy internetkapcsolat
révén szinte megszűntek a határaink. Az együttműködés és a kapcsolatteremtés új formái
vannak kialakulóban, a lehetetlennek tűnő elképzeléseink mára már valósággá váltak.
(Chatfield, 2013, 11-12.o.)
Az ipari forradalom jelensége nem újdonság az emberiség számára, azonban a 18.
században a jelenség pontos megfogalmazása még vitatott volt a történészek számára. Az
ipari forradalom kifejezés megalkotása egy francia diplomata, Louis-Gullaume Otto
nevéhez kötődik, aki 1799-ben leveleiben említette a fogalmat. (Anderson, 2013, 55.o)
Érdemes azonban átgondolni és röviden áttekinteni, hogy mit is tekinthetünk ipari
forradalomnak az emberiség eddigi fejlődéséből tanulva. Összefoglalva az ipari forradalom
lényegében nem más, mint olyan technológiák sora, amelyek drámai módon
megsokszorozták az ember termelékenységét, a várható élettartamtól és az élet minőségtől
kezdve az emberek életkörülményéig és a népesedésig mindent megváltoztattak.
(Anderson, 2013, 55.o)
Az első ipari forradalom a 18. században kezdődött a gőzfejlesztés és a gyártás

gépesítésével. Az egyik innováció, a gépesített fonókerekek voltak, amelyek az egyszerű
fonó kerekekhez képest nyolcszor akkora volumen előállítására voltak képesek. A gőzerő
már ismert volt, azonban az ipari célú felhasználása a legnagyobb áttörés volt az emberi
termelékenység növelésének tekintetében. A gőzhajók, majd a gőzmozdonyok születése
3
további jelentős változásokat okoztak, mivel az emberek és az áruk néhány óra alatt nagy
távolságokat tudtak megtenni. 1
1. ábra: Ipar 4.0: az első ipari forradalomtól napjainkig

Forrás: saját szerkesztés
A második ipari forradalom a 19. században kezdődött el a villamosenergia-termelés és a

gyáripari gyártás felfedezése révén. Henry Ford (1863-1947) a tömeggyártás ötletét
Chicagóban lévő vágóhídról vette át: A sertések a szállítószalagokon érkeztek, és a
hentesek csak az állatok levágást végezték el. Henry Ford átvette ezeket az elveket az
autógyártásba, és drasztikusan megváltoztatta a folyamatot. Korábban egy munkaállomás
egy automobil összeállítására volt képes, addig a futószalag forradalmasításával
lényegesen gyorsabban és alacsonyabb költségek mellett hozta létre ugyanezt. 2
A harmadik ipari forradalom a 20. század 70-es évei elején kezdődött meg a részleges
automatizálással a programozható vezérlők és számítógépek segítségével. E technológiák
bevezetése óta képesek vagyunk teljes gyártási folyamatot automatizálni emberi segítség
1
Desouttertools.com, https://www.desouttertools.com/industry-4-0/news/503/industrial-revolution-from-
industry-1-0-to-industry-4-0 (Megtekintve: 2018.09.03.)
2
4
nélkül. Ismert példák erre robotok, amelyek programozott lépéseket hajtanak végre emberi
beavatkozás nélkül.3
Napjainkban a negyedik ipari forradalom javában zajlik. Az elmúlt évtized technológia
fejlődése gyökeresen megváltoztatta hétköznapjainkat. Tekintsünk vissza az elmúlt tíz
évre. Láthatjuk, hogy megváltoztak kommunikációs és vásárlási szokásaink, forradalmi
módon informálódunk, tájékozódunk. A vállalati szektor szempontjából az Ipar 4.0 olyan
technológiai kitörést hoz magával, ami alapjaiban változtatja meg az egyéni felhasználók
életét, valamint a termelési struktúrákat, rendszereket, üzleti modelleket is.4 Az ipari
forradalmak sajátosságait az 1. ábra tartalmazza.
Nagy szerint „az internet és a technológiai fejlődése megteremti az emberek, gépek és
vállalatok folyamatos összeköttetésben lévő hálózatát, és az értékteremtő folyamatok
adatainak folyamatos megosztásával elérhetővé válik a versenyképes, a vevő számára
teljesen testreszabott termék előállítása. A különböző gépek, rendszerek - akár maguk a
termékek is – ontják magukból az adatot, amelynek tárolása, feldolgozása, értelmezése
hatalmas kihívás. A versenyelőny forrása tehát nem csupán az összehangolt, vagy éppen
teljesen új alapokra helyezett termelés lesz, hanem a termékek digitális szolgáltatásokkal
való körbeágyazása, valamint, hogy melyik vállalat hogyan szűr le a keletkező adatokból
releváns információt a döntéshozatal támogatásához.”(Nagy, 2017, 10.o.)
Mára az Ipar 4.0 kifejezés egy mindenkit foglalkoztató kérdéskörré nőtte ki magát. A téma
feldolgozása szempontjából úgy gondolom érdemes megvizsgálni, hogy milyen tényezők
hívták életre a negyedik ipari forradalmat.
A feldolgozó ipar újabb forradalma 2011-ben indult útjára, amikor a német állami vezetés
együttműködve az ipari és tudományos szervezetekkel támogatni kezdte az Industry 4.0-át
célzó fejlesztéseket. A kapcsolódó szakirodalmakat és szakmai cikkeket olvasva egyetértés
található az Ipar 4.0 indukáló tényezők szempontjából. A mindent elsöprő globalizáció
korszaka, a programozási nyelvek fejlesztése, az új a termék- és folyamattechnológiák
diffúziója, a hálózat komplexitása, az energia- és hulladéktakarékosságot és
hatékonyságnövekedést célzó fejlesztések mellett elsősorban az egyéni és speciális vevői
igények változékonysága és összetettsége indukálta az ipar újabb revolúcióját. (Baldassarre
at al, 2017, 633. o.)
3
4
Ipar4.hu, https://www.ipar4.hu/hu/page/ipari-forradalmak-ipar-4-0 (Megtekintve: 2019.09.03.)
5
A vevői igényeknek való minél hatékonyabb megfelelés a vállalatok működésének
középpontjában áll ma is, éppen ezért a technológiai fejlesztések mind az
ügyfélközpontúság mind a versenyelőny szerzésében elengedhetetlen a cégek számára. A
gyorsan változó vevői igények miatt a termék életciklus lerövidül, ezért folyamatosan kell
dolgozni a termék és az előállításához szükséges technológia innovációján. Nemcsak
magát a terméket kell időről-időre megújítani, hanem egy olyan termelési technológiát is ki
kell alakítani, amely rugalmasan változtatható az újabb és újabb vevői termékspecifikációk
mentén, lehetőséget ad az egyediségre és testreszabásra, és a termékek közötti átállási idő
is drasztikusan csökken. A rugalmassá váló gyártás és a vevői igények egyre nagyobb
mértékű figyelembe vétele azt eredményezi, hogy nagyon magas számú termékvariáns
kerül gyártásra, amely mind egyedi beállítást, azonosítást és nyomon követést igényel.
(Nagy, 2017, 13-14.o.)
A változó vevőigények kihívások elé állították a vállalatokat. Meg kellett találniuk a
választ, amivel komplex keresletet ki tudják elégíteni. Az Ipar 4.0 a digitalizáció és a
hálózati működés révén a szimuláció és a gyors prototípus gyártás segítségével meg tudja
valósítani és lerövidíteni a fejlesztés és piacra vitel idejét, gyors és rugalmas gyártósorai
révén mindig annyit és olyat termel, ami a vevőnek éppen kell. Az azonnal rendelkezésére
álló termelési adatok biztosításával olyan döntések születhetnek meg, melyek a
hatékonyság növelése mellett magas minőség előállítására képesek. Azonban ez
önmagában nem elég ahhoz, hogy a technológiai forradalom sikereket produkáljon, hiszen
magának a vállalatnak is képesnek kell lennie a megújulásra, a változásokra való gyors
reagálására és a hatalmas adattömegek, információk real-time feldolgozására.
1.2. Az Ipar 4.0 jelentősége – fogalmi megközelítések, előnyök és a

fejlődést gátló tényezők
A téma felkutatása során fontosnak tartottam, hogy mind a külföldi és mind a hazai
szakirodalmakban fellelhető fogalmi megközelítések közül említsek párat.
1.2.1. Fogalmi megközelítések
Az Európai Parlament 2016-ban megfogalmazott állásfoglalása szerint5 „az Ipar 4.0 a

termelési folyamatok olyan szervezését írja le, melynek keretében az eszközök önállóan
kommunikálnak egymással az értéklánc mentén: a jövő egy olyan „okos” gyárát hozva
5
Industry 4.0 Policy Department Economic and Scientific Policy, 2016, p 22-23. (Letöltve: 2018.09.03.)
http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2016/570007/IPOL_STU(2016)570007_EN.pdf
6
létre ezzel, amelyben a számítógép-vezérelt rendszerek nyomon követik a fizikai
folyamatokat, létrehozzák a fizikai valóság virtuális mását és decentralizált döntéseket
hoznak önszervező mechanizmusok alapján.”
Peressotti szerint az Ipar 4.0 program egy új gazdasági modell az ipari világ számára,
amely a termelési paradigma alakulásán alapul, a technológiai változások és a folyamatok
logikájának adoptálásával. ― (Peressotti, 2016, 44. o)
A közgazdaság, az IT és az ipar területén dolgozó szakemberek megfogalmazása alapján
az Industry 4.0 az ipari termelés területén elindult technológiai forradalmat jelenti, mely
során a termelési folyamatokat is meghódították a hálózatba kapcsolt, egymással
kommunikálni tudó, bizonyos esetekben döntésképes eszközök.6
Koleszár Péter, az MKIK Informatikai Kollégiumának vezetőségi tagja úgy fogalmazott,

hogy az Ipar 4.0 az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb
összefonódása, illetve ezen keresztül a gyártási módszerek alapvető megváltozását elhozó
időszak elnevezése. Az automatizáció önmagában nem újdonság (bár a magyar kkv-
szektorban még közel sem elterjedt az ipari robotok, célgépek használata), az azonban
igen, hogy a gyártási folyamat során hatalmas adattömeget lehet összegyűjteni és
feldolgozni. Az Ipar 4.0 elsősorban az adatok összegyűjtését és az ez alapján történő
optimalizálást jelenti.7
A Deloitte megfogalmazásában a negyedik ipari forradalom a technológiai fejlesztések
olyan digitális gyártási vállalkozások létrehozására irányul, amelyek nemcsak egymással
összekapcsolt módon működnek, hanem kommunikálnak, elemeznek és felhasználják az
információkat, hogy újabb intelligens tevékenységet hozzanak létre a fizikai világban.8
Ezen definíciók alapján összefoglalva elmondható, hogy az Ipar 4.0 :
- egy új gazdasági modell az ipari világ számára, amely a termelési paradigma

alakulásán alapul,
- az eszközök önállóan kommunikálnak egymással az értéklánc mentén,
- információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonódása,
- ipari termelés területén elindult technológiai forradalmat jelenti.
6
Ipar 4.0.hu, https://www.ipar4.hu/hu/page/ipari-forradalmak-ipar-4-0 (Megtekintve: 2018.09.05.)
7
Piac és Profit, https://piacesprofit.hu/kkv_cegblog/ipar-4-0-kkv-k-is-elkezdhetik/ (Megtekintve:
2019.09.05.)
8
Deloitte.com, https://www2.deloitte.com/nl/nl/pages/consumer-industrial-products/topics/industry-4-0.html
(Megtekintve: 2018.09.05.)
7
Az Ipar 4.0 program az alábbi összetevőkön alapul:
1) Intelligens gyár, amelyben minden erőforrás automatikusan cserél információkat, és a
termelési folyamatok önállóan és függetlenül működnek;
2) Beszállítók, az ügyfelek és a gyártók közötti kommunikációs rendszerek integrálásán
alapuló üzleti tevékenység, az adatok valós időben történő cseréje a szennyezés, a
kibocsátás és a felhasznált nyersanyagok csökkentése érdekében;
3) Intelligens termékek, amelyek az integrált érzékelők és processzorok révén képesek
információt továbbítani;
4) Ügyfelek, amelyek bármilyen funkcióval rendelkező termékeket igényelhetnek, és
megrendelésüket bármikor megváltoztathatják a gyártási folyamat során. Továbbá az
intelligens termékek útmutatást és támogatást nyújtanak az ügyfeleknek a használatuk
során. (Qin et al, 2016, 174. o.)
1.2.2. Az Ipar 4.0 technológiái
A technológiai fejlődés negyedik hullámának közepén az új digitális ipari technológia

transzformációját kilenc fundamentális technológia építi fel. Ebben az innovációban a
szenzorok, gépek, munkadarabok és informatikai rendszerek az értéklánc mentén
kapcsolódnak össze. Ezek a kapcsolódó rendszerek (más néven kiberfizikai rendszerek) az
egymással kölcsönhatásban álló szabványos internetes protokollok segítségével lehetővé
teszik az adatok elemzését, a kockázatok előrejelzését és a változásokhoz való gyors
alkalmazkodást. Az Industry 4.0 révén az adatok összegyűjtése és elemzése a gépeken
nemcsak, hogy gyorsabb, rugalmasabb és hatékonyabb folyamatokat produkál, hanem
mindezek mellett magasabb színvonalú termékek előállításához ad megoldásokat
méghozzá csökkenő költségek mellett. A vállalkozások ezzel képesek növelni a gyártásuk
termelékenységét, ami az ipar rohamszerű növekedéséhez vezet a munkaerő piac
átalakításával és versenyképességük megváltoztatásával egyidejűleg. (Rüßmann et al.,
2015, 1. o.)
Az ipari automatizálás világelsője Németország, az Ipar 4.0 kilenc technológiai pillérének

megfogalmazása is innen származik.
8
Rüßmann et al. szerint alábbi kilenc technológiai trend alkotja a negyedik ipari
forradalom építőköveit:
1. Big Data és Analitika
Eric Smidt, a Google egyik alapítója előadásában úgy fogalmazott, hogy ma már
kétnaponta hozunk létre olyan mennyiségű információt, mint amennyi a civilizáció
kezdetétől a kétezres évek elejéig összesen keletkezett. A big data vagy adatrobbanás
fogalma mára már nem ismeretlen senki számára sem. Dolgozatomban a 9 technológia
közül a Big Data fogalmával részletesebben is foglalkozok, hiszen a negyedik ipari
forradalom egyik legjelentősebb, mindenkit érintő kérdésköréről beszélhetünk.
Leegyszerűsítve a jelenséget a digitális eszközök és platformok terjedésével tömegével
növeljük az adatokat. A klímainformációk, a közösségi média, a digitális képek és videók,
a pénzügyi tranzakciók, a mobil, a viselhető és az IoT9 eszközök által forgalmazott adatok
megsokszorozzák az adatrobbanás mértékét. (Fehér, 2016, 95. o.)
A Big Data-nak nevezett jelenségnek nincs általánosan elfogadott definíciója, azt viszont
kijelenthetjük, hogy nagyon sok adatból álló adatbázist vagy adatkészletet kell értenünk.
(Bőgel, 2015, 24. o.)
Solt szerint a Big Data és analitika nem konkrét technológia, inkább régi, bevált és új
technológiák szintézise: nagy mennyiségű, nagy sebességgel változó adatok feldolgozását
és értelmezését jelenti. Az Ipar 4.0 területén a big data-t leginkább előrejelzésekre fogják
használni, például fogyasztói igények megjósolására a kapott visszajelzések szerint, amik
alapján aztán előre gyárthatnak bizonyos termékeket, vagy különböző módosításokat
végezhetnek el.10
Az ipari világot tekintve a Big Data és Analitika célja, hogy a termelési eszközök és
vállalatirányítási-, ügyfélmenedzsment kezelő rendszerekből származó információkat
összegyűjtse majd átfogóan értékelje annak érdekében, hogy optimalizálja a gyártás
minőségét, energiát takarítson meg, javítsa a berendezések rendelkezésre állását és nem
utolsó sorban támogassa a valós idejű döntéshozatalt. (Rüßmann et al., 2015, 1. o.)
9
Nagyszámú, egymással összeköttetésben álló, intelligens eszközt jelent, amelyek képesek felismerni
valamilyen lényegi információt, és azt egy internet alapú hálózaton egy másik eszközzel kommunikálni. Az
egymással és a működtető személlyel hálózati kapcsolatban álló, tárgyakba és eszközökbe beágyazott
szoftverek és szenzorok ügyelnek bármire, amire beállítottuk őket.
10
Tablazat.hu, https://www.tablazat.hu/ipar-4-0 (Megtekintve: 2018.09.03.)
9
Az adatok professzionális előkészítése potenciális lehetőséget kínál a termékek
felhasználásába történő betekintésre és lehetővé teszi a hosszú távú ügyfélkapcsolatok
kiépítését. Az adatelemzés biztos alapot nyújt a termékek továbbfejlesztésére és a
vállalatok számára az ügyfelek igényeire szabott szolgáltatások és ajánlatok nyújtására.
(PwC, 2016)
2. ábra: Big Data elemzéseket készítő vállalkozások %-os megoszlása országonként

(pénzügyi szektor nélkül), Európai Unió, 2016
Forrás: saját szerkesztés (European Commission - Digital Agenda Scoreboard key
indicators)
Az Európai Bizottság adatbázisa szerint (2. ábra) 2016-ban az EU 28 9,98 %-os átlagot
mutat a Big Data elemzéseket készítő vállalkozások %-os megoszlását tekintve, ami a
vezető Hollandia eredményétől megközelítőleg 10%-kal tér el. Magyarország helyezését
tekintve sajnos az utolsó helyek egyikén szerepel 6,96%-os értékkel. Rosszabb eredményt
10
csak Lengyelország, meglepő módon Németország és Ciprus ért el. A számok értelmezését
tekintve fontos kiemelni, hogy az adatok nem tartalmazzák a pénzügyi szektort.
2. Autonóm robotok
A jövőben a szerteágazó viselkedésmintázatok fogják meghatározni a robotika
fejlesztéseit. A viselkedésmintákat használó gépek viselkedésalapú robotok lesznek,
amikből viselkedésalapú munkacsoportokat, viselkedésalapú gyárakat lehet létrehozni:
nem kell mindent programozással a tudatukba implementálni, hanem intelligens, hatékony
munkásokként fognak funkcionálni. (Rüssmann et al., 2016).
3. Szimuláció
A tervezési fázisban a termékek, anyagok és a gyártási folyamatok 3D-s szimulációját már
használják, de a negyedik ipari forradalom révén ezeket a szimulációkat még szélesebb
módon alkalmazhatjuk. A szimulációk kihasználják a valós idejű adatokat a fizikai világ
tükrözésére egy virtuális modellben, amely magában foglalhatja a gépeket, termékeket és
az embereket is. Ez lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy a virtuális világban a
gyártás, bevezetés előtt teszteljék és optimalizálják a gyártást, és magasabb minőséget
állítsanak elő. (Rüssmann et al., 2016).
4. Horizontális és vertikális rendszer integráció

A vállalaton belüli és a vállalatok között folyamatok integrációja a digitális megoldások
segítségével. (Nagy, 2017, 56. o.)
5. Internet of Things (IoT) – a dolgok internete

Nagyszámú, egymással összeköttetésben álló, intelligens eszközt jelent, amelyek képesek
felismerni valamilyen lényegi információt, és azt egy internet alapú hálózaton egy másik
eszközzel kommunikálni. Az egymással és a működtető személlyel hálózati kapcsolatban
álló, tárgyakba és eszközökbe beágyazott szoftverek és szenzorok ügyelnek bármire, amire
beállítottuk őket.11
6. Kiberbiztonság
A vállalatok sora alkalmaz a mai napig zárt és nem-kapcsolt rendszereket. Azonban az Ipar
4.0 technológiai fejlesztése megnövelték az egymással összekapcsolódó és kommunikációs
protokollokat alkalmazó rendszerek számát. E rendszerek elterjedésével egyre kritikusabbá
vált a rendszerek védelmét szolgáló megoldások alkalmazása. Mivel a digitális korban és
11
Tablazat.hu, https://www.tablazat.hu/ipar-4-0 (Megtekintve: 2018.09.03.)
11
gazdaságban az információnak hatalma van, így az információk védelme elengedhetetlen a
vállalkozások számára. Ez az esetek többségében digitális védelmet jelent: antivírusok,
tűzfalak és speciális szoftverek alkalmazásával. A szoftverek azonban a jogszabályi
háttérrel, a feladatok megfelelő elosztásával és rendszeres ellenőrzésekkel kiegészítve
állnak össze egy egésszé. (Index Portál, 2015)
7. Felhő-alapú szolgáltatások
A felhő alapú szoftvereket a vállalatok eddig is használtak, de most a big data
következtében úgy megnő a tárhelyigény és az adatok megosztásának igénye – ezzel
párhuzamosan sokat fejlődött a felhő technológia sebessége, biztonsága – hogy egyre több
cég használja adatainak tárolására, elosztására. Olyan nagy versenyzők is vannak a
szolgáltatói pályán, mint a Microsoft, az Apple és az Amazon (Rüssmann et al., 2016).
8. Additív gyártás
Egy korábbi rés-piaci technológia mára egy gyors és rugalmas gyártási megoldássá nőtte ki
magát, amely prototípusgyártásban használatos leginkább, vagy kicsi, de testre szabott
sorozatok esetén. A 3D tervező technológia hatalmas szabadságot ad a tervezőnek a vevői
igény figyelembe vétele szempontjából, bármennyit, bármilyen anyagból képes létrehozni.
(Nagy, 2017, 56. o.)
9. Kiterjesztett valóság
Ez a technológia a magunk előtt látott környezetet egyesíti a technikai adatokkal,
utasításokat, valós idejű gépi információkat digitális módon megjelenítve. Felhasználási
módja, ha 3D szemüvegen keresztül mutatjuk be egy gyártósor karbantartásának módját,
hogy amikor arra ténylegesen sor kerül, a dolgozó el tudja azt végezni. Másik példa,
hasonlóképpen szemüveg alkalmazásával, ha vizuális tréningeket tartunk a dolgozóknak
egy-egy hiba, vészhelyzet elhárításának módjáról (Rüssmann et al., 2016).
1.2.3. Miért fontos az Ipar 4.0? – előnyök és a fejlődést akadályozó tényezők
A dolgozat előző részeiben említett összetevők és technológiák alkalmazása potenciális

előnyök kiaknázását biztosítja a vállalkozások számára. Az Ipar 4.0 jelentős erővel bír az
emberek és cégek munkafolyamatainak újragondolásával. A gyártási folyamatok
digitalizálása rugalmasabb módszereket ajánl a megfelelő információk megfelelő időben és
mennyiségben való megszerzéséhez. A digitális eszközök számának növekedése a
gyárakon belül és a piaci környezetben ösztönzi a hatékonyabb működést, és a vállalkozást
12
az egyénre szabott vevői igények magas szintű kielégítése felé tereli. Az Ipar 4.0
technológiák esetében is igaz az, hogy vállalkozások azért döntenek egy rendszer
használata mellett, mert működésétől valamilyen üzleti előny megszerzését és a vállalat
előmenetelére gyakorolt pozitív hatást várnak el.
Mint ahogyan a dolgozat eddigi részeiben is többször említésre került, az Ipar 4.0 számos
előnyt kínál az őt alkalmazó szervezet számára, hiszen a forradalmi technológiák az
emberek, tárgyak és rendszerek dinamikus, valós idejű és önszervező együttműködése
során optimálissá teszi a költségeket, az erőforrások felhasználását és elérhetőségét.
A Desoutter kutatása alapján, hét területen nyújt előnyt az Ipar 4.0 megléte:
1. Termelékenység
2. Információmenedzsment
3. Adatmenedzsment
4. Megelőző karbantartás
5. Rugalmasság
6. Pozícionálás és lokalizálás
7. Automatizáció
Az új technológiai vívmányok alkalmazása mindig kockázatos és drága, azonban

kiemelkedő megtakarítás és bevétel növekedés érhető el alkalmazásukkal. Az autó- és
elektronikai iparban szinte elkerülhetetlen a haladás és a fejlesztés a versenyben maradás
érdekében, de számottevő azon területek száma, mely egyelőre még nincs rákényszerülve a
változásra.
Természetesen akadnak nagy számban olyan tényezők, melyek akadályozhatják a cégeket,

hogy az Ipar 4.0 útjára lépjenek. A Deloitte - The Fourth Industrial Revolution Is Here—
Are you ready? című felmérésében az alábbi kihívásokat azonosították:
- Vállalaton belüli stratégiaalkotási problémák

- A külső partnerekkel való együttműködés hiánya
- Rövid távú tervezés jellemző a vállalatra
- Megfelelő technológiák hiánya
- Költségvetési problémák
- Vezetői vízió és igény hiánya a fejlődésre
13
Komplexebben vizsgálva a kérdést Nagy munkája alapján, aki a PwC 2016-os kutatása és a
Porter-Heppelmann iránymutatása szerint az alábbi gátló tényezőket csoportosította,
melyeket a 3. ábra szemléltet. (Nagy, 2016, 37. o.)
Kultúrális Munkaerő piaci Szervezeti Technológiai

akadályozó akadályozó akadályozó akadályozó
tényezők tényezők tényezők tényezők
• Bizonytalanság • Nem megfelelő • Digitális stratégia • Drága technológiák
• Bizalmatlanság minőségű munkaerő hiánya • Szabványok hiánya
• A szervezet • Kevés munkaerő • Kockázatos • Adatbiztonság,
képességeinek reális • Régi szemléletű beruházás titkosítás megfelelő
megítélése képzés • Félelem a szintjével
• Folyamatos tanulási kontrollvesztéstől az kapcsolatos
igény hiánya intellektuális kétségek
vagyon felett • Fejletlen
• Partnereknél nincs adatelemzés
meg a technológia
• Adat-alapú
szolgáltatások
fejlesztésének
elmaradása
• Felsővezetői
támogatás hiánya
3. ábra: Az Ipar 4.0 fejlesztések elterjedését gátló tényezők

Forrás: saját szerkesztés (Nagy,2016)
1.3. Digitális forradalom szerepe – a digitális kor sajátosságai

Dolgozatom hátterében két téma áll: a korábban már körbejárt Ipar 4.0 és a korunkat
szintúgy meghatározó digitális forradalom. A Föld felnőtt lakosságának több mint fele a
digitális világhoz csatlakozva tölti mindennapjait. Az internet révén a mobiltelefon, a
közösségi média, az e-mail nem csak a munkákban, hanem a magánéletünkben is fontos
szerepet tölt be.(Chatfield, 2013)
A digitalizáció mint fogalom rámutat arra, hogy a digitalizációs technológiák (felhőalapú
informatika, Big Data, mesterséges intelligencia stb.) a fizikai korlátok lebontása által új
értéket teremtenek: kiterjedt adatgyűjtés és az interneten keresztül megszerzett tudás révén
a korábban csak fizikai térben létező termékek, szolgáltatások kiterjeszthetővé, teljesen
újraépíthetővé válhatnak. A folyamatok digitalizálása megkönnyíti azok optimalizálását, és
a hatékonyabb, versenyképesebb termelést.12
12
Ipar 4.0, https://ipar4.hu/hu/page/ipari-forradalmak-ipar-4-0 (Megtekintve: 2018.09.05.)
14
A számítástechnikai költségek gyors csökkenése, az internet kommunikációs eszközként
való megjelenése, a mobilinternet gyors fejlődése, az alkalmazások elterjedése, az
internetes közösségi hálózatok és kereskedelmi platformok egyre növekvő szerepe
nagymértékben befolyásolja a gazdaság működését, és mélyrehatóan érinti a
vállalkozásokat, az állami szervezeteket és a hétköznapjainkat.
Ma naponta 60 százalékkal több digitális adatot hozunk létre, mint tíz évvel ezelőtt egy
teljes év alatt, ráadásul mindezt több mint negyvenháromszor gyorsabban tudjuk megtenni.
A Google adatai alapján 60 ezerszer keresünk rá valamire, 70 ezer YouTube videót
tekintünk meg, 7 ezer tweetet küldünk el, és 800 fotót osztunk meg az Instagramon,
összesen közel 50 GB digitális forgalmat generálva – másodpercenként. 13
Az internet és a digitális technológiák átalakítják világunkat. Az online tranzakciók útjában
álló akadályok miatt azonban a fogyasztók nem férnek hozzá bizonyos termékekhez és
szolgáltatásokhoz, az internetes és az induló vállalkozások kilátásai korlátozottak, és sem a
gazdasági szereplők, sem a kormányok nem tudják teljes mértékben kihasználni a digitális
eszközök nyújtotta előnyöket. A digitalizálás számos előnnyel járt a fogyasztók és a
vállalkozások számára, de új problémákat és politikai kérdéseket is felvetett. A politikai
döntéshozóknak meg kell küzdeniük ezekkel az új kihívásokkal.14
1.3.1. Európai Digitális Egységes Piaci Stratégia
Az Európai Unió ebből kifolyólag megcélozta az internetben rejlő lehetőségek kiaknázását

nehezítő akadályok felszámolását a Digitális Egységes Piac kialakításának
kezdeményezésével. (NGM, 2017, 13.o.) Célkitűzése, hogy az EU egységes piacát
hozzáigazítsa a digitális korhoz, tehát meg kell szüntetni azokat a szabályozási
akadályokat, amelyek az online szolgáltatások piacának széttagoltságát eredményezik. Ez
évi 415 milliárd euróval gazdagítaná az uniós gazdaságot, és több százezer új munkahely
létrejöttét eredményezné.15
A 2015 májusában publikált digitális egységes piaci stratégia három szakpolitikai területre
épül:16
13
Piac és Profit, https://piacesprofit.hu/infokom/digitalis-armageddon-johet-brutalis-mennyisegu-az-
adatforgalom/ (Megtekintve:2018.09.12.)
14
European Commission, https://ec.europa.eu/jrc/en/research-topic/digital-economy (Megtekintve:
2018.09.12.)
15
Európai Bizottság, https://ec.europa.eu/commission/priorities/digital-single-market_hu#documents
16
Európai Bizottság, https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/policies/shaping-digital-single-market
15
1. Elérhetőség: Az internetes termékek és szolgáltatások elérhetőbbé tétele az európai
fogyasztók és vállalkozások számára: az EU digitális piacán zökkenőmentesen és
egységes feltételekkel lehessen vásárolni és értékesíteni.
2. Környezeti feltételek: A digitális hálózatok és szolgáltatások térnyerését elősegítő
környezeti feltételek megteremtése: olyan szabályokat kell kidolgozni, amelyek
lépést tartanak a technológiai fejlődéssel, és támogatják az infrastruktúra-
fejlesztést.
3. Gazdaság és társadalom: A növekedés motorja a digitalizáció – biztosítani kell,
hogy EU-szerte a gazdaságban, iparban és foglalkoztatásban egyaránt ki lehessen
használni a digitalizációban rejlő lehetőségeket.
1.3.2. Globális tapasztalatok a digitalizációs előrelépés tekintetében
Kitekintve a globális digitális fejlődésre, a PwC 2016-ban elvégzett globális

tanulmányában státuszt kaphatunk arról, hogy világviszonylatban hol tartunk a digitális
forradalom tekintetében a vállalatok szemüvegén keresztül. A kutatást 26 ország 2000
vállalkozásának megkérdezésével folytattak le 9 iparágban, így valóban átfogó képet
kaphatunk a digitalizálás érintő kérdésekről világviszonylatban is.
A felmérés legfőbb eredményei (PwC, 2016) alapján elmondható, hogy:
Megközelítőleg 900 milliárd dollárt eredményezhet a digitális ipari forradalom a cégek
várakozásai szerint, ami a költségek csökkenésének, a hatékonyság és a nyereség
növekedésének köszönhető.
Globálisan a vállalatok közel egyharmada magas szintet ért el a digitalizációban, és ez az
arány a következő öt évben a jelenlegi 33%-ról várhatóan 72%-ra emelkedik.
A vállalatok világszerte a forgalmuk körülbelül 5%-át tervezik befektetni minden évben a
digitális technológiákra, mint például a szenzorok és hálózati elemek, a szoftverek és
alkalmazások, gyártási folyamatirányító rendszerek. Relevánsnak tartják továbbá az
alkalmazottak képzésébe és a szervezeti változások előremozdításába való befektetéseket
is.
A megkérdezettek, úgy vélik, hogy a digitalizáció miatt évente átlagosan 3,6%-os
költségcsökkenés és 2,9%-os bevétel növekedés várható.
A vállalatok több mint 80%-a számít arra, hogy az adatelemzés a következő öt évben
jelentős hatással lesz döntéshozatali folyamataikra.
16
A felmérésben részt vevő vállalatok szerint a digitalizáció megvalósításához a szükséges
technológia rendelkezésre áll, a problémát inkább a belső digitális kultúra, a jövőkép és a
képzés hiánya jelenti, valamint az, hogy nincs elég szakember.
A vállalatok olyan digitális tulajdonsággal rendelkező új termékeket és szolgáltatásokat

fejlesztenek ki, amelyek a termék teljes életciklusát átfogják, és ez által lehetővé teszik a
végfelhasználókkal való kapcsolat szorosabbra kötését.
A felmérés eredményeként a PwC hat darab kulcstényezőt fogalmaz meg a sikeres
digitalizáció eléréséhez:
1. Feltérképezni a vállalkozás Ipar 4.0 stratégiáját
- a vállalkozás jelenlegi digitális érettségének értékelése és egyértelmű célok
meghatározása az elkövetkezendő 5 évre
2. Kezdeti kísérleti projekt létrehozása
3. Szükséges képességek meghatározása
- a szervezet finomhangolása
- összpontosítás az emberekre
- folyamatok fejlesztése
- új technológiák bevezetése
4. Az adatok virtuózává válni
- a megfelelő adatok beazonosítása, begyűjtése, a megfelelő célra való felhasználása
és hatékony elemzése a megfelelő döntések érdekében
5. Digitális vállalkozássá alakulni
- a digitális és technológiai képességek fejlesztése
- a menedzsment szintjéről induló változás
6. Digitális ökoszisztémai kialakítása és ez alapján történő aktív tervezés
- eljutni a termék-orientált céloktól a platform-fókuszú megközelítésig
- Digitális ökoszisztéma Digitális szolgáltatás Digitális növekedés Cél
termékek: Fizikai vagy digitális
17
2. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS ÉS MAGYARORSZÁGI
HELYZETKÉP
Az értékelés és nyomon követés fontos szerepet játszik egy ország
teljesítményértékelésben és a politikai célok eléréséhez vezető haladás szempontjából. A
különböző indexekkel történő felmérések tükröt tarthatnak egy ország felé rámutatva a
fejlődés fontosságára, a fejlesztendő területekre.17
Dolgozatom második fejezete kapcsolódva a szakirodalmi kutatáshoz, feltérképezi
Magyarország helyzetét az infokommunikációs és digitális világban a különböző
indikátorok alapján.
2.1. Digital Economy and Society Index- DESI

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) egy összetett
mérőszám, amelyet az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs
Hálózatok Főigazgatósága (DG CNECT) dolgozott ki, hogy felmérje az EU tagállamaiban
a digitális gazdaság és a digitális társadalom fejlettségének aktuális szintjét. A mutatószám
alapján kapott eredményeket elsőként a 2013-as adatok alapján 2014-ben hozták
nyilvánosságra, ezt követően minden évben meghatározásra kerül a mérőszám.
Az Európai Bizottság közleménye alapján18 a DESI-t minden ország tekintetében újra

kellett kalkulálni az előző évekre vonatkozóan, hogy az megfelelően tükrözze az alapjául
szolgáló mutatók frissítéseit és helyesbítéseit. Dolgozatomban a pár napja megjelent,
legfrissebb, 2018-as eredményeket ismertetem.
A mutató 5 tényező szerint összesíti a vonatkozó mérőszámokat, ahogyan azt a 4. ábra is

mutatja: az összekapcsoltság, a humán tőke, az internethasználat, a digitális technológiák
integráltsága és a digitális közszolgáltatások alapján. 19
17
European Commission, International Digital Economy and Society Index, Final Report, 2018
https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/international-digital-economy-and-society-index-2018
18
European Commission, Methodological note on DESI 2018,
http://ec.europa.eu/newsroom/dae/document.cfm?doc_id=52297, (Megtekintve:2018.10.26.)
19
Európai Bizottság, Jelentés Európa digitális fejlődéséről (EDPR) 2016,
ec.europa.eu/newsroom/document.cfm?doc_id=44311 (Letöltve: 2018.05.13.)
18
Hálózati összekapcsoltság
• Vezetékes széles sáv, a széles sáv sebessége és ára
Humán tőke
•Internethasználat, alapfokú és fejlett digitális kézségek
Internethasználat
• Az online tartalmak, kommunikáció és kereskedelmi műveletek
igénybevétele
A digitális technológiák integráltsága
•Üzleti digitalizációs és elektronikus kereskedelem
Digitális közszolgáltatások
•Elektronikus kormányzat, e-egészségügy
4. ábra: A DESI mutató 5 dimenziója

Forrás: saját szerkesztés, (Európai Bizottság, Jelentés Európa digitális fejlődéséről, 2018)
A 28 uniós tagállam között Magyarország 2018-ban a 23. helyen áll, míg 2017-ben a 22.
volt a sorban. Az elmúlt években történő fejlődéséről összességében elmondható, hogy
átlagos ütemben fejlődött. (1. táblázat)
A hálózati összekapcsoltságot vizsgálva országunk 2017-hez hasonlóan a 18. helyen áll,

kissé elmaradva az uniós átlagtól. A vezetékes széles sávú lefedettség az előző évhez
képest nem változott, szintén a háztartások 95 %-a rendelkezik ezzel a technológiával. A
nagy sebességű széles sávú lefedettség mérsékelt ütemben növekedett, a 2017-ben számolt
81 %-ról 82 %-ra nőtt 2018-as riportban. A háztartások csaknem fele legalább 30 Mbps
sebességű szolgáltatásra fizet elő, ami a 33 %-os uniós átlagtól magasabb szinten áll. Ezen
kívül Magyarország az átlagnál sokkal eredményesebb a szupergyors hálózati
összekapcsoltságot illetően, ami elsősorban a kábelhálózatok széles körű elterjedtségének
tulajdonítható: ez esetben az országban a lefedettség 74 % , míg az igénybevétel 29,8 % .
20
A humán tőke tekintetében Magyarország 21. helyen áll az uniós országok között,
elmaradva az uniós átlagtól, és tavaly viszonylag lassú előrehaladást ért el. Az internet
20
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI), 2018, Magyarországról szóló ország
jelentés, http://ec.europa.eu/information_society/newsroom/image/document/2018-20/hu-desi_2018-country-
profile-lang_4AA43283-EC48-996F-09918493E34A691F_52334.pdf (Letöltve: 2018.10.26.)
19
felhasználók aránya 76 % az uniós 81 %-hoz képest. Csupán a lakosság 50 %-a
rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, és ez az arány nem javul. A
készségek jelentős mértékben hiányosak: az 55 évesek és annál idősebbek csupán 21 %-a
(az Unióban 34 %) és az alacsony iskolai végzettségűek csupán 25 %-a (az Unióban 30 %)
rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel.
1. táblázat
DESI mutató 5 dimenziójában elért eredmények, 2017-2018
Magyarország Csoport EU
helyezés eredmény eredmény eredmény
DESI
2018 23 46,5 43,5 54
2017 22 44,2 40,4 50,8
Hálózati összekapcsoltság
2018 18 61,7 55 62,6
2017 18 57,7 50,1 58,5
Humán tőke
2018 21 48 42,2 56,5
2017 18 49,2 40,6 54,6
Internetes szolgáltatások használata
2018 12 53,6 41 50,5
2017 12 51,7 38,7 47,5
A digitális technológiák integráltsága
2018 25 25,1 29,2 40,1
2017 24 23,5 26,7 36,7
Digitális közszolgáltatások
2018 27 40,4 48 57,5
2017 28 33,6 44,2 53,7
Forrás: saját szerkesztés (Európai Bizottság, A digitális gazdaság és társadalom
fejlettségét mérő mutató (DESI), 2018, Magyarországról szóló országjelentés)
A fejlett készségeket illetően az IKT-szakemberek aránya Magyarországon alig marad el

az uniós átlagtól, illetve a STEM végzettségűek (tudományos, technológiai,
mérnöktudományi vagy matematikai) aránya a mérsékelt növekedés ellenére viszonylag
alacsony maradt.
Az internetes szolgáltatások használatát tekintve a magyar internet felhasználók
általánosságban elmondható sokféle online tevékenységet végeznek. Az internetes
szolgáltatások használatát tekintve Magyarország eredménye meghaladja az uniós átlagot.
A magyar internet felhasználók 84 %-a használ közösségi felületeket, ami a második
20
legmagasabb arány az EU-ban, e-mellett 85 %-uk olvas híreket, míg az EU-ban 72 % és 59
%-uk bonyolít videohívásokat, az EU-ban ez csak 46 %. A közösségi média használatában
Magyarország az első helyen áll. Az online tranzakciós szolgáltatások igénybevétele
azonban továbbra is alacsony szinten áll: az internet felhasználók csak 49 %-a használ e-
bankolási és e-kereskedelmi szolgáltatásokat az uniós 61 %-os, illetve 68 %-os aránnyal
szemben. 21
A digitális technológiák vállalkozások általi integrálását illetően Magyarország a 25.
helyen áll, ezzel sajnos elmaradva az uniós átlagtól. Magyarországon a vállalkozások 14
%-a oszt meg információkat elektronikus formában, ami az uniós átlaghoz, 34 %-hoz
képest drasztikusan alacsony. A közösségi média, elektronikus számlázás és felhőalapú
szolgáltatások használata növekedett, Magyarországnak nem sikerült csökkentenie
lemaradását az EU-val szemben. Hasonlóan ez a jellemző az e-kereskedelemre, mivel a
kkv-k csupán 12,5 %-a végez online értékesítést, ami enyhe növekedést mutat az előző
évhez képest, azonban nem éri el a 17,2 %-os uniós átlagot.22
A digitális infrastruktúra fejlődés része a 2014–2020 közötti időszakra szóló Nemzeti

Infokommunikációs Stratégiának. A magyar állam ennek keretein belül létrehozta a
Digitális Jólét Program 2.0-át, melynek célja a mikrovállalkozások és kkv-k digitális
felkészültségének növelése, valamint digitális stratégiák meghatározása a különböző
gazdasági ágazatokra 2018-ban. A Modern Vállalkozások Programja keretében, amely a
vállalkozások digitalizáltságának támogatására összpontosít, 2017 végéig több mint 6 000
vállalati átvilágítást végeztek el és közel 130 eseményt szerveztek. Ezen kívül a
vállalkozások digitális fejlesztéseinek támogatására irányuló projekt keretében az IKT
fejlesztésekhez kapcsolódó beruházások végrehajtásához több mint ezer kkv részesült
támogatásban és hitelfinanszírozásban. A kormány tervezi a vállalatok digitalizálását
szolgáló programok folytatását és bővítését, ami létfontosságú a magyar gazdaság
versenyképességének javításához.23
21
22
International Digital Economy and Society Index, 2018, http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-18-
3737_en.pdf (Megtekintve: 2018.10.02.)
23
21
5. ábra Országonkénti DESI-mutató az 5 dimenziót kiemelve, 2018. évi rangsor
Forrás: saját szerkesztés (European Commisson, Digital Scoreboard)
Magyarországon a digitális közszolgáltatások mint az e-kormányzás és e-egészségügy

még mindig a digitális gazdaság és társadalom legnagyobb kihívást jelentő területei közé
tartoznak. Magyarország a 23. helyet foglalja el az adatok közigazgatási rendszerek
közötti, a polgárok életének megkönnyítését szolgáló újbóli terén, és 25. teljes körű online
ügyintézés tekintetében. 2017-ben az e-kormányzati szolgáltatások felhasználóinak aránya
45 %-on állt, ami az 58 %-os uniós átlagot tekintve alacsonynak mondható. A nyílt
hozzáférésű adatok tekintetében az ország 5 százalékponttal javította eredményét, azonban
nem tudta felszámolni lemaradását az EU-val szemben. 2017 márciusában az elektronikus
egészségügyi szolgáltatások használata is alacsony szinten volt. 24
24
jelentés http://ec.europa.eu/information_society/newsroom/image/document/2018-20/hu-desi_2018-country-
22
Összefoglalva a látott eredményeket következtetésként levonható, hogy Magyarország jól
teljesít az összekapcsoltság területén, ami a nagy sebességű és szupergyors széles sáv
széles körben való rendelkezésre állásának és magas arányú igénybevételének köszönhető.
A humán tőke területén Magyarország eredménye elmarad az átlagtól, mivel a lakosság
fele nem rendelkezik alapszintű digitális készségekkel és alacsony a STEM diplomások
száma. Hiába javult az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) használata a
vállalkozások által és az e-kereskedelemben, a magyar vállalkozások még nagyon távolnak
állnak attól, hogy a megfelelő szinten kihasználják a digitális technológia által adott
lehetőségeket. A digitális készségek javítása létfontosságú ahhoz, hogy a vállalkozások
fokozott mértékben integrálják a digitális technológiákat.
A fentiek alapján megállapítható, hogy Magyarország elmarad a vezető országoktól és
egyértelműen a gyengén teljesítő országok csoportjába tartozik a DESI mutató szerint,
Románia, Görögország, Bulgária, Olaszország, Lengyelország, Horvátország, Ciprus és
Szlovákia mellett, ahogy ezt az 5. ábra is mutatja. 25
A fenti eredmények részletes szemléltetését a dolgozat 1. sz. melléklete tartalmazza.
2.2. E-Government Development Index – EGDI

Az EGDI indexet 2002-ben az UNPAP (United Nations Public Administration
Programme) hozta létre, ezt követően pedig 2 évente kerül publikálásra a mutató. Egy
olyan összetett indikátorról beszélhetünk, amely az e-kormányzat fejlettségét méri az
ENSZ tagállamaiban. Az index három másik index súlyozott átlagán alapul melyek a
Távközlési Infrastruktúra Index (TII), a Humántőke Index (HCI) és az Online Szolgáltatás
Index (OSI). Mind a három index 1/3-ad arányban szerepel a mutató kiszámításában,
ahogyan ezt a 6. ábra is szemlélteti.26
Összetett mutatóként az EGDI a közintézmények képességét és felkészültségét méri az
infokommunikációs technológiák közszolgáltatásban való használatában. Az eredmények
meglehetősen hasznosak a kormányzati tisztviselők, a politikai döntéshozók, a kutatók, a
civil társadalom és a magánszektor számára is, hiszen így jobban láthatóvá és könnyebben
25
European Commission, Digital Economy and Society Index 2017 - Magyarország
http://ec.europa.eu/newsroom/document.cfm?doc_id=43017 (Letöltve: 2018.10.01.)
26
UN E-Government Survey 2018, https://publicadministration.un.org/egovkb/en-us/Reports/UN-E-
Government-Survey-2018 (Letöltve 2018.10.30.)
23
érthetővé válik egy ország viszonylagos helyzete az e-kormányzat területén való
fejlettségben, a fejlesztendő területek meghatározása gyorsabban megtörténhet.
Az 2018. év EGDI mutatója a 193 db ENSZ tagállam fejlettségét mérte és állította fel a
rangsort.27
6. ábra: Az EGDI mutató három komponense

Forrás: saját szerkesztés (Public Administration,UN E-Government Survey 2018)
A TII – Távközlési Infrastruktúra Index az alábbi öt indikátor számtani átlagösszetételét

jelenti. Az elsődleges adatforrás minden esetben a Nemzetközi Távközlési Egyesület.
1. 100 lakosra jutó becsült internet felhasználók száma

2. 100 lakosra jutó vezetékes telefonvonalak száma
3. 100 lakosra jutó mobil előfizetések száma
4. 100 lakosra jutó vezeték nélküli szélessávú internet előfizetések száma
5. 100 lakosra jutó vezetékes szélessávú internet előfizetések száma
A HCI – Humán tőke Index célja, hogy feltárja és elemezze azokat a tényezőket, amelyek
befolyásolják a humán tőke minőségét és jellegét.
Az OSI - Online Szolgáltatás Index az UNDESA (UN Department of Economic and Social
Affairs) által végzett kérdőíves felmérés eredményeit gyűjti össze, amely az ENSZ 193
tagállamának a nemzeti online jelenlétét értékeli. A kérdőív számos, az online
szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos jellemzőt értékel, beleértve a kormányzati
27
Government-Survey-2018 (Letöltve 2018.10.30.)
24
célkitűzéseket, a közérdekű információkat, az online jelenlétet, az integrációt és a digitális
megosztottságot.
A mutató szerint Magyarország az előző, 2016-os eredményéhez képest egy hellyel

előrébb került a rangsorban (2. táblázat).28 A felmérés az index alapján négy csoportba
sorolja a nemzeteket: Nagyon magas EGDI (>0,75), Magas EGDI (0,50 <x>0,75),
Közepes EGDI (0,25 <x>0,50), Alacsony EGDI (<25). Országunk a kiértékelés alapján a
magas EGDI mutatóval rendelkező országok közé tartozik a szomszédos Szlovákiához,
Szerbiához, Ukrajnához és Romániához hasonlóan. Az európai listán 2018-ban Dánia
foglalta el az első helyet 0,9150-es EGDI mutatóval, ami 2016-os eredményéhez képest a
kilencedik helyről mozdította el. Ehhez a fejlődéshez nagymértékben hozzájárult a 2016-
2020 közötti időszakra vonatkozó Digitális Stratégia.
2. táblázat
Magyarország helyezése az EGDI mutató alapján, 2016-2018
Rangsor EGDI OSI TII HCI

2018 45 0,7265 0,7361 0,6071 0,8364
2016 46 0,6745 0,6304 0,5615 0,8317
Forrás: saját szerkesztés (UN E-Government Survey 2018, 2016)
2.3. ICT Development Index – IDI

Az ICT Development Index (IDI) az ITU (International Telecommunication Union)
mérőszáma, amely összehasonlítja az IKT fejlődését 176 országban 2002-től. Az index 11
indikátort egyetlen mérőszámba egyesít, amely globális, regionális és ország szintű
értékelési eszközként használható. Az egyesített indikátorok az IKT hozzáféréshez, a
használathoz és a készségekhez kapcsolódnak. Az IDI mutató összetevőit a 3. táblázat
foglalja össze.29
28
Government-Survey-2016 (Letöltve: 2018.10.29.)
29
Measuring the Information Society Report 2017, Volume 1, https://www.itu.int/en/ITU-
D/Statistics/Documents/publications/misr2017/MISR2017_Volume1.pdf (Letöltve: 2018.09.28)
25
3. táblázat
Az IDI mutató komponensei
IKT hozzáférés
1. 100 lakosra jutó vezetékes telefon előfizetések száma
2. 100 lakosra jutó mobil telefon előfizetések száma
3. Nemzetközi Internet sávszélesség / felhasználó
4. Számítógéppel rendelkező háztartások %-os megoszlása
5. Internet eléréssel rendelkező háztartások %-os megoszlása
IKT használat
6. Internetet használók %-os megoszlása
7. 100 lakosra jutó vezetékes szélessávú internet előfizetések
száma
8. 100 lakosra jutó vezeték nélküli szélessávú internet
előfizetések száma
IKT kézségek
9. Felnőttkori írástudás ráta
10. Bruttó beiratkozási arány (középfokú)
11. Bruttó beiratkozási arány (terciális szinten)
Forrás: saját szerkesztés (ITU, Measuring the Information Society Report 2017, Volume 1)
A jelentés talán legérdekesebb része a világ országainak IKT fejlettségét tükröző rangsor,
amelyet 2016-ban Dél-Korea vezetett, 2017-ben pedig Izland került az lista élére. Az
országot szorosan követi Korea és Dánia. Az első harminc helyen a legfejlettebb európai
országok, továbbá Hongkong, Japán, Ausztrália, az Egyesült Államok és Szingapúr
szerepel.
Magyarország 2016-ban a 49. helyen állt (4. táblázat), most pedig a 48. helyre lépett
megelőzve ezzel Lengyelországot, Bulgáriát. A térségbeli uniós államok közül Szlovákia a
46.helyen áll, Ausztria pedig bekerült a legjobb 25 közé a 21. helyezéssel.
4. táblázat
Magyarország helyezése az IDI mutató alapján, 2016-2017
Rangsor IDI
2016 49 6,74
2017 48 6,93
Forrás: saját szerkesztés (Measuring the Information Society Report 2017, Volume 1)
26
2.4. Networked Readiness Index – NRI
A Networked Readiness Indexet 2001 óta publikálja a Világgazdasági Fórum. Az index
célja, hogy 139 országot rangsoroljon, milyen mértékben használják az informatikai és
kommunikációs technológiákat a versenyképesség és az innováció növelésére, és mennyire
állnak készen a digitalizáció kínálta lehetőségek kihasználására. Az eredmények
kiértékelésével az előző mutatókhoz hasonlóan iránymutatást ad a nemzetek felé a
hiányosságok azonosításához, a politikai párbeszédek kialakításához és ösztönzi a változást
előmozdító tevékenységek megalkotását. Nem utolsó sorban pedig fokozza az
átláthatóságot és követhetőséget azáltal, hogy lehetővé teszi az adatok időbeli
előrehaladásának nyomon követését. A mutató négy elemből épül fel (5. táblázat), amelyek
tovább bontásával tíz alkategóriát különböztethetünk meg, melyek az NRI keretét adják.30
5. táblázat
Az NRI mutató komponensei
A. KÖRNYEZETI ALINDEX
1. Politikai és szabályozási környezet
2. Üzleti és innovációs környezet
B. FELKÉSZÜLTSÉGI ALINDEX
3. Infrastruktúra
4. Megfizethetőség
5. Készségek
C. FELHASZNÁLÁSI ALINDEX
6. Egyéni felhasználás
7. Üzleti felhasználás
8. Kormányzati felhasználás
D. HATÁSOK ALINDEX
9. Gazdasági hatások
10. Társadalmi hatások
Forrás: saját szerkesztés (Word Economic Forum, The Global Information Technology
Report 2016)
30
Word Economic Forum, The Global Information Technology Report 2016,
http://www3.weforum.org/docs/GITR2016/WEF_GITR_Full_Report.pdf (Letöltve: 2018.09.25.)
27
A 2016. évi riportok alapján az NRI ranglista első helyén Szingapúr szerepel, őt követi
Finnország és Svédország. 2015-ben Magyarország az 53. helyen állt, majd 2016-ra
sikeresen az 50. helyre került 4,4-es értékkel.
7. ábra: Magyarország NRI mutató szerinti elhelyezkedése a csoportátlaghoz képest

Forrás: saját szerkesztés (Word Economic Forum, The Global Information Technology
Report 2016)
A jelentésben szereplő Networked Readiness Index eredményei azt mutatják, hogy a hazai
társadalom felkészült a digitális szolgáltatások használatára (7. ábra). Az egyéni
felhasználók körében az informatika elterjedésének aránya és a digitális technológiák
használata magas. Bár az üzleti szektorban, vagy a közszférában ez az arány lényegesen
alacsonyabb, a technológia gazdasági hatása már így is igen jelentős. Ez azt mutatja, hogy
a folyamat elindult, de a társadalom egészében még nem érezni ennek hatását. A
digitalizáció három alappillére az oktatás, a digitális infrastruktúra és az innovációt
serkentő környezet. Ha ezeknek a területek támogatására, fejlesztésére jobban
odafigyelünk, akkor lényegesen jobban ki tudjuk használni a digitalizáció kínálta
előnyöket.31
31
Digital Hungary, http://www.digitalhungary.hu/e-volution/Felkeszultunk-a-digitalis-vilagra/3141/
28
3. A PRIMER KUTATÁS MÓDSZERTANA ÉS KONCEPCIÓJA
Dolgozatom harmadik fejezetében kutatásom koncepcióját és módszertanát ismertetem.
Első lépésben bemutatom az alkalmazott kutatási módszert, amellyel a vizsgálódást
végeztem. A fejezet további részében szemléltetem kutatásom logikai modelljét, és
megfogalmazom célkitűzéseimet és feltételezéseimet, majd a primer kutatásom alapját
nyújtó kérdőív felépítését. A fejezetet a vizsgált minta bemutatásával zárom le.
3.1. Kutatási módszer

Dolgozatomat a témához szorosan kapcsolódó releváns szakirodalmak feltárásával
kezdtem.
Primer kutatásom alapjául egy saját kidolgozású kérdőív szolgál, mely 300 vállalkozás felé
került kiküldésre (3. sz. melléklet). A kérdőívek kiküldése véletlenszerűen történt, vállalati
mérettől, tevékenységtől és regionális elhelyezkedéstől függetlenül. A kérdőívet a
megadott határidőig 51 db vállalkozás töltötte ki. A kérdőív felépítését és sajátosságait a
fejezet kutatási koncepciót tartalmazó blokkjában részletezem.
A válaszadó vállalatokból álló minta nem reprezentatív, így a felmérés eredményeit a
válaszadó vállalatok körére értelmezhetjük. Az adatok kiértékelésében és az eredmények
ábrázolásában a Microsoft Excel 2010, valamint az SPSS 16.0 statisztikai programcsomag
nyújtott segítsége alkalmazva a kereszttábla-elemzést, a korreláció elemzést és a Khi-
négyzet próbát. Így kaptam képet arról, hogy mely esetekben fedezhető fel szignifikáns
kapcsolat a vizsgált tényezők között. Az adatok rögzítésében és a szemléltető ábrák,
diagramok elkészítésében a Microsoft Office Excel 2010 és az Infogram.com nyújtott
támogatást. A kérdőív kitöltése elektronikus módon történt, a Kerdoivem.hu használatával.
3.2. A kutatás célkitűzései és feltételezései

A kapcsolódó szakirodalmakat tanulmányozva folyamatosan alakultak ki célkitűzéseim és
a kérdőív váza. Kutatásom elsődleges célkitűzése a mikro-, kis- és középvállalkozások Ipar
4.0 és digitalizációs fejlődésben rejlő kihívásainak vizsgálata volt régiós
elhelyezkedésükkel összefüggésben. Így tehát célként kezeltem, hogy a kapott válaszok
alapján kiderüljön, hogy a régiós elhelyezkedés befolyásolja-e a mikrovállalkozások és
kkv-k számára, hogy mely területek okozzák a legnagyobb nehézségeket. Idekapcsolódó
első feltételezésem az alábbi:
1. FELTÉTELEZÉS: A fejlődést gátló tényezők régiónként eltérőek, a régiós
elhelyezkedés befolyásoló tényező. A legnagyobb kihívást az észak-magyarországi
29
vállalkozások számára az oktatás kérdése, a szakképzett munkaerő hiánya és a
költségek okozzák az Ipar 4.0 és a digitalizáció területén való fejlődésben.
Kutatásom vizsgálja továbbá, hogy a vállalati méret hatással van-e arra, hogy a válaszadó
vállalkozások esetében, mely területeken okoz problémát a munkaerő hiánya:
2. FELTÉTELEZÉS: A vállalati méret befolyásolja, hogy a vállalkozások mely
területeken érzékelik a leginkább a munkaerő hiányát.
A további eredmények kiértékelésével kerestem a választ arra is, hogy a vállalkozások az

Ipar 4.0 és digitalizációs fejlesztésekre való felkészültséget a vállalati méretük
befolyásolja-e. Harmadik feltételezésem szerint:
3. FELTÉTELEZÉS: Vállalati méretkategóriákként nem tér el a negyedik ipari

forradalomra való felkészültség helyzete.
A kutatás utolsó lépésében az Ipar 4.0 és digitalizáció használatának feltételezett előnyeit

vizsgáltam vállalati méretkategóriánként. Ehhez kapcsolódóan megfogalmaztam a dolgozat
utolsó feltételezését:
4. FELTÉTELEZÉS: Méretkategóriánként eltérő előnyöket jelent az Ipar 4.0 és

digitalizáció alkalmazása.
Az összefüggések feltárásával és az eredmények kiértékelésével a kutatás végére

megállapítható, hogy ezek a feltételezések elfogadhatók-e vagy sem.
3.3. A kutatás logikai modellje

A kutatás vázát az alábbi logikai modell alkotja, melyben összefoglaltam a vizsgálódás
főbb lépéseit. A kutatásom alappillérét a kapcsolódó szakirodalmak feltérképezése és
áttanulmányozása jelentette. A téma megfelelő ismerete szempontjából ez elengedhetetlen.
Az így kapott ismeretek révén a feltételezéseim megfogalmazása, majd a kérdőív
elkészítése közben a magyar és nemzetközi kutatási eredményekre támaszkodtam.
Kutatásom logikai modelljét a 8. ábra illusztrálja.
30
Feltételezések Eredmények
• Fogalmi megfogalmazása • 33 kérdésből álló kiértékelése
meközelítések kérdőív
• 4 feltételezés • Feltételezések
• Magyarországi megfogalmazása • 51 vállalkozás által elemzése
helyzetkép kitöltve
• Mikro -, kis- és • Következtetések
középvállalkozások levonása
Szakirodalmi vizsgálata Kérdőíves
kutatás megkérdezés
8. ábra: A kutatás logikai modellje

Az így megszületett kérdőív 33 db, az Ipar 4.0 és a digitalizációhoz kapcsolódó kérdést

tartalmaz (3. sz. melléklet). Felépítését tekintve 7 fő blokkba csoportosíthatók a kérdések:
1. Vállalati jellemzők: a vállalkozás régiós elhelyezkedése, fő tevékenysége,

foglalkoztatottak létszáma, a cég formájára, nettó árbevétel, az ellátási-láncban való
elhelyezkedés
2. Jövőkép, általános problémák
3. Stratégiaalkotás
4. Ipar 4.0 és digitalizációs tapasztalatok: ismereti háttér, felkészültség, fejlesztési
státusz, tapasztalt hátráltató tényezők
5. Ösztönzők: bevezetést ösztönző tényezők, elvárt előnyök
6. Technológiai fejlesztések: fókuszterületek, források, alkalmazott technológiák
7. Humánerőforrás kérdése: munkaerő-hiány hatása, munkaerő képzettsége,
fluktuáció kérdése
3.4. A minta jellemzői

A kérdőívet 51 vállalkozástól érkezett vissza kitöltve, így egy a kutatásom során kis elem
számú mintával dolgozhattam. A kérdőívek kiküldése véletlenszerűen történt, vállalati
mérettől és elhelyezkedéstől függetlenül. Ahogyan már az előzőekben is kiemeltem a
válaszadó vállalatokból álló minta nem reprezentatív, így a felmérés eredményeit a
válaszadó vállalatok körére értelmezhetjük.
31
A felmérést kitöltő vállalkozásokból álló mintában a legnagyobb arányban a
kisvállalkozások (37 %) képviseltetik magukat, összesen 19 db. A kitöltő vállalkozások
között 17 db mikrovállalkozás foglal helyet. A kutatásomat 12 db középvállalkozás
segítette a kitöltéssel, ami a minta 23,5 %-át jelenti. A nagyvállalati méret aránya nem
jelentős, mindössze 3 db vállalatra szűkül.
A kérdőívet a legnagyobb arányban, 13 db vállalkozás, azaz 25,5 %-os megoszlásban az

Észak-Magyarország régióból töltötték ki. Továbbá a legtöbb kérdőív a Nyugat-
Dunántúlról (12 db) és az Észak-Alföldről (11 db) érkezett vissza. A minta jellemzőit a 7.
ábra szemlélteti.
9. ábra: A minta jellemzői

32
4. A PRIMER KUTATÁS EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE
A dolgozatom fő részében primer kutatásom eredményeit ismertetem, és a hipotéziseim
helytállóságát vizsgálom. Első lépésként a fejlődést gátló tényezőket tárom fel a kitöltő
vállalkozások körében, majd a humán erőforrás területén jelentkező nehézségeket
vizsgálom vállalati méretkategóriánként. A továbbiakban a kérdőív válaszainak
kiértékelésével feltérképezem a válaszadó vállalkozások felkészültségét az Ipar 4.0 és
digitalizáció vonatkozásában, majd az általuk feltételezett előnyök ismertetésével zárom a
fejezetet, mindezt a kutatási módszertannal és célkitűzéseimmel összhangban.
4.1. Fejlődést gátló tényezők

A szakirodalmi kutatásom során számos olyan publikációval találkoztam, mely azt
feszegeti, hogy a világunkat átformáló technológiai fejlődés milyen új kihívásokat tartogat
a vállalatok és természetesen a lakosság számára. Kérdőívemben két szempontból is
vizsgáltam a kérdést. Foglalkoztatott, hogy a mindennapi működés során tapasztalt
általános problémák vajon átfedésben vannak-e az Ipar 4.0 és digitalizációs fejlesztések
során érzékelt nehézségekkel a kitöltők körében.
10. ábra: A kitöltő vállalkozások mindennapi működés során tapasztalt

problémáinak összesített rangsora
33
A kitöltők a „Milyen általános problémákkal találkozik a mindennapi működésük során?”
kérdésre adott válaszait a továbbiakban ismertetem. A kitöltő vállalkozások mindennapi
működését a munkaerőhiány, az adórendszer, a magas költségek, a szakképzett munkaerő
hiánya és a jogszabályi háttér nehezíti meg. Az 51 db kitöltő vállalkozás közül 30-an
tapasztalják úgy, hogy főként a munkaerőhiány gördít eléjük akadályokat (10. ábra).
Dolgozatom első feltételezése szerint a fejlődést gátló tényezők régiónként eltérőek, a
régiós elhelyezkedés befolyásoló tényező. A legnagyobb kihívást az észak-magyarországi
vállalkozások számára az oktatás kérdése, a szakképzett munkaerő hiánya és a költségek
okozzák az Ipar 4.0 és a digitalizáció területén való fejlődésben.
11. ábra: Az Ipar 4.0 és digitalizációs fejlesztések során tapasztalt fejlődést gátló
tényezők régiós elhelyezkedés szerint
34
A feltételezésem helytállóságát vizsgálva arra a megállapításra jutottam, hogy régiónként
nem tapasztalható lényegi különbség a háttérben meghúzódó visszatartó tényezők között,
hiszen, ahogy a 11. ábrán is jól látszik a választ adó vállalkozások régiótól függetlenül a
pénzügyi problémákat jelölték meg mind fejlődést gátló tényezőt. Elvégezve a korreláció
elemzést és a Khi-négyzet próbát azonban az infrastrukturális problémák tekintetében
gyenge, majdnem elhanyagolható kapcsolat fedezhető fel a régiós elhelyezkedéssel, amit a
0,05 érték alatti Khi-négyzet érték is megerősített. Az így kapott eredményt úgy vélem
országunkra jellemző infrastrukturális megosztottság is megerősít, hiszen valóban ismert,
hogy régónként eltérő minőségű és fejlettségű hálózattal, ellátottsággal rendelkezünk.
A jogszabályi háttér esetében azonban a korreláció szintje magasabb és a két tényező

közötti kapcsolat is szignifikánsan jelentősebbnek tekinthető (6. táblázat). A dolgozat 2. sz.
melléklete a többi válaszlehetőséghez kapcsolható eredményeket tartalmazza a 6.
táblázathoz hasonlóan, amely a fentebb említett két paraméter korrelációs és Khi-négyzet
értékeit jeleníti meg.
6. táblázat
Régiós elhelyezkedés és fejlődést gátló tényezők közötti kapcsolat mérésének eredményei
(Korreláció elemzés és Khi-négyzet próba)
Fejlődést gátló Korreláció érték Korrelációs kapcsolat Khi-négyzet

tényező mértéke érték
Infrastrukturális problémák 0,124 Gyenge, majdnem 0,045
hanyagolható kapcsolat
Jogszabályi háttér 0,418 Közepes korreláció, 0,019
jelentős kapcsolat
A feltételezésem szerint az észak-magyarországi régióból érkező válaszok szerint a

legnagyobb dilemmát az oktatás kérdése, a szakképzett munkaerő hiánya és a költségek
okozzák, azonban a kérdőív válaszai rámutatattak arra, hogy a fennakadást a pénzügyi
problémák okozzák igazán, hiszen arra a kérdésre, hogy Milyen hátráltató tényezőket
érzékel/ érzékelt az Ipar 4.0 és digitalizációs fejlesztések kapcsán? 20 db vállalkozás jelölte
meg a pénzügyi problémák lehetőséget. 5 db észak-magyarországi vállalkozás tapasztalta
úgy, hogy a magas költségek miatt nem tudnak vagy csak nehezen képesek előrelépni a
fejlődésben, míg 4 db cég szerint a szakképzett munkaerő hiánya is visszatartó erejű.
A fentebb részletezett eredmények alapján feltételezésemet csak részben támasztották alá a
kapott értékek.
35
4.2. A munkaerő kérdése
Globális szinten munkaerő kérdése piaci feszültségeket generál az IKT-szektor rohamos
fejlődése a munkaerő képzettségi elmaradása és az ebből adódó munkaerőhiány miatt.
Egyes előrejelzések szerint még ebben az évtizedben eljuthat a világgazdaság addig, hogy
az állások 90%-ának betöltéséhez szükség lesz digitális képességekre és jelentős
munkaerőhiánnyal kell szembenézniük a vállalatoknak, intézményeknek és államoknak.
Ennek egyik oka, hogy a technológia előrehaladásával és az új területek megszületésével
egyidejűleg a szükséges képzési háttér is még csak kialakulóban van.
A kitöltő vállalkozások munkavállalóinak megoszlását tekintve elmondható, hogy 11 db
vállalkozás nyilatkozott úgy, hogy a magasan kvalifikált beosztottjainak aránya 70 % felett
van, 25-en pedig 1% és 20% közé becsülik a számukat (2. sz. melléklet).
Arra a kérdésre, hogy „Hogyan alakult a cégnél dolgozó munkavállalók száma az Ipar 4.0
és digitalizációs fejlesztések bevezetése óta?” 32 db vállalkozás úgy nyilatkozott, hogy
nagyjából változatlan kollégáinak a száma, míg 14-en emelkedő létszámot jeleztek vissza a
fejlesztések kapcsán. 2 db kitöltő pedig úgy ítéli meg, hogy dolgozóinak száma jelentősen
csökkent a változások hatására (2. sz. melléklet).
Az összesített válaszok esetében egyértelműen látható, hogy általános problémaként a

vállalkozások a munkaerőhiányt azonosítják, hiszen 30 vállalkozástól érkezett ez a válasz,
és 24 cég szerint a szakképzett munkaerő hiánya is hátrányt okoz számukra.
Vállalati méretenként vizsgálva azt, hogy a munkaerő szempontjából mi okozza a
legnagyobb nehézségeket az Ipar 4.0 és digitalizációs bevezetések kapcsán arra a
következtetésre juthatunk, hogy a mikrovállalkozások számára a kisvállalkozásokhoz
hasonlóan a megfelelően motivált és a megfelelően képzett munkaerő hiánya okozza a
legnagyobb fejfájást, míg a középvállalkozások úgy érzékelik, hogy a kellően tapasztalt
dolgozók és az általános humán erőforrás hiány meghatározó. A részletes eredményeket a
12. ábra szemlélteti.
36
12. ábra: A munkaerő szempontjából a legnagyobb problémákat okozó tényezők
vállalati méretkategóriánként az Ipar 4.0 és digitalizációs fejlesztések során
Kutatásom második feltételezése szerint a vállalati méret befolyásolja, hogy a

vállalkozások mely területeken érzékelik a leginkább a munkaerő hiányát.
Az SPSS statisztikai programcsomaggal végzett korreláció elemzés és Khi-négyzet próba
révén ellenőriztem feltételezésem helytállóságát a kutatási mintámra vonatkozóan. Az
analízist elvégezve arra a következtetésre jutottam, hogy a kérdőívet kitöltő vállalkozások
körében a vállalati méret nem befolyásolja azt, hogy mely területen érzékelik leginkább a
munkaerő hiányát. A minőségbiztosítás terület esetében azonban meglévő, de gyenge
kapcsolatot fedeztem fel a vállalati mérettel összefüggésben, amit a szignifikancia
vizsgálat is megerősített (7. táblázat). Az elemzés további részleteit a dolgozat 2. sz.
melléklete tartalmazza.
7. táblázat
Vállalati méret és a vállalati területeken jelentkező munkaerőhiány közötti kapcsolat
mérésének eredményei (Korreláció elemzés és Khi-négyzet próba)
Terület Korreláció érték Korrelációs kapcsolat Khi-négyzet

mértéke érték
Minőségbiztosítás 0,373 Biztos, de gyenge 0,005
kapcsolat
37
4.3. Felkészültség kérdése
A dolgozat harmadik fejezetében láthattunk rá példákat, hogy Magyarország a különböző
nemzetközi mutatók tekintetében, hol helyezkedik el a fejlődés és felkészültség
tekintetében. A vállalatoknak meghatározó szerepük van abban, hogy a negyedik ipari
forradalom hogyan formálja át a társadalmat. A kérdőíves megkérdezés során vizsgáltam
azt is, hogy a kitöltő vállalkozások hogyan ítélik meg felkészültségüket az a technológiai
forradalommal szemben.
Összességében a választ adók úgy becsülik, hogy viszonylag fel vannak készülve az Ipar
4.0 és digitalizáció jelenségére. Leginkább a kisvállalkozások érzékelik, hogy
felkészültségük csak bizonyos fokú (13. ábra).
13. ábra: A vállalkozások felkészültsége az Ipar 4.0 és digitalizáció jelenségére

méretkategóriánként
A megkérdezés során kitértem arra is, hogy a vállalkozások mit tekintenek Ipar 4.0. A
kapott válaszok szerint a negyedik ipari forradalom átalakítja a gazdaságot, a
munkaköröket és magát a társadalmat is, illetve lehetővé teszi, hogy a vállalkozások
képesek legyenek kommunikálni, elemezni és felhasználni az adatokat, hogy intelligens
tevékenységeket hajtsanak végre a fizikai világban.
38
Az alkalmazott digitális technológiák esetében a mobil eszközök, az elektronikus
kommunikáció és az internetes megjelenés a legelterjedtebb a megkérdezett vállalkozások
között. Vállalati méretkategóriánként is ugyanez mondható el (14. ábra).
14. ábra: A kitöltő vállalkozások által alkalmazott digitális technológiák vállalati

méret szerinti bontásban
Harmadik feltételezésem szerint vállalati méretkategóriákként nem tér el a negyedik ipari

forradalomra való felkészültség helyzete. A kérdőív válaszait tanulmányozva a vállalatok
megítélése és a használt technológiák alapján nincs lényegi eltérés a makro-, kis- és
középvállalkozások jelenlegi felkészültségi szintje között. Feltételezésem a kapott válaszok
ismeretében elfogadható.
39
4.4. Elvárt előnyök
A vállalkozások arra törekednek, hogy olyan rendszereket állítsanak cégük szolgálatába,
amelyek használatából előnyük származik. Előny, amellyel a piacon kedvezőbb pozícióba
kerülhetnek versenytársaikkal szemben, és amelyek nem csak megtérülnek, de hozzáadott
értékkel is támogatják a cég profitabilitását. Az Ipar 4.0 és digitalizációs technológiák
használatának vállalkozások által feltételezett előnyeit vizsgálja a kérdőívben feltett „Ön
szerint milyen előnye származhat az Ipar 4.0 és digitalizációs technológiák
alkalmazásából?” kérdés. Ezek a feltételezett előnyök végtére is a vállalkozások elvárásait
tükrözik. Az elemzés során vállalati méretkategóriákként vizsgálódok, és a korreláció
elemzés támogatásával kutatom, hogy mely esetben fedezhető fel szignifikáns kapcsolat a
vállalati mérettel.
Az összesített válaszok alapján a vállalkozások leginkább a hatékonyabb működést, az új

piacokra való bejutást, a gyorsabb döntéshozást és a javuló belső és külső kommunikáció
meglétét tekintik a negyedik ipari forradalom technológiák által hozott előnyöknek.
A mikrovállalkozások szerint a gyorsabb döntéshozást, a vevői igények magasabb szintű

kielégítését teszik lehetővé az új technológiai vívmányok. A kisvállalkozások úgy
érzékelik, hogy új piacokra nyílhatnak meg előttük, ha alkalmazzák a digitális korszak
technológiáit. A középvállalkozások megítélése alapján a javuló kommunikáció biztosított
a technológiák alkalmazásával. A részletes eredmények a dolgozat 2. sz. mellékletében
találhatók.
8. táblázat
Vállalati méret és a vállalkozások által feltételezett előnyök közötti kapcsolat
Előny Korreláció Korrelációs kapcsolat Khi-négyzet

érték mértéke érték
Rugalmasabb gyártási 0,277 Biztos, de gyenge kapcsolat 0,081

folyamatok (rövidebb
gyártási idő, kiszélesedő
termékportfólió)
Gyorsabb innovációs 0,263 Biztos, de gyenge kapcsolat 0,245
képesség
Költségek csökkenése 0,25 Biztos, de gyenge kapcsolat 0,944
Növekvő bevételek -0,206 Biztos, de gyenge kapcsolat 0,395
40
Negyedik feltételezésem szerint Méretkategóriánként eltérő előnyöket jelent az Ipar 4.0 és
digitalizáció alkalmazása. A 8. táblázatban szereplő korreláció értékek szerint az
rugalmasabb gyártási folyamatok, gyorsabb innovációs képesség, a költségek csökkenése
és a növekvő bevételek esetén fedezhető fel biztos, de gyenge kapcsolat a vállalati mérettel
összefüggésben, azonban az elvégzett Khi-négyzet próba nem erősítette meg, hogy
szignifikáns kapcsolat lenne a változók között.
41
5. KÖVETKEZTETÉSEK
A negyedik ipari forradalom elkerülhetetlenül érezteti hatásait a világ piacain és a
vállalkozásoknak szembe kell nézniük mind az ezzel járó pozitív hatásokkal mind az
ajtóban álló nehézségekkel. Az Ipar 4.0 jelensége gyökereiben megváltoztatja a Föld
lakosságának és gazdasági szervezeteinek működését.
A szakirodalmi körültekintés során számos idegen nyelvű munkával, elemzéssel, riporttal
találkozhattam. Minden szerző és szervezet saját aspektusból és szakértői
megalapozottsággal vizsgálja az új területet törekedve arra, hogy munkájával a negyedik
ipari forradalom egy újabb szeletét ismertesse meg az emberiséggel. A művek közös
ismertetője, hogy célként kezeli az „új műfaj‖ megismerését rámutatva a fejlődési
lehetőségekre, a hátráltató tényezőkre és előrejelzést adjanak a jövő alakulásáról, az új
technológiák és használatuk eredményéről.
A fogalmi megközelítések egyezőséget mutatnak abban, hogy Ipar 4.0 technológiák

esetén egymással kommunikáló tudó, automatizált rendszerekről beszélhetünk, melyek a
hatalmas adattömegekkel dolgozva alapjaiban megváltoztatják a jelenlegi üzleti modelleket
és a mindennapi életünket.
Primer kutatásomban arra törekedtem, hogy olyan kérdéseket tegyek fel a felmérésben,
amelyek kiértékelése mentén komplex helyzetjelentést kaphatunk az új korszakról a
magyar mikrovállalkozások és kkv-k szemszögéből. A fejlődést gátló tényezők esetében
hiába kis elem számú mintával dolgozhattam, de a válaszok alapján összefüggést találtam a
szakirodalmi részben tárgyaltakkal.
A régiós felosztás tekintetében a pénzügyi problémák kerültek az első helyre a fékező
tényezők közé, míg az összesített verzióban a munkaerőhiány és magas költségek. A
Deloitte kutatása szintén azonosította a pénzügyi és költségvetési problémákat mint
kihívásokat a fejlődés útján. Továbbá Nagy munkája külön pillért hozott létre a munkaerő
piaci akadályozó tényezőknek. Idekapcsolódó feltételezésem vizsgálata az infrastrukturális
problémák és jogszabályi háttér tényező esetén fedezett fel korrelációt a régiós
elhelyezkedéssel kapcsolatban. A hálózati problémák nehezítő hatása adódhat az
országunkra jellemző infrastrukturális megosztottságból, hiszen valóban ismert, hogy
régónként eltérő minőségű és fejlettségű hálózattal, ellátottsággal rendelkezünk.
42
A jogszabályi háttér esetén észlelt kapcsolat következhet a különböző régió fejlesztési
programok területenként eltérő feltételrendszeréből.
A munkaerő piaci nehézségek, a szakképzett munkaerő hiánya egyértelműen problémát

okoz nem csak a kitöltő vállalkozások számára, hanem globális szinten is. Az ipari
forradalomban való érvényesüléshez elengedhetetlen a megfelelő szakértelem
rendelkezésre állása. Ahhoz, hogy döntéshozók a szakértők véleményére alapozva
hozhassák meg döntéseiket, a vállalatoknak professzionálisan kialakított adattárakra,
algoritmusokra és érdemi javaslatokra van szükségük. A fejlődésre való igény ezúton nem
csak vállalatokat érinti, hanem az oktatást is. Új technológiák, módszerek látnak napvilágot
percről-perce. Az oktatásnak is fel kell vennie a lépést a rohamos fejlődéssel, viszont ez
nem is olyan egyszerű a jelenlegi adattengerben és a tudomány jelenlegi állása szerint.
Átgondolva azt, hogy az elmúlt 5 év alatt mennyit fejlődtek mobil eszközeink,
kommunikációs szokásaink, láthatjuk, hogy elég nagy az esélye akár annak is, hogy egy
képzési idő letelte alatt elsajátított technológiai ismeretek a végzettség megszerzésének
idejére szinte elavulttá válnak. A vállalati mérettel való összefüggést vizsgálva arra a
következtetésre jutottam, hogy a kérdőívet kitöltő vállalkozások körében a vállalati méret
nem befolyásolja azt, hogy mely területen érzékelik leginkább a munkaerő hiányát. A
minőségbiztosítás terület esetében azonban meglévő, de gyenge kapcsolat realizálható a
vállalati mérettel kapcsolatban, amit a szignifikancia vizsgálat is megerősített (7. táblázat).
Ennek oka visszavezethető arra a tényre, hogy a vállalati méret növekedésével és
felépítésük összetettségével egyre jelentősebb súllyal bír a minőségbiztosítás, a
minőségbiztosítási rendszerek.
A vállalkozások felkészültségre adott válasza is igazolja azt a tényt, hogy

Magyarországon a vállalkozások felkészültségét még bizonytalanság övezi. A DESI
mutató szerinti helyzetünkkel, - miszerint a gyengén teljesítő országok közé tartozunk,
elmaradva az EU átlagtól- a kapott eredmény összhangot mutat.
Az elvárt előnyöket tekintve a vállalkozások leginkább a hatékonyabb működést, az új

piacokra való bejutást, a gyorsabb döntéshozást és a javuló belső és külső kommunikáció
meglétét tekintik a negyedik ipari forradalom technológiák által hozott előnyének. A
Desoutter kutatása alapján is elmondható, hogy az Ipar 4.0 megléte a termelékenység, az
43
információmenedzsment, az adatmenedzsment és a rugalmasság területén előnyöket
generál.
Mindezek alapján a dolgozat végére egy átfogó képet kaphatunk a vállalkozások

elvárásairól, tapasztalatairól. A kutatás végére olyan egésszé állnak össze a fejezetek,
amely alapot biztosíthat további kutatások elvégzéséhez, a jelenlegi kutatás tovább
fejlesztéséhez.
44
6. ÖSSZEFOGLALÁS
Az ipar digitalizációja növekvő pályára állíthatja a vállalkozásokat, hiszen olyan hatással
lehet a vállalkozások működésére és az emberek életére, ami velejében megváltoztatja
eddigi korlátainkat. Az Ipar 4.0 forradalmi eszközeivel a vállalatok akár 30 %-kal
csökkenthetik költségeiket és 20 %-kal növelhetik ipari termelésüket. Egy kérdés azonban
mindenképpen felmerül: a magyar vállalkozások hogyan élik meg a fejlődés új szakaszát?
Napjainkban digitális társadalom és digitális gazdaság világát éljük, ahol a vállalkozások
alkalmazottjainak és képviselőinek folyamatos képzése és intenzív fejlődése
elengedhetetlen annak érdekében, hogy a megfelelő szakemberek álljanak rendelkezésre.
Primer kutatásom alapját egy saját szerkesztésű kérdőív adta, melyet 51 db magyar
vállalkozás töltött ki és küldött vissza a megadott dátumig.
Diplomamunkám célja volt, hogy képet kapjak arról, hogy az Ipar 4.0 és az ipari
digitalizáció megvalósításának milyen kihívásait azonosítják be a magyar mikro-, kis – és
középvállalkozások. A kérdőíves megkérdezés vizsgálta továbbá a munkaerőhiány
jelenlétét a különböző vállalati területeken összhangban a vállalati mérettel. A
felkészültség szintjének ismerete elengedhetetlen a téma szempontjából, ezért kutatásom
során elemeztem, hogy vállalati méretkategóriánként hogyan ítélik meg a kitöltők a
helyzetüket a negyedik ipari forradalom újításaival szemben. Végezetül az új technológiák
által hordozott előnyöket tártam fel szintén méretkategóriánként.
Szakdolgozatomat három fő pillére építettem fel. Elsőként a témához szorosan kapcsolódó
szakirodalmakat tanulmányoztam, összefoglalva a különböző fogalmi megközelítéseket. A
digitalizáció mellett ismertettem továbbá az Ipar 4.0 és digitalizáció technológiai eszközeit
és kitértem azok fontosságára.
A következő blokkban nemzetközi mutatók összehasonlításával megvizsgáltam, hogy
országunk milyen helyen áll a digitális és IKT fejlettség tekintetében. A dolgozat kutatási
módszertanának ismertetésével a harmadik fejezet foglalkozik, ahol részleteztem
kutatásom módszertanát, logikai modelljét, majd megfogalmaztam célkitűzéseimet és
feltételezéseimet. A harmadik fő pillér tartalmazza a kutatási eredményeimnek
ismertetését.
Célom volt, hogy a kapott válaszok alapján kiderüljön, hogy a régiós elhelyezkedés
befolyásolja-e a mikrovállalkozások és kkv-k számára, hogy mely tényezők okozzák a
legnagyobb nehézségeket. Idekapcsolódó első feltételezésem szerint a fejlődést gátló
tényezők régiónként eltérőek, a régiós elhelyezkedés befolyásoló tényező. A legnagyobb
45
kihívást az észak-magyarországi vállalkozások számára az oktatás kérdése, a szakképzett
munkaerő hiánya és a költségek okozzák az Ipar 4.0 és a digitalizáció területén való
fejlődésben. A feltételezésem helytállóságát vizsgálva arra a megállapításra jutottam, hogy
régiónként nem tapasztalható lényegi különbség a háttérben meghúzódó visszatartó
tényezők között. A vállalkozások régiótól függetlenül a pénzügyi problémákat jelölték meg
mind fejlődést gátló tényezőt. Elvégezve a korreláció elemzést és a Khi-négyzet próbát
azonban az infrastrukturális problémák tekintetében gyenge, majdnem elhanyagolható
kapcsolat fedezhető fel a régiós elhelyezkedéssel, míg a jogszabályi háttér esetében a
korreláció szintje magasabb és a két tényező közötti kapcsolat is szignifikánsan
jelentősebbnek tekinthető.
A további eredmények kiértékelésével kerestem a választ arra is, hogy a vállalkozások az
Ipar 4.0 és digitalizációs fejlesztésekre való felkészültséget a vállalati méretük
befolyásolja-e. Harmadik feltételezésem szerint a vállalati méretkategóriákként nem tér el
a negyedik ipari forradalomra való felkészültség helyzete. A vállalatok válaszai és a
használt technológiák alapján nincs lényegi eltérés a makro-, kis- és középvállalkozások
jelenlegi felkészültségi szintje között, így feltételezésem a kapott válaszok ismeretében
elfogadható.
A kutatásom végén az Ipar 4.0 és digitalizáció használatának feltételezett előnyeit
vizsgáltam a vállalati mérettel összefüggésben: Feltételeztem, hogy méretkategóriánként
eltérő előnyöket jelent az Ipar 4.0 és digitalizáció alkalmazása. A kiszámolt korreláció
értékek szerint az rugalmasabb gyártási folyamatok, gyorsabb innovációs képesség, a
költségek csökkenése és a növekvő bevételek esetén fedezhető fel biztos, de gyenge
kapcsolat a vállalati mérettel összefüggésben, azonban az elvégzett Khi-négyzet próba nem
erősítette meg, hogy szignifikáns kapcsolat lenne a változók között.
Magyarországon az ipar 4.0 jelenség még kezdeti szakaszában van, viszont egyre több
kezdeményezés születik a fejlődés elindítása érdekében. A statisztikák alapján elmondható,
hogy országunkban az ipar jelentősége meghatározó, így ez a számos lehetőséget rejteget
magában a digitalizáció tekintetében is, azonban a meglévő hiányosságok és kihívások
akadályozhatják felkészültségünket
46
SUMMARY
Information as a resource has a surpassingly important role in today’s economy. It is
necessary to provide managers with suitable information so that companies will be able to
maintain and improve their position on the market in the long run. In our globalizing
world, information and digital transformation have a huge power that is why the Industry
4.0 is essential for the companies to work successfully and to improve the managers’
gained information. Besides, these systems may have a remarkable role for the companies
which emphasize IT gain advantage in business.
The flow of information is getting faster and faster day by day. We can get different kinds
of information in seconds and their use and application requires more and more costs and
time for the companies. That is why it is not enough to possess the information, it is also
crucial to use it properly and maintain it regularly because we can get significant
advantages. The Industry 4.0 and the digital world, which become prevailing due to the
improvement of technology, can help in these processes.
I have chosen the Fourth Industrial Revolution as the topic of my thesis. During my work I
try to analyze with a survey the gaps and difficulties regarding the implementation of the
new technologies. The primary aim of my thesis is to determine the effect of lack of labor,
the level of competency and readiness among the Hungarian companies.
Nowadays we are living into the revolution of information, where the digital
transformation had been built into the companies’ and the residents’ everyday lives. We
are living in a world in which the information as a resource has become the most
significant factors. However it is not enough to possess data they must be managed
appropriately and if we want to gain advantage we must react to them as soon as possible.
In our globalizing world information has become the most valuable tool an enterprise can
possess. If a company wants to keep its position on the market and wants to gain
advantages in business it is essential to be flexible with the information available and to be
able to react to them by making a decision. The Indutry 4.0 which is the topic of my thesis
has become an essential tool of these business to gain competitive advantages on the global
market.
47
IRODALOMJEGYZÉK
Szakirodalmak
Forgács I.,(2015): Az eltűnő munka nyomában A Big Data és a pénztőke évszázada –

Gondolat Kiadó, Budapest
Fajszi B.- Cser L., (2004) Üzleti tudás az adatok mélyén – Budapesti Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest
Alison Cawsey, (2002) Mesterséges Intelligencia Alapismeretek – Hungarian edition

Panem Könyvkiadó Kft., Budapest
Tom Chatfield, (2013) Hogyan boldoguljunk a digitális korban? – HVG Kiadó Zrt.,
Budapest
Fehér Katalin, (2016) Digitalizáció és új média – Akadémia Kiadó Zrt., Budapest
Chris Anderson, (2013) Kreátorok: Az új ipari forradalom mesterei - HVG Kiadó Zrt.,
Budapest
Bőgel György, 2015 A Big Data ökoszisztémája – Typotex Elektronikus Kiadó Kft ,
Budapest
Internetes források
Deloitte - The Fourth Industrial Revolution Is Here— Are you ready?

https://www2.deloitte.com/nl/nl/pages/consumer-industrial-products/topics/industry-4-
0.html (Megtekintve: 2018.09.05.)
Deloitte, https://www2.deloitte.com/nl/nl/pages/consumer-industrial-
products/topics/industry-4-0.html (Megtekintve: 2018.09.05.)
Digital Hungary, http://www.digitalhungary.hu/e-volution/Felkeszultunk-a-digitalis-

vilagra/3141/ (Megtekintve: 2018.10.25.)
Európai Bizottság, https://ec.europa.eu/commission/priorities/digital-single-

market_hu#documents (Megtekintve: 2018.09.12.)
Európai Bizottság, https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/policies/shaping-digital-

single-market (Megtekintve: 2018.09.12.)
48
Európai Bizottság, Jelentés Európa digitális fejlődéséről (EDPR) 2016,
ec.europa.eu/newsroom/document.cfm?doc_id=44311 (Letöltve: 2018.05.13.)
European Comission, International Digital Economy and Society Index, Final Report, 2018
https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/international-digital-economy-and-
society-index-2018 (Megtekintve: 2018.10.26.)
European Commission, Digital Economy and Society Index 2017 - Magyarország

http://ec.europa.eu/newsroom/document.cfm?doc_id=43017 (Letöltve: 2018.10.01.)
European Commission - Digital Agenda Scoreboard key indicators https://digital-agenda-

data.eu/datasets/digital_agenda_scoreboard_key_indicators/visualizations (Megtekintve:
2018.10.18.)
Index Portal, 2015

https://index.hu/tech/2015/09/25/a_kiberbiztonsagot_mindenki_dobalja_mint_a_forro_kru
mplit/ (Megtekintve: 2018.09.25.)
Industry 4.0 Policy Department Economic and Scientific Policy, 2016, p 22-23.
http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2016/570007/IPOL_STU(2016)570
007_EN.pdf (Megtekintve: 2018.09.12.)
Industry 4.0: The Future of Productivity and Growth in Manufacturing Industries -

Michael Rüßmann, Markus Lorenz, Philipp Gerbert, Manuela Waldner, Jan Justus, Pascal
Engel, and Michael Harnisch In: BCG.com,
https://www.bcg.com/publications/2015/engineered_products_project_business_industry_4
_future_productivity_growth_manufacturing_industries.aspx (Megtekintve: 2018.09.05.)
Measuring the Information Society Report 2017, Volume 1, https://www.itu.int/en/ITU-

D/Statistics/Documents/publications/misr2017/MISR2017_Volume1.pdf (Letöltve:
2018.09.28)
Ipar 4.0, https://www.ipar4.hu/hu/page/ipari-forradalmak-ipar-4-0
Jian Qina, Ying Liua , Roger Grosvenora - A Categorical Framework of Manufacturing for
Industry 4.0 and Beyond In: Sciencedirect.com,
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S221282711630854X (Letöltve:
2018.09.01.)
49
NGM, Digitális Kereskedelemfejlesztési Stratégia, 2017,
http://www.kormany.hu/download/c/88/f0000/Strat%C3%A9gia.pdf
(Megtekintve:2018.09.12.)
Piac és Profit, https://piacesprofit.hu/infokom/digitalis-armageddon-johet-brutalis-

mennyisegu-az-adatforgalom/ (Megtekintve:2018.09.12.)
Piac és Profit, https://piacesprofit.hu/kkv_cegblog/ipar-4-0-kkv-k-is-elkezdhetik/

Public Administration.un.org, UN E-Government Survey 2018,

https://publicadministration.un.org/egovkb/en-us/Reports/UN-E-Government-Survey-2018
(Letöltve 2018.10.30.)
Public Administration.un.org, UN E-Government Survey 2016,

https://publicadministration.un.org/egovkb/en-us/Reports/UN-E-Government-Survey-2016
(Letöltve: 2018.10.29.)
PwC: Industry 4.0: Building the digital enterprise, 2016,

https://www.pwc.com/gx/en/industries/industries-4.0/landing-page/industry-4.0-building-
your-digital-enterprise-april-2016.pdf (Megtekintve: 2018.09.20.)
Veronica Peressotti - Il vero significato Industry 4.0 Sistemi e Impresa, 2016,

https://www.staufen.it/fileadmin/subsidiaries/it/News/News_2016/20160808_Il_vero_signi
ficato_Industry_4.0_Sistemi_e_Impresa.pdf (Letöltve: 2018.09.01.)
Word Economic Forum, The Global Information Technology Report 2016,

http://www3.weforum.org/docs/GITR2016/WEF_GITR_Full_Report.pdf (Letöltve:
2018.09.25.)
50
ÁBRAJEGYZÉK
1. ábra: Ipar 4.0: az első ipari forradalomtól napjainkig ....................................................... 4

2. ábra: Big Data elemzéseket készítő vállalkozások %-os megoszlása országonként
(pénzügyi szektor nélkül), Európai Unió, 2016 ................................................................... 10
3. ábra: Az Ipar 4.0 fejlesztések elterjedését gátló tényezők ............................................... 14
4. ábra: A DESI mutató 5 dimenziója.................................................................................. 19
5. ábra Országonkénti DESI-mutató az 5 dimenziót kiemelve, 2018. évi rangsor.............. 22
6. ábra: Az EGDI mutató három komponense .................................................................... 24
7. ábra: Magyarország NRI mutató szerinti elhelyezkedése a csoportátlaghoz képest ....... 28
8. ábra: A kutatás logikai modellje ...................................................................................... 31
9. ábra: A minta jellemzői ................................................................................................... 32
10. ábra: A kitöltő vállalkozások mindennapi működés során tapasztalt problémáinak
összesített rangsora .............................................................................................................. 33
11. ábra: Az Ipar 4.0 és digitalizációs fejlesztések során tapasztalt fejlődést gátló tényezők
régiós elhelyezkedés szerint ................................................................................................ 34
12. ábra: A munkaerő szempontjából a legnagyobb problémákat okozó tényezők vállalati
méretkategóriánként az Ipar 4.0 és digitalizációs fejlesztések során .................................. 37
13. ábra: A vállalkozások felkészültsége az Ipar 4.0 és digitalizáció jelenségére
méretkategóriánként ............................................................................................................ 38
14. ábra: A kitöltő vállalkozások által alkalmazott digitális technológiák vállalati méret
szerinti bontásban ................................................................................................................ 39
51
TÁBLAJEGYZÉK
1. táblázat DESI mutató 5 dimenziójában elért eredmények, 2017-2018 ........................... 20

2. táblázat Magyarország helyezése az EGDI mutató alapján, 2016-2018 ......................... 25
3. táblázat Az IDI mutató komponensei .............................................................................. 26
4. táblázat Magyarország helyezése az IDI mutató alapján, 2016-2017 ............................. 26
5. táblázat Az NRI mutató komponensei ............................................................................. 27
6. táblázat Régiós elhelyezkedés és fejlődést gátló tényezők közötti kapcsolat mérésének
eredményei (Korreláció elemzés és Khi-négyzet próba) ..................................................... 35
7. táblázat Vállalati méret és a vállalati területeken jelentkező munkaerőhiány közötti
kapcsolat mérésének eredményei (Korreláció elemzés és Khi-négyzet próba) .................. 37
8. táblázat Vállalati méret és a vállalkozások által feltételezett előnyök közötti kapcsolat
mérésének eredményei (Korreláció elemzés és Khi-négyzet próba) .................................. 40
52
MELLÉKLETEK
1. sz. melléklet
Forrás: A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI), 2018,
Magyarországról szóló ország jelentés
1. Hálózati összekapcsoltság
53
2. Humán tőke
3. Internetes szolgáltatások használata
54
4. Digitális technológiák integráltsága
5. Digitális közszolgáltatások
55
2. sz. melléklet
1. Feltételezéshez kapcsolódó ábrák
Régiós elhelyezkedés és fejlődést gátló tényezők közötti kapcsolat mérése (korreláció elemzés
és Khi-négyzet próba)
Fejlődést gátló Korreláció érték Korrelációs kapcsolat Khi-négyzet

tényező mértéke érték
Vállalaton belüli 0,11 Gyenge, majdnem 0,388
stratégiaalkotási problémák hanyagolható kapcsolat
A külső partnerekkel való -0,035 Nincs kapcsolat 0,967

együttműködés hiánya
Rövidtávú tervezés jellemző 0,043 Nincs kapcsolat 0,597

a vállalatra
A megfelelő technológiák 0,165 Gyenge, majdnem 0,513

hiánya hanyagolható kapcsolat
Pénzügyi problémák -0,242 Biztos, de gyenge 0,629
kapcsolat
Vezetői vízió és igény hiánya -0,064 Nincs kapcsolat 0,987
Magas költségek 0,198 Gyenge, majdnem 0,434
Információhiány 0,13 Gyenge, majdnem 0,401
Szakképzett munkaerő -0,03 Nincs kapcsolat 0,994
hiánya
Általános munkaerőhiány 0,211 Biztos, de gyenge 0,253
kapcsolat
Oktatás színvonala -0,074 Nincs kapcsolat 0,187
Munkavállalók kételyei -0,11 Gyenge, majdnem 0,279
Adminisztratív feladatok 0,215 Biztos, de gyenge 0,353
kapcsolat
Túlzott manualitás a -0,149 Gyenge, majdnem 0,95
mindennapi munkavégzés hanyagolható kapcsolat
során
Kommunikációs problémák 0,143 Gyenge, majdnem 0,372
K+F támogatás hiánya 0,354 Biztos, de gyenge 0,072
kapcsolat
Infrastrukturális problémák 0,124 Gyenge, majdnem 0,045
Jogszabályi háttér 0,418 Közepes korreláció, 0,019
jelentős kapcsolat
56
2. Feltételezéshez kapcsolódó ábrák
Vállalati méret és a vállalati területeken jelentkező munkaerőhiány közötti kapcsolat

Terület Korreláció Korrelációs kapcsolat Khi-

érték mértéke négyzet
érték
Számvitel, könyvelés -0,072 Gyenge, majdnem 0,813

Informatika, digitalizáció 0,072 Gyenge, majdnem 0,729
Pénzügy 0,108 Gyenge, majdnem 0,04
Bérügyvitel 0,087 Gyenge, majdnem 0,183
Emberi erőforrás -0,006 Gyenge, majdnem 0,317
gazdálkodás hanyagolható kapcsolat
Felsővezetői döntéstámogatás 0,156 Gyenge, majdnem 0,397
Kontrolling, tervezés 0,075 Gyenge, majdnem 0,262
Beszerzés 0,066 Gyenge, majdnem 0,133
Készletgazdálkodás 0,066 Gyenge, majdnem 0,736
57
Tárgyi eszközgazdálkodás -0,191 Gyenge, majdnem 0,57
Karbantartás 0,264 Biztos, de gyenge 0,194
kapcsolat
Termelés/szolgáltatás 0,117 Gyenge, majdnem 0,71
Értékesítés -0,011 Gyenge, majdnem 0,858
Környezetvédelmi -0,007 Gyenge, majdnem 0,701
menedzsment hanyagolható kapcsolat
Ügyfélkapcsolat kezelés -0,13 Gyenge, majdnem 0,159
Marketing -0,169 Gyenge, majdnem 0,609
Ügyvitel, adminisztráció -0,161 Gyenge, majdnem 0,564
Minőségbiztosítás 0,373 Biztos, de gyenge 0,005
kapcsolat
Projektmenedzsment 0,055 Gyenge, majdnem 0,055
58
4. Feltételezéshez kacsolódó ábrák
Vállalati méret és a vállalkozások által feltételezett előnyök közötti kapcsolat

Előnyök Korreláció Korrelációs kapcsolat Khi-négyzet érték

érték mértéke
Piaci előnyök szerzése 0,164 Gyenge, majdnem 0,491

Új piacokra való bejutás -0,2 Gyenge, majdnem 0,213
Hatékonyabb működés -0,121 Gyenge, majdnem 0,679
Jobb minőség előállítása -0,014 Gyenge, majdnem 0,345
Javuló ellátási-lánc 0,118 Gyenge, majdnem 0,437
Hatékonyabb -0,019 Gyenge, majdnem 0,961
döntéstámogatás hanyagolható kapcsolat
Gyorsabb döntéshozás -0,108 Gyenge, majdnem 0,395
Rugalmasabb gyártási 0,277 Biztos, de gyenge 0,081
folyamatok (rövidebb kapcsolat
gyártási idő, kiszélesedő
termékportfólió)
Vevői igények magasabb -0,019 Gyenge, majdnem 0,738

szintű kielégítése hanyagolható kapcsolat
Beszállítói igények 0,098 Gyenge, majdnem 0,642

magasabb szintű kielégítése hanyagolható kapcsolat
Gyorsabb innovációs 0,263 Biztos, de gyenge 0,245

képesség kapcsolat
Költségek csökkenése 0,25 Biztos, de gyenge 0,944
kapcsolat
Növekvő bevételek -0,206 Biztos, de gyenge 0,395
kapcsolat
Munkahelyi körülmények 0,036 Gyenge, majdnem 0,391
javulása (munkavállalók hanyagolható kapcsolat
támogatása technológiai
eszközökkel, ergonómia
biztosítása, tréningek)
Javuló kommunikáció 0,156 Gyenge, majdnem 0,369

(belső, külső) hanyagolható kapcsolat
Növekvő vevői igények -0,169 Gyenge, majdnem 0,609

59
Ön szerint milyen előnye származhat az Ipar 4.0 és digitalizációs technológiák
alkalmazásából?
60
3. sz. melléklet
Primer kutatás – Kérdőív
Ipar 4.0 és a digitalizáció: a fejlődéshez vezető út?
Kedves Válaszadó!
Köszönöm, hogy időt szentel a kérdőív kitöltésére, ezzel segítve a munkámat! A megkérdezés célja,
hogy feltárja az Ipar 4.0 és a digitalizáció megvalósításának legnagyobb kihívásait, előnyeit és
meghatározó tényezőit a magyar vállalkozások körében.
A kérdőív kitöltése teljes mértékben anonim módon történik.
Üdvözlettel,
Kecskés-Szabó Judit
Miskolci Egyetem
1. Kérem, jelölje meg, hogy melyik régióban végzi cége a fő tevékenységét:
o Észak-Magyarország
o Dél-Alföld
o Nyugat-Dunántúl
o Közép-Dunántúl
o Észak-Alföld
o Közép-Magyarország
o Dél-Dunántúl
o Budapest
2. Melyik iparágba sorolható a vállalkozás tevékenysége? (több válasz lehetséges)
o Elektronikai ipar
o Orvosi berendezések gyártása
o Élelmiszeripar
o Energiaipar
o Építőipar
o Fémipar és fémfeldolgozás
o Egyéb feldolgozóipar
o Gépipar
o Vegyipar és gyógyszergyártás
o Információ és kommunikáció technológia
o Logisztika (szállítás, raktározás)
o Tanácsadás
o Felsőfokú képzés
o Egyéb:
61
3. Kérem, jelölje meg, hogy vállalkozása hány főt foglalkoztat:
o 0-9 fő
o 10-49 fő
o 50-250 fő
o 250 fő felett
4. Kérem, jelölje meg a cég formáját:
o Mikrovállalkozás
o Kisvállalkozás
o Középvállalkozás
o Nagyvállalat
o Kutatóintézet
o Oktatási intézmény
o Szakmai szervezet
o Egyéb
5. Kérem, jelölje meg, hogy cége milyen nettó árbevétellel rendelkezett az elmúlt évben:
o 0 - 5 millió Ft
o 5,1 - 25 millió Ft
o 25,1 - 50 millió Ft
o 50,1-250 millió Ft
o 250 millió Ft felett
6. Kérem, jelölje meg, hogy a cége tevékenységét tekintve, hol helyezkedik el az ellátási
láncban? (több válasz lehetséges)
o Alapanyag gyártó
o Alkatrész beszállító
o Nagykereskedő
o Kiskereskedő
o Végtermék gyártó
o Szolgáltató
o Egyéb
7. Hogyan látja, hogyan alakul vállalkozásának helyzete az elkövetkezendő 5 év alatt? (több

válasz lehetséges)
o Javulásra számítok
o Piaci növekedésre számítok
o Export növekedésre számítok
o Stagnálásra számítok
o Csökkenésre számítok
o Egyéb
62
8. Milyen általános problémákkal találkozik a mindennapi működésük során? (több válasz
lehetséges)
o Pénzügyi problémák
o Magas költségek
o Munkaerőhiány
o Információhiány
o Gyorsuló technológiai fejlődés
o Vevők, piac szűkülése
o Beszállítói problémák
o Konkurencia erősödése
o Szakképzett munkaerő hiánya
o Politikai kérdések
o Bonyolult szervezeti felépítés
o Adminisztratív feladatok
o Túlzott manualitás a mindennapi munkavégzés során
o Adórendszer
o Jogszabályi háttér
o Környezetvédelmi kérdések
o Gyorsan változó vevői igények
o Oktatás színvonala
o Egyéb
9. Vállalata rendelkezik-e kidolgozott stratégiával? (több válasz lehetséges)
o Nem rendelkezünk kidolgozott stratégiával

o Igen, Marketing stratégiával
o Igen, Innovációs stratégiával
o Igen, Emberi erőforrás stratégiával
o Igen, Logisztikai és termelési stratégiával
o Igen, Pénzügyi stratégiával
o Igen, egyéb stratégiával
10. Milyen mértékben tartják fontosnak a stratégia megalkotásakor az alábbi területeket?
(1- Egyáltalán nem; 5- Kiemelkedően fontos)
1 2 3 4 5
Kutatás és fejlesztés
Termelés és gyártás
Beszerzés
Logisztika
Értékesítés
Informatika
63
11. Ön szerint az Ipar 4.0 ipari forradalom jelensége legfőképpen…
o átalakítja a gazdaságot, a munkaköröket és magát a társadalmat is.

o a fizikai és digitális technológiák kombinációja.
o lehetővé teszi, hogy a vállalkozások képesek legyenek kommunikálni, elemezni és
felhasználni az adatokat, hogy intelligens tevékenységeket hajtsanak végre a fizikai
világban.
o szervezeteken /vállalatokon belüli automatizálást idézi elő.
o hatékonyabb döntéstámogatást biztosít.
o az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonódása.
o Egyéb
12. Véleménye szerint az Ön cége fel van-e készülve az Ipar 4.0 és digitalizáció jelenségére?
o Igen, magas szinten fel vagyunk készülve

o Igen, fel vagyunk készülve
o Viszonylag fel vagyunk készülve
o Nem vagyunk felkészülve
o Egyáltalán nem vagyunk felkészülve
o Egyéb
13. Véleménye szerint a versenyképesség szempontjából mennyire meghatározó cégének az

Ipar 4.0 és a digitalizáció?
1 2 3 4 5
Egyáltalán nem Teljes mértékben
14. Kérem, jelölje meg, hogy az Ipar 4.0 és digitalizációs fejlesztések hány éve történtek meg
cégüknél? (több válasz lehetséges)
o Nem történtek Ipar 4.0-át és digitalizációt célzó fejlesztések

o 0-1 éve
o 2-3 éve
o 4- 5 éve
o Több mint 5 éve
64
15. Mely területen végezték el Ipar 4.0 és digitalizációt megvalósítását támogató
fejlesztéseket? (több válasz lehetséges)
o Termelés, Gyártás
o Logisztika
o Beszerzés
o Értékesítés
o Marketing
o Belső támogató tevékenységek
o Informatika és technológia
o Értéklánc-menedzsment
o Információbiztonság
o Minőségbiztosítás
o Környezettudatosság, fenntarthatóság
o Munkavállalók képzése
o Vevőkapcsolati menedzsment
o Pénzügy/ Számvitel
o Gyártástervezés
o Kutatás és fejlesztés
o Egyéb
16. Milyen hátráltató tényezőket érzékel/ érzékelt az Ipar 4.0 és digitalizációs fejlesztések
kapcsán? (több válasz lehetséges)
o Vállalaton belüli stratégiaalkotási problémák

o A külső partnerekkel való együttműködés hiánya
o Rövidtávú tervezés jellemző a vállalatra
o A megfelelő technológiák hiánya
o Pénzügyi problémák
o Vezetői vízió és igény hiánya
o Magas költségek
o Információhiány
o Szakképzett munkaerő hiánya
o Általános munkaerőhiány
o Munkavállalók kételyei
o Adminisztratív feladatok
o Túlzott manualitás a mindennapi munkavégzés során
o Kommunikációs problémák
o K+F támogatás hiánya
o Infrastrukturális problémák
o Jogszabályi háttér
o Egyéb
65
17. Mennyire ösztönzik Önt az alábbi tényezők az Ipar 4.0 és digitalizációs technológiák
bevezetése kapcsán?
(1- Egyáltalán nem; 5- Jelentős mértékben)
1 2 3 4 5
Társadalmi felelősségvállalás
Értékteremtés
Új üzleti megoldás felépítése
A legjobb termék/szolgáltatás nyújtása a fogyasztók felé
Hosszútávon meghatározó pénzügyi eredmények elérése
Rövidtávon meghatározó pénzügyi eredmények elérése
Előjárni a változásban
A kevésbé ellátott piacok elérése és kiszolgálása
Társadalmi és földrajzi mobilitás
A munkavállalók egész életen át tartó képzésének biztosítása
Környezeti fenntarthatóság
18. Ön szerint milyen előnye származhat az Ipar 4.0 és digitalizációs technológiák

alkalmazásából? (több válasz lehetséges)
oNagyobb termelékenység
oPiaci előnyök szerzése
oÚj piacokra való bejutás
oHatékonyabb működés
oJobb minőség előállítása
oJavuló ellátási-lánc
oHatékonyabb döntéstámogatás
oGyorsabb döntéshozás
oRugalmasabb gyártási folyamatok (rövidebb gyártási idő, kiszélesedő termékportfólió)
oVevői igények magasabb szintű kielégítése
oBeszállítói igények magasabb szintű kielégítése
oGyorsabb innovációs képesség
oKöltségek csökkenése
oNövekvő bevételek
oMunkahelyi körülmények javulása (munkavállalók támogatása technológiai eszközökkel,
ergonómia biztosítása, tréningek)
o Javuló kommunikáció (belső, külső)
o Növekvő vevői igények
o Egyéb
66
19. Mely területek állnak jelenleg a technológiai fejlesztéseik célpontjában cégüknél? (több
válasz lehetséges)
o Működés/folyamatok
o Marketing/értékesítés/ ügyféltámogatás
o Termékfejlesztés
o Tehetséggondozás
o Gyártás/ termelés
o Ellátásilánc-menedzsment
o Logisztika/szállítás
o Egyéb
20. Milyen forrásokat vettek igénybe az Ipar 4.0 és digitalizációs technológiai fejlesztések
során? (több válasz lehetséges)
o Nem történt fejlesztés

o Saját forrás
o Fejlesztési hitel
o Hazai pályázati támogatások
o EU pályázati támogatások
o Egyéb
21. Mely Ipar 4.0 technológiák alkalmazása jellemző a cégére? (több válasz lehetséges)
o Big Data és analitika

o M2M (machine to machine)
o V2V (vehicle to vehicle)
o Szimuláció
o Autonóm robotok
o Horizontális és vertikális rendszer integráció
o IoT (Internet of Things)
o Kiberfizikai rendszerek
o Felhő alapú technológiák
o Additív gyártás (pl.: 3D nyomtatás)
o Mesterséges intelligencia
o Kiterjesztett valóság ( Augmented reality)
o Smart Factory
o Nem használunk ilyen technológiákat
o Egyéb
67
22. Milyen digitalizációs eszközöket használnak? (több válasz lehetséges)
o Big Data és analitika

o Felhő alapú technológiák
o Adatvizualizáció és dashboard
o Mobil eszközök
o Intelligens ügyfélmenedzsment
o Digitális workflow
o Elektronikus kommunikáció
o Elektronikus iratkezelési rendszer
o Tudásmenedzsment specializált rendszer
o Internetes megjelenés
o Internetes értékesítés
o Térinformatikai megoldások
o Online fizetés
o Szolgáltatás menedzsment
o Digitális platformok és IT építőelemek
o Egyéb
23. Milyen mértékben járult hozzá eredményéhez az Ipar 4.0 és digitalizációs fejlesztések az
elmúlt évben? (%)
24. Egyetért-e azzal a kijelentéssel, miszerint a digitalizáció nélkül nincs fejlődés?
1 2 3 4 5
25. Hogyan alakul a cég munkavállalóinak megoszlása (az összes dolgozó arányában) a
különböző munkakörökben?
Nincs 1-20% 21-50% 51-70% 70% felett

Segédmunkás
Betanított munkás
Szakmunkás
Adminisztratív
Magasan kvalifikált
szellemi
26. Hogyan alakult a cégnél dolgozó munkavállalók száma az Ipar 4.0 és digitalizációs
fejlesztések bevezetése óta?
o Nagyjából változatlan
o Jelentősen csökkent
o Valamelyest csökkent
o Valamelyest emelkedett
o Jelentősen emelkedett
68
27. Hogyan alakult a munkavállalók fluktuációja az Ipar 4.0 és digitalizációs fejlesztések
bevezetése óta?
o Általában jelentős a fluktuáció

o Egyes munkakörökben jelentős a fluktuáció
o Alig van fluktuáció
o Nincs fluktuáció
o Egyéb
28. Milyen beosztásokban jellemző a fluktuáció? (több válasz lehetséges)
o Szakmunkás
o Segédmunkás
o Betanított munkás
o Magasan kvalifikált szellemi
o Ügyviteli/adminisztratív
o Egyéb
29. Milyen képzéseken vesznek részt munkavállalói? (több válasz lehetséges)
o Adatvédelem
o Adó, Pénzügy, Számvitel
o Bank és pénzkezelés
o Kontrolling
o IT képzések
o Humánerőforrás-menedzsment
o Irodai üzemeltetés
o Marketing
o Projektmenedzsment
o Személyes kompetenciák fejlesztése
o Vállalati kultúra
o Nincsenek képzések
o Egyéb
30. Ön szerint mi okozza a legnagyobb nehézséget a Ipar 4.0 és a digitalizáció bevezetését

tekintve a munkaerő szempontjából? (több válasz lehetséges)
o Megfelelően motivált munkaerő hiánya

o Kellően tapasztalt munkaerő hiánya
o Általános munkaerő-hiány
o Megfelelően képzett munkaerő hiánya
o Egyéb
69
31. A vállalati működés mely területén jelent problémát a munkaerő hiánya? (több válasz
lehetséges)
o Számvitel, könyvelés
o Informatika, digitalizáció
o Pénzügy
o Bérügyvitel
o Emberi erőforrás gazdálkodás
o Felsővezetői döntéstámogatás
o Kontrolling, tervezés
o Beszerzés
o Készletgazdálkodás
o Tárgyi eszközgazdálkodás
o Karbantartás
o Termelés/szolgáltatás
o Értékesítés
o Környezetvédelmi menedzsment
o Ügyfélkapcsolat kezelés
o Marketing
o Ügyvitel, adminisztráció
o Minőségbiztosítás
o Projektmenedzsment
o Egyéb
32. Hogyan értékeli saját munkavállalóinak kompetenciáit az alábbi területeken?
(1-Egyáltalán nem kielégítő; 5- Kiemelkedő)
1 2 3 4 5
Big Data és analitika
Szimuláció
Autonóm robotok
M2M (machine to machine)
V2V (vehicle to vehicle)
Horizontális és vertikális rendszer integráció
IoT (Internet of Things)
Kiberfizikai rendszerek
Felhő alapú technológiák
Additív gyártás
Mesterséges intelligencia
Kiterjesztett valóság
Adatbiztonság
Mobil eszközök
Intelligens ügyfélmenedzsment
Elektronikus kommunikáció és iratkezelési rendszer
Térinformatikai rendszerek
Internetes értékesítés
Internetes megjelenés
Smart Factory
70
33. Ön egyetért-e azzal az állítással, miszerint a robotok és a digitalizáció elveszi az emberek
munkáját?
1 2 3 4 5
71

Kecskes - Szabo - J - 2018 - Ipar 4.0.

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Kecskes - Szabo - J - 2018 - Ipar 4.0.

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Miskolci Egyetem

Ipar 4.0 és digitalizáció: út a fejlődés felé

Egy témában való megfelelő jártasság megszerzéséhez nélkülözhetetlen a kapcsolódó

1.1. Ipar 4.0: a múlt és a jelen tükrében

Az első ipari forradalom a 18. században kezdődött a gőzfejlesztés és a gyártás

1. ábra: Ipar 4.0: az első ipari forradalomtól napjainkig

A második ipari forradalom a 19. században kezdődött el a villamosenergia-termelés és a

1.2. Az Ipar 4.0 jelentősége – fogalmi megközelítések, előnyök és a

1.2.1. Fogalmi megközelítések

Az Európai Parlament 2016-ban megfogalmazott állásfoglalása szerint5 „az Ipar 4.0 a

Koleszár Péter, az MKIK Informatikai Kollégiumának vezetőségi tagja úgy fogalmazott,

Ezen definíciók alapján összefoglalva elmondható, hogy az Ipar 4.0 :

- egy új gazdasági modell az ipari világ számára, amely a termelési paradigma

1.2.2. Az Ipar 4.0 technológiái

A technológiai fejlődés negyedik hullámának közepén az új digitális ipari technológia

Az ipari automatizálás világelsője Németország, az Ipar 4.0 kilenc technológiai pillérének

1. Big Data és Analitika

2. ábra: Big Data elemzéseket készítő vállalkozások %-os megoszlása országonként

4. Horizontális és vertikális rendszer integráció

5. Internet of Things (IoT) – a dolgok internete

1.2.3. Miért fontos az Ipar 4.0? – előnyök és a fejlődést akadályozó tényezők

A dolgozat előző részeiben említett összetevők és technológiák alkalmazása potenciális

Az új technológiai vívmányok alkalmazása mindig kockázatos és drága, azonban

Természetesen akadnak nagy számban olyan tényezők, melyek akadályozhatják a cégeket,

- Vállalaton belüli stratégiaalkotási problémák

Kultúrális Munkaerő piaci Szervezeti Technológiai

3. ábra: Az Ipar 4.0 fejlesztések elterjedését gátló tényezők

1.3. Digitális forradalom szerepe – a digitális kor sajátosságai

1.3.1. Európai Digitális Egységes Piaci Stratégia

Az Európai Unió ebből kifolyólag megcélozta az internetben rejlő lehetőségek kiaknázását

1.3.2. Globális tapasztalatok a digitalizációs előrelépés tekintetében

Kitekintve a globális digitális fejlődésre, a PwC 2016-ban elvégzett globális

A vállalatok olyan digitális tulajdonsággal rendelkező új termékeket és szolgáltatásokat

2.1. Digital Economy and Society Index- DESI

Az Európai Bizottság közleménye alapján18 a DESI-t minden ország tekintetében újra

A mutató 5 tényező szerint összesíti a vonatkozó mérőszámokat, ahogyan azt a 4. ábra is

4. ábra: A DESI mutató 5 dimenziója

A hálózati összekapcsoltságot vizsgálva országunk 2017-hez hasonlóan a 18. helyen áll,

A fejlett készségeket illetően az IKT-szakemberek aránya Magyarországon alig marad el

A digitális infrastruktúra fejlődés része a 2014–2020 közötti időszakra szóló Nemzeti

Magyarországon a digitális közszolgáltatások mint az e-kormányzás és e-egészségügy

A fenti eredmények részletes szemléltetését a dolgozat 1. sz. melléklete tartalmazza.

2.2. E-Government Development Index – EGDI

6. ábra: Az EGDI mutató három komponense

A TII – Távközlési Infrastruktúra Index az alábbi öt indikátor számtani átlagösszetételét

1. 100 lakosra jutó becsült internet felhasználók száma

A mutató szerint Magyarország az előző, 2016-os eredményéhez képest egy hellyel

Rangsor EGDI OSI TII HCI

2.3. ICT Development Index – IDI

7. ábra: Magyarország NRI mutató szerinti elhelyezkedése a csoportátlaghoz képest

3.1. Kutatási módszer

3.2. A kutatás célkitűzései és feltételezései

A további eredmények kiértékelésével kerestem a választ arra is, hogy a vállalkozások az

3. FELTÉTELEZÉS: Vállalati méretkategóriákként nem tér el a negyedik ipari

A kutatás utolsó lépésében az Ipar 4.0 és digitalizáció használatának feltételezett előnyeit

4. FELTÉTELEZÉS: Méretkategóriánként eltérő előnyöket jelent az Ipar 4.0 és

Az összefüggések feltárásával és az eredmények kiértékelésével a kutatás végére

3.3. A kutatás logikai modellje

8. ábra: A kutatás logikai modellje

Az így megszületett kérdőív 33 db, az Ipar 4.0 és a digitalizációhoz kapcsolódó kérdést

1. Vállalati jellemzők: a vállalkozás régiós elhelyezkedése, fő tevékenysége,

3.4. A minta jellemzői

A kérdőívet a legnagyobb arányban, 13 db vállalkozás, azaz 25,5 %-os megoszlásban az