Új KATA Kézikönyv És Áttérési Segédlet - E-Könyv 2022 - 07 - 25

ÚJ KATA KÉZIKÖNYV
ÉS ÁTTÉRÉSI SEGÉDLET
Új kata alatt maradó és onnan távozó
egyéni vállalkozóknak,
áttérő betéti, közkereseti társaságoknak,
ügyvédi irodáknak
Önadózó
ADÓNET.HU ZRT.
www.adonet.hu
2022
ÚJ KATA KÉZIKÖNYV ÉS ÁTTÉRÉSI SEGÉDLET
SZAKKÖNYVEK ÉS E-KÖNYVEK
Új kata alatt maradó és onnan távozó egyéni vállalkozóknak,
áttérő betéti, közkereseti társaságoknak, ügyvédi irodáknak 2
AZ ÖNADÓZÓ WEBÁRUHÁZBÓL
www.onadozo.hu
CÉGMEGSZÜNTETÉSI SEGÉDLET – AZ EGYSZERŰSÍTETT VÉGELSZÁMOLÁS KÉZIKÖNYVE
ÉS IRATMINTÁI (E-KÖNYV)
Kiadványunk segítségével egyszerűen, gyorsan, olcsón és önállóan megszüntetheti bt-jét, kft-jét. Forgató-
könyv, iratminták, adózási buktatók, illetékszabályok – a 2022-es szabályok szerint!
https://www.kezikonyvek.hu/webaruhaz/cegeknek-6/cegmegszuntetesi-segedlet-az-egyszerusitett-
vegelszamolas-kezikonyve-es-iratmintai-283
EGYESÜLET MEGSZÜNTETÉSE 5 LÉPÉSBEN IRATMINTÁKKAL (E-KÖNYV)
Így kell megszüntetni az alvó és tevékenységet nem végző egyesületeket. Kiadványunk segítségével önálló-
an is elvégezhetők az egyesület megszüntetésének és nyilvántartásból való törlésének feladatai. Kézikönyv
+ Forgatókönyv + Iratminták (Word). Az e-könyv formátumunk előnye, hogy a Tartalomjegyzékből minden
egyes rész könnyen elérhető.
https://www.kezikonyvek.hu/webaruhaz/civil-szervezeteknek-8/egyesulet-megszuntetese-5-
lepesben-iratmintakkal-e-konyv-279
ALAPÍTVÁNY MEGSZÜNTETÉSE 5 LÉPÉSBEN IRATMINTÁKKAL (E-KÖNYV)
Kézikönyv alvó és tevékenységet nem végző alapítványok gyors és egyszerű megszüntetéséhez. Kiadvá-
nyunk segítségével önállóan is elvégezhetők az alapítvány megszüntetésének és nyilvántartásból való tör-
lésének feladatai. Kézikönyv + Forgatókönyv + Iratminták (Word). Az e-könyv formátumunk előnye, hogy a
Tartalomjegyzékből minden egyes rész könnyen elérhető.
https://www.kezikonyvek.hu/webaruhaz/civil-szervezeteknek-8/alapitvany-megszuntetese-5-
lepesben-iratmintakkal-e-konyv-280
MUNKÁLTATÓI ADATKEZELÉS KÉZIKÖNYVE ÉS IRATMINTÁI (E-KÖNYV)
Kiadványunk a munkavállalók személyes adatainak jogszerű és bizalmas kezeléséhez ad gyakorlati se-
gítséget és megoldásokat, ezzel kialakítható és fenntartható a jogszerű munkáltatói adatkezelés rendje.
Kiadványunkkal a munkáltatók tesztelhetik, hogy eddigi gyakorlatuk és adatkezelésük biztonsági szintje
mennyiben felel meg a hatályos jogi előírásoknak.
https://www.kezikonyvek.hu/webaruhaz/cegeknek-6/munkaltatoi-adatkezeles-kezikonyve-es-
iratmintai-288
MUNKAÜGYI IRATMINTÁK (E-KÖNYV)
Munkaszerződések, kötelező tájékoztatások, tanulmányi szerződés, versenytilalmi megállapodás, leltárfe-
lelősségi megállapodások, szankciók a munkavállalóval szemben, közös megegyezés, felmondás minták,
elszámolás a munkaviszony megszűnésekor, fizetési felszólítás, munkaerő-kölcsönzés iratmintái
https://www.kezikonyvek.hu/webaruhaz/cegeknek-6/munkaugyi-iratmintak-297
WEBÁRUHÁZI ÉRTÉKESÍTÉS JOGI MEGFELELTETÉSE (KÖNYV + E-KÖNYV)
Útmutató a webáruházakra vonatkozó jogszabályi előírások teljesítéséhez + Adózási, számlázási szabályok
+ Mintadokumentumok: általános szerződési feltételek (ÁSZF), jogi és adatkezelési tájékoztatások, sza-
bályzatok, nyilvántartások + Webáruház Jogi Teszt már működő webáruházaknak. Már a 2022-es szabályok
szerint! Ez egy rendes nyomdai könyv, amelyet automatikusan adunk e-könyv (pdf) formátumban is. Az
e-könyv formátumunk előnye, hogy a Tartalomjegyzékből minden egyes rész könnyen elérhető. E kiadvá-
nyunk mellé ajánljuk az Áruk és digitális tartalmak értékesítésének jogi megfeleltetése című kiadványunkat,
amely a webáruházban értékesített termékekre vonatkozó jogi követelmények teljesítéséhez ad segítséget!
ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu
https://www.kezikonyvek.hu/webaruhaz/cegeknek-6/webaruhazi-ertekesites-jogi-megfeleltetese-277
TARTALOMJEGYZÉK
1. FEJEZET – BEVEZETÉS............................................................. 7
2. FEJEZET – AZ ÚJ KATA SZABÁLYAI..................................... 12

2.1. Az adóalanyok köre.......................................................................... 12
2.2. Az új kata adózási mód bejelentése................................................. 13
2.3. Az új tételes adó mértéke................................................................. 14
2.4. Bevételi értékhatár emelkedése........................................................ 14
2.5. Kifizetőtől származó bevétel............................................................ 14
2.6. Eljárási kérdések.............................................................................. 15
2.7. A kisadózó biztosítási jogviszonya és ellátásokra való
jogosultsága....................................................................................... 15
2.8. Új kata alany egyéni vállalkozók helyi iparűzési adó
kötelezettségei................................................................................... 17
3. FEJEZET – ÁTMENETI SZABÁLYOK MINDEN RÉGI

KATA ALANYRA................................................................................ 18
3.1. A 18 millió forint megemelt bevételi értékhatárt a régi kata
alanyok is alkalmazhatják................................................................. 18
3.2. A 2022. augusztus 31-éig kiszámlázott, de később befolyt
bevételek kezelése............................................................................. 18
Egyéni vállalkozók áttérése.................................................................. 19

4. FEJEZET – EGYÉNI VÁLLALKOZÓK VÁLASZTÁSI
LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KATA HELYETT.................................... 19
4.1. A Katv. szerinti adóalanyiság előtt az Szja törvény szerint adózó
kisadózókra vonatkozó áttérési szabályok........................................ 19
4.2. Vállalkozói személyi jövedelemadó választása............................... 20
4.2.1. A vállalkozói szja szabályai.......................................................... 20
4.2.2. Helyi iparűzési adó kötelezettségek a vállalkozói szja hatálya
alatt.................................................................................................... 22
4.3. Az átalányadó választása.................................................................. 22

4.3.2. Átalányadózó egyéni vállalkozó társadalombiztosítási

járulékkötelezettsége......................................................................... 26
4.3.3. Átalányadózó egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási
adókötelezettsége.............................................................................. 26
4.3.4. Átalányadózó egyéni vállalkozó helyi iparűzési adó
4.4. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekhó)
alkalmazása....................................................................................... 28
4.4.1. Jogosulti kör.................................................................................. 28
4.4.2. Az ekhó választásának a feltételei................................................. 28
4.4.3. Az ekhó mértéke........................................................................... 29
4.4.4. Eljárási szabályok......................................................................... 29
4.4.5. Ekhóval megszerezhető ellátások................................................. 30
4.5. Az egyéni vállalkozó átalakulása..................................................... 30
5. FEJEZET – NEM KATÁS EGYÉNI VÁLLALKOZÓ

KÖNYVELÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK...................... 31
5.1. Egyéni vállalkozó könyvelése a vállalkozói szja hatálya alatt........ 31
5.1.1. Könyvelési alapelvek egyéni vállalkozásban................................ 32
5.2. Alapnyilvántartások közös szabályai............................................... 33
5.3. Naplófőkönyv vezetése.................................................................... 34
5.4. Pénztárkönyv vezetése..................................................................... 34
5.5. Részletező nyilvántartások vezetése................................................ 35
5.6. Alapvető bizonylati szabályok egyéni vállalkozásban..................... 36
5.7. Átalányadózó egyéni vállalkozó könyvelésére vonatkozó
szabályok........................................................................................... 37
Betéti társaság, közkereseti társaság, ügyvédi iroda,

egyéni cég áttérése................................................................................. 38
6. FEJEZET – ÁTTÉRÉS A SZÁMVITELI TÖRVÉNY
HATÁLYA ALÁ................................................................................... 38
6.1. A jogi helyzet az új KATA törvény után.......................................... 38
6.1.1. A jogi személy (volt) kata alanyok köre....................................... 38
6.1.2. A régi kata szerinti nyilvántartási szabályai – és ami fennmarad
belőle................................................................................................. 38

6.1.3. Az új és régi kata törvények betéti, közkereseti társaságokat,

ügyvédi irodákat érintő rendelkezései.............................................. 39
6.2. Az áttérés számviteli feladatai......................................................... 40
6.2.1. A jogelőd nélkül alapított vállalkozókra vonatkozó szabályok
alkalmazása....................................................................................... 41
6.2.2. Az üzleti év meghatározása........................................................... 42
6.2.3. Leltár készítése.............................................................................. 43
6.2.4. Nyító mérleg készítése.................................................................. 43
6.2.5. Könyvvizsgálati kötelezettség...................................................... 43
6.2.6. Kiegészítő melléklettel kapcsolatos feladatok.............................. 44
6.3. Változások a számlázásban.............................................................. 44
7. FEJEZET – MEGFELELÉS A SZÁMVITELI

TÖRVÉNYNEK – TOVÁBBI SZÁMVITELI
KÖTELEZETTSÉGEK..................................................................... 45
7.1. Számviteli politika elkészítése......................................................... 45
7.2. Beszámolási kötelezettség, beszámoló-forma választása................ 46
7.2.1. Betéti társaságok, közkereseti társaságok által választható
beszámoló formák............................................................................. 47
7.2.1.1. Egyszerűsített éves beszámoló................................................... 47
7.2.1.2. Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló és előnyei.... 47
7.2.2. Ügyvédi irodák által választható beszámolási formák.................. 48
7.3. Könyvvezetési kötelezettség............................................................ 50
7.3.1. Áttérő betéti társaságok, közkereseti társaságok könyvvezetési
kötelezettsége.................................................................................... 50
7.3.2. Áttérő ügyvédi irodák könyvvezetés választási lehetőségei......... 50
7.4. Megfelelés a számviteli alapelveknek............................................. 51
7.5. Mérlegképes könyvelő kötelező megbízása..................................... 52
7.5.1. Betéti társaságok, közkereseti társaságok mérlegképes könyvelő
megbízására vonatkozó kötelezettségei............................................ 52
7.5.2. Ügyvédi irodák mérlegképes könyvelőre vonatkozó
7.6. Könyvvizsgálati kötelezettség az áttérés után.................................. 54
7.7. A letétbe helyezés és a közzététel kötelezettsége............................. 54

8. FEJEZET – ÁTTÉRÉS A TÁRSASÁGI ADÓ / KIVA

HATÁLYA ALÁ................................................................................... 56
8.1. Át/visszakerülés a társasági adótörvény hatálya alá........................ 57
8.2. Áttérés a kisvállalati adó hatálya alá................................................ 61
8.3. Innovációs járulék kérdések............................................................. 63
8.4. Helyi iparűzési kötelezettségek változása........................................ 64

1. FEJEZET
BEVEZETÉS
Helyzet van. Az „új kata” gyűjtőnéven összefoglalható aktuális adóválto-

zások többszázezer katás – és nem katás – vállalkozást hozták döntési kény-
szerbe. A többségnél az a helyzet, hogy ami eddig – 2022. augusztus 31-ig
– működött, az azután nem fog. Ezért kivétel nélkül, minden iparágban, szol-
gáltatási szektorban, ahol kisvállalkozások működnek, újra kell tervezni a vál-
lalkozási-szervezeti struktúrákat, szerződési, számlázási kapcsolatokat, üzleti
modelleket. Az új kata miatti változások érintik a nem katás családi vállalkozá-
sokat, és ezen túlmenően számos nagyvállalkozás foglakoztatási megoldásait
is. Mondhatjuk tehát, hogy az új kata megrengette az egész KKV szektort.
Kiadványunk segítséget kíván nyújtani az új kata miatti helyzetnek meg-
felelő vállalkozási formák, jogviszonyok megtalálásához, új üzleti modellek,
szerződési kapcsolatok, foglalkoztatási formák kialakításához, és az áttéré-
sek szakszerű végrehajtásához.
Minden magyar vállalkozónak több évtizedes tapasztalata van az aktuális
adóváltozásokhoz való alkalmazkodásban. A régi kata azért volt társadalmi-
lag hasznos, mert könnyű volt hozzá alkalmazkodni. Most akkor új előre kell
venni az alkalmazkodási tudásunkat, kiadványunkban ehhez szolgáltatjuk a
releváns adózási információkat.
Az új kata hatása alapvetően három vállalkozói csoportot érint:
1. Azon kata alanyoknak, főállású egyéni vállalkozóknak, akik jogosultak
az új katára, ügyvitelük, adóterhük nem változik. Megnyugodhatnak,
hogy az „új kata” vihar elmúltával egy ideig talán nem fognak változni
a szabályok.
2. Azon kata alanyoknak, akik nem jogosultak az új katára – közkereseti,
betéti társaságok, ügyvédi irodák, ügyvédek, közjegyzők, állatorvosok,
de főállású és mellékfoglalkozású egyéni vállalkozók is – új adózási mó-
dot kell választaniuk. A katának nincs alternatívája abban az értelemben,
hogy vele összemérhetően kedvező adózási mód, könyvelési forma nincs
az aktuális jogszabályi kínálatban. Számukra az új adózási mód lényege-
sen terhesebb adófizetéssel és lényegesen több ügyviteli kötelezettséggel
és költséggel fog járni.
3. Azon vállalkozások, cégek, amelyek megrendelőként, megbízóként katás
vállalkozásokat foglalkoztattak megbízási, vállalkozási jogviszonyban,
2022. augusztus 31-ét követően ezt már nem tehetik. Azaz tehát már nem
fogadhatnak be olyan számlákat, amelyeken a „kisadózó” megjelölés
Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

szerepel (ha befogadnak, akkor az automatikusan megszünteti a kisadó-

zói jogállást). Ebben a körben a partneroldali státuszváltozások vagy
drágítják az igénybe vett szolgáltatásokat, vagy ellehetetlenítik. A foglal-
koztatók a volt katás szolgáltatóknak felajánlhatják a munkaviszonyt, az
ismert bérköltségekkel. A megbízási, vállalkozási jogviszonyok fenntar-
tása esetén ugyanazokat a vállalkozási-adózási módokat ajánlhatják, mint
amelyeket a volt katások a 2-es pont szerint önmaguknak választhatnak.
Valószínűsíthetően újra elő fog jönni a fekete foglakoztatás problémája,
ennek kapcsán azonban azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy ez nem le-
het alternatíva. Nincs az az adóváltozás, nincs az a gazdasági kényszer,
amely miatt egy foglalkoztatónak megérné a feketefoglalkoztatást rend-
szerszerűen (vagy akár esetileg) alkalmazni. Felelős ügyvezető ezt nem
engedi meg, az élet már sokszor bebizonyította ennek igazságát.
Hogy mit lehet tenni? Először is tájékozódni, majd tervezni, és csak az-
után cselekedni. A cselekvési irányok többfélék lehetnek. A katából kikerülő
egyéni vállalkozó dönthet a megszűnésről, átalakulhat egyszemélyes kft-be,
vagy áttérhet a választható adózási módok valamelyikére. Ezeket az alábbi-
akban részletesen ismertetjük. Betéti társaság / közkereseti társaság dönthet
a megszűnésről, ennek legegyszerűbb módja az egyszerűsített végelszámo-
lás elhatározása. (Ehhez ajánljuk a Cégmegszüntetési segédlet – az egysze-
rűsített végelszámolás kézikönyve című kiadványunkat, amellyel önállóan
intézhető a cég megszüntetése – megrendelhető az Önadózó Webáruházban:
https://www.onadozo.hu/webaruhaz/e-konyvek-5/cegmegszuntetesi-seged-
let-az-egyszerusitett-vegelszamolas-kezikonyve-es-iratmintai-283 )
Adózási módok tekintetében a betéti társaság a társasági adó és a kisvál-
lalati adó (kiva) között választhat – bár katás betéti társaságokra nem jellem-
ző, hogy magas bérköltségük lett volna, amely a kiva felé terelhetné őket. Ki-
adványunkban részletesen ismertetjük a társasági adózás és a kiva szabályait.
Betéti, közkereseti társaságok esetében további lehetőségek rejlenek a tagi
viszonyok átstrukturálásában. Ha ez lehetséges, aktivizálni lehet a nyugdíjas
hozzátartozókat, akik tb. járulék és szociális hozzájárulási adó mentesen el-
láthatják az ügyvezetői feladatokat és mellette a szakmai feladatokat is. Így
kisebb költséggel fenntartható a betéti társaság, megtartható a számlaképes-
ség. (Az ilyen jogviszony és kereső tevékenység nem érinti a nyugdíjukat).
Szellemi szabadfoglalkozásban mindez kombinálható az egyszerűsített köz-
teherviselési hozzájárulás (ekho) alkalmazásával. Kiadványunkban ennek
szabályait is ismertetjük.
A döntéshozatalhoz szükséges releváns információkat, és az adótörvé-
nyek diktálta menetrendet itt röviden összefoglaljuk – a részleteket majd a
további fejezetekben taglaljuk.

Az új típusú tételes adó szabályait külön törvény, a 2022. szeptember

1-jén hatályba lépő kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi
XIII. törvény (a továbbiakban: új KATA törvény) tartalmazza. A jelenleg is
hatályban lévő tételes adó szabályait rögzítő kisadózó vállalkozások tételes
adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a további-
akban: Katv.), tételes adóra vonatkozó rendelkezései pedig 2022. augusztus
31-én hatályukat vesztik, így a Katv. már csak a kisvállalati adóra vonatkozó
szabályokat fogja tartalmazni. A régi és új kata közötti különbséget a jog-
szabályi elnevezésük is tükrözi: a régi kata a kisadózó vállalkozások tételes
adója volt, az új kata kisadózó vállalkozók tételes adója nevet viseli. „Vállal-
kozások” vagy „vállalkozók” adója – ezek szerint nem mindegy.
Több szempontból jelentősége van annak, hogy nem a Katv. lett módosít-
va az új szabályokkal, hanem egy teljesen új törvény rögzíti azokat.
• A régi kata szerinti adóalanyiság 2022. augusztus 31-ével bezárólag a
törvény erejénél fogva mindenképpen megszűnik – minden régi kata
alany vonatkozásában, legyen az egyéni vállalkozó, akár az új katára jo-
gosult egyéni vállalkozó, betéti társaság, közkereseti társaság, ügyvédi
iroda, egyéni cég.
• A katát elhagyó egyéni vállalkozók, betéti, közkereseti társaságnak, ügy-
védi irodának javasolt nem elsietni a kata-alanyiság megszűnését, és in-
kább bevárniuk a 2022. augusztus 31-e törvényes megszűnési időpontot,
amennyiben távozóban még élni kivánnak az emelt összegű bevételi ér-
tékhatár lehetőségével.
• A kata alanyiság megszűnésével – legkésőbb 2022. augusztus 31-től – a
betéti / közkereseti társaság, ügyvédi iroda által kiállított számlákon már
nem szerepelhet a „kisadózó” megjelölés. Ugyanez érvényes a kata ha-
tálya alól kikerülő egyéni vállalkozóra is. Ezért a számlázó programokat
ebben a részében módosítani kell.
• Az új KATA törvény alanyává csak akkor válhat az egyébként arra jogo-
sult egyéni vállalkozó is, ha bejelentkezik annak hatálya alá. Az új kata
választására jogosult egyéni vállalkozók az erre vonatkozó nyilatkoza-
tukat 2022. augusztus 1-jétől tehetik meg, de a 2022. szeptember 25-éig
megtett nyilatkozat alapján az adóalanyiság 2022. szeptember 1-jétől jön
létre.
• Az új KATÁT választó egyéni vállalkozóknak 45 napon belül – 2022.
október 15-ig – vagy február 15-ig az adóhatóság számára be kell jelen-
teniük, ha helyi iparűzési adóban az egyszerűsített (2,5 millió forintos)
adóalap-megállapítást választják.
• Amennyiben a régi KATA alany egyéni vállalkozó semmit nem tesz, –
szándékosan, vagy elmulasztva az új kata alá, avagy az átalányadó alá
való bejelentkezést – akkor egyéni vállalkozóként automatikusan a sze-

mélyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Szja törvény) alanyává válik és a vállalkozói személyi jövedelemadózás
szabályai fognak vonatkozni rá. Akkor is, ha éppen jogosult lenne az új
KATÁRA, de ezt a mulasztást a későbbiekben pótolhatja. Tehát annak
az egyéni vállalkozónak, aki nem lesz jogosult az KATÁRA és nem is
kíván átalányadót választani – az áttérés kapcsán nem kell semmilyen
bejelentést tennie.
• A vállalkozói szja hatálya alá kerülő egyéni vállalkozónak fel kell ké-
szülnie arra, hogy vállalkozói nyilvántartásait 2022. szeptember 1-től az
Szja tv. 5. számú mellékletének megfelelően vezeti.
• Az új KATA törvény szerinti adóalanyiság választására nem jogosult,
2022. augusztus 31-én kata alany egyéni vállalkozó az Szja tv. 50–56. §-a
szerinti átalányadózás választását a 2022. adóévre vonatkozóan 2022.
október 31-éig jelentheti be. A bejelentés módját és formáját az állami
adó-és vámhatóság honlapján 2022. augusztus 15-éig közzé teszi. Ér-
telmezésünk szerint a bejelentéssel itt az egyéni vállalkozó átalányadós
adóéve 2022. szeptember 1-én kezdődik és 2022. december 31-ig tart.
Az új KATA törvény erről rendelkező 15.§/2/ bekezdésének nem lehet
olyan értelmet adni, hogy ezzel a bejelentéssel 2022. január 1-re vissza-
menőleg jön létre az átalányadóra vonatkozó adóalanyiság. Annál inkább
sem, mert azon időszaki adókötelezettségeit az egyéni vállalkozó a kata
alanyaként már teljesítette.
• Az átalányadózást választó egyéni vállalkozónak a helyi iparűzési adó
új státusznak megfelelő egyszerűsített választását is be kell jelentenie az
adóhatóságnak legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt
határidőig. Ilyen bejelentés hiányában az adózó a Htv. 39.§-a szerinti ál-
talános szabályok szerint lesz köteles a helyi iparűzési adó kötelezettsé-
gei teljesítésére.
• Ha a régi KATA alany betéti társaság, közkereseti társaság, ügyvédi iroda
az áttérés kapcsán nem tesz semmit, például nem választja a KIVÁT –
akkor 2022. szeptember 1-ével automatikusan a társasági adó alanyává
válik.
• A KATA hatálya alól kikerülő betéti társaság, közkereseti társaság, egyé-
ni cég és ügyvédi iroda KIVA adóalanyisága 2022. szeptember 1-jétől
abban az esetben jön létre, ha az érintett adóalanyok megfelelnek a kis-
vállalati adó feltételeinek és az a szerinti adózást kifejezetten választják,
valamint ezen választást legkésőbb 2022. augusztus 31-ig elektronikus
úton bejelentik az adóhatóság számára. A választás bejelentését az e célra
rendszeresített nyomtatványon, a „22T201T- BEJELENTŐ ÉS VÁLTO-
ZÁSBEJELENTŐ LAP A CÉGBEJEGYZÉSRE KÖTELEZETT SZER-
VEZETEKNEK ÉS EGYÉNI CÉGEKNEK” elnevezésű nyomtatványon

lehet megtenni, melyet elektronikus úton kell az adóhatóság részére el-

küldeni. Az is lehetséges, hogy az adózó társasági adóalannyá válását
követően dönt a kisvállalati adó választásáról. Ilyen esetben a kisvállalati
adó szerinti adóalanyiság választását később is megteheti, az adóalanyi-
ság a bejelentés hónapját követő hónap 1. napjától fog létrejönni. Meg-
jegyezzük, ezen eset több adminisztrációval jár az adózó számára, cél-
szerűbb azonnal a kisvállalati adót választani, ha az adózó nem kíván a
társasági adó alanyává válni. Amennyiben a KIVA alanyiság 2022. szep-
tember 1-jétől jön létre, akkor az első adóelőleg-megállapítási időszak
2022. szeptember 1-től szeptember 30-ig tart. Ezen időszak adóelőlegét
2022. október 20-ig kell bevallani és megfizetni.
• A kisvállalati adóra áttérő betéti társaság, közkereseti társaság, ügyvédi
iroda helyi iparűzési adóban választhat egyszerűsített adóalap megha-
tározási módot, amikor is az adó alapját a kisvállalati adója alapjának
20%-kal növelt összegében is megállapíthatja. Ezt a választását be kell
jelentenie az adóhatóságnak, az adóévről szóló bevallása benyújtására
előírt határidőig,
• A régi KATA alany betéti társaság, közkereseti társaság ügyvédi iroda,
egyéni cég 2022. szeptember 1-ével automatikusan – minden bejelentés
nélkül – a számviteli törvény hatálya alá kerül, annak rendelkezéseit be
kell tartania, és nyilvántartásait annak megfelelően kell vezetnie. A szám-
viteli törvény helyett nincs alternatív megoldás, legfeljebb azon belül el-
térő szabályok vonatkoznak vállalkozókra (betéti társaság, közkereseti
társaság), azon belül az egyszerűsített éves beszámolót készítőkre és a
mikrogazdálkodókra, és egyéb szervezetekre (ügyvédi iroda). Ezekre a
számviteli áttérést ismertető fejezetben részletesen kitérünk.
Felhívjuk a figyelmet, hogy kiadványunk a 2022. július 23-án hatá-

lyos szabályok alapján készült. Ezen időpontot követően számolni kell
jogszabály-módosításokkal, amelyek érinthetik kiadványunk tartalmát.

2. FEJEZET
AZ ÚJ KATA SZABÁLYAI
A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) 2022. augusztus 31-én

megszűnik és szeptember 1-jétől egy új típusú, a korábbi KATA-hoz nagy-
ban hasonlító, azonban több ponton eltérő feltételekkel alkalmazható tételes
adó váltja fel. E fejezetben bemutatjuk a szeptembertől választható új KATA
szabályait, összehasonlítva a régi kata szabályaival
Az új tételes adó szabályai számos ponton egybeesnek a régi KATA sza-
bályaival, azonban jóval egyszerűbb feltételek mellett alkalmazhatóak és
szűkebb személyi kör számára elérhetőek. A régi és az új KATA közötti leg-
főbb különbségeket az alábbiakban foglaljuk össze.
2.1. Az adóalanyok köre
Az új adózási módot csak az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szó-

ló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozók választhatják. Vagyis
az új KATA egy sokkal szűkebb kör számára elérhető, így 2022. szeptem-
ber 1-jétől nem választhatják a KATA alanyiságot a társas vállalkozások, az
ügyvédi irodák és azok sem, akiket csak az Szja törvény minősített egyéni
vállalkozóknak, viszont az Evec törvény nem (pl.: ügyvédek, közjegyzők,
állatorvosok). Továbbra sem lehetnek az adó alanyai a mezőgazdasági őster-
melők és a nem egyéni vállalkozóként önálló tevékenységet folytató termé-
szetes személyek.
További feltétel, hogy az egyéni vállalkozónak főfoglalkozásúnak kell
lennie, mellékállásban végzett tevékenység adózására az új KATA nem vá-
lasztható.
Az új KATA törvény az értelmező rendelkezések között felsorolja, hogy
melyek azok a jogviszonyok, amelyek mellett az új KATA nem választható.
Így például nem választhatja a KATA alanyiságot az aki:
• főállású munkaviszonyban áll (legalább heti 36 órás munkaviszonyban
áll – a heti 36 óra számításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyok-
ban előírt munkaidőt össze kell számítani);
• saját jogú nyugdíjas (Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak
minősül),
• rokkantsági nyugdíjas,
• rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesül;
• társas vállalkozói jogviszony,

• tanulóként vagy hallgatóként nappali tagozaton tanulmányokat folytat

köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy felsőoktatási
intézményben (ide értendőek az Európai Gazdasági Térség tagállamában,
Svájcban vagy az előzőekben nem említett államok közép- vagy felsőok-
tatási intézményeiben folytatott tanulmányok is). mellett vállalkozik. A
25. életévének betöltéséig a tanulmányait szüneteltető magánszemély is
idetartozik.
• külföldön biztosított (a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról
és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy kétoldalú szociál-
politikai, szociális biztonsági egyezmény alapján);
• az Evectv. szerint nyilvántartásba nem vett az Szja tv. szerinti egyéni
vállalkozónak minősül (pl.: ügyvéd);
• nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll;
Tekintettel arra, hogy csak főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet KATA

alany, a fenti feltételek bármelyikét teljesítő kisadózó adóalanyisága meg-
szűnik.
Az új KATA törvény szerinti adóalanyiságot sem választhatja az az egyé-
ni vállalkozó, aki az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerint 68.20
Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevé-
kenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett. A kizárt
tevékenységből származó bevétel megszerzése esetén a KATA alanyiság a
bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik.
Az új típusú tételes adóra is igaz, hogy az adóalanyiság megszűnése ese-
tén a megszűnés évében és az azt követő 12 hónapban az adóalanyiság újra
nem választható. Természetszerűleg a régi típusú KATA-t követően az új
KATA egy éven belül is választható.
2.2. Az új kata adózási mód bejelentése
Az új adóalanyiság az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelen-

téssel jön létre, a Katv. szerinti (régi) adóalanyiság pedig a törvény erejénél
fogva 2022. szeptember 1-jével megszűnik.
Fő szabály szerint a kisadózói adóalanyiság a választás bejelentését
követő hónap első napjával jön létre. Azonban a tevékenységét év közben
kezdő egyéni vállalkozó az adóalanyiság választásának bejelentését már az
állami adó- és vámhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíthe-
ti. Ebben az esetben az adóalanyiság választásával kapcsolatos nyilatkozat
adatai elektronikus úton az ún. egyablakos rendszeren keresztül érkeznek
meg az állami adóhatósághoz. Ez utóbbi esetben az adóalanyiság az egyéni
vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre.

Lényeges, hogy az új KATA hatálya alá már 2022. augusztus 1-jétől kez-
dődően be lehet jelentkezni. A főszabálytól eltérően – átmeneti rendelkezés
alapján – a 2022. szeptember 25-éig megtett nyilatkozat alapján az adóala-
nyiság visszamenőleg, 2022. szeptember 1-jétől jön létre.
2.3. Az új tételes adó mértéke
Az új KATA mértéke havi 50 ezer forint, vagyis már nincs lehetőség arra,
hogy a kisadózó a magasabb ellátási alap érdekében magasabb összegű téte-
les adó megfizetését válassza. Tekintettel arra, hogy az új adózási módot csak
főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják, a 25 ezer forintos mértékű
tételes adó is megszűnik. Az új tételes adót, akárcsak a régi KATA-t a tárgy-
hónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.
A tételes adó megfizetésével az új KATA szerint adózó egyéni vállalkozó
is mentesül az alábbi közterhek megfizetése alól:
• a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni
adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
• a saját maga után fizetendő személyi jövedelemadó és társadalombiztosí-
tási járulék megállapítása, bevallása és megfizetése;
• a szociális hozzájárulási adó megállapítása, bevallása és megfizetése.
2.4. Bevételi értékhatár emelkedése
Kedvező változás, hogy 12 millió forintról 18 millió forintra nő az az

egy adóévre vonatkozó keretösszeg, amelynek eléréséig az adókötelezettség
kizárólag a tételes adó megfizetésével teljesíthető. Ha az adófizetési köte-
lezettség az adóév nem minden hónapjára vonatkozóan áll fenn, a tételes
adó megfizetésével teljesíthető adófizetési kötelezettség bevételi értékhatárát
időarányosan kell megállapítani: az adófizetési kötelezettséggel érintett hó-
napok és a keretösszeg egytizenkettedének szorzataként. Lényeges, hogy a
40 százalékos mértékű adót nem a teljes bevételre, hanem csak a 18 millió
forintot meghaladó bevételrészre kell megfizetni.
A fentiek értelmében az új KATA hatálya alá 2022. szeptember 1-jétől
bejelentkező egyéni vállalkozó mindaddig csak havi 50 ezer forint tételes
adó fizetésére köteles, amíg a bevétele 2022. szeptember 1. és december 31.
között nem haladja meg a 6 millió forintot.
2.5. Kifizetőtől származó bevétel
Míg a régi KATA a kifizetőtől szerzett bevételt kapcsolt vállalkozás ese-

tén már nulla forinttól, illetve egyéb kifizető esetén az ugyanazon kifizetőtől

származó 3 millió forint elérését követően 40 százalékos mértékű különadó-

val büntette, addig az új KATA e tekintetben sokkal szigorúbb. Az új KATA
alanyiság időszaka alatt ugyanis az egyéni vállalkozó egyáltalán nem szerez-
het kifizetőtől bevételt. Sőt, ha a kisadózó az Art. szerinti kifizetőtől (ideértve
a külföldi kifizetőt is) szerez bevételt, akkor az új KATA adóalanyiság már a
kifizetőtől származó bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik. Ez
azt jelenti, hogy a KATA-s vállalkozások csak magánszemélyeknek és őster-
melőknek nyújthatnak szolgáltatást, értékesíthetnek terméket, de cégeknek,
egyéni vállalkozónak, költségvetési szerveknek nem.
A fenti szabály alól csak a taxis személyszállításból származó bevétel a
kivétel. Vagyis a taxisok nemcsak magánszemélyeknek, hanem – értékhatár-
tól függetlenül – kifizetőknek is nyújthatnak szolgáltatást.
A kisadózónak a kifizetőtől származó bevétel megszerzését követő 15
napon belül az állami adó- és vámhatóságnak be kell jelentenie, ha az Art.
szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez bevételt. A kisadó-
zó adóalanyisága ez esetben a bevétel megszerzését megelőző nappal meg-
szűnik.
f) a 4. § (5) bekezdése szerinti tevékenységből származó bevétel meg-
szerzése esetén a bevétel megszerzését megelőző nappal;
2.6. Eljárási kérdések
Az adminisztrációs kötelezettség továbbra is nagyon kedvező, hiszen az

új KATA szerint adózó egyéni vállalkozónak is csak bevételi nyilvántartást
kell vezetnie, és az adóévet követő év február 25-éig bevételeiről nyilatkoza-
tot tennie az állami adó-és vámhatóság részére.
A 40 százalékos mértékű különadót a kisadózónak az adóévet követő év
február 25-éig kell megfizetni és azt eddig az időpontig be is kell vallani.
Ezen szabály alól kivételt jelent az az eset, ha az adóalanyiság év közben
megszűnik, ekkor ugyanis a bevallási kötelezettséget 30 napon belül kell tel-
jesíteni.
2.7. A kisadózó biztosítási jogviszonya és ellátásokra való jogosultsága
Az új KATA szerint adózó egyéni vállalkozó csak főfoglalkozású lehet,

így az adóalanyisága időtartama alatt biztosítottnak minősül és valamennyi
társadalombiztosítási és álláskereséséi ellátásra jogosultságot szerez.
A kisadózót megillető társadalombiztosítási ellátások és munkanélkü-
li ellátások számításának alapja 108 ezer forint, amely megegyezik a régi
KATA alanyiság időszaka alatt az 50 ezer forint tételes adó fizetése esetén
járó ellátási alappal.

A tételes adó havi összegének megfizetésével a kisadózó 12 hónap alatt 1

teljes év szolgálati időt szerez, viszont a nyugdíja összegének megállapítása-
kor már csak törtévnyi szolgálati időt fognak figyelembe venni. Ugyanis, ha
a nyugdíjjárulékot a magánszemély a minimálbérnél kisebb járulékalap után
fizeti meg, akkor a biztosítási időnek csak az arányos része vehető szolgálati
időként figyelembe. Az arányszám a nyugdíjjárulék alapját képező kereset,
jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér hányadosa. Tekintettel arra,
hogy a kisadózó ellátási alapja havi 108 ezer forint és a minimálbér 2022-ben
200 ezer forint, így a 365 nap 54 százalékát (108.000 / 200.000=0,54), vagyis
197 napot lehet a nyugdíj mértékének a megállapításakor beszámítani.
Régi KATA Új KATA

Szja tv. szerinti egyéni vállalkozó:
• Evec tv. szerinti egyéni vállalkozó
• közjegyző
• önálló bírósági végrehajtó
• egyéni szabadalmi ügyvivő;
• ügyvéd
Adóalanyok Főfoglalkozású Evec tv.
• állatorvos
köre szerinti egyéni vállalkozó
egyéni cég,
kizárólag magánszemély taggal
rendelkező betéti társaság,
kizárólag magánszemély taggal
rendelkező közkereseti társaság,
ügyvédi iroda
Adózási mód
választásának
12.000.000 Ft 18.000.000 Ft
bevételi
értékhatára
– Tételes adó (25/50/75 ezer forint/ – Tételes adó
hó) (50 ezer forint/hó)
Fizetendő
– 40% [12 millió forintos bevételi – 40% [18 millió forintos
közterhek
értékhatár túllépése vagy a Katv. 8. § bevételi értékhatár túllépése
(6b) vagy (6d) bekezdése esetén] esetén]
50 ezer forint tételes adónál:
108 ezer forint / hó
Ellátási alap 108 ezer forint / hó
75 ezer forint tételes adónál:
179 ezer forint / hó
40 százalék különadó fizetendő az
Kifizetőtől
alábbi esetekben:
származó Kifizetőtől származó bevétel
• kapcsolt vállalkozástól származó
bevételre esetén az adóalanyiság
bevétel;
vonatkozó megszűnik.
• ugyanazon kifizetőtől származó 3
korlátok
millió forintot meghaladó bevétel.

2.8. Új kata alany egyéni vállalkozók helyi iparűzési adó kötelezettségei
A 2022. szeptember 1-től hatályos – ebben a részben nem változott – sza-

bályok szerint a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény hatálya
alá tartozó egyéni vállalkozó egyszerűsített adóalap-meghatározást választ-
hat, amely alapján helyi iparűzési adó adóévi alapja székhelye és telephelye
szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint.
A helyi adó törvény 2022. szeptember 1-től hatályos 39/B.§ /9/ bekezdé-
sét úgy értelemezzük, hogy az új kata alá bejelentkező egyéni vállalkozóknak
a helyi iparűzési adóra vonatkozó előbbi egyszerűsített adóalap-meghatáro-
zást is be kell jelentenie az adóhatóság által rendszeresített – bejelentkezési,
bejelentési, bevallási nyomtatványon a kisadózó vállalkozók tételes adójá-
nak hatálya alá tartozás kezdő napjától számított 45 napon belül – 2022.
október 15-ig – vagy február 15-ig az adóhatóság számára. Ez a vagylagos
időpont így szerepel a törvényben, tehát a 2023. február 15-i bejelentés sem
elkésett. A bejelentést attól függetlenül kell megtenni, hogy korábban régi
kata alanyként tettek ilyen bejelentést, mert az új kata törvény új adóalanyi-
ságot teremtett, nem a régi kata-alanyiságukat viszik tovább.

3. FEJEZET
ÁTMENETI SZABÁLYOK MINDEN RÉGI

KATA ALANYRA
3.1. A 18 millió forint megemelt bevételi értékhatárt a régi kata alanyok

is alkalmazhatják
Átmeneti szabály alapján a megemelt 18.000.000 Ft bevételi értékhatárt

alkalmazhatják azok az adózók is, akik 2022. augusztus 31-én még a régi
KATA alanyai – függetlenül attól, hogy egyéni vállalkozó, betéti társaság
vagy ügyvédi iroda. A kisadózóra vonatkozó értékhatár kiszámításánál azon
hónapokat kell figyelembe venni, amelyben a kisadózó tételes adó fizetésére
volt köteles. Az jogosultsági hónapok számának és 1,5 millió forintnak a
szorzata lesz az a bevételi értékhatár, amelyet meg nem haladó bevétel után
nem merül fel a 40 százalékos mértékű adó. Bevételként az adóévben au-
gusztus 31-éig megszerzett bevételt lehet figyelembe venni.
3.2. A 2022. augusztus 31-éig kiszámlázott, de később befolyt bevételek

kezelése
Lényeges, hogy a Katv. 2. § 13. pontjának e) alpontja alapján az adóalanyi-

ság megszűnése napja (vagyis 2022. augusztus 31-e) minősül a bevétel meg-
szerzése időpontjának abban az esetben, ha a kisadózó által kiállított bizonylat
ellenértékét a kisadózó az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg. Így a
Katv. szerinti adóalanyiság megszűnésekor, azaz 2022. szeptember 1-jén vagy
azt követően még a kisadózóként végzett tevékenységre tekintettel kiállított
számla alapján befolyt bevétel 2022. augusztus 31-én megszerzett bevételnek
tekintendő. Vagyis arra is alkalmazható a megemelt összegű bevételi értékha-
tár. Így például, ha a kisadózó által kiállított számla teljesítési időpontja 2022.
augusztus 15-e, viszont azt csak 2022. október 5-én fizetik ki, akkor a befolyt
összeg 2022. augusztus 31-én megszerzett bevételnek minősül.
Nem alkalmazható a szabály abban az esetben, ha a Katv. szerinti adó-
alanyiság 2022. augusztus 31-e előtt megszűnik. Így például, ha a kisadózó
már július 31-én megszünteti a Katv. szerinti adóalanyiságát és augusztus
1-jével átalányadózóvá válik, akkor rá nem vonatkozik az emelt összegű be-
vételi értékhatár, vagyis a 12 millió forint arányosításával határozhatja meg
a KATA-s időszakra vonatkozó értékhatárt. Figyelemmel kell lenni az egy
kifizetőtől származó bevételre vonatkozó 3 millió forintos korlátra is.

Egyéni vállalkozók áttérése
4. FEJEZET
EGYÉNI VÁLLALKOZÓK VÁLASZTÁSI

LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KATA HELYETT
Azon egyéni vállalkozók, akik a régi KATA megszűnését követően is

egyéni vállalkozóként kívánnak működni azonban az új típusú adónem fel-
tételeinek nem felelnek meg, vagy nem kívánják azt választani, akkor a kö-
vetkező alternatív lehetőségek közül választhatják ki a számukra legmegfe-
lelőbb adózási módot:
• Szja törvény szerinti vállalkozói jövedelemadózás (ha az egyéni vállal-
kozó nem választ egyéb adózási módot, akkor automatikusan ide kerül);
• Szja törvény szerinti átalányadózás;
• egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekhó) – a törvényben meg-
határozott foglalkozások esetén választható.
Mindezek helyett természetesen az egyéni vállalkozói tevékenység meg-

szüntetése is választható, mint ahogy a tevékenység egyszemélyes korlátolt
felelősségű társaságban való folytatása is, de ezzel most nem foglalkozunk.
4.1. A Katv. szerinti adóalanyiság előtt az Szja törvény szerint adózó

kisadózókra vonatkozó áttérési szabályok
Amennyiben a kisadózó a Katv. szerinti adóalanyiságot megelőzően az

Szja törvény vállalkozói jövedelemadózásra vonatkozó szabályai szerint
adózott, és a Katv. szerinti adóalanyiság megszűnését követően az Szja tör-
vény hatálya alatt újra a vállalkozói jövedelemadózást alkalmazza, akkor a
Katv. 25. §-ának a megszűnésre vonatkozó szabályait figyelembe véve kell
megállapítani az adókötelezettségét:
• A Katv. szerinti adóalanyiság bejelentése adóévében az Szja törvénynek
az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásai
szerint a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított bevételt a
megszűnéskor a kisadózó vállalkozás bevételének kell tekinteni.
• A megszűnés adóévét követő első adóév első napjára vonatkozóan – az
Szja törvénynek a nyilvántartásra vonatkozó rendelkezései megfelelő al-
kalmazásával – részletes vagyonleltárt kell készíteni minden olyan esz-
közről, amelyet vállalkozói tevékenysége keretében fog használni.

• A Katv. szerinti adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi jó-

szág, tárgyi eszköz értékcsökkenési leírását az adóalanyiság megszűnése
után a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett értékre, mint beruhá-
zási költségre vetítve kell megállapítani.
• A személyi jövedelemadó szempontjából költségként elszámoltnak kell
tekinteni:
• a Katv. szerinti adóalanyként lezárt adóévben teljesített valamennyi,
egyébként az Szja tv. alapján költségnek minősülő kiadást;
• a Katv. szerinti adóalanyiság megszűnésekor a vagyonleltárban
kimutatott nem anyagi javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az
adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi javakat, tárgyi
eszközöket) beruházási költségének az adóalanyiság keletkezését
megelőző adóév utolsó napjára az Szja tv. szerinti nyilvántartásban
kimutatott beruházási költséget meghaladó részét;
• a nem anyagi javaknak és a tárgyi eszközöknek a Katv. szerinti adó-
alanyként lezárt adóévre időarányosan jutó értékcsökkenési leírását
(függetlenül megszerzésük időpontjától).
• A Katv. szerinti adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni
• a megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesíté-
sének időtartama tekintetében (az adóalanyiság időszakának minden
12 hónapjában 20-20 százalékot, illetve annak időarányos részét el-
számoltnak kell tekinteni).
• az olyan bevételt csökkentő kedvezmény, valamint adókedvez-
mény tekintetében, amelyet az adózó az Szja törvény rendelkezései
szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.
Mindaddig nem kell alkalmazni az előzőekben bemutatott szabályokat

amíg az egyéni vállalkozó a Katv. szerinti adóalanyiságának megszűnését
követően az új típusú KATA alanyává válik.
4.2. Vállalkozói személyi jövedelemadó választása
4.2.1. A vállalkozói szja szabályai
Mint ahogy említettük, ide kerül automatikusan az egyéni vállalkozó, ha

nem választ egyéb adózási módot.
A vállalkozói jövedelemadózás a legtöbb adminisztrációt igénylő adó-
zási mód, hiszen ezen adózási mód lényege, hogy az egyéni vállalkozó –
akárcsak egy mini társaság – a ténylegesen felmerülő bevételek és költségek
szembeállításával határozza meg az adókötelezettségét.

A vállalkozói bevételekkel szembeállíthatóak a vállalkozói tevékenységgel

összefüggésben ténylegesen felmerült költségek (pl.: anyagköltség, vállalko-
zói kivét, értékcsökkenési leírás) és a társasági adózás mintájára a törvény-
ben nevesített adóalapot növelő és csökkentő tételek figyelembevételével kell
megállapítani az adóalapot. Az ily módon megállapított adóalap után nem a 15
százalékos mértékű személyi jövedelemadót, hanem a társasági adókulccsal
megegyező mértékű 9 százalékos vállalkozói jövedelemadót kell fizetni.
Az adózás utáni vállalkozói jövedelem osztalék címén adóköteles, mely
után 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulá-
si adó-kötelezettség merül fel. A szociális hozzájárulási adót az osztalék után
csak addig kell megfizetni, amíg az egyéni vállalkozó osztalékalapjának, az
összevont adóalapba tartozó jövedelmének és bizonyos külön adózó jövedel-
meinek (pl.: árfolyamnyereség, osztalék) az összege az adóévben el nem éri a
minimálbér összegének huszonnégyszeresét (2022-ben a 4.800.000 forintot).
Ez az adózási mód akkor különösen kedvező, ha a vállalkozás olyan te-
vékenységet végez, amely magas költséghányaddal működik, hiszen ez eset-
ben alacsonyabb adófizetési kötelezettség keletkezhet, mint az átalányadózás
40 százalékos költséghányadának az alkalmazásakor.
A vállalkozói jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a szemé-
lyes közreműködése ellenértékeként, önmaga számára kvázi munkáltatóként
a munkabérrel azonos közterheket viselő vállalkozói kivétet adhat. A vállal-
kozói kivét teljes összegét, valamint az ezután fizetett szociális hozzájárulási
adót az egyéni vállalkozó költségként érvényesítheti.
Az egyéni vállalkozó státuszától függően a társadalombiztosítási járulé-
kot és a szociális hozzájárulási adót az alábbiak szerint kell megfizetni.
• a főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulék- és szociális hozzájárulási adó
alapja a vállalkozói kivét, azonban a 18,5 százalék társadalombiztosítási
járulékot legalább a minimálbér, míg a 13 százalék szociális hozzájáru-
lási adót legalább a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetnie;
• a legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkező vagy tanulóként, hall-
gatóként nappali tagozaton tanulmányokat folytató egyéni vállalkozó men-
tesül a minimum követelmények alól, vagyis a vállalkozói kivét összege
után köteles megfizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hoz-
zájárulási adót (ha a vállalkozói kivét nulla, akkor nem merül fel társadalom-
biztosítási járulék, illetve szociális hozzájárulási adó kötelezettség sem);
• a nyugdíjas (a Tbj. szóhasználatával élve kiegészítő tevékenységet foly-
tató) egyéni vállalkozónak társadalombiztosítási járulékot és szociális
hozzájárulási adót sem kell fizetnie.
A minimum járulék- illetve szociális hozzájárulási kötelezettség számí-

tásánál a minimálbér helyett a garantált bérminimumot kell járulék, illetve

adóalapként használni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevé-

kenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakkép-
zettséget igényel.
A vállalkozó választhatja azt is, hogy a magasabb összegű társadalom-
biztosítási ellátások megszerzése érdekében egy magasabb, általa választott
összegű járulékalap után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.
A társadalombiztosítási járulék csökkenthető a személyi jövedelemadó
tekintetében fel nem használt családi kedvezmény 15 százalékával (családi
járulékkedvezmény).
4.2.2. Helyi iparűzési adó kötelezettségek a vállalkozói szja hatálya

alatt
A jelenleg hatályos szabályok szerint a vállalkozói szja hatálya alá tarto-

zó egyéni vállalkozó 8 millió forint éves bevételi határig választhat egysze-
rűsített adóalap-meghatározást helyi iparűzési adóban. Az adóalapja ilyenkor
a nettó árbevétel 80%-a – lásd az 1990.évi C. törvény 39/A.§ /1/ b) pontját
és /3/ bekezdését.
8 millió forint bevételi határ felett az egyéni vállalkozóra az általános
szabályok szerinti adóalap-meghatározás vonatkozik, az adó alapja a net-
tó árbevétel, csökkentve a törvényben írt korrekciós tényezőkkel – lásd az
1990.évi C. törvény 39.§-át.
Értelmezésünk szerint az új katára nem jogosult / át nem lépő volt kata
alany egyéni vállalkozók korábbi katás egyszerűsített adóalap-meghatározá-
si lehetősége 2022. augusztus 31-ével megszűnik, figyelemmel arra, hogy a
helyi adó törvény 39/B.§ /3/ bekezdése ezt már csak az úja kata alanyainak
teszi lehetővé.
Ebből következően az áttérés keretében a vállalkozói szja hatálya alá tar-
tozó egyéni vállalkozónak a helyi iparűzési adó új státusznak megfelelő egy-
szerűsített választását is be kell jelentenie az adóhatóságnak – ha nem teszi,
akkor a Htv. 39.§-a szerinti általános szabályok szerint lesz köteles a helyi
iparűzési adó kötelezettségei teljesítésére.
Itt nem térünk ki a veszélyhelyzeti szabályokra, erre nézve lásd az Önadó-
zó 2022. februári számában található írást.
https://www.onadozo.hu/lapszamok/2022-02/a-kkv-k-2021-2022-evi-
helyi-iparuzesi-adojanak-csokkenese-2842#belepes
4.3. Az átalányadó választása
A régi KATA hatálya alól kikerülő egyéni vállalkozó dönthet úgy, hogy
a vállalkozói jövedelemadózás helyett az átalányadózást választja. Az áta-

lányadózás a KATA-hoz hasonlóan egy adminisztrációs szempontból ked-

vező adózási mód, hiszen a ténylegesen felmerült költségekkel nem kell
elszámolni és elegendő a vállalkozói tevékenységre tekintettel megszerzett
bevételekről nyilvántartást vezetni.
Az átalányadózás választásának bevételhez kötött kettős feltételrendsze-
re van, mely szerint átalányadózás akkor választható, ha az egyéni vállalkozó
vállalkozói bevétele
• az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben nem ha-
ladja meg az éves minimálbér tízszeresét (2021-ben a 20.088.000 fo-
rintot) és
• az adóévben sem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét (2022-
ben a 24.000.000 forintot).
Az az egyéni vállalkozó, akinek az egyéni vállalkozói tevékenysége az

adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást ak-
kor választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállal-
kozói bevétele nem haladja meg az éves minimálbér ötvenszeresét (2021-ben
a 100.044.000 forintot).
A régi KATA megszűnését követően az átalányadózást választó egyéni
vállalkozó esetében a tárgyévre vonatkozó bevételi értékhatárt arányosí-
tani szükséges. A 2022. szeptember 1-jétől átalányadózóvá váló egyéni vál-
lalkozó 2022. szeptember-december közötti időszakra vonatkozó bevételi
értékhatára a tárgyévi értékhatár harmada, azaz 8 millió Ft.
A megelőző évre vonatkozó bevételi értékhatárokat nem kell arányo-
sítani, vagyis az átalányadózás akkor választható 2022. szeptember 1-jé-
től, ha 2021-ben a magánszemély bevétele nem haladta meg a 20.088.000
forintot, illetve kizárólag kiskereskedelmi tevékenység végzése esetén a
100.044.000 forintot. Az adott évi vállalkozói bevétel meghatározásánál –
a választott adózási módtól függetlenül – minden olyan bevételt figyelembe
kell venni, amelyet a magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenységére
tekintettel szerez. Így a bevételbe beleértendő a kisadózóként megszerzett,
a bevételi nyilvántartásban feltüntetett bevétel is, még akkor is, ha azután
a Katv. szabályai szerint 40 százalékos mértékű adófizetési kötelezettség
keletkezett.
Az átalányadózás választását az egyéni vállalkozó főszabály szerint az
előző évre vonatkozó éves adóbevallásához fűzött nyilatkozatban jelentheti
be a tárgyévre. Tekintettel arra, hogy a nyilatkozat az éves személyi jövede-
lemadó bevallás része, így a választás bejelentési határideje megegyezik az
adóbevallás benyújtási határidejével, ami a tárgyévet követő év május 20-a.
A tevékenységét kezdő, illetve egyesített tevékenység esetén az özvegy vagy
örökös egyéni vállalkozó a bejelentkezésekor, vagy a tevékenység folytatá-

sának bejelentésére nyitva álló határidőben jelenti be az átalányadózás vá-

lasztását.
Az új KATA törvény átmeneti szabálya értelmében az új KATA szerinti
adóalanyiság választására nem jogosult, 2022. augusztus 31-én a kisadózó
vállalkozások tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozó az átalányadózás
választását a 2022. adóévre vonatkozóan 2022. október 31-éig jelentheti be.
A bejelentés módját és formáját az állami adóhatóság honlapján 2022. au-
gusztus 15-éig közzé teszi.
4.3.1. Az adóalap megállapítása
Átalányadózás esetén az adóalapot a bevételből nem a ténylegesen fel-
merült költségek, hanem a törvényben meghatározott diktált költséghányad
figyelembevételével kell megállapítani. Az átalányban megállapított jövede-
lem tehát egy „fiktív” jövedelem, hiszen annak megállapítása nem a vállal-
kozói tevékenységgel összefüggésben ténylegesen felmerülő költségeken
alapul.
2022. január 1-jétől az egyéni vállalkozók által alkalmazható költséghá-
nyadok a következők.
Főszabály 40%
Törvényben nevesített tevékenységet végzők [Szja tv. 53. § (2)],
illetve 80%
törvényben nevesített és kiskereskedelmi tevékenységet végzők
Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerzők 90%
Az Szja törvényben nevesített, a táblázatban hivatkozott tevékenységek

az alábbiak:
a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02),

bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari
(TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivi-
telezés (TESZOR 41, 42);
b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR
01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás
Szja tv. 53.§ (2) (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR
bekezdésében nevesített 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
tevékenységek: c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálko-
dási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig),kivé-
ve:
• valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás,
• egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20);
e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);

g) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1),

gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási
cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezé-
sek javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
h) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygép-
jármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb
máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR
49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
Szja tv. 53.§ (2)
i) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR
bekezdésében nevesített
95.1);
tevékenységek:
j) fényképészet (TESZOR 74.20);
k) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrá-
szat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondo-
zás (TESZOR 96.09.11);
l) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről
szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevé-
kenység (TESZOR 56), kiskereskedelmi tevékenység (TEÁ-
OR 47, kivéve a (4) bekezdésben felsorolt üzleteket).
a) élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR
47.11);
b) iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR
47.19);
c) zöldség, gyümölcs kiskereskedelme (TEÁOR 47.21);
d) hús, húsáru kiskereskedelme (TEÁOR 47.22);
Szja tv. 53.§ (4) e) hal kiskereskedelme (TEÁOR 47.23);
bekezdésében nevesített f) kenyér-, pékáru-kiskereskedelem (TEÁOR 47.24-ből);
tevékenységek: g) egyéb élelmiszer-kiskereskedelemből a gyógytea és ét-
rend-kiegészítő termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.29-
ből);
h) vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR 47.52);
i) gyógyszer-kiskereskedelemből a vitaminok kiskereskedel-
me (TEÁOR 47.73-ból);
j) gyógyászati termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.74).
Az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell te-

kinteni, ideértve az értékcsökkenési leírást is. Amennyiben az egyéni vállal-
kozó az átalányadózást megelőző időszakban veszteséget határolt el, akkor
a fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az átalányadózás időszakának
minden évében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.
2022-től hasonlóan az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőkhöz az át-
alányadózó egyéni vállalkozóknak is adómentessé válik az éves minimál-
bér felét (2022-ben 1.200.000 forintot) el nem érő jövedelme. Tekintettel
arra, hogy az átalányban megállapított jövedelem az összevont adóalap ré-
sze, a kedvezményre való jogosultság esetén a jövedelem az Szja törvény
szerinti adóalap-kedvezményekkel (családi kedvezmény, első házasok ked-

vezménye, négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, személyi

kedvezmény, 25 év alatti fiatalok kedvezménye) csökkenthető.
4.3.2. Átalányadózó egyéni vállalkozó társadalombiztosítási

járulékkötelezettsége
A főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó társadalombiztosítá-

si járulékalapja a személyi jövedelemadó köteles átalányban megállapított
jövedelem, de legalább havonta a minimálbér vagy a garantált bérmini-
mum, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább
középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.
Nem kötelezett havonta a minimálbér vagy a garantált bérminimum sze-
rinti társadalombiztosítási járulék minimum megfizetésére a vállalkozó, ha:
• minimum 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik, vagy
• nappali tagozatos képzésben vesz részt (köznevelési intézményben, szak-
mai oktatásban, felsőoktatási intézményben).
Ez esetben a társadalombiztosítási járulék alapja az átalányban megálla-

pított jövedelem adóköteles része, azonban a vállalkozó választhatja azt is,
hogy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érde-
kében egy magasabb, általa választott összegű járulékalap után fizeti meg a
társadalombiztosítási járulékot.
A társadalombiztosítási járulék csökkenthető a személyi jövedelemadó
tekintetében fel nem használt családi kedvezmény 15 százalékával.
A kiegészítő tevékenységet folytató (saját jogú nyugdíjas) egyéni vállal-
kozó nem minősül biztosítottnak, így nem kell társadalombiztosítási járulé-
kot fizetnie.
4.3.3. Átalányadózó egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási

adókötelezettsége
Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő

szociális hozzájárulási adó alapja az átalányban megállapított jövedelem
adóköteles része, de legalább a minimálbér vagy a garantált bérmini-
mum 112,5 százaléka.
Természetesen azoknak a vállalkozóknak, akik a magasabb összegű tár-
sadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében magasabb összegű já-
rulékalapot választottak a szociális hozzájárulási adót is a vállalt magasabb
összeg alapján kell megfizetniük.
A kiegészítő tevékenységet folytató (saját jogú nyugdíjas) egyéni vállal-
kozó nemcsak a társadalombiztosítási járulék, hanem a szociális hozzájáru-

lási adó kötelezettség alól is mentes, így az átalányban megállapított jövedel-

me után csak személyi jövedelemadót kell fizetnie.
Lényeges, hogy a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak a társadalombiz-
tosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót a minimális alapok után
abban a hónapban is meg kell fizetnie, amelyikben csak adómentes jövedel-
met szerez.
4.3.4. Átalányadózó egyéni vállalkozó helyi iparűzési adó

kötelezettségei
Átalányadózó egyéni vállalkozó esetében a helyi iparűzési adó alapja az

átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az
adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény
szerinti – e tevékenységből származó – bevételének 80 százaléka –lásd a
helyi iparűzési adó törvény 39/A.§/2/ bekezdését.
40% os költséghányadra jogosult egyéni vállalkozó esetén tehát így szá-
mítható ki a helyi iparűzési adó alapja: bevétel x 0,6 x 1,2
Egy példával:
• Éves bevétel = 10.000 E Ft
• -40% költséghányad
• = 6.000 E Ft jövedelem
• + 6.000 E Ft x 0,2 = 1.200 E Ft
• =7.200 eF = helyi iparűzési adó alapja
• x 0,02 adókulcs
• = 144.000 Ft éves helyi iparűzési adó
fizetendő két részletben március 15-ig, és szeptember 15-ig.
(Régi kata alanyként ez évi 50.000 Ft lehetett.)
Értelmezésünk szerint az új katára nem jogosult / át nem lépő volt kata

alany egyéni vállalkozók korábbi katás egyszerűsített adóalap-meghatározá-
si lehetősége 2022. augusztus 31-ével megszűnik, figyelemmel arra, hogy a
helyi adó törvény 39/B.§ /3/ bekezdése ezt már csak az úja kata alanyainak
teszi lehetővé.
Ebből következően az áttérés keretében az átalányadót választó egyéni
vállalkozónak a helyi iparűzési adó új státusznak megfelelő egyszerűsített
választását is be kell jelentenie az adóhatóságnak legkésőbb az adóévről szó-
ló bevallás benyújtására előírt határidőig (Htv. 39/A.§/5/). Ilyen bejelentés
hiányában az adózó a Htv. 39.§-a szerinti általános szabályok szerint lesz
köteles a helyi iparűzési adó kötelezettségei teljesítésére.

4.4. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekhó) alkalmazása
A régi KATA hatálya alól kikerülő egyéni vállalkozók esetében az ekhó

választása is felmerülhet, feltéve, hogy az ekhó választására jogosító tevé-
kenységet végeznek és megfelelnek az ekhó választására vonatkozó egyéb
feltételeknek.
Az ekhó egy egyszerűsített adózási mód, melynek mértéke sokkal ked-
vezőbb, mint az általános szabályok szerint adózó munkabéré, hiszen meg-
fizetése mentesít a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási járulék
és a szociális hozzájárulási adókötelezettség alól. Az ekhó további előnye,
hogy az Ekhó törvényben meghatározott foglalkozású magánszemélynek
nem kell egyéni vállalkozóvá válnia ahhoz, hogy a munkabérnél kedvezőbb
feltételek mellett adózhasson, hiszen az ekhó munkaviszony vagy megbízási
jogviszony mellett is alkalmazható.
4.4.1. Jogosulti kör
Ekhóval azon magánszemélyek teljesíthetik a közterheik megfizetését,

akik a törvényben meghatározott foglalkozásnak megfelelő tevékenységet
munkaviszonyban, vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján folytatják.
Az ekhó választására jogosító foglalkozások jellemzően valamilyen kultu-
rális, illetve alkotó tevékenységhez kapcsolódnak, így például ide tartozik a
hangmérnök, rendező, színész, újságíró vagy a képzőművész tevékenysége,
valamint az ekhó szerint adózást választhatja a hivatásos sportoló, a sport-
munkatárs és a szakképzett edző is.
4.4.2. Az ekhó választásának a feltételei
A törvényben nevesített foglalkozásból bevételt szerző magánszemélyek

további feltételként, csak akkor teljesíthetik az ekhóval a közterhek megfize-
tését, ha az adóévben olyan jövedelmet szereznek, amely után az általános
szabályok szerint teljesítik a közterheket.
Az általános szabályok szerint adózó jövedelem bármely tevékenységgel
összefüggésben, az alábbi jogcímeken kifizetett jövedelemből származhat
• munkaviszonyból,
• egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét címén,
• társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke címén,
• vállalkozási, megbízási szerződés alapján (egyéni vállalkozónak nem mi-
nősülő magánszemélyként) megszerzett jövedelemből.

A munkaviszony keretében ekhózó magánszemély esetében további fel-

tétel, hogy a munkáltató csak a minimálbért meghaladó bevételre alkalmaz-
hatja az ekhó szerinti adózást.
Az ekhó általános 60 millió forintos bevételi értékhatára csak akkor
alkalmazható, ha az általános szabályok szerint adózó jövedelem az adóév-
ben eléri az éves minimálbért. Amennyiben az általános szabályok szerint
adózó jövedelem kevesebb, mint a minimálbér, akkor a bevételi értékhatár
az évi 60 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az általános szabá-
lyok szerint adózó jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel.
Nyugdíjas esetében a bevételi értékhatár minden esetben évi 60 millió forint,
vagyis az általános szabályok szerint adózó jövedelem nagysága nem befo-
lyásolja az értékhatár mértékét.
A fentiektől eltérően hivatásos sportolók esetében a bevételi összeghatár
évi 500 millió forint, míg az edző, valamint a nemzetközi sportszövetség
munkavállalója esetében az összeghatár 250 millió forint.
4.4.3. Az ekhó mértéke
Az ekhó szerinti adózás esetén mind a bevételt juttató kifizetőnek, mind

a bevételt szerző magánszemélynek kell ekhót fizetnie:
• a magánszemély által fizetendő ekhó mértéke: 15 százalék (nyugdíjas
magánszemély esetén 11,1 százalék);
• a kifizető által fizetendő ekhó mértéke: 13 százalék.
Speciális szabályként a hivatásos sportoló, az edző és a nemzetközi sport-
szövetség munkavállalója esetében a kifizető mentesül az ekhó megfizetése
alól, így ez esetben a közteher mindössze 15 százalék.
Az ekhóval szemben a személyi jövedelemadó törvény biztosította ked-
vezmények (pl.: családi kedvezmény) nem érvényesíthetők, az ekho összege
kedvezménnyel nem csökkenthető.
4.4.4. Eljárási szabályok
Amennyiben a magánszemély megfelel az előzőekben meghatározott

feltételeknek, akkor még az őt megillető bevétel kifizetése előtt írásban nyi-
latkoznia kell a vele szerződéses viszonyban álló kifizetőnek arról, hogy a
jövedelme után az ekhó szabályai szerint szeretne adózni.
A kifizető a magánszemélyt terhelő ekhót levonással állapítja meg, kivé-
ve, ha a magánszemély a kifizető részére nyilatkozik arról, hogy a kifizetőt
és az őt terhelő ekhó megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a
kifizetőtől.

A magánszemélynek kiajánlott bevallási tervezet az ekhó alapját képező

jövedelmet és a levont ekhó összegét is tartalmazza, így annak helyessége
esetén a magánszemélynek további teendője nincsen.
Fontos megjegyezni, hogy az ekhót csak forintban kifizetett bevételre
lehet alkalmazni. Ezen szabály alól csak a nemzetközi sportszövetség mun-
kavállalója esetén lehet mentesülni.
4.4.5. Ekhóval megszerezhető ellátások
Az ekhó megfizetésével a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra,

baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiz-
tosítási ellátásra jogosulttá válik, viszont az egészségbiztosítás pénzbeli
ellátásaira (táppénzre), illetve a munkanélküli ellátásokra nem. Figyelembe
véve, hogy az ekhó csak valamely más jogviszony (pl.: munkaviszony, meg-
bízási jogviszony) fennállása mellett választható, az ekhó szerint adózó ma-
gánszemély az alap jogviszonya alapján jogosult lesz az egészségbiztosítás
pénzbeli ellátásaira is, viszont az ekhós bevétele nem fog beleszámítani az
ellátási alapba.
Nyugdíjszolgáltatás esetén az ellátási alap számításánál keresetként, jö-
vedelemként azon ekhó-alap 61 százalékát kell figyelembe venni, amely után
a magánszemélyt terhelő ekhó mértéke 15 százalék volt. Emiatt a nyugdíjas-
ként ekhót választók a 11,1 százalék ekhó megfizetésével nyugdíjszolgálta-
tásra nem válnak jogosulttá.
4.5. Az egyéni vállalkozó átalakulása
Az új kata miatti döntési kényszerek az érintett egyéni vállalkozókat afelé

is terelhetik, hogy ne az szja törvény szerinti átalányadó, és vállalkozói szja
hatálya alá térjenek át, hanem egyéni cég alapítással és korlátolt felelősségű
társasággá való átalakulással (2009. évi CXV. törvény [ Evectv. ] 33.§) vagy
a gazdálkodó tevékenység egyszemélyes gazdasági társasági formában tör-
ténő továbbfolytatásával (2009. évi CXV. törvény 19/C-D.§) átkerülhetnek a
számviteli törvény hatálya és a társasági adózás hatálya alá. Ez utóbbi egy-
szerűbb és gyorsabb megoldás. Minden ilyen döntés a konkrét vállalkozás
adott működési környezetének, meglevő adózási és jogi kötelezettségeinek
gondos mérlegelését követően hozható meg.

5. FEJEZET
NEM KATÁS EGYÉNI VÁLLALKOZÓ

KÖNYVELÉSÉRE VONATKOZÓ
SZABÁLYOK
5.1. Egyéni vállalkozó könyvelése a vállalkozói szja hatálya alatt
Az egyéni vállalkozó nem tartozik a Számviteli törvény hatálya alá, a

könyvelés, nyilvántartás vezetés és a bizonylatok szabályait az Szja törvény
tartalmazza. Azonban a naplófőkönyv tartalmát a Számviteli törvénynek az
egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozókra irányadó rendelkezései szerint
kell megállapítani.
Az egyéni vállalkozó könyvelése a választott adózási módhoz igazodik.
Szemben a gazdasági társaságokkal, az egyéni vállalkozónak a könyvelés
vonatkozásában nincs jogi kötelezettsége mérlegképes könyvelő megbízásá-
ra, bár célszerű, ha ezt teszi.
Az szja-s egyéni vállalkozó könyvelése vagy pénztárkönyvben, vagy
naplófőkönyvben történik. Ezek természetesen már számítógépes programo-
kat jelentenek, de nem kizárt papíralapú naplófőkönyv, pénztárkönyv veze-
tése sem.
A naplófőkönyvben végzett könyvelést egyszeres könyvvitelnek ne-
vezik.
A vállalkozói szja-s egyéni vállalkozó könyvelését, a bevallások és
egyéb adókötelezettségek teljesítését indokolt szakemberre bízni – hiszen a
tevékenység jellegétől, a bizonylatok mennyiségétől és a feladatok sokré-
tűségétől függően már túl nagy lehet a hibázás lehetősége. Kivételesen, és
alkalmazott hiányában a saját tevékenység könyvelés elvégezhető házilago-
san is – bár ezesetben is ajánlott időszakonként szakemberrel ellenőriztetni a
könyvelés helyességét.
Az Szja törvény egyéni vállalkozó esetében nyilvántartási kötelezettség-
ként határozza meg a könyvelést: az egyéni vállalkozónak időrendben, folya-
matosan nyilván kell tartania és rögzítenie kell minden olyan adatot, amely
az adókötelezettség betartásához utólagosan is ellenőrizhető módon szüksé-
ges. E nyilvántartásokba csak szabályszerű bizonylatok alapján szabad ada-
tot bejegyezni. A könyvelési és bizonylati szabályokat az Szja törvény 10.§-
a, és az adónyilvántartásokról szóló 5. számú melléklete tartalmazza.

5.1.1. Könyvelési alapelvek egyéni vállalkozásban
A könyvelés az alapnyilvántartás és a részletező nyilvántartások vezeté-

sét és lezárását jelenti, a bizonylati szabályok betartásával.
Az egyéni vállalkozó alapnyilvántartásként naplófőkönyv vagy pénztár-
könyv vezetésére köteles. Szabadon választhat, hogy e két alapnyilvántartás
közül melyiket alkalmazza. Adóévenként lehet váltani.
Az egyszeres könyvviteli követelményeknek akkor felelnek meg
a vállalkozók, ha egy választott alapnyilvántartás (naplófőkönyv, pénztár-
könyv) mellett a részletező nyilvántartásokat is vezetik. A részletező nyilván-
tartások vezetésétől nem lehet eltekinteni akkor, ha van olyan adat, amelyet
itt kell nyilvántartani. Így pl. kötelező a tárgyi eszköz nyilvántartás vezetése,
ha akár csak 1 tárgyi eszközzel is rendelkezik a vállalkozó, de nem kötelező
akkor, ha egyáltalán nem rendelkezik tárgyi eszközzel.
Bármilyen nyilvántartás vezetését is választja a vállalkozó, a nyilván-
tartásait zárt rendszerben (időrendben, folyamatosan) kell vezetnie, abban
minden tételt, kihagyás nélkül szerepeltetni köteles.
A nyilvántartásokba adatot bejegyezni kizárólag bizonylatok alapján
szabad. A könyvvezetés pontosságáért és helyességéért a vállalkozó, illetve a
képviseletére feljogosított személy tartozik felelősséggel.
A nyilvántartásokból biztosítani kell az adókötelezettségek megállapít-
hatóságát, mindamellett, hogy az egyes előírásokon kívül a saját információs
igényeket is meg kell tudni állapítani. Így például nem előírás, de célszerű
lehet több üzlet üzemeltetése esetén boltonként elkülöníteni a nyilvántartást
ahhoz, hogy az egyes üzletek eredményessége megállapítható legyen.
Szintén nem kötelező, de célszerű az alapnyilvántartásban szerepelő
költségeket úgy megbontani, hogy az éves adóbevallás az egyes sorokból
„könnyen” kitölthető legyen. Mivel az alapnyilvántartásokat már nagyon
régóta nem kell az adóhatósággal hitelesíttetni, ezért mind a papíralapú, mind
a számítógép-alapú nyilvántartás megfelelő, ha az biztosítja a zárt rendszert,
illetve a folyamatos könyvelés lehetőségét. Még azoknak is érdemes lehet
számítógépes programra költeni, akik csak a saját nyilvántartásaikat vezetik,
hiszen több száz tételt kézzel összesíteni időigényes, és sok hibalehetőséggel
járhat. A papír alapú nyilvántartás csak a havi pár tétel esetén javasolható,
nagyobb forgalom mellett kifizetődőbb számítógépes program segítségével
nyilvántartani a könyvelési adatokat. Manapság már olyan programot is el-
fogadható áron lehet beszerezni, amellyel mind az alapnyilvántartás, mind
a kiegészítő nyilvántartások vezetése megoldható. Számítógépes program
használatakor csak arra kell figyelni, hogy jogszabályváltozás esetén is meg-
felelő legyen a program (pl. az áfa-kulcs változása kezelhető legyen vele). Év
végén a programban könyvelt adatokat a zárást követően ki kell nyomtatni,

és a kinyomtatott alapnyilvántartást, részletező nyilvántartásokat, valamint

az alapbizonylatokat kell az adóellenőrzés elévülési idején belül megőrizni.
Mivel az egyszeres könyvvitel pénzforgalmi szemléletű, a naplófő-
könyvben (pénztárkönyvben) csak a pénzügyileg rendezett tételek kerülhet-
nek könyvelésre.
Rögzíteni kell azonban minden olyan eseményt is, amely tényleges
pénzkiadással vagy bevétellel nem jár, de valamelyik analitikus nyilvántar-
tást érinti (pl. apport, csere, számlakompenzálás, egyes adónemek közötti
átvezetések), mivel ezek a gazdasági események a vállalkozó eszközeiben
vagy forrásaiban okoznak változást.
Az egyszeres könyvvitel keretében a vállalkozás teljes forgalma
könyvelésre kerül, elkülönítve a bankszámlák és a pénztár forgalmát. Nap-
lófőkönyv vezetése során lehetőség van a bankszámla és a pénztár elkülöní-
tésére, de több bankszámla forgalmát már nem lehet elkülönítetten vezetni,
csak kiegészítő nyilvántartás vezetésével (külön-külön bankanalitikával).
Pénztárkönyv vezetése esetén azonban már a pénztár és a bank sem
vezethető külön, így ebben az esetben indokolt külön analitika vezetése is.
A bankszámla könyvelésben szerepelő egyenlegének meg kell egyeznie a
bankszámlakivonaton szereplő egyenleggel. Amennyiben a vállalkozó több
bankszámlát vezet egymás mellett, akkor a bankszámlák napi, aktuális ös�-
szesített egyenlegének kell megegyeznie a könyvelésben szereplő egyenleg-
gel. A pénztár egyenlege mínuszba nem mehet, míg a bankszámla egyenlege
csak akkor, ha a bank olyan költséget terhelt be, amire pillanatnyilag nem
volt fedezet a bankszámlán.
Bármilyen alapnyilvántartás vezetését választja a vállalkozó, a köny-
velés folyamata jellemzően a következő:
• évnyitás
• bizonylat alapján rögzítés az alapnyilvántartásban
• bizonylat alapján rögzítés a kiegészítő, részletező nyilvántartásban
• időszak (adóév) zárása.
A zárást követően a kötelező éves adóbevallásokat is, illetve egyéb szer-

vezetek esetén az előírt beszámolót is el kell készíteni Az éves adókötelezett-
ség (szja) összegét már nem az adóévre vonatkozó alapnyilvántartásban, ha-
nem a tárgyévi nyilvántartásban kell szerepeltetni a pénzforgalmi szemléletű
könyvelés miatt.
5.2. Alapnyilvántartások közös szabályai
Az Szja törvény egyéni vállalkozó részére alapnyilvántartásként naplófő-

könyv vagy pénztákönyv vezetését írja elő.

Ha az egyéni vállalkozónak más önálló tevékenysége is van, minden te-

vékenység esetében akár eltérő típusú – alapnyilvántartást vezethet.
Az alapnyilvántartás típusát adóévenként kell meghatározni. Adóéven
belül nem lehet váltani például pénztárkönyvről naplófőkönyvre – csak az
adóév végén.
Az alapnyilvántartást az adó, az adóelőleg megállapítására előírt idősza-
konként az alapnyilvántartás egyes adatsorainak összesítésével le kell zárni.
5.3. Naplófőkönyv vezetése
Az egyéni vállalkozó – ha ezt választja – köteles a naplófőkönyvet úgy

vezetni, hogy annak alapján minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével
kapcsolatban pénzbevételt vagy -kiadást eredményező gazdasági esemény
(így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalko-
zói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen. A pénzbevé-
tellel esik egy tekintet alá a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás ellen-
értéke akkor is, ha teljesítése egészben vagy részben nem pénzben (hanem
például csere, beszámítás révén) történt.
A naplófőkönyv tartalmára vonatkozó szabályokra a személyi jövede-
lemadó törvény nem ad előírásokat, hanem utal a számviteli törvény sza-
bályaira. A naplófőkönyv tartalmát a számvitelről szóló törvénynek az egy-
szeres könyvvitelt vezető vállalkozókra irányadó rendelkezései szerint kell
megállapítani.
Így az egyéni vállalkozóknak is a számviteli törvény előírásai szerint kell
vezetniük ezt a nyilvántartást. A számviteli törvény sem tartalmaz konkrét
előírásokat arra vonatkozóan, hogy hogyan kell a naplófőkönyvben köny-
velni.
Így a könyvvezetés során elsősorban a számviteli alapelvekből kell ki-
indulni, és azokat szem előtt tartva kell az egyszeres könyvvezetés során is
eljárni.
5.4. Pénztárkönyv vezetése
Pénztárkönyv vezetését bármely alapnyilvántartás vezetésére kötelezett

egyéni vállalkozó, magánszemély, mezőgazdasági termelő választhatja.
Itt – mint a naplófőkönyv vezetésénél – alapelv, hogy minden gazdasági
esemény zárt rendszerben nyomon követhető legyen.
A pénztárkönyv legalább a következő adatokat tartalmazza:
A pénztárkönyv legalább a következő adatokat tartalmazza:
a) sorszám;
b) a gazdasági esemény időpontja;

c) a bizonylat sorszáma;
d) a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, anyagbe-
szerzés, tárgyi eszköz beszerzése, nyújtott vagy kapott kölcsön);
e) bevételek, ezen belül külön feltüntetve
ea) az adóköteles bevételeket,
eb) a fizetendő általános forgalmi adót,
ec) a jövedelem kiszámításánál figyelembe nem veendő bevételek;
f) kiadások, ezen belül külön feltüntetve
fa) a költségként elszámolható kiadásokat a következő bontásban
– anyag- és árubeszerzés,
– a közvetített szolgáltatások értéke,
– az alkalmazottak bére és közterhei,
– vállalkozói kivét (csak a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkal-
mazó egyéni vállalkozó esetében),
– egyéb költségként elszámolható kiadás;
fb) a költségként el nem számolható kiadásokat a következő bontásban
– beruházási költség,
– a levonható általános forgalmi adó,
– egyéb, költségként el nem számolható kiadás.
Lényegét tekintve pénztárkönyv vezetésének tagolása megegyezik a nap-

lófőkönyv részletező rovataival. A pénztár és a bankszámla egyenlegét en-
nél az alapnyilvántartásnál nem lehet azonnal (ránézésre) leegyeztetni, így
a hibalehetőség is nagyobb. Mindenképpen célszerű ezért időszakonként a
bankszámla és a pénztár egyeztetését elvégezni. Annál a vállalkozónál, aki
bankszámla vezetésére nem kötelezett, az egyeztetés lényegesen könnyebb,
mivel ekkor a bevételek és kiadások különbözete a pénztárban lévő pénz-
készletet mutatja be. Az összes bevételnek minden esetben nagyobbnak kell
lennie az összes kiadásnál, mivel negatív pénzkészlete nem lehet az egyéni
vállalkozásnak.
5.5. Részletező nyilvántartások vezetése
A részletező nyilvántartások közül csak azokat kell az egyszeres könyv-

vitel keretében vezetni, amelyek a jövedelem megállapításához szükségesek.
Így tehát ha van olyan könyvelési tételünk, amelyik valamelyik részletező
nyilvántartást érinti, vezetnünk kell azt a részletező nyilvántartást.
Ha az egyéni vállalkozó támogatást kap – köteles olyan elkülönített nyil-
vántartást vezetni, amelynek alapján a támogatás felhasználása és a felhasz-
nálás jogszerűsége ellenőrizhető.
A részletező nyilvántartások a következők:

• vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni követelések nyilvántartása

• szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása
• tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása
• beruházási és felújítási költség-nyilvántartás
• értékpapírok, értékpapírra vonatkozó jogok nyilvántartása
• munkabérek, más személyi jellegű kifizetések és a vállalkozói kivét nyil-
vántartása
• gépjármű-használati nyilvántartás (útnyilvántartás)
• hitelbe vagy bizományba történő értékesítésre átadott, átvett áruk nyil-
vántartása
• egyéb követelések, kötelezettségek nyilvántartása
• selejtezési nyilvántartás
• alkalmi foglalkoztatás nyilvántartás
• leltár
• alvállalkozói nyilvántartás
• szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása
5.6. Alapvető bizonylati szabályok egyéni vállalkozásban
A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizony-

lat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni
csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is
megállapítható legyen.
Bizonylat az alakilag és tartalmilag hiteles olyan dokumentum, irat,
amely megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és
amelyen minden, az adókötelezettség teljesítése szempontjából szükséges
adat magyar nyelven is fel van tüntetve. A magánszemély a jogszabályban
előírt kötelezettsége teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges ha-
táridőig bizonylatot állít ki minden olyan gazdasági eseményről, amelynek
alapján jogszabály rendelkezése szerint nyilvántartásában adat rögzítésére,
módosítására vagy törlésére köteles, kivéve, ha a bizonylat kiállítására más
személy kötelezett.
A bizonylat alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát – ha jogsza-
bály másként nem rendelkezik – a magánszemély, a képviseletére jogosult
személy vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított személy (ideértve
a Polgári Törvénykönyv szerint vélelmezett képviseletet is) a magánszemély
azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával igazolja.
A bizonylaton az adat csak a kiállító által és kizárólag akkor módosítha-
tó, ha a módosítás a bizonylat valamennyi példányán hitelt érdemlő módon
keresztülvezetésre kerül.

Az a bizonylat, amelyre vonatkozóan az általános forgalmi adóról szóló

törvény rendelkezést nem tartalmaz, legalább a következő adatokat tartal-
mazza:
a) megnevezés;
b) sorszám vagy más azonosító;
c) a magánszemély neve, lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint adó-
azonosító száma;
d) a kiállító neve (elnevezése), lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint
– ha rendelkezik ilyennel – adóazonosító jele, adószáma, ha a kiállító
nem azonos a magánszeméllyel;
e) a kiállítás időpontja;
f) a gazdasági esemény leírása, megjelölése (így különösen a bevétel vagy a
kiadás összege, megszerzésének, illetve teljesítésének jogcíme);
g) a nyilvántartásban való rögzítés időpontja;
h) több gazdasági eseményt összesítő bizonylat esetén az összesítés alapjául
szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelö-
lése, amelyre az összesítés vonatkozik;
i) minden olyan adat, amely az adókötelezettség teljesítéséhez, a teljesítés
ellenőrzéséhez szükséges.
Ezek a szabályok a számlán kívüli egyéb bizonylatokra vonatkoznak.

A bizonylatot és a nyilvántartást az adó megállapításához való jog elévü-
léséig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vo-
natkozik.
5.7. Átalányadózó egyéni vállalkozó könyvelésére vonatkozó szabályok
Az átalányadót választó egyéni vállalkozó, amennyiben az áfa-levonási

jogát nem érvényesíti, a pénztárkönyv (naplófőkönyv) bevételi adatait ve-
zeti, továbbá a vállalkozásával kapcsolatban felmerült összes költségének
bizonylatait és egyéb dokumentumait az általános szabályok szerint köteles
megőrizni.
Az átalányadózás nem mentesíti az egyéni vállalkozót a kifizetői minősé-
gében, illetőleg más jogszabály előírása szerint reá vonatkozó nyilvántartási,
bizonylat-kiállítási, valamint adatszolgáltatási, továbbá a számla-, illetőleg
nyugtaadási kötelezettség alól.

Betéti társaság, közkereseti társaság, ügyvédi iroda,

egyéni cég áttérése
6. FEJEZET
ÁTTÉRÉS A SZÁMVITELI TÖRVÉNY

HATÁLYA ALÁ
6.1. A jogi helyzet az új KATA törvény után
A jogi személy kata alanyoknak a számvitelt illetően nincs választási le-

hetőségük abban az értelemben, hogy 2022. szeptember 1-jével automatiku-
san a számviteli törvény hatálya alá kerülnek.
Az érintett jogi személyek jogalanyisága, adószáma, áfa státusza az átté-
rés miatt nem változik. Az adóalanyiságuk azonban igen.
6.1.1. A jogi személy (volt) kata alanyok köre
A 2022. augusztus 31-ig hatályos, régi kata törvény szerint a kisadózó

vállalkozások tételes adójának alanya
a) az egyéni vállalkozó,
b) az egyéni cég,
c) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
d) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,
e) az ügyvédi iroda
lehetett.
6.1.2. A régi kata szerinti nyilvántartási szabályai – és ami fennmarad

belőle
A régi kata törvény szerint a kisadózó vállalkozásnak – betéti, közke-

reseti társaságoknak, ügyvédi irodáknak is – bevételi nyilvántartást kellett
vezetni, amelyben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon kellett
nyilvántartani és rögzíteni minden olyan adatot, amely adókötelezettsége tel-
jesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.
A kata alanyiság választásával az érintett szervezetek kikerültek a szám-
viteli törvény hatálya alól.

A bevételi nyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) sorszám;
b) a bizonylat sorszáma;
c) a bevétel összege;
d) a bevétel megszerzésének időpontja.
A régi kata törvény szerint a bevételi nyilvántartás vezetésével összefüg-

gő kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha a kisadózó vállalkozás az
általa kiállított nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi akkor, ha e doku-
mentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.
A bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év
végéig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vo-
natkozik. Ez a régi kata törvény rendelkezése – de azzal, hogy a régi kata tör-
vény kisadózása vonatkozó rendelkezései 2022 augusztus 31-ével hatályukat
vesztik, a korábbi kata alanyok ilyen iratmegőrzési kötelezettsége nem szű-
nik meg. Értelemszerűen akkor sem, ha kata-alanyiságuk megszűnik. Kata
alatt, kata után és azon kívűl minden vállalkozásra vonatkozik az Art. szerinti
bizonylatmegőrzési kötelezettség (2017. évi CL. törvény 77-78.§).
6.1.3. Az új és régi kata törvények betéti, közkereseti társaságokat,

ügyvédi irodákat érintő rendelkezései
Az új kata törvény – a 2022. évi XIII. törvény a kisadózó vállalkozók té-

teles adójáról. Ez hatályon kívűl helyezi a régi kata törvénynek a kisadózásra
vonatkozó II. fejezetét. (azért nem az egész törvényt, mert ezt a törvény tar-
talmazza a kisvállalati adó szabályait is). Ez mellett az új törvénynek áttérési
és módosító rendelkezései is vannak.
A hatályon kívűl, helyező, áttérési szabályokat megállapító és módosító
rendelkezések 2022. szeptember 1-én lépnek hatályba.
Az új kata törvény 26.§ e) pontja és 14.§/2/ bekezdése alapján a 2022.
augusztus 31-én kata alanyisággal rendelkező betéti társaságok, közke-
reseti társaságok, egyéni cégek és ügyvédi irodák kata alanyisága a tör-
vény erejénél fogva 2022. augusztus 31. napjával bezárólag megszűnik.
Mert másnap már a régi kata szerinti adózást hatályon kívűl helyező rendel-
kezés hatályos.
Az új kata törvényből lényegében ez a rendelkezés érinti a betéti társasá-
gokat, közkereseti társaságokat, egyéni cégeket, ügyvédi irodákat – már ami
a számviteli kötelezettségeiket illeti.
Az új kata törvény 12.§-13.§-a tartalmaz áttérési szabályokat, amelyek
azonban csak az egyéni vállalkozókra és az szja törvény alá való áttérésre vo-
natkoznak – betéti / közkereseti társaságok, ügyvédi irodák áttérésére nem.

A régi kata törvénynek vannak társasági adót érintő rendelkezései – lásd

a 28.§-t – és ezt a (12)-(14) bekezdést érintően módosítja is az új kata törvény
– de ezek nem a számviteli áttérésre, hanem a társasági adóra vonatkozó átté-
rés szabályaira vonatkoznak. Ezt külön fejezetben ismertetjük.
Rögzíthetjük tehát, hogy sem a régi, sem az új kata törvénynek nincse-
nek a betéti társaságok, közkereseti társaságok, ügyvédi irodák számviteli
áttérésére vonatkozó rendelkezései. Persze rögtön tegyük hozzá, hogy ez
a 2022. július 23-i állapotra igaz, amikor jelen kiadványunkat zárjuk – ezt
követően minden lehetséges, még az is, hogy megjelenik egy, a számviteli
áttérést segítő szabályozás – például eltörlik az áttérők nyítómérlegére vonat-
kozó könyvvizsgálói ellenőrzési kötelezettséget. Kérjük ezért olvasóinkat,
hogy az aktuális hírek, változások nyomon követése érdekében figyeljék az
Önadózó honlapját a www.onadozo.hu alatt.
6.2. Az áttérés számviteli feladatai
Az új kata törvény nem módosította a számviteli törvényt. Ebben talál-

hatók a kata hatálya alól a számviteli törvény hatálya alá való visszatérés
szabályai – a következők szerint:
2/A. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki arra a közkereseti társaságra,
betéti társaságra, egyéni cégre és ügyvédi irodára, amely az üzleti évben (az
adóévben) nyilvántartásait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a
kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti.
(2) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szó-
ló törvényben előírt feltételeknek meg nem felelő, (1) bekezdés szerinti köz-
kereseti társaság, betéti társaság, egyéni cég, valamint ügyvédi iroda attól a
naptól köteles e törvény előírásait alkalmazni, amely naptól nem tartozik a
kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény
hatálya alá.
(3) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
szóló törvény hatálya alól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), (1)
bekezdés szerinti közkereseti társaságra, betéti társaságra, egyéni cégre, va-
lamint ügyvédi irodára a jogelőd nélkül alapított vállalkozókra vonatkozó
előírásokat kell megfelelően alkalmazni.
(4) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szó-
ló törvény hatálya alól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), (1) be-
kezdés szerinti közkereseti társaságnak, betéti társaságnak, egyéni cégnek,
valamint ügyvédi irodának – tételes leltározással alátámasztott – leltár alap-
ján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci ér-
téken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számí-
tott, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és

a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében

kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének
valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.
(4a) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint
alapított egyéni cégnek és korlátolt felelősségű társaságnak az alapítása
időpontjával a (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával nyitó mérleget kell
készítenie azzal, hogy a nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének
valódiságát könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.
(5) A törvény hatálya alá tartozó közkereseti társaság, betéti társaság,
egyéni cég, valamint ügyvédi iroda beszámolójának kiegészítő mellékletében
– az (1)-(4) bekezdés előírásaival összefüggésben – utalni kell arra, ha szám-
viteli (nyilvántartási) kötelezettségei tekintetében a vállalkozó a kisadózó
vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya
alá a következő üzleti évtől átjelentkezett, vagy ha e törvény hatálya alá – a
kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény
hatálya alól – átkerülve (visszatérve) először készít beszámolót.
11.§ (15) Üzleti év a 2/A. § (3) bekezdésében felsorolt, e törvény hatálya
alá átkerülő (visszakerülő) vállalkozónál a visszatérés időpontjától a vállal-
kozó által – az (1)-(3) bekezdés szerinti feltételekkel – az üzleti év végeként
megjelölt napig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak.
Ezek alapján az áttérők / visszatérők számviteli feladatai pontokba szed-

ve a következők szerint foglalhatók össze:
6.2.1. A jogelőd nélkül alapított vállalkozókra vonatkozó szabályok

alkalmazása
A visszatérő szervezetekre a jogelőd nélkül alapított vállalkozókra vo-

natkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni.
A jogelőd nélkül alapított vállalkozásokra vonatkozó rendelkezéseket
tartalmaz a számviteli törvény
• az egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a 9.§/5/ bekezdé-
sében:
9.§ (5) Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál – a (2) bekezdés b) pontjá-
ban foglaltak alkalmazásakor –, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év
egyikének vagy mindkettőnek az éves nettó árbevétel adatai hiányoznak
vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható éves
nettó árbevételt és – ha van – a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre
átszámított) nettó árbevételét kell figyelembe venni. Az előbbiekben fog-
laltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni a (2) bekezdés a) és c) pont-
ja tekintetében is.

• a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választása esetén

a 9.§ /7/ bekezdésében:
9.§ (7) Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál – a (6) bekezdésben foglal-
tak alkalmazásakor –, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének
vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak ren-
delkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és – ha van – a megelő-
ző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe
venni.
• az előtársasági időszak vonatkozásában a 11.§ /5/ bekezdésében:
11.§ /5/ Üzleti év a jogelőd nélkül alapított vállalkozónál – ha e törvény
eltérően nem rendelkezik – alapítása időpontjától (létesítő okirata ellen-
jegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától) létrejöttének (a
cégjegyzékbe való bejegyzésének), illetve a cégbejegyzés iránti kérelem
jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének
napjáig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak, függetlenül annak
időtartamától (előtársasági időszak).
Visszatérés esetén az előtársasági időszak nem értelmezhető, itt az elő-

társaságokra vonatkozó szabályozás nem alkalmazható, a visszatérők üzleti
évére a Számviteli törvény 11.§ /15/ bekezdésbe foglalt speciális szabálya
alkalmazandó.
• a számviteli törvény szerinti kötelező könyvvizsgálat árbevételi és fog-
lalkoztatotti létszám-feltételeinek meghatározásakor – a 155.§-ban.
Kata alá visszatérő társaságok, ügyvédi irodák esetben ezen rendelkezé-
sek alkalmazásával jellemzően nem kell számolni.
6.2.2. Az üzleti év meghatározása
A számviteli törvény rendelkezései szerint áttérés esetén az üzleti év az

átkerülő (visszakerülő) vállalkozónál a visszatérés időpontjától a vállalkozó
által az üzleti év végeként megjelölt napig – mint mérlegfordulónapig – ter-
jedő időszak.
Ha az érintettek korábban nem döntenek az áttérésről, akkor a visszatérés
legkésőbbi időpontja, azaz az üzleti év kezdő napja az új kata törvény 26.§
e) pontja és 14.§/2/ bekezdése alapján egységesen minden betéti, közkereseti
társaság és ügyvédi iroda esetén 2022. szeptember 1-e lehet. Természetesen
nem kötelező a törvényi határidőket bevárni, az áttérés 2022. augusztus hó-
napban is elhatározható és végrehajtható.
Ezek alapján az áttérők első üzleti jellemzően 2022. szeptember 1-től
2022. december 31-ig tart.

6.2.3. Leltár készítése
Az áttérő szervezeteknél a eszközöket és a kötelezettségeket leltározással

(mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel) ellenőrizni és – a törvényben szabá-
lyozott esetek kivételével – egyedenként értékelni kell. Tételes leltárat kell
készíteni. A leltárkészítés, összeállítás szabályait a Számviteli törvény 69.§-a
tartalmazza.
A visszatérő vállalkozásnak kötelezően el kell készítenie a leltározási
szabályzatát.
6.2.4. Nyító mérleg készítése
Az áttérés fő feladata a nyító mérleg elkészítése, amelyet az előbbiek

szerint a tételes leltározással kell alátámasztani. A nyító mérleg az áttérés
alapdokumentuma. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötele-
zettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény
előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezett-
ségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figye-
lembe venni.
A nyitómérleget közzétenni, letétbe helyezni, cégbíróságnak megküldeni
nem kell.
6.2.5. Könyvvizsgálati kötelezettség
A 2022. július 23-án hatályos szabályok szerint fennáll és kötelezően al-

kalmazandó a számviteli törvénynek az a rendelkezése, hogy az áttérési nyitó
mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgáló-
val ellenőriztetni kell.
Van egy speciális szabály a régi Kata törvényben.
29. § Az Szt. rendelkezéseit nem alkalmazó közkereseti társaság, betéti
társaság és egyéni cég felszámolása, végelszámolása esetén a csődeljárásról
és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, továbbá a cég-
nyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006.
évi V. törvény szerinti, a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontját meg-
előző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget az Szt. 2/A. §-ának (4)
bekezdése előírásának figyelembevételével készíti el azzal, hogy azt könyv-
vizsgálóval nem kell ellenőriztetni.
Ez alapján tehát végelszámolás esetén a katás betéti / közkereseti társa-

ság végelszámolása kezdő időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt
és zárómérleget nem kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni.

Ugyanakkor a régi kata tv. 5.§/1/ k) pontja szerint a kata alanyiság meg-
szűnik a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal. Ezzel a katás be-
téti társaság, közkereseti társaság átkerül (visszakerül) a számviteli törvény
hatálya alá, és vonatkozik rá a 2/A.§/4/ bekezdése - amely a nyitómérleg
könyvvizsgáló ellenőrzését írja elő. Erre az esetre - tehát a kata alanyiság
megszűnése miatti át / visszakerülésre, és az ez miatti nyitómérleg-készítési
kötelezettségre már nem vonatkozik a régi Kata tv. 29.§-a.
Meglehet, nincs összhang a jogszabályi rendelkezések között.
Tehát véleményünk szerint a jelenlegi szabályok alapján akkor is fennáll
a nyitómérleg könyvvizsgálóval való ellenőriztetésének kötelezettsége, ha a
betéti / közkereseti társaság a 2022. augusztus 31-i időpont előtt végelszámo-
lását, egyszerűsített végelszámolását határozná el.
6.2.6. Kiegészítő melléklettel kapcsolatos feladatok
Az áttérő / visszatérő betéti társaság, közkereseti társaság, egyéni cég,

valamint ügyvédi iroda beszámolójának kiegészítő mellékletében utalni kell
arra, hogy a vállalkozás a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvál-
lalati adóról szóló törvény hatálya alól átkerülve (visszatérve) először készít
beszámolót. Ez majd a 2022. évi üzleti évről szóló beszámoló elkészítésekor
esedékes, jelenleg csak feljegyzendő feladata.
6.3. Változások a számlázásban
A kata alanyiság megszűnésével – legkésőbb 2022. augusztus 31-től – a

betéti / közkereseti társaság, ügyvédi iroda által kiállított számlákon már nem
szerepelhet a „kisadózó” megjelölés. Ugyanez érvényes a kata hatálya alól
kikerülő egyéni vállalkozóra is.
Ezért a számlázó programokat ebben a részében módosítani kell.
Egyébként az áttérő adóalanyok adószáma nem változik, és az online
számla adatszolgáltatási kötelezettsége, regisztrációja sem.
Az érintettek jogalanyisága nem változik, tehát a cégkapu regisztráció
sem.
Az áttérés önmagában nem érinti az áfa alanyi adómentességet.

7. FEJEZET
MEGFELELÉS A SZÁMVITELI
TÖRVÉNYNEK – TOVÁBBI SZÁMVITELI
KÖTELEZETTSÉGEK
Azzal, hogy a betéti, közkereseti társaságok, ügyvédi irodák kata alanyi-

sága megszűnik, legkésőbb 2022. szeptember 1-ével minden külön intézke-
dés nélkül, a törvény erejénél fogva átkerülnek a számviteli törvény hatálya
alá – és kötelesek megfelelni a rendelkezéseinek.
A megfelelő számviteli választások érdekében az áttérés előtt javasolt
konzultálni a társaság, ügyvédi iroda könyvelőjével.
A számviteli törvény fogalomrendszerében a betéti társaság, közkere-
seti társaság vállalkozónak minősül. Az ügyvédi iroda az egyéb szervezet
számviteli kategóriába tartozik, ezt azért lényeges kiemelni, mert az ügyvédi
irodát nem terhelik a csak a vállalkozók terhére előírt számviteli kötelezett-
ségek – például a közzététel, letétbe helyezés – csak az egyéb szervezetekre
vonatkozó számviteli szabályok. Ennek részletszabályait a számviteli tör-
vény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési
kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet
tartalmazza.
A számviteli törvénynek való megfelelés főbb kötelezettségei a követ-
kezők:
7.1. Számviteli politika elkészítése
Mind a betéti társaságnak, közkereseti társaságnak, mind az ügyvédi iro-

dának kötelező elkészítenie a számviteli politikát.(Kivételt képez a számvi-
teli politika elkészítése alól a mikrogazdálkodói beszámolót választó bt. kkt.)
A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a képviseletre jogosult
személy – ügyvezető, ügyvédi iroda vezetője – felelős. A számviteli politika
elkészítésének határideje az áttérést követő 90. nap – amely jelen esetben
2022. november 29-én jár le.
Az erre vonatkozó szabályokat a számviteli törvény 14.§-a tartalmazza.
A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell ala-
kítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek
leginkább megfelelő – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meg-
határozó – számviteli politikát.

A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell – többek között –

azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, ame-
lyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés
szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek,
kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak
továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősí-
tési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkal-
maz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.
A számviteli politika keretében kötelezően el kell készíteni:
a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát;
b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát;
c) a pénzkezelési szabályzatot.
Önköltségszámítási szabályzatot az áttéréssel érintett szervezeteknek

nem kell készíteniük.
A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom
(készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a
pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a kész-
pénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a kész-
pénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi
készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőr-
zésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás
feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénz-
forgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.
7.2. Beszámolási kötelezettség, beszámoló-forma választása
A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzeté-

ről az üzleti év könyveinek zárását követően, e törvényben meghatározott
könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles – magyar nyelven – ké-
szíteni.
A beszámoló jóváhagyása a legfőbb szerv – taggyűlés – hatáskörébe tar-
tozik. A beszámoló elfogadásának határideje jellemzően május 31-e.
A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főös�-
szegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ.
Ennek megfelelően a beszámoló lehet:
a) éves beszámoló,
b) egyszerűsített éves beszámoló,
c) összevont (konszolidált) éves beszámoló,
d) egyszerűsített beszámoló.

A beszámolót kettős könyvvitellel kell alátámasztani. Kivétel ez alól az

egyszeres könyvvitellel alátámasztott egyszerűsített beszámoló.
A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó
vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi hely-
zetéről és tevékenysége eredményéről.
A törvényben előírtakon túlmenő, további információkat kell a kiegészí-
tő mellékletben megadni, amennyiben e törvény előírásainak alkalmazása,
a számviteli alapelvek érvényesítése nem elegendő a megbízható és valós
összképnek a mérlegben, az eredménykimutatásban történő bemutatásához.
7.2.1. Betéti társaságok, közkereseti társaságok által választható

beszámoló formák
7.2.1.1. Egyszerűsített éves beszámoló
Az áttérő betéti társaságok, közkereseti társaságok megfelelnek az egy-

szerűsített éves beszámoló választásának feltételeinek: egyszerűsített éves
beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást
követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző há-
rom mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
a) a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot,
b) az éves nettó árbevétel a 2400 millió forintot,
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és

kiegészítő mellékletből áll. Üzleti jelentést – az egyszerűsített éves beszámo-
lóhoz kapcsolódóan – nem kell készíteni.
7.2.1.2. Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló és előnyei
Egyszerűsített éves beszámolóját – saját választása alapján – a 398/2012.

(XII. 20.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően is elkészítheti a
könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti
évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutató-
érték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
a) a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot,
b) az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot,
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.
Ha a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalko-

zó e feltételeknek két egymást követő üzleti évben nem felel meg, akkor a

második üzleti évet követő évtől éves beszámolót vagy egyszerűsített éves
beszámolót köteles készíteni.
A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló alkalmazásától leg-
hamarabb három, mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóval lezárt
üzleti év után lehet eltérni.
A mikrogazdálkodó beszámoló előnye, hogy egyszerűbb:
• a mikrogazdálkodónak nem kell számviteli politikát készítenie. Ellenben
ha a mikrogazdálkodó a készleteiről év közben vezet folyamatos értékbe-
ni nyilvántartást, akkor a készletek nyilvántartásával, értékelésével kap-
csolatos szabályokat készlet nyilvántartási szabályzatba köteles foglalni.
A készlet nyilvántartási szabályzat kialakításánál az Szt. készletekkel
kapcsolatos előírásait kell figyelembe vennie.
• Nem kell kiegészítő mellékletet készíteni.
• A mikrogazdálkodó mentesül a számlarend-készítési kötelezettség alól,
ha főkönyvi elszámolásait a rendelet 3. melléklet szerinti számlatükör
szerint vezeti. A főkönyvi könyvelés során a 3. melléklet szerinti számla-
tükör számláinak neve határozza meg azok tartalmát. A 3. melléklet sze-
rinti számlatükör alkalmazása esetén azok számláinak tagolásától nem
lehet eltérni. Nem minősül eltérésnek a 3. melléklet szerinti főkönyvi
számlák továbbrészletezése.
A részletes szabályokat a 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a mikro-

gazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról tartalmazza.
Ügyvédi irodák nem választhatnak mikrogazdálkodói beszámoló formát
– mert a számvitelben nem minősülnek vállalkozónak.
7.2.2. Ügyvédi irodák által választható beszámolási formák
Az ügyvédi irodák beszámolási kötelezettségeit, a választható beszá-

molási formákat a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek be-
számoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló
479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza.
Az egyéb szervezet – ügyvédi iroda – működéséről, vagyoni, pénzügyi
és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti
év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a
számviteli törvényben és az előbbi rendeletben meghatározottak szerint kö-
teles beszámolót készíteni.
Az egyéb szervezetnél az üzleti év azonos a naptári évvel, kivéve az év
közben alakuló, illetve megszűnő egyéb szervezetnél. A mérleg fordulónapja
− a megszűnést kivéve − december 31.

A beszámoló formáját az egyéb szervezet által folytatott tevékenység, az

éves összes bevétel (az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység összes
bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.
A beszámoló lehet:
a) egyszerűsített beszámoló,
b) egyszerűsített éves beszámoló,
c) a számviteli tv. szerinti éves beszámoló.
Az egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója a rendelet 3. mellék-

let szerinti mérlegből és a 4. melléklet szerinti eredménykimutatásból, vala-
mint a számviteli törvény szerinti kiegészítő mellékletből áll.
Az egyéb szervezet az egyszerűsített mérleg, a mérleg, továbbá az ered-
ménylevezetés, az eredménykimutatás tételeit − ha azt más jogszabály előír-
ja − továbbtagolja, valamint saját igényei szerint továbbtagolhatja.
Egyszerűsített beszámolót készíthet az az egyéb szervezet, amelynek az
alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó be-
vételének együttes összege – két egymást követő évben, évenként – az 50
millió forintot nem haladja meg.
Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az az egyéb szervezet,
amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a vál-
lalkozási tevékenységből származó éves bevételének együttes összege éven-
ként meghaladja az 50 millió forintot.
Éves beszámolót köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető egyéb
szervezet, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a kö-
vetkező három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi ha-
tárértékeket:
a) a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot,
b) az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó
éves bevételének együttes összege a 2400 millió forintot,
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
Ha a jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnek a tárgyévet megelőző

két üzleti év egyikére vagy mindkét üzleti évre vonatkozó bevételi adatai
hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, az értékhatárok meg-
állapításakor a tárgyévi várható éves bevételt és − ha van − a tárgyévet
megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) bevételt kell figyelem-
be vennie.
Tehát a katából áttérő ügyvédi iroda egyszerűsített beszámoló, és
egyszerűsített éves beszámoló formát is választhat.
Az egyszerűsített mérleget és az eredménylevezetést a tételek e törvény
szerinti sorrendjében, bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett

egyszeres könyvvitel (a pénzforgalmi könyvvitel, illetve az eszközökről és

a forrásokról vezetett részletező nyilvántartások, a leltárak) adatai alapján,
világos és áttekinthető formában kell összeállítani.
7.3. Könyvvezetési kötelezettség
A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a

tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére
kiható gazdasági eseményekről – a törvényben rögzített szabályok szerint –
folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja.
A könyvvezetés a számviteli alapelvek figyelembevételével az egyszeres
és a kettős könyvvitel rendszerében, csak magyar nyelven történhet.
Kettős könyvvitelt köteles vezetni minden vállalkozó tehát a betéti és
közkereseti társaságok is.
A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret elő-
írásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely
szerinti könyvvezetés az e törvényben előírt beszámoló készítését maradék-
talanul biztosítja.
7.3.1. Áttérő betéti társaságok, közkereseti társaságok könyvvezetési

kötelezettsége
A számviteli törvény szerinti vállalkozónak minősülve a betéti társaság

és a közkereseti társaság kettős könyvvitelt köteles vezetni.
7.3.2. Áttérő ügyvédi irodák könyvvezetés választási lehetőségei
Az ügyvédi iroda, mint egyéb szervezet könyvvezetése − a beszámolási

kötelezettség függvényében − az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendsze-
rében, magyar nyelven forintban történhet.
Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót
készítő ügyvédi iroda. A pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint
az azokban beállott változásokról vezetett könyvviteli nyilvántartási kö-
telezettségnek naplófőkönyv vagy más, a követelményeknek megfelelő
nyilvántartás vezetésével lehet eleget tenni. Az alkalmazott nyilvántartá-
si rendszernek olyannak kell lennie, amely a teljes üzleti pénzforgalmat,
a pénzforgalomhoz kapcsolódó, de pénzmozgással nem járó vagyon- és
eredményváltozásokat az elszámolások egyezőségét biztosító formában
mutatja ki. A könyvvezetés folyamatosságáért és helyességéért az ügyvédi
iroda vezetője a felelős.

7.4. Megfelelés a számviteli alapelveknek
Az áttérő betéti társaságoknak, ügyvédi irodáknak meg kell felelniük a

számviteli alapelveknek. Ezeket a Számviteli törvény 15-16.§-ai tartalmaz-
zák.
15. § (1) A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell
kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani mű-
ködését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése
vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése (a vállalkozás folytatásá-
nak elve).
(2) A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket,
amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gya-
korolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági
eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt
a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően
váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt
üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még
nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak (a
teljesség elve).
(3) A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a va-
lóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megálla-
píthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben
előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak
(a valódiság elve).
(4) A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, e törvénynek
megfelelően rendezett formában kell elkészíteni (a világosság elve).
(5) A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyv-
vezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani
kell (a következetesség elve).
(6) Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év meg-
felelő záróadataival. Az egymást követő években az eszközök és a források
értékelése, az eredmény számbavétele csak e törvényben meghatározott sza-
bályok szerint változhat (a folytonosság elve).
(7) Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek
adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő
költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi telje-
sítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcso-
lódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek (az összemérés elve).
(8) Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénz-
ügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az
értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni

az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az

üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált
ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el
kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy
veszteség (az óvatosság elve).
(9) A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a
kötelezettségek egymással szemben – az e törvényben szabályozott esetek ki-
vételével – nem számolhatók el (a bruttó elszámolás elve).
16. § (1) Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszá-
moló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni (az egyedi értéke-
lés elve). A beszámoló elkészítése során – a (3)-(5) bekezdésben és a 46. § (3)
bekezdésében foglaltak alapján – az egyedi értékelés elve e törvény szerinti
esetekben sajátosan érvényesülhet.
(2) Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzle-
ti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arány-
ban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási
időszak között megoszlik (az időbeli elhatárolás elve).
(3) A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasá-
gi eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően
– e törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan – kell bemutatni,
illetve annak megfelelően kell elszámolni (a tartalom elsődlegessége a for-
mával szemben elve).
(4) * Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan in-
formáció, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az észszerűség ha-
tárain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit (a lé-
nyegesség elve). Egy-egy tétel lényegessé minősítését más hasonló tételekkel
összefüggésben kell megítélni.
(5) A beszámolóban (a mérlegben, az eredménykimutatásban, a kiegé-
szítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága
(hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel (a
költség-haszon összevetésének elve).
(6) Az egyszerűsített beszámolót készítőknél a számviteli alapelvek érvé-
nyesülésének sajátosságait a 100. § (1) bekezdése tartalmazza.
7.5. Mérlegképes könyvelő kötelező megbízása
7.5.1. Betéti társaságok, közkereseti társaságok mérlegképes könyvelő

megbízására vonatkozó kötelezettségei
A vállalkozó – azaz tehát a közkereseti társaság és a betéti társaság –

könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével,

az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszo-

lidált) éves beszámoló elkészítésével
a) olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok vég-
zésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagy
mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és a tevékenység ellátására jo-
gosító engedéllyel rendelkezik, vagy
b) olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, amely-
nek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével meg-
bízott tagja, alkalmazottja megfelel az a) pontban meghatározott köve-
telményeknek.
A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen:

a) a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rend-
szerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rend-
szer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészí-
téshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásá-
val kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások
vezetését, az összesítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a
beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elem-
zését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is,
b) az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, sza-
bályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasz-
tottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának bizto-
sításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása,
szolgáltatása.
Mentesül a mérlegképes könyvelő megbízása alól az a betéti társaság,

közkereseti társaság, amelynél az éves (éves szintre átszámított) nettó ár-
bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában – ennek hiányában a
tárgyévben várhatóan – a 10 millió forintot nem haladja meg.
7.5.2. Ügyvédi irodák mérlegképes könyvelőre vonatkozó kötelezettségei
Az ügyvédi iroda a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irá-

nyításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével *
a) olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok vég-
zésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagy
mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, illetve az engedélyezés szem-
pontjából mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű szakké-
pesítéssel (ez utóbbiak a továbbiakban együtt: mérlegképes könyvelői

szakképesítés) és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendel-

kezik, vagy
b) olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, amely-
nek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével meg-
bízott tagja, alkalmazottja megfelel az a) pontban meghatározott köve-
telményeknek.
Mentesül a mérlegképes könyvelő megbízására vonatkozó kötelezettség

alól az az ügyvédi iroda, amelynél az éves (éves szintre átszámított) bevétel a
tárgyévet megelőző két üzleti év átlagában, ennek hiányában az üzleti évben
várhatóan a 10 millió forintot nem haladja meg.
(479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 15.§)
7.6. Könyvvizsgálati kötelezettség az áttérés után
Az áttérő betéti társaságokra, ügyvédi irodákra a könyvvizsgálat nem kö-

telező (kivéve a nyitómérleg ellenőrzését).
A számviteli szerint nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két fel-
tétel együttesen teljesül:
a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szint-
re átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és
b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlago-
san foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
Ezek a mentesülési feltételek a katáról áttérő szervezeteknél adottak.
7.7. A letétbe helyezés és a közzététel kötelezettsége
Betéti társaságokat, közkereseti társaságokat terheli a letétbe helyezési

kötelezettség a következő tartalommal: a kettős könyvvitelt vezető, cég-
jegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület
által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező
könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadá-
sának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt,
valamint az adózott eredmény felhasználására (az osztalék jóváhagyására)
vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik
hónap utolsó napjáig letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal
(szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámo-
lót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta.
Ezzel párhuzamos kötelezettség a közzététel, amely szintén a betéti tár-
saságokat, közkereseti társaságokat terheli: minden kettős könyvvitelt vezető

vállalkozó (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktele-

pét is) köteles az éves beszámolót, illetve az egyszerűsített éves beszámolót,
kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék
megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel
együtt közzétenni.
A vonatkozó szabályokat a számviteli törvény 153-154/B.§-ai tartalmaz-
zák.
Ezek a kötelezettségek nem az áttéréshez, hanem már a működéshez kap-
csolódnak – legkorábban a 2022-es üzleti év zárását követően lesznek ese-
dékesek.
Ügyvédi irodáknak a működésük során letétbe helyezési és közzétételi
kötelezettségük nincs.

8. FEJEZET
ÁTTÉRÉS A TÁRSASÁGI ADÓ / KIVA

HATÁLYA ALÁ
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. tör-

vény [a továbbiakban a fejezetben: KATA tv.], amely értelmében a
korábbi kata-alany betéti társaságok, közkereseti társaságok, egyé-
ni cégek, ügyvédi irodák 2022. szeptember 1-jétől nem tartozhatnak
az új kedvezményes adózási forma alá, a korábbi kata-alanyiságuk
pedig a törvény erejénél fogva megszűnik. Joggal merül fel a kér-
dés, hogy az említett adóalanyok hogyan, mely adónem hatálya alatt
folytathatják a tevékenységüket. Az alábbiakban a régi kata-tao,
illetve a régi kata-kiva áttéréssel összefüggő rendelkezéseket mu-
tatjuk be.
A KATA tv. 26. § e) pontja – 2022. szeptember 1-jével – hatályon
kívül helyezi a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati
adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvénynek [a továbbiakban: Katv.] a II.
fejezetét, amely a régi kata szabályait tartalmazza. Ha megvizsgáljuk a
KATA tv. 3. §-ában az adóalanyiság kapcsán leírtakat, akkor azt látjuk,
hogy az új kata alanyai csak és kizárólag főfoglalkozású egyéni vállal-
kozók lehetnek. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a régi kata
hatálya alá tartozó betéti társaságok, közkereseti társaságok, egyéni cé-
gek, ügyvédi irodák 2022. augusztus 31-ével elveszítik a régi kata-ala-
nyiságukat. Amennyiben a tevékenységük folytatása mellett döntenek,
úgy 2022. szeptember 1-jétől vagy társasági adóalanyként, vagy pedig –
ha az adóalanyiság feltételeinek megfelelnek – kisvállalati adóalanyként
működhetnek. Az említett döntés meghozatala során a korábbi kisadózó
vállalkozásoknak célszerű nemcsak a nyereségadó terheket, hanem a ma-
gánszemély tagot terhelő egyes kötelezettségeket is számításba venni.
A Katv. szerinti kisadózó vállalkozások nem alanyai a számvitelről szó-
ló 2000. évi C. törvénynek [a továbbiakban: Szt.], beszámolókészítési köte-
lezettség sem terheli őket az adóalanyiság fennállása alatt, a Katv. szerinti
bevételi nyilvántartást vezetnek. A régi kata-alanyiság megszűnése viszont
a nyilvántartási kötelezettség változásával is jár: akár a társasági adó, akár a
kiva hatálya alá térnek át az adózók – a számviteli törvény hatálya alá kell
áttériniük. Ennek szabályait külön fejezetben ismertetjük.

8.1. Át/visszakerülés a társasági adótörvény hatálya alá
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény

[a továbbiakban: Tao. tv.] hatálya alá történő át/visszatérés kapcsán alkalma-
zandó szabályokat elsősorban a Katv. 28. §-a, illetve a Tao. tv. tartalmazza. E
tekintetben újdonság, hogy a KATA tv. 25. §-a új rendelkezésekkel egészíti
ki a Katv. 28. §-át. A nehézség „pusztán” az, hogy a Katv. 28. § új (12)-(14)
bekezdései, amelyek a régi kata-tao áttérést szabályozzák, 2022. szeptember
1-jén lépnek hatályba. A jogalkotó minden valószínűség szerint azért iktat-
ta be az új áttérési szabályokat a Katv-ba, hogy a régi kata-alanyiságukat a
törvény erejénél fogva elveszítő kata-alanyok már alkalmazzák azt. Meglá-
tásunk szerint azonban célszerű lett volna e szabályokat is korábban hatályba
léptetni, annak érdekében, hogy a régi kata-alanyiság utolsó napján (2022.
augusztus 31-én) már hatályosak legyenek. Ettől függetlenül az alábbiakban
az új áttérési szabályokat ismertetjük.
A Tao. tv. hatálya alá történő át/visszatérés részletes szabályai a követ-
kezők:
A Katv. 28. § (12) bekezdése értelmében a régi kata alól a társasági adó
hatálya alá áttért adózó a társasági adóalap megállapításakor az adózás előtti
eredményét úgy módosítja, hogy ne tartalmazza azt az adózás előtti ered-
ményben elszámolt összeget, amelyet az adózó katás bevételeként már figye-
lembe vett, vagy amely költségként, ráfordításként e bevételhez tartozik. E
rendelkezés értelmében tehát a régi kata hatálya alatt kiszámlázott, katás be-
vételként figyelembe vett, de már a tao-alanyiság időszakában befolyt bevé-
telek nem képezik a társasági adóalap részét, tehát azokkal csökkenteni kell
az adózás előtti eredményt. Így biztosítható az, hogy az adott bevétel csak
az egyik adónem hatálya alatt viseljen adóterhet. „Másik oldalról” viszont az
olyan költségek, ráfordítások, amelyek a társasági adóalanyiság időszakában
merülnek fel, de a katás bevétel megszerzésével függnek össze, nem vehetők
figyelembe a társasági adóalap terhére, tehát azokkal növelni kell az adózás
előtti eredményt a társasági adóalanyiság időszakában.
A Katv. 28. § (13) bekezdésébe beiktatott új rendelkezés egy régi hiátust
orvosol, ez idáig ugyanis nem volt szabály arra, hogy a társasági adó → régi
kata → társasági adó „életúttal” rendelkező adózó a kata hatálya alóli vis�-
szatéréskor folytathatja-e az értékcsökkenési leírás elszámolását azon tárgyi
eszközök után, amelyeket a kata-alanyiságot megelőzően szerzett meg. Az új
szabály alapján ilyen esetben az adózó a kata-alanyisága előtt megszerzett,
előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján a társasági adó alapjánál
döntése szerint folytathatja az értékcsökkenési leírást azzal, hogy ezen esz-
közök Tao. tv. 4. § 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási értékét úgy
határozza meg, mintha a kata-alanyiság alatt a társasági adó alanya lett volna.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adózónak – az erre irányuló döntése

alapján – a társasági adó hatálya alá történő visszatéréskor úgy kell tennie,
mintha a katás áttérés meg sem valósult volna, vagyis folyamatosan fennállt
volna a tao-alanyisága.
Példa
A „Z” közkereseti társaság 2018. január 1-jén társasági adóalanyként

vásárolt egy tárgyi eszközt, amelynek a bekerülési értéke 8.600 E Ft volt,
az érintett eszköz után az adózó a társasági adó rendszerében 14,5%-os ér-
tékcsökkenési leírást alkalmazott. A „Z” közkereseti társaság 2020. január
1-jével áttért a régi kata hatálya alá. Határozzuk meg, hogy mekkora lesz az
eszköz számított nyilvántartási értéke 2022. szeptember 1-jén, amikor a „Z”
közkereseti társaság visszatér a társasági adó hatálya alá.
• A számított nyilvántartási érték 2019. január 1-jén: 8.600 E Ft – (8.600
E Ft x 14,5%) = 7.353 E Ft
• 2020. január 1-jén: 7.353 E Ft – 1.247 E Ft = 6.106 E Ft
• 2022. szeptember 1-jén: 3.612 E Ft – [(1.247 E Ft/365)x 243] = 2.782
E Ft
Az adózó 2022. szeptember 1-jén 2.782 E Ft-os számított nyilvántartási
értéken mutatja ki az eszközt a könyveiben, erre az értékre vetítve „folytat-
hatja” tovább a Tao. tv. szerinti értékcsökkenési leírás elszámolását.
Habár nem új szabály, a fentiekkel összefüggésben meg kell jegyezni,

hogy a Katv. 28. § (4) bekezdése alapján a régi kata-alanyiság időszaka alatt
megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó
az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési
leírást továbbra sem érvényesíthet.
A régi kata hatálya alól a társasági adó hatálya alá áttérő adózó esetében
a kata-alanyiságot megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszte-
ségből a kata-alanyisága időszakának minden 12 hónapjában 20-20 százalé-
kot, 12 hónapnál rövidebb időszak esetén annak időarányos részét elszámolt-
nak kell tekinteni [Katv. 28. § (14) bekezdés].
A Tao. tv. 17. § (1) bekezdése értelmében a veszteséget a keletkezése
adóévét követő 5 adóévben lehet felhasználni. Amennyiben az adózó a kata
hatálya alá történő áttérést követő 5 adóéven belül visszatér a Tao. tv. hatá-
lya alá, úgy még lehet olyan veszteségállománya, amellyel csökkentheti az
adózás előtti eredményét. Ha van még „el nem évült veszteség”, akkor annak
fennmaradó összege leírható a társasági adóalap terhére. (A veszteség leírá-

sakor a Tao. tv. 17. §-ában foglaltak mellett természetesen figyelemmel kell
lenni a kapcsolódó átmeneti rendelkezésekre is.)
Példa
A 2018-ban társasági adóalanyként alapított „Y” betéti társaság társa-

sági adóalapja az egyes adóévekben a következőképpen alakult:
• 2018: – 2.400 E Ft,
• 2019: + 1.300 E Ft (a 2018-as veszteségből az adózó 400 E Ft-ot fel-
használt),
• 2020: – 600 E Ft,
Az „Y” betéti társaság 2021. január 1-jével tért át a kata szerinti adó-
zásra, majd pedig 2022. augusztus 31-i hatállyal a törvény erejénél fogva
megszűnik a kata-alanyisága és visszatér a Tao. tv. hatálya alá. Határozzuk
meg, hogy mekkora összegű veszteségállomány áll az adózó rendelkezésére
a visszatéréskor!
Az adózó a 2021-es, a régi kata hatálya alá történő áttérésekor 2.600 E
Ft veszteséggel rendelkezett. A katás időszak 1 „teljes” adóévet és még to-
vábbi 8 hónapot ölel fel. Ebből adódóan a 2.600 E Ft 20%-a, azaz 520 E Ft
mellett további 8 hónapra jutó összeg (520 E Ft/12)x8 ~ 347 E Ft elenyészett.
A 2022. szeptember 1-jei, társasági adó hatálya alá történő visszatérés ese-
tén a rendelkezésre álló veszteség állomány mindösszesen: 2.600 E Ft – 520
E Ft – 347 E Ft = 1733 E Ft. Az Y” betéti társaság tehát a 2022. szeptember
1-jétől 2022. december 31-éig tartó adóévében – figyelemmel a Tao. tv. 17.
§-ában foglalt korlátokra – 1.733 E Ft összegű veszteséget írhat le.
A kata-alanyiság időszakában lezárt adóévet figyelembe kell venni az

olyan adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a Tao. tv. rendelke-
zései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe [Katv. 28. § (7)
bekezdés].
Példa
„X” betéti társaság 2017-ben alakult társasági adóalanyként. Az adó-

zó 2019-ben energiahatékonysági beruházást helyezett üzembe, ennek révén
adókedvezményre tett szert. A betéti társaság az adókedvezmény érvényesíté-
sét 2019-ben megkezdte, de a teljes összeget nem tudta igénybe venni a 2019-
es számított adója terhére. A betéti társaság 2020. január 1-jétől 2022. au-
gusztus 31-éig kata-alanyként működött, 2022. szeptember 1-jétől visszatér
a társasági adó hatálya alá. Határozzuk meg, hogy az adózó meddig (mely
adóévvel bezárólag) veheti igénybe az adókedvezményt!

A Tao. tv. 22/E. § (1) bekezdése értelmében az adózó adókedvezményt ve-

het igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás üzembe helye-
zése és üzemeltetése esetén a beruházás üzembe helyezését követő adóévben
– vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az
azt követő öt adóévben.
Az adózó akként döntött, hogy az üzembe helyezés adóévében (2019-ben)
megkezdte az érvényesítést. A három katás adóévet (2020. január 1-jétől
2022. augusztus 31-ig) is számításba kell venni, mint „kiesett időszakot”.
A 2022. szeptember 1-jétől 2022. december 31-éig tartó időszak a negyedik
adóév, az utolsó ötödik pedig – folyamatos működést feltételezve – a 2023.
január 1-jétől december 31-ig tartó időszak. A betéti társaság tehát a 2023-
as adóév végéig érvényesítheti az energiahatékonysági adókedvezmény még
fennmaradt részét.
Amennyiben olyan adózó tér vissza a Tao. tv. hatálya alá, amely a régi
kata hatálya alá történő áttéréskor meghatározott osztalék utáni adót kiváltó
adónak még valamely részletét nem fizette meg, akkor a visszatérésre tekin-
tettel a még hátralévő részlet(ek) is esedékessé válik/válnak [Katv. 26. § (3)
bekezdés].
Példa
Adott egy ügyvédi iroda, amely 2021. január 1-jével áttért a kata hatá-
lya alá, a kata-alanyisága 2022. augusztus 31-ével a törvény erejénél fogva
megszűnik. Két katás adóévet követően az ügyvédi iroda visszatér a Tao. tv.
hatálya alá. Vizsgáljuk meg, hogy az osztalék utáni adót kiváltó adó egyes
részleteit milyen esedékességgel kell(ett) megfizetnie az ügyvédi irodának!
Az ügyvédi irodának a 2020-as adóévről szóló társasági adóbevallásában,
a 2071 jelű nyomtatványon – a Katv. 26. § (2) bekezdésében foglaltakkal ös�-
szhangban – be kellett vallania az osztalék utáni adót kiváltó adót és annak I.
részletét 2021. május 31-éig meg kellett fizetnie. A II. és III. részlet esedékessé-
ge az általános szabályok alapján 2022. május 31., illetve 2023. május 31. len-
ne. Figyelemmel arra, hogy az ügyvédi iroda kata-alanyisága 2022. augusztus
31-ével megszűnt, így a még hátralévő részlet esedékessé válik 2023. január
31-ével. (Gyakorlatban tehát a III. részlet esedékessége „jön előre”.)
Az át/visszatéréssel összefüggésben fontos teendő még a társasági

adóelőleg bevallása. A kisadózó vállalkozásként működő adóalany a régi ka-
ta-alanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi
időre eső összeg feltüntetésével a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnését
követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított idő-

szak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelőleget bevallani

és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfi-
zetni. Amennyiben például az ügyvédi iroda 2022. szeptember 1-jével tér át
a társasági adó hatálya alá, akkor a 2022. szeptember 1-jétől a 2023. június
30-áig tartó időszakra vonatkozó adóelőleg bevallása 2022. október 30-án
esedékes a 2243TAO jelű nyomtatványon. A háromhavonta esedékes társa-
sági adóelőleg összege
a) a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt be-
vétel 0,25 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt,
b) a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt be-
vételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegé-
nek 0,25 százaléka minden más esetben [Tao. tv. 26. § (13) bekezdés]. A
kata-alanyiságot követően a ’43TAO jelű nyomtatványon bevallott tár-
sasági adóelőleg terhére az adózó nem tehet felajánlást, ugyanis a Tao.
tv. 24/A. § (1) bekezdése nem utal a Tao. tv. 26. § (13) bekezdése alap-
ján megállapított és bevallott adóelőlegre. A kata hatálya alól a Tao. tv.
hatálya alá áttért adózók első ízben – az áttérést követő első elszámoló
bevallásban feltüntetett – éves adójuk terhére tehetnek felajánlást és ré-
szesülhetnek arra tekintettel jóváírásban.
8.2. Áttérés a kisvállalati adó hatálya alá
A társasági adó mellett a másik opció, amely a régi kata megszűnésé-

vel a betéti társaságok, közkereseti társaságok, egyéni cégek és ügyvédi
irodák esetén felmerülhet, az a kisvállalati adó hatálya alá történő beje-
lentkezés.
Amennyiben az adózó a kisvállalati adó hatálya alá szeretne bejelentkez-
ni, akkor figyelemmel kell lennie a Katv. 16. §-ában felsorolt, az adóalanyi-
ság feltételét képező előírásokra. Mivel az egyéni cégek, betéti társaságok,
közkereseti társaságok, ügyvédi irodák szervezeti formája a Katv. 16. § (1)
bekezdésében szerepel, így a 16. § (2) bekezdése szerinti feltételeket indo-
kolt áttekinteni.
A Katv. fent hivatkozott rendelkezése szerint az adózó az adóévre akkor
választhatja a kivát, ha
1. az adóévet megelőző adóévi várható adatai alapján
• az átlagos statisztikai állományi létszáma nem haladja meg az 50 főt;
• a bevétele nem haladja meg a 3 milliárd forintot vagy annak időará-
nyos részét (8 katás hónapra vetítve ez 2 milliárd forintot jelent),
• a mérlegfőösszege nem haladja meg a 3 milliárd forintot [e feltétel a
kata hatálya alól áttérőknél nem értelmezhető, mivel a kiva-alanyisá-
got megelőző évben ilyen adattal nem rendelkeznek];

2. az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vám-

hatóság véglegesen nem törölte;
3. üzleti évének mérlegforduló napja december 31.;
4. ellenőrzött külföldi társasággal az adóévet megelőző adóévben nem ren-
delkezik;
5. az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében
felmerült, Tao. tv. szerinti finanszírozási költségei meghaladják az adó-
zó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenér-
tékűnek tekintendő adóköteles bevételeit, az adóévet megelőző adóévben
várhatóan nem haladja meg a 939.810.000 forintot.
Az 1. pont szerinti bevételi és létszámadatok meghatározásakor, amen�-

nyiben az adózónak vannak kapcsolt vállalkozásai, akkor a saját várható
adatait összesítenie kell a kapcsolt vállalkozásai utolsó rendelkezésre álló
beszámolóinak adataival.
A kata hatálya alól áttérő adózó bevételeként a fentiek alkalmazásában a
Katv. 2. § 12. pontjában meghatározott, a kisadózó vállalkozás bevételét kell
figyelembe venni.
Fontos szabály, hogy a kisvállalati adóalanyiság nem „automatikusan”
jön létre, hanem az adózó erre irányuló bejelentése révén. Amennyiben a
régi kata-alanyiságukat elvesztő szervezetek már 2022. szeptember 1-jétől
kiva-alanyként kívánnak működni, úgy 2022. augusztus 31-éig be kell jelen-
teniük a kiva választását az állami adóhatósághoz, ugyanis a kiva-alanyiság
a bejelentést követő hónap első napjával jön létre. A bejelentés megtételére
a betéti társaságok, a kiskereseti társaságok, illetve az egyéni cégek esetén
a 22T201T jelű, míg az ügyvédi irodák esetén a 22T201 jelű nyomtatvány
szolgál.
A régi kata-alanyiságukat elvesztő adózók természetesen később is beje-
lentkezhetnek a kiva hatálya alá, ebben az esetben viszont azzal kell számol-
niuk, hogy a későbbi áttérés még több adminisztrációval és adminisztrációs
költséggel jár, hiszen a kata és a kiva-alanyiság „közötti” időszakban társa-
sági adóalanyok is lesznek (így még több üzleti évük lesz).
Figyelni kell továbbá arra, hogy nem jogszerű a bejelentés, ha annak nap-
ján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajt-
ható, nettó módon számított adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.
A kiva választásáról szóló bejelentés a megtételének napjától számított
30 napon belül visszavonható, ebben az esetben a kiva-alanyiság nem jön
létre. A 30 napos határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesz-
tésének nincs helye.
A régi kata hatálya alól a kivára történő áttérés kapcsán a Katv. nem ír
elő speciális adóalap-korrekciós tételt a kiva alapjánál. Érdemes kiemelni

ugyanakkor, hogy a Katv. 20. § (3) bekezdés b) pontja az általános szabálytól

eltérően kezeli a kiva-alanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és
eredménytartaléka terhére a kiva-alanyiság időszakában jóváhagyott oszta-
lékot, ugyanis annak összege – a főszabálytól eltérően – nem növeli a kiva
alapját.
A kisvállalati adó kapcsán elsőként jelentkező kötelezettség a negyed-
éves kiva-előleg bevallása és megfizetése, amelynek esedékessége a tárgy-
negyedévet követő hónap 20-a, tehát a 2022. szeptember 1-jétől kiva-alany
adózók esetében – az első „teljes” negyedév vonatkozásában – 2023. január
20-a. Az előleg-bevallás teljesítésére a 22KIVA jelű bevallás szolgál.
A kisvállalati adó előlegének alapja az érintett negyedévben
• fizetendő személyi jellegű kifizetések összege, és
• a bevételként elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegét
nem tartalmazó osztalék összegével csökkentett, a negyedévben jóváha-
gyott fizetendő osztalék (ide nem értve a kiva-alanyiságot megelőző adó-
évek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kiva-alanyiság
időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot), feltéve, hogy annak ös�-
szegét az osztalékot megállapító társaság (ideértve a kezelt vagyont) nem
számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként.
A kisvállalatiadó-előleg mértéke 10%.
8.3. Innovációs járulék kérdések
A fent leírtak alapján a KATA hatálya alól kikerülő betéti társaság, közke-
reseti társaság, egyéni cég és ügyvédi iroda 2022 szeptemberétől a számviteli
törvény hatálya alá fog tartozni. Esetükben így felmerülhet az innovációs
járulék fizetésének kérdése is. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és inno-
vációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény alapján mentes az innovációs járulék
kötelezettség alól a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról
szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) szerint mikro-
vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság. A Kkv. tv. alapján mik-
rovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti
létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege
legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Kisvállalkozásnak pedig
az a vállalkozás minősül, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 fő-
nél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10
millió eurónak megfelelő forintösszeg. Ennek alapján az említett gazdasági
társaságok többsége várhatóan
Amennyiben esetlegesen mégsem mentesülne, mivel a fentiek szerinti
feltételeknek nem felel meg, járulékelőleg kötelezettsége ez esetben sem ke-
letkezik 2022-re és 2023 első félévére. Ilyen esetben első alkalommal járu-

lékfizetésre kötelezettnek a járulékbevallással egyidejűleg a járulékbevallás

esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hó-
napos időszakra kell járulékelőleget bevallania az előlegfizetési időszakokra
eső egyenlő részletek feltüntetésével.
8.4. Helyi iparűzési kötelezettségek változása
Az új katára nem jogosult korábbi katás jogi személyek egyszerűsített

– kata szerinti – adóalap-meghatározási lehetősége 2022. augusztus 31-ével
megszűnik, figyelemmel arra, hogy a helyi adó törvény 39/B.§ /3/ bekezdése
ezt már csak az úja kata alanyainak teszi lehetővé.
A társasági adó hatálya alá áttérő betéti társaság, közkereseti társaság,
ügyvédi iroda helyi iparűzési adóban nem választhat egyszerűsített adó-
alap-meghatározási módot – így bejelentési kötelezettségük sincs, reájuk
2022. szeptember 1-től az általános szabályok szerinti adóalap-meghatáro-
zás vonatkozik, az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve a törvényben írt
korrekciós tényezőkkel – lásd az 1990.évi C. törvény 39.§-át.
A kisvállalati adóra áttérő betéti társaság, közkereseti társaság, ügyvédi
iroda ellenben választhat egyszerűsített adóalap meghatározási módot, ami-
kor is az adó alapját a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében
is megállapíthatja, lásd a helyi adó törvény 39/B.§/2/ bekezdését.
A kisvállalati adóra áttérő betéti társaságnak, közkereseti társaságnak,
ügyvédi irodának az adó alapjának ennek megfelelő egyszerűsített megál-
lapítása választását be kell jelentenie az adóhatóságnak, az adóévről szóló
bevallása benyújtására előírt határidőig, lásd helyi adó törvény 39/B.§ /10/,
39/A.§ /5/ bekezdést.
A KATA hatálya alól kikerülő betéti társaság, közkereseti társaság, egyéni
cég és ügyvédi iroda esetében a KATA adóalanyiság megszűnése miatt nem
kell külön bejelentést tenni, továbbá nem szükséges iparűzési adóelőlegről
szóló bevallást benyújtani és adóelőleget fizetni a 2022. szeptember 1. és a
2023. június 30-a közötti időszakra. Adóbevallást csak akkor kell – 2023.
január 15-ig benyújtania – ha a 2022. január 1-je és 2022. december 31-e
közötti időszakra adókedvezményt, adócsökkentést kíván igénybe venni.
Itt nem térünk ki a veszélyhelyzeti szabályokra, erre nézve lásd az Önadó-
zó 2022. februári számában található írást.
https://www.onadozo.hu/lapszamok/2022-02/a-kkv-k-2021-2022-evi-
helyi-iparuzesi-adojanak-csokkenese-2842#belepes

KIADÓI TÁJÉKOZTATÓ – FELHASZNÁLÁSI

FELTÉTELEK
E kézikönyv az ADÓNET.HU Zrt. elektronikus kiadványa. Az kiadvány

szerzői jogi védelem alatt áll, 1 példányban saját gépre menthető, illetve
1 példányban kinyomtatható, a saját tevékenység során felhasználhatók.
A kiadvány harmadik személy részére sem elektronikus sem hagyományos
– nyomtatott – formában nem továbbítható.
ADÓNET.HU ZRT.

Új KATA Kézikönyv És Áttérési Segédlet - E-Könyv 2022 - 07 - 25

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Új KATA Kézikönyv És Áttérési Segédlet - E-Könyv 2022 - 07 - 25

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

ÚJ KATA KÉZIKÖNYV

2. FEJEZET – AZ ÚJ KATA SZABÁLYAI..................................... 12

3. FEJEZET – ÁTMENETI SZABÁLYOK MINDEN RÉGI

Egyéni vállalkozók áttérése.................................................................. 19

ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

4.3.2. Átalányadózó egyéni vállalkozó társadalombiztosítási

5. FEJEZET – NEM KATÁS EGYÉNI VÁLLALKOZÓ

Betéti társaság, közkereseti társaság, ügyvédi iroda,

ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

6.1.3. Az új és régi kata törvények betéti, közkereseti társaságokat,

7. FEJEZET – MEGFELELÉS A SZÁMVITELI

ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

8. FEJEZET – ÁTTÉRÉS A TÁRSASÁGI ADÓ / KIVA

ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

Helyzet van. Az „új kata” gyűjtőnéven összefoglalható aktuális adóválto-

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

szerepel (ha befogadnak, akkor az automatikusan megszünteti a kisadó-

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

Az új típusú tételes adó szabályait külön törvény, a 2022. szeptember

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

mélyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

lehet megtenni, melyet elektronikus úton kell az adóhatóság részére el-

Felhívjuk a figyelmet, hogy kiadványunk a 2022. július 23-án hatá-

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) 2022. augusztus 31-én

2.1. Az adóalanyok köre

Az új adózási módot csak az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szó-

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

• tanulóként vagy hallgatóként nappali tagozaton tanulmányokat folytat

Tekintettel arra, hogy csak főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet KATA

2.2. Az új kata adózási mód bejelentése

Az új adóalanyiság az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelen-

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

2.3. Az új tételes adó mértéke

2.4. Bevételi értékhatár emelkedése

Kedvező változás, hogy 12 millió forintról 18 millió forintra nő az az

2.5. Kifizetőtől származó bevétel

Míg a régi KATA a kifizetőtől szerzett bevételt kapcsolt vállalkozás ese-

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

származó 3 millió forint elérését követően 40 százalékos mértékű különadó-

2.6. Eljárási kérdések

Az adminisztrációs kötelezettség továbbra is nagyon kedvező, hiszen az

2.7. A kisadózó biztosítási jogviszonya és ellátásokra való jogosultsága

Az új KATA szerint adózó egyéni vállalkozó csak főfoglalkozású lehet,

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

A tételes adó havi összegének megfizetésével a kisadózó 12 hónap alatt 1

Régi KATA Új KATA

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

2.8. Új kata alany egyéni vállalkozók helyi iparűzési adó kötelezettségei

A 2022. szeptember 1-től hatályos – ebben a részben nem változott – sza-

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

ÁTMENETI SZABÁLYOK MINDEN RÉGI

3.1. A 18 millió forint megemelt bevételi értékhatárt a régi kata alanyok

Átmeneti szabály alapján a megemelt 18.000.000 Ft bevételi értékhatárt

3.2. A 2022. augusztus 31-éig kiszámlázott, de később befolyt bevételek

Lényeges, hogy a Katv. 2. § 13. pontjának e) alpontja alapján az adóalanyi-

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

Egyéni vállalkozók áttérése

EGYÉNI VÁLLALKOZÓK VÁLASZTÁSI

Azon egyéni vállalkozók, akik a régi KATA megszűnését követően is

Mindezek helyett természetesen az egyéni vállalkozói tevékenység meg-

4.1. A Katv. szerinti adóalanyiság előtt az Szja törvény szerint adózó

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu

Tartalomjegyzék ÖNADÓZÓ KÉZIKÖNYVEK – www.onadozo.hu