2022. 08. 31.

9:43 Virtuális logarléc-múzeum

Virtuális logarléc-múzeum

C/CE Számológépek Logarlécek Egyéb Gyártók Lexikon Switch to English

Logarléc-gyorstalpaló 1. rész

Bevezető

Megszoktuk azt, ha bepötyögjük szinte bármilyen kütyübe, hogy „6,3×4”, azonnal kiadja a választ,
24,9-et. Ugyanígy könnyedén
tudunk osztani, hatványozni, egyenleteket megoldani, szóval szinte bármilyen
műveletet elvégezni olyan eszközökkel, amik
"mellesleg" számolni is tudnak. Tud számolni — ez a fenti
példában azt jelenti, hogy tud szorozni. Valójában azonban a
mikroprocesszorok sem szoroznak, inkább csak
összeadnak, és összeadásból építik fel az összes lehetséges műveletet, még az
integrálszámítást is. Így tud
a gép szorozni. És a kedves Olvasó tud szorozni? Ha a fenti példánál felkapta a fejét az eredmény
láttán, akkor
tud. Ugyanis az eredmény hibás volt. Sokan annak idején azt hitték, a logarléc-kezelésnél lévő "muszáj"
az
utánaszámolásra megszűnt az elektronikus számológépek elterjedésével. Valójában ez csak elkényelmesítette az
embert,
mégpedig annyira, hogy a pékségnél 69 forintos sajtos stangliból ha hatot kérek, úgy mondják ki a 175
forintot, hogy szemükben
parányi szikrája sincs a kételkedésnek.

Összeadás

Kezdjük a legelején, adjunk össze. Ha fogunk két vonalzót, és cm-es osztásukkal egymás felé fordítva
összetoljuk őket, össze
tudunk adni két számot. Az egyik vonalzó 2 cm-es hosszához hozzátoljuk a másik vonalzó
6 cm-es hosszát (a két piros hosszat), és
le is olvashatjuk az első vonalzón az összegüket,
8 cm-t. Ezt nevezzük analóg számolásnak, ahol a számoknak (jelen példában)
hosszakat feleltetünk meg:

www.arithmomuseum.com/logarlec.php?id=t1 1/12
2022. 08. 31. 9:43 Virtuális logarléc-múzeum

2 cm + 6 cm = 8 cm.

Ki is próbálhatjuk, a felső skálát az egérrel tudjuk mozgatni:

Szorzás

Az előbbi példánál maradva: vajon szerkeszthető-e olyan vonalzó, amin a beosztások segítségével nem összeadni,
hanem szorozni
lehet? A válasz egészen 1624-ig nem volt egyértelmű: ekkor szerkesztette meg Edmund Gunter
az első logaritmikus skálát. Mielőtt
bárki megijedne, és akárcsak hosszú képletsorokat vizionálna, lássunk
egy igen egyszerű módszert egy ilyen szorzóskála
megalkotására. Egy számológép szükségeltetik hozzá, hogy
a szorzásokat-osztásokat gyorsabban végrehajthassuk, mintha
papíron tennénk.

Logaritmikus skála

Első megközelítésben egy olyan skálát szeretnénk, amivel az 1 és 10 közötti számok szorozhatók. Később
meglátjuk majd, hogy
ennél többre nincs is szükségünk. Azt szeretnénk tehát, hogy az alsó skálán beállított
számhoz (amit szorzunk) tolva a felső skála
elejét, a felső skálán lévő adott számnál (amivel szorzunk)
megkapjuk az alsó skálán az eredményt, a szorzatot. Tehát, ha most 2-
vel szorzunk, akkor az 1-es alatt legyen
a 2-es (1×2), a 2-es alatt a 4-es (2×2), a 3-as alatt a 6-os (3×2) és így tovább. Így:

www.arithmomuseum.com/logarlec.php?id=t1 2/12
2022. 08. 31. 9:43 Virtuális logarléc-múzeum

Látható, hogy az alsó sor kétszer olyan gyorsan nő, mint a felső.

Nézzük a 3-mal való szorzást: az 1-eshez a 3, a 2-eshez a 6, a 3-ashoz a 9 tartozik:

A fentiekből már látható: az 1 és a 2 távolsága pont akkora kell legyen, mint a 2 és a 4, vagy a 3 és a 6
távolsága. Ilyen skálát nem
tudunk ilyen egyszerűen szerkeszteni. Keressünk másik utat.

A 2. próbálkozás

Az 1 és a 2 távolságának, ami a 2-vel való szorzásnak felel meg, ugyanakkorának kell lennie, mint a 2 és a 4,
vagy a 4 és a 8
távolságának, hiszen ezek mindig kétszeresei az előző számnak. Ezt egyszerűen fel tudjuk
rajzolni:

Ebből az tűnik ki, hogy amíg az 1 és a 2 között nincs egész szám, a 2 és a 4 között, ami ugyebár ugyanakkora
távolságra van, ott
kell lennie a 3-nak, de a 4 és a 8 között már ott kell lennie még három számnak, valahogy
így:

Ez még mindig nem elég pontos, hiszen ha például a 3-as szorzótábláját kívánjuk előállítani, a 3-as alatt a
8-as szám fog szerepelni
a 9-es helyett. Finomítani kell tehát a skálánkat.

Utolsó próbálkozás

Most pedig jöjjön a 3. próbálkozás, amit siker fog koronázni. Ugyanilyen elvek szerint fogunk készíteni egy
rész-skálát az 1,1-gyel
való szorzás alapján. Az 1,1-gyel való szorzások eredményei 1-től kezdve:

1. 1
2. 1,1
3. 1,21
4. 1,331
5. 1,4641
6. 1,61051

www.arithmomuseum.com/logarlec.php?id=t1 3/12
2022. 08. 31. 9:43 Virtuális logarléc-múzeum

7. 1,771561
8. 1,9487171
9. 2,14358881

Ennyi egyelőre elég is. Ezek a számok helyezkednek el tehát egymástól egyenlő távolságokra.

A szakaszok hossza legyen most 1,1 cm, később meglátjuk, ez miért lesz hasznos. Nyilván, mivel a számok
közötti távolság
folyamatosan csökken, az 1 és az 1,1 között félúton lévő 1,05 érték a felezővonaltól
némileg jobbra fog elhelyezkedni. Azonban
mivel most egy nagyjából jó skálát szerkesztünk, és nem célunk
a nagy pontosság, megelégszünk azzal, hogy ezeket az 1,1 cm-es
szakaszokat egyenlő részekre osszuk fel.
Mondjuk 8 részre, hogy egyszerű felezésekkel, akár szemmel rajzolva is
megszerkeszthessük a részeket. Vegyünk
egy A/4-es lapot, és a hosszabbik oldalával párhuzamosan kezdjünk el rajzolni.

Így tehát az első szakasz:

Ha a két szakaszhatár különbségét elosztjuk 8-cal, megkapjuk az egy rész hosszát, ez itt 0,0125.
Tehát az első pont 1,0125-öt, a
második 1,025-öt, a harmadik 1,0375-öt jelent és így tovább:

Nézzük a következő szakaszt, ez 1,1-től 1,21-ig tart, így ez 0,11 hosszú, tehát a nyolcadrésze 0,01375,
némileg nagyobb, mint az
első szakasznál. Ha meg akarjuk találni a 0,2 helyét, akkor célszerű visszafelé
kiszámolgatni az egyes osztások értékeit, így
ugyebár 1,21 előtti vonás értéke 1,21—0,01375 = 1,19625.
Ez kevesebb, mint 1,2, tehát az 1,2 érték a két vonás között helyezkedik
el. Rajzoljuk be középre, az
utolsó vonás és az 1,21 közé így:

www.arithmomuseum.com/logarlec.php?id=t1 4/12
2022. 08. 31. 9:43 Virtuális logarléc-múzeum

Ugyanezt csináljuk a 3. szakasszal is, ez 1,21-től 1,331-ig tart, egy nyolcadnyi vonás tehát 0,015125.
Az utolsó vonás tehát 1,331-
0,015125=1,315875. Az utolsó előtti ennél 0,015125-tel kevesebb: 1,30075.
Nekünk ez megfelel 1,3-nak, tehát az utolsó előtti
vonásra írjuk rá az 1,3-mat:

A 4. szakasznál a nyolcadok 0,0166375 hosszúak, tehát az 1,4 visszafelé a 4. vonáshoz tehető:

Folytatva a szerkesztést, a 8. szakasszal túljutunk a 2-esen, amit be is tudunk rajzolni az 1,9487171-es

szakaszvonal utáni 2.
vonásra. Ekkor így néz ki a skálánk:

www.arithmomuseum.com/logarlec.php?id=t1 5/12
2022. 08. 31. 9:43 Virtuális logarléc-múzeum

Tovább nem szükséges szerkeszteni, ugyanis a többi egész szám a már felrajzolt távolságokkal előállítható,
mégpedig:

2×1,5=3, tehát a 3-as szám ugyanakkora távolságra van a 2-estől, mint az 1-estől az 1,5. Mérjük hozzá
a 2-eshez az 1 és az 1,5
távolságát, és jelöljük meg, itt van a 3-as.

A 4-es a legegyszerűbb, az 1-2 távolságot duplázzuk.

Megtehetjük ezt az egészet úgy is, hogy az 1-2 részt átmásoljuk a 2-4 részre, és a számokat megduplázzuk,
tehát az 1,1-et az új
helyén 2,2-nek, az 1,2-t 2,4-nek stb. írjuk fel.

Az 5-ös 2,5×2. A 2,5 pedig 1,25-ször 2. Az 1,25-öt egyszerűen rajzoljuk be 1,2 és 1,3 közé félúton,
és ehhez mérve a 1-2
távolságot, megkapjuk 2,5-öt, majd még egyszer rámérve az 5-ös helyét is.

A 6-ost egyszerűen megkapjuk, ha a 3-ashoz hozzámérjük az 1-2 távolságot.

A 7-es 3,5×2, azaz 1,75×2×2. Az 1,75-öt az 1,7 és az 1,8 közé rajzolva, a fentiekkel azonos módon
felrajzoljuk a 7-est.

A 8-as megint egyszerű, a 4-eshez mérjük az 1-2 távolságot.

A 9-es 3×3, a 3-ashoz mérjük az 1-3 távolságot.

A 10-et pedig 5×2-ként tudjuk felvenni. Így tehát megkaptunk egy egyszerű, nem túl pontos logaritmikus
skálát 1-től 10-ig:

Ha a vonásokat meghosszabbítjuk, majd hosszában kettévágjuk a papírt, máris van két ilyen skálánk, amivel
tudunk szorozni,
legalábbis a felrajzolt számokkal. Például a 2 × 4 = 8 az alábbi két hossz összegeként
adódik:

Itt pedig egy kipróbálható modell, aminek felső skáláját az egérrel tudjuk mozgatni:

www.arithmomuseum.com/logarlec.php?id=t1 6/12
2022. 08. 31. 9:43 Virtuális logarléc-múzeum

És nagyobb számokkal is. Az egyik skálán írjunk minden egész szám után egy nullát, így 10-től 100-ig tartó
skálánk lesz. Ezzel is
ugyanúgy megy a szorzás. Ugyanezt eljátszhatjuk 100-szor, 1000-szer nagyobb, vagy
akár ezerszer kisebb számokkal is.

No és mi a helyzet akkor, ha nem tudjuk leolvasni az eredményt, mert a felső skála annyira kilóg jobbra,
hogy a keresett szám nincs
rajta az alsó skálán? Elméletben meghosszabbíthatjuk az alsó skálát egy
ugyanolyan skálával jobbra, de minden szám tízszeresét
ráírva. De észre kell vennünk, hogy ugyanezt
kapjuk meg, ha az alsó skálán lévő számhoz (a szorzandóhoz) a felső skála 1-ese
helyett a 10-esét állítjuk
be.

Az osztás is egyszerűen elvégezhető, itt a szakaszokat kell kivonnunk egymásból: 6:5, azt jelenti, hogy az
1-6 távolságból levonjuk
az 1-5 távolságot: az alsó skála 6-osához állítjuk be a felső skála 5-ösét, és a
felső skála 1-esénél megkapjuk az eredményt az alsó
skálán: 1,2. Ezzel a módszerrel beirogathatjuk vagy
csak bevonalkázhatjuk a hiányzó számokat a skáláinkon.

(Milliméterpapírra méricskélés nélkül is felrajzolhatunk egy ilyen skálát, de ott célszerűen 10 részre
kell osztanunk az egyes
szakaszokat, viszont az eredmény is pontosabb lesz. Ha pedig a szorzótényezőt 1,1
helyett 1,01-nek vesszük, sokkal pontosabb
skálát tudunk szerkeszteni.)

Mérjük le utólag, hogy az egyes számok mekkora távolságra vannak az 1-estől. Nyilván függ az alkalmazott
szakaszhosszaktól is,
ha betartottuk az előírtat, ez 1,1 cm.

Kiszámított
Szám Mért távolság távolság
1,1 1,1 cm 1,1 cm
1,2 2,1 cm 2,13125 cm
1,3 3 cm 3,025 cm
1,4 3,8 cm 3,78125 cm
1,5 4,6 cm 4,675 cm
1,6 5,4 cm 5,43125 cm
1,7 6,1 cm 6,11875 cm
1,8 6,8 cm 6,80625 cm

www.arithmomuseum.com/logarlec.php?id=t1 7/12
2022. 08. 31. 9:43 Virtuális logarléc-múzeum

1,9 7,4 cm 7,425 cm

2 8 cm 7,975 cm
2,5 10,5 cm 10,55 cm
3 12,6 cm 12,65 cm
3,5 14,4 cm 14,4375 cm
4 16 cm 15,95 cm
5 18,5 cm 18,525 cm
6 20,6 cm 20,625 cm
7 22,4 cm 22,4125 cm
8 23,9 cm 23,925 cm
9 25,3 cm 25,3 cm
10 26,5 cm 26,475 cm

Tulajdonképpen mi is ez a táblázat? Egy egyszerű logaritmustáblázat, az 1-től 10-ig tartó számok

logaritmusaival, illetve a
logaritmusoknak megfelelő hosszakkal.

Jegyezzük meg a 10-es számhoz tartozó értéket, ez itt 26,5 cm. Mivel a skálánk itt úgymond újrakezdődik
(csak az 1,1 helyett 11,
az 1,2 helyett 12 lesz, és így tovább), ez lesz az alaphosszunk.

Számoljuk ki számológéppel a valóságos 10-es alapú logaritmusaikat (log gomb), és szorozzuk be az

alaphosszal, elég 4
számjegyre pontosan:

Szerkesztett
Szám (x) lg x 26,5 × lg x távolság
1 0 0 0 cm
1,1 0,04139 1,097 1,1 cm
1,2 0,07918 2,098 2,1 cm
1,3 0,1139 3,02 3 cm
1,4 0,1461 3,872 3,8 cm
1,5 0,1761 4,666 4,6 cm
1,6 0,2041 5,409 5,4 cm
1,7 0,2304 6,107 6,1 cm
1,8 0,2553 6,765 6,8 cm
www.arithmomuseum.com/logarlec.php?id=t1 8/12
2022. 08. 31. 9:43 Virtuális logarléc-múzeum

1,9 0,2788 7,387 7,4 cm

2 0,301 7,977 8 cm
2,5 0,3979 10,55 10,5 cm
3 0,4771 12,64 12,6 cm
3,5 0,5441 14,42 14,4 cm
4 0,6021 15,95 16 cm
5 0,699 18,52 18,5 cm
6 0,778 2062 20,6 cm
7 0,8451 22,4 22,4 cm
8 0,9031 23,93 23,9 cm
9 0,9542 25,29 25,3 cm
10 1 26,5 26,5 cm

Miért is kellett megszorozni 26,5-tel? Mint látjuk, az 1-10 "távolság" 1-re jön ki, tehát ha
1 cm-es skálát szerkesztettünk volna, akkor
pontosan a logaritmusok értékeinek megfelelő távolságokban
lettek volna az egyes számértékek. (A használt logarléceknél ez az
alaptávolság 12,5, 25, vagy 50 cm,
illetve angolszász területeken 5, 10 vagy 20 inch.)

Valljuk meg, az egyszerű módszereinkhez képest az elért pontosság nagyon szép eredmény.

A táblázatban az általunk szerkesztett értékek is szerepelnek, összehasonlítás végett.

Kérdezhetnénk, hogy ha ez ilyen egyszerű szerkesztéssel is megoldható, akkor miért nem született meg a
logarléc sokkal
korábban, miért csak a logaritmus feltalálása/felfedezése után?

Maradhatunk annyiban, hogy — mint láttuk — a logaritmustáblázat megszerkesztése adja az ötletet ezek
geometriai ábrázolására,
és ez fordítva is igaz.

Egy kis matematika

Talán sikerült egy kicsit megbarátkozni a logaritmussal, így össze is foglalhatjuk a tapasztaltakat:

A skálákat egymás mögé illesztve, látható, hogy mondjuk az 1 és a 2, a 10 és a 20, vagy akár a 0,001 és
a 0,002 távolsága
ugyanakkora. Ha a skálákat képzeletben egymás mögé rakosgatjuk, akkor az is könnyen
belátható, hogy az 1 és 20 távolsága
előállítható úgy, hogy vesszük egyrészt az 1 és a 10 távolságát
(alaptávolság) és a 10 és a 20 (végsősoron az 1 és a 2) távolságát.
Ugyanígy ha mondjuk az 1 és a 3500
távolságát keressük, az előáll:

www.arithmomuseum.com/logarlec.php?id=t1 9/12
2022. 08. 31. 9:43 Virtuális logarléc-múzeum

1. 1 és 10 távolságából
2. 10 és 100 távolságából (azonos az 1 és 10 távolságával)
3. 100 és 1000 távolságából (u.a.)
4. 1000 és 3500 távolságából (ami ugyanannyi, mint az 1 és a 3,5 távolsága)

Írjuk fel úgy, hogy:

3,5 = 0 × alapszakasz + 3,5 távolsága 1-től

35 = 1 × alapszakasz + 3,5 távolsága 1-től
350 = 2× alapszakasz + 3,5 távolsága 1-től
és így tovább.

Az egyszerűség kedvéért vegyük az alapszakaszt most 1-nek. Számoljunk utána géppel (a gépeken az lg
helyett az angolszász
területeken elterjedt log felirat szerepel):

lg 3,5 = 0,5441
lg 35 = 1,5441
lg 350 = 2,5441

Látjuk, hogy ezek csak a tizedesvessző előtti részükben különböznek egymástól, a törtrészük teljesen azonos.
Ez megfelel a fenti
észrevételünknek, ahányszor szoroztuk az alapszakaszt, annyi lesz az egészrésze, míg a
végén hozzáadott távolság lesz a
törtrész.

Az egészrészt a matematikában karakterisztikának, régiesen jellemzéknek, míg a törtrészt mantisszának,

régiesen pótléknak
nevezzük.

Mi eddig a tizes alapú logaritmusokkal dolgoztunk, amiket Briggs-féle logaritmusnak is neveztek, főleg
az 1900-as években. Mit is
jelent ez? Nézzük meg a fenti számainkat:

100,5441 = 3,5
101,5441 = 35
102,5441 = 350

Ez az, amit először tanítanak a logaritmusról az iskolában: a hatványozás egyik inverz művelete.
Felmerülhet a kérdés, hogy
mondjuk szerkeszthető-e ilyen logaritmikus skála 6-os alapú, vagy akármilyen
alapú logaritmusok alapján? A válasz igen, de sok
értelme nincs.

www.arithmomuseum.com/logarlec.php?id=t1 10/12
2022. 08. 31. 9:43 Virtuális logarléc-múzeum

Egy kis kitérő

log6 1 = 0

log6 1,712 = 0,3

log6 6 = 1

log6 10,27 = 1,3

log6 36 = 2

log6 61,62 = 2,3

log6 216 = 3

(Számológéppel nem számolhatunk közvetlenül akármilyen alapú logaritmust, így az alábbi összefüggés
szükséges: log6 x = lg x /
lg 6.)

A fentiekben feltűnhet, hogy az 1,712 × 6 = 10,27, illetve 10,27 × 6 = 61,62. A karakterisztikára és a

mantisszára való felbontás itt is
lehetséges, csak nem olyan látványos. Legalábbis a 10-es számrendszerben
nem. Számítsunk át minden értéket 6-os
számrendszerbe:

A helyiértékek a következők:

216-osok 36-osok 6-osok 1-esek , (hatodosvessző) 1/6-odok 1/36-odok

63 62 61 60 6-1 6-2

Felírva a fenti táblázat értékeit 6-os számrendszerben:

log6 16 = 06

log6 1,4136 = 0,146

log6 106 = 16

log6 14,136= 1,146

log6 1006 = 26

log6 141,36 = 2,146

(A tizedesek átváltásakor figyelni kell, mivel a hatodosvessző után 1/6-od részek száma következik,
majd az 1/36-od részek száma
és így tovább)

www.arithmomuseum.com/logarlec.php?id=t1 11/12
2022. 08. 31. 9:43 Virtuális logarléc-múzeum

Ugyanazt láthatjuk, mint a 10-es alapú logaritmus esetében. Tehát a 6-os alapú logaritmus alapján
szerkesztett logarléccel a 6-os
számrendszerben tudunk számolni.

Kitérő vége

Nézzük most a szorzást. Hogyan is szoroztunk a skáláinkkal? Egymáshoz illesztettük a két számnak megfelelő
hosszakat,
magyarul összeadtuk őket. Ez azt jelenti, hogy például:

6,5 × 4 = 1 és 6,5 távolsága + 1 és 4 távolsága.

Ezt felírhatjuk úgy, hogy:

lg (6,5 × 4) = lg 6,5 + lg 4.

lg ab = lg a + lg b.

Itt álljunk meg egy szóra. Ez már némileg láttatja velünk, mire is jó a logaritmus. Ha belegondolunk, hogy
papíron kellene
szoroznunk mondjuk 8 jegyű számokat egymással, belátható, hogy mennyi rész-szorzást kellene
fejben elvégeznünk, ugyebár 8-
szor 8-at, azaz 64-et. Mindezek után a rész-szorzatokat még össze is kell
adogatnunk helyiértékenként, majd a végén ezeket
soronként. Nem egyszerűbb a két szorzandó logaritmusát
(melyet kikereshetünk mondjuk logaritmustáblából) összeadni, majd az
összeget visszakeresni? Ebben áll a
logaritmusok gyakorlati haszna, mégpedig a szorzások, osztások egyszerűbbé tételében. Ma
már nyilván ennek
nincs jelentősége, de a száraz matematikai képletözönbe egy kis színt lehet vinni vele.

További olvasnivalók

Logarléc-gyorstalpaló 2. rész (hamarosan!)

Köszönetnyilvánítás Újdonságok e-mail: info at arithmomuseum.com

Felhasználási feltéte… Linkgyűjtemény facebook: arithmomuseum

Design & HTML: Modulit Bt.

(C) www.arithmomuseum.com 2004-2016.

www.arithmomuseum.com/logarlec.php?id=t1 12/12