4.

tétel: A Halotti beszéd és könyörgés nyelvi jellemzői

Halotti beszéd és könyörgés:

Pray-kódex1 (latin & magyar nyelv) tartalmazza  ma az OSzK-ban
található
- 1192 és 1195 között keletkezhetett
- Latin nyelvű ima magyar fordítása
- első fennmaradt magyar nyelvű szöveg
- Toldy Ferenc2 adta a nevét
Az első fennmaradt magyar nyelvemlék3 ómagyar kor (895-1526)
A HB elemzésekor tehát szinkrón nyelvi vizsgálatot végzünk: arra
vagyunk kíváncsiak, hogy milyen volt a magyar nyelv egy adott
állapotában, a nyelvi változás egyetlen pillanatában. Nyelvi
tárgylemezünkön fekszik a középkori/ómagyar szöveg, melyen a
nyelvi szintek (a hangok, a szóalakok, a szófajok, a szószerkezetek és
a mondatok) elemei többek között az alábbi jellemzőkről vallanak.

Hangtan:
 szabályos hangváltozások  tővéghangzók4 lekopása  pl.
„Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk”
 mgh.-k nyíltabbá válása  (látjátuk > látjátok; vogymuk >
vagyunk; pukul > pokol; ürdüng > ördög stb.)
 illeszkedés törvénye  még nem kiforrott

Alaktan:
1
A kódex felfedezője Pray György volt, róla nevezte el Toldy Ferenc
2
19. századi irodalomtörténész
3
van korábbi nyelvemlékünk is, azonban az csak szorványemlék  tihanyi alapítólevél 1055
4
Az ómagyar korban minden szótagunk magánhangzóra végződött, vagyis nyílt szótag volt. A szótő végén álló
magánhangzót tővéghanzónak nevezzük (pl: hodu, utu, varu). Az idők során a tővéghangzók lekoptak a szavak
végéről.
  toldalékok írásmódja ingadozó  gimilcíctul [gyimilcsektűl], de
gimilſ twl [gyimilcstűl], muncaſ vilagbele → névutóként és nem
határozóragként szerepel
Szófajtan:
 a szöveg nem tartalmaz névelőket (helyette: számnevek, vagy
mutató névmások: Hëon tilutoá űt igy fá gyimilcsétűl (vagyis
’egy, egyetlen fa gyümölcsétől’); igy embër múlhatjȧ ez vermöt
(vagyis ’egyetlen ember’, illetve ’ezt a vermet’)
 módosítószók, melyek ma már nincsenek  isa ’íme, bizony’;
heon ’csupán’
Szószerkezettan és mondattan:
 erősen érződő latin hatás  tartalmaz olyan igeneves
szerkezet, mely a latinra jellemző (Ës mënd pȧrȧdicsumben
valou gyimilcsëktűl mondá neki élnië)
 túlsúlyban az egyszerű mondatok
 mellérendelő és alárendelő mondatok egyaránt
A tétel összegző leírása
A Halotti beszéd és Könyörgés nevű első szövegemlékünknek
vizsgálata során kiderítettük, hogy megfigyelhető benne a
tővéghangzók lekopása utáni, a magánhangzók nyíltabbá válása,
valamint az illeszkedés paradigmaszerű elterjedése előtti állapot.
Névelőket a szövegben még hiába keresnénk, de felfedezhetünk
olyan szóalakokat, amelyek azóta kikoptak nyelvünkből.
Mondatszerkezetén latin hatás tükröződik, és a jellemzően egyszerű,
vagy mellérendelő összetett mondatok mellett alárendelő
mondatokat is találunk.

Kiegészítésképpen:
  kihalt szavak:isa(bizony),heon(csak, csupán), mend(egész)
 figura etymologica ("halálnak halálával halsz")
 alliteráció: Menyi milosztben = Mennyei malaszt
INTERTEXTUALITÁS
szövegek közöttiség, szövegköztiség; különféle szövegek közötti
kapcsolatok létrejötte (pl. utalás, hasonlóság)
Reményik Sándor: Halotti beszéd a hulló leveleknek
Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd
Márai Sándor: Halotti beszéd
Tóth Krisztina: Vogymuk, A világ minden országa
ssss