7.

tétel: Szinkrónia és diakrónia a nyelvben

A nyelv maga változó, hiszen ez a használatának velejárója.

Az emberek közötti viszonyok folyamatosan változnak, a nyelv pedig
ezeket képezi le, így folyamatos alkalmazkodásra kényszerül.
folyamatosan megújul a szókincs, nyelvtan.
leglátványosabb változás: szókészlet  lásd. mindenkori szleng
A nyelvi változásokat kétféleképpen szokás vizsgálni, melyek fogalma
a következő:

szinkrónia: egyidejűséget jelent, keresztmetszetet ad a nyelvről, a

nyelv aktuális állapotát, belső rendszerét vizsgálja. Forrása a
nyelvhasználók, kérdőíves vizsgálat

diakrónia: történelmi szempontja a nyelvszemléletnek, s változást

mutatja be hosszmetszetben. Legfőbb forrásai: rokonnyelvek,
nyelvemlékek

azonban vannak szavak, melyek többesszámát szinkron vizsgálattal

nem tudjunk megmagyarázni: tó, hó, ló

http://files.dernesto.webnode.hu/
200000072-d88dcd987d/2.%20A%20nyelv
%20szinkr%C3%B3n%20%C3%A9s%20diakr
%C3%B3n%20v%C3%A1ltoz%C3%A1sai.pdf