VIII.

FEJEZET

Páciensek ápolása a preoperatív és posztoperatív időszakban

1. A következő módszerek közül, melyik járul hozzá legjobban a beteg pszichés

felkészítéséhez:
a) káros tényezők kiküszöbölése
b) a beteg látogatásának megkönnyítése
c) pihenés és nyugodt alvás biztosítása
d) fájdalom kiküszöbölése
e) diszkomfortot okozó megnyilvánulások kiküszöbölése
f) a beteg meggyőzése, hogy a műtét és a posztoperatív állapot kedvező lesz

2. Melyek az ápoló feladatai, a sebészeti beavatkozáshoz szükséges laborvizsgálatok

elvégzésére vonatkozóan:
a) gyűjtse be az előírt mintákat
b) vigye a mintákat a laboratóriumba
c) hozza el az eredményeket a laboratóriumból
d) értelmezze az eredményeket
e) az eredmények viszonyítása a beteg klinikai állapotához

3. Melyek a beteg műtét előtti ellátásának a szabályai:

a) a pszichés traumákat megakadályozó feltételek megteremtése
b) a beteg és a betegség ismerése
c) az orvosi előírások és a vizsgálatok elvégzésének betartása
d) a beteg bizalmának elnyerése, az ápolócsoport tekintetében

4. Milyen célkitűzéseket követ a műtét céljából beutalt beteg pszichés felkészítése:

a) a feltételekhez való alkalmazkodás, a kórházzal szembeni félelem eltávolítása
b) a beteg meggyőzése, hogy a sebészeti beavatkozás jótékony
c) kórházi fegyelem betartása
d) a többi beteggel való kapcsolatok tiszteletben tartása

5. Hogyan tesztelik a novocain-nal szembeni esetleges allergiát:

a) intradermális injekció révén
b) intramuszkuláris injekció révén
c) intravénás injekció révén

6. Műtét előtt hány órával kell a szőrzet borította területeket leborotválni:

a) 48 óra
b) előző este
c) 1-2 óra
d) a műtőasztalon

7. Milyen gyógyszert kell adni az érzéstelenítés előtt 30 perccel, azaz a beteg műtéthez
való altatása és nyugtatása céljából:
a) fenobarbital
b) mialgin
 c) fortral
d) diazepam

8. Milyen étrendet kell szolgáltatni a betegnek a műtét előtti időszakban:

a) megszokott étrend
b) folyadék-diéta
c) reggel és délben a megszokott étrend, este folyadék-diéta
d) nem kell nehéz ételeket adni a műtétet megelőző 24 órában

9. Mit kell adni a betegnek a műtét előtti este, a nyugodt alvás biztosítása érdekében:
a) fenobarbital
b) mialgin
c) paracetamol
d) romergan

10. Mit kell alkalmazni az alábbiak közül, az általános érzéstelenítés érdekében:

a) hipnózis
b) analgézia
c) izomlazítás
d) fertőzés elleni védelem

11. Az éter:
a) jellegzetes szagú gáz
b) színtelen, illékony folyadék
c) gyúlékony
d) zsírokban nem oldódó

12. Az alábbi fájdalomcsillapítók közül, melyik sorolható a kábítószerek kategóriájába:

a) fortral, algocalmin
b) mialgin, fentanil, morfium
c) piafen, fortral, beralgin

13. A tévedések elkerülése érdekében, a gázpalackok színe szabvány által van

meghatározva. Milyen színűre van festve a nitrogén-protoxid-ot tartalmazó palack:
a) fehér
b) fekete
c) kék
d) narancssárga

14. Melyik a legnagyobb veszély az orotracheális intubáció révén érzéstelenített beteg

felébredésekor:
a) a seb vérzése
b) alacsony vérnyomás
c) nyelv lenyelése, hangrés eltömődése és a beteg megfulladása
d) beteg nyugtalansága, a nagy fájdalmak miatt

15. Milyen összetételi arányú xilin oldatot használnak gerincérzéstelenítéshez.

a) 0,5-1%
 b) 2-A%
c) 8%
d) nem fontos az oldat koncentrációja

16. Mely szövődmény megjelenése jelent veszélyt gerincérzéstelnítés után:

a) émelygés, hányás
b) tachycardia, diszpnoé
c) tartós fejfájás
d) gyógyszer-intolerancia

17. Az ápolási folyamat melyik szakaszában állapíthatjuk meg, hogy a posztoperatív

ellátás hatékony vagy sem:
a) felmérés
b) tervezés
c) megvalósítás
d) ápolási diagnózis

18. Az alábbi posztoperatív ápolások közül, melyek alkalmazandóak úgy a kórterembe

küldött betegek, mint az intenzív terápiás osztályon elhelyezett betegek tekintetében
is:
a) megfelelő testelyzetben való elhelyezés az ágyban
b) beteg mobilizálása
c) szívmüködés és vérkeringés monitorozása
d) láz kibontakozásának követése
e) veseműködés monitorozása

19. A gerincérzéstelenítés utáni fejfájás elkerülése érdekében, a pácienst a következő

testhelyzetbe kell helyezni:
a) hanyatt fekve, két párnával a feje alatt
b) Tredelenburg helyzetbe
c) bal vagy jobb oldalt fekve
d) hanyatt fekve, párna nélkül, jobb oldalra fordított fejjel, egy vesetálcával a feje
mellett; nem fogja a fejét megemelni

20. A helyi érzéstelenítéssel műtött betegek, a következő testhelyzetben lesznek az

ágyba helyezve:
a) hanyatt fekve, párnával a láb alatt
b) oldalt fekve
c) hason fekve
d) hanyatt fekve, párnával a fej alatt, felvehet bármilyen testhelyzetet kíván

21. A beteg korai mobilizálásának célja:

a) fájdalom kiküszöbölése
b) hidroelektrolitikus egyensúly felbomlásának kiküszöbölése
c) vénaszűkület és tromboembóliás betegségek keletkezésének megelőzése
d) atelektázia kiküszöbölése
22. Mi a mellékhatása a műtét után adott fájdalomcsillapítónak (Fortral), az alábbiak
közül:
a) csökkenti az émelygést
b) ösztönzi a mobilizálást
c) ösztönzi a gyomor- és bélmozgást

23. Mire kell tekintettel lenni a posztoperatív időszakban, a beteg ápolása érdekében:
a) műtét jellege
b) anesztézia típusa
c) a beteg általános közérzete
d) megjelenő szövődmények

24. Melyik vélhető hosszú ideig ágyhoz kötött betegnél megjelenő szövődménynek, az
alábbiak közül:
a) heveny ízületi gyulladás
b) nyomási fekély
c) perifériás keringési zavarok
d) orrvérzés és múló eszméletlenség

25. A hosszan tartó ideig ágynyugalomba lévő beteg hanyatt fekvő testhelyzetéből eredő
szövődményeinek megelőzése érdekében, az ápoló az alábbi tevékenységeket végzi
el, kivéve:
a) a testhelyzet változtatása, egy jól meghatározott terv szerint
b) a bőr szárazon és tisztán tartása
c) nyomási zónák védelme
d) specifikus gyógyszerek adása

26. Melyek a posztoperatív ápolási terv lényeges elemei, az alábbiak közül:

a) mobilizálás elősegítése és folyadékbevitel ösztönzése
b) relaxációs terápia és fizioterápia biztosítása
c) álmatlanság és anxietás megelőzése
d) részleges fürdő végzése naponta

27. Mely betegcsoportnál jelennek meg gyakrabban pulmonális szövődmények a műtét

után:
a) időskorú betegeknél
b) gyermekeknél
c) dohányosoknál
d) a már létező és elégtelenül kezelt tüdőbetegségekben szenvedő személyeknél

28. A Fowler testhelyzet (félig ülő) a következőkön végzett műtéten átesett betegek
számára kedvező:
a) mellkas
b) alsó végtagok
c) hátgerinc

29. Hason fekvő testhelyzetbe lesznek helyezve az alábbiak miatt műtőtt betegek:
a) gerincoszlop
 b) tüdő-mellhártya vagy nyelőcső betegségek
c) gerincérzéstelenítéssel

30. Oldalt fekvő testhelyzetbe lesznek helyezve a következő betegek:

a) tüdő-mellhártya betegségek miatt műtött betegek
b) hashártyagyulladás miatt műtött betegek
c) nyelőcső betegségei miatt műtött betegek

31. Tredelenburg helyzetbe lesznek helyezve a következőkkel szenvedő betegek:

a) általánosult hashártyagyulladás
b) hiányos agyi vérellátás
c) alsó végtagok műtése

32. A helyi érzéstelenítéssel műtött beteg a következő testhelyzetbe lesz helyezve:

a) hanyatt fekve, fejével a párnán, kívánság szerint változtathatván a testhelyzetét,
adott korlátokon belül
b) hanyatt fekvés párna nélkül, 24 órát
c) Tredelenburg helyzet
d) Fowler helyzet

33. Mekkora kalóriabevitelre van szüksége egy átlagos műtéten átesett betegnek:
a) 2.000-3.000 kalória/nap
b) 800- 1.000 kalória/nap
c) 1.000-1.500 kalória/nap
d) 3.000-4.000 kalória/nap

34. A műtét utáni fehérjebevitel az alábbiak érdekében szükséges:

a) fehérjehiány helyesbítése
b) sebek hegesedése
c) hidroelektrolitikus egyensúlyzavarok növelése
d) műtét után jelentkező katabolikus folyamatok ellensúlyozása

35. Mi fogja biztosítani a szükséges energiabevitelt:

a) szénhidrátok
b) vitaminok
c) víz és elektrolit
d) lipidek

36. Az általános érzéstelenítést követő első órában, az ápolási célkitűzések a

következők, kivéve:
a) életfunkciók monitorozása 15 percenként
b) kötés kinézetének ellenőrzése
c) hányás és belégzés (aspiráció) megelőzése
d) ágy szélére történő kiültetés

37. Amennyiben a természetes úton való táplálékbevitel nem végezhető hatékonyan a

műtéten átesett betegnél, akkor legalább a műtét utáni első napokban, a következő
táplálási módszereket alkalmazhatjuk:
 a) gyomorsipoly (gastrostomia)
b) intravénás úton
c) nazogasztrikus vagy nazojejunális szonda

38. Az intenzív terápiás osztályon fekvő betegek monitorozása biztosítja:

a) a beteg fejlődésének követését
b) szövődmények megjelenésének megelőzését
c) az alkalmazott kezelés hatékonyságának nyomon követését
d) a magatartás módosítását, a fejlemények szerint

39. Melyek a légcsőmetszés előnyei:

a) 10%-kal csökkenti a holt teret
b) elkülöníti a légutat az emésztő csatornától speciális kanül révén
c) elkerüli a hangrés gátolását és körülbelül 65%-kal csökkenti a holt teret
d) biztosítja a légcső- és hörgőváladékok aspirálását és csökkenti a lengőbordák
paradoxális mozgásait

40. Miért rögzítjük a kanült a bőrhöz, tracheostoma (légcsőmetszés) esetén:

a) hogy ne tömítsék el idegen testek
b) hogy ne csússzon félre
c) hogy gátolja meg a vérzést és a fertőzést
d) hogy az izgatott beteg ne tudja kiszedni

41. Mit kell tegyünk, hogy ne alakuljon ki kéreg a légcsőmetszés helyén:

a) lemossuk sóoldattal és eltávolítjuk a váladékokat
b) minél kevésbé fertőző környezetet biztosítunk
c) mesterséges köhögést idézzünk elő

42. Milyen jellegű terapeutikus aktus az oxigénterápia:

a) etiológiai
b) szimptomatikus
c) sürgősségi

43. A tiszta oxigén hosszú időn át való adása:

a) jótékony hatású a szervezetre
b) mérgező hatású a szervezetre
c) máj- és veseelégtelenséget okoz
d) a tüdő szerkezeti és funkcionális módosulásait eredményezi (heveny tüdőödéma)

44. Az oxigén palackból való adásának alkalmával, szükséges a nyomás csökkentése,

illetve az alábbiak benedvesítése:
a) maszk
b) reduktor
c) buborékoltató

IX. FEJEZET
 Orvosi és sebészeti sürgősségi esetekkel jelentkező páciensek ápolása

1. Mi a legelső teendő, ha egy balesetet szenvedett beteg öntudatlan állapotban van:

a) légutak felszabadítása
b) biztonságos testhelyzetbe való helyezés
c) a légzés ellenőrzése

2. Amennyiben egy személyt eszméletlenül találunk egy zárt garázsban, és a gépjármű

motorja működik, a mentő a következőket kell tegye:
a) állítsa le a motort
b) ellenőrize a légzését
c) vigye ki a személyt a garázsból

3. Mi az ápoló feladata a baleset helyszínén:

a) a baleset helyszínének biztosítása
b) gyors helyzetfelmérés
c) az elsősegélynyújtási prioritások meghatározása
d) balesetet szenvedett beteg elszállítása, bármilyen szállítóeszközzel

4. Melyek az atropin mérgezés jelei és tünetei, az alábbiak közül:

a) delírium, anafilaktikus sokk
b) tachycardia
c) magas láz és száraz nyálkahártyák
d) pupillatágulás

5. Milyen alkoholszintnél áll be a kóma az alkoholista személyeknél:

a) 150-175 mg
b) 100-200 mg
c) 150-250 mg
d) 300-400 mg

6. Melyik a helyes eljárás a baleset helyszínén, zárt hasi sérülés esetén:

a) nyugtatók adása
b) sürgős kórházba szállítás
c) helyi hemosztázis

7. Több sérülést szenvedett páciens esetében, az elsősegélynyújtás prioritása a

következőkben nyilvánul meg:
a) külső vérzés megállítása
b) felső légutak áteresztőségének biztosítása
c) csonttörések rögzítése

8. Melyik a nagyobb nyílás lőtt seb esetén:

a) bemeneteli
b) kijöveteli
c) egyenlőek

9. Az ideiglenes vérzéselállítás az alábbiak révén történhet:

 a) vérző erek lekötése
b) kompressziós kötés
c) sérüléstől távolabbi kompresszió
d) szorítókötés alkalmazása
e) vérzéscsillapító szerek adása

10. A teste felületének 20%-án elsőfokú égési sérüléseket szenvedett beteg állapota, a
következő irányba fejlődhet:
a) hipovolémiás sokk
b) szövődménymentes
c) toxikus-szeptikus sokk

11. Égési sérülések esetén, az elsősegélynyújtás a következőkből áll:

a) fájdalomcsillapítók adása
b) antiallergén gyógyszerek adása
c) szteroid gyulladáscsökkentők adása

12. Az elsőfokú fagyás jellemzői az alábbiak:

a) kiütés
b) vízhólyag
c) üszkösödés

13. Mely tényezők segítik elő a fagyási sérüléseket:

a) nedves hideg
b) száraz hideg
c) hosszan tartó mozdulatlanság
d) könnyű lábbeli

14. Hanyadfokú égési sérüléseket okoz a villamos áram a bemeneteli és a kijöveteli

helyén, áramütés esetén:
a) másodfokú
b) harmadfokú
c) negyedfokú

15. Melyek az elsősegélynyújtási beavatkozások áramütés esetén:

a) első intézkedésként szív-tüdő újraélesztést kell végezni
b) el kell távolítani az áramforrást és utána pedig szív-tüdő újraélesztést végezni
c) az áldozatot kórházba kell szállítani

16. Mely beavatkozásokat kell az alábbiak közül alkalmazni, kígyómarás esetén:

a) bőr bemetszése vagy kimetszése a sérült rész környékén
b) szorítókötés alkalmazása a sérülés felett
c) seb kiszívása és ellenméreg adása

17. Akut mérgezést szenvedő páciens esetében, az elsősegélynyújtás a következőkből

áll:
a) gyomormosás és hánytatás
b) szonda levezetése a patkóbélbe és ellenszer adása
 c) mesterséges lélegeztetés és ellenszer adása

18. Akaratlagos mérgezés esetén, a gyomormosás elvégzéséhez szigorúan szükséges:

a) a páciens beleegyezése
b) a páciens bizalmának elnyerése
c) a lenyelt szer jellegének ismerése

19. Poszttraumás fülvérzés esetén, a sürgősségi beavatkozások az alábbiak:

a) fülmosás sóoldattal vagy desztillált vízzel
b) tampon helyi alkalmazása
c) bórax-glicerin oldat csepegtetése a fülbe

20. Maxillofaciális sérülések esetén, a felületes halántéki verőér ideiglenes

vérzésellállítása, az alábbiak közvetlen kompressziója révén történik:
a) preauricularis (fül előtti) régió
b) állkapocscsont alsó széle
c) nyaki verőerek

21. Mely tünetek jellemzőek a belső vérzésre:

a) sápadt és hideg bőr
b) izgatottság
c) fokozott szomjúság
d) közömbösség

22. A vérhányás a belső vérzés külső megnyilvánulása, az alábbiak révén:

a) piros színű, buborékos vér hányása
b) fekete színű vér hányása, (esetleg) ételmaradékokkal
c) fekete színű, fényes vér hányása

23. Az orrvérzés sürgősségi kezelése a következők révén történhet:

a) a beteg hanyatt fekvő testhelyzetbe helyezése
b) géztampon azonnali bevezetése az orrüregbe
c) tamponcsere óránként
d) orrszárnyak összenyomása az orrsövényre

24. A végtagtörés bizonyossági jelei a következők:

a) rendellenes mobilitás, krepitáció, csont folytonosságának megszakadása
b) a töréstől távolabbi mozgások közvetítésének hiánya, a régió deformációja
c) rendellenes mobilitás, krepitáció, funkcionális képtelenség

25. Törés esetében, az elsősegélynyújtás fő célkitűzése a baleset helyszínén:

a) a törés csökkentése
b) a szövődmények – bénulás, vérzés - megelőzése
c) ideiglenes rögzítés

26. Alsó végtag zárt törése esetén, a baleset helyszínén, az ápoló a következőket
alkalmazza:
a) törés korai és helyes csökkentése
 b) a törés alatti és feletti ízületek rögzítése improvizált eszközökkel
c) a fájdalom csillapítása
d) ideiglenes hemosztázis

27. Mitől függ egy bordatörés súlyossága:

a) törések száma
b) törések helye
c) mellkas rugalmassága

28. A törést szenvedett bal alsó végtag ideiglenes rögzítése érdekében, az ápoló a
következőképpen fog eljárni:
a) rögzíti a törést szenvedett bal alsó végtagot, a másik alsó végtagot használva
sínként
b) nem szükséges rögzítés
c) Cramer sínt használ

29. A gerinctörést szenvedett személy elsősegélynyújtása alkalmával, kerülendő a fejnek

a mellkasra való hajlása és a mellkasnak a hasra való hajlása, mivel az alábbiak
következhetnek be:
a) vérveszteség okozta sokk
b) fájdalmak fokozódása
c) gerincvelő zúzódása vagy elszakadása

30. A légzés- és keringésleállás tünetei, az alábbiak:

a) felületes légzés, filiformis pulzus, alacsony vérnyomás, tudatvesztés
b) mély légzés, felgyorsult pulzus, öntudatlan állapot
c) légzésleállás, pulzus hiánya, öntudatlan állapot, sápadtság, pupillatágulat,
záróizom ellazulás

31. Légzési újraélesztés esetén, az első intézkedés:

a) oxigén adása
b) légutak áteresztőségének biztosítása
c) befúvásos lélegeztetés

32. Mennyi a szív-tüdő újraélesztés alkalmazási határideje:

a) 3-4 perc
b) 8-10 perc
c) 20 perc

33. Szájból-szájba vagy szájból-orrba lélegeztetés céljából, a balesetet szenvedett

páciens a következő testhelyzetbe kell legyen helyezve:
a) jobb oldalt fekve
b) bármely testhelyzetben
c) hanyatt fekve, egy kemény felületen, a feje hiperextenzióban

34. Szív-tüdő leállás esetében, a szájból-szájba lélegeztetéssel egyidőben külső

szívmasszázst is kell alkalmazni. A mellkompresszió ritmusa felnőttek esetében a
következő kell legyen:
 a) 60-80/perc
b) 40-60/perc
c) 100-120/perc

35. Egyetlen újraélesztő esetén, a szív-tüdő újraélesztés érdekében alkalmazott

mesterséges lélegeztetés és külső szívmasszázs közötti arány, a következő kell
legyen:
a) 1 a 8-hoz
b) 2 a 15-höz
c) 1 a 2-höz

36. Mennyi ideig lesz megtartva a 2 a 15-höz ritmus:

a) a spontán légzés újrakezdéséig
b) a szívverések megjelenéséig
c) a spontán légzés újrakezdéséig és a szívverések megjelenéséig

37. A következő jelek közül, melyik nem jellemző a biológiai halálra, a balesetet
szenvedett pácienst újra lehetvén még éleszteni:
a) merev pupillatágulat
b) izomhypotónia (csökkent izomtónus) és cianotikus foltok
c) szívtevékenység jelei az EKG-n

38. A szív-tüdő újraélesztési intézkedések hatékonysága, a következők alapján

állapítható meg:
a) a pulzus megjelenése a főerek szintjén és mellkaskompresszió szinkron
megjelenése
b) pupillatágulat eltűnése
c) bőr újraszíneződése

39. Milyen testhelyzetbe kell helyezni az akut tüdőödémában szenvedő pácienst:

a) hanyatt fekve, a feje magasabb helyzetben mint a teste
b) hanyatt fekve, a feje lennebb mint a teste
c) ülő helyzetbe az ágy szélén, lelógó lábakkal

40. Az akut tüdőödéma esetében való sürgősségi beavatkozás érdekében, az ápoló a

következőket készíti elő:
a) érvágáshoz és oxigénterápiához használt eszközök
b) szíverősítő gyógyszerek
c) légcsőmetszésre szolgáló készlet

41. Sokkos állapotban, októl függetlenül, az alábbiak következnek be:

a) keringési és szöveti anyagcsere zavarok
b) veseműködési zavarok
c) légzészavarok

42. Az érrendszeri collapsus a következő függőségi megnyilvánulások révén ismerhető

fel:
 a) tehetetlen, aluszékony, sápadt és hideg bőrű, alacsony vérnyomású, filiformis
pulzusos páciens
b) izgatott, tachycardiás, hipertóniás páciens
c) aluszékony, verejtékező páciens

43. Mennyi ideig tart általában az angina pectoris roham:

a) 5 perc
b) 15 perc
c) 30 perc

44. A terhelés, izgalom, hideg miatt fellépő koszorúér eredetű fájdalom, melynek
időtartama 3-15 perc, s mely nitroglicerin hatására alábbhagy, az alábbiak esetében
jellemző:
a) angina pectoris
b) akut miokardiális infarktus
c) mitrális billentyű szűkület (sztenózis)

45. A légmell egyik tünete, az alábbi:

a) véres köpet
b) tompa mellkasi fájdalom
c) mellkas-mozgások hiánya légzés közben

46. Hanyadfokú kómára jellemző a csont-in- és bőrreflexek megtartása:

a) III-fokú mély kóma
b) I-fokú éber kóma
c) II-fokú tulajdonképpeni kóma
d) IV-fokú irreverzibilis kóma

47. Milyen testhelyzetben szállítható az eszméletlen, kómás páciens:

a) hanyatt fekve, párna nélkül
b) oldalt fekve vagy félig hason fekve
c) Tredelenburg

48. Melyik kóma esetében, lassú a megjelenés kezdeti szakasza:

a) cukorbetegség
b) agyvérzés
c) ciánmérgezés
d) urémia

49. Melyik idézheti elő a diabéteszes kóma megjelenését, az alábbi okok közül:
a) hosszan tartó böjtölés
b) vércukorcsökkentő kezelés leállítása
c) atropin adása

50. Milyen testhelyzetben kell az agykómás beteget szállítani:

a) hanyatt fekve
b) hason fekve
c) félig ülő helyzetben
 d) oldalt fekve

51. Mely jellegzetes tünetek előzik meg a meningeális eredetű kómát:

a) fejfájás, fotofóbia, tarkómerevség
b) féloldali bénulás, afázia
c) pszichomotoros izgatottság, légszomj

52. Mit jelez kóma esetében a féloldali bénulás:

a) agyhártya sérülés
b) agysérülés
c) gerincvelő sérülés

53. A meningeális szindróma sajátos jele a kóma keretében:

a) tarkómerevség
b) féloldali bénulás
c) magas vérnyomás

54. Élő idegentest fülbe jutása esetén, a sürgősségi beavatkozások az alábbiak lesznek:
a) olaj vagy glicerin csepegtetése a fülbe, és fülmosás Guyon fecskendővel
b) az idegen test kivétele csipesszel
c) fülmosás Guyon fecskendővel – desztillált vízzel

55. Idegentest nyelőcsőbe jutása esetén, a sürgősségi beavatkozások az alábbiak

lesznek:
a) hánytatás, az idegen test eltávolítása céljából
b) szájon át történő táplálkozás szüneteltetése
c) idegentest kivétele vagy lenyomása vak módszerrel