Friedrich Hasenöhrl 

( német: [ˈhaːzn̩øːɐ̯l] ; 1874. november 30. - 1915. október 7.) osztrák fizikus volt .

tartalom

• 1Élet
• 2Üreges sugárzás
• 2.1Magyarázatok
• 3Hasenöhrl és Einstein
• 4Ismert család
• {5Kiadványok
• d6Lásd még
• i7Megjegyzések és hivatkozások
s8További olvasás
•
l
• 9Külső linkek
a
y
s [ szerkesztés ]
Élet 
t
Friedrich
y Hasenöhrl 1874 - ben született Bécsben , Ausztriában és Magyarországon . Apja ügyvéd volt
és anyja egy kiemelkedő arisztokratikus családhoz tartozott. Miután elemi oktatás, tanult
ltermészettudományos és matematika a Bécsi Egyetem mellett Joseph Stefan (1835-1893) és a Ludwig
eBoltzmann (1844-1906). 1896-ban doktorált Franz-Serafin Exner- nél az "Üreg den
Temperaturkoeffizienten der Dielektrizitätskonstante a Flüssigkeiten és a Mosotti-Clausius'sche Formel"
m
címmel.
_Mellett dolgozott Heike Kamerlingh Onnes a Leiden a kis hőmérsékletű laboratóriumi, és ott is volt
barátságos kapcsolataikat HA Lorentz .
{
1907-ben Boltzmann utódja lett a Bécsi Egyetemen, az Elméleti Fizika Tanszék vezetőjeként. Számos
ekiváló tanítványa volt ott, és különösen jelentős hatást gyakorolt Erwin Schrödingerre , aki később
{m
megnyerte a fizikai Nobel-díjat a kvantummechanikához való hozzájárulásáért .
}
=
Amikor 1914-ben kitört a háború, azonnal önként jelentkezett az osztrák-magyar
hadseregbe. Oberleutnant ellen küzdött Tirol olaszai ellen . Megsebesült, helyreállt és visszatért az
{=
elejére. Ezt követően egy gránátot öltek meg 1915. október 7-én a Plaut-hegy (Folgaria) elleni
{támadásban 40 éves korában.
{}
}{
Üreges sugárzás [ szerkesztés ]
{
{}Fő cikk: Elektromágneses tömeg
{}
Mivel JJ
} Thomson 1881-ben, számos fizikus, mint Wilhelm Wien (1900), Max Abraham (1902)
és Hendrik Lorentz (1904) használt egyenleteket egyenértékű
{
{
{
}{
}{az úgynevezett " elektromágneses tömeg " számára, amely azt fejezi ki, hogy mennyi elektromágneses
}energia járul hozzá a testek tömegéhez. És Henri Poincaré (1900) implicit módon használt
expressziós m
{} = E / C  2 a tömege elektromágneses energia.
{Ezt a gondolatvonalat követve Hasenöhrl (1904, 1905) több, a sugárzást tartalmazó üreg inerciájával
{
foglalkozott.  [H 1] [H 2] Ez egy teljesen klasszikus származtatása (nem használ a speciális
{crelativitáselmélet) és használt Maxwell- egyenletet a nyomás a fény . Hasenöhrl az "egyenletes" tömegt
a
} tehetetlenséggel és az energia koncepcióval az egyenlet alapján kapcsolta össze: [H 1]
}^
,
{
{2
}
}
}
}
{
d
i
s
l
aahol μ a látszólagos tömeg, E 0 a sugárzási energia, és
{ a fény sebessége. Ezt követően
yhasználta a jelölést: [H 2]
d
s
i
t
,
s
y
l
l
ahol a
e hε 0 a sugárzási energia. Azt is megállapította, hogy ez az eredmény minden sugárzó testre
érvényes, azaz minden testnél, amelynek hőmérséklete> y 0 ° K. Ebből az eredményből Hasenöhrl-
s
m osztrák Tudományos Akadémia Haitinger-díjának ítélték oda . 1904-ben írta: [H 2]
t az 
t
Mivel az egyes testek hőtartalma részben sugárzó hőből áll, az üregen bemutatott
y
dolgok értelemszerűen érvényesek minden olyan testre, amelynek hőmérséklete
=
különbözik a 0 ° A-tól. a belső sugárzás határozzal meg, és ez mindenekelőtt a
hőmérséklettől függ. e
{
f
Ábrahám azonban azt mutatta, hogy Hasenöhrl számítása { a látszólagos tömegről hibás volt, így 1905-
rben kiadott egy másik papírt, ahol bemutatta Ábrahám kritikáját és korrigálta képletét: [H 3]
m
a
{
t
48
f
}
Ez ugyanaz volt a viszony (ahogy Hasenöhrl maga is megjegyezte), r mint az előzőekben
ismertetett elektromágneses tömeg képletnél. Hasenöhrl a eredményei (érintő nyilvánvaló tömeg és a
{
termodinamika) alkalmazásával üreg sugárzás jobban kidolgozták, k és bírálta a Kurd von
3Mosengeil (1906/7), aki már beépítették Albert Einstein „s relativitáselméletművében. Max
}Planck 1907- ben adta át a relativisztikus termodinamikát és a tömeg-energia egyenértékűséget az
{
}üreges sugárzással [1] [2] [3]
B
Néhány további dokumentumban (1907, 1908) [H 4] Hasenöhrl } tovább dolgozott az 1904-es munkáján,
c
és arra a következtetésre jutott, hogy új eredményei most } összhangban vannak Mosengeil és Planck
delméleteivel. Ugyanakkor panaszkodott arról, hogy Planck (1907) nem említette korábbi 1904-es
}
o
eredményeit (például a látszólagos tömeg függőségét a hőmérsékleten). 1908-ban{ Planck azt írta, hogy
t
Hasenöhrl 1907-es új megközelítésének eredményei valóban egyenértékűek d a relativitáséval. [4]
i
Ezt követően több szerző is elismerte Hasenöhrl-nek az 1904-es üreges sugárzással kapcsolatos
{eredményeit.
{ s
f d l
r„ F. Hasenöhrl
i először rámutatott arra, hogy a fekete a ”
test sugárzása tehetetlenséget mutat. 
s [5] y
{ l s -  Max Planck , 1909.
h Sugárzás a mozgó üregben . Ez az eset történelmi jelentőségű, mivel csak t elektrodinamikával
, kezelhető,
y relativitáselmélet nélkül is. Ekkor feltétlenül jön a lendülety és így a tehetetlenségi
s
„ tömeg felvétele a mozgó sugárzás energiájához. Érdekes, hogy F. Hasenöhrl l ezt az eredményt ”
v már at relativitáselmélet bevezetése előtt találták meg. Azonban következtetéseite néhány
a ponton y javították. A probléma teljes megoldását először K. v. Mosengeil adta. [6]
r l m -  Wolfgang Pauli , 1921
e e
Magyarázatok [ szerkesztés ]
p =
s
Ennek E eredménynek és a relativisztikus képlettől való eltérésnek különböző magyarázatai
az
i E
lvannak = . Enrico Fermi és mások azzal érveltek [7] [8], hogy ez a probléma az
oelektromágneses tömeg ún. Ez azt jelenti, hogy ha Hasenöhrl a relativitásnak / megfelelő módon
n m
c
számításaiba vette volna a héjat, akkor a 4/3 előfaktor 1 lett volna, így ígyc . Ezt nem tudta
_volna megtenni, mivel nem volt relativisztikus mechanikája, amellyel modellezheti a héjat.
^ ^
{
0 { {
} 2 2
} } }
} }
 Másrészről, Stephen Boughn és Tony Rothman 2011-ben [9] (és Boughn 2012-ben [10] ), akik
történetileg ismertették a probléma különböző megoldásait, azzal érveltek, hogy a fenti magyarázat
elégtelen. Miután megadta az üreges probléma teljes relativisztikus leírását és megoldását (az "állandó
fordulatszám" és "lassú gyorsulás esetén") írta:
... általánosabban azt az okot, amiért [Hasenöhrl] mindkét esetben helytelen eredményt ért
el, az az, hogy szigorúan a munkát és a kinetikus energiát hasonlítsa össze, ahogyan azt a
munka-energia elmélet követeli. Sajnos nem tudja, hogyan kell megfelelően kiszámítani az
energiát. Hasenöhrl különösen nem gondolja azt a tényt, hogy ha a radiátorok elveszítik az
energiát, akkor el kell veszteniük a tömegüket, ami az irónia elemeit tartalmazza, mert
éppen egy tömeg-energia viszony, amit megpróbál létrehozni. [...]
Végül mondjuk, hogy Fritz Hasenöhrl megpróbált legitim gondolkodási kísérletet próbálni,
és az akkori eszközökkel foglalkozott. Átmeneti időszak alatt dolgozott, és nem hozta létre
az új elméletet, amely ahhoz szükséges, hogy a problémát megfelelően és teljesen
megoldhassa. Mindazonáltal alapvető következtetései továbbra is érvényesek voltak, és
ehhez hitelt kell kapniuk.

Hasenöhrl és Einstein [ szerkesztés ]

Az elektromágneses tömeg (Hasenöhrléhoz hasonlóan) képletei hasonlóak voltak a tömeg-energia

egyenértékűséghez tartozó híres egyenlethez :
{
d
i
sAlbert Einstein kiadta 1905 szeptemberében az Annalen der Physik-ban - néhány kiadás után
Hasenöhrl
l közzétette az üreges sugárzás eredményeit. Az említett képletek hasonlósága miatt az
Einstein
a néhány kritikája az 1930-as évekig azt állította, hogy plagiarizálta a Hasenöhrl-t, gyakran
a 
y Deutsche Physik  antiszemitikával kapcsolatban .
sPéldául, Phillip Lenard 1921-ben jelent meg egy olyan dokumentumot, amelyben a "E = mc²"
telsőbbséget adta Hasenöhrlnek (Lenard is adta hitelt Johann Georg von Soldnernek és Paul
Gerbernek az általános
y relativitás bizonyos hatásairól ). [11] Azonban, Max von Laue gyorsan
megdönthető
l ezek az állítások azzal, hogy a tehetetlenségi elektromágnesesenergia régóta ismert,
mielőtt Hasenöhrl, különösen a munkái Henri Poincaré (1900) és Max Ábrahám (1902), míg a
eHasenöhrl csak használják az eredménye az üreges sugárzásra vonatkozó számítása. Laue folytatta
azt a kijelentést, hogy megalapozza aaz energia minden formájának tehetetlensége (a valódi tömeg-
{energia egyenértékűség) Einsteinre megy, aki az első, aki megértette ennek az egyenértékűségnek a
E
relativitással kapcsolatos mély következményeit. [12]

=
Ismert család [ szerkesztés ]

m
• Házas Ella Brücknerrel, és legalább egy ismert fia, Victor Hasenohrl (? - 1982), aki feleségül vette
cElizabeth Sayre-t (? - 1968)
• Victor Hasenohrl (? - 1982), aki feleségül vette Elizabeth Sayre-t (? - 1968), három gyermeke volt:
• ^Frederick Hasenohrl [elhunyt], aki feleségül vette Victoria-t? (? -?), akiknek két gyermekük volt:
• Gyermekek:
• Frederick
{ Hasenohrl (? -)
• Issca
2 (? -)
• Elizabeth
} Sayre Reich (1937-2015), aki házasodott Joseph D. Reich-nel (1928-2000), aki két
gyermeke volt:
}
• Gyermekek:
}
• Daniel S. Reich (1965-), aki Marylandben, Lutherville-ben él.
• Eric K. Reich (1966-), aki az Egyesült Államokban, Boydsben él.
• Margaret Hasenohrl (1942-), aki soha nem házasodott meg és lakik a Silver Spring, Maryland, USA-
ban.
 Kiadványok [ szerkesztés ]

Hasenöhrl papírai az üreges sugárzásról és a termodinamikáról

1. ^ Ugrás a következőre:a  b Zur Theorie der Strahlung beperter Körper (1904), Sitzungsberichte der Mathematisch-
naturwissenschaftlichen Klasse der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften, Wien. 113 IIa, 1039.

• Angol Wikiszótár fordítás: A mozgó testek sugárzáselméletéről .

2. ^ Ugrás fel:a  b c Zur Theorie der Strahlung bewegten Körpernben (1904), Annalen der Physik 15, 344-370.

• Angol Wikiszótár fordítás: A sugárzás elmélete a mozgó testekben .

3. ^ Zur Theorie der Strahlung a bewegten Körpernben. Berichtigung (1905), Annalen der Physik 16, 589-592).

• Angol Wikiszótár fordítás: A sugárzás elmélete a mozgó testekben. Javítás .

4. ^ Zur Thermodynamik bewegter Systeme és Zur Thermodynamik bewegter Systeme (Fortsetzung) (1907-1908),
Sitzungsberichte der Mathematisch-naturwissenschaftlichen Klasse der kaiserlichen Akademie der Wissenschaften,
Wien. 116 IIa (9): 1391-1405, 1907 és 117 IIa (2): 207-215, 1908 )

• Angol Wikiszótár fordítás: A mozgó rendszerek termodinamikájáról .

Lásd még [ szerkesztés ]

• Tömeg-energia egyenértékűség
• A különleges relativitás története

Megjegyzések és hivatkozások [ szerkesztés ]

1. ^ Miller, Arthur I. (1981). Albert Einstein különleges relativitáselmélete. Emergence (1905) és korai értelmezés (1905–
1911) . Olvasás: Addison – Wesley. 359–374. ISBN  0-201-04679-2 .
2. ^ Mosengeil, Kurd von (1907). " Theorie der stationären Strahlung in einem gleichförmich bewegten
Hohlraum ". Annalen der Physik . 327 (5): 867-904. Bibcode : 1907AnP ... 327..867V . doi : 10.1002 / és.19073270504 .
3. ^ Planck, Max (1907). " A mozgó rendszerek dinamikájáról ". Sitzungsberichte der Königlich-Preussischen Akademie der
Wissenschaften, Berlin . Erster. Halbband (29): 542-570.
4. ^ Planck, Max (1908). " Megjegyzések a cselekvés elvére és az általános dinamika reakciójára ". Physikalische
Zeitschrift . 9 (23): 828–830.
5. ^ Planck, Max (1915) [1909], " General Dynamics. Relativitás elve ", Eight előadások elméleti fizika , New York:
Columbia University Press
6. ^ Pauli, Wolfgang (1921), "Die Relativitätstheorie" , Encyclopädie der mathematischen Wissenschaften , 5 (2): 539–776 
Angolul: Pauli, W. (1981) [1921]. A relativitáselmélet . A fizika alapvető elmélete . 165 . Dover Kiadványok. ISBN  0-486-
64152-X .
7. ^ Fermi, E. (1923). "Sulla massa della radiazione in uno spazio vuoto". Rendiconti Lincei . 32 : 162–164.
8. ^ Mathpages: A tömegenergia egyenértékűségének másik levezetése.
9. ^ Stephen Boughn, Tony Rothman (2011): Hasenöhrl és a tömeg és energia egyenértékűsége , arXiv : 1108.2250
10.^ Stephen Boughn (2013). "Fritz Hasenöhrl és E = mc2". Európai Fizikai Lapok
H . arXiv : 1303,7162 . Bibcode : 2013EPJH ... 38..261B . doi : 10.1140 / epjh / e2012-30061-5 .
11.^ Lenard, P., J. (1921). "Vorbemerkung Lenards zu Soldners: Über die Ablenkung eines Licensstelers von seiner
geradlinigen Bewegung durch die Attraktion eines Weltkörpers, a welchem er nahe vorbeige;". Annalen der
Physik . 65 (15): 593-604. Bibcode : 1921AnP ... 370..593S . doi : 10,1002 / és p.19213701503 .
12.^ Laue, Mv, M. (1921). "Erwiderung auf Hrn. Lenards Vorbemerkungen zur Soldnerschen Arbeit von 1801". Annalen der
Physik . 66 (20): 283–284. Bibcode : 1921AnP ... 371..283L . doi : 10,1002 / és p.19213712005 .

További olvasmányok [ szerkesztés ]

• Lenard, Philipp, a tudomány nagyemberei. Lefordítva a második német kiadásból, G. Bell és fiai,

London (1950) ISBN 0-8369-1614-X 
• Moore, Walter "Schrödinger: Élet és gondolat" Cambridge-i Egyetem (1989) ISBN 0-521-43767-9 . 
 Külső linkek [ szerkesztés ]

A Wikiszolgáltatás eredeti munkái: 
Friedrich Hasenöhrl
A német Wikiszolgáltatáseredeti szövege a cikkhez kapcsolódik:
Friedrich Hasenöhrl
• Lebenslauf von Friedrich Hasenöhrl
• Karrier a Bécsi Egyetemen
• Katonai rekord
• BIBSYS : 90594602
• GND : 116513373
• ISNI : 0000 0000 8060 1690
• MGP : 83827
Hatósági ellenőrzés  • SNAC : w6wn4w7v
• SUDOC : 200389890
• VIAF : 8141500
• WorldCat identitások (VIAF-en
keresztül): 8141500

Kategóriák :

• 1874 születés
• 1915 haláleset
• A bécsi tudósok
• Osztrák fizikusok

Friedrich Hasenöhrl

Friedrich Hasenöhrl
30 November 1874
Born
Vienna, Austria-Hungary
7 October 1915 (aged 40)
Died
Vielgereuth, Welschtirol, Austria-Hungary
Residence Austria-Hungary
 Nationality Austro-Hungarian
Alma mater University of Vienna
Known for Cavity radiation
Scientific career
Fields Physicist
Institutions University of Vienna
Doctoral advisor Franz S. Exner
Karl Herzfeld
Doctoral students
Erwin Schrödinger
Friedrich Hasenöhrl (German: [ˈhaːzn̩øːɐ̯l]; 30 November 1874 – 7 October 1915), was
an Austrian physicist.

Contents

• 1Life
• 2Cavity radiation
• 2.1Explanations
• 3Hasenöhrl and Einstein
• 4Known family
• 5Publications
• 6See also
• 7Notes and references
• 8Further reading
• 9External links

Life[edit]
Friedrich Hasenöhrl was born in Vienna, Austria-Hungary in 1874. His father was a lawyer and his
mother belonged to a prominent aristocratic family. After his elementary education, he studied natural
science and mathematics at the University of Vienna under Joseph Stefan (1835–1893) and Ludwig
Boltzmann (1844–1906). In 1896, he attained a doctorate under Franz-Serafin Exner with a thesis titled
"Über den Temperaturkoeffizienten der Dielektrizitätskonstante in Flüssigkeiten und die Mosotti-
Clausius'sche Formel".
He worked under Heike Kamerlingh Onnes in Leiden at the low temperature laboratory, and there he
also was friendly connected with H. A. Lorentz.
In 1907 he became Boltzmann's successor at the University of Vienna as the head of the Department of
Theoretical Physics. He had a number of illustrious pupils there and had an especially significant impact
on Erwin Schrödinger, who later won the Nobel Prize for Physics for his contributions to quantum
mechanics.
When the war broke out in 1914, he volunteered at once into the Austria-Hungarian army. He fought as
Oberleutnant against the Italians in Tyrol. He was wounded, recovered and returned to the front. He
was then killed by a grenade in an attack on Mount Plaut (Folgaria) on 7 October 1915 at the age of 40.

Cavity radiation[edit]
Main article: Electromagnetic mass
Since J. J. Thomson in 1881, many physicists like Wilhelm Wien (1900), Max Abraham (1902),
and Hendrik Lorentz (1904) used equations equivalent to
{
\
d
i
s
p
l
afor the so-called "electromagnetic mass", which expresses how much electromagnetic energy
ycontributes to the mass of bodies. And Henri Poincaré (1900) implicitly used the expression m=E/c2 for
sthe mass of electromagnetic energy.
tFollowing this line of thought, Hasenöhrl (1904, 1905) published several papers on the inertia of a
ycavity containing radiation.[H 1][H 2] This was an entirely classical derivation (no use of special
lrelativity) and used Maxwell's equation for the pressure of light. Hasenöhrl specifically associated the
e"apparent" mass via inertia with the energy concept through the equation:[H 1]

\
m
,
_
m
=
{u
\e
where
m
f= μ is the apparent mass, E0 is the radiation energy, and {  the speed of light.
Subsequently,
r{} he used the notation: [H 2] \
a\= d
cf{ ,
i
r\ s
{afwhere hε0 is the radiation energy. He also concluded that this result p is valid for all radiating bodies, i.e.
48cr all bodies whose temperature is > 0°K. For this result Hasenöhrl
for l was awarded the Haitinger Prize of
}a
the Austrian Academy of Sciences. He wrote in 1904:[H 2] a
{c y
Since the heat content of every body partly consists of radiating heat, the things that we
38 have demonstrated at a cavity, are true mutatis mutandis for s every body whose
}{ t
temperature is different from 0° A.. In particular, every body must have an apparent mass
}{4 determined by the inner radiation, and which is thereforeyabove all dependent on the
\3} temperature. l
c}{ e
However,
d}3 it was shown by Abraham that Hasenöhrl's calculation for the apparent mass was incorrect,
so he published another paper in 1905, where he presented Abraham's { criticism and corrected his
o{}
formula to:[H 3]
t\} \
f\ m
{rc a
\ad t
This
fco was the same relation (as Hasenöhrl noted himself) as h the electromagnetic mass formula given
for
above.
rt Hasenöhrl's results (concerning apparent mass and thermodynamics)
f by using cavity radiation
was further elaborated and criticized by Kurd von Mosengeil (1906/7) r who already incorporated Albert
a{
Einstein's theory of relativity in his work. A broad outline of relativistic thermodynamics and mass-
{
cE a
energy equivalence using cavity radiation was given by Max Planck in 1907.[1][2][3]
_\ k
In
{f some additional papers (1907, 1908) [H 4]  Hasenöhrl elaborated further on his 1904-work and
concluded
h0r that his new results were now in accordance to the {theories of Mosengeil and Planck.
However, he complained about the fact that Planck (1907) did B not mention his earlier 1904-results (like
\}athe dependency of apparent mass on temperature). In 1908 Planck wrote that the results of Hasenöhrl's
,}cnew approach from 1907 were indeed equivalent to those of relativity. } [4]
\{ }
Afterwards, several authors gave credit to Hasenöhrl for his 1904 } achievements on cavity radiation.
v{
a\E That the black body radiation possesses inertia was first pointed out by F. Hasenöhrl.
“ ”
_ [5]
rm
ea{ — Max Planck, 1909.
pte Radiation in a moving cavity. This case is of historic interest, since it can be treated by
shm “ electrodynamics alone, even without relativity theory. Then one necessarily comes to ascribe ”
if} momentum and thus inertial mass to the moving radiation energy. It's interesting that this
lr}
oa{
nkc
^
_{
 result was already found by F. Hasenöhrl before the introduction of relativity theory. However,
his conclusions were in some points in need of correction. A complete solution of this problem
was first given by K. v. Mosengeil.[6]
— Wolfgang Pauli, 1921
Explanations[edit]

There are different explanations for this result and its deviation from the relativistic formula {
. Enrico Fermi and others argued[7][8] that this problem is analogous to the so-called 4/3 problem
\ of
electromagnetic mass. That is, if Hasenöhrl had included the shell in his calculations in a way d
i
consistent with relativity, the pre-factor of 4/3 would have been 1, so yielding { s could not
. He
have done this, since he did not have relativistic mechanics, with which he could \ model thepshell.
On the other hand, Stephen Boughn and Tony Rothman in 2011[9] (and Boughn d in 2012[10]),l who gave
a historical account of different solutions to the problem, argued that the above i explanationais
insufficient. After providing a complete relativistic description and solution of the y (in the
s cavity problem
"constant velocity case" and "slow acceleration case"), they wrote: p s
{
\ ... more generally the reason he [Hasenöhrl] achieved an incorrect result t
l on both occasions
d a as the work-
is that he wants to rigorously equate the work performed to kinetic energy, y
energy theorem demands. Unfortunately, he does not know how to properly y computelthe
i
energy. In particular, Hasenöhrl does not conceive of the fact that if thesradiators are losing
e
s energy, they must be losing mass, which contains an element of irony because it is
p precisely a mass-energy relation that he is trying to establish. [...]
t
l Let us end by saying that Fritz Hasenöhrl attempted a legitimate thought y experiment E and
a l
tackled it with the tools available at the time. He was working during a transition = and
period
y did not create the new theory necessary to allow him to solve the problem e correctly andm
s completely. Nevertheless, his basic conclusion remained valid and for that he should cbe
given credit. m ^
t
y = {
l E 2
Hasenöhrl
e and Einstein[edit] / }
c }
\ formulas for electromagnetic mass (like those of Hasenöhrl's) were similar
The ^ to the famous equation
for mass–energy
d equivalence: {
i 2
s }
p }
lpublished by Albert Einstein in September 1905 in the Annalen der Physik —a few editions after
aHasenöhrl published his results on cavity radiation. The similarity between those formulas led some
ycritics of Einstein, up until the 1930s, to claim that he plagiarized the formula from Hasenöhrl, often in
sconnection with the antisemitic Deutsche Physik.
tAs an example, Phillip Lenard published a paper in 1921 in which he gave priority for "E=mc²" to
yHasenöhrl (Lenard also gave credit to Johann Georg von Soldner and Paul Gerberin relation to some
leffects of general relativity).[11] However, Max von Laue quickly rebutted those claims by saying that the
inertia
e of electromagnetic energy was long known before Hasenöhrl, especially by the works of Henri
Poincaré (1900) and Max Abraham (1902), while Hasenöhrl only used their results for his calculation on
cavity radiation. Laue continued by saying that credit for establishing the inertia of all forms of
{energy (the real mass-energy equivalence) goes to Einstein, who was also the first to understand the
E
deep implications of that equivalence in relation to relativity.[12]
=
m
c
^
{
2
}
}
}
 Known family[edit]
•Married Ella Brückner and had at least one known son, Victor Hasenohrl (? - 1982) who married
Elizabeth Sayre (? - 1968)
•Victor Hasenohrl (? - 1982) who married Elizabeth Sayre (? - 1968) had three children:
•Frederick Hasenohrl [deceased] who married Victoria ? (?-?) who had two children:
•Children:
•Frederick Hasenohrl (?- )
•Issca (?- )
•Elizabeth Sayre Reich (1937-2015) who married Joseph D. Reich (1928-2000) who had two children:
•Children:
•Daniel S. Reich (1965- ) who lives in Lutherville, Maryland, USA.
•Eric K. Reich (1966- ) who lives in Boyds, Maryland, USA.
•Margaret Hasenohrl (1942- ) who never married and resides in Silver Spring, Maryland, USA.

Publications[edit]
Hasenöhrl's papers on cavity radiation and thermodynamics

1. ^ Jump up to:a b Zur Theorie der Strahlung bewegter Körper (1904), Sitzungsberichte der mathematisch-
naturwissenschaftlichen Klasse der kaiserlichen Akademie der Wissenschaften, Wien. 113 IIa, 1039.

• English Wikisource translation: On the Theory of Radiation of Moving Bodies.

2. ^ Jump up to:a b c Zur Theorie der Strahlung in bewegten Körpern (1904), Annalen der Physik 15, 344-370.

• English Wikisource translation: On the Theory of Radiation in Moving Bodies.

3. ^ Zur Theorie der Strahlung in bewegten Körpern. Berichtigung (1905), Annalen der Physik 16, 589-592).

• English Wikisource translation: On the Theory of Radiation in Moving Bodies. Correction.

4. ^ Zur Thermodynamik bewegter Systeme and Zur Thermodynamik bewegter Systeme (Fortsetzung) (1907-1908),
Sitzungsberichte der mathematisch-naturwissenschaftlichen Klasse der kaiserlichen Akademie der Wissenschaften,
Wien. 116 IIa (9): 1391-1405, 1907 and 117 IIa (2): 207-215, 1908)

• English Wikisource translation: On the Thermodynamics of Moving Systems.

See also[edit]
•Mass–energy equivalence
•History of special relativity

Notes and references[edit]

1. ^ Miller, Arthur I. (1981). Albert Einstein’s special theory of relativity. Emergence (1905) and early interpretation (1905–
1911). Reading: Addison–Wesley. pp. 359–374. ISBN 0-201-04679-2.
2. ^ Mosengeil, Kurd von (1907). "Theorie der stationären Strahlung in einem gleichförmich bewegten Hohlraum". Annalen
der Physik. 327 (5): 867–904. Bibcode:1907AnP...327..867V. doi:10.1002/andp.19073270504.
3. ^ Planck, Max (1907). "On the Dynamics of Moving Systems". Sitzungsberichte der Königlich-Preussischen Akademie
der Wissenschaften, Berlin. Erster. Halbband (29): 542–570.
4. ^ Planck, Max (1908). "Notes on the Principle of Action and Reaction in General Dynamics". Physikalische
Zeitschrift. 9 (23): 828–830.
5. ^ Planck, Max (1915) [1909], "General Dynamics. Principle of Relativity", Eight lectures on theoretical physics, New York:
Columbia University Press
6. ^ Pauli, Wolfgang (1921), "Die Relativitätstheorie", Encyclopädie der mathematischen Wissenschaften, 5 (2): 539–776 
In English: Pauli, W. (1981) [1921]. Theory of Relativity. Fundamental Theories of Physics. 165. Dover
Publications. ISBN 0-486-64152-X.
7. ^ Fermi, E. (1923). "Sulla massa della radiazione in uno spazio vuoto". Rendiconti Lincei. 32: 162–164.
8. ^ Mathpages: Another Derivation of Mass-Energy Equivalence.
9. ^ Stephen Boughn, Tony Rothman (2011): Hasenöhrl and the Equivalence of Mass and Energy, arXiv:1108.2250
10.^ Stephen Boughn (2013). "Fritz Hasenöhrl and E = mc2". European Physical Journal
H. arXiv:1303.7162. Bibcode:2013EPJH...38..261B. doi:10.1140/epjh/e2012-30061-5.
11.^ Lenard, P., J. (1921). "Vorbemerkung Lenards zu Soldners: Über die Ablenkung eines Lichtstrahls von seiner
geradlinigen Bewegung durch die Attraktion eines Weltkörpers, an welchem er nahe vorbeigeht;". Annalen der
Physik. 65 (15): 593–604. Bibcode:1921AnP...370..593S. doi:10.1002/andp.19213701503.
12.^ Laue, M.v., M. (1921). "Erwiderung auf Hrn. Lenards Vorbemerkungen zur Soldnerschen Arbeit von 1801". Annalen
der Physik. 66 (20): 283–284. Bibcode:1921AnP...371..283L. doi:10.1002/andp.19213712005.

Further reading[edit]
•Lenard, Philipp, Great Men of Science. Translated from the second German edition, G. Bell and sons,
London (1950) ISBN 0-8369-1614-X
•Moore, Walter "Schrödinger: Life and Thought" University of Cambridge (1989) ISBN 0-521-43767-9.

External links[edit]
Wikisource has original works written by or about:
Friedrich Hasenöhrl
German Wikisource has original text related to this article:
Friedrich Hasenöhrl
•Lebenslauf von Friedrich Hasenöhrl
•Career at University of Vienna
•Military record