20.

tétel
A hallássérülés: A hallószerv valamely részének veleszületett vagy szerzett sérülése, mely az
éptől eltérő hallásteljesítményt eredményez. A még éppen meghallott hangoknak az
észlelése mutatja meg a hallásküszöböt. A hallássérülés mértékétől függően a
hallásküszöb megemelkedik.
A hallássérülés gyűjtőfogalom, ide tartoznak a nagyothallók, a siketek és a cochleáris
implantátumot viselők.

A hallássérültek csoportosításának szempontjai:

1.Idegi jellegű hallássérülés: A belső fülben lévő csiga (Cochlea) szőrsejtjeit és az agyhoz
vezető idegrostokat érinti a károsodás.
Tünetek csökkentése hallókészülékkel, hallásneveléssel, műtéttel lehetséges.
Hallássérülés oka:
 Öregedés
 Öröklődés
 Szerzett:
o Túlzott zajexpozíció
o Vírusos fertőzések, pl.: kanyaró, mumpsz
o Ototoxic gyógyszerek, amelyek károsítják a hallást
o Agyhártyagyulladás
o Diabétesz
o Stroke
o Kifejezett magas, elhúzódó láz
o Meniere-betegség
o Akusztikus daganatok
o Sérülés

2. Vezetéses hallássérülés
Lehet: eseti vagy maradandó.
Általános oka a külső vagy a középfül zavarai, vagyis a hangvezető rendszer károsodása.
Konkrétabban az okai lehetnek:
 A hallójárat, középfül fertőzése
 Folyadék a középfülben
 Fülzsír kirakódása
 Szokatlan daganatok vagy tumorok a fülben
 Otosclerosis, rendellenes csontkinövés a középfülben
Jellemzői: gyenge, halvány hang észlelés. Orvosilag valamint műtéti úton jól kezelhető.

3. Kevert hallássérülés
Néhány embernél mind a két típusú hallássérülés jelen van.
A hallássérülés gyakran fokozatosan alakul ki és nem azonnal észlelhető az érintett személy
számára.
 20.tétel
A hallássérülés súlyosságának meghatározása, decibel (dB) alapján, a következő:
 Enyhe: 25-40 dB hallásveszteség
 Közepes: 40-60 dB hallásveszteség
 Súlyos: 60-90 dB hallásveszteség
 Átmeneti sáv a súlyos nagyothallás és a siketség között: 90-110 dB hallásveszteség
 Siketség: 110 + dB hallásveszteség
A hallásveszteség lehet egyoldali, vagy kétoldali, annak mértéke szerint pedig beszélhetünk
nagyothallásról, illetve siketségről:
Nagyothallók: akiknek a hallásküszöb értéke mindkét fülön 30-70 dB között van.
A nagyothallók között vannak enyhe, középsúlyos és súlyos fokú hallássérültek.
A nagyothallókat segíti a beszédben hallásmaradványuk. Hallókészülékek igénybevételével
tudnak kommunikálni
Siketek: akiknek a hallásküszöb értéke mindkét fülön 70dB felett van, továbbá nem
rendelkeznek hasznosítható hallásmaradvánnyal. A siket embereknek a jelnyelv segít az
önkifejezésben, számukra speciális oktatási intézményeket tartanak fent, ahol a beszédre is
tanítják őket.
Keletkezési időpontja szerint is csoportosíthatjuk:
A hallássérülés kialakulásának időpontja fontos, mert ez meghatározza nyelvhasználatukat és
kommunikációs képességüket.
Prelingvális,nyelvelsajátítás előtti: a hallás sérülés miatt a szókincs spontán gyarapodása
akadályozott, külön tanítást igényel. Jelentős szerepe van a jelnyelvnek.
Posztlingvális, nyelvelsajátítás utáni. A beszéd fejlesztése támaszkodhat a hallássérülés előtt
megszerzett szókincs

A hallás hiányának következményei, hatásai a személyiségfejlődésre

 A hallássérülés következménye a nyelv, a beszéd elsajátításának zavara vagy a beszéd
hiánya. A hallássérülés a meglassúbbodott nyelvfejlődésen túl az artikulációt (a helyes
kiejtés), a prozódiai elemeket (hangsúly, hanglejtés, ritmus, tempó, dinamika), a
szókincsetés a grammatikát is érinti.
 A hallássérülés másodlagos következményei:
o szociális alkalmazkodás területét érintik.
o a súlyos fokú hallássérültek gyakran nem értik a körülöttük zajló eseményeket
o tájékozódó magatartásukra jellemző az időnkénti jobbra, balra, hátra
tekintgetés.
o a siket ember számára hiányoznak a környezetből jövő szóbeli háttér
információk és a magatartást szabályozó verbális utasítások, szabályok. Ezért
gyakran nem érti a körülötte zajló eseményeket, s a környezet számára
teherként jelentkezik az állandó félreértések tisztázása, az állandó magyarázás,
meggyőzés.
 A súlyos fokú hallássérülés negatív szociális következményei lényegesen
csökkenthetők a nyelvi kompetencia kialakításával, fejlesztésével.
20.tétel
 20.tétel
Kommunikációs csatornák a hallássérültek kommunikációjában
A hallássérültek nem hangok, hanem jelnyelv, szájról olvasás, testbeszéd, szemkontaktus
útján kommunikálnak
Jelnyelv: a vizuális kódrendszer legfejlettebb formája, melyet elsősorban a siket emberek
használnak. A jelnyelvnek is van egy sajátos hangtana, alaktana és mondattana
Szájról olvasás: az a technika, amivel az alkalmazója vizuálisan, a szájmozgások alapján
ismeri fel a beszédet. Az így látható mozgássorozat a szájkép.
Testbeszéd: nem verbális jelek használata.
Fajtái: mimika, vokális kommunikáció, tekintet, mozgásos kommunikáció, testtartás, térköz.
Szemkontaktus: a szemünkkel úgymond hívjuk egymást, nézve "mutatunk" egy tárgyra,
személyre stb.

A hallássérültek gondozása, nevelése:

 Csak a rendszeres hallókészülék viselés során tud elkezdődni az a folyamat amely segíti a
hangokra való felfigyelést, a differenciálást, a hangokkal teli világ felé fordulást.
 információk szerzésében nagy szerepet játszik a vizuális csatorna, ezért a látás védelme, a
szemészeti ellátás a fülészeti gondozással azonos fontosságú.
 folyamatos audiológiai ellátás
 a hallásukat a hangos beszéd kialakulása után elvesztett tanulók esetében fontos a
mentálhigiénés gondozás, a pszichológiai ellátás.
 A fogalmi gondolkodás fejlődésére és a lelki élet egészére kihat a szakszerű
hallásfejlesztés, a meglévő hallásmaradvány aktivizálására alapozva, a technikai
lehetőségek felhasználásával.
 A helyes ejtés kialakítása gyógypedagógiai módszerekkel történik.(szurdologopédia –
tükör alkalmazása, tapasztalati tanítás, Hangok könyve) A beszéd-, nyelvtanulási és egyéb
tanulási zavar tüneteit mutató tanulók komplex korrekciója az iskoláztatás végéig
szükséges.
 Hallássérült fejlesztése:
o hallásfejlesztés
o a hangos beszéd használatának építése:
o beszédértés fejlesztése
o szájról olvasás készség fejlesztése
o érthető kiejtésre nevelés
o legalább 3-400 szó
 Speciálisan a hallássérültek számára kitalált, saját készítésű, egyénre szabott eszközök:
Napló, egyéni lexikon

Kiemelt egészségügyi feladatok:

A hallókészülék kisméretű hangerősítő berendezés, melyhez egy gondozószett is tartozik.
ennek a részei: Pumpa, párátlanító készülék, szárító kapszulák vagy patronok. A
készülékben lecsapódó pára és nedvesség eltávolítására napi szinten használatos
eszközök.
 20.tétel
Az elemmérővel megállapítható az elem állapota. Amennyiben az elem már nem teljes
kapacitással működik, az kihat a hallás minőségére, amelynek következtében a
hangerő csökken. Fontos, hogy a pedagógus is rendelkezzen tartalékelemmel az
azonnali csere végett.
A sztetoklippel ellenőrizhető a hallókészülék működése. Ha a gyermek viselkedése
megváltozik, akkor a pedagógus gondolhat arra, hogy a készülék elnémulása történt.
Sejtését sztetoklippel ellenőrizheti.
Cochlea implant Műtéti eljárással ültetik be az elektródákat, amelyek a csiga elhalt
szőrsejtjeinek működését pótolják. Két részből áll:
 Belső egység: implantátum, a koponyába beépített vevő és a csigába vezetett
elektróda, amelyet műtét során helyeznek be.
 Külső egység: mikrofon, beszédprocesszor, a fejen mágnessel rögzített adótekercs.
A beszédprocesszor beállítását a műtétet követően gyakrabban, későbbiekben félévente
szakemberek végzik. Működésüket tölthető akkumulátorok, illetve elemek biztosítják.
FM rendszerű adó-vevő készülék: Az adó-vevő egy mikrofonnal ellátott adóból – amit a
beszélő visel – és egy vevőből áll, amely a hallássérült gyermek hallókészülékéhez
csatlakozik. Az adó egyadott frekvenciasávon sugározza a jeleket a hallássérült
gyermek vevőjéhez. A gyermek a vevőn beállíthatja, hogy csak az adó mikrofonjába
beszélő hangját hallja, vagy egyszerre működjön a hallókészülék mikrofonja és az
adóé is. Az adó hatótávolsága kb. 30 m. Ez a technikai eszköz nem erősít, hangátvitel
a szerepe, ugyanakkor hatékonyabbá teszi az erősítést. Alkalmazásánál a tanárnak
lehetősége van olyan tanulásszervezési módokat is választani, amelyeknél nem kell
figyelembe vennie azt, hogy milyen távol van a gyerektől. Mivel ez egy elektonikai
eszköz, tölteni kell.
Fül higiénéje: fülkagyló és külső hallójárat tisztán tartása, a váladék eltávolítása ameddig az
ujjbegy beér.