22.

tétel
Noha a szóbeli tétel továbbra is a beszédfogyatékosságról kérdez, a kifejezés elavult. Nyelvi
fejlődési késés, nyelvi fejlődési zavar a jelenlegi terminológia.
Súlyosság szerint megkülönböztetnek beszédhibákat, beszédzavarokat és
beszédfogyatékosságot.
Beszédhiba: a beszéd valamely tényezőjének enyhébb zavara, a beszédbeli akadályozottság
legenyhébb formája. Ide tartoznak a beszédhangok képzésének eltérései, amikor a hiba
hátterében a
beszéd és a nyelvi fejlődés lassúsága, a beszédszervek ügyetlensége, a hallási észlelés
gyengesége
valószínűsíthető. Tünetei a hangzó beszéd artikulációs hibáiban, a nyelv érési folyamatainak
lassúságában nyilvánulnak meg. A beszédhibás gyermekeket célszerű logopédiai kezelésben
részesíteni, eredményesen fejleszthetők.
Élettani beszédhibák: az ép gyermekek beszédfejlődésének hároméves kor körül megjelenő
fejlődési
jelenségei. Az élettani beszédhibák különösebb kezelés nélkül rendeződnek.
Élettani pöszeség
Élettani dadogás
Beszédzavar: elsősorban a beszédszervi központ fejlődési és működési akadályozottsága
következtében jön létre, ami egyidejűleg érinti a kommunikációs teljesítmények több
területét, a
hangzó-kifejező beszédet és a nyelvi működést is. Hátterében sok ok állhat, a tünetei pedig
különféle
kombinációkban, különböző életkorban jelennek meg, és általában hosszan fennmaradnak. A
beszédzavarok közé tartoznak a korán feltűnő beszédfejlődési elmaradások, majd a beszéd
alakulásának későbbi szakaszában fellépő artikulációs és ritmuszavarok, valamint a nyelvi
fejlettség
eltérései. A fejlesztés logopédus vezetésével történik
A beszédfogyatékosság: a beszéd- és nyelvi teljesítmények súlyos zavarai, amelyeknek a
hátterében
elsősorban biológiai, funkcionális okok állnak, és csak intenzív, szakszerű segítségnyújtással
javítható.
A beszédfogyatékosság megjelenhet a beszédfejlődés kiterjedt és hosszan tartó
elmaradásában, a
beszédfolyamatosság, a beszéd- és hangképzés sérüléseiben, valamint az olvasás, írás
megtanulásának
és alkalmazásának akadályozottságában. Kizárólag azt a személyt tekintjük
beszédfogyatékosnak, akit
a szakértői bizottság a komplex vizsgálata alapján annak minősít. Az érintett nyelvhasználati
terület
alapján megkülönböztethetünk receptív és expresszív zavarokat.
Specifikus beszéd-nyelvfejlődési zavar: A nyelvi fejlődés elmaradása számos fejlődési zavar
vagy
szindróma velejárója lehet. Ide tartoznak az értelmi fogyatékossággal járó fejlődési zavarok,
pl. a
Down szindróma, a hallássérülés és az autizmus.
 22.tétel
Ebben az esetben specifikus beszéd-nyelvifejlődési zavarokról beszélünk. Ezek „olyan
zavarok,
melyekben a nyelvelsajátítás normál folyamata már a kora életszakaszban zavart szenved. A
zavar nem
tulajdonítható közvetlenül neurológiai vagy beszéd illetve, érzékszervi károsodásnak, vagy
környezeti
okoknak”.
Okai:
A beszédhibáknak többféle oka is lehet, amik külön-külön, vagy akár együtt is
jelentkezhetnek.
Lehetnek a rossz minta követésének következményei, vagy szervi, funkcionális okai is. A
szervi okok
érinthetik a hallást, a beszélőszerveket vagy az agyi beszédfeldolgozó és beszédet irányító
központokat. Az agyi központokat érintő okokat központi, a többi szervvel és
beidegződésükkel
kapcsolatos okokat periférikus okoknak nevezik. Mindegyik lehet veleszületett, vagy szerzett.
Okozhatja fizikai bántalom, fertőzés, mérgezés, gyógyszerek, keringési zavarok, az
idegpályák
károsodása, és általában minden, ami rossz hatással van a beszélőszervekre, a hallásra és a
megfelelő
agyi központokra.
Beszédzavarok típusai:
Kiejtési zavarok:pöszeség; raccsolás, selypítés, orrhangzós beszéd
Beszédritmus zavarok: hadarás, dadogás, pattogás, skandálás, mutizmus
Hangképzési zavarok: diszfónia és fonaszténia
Kapcsolódó nyelvi zavarok: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia
Általános beszédzavarok: fejlődési diszfázia, afázia
A különféle beszédzavarok keveredhetnek is, és nem mindig lehet eldönteni, hogy melyik az
elsődleges.
Integráció lehetőségei:
Alapvetően bármilyen intézménybe járhat beszédfogyatékos, de ez mindig személyre szabott.
A beszédhibák, zavarok és fogyatékosság esetén alkalmazott nevelés, oktatás, gondozás
sajátosságai, speciális eszközei:
Attól függően, hogy milyen állapottal állunk szemben más-más terápia alkalmazandó,
speciális
eszközökkel.
A hangadás rendellenessége: diszfónia esetén a Disztonométre alkalmazandó, amely: speciális
műszer
a diszfónia-terápia számára szerkesztve. A műszer a beteg beszédszerveinek mozgását
érzékelve színes
kijelzőn mutatja, hogy az adott hang képzése megfelelő volt-e vagy nem (préselt, erőltetett).
Segítségével a betegek maguk is tudnak gyakorolni, hiszen egyértelmű visszajelzést kapnak
beszédteljesítményükről. A készülék tartozékai: alapgép, amelybe a kijelzőt építették,
nyakpánt, amely
a gége és hangszalag működését érzékeli, mikrofon, amely a hangminőséget érzékeli.
 22.tétel
Afázia esetén pl – Bliss-jelkártyák
Az artikuláció zavarai esetén Fonetikai tükör, Rau-féle S-vas
Kiemelt higiénés feladatok a logopédiai munkában
A logopédiai foglalkozások végeztével az eszközök, a tükör, az asztal, a helység megfelelő
tisztántartásáról kell gondoskodni. A már említett Speciális logopédiai szondákat mint pl a
Rau-féle S-
vas sterilizálni kell. A foglalkozáson használt spatulákat, fogvájókat veszélyes hulladékként
kell
kezelni.
A beszédfogyatékosság hatása a személyiség fejlődésére
A beszédében sérült gyermek fogalmi gondolkodása nagyon merev lehet, magatartási zavar
alakulhat
ki.