Proszeminárium

Tudományos megismerés és kritikus gondolkodás – 1.

diasor
A kritikus gondolkodás
A babona
• Ok-okozati összefüggés tulajdonítása valamilyen
dolognak olyankor, amikor erre nincs bizonyíték.
• Nem csak a tudományos, de még a vallásos
megismeréssel is szemben áll. A mágikus
világfelfogáshoz tartozik.
• A kritikus (tudományos) megközelítés mindig
rákérdez, hogy mire alapozzuk a kijelentéseinket.
„A tudomány semmiben sem
biztos”
• Így van, de…
• …ez nem a szégyene, hanem az erénye.
• Valóban csak „tapogatózik” az igazság után, de ezt
megalapozottan és jól meghatározható
pontossággal teszi.
• A tudomány „tanul”: pontosítja önmagát, és ki is
gyomlálja azt, amiről belátja, hogy nem tartható.
Erre jó a szakdolgozat-írás
• Akkor lesz jó a szakdolgozat, ha azt kritikusan, minden
kijelentésünket alátámasztva, magunkat és a
szakirodalmat is elvárt szinten ellenőrizve írjuk.
• Erről szól a proszeminárium több órája, és a
szakdolgozati konzultáció.
• Az ellenőrzött ismeretszerzés, a tudományos
megközelítés magasabb szintű problémamegoldást tesz
lehetővé, mint a hétköznapi vagy az egyszerű szakmai
megismerés, gondolkodás. Az ilyen gondolkodás
kialakításában jobb az egyetemi, mint az alsóbb szintű
oktatás.
• De a tudományos gondolkodásról majd a következő
szemináriumokon lesz bővebben szó.
Kritikus gondolkodás
• Érvelés: álláspont kialakítása, mások álláspontjának
megismerése, az ezeket alátámasztó érvek kialakítása,
értékelése (mérlegelése)
• Logikai szabályok követése
• Az érv számít, nem az érvelő személye (objektivitásra
törekvés)
• Pszichológiai ismeretek alkalmazása: saját és magunk
pszichológiai működésének, torzításainak figyelembe
vétele
• Tudományos elvek ismerete és alkalmazása
• A gyakorlatban pedig: semmit ne higgyünk el vizsgálat
nélkül, és mindig keressünk hibákat, javítási,
fejlesztési lehetőségeket