Arany János –A nagykőrösi balladák

Arany János 1817-ben született Nagyszalontán és 1882-ben hunyt el Pesten. Arany

Jánost, irodalmunk legkiemelkedőbb epikus költőjét, a balladaírás Shakespeare-je és a magyar
nyelv legnagyobb mestereként is emlegetik.
A magyar műballadát Arany János emelte világirodalmi szintre, a skót és a székely
népballadákat tekintette mintaként. Nagykőrösi éveknek Arany János-i pálya 1853—1860-ig
tartó szakaszát szokás nevezni. Sokak szerint balladái a legjobban szerkesztett, legértékesebb
és egyben legvirtuózabb művei. A szövegek célja a nemzeti öntudat, a nemzeti erkölcs
erejének ébrentartása és fokozása, a nemzeti egység erősítése.
Ballada műfaji meghatározás: epikus műfaj, mindhárom műnem sajátosságait magán viseli. A
cselekménye sűrített, a történet elbeszélésmódja szaggatott, s az események nagy része drámai
párbeszédekből vagy lírai monológokból áll. „ tragédia, dalban elbeszélve.”

Arany balladáiban egyedi-egyéni jellemeket, sorsokat ábrázol, s különös gondot fordít a

lélektani indokoltságra. Balladáiban a jellem- és a lélekábrázolás realizmusára, s az emberi tudat
bonyolultabb, drámaibb, sőt, tragikusabb folyamatainak bemutatására törekszik. Ez a törekvése együtt
jár a népiesség ábrázolási lehetőségeinek, egész témakörének kiszélesítésével.

A népiesség tehát új érvénnyel támad föl Arany ballada-korszakában; ez az új érvény változott

jelleget, hangnemet, stílust – és eszmeiséget is hoz magával.

A BALLADÁK CSOPORTOSÍTÁSA:
A., Téma szerint: -TÖRTÉNELMI BALLADÁK:
 Történelmi: -példaállítás. A nagykőrösi ballada-korszak zömét a történelmi tárgyú
balladák alkotják. Legsajátosabb balladái mondanivalóját a történelmi tematikában
leli meg Arany. A történelmi balladák igazi célzata a kor politikai viszonyaira
irányul; ezek a balladák a szabadságharc, illetve az önkényuralom korának nemzeti –
össznemzeti közvéleményéhez szólnak. Arany ezt a célzatot néha a forma, a
hangnem nemzeti-népi sajátságaival is kidomborítja. Olyan szituációkat emelnek
ki, amellyek párhuzamba állíthatók a saját korával. Ezek a szövegek nemzeti
múlton keresztül a jelenhez szólnak. pl: Mátyás anyja, Török Bálint
 Lovagi, hősies ballada: pl: A walesi bárdok, V.László, Szondi két apródja

-NÉPI BALLADA:
 Népi életet feldolgozó: ezek a balladák lélektani jellegű művek,
középpontjában a bűn és a bűnhődés áll. Arany szerint a bűn magával
hordozza a büntetést, ami a személyiség széthullásával jár. Ezek a balladák
arról szólnak, hogyan viszi hősüket őrületbe a bűntudat, miképpen roppannak
össze a lelkiismeret súlya alatt, s hogy ez a bűnetetés kegyetlenebb a földi
bíráskodás minden ítéleténél.

A legfontosabb témák: Elnyomáshoz való viszony, zsarnokság természetrajza, a

hazához eszmékkel való hűség, költők és értelmiségiek feladata
B., Szerkezet szerint:

 lineáris vagy egyenes vonalú (egy szálon futó cselekmény)

 körkörös v. keretes (visszatérő kezdő motívum)
 egy-vagy többszólamú –párhuzamos (két szálon futó cselekmény)

1.Ágnes asszony
 Az 1853-ban keletkezett Ágnes asszony a nagykőrösi balladák sorába tartozik.
 Témája: népies (helyszín, alakok).
 Szerkezete: körkörös (visszatéró kezdő motívum)
 A mű lélektani ballada. Középpontjában a bűn és bűnhődés kérdése áll.
A lelkiismeret elől menekülni képtelen személyiség megőrülésének útját kíséri
nyomon a történet. A büntetés igazi súlya nem a törvény által kiszabható
megpróbáltatás, hanem a kitörölhetetlen emlékezet gyötrelme.
A főhős lelkiállapotán van a hangsúly.
 Ágnes asszony története hétköznapi bűnügyi történet. A balladai szaggatott és
kihagyásos történetelmesélési technika következménye, hogy csak utalásokból
tudhatjuk meg Ágnes asszony férjének meggyilkoltatását. Ez az ún. „balladai
homály" eredményezi, hogy nem a gyilkosság, hanem annak következménye
lesz a történet lényege. Arany megelőzi korát ezzel a balladával is, ugyanis
felfedezi, hogy mekkora ereje van a tudatalattinak.

A ballada részletes elemzése:

- Cím: a főszereplőt, a központi figurát nevezi meg
- Szerekezeti egységek:
I. 1-4. versszak: Ágnes asszony a patakparton mos és közben bizonyos
szavakat mondogat, melyek arra utalnak, hogy valami titkos, talán
bűnös dolog történt. Ágnes asszony válaszainak értelmezése:
megtévesztő félrevezetés és beteges rögeszme előjelei
II. 5-19.versszak: Kiderül Ágnes asszony bűne. Az asszonyra még saját
bírái is szánalommal tekintenek, pedig férje meggyilkolása a vád, de ő
mindeközben csak annyit ért meg az egészből, hogy nem mehet haza
kimosni a vérfoltot a lepedőből. A részletező elbeszélést párbeszédek
szakítják meg.( szaggatott előadásmód)
III. 20-26.versszak: Ágnes a bűnbe esett ember jelképe. Mivel keretes
szerkezetű visszatér a ballada a kezdő képhez, a történet indításához, de
ugyanakkor hosszú évek eseményeit sűríti magába- erre eszköz a
szövegben a motivikus eszközök használata: szöghaj, ráncok.

A szöveg metaforikája az ártatlanság, a (bűnhődés által visszanyerhető) tisztaság

jelentéstartalmait kapcsolja az asszonyhoz. Ennek eszköze a lelki megtisztulást is
jelképező fehér szín hangsúlyos jelenléte a zárlatban, a keresztény szimbolikában Szűz
Máriát, a tisztaságot és az isteni kegyelmet egyaránt jelképező liliom („liliomról pergő
harmat”)
2. A walesi bárdok:
 1857-ben keletkezett, a nagykőrösi balladák közé sorolhatjuk
 Témája: történelmi
 Szerkezete: lineáris, azaz az események időrendi egymásutániságában, egy
cselekményszálon bontakoznak ki.
 A ballada története 1277-re vezethető vissza, amikor Edward angol király elfoglalta Wales
tartományt, ami addig önálló volt, majd 500 walesi énekest (bárdot) máglyára küldött,
mert nem éltették a királyt énekükkel. A bűntudat súlya kergeti tébolyba a walesi bárdok
véreskezű, népelnyomó Edward királyát.
 Sok párbeszéd szerepel a műben, ezáltal töredékessé válik, ami fokozza a drámai hatást.
A sok élőszavas beszéd drámaivá teszi, a ballada líraiságát a kavargó érzelmek adják.
Legfontosabb költői eszköze a fokozás, a különböző részek között az ismétlődő szavak
növelik a feszültséget a művön belül.
 Szerkezeti egységek:
I. 1-5.versszak: Edward király meglátogatja az általa leigázott Wales tartományt.
II. 6-25.versszak: A végzetes vacsora történéseit ismerjük meg. A király arra éhezik,
hogy valaki harci tetteiért dicsőítse.
Bárdokkal jelképezi a költőket. A három bárd alakja három költőtípust
szimbolizál. Az első megfontolt "fehér galamb, ősz bárd", aki öregesen beszél, s
habár nem fiatal szavai mégis fenyegetőek: "Te tetted ezt király."
A második fiatal, romantikus "ifjú bárd". A maga romantikus módján énekel,
lágyan, nincs benne fenyegetés csak panasz és fájdalom.
A harmadik középkorú férfi lehet, aki erőteljes és kemény. Nincs szavaiban
lágyság csak vád és átok, nem siránkozik, inkább felelősségre von: „Neved ki
diccsel ejtené, Nem él oly walesi bárd.”
III. 26-31.versszak: Edward király menekül a bűntudat elől. –bűn és bűnhődés
motívuma. Mint a népi balladáknál, itt is a különböző részeket ua. a gondolat
vezeti be: „Edward király, angol király, Léptet fakó lován „
Kivétel az utolsó szakasz, léptet szó helyett> vágatat –ezzel is kifejezve a zsarnok
király sietségét
A történet kettős tragédiával ér véget: a vértanúhalált halt bárdok tragédiája és a
bűnhődő királyé.
 3.Szondi két apródja

 Szondi két apródja című műballadát is a történelmi balladák közé soroljuk, melyre

jellemzőelemekként fellelhetők a drámai feszültség, a szaggatott eseménysor,
párbeszédes jelleg, ellentétek és a tragikus tárgy
 Téma-központi motívum: Bukásban is az apródok rendületlen hűsége.
 Szerkezeti felépítés:
I .1-5.versszak: 3 jelképeserejű helyszín
- fent : a bérc tetején lévő drégeli rom, ezzel szembeni hegyormon Szondi
Gyula sírja
-lent: völgyben Ali győzelmi ünnepe
3.vsz: Ali és a küldött drámai párbeszéde
4-5.vsz: az apródok megjelenése, akik hős várkapitányukat síratják, és Márton
pap feltűnése, aki megadásra szólítja fel Szondit

II. 6-19.versszak: Innentől kétszólamú verssé válik a ballada. A páratlan számú

sorokban az apródok históriás énekét halljuk Drégely ostromáról, Szondi
helytállásáról. A páros számú sorokban pedig a török szolga próbálja meg
rávenni az apródokat, hogy Alit szolgálják. Az apródok megátkozzák Szondit,
a hős várkapitány gyilkosát. Szimbolikus jelentés: az apródok rendíthetetlen
hűségét és ragaszkodását mutatja a saját hazájukhoz.

 A líra jellemzői:
-Formája vers
-Költői képek találhatók benne
- megszemélyesítések: nyájas, szép zöld hegyorom, leskel a hold,
- hasonlatok: mint bástya feszült meg romlott torony alján
- metaforák: gyöngypár, hadd fűzne dalokból gyöngysorba füzért