Károly Róbert uralkodása alatt (1308-1342) Magyarországon több gazdasági reformot is bevezetett.

Csák Máté halála után (1321) egy szilárd és hű bárói réteget emelt föl úgy, hogy azokat a földeket,
amiket a legyőzött báróktól visszaszerzett odaadományozta nekik. Ezekkel a birtokokkal tisztség is
járt. Első reformja a regálé jövedelmek másnéven királyi haszonvétel. Az egyik ilyen regálé jövedelem
a nemesfém bányászat fejlesztése, ehhez egy új adót is bevezetett az urburát. Ezt a király bányászai
fizették, hogy azokban a bányákban, amiket feltártak bányászhassanak saját javukra. Ez 1/10 aranyat
és 1/8 ezüstöt jelent, ennek 1/3 át a bánya birtokosa kapta és annak fejében, hogy ott bányászhatnak a
bányászok ezeket a földeket örökbe kapták. Egy másik regáléja az volt, hogy az előző királyoknál
megszokott nemesfém kötelező beváltását megszüntette. Ha valaki másképp cselekszik akkor illő
büntetést kap érte. Ezzel egyaránt megszűnt a kamara 40% os bevétele. Ehhez tartozott a nemesfém-
monopólium, ami annyit tesz, hogy nemesfémet, nyers formában nem lehetett kivinni az országból. De
ezt egy-két éven belül meg is szüntette azzal a tettével, hogy értékálló pénzt veretett, arany forintot és
ezüst dénárt, egy arany forint váltója 100 ezüst dénár volt. Ezen kívül még a kapuadót is bevezette ez
az elő adó, ami csak a jobbágyokra vonatkozott. Emellett a 30 ad vámot is bevezette, ez az adó a
kereskedőket érintette leginkább. Ezt az adót a határnál kellet fizetni az áruk behozatala után.