Syllabus

Számvitel alapja
Vidékfejlesztési agrármérnök BSc képzés,
Nagyvárad

Készítette: Dr. Darabos Éva

EFOP-3.10.1-17-2017-00001
Tematikus együttműködés erősítése a köznevelés és felsőoktatás terén a
Kárpát-medence szomszédos országaival
c. projekt

2021
Debreceni Egyetem
Számviteli és Pénzügyi Intézet
Tartalomjegyzék

1. Termelési folyamat, számvitel fogalma ......................................................................... 3

2. A vállalkozás vagyona I. – Eszközök I. ......................................................................... 6

3. A vállalkozás vagyona II. – Eszközök II. ..................................................................... 10

4. A vállalkozás vagyona III. – Források I. ...................................................................... 13

5. A vállalkozás vagyona IV. – Források II...................................................................... 19

6. Gazdasági műveletek és hatásuk a vagyonra................................................................ 21

7. Az eredmény fogalma, csoportosítása, jellemzői ......................................................... 22

8. Eredmény kategóriák tartalma ...................................................................................... 25

9. Könyvviteli alapfogalmak ............................................................................................ 34

10. A számviteli munka szakaszai....................................................................................... 38

11. Beszámoló formái, könyvvezetési kötelezettség ........................................................... 43

12. Esettanulmány ............................................................................................................... 48

13. Ellenőrző kérdések ........................................................................................................ 52

Felhasznált irodalom ................................................................................................................ 57

 1. Termelési folyamat, számvitel fogalma

A gazdasági tevékenység az a folyamat, amelynek keretében terméket állítanak elő (termelnek),

kereskedelmi tevékenységet folytatnak, illetve különböző szolgáltatásokat nyújtanak.
A vállalkozási tevékenység megkezdéséhez, folytatásához erőforrásokra van szükség. A számviteli
törvény szerint a vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség-
és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a
továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez.

A rendelkezésre álló erőforrásokkal gazdálkodva, közvetve vagy közvetlenül az emberi szükségletek

kielégítésére alkalmas javak állíthatók elő.
Az értékteremtő folyamatok célja, hogy a vállalkozási tevékenységhez szükséges erőforrások
beszerzésével és felhasználásával előállítsák a fogyasztó számára értékes terméket és/ vagy
szolgáltatást. A termelés kiindulási pontja a saját vagy idegen forrásból származó pénz. Saját, ha a
tulajdonosok adják (pl.: alapítás, tőkeemelés), vagy hagyják a vállalkozásnál pl. a működés során elért
eredményből. Természetesen a tulajdonosok a vállalkozás rendelkezésére bocsáthatnak nem pénzbeli
erőforrásokat (ingatlan, gépek, berendezések, járművek stb.) is, ezeket nem pénzbeli vagyoni
hozzájárulásnak nevezzünk. Az idegen forrás pénzintézetektől, esetleg más vállalkozásoktól kapott
pénzeszközöket jelenti.
A saját és az idegen forrásból beszerzett eszközök (anyagok, gépek, berendezések stb.) a termeléshez
szükséges termelő eszközöket jelentik. Ezeket az eszközöket a termelési folyamat során felhasználják,
illetve az anyagokat feldolgozzák egy vagy több termelési szakaszban. Például a mezőgazdaságban a
búzatermesztés során ˗ a teljesség igénye nélkül ˗ ősszel talajművelést kell végezni (szántás, boronálás),
majd a vetőmagot elvetni, mindehhez gépekre, üzemanyagra, vetőmagra, emberi munkára stb. van
szükség. Év végen ez a teljesítmény a mérlegben befejezetlen termelésként jelenik meg. Majd a
következő évben, tavasszal szükség esetén gyomírtás, műtrágyázás, öntözés következik, a folyamat
végén, nyáron jön a betakarítás, amikor a termelés végtermékét, a szemes búzát tárolókban helyezik el.
A búza termelése során felmerült összes költséget összegyűjtjük, és előállítási költségen saját termelésű
készletként tartjuk nyilván. Amennyiben pl. állattartással is foglalkozik a vállalat, a búza egy részét
takarmányként használják fel, de saját pékségben lisztként is felhasználható. A saját termelésben fel
nem használt búza minőségtől függően étkezési vagy takarmány búzaként, de vetőmagként is
értékesíthető. A fő cél, hogy az előállított termékek (szemes búza, búzaliszt, sertés, péksütemény stb.)
értékesítése után pénzhez jussunk. Akkor gazdálkodunk jól, ha ez a folyamat nyereséges, azaz több lesz
az értékesítésből származó bevételünk, mint az előállítás érdekében felmerült ráfordításunk.
A vállalkozói tevékenység folytatásának előfeltétele, hogy a termeléshez szükséges eszközökkel és
forrásokkal rendelkezzünk..
A termelési folyamatot lépésről-lépésre úgynevezett gazdasági események alkotják, a számvitel ezeket
a gazdasági eseményeket, illetve gazdasági hatásaikat méri, megfigyeli és feljegyzi.
Fontos megvizsgálni, hogy a vállalkozási tevékenységhez szükséges erőforrások honnan származnak.

A számvitel fogalma

A piacgazdaság kialakulását és fejlődését követően a tulajdonosoknak, a hitelezőknek és a gazdaság más

szereplőinek egyaránt megnőtt az igénye a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét a
valóságnak megfelelően bemutató információk iránt.
A gazdálkodó szervezeteknek függetlenül attól, hogy nyereségorientáltak vagy sem döntéseik
megalapozásához információkra van szükségük. A számviteli törvény megfogalmazása szerint: „A
piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően, döntéseik
megalapozása érdekében mind a vállalkozók, mind a nem nyereség-orientált szervezetek, valamint az
egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok
alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre” (2000. évi C. törvény a számvitelről).
Ezen információk előállításában döntő jelentősége van számvitelnek. A számviteli törvény beszámolási
és könyvvezetési kötelezettség teljesítését írja elő. Azaz a gazdálkodónak vagyoni, pénzügyi és
jövedelmi helyzetéről, az üzleti év könyveinek zárását követően, magyar nyelven, könyvvezetéssel
alátámasztott beszámolót köteles készíteni.
A számvitel tehát olyan elszámolási és objektív információs rendszer, amely a gazdasági műveleteket
(eseményeket)
 megfigyeli,
 méri,
 rendszerezetten feljegyzi.
Egy más megfogalmazás szerint: a számvitel egy olyan módszertani és információs rendszer, amely a
módszertani előírások betartásával, bizonylatok alapján rögzíti a vállalkozásnál történt, illetve a
vállalkozást érintő gazdasági eseményeket, méghozzá oly módon, hogy a külső és belső információs
igényeket maradéktalanul ki tudja elégíteni és ezáltal megbízható valós összképet adjon a vállalkozás
vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről és jövőbeli terveiről.

A számvitel célja, funkciója

A számvitel célja információszolgáltatás a vállalkozás belső és külső érdekhordozói számára. A belső
érdekhordozók a vállalkozás vezetői, míg külső érdekhordozók például más vállalkozások, bankok,
adóhatóság.
Az információ igénylők köre a teljesség igénye nélkül:
 tulajdonosok,
 állam: adóhatóság, statisztikai hivatal,
 önkormányzati adóhatóság,
 hitelezők,
 üzleti partnerek: vevők, beszállítók,
 versenytársak,
 könyvvizsgálók, adótanácsadók, jogi képviselők,
 szakmai szervezetek, kamarák,
 egyéb: munkavállalók, alapítványok, stb.
A számvitel információszolgáltatásának két fő célja van. Egyrészt a vagyon-, másrészt a vagyonváltozás
kimutatása.
 A vagyon: A vállalkozás tulajdonában, kezelésében lévő eszközök együttes értéke.
Kimutatásának eszközei: a leltár és könyvviteli mérleg.
 A vagyon változása: adott időszak alatt a vagyon változását fejezi ki, melynek eszköze az
eredménykimutatás. Ez lehet nyereség vagy veszteség.

A vagyon kimutatásának eszközei

A vagyon kimutatásának eszközei a könyvviteli mérleg és a leltár.

A mérleg olyan számviteli okmány (kimutatás), amely a vállalkozás vagyonát, eszköz és forrás
állományát mutatja pénzértékben, összevontan, egy adott időpontra vonatkoztatva (mérleg fordulónap
pl. december 31.), előírt szerkezetben és megfelelően értékelve.
A beszámolóban a mérleg minden egyes sorát leltárral kell alátámasztani.
A leltár olyan jegyzékszerű kimutatás, amely a valóságban meglévő eszközöket és forrásokat
 mennyiségben és értékben,
 tételesen (részletesen), ellenőrizhető módon
 egy adott időpontra vonatkoztatva mutatja ki.

A következő táblázat leltár és a mérleg összehasonlítását tartalmazza.

A leltár és a mérleg összehasonlítása

Mérleg Leltár
összevontan részletesen, tételesen
pénzértékben mennyiségben és értékben
számviteli törvény szerint, jegyzékszerű kimutatás,
jellemzően kétoldalú kimutatás melynek sorrendjére nincs előírás
adott időpontra (fordulónapra) vonatkozik, azaz statikus kimutatások
eszközök és a források állományát tartalmazzák
a valódiságáért felelős személynek kell aláírnia

A leltár készülhet leltározással vagy egyeztetéssel.

Ha a vállalkozó:
 a számviteli alapelveknek megfelelően,
 a főkönyvi könyveléssel értékben egyező mennyiségi nyilvántartást vezet eszközeiről,
 folyamatosan és naprakészen úgy a leltár összeállítását megelőzően nem kötelező minden
évben leltározni.
A vállalkozásnak tehát leltárt kell készíteni. Ezt nevezzük leltárkészítési kötelezettségnek, melyet meg
kell különböztetni a leltározási kötelezettségtől. A leltárkészítési kötelezettség teljesítése keretében a
vállalkozónak a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás adatai közötti egyeztetést az üzleti év
mérlegfordulónapjára vonatkozóan kell elvégezni.
 2. A vállalkozás vagyona I. – Eszközök I.

A vállalkozás kezelésében, tulajdonában lévő eszközök összességét két szempont szerint

csoportosítjuk:

 egyrészt a tevékenységükben betöltött szerepük szerint eszközökre,

 másrészt eredetük szerint forrásokra.
A vagyon kimutatásának eszközei a könyvviteli mérleg és a leltár.
A számviteli törvény alapján az eszközök és a források felépítése a következő.
A vállalkozás eszközei
Az eszközöknek rendeltetésük, termelésben betöltött szerepük alapján 3 nagy csoportjuk van:
 befektetett eszközök,
 forgóeszközök,
 aktív időbeli elhatárolások.
A következőkben a 2000. évi C. törvény a Számvitelről (továbbiakban Számviteli törvény, röviden:
Sztv.) megfelelő paragrafusai, bekezdései alapján definiáljuk a mérleg egyes tételeit, azonban nem a
teljesség igényével, bizonyos esetekben a törvény további kiegészítést, kivételt fogalmaz meg.

A. Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a

tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.

A befektetett eszközök közé:

 az immateriális javakat,
 a tárgyi eszközöket,
 a befektetett pénzügyi eszközöket kell besorolni.

Immateriális javak: Immateriális jószágként azokat a nem anyagi eszközöket kell kimutatni, amelyek
tartósan, legalább egy éven túl szolgálják a vállalkozási tevékenységet.

Az immateriális javak között a mérlegben a nem anyagi eszközöket (a vagyoni értékű jogokat az
ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével, a szellemi terméket, az üzleti vagy
cégértéket), továbbá az immateriális javakra adott előlegeket, valamint az immateriális javak
értékhelyesbítését kell kimutatni. (25. §)

A mérlegben az immateriális javak között kimutatható:

1. Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével,

jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos - beruházásnak, felújításnak
nem minősülő - a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során
felmerült olyan - közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az
alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan
megtérülnek. Ide tartoznak - többek között - a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével
kapcsolatos tevékenység költségei, valamint az ásványkincs-kutatási tevékenység során
felmerült olyan költségek, amelyek a kapcsolódó beruházás, felújítás bekerülési értékében nem
vehetők figyelembe, feltéve, hogy e költségek a kutatási tevékenység eredményeképpen
kitermelt ásványkincs hasznosításából származó bevételekben várhatóan megtérülnek.
 2. A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés
eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés
eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeget és a saját tevékenység során
felmerült - közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet figyelembe venni, amelyek
aktiválható termékben - szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet - nem vehetők számításba, mivel
a létrehozott termék piaci - várható piaci - árát meghaladják. A kísérleti fejlesztés állományba
vett aktivált értéke nem haladhatja meg azt az összeget, ami várhatóan megtérül a kapcsolódó
jövőbeni gazdasági haszonból a további fejlesztési költségek, a várható termelési költségek,
illetve a termék értékesítése során közvetlenül felmerülő értékesítési költségek levonása után.
3. Vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak
ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi
termékek felhasználási joga, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az
ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.
4. Szellemi termékek közé sorolandók:

- az iparjogvédelemben részesülő alkotások (különösen: szabadalom, használati minta,

formatervezési minta, védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név),
- a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (különösen:
szoftvertermékek, műszaki tervek),
- a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak
(különösen: know-how),

függetlenül attól, hogy használatba vették-e azokat vagy sem.

5. Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített
többletkifizetés összegét, azaz

- pozitív üzleti vagy cégérték: a megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték és a tételesen

állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt
kötelezettség értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték
magasabb (Üzletág: a gazdálkodónak szervezeti szempontból független, önállóan
működőképes egysége, amely a hozzá tartozó vagyonnal (eszközökkel,
kötelezettségekkel, céltartalékokkal és időbeli elhatárolásokkal) önálló gazdasági
tevékenység tartós folytatására képes.);
- negatív üzleti vagy cégérték: a megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték és a tételesen
állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt
kötelezettségek - e törvény szerinti értékeléssel meghatározott - értékével csökkentett
összege közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték alacsonyabb;

6. Az immateriális javakra adott előlegként kell kimutatni az ilyen címen a szállítóknak átutalt
(megfizetett, kiegyenlített) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem
tartalmazó - összeget.
7. Az immateriális javak értékhelyesbítéseként csak a vagyoni értékű jogok, továbbá a szellemi
termékek - könyv szerinti értéket meghaladó - piaci értéke és könyv szerinti értéke (a bekerülési
értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett értéke) közötti
különbözet mutatható ki.

Tárgyi eszközök: olyan tárgyiasult eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy
közvetetten, tartósan szolgálják, függetlenül attól, hogy üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem. Ide
kell sorolni azokat az eszközöket is, amelyek beszerzése, előállítása, felújítása már elkezdődött, de a
mérleg fordulónapjáig nem fejeződött be, így nem került sor az üzembe helyezésre (aktiválásra).
A tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett
anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki
berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó
vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett
módon - szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a
beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését. (26.
§)

1. Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és

minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok
közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény,
az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz
kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták vagy a vállalkozó
állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. Az ingatlanok
között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is.
2. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet
és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatához
kapcsolódó - jogszabályban nevesített - hozzájárulások, díjak (víziközmű-fejlesztési
hozzájárulás, villamos energia hálózati csatlakozási díj, gázhálózati csatlakozási díj)
megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok.
3. A, szállítóeszközöket, hírközlő berendezéseket, számítástechnikai eszközöket, a műszaki
berendezések, gépek, járművek között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett,
üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépeket, erőművi
berendezéseket, egyéb gépeket, berendezéseket, műszereket és szerszámokat tevékenységi
profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi- és légiközlekedési eszközöket, valamint az itt felsorolt,
bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházást, felújítást.
4. Az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé tartoznak azok a rendeltetésszerűen
használatba vett, üzembe helyezett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó
gépek, berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetetten
szolgálják. Ilyenek különösen: az egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések,
járművek, az irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, az üzemkörön kívüli berendezések,
felszerelések, járművek, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált
beruházás, felújítás.
5. Tenyészállatok között kell kimutatni azokat az állatokat, amelyek a tenyésztés, a tartás során
leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható állati terméket) termelnek, és a tartási
költségek ezen termékek értékesítése során megtérülnek, vagy az egyéb (igateljesítmény, őrzési
feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól,
hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet.
6. A beruházások, felújítások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett,
üzembe nem helyezett, a (1)-(4) bekezdésben nevesített eszközök bekerülési értékét, továbbá a
már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással,
élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák - még nem aktivált - bekerülési értékét.
7. Beruházásokra adott előlegként kell kimutatni a beruházási szállítónak, importbeszerzésnél az
importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának
ilyen címen átutalt (megfizetett, kiegyenlített) - a levonható előzetesen felszámított általános
forgalmi adót nem tartalmazó - összeget.
8. A tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként a tárgyi eszközök – kivéve a beruházás, felújítás és a
beruházásra adott előlegek - könyv szerinti értéket meghaladó piaci értéke és könyv szerinti
értéke (a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett
értéke) közötti különbözet mutatható ki.

A befektetett pénzügyi eszközök között a mérlegben azokat az eszközöket (részesedés, értékpapír, adott
kölcsön) kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át
más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy
befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.

A befektetett pénzügyi eszközök között a mérlegben azokat az eszközöket (részesedés, értékpapír, adott
kölcsön) kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át
más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy
befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A kezelt vagyonra szóló tartós követelést,
valamint a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését szintén a befektetett pénzügyi eszközök
között kell a mérlegben kimutatni. (27. §)

Csoportosításuk a következő:

1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban mérlegtételként tulajdoni részesedést jelentő,

tartósan befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget biztosító befektetéseket (részvényeket,
üzletrészeket, egyéb társasági részesedéseket) kell kimutatni.
2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban mérlegtétel azokat a pénzkölcsönöket (ideértve
a pénzügyi lízing miatti, a részletre, a halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követeléseket
is), tartós bankbetéteket tartalmazza, amelyeknél a pénzformában kifejezett fizetési igények
teljesítése, a betét megszüntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes.
3. Tartós jelentős tulajdoni részesedés mérlegtétel.
4. Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban
mérlegtétel meghatározott mértékű részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni pénzkölcsönt
és tartós bankbetétet tartalmazza
5. Egyéb tartós részesedés mérlegtétel minden olyan tartós tulajdoni részesedést jelentő
befektetést tartalmaz, amely nem tartozik a (1) és (2) bekezdésben meghatározott részesedések
közé.
6. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban mérlegtétel
tartalmazza az olyan egyéb részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni pénzkölcsönt és
tartós bankbetétet.
7. Egyéb tartósan adott kölcsönként kell kimutatni a nem részesedési viszonyban lévő adóssal
szembeni pénzkölcsönt és tartós bankbetétet.
8. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként azokat a befektetési céllal beszerzett
értékpapírokat kell kimutatni, amelyek lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben még
nem esedékes, és a vállalkozó azokat a tárgyévet követő üzleti évben nem szándékozik
értékesíteni.
9. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként a részesedések - bekerülési értéket
meghaladó - piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözet mutatható ki.
 3. A vállalkozás vagyona II. – Eszközök II.
B. Borgóeszközök a vállalkozási tevékenységet általában egy évnél rövidebb ideig szolgáló
vagyontárgyak, követelések, értékpapírok és pénzeszközök.
A forgóeszközök csoportjai:
 készletek
 követelések
 értékpapírok
 pénzeszközök.

A készletek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve – általában egy évnél rövidebb ideig
– szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint egyetlen termelési folyamatban vesznek részt, az eredeti
alakjukat elveszítik, vagy változatlan formában maradnak. Lehetnek vásárolt vagy saját termelésű
készletek.

A forgóeszközök csoportjába a mérlegben a készleteket, a vállalkozó tevékenységét nem tartósan

szolgáló követeléseket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő
befektetéseket, pénzeszközöket kell besorolni. (28. §)

A készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök,

1. amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek

be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak (áruk,
göngyölegek, közvetített szolgáltatások), bár értékük változhat,
2. amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak
[befejezetlen termelés (ideértve a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatást is), félkész
termékek] vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak (késztermékek),
3. amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak
felhasználni (anyagok).

A készletek között kell kimutatni továbbá

1. használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés,

munkaruha, egyenruha, védőruha), amelyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig
szolgálják,
2. a növendék-, a hízó- és az egyéb állatokat, amelyek a termelés (a tartás) költségei
eredményeként növekednek, gyarapszik tömegük (súlyuk), függetlenül attól, hogy a
vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják,
3. azokat az eszközöket, amelyeket a befektetett eszközök közül - a 23. § (5) bekezdése szerint -
átsoroltak,
4. a használatba vétel időpontjától áruként azokat az értékesítési céllal beszerzett, előállított
eszközöket, amelyeket a vállalkozó az értékesítésig (az állományból történő kivonásig)
átmenetileg használatba vett.
5. A szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan befejezetlen termelés, befejezetlen
szolgáltatás, továbbá félkész vagy késztermék a kapcsolódó árbevétel elszámolásáig mutatható
ki készletként.
6. A készletekre adott előlegként az anyag-, az áruszállítónak, a közvetített szolgáltatást
nyújtónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak ilyen címen átutalt
(megfizetett, kiegyenlített) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem
tartalmazó - összeget kell kimutatni.
Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen
eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél
által elfogadott, elismert
 termékértékesítéshez,
 szolgáltatás teljesítéséhez,
 hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez,
 kölcsönnyújtáshoz,
 előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak, de a másik fél még nem
egyenlítette ki.

Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen

eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél
által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez
(beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a
vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által jogerősen
megítélt követeléseket is. (29. §)

1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) között kell kimutatni minden olyan, a

vállalkozó által teljesített - a vevő által elismert - termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból
származó követelést.
2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben.
3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben mérlegtétel.
4. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben.
5. Váltókövetelések között csak a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni
váltóköveteléseket szabad kimutatni.
6. Egyéb követelésként kell kimutatni a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az
igényelt, de még nem teljesített támogatást, továbbá az utólag kapott engedmény miatti
követelés összegét is.
7. Egyéb követelésként kell kimutatni - a nem részesedési viszonyban lévő vállalkozások között
létrejött - valódi penziós és óvadéki repóügylet esetén a határidős viszonteladási kötelezettség
mellett vásárolt eszköz kifizetett vételárát, illetve a határidős visszavásárlási kötelezettség
mellett eladott eszköz kifizetett visszavásárlási árát, az értékpapír-kölcsönügylet során a
kölcsönbeadott értékpapír kölcsönszerződés szerinti értékében fennálló követelést, továbbá a
származékos ügyletek esetén a fizetett letétek, pénzügyi biztosítékok, árkülönbözetek összegét,
amíg az ügylet le nem zárul.
8. A (6) és (7) bekezdésben foglaltakon túlmenően az egyéb követelés mérlegtételnél kell
kimutatni továbbá a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni valamennyi követelést,
ideértve a tartósan adott kölcsönből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes
részleteket, a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a
peresített a bíróság által az üzleti év mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követeléseket is.
9. A követelések között kell a mérlegben önálló tételként kimutatni származékos ügyletek pozitív
értékelési különbözete címén a pénzügyi instrumentumok valós értéken történő értékelése
esetén a le nem zárt kereskedési, illetve fedezeti célú származékos ügyletek pozitív valós értékét
(jövőben várható - nyereségjellegű - eredményét).

A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt,
hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell
kimutatni. (30. §)
 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban mérlegtételnél a vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést
jelentő, forgatási célból, általában árfolyamnyereség elérése érdekében vásárolt befektetéseket
(részvényeket, üzletrészeket, egyéb társasági részesedéseket) kell kimutatni.
2. Jelentős tulajdoni részesedés mérlegtétel meghatározott mértékű tulajdoni részesedést jelentő,
forgatási célból, különösen árfolyamnyereség elérése érdekében vásárolt befektetést
tartalmazza.
3. Egyéb részesedés minden olyan tulajdoni részesedést jelentő, forgatási célból vásárolt
befektetés, amely nem tartozik a (1) és a (2) bekezdés szerinti részesedések közé.
4. Saját részvények, saját üzletrészek a vállalkozó által visszavásárolt (megszerzett) tulajdoni
részesedést jelentő saját befektetések. A visszavásárolt tulajdoni részesedést jelentő saját
befektetések között kell kimutatni a vállalkozó által ellenérték (visszaváltási érték) fejében
megszerzett visszaváltható részvényeket is a megszerzéstől az alaptőke kötelező leszállításának
cégbírósági bejegyzéséig.
5. A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között azokat az értékpapírokat kell
kimutatni, amelyeket forgatási célból, kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése
érdekében szereztek be, továbbá azokat, amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak.
6. E törvény alkalmazásában a saját részvényekkel, saját üzletrészekkel esik egy tekintet alá a
visszavásárolt (megszerzett) szövetkezeti részesedés (ideértve az átalakított befektetői
részjegyet is). A visszavásárolt (megszerzett) szövetkezeti részesedésre e törvény saját
részvényre, saját üzletrészre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A pénzeszközök fizetési eszközként felhasználható tényleges készpénzt, az elektronikus pénzt és a

csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban. (31. §)

Tulajdonképpen a pénzeszközök a vállalkozás (likvid, azonnali) fizetőeszközeinek összességét jelenti.

Az egy éven túlra lekötött pénzeszközöket, mint hosszú lejáratú bankbetéteket a befektetett pénzügyi
eszközök mérlegcsoportban az adott kölcsönök között kell kimutatni.

C. Az időbeli elhatárolások segítségével az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy
több évet is érintenek az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni,
ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlanak. Fajtái:
 aktív időbeli elhatárolások: a tárgy évi eredményt növelik,
 passzív időbeli elhatárolások: a tárgy évi eredményt csökkentik.

Aktív időbeli elhatárolásként - elkülönítetten - kell a mérlegben kimutatni az üzleti év mérlegének

fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként (ideértve
a halasztott ráfordításokat is) csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el, valamint az
olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek,
de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el, továbbá a Sztv. által meghatározott esetben az
eredményt csökkentő tételként még el nem számolt összeget. 32. §
 4. A vállalkozás vagyona III. – Források I.
Az eszközök eredetük alapján a következő forrásokból származnak:
 saját tőke,
 céltartalékok,
 kötelezettségek,
 passzív időbeli elhatárolások.

D. Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag)
bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos az adózott eredményből hagyott a
vállalkozónál. Tehát a vállalkozási tevékenység során keletkező eredmény a saját tőkén belül jelenik
meg. Szintén a saját tőke részeként kell kimutatni az értékhelyesbítés értékelési tartalékát és a valós
értékelés értékelési tartalékát is.
A saját tőke a - jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett - jegyzett tőkéből, a tőketartalékból,
az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév adózott
eredményéből tevődik össze. (35. §)

A jegyzett tőke az a tőkerész (másképpen törzstőke), amelyet a tulajdonosok, a tagok, a befektetők a

vállalkozás alapításakor időbeli korlátozás nélkül (véglegesen) bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére
azért, hogy abban tagsági jogot, tulajdonosi részesedést szerezzenek, illetve növeljék azt.

1. Jegyzett tőke részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha e

tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke a
létesítő okiratban meghatározott összegben.
2. A (1) bekezdés szerinti vállalkozónál az alaptőke, a törzstőke, az alapítói vagyon, az egyéb
társasági részesedés felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőke-változást a cégjegyzékbe
való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával, illetve ha a változás időpontja eltér a
bejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban
rögzíteni.
3. A (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó vállalkozónál jegyzett tőke a létesítő okiratban
meghatározott, a tulajdonosok (a tagok) által tartósan rendelkezésre bocsátott - ténylegesen
átadott - tőke.
4. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként kell kimutatni
- nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulás esetén az 50. § (7) bekezdése szerinti értékben - a
működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által
biztosított - tartósan és ilyen címen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott - vagyont
(ideértve törvényben meghatározott dotációs tőkét is).

Jegyzett tőkén (alaptőkén, törzstőkén) felüli vagyoni fedezet alatt - eltérő rendelkezés hiányában - a
jegyzett tőkével, a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke
összegét kell érteni.

Amennyiben jogszabály a jegyzett tőke feltételes leszállítását lehetővé teszi a jegyzett tőke egyidejű
felemelésével, a tőkeleszállítás, illetve a tőkeemelés cégjegyzékbe való bejegyzése időpontjával
könyvelni kell - a létesítő okirat módosításának megfelelően - mind a jegyzett tőke leszállítását, mind a
jegyzett tőke felemelését.

A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok
névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni, a névérték és a visszavásárlási
(nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel - előjelének megfelelően - az eredménytartalékot kell
módosítani a jegyzett tőke módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával.

Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor
a (1) bekezdés szerint a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok (a tagok) által még be nem
fizetett, nem pénzbeli hozzájárulás esetén a társaság rendelkezésére még nem bocsátott összegét, ha a
bejegyzés utáni befizetést, rendelkezésre bocsátást jogszabályi felhatalmazás alapján a létesítő okirat,
illetve annak módosítása megengedi.
Tartalmilag

 egyrészt , mint a tulajdonosokkal szembeni követelés, illetve

 a jegyzett tőke korrekciója, mint a tulajdonosok (tagok) által ténylegesen még nem teljesített
vagyoni hozzájárulás.

A mérlegben a saját tőke részeként mindig negatív az előjele.

A tőketartalék tulajdonosoktól, tagoktól, befektetőktől ellenszolgáltatás nélkül, véglegesen kapott

vagyonelemek (pénzeszközök, egyéb átvett pénzeszközök), illetve más jogszabály alapján átvett
eszközök saját forrása, ami a cégbíróságon nem kerül bejegyzésre.

A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni (36. §):

1. részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési)

ellenértéke és névértéke közötti különbözetet, melyet ázsiónak nevezünk,
2. az 1) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor az alapítás
részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a
névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét,
3. a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben,
4. a szövetkezeti üzletrész-bevonás miatt képzett fel nem osztható vagyon összegét,
5. a tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján,
6. a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba
helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét.

A tőketartalék tulajdonosok által történő növelése (2. pont) kizárólag a jegyzett tőke emeléséhez
kapcsolódóan valósítható meg, ebben az esetben a tőketartartalék bizonylataként a létesítendő okirat
módosítását írja elő a számviteli törvény, valamint nyilvántartásba vétel időpontjaként a módosítás
cégjegyzéki bejegyzésének dátumát határozza meg.

A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni:

1. a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból,

2. a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget,
3. a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke
leszállításával arányos - tőketartalék-kivonás összegét,
4. a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét,
5. a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékkal
szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét.

Az 1-5. pontok szerinti összegekkel a tőketartalék csak akkor csökkenthető, ha emiatt a tőketartalék nem
lesz negatív.
Az eredménytartalék alapvetően az adott üzleti év és az előző évek adózott eredményének halmozott
összege, amelynek értéke lehet pozitív (nyerséges gazdálkodás) és negatív is (vesztesége gazdálkodás
esetén).

Másképpen fogalmazva az előző évek során felhalmozódott (pozitív vagy negatív) adózott eredmény,
amit a tulajdonosok, a befektetők a vállalkozásnál hagytak, a visszaforgatott-, újrabefektetett tőke.

Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni (37. §):

1. az előző üzleti év adózott eredményét (nyereségét), ideértve az ellenőrzés előző üzleti év(ek)
adózott eredményét növelő módosítását (nyereségét) is,űa jegyzett tőke leszállítását az
eredménytartalékkal szemben,
2. a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot, lekötött
tartalékot,
3. a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges - korábban
ilyen címen adott - pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással, az eszközmozgással
egyidejűleg,
4. az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján,
5. a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján
eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét,
6. a pótbefizetés összegét a lekötött tartalékkal szemben, ha a pótbefizetésből származó
követeléséről a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) lemond, a lemondás időpontjával,
7. az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét, ha a jóváhagyott osztalékból származó
követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, az elengedés időpontjával.

Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni:

1. az előző üzleti év adózott eredményét (veszteségét), ideértve az ellenőrzés előző év(ek) adózott
eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is,
2. a jegyzett tőke emelését a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból,
3. az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét,
4. az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvény kamatára (ide értve az azt terhelő adót is)
felhasznált összeget,
5. a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére
teljesített - törvényi előíráson alapuló - pótbefizetés összegét a pénzmozgással, az
eszközmozgással egyidejűleg,
6. a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke
leszállításával arányos - eredménytartalék-kivonás összegét,
7. a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján
eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét, ide értve a gazdasági
társaság, szövetkezet tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló vagyonának a
megszűnt tagsági jogviszonyra jutó része a jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék
arányos részét meghaladó összegét is,
8. a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítéseként (a jegyzett, de még be nem
fizetett tőke feltöltésére) a külön jogszabályban meghatározottak szerint átvezetett összeget.

Az ellenőrzés során a mérlegkészítés időpontjáig megállapított - az előző üzleti év(ek)re vonatkozó -

jelentős összegű hibák elkülönítetten kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (adózott
eredményét) az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként a hiba megállapításának üzleti évében
kell elszámolni.
Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló - törvényi előíráson alapuló -
pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt - az
eszközmozgással egyidejűleg - az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így
keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni.

Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki
osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal,
továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a
kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege
alá.

A lekötött tartalék a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott

pótbefizetés összegét foglalja magában. (38. §)

A mérlegben a lekötött tartalék a saját tőke olyan eleme, amely a megbízható és valós összkép, a jobb
tájékoztatás, valamint az osztalékfizetési korlátok bemutatása érdekében a tőketartalék és az
eredménytartalék nem szabad összegét mutatja, de lekötött tartalékként kell kimutatni a kapott
pótbefizetés összegét és a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalék javára.

A tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:

1. szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét,

2. a más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött - kötelezettségek
fedezetét jelentő - tartalékot,
3. pénzmozgással, illetve eszközmozgással egyidejűleg tőketartalékba helyezett összeg azon
részét, amelyet a jogszabályban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nem
teljesítése esetén részben vagy egészen vissza kell fizetni.

Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:

1. a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, továbbá a visszaváltható részvények könyv

szerinti értékét,
2. az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le
nem írt összeget,
3. a nem realizált árfolyamveszteség és a nem realizált árfolyam veszteség elhatárolt összegére
képzett céltartalék különbözetét,
4. lekötendő tőketartalékot, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet, (A tőketartalékból való
lekötés csak maximum annak pozitív összegéig lehetséges, az azt meghaladó összeget az
eredménytartalék terhére kell elszámolni.)
5. a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség fedezetére - az arra illetékes testület
által megszavazott, de még nem teljesített - fizetendő pótbefizetés összegét,
6. más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött - kötelezettségek
fedezetét jelentő vagy saját céljait szolgáló - tartalékot.
7. lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott
pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással, az
eszközmozgással egyidejűleg történik.(Az eredménytartalékkal szemben el kell számolni akkor
is, ha a lekötött tartalék növekedése miatt az eredménytartaléknak negatív egyenlege lesz, vagy
negatív egyenlege nő.)
8. A lekötött tartalék feloldását - a pótbefizetés kivételével - a tőketartalékkal, illetve az
eredménytartalékkal szemben kell elszámolni, annak függvényében, hogy a feloldott tartalék a
tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból került lekötésre.
 9. A gazdasági társaságnál a lekötött tartalékban kimutatott pótbefizetés összegét az
eredménytartalék javára kell átvezetni, amennyiben a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) a
pótbefizetésből származó követeléséről lemond, a lemondás időpontjával.
10. Más jogszabály szerint vagy a vállalkozósaját elhatározása alapján lekötött – kötelezettségek
fedezetét jelentő vagy saját céljait szolgáló – tartalék.

A saját tőke elemeként értékelési tartalékként, és azon belül is elkülönítetten kell kimutatni

- a piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét az értékhelyesbítés értékelési

tartalékaként, továbbá
- a Sztv. által meghatározott pénzügyi instrumentumok valós értéken történő értékelése alapján a
saját tőkével szemben elszámolt értékelési különbözetét a valós értékelés értékelési
tartalékaként. (39. §)

Amennyiben a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló

- vagyoni értékű jog,

- szellemi termék,
- tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előleget)
- tulajdoni részesedést jelentő befektetés

piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek az esetleges terven felüli értékcsökkenés, illetve
értékvesztés visszaírása utáni könyv szerinti (bekerülési) értékét, a piaci érték és a visszaírás utáni könyv
szerinti érték közötti pozitív különbözet a mérlegben az eszközök között „Értékhelyesbítés”, a saját
tőkén belül – azonos összegben – „Értékelési tartalék” sorban mutatható ki. (39. §)

A vállalkozás a Sztv. szerint a befektetett eszközök meghatározott körénél alkalmazhatja az

értékhelyesbítés intézményét. A vállalkozó döntését a számviteli politikában rögzíti. Ha az
értékhelyesbíthető eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja - a korábban elszámolt terven felüli
értékcsökkenési leírás, értékvesztés visszaírását követő – könyv szerinti értéket, akkor a pozitív
különbözet értékhelyesbítésként elszámolható. Az értékhelyesbítés alapjául szolgáló piaci értéket
minden esetben könyvvizsgálónak kötelező hitelesíteni.

Az értékhelyesbítés nem módosíthatja a könyv szerinti értéket. Ha a felértékelt eszköz kikerül

(értékesítés, vagyoni hozzájárulás, selejtezés stb. miatt) a vállalkozás vagyonköréből, akkor
nyilvántartott értékhelyesbítés összegét vissza kell vezetni.

Az értékhelyesbítés értékelési tartaléka és az értékhelyesbítés, valamint a valós értékelés értékelési

tartaléka és az értékelési különbözet kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az
értékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet kiegészíteni, annak terhére kötelezettség
nem teljesíthető.

Az üzleti év adózott eredményét az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye és a pénzügyi műveletek

eredménye (együtt: adózás előtti eredmény) adófizetési kötelezettség levonásával csökkentett
összegében kell meghatározni. (70. §)

Az eredménykimutatás a vállalkozó adózott eredményének a levezetését - az ellenőrzés megállapításai

alapján az előző üzleti év(ek) adózott eredményét módosító jelentős összegű hibák eredményre
gyakorolt hatását elkülönítetten - tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb
tényezőket, az adózott eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be.
A mérlegben és az eredménykimutatásban szereplő adózott eredménynek mindig meg kell egyeznie.

E. Céltartalékot kell képezni az adózás előtti eredmény terhére - a szükséges mértékben - azokra a
múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel
szembeni fizetési kötelezettségekre, ideértve különösen a jogszabályban meghatározott

- garanciális kötelezettséget,
- a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget,
- a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépő korhatár előtti ellátás, a végkielégítés
miatti fizetési kötelezettséget,
- a környezetvédelmi kötelezettséget,
- valamint a megkötött szerződésből vagy annak elszámolási egységéből várható veszteséget,

amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy

esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon
nem biztosította. (41. §)

Az adózás előtti eredmény terhére - a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben
- céltartalék képezhető az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre
(különösen a fenntartási, az átszervezési költségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatos
költségekre), amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben
felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív
időbeli elhatárolások közé.

Céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem

képezhető.

Céltartalék képezhető egyéb célokra, pl. beruházásokhoz, hiteltartozáshoz kapcsolódó nem realizált
árfolyamveszteség elhatárolt összegének arányosan számított hányadára.

A képzett céltartalék, illetve annak felhasználása összegét a kiegészítő mellékletben jogcímek szerinti
részletezésben be kell mutatni. Ha az egyes jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi
összegtől lényegesen eltér, akkor azt a kiegészítő mellékletben indokolni kell.
 5. A vállalkozás vagyona IV. – Források II.

F. Kötelezettségek (Idegen források) azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb

szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a
szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert
szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint az állami vagy önkormányzati vagyon részét
képező eszközök - törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő - kezelésbevételéhez
kapcsolódnak. A kötelezettségek lehetnek hátrasoroltak, hosszú és rövid lejáratúak. (42. §)

Hátrasorolt kötelezettségként a vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra
vonatkozóan, hogy követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, de
eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a
szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.

Hosszú lejáratú kötelezettség - a hitelezővel kötött szerződés szerint - az egy üzleti évnél hosszabb
lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy
üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség.

Rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve
a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes
törlesztéseket is (ez utóbbiak összegét a kiegészítő mellékletben részletezni kell). A rövid lejáratú
kötelezettségek közé tartozik általában a vevőtől kapott előleg, az áruszállításból és szolgáltatás
teljesítéséből származó kötelezettség, a váltótartozás, a fizetendő osztalék, részesedés, kamatozó
részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség.

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni különösen a munkavállalókkal, a költségvetéssel

(társasági adó, szja., általános forgalmi adó stb. fizetési kötelezettség), az önkormányzatokkal
kapcsolatos elszámolásokat, a jogerős határozattal előírt kötelezettségeket, valamint utólag adott
engedmény miatti kötelezettség összegét is.

G. Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni

1. a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni
időszak árbevételét, bevételét képezi,
2. a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg
fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra,
3. mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített,
benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt,
kártérítést, bírósági költséget,
4. a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított,
kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékát. (44. §)

Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére -

visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett, egyéb bevételként elszámolt
támogatás összegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget. Az
elhatárolást a költségek, ráfordítások tényleges felmerülésekor, illetve a támogatási szerződésben,
megállapodásban foglaltak teljesülésekor kell megszüntetni.
Passzív időbeli elhatárolásként lehet a mérlegben kimutatni - a vállalkozó számviteli politikában
rögzített döntése szerint - a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett beszerzett -
hitelviszonyt megtestesítő, a valós értéken történő értékelés alá nem vont - kamatozó értékpapír
névértéke és beszerzési értéke közötti - veszteségjellegű - különbözetből a beszerzéstől az üzleti év
mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó - elszámolt értékvesztéssel csökkentett - (a
pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben elszámolt) összeget.

Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni:

- a származékos ügyletek esetén az ügylet kiírásából eredő bevételek összegét az ügylet

zárásáig;
- a fedezeti vagy nem fedezeti célú kamat swap ügyletek esetén,
- a származékos ügyletek fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján
- cash-flow fedezeti ügylet esetén
- előrejelzett ügylet vagy biztos elkötelezettség cash-flow fedezeti ügylete esetén

keletkező fizetendő (fizetett) kamat és kamatjellegű ráfordításokat vagy a pénzügyi műveletek egyéb
ráfordításait vagy pénzügyi műveletek bevételeit csökkentő összeget.

A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni az egyéb bevételként vagy
a pénzügyi műveletek bevételeként elszámolt

1. fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás

véglegesen átvett pénzeszköz összegét,
2. elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét, amennyiben az a
kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök
nyilvántartás szerinti értékében),
3. térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a
hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése
esetén a jogszabály szerinti - értékét. (45. §)

Halasztott bevételként kell kimutatni a 3. § (5) bekezdésének 2. pontja szerint különbözetként

meghatározott negatív üzleti vagy cégértéket.

A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt
lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy
cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. A negatív
üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell
szüntetni az alapul szolgáló részesedés bármilyen jogcímen történő könyvekből való kivezetése esetén.

A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a vállalkozó valamely
befektetett eszköze tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt. A
halasztott bevételt az alapul szolgáló szerződésben, megállapodásban meghatározott időtartam alatt,
határozatlan idejű szerződés esetén öt év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet megszüntetni.

Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a kölcsönbeadott értékpapír - felhalmozott kamattal

csökkentett - kölcsönszerződés szerinti értékének a könyv szerinti értékét meghaladó összegét
(nyereségét).
6. Gazdasági műveletek és hatásuk a vagyonra

Az újratermelési folyamat során a gazdálkodó eszközei és forrásai állandó mozgásban vannak. A

folyamatos vagyonváltozást valamilyen módszerrel nyomon kell követni, hiszen minden egyes üzleti
évről beszámolót kell készíteni. A termelési folyamat lépéseit meg kell figyelni, mérni, majd feljegyzést
készíteni illetve könyvelni azt. A termelési/gazdasági folyamat egy-egy eleme a gazdasági esemény
(művelet), ami változást idéz elő a vállalkozás vagyonának összetételében és az eredmény alakulásában.
A számvitel feladata a vállalkozás vagyonának és változásának kimutatása. A gazdasági események
közvetlenül vagy közvetetten (az eredménykimutatáson keresztül) hatással vannak a vagyonra
(mérlegre). A gazdasági eseményeket a mérlegre gyakorolt hatásuk alapján négy alaptípus és két
összetett típus valamelyikébe lehet besorolni.

Alap gazdasági események:

 Eszköz bevonás: Az eszköz és a forrás oldal ugyanakkora összeggel nő, a mérlegfőösszegek
nőnek, pl. alaptőke vagy tőkeemelés elszámolása, eszközök (készlet, tárgyi eszköz, immateriális
javak stb.) vásárlása halasztott fizetéssel, hitelfelvétel, kapott kamat elszámolása, saját
termelésű eszközök készletre vétele stb. Ha termeléshez lapanyagot vásárol a vállalkozás, az
anyag értékével nő a vállalat készlete, azaz a forgóeszközei, így az összes eszköze. Halasztott
fizetés esetében a rövid lejáratú (szállítói) kötelezettségek, azaz a források értéke emelkedik.
Tehát mind az eszközök, mind a források ugyanolyan összeggel nőttek.
 Eszköz kivonás: Hatására az eszköz és a forrás oldal is ugyanakkora összeggel csökken, a
mérlegfőösszegek csökkennek, pl. hitel visszafizetés, kamatfizetés, nettó munkabér átutalás,
szállítói tartozás kiegyenlítése, adótartozás (társasági adó, helyi adó, személyi jövedelem adó)
átutalása, értékcsökkenés elszámolása, értékvesztés elszámolása stb. Ha a vásárolt anyagok
ellenértékét átutaljuk, csökken a szállítóval szembeni kötelezettség és ezzel egyidejűleg csökken
a bankszámlán levő pénz is.
 Eszköz körforgás: Hatására az eszközök összetétele megváltozik, a mérlegfőösszeg nem
változik. A készpénzes beszerzés esetében a forgóeszközökön belül történik a változás, hiszen
valamely eszköz (immateriális jószág, tárgyi eszköz, értékpapír, készlet stb.) értéke nő és ezzel
egyidejűleg a pénzeszközök összege csökken. A forrás oldalon nem történik változás.
 Források változása: Hatására a források szerkezete változik, a mérlegfőösszeg nem változik.
A következő gazdasági események sorolhatók ide: az adózott eredmény év eleji átvezetése
eredménytartalékba, céltartalék képzés, céltartalék elszámolás, tárgyidőszaki bruttó munkabér
és járulékainak elszámolás, adótartozás elszámolása, osztalékfizetési kötelezettség elszámolása
stb. Ha az előző évi pozitív adózott eredményt átvezetjük az eredménytartalékba, az adózott
eredmény értéke csökken, az eredménytartalék nő. A gazdasági esemény hatására az eszköz
oldalon nem történik változás.
Az összetett gazdasági események közös jellemzője, hogy hatást gyakorolnak a vagyoni és a jövedelmi
helyzetre (vállalkozói eredményre) is.

Összetett gazdasági események:

 Eszköz körforgással egyidejű eszköz bevonás: Hatására az eszköz szerkezeti változása mellett
a mérlegfőösszeg nő az eredmény összegével. Minden nyereséges értékesítés ebbe az összetett
típusba tartozik.
 Eszköz körforgással egyidejű eszköz kivonás: Hatására az eszköz szerkezeti változása mellett
a mérlegfőösszeg csökken a veszteség értékével. Minden veszteséges értékesítés ebbe az
összetett típusba tartozik.
7. Az eredmény fogalma, csoportosítása, jellemzői

A vállalkozó számára az eredmény nagyságán, előjelén túlmenően az is fontos, hogy melyek voltak az
eredmény keletkezésére ható főbb tényezők, az eredmény összetevői.

Eredmény: A saját vagyon változásának összege adott időszak alatt, jellemzően egy üzleti évben. Az
eredmény lehet nyereség, azaz a saját vagyon növekedése vagy veszteség, azaz a saját vagyon
csökkenése.
Költség: a tevékenység érdekében felmerült erőforrás (holt és eleven munka) felhasználás pénzben
kifejezett értéke.
Kiadás: Üzemgazdasági értelemben valamely naturális mozgást jelent, pénzügyi fogalomként tényleges
pénzmozgást, pénzkiadást.
Ráfordítás: a kibocsátott anyagi és nem anyagi javak bekerülési értékét jelenti.
Összefoglalva a költség és a kiadás összehasonításakor elmondhatjuk, hogy a pénzkiadás is a
tevékenység érdekében merül fel, mint költség, de ez történhet többféle módon, pl. a pénzkiadás:
 időben megelőzi a költség felmerülését és elszámolását (pl. készpénzért vásárolunk anyagot, de
az anyagot csak később használjuk fel a termelésben)
 időben követi a költség felmerülését és elszámolását (pl. a bruttó béreket előbb (hó végén)
számoljuk el költségként, később fizetjük ki),
 időben egybeesik a költség felmerüléssel és elszámolással (pl. irodaszert vásárolunk
nyomtatáshoz és azt azonnal fel is használjuk, vagy egy konzervgyár szezonális gyümölcsöket
vásárol fel és azonnal feldolgozza).
A költség és a ráfordítás összehasonlításakor elmondhatjuk, hogy a költség mindig a tevékenység
(termelés), a termék előállítása érdekében történő felhasználást, míg a ráfordítás az eredmény
(kibocsátás) terhére történő elszámolást jelent.
Minden költség előbb vagy utóbb ráfordítás lesz, mivel a tevékenység része az értékesítés is. Fordítva
azonban nem igaz, lehet olyan ráfordítás, amit költségként soha nem mutatunk ki, hanem közvetlenül
az eredmény terhére számolunk el (pl. társasági adófizetési kötelezettség).
A Sztv. megteremti a gazdálkodás működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről szóló és
viszonylag egységes információs rendszer kialakításának lehetőségét. Az eredménykimutatás az
információs rendszer részeként a vállalkozási tevékenység jövedelemtermelő képességéről közvetít
információkat a felhasználók felé. Az eredménykimutatásból nyerhető információk objektivitását a
számviteli alapelvek, az értékelésre vonatkozó törvényi előírások és a Sztv. mellékleteiben kijelölt
egységes szerkezet biztosítja.
Az eredménykimutatás a vállalkozó tárgyévi adózott eredményét, annak levezetését – ellenőrzés esetén
az előző évek eredményét módosító jelentős összegű tételeket elkülönítetten – tartalmazza.
Az eredménykimutatás olyan számviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóan, a
törvényben meghatározott szerkezetben, összevontan, pénzértékben (ezer forint) kifejezve tartalmazza
a tárgyévi adózott eredmény levezetését.
Célja:
 A beszámoló felhasználóinak (tulajdonosok, potenciális befektetők, menedzsment, hitelezők,
meglévő és leendő partnerek, munkavállalók, egyéb érdekeltek) tájékoztatása az üzletmenet
sikerességéről, a jövedelmi helyzetről, és annak változásáról.
 A mérlegben a saját tőke részeként kimutatott adózott eredmény keletkezésére, módosítására
ható főbb tényezők forgalmi adatokból történő levezetése.
Általános formai jellemzők:
 lépcsőzetes formában készül,
  az előző évi és a tárgyévi értékrovatot is tartalmazza,
 ellenőrzések, önellenőrzések során – előző vagy azt megelőző évekre - megállapított jelentős
hibák és hibahatások eredménykorrekciói az előző évi és tárgyi évi rovatok közötti oszlopban
jelennek meg, az adatokat ezer forintban kell megadni,
 a hely és a kelet feltüntetésével a vállalat képviseletére jogosult személy köteles aláírni
(a beszámolóra vonatkozó letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség alapján).
Általános tartalmi jellemzők:

 elkészítésének információ bázisa: a számviteli nyilvántartások (leltár, főkönyvi számlák,

főkönyvi kivonat stb.),
 a számviteli alapelvek és az egységes értékelési elvek és eljárások alapján meghatározott
bevételeket és ráfordításokat tartalmazza,
 adott időszakra vonatkoznak,
 a tárgy évi bevételek és ráfordítások különbségének megoszlását
o adófizetési kötelezettség és
o adózott eredmény (gazdálkodónál maradt eredmény) megbontásban mutatja.
A bevételek és ráfordítások az eredménykimutatás tartalmi besorolását tekintve alapvetően kétfélék
lehetnek:
 a vállalkozás főtevékenységével (üzemi/üzleti tevékenységgel) kapcsolatos bevételek és a
ráfordítások,
 pénzügyi tranzakciók (pénzügyi műveletek) bevételei és ráfordításai.
E két eredmény kategória (üzemi/üzleti + pénzügyi tevékenység eredmény) összege az adózás előtti
eredmény kategóriáját jelöli.

Az adózás előtti eredmény lépcsőzetes levezetése:

Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei

˗ Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai
A) Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (+/-)
Pénzügyi műveletek bevétele
˗ Pénzügyi műveletek ráfordítása
B) Pénzügyi műveletek eredménye (+/-)
C) Adózás előtti eredmény (+/-)
˗ Adófizetési kötelezettség
D) Adózott eredmény (+/-)
A Sztv. 2. és 3. számú mellékletében megadott sémák tételei tovább tagolhatók és új tételek felvehetők.
Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (Ü(Ü)TE) kétféle módszerrel határozható meg, melyek a
következők:
 összköltség eljárással készülő eredménykimutatás,
 forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás.
Az összköltség eljárással készülő eredménykimutatás költségi a tárgyévben felhasznált összes erőforrás
(anyag, személyi, értékcsökkenés) pénzben kifejezett értékét mutatják, a forgalmi költség eljárással
készülő eredménykimutatásban kizárólag az árbevétel (értékesítés) érdekében közvetlenül vagy
közvetetten felmerült költségek kerülnek kimutatásra, függetlenül attól, hogy azok a tárgyévben, vagy
a tárgyévet megelőző évben jelentkeztek.

Ha feltételezzük, hogy a vállalkozás a tárgyévben kizárólag saját teljesítményt értékesített (vásárolt

készletet nem forgalmazott, nem közvetített szolgáltatást), valamint nem történt egyéb bevételt vagy
egyéb ráfordítást érintő gazdasági esemény, akkor az Ü(Ü)TE levezetése az alábbi két módszer alapján
a következő:
Összköltség eljárás Forgalmi költség eljárás
Árbevétel Árbevétel
+/˗ Aktivált saját teljesítmények értéke (ASTÉ) Értékestés elszámolt közvetlen önköltsége
˗ Költségnemek (termelési költségek: anyag, Értékestés elszámolt közvetett költsége
személyi, értékcsökkenési leírás)
Üzemi (üzleti) tevékenység esrménye (Ü(Ü)TE)

Az összköltség eljárással készülő eredménykimutatás az eredményt az adott időszak kibocsátásának

korrigált árbevételének (Árbevétel + ASTÉ = Hozam) és a saját teljesítményekkel kapcsolatos összes
tárgyévi költségeinek (költségnemek) különbözeteként állapítja meg.
A forgalmi költség eljárásra épülő eredménykimutatás szerinti levezetés a kibocsátás árbevételével
szembe a kibocsátással kapcsolatos közvetlen ráfordításokat (értékesítés elszámolt közvetlen
önköltsége) és a kibocsátáshoz közvetlenül nem kapcsolható ráfordításokat (értékesítés közvetett
költsége) állítja.
A két eljárás közötti különbség a saját vállalkozásban létrehozott teljesítményekkel (immateriális
javakkal, tárgyi eszközökkel, készletek, nyújtott szolgáltatásokkal) kapcsolatos erőforrás felhasználások
megjelenítésében van. Mindezek alapján a két módszer szerinti eredmény meghatározása közötti
összefüggés a következő lesz:

Költségnemek (anyag, személyi jellegű ráfordítás, értékcsökkenési leírás)

+/˗ Aktivált saját teljesítmények értéke (SEEAÉ, STKÁV)
= Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége + Értékesítés közvetett költsége

Látható, hogy a költségnemek (a tárgyévben felmerült összes termelési költség) és az értékesítési

költségek közötti egyensúlyt az aktivált saját teljesítmények értéke biztosítja.
Az ASTÉ két részből tevődik össze:
 saját előállítású eszközök aktivált értéke (SEEAÉ),
 saját termelésű készletek állományváltozása (STKÁV).
A SEEAÉ-ként kell kimutatni a saját vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett saját
teljesítmények (immateriális javak, tárgyi eszközök, az eszközök értékét növelő munkák pl. felújítás,
bővítés stb.), továbbá a tényészállattá átminősített növendékállatok stb. értékét.
A STKÁV a záró és a nyitó saját termelésű készletek értékének megfelelően pozitív és negatív is lehet.
Általánosságban megfogalmazva, ha a tárgy évi saját termelésű készlet (késztermék, félésztermék,
befejezetlen termelés) egy részét nem értékesítik, raktáron marad, saját hozamként, az
eredménykimutatásban növelő tételként jelenik meg. Abban az esetben, ha a tárgyévi saját termelésű
készlet egészét, valamint az előző évben raktáron maradt készletet ˗ részben vagy teljesen ˗ értékesíti a
vállalkozás, akkor az előző évi teljesítmény értéke csökkentő tételként (negatív előjellel) jelenik meg az
eredménykimutatásban.
Összköltség eljárással készülő eredménykimutatás során az eredmény az összes hozam és az összes
ráfordítás különbségeként számítható ki. Összes hozam nem csak a bevételeket jelenti, mivel hozamként
értelmezhető a saját előállítású eszközök állományváltozása is. Az összes ráfordítás a felhasznált élő és
holt munka pénzben kifejezett értékét jelenti. A forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás
az értékesítés bevételének és ráfordításának különbségét mutatja be. Bármelyik módszert is választja a
vállalkozás képviselője, mind a két módszer ugyanazt az eredményt adja.
8. Eredmény kategóriák tartalma
A következőkben az összköltség eljárással és a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás
sorait, azok tartalmát mutatjuk be a 2000. évi C. törvény a számvitelről alapján.
72. § Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az
üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások
ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett - általános forgalmi adót nem tartalmazó
- ellenértékét.
1. A teljesítés időszakában (üzleti évében) elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja

 a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított,

elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában, nyugtában, illetve - ha az eladó számla,
nyugta kiállítására nem kötelezett - egyéb számviteli bizonylatban rögzített, vagy a
pénzeszközben kapott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékkel egyező
árbevételt,
 a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe által a külföldi székhelyű
vállalkozásnak, a külföldi székhelyű vállalkozás más fióktelepének teljesített
termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számlázott ellenértékét az egymás közötti
megállapodásban, szerződésben meghatározott feltételek teljesítésekor a külföldi székhelyű
vállalkozás, illetve annak más fióktelepe által elismert - általános forgalmi adót nem
tartalmazó - összegben,
 az árbevételbe beszámító ártámogatást az adóhatósággal történő elszámolás alapján.
2. Az értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a pénzügyi lízing keretében a lízingbe vevőnek
átadott termék, továbbá a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel történő eladáskor az eladott
termék számlázott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékét, eladási árát, a termék
átadásakor, függetlenül a részletek megfizetésétől, a tulajdonjog megszerzésétől, illetve annak
időpontjától.
3. Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni:

 a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott vásárolt és saját termelésű

készletek, nyújtott szolgáltatások - általános forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott,
megállapodás, csereszerződés szerinti értékét a készlet átadás-átvétel, a szolgáltatásnyújtás
időpontjában,
 az értékesített göngyöleg betétdíjas árának számla, nyugta szerinti - általános forgalmi adót
nem tartalmazó - értékét,
 a gazdasági társaságnál a jegyzett tőkének tőkekivonással történő leszállításakor a bevont
részvények, üzletrészek, egyéb társasági részesedések ellenében átadott vásárolt és saját
termelésű készletek - általános forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott, a létesítő
okiratban, annak módosításában, illetve az arra jogosult testület határozatában rögzített
értékének összegét,
 d) * a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott -
általános forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott ellenértéket,

73. § Az értékesítés nettó árbevétele nem tartalmazhatja az értékesítésről kiállított számviteli

bizonylatban - a konkrét vásárolt és saját termelésű készlethez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan -
adott engedmény összegét.
Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni pl.
 a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan
utólag adott engedmény helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített - általános forgalmi adót
nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik);
  a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez kapcsolódó visszáru, valamint az értékesített
és később visszavett betétdíjas göngyöleg helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített -
általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a visszaszállítás, a visszavétel
időpontjára vonatkozik).
74. § Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet
külkereskedelmi termékforgalomban külföldi vevőnek történő értékesítésének, továbbá a külföldi
igénybe vevő részére végzett szolgáltatásnyújtásnak a 75. § szerint meghatározott értékét, függetlenül
attól, hogy azt devizában, valutában, forintban, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki.
76. § Aktivált saját teljesítmények értékeként a saját előállítású eszközöknek az üzleti évben aktivált
(az eszközök között állományba vett) értéke és a saját termelésű készletek állományváltozása együttes
(összevont) összegét kell kimutatni.
 Saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni a saját vállalkozásban végzett és az
eszközök között állományba vett saját teljesítmények [tárgyi eszközök, immateriális javak, az
eszközök értékét növelő munkák], továbbá a tenyészállattá átminősített növendékállatok,
valamint a törvény előírásai szerint az egyéb ráfordítások között elszámolandó saját előállítású
eszközök és saját teljesítmények közvetlen önköltségen számított értékét (ideértve a saját
termelésű készletek értékvesztését is).
 A saját termelésű készletek üzleti év végi záróállományának és az üzleti év elejei
nyitóállományának különbözetét kell állományváltozásként figyelembe venni.
77. § Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek,
amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek pénzügyi
műveletek bevételeinek.
Az egyéb bevételek között kell elszámolni:

1. a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket,

2. a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok,
kártérítések, sérelemdíjak összegét,
3. a behajthatatlannak minősített - és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt -
követelésekre kapott összeget,
4. a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi
vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés
vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét,
5. a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok által fizetett termékpálya-
szabályozás összegét,
ha az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés
időpontjáig pénzügyileg rendezték. Az egyéb bevételkénti elszámolásnak nem feltétele a mérlegkészítés
időpontjáig történő pénzügyi rendezés, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik, illetve a 4) pontban
foglalt támogatás esetén, ha a támogatási szerződés alapján a mérlegkészítés időpontjáig a támogatással
való elszámolás megtörtént.
Az egyéb bevételek között kell kimutatni a fentieken túl:
1. a Sztv. által meghatározott esetekben a képzett céltartalék összegének felhasználását
(csökkenését, megszűnését);
2. a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - az
adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez
kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak
megfelelően - igényelt (járó) támogatás, juttatás összegét;
3. az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) -
forgóeszközök között kimutatott - követelés engedményes által elismert értékének és könyv
 szerinti értékének a különbözetét, amennyiben az elismert érték meghaladja a könyv szerinti
értéket, a követelés átruházásakor;
4. az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén (ideértve azt is, ha az immateriális
jószág, a tárgyi eszköz a mérlegben, a könyvekben nincs kimutatva), továbbá az immateriális
jószág, a tárgyi eszköz a törvény által meghatározott jogcímen történő átadása esetén az
értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét,
amennyiben a bevétel meghaladja a könyv szerinti értéket, az értékesítéskor, az átadáskor;
5. a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt -
tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményhez kapcsolódó - összeget;
6. a követelés eredeti jogosultjánál - ha a követelésre korábban értékvesztést számolt el - a
követelés könyv szerinti értékét meghaladóan realizált összeget;
7. a nyereség jellegű kerekítési különbözetet;
8. a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt (apport),
értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok
nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét,
amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több;
9. a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt
kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által -
osztaléktartozásnak nem minősülő - elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha
ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik;
10. a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, a (2) bekezdés d) pontja alá nem tartozó, illetve
nem fejlesztési célra kapott támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét;
11. térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése
esetén a jogszabály szerinti - értékét;
12. az üzletág értékesítésének nyereségét [a kivezetett eszközök és az átvállalt kötelezettségek
könyv szerinti értéke közötti különbözetnek, valamint a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő)
összegnek a nyereségjellegű különbözetét].
13. Egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni:

 az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem

minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az elengedett kötelezettséghez
kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig;
 fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett
támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét;
 a térítés nélkül - visszaadási kötelezettség nélkül - átvett, az ajándékként, a hagyatékként
kapott, a többletként fellelt, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök
piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét;
 a tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt
kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az részesedésnek vagy
értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az átvállalt
kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig.

14. Egyéb bevételként kell kimutatni a halasztott bevételként elszámolt, időbelileg elhatárolt
összegből a kapcsolódó költségek, ráfordítások ellentételezésére megszüntetett összeget.
15. Egyéb bevételként kell elkülönítetten kimutatni az értékvesztések visszaírt összegeit [ideértve
az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének visszaírt
összegét, továbbá a követelések, a készletek visszaírt értékvesztésének összegét], valamint a
kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét.
16. Egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló - konkrét
termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott -
utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét, ideértve az általános forgalmi
adóról szóló törvény szerinti közvetett pénz-visszatérítési akció keretében kapott (járó)
engedmény - általános forgalmi adóval csökkentett - összegét is.
Az összköltség eljárással készülő eredménykimutatásban a költségeket költségnemek szerint
csoportosítva kell kimutatni.

A költségnemek a következők:

 anyagjellegű ráfordítások
o anyagköltség: felhasznált energiahordozók értéke (víz, gáz, villamos energia, stb.);
nyomtatványok, irodaszerek; üzemanyag; vásárolt alkatrészek, tartalék alkatrészek (ha
beszerzésükre a tárgyi eszköz üzembe helyezése után került sor),
o igénybe vett szolgáltatások: szállítás-rakodás, raktározás díja, csomagolási díj, bérleti
díj, bérmunka, eszközök karbartartása, posta és távközlési szolgáltatás, mosás és
vegytisztítás, oktatás és továbbképzés, hirdetés és reklám, vendéglátás, könyvvizsgálat
díja, stb.
o egyéb szoláltatások: bankköltség, biztosítási díj, illeték, hatósági igazgatási
szolgáltatási díj,
 személyi jellegű ráfordítások
o bérköltség: bérként számfejtett, elszámolt összeg (alkalmazásban állók, további
jogviszonyban állók részére); természetes személy tulajdonos (tag) személyes
közreműködése ellenértékeként kivett összeg,
o személyi jellegű egyéb kifizetések. szerzői jogdíj, étkezési térítés, munkába járással
kapcsolatos költségtérítés, jubileumi jutalom, betegszabadság díjazása, lakásépítésre
nyújtott támogatás, végkielégítés, természetben adott juttatások, reprezentáció
költségei, bérjárulék, egészségügyi hozzájárulás stb.
 értékcsökkenési leírás: immateriális javak, tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése,
(terven felüli értékcsökkenés nem tartozik ide, egyéb ráfordítás)

Fontos megjegyezni, hogy az összköltség eljárással készülő eredménykimutatásban az anyag jellegű

ráfordítások a költségnemek mellett még tartalmazza:

 az eladott áruk beszerzési értékét (elábé): az üzleti évben ˗ általában ˗ változatlan formában
eladott vásárolt készletek (anyagok, áruk, göngyölegek) bekerülési értékét foglalja magában,
 az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét: vásárolt és változatlan formában értékesített
szolgáltatás bekerülési értéke (a vállalkozó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak,
továbbszámlázás),

amelyek nem minősülnek költségnemnek, hanem ráfordítások. E két tétel a forgalmi költség eljárással
készülő eredménykimutatásban az értékesítés elszámolt közvetlen önköltség részét képezi.

78. § Az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt és felhasznált anyagok értékét, az
igénybe vett (vásárolt) szolgáltatások - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló -
értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített)
szolgáltatások értékét.

1. Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel

csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt
növendék-, hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét kell kimutatni. A termelés, a tevékenység,
a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési
értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó, termékdíj visszatérített összegével az
anyagköltséget csökkenteni kell.
2. Az igénybe vett szolgáltatások értékeként az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem
anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét a - le nem vonható általános forgalmi adót is
magában foglaló - számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben kell elszámolni.
3. Az egyéb szolgáltatások értékeként az üzleti évben felmerült, az eszközök bekerülési értékében
el nem számolt (figyelembe nem vehető) illetéket, jogszabályon alapuló hatósági igazgatási,
 szolgáltatási díjat, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díjat, bankköltséget (a
fizetett, fizetendő kamat kivételével) és a negatív hozamként felszámított összeget (negatív
kamatot), biztosítási díjat, továbbá a saját előállítású termékeknek a saját kiskereskedelmi
egységbe történő kiszállításakor, illetve (saját) üzemben történő felhasználásakor megfizetett
adót, járulékot, termékdíjat a számlázott, a fizetett, a szerződésben meghatározott (számított), a
bevallott összegben kell kimutatni.
4. Az eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben - általában - változatlan formában eladott
anyagok, áruk bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével
növelt bekerülési) értékét foglalja magában. Az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként
kell kimutatni az értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értékét, majd az eladott áruk
beszerzési értékét csökkenteni kell a visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értékével.
5. Az eladott (közvetített) szolgáltatások értékeként a vásárolt és változatlan formában értékesített
79. § Személyi jellegű ráfordítások az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak
munkadíjként elszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése
ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok.

1. Bérköltség minden olyan - az üzleti évhez kapcsolódó - kifizetés, amely

a. a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések
szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ideértve a természetes
személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is,
b. az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók
részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után
elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi
fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek,
függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi
jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a bérjárulékoknak.
2. A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem
bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen
összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó
által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.
3. Bérjárulékok a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan
adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak
száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől.

80. § Értékcsökkenési leírásként kell kimutatni:

4. az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek tervezett (meghatározott), módosított

értékcsökkenése összegét,
5. a 200 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi
termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke - a vállalkozó döntésétől függően - a
használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható.
81. § Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem
kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet)
során merülnek fel, és nem minősülnek pénzügyi műveletek ráfordításainak.
Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:

1. az üzleti év mérlegfordulónapja előtt bekövetkezett, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált

káreseményekkel kapcsolatos - a le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló -
kifizetéseket, elszámolt, fizetendő összegeket;
2. a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a
mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi
kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét;
 3. a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy
külföldi gazdálkodónak - az üzleti évhez kapcsolódóan - adott támogatás, juttatás összegét;
4. a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok javára teljesített - az üzleti évhez
kapcsolódó - befizetések összegét;
5. az államháztartás egyes alrendszereivel (a központi kormányzat, az elkülönített állami
pénzalapok, a helyi önkormányzatok, a társadalombiztosítás költségvetéseivel), az Európai
Unió különböző pénzügyi alapjaival (pénzügyi forrásaival) elszámolt - a bekerülési érték részét
nem képező, illetve a költségek között el nem számolható - adók, díjak, illetékek,
hozzájárulások tárgyévre bevallott, fizetett, illetve fizetendő összegét;
6. a veszteség jellegű kerekítési különbözetet;
7. a vagyonrendelőnél a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök könyv szerinti értékét;
8. a vagyonrendelőnél a kezelt vagyon részbeni vagy teljes kiadásakor a kezelt vagyonra szóló
tartós követelés kezelt vagyon csökkenésével arányos, kivezetett összegét;
9. a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy
részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok nyilvántartás szerinti (könyv
szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben
a nyilvántartás szerinti érték a több;
10. behajthatatlannak nem minősülő, a forgóeszközök között kimutatott - vásárolt követelésnek
nem minősülő - elengedett követelés könyv szerinti értékét;
11. a tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés
(megállapodás) szerinti összegét - a 33. § (1) bekezdésének figyelembevételével - a tartozást
átvállalónál;
12. a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, a c) pont alá nem tartozó
támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök összegét;
13. a 77. § (2) bekezdés d) pontja és (4) bekezdés b) pontja alapján az előző üzleti év(ek)ben kapott,
bevételként elszámolt támogatás, juttatás visszafizetendő összegét;
14. a térítés nélkül átadott eszközök - a részesedések, az értékpapírok, a befektetett pénzügyi
eszközök között kimutatott kölcsönök és a vásárolt követelések kivételével - nyilvántartás
szerinti értékét, valamint a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét a felszámított,
az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben;
15. az üzletág értékesítésének veszteségét [a kivezetett eszközök és az átvállalt kötelezettségek
(ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értéke közötti
különbözetnek, valamint a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) összegnek a veszteségjellegű
különbözetét].
Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:

 az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot növelő összeget;

 a forgóeszközök között kimutatott - vásárolt követelésnek nem minősülő - követelésnek
behajthatatlan követelésként az üzleti évben leírt összegét;
 az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén (ideértve azt is, ha az immateriális
jószág, a tárgyi eszköz a mérlegben, a könyvekben nincs kimutatva), továbbá az immateriális
jószág, a tárgyi eszköz 72. § (4) bekezdés a) és c) pontja szerinti jogcímen történő átadása esetén
az értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét,
amennyiben a könyv szerinti érték meghaladja a bevételt, az értékesítéskor, az átadáskor;
 a hiányzó, illetve a tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett vásárolt és saját
termelésű készlet könyv szerinti értékét;
 az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) -
forgóeszközök között kimutatott - követelés engedményes által elismert értékének és könyv
szerinti értékének a különbözetét, amennyiben a könyv szerinti érték meghaladja az elismert
értéket, a követelés átruházásakor.
Az egyéb ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni:
  az értékvesztés összegét, ideértve az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven
felüli értékcsökkenésének összegét, a követelések, a készletek elszámolt értékvesztésének
összegét;
 a kereskedelmi áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét.
Egyéb ráfordításként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló - konkrét
termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag
adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét, ideértve az általános forgalmi adóról szóló
törvény szerinti közvetett pénz-visszatérítési akció keretében adott (fizetendő) engedmény - általános
forgalmi adóval csökkentett - összegét is.
Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, de halasztott ráfordításként időbelileg el lehet határolni -
az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében - a vállalkozó által megvalósított
(megszerzett) és jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott
olyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét, amelyet a jövőbeni vállalkozási tevékenysége
érdekében valósított (szerzett) meg.
Az értékesítés költségei
A forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás nem tartalmazza az üzleti évben felmerült
összes termelési költséget, a költségeket az értékesítéssel való közvetlen és közvetett kapcsolatuk szerint
csoportosítva jeleníti meg.
Ennek megfelelően a forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás Ü(Ü)TE értékesítés
költségei a következő bontásban szerepelnek:
 közvetlen költségek
- az értékestés elszámolt közvetlen önköltsége,
- eladott áruk beszerzési értéke (elábé),
- eladott (közvetített) szolgáltatások értéke,
 közvetett költségek
- értékesítési, forgalmazási költségek (csomagolás, szállítás, raktározás, reklám költsége)
- igazgatási költségek,
- egyéb általános költségek.

82. § Az értékesítés közvetlen költségei között kell kimutatni az értékesített saját termelésű készletek
és teljesített szolgáltatások közvetlen önköltségét, az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott
(közvetített) szolgáltatások értékét.
Az értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége magában foglalja az értékesített saját termelésű készletek,
a teljesített saját szolgáltatások - 51. § szerint meghatározott - közvetlen önköltségét.
Az értékesítés közvetett költségei között az értékesítés és forgalmazás költségét, az igazgatási
költségeket és az egyéb általános költségeket kell szerepeltetni.
 Az értékesítési, forgalmazási költségek között az értékesítéssel kapcsolatos külön költségeket
(csomagolási, szállítási költségek, bizományi díjak), a késztermékek, az értékesítésre váró áruk
raktározási költségeit, az értékesítő részlegek és irodák költségeit, a reklám, a propaganda és a
piackutatás költségeit kell kimutatni, függetlenül attól, hogy az az értékesítéshez közvetlenül
hozzárendelhető-e vagy sem. Az értékesítéshez közvetlenül hozzákapcsolható költségeket,
továbbá a kereskedelmi tevékenység közvetlenül elszámolható költségeit indokolt
elkülönítetten kimutatni.
 Az igazgatási költségek között kell kimutatni az igazgatás személyi és anyagjellegű, valamint
egyéb költségeit.
  Az egyéb általános költségek között kell kimutatni a működés egyéb közvetett költségeit.

83. § (1) A pénzügyi műveletek eredménye a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak

különbözete.
A pénzügyi műveletek bevételei közé tartoznak: a kapott (járó) osztalék és részesedés, a
részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek, a befektetett pénzügyi eszközökből
(értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek, az egyéb kapott (járó)
kamatok és kamatjellegű bevételek, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei.
A pénzügyi műveletek ráfordításai közé tartoznak: részesedésekből származó ráfordítások,
árfolyamveszteségek, a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó
ráfordítások árfolyamveszteségek, a fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a
pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai részesedések, az értékpapírok, a tartósan adott kölcsönök, a
bankbetétek értékvesztése.
87. § Az adózás előtti eredmény az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye és a pénzügyi műveletek
eredményének együttes összege.
Adófizetési kötelezettségként kell kimutatni az üzleti év adózás előtti eredményét terhelő adó (ideértve
különösen a társasági adót, az abba beszámítható külföldi adót, valamint az olyan külföldi adót,
amelynek alapjául szolgáló jövedelem nemzetközi szerződés rendelkezése alapján mentes a társasági
adó alól), a kisvállalati adó megállapított (bevallott, kivetett) összegét.
Az adózott eredmény az adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség különbözetével egyezik
meg, levezetését az alábbi táblázat tartalmazza.
Az összköltség és forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás
„A” változata szerint történő meghatározása a számviteli törvény szerint
ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÍTETT FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL
EREDMÉNYKIMUTATÁS KÉSZÍTETT EREDMÉNYKIMUTATÁS
01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele
02. Export értékesítés nettó árbevétele 02. Export értékesítés nettó árbevétele
I. Értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele
03. Saját termelésű készletek állományváltozása 03. Értékesítés elszámolt közvetlen
04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke önköltsége
II. +/-Aktivált saját teljesítmények értéke 04. Eladott áruk beszerzési értéke
III. + Egyéb bevételek 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
05. Anyagköltség II. Értékesítés közvetlen költsége (03+04+05)
06. Igénybe vett szolgáltatások értéke III. Értékesítés bruttó eredménye
07. Egyéb szolgáltatások értéke 06. Értékesítési, forgalmazási költségek
08. Eladott áruk beszerzési értéke 07. Igazgatási költségek
09. Eladott (közvetített9 szolgáltatások értéke 08. Egyéb általános költségek
IV. - Anyag jellegű ráfordítás IV. Értékesítés közvetett költsége
10. Bérköltség V. Egyéb bevételek
11. Személy jellegű egyéb kifizetések Ebből: visszaírt értékvesztés
12. Bérjárulék VI. Egyéb ráfordítás
V. - Személy jellegű ráfordítás Ebből: visszaírt értékvesztés
VI. - Értékcsökkenési leírás
VII. - Egyéb ráfordítások
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (+/-
(I+/-II+III-IV-V-VI-VII) III-IV+V-VI)
Kapott (járó) osztalék és részesedés
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
Egyéb kapott (járó) kamat és kamatjellegű bevételek
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
Pénzügyi műveletek bevételei
Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége
Ebből: kapcsolt vállalkozástól adott
Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
Ebből: kapcsolt vállalkozástól adott
Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése
Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
B. Pénzügyi műveletek eredményei
C. Adózás előtti eredmény (+/-A+/-B)
Adófizetési kötelezettség
D. Adózott eredmény
9. Könyvviteli alapfogalmak
Könyvvezetés (könyvvitel) az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során
felmerülő
 vagyonra,
 jövedelemre ható
gazdasági eseményekről (a számviteli törvényben rögzített szabályok szerint)
 zárt rendszerben,
 folyamatosan nyilvántartást vezet,
 és azt az üzleti év végén lezárja.

Könyvviteli rendszerek

Könyvvezetési rendszerek az alábbi típusokat különböztetjük meg (Kozma, 2004):

 Kettős könyvvitel: valamennyi gazdasági esemény (művelet) feljegyzése zárt rendszerben. Ezt
a nyilvántartást kell vezetni minden nyereségorientált vállalkozásnak. Alkalmazott
nyilvántartás: napló, könyvviteli (főkönyvi) számla, főkönyvi kivonat, analitikus számla,
folyószámla.
 Egyszeres könyvvitel: csak a pénzmozgással járó gazdasági műveletek feljegyzése zárt
rendszerben. Non profit vállalkozások korábbi választás alapján használhatják pl.: egyesületek,
alapítványok, társasházak. Alkalmazott nyilvántartás: naplófőkönyv, vagy pénztárkönyv, vagy
napló és főkönyvi számla, analitikus számla.
 Bevételi nyilvántartás: a pénzügyileg is realizált (befolyt) bevételek feljegyzése idősorrendben
bizonyos adózási módok esetén (pl.: KATA, EVA (2003-2019), stb). Alkalmazható
nyilvántartás: idősoros feljegyzést biztosító nyilvántartás.
Az egyszeres könyvvitel pénzforgalmi szemléletű, a kettős könyvvitel pedig teljesítés szemléletű. Azt,
hogy melyik könyvvezetési módot választja a gazdálkodó szervezt, a beszámoló formája határozza meg.
A Sztv. hatálya alá tartozó vállalkozások egyszeres könyvvitelt nem vezethetnek, ezáltal egyszerűsített
beszámolót sem készíthetnek.

A könyvvezetés a beszámoló alátámasztását szolgáló eszköz, tehát a nyilvántartási, elszámolási

rendszernek igazodnia kell a gazdálkodóval szemben jelentkező, a beszámolóval kielégíthető
információigényéhez.

Könyvviteli számla

A gazdasági események hatására a vagyon folyamatosan változik. Hogy ne kelljen minden gazdasági
esemény után, amelyek több mérlegsort is érintenek, újabb mérleget készíteni a mérleg sorai külön-
külön nyilvántartásokban kerülnek rögzítésre, ezeket a nyilvántartásokat nevezzük könyvviteli
számláknak. A számlák nyitó egyenlege a mérlegben kimutatott érték. Év közben az azt növelő és
csökkentő tételek kerülnek feljegyzésre, majd év végén ez lezárásra kerül.
A könyvviteli számla fogalma, kapcsolata

A könyvviteli számla: olyan kétoldalú nyilvántartás, amelynek egyik oldalán a növekedéseket, a másik
oldalán a csökkenéseket jegyzik fel. A gazdasági események folyamatos nyilvántartására szolgál.
A számla
 bal oldalát tartozik (T),
 jobb oldalát követel (K) oldalnak nevezik.
A könyvviteli számla tartozik oldalára írt tételek együttes összegét tartozik főösszegnek, a követel
oldalára írt tételek együttes összegét követel főösszegnek nevezik. A két főösszeg közötti különbözet az
egyenleg. Ha a tartozik főösszeg a nagyobb, akkor a számlának tartozik egyenlege van, ha a követel
főösszeg a nagyobb, akkor a számlának követel egyenlege van.
Könyvviteli számlák csoportosítása
 tartalom szerint (mérleg, eredmény számlák)
 jellegük szerint (aktív, passzív)

Kettős könyvvitel hármas szabálya

A kettős könyvvitel hármas szabálya biztosítja, hogy a kettős könyvvitel egy önmagában számszerűen
ellenőrizhető zárt rendszer legyen.
Fogalma: minden gazdasági eseményt két számlán kell feljegyezni,
 az egyik számla tartozik, egy másik számla követel oldalán,
 azonos összegben,
 egymással kölcsönös összefüggésben (az egyik változás meghatározza a másikat).

A könyvviteli számlák aktív és passzív megjelölése az összes alkalmazott könyvviteli számlára érvényes
könyvelés szabályára vonatkozik.
Az alapvető számlák mellett szükség van rendszerező számlákra, mivel az eszközöket és a forrásokat
többféle értéken kell kimutatni, vagy lehetőséget kell biztosítani a különböző értékek kimutatására.
Például: befektetett eszközök bruttó és nettó értéke, vagy vásárolt készletek tényleges beszerzési áron
és elszámoló áron, stb. A rendszerező számlák kapcsolódnak valamely alapvető számlához, azokkal
összefüggnek.
A rendszerező számlák csoportosítása:
 helyesbítő számlák:
- kontraaktív,
- kontrapasszív számlák,
 kiegészítő számlák:
- aktív kiegészítő,
- passzív kiegészítő számlák.
A helyesbítő számlák aktív vagy passzív számlákhoz kapcsolódnak, és azok egyenlegét ellentétesen
befolyásolják. Az aktív számlákhoz kapcsolódó helyesbítő számlákat kontra-aktív, a passzív
számlákhoz kapcsolódó számlákat kontra-passzív számláknak nevezzük.
Kontraaktív számlákra alapvetően úgy könyvelünk, mint a passzív számlákra. Például: befektetett
eszközök esetében a nettó érték nem kerül közvetlenül kimutatásra, hanem az adott eszköz bruttó értéket
kimutató alapvető számla és ugyanazon eszköz értékcsökkenését kimutató kontra-aktív számla együttes
egyenlege adja.
A kontrapasszív számlákra úgy könyvelünk, mint az alapvető aktív számlákra. Például a jegyzett tőke
passzív számla, melynek értékét csökkenti a jegyzett, de még be nem fizetett tőke kontra-passzív számla.
A kiegészítő számlák szintén aktív vagy passzív számlákhoz kapcsolódnak és azok egyenlegét növelik
(kiegészítik). Az aktív számlához kapcsolódó kiegészítő számlát aktív kiegészítő, míg a passzív
számlához kapcsolódó kiegészítő számlát passzív kiegészítő számlának nevezzük. Az aktív kiegészítő
számlákon ugyanúgy könyvelünk, mint az alapvető aktív számlákra, amelyet kiegészítettek. Passzív
kiegészítő számlákon úgy könyvelünk, mint az alapvető passzív számlákra, amelyet kiegészít.

Számlák csoportosítása
A könyvviteli számlák csoportosíthatók tartalmilag és alakilag. Tartalmi csoportosítás esetén
megkülönböztetünk mérleg számlákat és eredményszámlákat. A mérleg számlákon belül vannak
eszköz, illetve forrásszámlák. A mérleg számlákat év elején a mérlegből nyitjuk, évközben vezetjük a
változásokat, majd év végén lezárjuk a számlákat és elkészítjük a mérleget.
Az eredményszámlák esetén, év elején nincs se bevételünk, se ráfordításunk, tehát ezeket a főkönyvi
számlákat nem kell megnyitni. Év közben gyűjtjük a különböző eredménycsökkentő (költségek,
ráfordítások) és eredménynövelő (bevételek) tételeket. Év végén le kell zárni az eredmény számlákat,
az egyenleget át kell vezetni a „493. Adózott eredmény elszámolási számlára” és el kell készíteni az
eredménykimutatást. Az év végi zárás sorrendjét tekintve először az eredményszámlákat zárjuk,
elkészítjük az eredménykimutatást és a kapcsolódó gazdasági eseményeket elkönyveljük, lezárjuk a
mérlegszámlákat és elkészítjük a mérleget.
Egységes számlakeret

Az egységes számlakeretet célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek

eredményre gyakorolt hatásainak egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó
számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a számviteli törvény szerinti beszámoló elkészítéséhez
szükséges alapinformációkat. A számlakeret 10 számlaosztályt határozott meg:
 1-4. Mérlegszámlák. A mérleg felépítésének megfelelően az 1-3-as számlaosztályok eszköz
számlák. 4-es számlaosztály a forrásokat tartalmazza.
 5., 8-9. Eredményszámlák,
 6-7. Szabadon használható számlák,
 0. Nyilvántartási számlák.
Tartalmilag passzív számlák a forrás és a bevétel számlák. A többi számlaosztály aktív számlaként
viselkedik.
A számlaosztályok, számlacsoportok, számlák és alszámlák számát és megnevezését tartalmazó
felsorolás a számlatükör.

Egységes számlarend

A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan

számlarendet köteles készíteni, amely szerint könyvelve a számviteli törvényben előírt beszámoló
készítése maradéktalanul biztosítható. A számlarend tartalmazza többek között:
 minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését,
 a számla tartalmát, a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlával való
kapcsolatát,
 a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát,
 a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet.
A számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés
helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. A vállalkozó a megalakulástól
számított 90 napon belül köteles a számlarendet elkészíteni (2000. évi C. trv).

A könyvviteli számlák számozása

A könyvviteli számlák számozása a tízes számrendszerben történik.

 Az első számjegy jelöli a számlaosztályt.
 A második számjegy a számlacsoportot.
 A harmadik számjegy a számlát,
 a negyedik számjegy az alszámlát.
Például:
 1. számlaosztály: Befektetett eszközök,
 11. számlacsoport: Immateriális javak
 12. számlacsoport: Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok,
 123. számla: Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok,
 1231. alszámla: Raktárak.

A vállalkozóknak úgy kell kialakítaniuk a saját számviteli rendszerüket, hogy a számviteli törvényben
előírt beszámolási kötelezettség teljesíthető legyen, tükrözze a tényleges vagyoni és jövedelmi
helyzetüket, valamint információt adjon a gazdálkodás során felmerülő problémák feltárásához.
 10. A számviteli munka szakaszai
Mint már tudjuk a számvitel célja a vagyon és a vagyonváltozás kimutatása. A vagyon változását a
gazdasági események idézik elő, melyeket a számvitel a könyvviteli számlákon jegyez fel. Nyilvánvaló
tehát, hogy a számviteli munka első szakasza a számlák megnyitása a mérleg alapján és a gazdasági
események elsődleges feljegyzése a bizonylatokon. A számviteli munka szakaszai a nyitómérlegtől és a
gazdasági eseményektől az üzleti év végén készítendő mérlegig, illetve beszámolóig vezetnek.

A számviteli bizonylat

Számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy
egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által készített okmány (számla,
szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés,
egyéb ilyennek minősíthető irat) -, függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától, amelyet
a gazdasági esemény számviteli nyilvántarása céljára készítettek, és amely rendelkezik a számviteli
törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel (2000. évi C. trv.).

A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés

megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, illetve időszakában, magyar nyelven kell kiállítani. A
magyar nyelven kiállított bizonylaton az adatok más nyelv(ek)en is feltüntethetők (2000. évi C. trv.).
Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel e törvény
előírásainak. Az elektronikus dokumentumok, iratok bizonylatként történő alkalmazásának feltételeit,
hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is meghatározhatja.
Ha a könyvviteli nyilvántartás mint számviteli bizonylat technikai, optikai eljárás eredménye, biztosítani
kell:
 az adatok vizuális megjelenítése érdekében azoknak - szükség esetén - a késedelem nélküli
kiíratását,
 az egyértelmű azonosítás érdekében a kódjegyzéket.

Bizonylati elv

A számviteli törvény szerint a bizonylati elv:

 Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak
állományát, vagy összetételét megváltoztatják, bizonylatot kell kiállítani (készíteni).
 A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli
nyilvántartásokban rögzíteni kell.
 A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján
szabad adatokat bejegyezni.
A bizonylati elv biztosítja, hogy a gazdasági események zárt rendszerben feljegyzésre kerüljenek.

A bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei

A bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a számviteli törvény szerint:

a) a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója;
b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése;
c) a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a
rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a
készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, az ellennyugtákon a befizető
aláírása;
d) a bizonylat kiállításának időpontja, illetve - a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától
függően - annak az időpontnak vagy időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni
kell (a gazdasági művelet teljesítésének időpontja, időszaka);
e) a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet
okozta változások mennyiségi, minőségi és - a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás
rendjétől függően - értékbeni adatai;
f) külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között: a bizonylatot kiállító
gazdálkodó nevét, címét;
g) bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének,
valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik;
h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás;
i) a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása;
j) továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír.

A bizonylatok csoportosítása

A bizonylatok sokféle szempont szerint csoportosíthatók. A teljesség igénye nélkül például:

Tevékenységi körök szerint:
 a befektetett eszközök bizonylatai,
 a készletek bizonylatai,
 az állattartás bizonylatai,
 a munka- és munkabér-elszámolás
 bizonylatai,
 a pénzügyi elszámolások bizonylatai,
 a termeléssel kapcsolatos bizonylatok,
 az értékesítéssel kapcsolatos bizonylatok,
 a leltározás bizonylatai,
 az ügyviteli, pénzforgalmi,
 könyvelési bizonylatok.
Keletkezési helyük szerint a bizonylatok lehetnek
 belső bizonylatok: az adott vállalkozásnál készítenek
 külső bizonylatok: külső vállalkozás készít, de az adott vállalkozást érintik (pl.: szállítók
számlái, bank bizonylatok, stb.).
Jellegük szerint:
 elsődleges vagy alap: a gazdasági események megtörténtekor állítanak ki (pl.: anyag
kivételezési bizonylat),
 másodlagos és összesítő bizonylatok: az elsődleges bizonylat alapján készül.
Tartalmuk szerint:
 egyszerű bizonylatok a gazdasági esemény igazolására szolgálnak és
 összetett bizonylatokat (amely több egymással összefüggő gazdasági eseményt tartalmaz)
különböztetünk meg.

A bizonylatok feldolgozása

A bizonylat a kiállítástól különböző feldolgozási fázisok után jut el az irattárig:

  kiállítás,
 utalványozás,
 átadás-átvétel,
 ellenőrzés,
 számlakijelölés,
 könyelés,
 megőrzés.

A bizonylatok megőrzése

A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó
leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek
megfelelő nyilvántartást továbbá a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó
számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat
is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján
visszakereshető módon megőrizni. Ez a kötelezettség érvényes a szigorú számadású bizonylatok rontott
példányaira.
A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) nem
hatálytalanítja e kötelezettséget.
Az elektronikus formában kiállított bizonylatot - a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály
előírásainak figyelembevételével - elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az
alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos
leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.
Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról készített elektronikus másolattal a
Számviteli törvény szerinti bizonylat megőrzési kötelezettség teljesíthető.

Nyilvántartások

A bizonylatok alapján különböző nyilvántartások készíthetők.

Nyilvántartások: a bizonylatok alapján általában mennyiségi mértékegységben vezetett elsődleges
összesítés, kimutatás.
Az alapnyilvántartások rendeltetése az elszámoltatás, a felelősség biztosítása (alátámasztása), ott kell
kialakítani, ahol a számvitel vagyonvédelmi szerepet is betölt.
A leggyakrabban vezetett alapnyilvántartások:
 raktárkönyv, raktárinyilvántartó lap,
 pénztárjelentés,
 állatnyilvántartási könyv,
 tejkönyv,
 munkalap-összesítő,
 műhelynapló stb.
Alapokmányai azok az elsődleges bizonylatok, amelyeket a gazdasági művelet színhelyén készítenek,
és amelyek egy példánya helyben marad. Mérésmódja általában mennyiségi, a pénztárban értékbeni,
készítője a nyilvántartást végző személy pl. raktáros, pénztáros stb.
A főkönyvi könyvelés rendeltetése a beszámoló alátámasztása, a belső információs igények kiszolgálása.
A főkönyvi könyvelés lehet idősoros (naplóban) és számlasoros (könyvviteli számlákon).
Az idősoros könyvelés: a gazdasági műveleteknek megtörténtük sorrendjében történő feljegyzése.
Megjelenési formája a könyvviteli napló, amely biztosítja:
 a könyvelés folyamatosságát,
  teljességét,
 ellenőrizhetőségét és
 a számszerű egyeztetés lehetőségét.
A napló tartalmazza:
 a hivatkozási számot (bizonylat száma, számla száma),
 a bizonylat keltét,
 a művelet megnevezését,
 a T és K összeget.
A számlasoros könyvelés a gazdasági műveleteknek tartalom szerint főkönyvi számlákon történő
feljegyzését jelenti. Formája a könyvviteli számla, amely olyan kétoldalú kimutatás, amelynek egyik
oldalán a növekedéseket, a másik oldalán a csökkenéseket számoljuk el, azonos összegben, egymással
összefüggésben. Ezáltal a gazdasági műveleteket
 tartalmuk szerint csoportosítja,
 a könyvelési tételek összefüggéseit áttekinthetővé teszi.
A könyvelési tétel részei:
 a könyvelés kelte,
 a bizonylat száma,
 a gazdasági művelet megnevezése,
 a könyvelendő összeg (T vagy K),
 az ellenszámla száma.
Mind idősoros, mind a számlasoros könyvelés során szükséges bizonyos időnként könyvviteli zárlat
elvégzése. Egy-egy naptári időszak (hónap, negyedév, év) végén a folyamatos könyvelés teljessé és
ellenőrizhetőbbé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munka,
és év végén a számlák technikai lezárása.
Cél: A könyvviteli számlák tartalmi teljességének biztosítása, olyan főkönyvi kivonat elkészítése,
melynek adataira támaszkodva az éves beszámoló:
 mérleg,
 eredménykimutatás,
 kiegészítő melléklet összeállítható.
Analitikus nyilvántartás (könyvelés): bizonylatok alapján mennyiségben és értékben vezetett részletező
nyilvántartás.
Az analitikus nyilvántartások rendeltetése a főkönyvi könyveléshez egy-egy számla tartalmának
részletezése a vállalkozás információs igényeinek megfelelően. Az analitikus nyilvántartások formájára,
tartalmára kötelező előírás nincs. Az egyes főkönyvi számlák nyilvántartása ˗ kis összegű forgalom
esetén ˗ vezethető a főkönyvi számlán is, de ebben az esetben nagyon fontos, hogy a tételre vonatkozóan
minden információ szerepeljen a számlán is.

Kötelező ˗ még kis tételszám esetén is ˗ az egyedi nyilvántartás vezetése

 a tárgyi eszközökről és az immateriális javakról,

 jövedelem- és társadalombiztosítási elszámolásokról,
 valamennyi adókötelezettségről és juttatásról.
Az analitikus nyilvántartás leggyakoribb formái lehetnek:

 anyagkönyvelés, amelyben anyagféleségenként tartják nyilván a készleteket és azok

változásait,
 késztermékkönyvelés,
  vevők folyószámla könyvelése (vevőnkénti nyilvántartás),
 szállítók folyószámla könyvelése (szállítónkénti nyilvántartás).
Ezeket a nyilvántartásokat folyamatosan kell vezetni. Ez azt jelenti, hogy az év végén összegzett
nyilvántartást a következő évben folytatólagosan felhasználjuk. A számítógépes könyvelői programok
a nyilvántartások folyamatos vezetését leegyszerűsítik.

A feladás egy-egy eszközben, forrásban egy időszak alatt bekövetkezett számos tételből álló
változásokat összegyűjti, a főkönyvi könyvelés számára „csoportosítja”, összegzi, pl. egy termelési
részleg/üzem havi bérének feladása, anyag felhasználása stb. Ezzel tulajdonképpen a főkönyvi
könyvelést tehermentesíti.

A vállalkozás a főkönyvi számlák adatállományából időszakonként (havonta, negyedévente stb.), de

legalább a beszámoló elkészítése, valamint más törvényekben előírt, számviteli adatokon alapuló
adatszolgáltatás (ellenőrzés, banki adatszolgáltatás stb.) teljesítését megelőzően főkönyvi kivonatot kell
készíteni.

Kapcsolat az egyes szintek között:

 Az alapnyilvántartásokat és az analitikus nyilvántartásokat az elsődlegesen készített

bizonylatok kapcsolják össze.
Mindkét szinten ugyanazon bizonylatok alapján könyvelnek, ebből következik, hogy eltérés
esetén valamelyik szint, vagy minkettő hibázott.
 Az analitikus nyilvántartás és a főkönyvi könyvelés közötti egyezőség arra épül, hogy a főkönyvi
könyvelés a feladások alapján könyvel. Mindkét szinten ugyanazt könyvelik, csak a feljegyzés
részletességében van eltérés.
 A főkönyvi könyvelés és a beszámoló kapcsolata a főkönyvi kivonatban ölt testet.
Az egyeztetések arra szolgálnak, hogy az egyes szintek közötti ˗ hibás elszámolásból eredő ˗ eltéréseket
kiszűrjék.
11. Beszámoló formái, könyvvezetési kötelezettség
A gazdálkodó a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, az üzleti év könyveinek
lezárását követően, könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles – magyar nyelven – készíteni.
A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak
összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről.
A számviteli törvény célja hármas: meghatározza
 a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét,
 a beszámoló összeállítása és a könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített
szabályokat,
 a nyilvánosságra hozatal, a közzététel, és a könyvvizsgálat követelményeit.
A törvényben előírtakon túlmenő, további információkat kell a kiegészítő mellékletben megadni,
amennyiben a törvény előírásainak alkalmazása, a számviteli alapelvek érvényesítése nem elegendő a
megbízható és valós összképnek a mérlegben, az eredménykimutatásban történő bemutatásához.(4. §)
A törvény előírásaitól csak abban a kivételes esetben lehet - a könyvvizsgáló egyetértése és ilyen
tartalmú nyilatkozata mellett – eltérni, de minden eltérést közölni kell a kiegészítő mellékletben,
bemutatva annak indokait, valamint az eszközökre-forrásokra, a pénzügyi helyzetre és az eredményre
gyakorolt hatását is.
A beszámoló tartalma
 mérleg
 eredménykimutatás
 kiegészítő melléklet.
Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség
A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak
létszámától, mindezek meghatározott határértékeitől függ.
A beszámoló formája lehet:
1. éves beszámoló,
2. egyszerűsített éves beszámoló,
3. összevont (konszolidált) éves beszámoló,
4. egyszerűsített beszámoló (egyszeres könyvvitelt vezetők részére).
Éves beszámoló
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a Számviteli törvény 11. § szerinti üzleti évről az üzleti év utolsó
napjával, mint mérleg fordulónappal éves beszámolót köteles készíteni, illetve a 9. § (2) bekezdésében
előírt feltételek esetén egyszerűsített éves beszámolót készíthet.
Éves beszámolót készít a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a
mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő
meghaladja az alábbi határértéket:
a) a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot,
b) az éves nettó árbevétel a 2400 millió forintot,
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
Az éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Az éves
beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is kell készíteni.
Az egymást követő üzleti évek éves beszámolóinak összehasonlíthatóságát a mérleg és az
eredménykimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának és tartalmának, valamint a mérlegtételek
értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani.
Az éves beszámolót e törvényben meghatározott szerkezetben és legalább az előírt tagolásban, az 1-3.
számú mellékletben előírt tételeket a megadott sorrendben, a tételek tovább tagolásának, illetve
összevonásának szabályai figyelembevételével, bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett
kettős könyvvitel adatai alapján, világos és áttekinthető formában, magyar nyelven kell elkészíteni.
A mérleg előírt tagolása „A” változat mutatja be a következő táblázat.
A mérleg előírt tagolása „A” változat eszköz oldal

Eszközök (aktívák)
A. Befektetett eszközök B. Forgóeszközök
I. Immateriális javak I. Készletek
1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 1. Anyagok
2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek
3. Vagyoni értékű jogok 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok
4. Szellemi termékek 4. Késztermékek
5. Üzleti vagy cégérték 5. Áruk
6. Immateriális javakra adott előlegek 6. Készletekre adott előlegek
7. Immateriális javak értékhelyesbítése II. Követelések
II. Tárgyi eszközök 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő
2. Műszaki berendezések, gépek, járművek
vállalkozással szemben
4. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő
3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
vállalkozással szemben
4. Tenyészállatok 5. Váltókövetelések
5. Beruházások, felújítások 6. Egyéb követelések
6. Beruházásokra adott előlegek 7. Követelések értékelési különbözete
7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 8. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete
III. Befektetett pénzügyi eszközök III. Értékpapírok
1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban
2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 2. Jelentős tulajdoni részesedés
3. Tartós jelentős tulajdoni részesedés 3. Egyéb részesedés
4. Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési
4. Saját részvények, saját üzletrészek
viszonyban álló vállalkozásban
5. Egyéb tartós részesedés 5. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
6. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló
6. Értékpapírok értékelési különbözete
vállalkozásban
7. Egyéb tartósan adott kölcsön IV. Pénzeszközök
8. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 1. Pénztár, csekkek
9. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 2. Bankbetétek
10. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete C. Aktív időbeli elhatárolások
1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása
2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
3. Halasztott ráfordítások
Eszközök összesen
Forrás: Saját szerkesztés 2000. évi C. törvény alapján
 A mérleg előírt tagolása „A” változat forrás oldal

Források (passzívák)
D. Saját tőke 4. Beruházási és fejlesztési hitelek
I. Jegyzett tőke 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek
Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
7. Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési
II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)
viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben
8. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő
III. Tőketartalék
vállalkozással szemben
IV. Eredménytartalék 9. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
V. Lekötött tartalék III. Rövid lejáratú kötelezettségek
VI. Értékelési tartalék 1. Rövid lejáratú kölcsönök
1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka - ebből: az átváltoztatható és átváltozó kötvények
2. Valós értékelés értékelési tartaléka 2. Rövid lejáratú hitelek
VII. Adózott eredmény 3. Vevőktől kapott előlegek
E. Céltartalékok 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 5. Váltótartozások
2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással
7. Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni
3. Egyéb céltartalék
részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben
8. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban
F. Kötelezettségek
lévő vállalkozással szemben
I. Hátrasorolt kötelezettségek 9. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással 10. Kötelezettségek értékelési különbözete
2. Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni
11. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete
részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban
G. Passzív időbeli elhatárolások
lévő vállalkozással szemben
4. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 3. Halasztott bevételek
2. Átváltoztatható és átváltozó kötvények Források összesen
3. Tartozások kötvénykibocsátásból
Forrás: Saját szerkesztés 2000. évi C. törvény alapján
A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő
adatát. Ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben be kell mutatni és
indokolni kell. Amennyiben az ellenőrzés az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős
összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó - a mérlegkészítés napjáig
megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti -
módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell
mutatni, azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ez esetben a mérlegben is,
az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző üzleti év adatai, a lezárt üzleti
év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok.
Egyszerűsített éves beszámoló
A vállalkozó döntése alapján az éves beszámoló helyett, ha a jogszabályok lehetővé teszik, választhatja
a kevésbé részletes egyszerűsített éves beszámolót. Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős
könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő,
a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
a) a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot,
b) az éves nettó árbevétel a 2400 millió forintot,
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
Összevont (konszolidált) éves beszámoló
Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az
üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három
mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
a) a mérlegfőösszeg a 6000 millió forintot,
b) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.
Az (1) bekezdés szerinti mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatainak,
valamint közös vezetésű vállalkozásainak (ideértve a 119. § alá tartozókat is) konszolidálás előtt
összesített adatait kell figyelembe venni. A közös vezetésű vállalkozás adatait a tőkerészesedés
mértékében kell figyelembe venni.
Amennyiben az anyavállalat leányvállalatai és közös vezetésű vállalkozásai valamelyike nem
rendelkezik a tárgyévet megelőző üzleti év (1) bekezdés szerinti adataival, akkor az (1) bekezdés szerinti
mutatóérték meghatározásánál a tárgyévi várható - éves időtartamra átszámított - adatokat kell
figyelembe venni.
Mikrogazdálkodói beszámoló
Egyszerűsített éves beszámolóját - saját választása alapján - a Számviteli törvény 6. § (5) bekezdés
szerinti kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően (mikrogazdálkodói egyszerűsített éves
beszámoló) is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti
évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő
nem haladja meg az alábbi határértéket:
a) a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot,
b) az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot,
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.
Nem készíthet mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót a Sztv., valamint az EU európai
parlamenti és tanácsi irányelvei által meghatározott esetekben pl. befektetési vállalkozás, pénzügyi
holdingvállalkozás.
Ha a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a fenti feltételeknek két
egymást követő üzleti évben nem felel meg, akkor a második üzleti évet követő évtől éves beszámolót
vagy egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni. (9. §)
A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a vállalkozó választásától - a (8)
bekezdés kivételével - leghamarabb három, mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóval lezárt
üzleti év után térhet el.
A beszámolási időszak

A sajátos esetektől (cégalapítás, megszüntetés, stb.) eltekintve a beszámolási időszak 365 napot ölel fel.
Általában ez az időszak megegyezik a naptári évvel. A gazdasági időszak utolsó napját fordulónapnak
nevezzük. A beszámolási időszak utolsó napja május 31-e.
A beszámolási időszakban a vállalkozás képviselőjének meg kell határozni a mérlegkészítés időpontját,
azaz meddig fogadja be a vállalkozás az előző időszakot érintő bizonylatokat.
Számviteli információk nyilvánossága
Nyilvánosságra hozatal, közzététel: A cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyott,
könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására
vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulójától számított 150 napon belül a cégbíróságnál
letétbe helyezni. Továbbá minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás köteles a beszámolót
közzétenni. E kötelezettségnek akkor tesz eleget, ha a beszámolót – a letétbe helyezéssel egyidejűleg –
megküldi az igazságügyi minisztérium cégnyilvántartási és céginformációs szolgálatának.
A vállalkozó köteles biztosítani, hogy munkavállalói, alkalmazottai, tagjai az éves beszámolót, az
egyszerűsített éves beszámolót, az összevont (konszolidált) éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat
esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független
könyvvizsgálói jelentést a vállalkozó (az anyavállalat) székhelyén megtekinthessék és azokról teljes
vagy részleges másolatot készíthessenek.
Ha a vállalkozó közzétett éves beszámolóját, illetve egyszerűsített éves beszámolóját könyvvizsgáló
nem ellenőrizte, vagy kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló a záradék megadását elutasította,
akkor a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló mérlegén,
eredménykimutatásán, kiegészítő mellékletén (ezek minden egyes példányán) köteles feltüntetni a
következő szöveget: "A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva."
Az éves beszámoló részét nem képező üzleti jelentés, az összevont (konszolidált) üzleti jelentés
megtekintését a vállalkozó, illetve az anyavállalat székhelyén minden érdekelt részére biztosítani kell,
továbbá lehetővé kell tenni azt, hogy arról minden érdekelt teljes vagy részleges másolatot készíthessen.
A beszámolási kötelezettség é a könyvvezetési kötelezettség formáit, a beszámoló formáját
meghatározó kritériumokat az alábbi táblázat foglalja össze.

BESZÁMOLÁSI KÖNYVVEZETÉSI A BESZÁMOLÓ FORMÁJÁT

KÖTELEZETTSÉG KÖTELEZETTSÉG MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK
FORMÁJA
ÉVES KETTŐS KÖNYVVITEL KÉT EGYMÁST KÖVETŐ ÉVBEN A
BESZÁMOLÓ KÖVETKEZŐ HÁROM MUTATÓBÓL
LEGALÁBB KETTŐ:
1. MÉRLEGFŐÖSSZEG > 1200 MFt
2. ÉVES NETTÓ ÁRBEVÉTEL > 2400 MFt
3. ÁTLAGOSAN FOGLALKOZTATOTTAK
SZÁMA > 50 FŐ
EGYSZERŰSÍTETT KETTŐS KÉT EGYMÁST KÖVETŐ ÉVBEN A
ÉVES KÖNYVVITEL KÖVETKE-ZŐ HÁROM MUTATÓBÓL
BESZÁMOLÓ LEGALÁBB KETTŐ:
1. MÉRLEGFŐÖSSZEG < 1200 MFt
2. ÉVES NETTÓ ÁRBEVÉTEL < 2400 MFt
3. ÁTLAGOSAN FOGLALKOZTATOTTAK
SZÁMA < 50 FŐ
MIKROGAZDÁLKODÓI KETTŐS KÖNYVVITEL KÉT EGYMÁST KÖVETŐ ÜZLETI ÉV BEN A
EGYSZERŰSÍTETT KÖVETKEZŐ HÁROM MUTATÓBÓL
BESZÁMOLÓ LEGALÁBB KETTŐ::
1. MÉRLEGFŐÖSSZEG < 100 M Ft
2. ÉVES NETTÓ ÁRBEVÉTEL < 200 M Ft
3. ÁTLAGOSAN FOGLALKOZTATOTTAK
SZÁMA < 10 FŐ
IFRS BESZÁMOLÓ KETTŐS KÖNYVVITEL NEM ÉRTÉKHATÁRHOZ KÖTÖTT

EGYSZERŰSÍTETT EGYSZERES TÖRVÉNY VAGY KORMÁNYRENDELET

BESZÁMOLÓ KÖNYVVITEL KÖTELEZÉSE ESETÉN

ÖSSZEVONT KETTŐS KÖNYVVITEL TÖBBSÉGI RÉSZESEDÉSE VAN

(KONSZOLIDÁLT) ÉVES
BESZÁMOLÓ (Sztv. vagy
IFRS szerinti)
 12. Esettanulmány
1. feladat:
 Az alábbi adatok alapján állítsa össze a vállalkozás nyitómérlegét!
 Számítsa ki a hiányzó adatokat és írja be a kipontozott helyre!
Az értéket nem tartalmazó sorokat is tüntesse fel!
Befektetett eszközök 55 000 Céltartalék 5 000
Szellemi termékek 5 000 Jegyzett tőke 45 000
Ingatlanok 25 000 Jegyzett, de be nem fizetett tőke ………
Műszaki berendezések 12 000 Egyéb tartósan adott kölcsön 2.000
Egyéb tartós részesedés 3 000 Tőketartalék 5 000
Beruházások, felújítások 3 000 Készletekre adott előleg ……..
Forgóeszközök 70 000 Beruházási és fejlesztési hitelek 15 000
Anyagok 15 000 Váltótartózás 2 000
Késztermék 5.000 Vevőktől kapott előleg ……..
Követelés áruszállításból 23 000 PIE 5 000
Értékpapírok 5 000 Források összesen 130 000
Pénztár 10 000 Saját tőke ……
AIE 5 000 Kötelezettség 70 000
Eszközök összesen …..…… Hátrasorolt kötelezettség 5 000
Egyéb rövid lejáratú kötelezettség 12 000 Lekötött tartalék 1 000
Kötelezettség áruszállításból 23 000 Egyéb követelés 2 000
Cégérték ……….. ADÓZOTT EREDMÉNY 4.000
Eredménytartalék 6 000 Értékelési tartalék 2 000
Áruk 5 000 Tartozások 5 000
kötvénykibocsátásból
2. feladat
 Állapítsa meg a gazdasági események típusát, és jelölje a mérlegre, eredménykimutatásra
gyakorolt számszerű hatását!
 Készítse el az eredménykimutatást és a zárómérleget!
Kiegészítő információ: A vállalkozás évközben vezet készletnyilvántartást.

Gazdasági esemény Gazd. e.típus

1. Adózott eredmény átvezetése eredmény tartalékba.
2. A Kft. az előző évi céltartalékot elszámolta.
3. A Kft. 10.000 eFt értékben anyagot vásárol, a kifizetésre később kerül sor.
4. A Kft. minőségi kifogás miatt visszaküld 1.000 eFt bekerülési értékű anyagot a
szállítónak.
5. A Kft. 7.000 eFt bekerülési értékű készterméket 8.000 eFt-ért értékesít
készpénzért.
6. A Kft. 2.000 eFt értékű szellemi terméket 1.500 eFt készpénzért értékesít.
7. A Kft. 3.000 eFt hosszú lejáratú hitelt törleszt, a bank kamattal együtt 3.300eFt
összeggel terheli meg a vállalkozás számláját.
8. A vállalkozás 3.000 eFt könyv szerinti értékű, befektetési célú részvényét 8.000
eFt-ért értékesíti.
9. A Kft. bankszámláján lévő összeg után jóváírt kamat összege 800 eFt.
10. A Kft 500 eFt értékben egyéb, forgatási célú részvényt vásárol..
11. A Kft. 4.500 eFt készpénzt felvesz az elszámolási betétszámlájáról.
12. . A Kft. elszámolta 2500 eFt társasági adófizetési kötelezettségét.
3. feladat:
 Az alábbi adatok alapján állítsa össze a vállalkozás nyitómérlegét!
 Számítsa ki a hiányzó adatokat és írja be a kipontozott helyre!
Az értéket nem tartalmazó sorokat is tüntesse fel!
 MEGOLDÁS

Befektetett eszközök 55 000 Céltartalék 5 000

Szellemi termékek 5 000 Jegyzett tőke 45 000
Ingatlanok 25 000 Jegyzett, de be nem fizetett tőke -13 000
Műszaki berendezések 12 000 Egyéb tartósan adott kölcsön 2.000
Egyéb tartós részesedés 3 000 Tőketartalék 5 000
Beruházások, felújítások 3 000 Készletekre adott előleg 5 000
Forgóeszközök 70 000 Beruházási és fejlesztési hitelek 15 000
Anyagok 15 000 Váltótartózás 2 000
Késztermék 5.000 Vevőktől kapott előleg 8 000
Követelés áruszállításból 23 000 PIE 5 000
Értékpapírok 5 000 Források összesen 130 000
Pénztár 10 000 Saját tőke 60 000
AIE 5 000 Kötelezettség 70 000
Eszközök összesen 130 000 Hátrasorolt kötelezettség 5 000
Egyéb rövid lejáratú kötelezettség 12 000 Lekötött tartalék 1 000
Kötelezettség áruszállításból 23 000 Egyéb követelés 2 000
Cégérték 15 000 ADÓZOTT EREDMÉNY 4.000
Eredménytartalék 6 000 Értékelési tartalék 2 000
Áruk 5 000 Tartozások 5 000
kötvénykibocsátásból

Gazdasági esemény Gazd. e.típus

1. Adózott eredmény átvezetése eredmény tartalékba. FV

2. A Kft. az előző évi céltartalékot elszámolta. FV
3. A Kft. 10.000 eFt értékben anyagot vásárol, a kifizetésre később kerül sor. E bev
4. A Kft. minőségi kifogás miatt visszaküld 1.000 eFt bekerülési értékű anyagot a E kiv
szállítónak.
5. A Kft. 7.000 eFt bekerülési értékű készterméket 8.000 eFt-ért értékesít E kör + E bev
készpénzért.
6. A Kft. 2.000 eFt értékű szellemi terméket 1.500 eFt készpénzért értékesít. E kör + E ki
7. A Kft. 3.000 eFt hosszú lejáratú hitelt törleszt, a bank kamattal együtt 3.300eFt E ki
összeggel terheli meg a vállalkozás számláját. E ki
8. A vállalkozás 3.000 eFt könyv szerinti értékű, befektetési célú részvényét 8.000 E kör + E bev
eFt-ért értékesíti.
9. A Kft. bankszámláján lévő összeg után jóváírt kamat összege 800 eFt. E bev
10. A Kft 500 eFt értékben egyéb, forgatási célú részvényt vásárol.. E kör
11. A Kft. 4.500 eFt készpénzt felvesz az elszámolási betétszámlájáról. E kör
12. . A Kft. elszámolta 2500 eFt társasági adófizetési kötelezettségét. FV
 EREDMÉNYKIMUTATÁS
(forgalmi költség eljárással, „A” változat)
ADATOK E Ft-ban
A tétel megnevezése Részadatok Tárgy év
I. Értékesítés nettó árbevétele (5) 8 000 8 000
II. Az értékesítés közvetlen költségei (5) 7 000 7 000
III. Értékesítés bruttó eredménye (I.-II) 1 000
IV. Az értékesítés közvetett költségei -
V. Egyéb bevételek (2) 5 000 6 500
Ebből: visszaírt értékvesztés (6) 1 500
VI. Egyéb ráfordítások (6) 2 000 2 000
Ebből: Értékvesztés
A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (±III.-IV.+V.-VI.) 5 500
VII. Pénzügyi műveletek bevételei (8) 5 000 5 800
(9) 800
VIII. Pénzügyi műveletek ráfordításai (7) 300 300

B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VII.-VIII.) 5 500

C. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±C.±D.) 11 000
XI. Adófizetési kötelezettség (12) 2 500 2 500
D. ADÓZOTT EREDMÉNY (±E.-XI.) 8 500
 MÉRLEG

Eszközök Jan. 1. Változások (+/-) Dec. 31.

A. Befektetett eszközök 55 000 50 000
I. Immateriális javak 5+15 10 000 (6) -2 000 8 000
II. Tárgyi eszközök 25+12+3 40 000 40 000
III. Befektetett pénzügyi eszközök 3+2 5 000 (8) -3 000 2 000
B. Forgóeszközök 70 000 87 000
I. Készletek 15+5+5+5 30 000 (3) +10 000 (4) -1 000 32 000
(5) -7 000
II. Követelések 23+2 25 000 25 000
III. Értékpapírok 5 5 000 (10) +500 5 500
IV. Pénzeszközök 10 10 000 (5) + 8 000 (7) - 3 000 24 500
(6) + 1 500
(8) + 8 000 (7) - 300
(9) + 800 (10) - 500
(11) +4 500 (11) - 4 500
C. Aktív időbeli elhatárolások 5 000 5 000
Összes eszköz 130 000 142 000

Források Jan. 1. Változások (-/+) Dec. 31.

D. Saját tőke 50 000 58 500
I. Jegyzett tőke 45 000 45 000
II. Jegyzett, de még be nem fiz. tőke -13 000 -13 000
III. Tőketartalék 5 000 5 000
IV. Eredménytartalék 6 000 (1) +4 000 10 000
V. Lekötött tartalék 1 000 1 000
VI. Értékelési tartalék 2 000 2 000
VII. Adózott eredmény 4 000 (1) -4 000 (2) +5 000 8 500
(6) - 500 (5) +1 000
(7) - 300 (8) +5 000
(12) -2 500 (9) + 800

E. Céltartalékok -5 000 (2) -5 000 -

F. Kötelezettségek 70 000 78 500
I. Hátrasorolt kötelezettség 5 5 000 5 000
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 20 000 (7) -3 000 17 000
15+5
III. Rövid lejáratú kötelezettségek 35 000 (4) -1 000 (3) +10 000 46 500
12+13+2+8 (12) +2 500
G. Passzív időbeli elhatárolás 5 000 5 000
Összes forrás 130 000 142 000
 13. Ellenőrző kérdések

I. Feladat: Karikázza be a helyes megoldás(oka)t!

19 pont
1. Az alábbi mérlegsoroknak év végén mindig pozitív értéke van a mérlegben
a/ Jegyzett, de be nem fizetett tőke b/ Eredmény tartalék
c/ jegyzett tőke d/ Értékelési tartalék

2. A költségnemek csoportjába tartozik

a/ bérjárulékok b/ értékvesztés
c/ anyagköltség d/ értékcsökkenési leírás

3. Pénzmozgással járó gazdasági események

a/ havi munkabér átutalás b/ céltartalék elszámolása
c/ értékcsökkenési leírás elszámolása d/ osztalékfelvétel
d/ bruttó bér elszámolásae/ vevő tartozás kiegyenlítése

4. Pénzügyi műveletek eredményét befolyásolja

a/ fizetett kamat b/ értékesített tárgyi eszköz nettó értéke
c/ Jóváhagyott, fizetett osztalék d/ Jóváírt kamat

5. Üzemi (üzleti) tevékenység eredményét befolyásolja

a/ szellemi termékek értékcsökkenésének elszámolása b/ kapott kártérítés
c/ fizetett kamat elszámolása d/ munkabér és járulékainak elszámolása
e/ terven felüli értékcsökkenés elszámolása f/ szállítói tartozás kiegyenlítése
f/ társasági adó elszámolása g/ eladott áruk beszerzési értéke

6. Helyesbítő számlák közé tartozik

a/ tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése b/ tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése
c/ anyagok szállítási költsége d/ tőketartalék

7. A mérlegben a készletek között mutatjuk ki

a/ készletekre adott előleg b/ befejezetlen termelés
c/ egyéb berendezések, felszerelések d/ tenyészállatok
e/ betétdíjas göngyöleg e/ üzleti, vagy cégérték

II. Feladat

Határozza meg a befektetett eszközök értékét a mérlegben!

1. feladat
 Tárgyi eszközök bruttó értéke 20.000
 Tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása 5 000
 Vagyoni értékű jogok bruttó értéke 5 000
 Vagyoni értékű jogok écs. 2 000
 Tartósan adott kölcsön 2 000 ---------------------

2. feladat
 Tenyészállatok 20 000
 Beruházásra adott előleg 5 000
 Késztermék 5.000
 Tartós részesedés kapcsolt vállalkozással 5 000 …………………….
Határozza meg a forgóeszközök értékét

3. feladat
 Befejezetlen termelés 1 000
  Késztermék 4 000
 Követelés 10 000
 Követelések értékvesztése 5 000
– Immateriális javakra adott előleg 1 000 ………………

4. feladat
 Egyéb követelés 5 000
 Váltó követelés 4000
 Egyéb részesedés 1 000
 Bevételek aktív időbeli elhatárolása 4 000
 Áruk 2 000 …………………

Határozza meg az eszközök értékét!

5. feladat
• Jegyzett tőke 20 000
• Jegyzett, de be nem fizetett tőke 5 000
• Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 5 000
• Adózott eredmény 5 000
• Visszavásárolt saját részvény névértéken 2 000 …………………

6. feladat
• Jegyzett tőke 5 000
• Eredménytartalék - 5 000
• Céltartalék 5 000
• Váltótartozás 5 000
• Értékelési tartalék 2 000 ………………….

Határozza meg a források értékét

7. feladat
• Jegyzett tőke 12 000
• Adózott eredmény 2 000
• Egyéb részesedés 3 000
• Átváltoztatható kötvények 1 000 …………………….
• Bankbetét
8. feladat
• Hátrasorolt kötelezettség 10 000
• Aktív időbeli elhatárolás 1 000
• Készletek 5 000
• Beruházások, felújítás 3 000
• Vevőktől kapott előleg 2 000
• Jegyzett, de be nem fizetett tőke 1 000 ………………………
III.
Határozza meg az üzemi (üzleti ) tevékenység eredményének összegét a következő adatok
ismeretébeni! (eFt)
A vállalkozás összköltség eljárással készíti az eredmény kimutatást

1. feladat
• Tárgyi eszköz értékesítés
– Eszköz nettó értéke 1.000
– Eladási ár 1.200
• Céltartalék képzés 200
• Tárgyév értékcsökkenés összege 600 ……………….
2. feladat
• Értékesítés nettó árbevétele 1.000
• ELÁBÉ 900
• Vagyoni értékű jog értékesítése
– Nettó értéke 800
– Eladási ár 700 ………………..
3. feladat
• A tárgyévi termelési költségek összege
– Anyag jellegű ráfordítás 500
– Személyi jellegű ráfordítás 400
– Értékcsökkenési leírás 100
• ASTÉ 500
• Biztosítótól kapott kártérítés 300
• Kapott kamat 200 ………………..
4. feladat
• Tárgyévi értékcsökkenés értéke 200
• Fizetett kamat 200
• Céltartalék elszámolása 300
• ASTÉ -100
• Értékesítés nettó árbevétele 600 …………………

Határozza meg a adózás előtti eredmény összegét a következő adatok ismeretébeni! (eFt)
A vállalkozás összköltség eljárással készíti az eredmény kimutatást
5. feladat
• Értékesítés nettó árbevétele 1 000
• Kapott osztalék 200
• Kapott kamat 100
• Céltartalék képzés 100
• Értékpapír értékesítés
– Könyv szerinti érték 500
– Eladási ár 600 ….. …………
6. feladat
• Fizetett kamat 100
• Jóváhagyott, fizetett osztalék 100
• Kapott osztalék 200
• Adózott eredmény átvezetése 200
• ASTÉ 500 …………….. ..
Határozza meg az üzemi (üzleti ) tevékenység eredményének összegét a következő adatok
ismeretébeni! (eFt)
A vállalkozás forgalmi költség eljárással készíti az eredmény kimutatást.

7. feladat
• Késztermék értékesítés
– Előállítási költség 1 000
– Eladási ár 1 200
• Közvetett költség 200
• Kapott kártérítés 200
• Követelések értékvesztése 100………….
8. feladat
• Értékesítés közvetett költsége 200
• Fizetett késedelmi kamat 100
• Vásárolt anyagok eladása
– Beszerzési ár 1 000
– Eladási ár 1 300 …….…

Számolja ki a hiányzó értéket (eFt)

1. feladat
• Összes termelési költségek elszámolása
– anyagköltség 4.500
– személyi jellegű ráfordítás 4.500
– tárgyévi értékcsökkenési leírás 1.000
• Tárgyévi késztermék raktárra vétele 8.000
• Közvetett költség 0
• Befejezetlen termelés értéke ………..
2. feladat
• Összes termelési költségek elszámolása
– anyagköltség 4.000
– személyi jellegű ráfordítás 4.000
– tárgyévi értékcsökkenési leírás 1.000
• Tárgyévi késztermék raktárra vétele 6.000
• Közvetett költség 2 000
• Befejezetlen termelés értéke ………..
3. feladat
• Összes termelési költségek elszámolása
– anyagköltség 2.500
– személyi jellegű ráfordítás 2.500
– tárgyévi értékcsökkenési leírás 1.000
• Közvetett költség 1 000
• Befejezetlen termelés értéke 1 000
• Tárgyévi késztermék raktárra vétele ………

4. feladat
• Összes termelési költségek elszámolása
– anyagköltség 3.000
 – személyi jellegű ráfordítás 3.000
– tárgyévi értékcsökkenési leírás 1.000
• Közvetett költség 2 000 -
• Befejezetlen termelés értéke 1 000
• Tárgyévi késztermék raktárra vétele ……….
5. feladat
• Összes termelési költségek elszámolása
– anyagköltség 2.500
– személyi jellegű ráfordítás 2.500
– tárgyévi értékcsökkenési leírás 1.000
• Befejezetlen termelés értéke 1 000
• Tárgyévi késztermék raktárra vétele 4 500
• Közvetett költség ………
6. feladat
• Összes termelési költségek elszámolása
– anyagköltség 3.000
– személyi jellegű ráfordítás 3.000
– tárgyévi értékcsökkenési leírás 1.000
• Befejezetlen termelés értéke 2.000
• Tárgyévi késztermék raktárra vétele 4 000
• Közvetett költség ………..
7. feladat
Termelés során felmerült költségek (eFt)

 anyagköltség 1 000
 személyi ráf. 1 600
 értékcsökkenés ………
 Összes költség ……..
ebből
– Közvetlen költség 2 800
– Közvetett költség 200
• Raktárra vett késztermék felét értékesítették
• ASTÉ ……..
8. feladat
Termelés során felmerült költségek
• anyagköltség 900
• személyi ráf. 800
• értékcsökkenés 300
• Összesen 2 000
ebből
– Közvetlen költség 1 600
– Közvetett költség 400
• Raktárra vett késztermék felét értékesítették
• ASTÉ ………..
Felhasznált irodalom
Dr. Baricz Rezső: A számvitel alapjai. I. rész. Bevezetés a számvitelbe. SALDO. Budapest, 2009.
Dr. Kozma András: Vázlatok a számvitel tanulásához 1. kötet _ Általános dzámviteli és könyvviteli
ismeretek. Keletlombard Kft. . Debrecen, 2001.
Dr. Rózsa Attila: Számviteli ismeretek. In: Fenyves Veronika (szerk.): Számviteli és pénzügyi
alapismeretek. Debreceni Egyetem, 2020. 7-50. oldal.
Dr. Siklósi Ágnes – Dr. Veress Attila: Könyvvezetés és beszámolókészítés. Számviteli feladatok a
gyakorlatban. SALDO. Budapest, 2018.
Róth – Adorján – Lukács – Veit: Pénzügi számvitel. MKVK OK. Budapest, 2018.
Róth – Adorján – Lukács – Veit: Számviteli esettanulmányok. Összefoglaló rendszerezés, példák és
feladatok. MKVK OK. Budapest, 2019.
2000. évi C. törvény a számvitelről - Hatályos jogszabályok.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0000100.tv. Letöltés: 2021. 12.01.