SZÁMVITEL
A számviteli törvény változásai
A számviteli törvény 2020 év végi módosításai elsősorban más jogszabályi változásokkal való összhang
és a törvényen belüli belső összhang megtemetését szolgálják, illetve egyszerűsítéseket tartalmaznak.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény újabb módosítását az egyes adótörvények módosításáról szóló
2020. évi CXVIII. törvény tartalmazza.
JJ1. Tőketartalék változásának
elszámolása
2019. október 1-jei hatálybalé-
péssel módosult a cégnyilvános-
ságról, a bírósági cégeljárásról és
a végelszámolásról szóló 2006. évi
V. törvény (a továbbiakban: Ctv.). A
Ctv. új előírása alapján a cég a vál-
tozásbejegyzési kérelemben – a
tőkeleszállítás kivételével – megha-
tározhatja a cégadata változásának
(így többek között a tőkeemelésnek)
az időpontját. A cégadat változá-
sának időpontja határozza meg a
könyvviteli elszámolás időpontját is.
Ennek megfelelően 2019. év végével
módosult a számviteli törvénynek a
jegyzett tőke változásának könyve-
lési időpontjára vonatkozó előírása,
ugyanakkor nem változott a tőketar-
talék változásának könyvelési idő-
pontjára vonatkozó előírás, amely
ázsiós tőkeemelés esetén azonosan
kezelendő a jegyzett tőke változásá-
nak könyvelésével. A módosítás az
ázsiós tőkeemeléshez kapcsolódó-
an a jegyzett tőke és a tőketartalék
könyvelése közötti összhang megte-
remtését szolgálja.
A tőketartalék növekedéseként a
tulajdonosok által a tőkeemeléskor
a tőkeemelés részeként tőketarta-
lékba (a jegyzési érték és a névérték
különbözeteként) véglegesen áta-
dott eszközök értékét kell kimutatni
a cégbírósági bejegyzés napjával,
illetve ha a változás időpontja el-
tér a bejegyzés időpontjától, akkor
a változás időpontjával történik,
amennyiben az eszköz átadása a tő-
keemelés bejegyzésének időpontja
előtt megtörtént. Abban az esetben,
ha annak átadására a tőkeemelés
cégbírósági bejegyzését követően
kerül sor, úgy a tőketartalék növe-
kedését csak és kizárólag az eszköz
átadásakor lehet elszámolni (ez az
előírás nem változott). Ugyanezzel
az időponttal kell a tőketartalékból
< Tartalomjegyzék
történő jegyzett tőkeemelést is el-
számolni. Tőkeleszállítás esetén a
tőketartalék csökkenését a cégjegy-
zékbe történt bejegyzése időpontjá-
val, illetve ha a változás időpontja el-
tér a bejegyzés időpontjától, akkor a
változás időpontjával kell elszámolni
(akár tőketartalék javára, illetve tőke-
kivonással valósul meg a tőkeleszál-
lítás).
Az új szabály 2020. november 27-
én lépett hatályba.
JJ2. Elengedett osztaléktartozás
elszámolása
A gazdasági társaság tulajdono-
sa számára jóváhagyott osztalékot
a társaságnál mint kötelezettséget
a számviteli törvény előírása alap-
ján – a jóváhagyás időpontjával
– az eredménytartalék terhére kell
elszámolni. A társaság tulajdono-
sa ugyanakkor az osztalék miatti
követelését – a kifizetése előtt –
különböző üzletpolitikai megfon-
tolásokból elengedheti. Eddig az
elengedett osztaléktartozást egyéb
bevételként kellett elszámolni. Mivel
korábban a jóváhagyott osztalékot
az eredménytartalék terhére kellett
elszámolni, ezért ha a tulajdonos a
gazdasági társaság ilyen jogcímen
fennálló tartozását a későbbiekben
elengedi, akkor azt indokolt közvet-
lenül az eredménytartalék – mint
eredeti forrás – javára elszámolni
(ezzel párhuzamosan az elenge-
dett osztalék, mint a társasági adó-
alap csökkentő tétel is kivezetésre
kerül). Így az új előírás szerint az
eredménytartalék növekedéseként
kell kimutatni az osztalék miatti kö-
telezettség elengedett összegét, ha
a jóváhagyott osztalékból származó
követelését a gazdasági társaság
tulajdonosa (tagja) elengedi, az el-
engedés időpontjával.
Az új szabály 2020. november 27-
én lépett hatályba.
JJ3. Új nettósított gazdasági
események
A törvényi előírások alapján egyes,
elsősorban az egyéb tételek, illetve a
pénzügyi tételek között figyelembe
veendő gazdasági események net-
tó módon kerülnek elszámolásra.
Ezek esetében a beszámolóban az
ügyletek nyeresége vagy vesztesé-
ge jelenik meg egyéb bevételként
vagy egyéb ráfordításként, illetve
pénzügyi műveletek bevételeként
vagy ráfordításaként. A törvénymó-
dosítás egyszerűsítési céllal tovább
bővíti azon gazdasági események
körét, amelyek elszámolására, és a
beszámolóban történő bemutatá-
sára a jövőben nettó módon kerül
sor. A módosítás alapján az érintett
gazdasági eseményeknél a felme-
rülő költség/ráfordítás tételeket, il-
letve a kapcsolódó bevétel tételeket
nem kell külön-külön könyvelni és
bemutatni az eredménykimutatás-
ban, hanem csak azok egyenlegét
(nyereségét vagy veszteségét) kell
kimutatni az egyéb bevételek vagy
az egyéb ráfordítások között. Az új
nettósított elszámolás az eredeti kö-
vetelést engedményezőnél (eladó-
nál) az átruházott (engedményezett)
– forgóeszközök között kimutatott
– követelésekre és az értékesített
immateriális jószágokra, a tárgyi
eszközökre vonatkozik.
Az új szabály 2021. január 1-jén
lép hatályba.
JJ4. Lekötött tartalék képzése
A hitelezői érdekek megkövetelik,
hogy az átalakulással (egyesüléssel,
szétválással) létrejövő gazdasági
társaság jegyzett tőkéje a vagyon-
mérlegben olyan összegben kerül-
jön meghatározásra, amely tényle-
gesen a jogutód gazdasági társaság
rendelkezésére áll. Ennek érdekében
a törvénymódosítás előírja, hogy a
lekötött tartalékban fedezetet kell
ÖNADÓZÓ | 2021. január 29
 SZÁMVITEL
teremteni az átalakulással közvet-
lenül összefüggően keletkező olyan
adófizetési kötelezettségekre is,
amelyek a jogutódot terhelik. A Tao.
tv. általános előírása szerint, ha tár-
sasági adófizetési kötelezettség ke-
letkezik, akkor az a jogelődöt terheli,
így a lekötött tartalék képzése ezen
előírás alapján nem merül fel. De
kivételes esetben lehet, hogy a tár-
sasági adófizetési kötelezettség a
jogutódot terheli. Ilyen eset például,
ha kiválás során a kivált gazdasági
társaság az eszközeit – nem ked-
vezményezett átalakulás esetén –
felértékeli, akkor a kivált gazdasági
társaságnak társasági adófizetési
kötelezettsége keletkezik, melyre a
vagyonmérlegben, a saját tőkében
– lekötött tartalék képzésével – fe-
dezetet kell biztosítani.
Az új szabály 2020. november 27-
én lépett hatályba.
JJ5. Beszámoló közzététele
A számviteli törvény az éves be-
számoló közzétételi kötelezettségét
a beszámoló mérlegfordulónapját
követő ötödik hónap utolsó napjá-
ig, míg az összevont (konszolidált)
éves beszámoló közzétételi kötele-
zettségét a beszámoló mérlegfor-
dulónapját követő hatodik hónap
utolsó napjáig írja elő. Ugyanakkor
a tőzsdei kibocsátók esetében az
érintettekre vonatkozó tőkepiaci
jogszabályok, uniós előírásoknak
megfelelve a közzététel tekintetében
a mérlegfordulónapot követő ne-
gyedik hónap utolsó napjáig terjedő
határidőt írnak elő, a kozzetetelek.hu
internetes felületen. Az eltérő jogér-
telmezés elkerülése, valamint a köz-
zététel azonos tartalmának biztosí-
tása érdekében a törvénymódosítás
e vállalkozók esetében egységesíti a
közzétételek határidejére vonatkozó
előírásokat. Az új előírás szerint az
a vállalkozó, amelynek értékpapírjait
az Európai Gazdasági Térség bár-
mely államának szabályozott piacán
forgalmazzák, az éves beszámoló
és az összevont (konszolidált) éves
beszámoló letétbe helyezési kötele-
zettségének az adott üzleti év mér-
legfordulónapját követő negyedik
30 www.onadozo.hu | 2021. január
hónap utolsó napjáig köteles eleget
tenni.
Az új szabály 2021. január 1-jén
lép hatályba.
JJ6. Átalakulásnál a részesedés
kivezetésének az időpontja
Az átalakulási törvénnyel való ös�-
szhang megteremtése érdekében
a törvény szabályozza, hogy átala-
kulásnál (egyesülésnél, szétválás-
nál) a tulajdonosnál az átalakulás
(egyesülés, szétválás) napját követő
nappal kell a jogelődben megszűnt
részesedést kivezetni és a jogutód-
ban szerzett új részesedést a köny-
vekben felvenni. Így például, ha az
átalakulás időpontja december 31-
e, akkor a tulajdonosnál a megszűnt
részesedést és a jogutódban szer-
zett új részesedést a könyvekben a
következő üzleti év január 1-jével kell
elszámolni.
Az új szabály 2020. november 27-
én lépett hatályba.
6.1. Számviteli elszámolások
az átalakuló gazdasági társaságok
tulajdonosainál
A számviteli törvény 84. §-a (2)
bekezdés d) és e) pontjának az elő-
írása alapján – ha a részesedést a
befektetett pénzügyi eszközök kö-
zött mutatták ki – részesedésből
származó bevételként, árfolyamnye-
reségként kell kimutatni:
>>az átalakuló, egyesülő, szétváló
gazdasági társaság tulajdono-
sánál (tagjánál) a jogelőd gazda-
sági társaságban lévő megszűnt
tartós részesedés (részvény, üz-
letrész, egyéb társasági részese-
dés) nyilvántartás szerinti (könyv
szerinti) értékének és az átalaku-
lással, egyesüléssel, szétválással
létrejött gazdasági társaságban
szerzett részesedés – a meg-
szűnt részesedésre jutó, a jogelőd
gazdasági társaság végleges va-
gyonmérlege szerinti saját tőke
összegével azonos összegű – be-
kerülési értékének a különbözetét,
amennyiben a szerzett részese-
dés értéke a több (kiválás esetén
a kiválással létrejött gazdasági
társaság végleges vagyonmér-
lege szerinti saját tőke összegét
kell figyelembe venni a különbö-
zet számításánál),
>>átvevő gazdasági társaságon
kívüli tulajdonosnál (tagnál) – a
gazdasági társaság beolvadása
esetén – a jogelőd gazdasági tár-
saságban lévő megszűnt tartós
részesedés (részvény, üzletrész,
egyéb társasági részesedés) nyil-
vántartás szerinti (könyv szerinti)
értékének és a megszűnt része-
sedésre jutó – a jogelőd gazda-
sági társaság végleges vagyon-
mérlege szerinti – saját tőke érté-
kének (mint a jogutód gazdasági
társaságban szerzett részesedés
bekerülési értékének) a különbö-
zetét, amennyiben a saját tőke
értéke a több.
A számviteli törvény 84. §-a (7)
bekezdés v) pontjának az előírása
alapján az előbb említett gazdasági
események nyereségjellegű ered-
ményeit, ha azok forgóeszközök
között kimutatott részesedésekhez
kapcsolódnak, akkor a pénzügyi
műveletek egyéb bevételeként kell
elszámolni.
A számviteli törvény 85. §-a (1)
bekezdés d) és e) pontjának, vala-
mint a 85. §-a (3) bekezdés v) pont-
jának az előírása alapján az előbb
említett gazdasági események
veszteségjellegű eredményeit, ha
részesedést a befektetett pénzügyi
eszközök között tartják nyilván, ak-
kor a részesedésekből származó
ráfordítások, árfolyamveszteségek,
ha a részesedést a forgóeszközök
között mutatják ki, akkor a pénzügyi
műveletek egyéb ráfordításaként
kell kimutatni.
A számviteli törvény hivatkozott
előírásainak alkalmazása során a tu-
lajdonosnak a tulajdonolt gazdasági
társaság átalakulása, egyesülése,
szétválása esetén azt kell megvizs-
gálnia, hogy az átalakuláshoz, egye-
süléshez, szétváláshoz kapcsolódó-
an a tulajdonosnak van-e megszűnt
részesedése vagy sem. Ha van a tu-
lajdonosnál megszűnt részesedés,
akkor a jogelőd gazdasági társa-
ságban lévő megszűnt részesedés
könyv szerinti értékének az arányos
részét kell kivezetni, a jogutódban
< Tartalomjegyzék

szerzett részesedést viszont – jel-
lemzően a jogelőd végleges vagyon-
mérlege szerinti saját tőke részese-
désre jutó arányos összegében – fel
kell venni a könyvekbe. Lehet azon-
ban olyan eset is (pl. kiválás), hogy
a tulajdonosnak nincs megszűnt
részesedése, viszont újabb részese-
dést szerez. Ebben az esetbe csak
az új részesedést kell állományba
venni.
Az alábbi példákon keresztül
mutatom be, hogy az átalakulások,
egyesülések és szétválások eseté-
ben a tulajdonosnál hogyan alakul
a részesedések kezelése, számviteli
elszámolása.
JJ6.1.1.
Átalakulásra példa
A cég 30%-ban tulajdonos B kft-
ben. A cégben a B kft részesedésé-
nek könyv szerinti értéke 2.000 E Ft-
tal szerepel a befektetett pénzügyi
eszközök között, értékvesztést nem
tart nyilván. A B kft átalakul zártkörű
részvénytársasággá. A B kft, mint
jogelőd végleges vagyonmérlegé-
ben a saját tőke összege 10.000 E
Ft, ebből a jegyzett tőke összege
3.000 E Ft. Mivel az átalakulás során
külső tag is belépett a jogutód B zrt-
be, ezért a B zrt. végleges vagyon-
mérlegében a saját tőke összege
15.000 E Ft, ebből a jegyzett tőke
összege 10.000 E Ft. Az átalakulás
során a jogutód B zrt-ben az A cég
tulajdoni aránya 20%-ra csökkent.
JJPélda megoldása
Az átalakulás során a jogelőd B
kft megszűnik (a cégbíróság az át-
alakuláshoz kapcsolódóan törli a
cégjegyzékből a B kft-t), így az A cég
B kft-ben lévő részesedése is meg-
szűnik, azt ki kell vezetni a könyvek-
ből. Az A cég viszont tulajdonos lesz
a jogutód zrt-ben, a részvényeket így
állományba kell venni. A számviteli
törvény előbb hivatkozott előírásá-
ból következően a részvényeket a
jogelődben lévő, megszűnt része-
sedésre jutó, a jogelőd B kft végle-
ges vagyonmérlege szerinti saját
tőke összegével azonos összegben,
mint bekerülési érték kell állomány-
ba venni. Az A cégnek a B kft-ben
30%-os tulajdoni aránya volt, a tulaj-
< Tartalomjegyzék
doni arányra jutó saját tőke 10.000
E Ftx0,3= 3.000 E Ft. A jogutód zrt-
ben szerzett részvényeket így 3.000
E Ft-tal kell állományba venni.
Számviteli elszámolás az A cég-
nél az átalakulás napját követő nap-
pal:
>>B kft-ben lévő részesedés könyv
szerinti értékének kivezetése tulajdonos lesz a jogutód D kft-ben,
 2.000 E Ft
T 871. Részesedésekből szárma-
zó ráfordítások, árfolyamveszte-
ségek 2.000 E Ft
K 17. Részesedések B kft
>>B zrt-ben lévő részesedés állo-
mányba vételének elszámolása
T 17. Részesedések B zrt
 3.000 E Ft
K 971. Részesedésekből szárma-
zó bevételek, árfolyamnyeresé-
gek 3.000 E Ft
>>a kivezetéshez kapcsolódó ár-
folyamkülönbözet elszámolása
(könyv szerinti érték átvezetése)
T 971. Részesedésekből szárma-
zó bevételek, árfolyamnyeresé-
gek 2.000 E Ft
K 871. Részesedésekből szárma-
zó ráfordítások, árfolyamveszte-
ségek 2.000 E Ft
JJ6.1.2.
Egyesülésre példa
a) Összeolvadás
A cég 50%-50%-ban tulajdonos
B és C kft-ben. Az A cég B kft-ben
lévő részesedésének könyv szerinti
értéke 10.000 E Ft-tal, míg a C kft-
ben 5.000 E Ft-tal szerepel a befek-
tetett pénzügyi eszközök között,
értékvesztést a részesedésekhez
kapcsolódóan nem tart nyilván. A
B és a C kft összeolvadása után
a jogutód a D kft lesz. Az A cég a
D kft-ben 50%-os tulajdoni arányt
szerez. A B kft, mint jogelőd végle-
ges vagyonmérlegében a saját tőke
összege 20.000 E Ft, ebből a jegy-
zett tőke összege 10.000 E Ft. A C
kft, mint jogelőd végleges vagyon-
mérlegében a saját tőke összege
10.000 E Ft, ebből a jegyzett tőke
összege 5.000 E Ft. A D kft, mint
jogutód végleges vagyonmérlegé-
ben a saját tőke összege 30.000 E
Ft, ebből a jegyzett tőke összege
20.000 E Ft.
SZÁMVITEL
JJPélda megoldása
Az összeolvadás során a jogelőd
B és C kft megszűnik (a cégbíróság
az összeolvadáshoz kapcsolódóan
törli a cégjegyzékből a B és C kft-t),
így az A cég B és C kft-ben lévő ré-
szesedése is megszűnik, azt ki kell
vezetni a könyvekből. A cég viszont
az üzletrészeket állományba kell
venni. A számviteli törvény hivat-
kozott előírásából következően az
üzletrészeket a jogelődökben lévő,
megszűnt részesedésre jutó, a jog-
előd B és C kft végleges vagyonmér-
lege szerinti saját tőke összegével
azonos összegben kell állományba
venni. Az A cégnek a B és C kft-ben
50%-os tulajdoni aránya volt, így a
tulajdoni arányra jutó saját tőke B
kft-nél 10.000 E Ft (20.000 E Ftx0,5),
míg C kft-ben 5.000 E Ft (10.000 E
Ftx0,5). A jogutód D kft-ben szerzett
üzletrészt így 15.000 E Ft-tal (10.000
E Ft+5.000 E Ft) kell állományba
venni.
Számviteli elszámolás az A cég-
nél az összeolvadás időpontját kö-
vető nappal:
>>B kft-ben lévő részesedés könyv
szerinti értékének kivezetése
T 871. Részesedésekből szárma-
zó ráfordítások, árfolyamveszte-
ségek 10.000 E Ft
K 17. Részesedések B kft
 10.000 E Ft
>>C kft-ben lévő részesedés könyv
szerinti értékének kivezetése
T 871. Részesedésekből szárma-
zó ráfordítások, árfolyamveszte-
ségek 5.000 E Ft
K 17. Részesedések C kft
 5.000 E Ft
>>D kft-ben lévő részesedés állo-
mányba vételének elszámolása
T 17. Részesedések D kft
 15.000 E Ft
K 971. Részesedésekből szárma-
zó bevételek, árfolyamnyeresé-
gek 15.000 E Ft
>>a kivezetéshez kapcsolódó ár-
folyamkülönbözet elszámolása
(könyv szerinti érték átvezetése)
T 971. Részesedésekből szárma-
zó bevételek, árfolyamnyeresé-
gek  15.000 E Ft
ÖNADÓZÓ | 2021. január 31
 SZÁMVITEL
K 871. Részesedésekből szárma-
zó ráfordítások, árfolyamveszte-
ségek 15.000 E Ft
b) Beolvadás
A cég 50%-ban tulajdonos B kft-
ben. A cég B kft-ben lévő részesedé-
sének könyv szerinti értéke 20.000
E Ft-tal szerepel a befektetett pénz-
ügyi eszközök között, értékvesztést
a részesedésekhez kapcsolódóan
nem tart nyilván. A B kft beolvad C
kft-be. Az A cég a C kft-ben 33%-os
tulajdoni arányt szerez. A B kft, mint
jogelőd végleges vagyonmérlegé-
ben a saját tőke összege 20.000 E
Ft, ebből a jegyzett tőke összege
10.000 E Ft. A C kft, mint jogutód
végleges vagyonmérlegében a sa-
ját tőke összege 30.000 E Ft, ebből
a jegyzett tőke összege 20.000 E Ft.
JJPélda megoldása
A beolvadás során a jogelőd B kft
megszűnik (a cégbíróság a beolva-
dáshoz kapcsolódóan törli a cég-
jegyzékből a B kft-t), így az A cég B
kft-ben lévő részesedése is megszű-
nik, azt ki kell vezetni a könyvekből.
Az A cég viszont tulajdonos lesz a
jogutód C kft-ben, az üzletrészeket
állományba kell venni. A számviteli
törvény hivatkozott előírásából kö-
vetkezően az üzletrészeket a jog-
elődben lévő, megszűnt részese-
désre jutó, a jogelőd B kft végleges
vagyonmérlege szerinti saját tőke
összegével azonos összegben kell
állományba venni. Az A cégnek a
B kft-ben 50%-os tulajdoni aránya
volt, a tulajdoni arányra jutó saját
tőke 20.000 E Ftx0,5= 10.000 E Ft.
A jogutód C kft-ben szerzett üzlet-
részeket így 10.000 E Ft-tal kell állo-
mányba venni.
Számviteli elszámolás az A cég-
nél a beolvadás időpontját követő
nappal:
>>B kft-ben lévő részesedés könyv
szerinti értékének kivezetése
T 871. Részesedésekből szárma-
zó ráfordítások, árfolyamveszte-
ségek 20.000 E Ft
K 17. Részesedések B kft ket a jogelődben lévő, megszűnt
 20.000 E Ft
>>C kft-ben lévő részesedés állo-
mányba vételének elszámolása
32 www.onadozo.hu | 2021. január
T 17. Részesedések C kft szegben, mint bekerülési érték kell
 10.000 E Ft
K 971. Részesedésekből szárma-
zó bevételek, árfolyamnyeresé-
gek 10.000 E Ft
>>a kivezetéshez kapcsolódó árfo-
lyamkülönbözet elszámolása (be-
vétel átvezetése)
T 971. Részesedésekből szárma-
zó bevételek, árfolyamnyeresé-
gek 10.000 E Ft
K 871. Részesedésekből szárma-
zó ráfordítások, árfolyamveszte-
ségek 10.000 E Ft
6.1.3. Szétválásra példa
a) Különválás
A cég 100%-ban tulajdonos B kft-
ben. A cégben a B kft részesedésé-
nek könyv szerinti értéke 10.000 E
Ft-tal szerepel a befektetett pénz-
ügyi eszközök között, értékvesztést
nem tart nyilván. B kft a különválás
keretében két céggé – B1 és B2 kft-
re – válik szét. A B kft, mint jogelőd
végleges vagyonmérlegében a sa-
ját tőke összege 20.000 E Ft, ebből
a jegyzett tőke összege 10.000 E Ft.
A különválással létrejövő, jogutód
B1 kft végleges vagyonmérlegében
a saját tőke 10.000 E Ft, a jegyzett
tőke 5.000 E Ft, a különválással
létrejövő, jogutód B2 kft végleges
vagyonmérlegében a saját tőke
10.000 E Ft, a jegyzett tőke 5.000
E Ft. A két jogutód B1 és B2 kft-ben
továbbra is az A cég 100%-os tulaj-
donos marad.
JJPélda megoldása
Az átalakulás során a jogelőd B
kft megszűnik (a cégbíróság a kü-
lönváláshoz kapcsolódóan törli a
cégjegyzékből a B kft-t), így az A cég
B kft-ben lévő részesedése is meg-
szűnik, azt ki kell vezetni a könyvek-
ből. Az A cég viszont tulajdonos lesz
a két jogutód B1 és B2 kft-ben, így
ezeket az új üzletrészeket állomány-
ba kell venni.
A számviteli törvény hivatkozott
előírásából következően a B1 és
B2 kft-ben megszerzett üzletrésze-
részesedésre jutó, a jogelőd B kft
végleges vagyonmérlege szerinti
saját tőke összegével azonos ös�-
állományba venni. Az A cégnek a
B kft-ben 100%-os tulajdoni aránya
volt, a tulajdoni arányra jutó saját
tőke 20.000 E Ftx1,00= 20.000 E Ft.
A jogutód társaságokban szerzett
üzletrészeket így 20.000 E Ft-tal kell
állományba venni.
Számviteli elszámolás az A cég-
nél a különválás időpontját követő
nappal:
>>B kft-ben lévő részesedés könyv
szerinti értékének kivezetése
T 871. Részesedésekből szárma-
zó ráfordítások, árfolyamveszte-
ségek 10.000 E Ft
K 17. Részesedések B kft
 10.000 E Ft
>>B1 kft-ben lévő üzletrész állo-
mányba vételének elszámolása
T 17. Részesedések B1 kft
 10.000 E Ft
K 971. Részesedésekből szárma-
zó bevételek, árfolyamnyeresé-
gek 10.000 E Ft
>>B2 kft-ben lévő üzletrész állo-
mányba vételének elszámolása
T 17. Részesedések B2 kft
 10.000 E Ft
K 971. Részesedésekből szárma-
zó bevételek, árfolyamnyeresé-
gek 10.000 E Ft
>>a kivezetéshez kapcsolódó ár-
folyamkülönbözet elszámolása
(könyv szerinti érték átvezetése)
T 971. Részesedésekből szárma-
zó bevételek, árfolyamnyeresé-
gek 10.000 E Ft
K 871. Részesedésekből szárma-
zó ráfordítások, árfolyamveszte-
ségek 10.000 E Ft
b) Kiválás
A cég 50%-ban tulajdonos B kft-
ben. A cégben a B kft részesedésé-
nek könyv szerinti értéke 10.000 E
Ft-tal szerepel a befektetett pénz-
ügyi eszközök között, értékvesztést
nem tart nyilván. A B kft-ből a kivá-
lás keretében kiválik a B1 kft. A B kft,
mint jogelőd végleges vagyonmérle-
gében a saját tőke összege 20.000
E Ft, ebből a jegyzett tőke összege
10.000 E Ft. A kiválást követően a
B kft saját tőkéje 10.000 E Ft lesz, a
jegyzett tőkéje 10.000 E Ft marad, a
kiválással létrejövő B1 kft saját tőké-
< Tartalomjegyzék

je 10.000 E Ft, míg a jegyzett tőkéje
5.000 E Ft lesz. A kiválás során a B1
kft saját tőkéje a B kft eredmény-
tartalékából került átrendezésre. A
kiválás után az A cég változatlanul
50%-os tulajdonos marad a B kft-
ben és 50%-os tulajdonos lesz a B1
kft-ben is.
JJPélda megoldása
A B kft-nél történt kiválás során
a kiválással létrejött B1 kft jegyzett
tőkéjét a B kft eredménytartaléká-
nak az átadásával határozták meg,
így a kiválás után a B kft jegyzett
tőkéje nem változott, ezért az A
cégnél a B kft-ben lévő részesedés
névértéke sem változott, így az A
cégnél a kiváláshoz kapcsolódóan
nincs megszűnt részesedés, ame-
A személyi jövedelemadó, a KATA
és a járulékfizetésre
vonatkozó szabályok változásai
Cikkünk az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvényben (a továbbiakban: adó-
csomag) szereplő módosításokat ismerteti részletesen, emellett pedig röviden kitér a koronavírus járvány
kapcsán hozott gazdaságvédelmi intézkedésekre is a SZÉP Kártya és a távmunkavégzés kapcsán.
JJI. Személyi jövedelemadó
I.1. A járvány kapcsán hozott
intézkedések
Járványügyi szűrővizsgálatok
adómentessége
A kialakult járványhelyzetre tekin-
tettel adómentes bevételként kerül
nevesítésre a kifizető által a ma-
gánszemély részére bármilyen for-
mában biztosított járványügyi szű-
rővizsgálat. A kiegészített jogcím a
vizsgálat elvégzésének időpontjától
függetlenül rögzíti az adómentes-
séget, így akkor sem kell adóköte-
les jövedelmet megállapítani, ha az
új típusú koronavírus-járvány első
hullámának időszakában végeztek
a kifizető finanszírozása mellett szű-
rővizsgálatot a magánszemélyek
körében.
A munkáltatók által a munka-
vállalók részére biztosított teszt
meghatározott feltételek fennállása
< Tartalomjegyzék
lyet a kiváláshoz kapcsolódóan ki
kellene vezetni a könyvekből. A ki-
válás során azonban az A cég 50%-
os tulajdonos lesz a B1 kft-ben, ezt
az új részesedést viszont állomány-
ba kell venni a B1 kft végleges va-
gyonmérlege szerinti arányos saját
tőke összegében, ami 5.000 E Ft
(10.000 E Ftx0,5).
Számviteli elszámolás az A cég-
nél a kiválás időpontját követő nap-
pal:
>>B1 kft-ben lévő üzletrész állo-
mányba vételének elszámolása
T 17. Részesedések B1 kft új előírásokat a 2021. évben induló
 5.000 E Ft
K 971. Részesedésekből szárma-
zó bevételek, árfolyamnyeresé-
gek 5.000 E Ft.
esetén eddig is adómentesnek mi-
nősült. A személyi jövedelemadó-
ról szóló 1995. évi CXVII. törvény
(a továbbiakban: Szja törvény) 4. §
(2a) bekezdés a) pontja értelmében
ugyanis nem keletkezik adóköteles
bevétel a biztonságot és egészsé-
get nem veszélyeztető munkavég-
zés feltételeinek a munkavédelem-
ről szóló törvény előírásai szerint
a munkáltató felelősségi körébe
tartozó biztosítása esetén. A munka
törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.
törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. §
(4) bekezdése alapján a munkáltató
biztosítja az egészséget nem veszé-
lyeztető és biztonságos munkavég-
zés követelményeit. Az Mt. említett
szabályával összhangban rendelke-
zik a munkavédelemről szóló 1993.
évi XCIII. törvény (Mvt.) 2. § (2)-(3)
bekezdése és 4. §-a is. Ha a mun-
káltató az Mt. és az Mvt. szerinti álta-
lános kötelezettségének teljesítése
SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ
JJ7. Egyéb módosítások
A számviteli törvény hatályos elő-
írásai a különböző határértékek szá-
mításánál eltérő létszámfogalmakat
(átlagos létszám, átlagos statisztikai
létszám, átlagos állományi létszám)
használnak. Az egyértelmű jogértel-
mezés és alkalmazás érdekében a
törvénymódosítás egységesen az
átlagos létszám fogalmat vezeti be.
Az új szabály 2021. január 1-jén
lép hatályba.
JJ8. Alkalmazhatóság
A 2021. január 1-jén hatályba lépő
üzleti évről készített beszámolóra
kell alkalmazni, de a 2020-as üzleti
évre is lehet.
n Botka Erika
érdekében rendeli (rendelte) el a ko-
ronavírus-teszt elvégzését, illetőleg
a koronavírus-teszt az egészséget
nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés követelményeinek
biztosításához (volt) szükséges, úgy
annak költségeit a munkáltató (volt)
köteles viselni (téríteni). Az előbb
körülírt esetekben alkalmazható az
Szja törvény hivatkozott rendelke-
zése (nem bevétel szabálya), ami
alapján sem a munkáltatónak, sem
a magánszemélynek (munkaválla-
lónak) nem keletkezik (keletkezett)
adókötelezettsége.
A módosítás (kiegészítés) ered-
ményeként a mentesség azokra
az esetekre is vonatkozik, amikor a
kifizető (pl. egy vállalkozás) nem a
munkavállaló (hanem pl. egy ren-
dezvényre érkező vendégek vagy a
munkavállalók hozzátartozói) teszt-
jét fizeti [Szja törvény 1. számú mel-
léklet 8. pont 8.39. alpont].
ÖNADÓZÓ | 2021. január 33