BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék

Dr. Kövesi János – Árva Gábor

KVANTITATÍV MÓDSZEREK

Példatár
Végeredményekkel

a részidős mesterképzési hallgatók számára

Budapest, 2018
 Tartalomjegyzék

1. Valószínűségszámítási tételek..................................................................................................3
1.1. Teljes valószínűség tétele.................................................................................................3
1.2. Bayes-tétel.........................................................................................................................4
2. Leíró statisztika........................................................................................................................5
3. Valószínűségi változó. Elméleti eloszlások.............................................................................6
3.1. Binomiális eloszlás...........................................................................................................6
3.2. Poisson-eloszlás................................................................................................................6
3.3. Normális eloszlás..............................................................................................................7
4. Döntéselmélet...........................................................................................................................8
5. Első- és másodfajú hiba............................................................................................................8
6. Becslés......................................................................................................................................9
7. Hipotézisvizsgálatok..............................................................................................................10
8. Megoldások............................................................................................................................12
9. Felhasznált irodalmak............................................................................................................16

2
 1. Valószínűségszámítási tételek

1.1.Teljes valószínűség tétele

1. Azonos fajta autórádió előlapokból két tételünk van. Az első tétel 26, a második 32
darabból áll. Mindkét tételben egy-egy hibás darab van. Az első tételből egy
véletlenszerűen kiválasztott darabot átteszünk a másodikba. Ezután a második tételből
választunk egyet találomra, és ezt megvizsgáljuk. Mi a valószínűsége annak, hogy ez a
darab selejtes?

2. Mikrohullámú sütők forgótányérjának kísérleti gyártását végzik egy gyárban. Három tétel
mikrohullámú sütő készül el. Az első két tétel a teljes mennyiség egy-egy negyedét, a
harmadik tétel pedig a felét adja. A minőségellenőrzés során kiderül, hogy az előírt
működési óraszámot az első tétel 12%-a, a másodiknak 21%-a, a harmadiknak 28%-a éri
el. Mennyi a valószínűsége annak, hogy egy találomra kiszemelt mikrohullámú sütő az
előírt ideig működik?

3. Egy egyetemi évfolyam végzett felmérésből tudjuk, hogy a női hallgatók 60%-a, a férfi
hallgatók 40%-a dohányzik. Valaki így okoskodik: „Ha egy személyt véletlenszerűen
kiválasztunk, az a személy vagy nő, vagy férfi. A két esemény egymást kizárja. Annak a
valószínűsége tehát, hogy a kiválasztott személy dohányzik, egyenlő a 0,6 és 0,4
valószínűségek összegével, tehát 1-gyel.” Hol a hiba?

4. Egy fröccsöntő gyárban két gépsor működik. Az első soron a termékek 55 %-a, a
másodikon 45 %-a készül. Mi lehet az egyes gépsoron selejtaránya, ha tudjuk, hogy az első
gépsor selejtaránya kétszerese a másodikénak, és ha az összes gyártott termék 31%-a
selejtes?

5. Egy csokoládékat gyártó vállalat nyereményjátékot szervez, a megvásárolt csokoládéval

egy újabbat lehet nyerni. A vállalat kétféle csokoládét gyárt: tejcsokoládét és étcsokoládét.
Tudjuk, hogy a tejcsokoládék 5%-ával, míg az étcsokoládék 15%-ával lehet egy újabb
csokoládét nyerni, illetve azt is, hogy az összes gyártott csokoládé (azaz a tejcsokoládék és
az étcsokoládék együtt véve) 7,5%-a nyerő. A gyártott csokoládék hány százaléka
tejcsokoládé és hány százaléka étcsokoládé, ha tudjuk, hogy a tejcsokoládéból háromszor
annyit gyártanak, mint étcsokoládéból?

6. Egy nyelviskolában a jelentkezők 5%-a alapfokú, 55%-a középfokú, míg a többiek

felsőfokú nyelvvizsgát kívánnak tenni. A középfokú nyelvvizsgára jelentkezőknek
átlagosan 70%-a teljesíti a vizsgát, valamint tudjuk azt is, hogy az alapfokú vizsgát tevők
körében a sikeres vizsgák aránya duplája a felsőfokú nyelvvizsgát sikerrel teljesítők
arányának.
A felsőfokú vizsgára jelentkezők hány százaléka teljesíti sikerrel a vizsgát, ha tudjuk, hogy
az összes vizsgázó 61%-a vizsgázik sikeresen?

3
 1.2. Bayes-tétel

7. Egy forgácsoló üzemben elkészült munkadarabok 96%-a felel meg a súlyszabványnak. A

minőség-ellenőrzés során az elkészült munkadarabok egy részét megvizsgálták, a súly
szempontjából szabványos darabok 98%-a bizonyult alakra jónak, a nem szabványos súlyú
darabokból pedig 5%-ot nyilvánítanak alakra jónak. Mennyi a valószínűsége annak, hogy
egy darab, amely a minőségellenőrzésen alakra jónak bizonyult, megfelel a
súlyszabványnak?

8. Egy biológiai kísérlet során 100 egyedet három – 20, 30 ill. 50 egyedből álló- csoportokra
osztanak. Az első csoport egyedeit gyenge, a másodikét közepes, a harmadikét erős
hatóanyaggal oltják be. A csoportokat ezután külön tárolják. Az oltás hatására az első
csoportból 3, a másodikból 10, a harmadikból pedig 39 megy keresztül valamilyen
változáson. Ezután a csoportok elkülönítését megszüntetik. Ha az összes egyedből egyet
találomra kiválasztunk és ennek vizsgálata azt mutatja, hogy nem ment keresztül
változáson, akkor mennyi a valószínűsége annak, hogy a kiválasztott egyed a második
csoportból való?

9. A Minionok, Stuart, Kevin és Bob süteményeket sütnek. Stuart 6, Kevin 12, míg Bob
szintén 6 süteményt sütött, amelyek közül Stuart és Kevin 3, Bob –aki csak a csokis sütiket
szereti- 6 csokisat készített. A 24 elkészült süteményből egy Minion-lány találomra választ
egyet. Mi a valószínűsége, hogy a Minion-lány által választott süteményt Stuart sütötte, ha
tudjuk, hogy a kiválasztott sütemény csokis volt?

10. Egy vállalat új terméket kíván a piacra bevezetni. Az eddigi tapasztalatok alapján tudható,
hogy a termékek 10%-a nem lesz sikeres a piacon, 60%-uk átlagos, míg 30%-uk az
átlagosnál magasabb kereslettel jellemezhető. A piaci bevezetés előtt a vállalat piackutatást
végez. A piackutatás az átlagosnál magasabb keresletű termékek esetében 65 %
valószínűséggel jelez előre az átlagosnál magasabb keresletet. Ha a kereslet valójában
átlagos, akkor a piackutatás 30 % valószínűséggel jelez előre az átlagosnál magasabb
keresletet, míg ha a kereslet valójában alacsony és a termék sikertelen lesz, a piackutatás 5
% valószínűséggel jelez előre az átlagosnál magasabb keresletet.

Mi a valószínűsége annak, hogyha a vállalat marketingesei az átlagosnál magasabb

keresletet jeleztek előre, akkor a kereslet valójában magasabb lesz az átlagosnál?

11. Egy repülőtérre naponta 12 járat érkezik Madridból, 3 Helsinkiből és 15 Berlinből. A

korábbi tapasztalatok szerint a Madridból érkező gépek negyede, a Helsinkiből érkező
gépek 15%-a, míg a Berlinből érkező gépek 40%-a érkezik késéssel. Mennyi a
valószínűsége annak, hogy egy késve érkezett gép Madridból érkezett?

12. Egy alkatrészt a vizsgált vállalat három beszállítótól szerzi be. Az A 1 vállalattól az
alkatrészek 40%-a érkezik, valamint tudjuk, hogy az A2 vállalat által szállított alkatrészek
aránya kétszerese az A3 vállalat által beszállított alkatrészek arányának. Korábbi
tapasztalatok alapján tudjuk, hogy az A1 vállalat által beszállított termékek 5%-a, az A2
vállalat termékeinek 15%-a, míg az A3 vállalattól érkező termékek 20%-a nem felel meg a
minőségi előírásoknak.

4
 Mi a valószínűsége annak, hogy egy, a minőség-ellenőrzés során az előírásoknak nem
megfelelő terméke az A2 beszállítótól érkezett?

13. Egy biztosítótársaság 10.000 ügyfele közül 1750 „alap”, 4750 „klasszik”, míg a többi
ügyfél „prémium” biztosítási csomaggal rendelkezik. Korábbi tapasztalatok alapján
tudható, hogy az „alap” biztosítási csomag esetén az ügyfelek 2,5%-nak, a „klasszik”
esetén 1,5%-nak, míg a „prémium” csomag esetén az ügyfelek 4,5%-nak kell egy évben
valamilyen káresemény miatt a biztosítótársaságnak kártérítést fizetnie.

Mi a valószínűsége annak, hogy az év során egy véletlenszerűen kiválasztott káresemény

miatt esedékes kártérítést olyan ügyfélnek kell kifizetni, aki „prémium” biztosítási
csomaggal rendelkezik?

14. Egy szállodalánc felmérést végzett a vendégei körében, amelynek során a válaszadókat
arról kérdezték, mennyire elégedettek a szálló szolgáltatásaival, illetve, hogy a jövőben
várhatóan visszatérnek-e a hotelbe. A vendégek 10%-a elégedetlen a szálloda
szolgáltatásaival, 60%-uk szerint a szolgáltatás megfelelő, míg 30%-uk nagyon elégedett
volt a szálloda szolgáltatásaival. A hotel szolgáltatásaival elégedetlen ügyfelek 5%-a, a
szolgáltatást megfelelőnek ítélő vendégek 20%-a, míg a szállóval nagyon elégedett
vendégek 65%-a mondta azt, hogy tervez újra visszatérni a szállóba.

Mi a valószínűsége annak, hogy egy, a szállóba visszatérő vendég a hotel szolgáltatását

megfelelőnek minősítette?

2. Leíró statisztika
15. Egy vasútvonalon egy hétig minden vonaton feljegyezték az utasok számát. Az
eredményeket az alábbi táblázat tartalmazza:

Utasok száma Vonatok száma (db)

0 ≤ x<30 6
30 ≤ x <60 12
60 ≤ x< 90 28
90 ≤ x<120 30
120 ≤ x <150 16
150 ≤ x ≤180 8

Végezze el az adatok leíró statisztikai elemzését! Számítsa ki a gyakorisági táblázatot,

értelmezze annak negyedik sorához tartozó értékeket, majd ábrázolja a táblázat adatait,
számolja ki a számtani átlagot illetve a szórást!

16. 100 utas poggyászának tömegét vizsgálták meg egy repülőtéren. Az eredményeket az
alábbi táblázat tartalmazza:

Poggyász tömege Utasok száma

0 ≤ x< 6 14
6 ≤ x<12 22
12 ≤ x <18 40
18 ≤ x <24 12

5
 24 ≤ x< 30 8
30 ≤ x ≤ 36 4

Végezze el az adatok leíró statisztikai elemzését! Számítsa ki a gyakorisági táblázatot,

ábrázolja a táblázat adatait, számolja ki a legfontosabb középérték- és
ingadozásmutatókat!

3. Valószínűségi változó. Elméleti eloszlások

3.1. Binomiális eloszlás

17. Egy csokoládékat gyártó üzemben a tapasztalatok szerint a gyártott termékek 5 százaléka
nem felel meg a minőségi előírásoknak. Mekkora a valószínűsége annak, hogy egy 10
elemből álló véletlen mintában:
a) Mindegyik csokoládé megfelel a minőségi előírásoknak?
b) Egyetlen csokoládé sem felel meg a minőségi előírásoknak?
c) Legalább 9 csokoládé megfelel az előírásoknak?

18. Egy sorsjeggyel a tapasztalatok szerint 15%-os valószínűséggel lehet nyerni. 5 sorsjegyet
vásárolva, mi a valószínűsége annak, hogy:
a) Mind az öt sorsjegy nyer?
b) Egyetlen sorsjegy sem nyer?
c) Legalább 1 sorsjegy nyer?

19. Korábbi tapasztalatok szerint egy repülőtéren a biztonsági ellenőrzés során az utasok 5%-
ától koboznak el valamilyen tárgyat. Mi a valószínűsége annak, hogy egy 8 fős
társaságból:
a) Egyetlen személytől sem koboznak el valamilyen tárgyat?
b) Mind a 8 személytől elkoboznak valamilyen tárgyat?
c) Legalább 1 olyan személy van, akitől valamilyen tárgyat elkoboznak?
d Legnagyobb valószínűséggel hány olyan személy lesz a társaságban, akitől
elkoboznak valamilyen tárgyat?

3.2.Poisson-eloszlás

20. Egy mirelit termékeket gyártó vállalat szalámis pizzáján átlagosan 4 darab szalámi szelet
található, egyenletesen elosztva a pizzán. Mi a valószínűsége annak, hogy egy
véletlenszerűen kiválasztott pizzán:
a) Nincsen egyetlen szelet szalámi sem?
b) Pontosan négy szelet szalámi van?
c) Legalább 5 szelet szalámi van?
d) Hány szelet szalámi van legnagyobb valószínűséggel a cég termékein?

21. A tapasztalatok szerint a Földre becsapódó meteoritok száma éves átlagban 7. Mi a

valószínűsége annak, hogy egy év alatt:
a) Nincsen egyetlen meteorit becsapódás sem?
b) Pontosan hét meteorit becsapódás történik?
c) Legfeljebb két meteorit becsapódás történik?
d) Legfeljebb 15 meteoritbecsapódás történik?

6
 e) Hány meteorit csapódik be a Földbe egy év alatt a legnagyobb valószínűséggel?

3.3.Normális eloszlás

22. Egy gyógyszer hatóanyag-tartalmát vizsgálták. A vizsgálat eredménye szerint a hatóanyag-

tartalom normális eloszlású, 50 mg várható értékkel és 1,5 mg szórással. Mi a
valószínűsége annak, hogy:
a) A gyógyszer hatóanyag-tartalma az előírásoknak megfelelően 47 mg és 53 mg közé
esik?
b) A gyógyszer hatóanyag-tartalma meghaladja az 56 mg-ot, amely a tapasztalatok
szerint mellékhatásokat okoz a betegeknél?

23. Minionos gumicukrok töltősúlyát vizsgáltuk. A vizsgálat során megállapították, hogy a

töltési súly 200 gramm várható értékű, 12 gramm szórású normális eloszlású. Mekkora a
valószínűsége annak, hogy egy boltban véletlenszerűen a polcról levett gumicukorka:
a) Tömege 195 és 205 gramm közé esik?
b) 210 grammnál nagyobb tömegű?

24. Egy vizsgálat szerint a felnőtt korú férfiak testmagassága N(174 cm 7 cm) eloszlást követ.
Határozza meg annak a valószínűségét, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott férfi
testmagassága:
a) nagyobb, mint 190 cm,
b) 170 és 185 cm közé esik!
c) Mekkora lehet a testmagasság szórása, ha tudjuk, hogy a férfiak 5%-ának a
testmagassága 168 cm alatt van?
¿ i¿
25. Egy termék élettartama N(13év; 1év) eloszlású.
a) Teljesíti-e az élettartam azt az elvárást, hogy a 11 évnél korábban meghibásodó
termékek aránya legfeljebb 1% legyen?
b) Ha nem, akkor hogyan kell megváltoztatni a várható értéket, ill. a szórást, hogy
teljesítsék az előírást?
c) Termékfejlesztés eredményeképpen egy új termék élettartama N(16év; 0,9év)
eloszlással jellemezhető. Mekkora garanciális időt adjon a cég ahhoz, hogy a termékek
legfeljebb 5%-a menjen tönkre a garancia alatt?

26. Egy csapágyak hőkezelésére használt ipari égetőkemencéről tudható, hogy annak a
hőmérsékletének várható értéke 660°C, a hőmérséklet szórása pedig 15°C. Mi a
valószínűsége annak, hogy:
a) A kemence hőmérséklete a hőkezelés szempontjából ideálisnak tekintett 600°C és
690°C közé esik?
b) A kemence hőmérséklete meghaladja a 720°C-ot, amely a csapágyacél
újrakristályosodásához, így selejtes termékekhez vezet?

7
 4. Döntéselmélet

27. Adott az alábbi nyereség típusú döntési mátrix:

t1 t2 t3 t4
s1 100 60 -40 -20
s2 20 70 80 60
s3 40 60 200 60
s4 -10 20 20 70

Hogyan döntene bizonytalan körülmények között?

28. Egy vállalkozó automatizált gyártóberendezést kíván importálni. A gép megbízható

működéséhez – többek között – egy kritikus alkatrész hibátlan működése szükséges. A
szállító ajánlata szerint a berendezéssel együtt vásárolt tartalék alkatrészek ára:
10.000€/db. Egy-egy alkatrész utólagos beszerzésének a költsége viszont: 35.000€/db.
A szállító adatai szerint az eddig eladott berendezések üzemeltetése során egy adott
berendezés esetén legfeljebb 3 meghibásodás fordult elő.

a) Hány tartalék alkatrészt vásároljon a vásárló, ha nincs információja a berendezés

megbízhatóságáról?
b) Hogyan alakul a vállalkozó döntése, ha megkapja az eddig eladott 231 db.
berendezésről készült alábbi meghibásodási statisztikát.

Meghibásodott alkatrészek száma 0 1 2 3

Berendezések száma 135 56 27 13

5. Első- és másodfajú hiba

29. Egy tömeggyártásban előállított termék szélességi mérete szabályozott folyamatban
μ0 =920 mm és σ 0 =1 mm. Legyen a névleges érték körül szimmetrikusan elhelyezkedő
beavatkozási határ:
BH =μ 0 ±2 σ 0 .

a) Számítsa ki az elsőfajú hibát!

b) Tételezzük fel, hogy egy veszélyes zavarhatás a beállítási szintet μ1 =922 mm-re
változtatja (a szórást nem befolyásolja). Mekkora lesz a szabályozás másodfajú hibája?
c) A számításokat végezze el n=1 és n=4 elemű minták átlagára is!

30. Egy termék tömegének eloszlása N(100 g; 1 g). Mekkora szimmetrikus beavatkozási
határokat használnak 15%-os kockázati szint mellett n=4 elemű minták számtani
átlagára?

Mekkora a másodfajú hiba, ha a folyamat N(100,5 g; 1,2 g)-ra állítódik el?

8
 6. Becslés
31. Az Egyetem valamely szakán 100 hallgatót kérdeztek meg arról, milyen hosszú időt tölt az
iskolába utazással minden nap. Az adatok, amelyek normális eloszlást követnek, az alábbi
táblázatban láthatóak.

Utazási idő (perc) Diákok száma (db)

0 ≤ x<10 8
10 ≤ x <20 14
20 ≤ x <30 28
30 ≤ x < 40 26
40 ≤ x <50 16
50 ≤ x ≤ 60 8

Becsülje meg 99%-os megbízhatósági szinten az adott szakra járók átlagos utazási idejét!

32. Egy égetőkemence normális eloszlásúnak tekinthető hőmérsékletét vizsgálták egy 100
elemű mintán. A megfigyelések eredményei a táblázatban láthatóak.

A kemence hőmérséklete [°C] Megfigyelések (db)

700 ≤ x <720 16
720 ≤ x <740 20
740 ≤ x <760 28
760 ≤ x <780 18
780 ≤ x <800 14
800 ≤ x ≤ 820 4

Becsülje meg 95%-os megbízhatósági szinten az égetőkemence átlagos hőmérsékletét!

33. Egy tervezett vízerőmű építése miatt egy folyón egy éven át feljegyezték a napi átlagos
vízhozam [m3/s] - normális eloszlásúnak tekinthető - értékét. Az adatokat a következő
táblázat tartalmazza

Napi átlagos vízhozam [m3/s] Napok száma (db)

1400 ≤ x <1600 20
1600 ≤ x <1800 55
1800 ≤ x <2000 98
2000 ≤ x <2200 104
2200 ≤ x <2400 54
2400 ≤ x ≤ 2600 34

Becsülje meg 99%-os megbízhatósági szinten a napi átlagos vízhozam várható értékét!

9
 7. Hipotézisvizsgálatok

34. Egy adott évben 96 vegyipari vállalatot megvizsgálva a 8 napon túl gyógyuló sérülteket
eredményező balesetek száma az alábbi táblázatban foglaltaknak megfelelően alakult.

Balesetek 0 1 2 3 4 5 6 7
száma
Vállalato 4 18 22 17 15 10 4 6
k száma

Leírható-e a balesetek száma Poisson-eloszlással (α=1%)?

35. Egy erdőszéli elhagyott vasúti átjáróban egy héten át vizsgálták az egy óra alatt áthaladó
személygépkocsik számát. Az adatok az alábbi táblázatban láthatóak.

Áthaladt szgk. száma Megfigyelések száma

0 21
1 12
2 16
3 24
4 44
5 18
6 25
7 8

Leírható-e 5 % szignifikancia szinten az áthaladó személygépkocsik száma Poisson-

eloszlással?

36. Egy gépkocsi gyárban 100 napon keresztül vizsgálták a gépleállások számát. Az egy nap
alatt bekövetkezett gépleállások számát az alábbi táblázat közli.

Gépleállások száma Napok száma

0 24
1 44
2 12
3 6
4 8
5 4
6 2

Leírható-e 1 % szignifikancia szinten az egy nap alatt bekövetkező gépleállások száma

Poisson-eloszlással?

10
37. Egy szerencsejátékokkal és sportfogadással foglalkozó iroda meg kívánja becsülni az egy
futballmérkőzésen esett gólok számát annak érdekében, hogy a fogadására kínált
nyereményeket meghatározhassa. A fogadóiroda vezetője szerint az egy meccsen született
gólok száma Poisson eloszlású valószínűségi változó. Hipotézise igazolásához a Falábúak
Bajnokságának Megye IV. osztályából véletlenszerűen kiválasztottak 120 mérkőzést és
megvizsgálták az e mérkőzéseken rúgott gólok számát, amelyet az alábbi táblázat foglal
össze.

Egy meccsen született gólok száma Meccsek száma

0 9
1 18
2 44
3 24
4 11
5 8
6 4
7 2

Igazolható-e a fogadóiroda vezetőjének állítása, azaz leírható-e -5 % szignifikancia

szinten- az egy meccsen született gólok száma Poisson-eloszlással?

38. Két eltérő típusú gépkocsi akkumulátorának két feltöltése között eltelt, normális
eloszlásúnak tekinthető időtartamot vizsgálták. Az „A” típusú akkumulátorok rendre 1680,
1210, 1340, 1570, 1440, 1410, 1660, 1210 órát működtek egy feltöltéssel. A vizsgált 10 „B”
típusú akkumulátoroknál ezek az értékek a következők: 1400, 1050, 1250, 1600, 1000,
1420, 1100, 1250, 1400, 1030. Vizsgálja meg 1%-os szignifikancia szinten, hogy az „A”
típusú akkumulátor valóban jobb-e, mint a „B” típusú?

39. Két eltérő típusú műtrágya hatásosságát vizsgálták. Az „A” típusú műtrágyával rendre
228, 204, 186, 244, 216, 232, 200, 224, 242, 224 q terméshozamot értek el egy hektár
földterületen. A „B” típusú műtrágáyval ezek az értékek a következők: 184, 192, 174, 244,
218, 204, 212 q. Vizsgálja meg 1%-os szignifikancia szinten, hogy az „A” típusú
műtrágyával valóban magasabb terméshozam érhető-e el, mint a „B” típusúval? A
terméshozamok normális eloszlása feltételezhető.

40. Klinikai tesztek során két, eltérő típusú vérnyomáscsökkentő szer hatásosságát vizsgálták.
Az „A” típusú szerrel kezelt betegek normális eloszlásúnak tekinthető vérnyomásértéke a
kezelés befejeztével 122, 144, 116, 142, 135, 139, 140, 156, 137 és 119 Hgmm-re adódott. A
„B” típusú gyógyszert kapott 8 beteg vérnyomásértékei rendre 158, 106, 131, 144, 142,
137, 166 és 152 Hgmm. 5%-os szignifikancia szinten van-e különbség a két gyógyszer
hatásossága, azaz a gyógyszer szedése után vért vérnyomásértékek között?

11
 8. Megoldások
Felada Végeredmény
t
száma
1. 3,14% a valószínűsége annak, hogy a második tételből selejtest húzunk.
2. 22,25% a valószínűsége annak, hogy olyan darabot választunk, amely az előírt ideig működik.
3. A feladatmegoldó a B1 és B2 valószínűségekről feledkezett meg (feltételes valószínűség tétele).
4. Az első sor selejtaránya 0,4 (40%), a másodiké 0,2 (20%).
5. A gyártott csokoládék 75%-a tejcsokoládés, míg 25%-a étcsokoládés.
6. A felsőfokon vizsgázók 45%-a teljesíti sikeresen a vizsgát.
7. 99,8% a valószínűsége annak, hogy a minőségellenőrzésen alakra jónak bizonyult darab súlya
is megfelel a szabványnak.
8. 41,67% annak a valószínűsége, hogy a kiválasztott egyed a második csoportból való.
9. Egy véletlenszerűen kiválasztott csokis süteményt 0,25 valószínűséggel sütött Stuart.
10. 51,315% a valószínűsége annak, hogy ha a piackutatás során az átlagosnál magasabb igényt
jeleznek előre, akkor az igény valójában is magasabb lesz az átlagosnál.
11. Egy késve érkezett gép 31,75%-os valószínűséggel érkezett Madridból, azaz közelítőleg egy
harmad ennek az esélye.
12.
50% a valószínűsége annak, hogy egy, a minőségi előírásoknak nem megfelelő terméket az
beszállító gyártott.
13. Egy véletlenszerűen kiválasztott kártérítés 57,8%-os valószínűséggel kerül olyan ügyfélnek
kifizetésre, aki „prémium” biztosítási csomaggal rendelkezik.
14.
A keresett valószínűség , azaz 37,5% annak valószínűsége, hogy egy
visszatérő vendég a szálloda szolgáltatásait megfelelőnek minősítette.

12
Felada Végeredmény
t
száma
15.
Tapasztalati gyakoriság hisztogram és
empirikus sűrűségfüggvény
32
30 0.3
28
26
0.25
24
22
20 0.2
18
16
0.15
14
12
10 0.1
8
6
0.05
4
2
0 0
0-30 30-60 60-90 90-120 120-150 150-180

Kumulált tapasztalati gyakoriság hisztogramja

és tapasztalati eloszlásfüggvény
1
0.9
0.8
0.7
0.6
0.5
0.4
0.3
0.2
0.1
0
0-30 30-60 60-90 90-120 120-150 150-180

x=93,6
s=38,36
¿
s =38,56

13
Feladat Végeredmény
száma
16.
Gyakorisági hisztogram és empirikus
sűrűségfüggvény
44 0.45

40 0.4
36 0.35
32
0.3
28
24 0.25

20 0.2
16 0.15
12
0.1
8
4 0.05

0 0
0-6 kg 6-12 kg 12-18 kg 18-24 kg 24-30 kg 30-36 kg

Kumulált relatív gyakorisági hisztrogram és

empirikus eloszlásfüggvány
1
0.9
0.8
0.7
0.6
0.5
0.4
0.3
0.2
0.1
0
0-6 kg 6-12 kg 12-18 kg 18-24 kg 24-30 kg 30-36 kg

x=14,4
^
Me=14,1
^
Mo=14,3478
s=7,518
s¿ =7,556
P=0,119 amely enyhe bal oldali asszimteriát jelez; a grafikus képen is látható, hogy az
empirikus sűrűségfüggvény jobbra (!) kicsit elnyúltabb!

14
Felada Végeredmény
t
száma
17. a) P ( ξ=0 ) =0,598 7
b) P ( ξ=10 ) ≅ 0
c) P ( ξ=0,1 )=0,9138
18. a) P ( ξ=5 )=0,00 01
b) P ( ξ=0 ) =0,4437
c) P ( ξ=1,2,3,4,5 )=0,5564
19. a) P ( ξ=0 ) =0,6634
b) P ( ξ=8 ) ≅ 0
c) P ( ξ=1,2,3,4,5,6,7,8 )=0,3366
d) Mo=0 ; ennek a valószínűsége P ( ξ=0 ) =0,6634
20. a) P ( k=0 )=0,018
b) P ( k=4 )=0,195
c) P ( 5≤ k )=0,367
d) Mo 1=3 , Mo 2=4 ; tehát legnagyobb valószínűséggel 3 vagy 4 szelet szalámi
van a cég termékein és ennek valószínűsége 0,195
21. a) P ( k=0 )=0
b) P ( k=7 )=0,149
c) P ( k ≤2 ) =0,02 8
d) P ( k ≤15 )=1−P ( 15<k )=1−0,001=0,999
e) Mo 1=6 , Mo2=7; azaz, legnagyobb valószínűséggel (0,149) hat vagy hét
meteoritbecsapódás történik egy év alatt.
22. a) P ( 47 ≤ ξ< 53 )=0,9545
b) P ( 56 ≤ξ )=0,000032
23. a) P ( 195≤ ξ <205 )=0,325514
b) P ( 210<ξ )=0,203269
24. a) P ( 190≤ ξ )=1−P ( ξ <190 ) =0,011304
b) P ( 170≤ ξ <185 )=0,6574
c) σ =3,66
25. a) Nem teljesíti, hiszen P ( ξ< 11 )=0,02775
b) μ=13,34 vagy σ =0,85
c) x=14,52
26. a) P ( 600≤ ξ <690 ) =0,977218
b) P ( 720<ξ )=0,000032
27. Valamennyi döntési kritérium (Wald, Laplace, Savage) alapján s3-at választja.
28. a) Wald: s3, Laplace: s2, Savage: s2
b) s1
29. a) α =4,56 %
b) β=50 %
c) α =4,56 % és β=2,28 %
30. β=62,3 %
31. 26,71184< μ< 33,6 8816
32. 745,71788< μ<756,68212
33. 1984,479< μ<2055,521

15
Felada Végeredmény
t
száma
34. 2
χ szám=11,137
2
χ krit =16,8 12
2 2
Mivel χ szám < χ krit , elfogadjuk a nullhipotézist, a balesetek száma 1%-os szignifikancia
szinten leírható λ=3 paraméterű Poisson eloszlással.
35. 2
χ szám=81,054 1
χ 2krit =12,592
Mivel χ 2szám ≫ χ 2krit , elutasítjuk a nullhipotézist, az áthaladó gépkocsik száma 5 %-os
szignifikancia szinten nem írható le λ=3,5 paraméterű Poisson eloszlással.
36. 2
χ szám=30,489 2
2
χ krit =15,086
Mivel χ 2szám ≫ χ 2krit , elutasítjuk a nullhipotézist, az egy nap alatt bekövetkező
gépleállások száma 1 %-os szignifikancia szinten nem írható le λ=1,5 paraméterű
Poisson eloszlással.
37. 2
χ szám=10,1828
χ 2krit =12,592
Mivel χ 2szám < χ 2krit , elfogadjuk a nullhipotézist, az egy meccsen született gólók száma a
vizsgált szignifikancia szinten leírható λ=2,5 paraméterű Poisson eloszlással.
38. F sz =1,2005 ; F krit =6,72 A szórások egyezősége elfogadható
t sz =2,0747 ; t krit =2,583 A két várható érték 1%-os szignifikancia szinten egyenlőnek
tekinthető, azaz nincs szignifikáns különbség a két akkumulátor élettartamában.
39. F sz =1,584 ; F krit =5,8 A szórások egyezősége elfogadható
t sz =1,502 ; t krit =2,602 A két várható érték 1%-os szignifikancia szinten egyenlőnek
tekinthető, azaz nincs szignifikáns különbség a két műtrágya használatával elérhető
terméshozamban.
40. F sz =2,181 ; Fkrit =3,29 A szórások egyezősége elfogadható
t sz =−0,9188; t krit =−1,753 A két várható érték egyenlőnek tekinthető, azaz nincs
szignifikáns különbség 5 % szignifikancia szinten a két gyógyszer szedésével elérhető
vérnyomásértékekben.

9. Felhasznált irodalmak
 Denkinger G.: Valószínűségszámítási gyakorlatok, Tankönyvkiadó, Budapest, 1977
 Szabó Gábor Csaba – Szűts I.: Matematikai statisztika példatár I-II., Tankönyvkiadó,
Budapest, 1987.
 Solt György: Valószínűségszámítás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1973
 Ay János – Kupcsik József: Általános statisztika példatár. Közgazdasági és Jogi
Könyvkiadó, Budapest, 1961
 Juhász Györgyné – Sándorné Kriszt Éva: Statisztika II. távoktatással (főiskolai
jegyzet). Távoktatási Universitas Alapítvány, 2002
 Hunyadi László – Vita László: Statisztika közgazdászoknak. Központi Statisztikai
Hivatal, Budapest, 2002

16
 Kerékgyártó Györgyné – Mundruczó György – Sugár András: Statisztikai módszerek
és alkalmazásuk a gazdasági, üzleti elemzésekben. Aula kiadó, Budapest, 2001

17