1

Miskolci
Nemzeti
Színház
színészei,
rendezői,
előadásai
(20XXI-20XXII-es évad)

Orosz Hanna, Polgári Harmat, Béres Tamás

…………………Lelkes rajongók……………………
2
3

A
MISKOLCI
NEMZETI
SZÍNHÁZ
MŰVÉSZETI
TANÁCSA
4

Béres Attila
Marosvásárhelyen született 1971-ben, édesapja
dr. Béres András filozófus, a Marosvásárhelyi
Művészeti Egyetem díszdoktora, címzetes
rektora. Matematikusként végzett Kolozsvárott
a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, majd
a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen tanult
színész szakon. 1999-ben Budapestre költözött,
s 2003-ban diplomázott a Színház- és
Filmművészeti Egyetem rendező
szakon, Babarczy László osztályában. A
diploma megszerzése után Egerben volt
rendező, majd a Pécsi Nemzeti Színházban, ezt
követően 2006-ban a Budapesti Operettszínház
főrendezője lett. Rendezett
továbbá Kecskeméten, Szombathelyen, a Nemzeti Színházban, Oroszországban,
Szerbiában, Romániában, Szlovákiában és az Egyesült Államokban is. 2015
júniusától a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója. Felesége Ari-Nagy Barbara,
dramaturg.

Rendezései
Egri Gárdonyi Géza Színház
• Szophoklész: Oidipusz király
• Alan Jay Lerner–Frederick Loewe: May Fel lady
• Joseph Stein-Jerry Bock: Hegedűs a háztetőn

Dés László: Valahol Európában

•
Weöres Sándor Színház, Szombathely
• Urs Widmer: Top Dogs
• Vajda–Valló–Fábri: Anconai szerelmesek
• László Miklós: Illatszertár
• Hamvai Kornél: Szombathelyi pajzánságok
• Kander-Ebb: Kabaré

• Székely Csaba: Vitéz Mihály

• Molière: Tartuffe
• Sweet Charity
5

Tatabányai Jászai Mari Színház

• Kander-Ebb: Kabaré
Komáromi Jókai Színház
• Székely János: Caligula Helytartója
Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház
• László Miklós: Illatszertár
Marosvásárhelyi Nemzeti Színház
• Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja
• Caragiale: Zűrzavaros éjszaka
Szabadkai Népszínház
•
Peter Shaffer: Amadeus
Pécsi Nemzeti Színház
• Pünkösdy Katalin–Zerkovitz Béla–Szilágyi László: A csókos asszony
• Georges Feydeau: A hülyéje
• Dosztojevszkij: Ördögök
Molnár Ferenc: Liliom
•

• Kurt Weill–Bertolt Brecht: Koldusopera

• Lev Birinszkíj: Bolondok tánca
• Paul Portner: Hajmeresztő
• Szép Ernő: Patika
Joshua Sobol: Ghettó
•

• Edward Albee: Nem félünk a farkastól

Nemzeti Színház, Budapest
• Szomory Dezső: Györgyike, drága gyermek
• Darvas Benedek–Varró Dániel–Hamvai Kornél–Rejtő
Jenő: Vesztegzár a Grand Hotelben
Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház
• Richard Crane: A Karamazov testvérek
• Vajda–Valló–Fábri: Anconai szerelmesek
• Arthur Miller: Pillantás a hídról
• Kálmán Imre: Csárdáskirálynő
• David Seidler: A király beszéde
6

• John Kander–Fred Ebb: Chicago

Budapesti Operettszínház
• Huszka Jenő: Lili bárónő
• Jávori Ferenc Fegya: Menyasszonytánc
• Offenbach: Párizsi élet

• Party Nagy Lajos: Ibusár

• Lehár Ferenc: A víg özvegy
• Lehár Ferenc: Cigányszerelem
• Ábrahám Pál: Viktória
• Lévay Sylvester: Rebecca
• Brecht: Koldusopera
• Kálmán Imre: Chicagói hercegnő
•
Richard Rodgers: Caroussel
Thália Színház, Budapest
• Georges Feydeau: Esküvőtől válóperig
• Molnár Ferenc: Liliom
• Petr Zelenka: Hétköznapi Őrületek
• László Miklós: Illatszertár

• Woody Allen: Lövések a Broadwayn

Yasmina Reza: Művészet
Miskolci Nemzeti Színház
• John Kander–Fred Ebb: Chicago
• Woody Allen: Játszd újra, Sam!
• Alan Jay Lerner–Frederick Loewe: My Fair Lady
• Mozart: Operácska – Don Giovanni

• Michael Frayn: Veszett fejsze (Függöny fel!)

• Georg Büchner: Woyzeck
• Martin Mcdonaght: Hóhérok
• Neil Simon: Furcsa Pár
• Tadeusz Slobodzianek: A mi osztályunk
• Ábrahám Pál: Viktória

• Örkény István: Tóték

• Joseph Stein-Jerry Bock: Hegedűs a háztetőn
7

• Brecht: A szecsuáni jóember

• Dosztojevszkij: Ördögök
• Mikó Csaba: Agávé

• Mell Brooks: Producerek

Vígszínház, Budapest
• Caragiale: Zűrzavaros éjszaka
Kander-Ebb: Kabaré
•
Szegedi Szabadtéri Játékok
• Dés László: Valahol Európában
• Lehár: Cigányszerelem
• Kodály: Háry János
• Verdi: Álarcosbál
• Shakespeare: Vízkereszt
Újvidéki Szerb Nemzeti Színház
• Joseph Stein-Jerry Bock: Hegedűs a háztetőn
Jekatyerinburg, Zenés Komédia Színház
• Lehár Ferenc: Cigányszerelem
Szentpétervár, Zenés Komédia Színház
• Ábrahám Pál: Lili Bárónő
• Offenbach: Párizsi élet
Bukaresti Operettszínház
• Lehár: Vígözvegy
Lévay Sylvester: Rebecca
•
San Francisco Lyric Opera
Verdi: Rigoletto •
Egyéb
ITI Dramska kolonija, Motovun, Horvátország
• Németh Ákos: Júlia és a hadnagya
8

Díjak, elismerések
• POSZT különdíj (2002)
• Golden Sofit díj (az évad legjobb zenés
előadása), Szentpétervár (2007)
• Arany maszk díj (jelölés négy kategóriában: az évad legjobb zenés
előadása, legjobb rendezése, legjobb női fő- és legjobb női
mellékszereplő díjra), Moszkva (2008)
• Vámos László-díj (2009)
• ESTem-díj, Kecskemét, legjobb kisteremi előadás (2011)
• A Román Zeneművészeti Szövetség nagydíja, az év legjobb zenés
előadása és a legjobb zenés rendező (2012)
• Városmajori Színházi Szemle legjobb előadás díja: P. Schaffer:
Amadeus, Szabadkai Népszínház
• Városmajori Színházi Szemle, közönségdíj, N. Simon: Furcsa Pár,
Miskolci Nemzeti Színház
• A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2019)
• Borsod-Abaúj Zemplén megyei Príma díj (2021)
• Déryné színházi díj (2022)
9

Szabó Máté
1977-ben
született Debrecenben. 1991-
1995 között a debreceni Ady Endre
Gimnázium tanulója volt. 1995–
1997 között a Színház- és
Filmművészeti Főiskola színész
szakos hallgatója, majd 1997–
1999 között a debreceni Csokonai
Színházban dolgozik mint
segédszínész. 1997–1998 között a debreceni Kossuth Lajos
Tudományegyet filozófia szakos hallgatója volt. 1999–2004 között a Színház- és
Filmművészeti Egyetem hallgatója rendező szakon, zenés szakirányon
(osztályfőnöke Szinetár Miklós volt). 2004–2005 között az egri Gárdonyi Géza
Színház, 2005–2007 között a szolnoki Szigligeti Színház tagja. 2007–
2012 között szabadúszó, majd 2012-től a Miskolci Nemzeti Színház rendezője,
művészeti tanácsának tagja. 2015 márciustól júliusig a színház megbízott
igazgatója, majd azután művészeti vezető.
Nagyapja, Kazimir Károly Kossuth- és Jászai Mari díjas rendező, színigazgató,
tanár.

Fontosabb színházi rendezései

• Vidovszky László: Nárcisz és Echo, Millenáris Teátrum, 2001
• A. P. Csehov: Három nővér, III.felvonás, SZFE, 2002
• Kálmán Imre: Csárdáskirálynő, Theater 695, Frankfurt, 2002
• Zerkovitz Béla – Szilágyi László: Csókos Asszony, Miskolci Nemzeti
Színház
• Szép Ernő: Lila ákác, Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, 2003
• Bornai - Rákos: Mumus, Egri Gárdonyi Géza Színház, 2003
• Rosanna Clarteda: Albérleti Színjáték (Egy másik történet), Pécsi
Nemzeti Színház, 2004
• Roland Schimmelpfennig: Az arab éjszaka, Marosvásárhelyi Tompa
Miklós társulat, 2004
• Rosanna Clarteda: Etherion, Egri Gárdonyi Géza Színház, 2004
• Brian Friel: Pogányánc, Szolnok Szigligeti Színház, 2005
10

• Ari-Nagy - Gyöngyössi - Szabó: Dezsavű, Egri Gárdonyi Géza

Színház, Agria Nyári Játékok, 2005
• Albee: Nem félünk a farkastól, Szolnoki Szigligeti Színház, 2006
Kander-Ebb: Chicago, Komáromi Jókai Színház, 2006
•

• Bertolt Brecht: A szecsuáni jólélek, Szolnoki Szigligeti Színház, 2006

• Dés-Nemes-Koltai-Nógrádi: Sose halunk meg, Szolnoki Szigligeti
Színház, 2006
• Dés-Nemes-Koltai-Nógrádi: Sose halunk meg, József Attila Színház,
2007
• Rosanna Clarteda: Albérleti Színjáték/A HétVége, JESZ – Pécs,
• Szkéné - Budapest, 2007
• A. P. Csehov: Cseresznyéskert, Veszprémi Petőfi Sándor Színház,
2008
Marius von Mayenburg: A csúnya, Új Színház, 2008
•

• Orwell-Hall-Peaslee: Állatfarm, Színház - és Filmművészeti Egyetem,

2008
• Machiavelli-Háy: Mandragóra, Szegedi Nemzeti Színház, 2008
• Dosztojevszkij – Hársing: Szonya (A Bűn és Bűnhődés alapján), Új
Színház, 2008
• Doug Wright: De Sade pennája, Bárka Színház, 2009
• Offenbach: Kékszakáll, Debreceni Csokonai Színház, 2009
• Molnár Ferenc: Egy, kettő, három; Ibolya, Pesti Színház, 2009
• Heltai-Váradi-Darvas: Naftalin, Radnóti Színház 2010
Jon Fosse: Őszi álom, Bárka Színház, 2010
•

• Erkel: Hunyadi László, Gyulai Várszínház, Debreceni Csokonai

Színház 2010
• Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő, Teatr Powszechny, Radom,
Lengyelország 2010
• Szabó Máté: Havanna, Manna Kht. és Nézőművészeti Kft. közös
produkció, Thália Színház, Budapest 2011
• Békeffi-Lajtai-Szabó: Régi Nyár, Kaposvári Csiky Gergely Színház
2011
• Harold Pinter: Gondnok, Manna Kht., Nézőművészeti Kft. és a Szkéné
Színház közös produkciója, Szkéné Színház 2012
• Szabó Borbála: A teljes tizedik évad, Bárka Színház, Budapest 2012
11

• Eisemann-Szilágyi: Én és a kisöcsém, Miskolci Nemzeti Színház,

2012
• Petőfi-Ferenczi: A helység kalapácsa, Kaposvári Csiky Gergely
Színház és Ördögkatlan közös produkciója, 2012
• Presznyakov: Özönvíz előtt Temesvári Csiky Gergely Színház, 2012
Molnár: Az Ördög Miskolci Nemzeti Színház, 2013
•

• Lázár-Nagy-Nyulász-Szabó: A Négyszögletű kerek erdő Miskolci

Nemzeti Színház, 2013
• Pirandello: Az ember, az állat és az erény Miskolci Nemzeti Színház,
2013
• Békeffi-Lajtai-Szabó: Régi Nyár, Budapesti Operett Színház, 2013
• Mozart: Don Giovanni, Miskolci Nemzeti Színház, 2014
• Arthur Palyga: A zsidó, Nézőművészeti Kft. és a Szkéné Színház
közös produkciója, Szkéné Színház 2014
• Szirtes Edina Mókus-Kovács Antal-Müller Péter Sziámi: Somnakaj
Művészetek Palotája 2014
• Mozart: A színigazgató Erkel Színház 2014
• Roland Schimmelpfennig: Nő a múltból Miskolci Nemzeti Színház
2014
László Miklós: Illatszertár Miskolci Nemzeti Színház 2014
•

• Eugene O’Neill: Hosszú út az éjszskába Szombathelyi Weöres Sándor

Színház 2015
• Füst Milán: Boldogtalanok Miskolci Nemzeti Színház 2015
• Ferruccio Busoni: Dr. Faust Magyar Állami Operaház 2015
• Richard Wagner: Szerelmi tilalom Kolozsvári Magyar Opera 2015
• Jacobi Viktor: Sybill, Budapesti Operettszínház 2015
Molnár Ferenc: Liliom Miskolci Nemzeti Színház 2016
•

• Benjamin Britten: Szentivánéii álom Zeneakadámia – Magyar Állami

Operaház 2016
• Richard Wagner: A bolygó hollandi Szegedi Szabadtéri Színház 2016
• Fodor Sándor: Csipike Miskolci Nemzeti Színház 2016

• Donizetti: Lammermoori Lucia Magyar Állami Operaház 2016

• Richard Wagner: A bolygó hollandi Miskolci Nemzeti Színház 2017
• Kálmán Imre: Marica grófnő Miskolci Nemzeti Színház 2017
• Jonathan Maitland: Tagadj, tagadj, tagadj Orlai Produkció 2017
12

Dosztojevszkij-Hársing: Bűn és bűnhődés Miskolci Nemzeti Színház 2017

• Lengyel Nagy Anna: Pira/Bella Orlai Produkció 2017
• Rossini: Olasz nő Algírban Magyar Állami Operaház 2017
Lehár: A víg özvegy Operettszínház 2017

Díjai, elismerései
• Napsugár-díj - Legjobb előadás (Etherion), Eger (2004)
• Nádasdy Kálmán-díj (2016)
• Déryné-díj (2016)
13

Rusznyák Gábor
1973-ban született Karcagon. Édesanyja,
Tüdős Julianna tanító, édesapja Rusznyák
Aladár, rajz-román-orosz szakos tanár.
Általános iskolai
tanulmányait Köröstarcsán kezdte 1979-
ben, majd Battonyán fejezte be a Magdu Lucian Román Általános
Iskolában. 1991-ben érettségizett a gyulai Nicolae Balcescu Román
Gimnáziumban. 1991-1994 között a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor
Főiskola hallgatója, tanító szakon. Mellette 1991-1995 között a színészképzőt is
elvégezte a főiskola keretein belül. 1995-2000 között a Színház- és
Filmművészeti Egyetem hallgatója, rendező szakon, köztársasági ösztöndíjjal.
2000-2001 között a Vígszínház, 2002-2003 között a Kolozsvári Állami Magyar
Színház, 2003-2009 között a kaposvári Csiky Gergely Színház rendezője,
a Kaposvári Egyetem adjunktusa. 2012-től a Miskolci Nemzeti
Színház művészeti tanácsának tagja, a színház rendezője, mellette 2015-
2019 között a kecskeméti Katona József Színház főrendezője is volt. Nős, két
gyermek édesapja.

Díjai
• 2004 – Szegedi Alternatív Színházi Szemle, legjobb rendező
(Bozgorok)
• 2004 – Színikritikusok díja, független, Bozgorok, Honvéd Együttes
• 2021 – Déryné-díj
14

Keszég László
A vajdasági Szabadkán, (akkor Jugoszlávia,
ma Szerbia) született 1970-ben. Színházi
pályafutását szülővárosában, az AIOWA
összművészeti formáció alapító tagjaként kezdte
1989-ben. 1990-től a Színház- és Filmművészeti
Egyetem hallgatója volt Budapesten; színművész
diplomáját 1995-ben, színházrendezői
diplomáját 1997-ben szerezte. 1992-től a Pont
Műhely független színházi csoport tagja, majd
1996-tól művészeti vezetője volt. 1997-től 2009-
ig Kaposváron, a Csiky Gergely
Színház rendezőjeként, majd 2009-től
szabadúszóként dolgozott. 2012-től rendező
a Miskolci Nemzeti
Színházban. 2016 februárjától 2018-ig a Szegedi
Nemzeti Színház tagozatvezető főrendezője.
Színészként a Nemzeti Színház, Csiky Gergely
Színház, szabadkai Népszínház, Szkéné Színház, Pont Műhely, TÁP
Színház, Maladype Színház, MU Színház, ALTeRRA Kortárs Előadóművészeti
Központ produkcióiban játszott. Szerepelt a következő filmekben, illetve tv-
filmekben: Haribó, haribá (rend.: Mundruczó Kornél, 1998), Premier
(rend.: Török Ferenc, 1999), Balra a nap nyugszik (rend.: Fésős András, 2000),
József és testvérei (rend.: Jeles András, 2003), Boldog születésnapot (rend.:
Fazekas András, 2003), 1 nap szabadság (rend.: Igor Lazin, 2005), Pál
Adrienn (rend.: Kocsis Ágnes, 2010), Diótörő 3D (rend.: Andrej
Koncsalovszkij, 2010), Bocs! (rend.: Szirmai Márton, 2013), 1989 – Határon
(rend.: Andreas Østergaard–Rácz Erzsébet, 2014), Szürke senkik (rend.: Kovács
István, 2016). 1997 óta magyarországi és határon túli magyar színházak sokat
foglalkoztatott rendezője. Idegen nyelvű előadásokat a Maribori Nemzeti
Színházban (Szlovénia), a Rijekai Nemzeti Színházban (Horvátország), a
Temesvári Nemzeti Színház Román Tagozatánál (Románia) rendezett.
Színházi előadásokon túl rendezője volt a Rapülők zenekar Riszájkling című
koncertjének (Papp László Budapest Sportaréna, 2006), a Žagar (Müpa Bartók
Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2010) és a W. H. formáció (Müpa
Fesztiválszínház, 2014) koncertjének. Zenészként tagja volt a Budbudās és a
Skeg zenekaroknak.
2005 óta oktatott, illetve vizsgaelőadásokat rendezett a budapesti Színház- és
Filmművészeti Egyetemen, a Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Karán,
a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és a Marosvásárhelyi Művészeti
Egyetemen. 2015 novemberétől a Magyar Színházi Társaság elnöke.
15

Magyar nyelvű színházi rendezései

• Hosszú nap (MU Színház, 1999)
• Anthony Shaffer: Mesterdetektív (Merlin Színház, 2000)
• Shakespeare: Lóvátett lovagok (Vígszínház, 2000)
• Gogol: Háztűznéző (Csiky Gergely Színház, 2000)
• Ivan Kušan: Galócza (Csiky Gergely Színház, 2000)
• Szép Ernő: Vőlegény (Csiky Gergely Színház, 2001)
• Vírus (Mu Színház, 2001)
• Gombrowitz: Operett (Csiky Gergely Színház, 2001)
• Arni Ibsen: Mennyország (Csiky Gergely Színház, 2001)
Látnokok (Mu Színház, 2001)
•

• Geszti Péter: A nő kilencszer (Art Representatives Hungary

produkció, a Presolution Iroda szervezésében, 2001)
• Brecht: Koldusopera (Gárdonyi Géza Színház, 2002)
• Joe Masteroff–John Kander: Kabaré (Csiky Gergely Színház, 2002)
• Peer Krisztián–Szegedi-Szabó Béla–Vicei Zsolt: Hősök (Mu Színház,
2002)
• Freedom project (Trafó, 2002)
• Spiró György: Fogadó a Nagy Kátyúhoz (Bárka Színház, 2002)
• Check Point Charlie II. - A Pont Műhely 24 órás színháza (Mu
Színház, 2002)
• Shakespeare: A hárpia megzabolázása, avagy A makrancos
hölgy (Örkény István Színház, 2003)
Bíró László: Család (Pont Műhely, 2004)
•

• Dušan Kovačević: A maratoni futók tiszteletkört futnak (Csiky

Gergely Színház, 2004)
• Bíró László: Őszinte, de igaz (Pont Műhely, 2005)
• Marin Držić: Dundo Maroje (Csiky Gergely Színház, 2005)
• Mozart: A varázsfuvola (Pécsi Nemzeti Színház, 2005)
Bíró László: Önkényeztetés (Pont Műhely, 2006)
•

• Victor Hugo: Királyasszony lovagja (Színház- és Filmművészeti

Egyetem – Ódry Színpad, 2006)
• Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő (Nemzeti Színház, 2007)
16

• John Osborne: Dühöngő ifjúság (Nézz vissza haraggal), (Pécsi

Nemzeti Színház, 2007)
Feydeau: A hülyéje (Csiky Gergely Színház, 2007)
•

• Erdős Virág: Merénylet (Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza,

2007)
• Sergi Belbel: Vér (Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka, 2008)
• Spiró György: Szilveszter (Nemzeti Színház, 2008)

• Kunyhó (Pont Műhely, 2008)

• A sötétség hatalma (Csiky Gergely Színház, 2008)
• A látszat nem csal (Pont Műhely, 2008)
Spiró György: Árpádház (Krétakör Színház, 2008)
•

• Bulgakov: A Mester és Margarita (Nyíregyházi Móricz Zsigmond

Színház, 2009)
• Szegedi-Szabó Béla: Bill a mennybe megy (Pont Műhely, 2009)
• John Whiting: Az ördögök (Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai
Kar, 2009)
• Horváth Péter–Sztevanovity Dusán–Presser Gábor: A padlás (Csiky
Gergely Színház, 2009)
• Háy János–Tasnádi István–Erdős Virág–Garaczi László–Forgách András:
Magyar Staféta (Trafó, 2009)
• Shakespeare: Vízkereszt, vagy bánom is én (Vörösmarty
Színház, Székesfehérvár, 2010)
• Szuper Irma (KoMa Társulat, 2010)
• Örkény István: Kulcskeresők (Csiky Gergely Színház, 2010)
• Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival (Veszprémi Petőfi
Színház, 2010)
A konyha (Pont Műhely, 2010)
•

• Szakonyi Károly: Adáshiba (Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza,

2011)
• G. B. Shaw: Pygmalion (Weöres Sándor Színház, Szombathely, 2011)
• Dale Wassermann–Mitch Leigh–Joe Darion: La Mancha lovagja (Csiky
Gergely Színház, 2011)
• John Kander–Fred Ebb–Bob Fosse: Chicago (Weöres Sándor Színház,
2011)
• Garaczi László: A tizedik gén (KoMa Társulat, 2011)
• Goldoni: A hazug (Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, 2012)
17

• Móricz Zsigmond: Úri muri (Miskolci Nemzeti Színház, 2012)

• Vojáger (Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka, 2012)
• Ionesco: A kopasz énekesnő (Miskolci Nemzeti Színház, 2013)
• Vajda János: Don Perlimplin / Don Cristobal (Csokonai Nemzeti
Színház, Debrecen, 2013)
• Feydeau: Kézről kézre (Miskolci Nemzeti Színház, 2013)
• Stefanovics Angéla–Keszég László–Mészáros Béla–Bánki Gergely: 40!
avagy Véges élet (Dumaszínház, 2014)
• Székely Csaba: Bányavirág (Komáromi Jókai Színház, 2014)
• Max Frisch: Biedermann és a gyújtogatók (Móricz Zsigmond Színház,
2014)
• Beckett: Godot-ra várva (Miskolci Nemzeti Színház, 2014)
• Weöres Sándor: Holdbeli csónakos (Miskolci Nemzeti Színház, 2014)
• Dürrenmatt: A Nagy Romulus (Miskolci Nemzeti Színház, 2015)

• Johann Nepomuk Nestroy: A talizmán (Katona József

Színház, Kecskemét, 2015)
• Móricz Zsigmond: Erdély – Tündérkert (Miskolci Nemzeti Színház,
2015)
• Robert Thomas: Nyolc nő (Csokonai Nemzeti Színház, 2015)
• Nagy Ignác–Parti Nagy Lajos: Tisztújítás (Komáromi Jókai Színház,
2016)
• Tennessee Williams: Camino Real (Szabadkai Népszínház, 2016)
• Beaumarchais: Figaro házassága (Katona József Színház, Kecskemét,
2016)
• Madách Imre: Az ember tragédiája (Miskolci Nemzeti Színház, 2016)
• Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő (Szegedi Nemzeti Színház, 2017)
• Dés László, Geszti Péter, Grecsó Krisztián: A Pál utcai fiúk (Vörösmarty
Színház, Székesfehérvár, 2017)
• Dürrenmatt: János király (Szegedi Nemzeti Színház, 2017)
18

Szőcs Artur
1980-ban született. 14 éves koráig Szovátán élt,
majd egy marosvásárhelyi nyelvtagozatos
gimnáziumban érettségizett. 2001-2005 között
a Színház- és Filmművészeti
Egyetem hallgatója, operett-musical szakon,
majd 2006-2011 között a rendezői szakot is
elvégezte. 2011-től az egyetem tanára. 2005-től
a Vígszínház tagja volt, rendezői tanulmányai alatt szüneteltette tagságát, de
szerepeit játszotta tovább. 2012-től a Miskolci Nemzeti Színház rendezője, a
művészeti tanácsának tagja. 2020-ban megpályázta az egri Gárdonyi Géza
Színház igazgatói posztját. Előbb kinevezték a pozícióra, de a döntést
visszavonták, és így a korábbi direktor maradt az intézmény vezetője.

Rendezései
Aiszkhülosz - Euripidész -
Miskolci Nemzeti
2022 Szophoklész - Hugo von Elektra
Színház
Hofmannstahl

Miskolci Nemzeti
2022 Mihail Bulgakov Mester és Margarita
Színház

Kecskeméti Katona Eisemann Mihály - Egri-Halász Imre - Egy csók és más

2021
József Színház Békeffi István semmi

2020 Radnóti Színház Angelo Beolco Ruzante Csapodárok

Feketeszárú
2019 Miskolc kamara Hunyady Sándor
cseresznye

Miskolci Nemzeti
2019 Molière Don Juan
Színház

2019 Szabadkai Népszínház Aiszkhülosz Oreszteia

Miskolci Nemzeti
2018 Jerry Herman - Michael Stewart Hello, Dolly!
Színház
19

2018 Miskolc kamara Sényi Fanni Pályaválasztás

2017 Miskolc kamara Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde

2017 Miskolci Játékszín Bertolt Brecht A kaukázusi krétakör

Utánképzés ittas
2017 Szegedi Kisszínház Háy János
vezetőknek

Miskolci Nemzeti
2016 Georges Feydeau Tökfilkó
Színház

2016 Miskolci Játékszín Euripidész Bakkhánsnők

Miskolci Nemzeti John Harold Kander - Joseph Stein -

2016 Zorba
Színház Fred Ebb

Miskolci Nemzeti Eisemann Mihály - Egri-Halász Imre - Egy csók és más

2015
Színház Békeffi István semmi

2015 Miskolci Játékszín Anton Pavlovics Csehov Ványa bácsi

2015 Átrium Film-Színház William Shakespeare Lear

Nagy Nándor - Máthé Zsolt - Deres

2015 Miskolc kamara Robin Hood
Péter

Miskolci Nemzeti
2014 Giuseppe Verdi Rigoletto
Színház

2014 Miskolc kamara Heinrich von Kleist Az eltört korsó

Komáromi Jókai
2014 William Shakespeare A velencei kalmár
Színház
20

2014 Miskolc kamara Henrik Ibsen Rosmersholm

Miskolci Nemzeti
2013 Martos Ferenc - Huszka Jenő Lili bárónő
Színház

2013 Pesti Színház Titus Maccius Plautus A hetvenkedő katona

2012 Miskolci Játékszín Marius von Mayenburg A hideg gyermek

2011 Pesti Színház Nina Raine Billy világa

2011 Pécsi kamaraszínház Albert Camus Caligula

2010 Ódry Színpad Gárdonyi Géza Rakott szesz

21

A
MISKOLCI
NEMZETI
SZÍNHÁZ
SZÍNÉSZEI
22

Bodoky Márk

1992-ben született. Édesapja dr. Bodoky György onkológus. A középiskola után rövid ideig
az ELTE magyar szakán tanult. 2012-2017 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója
volt. 2017-től a Miskolci Nemzeti Színház tagja.
23

Börcsök Olivér

1999-ben született. Iskolásként ismerkedett meg a színészettel, a Vörösmarty

Színház stúdiójában, Kozáry Ferenc vezetésével. A helyi Vasvári Pál
Gimnáziumban érettségizett. 2017-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója,
színművész szakon, Székely Kriszta és Máté Gábor osztályában. Egyetemi gyakorlatát
a Miskolci Nemzeti Színházban tölti. Édesapjának testvére, Börcsök Enikő színésznő.
24

Edvi Henrietta

1989-ben született Zircen. Gyermekkorát Bakonyszentkirályon töltötte. 2008-ban érettségizett

a pápai Református Gimnáziumban, majd Budapesten dolgozott. 2011-2016 között
a Kaposvári Egyetem színművész szakos hallgatója volt. 2016-2018 között
a szombathelyi Weöres Sándor Színház tagja volt. Egy kisfia van: Mátyás György.
25

Eperjesi Erika

Gyermekkorát Felsőzsolcán töltötte. Ének tagozaton végzett Miskolcon a Zrínyi Ilona

Gimnáziumban, majd 1994-ben középfokú zenész képesítést szerzett a Bartók Béla
Zeneművészeti Szakközépiskola magánének szakon. 1998-ban dicséretes jeles diplomával
végzett a Miskolci Egyetem Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti
intézetének magánének szakon, majd 2016-ban mesterdiplomát szerzett ugyanebben az
intézményben. 1998-tól a Miskolci Nemzeti Színház tagja.
Színházi karrierje mellett magánéneket tanított az Egressy Béni Zeneiskolában, majd a Bartók
Béla szakközépiskolában. Országszerte és külföldön is több városban fellépett. A Bartók+…
Nemzetközi Operafesztiválon rendszeresen szerepel. A 2000-ben alapított Miskolci
Operabarátok Egyesületének alapító tagja.
2010–2019 között a Fidesz-KDNP miskolci önkormányzati képviselője a 8-as
választókerületben (Avas-Kelet, Csabai kapu egy része, Vörösmarty lakótelep déli része).
26

Czakó Julianna

„Sokszor a színpadon is azokat a szerepeket kell eljátszanod, amiket az életben. Minden egy
szerep: anya, a feleség és a szerető is. Ezeket kell okosan a színpadra vinni” – mondta a
színjátszásról Czakó Julianna egy még a végzős egyetemi éve alatt Miskolcon készült
interjúban.
1987. december 9-én született Győrben. A helyi Kazinczy Ferenc
Gimnáziumban érettségizett, mellette a Győri Nemzeti Színház stúdiójának növendéke is volt.
Főiskolai tanulmányait a Kaposvári Egyetemen, Rusznyák Gábor osztályában végezte el. Már
a főiskola idején először Kaposváron, majd 2013-ban Miskolcon lett a társulat tagja,
de Budapesten is kapott szerepeket. Férje Görög László színművész. 2017-ben született meg
kislányuk, Gizella Eliza.
27

Fandl Ferenc

Szül. hely, idő: Esztergom, 1973. április 25.

Tanulmányok
Miskolci Egyetem pedagógia szak (folyamatban)
Nádasdy Kálmán színészképző stúdió Zalaegerszeg 1995
Hell J. K. Műszaki Technikum, gépésztechnikus erőmű spec., Esztergom 1992

Munkahelyek
Miskolci Nemzeti Színház 1998-tól
28

Czvikker Lilla

1996-ban született Nagyváradon. Édesanyja Czvikker Katalin, a nagyváradi Szigligeti

Színház igazgatója. 2014-ben a helyi Ady Endre Líceumban érettségizett 2014-2019 között
a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés színész szakos hallgatója volt. 2019-től
a Miskolci Nemzeti Színház tagja.
29

Farkas Sándor

1989-ben született. Kezdetben villanyszerelőnek tanult. 2016-ban végzett a Kaposvári

Egyetem színművész szakon. 2016-tól a Miskolci Nemzeti Színház tagja.
30

Feczesin Kristóf

1993-ban született Budapesten. 2011-ben érettségizett a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban.

2011-2016 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója volt. 2016-tól a Miskolci
Nemzeti Színház tagja.
31

Kerekes Valéria

A Vajdaságban, Hertelendyfalván született 1953-ban. Zeneművészti Gimnáziumban

érettségizett Belgrádban. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán Szinetár
Miklós és Babarczy László növendékeként 1976-ban szerzett színészi diplomát. Gyakorlati
idejét a Vígszínházban töltötte. Pályáját 1976-ban a Szabadkai Népszínházban kezdte. 1981-
ben az Újvidéki Színházban játszott. 1983-tól az Újvidéki Rádió színtársulatának tagja volt.
Szerepelt Tarr Béla Kárhozat (1987) című filmjében. Vendégművészként fellépett a
nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. 1992-től a Miskolci Nemzeti Színház művésze.
Egy évadot a Zsótér Sándor és Gaál Erzsébet által vezetett Szolnoki Szigligeti Színházban
töltött.
32

Gáspár Tibor

Szentesi paraszti, fuvaros családból származik. Édesapja Gáspár Sándor, édesanyja Simon
Erzsébet. Testvére: Gáspár Sándor Kossuth-díjas színművész. A szentesi Horváth Mihály
Gimnázium gimnazistájaként a városi másodosztályú kézilabdacsapat oszlopos tagja volt és
tornatanárnak készült. A Szegedi Volán le akarta igazolni és jelentkezett a Juhász Gyula
Tanárképző Főiskola testnevelés-pedagógia szakára. Ám közben, egy évvel idősebb bátyjával
együtt játszott másodikos korától az iskola diákszínpadán (ahonnan több neves színész,
előadóművész is kikerült), majd testvére után – többek biztatására – ő is megpróbálkozott a
budapesti színművészeti főiskolával is. Fölvették és mivel ott hamarabb megvolt a felvételi
eredménye, a Színművészetire ment.
1976–1980 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt Kerényi
Imre és Huszti Péter osztályában. Három osztály végzett – azaz ötvenketten színházi, operett-
musical és filmes – színészként abban az évben, így vidékre került. 1980-1988 között
a Miskolci Nemzeti Színház színésze volt Csiszár Imre igazgatása alatt. Ezután egy évadot az
egri Gárdonyi Géza Színháznál töltött. 1989-1991 között Csiszár Imre hívására a Nemzeti
Színházban játszott, aztán Békéscsabára költözött, ahol színészmesterséget is tanított
(tanítványa volt[1] Nagy Zsolt színész is). 1991–92-ben a békéscsabai Jókai Színház, majd
1992-1993 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház tagja volt. 1993-tól újra a Jókai
Színházban játszott. 2003-2012 között szabadúszóként a nyíregyházi Móricz Zsigmond
Színház tagja, 2014-ig újra a Miskolci Nemzeti Színházé, majd a Pesti Magyar
Színházhoz szerződött. A 2016–17-es évadtól visszaszerződött Miskolcra.
Játszott vendégként többek között a Szegedi Nemzeti Színház, a Veszprémi Petőfi
Színház színpadán is.
Színházi szerepei mellett szinkronizál és filmekben, sorozatokban is játszik. Janisch
Attila Másnap című filmjének főszerepében két rangos filmes szakmai díjat is kapott.
Felesége tolmács, két gyermekük van, Emese és Bendegúz. Hobbija az autószerelés és
gyerekkora óta a galambtartás.
33

Keresztes Sándor

A Marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett 1980-ban. Két évig

volt tagja a Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznak, majd szülővárosában, a Kolozsvári Állami
Magyar Színházhoz szerződött le. 1989-ben átköltözött Magyarországra. Itt egy-egy évadot
játszott Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Színházban és Budapesten a József Attila
Színházban. 1992 és 1996 között a Nemzeti Színház tagja, 1996 és 1998 között pedig ismét a
nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja volt. 1998-tól tíz éven át a Thália
Színházban játszott. 2008 óta a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja. Játszott kisebb
szerepeket filmekben és televíziós sorozatokban. Szinkronizálást is vállalni szokott.
34

Görög László

Főiskolai tanulmányait 1983-ban kezdte a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, melyet 1987-

ben végzett el Marton László osztályában. Már a főiskola idején, 1985 és 1987 között
a Vígszínház tagja volt. A színművészeti elvégzése után a Pécsi Nemzeti
Színházhoz szerződött, majd 1989–től a Radnóti Miklós Színházban szerepelt. 2000–től
szabadfoglalkozású művészként lépett színpadra. 2002-től az egri Gárdonyi Géza Színház
társulatának tagja lett, ahol 2011-ig játszott. 2012-2015 között a Miskolci Nemzeti
Színház művésze, majd a 2015-2016-os évadra a szombathelyi Weöres Sándor Színház tagja
lett. 2016-tól ismét a Miskolci Nemzeti Színház tagja.
Vendégként játszott a Játékszín, a Pesti Színház, a Vígszínház, az Arany János Színház, a
Budapesti Kamaraszínház, a Komédium, a Szigligeti Színház, a Nemzeti Színház és a Magyar
Színház darabjaiban is. Színházi fellépései mellett rendezőként is dolgozik. Filmszerepeket is
vállal, valamint szinkronhangként is ismerhetjük.
1991-től 2003-ig Hernádi Judit élettársa volt. 2010-2015 között Sirokay Bori (Görög-Sirokay
Borbála) dramaturg volt a felesége. 2017-ben kötött házasságot Czakó Julianna színésznővel.
2017-ben született meg kislányuk.
35

Kincses Károly

1948-ban született Budapesten. Előbb faipari technikumot végzett, majd 1977–1980 között
a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt.1978–1980 között játszott már a Madách
Színházban. 1980–1984 között a Budapesti Operettszínház, 1984–1986 között a Józsefvárosi
Színház, 1986–1989 között a békéscsabai Jókai Színház, 1989–1998 között a debreceni
Csokonai Színház, 1998–1999-ben az egri Gárdonyi Géza Színház tagja volt. 1999-től
a Miskolci Nemzeti Színház színésze.
36

Harsányi Attila

1973. május 28-án született Miskolcon. Első színészi munkahelye 1990–1991 között a
budapesti Nemzeti Színház volt, majd 1991–1993 között az Arany János Színház munkatársa
volt. 1993–1995 között a Független Színpad társulatával dolgozott, majd két évadon át, 1995–
1997 között a Budapesti Kamaraszínház színésze volt. A következő bő tíz évben
dolgozott Szegeden, Pécsett és Szolnokon, majd újra Szegeden [1997–2000: Szegedi Nemzeti
Színház; 2001–2003: Pécsi Nemzeti Színház; 2003–2006: Szolnoki Szigligeti Színház; 2006–
2008: Szegedi Nemzeti Színház]. 2008 óta a Miskolci Nemzeti Színház színművésze.
37

Kokics Péter

1977-ben született Budapesten. 1983-1991 között a Kinizsi Pál Általános Iskola, majd 1991-
1995 között az Ady Endre Gimnázium drámatagozatának tanulója volt. 1996-2000 között
a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója. 2000-2002 között szabadúszó volt. 2002-
2004 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja, majd 2004-2012 között ismét
szabadúszó. 2012-től a Miskolci Nemzeti Színház tagja.
38

Lajos András

1981-ben született. Gyermekkorát a felvidéki Dunamocson töltötte. A révkomáromi Selye

János Gimnáziumban érettségizett. A pozsonyi és a budapesti színművészeti egyetemre is
jelentkezett, de egyik helyre sem vették fel. Egy évet az Új Színház stúdiójában töltött. 2000-
2004 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója volt.2004-2010 között
a Vígszínház, 2010-2013 között a Szputnyik Hajózási Társaság, majd 2013-2015 között ismét
a Vígszínház tagja volt. 2015-től a Miskolci Nemzeti Színház színésze. Nős, két kislánya van.
39

Nádasy Erika

1967-ben született Kecskeméten. 1985-1986 között a kecskeméti Katona József

Színház kellékese volt, majd 1986-1992 között a színház énekkari tagja. 1992-1993 között a
békéscsabai Jókai Színház, 1993-2011 között az egri Gárdonyi Géza Színház tagja volt. 2011-
től a Miskolci Nemzeti Színház színésznője. Az egri Eszterházy Károly
Főiskolán pedagógus diplomát szerzett. Férje, Szegvári Menyhért rendező volt.
40

Máhr Ági

Szülei: Máhr Ferenc és Mátyás Jolán. 1970-1972 között a Nemzeti Színház stúdiósa volt.
1972-1974 között a kecskeméti Katona József Színház tagja volt. 1974-1979 között
a Békéscsabai Jókai Színházban szerepelt. 1979 óta a Miskolci Nemzeti Színházban játszik.
2001-ben elvégezte a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámapedagógia szakot.
41

Prohászka Fanni

1993-ban Budapesten született. A Vörösmarty Mihály Gimnáziumban érettségizett. 2011-

2016 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója volt. 2016-tól a Miskolci
Nemzeti Színház tagja.
42

Mészöly Anna

1995-ben született Kecskeméten. A helyi Katona József Gimnáziumban érettségizett. 2013-

2018 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója volt. 2018-tól a Miskolci
Nemzeti Színház tagja.
43

Rózsa Krisztián

1991-ben született Vásárosnaményban, gyermekkorát Tiszaadonyban töltötte. 2005-2009

között a nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium drámatagozatának tanulója volt. 2009-2014
között a Kaposvári Egyetem színművész szakos hallgatója volt. Egyetemi gyakorlatát
a Vígszínházban és a debreceni Csokonai Színházban töltötte. 2014-2016 között a K2
Színház tagja volt. 2016-tól a Miskolci Nemzeti Színház tagja. 2019. júliusában a Kőszegi
Várszínház bemutatójában - Bolba Tamás - Szente Vajk - Galambos Attila:
Csoportterápia című musicaljében Sziszi szerepét alakította.
44

Molnár Anna

1950-ben született Miskolcon. Az Egressy Béni Zeneiskola zongora-ének szakon tanult. A

miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett. 1968-1983 között a Miskolci Nemzeti
Színház tagja volt. 1983-1989 között szabadúszóként dolgozott. 1989-től ismét a Miskolci
Nemzeti Színház színésznője. 1996-ban a debreceni Csokonai Színház vendégénekeseként is
dolgozott. A Budapesti Kamaraopera vendégművésze volt. 1989-től tanított a Miskolci
Csodamalom Bábszínházban.
45

Rudolf Szonja

1994-ben született Budapesten. Szülei Rudolf Péter és Nagy-Kálózy

Eszter színművészek. Egy féltestvére (Flóra, 1987) és egy bátyja (Olivér, 1991) van.
A Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Nyolc évig versenyszerűen vívott a Vasasban,
majd Angelus Iván tánciskolájában megismerkedett a kortárstánccal. 2015-2020 között
a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója, Hegedűs D. Géza, Marton
László és Forgács Péter osztályában. Egyetemi gyakorlatát a Vígszínházban töltötte, 2020-
2021 között a társulat tagja. Szinkronizálással is foglalkozik.
46

Rusznyák Adrienn

Szül.hely, idő: 1984. december 31.

Tanulmányok:
· Színház – és Filmművészeti Egyetem
· ELTE
· Ady Endre Gimnázium
47

Szegedi Dezső

1953-ban született Miskolcon, roma családban. A Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett.

1982-től a Miskolci Nemzeti Színház tagja, ahol énekkari tagként kezdte pályáját.
2005-ben létrehozta Romano Teatro nevű színtársulatot, amelynek célja, hogy a művészet
segítségével közelebb hozza egymáshoz a roma és nem roma fiatalokat.
48

Salat Lehel

1983 és 1987 között a Kolozsvári Állami Magyar Opera szólistája volt. Színészi munkája
mellett 1993-tól osztályvezető tanár, a kolozsvári Babeș–Bolyai
Tudományegyetem Színművészeti Tanszékének egyetemi adjunktusa. 2012-től a Miskolci
Nemzeti Színház tagja is.
49

Szirbik Bernadett

A miskolci Avasi Gimnáziumban érettségizett rajz és vizuális kultúra tagozaton. 1994–1996

között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház stúdiójában tanult. 1996–1997-ben a Vasutas
Zeneiskola musical stúdiójának növendéke volt. 1997–2001 között a Színház- és
Filmművészeti Egyetem hallgatója volt, operett-musical szakon. 2001–2003 között a Szegedi
Nemzeti Színház tagja volt. 2003-tól a Miskolci Nemzeti Színház színésznője.
50

Seres Ildikó

Friss diplomásként, 1983 őszén a Győri Kisfaludy Színház (ma Győri Nemzeti Színház)
énekkarába szerződött. Az akkori igazgató Bor József, a zenei vezető Csala Benedek volt.
Tőlük és a zenés darabokat koreografáló Somoss Zsuzsától tanulta meg a zenés színház
alapjait. A második évadtól előbb kisebb, majd egyre nagyobb szerepeket kapott. 1988-ban
Lendvay Ferenc igazgató szerződtette primadonnának a Kecskeméti Katona József
Színházhoz. A nyugdíjba vonuló Lendvay Ferenc után a negyedik kecskeméti évada
igazgatója Illés István lett. 1992-ben szerződött a Miskolci Nemzeti Színházhoz az akkori új
direktor, Hegyi Árpád Jutocsa hívására. Azóta is a miskolci színház tagja. További igazgatói:
Kiss László, Halasi Imre és jelenleg Kiss Csaba. Kerényi Miklós Gábor igazgató hívására
2002-2004 között vendégként a Budapesti Operettszínházban is játszott.
Szinte minden színházi műfajt kipróbált. Az operett irodalom primadonna és musical szerepei
mellett számtalan prózai szerepet is eljátszott. A Miskolci Nemzeti Színház "Színházi esték"
című folyóiratában gyakran jelentek meg személyes hangvételű, színházi témájú írásai. A
Miskolci Nemzeti Színházban 2004-től működő első vidéki szinkronstúdió egyik
legfoglalkoztatottabb hangja volt. (Természettudományi és ismeretterjesztő filmekhez
készültek magyar nyelvű, hang-alámondásos szövegei.)
Operettgálákkal többször turnézott az USA-ban, Kanadában, Kínában, Japánban,
Hollandiában, Belgiumban, Luxemburgban, Németországban, Ausztriában, Olaszországban.
A Miskolci „Bartók +…” Nemzetközi Operafesztivál kísérő programjainak művészeti
vezetője, szervezője. A Miskolci Operabarátok Egyesületének elnöke.
51

Nemcsak színészként, rendezőként, hanem színészpedagógusként is tevékenykedik. A

Miskolci Nemzeti Színház 1993-2000 között működő színi tanodájának egyik alapító tagja,
zenés mesterség tanára, osztályfőnöke majd koordinátora is volt. 2004-2006 között a Miskolci
A+Euro-Pay Gimn. és Szakk. Iskola színész szakának mesterség tanára. 2007 óta a Szemere
Bertalan Művészeti Szakközépiskola tánctagozatos növendékeinek színészmesterség tanára.
2012. és 2014. között a Miskolci Nemzeti Színház „Színház és Tudás” (SZI-TU) és „Színház
és Világ” (SZI-VI) programja keretében drámapedagógiai foglalkozásokat vezetett és a zenés
színház kulisszatitkairól tartott előadásokat miskolci diákoknak. 2017. szeptembere óta a
Miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium drámatagozatán tanít, ének- és drámapedagógusként. 2018.
szeptember óta a Miskolci Bartók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnáziumban is óraadó
tanár. A Miskolci Nemzeti Színház színházi nevelés programjának egyik vezetője.
52

Tegyi Kornél

Tanulmányok:
•Színház – és Filmművészeti Egyetem
53

Simon Zoltán

A Hild József Általános Iskola tanulója volt 1996–2000 között, majd az ELTE Trefort
Ágoston Gyakorló Iskolájába járt. Érettségi vizsgáját 2007-ben a Szilágyi Erzsébet
Gimnáziumban szerezte meg. Ezt követően nyert felvételt a Színház- és Filmművészeti
Egyetemre, ahol 2012-ben végzett Máté Gábor osztályában. Gyakorlatát a Katona József
Színházban töltötte. Diplomaszerzés után szerződött a Miskolci Nemzeti Színházhoz, ahol az
egyik legfoglalkoztatottabb színművész lett. 7 évig vízilabdázott a BVSC-ben.
54

Varga Andrea

A Miskolci Nemzeti Színház stúdiójában végzett, majd azóta a színház tagja. 2016-2019
között a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámainstruktor szakon tanult. Született:
1977.03.08. (45 éves)

„Miskolcot... az első perctől imádtam. A színház stúdiója jó iskola volt, már

másodévesként színpadra állhattunk. Kipróbálhattuk, hogy milyen a súgás, az ügyelés,
mindent csináltunk. Az első nagy szerepem az Evita volt... Amikor elmentem a
meghallgatásra, egy másik, kisebb szerepben bíztam, aztán kiderült, a főszerep az
enyém.”
55

A
MISKOLCI
NEMZETI
SZÍNHÁZ
BEMUATÓI
(20XXI-
20XXII)
56

MÁGNÁS MISKA

A Mágnás Miska, Szirmai Albert legsikeresebb operettje, nemzeti karakterünknek kedves té-
mával foglalkozik: a gátlástalan elit kifigurázásával. Korláthy gróf hozzá akarja adni lányát az
évek óta Afrikában vadászó Eleméry grófhoz, de Rolla már viszonyba bonyolódott Baraccsal,
egy „egyszerű” mérnökkel. Baracs úgy dönt, hogy megleckézteti a korrupt és képmutató tár-
saságot, akik emberszámba se veszik, és rábeszéli Miskát, Eleméry lovászát, hogy adja ki ma-
gát a grófnak. A helyzet tovább fokozódik, amikor Marcsa, Miska szerelme is beszáll a beöl-
tözős játékba, hogy helyre tegye a folyton féltékenykedő lovászgyereket, és elszabadul a cin-
tányéros cudar világ. Az előadásban elhangzik Szirmai Albert-Heltai Jenő: A mama alszik
című dala. Heltai Jenő 52% részbeni örököseinek engedélyét a Hofra Kft. közvetítette.

(SZEREPOSZTÁS)

Miska: LAJOS ANDRÁS / RÓZSA KRISZTIÁN

Marcsa: CZAKÓ JULIANNA / VARGA ANDREA
Baracs István: HARSÁNYI ATTILA Jászai-díjas / SZŐCS ARTUR
Rolla: BORDÁS BARBARA / EPERJESI ERIKA
Korláthy gróf: KINCSES KÁROLY
Nagymama: MÁHR ÁGI Jászai-díjas
Stefánia: SERES ILDIKÓ Jászai-díjas
Pixi: BODOKY MÁRK / BÖRCSÖK OLIVÉR e.h. (egyetemi hallgató)
Mixi: FANDL FERENC / BÉRES BENCE e.h. (egyetemi hallgató)
Leopold: SZEGEDI DEZSŐ Jászai-díjas
Eleméry gróf: SALAT LEHEL / KOKICS PÉTER
57

DÉJÁ VU

Előadásunk arra tesz kísérletet, hogy néhány tipikus karakter és a korra jellemző zenék és tán-
cok segítségével felidézze az utóbbi százhúsz év magyar történelmének szomorú vagy fel-
emelő epizódjait. A cselekmény egy elképzelt közösségi hely (talán egy kávézó) folyamato-
san változó életét követi, a vendégekét éppúgy, mint az épületét, mely a történelem sodrában
maga is átalakul, lepusztul és megújul. Az előadás a „déjà vu” hatásmechanizmusára épít – ez
az a mindenki által ismert, mégis nehezen szavakba önthető tapasztalat, amikor az az érzé-
sünk, hogy valamit már átéltünk, valami már megtörtént velünk. Jelen esetben magába sűríti
azt a kollektív déjà vu érzést is, amit a közös múlt újramesélése a nézőben felébreszt.
A produkció különlegessége, hogy szavak nélkül, csupán a tánc, a mozgás és a zene segítség-
ével idéz meg korokat, dédszüleink, nagyszüleink, szüleink történeteiből ismerős sorsokat. A
nagy kataklizmák közepette megnő bennünk az igény a folyamatok megértésére, az áldatlan
jelenhez vezető út elemzésére. A Déjà vu ebből az igényből született, és azzal a céllal készült,
hogy nézők és játszók számára is szórakoztató módon tegye átélhetővé múltunkat, érthetőbbé
jelenünket.
Az előadásban elhangzik:
Philip Glass Hegedűverseny

(SZEREPOSZTÁS)

BODOKY MÁRK KEREKES VALÉRIA MOLNÁR ANNA

CZVIKKER LILLA KERESZTES SÁNDOR PROHÁSZKA FANNI

EPERJESI ERIKA KINCSES KÁROLY RÓZSA KRISZTIÁN

FARKAS SÁNDOR LAJOS ANDRÁS RUSZNÁK ADRIENN

FECZESIN KRISTÓF MÉSZÖLY ANNA SALAT LEHEL

58

SERES ILDIKÓ Jászai- GUIDO DI VONA LUKÁCS ÁDÁM

díjas
GUZI EMESE MÁRTON RICHÁRD
BOLLA DÁNIEL JÁNOS
FŰZI ATTILA
GIOVANNI MÁTYÁS FLÓRA
HARANGOZÓ LILI
BUTTACAVOLI
MOHAI CINTIA
KEPESS BOGLÁRKA
DÁVID
FILIPPO NESTOLA
PATRIK / TEGYI KOCSIS ANDREA
KORNÉL SZŰCS BOGLÁRKA
KOZMA JOHANNA
59

BOLHA A FÜLBE

Mi is kell egy jó vígjátékhoz? Először is rögtön legyen egy ember, akiből kettő van,
pontosabban legyen két ember, akik külsőleg teljesen egyformák, de élethelyzetüket tekintve
a lehető legtávolabb vannak egymástól. Mondjuk az egyikük legyen egy biztosító társaság
igazgatója, a másik pedig egy alkoholista, kisegítő alkalmazott egy kuplerájban. Normál
esetben találkozhatna-e ez a két ember vagy előfordulhatna-e a fent említett igazgató egy
kuplerájban? Nem. De erre való a vígjáték, szélsőséges élethelyzetek megteremtésére és
megmutatására. Mi kell még... természetesen féltékenység, félreértések, mulatságos
helyzetek, jó poénok, s hogy a szélsőségekről kiderüljön, hogy minden dolog valahogy
önmagában hordozza a maga ellentettét is, hisz minden szélsőség torzulás és az „igazság” a
„normalitás” az valahol középen van. Ha eddig eljutunk, máris megszületik a Bolha a fülbe,
Feydeau remekbeszabott vígjátéka.

(SZEREPOSZTÁS)
Victor-Emanuel Chandebise: SIMON ZOLTÁN
Raymonde Chandebise (a felesége): CZVIKKER LILLA
Camille Chandebise: RÓZSA KRISZTIÁN
Romain Tournel: LAJOS ANDRÁS
Carlos: HARSÁNYI ATTILA Jászai-díjas
Lucien (a felesége): RUDOLF SZONJA
Dr. Finache: KERESZTES SÁNDOR
Étienne (személyi titkár): FARKAS SÁNDOR
Antoinette: EDVI HENRIETTA m.v.
Augustin Ferraillon: SALAT LEHEL
Olympe (a felesége): NÁDASY ERIKA
Posche: SIMON ZOLTÁN
Rugby: BÖRCSÖK OLIVÉR e.h.
60

Baptistin: SZEGEDI DEZSŐ Jászai-díjas

Janyina: PASCSENKO OKSZANA
Fregoli de Goule: OSVÁTH TIBOR
61

A MESTER ÉS MARGARITA

Egy tikkasztó májusi délutánon Moszkvában megjelenik a Sátán. Nem véletlen, hogy épp ide
érkezik, hiszen tombol az ateizmus, diadalát üli a bürokrácia és a kisstílűség. A város néhány
óra leforgása alatt szürreális események színtere lesz. Megtelik új betegekkel az elmegyógyin-
tézet, fontos emberek tűnnek el, majd bukkannak fel ezer kilométerrel odébb, a színházban
pénzeső hull a megvadult közönségre és a Szadovaja utca egyik ablakából meztelen boszor-
kány száll az ég felé. Ez a sok, látszólag széttartó esemény azonban végső soron egyetlen célt
szolgál: elégtételt ad egy hallgatásra ítélt írónak, az író szerelmének, Margaritának és egy Pi-
látusról szóló, tűzbe vetett regénynek.
„Ítéletem a regény fölött megszületett, s ha a végét még sikerül kissé megerősítenem, akkor,
úgy hiszem, méltó lesz a korrektúrára, s arra, hogy a láda sötétjébe süllyesszem.” – írta 1938
júniusában Bulgakov a feleségének. Jóslata igaznak bizonyult. A Mester és Margarita, mely a
harmincas évek sztálini diktatúrájában született és annak rendkívül szórakoztató, egyben elret-
tentő krónikája, harminc évig nem kerülhetett nyomtatásba. Azóta viszont milliók kedvence,
kultikus olvasmány, ami színpadon is gyakran, mindig megújuló formában kel életre.

(SZEREPOSZTÁS)

Woland: BODOKY MÁRK

Mester: KESZÉG LÁSZLÓ
Margarita, Nisza: MÉSZÖLY ANNA
Iván: RÓZSA KRISZTIÁN
Pilátus, Lihogyejev: GÁSPÁR TIBOR Jászai-díjas, Érdemes művész
Jesua: FARKAS SÁNDOR
Korovjov: KOKICS PÉTER
Behemót, Júdás: FECZESIN KRISTÓF
Hella: RUDOLF SZONJA
62

Berlioz, Szemplejarov: SALAT LEHEL

Kajafás, Rjuhin, Lévi Máté: SIMON ZOLTÁN
Praszkovja Fjodorovna, Szemplejarovné, Szokova: KEREKES VALÉRIA / SERES ILDIKÓ
Karaulina, Varenuha, Nyomozótiszt: MOLNÁR ANNA
Konferanszié, Frida: VARGA ANDREA / NÁDASY ERIKA
Sztravinszkij, Afranius: BÉRES BENCE e. h.
Patkányölő, Rimszkij: VISNYICZKI BENCE
Poplavszkij: DEMETER SÁNDOR
Johann Strauss: FOGARASI TAMÁS
63

VERON

A miskolci színház Nagyszínpadán látható a világon első alkalommal Selmeczi György Kos-
suth- és Erkel-díjas zeneszerző hetedik operája, amely egy tiszta lelkű cselédlány és egy baka-
ruhás költő hazugságon alapuló, mégis igaz szerelmének történetét meséli el az I. világháború
hajnalának varázslatos Kolozsvárán. A darabot Hunyady Sándor Bakaruhában c. novellája ih-
lette, melyet az azonos című, 1957-ben bemutatott Fehér Imre-film tett halhatatlanná.
Az ősbemutató szomorú apropója, hogy ez a mű volt a szövegíró, Szőcs Géza utolsó munkája
2020. novemberi halála előtt. A Kossuth- és József Attila-díjas költő versei a realista történe-
tet a novella kereteiből kilépve a poézis világába emelik. Az erős irracionalitásra épülő kon-
cepció a muzsikában teljesedik ki: a korra jellemző könnyűzenétől a kodályi és bartóki szelle-
miségű intonációkon és a Kurt Weillt idéző dallamokon át a pucciniánus operai faktúráig
megannyi szín és dimenzió tárul fel, hogy a paraszti és polgári kultúra két világa között hidat
képezzenek.

(SZEREPOSZTÁS)
Sándor: HAJA ZSOLT / HÁMORI SZABOLCS
Veron: COVACINSCHI YOLANDA / KOVÁCS CSILLA
Ezredes: LABORFALVI SOÓS BÉLA / BALLA SÁNDOR
A felesége: EPERJESI ERIKA / GÁSPÁRIK SZILVIA KLÁRA
Piroska, a lányuk: ANTAL LIVIA / VARGA ANDREA
Késes Laji, Utcai énekes, Javasasszony, Fotográfus, Paprika Jancsi: HERCZENIK ANNA
/ CZVIKKER LILLA
Raszputyin: KOLOZSI BALÁZS
Cár: VISNYICZKI BENCE
Vilmos császár: LAKAI RÓBERT
V. György: MOLNÁR ISTVÁN
64

Ferenc József: DEMETER SÁNDOR

Altisztek: KOLOZSI BALÁZS, KRISTON MILÁN
Arszlánok, Vendégek: LAKAI RÓBERT, BÁRÁNY ZSOMBOR, MOLNÁR ISTVÁN
Urak: LAKAI RÓBERT, BÁRÁNY ZSOMBOR, MOLNÁR ISTVÁN, DEMETER
SÁNDOR, KOLOZSI BALÁZS
Hölgyek: HASAS BEATRIX, KURUCZ ZSUZSA, JAMBRIK BOGLÁRKA,
VAJDA ÉVA, PASCSENKO OKSZANA, ZAMATÓCZKY FLORIANNA
65

KASIMIR ÉS KAROLINE

Ödön von Horváth szenvedélyes szerelmi története a fergeteges hangulatú müncheni

sörfesztiválon, az Oktoberfesten játszódik. Mindenki mulatni vágyik, de ez az eltökélt
szándék sem tudja eltakarni a bajokat, melyek a véralkoholszint emelkedésével mindinkább
felszínre törnek, úgy a nehéz sorsú szerelmesek, mint a hatalmasok és a kiszolgáltatottak
között. Keszég László és Lőrinczy Attila átirata a 30-as évekből a 70-es évekbe helyezi át az
eseményeket, abba a korszakba, amikor a háború utáni Nyugat-Németországban megkezdődik
a kapitalizmusból és demokráciából való kiábrándulás...

(SZEREPOSZTÁS)
Kasimir: BODOKY MÁRK
Karoline: PROHÁSZKA FANNI
Rauch: FANDL FERENC
Speer: GÁSPÁR TIBOR Jászai-díjas, Érdemes Művész
Schürzinger: FECZESIN KRISTÓF
Helmut: KOKICS PÉTER
Erna: SZIRBIK BERNADETT / MÉSZÖLY ANNA
Sigrid: MÁHR ÁGI Jászai-díjas
Elli: VARGA ANDREA
Hanne: KEREKES VALÉRIA
Pauli: TEGYI KORNÉL e.h.
Max: BÉRES BENCE e.h.
66

NEM ÉN VOLTAM…/ TIL..TOTT ÖSVÉNYEK

I. felvonás: Nem én voltam... (koreográfus: Kozma Attila)

A jövő már elkezdődött – írta Robert Jungk 1971-ben. Az elmúlt hónapok vészterhes korsza-
kában volt ideje az embernek elgondolkodni, hogy éli túl jövője rá váró válságait, a holnap
problémáira milyen válaszai lehetnek. Mire várunk? A változás nem kívülről jön el. „El-
odázni? Még lehet, de nem sokáig. Jön. Jön a pillanat, amikor felébredünk. Készüljetek a
nagyszerű ébredésre. Hogy milyen áron és melyik évben? Úgyis mindegy.” (Hamvas Béla)
A táncelőadás Melis László Henoch apokalipszise című kantátájára készült koreográfiájával
teszi fel ezeket az örök kérdéseket.

II. felvonás: Tiltott ösvények (koreográfus: Garrett Smith)

A Tiltott ösvények tisztelgés azok előtt, akiknek nem adatik meg a mozgás szabadsága. A vi-
lágon több olyan ország is van, ahol törvények tiltják a nyilvános táncot, egymás megérinté-
sét, a táncművészet gyakorlását. Garrett Smith amerikai koreográfus a dallasi Bruce Wood
Dance együttes után Európában először a Miskolci Balett társulatának adja át ezt a koreográ-
fiát, mely rávilágít arra, hogy a művészet szabadságát nem lehet korlátozni; harcolni kell
azért, hogy szabadon táncolhassunk, szabadon élhessünk.

(SZEREPOSZTÁS)
Bolla Dániel
Giovanni Buttacavoli
Antonio Manuel Calvanese
Dávid Patrik
Guido di Vona
67

Harangozó Lili
Kepess Boglárka
Kocsis Andrea
Kozma Johanna
Lukács Ádám
Márton Richárd János
Mátyás Flóra
Mohai Cintia
Filippo Nestola
Szűcs Boglárka
Efstathios Tzouvaras
68

TARTUFFE

„Nagy csapás a bűnökre, ha nevetségessé tesszük őket a világ szemében. A szemrehányásokat

könnyen vesszük, azt azonban, ha kigúnyolnak, nem bírjuk elviselni; eltűrjük, hogy rossz hí-
rünk legyen, de azt nem, hogy nevetségesek legyünk.” (Moliére: Előszó a Tartuffe-höz)
Az élet rövid és jelenleg nagyobb a bizonyítottsága annak, hogy egy egyszeri kaland. Valószí-
nűleg szeretnénk mindnyájan tartalmasan végig-élni azt az időt, ami nekünk jut. Emberi lép-
tékkel e rövid időn belül túl sok a lehetőség, az irány, az információ, ahhoz, hogy magunk
döntsünk arról, hogy mit is kezdünk ezzel a: nekünk jutó „idővel”. Sokunk ezért is kapaszko-
dik egy eszmébe, egy vezetőbe, a hitbe, hogy ne tévedjen el, ne sodródjon le az általa igaznak
vélt ösvényről. Igen, szeretnénk hinni, hogy vannak igaz emberek. De mi van, ha ezek az
„igaz” emberek kóklerek? Ha a tehetségük nem más, mint az, hogy képesek a bennünk lévő
hiányt kitölteni, a kérdéseinkre választ adni, de közben csak arra használnak bennünket és a
bizonytalanságunkat, a gyengeségeinket, az eltévelyedettségünket, hogy a saját önző céljaikat
elérjék?

(SZEREPOSZTÁS)
Pernelle asszony, Orgon anyja: MÁHR ÁGI Jászai-díjas
Orgon, Elmira férje: GÖRÖG LÁSZLÓ Jászai-díjas
Elmira, Orgon új felesége: CZAKÓ JULIANNA
Damis, Orgon fia: TEGYI KORNÉL e.h.
Mariane, Orgon lánya: PROHÁSZKA FANNI
Valér, Mariane szerelme: BÖRCSÖK OLIVÉR e.h.
Cleante, Orgon volt sógora: FANDL FERENC
Tartuffe: HARSÁNYI ATTILA Jászai-díjas
Lojális Ignác: KERESZTES SÁNDOR
Dorine, alkalmazott az Orgon házban: CZVIKKER LILLA
69

A REVIZOR

„Uraim! Azért kérettem önöket ide, mert egy igen kellemetlen hírt kell közölnöm: revizor jön
hozzánk.”
Ezzel a mondattal kezdődik Gogol majdnem kétszáz éves vígjátéka, melyben egy orosz kisvá-
ros elöljárói megneszelik, hogy ellenőrzés érkezik hozzájuk. A polgármester vezetésével ösz-
szegyűlnek, hogy sebtében felkészüljenek a fővárosi revizor fogadására, de az „apró-cseprő
bűnök” nyomait, a túlkapás, sikkasztás és hanyagság rutinná vált gyakorlatát nem könnyű lep-
lezni. Amikor megjelenik a városban egy ágrólszakadt pétervári fiatalember, mindannyian azt
hiszik, hogy ő a rettegett revizor. Elkezdődik a hízelgés és megvesztegetés kínos komédiája,
melynek során a fiatalember pofátlanul megszedi magát, és bolondot csinál a korrupt városve-
zetésből.
A revizort 1836 tavaszán mutatták be Szentpéterváron. Az előadást I. Miklós cár is megnézte
és állítólag jól mulatott. Gogol ennek ellenére nemsokára külföldre utazott és csak tizenkét év
múlva tért vissza szülőhazájába.

(SZEREPOSZTÁS)
Polgármester: GÖRÖG LÁSZLÓ Jászai-díjas
Anna, a felesége: VARGA ANDREA
Marja, a lánya: RUDOLF SZONJA
Tanfelügyelő: FECZESIN KRISTÓF
Járásbíró: GÁSPÁR TIBOR Jászai-díjas, Érdemes Művész
Postaigazgató: KOKICS PÉTER
Bobcsinszkij, városi képviselő: BODOKY MÁRK
Dobcsinszkij, városi képviselő: FARKAS SÁNDOR
Hlesztakov: SIMON ZOLTÁN
Oszip: SZEGEDI DEZSŐ Jászai-díjas
70

Kórházigazgatónő: SERES ILDIKÓ Jászai-díjas

Rendőrfőnök: SALAT LEHEL
Ivanovné, piaci árus: KEREKES VALÉRIA
Abdulin, italboltos: KINCSES KÁROLY
Miska: RUSZNYÁK GÁBOR
Német orvos: ZALÁNYI GYULA
Pincér: VISNYICZKI BENCE
Szvisztunov, rendőr: KRISTON MILÁN
71

VOJÁGER

Vinnai András darabja egy szerelmespárról, a kissé megkésett felnőttéválásukról szól, fanyar
iróniával, groteszk elemekkel, bohózati fordulatokkal, mesebeli figurákkal.
Pál valóságos idegbeteg, Vera a spiritualitás útvesztőjében bolyong egy kellőképpen izmos és
misztikus férfival, de valójában egymást keresik, és egymásban a régi, naiv és bűntelen önma-
gukat. Pál, a csaló, a bűnös mindent megpróbál, hogy visszahódítsa Verát, és ebben a csatában
komoly segítségre talál a szomszédban élő „Dzsina kutyában és Babi néniben egyszerre meg-
testesülő” tanítómesterben, valamint a szuperszonikus beszélő fűnyíróban.
A kertvárosban csoda csodát követ, míg a Félelmek Kútjában végre rátalálunk az igazságra és
elveszett önmagunkra.
A lehető legfelszabadultabb nevetés közben végre mi is megértjük a bölcs tanítást. Mert per-
sze Vera és Pál, Pál és Vera nem mi vagyunk, de azért lesz néhány ismerős pillanat…

(SZEREPOSZTÁS)

Pál, aki nem érzi jól magát (egyébként kórista): FECZESIN KRISTÓF
Vera, Pál barátnője (egyébként csak volt, és a megvilágosodásán dolgozik): MÉSZÖLY
ANNA
Babi néni, a szomszédasszony (egyébként a Félelmek Kútjának őrzője): NÁDASY ERIKA
Géza, Pál barátja (egyébként kórista, és az anyjával él, de élvezi): FARKAS SÁNDOR
Sahas, Vera spirituális segítője (egyébként megvilágosodott férfiszépség): SIMON ZOLTÁN
Dzsina, Babi néni kutyája (semmi különös, bár...): MÁRTON B. ANDRÁS
Ambrogio L50 (egyébként narrátor): GÖRÖG LÁSZLÓ Jászai-díjas
72

ELEKTRA

Élektra történetét - aki testvérével, Oresztésszel együtt az apjukat, Agamemnónt megölő

anyja, Klütaimnésztra halálát kívánja - mindhárom nagy antik tragédiaköltő feldolgozta, aho-
gyan később még sokan mások is. Szőcs Artur előadása arra tesz kísérletet, hogy a három mű-
ből egyet szerkesztve a lehető legrészletgazdagabban, de minden direkt aktualizálás nélkül be-
szélje el ezt a családi tragédiát, amely akár ma is megtörténhet...

(SZEREPOSZTÁS)

Élektra: CZVIKKER LILLA

Klütaimnésztra: NÁDASY ERIKA
Oresztész / Kar: RÓZSA KRISZTIÁN
Agamemnón / Kar: LAJOS ANDRÁS
Kasszandra / Kar: MÉSZÖLY ANNA
Khrűszothemisz / Őr: PROHÁSZKA FANNI
Agg / Kar: KERESZTES SÁNDOR
Dajka/Kar: MOLNÁR ANNA
Hírnök / Kar: RUSZNÁK ADRIENN
Földmíves / Kar: TEGYI KORNÉL e.h.
Püladész / Kar: BÉRES BENCE e.h.
Aigiszthosz / Kar: BÖRCSÖK OLIVÉR e.h.
73

NÓRA (BABAHÁZ)

Nóra és Helmer házasok. Szeretik egymást. Mindenük megvan: pénz, pozíció, gyerekek, bár a
pénz és a pozíció inkább Helmeré, Nórának maradnak a gyerekek. Amikor Helmer tudomá-
sára jut egy régi bűn, amit Nóra – férje érdekében – elkövetett, a megértés legcsekélyebb
szándéka nélkül taszítja el feleségét magától. Nóra ekkor jön rá, hogy házassága nem igazi
szövetség, ő maga pedig csupán díszes keret férje portréján. Összecsomagol, és gyerekeit hát-
rahagyva, elhagyja családját.
Ennyi a történet, amit Ibsen 1879-ben megírt. A polgári közönség felháborodott, a női eman-
cipáció hívei lelkesedtek. Európa-szerte vitáktól volt hangos a sajtó és a színházi nézőtér. El-
hagyhatja-e egy anya a gyermekeit? Mit vár el a társadalom egy nőtől és mit bocsájt meg egy
férfinak? Inkább nők és férfiak vagyunk, női és férfiszerepekkel, vagy elsősorban emberek és
egyenlők?
A világ szerencsére változott a Nóra ősbemutatója óta, és Ibsen kérdésfelvetése is jócskán
megelőzte saját korát. De vajon a mi korunk meghaladta-e már Ibsent?

(SZEREPOSZTÁS)

Helmer: GÖRÖG LÁSZLÓ Jászai-díjas

Nóra: CZAKÓ JULIANNA
Rank doktor: GÁSPÁR TIBOR Jászai-díjas, Érdemes Művész
Kristine Linde: EDVI HENRIETTA
Krogstad: FANDL FERENC
Helmerék gyermekei: MARJAS MÁTÉ / BERTÓK KRISZTOFER, SZEGEZDI
EMMA, SZEGEZDI HÉDI
74

HAZATÉRÉS

Az Amerikában élő filozófiaprofesszor, Teddy és felesége Ruth hosszú évek után váratlanul
hazalátogatnak a férfi munkásosztálybeli családjához Észak-Londonba, a régi családi házba,
ahol apja, nagybátyja és két fivére laknak együtt.
Mire megérkeznek, már teljes lángon lobog a családi sportpokol; durva bántások és szenti-
mentális elérzékenyülések váltogatják egymást szeszélyesen az összezárt férfiak között. A
csaknem elveszettnek hitt fiú és az izgalmas idegen nő hazatérése még tovább forralja az in-
dulatokat, és veszedelmes viszonyok kezdenek kialakulni...
A Nobel-díjas Harold Pinter 1964-ben íródott drámáját most Ascher Tamás értelmezésében
ismerhetik meg a miskolci nézők.

(SZEREPOSZTÁS)

MAX: GÁSPÁR TIBOR Jászai-díjas, Érdemes művész

LENNY: GÖRÖG LÁSZLÓ Jászai-díjas
SAM: HARSÁNYI ATTILA Jászai-díjas
TEDDY: FANDL FERENC
JOEY: SIMON ZOLTÁN
RUTH: SZIRBIK BERNADETT / CZAKÓ JULIANNA
75

GÓLYAKALIFA

Tábory Máté élete szép, akár egy álom. Álmai valóságosak, akár az élet. Ezekben ő egy mély-
szegénységben, nevelőszülőknél felnőtt fiú, aki viszont jólétről álmodik: nyaralásról, tágas la-
kásról, szép lányokról. Ha egyikük elalszik, a másik felébred. Az álmok emléke mindkettejü-
ket kísérti, a két élet egyre szorosabban fonódik össze, míg már mi sem tudjuk, hogy kit lá-
tunk a színpadon, hogy mi az álom és mi a valóság, vagy hogy egyáltalán van-e értelme kü-
lönválasztani a kettőt. Babits története egyszerre lélektani dráma, thriller és tanulmány a társa-
dalmi egyenlőtlenségről, amit a mai Magyarországon értelmeztünk újra. Nem kellett messzire
mennünk.

(SZEREPOSZTÁS)
Szereplő: PAPP ENDRE
76

ANNA KARENINA

A Miskolci Nemzeti Színház énekkara rendhagyó és különleges produkcióval készül,

melyben az opera és a musical műfaja találkozik: Kocsák Tibor és Miklós Tibor Anna
Karenina című musical-operáját, mely Lev Tolsztoj azonos című műve alapján készült,
koncertszerű, látványos elemekkel, vetítésekkel, a történetet bemutató jelenetekkel két
részben viszik színpadra az énekkari művészek.

(SZEREPOSZTÁS)
Anna Karenina: ZAMATÓCKY FLORIANNA
Karenin: KOLOZSI BALÁZS
Vronszkij: KRISTON MILÁN
Levin: LAKAI RÓBERT
Kitty: GELLE ANIKÓ
Sztyíva: BÁRÁNY ZSOMBOR
Lídia: HASAS BEATRIX
Dolly: VAJDA ÉVA
Pópa: DEMETER SÁNDOR
Cord: MOLNÁR ISTVÁN
77

A HELYSÉG KALAPÁCSA

A templomban felébred egy ember és azt veszi észre, hogy be van zárva az ajtó és ő bent ra-
gadt. Mindez persze egy jól kifundált ravasz és felettébb agyafúrt cselszövés következménye.
Emberünk - mert széles eszével azonnal átlátta a helyzetet - úgy dönt, hogy felmegy a to-
ronyba, onnan a harangkötél segítségével leereszkedik és végére jár ennek a dolognak. Na
persze azt se feledjük el, hogy szomjas is és nem mellesleg fülig szerelmes.
Petőfi elbeszélő költeménye, mely stílusparódia is egyben, oly bőséges forrása a humornak és
komikumnak, hogy az elmúlt években elkezdett fiataloknak szánt előadássorozat méltó folyta-
tása lehet. A népi figurák sokszínű karaktereit felvonultató alkotás - hasonlóan a nagysikerű
János vitéz mesebaletthez -, nem csak a gyermekek, de a felnőttek felhőtlen közös szórakozta-
tását nyújtja majd.

(SZEREPOSZTÁS)

NARRÁTOR: KOKICS PÉTER

FEJENAGY, a helyi kovács, azaz a „helység kalapácsa”: MÁRTON RICHÁRD JÁNOS
ERZSÓK ASSZONY, a „szemérmetes” kocsmatulajdonos MOHAI CINTIA / SZŰCS
BOGLÁRKA
A HELYBÉLI „LÁGYSZÍVŰ” KÁNTOR (neve ismeretlen): DÁVID PATRIK
HARANGLÁB, a „fondor lelkületű egyházfi”: BOLLA DÁNIEL
BAGARJA ÚR, a csizmakészítő, a „béke barátja”: FILIPPO NESTOLA
VITÉZ CSEPŰ PALKÓ az istállós fiú. azaz „a tiszteletes két pej csikajának jókedvű
abrakoltatója”: GUIDO DI VONA
PAP: LUKÁCS ÁDÁM
IFJÚ NEMES: GIOVANNI BUTTACAVOLI
MÁRTA, a kántor „amazontermészetű” felesége: KEPESS BOGLÁRKA
MÁRTI, a lányuk: KOZMA JOHANNA
78

MÁRTA SZOMSZÉDASSZONYA: MÁTYÁS FLÓRA

BÍRÓ: KOCSIS ANDREA
KISBÍRÓ: HARANGOZÓ LILI
KISBÍRÓ FELESÉGE: SZŰCS BOGLÁRKA / MOHAI CINTIA
MÚZSÁK: SZŰCS BOGLÁRKA / MOHAI CINTIA, MÁTYÁS FLÓRA, HAVASI VIRÁG
NINA
PÓKOK: MÁTYÁS FLÓRA, SZŰCS BOGLÁRKA / MOHAI CINTIA, HAVASI VIRÁG
NINA
EGÉR: MATEI SZOFI
GÓLYA: KOZMA JOHANNA
TEKINTETES ASSZONY: KOCSIS ANDREA
PANNI: HAVASI VIRÁG NINA
CSAPOS: FŰZI ATTILA
A FALU NÉPE: SZŰCS BOGLÁRKA / MOHAI CINTIA, HARANGOZÓ LILI, KOCSIS
ANDREA, MÁTYÁS FLÓRA, CSÖRGŐ RÉKA, FARKAS KATALIN, HAVASI VIRÁG
NINA, MATEI SZOFI, VÁLYI BLANKA, ANTONIO MANUEL
CALVANESE, EFSTATHIOS TZOUVARAS
79

JELENETEK EGY-
EGY ELŐADÁSBÓL
80

DÉJÁ VU
81

MÁGNÁS MISKA
82

A MESTER ÉS MARGARITA
83

BOLHA A FÜLBE
84

KASIMIR ÉS KAROLINE
85

VERON
86

NEM ÉN VOLTAM…/TIL..TOTT
ÖSVÉNYEK
87

A REVIZOR
88

TARTUFFE
89

ELEKTRA
90

VOJÁGER
91

HAZATÉRÉS
92

NÓRA (BABAHÁZ)
93

GÓLYAKALIFA
94

A HELYSÉG KALAPÁCSA