Szegedi Tudományegyetem

Balogh Ádám
Geográfus MSc I.
Turizmusfejlesztő szakirány
2021/2022 II. félév.

Közép-Dunántúli Régió Turisztikai Fejlesztési Stratégiájának

bemutatása
Bevezetés:

Az ehhez hasonló dokumentumokat, fejlesztési stratégiákat, koncepciókat a

tartalomjegyzéket követően egy „Vezetői összefoglalóval” kezdik meg. Ez az említett
dokumentumban azért jelentős, mert a döntéshozók, bizonyos esetekben a lakosság gyorsan és
hatékonyan átláthatják, hogy mit tartalmaz az adott dokumentum.

A dokumentum bevezetése leírja, hogy az adott stratégia milyen keretek között valósul
meg és ki az elbíráló alapján választott cég, aki elvégzi a megfelelő munkálatokat a stratégiával
kapcsolatban. Ez esetben a Magyar Turizmus Zrt. az MTH megbízásából egy zártkörű
meghívásos pályázatot hirdetett, melynek eredményeként az Inn-Side Turisztikai Tanácsadó
Kft. nyerte el a felmérési és elkészítési jogot.

A dokumentum célja a szerződében rögzített feladatok alapján egy olyan dokumentum

megvalósítása, mely középtávra szól, ahol említésre kerül a 2013-ig előre tekinthető regionális
turisztikai célkitűzések. Ez a megalapozás 2007 és 20013 közötti Európai Uniós időszakban a
magyarországi régiók fejlesztési elképzelései között a turizmus kapja az egyik jelentős szerepet.
Emiatt fontos szerepet kapnak majd a készülő turisztikai régiók megalapozott operatív
programjai. Ahhoz, hogy ezek az operatív programok a későbbiekben sikerrel járjanak el, ennek
a dokumentumnak elengedhetetlen az elvégzése.

A dokumentum bevezetése továbbá bemutatja, hogy az elkészítendő dokumentum

alapját, a már 2000-ben készített regionális stratégiák, illetve koncepciók jelentik. Továbbá a
turizmusfejlesztési stratégia követi a Nemzeti turizmusfejlesztési (NTS) logikáját. A
dokumentum készítőinek a legnagyobb elvárása az NTS-hez való igazodás és annak
tematikájának követése. Leírja, hogy fontos a dokumentumban a célkitűzések és a fejlesztési
irányok összehangolása, továbbiakban pedig ezek összehangolása a Regionális Fejlesztési
Ügynökség régióval, valamint az ezen belüli turizmussal kapcsolatos fejlesztési
elképzelésekkel. Ezzel is kihangsúlyozva a dokumentum fókuszáltságát, melyben
egyértelműen le van írva a célkitűzés, prioritás és az új elvek alkalmazása.
Szegedi Tudományegyetem
Balogh Ádám
Geográfus MSc I.
Turizmusfejlesztő szakirány
2021/2022 II. félév.
A partnerségi folyamat alapján, bevonásra került a Regionális Idegenforgalmi Bizottság
és annak egy munkaszervezete a Regionális Marketing Igazgatóság. A továbbiakban a
Regionális Területfejlesztési Ügynökség vezetője által koordinált munkaterületnek
köszönhetően sikerült kialakítani, hogy a stratégia illeszkedjen a regionális területfejlesztési
stratégiához, illetve a ROP-ok szerkezetének és tartalmának kialakításához egyaránt.

A feladat a továbbiakban elsődleges és másodlagos kutatási eredmények segítségének

figyelembevételével történt. Ezzel is elősegítve a több szempont szerinti vizsgálatot,
hozzájárulva a helyes stratégiai döntések megalapozásához. A stratégiában készült SWOT-
analízis, melyre egy „jövőkép” alakítható ki. A stratégia kidolgozási ideje alatt, megannyi
véleményeztetésre került sor, melyben több mint 100 szakmában dolgozó, illetve a szakmához
közelálló önkormányzati, kistérségi vezető, fejlesztési szakember és civil szerveződésben
tevékenykedő önkéntesek véleményét sikerült megismerni és a kidolgozás folyamán
figyelembe venni. Ennek pozitív hatása, hogy a közös munkafolyamatban gördülékenyebben
mehetett végbe a kidolgozási munkarész. Ide sorolandó például a Tourinform iroda is, melyek
alaptevékenysége a turisták informálása, valamint tájékoztatása. Ezen feladatokon kívül még
szerepet vállalnak a beruházások ösztönzésében és a vállalkozók információval való ellátásában
is egyaránt. Ez egy igen hasznos funkciója az ilyen irodáknak, főleg, ha az adott régióban nincs
kiépülve megfelelően a TDMSZ hálózat.

Helyzetelemzés:

A tervezési-statisztika értelmében használatos Közép-Dunántúl régió három megyét foglal

magába:

- Veszprém megye

- Fejér megye

- Komárom-Esztergom megye

A rövid helyzetelemzés bemutatja, hogy az adott tervezési-statisztikai regionális felosztás elvét

csak részben vette figyelembe, így a Balaton-parti és -felvidéki, valamint az Esztergom és a
hozzá kapcsolódó Dunakanyart el kellett csatolni a stratégia írásánál.

A továbbiakban, ahol a stratégia írói nem tudtak a tervezési-statisztikai régióra hagyatkozni, ott
a turisztikai régió adatait hasznosították és ugyan így fordított esetben is egyaránt.
Szegedi Tudományegyetem
Balogh Ádám
Geográfus MSc I.
Turizmusfejlesztő szakirány
2021/2022 II. félév.
Természetesen ezeket minden esetben feltüntették az adott mutatószámok esetében. Több
esetben is ez a fajta módszer hasznosnak bizonyult az összehasonlító feladatoknál, valamint
egy-egy esetben ezek a felmérések duplán kerültek bemutatásra a jobb szemléltetés
szempontjából. [lásd.: 1.ábra]

1. ábra

Bemutatásra kerülnek a régió főbb adatai, valamint egy adott szektorban mekkora szerepe
van a régiónak az ország teljes GDP-jéhez képest. Ebből a részből kiderül az is, hogy ezen régió
rendelkezik a harmadik legfejlettebb iparával és ide érkezett, érkeznek a legtöbb külföldi
befektetők. Ebben a régióban viszonylagosan nagy a turizmus szerepe. Budapest után pedig az
egy főre jutó GDP és beruházások számát tekintve az elsők közé tartozik. Jól mutatja, hogy a
külföldi működőtőke 14%-a, a régióba települt. Azonban a régió túl indusztriális és emellett
kimondottan aránytalan megoszlás mutatkozik a gazdasági struktúrában.

A Közép-Dunántúl tervezési-statisztikai régió kereskedelmi szálláshelyeinek a bevétele

növekedést mutatnak, mely 2004-ben még csak 15 milliárd, míg 2005-ben ez az összeg elérte
a 17 milliárdos bevételt. Legnagyobb része szállásdíjakból adódik, míg egyharmada a
vendéglátásból, a fennálló 17% pedig egyéb turisztikai szolgáltatásokból származik. [lásd.: 2.
ábra]
Szegedi Tudományegyetem
Balogh Ádám
Geográfus MSc I.
Turizmusfejlesztő szakirány
2021/2022 II. félév.

2. ábra

A szálláshely bevételek 2005-ben és mindezek változása a 2004-es bázisévhez képest a

kereskedelmi szálláshelyeken jól mutatja a növekedést. [lásd.: 3. ábra]

3. ábra

A Közép-Dunántúlon a kapacitáskihasználtság a szobák tekintetében a 2003 bázisévéhez

képest 5,3%-al emelkedett, azonban a férőhelyek száma egy 0,4%-os csökkenést mutatott 2004-
ben. Mindezen kihasználtságok a legjobban a szállodákban vehető észre. [lásd.: 4. ábra]
Szegedi Tudományegyetem
Balogh Ádám
Geográfus MSc I.
Turizmusfejlesztő szakirány
2021/2022 II. félév.

4. ábra

A strukturális hatások egy irányba mutatnak, és egymást felerősítik:

- a szálláshelyek jövedelemtermelő képessége nagyobb a kiemelt üdülőterületeken

- az üdülés mellett üzleti, egészségi, kulturális célú utazás növeli a szálláshely
keresettségét, és egyúttal mérsékli a szezonalítást
- a szolgáltatások kiépítettsége és a korszerű értékesítési módszerek alkalmazása is a
magasabb kategóriájú szálláshelyeken intenzívebb jövedelemnövelő tényező.

Továbbiakban figyelembe veszik a nem kereskedelmi jellegű egyéb közösségi

szálláshelyeket, regisztrált szálláshelyeket és az ott eltöltött egynapos vendégnapokat.

Kijelenthető az, hogy a tervezési statisztikai régió összes külföldi vendégéjszaka száma
megközelítőleg 5 millió fő, melyhez, ha hozzávesszük a belföldi vendégéjszakákat, nagy
valószínűséggel meghaladja a 10 milliót. Közép-Dunántúl statisztikai régió a Nyugat-
Dunántúllal együtt hazánk 2-3. legfontosabb vendégforgalmi térsége.

Kínálat:

„A sokszínűség egyedi kombinációja: Magyarország „kicsiben””

A Közép-Dunántúli régió sokszínű, különleges, mely természeti és kulturális értékeivel

izgalmas, élményeivel és pihenési lehetőségeivel, valamint szabadidős tartalmaival
kiemelkedő. A térség főbb turisztikai adottságai, az attrakciók típusai szerint:
Szegedi Tudományegyetem
Balogh Ádám
Geográfus MSc I.
Turizmusfejlesztő szakirány
2021/2022 II. félév.
- Középkori városok, templomok, erődök és erődítmények, kolostorok maradványai,
parkokban barokk, klasszicista kastélyok, kulturális örökséget bemutató múzeumok,
régészeti lelőhelyek
- Egyedi természeti jelenségek, összefüggő védelem alatt álló területek (vulkáni
tanúhegyek, őskarsztok, kőtengerek, barlangok, arborétumok, szurdokvölgyek, ritka
növények, madarak, nemzeti parkok, natúrparkok) az egykori királyi vadászterületek
nagyvadakban gazdag erdői
- Fürdésre, vízisportokra alkalmas vízfelületek
- Gyógy- és termálvizekre épült egészségturisztikai és wellness szolgáltatások
- Kulturális, sport rendezvények
- Lótenyésztés hagyományai, a lovasturizmus széles körű kínálata, túraútvonalai;
- Borvidékek bor- és gasztronómiai élménytúrái;
- Ipari örökségek, felhagyott bányaterület ipari emlékei.

Azonban a sokrétű és gazdag vonzerő ellenére a Közép-Dunántúli régió a kül- és belföldi

piacokon az egyéb magyar régiókhoz képest kevéssé áll a Magyarországra irányuló, illetve a
belföldi érdeklődések fókuszában. Ezek különféle okokra vezethetők vissza:

- A turisztikai kínálatának nagyobb része elsősorban rövid idejű kirándulásoknak kedvez.

- A turisztikai attrakció helyszínekhez kapcsolódó bemutatási és szolgáltatási rendszer
lassan fejlődik. A fogyasztói elvárások viszont egyre nagyobbak, a látogatók egyre
nagyobb elvárásokkal érkeznek.
- A turisztikai marketing nem regionális arculatra épített, nincs meghatározott jól
reklámozható terméke a régiónak.
- A legfontosabb attrakcióknak és az erre kiépült turisztikai kínálatnak java része a régió
határterületein helyezkedik el, napjainkban is a Balaton vagy a Duna-kanyar

Meglévő termékek és elhelyezkedésük: [lásd.: 5. ábra]

Szegedi Tudományegyetem
Balogh Ádám
Geográfus MSc I.
Turizmusfejlesztő szakirány
2021/2022 II. félév.

5. ábra

Turizmus szervezeti rendszere a régióban:

- Regionális Idegenforgalmi Bizottság (RIB)

- MT ZRT
- Regionális Marketing Igazgatóság (RMI)
- Megyei önkormányzatok
- Megyékben működő turisztikai/idegenforgalmi Bizottság
- Önállóan működő turisztikai szervezet
- Tourinform irodák
Szegedi Tudományegyetem
Balogh Ádám
Geográfus MSc I.
Turizmusfejlesztő szakirány
2021/2022 II. félév.
Általában elmondható, hogy a szervezetek spontán, nem alulról felfelé szerveződve
alakulnak ki. Nem épülnek egységes rendszerbe a régió területén. Továbbá a megyékben és a
településeken nem egységes a rendszer kiépítettsége, helyenként más és más a szervezeteken
belüli szerepkörök kiosztása. A helyi, települési turizmusban nem minden esetben található meg
szakképzett munkaerő. A cél ezzel szemben az alulról felfelé történő kiépítettség és a
szervezetek közötti összhang megalkotása, melyek segítségével a későbbiekben megalkotható
a jövőkép kialakítása.

SWOT:

A SWOT analízis összesen három oldal terjedelmű, megszokott formában. Az analízist

tekintve elmondható az, hogy több részegységre van felbontva, így laikus szemmel is jól
átlátható, valamint értelmezhető. Nyilván ez a magyarázata annak is, hogy az analízisben
magától értetődő egységeket is beleírtak.
Szegedi Tudományegyetem
Balogh Ádám
Geográfus MSc I.
Turizmusfejlesztő szakirány
2021/2022 II. félév.

Jövőkép:

A Közép-Dunántúl tudatosan fejlesztett innovációs régió, melyen belül az adottságaira,

hagyományaira épülő turizmus és arculati elemek kialakulását segítő fejlesztése elsődleges
prioritású intézkedés.

A jelenlegi fejlődési trendeket a régió saját részére is kihasználja. A települések szakmai

vállalkozóinak a száma stagnálási folyamatban van. Országosan és regionálisan is kiemelkedő
és összehangolt marketing munka jellemzi a területet, mely piaci sikereket eredményez.
Szegedi Tudományegyetem
Balogh Ádám
Geográfus MSc I.
Turizmusfejlesztő szakirány
2021/2022 II. félév.
Vertikális és horizontális kapcsolatok, valamint kooperációk alakulnak ki a helyi és nemzetközi
vállalatok között. A mindenkori igényekhez kötve alakulnak ki szakirányú képzési rendszerek.
A turizmus a továbbiakban hozzájárul a kistérségi foglalkoztatottsági problémák feloldásához.
Az arculatépítő elemek fejlesztését követően a régióról alkotott kép egyre erősebben
kapcsolódik a kulturális és történelmi gyökerekre épített attrakciókhoz. A régiós
területfejlesztési stratégiában megfogalmazott útvonal fejlesztések megvalósulnak. A
vasútállomások és autóbusz pályaudvarok és hajó kikötők szerves részévé vállnak turisztikai
információs és irányító rendszernek. Duna-parti területein komplex turisztikai fejlesztés indul
Komárom és Esztergom között. A Velencei tó turisztikai hasznosítása ugrásszerűen fejlődik. A
régió fontos vízfolyásainak (Általér, Császárvíz, Marcal, Sárvíz) ökológiai helyreállítása
megtörtént és megkezdődhet a vízparti területek turisztikai hasznosítása. Megegyezés születik
a régión belüli repülőterek fejlesztése és hasznosítása tekintetében. Kiépülnek az alapvető
igényeket ellátó szolgáltatáskörű kiránduló központok (Bakony, Gerecse, Vértes) A régió
települései nagy gondot fordítanak a településkép javítására. Termál- és
gyógyfürdőfejlesztések.

Stratégiai célkitűzés:

A turizmus szerkezetéből a területfejlesztési stratégia intézkedései szinte mindegyike hatást

gyakorol az ágazatra.

- A Közép-Dunántúl, mint vezető hazai innovációs térség

- A régió társadalmi-gazdasági megújulását szolgáló minőségi humánerőforrás-fejlesztés
- A Közép-Dunántúl, mint vonzó, fenntartható, minőségi élettér
- Hatékony regionális kapcsolatok és arculati rendszer

A régió turizmusának fejlesztési igényeinek az egyszerű áttekintési táblázata:

Szegedi Tudományegyetem
Balogh Ádám
Geográfus MSc I.
Turizmusfejlesztő szakirány
2021/2022 II. félév.

Felhasznált irodalom:

https://2010-2014.kormany.hu/download/6/8e/20000/Kuzep-Dunantul.pdf

https://mtu.gov.hu/cikkek/balaton-turisztikai-terseg-1920