Bővítmények: A tárgy

Az a mondatrész, amely az igei állítmányt bővíti a mondatban. A tárgy kérdése:

Kit? Mit? Milyet? Mennyit?

Fajtái:
a. A cselekvés irányulása szempontjából

● Iránytárgy: azt fejezi ki, hogy a cselekvés mire irányul, pl. könyvet
olvasok

● Eredménytárgy: a mondat állítmányában megjelölt cselekvés

következményeként jön létre. Pl. könyvet ír

● Határozói értékű tárgy: A jelentése alapján a határozók közé tartozik, de

alaktani szempontból tárgyraggal van ellátva a szó, pl. Bejárta a világot.

b. Határozottság alapján:
● Határozott
● Határozatlan

A HATÁROZOTT TÁRGY LEHETSÉGES ESETEI

A tárgy szófaja:

● tulajdonnév: Zalánt várom.
● határozott névelős főnév (vagy határozott névelős főnévi értékű
névszó): Látod a felhőket? A kéket válaszd!
● birtokos személyjeles főnév: Hajukat fújta a szél.
● birtokjeles főnév: Apáét kérem.
● személyes névmás: Őt választotta. Őket kérte meg.
● főnévi igenév abban az esetben, ha a főnévi igenévnek saját határozott
tárgya van: Meg akarom venni a házadat.

 Az igei állítmány tárgyas ragozású.

A HATÁROZATLAN TÁRGY LEHETSÉGES ESETEI

A tárgy szófaja:

● határozatlan névelős főnév: Megvett egy lakást.

● névelő nélküli főnév: Lakást vett.
● a kérdő, a vonatkozó, a határozatlan, az általános (a mindet és
a valamennyit kivételével) és a melléknévi mutató
névmás: Mit mondasz? Amit csak
kérsz! Valakit várok. Mindenkit felhívok. Ilyet választok.
● főnévi igenév abban az esetben, ha a főnévi igenévnek nincs határozott
tárgya: Akarok venni egy házat.

Az igei állítmány alanyi ragozású.

A tárgy szófaja legtöbbször névszó- főnév, vagy főnévként használt

más névszó. Bizonyos igék mellett főnévi igenév is lehet, pl. enni kezd.

Halmozott tárgy: Az üzletben nem kaptam kenyeret, tejet és paprikát sem.

Kettős tárgy: A gyerekek szeretnek mesét olvasni.

Mit szeretnek? olvasni – főnévi igenévvel kif. tárgy, melynek alárendeltje lesz a
-t tárgyragos tárgy
mit olvasni? mesét.