A határozók

A cselekvés, történés, létezés körülményeit fejezi ki (hely, idő, mód stb.) fejezik ki. A határozós
szószerkezet alaptagja mindig ige vagy igenév.
A határozót kifejezheti:
a. Határozóragos névszó: iskolában, utcához,…
b. Határozószó: rögtön, egyedül, most,..
c. Határozói igenév: futva, sírva, vásárolni.
d. Névutós szerkezet: pad alatt, pad alá

Mondatrész Kérdőszó Példa

Helyhatározó Hol? Honnan? Hová? A konyhában főztem meg

a vacsorát.

Képes helyhatározó A szívembe zártalak.

Időhatározó Mikor? Mióta? Meddig? Reggel óta várlak. Mindig

rád gondolok.

Okhatározó Miért? Mi okból? Fejgörcse miatt szenved.

A lustaságáért
megbűnhődött.

Célhatározó Miért? Mi célból? Az ötösért küzd.

Vásárolni indult. A siker
végett a végsőkig küzdött.

Módhatározó Hogyan? Mi módon? Kíváncsian hallgatta.

Állapothatározó Hogyan? Milyen Szomorúan szemlélte.

állapotban?

Eszközhatározó Mivel? Mi által? Ollóval vágta le. (által)

Társhatározó Kivel? Kivel együtt? A barátnőjével sétált.

(együtt)

Részeshatározó Kinek a részére, Anyukámnak készítettem.

számára? (-nak, -nek)

Számhatározó Hányszor? Kétszer hívott.

(-szor, -szer, -ször)

Fok-, és mértékhatározó Mennyire? Milyen Nagyon szeret.

mértékben?
 Állandó határozó Bízik a barátjában. Készül
a felvételire.

Eredethatározó Miből? Kőből épít.

(-ból, -ből)

Eredményhatározó Mivé? Kivé? Füstté vált.

(-vá, -vé)

Hasonlító határozó Kinél? Minél? Ez a kifli frissebb a

tegnapinál.

A határozók ősi sajátossága a háromirányúság. A határozó képes kifejezni, hogy a cselekvés honnan
indul ki, hol játszódik, merre vagy meddig tart.
A határozók egyik különös fajtája az állandó határozó. Sok ige alkot állandó kifejezést ugyanazzal
a raggal, névutóval ellátott névszóval. Az az egy bizonyos ige mindig ugyanazt a névutót, ragot
vonzza. Pl. meggyőződni valamiről…