1.

cos n ≤ 1, (2p) ı́gy

r r r
2p
n 2n2 + 3 2p n 2n2 + 3n2 2p5 2p 5 n
an ≤ ≤ = ≤ .
4n2 + n 4n2 4 4
q
2n2 +3
(Vagy a fentiekhez hasonló becslésekkel belátható, hogy n 4n 2 +n → 1,

tehát korlátos, és két korlátos sorozat szorzata is korlátos.)

1 n
√

2 2p
1+ → e,
n
vagyis elég nagy n esetén
n
2p √

1 1p
1+ ≥ e−ε > 1
2n
!n
 1 n 1p √
1p 1p
bn = 1+ 2 ≥ ( e − ε)n → ∞,
n
ı́gy a sorozat nem korlátos felülről (2p).
2. i. A logaritmus tulajonságai miatt
n+3 5 n 3 !


3p n+5 3p 1+ n n+5
(n+3)(ln(n+5)−ln(n+1)) = ln = ln 1 n

.
n+1 1+ n
n+1

Itt
5 n 3


1+ n+5 2p
lim n
1 n

= e4 ,
n→∞ 1+ n
n+1
ı́gy a logaritmus folytonossága miatt
2p
lim [(n + 3)(ln(n + 5) − ln(n + 1)) = ln e4 = 4.
n→∞

ii.
√ √
q
3 5
1 3p n + n2
+ 3n + 5 2p n + + 3n + 5 3p n2 1+ 1+ n + n2
√ = 2 2 + 3n + 5)
= = 5 ,
2
n − n + 3n + 5 n − (n −3n −5 −3 − n2

vagyis
1 2p 2
lim √ =− .
n→∞ n− n2 + 3n + 5 3
2p 2
3. A rekurzió an+1 = 2α − a2α n +α
alakba ı́rható. Ha (an ) konvergens, akkor
A határértéke kielégı́ti az
2αA
A= ⇐⇒ A2 − Aα = 0
A+α

1
 egyenletet, vagyis A = 0 vagy A = α (2p).
2α
a2 = > 1 = a1 ⇐⇒ 2α > α + 1 ⇐⇒ α > 1. (2p)
α+1
Ekkor
1 1 −2α2 −2α2
an < an+1 =⇒ an + α < an+1 + α =⇒ > =⇒ <
an + α an+1 + α an + α an+1 + α
2 2
2α 2α
=⇒ an+1 = 2α − < 2α − = an+2 . (3p)
an + α an+1 + α
Ugyanı́gy
2α
a2 = < 1 = a1 ⇐⇒ 2α < α + 1 ⇐⇒ α < 1. (1p)
α+1
Ekkor
1 1 −2α2 −2α2
an > an+1 =⇒ an + α > an+1 + α =⇒ < =⇒ >
an + α an+1 + α an + α an+1 + α
2 2
2α 2α
=⇒ an+1 = 2α − > 2α − = an+2 , (2p)
an + α an+1 + α
vagyis α > 1 esetén a sorozat monoton növő, α < 1 esetén monoton fogyó,
α = 1 esetén an = 1. Ha α > 1, akkor a1 ≤ α, és
1 1 −2α2 −2α2
an ≤ α =⇒ an + α ≤ 2α =⇒ ≥ =⇒ ≤ = −α
an + α 2α an + α 2α
2α2
=⇒ an+1 = 2α − ≤ 2α − α = α. (3p)
an + α
Ha α < 1, akkor a1 ≥ α, és
1 1 −2α2 −2α2
an ≥ α =⇒ an + α ≥ 2α =⇒ ≤ =⇒ ≥ = −α
an + α 2α an + α 2α
2α2
=⇒ an+1 = 2α − ≥ 2α − α = α. (2p)
an + α

Így α > 1 esetén (an ) monoton csökkenő és α alsó korlátja, α < 1 esetén
(an ) monoton növő és α felső korlátja (2p). Mindkét esetben an → α.
(1p)
4.
x2
cos(2x) − 1
1+x2 6p cos2 x − sin2 x − 1 + 1+x2 4p
lim = lim =
x→0 sin2 x + x3 x→0 sin2 x + x3
x2 x2
−2 sin2 x + 1+x2 6p −2 + sin2 x
· 1
1+x2 4p −2 + 1
= lim 2 = lim x2
= = −1
x→0 sin x + x3 x→0 1+x· sin2 x
1+0

2
5. f csak a nevezők zérushelyeiben, vagyis a 0, 1, −1 pontokban nincs értelmezve.
(3p)
2p 2π sin(2πx) 1 3 2p 2π
lim f (x) = lim + 0+ = + 4,
x→0 3 x→0 2πx 3 |1| 3
tehát a szingularitás megszüntethető. (1p)

1p sin(2π) 1 3 + 3 2p
lim f (x) = + limx→1+ x + = 3,
x→1+ 3 3 x−1 |1 + 1|

és
1p sin(2π) 1 3 + 3 2p
lim f (x) = + limx→1− x + = ∞,
x→1− 3 3 x−1 |1 + 1|
tehát a szingularitás másodfajú. (1p)

2p − sin(2π) 1 x + 1 2p 1
lim f (x) = + −1 + 3 lim = √ ± 3,
x→−1± 3 3 −2 x→−1± |x + 1| 3

tehát a −1 pontban véges ugrása van a függvénynek. (1p)