Fejlődés – fejlesztés dinamikája

1. Fejlődés – fogantatástól kezdődően: motoros, pszichés-kognitív és szociális területen

egyaránt
Jellemzője:
 spontán módon, amit támogatni kell – kivárás az iskolás korig
 genetikai meghatározottságú
 nem egyenes vonalú, töretlen
 mindenre egyaránt kiterjedő
 hálózatos – idegrendszeri fejlődés
 nehezen bejósolható a végeredménye

A normál fejlődéstől eltérő – atipikus/eltérő fejlődésről beszélünk, mint pl. autizmus.

Az időben megjelenő funkciók a megfelelőek, a jók – ezért ne sürgessük a mozgásfejlődést

2. Fejlesztés – a fejlődésben bekövetkező eltérés következtében – az idegrendszer stimulálása,

„hiányosságok” pótlására
Jellemzője:
 tudatos tanítási folyamat az életkori sajátosságok figyelembe vételével, a belső és
külső tényezők kölcsönhatásában
o szülők részéről – korcsolyázó szülők pl., ill. beszéd – a gyermek anya beszéd
szintjével korrelál
o szakemberek részéről
 mozgásterápiák – motoros funkciók előtérben: egyensúly,
kinesztézis, szerialitási képesség, beszédmotorika stb.
 kognitív területen – fejlesztő játékokkal pl.: emlékezeti funkciók,
észlelés - információ felfeldolgozás és kivitelezés stb.
 ha jó szemléletű és megfelelően felépített- a teljesítmény hátterét adó pszichikus
struktúrák megváltoztatást célozza ill. a környezeti feltételekhez történő adaptációt
oldja meg az érési folyamatokhoz 
 a jó fejlesztés biztossá teszi a gyermeket
 idegrendszer ne legyen túlterhelve – kivárásra, idegrendszeri választ kapva kell
támaszkodni

Intézményi rendszerben – bölcsöde és óvoda - tovább biztosított a spontán fejlődés és fejlesztés

egyaránt. Óriási jelnetőséggel bírnak az önálló szabad játékok. Egyéb módszerek használata a
fejlesztés megtámogatására, mint Kodály-módszer kiemelkedő.
Szenzomotoros fejlődési szakaszok

Szenzitív fázisok hatása, azaz a külső és belső környezet ingereinek érzékelt hatásösszessége és arra
adott válaszok.

- Szenzor – észlelésen keresztüli ingerfelvétel pl. bőr - taktilitás, szem – látás, fül – hallás,
egyensúly; a külső ill. a belső környezetből, majd ezek feldolgozása és továbbítása történik.
- Motorium – az ingerekre adott motoros válasz

Elmondható és jelenetőséggel bír:

- érzékeny a gyerek a külső és belső ingerekre pl. anya – gyermek kapcsolata meghatározó,
- ha ezek elmaradnak, pótolhatóak, de másként, más útvonalon
o mivel a csecsemő variábilis így megoldható, de
o időigényes
o mozgás fontos szerepével
 iskolás kor előtt – játék fejlesztő hatása nélkülözhetetlen: spontán,
örömszerzés – azt, ahol jól érzi magát (repetitív játék), tapasztalás, szükség
szerint
- a passzív és aktív mozgások megléte csecsemőkortól kezdődően – melyben a
csecsemőgondozási szokások is nagy szerepet játszanak, pl. pólya – nyomásinger, érleli az
idegrendszert a taktilis rendszeren keresztül; altatás – hason vagy háton, szem-kéz
koordináció fejlődésének elősegítése
- érzékelés mértéke – pl. fájdalomérzet
- szokás kialakítása
- hormonhatások – baba születési folyamatában, fájdalomra – öröm (endorfin termelődése)

Az idegrendszer érési folyamtát megatározó érzékelés és észlelési folyamtok és azokra adott motoros
válaszok alapján csoportosíthatók - ha kimarad vagy trauma éri, a fejlődés súlyos teherrel folytatódik.

Szenzorok:

 Bőr - tapintás

 Fül: egyensúlyozás - propriocepció, hallás – beszédfejlődés

 Szem: látás – téri orientáció, tájékozódás is stb.

 Orr: szaglás

 Nyelv - ízlelés illetve a hangképzés, beszéd szerve is

Információk alapján a következőkre bontható:

 Taktilis információ: a bőr receptorai által közvetített közvetlen kontaktus a

tárgyakkal: textúra, keménység, hőmérséklet

o szociális beállítódás – alul/túlérzékenysége

o szenzitivitás mértéke

o későbbi differenciálás – tanulási folymatokban meghatározó

o látás hiánya – gátat szab a megismerési folyamtokban

 Kinesztétikus információ: a végtag pozícióját tartalmazó, mozgással kiegészített
taktilis információ: a tárgy alakja, súlya, kiterjedése

 Multimodális információ: mindez kiegészül a látással, hallással, ízleléssel, szaglással…

Korai érzékelési csatornák fejlődési sajátosságai

Érzékelés és csatornái az ingerfelvevő, feldolgozó és továbbító funkció alapján a következők szerint

csoportosítható és értelmezhető

1. Taktilis rendszer, az a bőr. Legnagyobb kiterjedésű. Az ingerlés hatásaiban 3 részre

különíthető el:

 Biológiai hatása – ivadékgondozás kódolása

o hőérzékelés

o fájdalom

o taktilitás

o ehhez a kérdéskörhöz kapcsolodó fogalmak a továbbiakban -melyek későbbi

idegrendszer fejlődésnek mérhetőségét is, megmutatja a testi reaktivitás
illetve rámutat a későbbi szociális kacsolatok fejlődésére is

 küszübérték, adaptáció, orientációs reakció stb., melyek a bőr

érzékelési képességére (benymás) irányadóak, változása ami
mérhető

 pl. születendő gyermek anya mellkasán – “bőr-bőr interakció”,

légzés, szívműködés normalizálódik

 Pszichológiai

o majom kísérletekkel bizonyították – boncolást követően megállapítást nyert,

hogy a taktilis inger hiányának következtében az idegsejtek degeneratívvá
váltak – szegényesek és kevesebb nyúlvánnyal rendelkeztek

o szocilis későbbi kihatása - nem alakult ki szociális kapcsolat, ezért

kiközösítették

 Szociális / kapcsolati – előekre visszacsatolva

o kiközösítés

o kísérelt – Bukarest vizsgálat:

 nincs személyes kapcsolat a gyerekek között

 nincs öröm

 hiányzó szenzitív időszak – örökbeadás családokhoz

2. Vesztibuláris rendszer

Az ingerfelvétel helye - belső fül

a. 3 félkörös ívjárat csontos labirintusában

- inger – fej elmozdulása

 b. tömlőcske – zsákocska – gyorsulás változására érzékeny, ill. a téri elváltozás
leképezése

- Ca kristály elmozdulása a zselatinos anyagban, mely a feldolgozható

információt az idegrendszer felé továbbítja

c. csiga – hallószerv

- VIII. agyideg – fut az információ

- vesztibuláris, hallás probléma, tüneteken is megjelenik, mivel egy

idegszálon fut

d. csatornák –

- folyadékáramlás – pl. szédülés

Továbbítás a központi idegrendszer irányába – agy – történik, ahol a következő központok játszanak
szerepet:

 Vesztibuláris magvak: felső Bechterew, középső és alsó Schwalbe,

oldalsó Deiters (elsődleges feldolgozás)

 Centrális pályák, kisagy, kérgi központ

o tractus vestibulospinalis – grav. mozgató-sejtekhez - ónusbeállítás a fej-nyak

stabilitásáért)

o tr. vestibulocerebellaris – kisagyhoz (antagonisták összehangolása, célmozgások

koordinálása)

o tr. vestibuloocularis – látótér stabilizálása

o vegetatív központokkal kapcsolat - hányás, szívfrekvencia és verejtékezés

fokozódás

o kérgi projekció - mozgásillúziók, bizonytalanság – pl. álomban zuhan

Vesztibuláris rendszer fejlődése:

Magzati életben

 8. magzati héten jelenik meg a vesztibuláris végkészülék

 10. héten mozgásingerekre megjelennek az első válaszok

 12. hétre az első vesztibulooccularis rendszer (VOR)

 20. magzati héttől már érzékeny a rendszer

Születéskor felel – a fejvégű megszületésért – téri orientáció

Csecsemők

 vesztibuláris érzékenysége

 öningerlési csúcsok jelentősége

Későbbi életkori szakaszban - 10 éves korra fejeződik be a fejlődése, de utána sem változatlan

Sajátossága:

 állandó hatás az izomtónusra – állandó szerepe az észlelésben

 hatást gyakorol:

 emocionális hatásokra

 féltudatos élményekre

 viselkedéskontroll - válaszgátlás

 átkapcsolás lehetősége a belső világból a külső fele: én – nem én elkülönülése

 hozzájárul a téri funkciók és memória fejlődéséhez

Propriocepció:

Sherrington1906

 szenzoros információt küld a testrészek helyéről, mozgásáról, 

 a testhelyzetről (különösen az extenzorok izomtónusán és az egyensúlyozáson keresztül) , 

 a mozgással járó erőfeszítés nagyságáról, 

 a mozgások gyakoriságáról és időzítéséről,

 az izomfeszülés mennyiségi és gyorsasági körülményeiről.

Alapvető mozgásformák megfigyelése

- gurulás
- kúszás
- mászás
- továbbhaladási sémák, variációk
- ülés

Mozgásvizsgálat alapjai

Különleges bánásmódot igénylő gyerekek eltérései a mozgásos képességben

A különleges bánásmódú gyermekek fejlődése atipikus, azaz a fejlődése eltér a várt normális fejlődési
vonaltól, ütemtől. Ezért a szervezet, az idegrendszer kompenzációs mechanizmusokkal igyekszik az
egyensúlyi állapotát megtartani.

Zavara a mozgásos képességekben, megjelenése:

- környezeti tényezők – pl. szűk mozgástér, hospitalizáció – mozgásfejlődési elmaradást vagy

személyiségfejlődési területeken okoz eltérést
- pszichés, emocionális területen jelentkező zavar, pl.: szorongás – túlzott óvatossás, ami miatt
csökken az észlelési- és mozgásos tapasztalatok, emiatt a negatív jelzések passzívvá teszi a
gyermeket
- megismerő funkció zavarai – pl. a kognitív területek sérüléseit idézi elő, melyek nehezítik a
bonyolultabb, koordináltabb mozgásminták elsajátítását, ügyetlenebb, tovább tapasztalható:
o statikai egyensúly gyengeség
o ritmus gyengesége
o dinamika egyenletlensége
o adekvát mimika hiánya
o beszédmotorika hiánya stb.

- szenzoros funkciórendszert érintő eltérés esetén - érzékszervi zavarok, észlelési anomáliák,

kihatva a mozgásfejlődésre, továbbá:
o pl. vakok – csökkent motoros aktivitás, tanulási folyamatok akadályozása

- motoros funkció területét érintő zavarok – szomatikus-motoros funkciók, amely esetén az

idegrendszer megpróbálta pótolni a hiányokat az adott helyzet és feltételhez
alkalmazkodóan, pl.: eltérések
o vakok, gyengénlátók – fimommozgás, mozgásirány, járás bizonytalanság
o siketek, nagyotthallók, súlyos diszlália – mozgás-ritmus koordináció gyengeség
o magatartászavar – koordináció gyengeség
o Jaensch szerint –
 tartási rendellenességek
 izomerő/tónus eltérések – nagy- és finommotorikában
 hiperkinézis – tic
 mozgásritmus – aritmusos beszéd
 koordináció zavara
 egyensúly zavara
 együttmozgások
 Ezen belül:

- nagymozgások zavara
o együttmozgás
o diszpraxia – ügyetlen gyermek, mozgástanulásnál is megfigyelhető
- motoros tervezés minősége
- testrészek integrációja – két testfél összehangolása, így mozgás elakadás vagy szétesés
- tónusszabályozás
o hipoton(gyenge, petyhüdt) vagy spasztikus (feszes) gyermekek tünetei
- mozgásos szimmetria. aszimmetria
o végtag gyengeség – preferált erősebb, ügyesebb
o testhelyzet változtatása – gyenge alkalmazkodás, egyensúlyvesztés

- manipuláció, grafomotorikai zavarok

o kéz, ujjak ügyessége
o a kéz izmainak, inainak lazasága
o kéz izomerő
o kézmozgások pontossága, célbiztonsága
o ujjak tapintása
o koordináció az ujjak mozgásaiban – két ujj között pl.
Hazai mozgásterápiás eljárások, egy metódus ismertetése

A fejlesztő mozgásterápiák célja a gyermekek „gyógyítása” a mozgáson keresztül, mely orvosi,

pszichológia és pedagógiai ismeretekkel is kiegészül.

Csoportosításuk szerint a következőkre oszthatóak:

- életkor szerint
- fejlesztő/terápiás hangsúly a jelentős
- döntően tréningező
- manuálterápiás megközelítések csoportja
- művészetterápiás / játékhangsúlyú
- cél szerint, egy adott funkció fejlesztése
- ellátást végző szakemberek képzettsége szerinti csoportosítás

Érintett szakma területek – szakember hálózat

- konduktor
- szomatopedagógus
- gyógytestnevelő
- gyógytornász
- egyéb: Bowen, INPP, Mozgáskotta, Lovas-terápiák, HRG, TSMT stb.

Terápiák közül egy – jellemzői:

Alapozó terápia

- Alapozó Terápiák Alapítvány (1992) keretein belül

- jeles képviselője, a módszer “atjya” - Szerdahelyi Márton, Dr. Marton-Dévényi
Éva
- terápiára jellemző
o strukturált feladatokra épülő
o sokrétű mozgásfejlesztés
o alapmozgás-ügyesség javítása - magas mozgáskultúra kialakítása a cél
o életkor, 5-16 év
o terápián való részvétel hetente minimum 2x1, de 2x2, 3x2 óra szükséges
o csoportos foglalkozás
o színes, sokrétű eszközpark
o házi feladat nincs