GLOBÁLIS GAZDASÁGTÖRTÉNET ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK FELKÉSZÜLÉSHEZ

Az alábbi összefoglalóban szereplő tudnivalókat

feleletválasztó és/vagy igen – nem teszt formájában
fogom számon kérni. Kérem, törekedjenek arra, hogy
az előadásokat és a jegyzetet felhasználva,
összefüggéséiben értsék a kérdést. Vagyis pl. a
hidraulikus despotizmus esetében tudni kell, hogy
kinek a nevéhez kapcsolódik; Wittfogel esetében tudni
kell, hogy nagyjából mikor élt; mi volt az elmélete;
milyen kritikák fogalmazhatóak meg vele kapcsolatban
stb. Hasonlóképpen: a justinianusi pestisnél nem csak
az a kérdés, hogy kb. mettől meddig tartott (ezt
hozzávetőlegesen elég tudni: ha ezzel kapcsolatban
hamis választ adok meg, akkor ez nem az lesz, hogy
„724-ig”, hanem mondjuk az, hogy „a hétéves háború
végéig”). De itt tudni kell azt is, hogy milyen hatással
volt a világtörténelemre (Justinianus egyesítési
kísérletének kudarca; iszlám előretörése; európai
izoláció... és így tovább).
A kérdéseket igyekeztem úgy összeválogatni, hogy különben talán kevésbé tudott, ám a
gazdaságtörténetben fontos dolgokra is ráirányítsák a figyelmet ahelyett, hogy kizárólag a szokásos
kérdésekre fokuszálnánk (gyapot szerepe; gőzgép és ipari forradalom stb.).

Üdvözlettel: Galántai Zoltán

1. MONGOLOK ÉS JÁRVÁNYOK

• An Lushan lázadása
• Bagdad bukása
• Pax Mongolica
• Ibn Battuta
• Vivaldi-fivérek
• Wittfogel
• Hidraulikus despotizmus
• Justinianusi pestis
• Fekete Halál
• Makroparazitizmus
• Újhullámos járványok
2. A FEJLŐDÉS ESZMÉJE ÉS K ÍNA

• fejlődés eszméje Bacon óta (az itt szereplő nevekkel együtt)

• Az innováció jellegzetességei a görög-római világban és a szigetinnovációk
• Ókori kísérletek jellege
• Középkor: európai vs iszlám hozzáállás a fejlődéshez
• Három történelmi világrendszer (ókor, középkor, újkor)
• Tonkin evakuálása és Kína a világrendszerben
• Magyarázatkísérletek: miért nem volt ipari forradalom Kínában?
• Boserup – Simon tézis
• A biológia lehetséges szerepe Kína visszaesésében (élelem, trágyázás)

3. A VILÁG 1400 KÖRÜL: A BIOLÓGIAI ANCIEN RÉGIME

• A biológiai ancien régime jellemzői

• Nagy populációs hullámok
• A tűz-, agrár- és ipari rezsim
• Fajirtás: puskalövés vagy bioholokauszt
• Nomádok, földművesek, bozótlakók
• Rurális védekezési mód
• A pisai földsánc jelentősége
• Három nagy világfelosztás
• Tordesillas
4. 1500 UTÁN: VILÁGUTAZÁS, KOMMUNIKÁCIÓ, NAGYBIRODALOM

• A Föld második felosztása: a meridiánvita

• A Föld megkerülései: Magellántól a Concorde-ig
• A „szputnyiksokk” és hatásai
• A Hidegháború „spin-offjai”
• Az internet három korszaka
• A globalizáció fordulópontjai
• Az öt eurázsiai nagybirodalom
• Kolumbusz-csere
• Az újvilági ezüst (Potosi) szerepe
• Az európai háborúk változó természete
• Nem szándékolt iparosítás

5. 1775 UTÁN: A NAGY KIUGRÁS

• Wilberforce
• Plassey jelentősége
• A merkantilista korporációk (VOC, EIC)
• Kínai vs európai népességszabályozás (populációs stratégiák) a 18. sz. végén
• Földtakarékosság
• Újvilág szellemhektárjai
• Madak
 • A kínai ópiumkereskedelem jelentősége
• A Nemezis
• Japán a 19. sz. végén – 20. sz. elején
• Nacionalizmus
• Open Door Notes
• Eugenika és rasszizmus
• Szociáldarwinizmus

6. A 20. SZÁZAD

• A 30 éves válság
• A műtrágya és a Haber-Bosch szintézis
• Az I. világháborút lezáró békék hatásai
• MAD
• Developmentalizmus, produkcionizmus, konzumerizmus
• A „nagy ugrás” előzményei és kudarca
• Hidegháború vége: megkönnyebbülés, öröm vagy aggodalom
• Civilizációk összecsapása?
• Energiafajták korszakolása