Egyetemes filmtörténet jegyzet ™

A film történet története

Szervező elem: Filmforma

• Elbeszélésmód: (történet szervezés lehet klasszikus vagy modern)

• vizuális stílus + auditív aspektusok
• hősábrázolás aspektusai

Rövid filmtörténet:

Néma film 1895- 1927

Hangosfilm 1927

1895-1945: Klasszikus korszak

1945- (59-68-) 1982: modernizmus
• 40-es évek eleje, olasz neorealizmus
• 60-as évek modern film aranykor
1982- posztmodern- posztklasszikus kor

Filmtörténet szakirodalom változatai

Átfogó : 60-70-es évek

Részleges: Egy adott szempont szerint közelíti meg a film történetét

Filmtörténet elméleti változatai

1. Progresszív: 20-as évek, folyóiratokban publikáltak, kifejezés és ábrázolás

folyamatos fejlődését hirdeti 28-ig, a hangosfilm kezdetéig
2. Dialektikus: A. Bazin, a hangosfilm nem a filmművészet vége, a hang
kreatív alkalmazásában rejlő lehetőségeket hirdeti, pozitív hozzá állás a
hanghoz (Fritz Lang: M- Egy város keresi a gyilkost)
3. Ellenzéki modell (N. Bureh): intézményes vs avantgárd

Intézményes:
• hollywood
• 10-es évek végére kifejlődik a
klasszikus elbeszélésmód,
azóta nem változott (3/5
szerk.)
Avantgárd:
• Intézményes ellenreakciója,
támadása
 • 20-as évektől, + modern film
neorealizmus
4. Revizionista ( oxford film enciklopédia): Filmtörténet újra írása intézmények
szerint (stúdiók stb.) dokumentumok vizsgálata alapján. Szervezeti és az
intézményi aspektusok meghatározzák az esztétikumot.

Sidenote: A filmtörténet írás egy paradox: folytonosságot vizsgál korszakolással.

A film megszületésének előzményei és feltételei

Az ember felépítése miatt működik a film: Látás perzisztencia 10 fps felett képek sorozata
= mozgás

Társadalmi és lélektani körülmény: Ipari forradalom, mozgás és az idő felértékelődik (

zsebóra)
mozgás és idő megragadás

Művészettörténeti: 12. századtól a valóság ábrázolás fejlődik, a világ látásmódjából adódik

az erre való igény
• Gótikától – perspektíva és arányok fejfődnek
• Barokk – mozgásosság- drapériák és fény árnyék segítségével

→ Idő megragadási kísérletei: Camera obscura, majd 1820-tól fotó ( Wiépee )

2.

17.sz – Luterna Magica

19.sz- Forgó kerekek
degerotípia-> fénykép
1870 után: Egy másodpercen belül több fénykép ( Eadweard Muybridgre )- ( a filmet a
tudományos fejlődés határozza meg )

Feltalálása után nonfiguratív. 20. századtól forradalmak az irodalomban, nagy hatással van a
filmre

Filmszalag 1888- celluid alapú

Nem maradt fent ebből a korszakból sok film mert:

• cellúznitrát magától lebomlik + gyúlékony
• Kereskedelmi cikként tekintettek rá, miután nem hoz pénzt nem értékes
• A világon mindenhol csonka az állomány

Filmformátumok:
• Kezdetben 35mm
• 1920- 16mm
• 50’- 65-70mm
Fekete fehér film: virazsírozás: képkockánként színezés

A film fogyasztás

Edison: kineitoszkóp : doboz amiben mozgókép, nem gondolkozott nyilvános vetítéseken

Első nyilvános vetítések: Émile Reynaund ( animáció )

A Lumier fivérek nem a mozit nem is a vetítést hanem a mozijegyet találták fel.
Beutazták az egész világot, mindenhova eljuttatták a filmet + helyben készítettek
felvételeket.

Első fizetős vetítésük: 1895 dec. 28 párizsi grand café

A korai filmgyártás

gyártás- forgalmazás- bemutatás

1. Kezdetben a feltalálók a gyártók és forgalmazók

2. Századforduló- első cégek létrejönnek, manufaktúrális gyártás ( nem elkülönült )
3. Differenciálódás: leválik a forgalmazás és bemutatás a gyártótól

1. Feltalálók vetítései
2. Mozgókép mutatványok ( cirkuszok )
3. Vándormozik ( kölcsönözték a filmeket)
4. Állandó mozik
• Nickelodeonok: filléres mozik, bevándorlók szórakoztatására ( burleszk )
• többtekercses filmek ( egy tekercs max. 10 perc ) -20-30-40 perces filmek
• Nő a költség-> nő az ár -> reprezentatív mozik, filmszínházak

A korai film jellege

1860-ig dokumentum felvételek trendje

70-ig Kezdeti történetmesélő filmek: G. Meliés (1861-38) és Tom Gunning
• Megrendezett, fikciós,
• Korai film alkotói nem úgy gondolkodtak mint a
későbbiek
• Attrakció mozija
• Mozgókép és annak a működése, szerkezete
érdekli a nézőt

70-től: Közönség megtartásához → Történet

• Új Hollywood, effekt mozi és az ősfilm is attraktív
• Stop trükk, multiexpo, maszkolás
• Fényképezett színház: Totál plán -> színpadias
A filmes elbeszélés kialakulása

1. Egysnittes narratíva
2. non- kontinuitás ( passió filmek, közismert történet alapján )
3. kontinuitás ( Amerikai: tűzoltó élete, Utazás a holdra )
4. Diszkontinuitás ( több cselekményszálas filmek )

Analitikus montázs- Ugyan az a tér különböző nézőpontokokból =

egységes térhatás

• Brightoni iskola ( egy kínai missziós telep

megtámadása)
• egy esemény, több helyszínen
• Marry Lane balesete
• Több jelenet, több snittben

Amerikai filmek: Nagy igény a szórakoztató mozira, több néma film maradt fent ebből a
korszakból

E.S Porter: A life of a fireman

• Brightoni iskola hatása ( tűz )

• Története is megegyezik
• 1800- 900-ig történt fejlődés összegzése
o Plánok
o analitikus montázs, több snitt de egységes tér
o Folyamatos vágás szabálya
o Párhuzamos montázs ( feszültség keltés ) két tér két
esemény, DE csak kezdetleges formában
o kamera mozgás !

D.W Griffith

A film első 20 évének legjelentősebb alkotása:

The Lonely Villa 1909

• Színvonalas feszültség fokozás

• Thriller prototípusa ( veszélyben lévő hős )
• utolsó pillanatban megmenekülés
 o 18-19.sz: Triviális melodráma, korai film -> akció orientált
narratíva

Mások által kikísérletezett eszközöket rögzíti (pl.: közeli: hősök lelkében játszódó
folyamatok)

10-es években epikus konvenció rögzül ( Birth of a nation )

Fejlődés csúcsa, a párhuzamos montázs fő szervező elem: Intolarence ( 1916 ),

forradalmi szerkezet viszont nehezen befogadható, nem volt népszerű alkotás

1919 Broken Blossoms

Az első műfajok

Hasonló TEMATKUS jegyek: MŰFAJ

Hasonló FORMÁLIS jegyek: STÍLUS

A műfaj a mit, a stílus a hogyan

Tematikus jegyek: Cselekmény jellege, Történet helye/ ideje, Konfliktus és Karakter

típusok

Formális jegyek egyezése szerint stílus korszakok pl.: Francia újhullám

Korai műfajok

Burleszk műfaj

Lumier: A megöntözött öntöző

• Visszatérő főhőse a kis ember

• Gag: szituáció feloldhatatlannak látszik ( aggodalom ) - > Váratlan elem
feloldja: nevetés
• Bevándorlók tömegét vonzotta, mozi volt a szórakozási formájuk
(nyelv + olcsó)
• Csetlik, botlik a főhős: Azonosulás
• végén a kisember győz : Katarzis
• Társadalmi / privát feszültség levezetése

Western

Amerika: jövője van de múltja nincs + bevándorlók+ gazdaság, közös múltat ad,
fiktív közös múltat (The great train robbery)
Hollywood megszületése

- üzleti (pragmatikus) okok

- éghajlat
- terepviszonyok
- olcsó munkaerő
- olcsó telkek
- stúdiók a 20-as évek végén: Big Five + Little Three

Nagyon hamar felismerik az egyesült államokban a filmben rejlő lehetőségeket, már a 20-
as években húzóágazat.

A keleti parti (NewYork) filmes mozgalmak elenyésznek, ekkor kezd el hollywood

megfogalmazódni.

Edison az egész egyesült államokban levédette a mozgóképet, ezáltal az ő ideje alatt nem
igazán tudtak alakulni filmes mozgalmak. – hol találták meg a legtávolabbi pontot? – Dél
Kalifornia.

10-es években pert veszít edison, ezáltal már nem igazán tudta fenyegetni a filmeseket.

Némafilm korszakban a stúdióknak legtöbbször üveg tetejük volt – ezáltal tudták használni
a természetes fényt. Amikor megjelenik a hangosfilm a legtöbb üvegtetőt eltüntetik –
újabb probléma a világítás terén.

12 ből 11 hónapon keresztül folyamatosan süt a nap, ezáltal ez egy hatalmas pozitívum
volt.

Közel van a hegyvidék, közel a sivatag – másrészt ott az óceán is. Igazán változatos
lehetőségeket kínál forgatás szempontjából.

A század első néhány évében megtelepednek már itt bizonyos stúdiók, a 20-as években
megszületik a klasszikus hollywoodi stúdiórendszer.

Big Five:

- FOX
- MGM ( három stúdió egyesül)
- Paramount
- RKO (50-es években megszunik)
- Warner Bros. Pictures

Little Three:

- COLUMBIA
- UNITED ARTISTS (80-as években csődbemegy)
- A UNIVERSAL PICTURE (30-as évekig annyira nem jelentős)

Avantgárd mozgalmak a 20-as években

ideológiai háttere:

- visszatekintés: az epikus konvenció kialakulása

- az avantgárdok genezisének kérdése

a filmművészeti avantgárd definíciója-ja:

-tágabb: a filmnyelvben új utakat kereső alkotás

-szűkebb: az elbeszélést kiiktató film

- az avantgárd kísérletek helye a filmtörténetben: Európában 1916 és 1930 között

Elsősorban az irodalom inspirációja lesz nyomatékos a korai években – ez egyúttal be is

határolja a jövőjét – ahhoz, hogy a mozi meg tudja tartani a közönséget el kell kezdenie
történetet mesélnie.

A film azzal, hogy irodalmasodik gyakorlatilag az önállóságáról mond le.

Festészet – építészet – német expresszionista filmekben nagyon komoly kísérletek folynak

az ilyesféle megmozdulásokra.

A filmművészeti avantgárd: olyan mozgalmaknak a gyűjtőneve, amely mozgalmak valami

újat akarnak.

tágabb értelemben: mindazon művek a filmművészeti avantgárdhoz kapcsolódnak,

amelyek új utat keresnek.

szűkebb értelemben: amelyek elhatárolják magukat a történetmeséléstől.

Szűkebb értelemben pusztán csak a szürrealizmusról, dadaizumusról és az absztrakt

filmről beszélhetünk.

Tágabb értelemben: német expresszionizmus, francia impresszionizmus, szovjet montázs

absztrakt film – reklámok esetlegesen merítettek belőle?

Filmművészeti avantgárd: A médium személyes - nem kereskedelmi, nem narratív és

reduktív használata. – ezeket a műveket azzal a szándékkal hozták létre, hogy nem
pénzkeresés volt a céljuk. – reduktív: meglehetősen egyszerű eszközökkel próbálták
megteremteni a vizualitást az alkotók.

A húszas évek absztrakt filmek között több olyan is előfordul, amelyeket egy ember
készített.

Az avantgárd első igazi aranykora a 20-as évek. Azért fogy ki belőlük a „szusz” – politika
radikalizálódása, a 20-as évek végén megjelenik a hangosfilm – megerősíti az elbeszélő
film pozícióit – „realisztikus lesz az ábrázolásmód” – ezáltal sok tényező játszik közre
abban, hogy az avantgárd filmek leáldoznak. Ennek ellenére rendkívül nagy hatással bírtak
a későbbi alkotásokra – beleértve az ezutáni Hollywoodi korszakra is.

A magyar filmtörténettel kapcsolatban: voltaképpen magyar filmművészet nem igazán

létezik. meglehetősen konvencionális az ábrázolásmódjuk addig is. 10-es években a
magyar film az egyik legproduktívabb filmgyártó volt, a 20-as években szinte teljesen
megszűnik. 1930 körül előfordul, hogy gyakorlatilag 0 film készül egy év alatt… - ez azt
hordozza magában, hogy gyakorlatilag a kísérletezés, avantgárd kísérletezés teljesen
kimarad. sok történész a magyar 30-40 es filmeket borzasztó silánynak tekinti, és
valószínűleg pont ezért mert nincs ott a 20-as évek tapasztalata.

A német expresszionizmus
(Az első filmes irányzat ami megszületik)

– hihetetlen nagy hatással van a későbbi filmművészetre. kevés, szinte két tucat film
sorolható ide – de MÁIG meghatározó filmekről van szó.

Hogyan születik meg a német film?

A 10-es években már mutatkozik némi érdekesség – Gólem – későbbi német

expresszionizmust előrevetíti (Dán, Svéd film inspirálja az alkotót) Dán filmben sor kerül
néhány mérvadó kísérlete – ami később a német expresszionizmusban meghatározó lesz
(fények használata – kamera látóteréből kieső részt tükörben mutatja meg)

Schatten – 1923 - inspiráció

„A hősök környezetét nem szimplán dekoratív elemként használja, hanem a hősök

jellemzéseként használja” - a hősök környezete magukat jellemzi – egy az egyben megy át
a német expresszionizmusba.

Német expresszionizmus egyik legfontosabb védjegye – a fény árnyék használata. –

német expresszionista színház szolgáltatta az inspirációt? emellett a 10-es évek
hollywoodjában is kísérleteztek már fényjátékkal.

The Cheat – 1915 (amerikai) – inspiráció

Sok művész a 20-as években úgy gondolja, hogy nem a világ valós viszonyait – hanem a
világ expresszióit kell bemutatni. „Azt a hatást kelt bemutatni, amit a világ a muvészben
kelt.” – szinte teljes mértékben szembe megy a realisztikus ábrázolással.

Nagyon erős kapcsolatok fűzik az expresszionista alkotókat a német romantikához –

kettős életű, alvajáró, bármiféle nyomasztó karakterek.

Sok filmben 19. századi kosztümökbe bújnak a szereplők – mi fűzi ennyire erősen az
alkotók a romantika világához?

Az avantgárdisták – mindenek előtt a kísérletezéseikről híresek – de mi motiválja a

kísérletezőt? – talán az magyarázza, hogy az alkotók megpróbálják az alkotás színvonalát
megnövelni. „a pornép szórakozása” – egyik fő céljuk, hogy bebizonyítsák: A Film Az
Művészet. – egyenrangú adott esetben a magas irodalommal. Talán ezzel magyarázható
az erős kapcsolat a romantikához.

A filmre jellemző sajátlagos megoldások keresése is – adott esetben a színvonal

növekedését jelentheti.

Sok alkotó úgy gondolja, hogy akkor lehet igazán művészeti rangot adni a filmnek: hogyha
be tudjuk bizonyítani, hogy szubjektív tartalmakat is képes tolmácsolni. – ez magyarázza a
fokozott kísérletezést. (francia impresszionizmusban is)

„Abban a pillanatban, hogy elkezdünk narrálni egy filmet – már kevésbé lesz filmszerű.”

A szubjektivizmussal való kísérletezés – a német expresszionizmusban és a francia

impresszionizmusban jelenik meg elsőnek.

Az expresszionista filmben a kompozíciókon van a hangsúly. Igyekszik arra, hogy szinte

„beleégjen” a néző agyába. Pont ezért nem kísérleteznek a montázzsal.

A kompozíció szokatlanná és különlegessé tételének az egyik kulcsa: a nagyon erős,

markáns fény árnyék technika.

A fényt: tér alakító elemként kezelik.

Egyik legnevezetesebb díszlettervező: „A filmnek nem a valóságot kell leképeznie, hanem

megelevenedett rajnak kell lennie.” – H. Warm

Caligari: A rémület fokát háromszög alakzatokkal növeli az alkotó

A realista színészi játékot az expresszionista film nem kedveli.

Paul Wegener?

Az expresszionista film – pszichologizáló koncenpció –

Caligaritól Hitlerilg – A német film pszichológiai története – SIEGFRIELD KRACAUER

A 20-as évek német filmje előlegezi azt a horrort, ami 33-tól következik.

„Miképpen reprezentálja az adott film az adott társadalmat?”

5

Német expresszionista film

Kommelspiel

• Realista
• Nagy hangsúly a belső folyamatokra
• kevés szereplő
• kevés helyszín

Murrau: Az utolsó ember

• „ realista expresszionizmus”
o Vizualitásból
o realista történet
o Pszihés krízis bemutatása
• Tárgyi szimbolika: Egyenruha, esernyő
• Felszabított kamera, eseményekbe lépés

Kevés film maradt fent de nagy a hatása a kommelspielnek és az expresszionizmusnak

expressz.:

• realista közegben szubjektív belső világot mutat be

• tömegmozgatás
• fény árnyék technika
• 20-30-as évek: Horror filmek egyik elődje, Drakula, Frankenstein amerikai filmek
• 40-es évek film noirja sokat merít belőle

Francia impresszionizmus

- más technikákkal mutatja be a szubjektumot

- Intézményi változások: az amerikai film futószalaggá lett
- Egyik cél ettől elhatárolni magukat

1920: A film befogadása kifinomultabbá válik, film színházak

o Kialakul a művészfilm fogalma

o Viszonylag szélesebb közönségnek szánják, de nem tucat filmek
o → filmklubok
o → teoretika, filmes lapok: Louis Dellux
Jean Renoir: A kis gyufaárus lány 1928

Teoretika:

o A kamera másképp látja a világot mint a szem

o A film kimetszi a valóság egy darabjait
▪ Fekete fehér
▪ Világítással maipulálja
o Fotogenitás elve: Vannak „Fotogén” emberek

Technikák:

- Flashback
- Mentális képek ( víziók, álmok )
- Szubjektív kamera, Kamera= szereplő látása
- Többszörös expo
- Torzítás
- szűrők
- Életlenné tétel
- Fátyolok és függönyök

Képi világ

- Rendhagyó beállítások
- dinamikus kamera
- tág spektrumú képtorzítás
- Többszörösen osztott képernyő ( pl: Napóleon )
- gyorsmontázs
o Metrikus montázs: Egymás után egyre rövidebb snittek, 1-2-3 képkockás is akár
- Konvencionális elbeszélés

20-as évek végén alkonya, ( Hangosfilm) de nagy hatása lesz

A radikális avantgárd

- történet mesélés részleges tagadása : ( szürrealizmus + dada)

o Narratív + non narratív avantgárd
- Szürrealista: Felvonásköz: asszociációkon alapszik az első fele
o Második fele cselekményes
▪ Montázs, burleszk paródiája, kifig.
- Andalúziai kutya: alárendelt férfi, nő alá, Macsó = andalúz, Megalázott macsó
- Történet mesélés tagadása: tiszta film
o ritmus, mozgás, kompozíció
- 20 sz. második fele: Avantgárd városfilmek
o Kerüli az elbeszélést
o Ritmus !
Szovjet montázsiskola

17’ előtti orosz film:

- Stroheim
- (Bauer )
o Szovjetek nem szeretik őket
o 80-ban fedezik fel
o Kamera bevitele az események terébe
o 3-4 perces dinamikus jelenetek ( kamera mozgás )
o Erőteljes stilisztika

Montázs

- A. Bazin
o Nem az egyes képek jelentés taralma hanem miképp kapcsolódnak egymáshoz
1+1=3
o A montázs alapvető eszköze a filmnek, másban nincs egyetértés
o Kuresov effekt: Két kép egymás után bemutatása megváltoztatja mindkettő
jelentését, Portré ( nem változik ) -→ Kép ( változik) átírja a portrén látott
érzelmeket
o Teremtett ember kísérlet: A és B és C személy testrészeit jól összevágva: Új
ember kombináció képződik
o Térkép effekt: Ugyan ez csak helyszínekkel

Inspirációk/ előfeltételek

- Hatni akarnak a nézőre

o Amcsik: tudnak valamit
o Griffith
- Vallásosságot istenről a tökéletes társadalomra teszik
- A szovjeteknek fontos a mozgókép
o Nagy tömegmozgató hatása van + a cári rendszer által érintetlen
- 20-as évektől támogatják a formai kísérleteket
o Témái: Az összefogás, ugyan ezt témát kell feldolgozni → formai játékok
- A szakítás esztétikája
o Eltérés a korábbi szakrális hagyományos orosz kultúrától
o Hősök: Öntudatában erős emberek akik konfrontálódnak a régi világgal
▪ Konkrét társadalmi aspektus bemutatása
o Mesterséges terek szépsége: színpadiasság elvesztése, dokumentarizmus
o Elbeszélés mód: Ugyan azok a történetek → tér idő, folyamatosság sérül, nem
logikai rendet követ, erős érzelmi hatást keresik

Montázs

- Legjobb módon a szovjetek fedezik fel a technikát

- 20-as évek végén a nyugat is megcsodálja
- Sok hagyományos filmes szabályt megszegnek de mégis páratlan, egyedi
- Nagyon rövid snittek ( Átlag snitthossz: 3-4 másodperc)
 o Patyokim páncélos: 6-7 snitt egy mozdulat
o Akció tengely megtörése: Nem foglalkoznak vele, a hatás érdekli őket
- Rendhagyó képépítkezés, kontrasztos, diszharmónikus érzet
o Radikálisan alsó / felső gépállás
o Horizont rend ( 1/3, 2/3 )
o Plánozási technikák kerülése ( pl.: kép közepén fontos infó )
- Intellektuális montázs
o Képek sorozatát egy narratív filmben olyan snittek erősítik meg amik nem
függenek össze vele ( 3 oroszlán, Strájk! munkás lázadás Eizenstein )

Alkonya

- 20 évek az avantgárd alkonya, a szovjet montázsé is

- 28-tól felső vezetés, sztálini rendszer
o Radikális politika nem tesz jót a kultúrának: „ amikor azt a szót hallom hogy
kultúra rögtön a revolveremhez nyúlok”
o Formalizmus vádja
- + 20-as paradigma váltás, hangosfilm
o Kétségebe esés, a hangosfilm nem kedvez a montázsnak

Patyokim páncélos

- Formai tökéletesség
- „ a montázs alapja a konfliktus ahogy a bármilyen művészet alapja a konfliktus
o Képkockától a nagy szerkezetig
o Konfliktus elvű gondolkodásmód szervezi

20-as évek paradigma váltása, a hangosfilm kezdete

- Hang bevezetése, a korszak hajdana

- A néma film sem volt néma, mindig volt kísérő zene
- Edison 1890-ben kísérletezik hanggal
- 1927 A Crossland: The Jazz singer az első igazi hangosfilm „ you ain’t heard nothing
yet”

Hangosfilm és a modernizmus

- némafilm után a modernizmus igazán jelentős változást hoz

- A film az egyetlen olyan művészet amit tudósok találtak fel, erősen meghatározzák a
technikai változások
- gyártók szerint: Nem paradigma váltás, inkább praktikus, üzleti megfontolás ( zenészek
bére )
- 1927- A jazz énekes
 o Némafilmes kötődésű
o cselekményében kódolt aggodalom: Nem csak kuriózum, a hang szélesebb,
vagy csak szűkebb körnek való?
- A hangosfilm elterjedése hosszú folyamat ( Egy évtized )
o Mozik felszerelése hangosfilmre
▪ Usa 32-33’ kelet EU 38’
o Keleti banktőke
▪ Paramount 20-as években mozit vásárolnak→ Kölcsön → Hangra
átszerelés → Kölcsön → Gazdasági világválság→ Kölcsön →
eladósodnak → 30-as évektől bankok döntik el hogy milyen filmeket
gyártanak. Az a világ összes mozgókép gyártásának a 90% amerikai
produkció
- A legelső magyar hang filmen 1929
o Csak egy kislány van a világon Gál Béla
- 1931 Kék Bálvány, Lázár Lajos, első magyar hangosfilm ( teljes érdektelenség fogadta)
- 1931 Hippolyt a Lakáj, Székely István- Berobbantja az érdeklődést a hangosfilm iránt

Problémák/ aggályok

- Néma film alkotói szerint a kevésbe tehetségeseknek fog kedvezni a hangosfilm ( pl.:
chaplin eizeinstein) : A hang tönkreteszi a filmet
- M egy város keresi a gyilkost
o Minden fordulata hangra épül
o Csak hangosfilmben működik
o Pszichológiai thriller első filmje
- 31-ig nem tudják elválasztani a hangot a képtől
o Nincs utószinkron
o Felirat? Túl némafilmes, tartózkodnak tőle
o Több nyelven forgatják ugyan azt a filmet ( Spanyol Dracula,)
▪ Más színészekkel
- Külvilág zaja, kamera zaja, Lámpák zaja
o Gyenge minőségű hang
o Kamerákra szigetelődoboz → statikus kamera
o → Belső szigetelés
o Üveg tetejű stúdiók, nem elég jó szigetelő, behallatszik a külvilág
▪ → Lámpák fejlesztése
o 30-as évek közepére sok minden megoldása kerül
- Drágábbak a hangosfilmek
o Összetetteb film: Új munkakörök
▪ Hangtechnikus, dialógus író ( és még sok más )
o Oda kell figyelni a pénzre: Stúdióban készítenek filmeket ( olcsóbb mint
szabadban)
- Film és közönség viszonya megváltozik: Interakció megszűnik a nyugati világban

Műfaji térkép

- Burleszk alkonya
- Új műfaj, Musical
- Gengszterfilm: Kis Ceasar 31’
 o Hitelesíti a hang
o Slang kifejezések ( csak verbálisan működik )

Realistább ábrázolásmód

- Már csak a hang önmagában véve is valósághűbb érzetet kelt

- Dialógus→ hosszabb snittek → folyamatosság
- Térbeliség: Több esemény, több síkon ( többértelműség )
o Optikai fejlesztések, világítás
- (Kezdetekben sok minden visszafejlődik pl.: Kameramozgatás )
- Színészi játék megváltozik ( gesztusok visszafogottabbak realisztikusabbak, + hang )
- Stroheim: 20-as években realista filmeket csinál ( Korában anti-Hollywoodi )

Francia Lírai Realizmus

Realista tendenciák a 30-40-es években

- Marcell Carné 38
- Jean Renoir 37

Atmoszféra

- Pesszimisták, Lehangolóak
- Stúdióban, műteremben készültek
- Líraiság: díszletekből + költői dialógusok

Hősök

- Elbuknak, munkásszármazású férfiak, otthontalanok

- Peremhelyzetbe kerülnek, erre a helyszín is reflektál: Kikötő, külváros, alkonyat, éjszaka,
köd, eső

Általánosságban:

- Műteremben alkotott
- realista plánozás/ kamera mozgatás
o Hosszabb plánok
o Képi realizmus
- Nem csak témák alapján- feldolgozás alapján is
o Valóság folyamatossága ( hosszú snittek )
o Visszafogják a jelenetek snittelését
o ( De használnak háttérvásznak )
o Díszlet, zene, dialógus a hangsúlyos
- Szimbólumok használata: Perem helyszínek, perem helyzetek
- Jean Renoir: Impresszionista → Lírai realizmus ( Mezei kirándulás )
 - Játékszabály:
o Átlép a lírai realizmuson
o → realizmus
o „Liberalizált képkészítés”- fontos információk nem a kép közepén vagy
előtérben
o Hősök ábrázolása terén is szakít a konvencióktól: Megcsalás, becsapás de nem
ítélkezik szereplői felett
o „ Én nem tudom megmondani mi a jó és rossz”

Toni: 1935

- Plen air – Külső helyszín

- amatőr színészekkel
- társadalmi problémák
- Neorealizmus beharangozása, 40-es évek realizmusában teljesednek ki a 30-as évek
realista tendenciái

Citizen Kane

- Filmforma Különlegessége miatt nagy szerepe van

- Rendhagyó narráció
o több nézőpontos elbeszélés, flashback, szereplő / narrátor
▪ Újítás: különböző szereplők ugyan arra személyre ( 5 különböző
személy )
o Bemutatni egy karaktert aki ellentmondásos: Több nézőpontos elbeszélés
flachbackek formájában: Pozitív? Negatív? ( Nem volt aljas de aljasságokat
művelt )
- 40-es évektől: elsődleges hatás szabálya
o Amilyennek bevezetnek egy szereplőt, olyannak kell maradnia ( egészen máig él
pl.: különböző bűnügyi műfajokban)
- Rendhagyó vizuális stílus
o Hosszú snittek, Kamera-koreo, Dinamikus kamera mozgatás
▪ Szituációról, karakterről beszél
▪ „ Felejtsük el az összes hollywoodi konvenciót”
• Voltak jelenetei amit titokban forgattak
▪ Trükkeffektek: dupla expo
▪ Tökéletes komponálás
▪ Rendhagyó kamera pozíciók
• Világítás is: Arcok árnyékban
- Hatalmas hatást gyakorolt
o Képábrázolása egy egész műfaj születését okozta: film noir
Olasz neorealizmus

- 45 után ( vh után ) európai film védekezik az amerikai dömpingel szemben:

o Kvóták: mennyi amerikai/ hazai filmet kell vetíteni
o Koprodukciók készítése
▪ Több nemzeti filmgyártás → Nagyobb tőke → Díszletesebb + kockázat
megoszlik
o Fesztivál alapítás 46-tól
▪ Nemzeti kultúra exportálható
▪ Gazdaság: ha nyer → több figyelem → nagyobb kereslet
▪ 32-ben a legelső: Velencei Filmfesztivál, ezt veszik a későbbiek mintául
o 50-es évektől felértékelődik a film: Művészet rangjára emelkedik a modern
művészfilm
▪ Francia országban különösen:
• Művészmozik, klubbok
• Cahiers du Cinéma
o 51 Teoretika, G. Sodanl, André Bazin
o Neorealizmus előtti fontos fejlesztések
▪ Mussolini:
• Velencei filmfesztivál 32’
• állami filmkísérleti központ 35’ (Centro Sperimentale di
Cinematografia)
• Cinecittà 35-37 ( filmváros )

Neorealizmus és előzményei 1945-55

A kor legfontosabb filmjei: 45 Róma nyílt város, 55 Sorompók lezárulnak, 48 Biciklitolvajok

Előzmények

- 30-as években komoly filmélet: „ fehér telefonos filmek”, nem jelentősek, inkább csak
megelőlegeznek
- Miért neo?
o 10-es években vékony realista mozgalom
o Megkülönböztetés+ tisztelgés
- Amerikai filmek, társadalmi tudatossággal (pl.: érik a gyümölcs)
- Toni (35 Renoir ) nagy hatással bír
- Verizmus: naturalizmus, olasz országban Észak/ Dél között erős társadalmi különbség
a központi téma a verista irodalomban
- Emberek a Havason Szőts István 43
o amatőr szereplők
o társadalom tudatosság
o Plen air
o Hatalmas hatás, neorealisták idézik
Jellemzői

- Konkrét társadalmi problémák bemutatására szerveződnek, ez a legelső ilyen irányzat

o (egyesek szerint ezért baloldaliak- humanisták )
- Plen air ( szabadtéri )
o riport, dokumentfilm értékű
- Társadalmi problémák: nyomor, feketepiac, munkanélküliség, prostitúció
- realista elbeszélésmód
o Események valóságszerűsége
▪ Nem jelentenek semmit
▪ Triviális elemek
▪ Realizmus előtt: események egymásból következnek, fogaskerék
rendszer szerű, mindennek megvan a maga helye
▪ Realizmus: egymással felcserélhető epizódok: pl.: biciklitolvajok
o Elbeszélésmód megújítása
▪ Azonnal realistább ha nem minden esemény viszi előre a cselekményt (
kávéfőzés, sorompók lezárulnak)
▪ epizodikus építkezés
▪ részleges dedramatizálás: ( Kisfiú halála nem jelent tetőpontot)
▪ Véletlen dramaturgia: Az élet velejárója a véletlen, valami csak úgy
megtörténik
• Ez is fokozza a realizmus érzetét
• Hollywoodban is vannak véletlenek: felülemelkedik rajta a hős
• Neore. : a hősök nem tudnak rajtuk felülemelkedni
▪ Ellipszisek: fontos dolgokat nem mutat meg
• Roma nyílt város-ban: Hős kifutását nem tudjuk meg
▪ Nyitott befejezés + boldogtalan vég
o Montázs: teljesen funkcionális szerep
o Kísérőzene: Klasszikus regulák, érzelmekre hat
o Plánozás: szemmagasság, csak ha indokolt akkor térnek el: pl.: ablak
o A realizmus nem tudott 100%-osan megvalósulni:
▪ Nem használtak helyszíni hangokat ( nem volt elég jó a technika hozzá )
▪ Szereplők munkás emberek, amatőrök, utó szinkronizálták színészekkel

Neorealizmus elhalásának okai

- Gazdasági felemelkedés
- Kevésbé fogékony a közönség a társadalmi nyomor bemutatására
- Új problémák a modern élet pszichológia vizsgálata
- Olasz művészfilm: Absztrakt belső bemutatása
- Olasz modernista film: felső középosztály elidegenedés, reményvesztés keresztül

Hatása a modern filmre

- Szüzséjére: ellipszisek, nyitott vég, dedramatizálás, véletlenek, trivialitás

- Hősképére: desorientálás, cselekvésképtelenség

Miért nem modern a neorealista film?

- Nem elvont hanem konkrét

- Modern film szubjektum központú / riport jelleg
 - Struktúrája inkább klasszikus: probléma bevezetése, míg a modernizmusban nincs
probléma

Bicikli tolvajok hatása a modern filmre

- Filmművészet megszületését inspirálja a világ egyes régióin

o pl.: afrika
- Iráni film teljesen megváltozik
- A lengyel iskola: 50-es évek közepén születik
- Indiai művészfilm: Satyajit Ray, teljesen más bollywoodhoz képest
o Ének az úrtól
▪ trilógia első része ( Apu trilógia)
▪ India felemelkedése oktatáson keresztül
- Modernista elemek:
o Stílusjegyek: Természetes fény, plen air, amatőr szereplők
o Tematika: Nyomor+ kiszolgáltatottság
▪ Nem politikai vagy ideológiai
o Szüzsé
▪ epizodikusság
▪ trivialitás
▪ dedramatizáltság, halálesetek visszafogottak
▪ ellipszisek
▪ nyitott befejezés
o 60-as évek közepére modernista alkotó lesz
o Fellini, Michelangelo Antonioni ( noereal. → Modern )

A modern film
...
KLASSZIKUS
Narráció (és szüzsé)
problémamegoldó
„objektívebb”
a narráció a bevett nézői magatartásra épít
→ műfaji sémák
teljes informáltság
→ a komfortérzet megteremtése végett
↔ DE: átmenetileg szabad (red herring!)
az elbeszélő őrzi inkognitóját
→ láthatatlan technika
a néző elégedett a vetítés végén
→ kérdéseire választ kapott
Szüzsé (és narráció)
célelvű (teleologikus) elbeszélés
a szüzsé sűrített: hangsúly a haladását
szolgáló elemeken
erős ok-okozatiság a szüzséelemek között,
epizodikusságot kevéssé pártolja
kauzális hézagok Ø (ill. nem állandóak) →
cél, akadály, tetőpont, megoldás
kevéssé véletlenszerű
a fordulatok dominálnak
cél: bemutatni az utat az „igazság” felé
koncentrált expozíció
egyértelmű zárlat
Hős
célorientált
→ az expozícióban artikulált probléma
megoldása a célja
inkább típusok →
kevéssé „jellemek”
Plánozás és montázs/vágás
hagyományosabb (pl.: snitt–ellensnitt)
extrém hosszú snittek ritkábban
extrém kameraszögek ritkábban
illeszkedő vágás: kevéssé szubverzív
MODERN
Narráció (és szüzsé)
inkább leíró v. spirális
„szubjektívebb”
a bevett nézői magatartásra kérdez rá
→ műfajiság Ø (Nagyítás: van bűntény, mégsem bűnügyi!)
korlátozott tudás
→ Nagyítás: ki halt meg?, miért halt meg?, ki követte el a
gyilkosságot?
a szerző jelenléte
→ kommentárok, kiszólások (Godard)
a néző nyugtalan
→ nagy a szerepe az értelmezéskor: Nagyítás, Persona
Szüzsé (és narráció)
kevéssé célelvű (utazás! → A csend, Az édes élet, A kaland)
a szüzsét nem építő jelenetek (Kifulladásig: „ágyjelenet”,
Fekete Péter: „buli”, Jeanne Dielman!)
epizódszerűség (Az édes élet, Éli az életét, Szegénylegények,
Andrej Rubljov)
kauzális hézagok (Tavaly Marienbadban, Sweet Movie,
Nagyítás, Az öldöklő angyal, Zsebtolvaj)
véletlendramaturgia
a fordulatok kevésbé jelentősek (Az éjszaka, Zsebtolvaj)
az „igazság” relativizálása (Nagyítás)
késleltetett exp. (Napfogyatkozás, Tükör által homályosan)
nyitott befejezés
Hős
pontos célok hiánya
→ „kóborlásforma” Fellininél, Antonioninál; a Zsebtolvaj
hősének motiváció?
valóságos alanyok, lélektani problémák
→ elidegenedés, énkeresés, kommunikáció-képtelenség
Plánozás és montázs/vágás
rendhagyóbb (Kifulladásig rendőrgyilkosság, Bresson-
montázs)
hosszú snittek
extrém plánok
szubverzívabb montázstechnikák (pl. elliptikus vágások)
Klaszzikus:

- A fabula rekonstruálható a szüzséből

o Fabula: a történet
o Szüzsé: cselekmény, azon elemek együttese amik a filmben vannak, ezekből
konstruálja a néző a történetet pl.: Star wars, Darth Vader megölte Luke apját,
fabulának a része de a szüzsének nem
- Megpróbálja a valóság illúzióját adni
o Szerző nem irányítja saját magára a figyelmet
o Néző komfortját teremi meg

Modern

- Szüzsé nemegyenlő fabula

Modern film alapjai

Persona

A modern film többértelműsége

Susan Sontag personáról:

- Nehéz megkülönböztetni a filmbeli/ azon kívüli valóságot, reália/ irreália

- Álom/ realitás / fantázia keveredése
o Bizonytalan miután Alma elolvassa a levelet
- Nem tudni mennyi idő telik el a jelenetek között
- Többértelműség ebből következik

Alap irány értelmezés

Parabola a művészetről, vérszívó tevékenység, abból táplálkozik a művész hogy

másokat kihasznál ( tükör által homályosan-ban is megjelenik, író kihasználja lányának
zavarait )

- Társadalom kritika egymás iránti jóakarat és bizalom felbomlása

- személyiség felbomlása: a végső magyarázat, az emberi lét értelmének hiánya porrá
zúzza a személyiséget ( szereplők felcserélik a személyiségüket, egymásra moduláló
két arc )
o Cím értelmezése jelentése: Maszk, Gustav Jung pszicho analízis: mindenki
maszkot hord
▪ Benyomás keltés
▪ Gyengeségeinknek, valódi természet elfedése
o Személyiség megőrzése csak akkor ha a maszkok sértetlenül megőrizzük: Ha
levesszük elveszik a személyiségünk. Csak hazudással tudjuk megőrizni
magunkat?
- A modern film sok értelmű/ sok irányból megközelíthető nincs egyértelmű értelmezése
- Kirántja a komfortból a nézőt
Modern film formái

- minimalista
- naturalista
- ornamentális
- teátrális

Filmforma?

Vizuális auditív stílus, elbeszélő mód együttese + hős ábrázolás Cél/desorientált

Minimalista

- Bresson, Antonioni, Bergman, Verner Fassbinder, Polaski

- Egymáshoz hasonló motívumok rendszerszerű variálása, visszatérése
- Modernista film legjelentősebb formája
- (Bresson: spirituális stílus/ minimalizmus )

Naturalista

- 50-évek modernizmusa mellet legerősebb, legjobban hasonlít a neorealizmushoz

- Valóságos élet valóságos ábrázolása
- Nem csak objektív valóság, szubjektumban is realista
- 60-as évektől, elválik a másik modernista formáktól
- Antonioni kiáltás, Édes élet, Fellini
- Híradók/dokumentarista stílusában komponált, ellesettség, kamerával kommunikálnak
a szereplők
- Szereplők természetes játék/ beszédformája
- Francia újhullám 50 vége, Cseh újhullám
- + Poszt neorealizmusban hősök lelki folyamata is

Ornamentális

- Késő modern film, 60-as évek második fele, Kelet Eu

- Nemzeti folklore, vallás mitológia vs kortás
- Folkloreisztikus ág: Tarkoviszkij, Jancsó
- Mitológiai: mitológiai konteszktusra épül Fellini: Satirico

Teátrális forma

- 60.as
- színpadiás: díszlet, színész, világítás
- Öldöklő angyal
- Allan René, Szerelem hiroshima. Marienbad

Spirituális/transzendentális stílus / Robert Bresson

Spirituális stílus

- Állandó vita
- Jelző nem a tematikára vonatkozik
- Nem elterjedt, kevés alkotó De: Ozu, Bresson, Tarkovszkij
- Szikár formanyelv
 - Nem lecsupaszított teljesen
o Erő teljesen érvényesített
- Stílus központ
- Visszatérő motívumok
- Nézőnek nem a cselekményt kell követni, stilisztikai variációk követése a fontos
- elliptikus cselekmény: Kimaradnak jenetek
o De megismétlődnek jelenetek
- Csendekkel központozott cselekmény: kimerevedik a cselekmény, nem történik semmi
o Nézőt kontemplációra késztesse
o „Alfa állapotba kerül, 1 cm-el a föld felett”
- Életművön belül is ismétlődés, filmről filmre motívum ( Ozu)
- Triviális hétköznapi cselekmények, nem a szórakoztatás céljával készültek

Robert Bresson (1907–1999)

Susan Sontag

- Bressonról:
o Legfontosabb eleme: Érzelmek regulázása, nyugalmat kelteni a nézőben
minden ezt a célt szolgálja
o cél: a lelki béke nehezen leírható állapotába vinni a nézőt → meditációra
indítani
o A spiritualitás nem mutatható meg hagyományosan spirituális témákkal

Bresson stílusa:

- Eleve elrendeltetés gondolata

- Személyes és egyedi
- Dosztojevszkij látásmód adaptációja
- összesen 13 film 1943-80-as évek elején
o Egy falusi plébános naplója, egy halálra ítélt megszökött, egy szelíd asszony
o Nincs gyenge filmje
- Levelek naplók, feljegyzések
- Irodalomtól messze áll
- 50: optimistább felfogás, (megváltás)
- 60: pesszimizmus, hősök öngyilkosok lesznek

Stílus

- Nagyon eredeti, speciális

- Nagyfokú elliptikusság, ismétlés, redundáns (+ Ozu)
- Dedramatizálás, visszafogja a drámaiságot
- Pszichologizálás elutasítás
- Speciális elidegenítő tech
o Kiüresítő plánozási technika

Elliptikusság és ismétlődés

- Homályosság javarészt ebből fakad

- Mikor mennyi idő marad ki?
 - Kihagyja az előkészítő részeket ( utcai lopás zsebtolvaly.)
- Redundáns: Ceremoniálisan ismétlődés ( Jelenet+ lejegyzése, Plébános)

Dedramatizálás

- Anti dramatikus
- Feszültség keltésről lemondás,
- Van dráma, konfliktus, lélek legmélyebb rétegeiben ( Miért harcolsz? Hogy harcoljak
önmagam ellen)
- Visszatérő téma : Rabság / szabadság

Pszichologizálás elvetése

- Nincsenek színészi érzelmek

- Felszínes a lélektani elemzés
- Tettiek regisztrálja

Kis rendhagyó megoldások -→ teljességgel unikális

színészvezetés

- Hőseivel távolságtartó
- Nincs érzelem megjelenítés
- A profi színészek megvannak rontva, nem játszanak csak faarc
- Hónapokig próbált hogy lecsupaszítsa: nem színészek, modellek
- Természet ellenesen minimális mozdulatok
- Mintha felsőbb hatalmak irányítanák: nem urai saját maguknak

Montázs

- Késlelteti a vágást: megnyújtja az időt

- Beszéd közben nagyon ritkán vág a hallgatóra
- (szereplő pillantása nem határozza meg a nézés irányát): Néz valamit de csak sokkal
később mutatja meg mit láttak

Fontos infó lehagyása a képről

Díszítő megoldások teljes elutasítása ( jelmezek enteriőr zene )

Mélységekben anti realista

o Valós helyszín de nem tűnik valósnak

o Hangok visszafogottsága irrealisztikussá teszi

Plánozás

- Kép: klasszikus eszközök, normál gépállás, rövid snitt, kistotál+ szekond, normál
objektív
- Állóképek sorozata

Néma film korszakhoz hasonlít

- Vizuális egyszerűség

Saját filmnyelvet találtak ki: Bergman, Antonioni, Bresson, Jancsó Miklós, Tarkovszkij

(Kocsis Ágnes,)
Paul Shrader: jelentős teoretikus, filmkészítő/ forgatókönyvíró ( Taxi driver )

Transzendentális stílus a filmben, Ozu Bresson Dreyer

- Szentség kifejése: nem vallási téma ű

- Szakrális művészet gazdag és szegény eszközöket használ
o nem hanyagolhatja egyik eszközt sem arányuk a mércéje ezeknek
- Ozu a szegény eszközök legjobb alkalmazója
o csapongó képzelet, Korai nyár, Rizsre öntött zöld tea íze

Ozu Yasujiro (1903–1963)

- Extrém minimalista technika.: alsó gépállás

o Korai munkája: dinamikus Késői: Legritkább esetben mozdítja csak meg
o Rendkívül lassú ritmus
o Dedramatizásás, DE súlyos problémákról beszél, emberi élet sors ford.
o Kontemplativitás: Csendélet szerű vágóképek, cselekmény központozását látja
el
o Ismétlődések: Helyszínek, helyzetek, figurák
o Apró részletek halmozása
o Japán család, viszonyok konfliktusok
o 180 fokos szabály módszeres megszegése, blikkzűr ( ellensnittnél ugyan az a
nézésirány) ( két személy elbeszél egymás mellett, tokió alkony )
o transzendentális élményt nyújt
o Zen: életforma, a hallgatás: nem hiányt hanem jelenlétet
▪ Zen festészet, kötött szabályokat használ, ugyan azt a filmet forgatja,
ugyan azt a festményt festik
o Modern? A minimalizmusát nem a modernizmus motiválja hanem a zen
tradíció
- Bresson és Ozu megismételhetetlen „Tünemények”
o Elszegényítő ábrázolás

Andrej Tarkovszkij (1932–1986)

- Tarkovszkij-ra nem mondható el ugyan ez

o Spirituális tartalmak megmutatása: nem kiüresítő ábrázolás
▪ Gazdag eszközökkel dolgozik
o Kovács András Bálint, Szilágyi Ákos: Tarkovszkij az orosz film sztalkere
o Szikár életmű, egytől egyig kiváló
o Ortodox tradíció, de inkább modern
▪ A hősei szabad indivídumok, de saját életükben kell megtalálni a
szeretet és jóság érvényét, megváltást hordoz a tradíció
▪ Meggyőződése: Szeret és áldozat teremt igaz közösséget
• Az igazság csak lelkileg megtapasztalható
o Szerzői film legnagyobb híve, a film egyetlen személy alkotása
▪ Metaforikus önarckép
o Idő problematikája: Hogyan lehet ábrázolni az időt? „Szobrászkodás az idővel”
▪ A filmi tartalom a film időben keresendő
o Időbeliséggel felruházni a képeket: Az időt láthatóvá tenni
▪ Hosszú snittes képszervezés
 ▪ Mi a célja?
• Kontempláció, élményben való elmerülés
o Szemlélődésre hívás: Másik univerzum sejtetésére
o Reális mellett, spirituális

60-as évek újhullámai, Francia újhullám

A filmművészet egyik csúcspontja: Szerte a világban gondolkodás megreformálása

Az újhullámok

- Legelső a francia
o 59-től,
o Truffaut: 400 csapás
- Brit: New cinema
- New american cinema
- Cseh/szovák újhullám
- Magyar új film
- Cinema logo (latin amerika)
- Lefutásuk ideje eltérő
- Különböző elméleti háttérrel születtek
o poétikában eltérnek
- Hasonló
o Szakítani kívánnak a múlttal
▪ A filmről elméleti munkával is
• Elméleteket követnek
o Teoretika forrásvidékéből, az aktivizája: Filmklubb élet
▪ Rendkívüli a film iránti áhitat
▪ Caié du cinema: André Bazin
▪ Kritikusai: Godart, Truffaut,
▪ Speciális szemlélet irány

Szervező eleme a 60-as évek életmód forradalma

o Lázadó attitűd
▪ 50-es évek konzervatív mozija célkeresztben
▪ Nem tartják követendő példának de szerzői filmet vallják
▪ Renoir: Idol
• Hitchcock, Orson Welles
▪ Neorealizmusból → Modern film
• Michelangelo Antonioni, Kurosava Akira
- 50-es évek kritikáiban: szerzői filmek dicsérete: előkészítik a filmjeiket

Kultúrpolitikai / technológiai feltétel

o A francia politika 50-es végtől: Önállósul USA-tól, függés lazítása

▪ Amcsi kultúra ellen: Hazai filmipar támogatása
▪ Megágyaz az újhullámnak
 o Technológia:
▪ Egyszerűbbé teszik a forgatást, minden könnyeb lesz
• Kézikamerák
• Gyors tekercs csere, nagy haszon: guerrilla módszernél nagyon
jól jön
• Olcsó és gyors
• Nem születhetett volna meg nélküle

Filmtörténeti szerepe

- Kortárs film sem létezne ilyen formában

- Nagyon nagy szerepe van, hatása máig érezhető
- Élesvágása alapozott filmszerkesztés
o Régen jelenet határokon: Blende le Fel, Crossdisolve
o Jelenetek között is élesvágás: Olcsóbb → Újfajta esztétikát eredményez;
felgyorsítja a filmek tempóját
- Kézikamera alkalmazása
o Nagyon ritkán előtte is
o 60-as évektől hollywoodban is népszerű lett
▪ Sokat tanultak a francia újhullámokból
▪ 70-es évektől állandósultál vált
o A jelenet ez miatt frissnek hat most is
- Intertext: szöveg közti idézet, a megídézendőhöz hasonló jelenetet forgat
o 60-70-es években lendült fel, filmtörténeti tudatossága imponál
- Háttér vászon vetítés elhagyása
o Valóságosabbak lettek
o 60-as évek végétől kínos volt ilyet használni

A Francia újhullám

- Godart: Nincs olyan módszer vagy technika amit nem lehet alkalmazni
o Ugró vágások alkalmazása: folyamatos cselekmény közben, másodperc
töredék kimarad
o Konvenciók megtörése nyomán: Egymás mellet két figura: Klasszikus és
Modern
Ő viszonyokutak vizsgája: Klasszikus hős egyben van, modern darabokban

Káijé Kör ( nem tudom hogy kell írni)

- Truffaut Godart
- Személyesebb

Bal partiak csoportja

- Szajna bal partján

- Allan René
Szüzsé

- Egyetlen szálon futó cselekmény

- Kaland a fő szervező
- Gyors tempó
- Szenvedély által vezérelt ember szabadsága
- Technikákkal lelassítják, pl.: Egy perce megállítja a cselekményt
- Szabadság, Szerelem, Halál
o Szabályok felrúgása A filmkészítés szabadaddá tétele ; hősök és alkotók
szabadság vágya
o A szerelemben lehet az ember maradéktalanul szabad
o Legtöbbször bukásra jutnak, a külvilág erkölcsi rendjét vonja kétségbe
- Hajlékony rendezés
o Plen air, Vágás szabályok navigálása, célzott amatőrizmus
▪ Amatőrizmus életszerű, emberibb, közelibb
▪ Beavatatlan statiszták: erősítik a hitelességüket

Brit újhullám (11)

Újat és mást akarnak: Új filmek, Új gondolkozás

Társadalom tudatosság: Társadalmilag elkötelezett

Anglia 2. vh után:
- Nagyhatalmi tudat megkopik, elveszik
- Politikai szerepe csökken
o Sorra veszíti gyarmatait
o 60-as évek elejére elolvad a gyarmat birodalom
- Társadalmi feszültség
o Merev osztály viszonyok miatt
▪ Színházban és irodalomban → filmben 50-es 2. fele

Előzményei

30-as évek brit dokumentarizmusa

- 50-es évek freecinema, doku

o 50-es évek végén New cinema játékfilmes irányzat
▪ Erős átjárás
o Tony Richardson
▪ Vetítés sorozat-ból kapta a „free cinema” nevet, erős kritikai visszhangja
volt
o Komoly teoretikai háttér
▪ 40-50, Filmszakmai folyóiratok: Sequence, Sight and sound
▪ Lehetőseg a más gondolatok kifejtésére
▪ Lindsay Anderson
▪ Film a polgárság szócsöve: megtörje a tradíció ápolás burkát
• Illusztratív művészet elutasítása
o Társadalom kritika mai napig az angol művészfilmben
o A fikciós formák hazudnak: csak a dokumentumfilm tudja megmutatni az
igazságot
 o A rendezőnek a világra kell figyelnie, mi történik a szeme előtt
o Urbanizálódott anglia: fiatalok szokásai, és munkásosztály helyzete
- Nagy hatást gyakorol az újhullámra
o Szemléletben: Szabadok
o Dokumentáló jelleg: A lefilmezett valóság dokumentarista legyen
o New cinema alapvető jellemzője

New Cinema

- Olasz neorealizmus: témáiban, helyszínek

- Szemléletmód: Francia újhullám, Free Cinema
- Irodalmi ihletettségű: Adaptációkban gondolkoznak
o „Dühös fiatalok munkái” ( John Osborne)
- Társadalmi elkötelezettség
- Arc poetika: 30-as évek öröksége: Mindennapi élet költészetének a filmre vitele
o Hely a tetőn ( nyitány ) + Dühöngő ifjúság
▪ Helyszínek: Kocsmák, Éjszakai ipar
- Hősök:
o Fiatalok, Peremhelyzet
o Munkásszármazás
▪ Durván beszélnek, isznak, verekszenek
o LÁZADÁS, ( Hosszú Távfutó magányossága)
- Realizmus
o Helyszínek: Közép anglia
o Szűk lakás, kocsmák
o Eredeti Helyszín mindenek felett!
- Fekete fehér nyersanyag
- Természetes színészi játék
- Doku

Gyors lefutása

- Elfogynak az adaptálható művek

- Elfogy a düh
- Korszerűtlennek tűnnek
- Tony Richardson
o Top Johnes

Elveit átmenti, hű marad: Anderson

- If : Reflexió

Swing in London filmek: new cinemás ihletettség de, hiányzik a lázadás.

-
 Kelet európai Újhullámok

NYUGAT-EURÓPAI ÚJHULLÁMOK KELET-EURÓPAI ÚJHULLÁMOK

modernitás
nem historizál (szinkronidejű filmek: fő téma a
jelen)
teória forrásvidékéről indul: a filmtörténeti
hagyomány aktivizálja
filmtörténeti referenciák gyakran, irodalmiak
ritkábban (DE: New Cinema! + balpartiak a nouvelle
v.-ban)
direkt/explicit politikakritika, explicit (film)nyelv
tradicionalizmus (+modernitás)
historizál (gyakran múltidejű: egyén+történelem,
közösség+történelem)
a teoretikus háttér, a filmtörténeti hagyomány kevésbé
meghatározó
filmtörténeti referenciák ritkábban, irodalmiak
gyakrabban (irodalmi beágyazottság okai: cenzurális +
történelmi)
kódolt filmnyelv (parabola: ’olyan történet, ami másról
szól, mint amit elmond’)

- Ny kevésbé kapcsolodódnak a tradícióhoz, K fontos a tradíció

- Ny no történelem, jelen idejű , keleten történelem, múlt problémájai, múlt idejűek
- Ny Fr Br, fontos a teória hátszele, film elmélet, K nem annyira fontos a teória
- Ny filmtörténenti ref.(intertext), K inkább irodalmi ref.
o Cenzúrális: Érzekenyebb téma, ha irodalomban átment akkor filmen is
o Történelmi: Kelet eu-ban az íróknak jelentős szerepe van a nemzet
sorskérdéseiben
- Ny amikor explicit módon politizál ( direkten ), K kódolt filmnyelv, bújtatott kritika (
parabola: olyan story ami másról szól mint amit elmond ) (60-as években sok minden
belefér a cenzúra előtt: mégsem olyan nagy a diktatúra ha ilyen lehet akarják hogy
gondolják nyugaton )

Szovjet film, szovjet újhullám

- 20-as évek végén, 30-as évektől: sematikus ábrázolás, Sztálin halálától enyhül a
cenzúra, olvasás, 57-ben 92 film, Szojvet film újra felfeezése
- Személy kultusz kritikája, kis ember történe, hétkönapi hősök ( de még az igaz
kommunista ember)
- 50 2. fele: Újhumanizmus alkotók: Mihail Kalatozov: Szállnak a Darvak,
o Filmnyelvi kís.: Kézi kamera
o Pszihológiai folyamatok is
o Grigori Csukhaj: Ballada a Katonáról
▪ Deheroizálás
- 60-as években: Szovjet újhullám
o Fiatalok megszólalása
o Polgári emancipáció

Filmek profilja

- Részlegesen modern
- Igaz szovjet ember után: Különös indivídum, társ. kívül esés
- Megszabadulnak az álom reprezentálásától .
- Fő célja: Valóságos élet bemutatása.
 o Erkölcsi problémák
o Hétköznapiság
- 1967-től nehéz idők
o Bresnyev, bekeményít, kultúrpolitikai váltás
o Véget ér az újhullám

2. vh- után a film ipar kelet/ Közép eu-ban

- Szovjet termelés.: államosított

o Centralizáció, ellenőrzött párt által
o Forgató könyvtől tilos eltérni
- Film oktatás is cent.
o Jugoszlávia kivétel, nyugatias marad
▪ Politika kritika
▪ Fekete széria
- Sematikus ábrázolás 40-50 ford.
o Kísérletek szocialista filmműfajok: Történelmi kaland film, Termelési film
▪ Ütközet békében, Becsület és dicsőség
- Fontosnak tekinti a filmet
o Nevelés
o Szocialista ember eszménye
- Sematizmus eltűnte után is kísért: Hatása 80-as évekig
o Nyugati imperialisták ellehetetlenítik a termelést: Ártó erő, nyugatról érkező
elem: pl.: disszidensek
- Nehezen tudnak kijönni
o Animációba menekülnek, Játékfilmben semmit sem lehet, Pannónia stúdió
1957-től üzemel
- Keleti blokkban 50-től enyhülés
o Lengyelek csehek, magyarok (Egy pikoló világos) tudnak elszakadni
sematizmustól
- 50 derekától
o Centrum és periféria
o Nyugat Eu megismer más filmkultúrákat, különböző régiók felfedezése
▪ Kelet Eu felfedezése, Újra felfedezése
▪ Más filmkultúrák felfedezése, fesztivál darabok ( cseh és Szlovák
újhullám )

Lengyel film (50-es évek)

- Legkorábban kiszabadul a sematizmusból

o Angei Vajda, Új korszak
▪ Csatorna: Cannes siker
▪ 57-től lengyel filmiskola, most 54-ben mi nemzedékünk
• Forgatókönyv már nem szentírás
- Lengyel filmiskola irányzat
o Egzisztencialista: Kevéssé történelem
▪ Jezsi Kaharejovitcz
o Fősodorban
▪ Erőteljes történelmi
▪ Lengyel Félmúlt értelmezése, (Náci megszállás 2.vh )
 • Történelem présébe szorult egyén ( HAMU ÉS GYÉMÁNT
- Angei Vajda, és főiskola hatásai (romantikus iskola)
o Montázs isk.
o Neorealizmus
o Expressz: Kontrasztos kép
o Nagy térmélység: aranypolgár
- Jellemzők
o Hősök: 19 századi romantikus hősök de erős kritikai él
o Vajda: Kevert hang, Hangnem keverés: Megkísérlik a távolálló hangnemek
összekeverése( Róma nyílt város: Feszült jelenet után, Burleszk komédia, majd
Drámai tetőpont) ( Hamu és Gyémánt zárlata: Tragikus és komikus keveredés)
▪ Francia újhullámtól kezdve
- 60-as évek elejére kifullad
o Náci megszállás okozata sokk kihal

Cseh/ szlovák újhullám

- Olvadás a leglassabb 50 2.felében

- 62-3 demokratizálás
o Fontos szerep a mozinak a reformban
o Nő a stúdiók önállóság
o 68 tavaszára önállóak, cenzúra megszűnik
- Fiatalok: Jirosh Forman, Mencel
o Felszabadult légkör: Forgatókönyvíró → Rendező
o Kafka, groteszk
o Animáció világlátása
o Neorealizmus
o Lengyel filmiskola, Fr nuervag
- Új?
o Felismerik: kommunista rendszer a hétköznapi banális pillanataiban
megmutatott rendszerkritika
o A rendszer eljutott a tragikomikus végállapotba: Innen már nincs tovább
o Főhős: Kisember,
- Nyugat újhullám apadását a kreativitás hiánya ( elfogy a szusz)
- 67-68-ban nő az alkotók kreativitása
o De elfojtódik 69-re: Varsói szerződés, megtámadják Csehszlovákiát (
megpróbálták ember arcúvá tenni a szocializmust → lehet elveszítik a
környezők a hatalmat, Prágai tavasz/ősz
o A kedvezőtlen politika
o 68- utáni diadal menetet a politika tette tönkre
▪ Távoznak az alkotók: Ivan Passer, Milosh forman

A hollywoodi film a 60/70-es években

- Klasszikus formák kevésbé népszerűek

o De a megújulás formái nem látszanak
o Részlegesen modern filmeket próbálnak készíteni
o ( Pápai Zsolt: Hollywoodi Reneszánsz )
Átalakulás okai:

Gazdasági
o 1946: Csúcsév hollywoodban, Legtöbb néző: új aranykor?
▪ DE évről évre kevesebben 70-es évekre megáll, megsem közelíti
o Fő okai:
▪ Klasszikus stúdió korszak 8 nagy stúdió: ( Mdm paramaunt, Fox,… )
▪ Monopolizálják a mozgó kép ipart: Gyártás, forgalmazás, saját mozik
▪ 40-es évek végére: Tröszt ellenes döntések: jogosítványok feladása: pl.:
mozik feladása
▪ Megváltozott módon léteznek: rendezők, sztárok, több évre szerződés
• Csökkent gyártás ütem: Leépítik az állandó stábokat
• → Független stúdiók

Új médium
o Televízió, 2.vh utáni 5 évben: 10k--> 6mill
▪ Előtte hetente 3 alkalom, tv után hetente 1-szer
o Tud valamit amit a mozi nem tud: Élő adás, megnöveli a vonz erejét
o Megpróbálnak versenyezni:
▪ Szuperprodukciók: Tv-ben nem láthatják: Színes film, 3d, stereo hang
▪ 50-es évek közepén jól megy
▪ végére: elhasalnak a filmek
• Megváltozik a mozi közönség de nem vesznek róla tudomást
Társadalom történeti
o Gazdasági fellendülés a háború után: Hitelek, útépítések, házak
▪ KERTVÁROS
▪ ott nincsenek mozik, drága, kényelmetlen lesz a moziba járás
▪ → kertvárosi mozik ( autós mozik, gyengébb komfortfokozat inkább a
fiatalokat vonzzák )
▪ DE közép generáció számára készítenek filmeket akik inkább otthon
maradnak
▪ Moziba járók életkora lecsökken, fiataloknak eladott mozijegyek 1958-
ban 10%-al nőtt; 70-es végére 50%: 12-20év között + 30% 20-on évesek
• Nézők 20%-a célközönség
▪ Fiatalok más filmeket szeretnének de hollywood nem érzékeli
▪ Fordulat 67-ben: Bonnie and Cylde, Diploma előtt
• Hatalmas siker ráadásul kis költségvetés
Intézményi
o 50-es végén hatvan elején: Megrendült pozíciójukat megerősítik:
o Jól diverzifikált vállalatok, vezetés, tulajdonos cserélés
▪ Universe: Zen kiadással foglalkozó vállalat 62
▪ 66-ban: Paramount: autókereskedés
▪ 67 united artists, autó kölcsönzés, életbiztosítással foglalkozó cég
▪ 68-ban mgm kaszinó tulaj
▪ Warner bros. 67-9 között több tulaj, Tv seven art prod. majd
temetkezési vállalkozó
o Új tulajok kezd. szabad kezet adnak a rendezőknek,( inkompetenciájuk miatt)
 Politikai krízis
o 60-as évek második felétől, soha nem látott krízis (66-77)
o Külpolitika: vietnámi háború ( elveszíti )
o Belpolitika: külpol. vetület feszültség anyag:
▪ ellenkultúrális mozgalmak
▪ Polgárjogi mozgalmak: elnyomott rasszok
▪ 68 Martin Luther King, Moby Kennedy
▪ Watergate
• Alapmítoszok megkérdőjeleződnek .
Filmtörténeti:
o Tematikai radikalizálódás
▪ Téma közelítési technika nyersebbé vált: Hays codex
• Előírták a témát, miképpen lehet
o Szavak, Ábrázolás, meztelenség szex ábrázolása,
o Bűn: Golyó becsapódását nem lehetett megmutatni
• Forradalmi jelenségeket megkérdőjelezték, új értékel: Korhatár
rendszer ( rating system ) : nyelv, erőszak, drog, meztelenség,
szex szempontok
o Forma átalakulása
▪ 60-as évek második felétől egyeduralkodó a színes film
• Élményt amit tv nem tud
▪ 50-től fele → 60
▪ Háttérvászon vetítés ciki lesz 60-tól
▪ Kézikamera ( 47 dark passage) ( A gonosz érintése O.W )
▪ Gyorsmontázs népszerű lesz ( Richard Lester angol film beatles filmek
népszerűsége )
▪ 60-tól éles vágások jelent határok ( lásd: francia újhullám hatásai)
▪ Jelentős mértékben átalakítják
- Easy rider
o kis költség hatalmas bevétel ( eddig ismeretlen rendezőktől)
- revízionista műfajfilm
o szkepszissel fordul a klasszikus filmekhez
o Eu művészfilm beépítése a struktúrájukba
▪ Néző nem kap választ kérdésekre
▪ Hús vér szereplő
▪ Cél orientált hősökre épített ( hős találkozik egy problémával →
megoldás): új: nincs probléma, vagy ha van nem oldódik meg,
desorientált hős
• Happy end: eredendően optimista szemlélet ami
megkérdőjeleződik, minden műfajban
- Hollywoodi reneszánsz
o Klasszikus, készlet felülíródik:
▪ Modern filmes inspirációk: Antonioni, Bergman, Fellini

Mikortól kezdődik?

- 67? bonnie and clyde

o új hang, új stílus ( moderáltan művészfilm hatás )
o Cenzúra első meglépése
 - 70-es évek eleje
o Keresztapa
o Mozi fenegyerekek generációja ( coppola )
- 75
o Cápa
o Megváltoztatja a bemutatás politikáját
- Különböző vélemények élnek
o 65-80 közötti korszak
o Hollywoodi reneszánsz,
o Új-hollywood
▪ Nem tudjuk mikor kezdődik
▪ Mi a köze a reneszánszhoz
▪ 70-2000?
▪ 67- 2000
▪ Hollywoodi reneszánsz egy alkorszaka Új-hollywoodnak
• Művészfilmes kénysztetéseket elhagyja az újhollywoodi film
o 3. generációs alkotók ( 40-ben születtek)
▪ „moivie brats”- Martin scors, Francis Ford Coppola, George Lucas, Paul
Schrader, Brian DePalma, John Milius Steven Spielberg

Movie brats

- Nagyon fiatalon elkezdhették a pályát: általános vélemény

o Korán kezdik de sokan voltak ezzel így nem lényeges különbség a régi
alkotókkal szemben
- Nagyon korán elkészítik a SIKER filmüket
o Tág a horizontjuk
o Nincs számukra idegen műfaj
- Filmtörténeti hagyomány fontos számukra, aktivizálja őket:
o Ezért Erős kritika ( főleg Spielberg )
o „Más élményük nem volt az életről, csak az amit a moziban láttak”
o Nem realista szemlélet
- Film főiskolát végeztek
o klasszikus h.-ban nem voltak ilyenek
o Hívták: színházból, Tv-ből
o New york-i egyetem, Columbia,
o 70-es évektől megnő a sikerük
- Corman, Független film Pápa
o Nem foglalkozott a művészi minőséggel
o Bele tanulhattak a filmkészítésbe
o Jelentős szerepe van a felvirágzásban
▪ Sok Jelentős rendező nála kezdett
- Új stúdió tulajok: főiskolák felé
o Easy rider
o Fiatalok hozzák a megváltást
o Fenegyerek maradnak fent
▪ Trend érzékenyek: tudják milyen típusú filmekre vágyik az újtípusú
közönség
▪ Elején művészfilmes ambíciók
 ▪ ( Goerge lukas T.H.X 1138 – Művészfilm)
▪ Brian de Palma
▪ Scorsese – ki kopog az ajtómon
▪ Coppola- első emberek- keresztapa 2
o Rájönnek hogy meg kell válniuk a művészfilm készítéstől
o De inspiráció megmarad ( taxi sofőr )
▪ Személyesség
▪ Filmnyelvi eszközök
o Korábban h. által lenézett filmek beépítése
▪ Exploitation: Nem tudnak sztárokat, Díszleteket szerezni→ sokkoló
témák
• Olcsó és olcsó hatás, fillér költségvetés
• Észreveszik hogy a hatás jól kamatoztatható
• Ördögűző- zsigeri hatás, exploit-ból kölcsönöznek.
• Cápa- Fekete lagúna szörnye

- Scorsesse
o 70-es években kísérlet őt és a brat-aket ért filmtörténeti impulzusok
szintetizálására
▪ Ki kopog azt ajtómon? direkt cinema+ újhullám ( improvizált jelenetek )
▪ Boxcar Bertha- Expoilt
▪ Taxi + Dühöngő bika – Modern
▪ New york, New york klassz. előtti főhajtás
o Minden filmtörténeti inspirációjának szentel egy filmet
- Új hollywoodi film
o Elbeszélésmód
▪ Klasszikus mintákat követ
▪ rehabilitálódik: cselekmény, történet mesélés de kevésbé expliciten
o Nyelv
▪ Sokszínűbb a klasszikusnál
• Hosszú / gyors montázs
• Lassítások
• Kézikamera
o Intertext
▪ Gyakran használt utalások, idézése
▪ Pl.: Star Wars
o műfaji rangsor
▪ Sci-fi fantasy horror előre
▪ Melodráma, Western hátra
▪ Brats saját filmtípusa: Nemzedéki közérzetfilm Felnőtté válással járó
konfliktusok, Generációs filmek
• Mindenki magáról beszél
o Forgalmazás politika
▪ Marketingben is új, jelentős szerepe van
▪ Forgalmazási piacok integráció
▪ Térben is időben: Megnövelt kópia szám, Új forgalmazási piac
 • Cápa: előtte is reklámozták: bemutató országos esemény,
Kereszt apa előtte is
• 75 jún 20: usa 400 mozi canada 50, egyszere
o Előtte kevés kópia, sikeres lesz- e?
▪ Szóbeszéd reklámfaktor
▪ Nem vesz el a kópiák ára
o Egyszerre több száz mozi, általánossá vált ma több ezer
• Már nem csak a mozi bemutató hoz pénzt
o Másodlagos forgalmazási piac
▪ Video, fizetős Tv, kereskedelmi Tv, közszolgálati
Tv + merchendise
▪ Először moziban termel aztán videón majd Tv-n
▪ Mozik látogatottsága nem nő meg, picit kevesebben is járnak, de sok
piacon haszon

Posztmodern film/ kortárs tendenciák

80-as évek posztmodern film

- Hatása mindmáig érezhető

- Újraformálódó filmkultúrának egyik ága
o hollywood és újhollywood
- Posztklasszikus film
- Erős a kapcsolat a tömeg filmkult.al de nem ugyan akkora mértékben.
- 70-es években meggyengül a modern film, közben hollywood talpra áll
o Műfaji keretek újra megszilárdulnak
o Szerzői attitűd modern alkotók közelítenek a műfajhoz, storyhoz
▪ Műfajok problematizálása
▪ Midcult filmek ( szerzői közönségfilm
▪ Posztmodern film
- Elején még modernista
o Legutolsó teljesen modern Tükör 74 ( tarkovszkij)
o Legelső posztmod. Greenaway 82- eleje rajzoló szerződése
o Közte átmeneti időszak Reiner Fassbinder, Altman életművek a híd

Poszmodern jellemzői

- 50-es évektől alkalmazták építészetre, irodalomra

- 70-es években elterjedt: A posztmodern állapot
- Poszt. Állapot
o Tagadja hierarchia, abszolút ismeretek, totalizáló ideológia relevanciáját/
létezését
▪ Metanarratívák létezését, Nagy történetek tagadása
 o Metaelbeszelésék: Léteznek átfogó eszmék amik leírják a világot ( Pl.: evulució
Marxizmus )
▪ Átfogó világmagyarázatokban nem hisz
o „A posztmodernt a nagy elbeszélésekkel szembeni bizalmatlansággal
határozom meg „ - Minden levezethető innen
o Vajda Mihály: Modern: egyetlen értelmezése a világnak a tudomány, Tudomány
hamis világ magyarázat: Premodern, Posztmodern: Nincs kizárólagos világ
magyarázat, több is érvényes lehet → Pluralitás, nincs felsőbbrendű nézőpont,
Nem válik külön, tömeg, elit, és avantgárd kultúra, nincs közte szakadék,
átjárhatók
o Rendetlenség: nem kell logikai összefüggés a művek formájában, nem kell
szervesen illeszkedni a mű egészében, idő és tér nem függ össze, nem lineáris,
A műalkotást formáló szabályoknak nem kell összefüggniük
▪ Befogadó tanácstalansága : mélyebb jelentést keres, de nincs (
modernista felfogás)
o Eklektika, Stílus keverés
o Játékosság, Irónia
▪ Nem komolykodó ( modern ), ironikus, rákérdez a hagyományra,
o Nem hisz a művészet társadalmi hatékonyságában
o Felület esztétika: Azt hisszük hogy van rejtett jelentés, keressük, kutatjuk, titok
fejtés, de nincsen mélyebb jelentés
o Posztmodern a 80-as évek film kultúra egyik ága
▪ posztmodernen belül is különbségek ( EU-ban, USA-ban )

- Posztmodern film jellemzői

o új valóság értelmezése: mű nem a valóság reprezentációja, kevesebb a plen air
rendezés: A valóságot nem lehet filmen megmutatni
▪ Greenaway: The cook…. – eljátszik a színekkel, mikor játszódik?- nem
lehet tudni
• Színházi függönnyel kezdődik: csak a valóság másolata
o Társművészetek szerepe felértékelődik: zene kiemelt szerepe, greenaway,
Tarantino )
▪ Képzőművészet, Angol barokk, Francia Barokk: Új barokk, Új romantika
o Megnő a műfajok és a történet relevanciája: Műfaj keveredés, elbeszélés
konvenciói megerősödnek, ezt a logikát megbolondítják, átírják
o IRÓNIA: Ennek segítségével értelmezik a át a filmet ( Tört. + Műfaj )
o Műfaji keveredések radikalizálódak, extrém módon jelennek meg ( The nigth of
the hunter, maga korában megbukik, Új alkotók felfedezik ) 80- as évektől
jellemzőbb (Blue Velvet, Trendet indít el )
o Műfajokkal játszanak, nem csak újra játszák, el is játszanak vele
▪ Videoboom, nagy filmkészlet
▪ nehezebb eredetinek lenni
▪ Filmnek a filmtörténet is a tárgya lesz, utalgatás a filmtörténetre
o Intertextualitás: Részleges, alkalmi tisztelgés→ Ironikusak, állandóak, A film
idézetekre épül
▪ Tarantino: művészi szintre emelte az intertextet
Midcult

- klasszikus és modern
paradigma ellentétben
állnak egymással
- ezek variációi vannak jelen
az új paradigmákban
- 70-es évek második fele:
modernista rendezők
közelednek a tömeg
ízléshez, (Persona,
nagyítás,) Szerzői
közönségfilm, Középfajú
művészfim ( Utolsó tangó
párizsban) ( Szabó István,
Mephisto)
- Posztmodern gyakran
ugyanúgy midcult is
- 80-as évek elejére veszít a modernizmus a lendületéből, presztizséből
- Mindmáig jelen van a modern film

Slow cinema

- Örököse a modernizmusnak
- Tarr Béla sátántangó ( Minden nagyon hosszú + fekete fehér, akció mentes,
mindenben ellentéte a kortárs filmnek
- Jim Jarmush Paterson- Cikket elolvasni

Poszt klasszikus film

- Hollywoodi reneszánsz után 70-től klasszikus forma

- cselekmény kisiklatás eltűnik
- Nem teljesen a 40-es forma
- Kortárs mainsteam
o Blockbuster, Megapicek ( pic mint picture )
o Egyes filmek nagy bevételt generáltak
o Jellemzők
▪ Fiataloknak készülnek
▪ Globális piac
▪ legnagyobb média birodalmak gyártják
▪ Jól ismert szereplők
▪ Egyszerű cselekmény
▪ Humor, akció, visuális effeket
▪ Intertext, Bennfentesség érzet + sikerélmény, MI tudat közösség
szervezés
▪ Látvány centrikusság a történet mesélés ellen
• speciális effektus túlhasználása
• Történet mesélést zárójelezi ( Gyepálás, akciók nem építik a
cselekményt )