Biblia

I.Az európai kultúra alapja

- Az európai kultúra két alappillére: Görög-római kultúra + zsidó-keresztény kultúra

- keresztények: a Biblia tanításaira alapozzák hitüket
- Zsidók: az Ószövetség tanításaira alapoznak
- A Biblia alapjaiban határozza meg:
- A kereszténység felvétele utáni európai gondolkodásmódot
- A művelődéstörténeteket
- A művészettörténetet
- Legtágabban: Az európai kultúra létértelmezési kerete

II.Elnevezése

- Görög ’biblosz’ szóból ered, jelentése könyv, tekercs

- A biblosz többes számú, kicsinyítőképzős alakja
- A XIII. századtól használják egyes számban „a könyv” jelentésében
- Európa szempontjából a keresztény Biblia a mérvadó

III.Részei

- Azoknak a könyveknek a gyűjteménye:

- Amelyeket a zsidó és a keresztény hagyomány isteni eredetűnek ismer el, a hit és
erkölcs alapnormáinak tart
- A zsidók szent könyvei: a zsidó vallás keretein belül jöttek létre, időszámitásunk előtti
évszázadokban
- A keresztény iratok az időszámításunk utáni századokban keletkeznek
- Két részből áll:
- Zsidó Biblia -> Ószövetség (Ótestamentum)
- Keresztény gyűjteménye -> Újszövetség (Újtestamentum)
- Az Újszövetséget csak a keresztények tekintik szent könyvnek
- A Biblia a világ teremtésével kezdődik és a végítélettel zárul (apokalipszis)
- Áttekinti: az emberiség őstörténetét, a zsidó nép történetét, a kereszténység
kialakulását
 - Elbeszélései: egyetemességet fejeznek ki
- Egy-egy esemény mindig a történő dolgok példája
- Tehát: szerkezete metaforikus ó. kifejezésmódja retorikus
- Önmagát magyarázza
- Kánon jelentése: mérték szerint való dolog
- Klasszikus-hellenisztikus jelentése: a szabály, a norma, a más dolgok számára
mértékül szolgáló tökéletesség
- Ma: az egységes szempontok, elvek szerint kiválasztott művek gyűjteménye
- Kanonizáció: Az a folyamat, mely során a szövegeket kiválogatják, véglegesítik és
megszerkesztik. Bizonyos szövegek kimaradtak a Bibliából.
- Apokrif: Ókorban a zsidó vagy a keresztény vallás szolgálatában keletkezett iratok
melyek nem kerültek be a Bibliába.

IV. Az Ószövetség

- Helyileg: Palesztina
- Korábbi neve: Kánaán
- Egyiptom hanyatlását követően vándoroltak be ide a zsidó törzsek
- A szövetségre lépő 12 törzs két csoport egybeolvadásából jött létre
- Az Ótestamentum Ábrahám és Mózes történetét egységbe fogva
- Megőrizte a két hagyományt (keletit és nyugatit)
- Keletről – Kr.e. XV-XIV. század – Ábrahámhoz
- Egyiptom felől – Kr.e. XIII. sz. – Mózeshez

V. Teremtés

- 1. nap: világosságot nappalnak és a sötétséget estének nevezte el

- 2. nap: megalkotta a válaszfalakat a vizek között (alsó és felső)
- 3. nap: szárazföld és a növényzet
- 4. nap: égitestek megteremtése
- 5. nap: vízi és égi állatok
- 6. nap: megalkotta az embert és a szárazföldi élőlényeket
- 7. nap: megszentelte a Földet
 Ószövetségi példázatok
I.Ábrahám és Izsák

- Az elbeszélés összefügg Ábrahám sorsútjával

- Ő lesz Izrael népének hőse
- A történet:
- Szerkezete egyszerű, egyetlen cselekményszállal
- Nyelvi megformálása szűkszavú
- Meghatározó jellemzője a hiány
- Nem tudjuk:
- Mi indokolja Ábrahám próbatételét
- Mikor, hol szólította meg őt Isten
- Mire gondolt az úton
- Nem jellemzi:
- A szereplőket
- A tájat

II.Ábrahám hite

- Ábrahám nem kérdi a parancs értelmét

- Ábrahám hite szerint cselekszik, hitének legfőbb ereje a bizalom
- Izsák bízik az apjában
- Ábrahám tudja, hogy Isten kiválasztotta őt
- Isten megígérte és megadta neki Izsákot -> ez a bizalmának az alapja
- Hisz a parancs célszerű voltában
- Isten épp Ábrahám feltétel nélküli hitéről akar meggyőződni, hogy legfőbb értéke a
hitből fakadó engedelmesség
- Nem az áldozat a fontos, hanem a hűségről tett tanúbizonyság
- Példázat:
- Rövid tanító célzatú elbeszélés, amely valamely vallási, erkölcsi tétel bizonyítását
szolgálja
- Egy történet vagy egy beszéd kereteibe foglal egy-egy követendő vagy elvetendő
erkölcsi mintát, tanulságot
 - Szöveggyűjtemény 151-156
- Többnyire zárt, egységes szerkezetű szöveg
- Jelképes kifejezésmódja rendszerint több értelmezési lehetőségnek is teret enged
- Többértelmű példázat:
- Zsidók: Ábrahám mindenek fölé emelt hitével érdemes arra, hogy Isten választott
népének atyja legyen
- Másrészt: példa olyan helyzetekre, amikor a hitért mindent oda kell adni
- Izsák megkötözése a hitért vállait vértanúság előképe
- Másfelől: a szabadítás példája
- Isten szabadító gesztusa nyomán Ábrahám és Izsák is megerősödött hitében

HF:

Hétfő: Ez a valaki vagy éppen valami kezd teljesen az agyamra menni… nagyon irritál a
társasága, pedig még csak egy nap telt el…

Kedd: A második nap már kevésbé zavart, hogy itt van. Nem tudom mi a célja, de szeretne
közel kerülni hozzám…

Szerda: Itt az élet nagyon szép és jó, még csak 3 napja vagyok itt, de úgy gondoltam ideje
lenne építeni valami átmeneti szállást. Sok kinézet eszemben jutott, de ő, szólítsuk csak
Izének, mindegyiket felülbírálta és kritizálta…

Csütörtök: Elkészült a viskó, amit csak magamnak akartam, de ez az Izé is beköltözött és

kitúrt az ágyamból… Ezzel nagyon feldühített, de nem akarom kitoloncolni, nehogy valami
baja essen, hiszen ő az egyetlen hozzám hasonló

Péntek: Kezdett elegem lenni azokból a bogyókból és gazokból, amit Izé hozott, úgyhogy
felkerekedtem és Isten jóváhagyása után vadászni indultam. Több kisebb állatot elejtettem és
ez boldogsággal töltött el… Este Izé és én egy jót lakmároztunk (habár nem nagyon akartam
vele megosztani az ételt)

Szombat: Eddig minden flottul megy… nem történt semmi, azon kívül, hogy Izé elvágta az
ujját egy éles kővel, és úgy nyivákolt, mint aki a sötétben belerúgott valamibe a kislábujjával.

Vasárnap: Egy hét telt el és eddig boldogan élünk (az Izé állítása szerint), és kezdjük
felfedezni ezt a gyönyörű új világot…
 - 7 főbűn: kevélység (gőgös), fösvény (zsugori), bujaság (paráználkodás), irigység,
torkosság (mértéktelenség), harag, jóra való restség
- Káin és Ábel: Káin megöli Ábelt

Zsoltár

- A Biblia leghosszabb irata a zsoltárok könyve, amely 150 zsoltárt tartalmaz

- Az öt részre tagolás Mózes könyveire emlékeztet
- Zsoltár: görög pszalmosz (’zsoltár, hárfás ének’), latin psalmus
- A zsoltár lírai műfaj, héber liturgikus ének
- Patetikus hangnemű, változatos tartalmú, mindig egy közösség nevében szól Istenhez
- Az Ószövetség zsoltárjai: az ódához és a himnuszhoz hasonlítanak
- A legtöbb zsoltár Dávid királynak tulajdonítják
- Témájuk szerint lehet:
o dicsőítő zsoltárok
o erkölcsi és vallási tanítást tartalmazó zsoltárok
o bűnbánati zsoltárok
o átokzsoltárok
o zarándokénekek
- A zsoltárok a héber költészet remekei
- Sajátosságuk a GONDOLATRITMUS: a gondolatok ismétlődése, párhuzama
(parallelizmus)
- Figura etymologica (tőismétlés)
- Képes beszéd: metaforikus nyelv
- Reneszánsz kor: különféle zsoltárfeldolgozások: például Balassi Bálint zsoltárköltései
és Szenczi Molnár Albert zsoltárfordításai (korábban: Károli Gáspár bibliafordítása)
- A reformáció: gyülekezetei éneklés elterjedése>zsoltárgyűjtemények, zsoltárkönyvek
(psaltériumok)
- A zsoltár képei, kifejezései, metaforái bekerültek mindennapi nyelvünkbe
- A 23. zsoltárt bizaloménekként is értemezzük
- Két kép:
 o az első képben Isten a jó pásztor
o a második az oltalmat nyújtó vendéglátó
- Az idillikus képek mögött a valóság: a nyájat fenyegető veszély és az ellenség
- Szerkezete:
- a metaforák alapján két rész:
- a) pásztor-nyáj, b) vendéglátó-vandég
- az igealakok alapján három rész:
- a) E/3.: a közösséghez szól a lírai és Istenről (hitvallás)
- b) E/2.: Istenhez szól (magasztalás)
- c) E/3
- A parafrázis -> valamilyen mű felidézése, újra fogalmazása
- cél: az eredeti nehéz alapszöveg leegyszerűsítése
- a XX. században: felidézik a korábbi hagyományt, és aktualizálják is azt

Bűnök és büntetések

- azt hivatottak nekünk megmutatni, hogy a bűn folytatódik a generációkban, az

emberiség szaporodásával egyre növekszik
- az ember hiába tudja a jót és rosszat, sokszor képtelen helyesen dönteni

Újszövetség

I, Az evangéliumok

- Az Újszövetség élén a Jézus életét, tetteit és tanításait megörökítő írásművek, a Máté,

Márk, Lukács és János neve alatt fennmaradt evangéliumok állnak
- Ezek a kereszténység első századában, még élőszóban őrződő Jézushagyomány több
nemzedék által összegyűjtött, leírt és megszerkesztett szent irat
- Evangélium: a görög euangelion szóból származik
- Jelentése: örömhír, jó hír és annak örömteli mondása
- Kezdeti értelmezése: Jézus hirdeti tanítványinak és népének a közelgő megváltást,
Isten országának elérkezésért
- Tehát: a kereszténység a kifejezést Krisztus eljövetelének, a megváltás megtörténtének
örömhíreként értelmezi
 - Máté, Márk és Lukács evangéliuma szinoptikus, azaz egybetekintő
- Tartalmukban, szerkezetükben, szemléletükben, tagolásukban sok azonosság és
hasonlóság fedezhető fel
- János eltérése: Krisztus isteniségére helyezi a hangsúlyt
- Az evangélium nem hiteles korrajzok és Jézus-életrajzok
- Hanem: Jézus életesemény köré csoportosított szövegek gyűjteménye:
o tanúságtételek
o prédikációk
o hitvallások
o példázatok
o tanítások

II.Máté evangéliuma

- Elsősorban Jézus Messiás voltába, Istenfiúságába, megváltói halálába és feltámadása

vetett hit megvallása, tanítása
- A megváltás az emberi világba költöző bűntől való szabadulás
- Egy új, szabad életben való járás ígérete Jézus életáldozata által
- Messiás: jelentése felkent
- A szent olajjal felkent, tisztségükbe iktatott papok, királyok, próféták
- Újszövetség: Messiás = Jézus
- Halálában: és feltámadásába utáni második eljövetelében látják az:
o Egyetemes feltámadást és az utolsó ítélet ígéretét, amikor is, a
o Hitetlenek elkárhoznak, az igazak pedig Isten országába jutnak
- középpont: Elbeszélői keretbe foglalva Jézus tantásai
- Különböző elbeszélői hagyományokat dolgoz egybe (krónikás, elbeszélés, epizódok,
jövendölések, ószövetségi utalások)
- Szerkesztése: a találkozások, példabeszédek, csodatételek leíró részeivel együtt rövid
elbeszélések

Apostolok cselekdetei:

- Lukács írta
- Pünkösdről ír
- korai egyháztörténetek
Apostolok levelei:

- 21 apostoli levél
- buzdító jellegű, több apostoltól
- Pál apostol szerezte
Jelenések könyve:
- János írta
- ebben van az apokalipszis
o utána jön el Isten országa
- Bárány:
o Jézus a bárány
o ő tudja feltörni a pecsétet
o lovasok  világ rosszai  háború, éhínség, ragály, halál

Az apokalipszis lovasai:

- fehér ló  ragály
- fekete  éhínség
- vörös  háború
- fakó  halál

Középkor

I, Középkor

- nyugat-római birodalom bukásától Amerika felfedezéséig

- Irodalomból: Krisztus utáni 4. századtól a reneszánszig
- Nagy Konstantin császár  megkeresztelkedik
- Nagy Teodózius  kötelező keresztény vallás
- szerzetesrendek
- első szerzetesrend: Szent Benedek  Monte Casillo  bencés rend
- szegénység, szüzesség, engedelmesség
- Assisi Szent Ferenc  Ferences rend  kolduló rend
- kódexek másolása, sör, gyógyítás, iskolákat tartanak fent
- Pálos rend  Özséb

II, Világi kultúra

- főúri udvarokban
- lovagi kultúra
- egyetemek  Bologna, Sorgonne
 o négy kar  a hét szabad művészet (alap)
o elvégzés után: jog, orvoslás, teológia (speciális)

III, Sötét középkor

- reneszánszban jelenik meg

- „folytatják a kultúrát”
- világi költészet, újjászületés
- gótikus és román építészet

műfaj egyházi irodalom világi irodalom

epika példázat, legenda, lovageposz, geszták,
prédikáció, vallomás intelmek,
líra himnusz, haláltánc trubadúrlíra, vágáns
költészet, minnesang
dráma misztérium játék vásári komédiák

Az egyházi irodalom a középkorban

I, Szent Ágoston

- milánói szerzetes
- megírja a Vallomások-at
- „Vedd, olvasd!”
- elmélkedik bibliai szövegekről
- Istenhez beszél
- műfaja: vallomás
- 3 rész:
o bűnös életútja a megtérésig
o belső vígódások
o megmagyarázza a teremtés könyvét

II, Himnuszköltészet

- Assisi Szent Ferenc

 o gazdag volt, de lemondott vagyonáról és koldulni kezdett
o megalapítja a ferences rendet
o híres mű: Naphimnusz (1250 körül)
 a teremtés folyamatának a dicsőségéről szól

III, Planctus és a legenda

- Planctus:
o középkori siratóének és gyászdal
o Szűz Mária  a fájdalmait énekli meg
o Jaccopone da Todi  Stabat Mater
 Mária áll a kereszt előtt
 Mária nézőpontjába helyezkedik a beszélő
 5. versszak  váltás
 imára vált
 10 versszak
 ütemhangsúlyos
 sok alakzat:
 szótőismétlés (figuraetimológia)
 alliteráció
 azt jelenti: fejlődik a himnuszköltészet
- Legenda:
o szentek életének vagy csodás tetteinek prózai vagy verses elbeszélése
o attribútumok

IV, Lovagi epika

- a királyi udvarokhoz köthető

- leírt történetek  Geszták
- Gesta Hungarorum  Anonymus
o a középkori kultúrában a magyar nép eredete, hőstettek gyűjteménye
o 13. század
o nem a művészt, hanem Istent illeti a dicsőség
- Képes krónika  14. század
- egy eszményt testesítenek meg
 - lovagregény és a lovageposz
- a leghíresebb:
o Fr: Roland-ének
o Ger: Libelung-ének
- Trisztán és Izolda
- Arthúr király  Excalibur-t kihúzni a kőből  Anglia igaz királya

V. Lovagi líra

- Walther von der Vogelweide

- szerelem áll a középpontban
- Dél-Franciaországban használt provanszál nyelven verselő lovagi költőket
TRUBADÚR-oknak hívjuk, németül Minnesänger-eknek nevezzük
- trubadúr: beteljesületlen dologról szól
- németek: mindig beteljesült dolgokról
- WvdV: A hársfaágak csendes árnyán
o egy keret: madár
- Mo: egy darab trubadúr  Balassi Bálint
- Fin amor  tiszta szerelem
o Franciáknál a lovag mindig alárendeli magát

VI, Vágánsköltészet

- 12-13. század
- középkori vándordiákok világi költészete
- egyetemről kidobott diákok, kiugrott szerzetesek, bukott lovagok
- latin nyelven
- lázadóbb témában
- elutasítják a merev és kötött szabályokat, a feudális iskola és egyházi előírásokat és
elvetik a műveletlenséget
- téma: a világi életörömök hirdetése
o szerelem
o fiatalság
- szerkezet: rímes, refrénes, himnuszok dallamára / ritmusára íródott
- Carmina Burana:
o több mint 200 vágánsköltészet
- Francois Villon:
o vágánsköltő
o öntörvényű
o szubjektív líra első képviselője
o haláltánc  megszemélyesítik a halált, a halál mindenkit elvisz
o halál:
 csontvázként ábrázolják egy kaszával
- Villon főműve:
o Nagy Testamentum
o számot vet életéről
o felépítése:
 173 db nyolcsoros strófából áll (8 szótag, 8 sor)
 15 ballada, 1 tanosz, sírfelirat, tanítás
 oktáva rímképlete: A,B,A,B,B,C,B,C