Irodalom

Kötelező:
• Szász Gábor - Tőkei László (szerk.) (1997): Meteorológia:
mezőgazdáknak, kertészeknek, erdészeknek. Mezőgazda Kiadó, 722 p.
• Péczely György (1979): Éghajlattan. Budapesti Tankönyvkiadó
(egyetemi tankönyv), 336 p.
Ajánlott:
• Anda Angéla – Kocsis Tímea (szerk.) (2010): Agrometeorológiai és
klimatológiai alapismeretek. Mezőgazda Kiadó 384 p.

1
 Tudományág
• Meteorológia: görög eredetű szó, Arisztotelésztől származik,
meteo=ég és föld közötti, logosz=tudomány
• Meteorológia: A Földet körülvevő levegőburokban (ATMOSZFÉRA)
lejátszódó fizikai jelenségek elemzésével, tér- és időbeli lefolyásának
feltárásával, előrejelzésével, a földfelszínnel és a bioszférával fennálló
kölcsönhatásaival foglalkozó tudományág.
• Éghajlattan (klimatológia) (klinein=hajlani): A meteorológia része, a
légkörben lejátszódó fizikai jelenségek statisztikai jellemzésével
foglalkozik. (észlelési és mérési adatok révén)
• Agrometeorológia: Határtudomány. Feladata az időjárás
törvényszerűségeinek alkalmazása a mezőgazdaság területén. Cél a
termelés eredményességének szabályozása, fokozása. = alkalmazott
tudományág
 Természettudományok
Matematika

Biológia Kémia Fizika Földtudományok

Geológia Geofizika Geokémia Hidrológia Földrajz

Meteorológia

Meteorológia Klimatológia Operatív meteorológia

 METEOROLÓGIA
(tágabb értelemben)
a légkör tudománya

METEOROLÓGIA KLIMATOLÓGIA
(szűkebb értelemben) a Földi éghajlatok leírása,
a légköri folyamatok elemzése, speciális
fizikai okainak feltárása éghajlatok

Elméleti Alkalmazott Elméleti Alkalmazott

• Általános • Szinoptikus • Fizikai klimatológia • Regionális
meteorológia meteorológia • Leíró klimatológia klimatológia
• Dinamikus • Biometeorológia • Regionális klimatológia • Mikroklimatológia
meteorológia • Orvosi meteorológia • Statisztikus klimatológia • Bioklimatológia
• Mikrometeorológia • Agrometeorológia • Városklimatológia
• Levegőkémia • Hidrometeorológia • Diffúzióklimatológia
• Levegőfizika • Közlekedési • Paleoklimatológia
• Statisztikus meteorológia
meteorológia

OPERATIV METEOROLÓGIA
• Meteorológiai műszerek
• Meteorológiai megfigyelések
• Meteorológiai előrejelzések
 Agrometeorológia
• Agrometeorológia: a mezőgazdaság időjárásra érzékeny
folyamataival, azok időjárás vonatkozásaival foglalkozik. Kiterjed a
mesterséges környezetmódosításra (öntözés, fagyvédelem,
talajművelés) és az ember által kialakított belső terek meteorológiai
elemzésére (istállók, üvegházak, gazdasági épületek, terményszállítás
meteorológiai feltételei)
• Mikro-, mezo-, makroklimatológia
1. Az éghajlat, mint természeti adottság: nekünk kell hozzá
alkalmazkodni, meghatározza a termelés lehetőségét (mit, mikor,
hol?), meg kell ismerni a hatásmechanizmust, hogyan hat az éghajlat a
növények életére
 Agrometeorológia
2. Éghajlat, mint hatótényező: a légkör a növénytermesztés erőforrása
(energia, napsugárzás), ezen hatótényezők állandó változásban
vannak, így termésingadozást okoznak.
3. Éghajlat, mint kockázati tényező: fagy, szárazság, vihar stb.
 Alapfogalmak
• Idő: a légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott
helyen, adott időpillanatban a környezettel és egymással is
kölcsönhatásban álló rendszere.

• Időjárás: a légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott

helyen rövidebb időszak (néhány óra, néhány nap) során a
környezettel és egymással is kölcsönhatásban álló rendszere.

• Éghajlat: a légkör fizikai tulajdonságainak és folyamatainak egy adott

helyen hosszabb időszak (néhány évtized) során a környezettel és
egymással is kölcsönhatásban álló rendszere.
 A légkör jelenlegi összetétele a földtörténet során
fokozatosan alakult ki, a földi szférákban lezajló fizikai,
kémiai és biológiai folyamatok eredményeként.
 A légkör kialakulása
Az elsődleges légkör
4,6 milliárd éve a Föld kialakulásakor a
kozmikus porhoz kötött illó anyagok
alakították ki
Anyaga főleg H és He volt
Oxigént még nem tartalmazott, így redukáló
jellegű volt.
A gravitáció azonban nem volt elegendő, hogy
a forró gázokat megtartsa, így lassan
eltávozott a világűrbe.
Ezt követően átmeneti ideig nem volt légköre a
Földnek
 A légkör kialakulása
A másodlagos légkör:
 Meteoritzáporok és vulkáni tevékenységek miatt jött létre. Főleg
vízgőz (85%) és CO2 (10-15%) emellett CH4, NH3, H2, CO, N2.
 A gázok és a vulkáni por hatására csökkent a beérkező napsugárzás,
így lehűlt a földfelszín  100 °C alatt a vízgőz cseppfolyóssá vált,
megkezdődött az óceánvíz felgyülemlése.
 A légkör kialakulása
 4 mrd éve körülbelül 90% N2, 10% CO2, kevéske O2
 Jelenleg: 78% N2, 21% O2 és 0,03% CO2
 Miért?
 A forró felszín miatt a N2 egy része elillant
 3-3,5 milliárd éve megindul az O2 felhalmozódása
 A felszín hűlésével párhuzamosan a CO2 egy része a kialakuló
óceánokba oldódik, üledékes kőzeteket alkotva
 Az élővilág sok CO2-t használ fel életfolyamataihoz
 Légkör összetétele - tartózkodási idő alapján
• Számos gáz keverékéből áll, ezenkívül tartalmaz cseppfolyós és szilárd
anyagokat is diszperz (szétszórt) állapotban.
• Állandó gázok: azok a légköri gázok, melyek mennyisége hosszú időn át
változatlannak tekinthető.
O2, N2, nemesgázok (He, Ne, Ar, Kr, Xe)
• Változó gázok: azok a légköri gázok, melyek mennyisége rövidebb időn
belül (néhány év, évtized) észrevehetően változik, koncentrációjuk térben is
különböző.
CO2, CH4, H2, N2O, O3
• Erősen változó gázok: azok a légköri gázok, melyek mennyisége rövid időn
belül (néhány nap vagy hét) és kis területen belül is változik.
vízgőz, CO, NO2, NH3, SO2, H2S
 Légkör összetétele-relatív mennyiség alapján
• Fő összetevők:
N2 : 78,084 ~ 78%
O2 : 20,946 ~ 21%
CO2 : 0,03 %
Ar : 0,934 %
Összesen 99,996 levegőtérfogat %
• Nyomgázok – kis koncentrációban
• Aeroszol részecskék: diszperz állapotú szilárd és cseppfolyós
anyagok, méretük: tized μm – néhányszor tíz μm
sókristály, kvarckristály, savak, gőzök oldatai, pollenek, por
 A nitrogén
• Légkör fő komponense, növények számára legfontosabb tápanyag
• Kevéssé reakcióképes (=inert anyag), az élővilág szükséges a
nitrogén-ciklus fenntartásához.
• Nitrogén eloszlása a Földön:
Légkörben 99,4 % - az elemi nitrogén gáz halmazállapotú
Hidroszférában 0,5% - a vízben rosszul oldódik
Litoszférában 0,05% - alapvetően nem ásványképző elem
Bioszférában 0,005%
 A nitrogén
Fő forrása:
 Pre-biotikus időszak: az NH3 része a redukáló légkörnek. UV
sugárzás hatására bomlik, belőle N2 szabadul fel
 Biotikus időszak:
 Anaerob szervezetek nitrátból denitrifikációval jutnak energiához,
ennek során N2 szabadul fel
 NO3-  NO2- N2O N2
 Az N2 illékony, gyorsan a légkörbe jut
 A nitrogén kevéssé reakcióképes, az eltelt 3,5 milliárd év alatt
denitrifikációval felszabadított N2 jóval nagyobb, mint az
átalakító folyamatok N2 igénye, így hosszú időtartam alatt is
változatlan a nitrogén légköri mennyisége
 Az oxigén
Erősen reakcióképes
A világegyetem harmadik leggyakoribb eleme a H és a He után
Három formában fordul elő:
• Naszcens oxigén (O-): ózon bomlásakor keletkezik, nagyon
reakcióképes, csak nagyon rövid ideig létezik önállóan
• Kétatomos oxigénmolekula (O2): légzéshez, égési folyamatokhoz
szükséges
• Ózon (O3): nagyon reaktív, felszínhez közel szennyezőanyagnak
minősül
 Az oxigén megjelenése
Az oxigéntartalom alapján a mai légkör kialakulása 4 fő szakaszra
bontható:
1. Fotodisszociációs oxigénképződés
Az erős UV sugárzás bontja a vízmolekulákat: 2 H2O + UV  2 H2 + O2
A H2 távozik a világűrbe, az oxigénből ózon (O3) képződik, mely kb. 11
km-es magasságban rétegződik.
A mai oxigénszintnek (PAL = Present Atmospheric Level) csupán 0,1%-
a képződhetett így. A rendszer ugyanis önszabályozó: a képződő
kevéske ózon leárnyékolja az UV sugárzást, így a fotodisszociáció
leáll.
A 0,001-es oxigénszintet UREY-SZINTnek, a leárnyékolást pedig Urey-
hatásnak nevezzük.
 Az oxigén megjelenése
2. Fotoszintézis (6 CO2 + 6 H2O + fény  C6H12O6 + 6 O2)
3-3,5 mrd éve leállt a fotodisszociáció és megindult a fotoszintézis. Az
O2 mennyisége nő, a CO2 pedig csökken. A kezdetleges élőlények
egyszerű, baktériumszerű organizmusok voltak. A vízben a felső 10 m
lakhatatlan volt az erős sugárzás miatt.
3. ~2 mrd éve az O2 elérte a PASTEUR-SZINTet (1% PAL). Az
élőlények a kémiai fermentációról áttérnek a légzésre. Már csak a felső
30 cm-es vízréteg lakhatatlan.
4. ~600-700 mó éve az O2 mennyisége eléri a SZÁRAZFÖLDI-
SZINTet (10% PAL), vagyis olyan mennyiségű ózon képződött, hogy
már a szárazföldön sem halálos a sugárzás.
 Pre-biotikus időszak: élet nélküli időszak, reduktív légkör, majd
fotodisszociációs oxigéntermelés
 Biotikus időszak: megjelenik az élet (~3,5 milliárd éve)
 Anaerob szervezetek: oxigént nem igényelnek, kémiai fermentációt
végeznek
 Fotoszintetizálók: oxigént termelnek (~3,5-3 milliárd éve)
 Aerob szervezetek: oxigént használnak fel (~2 milliárd éve)
● Ózon: az O három atomos ózonná alakul, ami védelmet nyújt
a halálos erősségű sugárzás ellen
 Eredmény: lehetséges a szárazföldi élet
 A légkör kiterjedése
• Alsó határa: jégfelszín, vízfelszín (talajfelszín nem!)
• Felső határa (elméleti úton!!): ahol a Földre ható centrifugális és
nehézségi erő egyensúlyban van. Ez ~36.000 km magasságban
tapasztalható. Eddig a magasságig a gázburok együtt forog a Földdel.
Tapasztalati úton: Jelenségek utalnak a légkör kiterjedésére
Pl.: meteoritok felvillanása (100-500 km), sarki fény (60-400 km),
rádióhullámok visszaverődése (60-300 km)
• A levegő sűrűsége a magassággal csökken, éles határ nélkül megy át a
bolygóközi térbe.
• Kiterjedése változó, pl. napsugárzás miatt a nappali oldalon belapul,
árnyékos oldalon csóvaszerűen megnyúlik.
www.ucar.edu
 Légkör tömege
• Földfelszíni légnyomásmérések alapján kiszámolható: 5,275*1015 t
(Föld tömege 6x1021 t)
• A gravitáció miatt tömegének 95%-a az alsó 20 km-es rétegben
található, tömegének 50%-a pedig 5 km alatt.
• Homogén légkör esetén mindössze 8 km vastag lenne (ha a levegő
sűrűsége nem változna a magassággal).
 Légkör szerkezete – összetétel alapján
• Homoszféra: ~80-90 km – a levegő kémiai összetétele és átlagos
molekulatömege állandó.
• Heteroszféra: az összetétel a magasság függvénye
800-1000 km: főként atomos oxigén
1500 km: hélium
1500 km felett: atomos hidrogén
Meteorológiai vizsgálatoknál elegendő a homoszférát tanulmányozni,
mivel az össztömeg elenyésző hányada jut a heteroszférára.
 Légkör szerkezete – termikus tulajdonságok alapján
• Troposzféra
• Sztratoszféra
• Mezoszféra
• Termoszféra
+ Exoszféra
+1 (Magnetoszféra)
 Troposzféra
● 0 km – 10-16 km
● Hőmérséklet csökken: 0,65°C / 100 m  +15°C-ról -56°C-ra
● Főként nitrogén és oxigén, a vízgőz túlnyomó része
● Időjárási jelenségek zöme
● Áramlási cellákra oszlik, melyek a légkörzésért és az uralkodó
szelekért felelősek
 Planetáris határréteg 0 km – 1-1,5 km
~súrlódási réteg, izotermia, inverzió
 Középső réteg 2-6 km
csapadékképződés, légtömegek energiaszállítása
 Tropopauza (~ -40°C)
tartós izotermia, futóáramlások (Jet stream, 30.-40. szélességi kör)
Összefüggés a földrajzi szélesség és a troposzféra vertikális
kiterjedése között
 Sztratoszféra
● ~10 km – 50 km
● Alsó részében nincs hőáramlás és turbulencia – dinamikusan
stabil
● Felső részében emelkedik a hőmérséklet az ózon miatt
● Ózon: 20-30 km-es magasságban képződik, az rtg és az UV
tartományban energiát nyel el  50 km-es magasságban a
hőmérséklet megközelíti a felszínit
 Mezoszféra
● 50 km – 80 km
● Hőmérséklet-csökkenés  felső határa (mezopauza) a légkör
leghidegebb része ~ -120°C
● Itt égnek el a meteorok
● A függőleges légmozgás miatt itt is van felhőképződés:
● éjszaka világító felhők
- 50. - 65. szélességi kör
- nyár

33
 Termoszféra
● 80-800 km (de felső határa ingadozó)
● Ritka anyagsűrűség, ionok  ionoszféra
● Hőmérséklet-emelkedés a napsugárzás elnyelése miatt  akár 2000°C
● Atomos oxigén és nitrogén
● Ionok: távközlés, sarki fény
aurora borealis/australis
70. Szélességi kör
~ 100 km magasan
O2 vörös, zöld fény
N2 kékes fény
 Exoszféra
● Hőmérséklete napszakfüggő
● Alsó részében a hélium, felső részében a hidrogén az uralkodó,
de előfordul benne atomos oxigén és nitrogén is
● Elektromágneses jelenségeket mutat
● Innen már távoznak atomok a világűrbe
 Magnetoszféra
● A Föld körüli plazma és a Napból áramló plazma (napszél)
kölcsönhatásából alakul ki.
● A Föld mágneses ereje még 60.000 km magasságban is képes
elektromosan töltött részecskéket fogva tartani.

bowshooter.blogspot.com
37
 Az ózon
 3 oxigénatomból álló molekula
 Gáz halmazállapotú, szúrós szagú és mérgező, de szaga
koncentrációfüggő
 Erős oxidálószer, az élő sejteket, szöveteket roncsolja, ezért sokkal
hatékonyabb fertőtlenítőszer, mint a klór
 Instabil, könnyen bomlik O2-re és naszcens oxigénre
 Kiszűri a 0,4 µm-nél rövidebb hullámhosszú sugarakat: UV-C teljesen,
UV-B nagy része, UV-A kis része
 Az ózon
 Felszínközelben mérgező, légúti megbetegedéseket okoz – szmog
 Felszínközelben UV-A hatására képződik nitrogén-oxidokból
 Nagyobb mennyiségben 10-50 km magasságban, legnagyobb
koncentrációval 22-25 km magasságban található.
 Az ózon képződése
• A kétatomos oxigén molekula elnyeli a rövid hullámhosszú sugarakat,
az energia hatására szétesik, majd a szabad oxigénatom oxigén
molekulához csatlakozik. Sztratoszféra, 20-30 km
• Instabil, UV hatására bomlik
Keletkezése:
O2 + energia → O- + O-
O2 + O- → O3
Bomlása:
O3 + energia → O2 + O-
O3 + O- → 2 O2

Folyamatos keletkezése és bomlása az UV szűrés

 Az ózon mennyisége
• Nem egybefüggő pajzs, hiszen a légkör gázok keveréke
• Az ózonréteg azt jelenti, hogy az adott magasságban gyakoribbak az
ózonmolekulák, mint máshol
• Mennyisége térben és időben is változik
• Mennyiségének kifejezése: Dobson egység (Dobson unit: DU).
= Ha egy adott terület felett lévő összes ózont összesűrítenék 0°C-on,
1 atmoszféra nyomáson. Ekkor vastagsága kb. 3 mm lenne (=300 DU)
• 1 DU = 0,01 mm tiszta ózonréteg a földfelszínen
• Általában az ózonréteg vastagsága 200-300 DU
 Ózonlyuk
● Ahol az ózonkoncentráció 220 DU alá esik
● Atomos klór, fluor, bróm – CFC-k, azaz halogénezett szénhidrogének
(dezodorok hajtógáza, oldószerek, habképzők, klímaberendezés,
hűtőgép…stb.) 1 klóratom kb. 100.000 ózonmolekulát tud bontani
● 1970-es évek Antarktisz - első ózonkoncentráció csökkenés
● Később már az Északi-sark felett is
 Ózonlyuk
● Antarktisz felett eddig mért legkisebb vastagsága: 94 DU, 1999.09.29.
● Legnagyobb kiterjedése: 29,6 mó km2, 2006.09.24.
● http://ozonewatch.gsfc.nasa.gov/

2006.09.24. 2012.08.03. 2014. 08. 29.

 Az ózonréteg védelme
● 1980-as évek: tárgyalások az ózoncsökkentő anyagok
koncentrációjának csökkentéséről
● 1985: Bécsi Egyezmény az ózonréteg védelméről
● 1987: Montreali Jegyzőkönyv a káros anyagok kibocsátásának
csökkentése (180 ország)
● 1997: ózoncsökkentő gázok teljes kivonása
 főbb anyagok kibocsátása 80%-kal csökkent, de illegális
felhasználás és kereskedelem még mindig van