5.

A - Földrajz

- A légkör ( atmoszféra) felépítése:

- Biztosítja a légzéshez szükséges oxigént, véd a káros sugárzásoktól.

Felépítése:

• Alsó légkör:

TROPOPSZFÉRA:
- Földfelszín felett 10-12 km vastag
- Az élet színtere, időjárási jelenségek nagy része itt játszódik le,
légiközlekedés itt zajlik
- Itt található a vízgőz jelentős része
- A hőmérséklet a magassággal fokozatosan csökken : 100 méterenként
0,5 oC fokkal (felső határán -56 oC körül van)

SZTRATOSZFÉRA

- kb. 50 méter magasságig terjed

- Az ózon miatt itt nő a hőmérséklet (felső határán kb 10 oC van) Az ózon
elnyeli a káros sugarakat, védi az élőlényeket a káros hatásoktól
- jellemzőek az állandó szélviharok

• Középső légkör: MEZOSZFÉRA

- 50-től 85 km magasságig
- Csökken a hőmérséklet ( felső határán kb. -100 oC van)
- Visszatérő űrhajók fékezési mozzanatai itt történnek

• Felső légkör:

TERMOSZFÉRA

- Ritka, anyaga elektromos töltésű ionokból áll.

- A hőmérséklet jelentősen emelkedik ( felső része kb. 1000 oC is
meghaladja)
EXOSZFÉRA

- A légkör legkülső rétege

- Átmenetet képez a légkör és a bolygóközi tér között
- A hőmérséklet magas, átlagosan kb. 1000 oC

Magnetoszféra: A Föld mágneses erőtere

- A légkört alkotó gázok :

- A légköri levegő mennyiségi arányai:

• fő összetevői: , amelyek a 99, 98 % -át alkotják :
nitrogén (78%), oxigén (21%), argon, szén-dioxid (kb.1%)
• kis mennyiségben nyomgázok (hidrogén,ózon,nemesgázok)
• cseppfolyós és szilárd ( pl. porszemcse, sókristály) halmazállapotú
anyagok

- A légkörben való tartózkodási idejük alapján:

• Állandó gázok : hosszú időn át változatlan a mennyiségük: nitrogén,

oxigén (nélkülözhetetlen az élőlények számára), nemesgázok

• Változó gázok: viszonylag rövid időn belül változik a mennyiségük:

pl. Ózon , szén-dioxid, metán, hidrogén

• Erősen változó gázok: mennyiségi változásuk néhány nap vagy hét

alatt megváltozik: pl. vízgőz, szén-monoxid, kén-dioxid

5.B - Földrajz

A hagyományos, tervutasításos gazdaság, piacgazdaság

Eltérő sajátosságok, jelenlegi elterjedésük

A történelem során a gazdaság működésének különböző formái alakultak ki:

- Hagyományos gazdálkodás :

- Legkorábban a hagyományos gazdálkodás alakult ki.

- Célja az önellátás biztosítása volt. Kisebb parcellákon, nem gépekkel,
emberi munkaerővel
- A földművelés, állattenyésztés, halászat, vadászat az emberek mindennapi
szükségleteit szolgálta.
- A mindennapi élethez szükséges tárgyakat, eszközöket a hagyományos
kézműipar állította elő.
- Ma már csak elszigetelten, a fejletlenebb gazdasággal rendelkező
társadalmakra és törzsi keretek között jellemző.

- Tervutasításos gazdálkodás:

- Az állam dominanciája, a központi irányítás jellemzi.

- A vállalatok, mezőgazdasági üzemek nagy része az állam tulajdonában
van.
- Az állam dönti el, hogy mit és mennyit kell termelni.
- Az árakat és a béreket központilag szabályozzák.
- Tervekkel irányítják a gazdaságot ( pl. 5 éves terv)
- Ez a Szovjetunióra és a szocialista országokra (Magyarországra is) volt
jellemző. Ma már kevés helyen pl. Észak-Koreában működik ez a modell.

- Piacgazdaság

- A magántulajdonra épül. (A termelőeszközök jelentős része

magántulajdonban van.)
- Az államnak korlátozott beavatkozási lehetősége van. (Szerepe:
költségvetés készítése, infrastruktúra megteremtése, közszolgáltatások,
szociális háló biztosítása)
- Működésének alapja a piaci verseny. (Folyamatos a verseny a vevőkért.)
- A kereslet és kínálat szabályai érvényesülnek.
- Célja: minél nagyobb haszon (profit) elérése.
- A nagyobb haszon miatt folyamatosan javítják a termelékenység
hatékonyságát, ez elősegíti a technikai-technológiai fejlődést.