7.

A – Földrajz

A felhő - és csapadékképződés folyamata

- Azt, hogy hány gramm vízgőz található 1m3 levegőben a tényleges

vízgőztartalom értéke mutatja meg.
- A levegő hőmérsékletétől függ, hogy a levegőben mennyi vízgőz lehet.
Minél melegebb a levegő, annál több vízgőzt képes befogadni. ( Ha a
levegő nem képes több vízgőzt befogadni, telített állapotú lesz, az ehhez
kapcsolódó hőmérséklet a harmatpont)

Felhőképződés:

- Ha a magasabb légköri rétegekben a levegő eléri azt a hőmérsékletet (ha a

levegő hőmérséklete a harmatpont alá süllyed), ahol már nem tudja az
összes vízgőzt befogadni, túltelítetté válik. A feleslegessé váló vízgőz
kicsapódik, ezt kondenzációnak nevezzük. A vízgőz kicsapódása a
légtérben felhőképződéssel és ködképződéssel jár.
- A köd a Föld felszínén kialakult felhő. Ha a vízgőz kicsapódása a szabad
levegőben történik ködről beszélünk.

Csapadékképződés:

>Hulló csapadék:
-A felemelkedő levegő lehűlésével képződik. A levegő felemelkedésének
oka lehet felmelegedés, domborzati sajátosságok (pl. hegységeken
átkelés).
-Ha elég magasra emelkedik a felhő ahhoz, hogy a benne lévő vízcseppek,
kristályok kicsapódjanak, akkor a felhőből esőfelhő lesz. Amikor a
jégkristályok már akkorára nőnek, hogy nem tudnak tovább lebegni a
levegőben, megkezdődik a csapadék hullása.
-Ha a felszínközeli hőmérséklet fagypont feletti, akkor eső, ha fagypont
alatti hó formájában ér földet a csapadék. Jégeső során a vízcseppek
akkora gömbökké fagynak, hogy a kihullás során sem olvadnak el, nagy
károkat okozhatnak.
> Talaj menti csapadék:
Akkor keletkezik, amikor a földfelszín hűti le a levegőt.
 Fajtái:
- harmat : 0 ⁰C felett válik ki
- dér: 0 ⁰C alatt válik ki
- zúzmara: jégkristályokból áll, 0 ⁰C alatt

A csapadék jelentősége:

- A csapadék mennyisége befolyásolja a növények fejlődését, a

mezőgazdasági termelést.
- A túl sok csapadék növeli a talajvíz szintjét, árvizekhez vezethet.
- A túl kevés csapadék viszont aszályt okozhat, terméskimaradás, éhínség
lehet a következménye.

7.B - Földrajz

- A pénz és az értékpapírok funkciója, fajtái:

Pénz:

- A pénz nem csak fizetőeszköz, hanem értékmérő is. Kifejezi az áruk

értékét, általános csereeszköz.
- A mindennapi életben készpénzt használunk. (Van érme és bankjegy.)
De egyre gyakrabban használunk bankkártyát fizetéshez, sőt már
okostelefonok segítségével is fizethetünk. Egyre nagyobb szerepe van a
virtuális pénznek, ami a bankszámlákon (lakossági folyószámla) található
összegeket jelenti.
- A bankszámla használata biztonságos és készpénz használata nélkül
otthonról, interneten keresztül lehet a pénzügyeket intézni.
- A pénzforgalom nagy része ma már virtuális pénzmozgásban zajlik.
- Ha több pénzre van szükség, hitelt lehet felvenni a banktól. Ezt
kamatokkal együtt, az előírt módon és idő alatt kell visszafizetni. A
futamidő alapján lehet rövid vagy hosszú lejáratú (10-15 év) a kölcsön. A
kamatozás szempontjából pedig fix vagy változó kamatozású.
Értékpapírok:

- A megtakarításokat értékpapírba is be lehet fektetni.

- Az értékpapír egy okirat, melynek birtokosa meghatározott összegű
pénzügyi követelésekkel léphet fel az értékpapír kibocsájtójával szemben.
- Három formája van:
• állampapír: Az állam által kibocsátott értékpapír
• kötvény: Gazdálkodó szervezetek , bankok bocsátják ki
 • részvény: Olyan értékpapír, ami a pénzbeli befektetés mellett
tulajdonosi jogokat is ad a befektetőnek ( részesedést
kap a haszonból)

- Valuta, deviza, infláció:

Valuta: Egy adott ország törvényes fizetőeszköze. pl. USA dollár, Euro
A valuták többsége korlátozás nélkül átváltható bármely más valutára.>
konvertibilis valuta
A valuták egymáshoz viszonyított értéke a valutaárfolyam.( pl.1 Euro hány
forint) Ez folyamatosan változik.

Deviza: Nemzetközi elszámolásra szolgáló fizetőeszköz. (Nem konkrét pénz) A

valutát devizaszámlán lehet elhelyezni. Külföldi pénzügyi tranzakciók esetében
használható.
Infláció ( a pénz veszít a vásárlóerejéből): A gazdaság működéséhez pénz kell.
Ha túl sok vagy túl kevés pénz van forgalomba az inflációhoz vezet. ( túl sok
pénz: a kereslet nagyobb, mint a kínálat> áremelkedés / túl kevés pénz: kínálat
meghaladja a keresletet > árak csökkenése)
- Bank és tőzsde működése:

Bank:
- Pénzügyi intézmény, hitelintézet, amely pénzügyi szolgáltatásokat nyújt.
Betéteket gyűjt és hiteleket nyújt a gazdasági élet szereplőinek és a
lakosságnak.
- A bankok a pénzügyi szolgáltatások díjából és a hitelkamatokból jutnak
bevételhez.
- Magyarországon kétszintű bankrendszer van: Különválik a Jegybank és a
kereskedelmi bankok.
Tőzsde:
- Egy szigorú felügyelet mellett működő piac, ahol értékpapírokkal,
árukkal, nyersanyagokkal, nemesfémekkel vagy valutával kereskednek.
- Üzletet csak a brókerek (hivatásos tőzsdeügynökök) köthetnek
- Az árak alakulását a kereslet és kínálat határozza meg.
- Tevékenységük alapján megkülönböztetünk:
értékpapír – valuta- nemesfém – árutőzsdét
- A legjelentősebb tőzsde a New York-i értéktőzsde, az árutőzsdék közül
Chicago gabonatőzsdéje a legnagyobb. Budapesten is működik tőzsde.