©Bébike, 2017.

ÖJT 1-2. Jegyzet, 2017.

Bébike-jegyzet  1

ÖJT 1.
1. tétel – A jogtörténet korszakai
- korszakbeosztás
o a jogtörténeti és a történetírási korszakolás nagyjából egyezik, de öjt-ben az állam és a
jog előtti korszak inkább csak előzményként jön elő (de esetenként fontos lehet, mert
az őskori normák egy része máig továbbél egyes társadalmakban pl. vérbosszú stb.)
o ókor
 állam és jog kialakulásától/a mezopotámiai városállamok kialakulásától (Kr.e.
3000. k.) Iusti haláláig (565.)
o középkor
 korai szakasz
 Iusti halálától (565.)
 a ius commune kialakulásáig  bolognai glosszátor iskola
felemelkedéséig (12. sz.)
o ius commune: „közönséges jog” = iustinianusi RJ + kánonjog
+ lombard hűbérjog
 vége: humanista jogtudomány megszűnése (15. sz.)
 lehetséges pontos dátumok
o 1440.
 Valla: a Donatio Constantini hamis voltát leleplező mű
o 1490.
 Poliziano: Codex Florentinus és Digesta-kéziratok
összehasonlítása
o 1508.
 Budé: Annotiationes in Pandectas c. mű
o újkor
 állam- és jogtörténet periodizációja szétválik
 újkori államtörténet korszakai
o Premodern államok (XVI. sz.)
o Abszolutista államok (XVII-XVIII. sz.)
o Modern alkotmányos államok (XIX. sz. óta)
o Totalitárius államok rövid léte (XX. sz.)
 újkori jogtörténet korszakai
o Kodifikáció előtti idők (XVI-XVII. sz.)
o Kodifikációk kora (XVIII-XIX. sz.)
o Dekodifikáció kora (XX. sz. óta)
- állam és jog modern fogalmának történeti múltja
o vissza lehet-e vetíteni a modern értelemben vett állam és jog fogalmat az ókorra és a
középkorra?  vitatott kérdés

1
Az elnevezésért köszönet Kiss Anitának. Sajnos motiváló idézetek az idő szűke miatt már nem kerültek bele,
de hajrá mindenkinek a szigorlathoz! „Őrültség semmit sem tennünk, ha mindent nem tehetünk is!” (Esterházy)

1
©Bébike, 2017.

 IGEN, minimális egyezés van, mert a társadalmi-gazdasági eltérések ellenére

igaz minden emberi közösségre, hogy ÉRVÉNYESÜLNEK OLYAN
SZABÁLYOK, MELYEK BETARTÁSÁT A KÖZÖSSÉG SZÜKSÉG
ESETÉN ERŐSZAK ALKALMAZÁSÁVAL KÉNYSZERÍTI KI  ha ez a
kikényszerítés KÖZHATALMI, akkor e szabályoknak JOGI JELLEGE is van
(közösség által feljogosított személyek alkalmazhatnak erőszakot
 milyen kritériumok alapján lesz állami/közhatalmi jellegű a
kikényszerítés?
o feltételek (már Arisztotelész szerint is)
 mennyiségi kritérium
 néhány tucat fős közösség még nem állam
 minőségi kritérium
 autarkeia: önellátás + képesség arra, hogy
megvédje magát bizonyos külső támadásoktól
o modern államfogalom (Jellinek)
 meghatározott terület + ott élő lakosság + felettük
főhatalom  a főhatalom az elkülönült
államszervezeté
o Heller: állam = közhatalmat gyakorló szervezet
o Hammurapi törvénykönyve mennyire jogi vagy mennyire vallási?
 párizsi Louvre-ban van, 2m 25cm, diorit sztélé, Samas babiloni napisten adja
át Hammurabinak a törvényeket
 isteni eredetű, de kevés benne a szakrális szabály (pl. zsidó/római BJ-hez
képest)
 a vita inkább amiatt van, hogy mennyire voltak ezek a normák általánosan
kötelezőek vagy csak bírói ítéletek voltak?
 azért merül fel a kérdés, mert
o általános jogi jelleg elleni érvek
 kazuisztikus szabályozás
 nem elég absztrakt
 pl. ház összedől  építőmester fiát meg kell
ölni
 kivételes tényállásokról szól (Klíma)
o általános jogi jelleg melletti érvek
 isteni eredet, király rajta van stb.  ezek a jelképek
arra utalnak, hogy nem egyszerű bírói ítéletekről van
szó
 a kazuisztikus és kevésbé absztrakt szabály is lehet
jogszabály (akár ma is…)
 túlzott absztrakció is okozhat nehézségeket
o pl. deliktuális felelősség (Cc 
BGB)
 pl. szomszéd telekre hulló gyümölcs
 XII. táblás tv. is a gyakorlatban vitatott kérdéseket
szabályozta
 a bírói ítéletben megnyilvánuló szokásjog is jog
- állam és jog előtti ősi társadalmak
o írott források még egyáltalán nincsenek
 írás kb. egyidős az állammal és joggal, mert a jog feltétele, hogy legyen írás és
annak legyen állami használata (DE: a jog ettől még nem csak írott jog lehet!)

2
©Bébike, 2017.

o honnan tudunk róla infókat?

 ma is meglévő természeti népek szokásainak megfigyeléséből
 ókori források utalásaiból a legősibb normákra
 egyéb történeti diszciplínák kutatásaiból (pl. nyelvtöri, vallástöri stb.)
o normák jellemzői
 vallási jelleg
 vadság
 kegyetlenség
o vitatott kérdés, hogy ezek az ősi társadalmak mennyiben hasonlítottak egymásra
o szuprahumán – szubhumán (ezek nem tudományos fogalmak, mert istenlétet
feltételeznek)
 szuprahumán: vallási norma – ősi időkben még nem igazi visszatartó erő
 szubhumán: emberek ösztönös érzelmei által meghatározott bosszúvágy
 sérelemre válasz: fizikai megsemmisítés  vérbosszú
 ez azért dominált az ősi időkben, mert
o ember kiszolgáltatott a természeti erőknek  nagy
biztonságvágy  normasértőkkel szemben fokozott félelem
 természet leigázása növelte a létbiztonságot  vallási normák szerepe és
bosszúvágy visszaszorult  szelídülés  vérbosszú korlátozása
 de: idegenektől még mindig félnek  „néma csere” (kereskedni kell,
de félnek az idegenektől)
o váltás: matriarchátusból patriarchátus
- ókori állam- és jogfejlődés
o előzmény
 mezopotámiai városállamok: Hammurapi birodalmat szervezett  Óbabiloni
Bir., Kr.e. 1700. k.
o birodalomszervezés maradandó modellje
 Óperzsa Bir., Kr. e. VI. sz.  Nagy Sándor, görögök, rómaiak is ezt követték
o görög poliszok államformái
 királyság
 arisztokrácia
 demokrácia
 keleti típusú birodalomba való betagozódás
o Róma: hasonló fejlődés, mint a görögöknél, de demokrácia nem alakult ki
o fő közös jellemzők
 fejlett központi bürokrácia
 írásbeliség
 erőteljes adóztatás
 vallási-erkölcsi-jogi normák keveredése
 BJ szemlélet uralma
 birtokháborítás, szerződésszegés, károkozás is BCS
 vérbosszú helyett talio, majd kompozíció (először önként felajánlott, majd
törvényben szabályozott vagyoni érték)
o Római Bir. sajátosságai
 kezdetben nem nagy bürokrácia
 császárkorig nincs nagy adóztatás
 a jogi normákat el tudták határolni a vallási szabályoktól (fas) és az erkölcsi
normáktól (mos) egyedülálló módon
 a büntetőjogi szemlélet meghaladásával önállósították a magánjogot
 dologi jog és kötelmi jog elhatárolása
 tulajdonjog és birtok elhatárolása

3
©Bébike, 2017.

 kontraktuális és deliktuális kötelmek elhatárolása

 jogtudománnyal való foglalkozás, mint hivatás, elméleti szintű foglalkozás
 kodifikáció
 állam, város és polgárság közötti szoros kapcsolat  civitas szó fejezi ki
 személyiségi elv helyett területi elv a prioritás
 perszonalitási elv: a nép saját joga a néphez tartozó személyekre
vonatkozik
 territorialitási elv: az adott állam területén az adott állam szabályait
alkalmazzák
- középkori állam- és jogfejlődés
o Római Bir., 212., Caracalla: Constitutio Antoniniana: római polgárjog kiterjesztése a
birodalom összes szabad alattvalójára
 de nyugaton a személyiségi elv továbbélt: rómaiakra a RJ-t, germánokra a saját
népjogukat alkalmazták (íratlan szokásjog) + kánonjog is kialakult (de sok RJ
hagyomány, „ecclesia vivit lege Romana”) + később a hűbéri jog és a
kereskedelmi jog is kialakult
o kánonjog forrásai
 Decretum Gratiani (Gratianus bolognai teológiatanár, XII. sz.)
 Corpus iuris canonici (XIII. Gergely pápa 1580)
 Codex iuris canonici (1917, majd 1983)
o hűbéri jog forrásai
 Szász tükör (1221 és 1224 között)
 Sváb tükör (1275)
 Libri feudorum (XI-XII. század, Lombardia)
o bizánci jog forrásai
 iustinianusi tv. görög fordítását használták, majd módosították is  török
hódítást is túlélte  1946-ig hatályos volt Görögo.-ban
o bolognai glosszátorok
 11. sz., Bologna
 iustinianusi Digesta tanulmányozása  legyen ez a hatályos jog  sok
területen recipiálták RJ-t
 ius commune kialakult: középkori közös európai jog
 Frao.-ban droit commun
 Németo.-ban gemeines Recht
o kommentátorok/konsziliátorok
 14. sz., Itália
 Bartolus, Baldus
 inkább a gyakorlat érdekelte őket
 már kánonjoggal, hűbérjoggal, kereskedelmi joggal is foglalkoztak
o római jog szerepe
 ratio scripta lett – jogi gondolkodás elsődleges alapja, de soha nem lett
elsődleges jog a germán jog előretörése miatt
o germán jog
 eredetileg a személyiségi elv alapján érvényesült, de a 11. sz.-tól már területi
elven szilárdult meg
 4. sz.-tól jogkönyvek
 Szász tükör (1221 és 1224 között)
o úgy látják meg benne a jogaikat, mint a tükörben az arcukat
o városi jogkönyvek
 városi szokásjog + városi tanács által alkotott statútumok
 pl. Magdeburg, Lübeck

4
©Bébike, 2017.

o Anglia, Mo.
 viszonylag nagy ellenállás RJ ellen, de azért hatott rá
- újkori állam- és jogfejlődés a kodifikációkig
o humanista jogtudomány, 15. sz. 2. fele (1440., 1490. vagy 1508., de 1508-ra már
biztosan megszületett)
 csúcspont: 16. sz., Frao.: Cuiacius, Donellus
 színvonalas, de gyakorlattól távolodó munka
o jogtudomány centrumának változása 15-16. sz.
 Itália  Frao.  Hollandia (pl. Grotius)  Németo. (pl. Thomasius,
Pufendorf)
 természetjogi iskola megjelent  racionalizmus  Istentől független emberi
értelem
o felvilágosodás, 17-18. sz.
 úgy gondolták, hogy a római jogi és egyéb tradíciók meghaladásával lehetséges
olyan tökéletes törvénykönyvek megalkotása, amelyek mechanikus
alkalmazása a bírák által minden esetben igazságos megoldást eredményez 
ennek hatására kodifikációs hullám:
 kezdete
o Frao., 17. sz., XIV. Lajos ordonnance-ai
o Német-római Bir., 16. sz., Constitutio Criminalis Carolina
o 1756., bajor kódex
o 1794., porosz ALR
o később Code civil, Codice civile, BGB stb.
- újkori állam- és jogfejlődés a 19. sz.-tól
o általános jogelvek elismerése
 törvény előtti egyenlőség
 hatalmi ágak szétválasztása
 visszaható hatály tilalma
o modern jogállam létrejön  rule of law – jog uralma
o 19. sz. első fele: szabad versenyes kapitalizmus, éjjeliőr állam, laissez faire, laissez
passer, individuális liberalizmus
o kodifikációs hullám tetőpontja
 Frao.
 Polgári Törvénykönyv, Code civil, 1804.
o sok módosítással, de ma is továbbél
o szép nyelvezet
o institúció-rendszert követi
o természetjogi hatások
o liberté-re helyezi a hangsúlyt
o individualista liberalizmus
o nincs egységes családjog (pl. házasság és házassági vagyonjog
külön van szedve)  egyházellenesség jele
 Polgári eljárásjogi törvénykönyv, Code de procédure civile 1806.
o 1973. óta van új
 Kereskedelmi törvénykönyv, Code de commerce, 1807.
o 2000. óta van új
 Büntetőeljárás-jogi törvénykönyv, Code d’instruction criminelle,
1808.
o 1958. óta van új
 Büntető törvénykönyv, Code pénal, 1810.

5
©Bébike, 2017.

o 1994. óta van új

 Ausztria
 ABGB, 1811., ma is hatályos
 Németo.
 historizmus  történeti jogi iskola
o romanista – germanista irányzat (Savigny – Grimm)
 romanistán belül hangsúlyos a dogmatikai
érdeklődésű pandektisztika
 hatása
o Frao., Ausztria: visszaszorul az
exegetikus értelmezés
o Németo.: BGB megalkotásánál a
germanistákat legyőzik a
pandektisták  római jogi tradíció
továbbél
o bírálta a természetjogi iskola doktríner racionalizmusát
o jogtörténeti tapasztalatok útján lehet fejleszteni a jogot
 BGB
o római tradíciók
o szárazabb nyelvezet
o individuális liberalizmus
o szociális megfontolások is érvényre jutnak
o 19-20.sz.
 szociális feszültségek, munkásmozgalmak  fraternité előtérbe kerül  jóléti
állam
 gazdagoknak adó, szegényeknek támogatás, munkásoknak védelem
 kollektivizmus
o később negatív formái: fasiszta és kommunista állam 
totalitárius diktatúrák
 munkajog kialakul
o 21. sz.
 rule of law eszme fontos  közös pont a jogállam, de a liberális és jóléti állam
között nem találják a jó egyensúlyt
 születnek még új kódexek, de más országokban a dekodifikáció jellemző
(kódexek kiüresednek)
 családjog fejlődik, de még vannak problémás kérdések pl. azonos neműek
házassága
 nemzetközi jogegységesítés fontos
 szerveződések
o UNIDROIT (1926.)
o UNCITRAL (1967.)
o EGK, EU
 elmélete (Sacco)
o harmonizáció
 jogban kis eltérés lehet
o uniformizáció
 jogban nincs eltérés
o unifikáció
 jogértelmezésben, bírói gyakorlatban sincs eltérés
2. tétel – A jogcsaládok

6
©Bébike, 2017.

- Renée David (francia komparatista, 20. sz.)  világ 3 nagy jogcsaládja

o Római-germán (vagy romanista)
o Angolszász (common law)
o Vallási és hagyományos
+ Szocialista
- Zweigert-Kötz (német jogtudósok)  jogcsoportok
o romanista (pl. francia)
o germán (pl. német)
o angol-amerikai (pl. angol)
o nordikus (pl. svéd)
o távol-keleti (pl. kínai)
o vallási (pl. hindu)
E csoportosítás hiányossága, hogy elhalványul a civil law-common law közötti különbségtétel,
és úgy tűnik, mintha a germánban nem élne tovább a római tradíció
- a romanista jogcsalád (civil law jurisdictions)
o alapja a római jogi tradíció (+ később egyéb, pl. germán hatások, ezért is nevezi David
római-germánnak, de ez az elevezés félrevezető: 1) mert a római jogi tradícióval nem
konkurál a germán, 2) mert azt a hatást kelti, hogy a francia jog római, a német jog
germán jelleget hordoz)
o nagy részük kodifikált jog (kivéve pl. skót, dél-afrikai  de ezek inkább vegyes jellegű
jogrendszerek, jelentős volt az angol hatás)
 minél nagyobb hatása volt egy jogrendszerre a római jognak, annál inkább
jellemző, hogy kodifikált  ez azért érdekes, mert a római jog inkább a
jogtudomány által formált mintát követte (Digesta is viszonylag kazuisztikus,
helyenként ellenkező jogtudósi véleményekkel), a kodifikáció inkább a ius
commune jogtudósainak köszönhető
 a kodifikáció által erőteljesebb lett a civil law-common law szembeállítás, az
európai jogtudományból inkább nemzeti jogtudományok lettek  végső soron
a római jog továbbélése ellen hatott
o különbség az angol-német-francia jog között
 a francia jogot a törvények formálták
 törvények fokozott tisztelete (oka: felvilágosodás kori racionalizmus és
a napóleoni tv. könyvek)
 de a bírói gyakorlat is fontos: Cour de cassation
 törvények tagolódása: cikkek (article)
o római jogi előzményei vannak, de a rómaiak még caputokra
osztották a törvényeket
o nemzetközi dokumentumok is ezt követik (oka: francia nyelv
meghatározó a diplomáciában)
o magyar Alaptörvény is ezt követi  ünnepélyesebb
 a német jogot a jogtudomány formálta
 német egyetemeknek jogi szakvélemény adási jog
 kodifikációt sokáig ellenezték, de aztán szükséges volt
 törvények tagolódása: paragrafusok
o újkorra jellemző
o Mo-n is ez lett az általános a 18. sz.-tól (Szegedi János) + 1949-
től van tc. helyett tv. rövidítés
(+ az angol jogot a bírói gyakorlat formálta)
- angolszász jogcsalád (common law iurisdictions)

7
©Bébike, 2017.

o civil law angoloknál elsődlegesen a iustinisnusi római jogot jelenti ( eredete: ius
civile) és csak a 19. sz. óta jelenti a kontinentális jogot + polgári jogot az angoloknál
max. akkor jelent, ha a kontinentális polgári jogról beszélnek, mert náluk ilyen nincs
o Anglia, Wales, É-Íro., USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland stb.
 angol felsőbírósági ítéletekre más országokban is hivatkoznak
o common law = közös jog
 eredete: 1066-os normann hódítás után a westminsteri polgári bíróságok a
„királyság közös jogára” hivatkozva ítélkeztek (tehát nem az egyes területek
partikuláris szokásjoga alapján)
 12-13. sz.: 3 központi kir. bíróság
o Court of Exchequer – Kincstári Bíróság
o Court of Common Pleas – Közönséges Keresetek Bírósága
o King’s Bench – Kir. Ítélőszék
 1275., 1. Westminsteri Statútum
 legrégibb precedensek: 12. sz., mert a régi szokások csak akkor
kötelezőek, ha 1189-ben már léteztek/létezhettek (Oroszlánszívű R.
trónra lépése)
o valójában az angol bírák alkották meg a common law-t
 judge made law: a jogot a bíróságok ítéletei, a precedensek formálják
(precedensek életkora irreleváns)
 find the law: az angol felfogás szerint a bíró nem alkotja, csak
megtalálja a jogot
 stare decisis elv: az ítéletek a későbbi hasonló ügyekben az adott
bíróságot kötik és az alacsonyabb szintű bíróságokat kötelezik
 ratio decidendi: ítélet rendelkező része, mely kötelező erővel bír
 obiter dicta: ítélet indokolása, nem bír kötelező erővel
 statute law: írott törvényekbe foglalt jog  de ezek kivételesek, megszorítóan
kell őket értelmezni a common law érvényesülése érdekében (statuta sunt
stricte interpretanda), de 20. sz. óta egyre több act van
 USA-ban van írott alkotmány és kodifikáció is (pl. Uniform
Commercial Code)
o American Law Institute feladata
 restatementeket is készít: egy bizonyos jogterület
szabályai összefoglaló kiadások, az írott és a bírói
jogra figyelemmel
 nem törvénykönyv, de jogegységesítő hatású
 writ: a király nevében eljáró kancellár által adott egyfajta írásbeli perindítási
engedély
 kezdetben csak ez alapján lehetett perelni, olyasmi, mint a római
praetor actiója
 merevvé tette a common law-t
 equity: angol méltányos jog, 15. sz.-tól alakult ki, hogy lazítsa a writ miatti
merevséget  úgy élt a common law mellett, mint Rómában a ius civile-ius
praetorium egymás mellett  common law-t a kir. bíróságok, equity-t a
kancellár alkalmazta (Court of Chancery)
 common law és equity fuzionálása: Judicature Acts of 1873 and 1875
(de a különbség még ma is látszik)
 Court of Admiralty: kereskedelmi bíróság: nemzetközi kereskedelmi szokások
alkalmazása, majd ezeket a 18. sz.-ban inkorporálták a common law-ba
(Mansfield)

8
©Bébike, 2017.

 Supreme Court: mai angol legfelsőbb bíróság, leghíresebb bírái Masfield és

Denning
 jogtudósok műveit is figyelembe veszik
- konvergenciaelmélet
o 20. sz.-tól a romanista jogcsaládra a dekodifikáció jellemző, az angolszászra pedig a
statute law növekedése  fejlődésük közös irányba tart
- vallási-hagyományos jogrendszerek
o nyugatitól eltérő jogfelfogás (pl. iszlám) vagy a szabályozás jogon kívüli keresése (pl.
Madagaszkár) jellemző
o ha van is Ny-Eu mintájú jog, helyi szinten a hagyományos vitarendezési formák
érvényesülnek inkább, de ezt a globalizáció ma már egyre inkább visszaszorítja
o BRICS országok: római tradíciót kezdték el követni (kivéve: India)
 német BGB a minta
 Kínában különösen fontos
o Dél-Afrika: Roman Dutch Law
- Sacco szerint tágabban kéne a jogfogalmat meghatározni, mert a nyugati fogalom nem fedi le
pl. a dharma-t, fa-t, sharia-t
o jog: minden olyan normarendszer, amelyet egy közösség tartós érvényű és koherens
szabályok szerint szankcionál
3. tétel – A római birodalom közjogának jellegzetességei
- bevezetés – közjog fogalma: nehéz meghatározni, de fontos elemei: állam, közérdek,
közhasznosság, közélet
o mi az állam?
 modern fogalom szerint: területiség, belső kizárólagosság, külső függetlenség
(de ez csak a 17. sz.-tól érvényes fogalom)
o ki gyakorolja a hatalmat?  Arisztotelész: Politika c. mű
 Jó államformák (melyekben a hatalom célja a közjó biztosítása)
 monarchia: 1 személy gyakorolja a hatalmat a köz érdekében, a kir. a
legalkalmasabb személy
 arisztokrácia: többek uralma a közjó érdekében, a legjobbak
irányítanak
 politeia: legjobb államforma, igazságos, egyenlő, szabad, kifogástalan
erkölcsű polgároké a hatalom
 Rossz államformák (elfajult)
 türannisz: a kir. a saját céljait követi és ezért erőszakot alkalmaz
 oligarchia: a leggazdagabbak irányítanak, céljuk a még nagyobb
gazdagság
 demokrácia: a hatalmat az egész nép gyakorolja
- ius publicum – ius privatum a római jogban
o Ulpianus: „E tudománynak két része van: a közjog és a magánjog. Közjog az, ami a
római állam állapotára vonatkozik, magánjog az, ami az egyesek érdekeire. Egyes
dolgok ugyanis mindenki számára hasznosak, más dolgok az egyes személyek számára.
A közjog a szent dolgokról, a papokról, a magistratusokról szól.”
 A közjog fogalma a római jogban alakult ki. Ugyan a fenti idézetben a
közjoggal (ius publicum) összefüggésben megjelenik az állam és a közérdek
fogalma, mégis vitatható, hogy a felosztás mennyire feleltethető meg a modern
jogban ismert közjog-magánjog tagozódásnak.
 Pólay Elemér és Hamza Gábor szerint Ulpianus a jogtudomány két szférájára
utal, nem pedig a tételes jog két területére. A ius publicum–ius privatum

9
©Bébike, 2017.

felosztás a klasszikus kori szövegekben a kógens jog–diszpozitív jog jelentéssel

rendelkezett. Hamza szerint az Ulpianus-szöveg a jog eltérő súlypontjaira utal,
és csak később helyeztek túl nagy súlyt a két szféra elhatárolására, hiszen
valójában a jogrendszer osztatlan egész.
 A ius publicum már a Kr.e.3.sz.-ban ismert fogalom volt  jelentésfejlődése:
 törvényekben rögzített normaanyag – leges publicae
o ius civilétől elkülönülve
 kógens jog
o azért alakult ki ez a jelentés, mert a leges publicae fő
sajátossága a kógencia volt
 közjog
o már a ius privatummal szembeállítva
o Cicero korától már használták, de Ulpianus idején különült el
világosan
o közügyekre vonatkozó szabályok tartoznak ide
- államfogalom a római jogban
o polisz, politeia mintájára: civitas és res publica, de nem fedik le teljesen a görög
szavakat
 polisz = civitas = polgárság, város, állam
 politeia = állam, alkotmány, polgárjog, köztársaság, kormányzás, jogállam
 res publica = állam, alkotmány (köztársaság: kései, kivételes jelentés)
o vonatkozó latin elnevezések
 állam hivatalos neve: SPQR
 tisztségviselők: magistratus populi Romani
 provinciák (szenátusi): provinciae populi Romani
 RJ: ius civile, ius Quiritium
o res publica: elvont, jogászias államfogalom, „nép ügye”
o SPQR vs. res publica
 Senatus populusque Romanus: a római állam hivatalos (ünnepélyes) neve, a
római államiságra alanyi értelemben utal
 Res publica: elvont, erősen jogászi államfogalom, jelentése a „nép ügye”, mely
inkább az államügyeket vagy épp az állam vagyonát jelenti. A res publica nem
vált az államforma letisztult megjelölésévé, csak a köztársaság végétől
használták, és akkor sem a modern fogalomnak teljesen megfelelő értelemben.
A római államiságra tárgyi értelemben utal.
o res Romana, imperium: állam császárkori nevei
- a principátuskori római állam
o A princeps közjogilag nem uralkodó  tradicionális kormányzati szervek fenntartása
(restitutio rei publicae)  a princeps a magistratusok rendszerébe épült be és hatalmát
a senatustól származtatta
o A római állam formailag továbbra is a senatus és a római nép állama maradt, melyet a
princeps igazgat a tradicionális kormányzati szervek formális fenntartása mellett.
o A princeps mint a főhatalom gyakorlója formálisan nem saját hatalma és politikai
befolyása révén, hanem a senatus felhatalmazása alapján volt jogosult a meghatározott
hatalmi jogosítványok birtokában a res publica „kormányzását segíteni”.
o Az irányítás formálisan továbbra is megoszlott a populus, a nobilitas és a magtistratusok
között, míg a valóságban a legmagasabb szintű hatalom nem a senatusé és a
magistratusoké, hanem a princepsé lett.
o A római szemlélet szerint az állam, a közösség sikere, boldogulása nem annyira az
intézményeken (görög szemlélet), mint inkább az azokat vivő személyeken múlik. A

10
©Bébike, 2017.

rómaiak tehát a kiemelkedő képességű személyeket a görög felfogástól eltérően az

intézmények fölé emelték.
 numen, imperium, potestas  megkülönböztetett tisztelet, szakrális jelleg (ez
a görögöknél nincs)
 Cicero: a legjobb polgár irányít a res publica érdekeit szem előtt tartva,
concordiát teremt
o tehát a principatusban politikai realitás ≠ formai keretek  miért?
 az ok: a hadsereg nem lehetett hatalomteremtő és –biztosító intézmény
 ezért formálisan továbbra is meg kellett oszlania a senatus, nobilitas és
magistratusok között
 ebből adódóan a császári hatalom nem egységes fogalom volt, hanem
közhatalmi jogosítványok összessége  ez azt jelenti, hogy a császár nem mint
INTÉZMÉNY kapott hatalmat, hanem mint aktuálisan hatalmat gyakorló
SZEMÉLY
o imperatorrá való kikiáltás  acclamatio
 jelentése kikiáltás, 2 eleme volt: éljenzés és hatalom a fővárosban
 a köztársaság korában a győztes hadvezérnek (általában a consulnak) az
imperatorrá való kikiáltását jelentette a hadsereg által
 később hadsereg általi császárválasztássá alakult
 a római haderő politikailag meghatározó csoportja így fejezte ki
hűségét és támogatását
 de mivel a hadsereg nem volt az ókori Rómában politikai szerepre
feljogosítva, az acclamatio nem válhatott hivatalos császárválasztassá,
csupán a hadsereg feletti rendelkezés „hallgatólagos” elismerését
jelentette
 senki nem válhatott császárrá a fővároson kívül + csak olyan személy lehet a
birodalom uralkodója, aki a fővárost a hatalmában tartotta
o a princeps és a hadsereg
 hadsereg általi kikiáltás imperatornak
 magistratus maiores-i főhatalom (imperium, potestas)
 senatustól kapott felhatalmazás
o a princepsi auctoritas és megnyilvánulásai
 Fogalma: a princeps személye körül megnyilvánuló „tekintély”, a magistratusi
hivatalviseléshez kötött emberfeletti képesség minősített megnyilvánulása
 Megnyilvánulásai: privilegizált hatalomgyakorlás, többletjogosítványok, az
állam „első polgára”, jogalkotási jogosultságok (edictumok, rescriptumok,
decretumok kibocsátása)
o a princeps és a jog
 eleinte kötve volt a joghoz, később már egyre kevésbé (Ulpianus: „princeps
legibus solutus est”), de ez valójában csak bizonyos törvények alóli mentesség
volt, nem olyan, mint egy abszolutista uralkodóé
- a késő római és Bizánci Császárság
o Diocletianustól dominatus, de ez nem új államforma, hanem a kialakult gyakorlat
intézményesítése  a császár innentől megtestesítette a birodalmat
 alapjai: principatus császárkultusza + másodlagosan a keleties jelleg
 a római császár nem deszpotész, hanem oikonomosz = nem ura, hanem
gondnoka az államnak + kereszténység után apostoli szerep is  a
császár isteni kiválasztott (a Deo coronatus)
o senatus, senatusi provinciák, cursus honorum megszűnt
o a császár és az állam megnevezése baszileosz és baszileia tón Rhómaión lett
 az isteni baszileia nem osztható fel, csak a császár uralkodhat az egész felett

11
©Bébike, 2017.

o a császár és az egyház
 nikaiai zsinat, 325.
 Rögzítést nyert az uralkodó egyházi, pontosabban egyházkormányzati
ügyekben való elhivatottsága, vezetői szerepe. A világi mellett a „lelki
ügyek” kormányzása is a császári hatalom kompetenciájába került. Ez
az univerzalizmus a császárságot megkérdőjelezhetetlenné tette.
o a császár mint kiválasztott személy
 isteni kiválasztott, hatalomra kerülése az isteni gondviselés megnyilvánulása
 a hatalommal rendelkező csoportok (a hadsereg) választottja
 a nép vagy a város, a „rómaiak” által formálisan választott személy, akit a város
lakossága és szenátusa császárrá kiált ki
 a császári hatalom minden más hatalmat kizár
 mindig választott és soha nem örökletes, mert isteni kiválasztottságot és
auctoritast nem lehet örökölni  a választás elhagyhatatlan közjogi elem
 ha volt utódkijelölés, az is csak ajánlás jelleggel létezett
4. tétel – A nem közjogi alapon felépült állam a középkorban
- hűbéri államkormányzat – történeti alapok
o nyugati császárság megszűnése (476.)  átalakulás az államszervezetben is
 királyságok jöttek létre: császárságnak alárendelt kormányzati rendszerek
 nem egységes népesség: rómaiak, germánok
 nem volt elég erős hatalmi centrum, ami teljesen össze tudta volna
fogni
 germán karizmatikus királyság: személyes viszonyokon alapul, törzsi
szervezetben működik
o személyes kíséret: comitatus
 nincs egységes univerzalizmus vagy cezaropapizmus
o pápa az egyház feje, császár a világi uralkodó  kettős
univerzalizmus
 alapja: hamisított constantinusi adománylevél
 nincs átfogó hatalmi centrum  közhatalmi jogosítványok
megoszlanak a hatalmi centrumok között
- hűbéri államkormányzat – jellemzői
o közhatalom magánjogi jellegű  személyes viszonyok keretében látják el a
közfeladatokat
 katonai struktúrában látják el a civil jellegű feladatokat is
 szabad emberek közötti önkéntes viszony, nincs nyílt egyenlőtlenség
 először házi jellegű, személyes viszony, majd vezető szerepet játszó személyek
körül csoportosuló, katonai jellegű elit csoport
 az úrhoz való személyes kapcsolódással a közösséghez nem tartozó idegenek
belépése is lehetséges
 tagjainak helyzetét urukhoz fűződő személyes viszonyuk határozta meg
 hűségeskü (homagium) alárendelt vazallusi viszonyt keletkeztetett:
egyenrangú, szabad emberek kapcsolata
 szabadok közé fogadást, a szolgálati, de nem szolgai viszonyban állók közé
tartozást jelentett
o feudalizmus
 hűbérbirtokhoz és hűbérisséghez kapcsolódó jogi, társadalmi viszonyok
összessége

12
©Bébike, 2017.

 lényege a hűbérúr és vazallus közötti földbirtokviszony és a személyes

kapcsolat
 vazallus hűséggel, hűbérúr védelemmel tartozik  személyes
kötelékkel megerősített szerződéses viszony  életre szóló
kölcsönösség
 lényege nem a hatékony földművelés, hanem a föld védelme 
elsősorban katonai szervezet, majd az államszervezet alapja is
o a vazallitás nem az uralkodó kizárólagos joga  hatalom
„privatizálódott”, közjogi jellege megszűnt
 uralkodó elsőségének alapja: saját/családja személyes képessége (idoneitas)
 személyes alapok miatt nincs igazán intézményesült királyi hatalom
o közjogi elemei
 kevés közjogi jelleg  az uralkodó inkább magánszemély  állami funkciók
elszakadnak az uralkodótól  a közhatalmi jogosítványok a hűbérbirtokhoz
kötődnek
 DE: uralkodónak megkülönböztetett szerepe van
o császár:
 hadipajzs-rendszer csúcsán áll
 uralkodóvá avatás szakrális: felkenés, quasi clericusi
jelleg
o pápa: constantinusi adománylevél (donatio Constantini)
 Róma püspöke nem a frank uralkodótól, hanem I.
Constantinustól kapta a pápai állam (Patrimonium
Sancti Petri) igazgatásához való jogot  a pápa nem
az uralkodó hűbérese
o angol hűbériség jellemzői
 a feudalizmus az erős királyi hatalom támasza volt
 nem jöttek létre allódiumok (a földek a királlyal közvetlen vazallusi viszonyban
álló rendszerbe tagozódtak)
 a feudális intézményeket a királyok használták fel a nagybirtokosokkal
szembeni jogaik igazolására (nem a földesurak immunitását biztosította)
o közjogi alapú uralkodói hatalom gyökerei
 rendi korszak: uralkodói hatalom személytelenedik, intézményesül
 oka: univerzalitással szemben igény az autonómiára
o pápa: spirituális ügyek
o császár: világi ügyek  közügyek  res publica
 személytelen feladattá válik
 már nem az uralkodó SZEMÉLYES
érintettségéből adódó kötelezettség, hanem a
királyi HIVATAL célja az alattvalókról
gondoskodni, szolgálni a közérdeket
 kialakul a közhatalom
o utilitas/necessitas publica biztosítása
o ministerium és potestas is egyben
 befelé (alattvalók felé):
korlátozhatatlan – potestas
absoluta
 kifelé (más hatalmakkal
szemben: független –
imperium (imperator új

13
©Bébike, 2017.

jelentése: nincs fölötte más

uralkodó, de csak saját
területén belül)
 lehetséges fordulópontok NRCS-ben
o 1555 – augsburgi vallásbéke
 cuius regio, eius religio
o 1648 – veszfáliai béke
o 1713 – utrechti béke
5. tétel – A korporációs eszme kialakulása, fejlődése
- kialakulása
o gyökerei már ókorban megvannak
 az emberi közösség olyan, mint egy test (corpus)
o keresztény kor
 a keresztény közösség egy test, melynek a feje Krisztus
o középkori univerzalizmus
 1. keresztény korporációs felfogás kiterjesztése az egész társadalomra
 2. állam is olyan, mint a corpus
 Salisbury János, Aquinói Szt. Tamás
 cél: jó kormányzás megvalósítása
o korporációs eszme követelményei
1. HARMÓNIÁT kell teremteni az államtagok között
2. e harmóniát a természetjognak megfelelően kell létrehozni, így megvalósulhat
a TRANQUILLITAS, az állam egészséges működése
3. a corpus feje, AZ URALKODÓ VILÁGI VEZETŐ, TISZTSÉGE HIVATAL,
tehát alattvalóival szemben kötelességei is vannak
4. az uralkodó és alattvalói között KÖLCSÖNÖS JOGOK ÉS
KÖTELEZETTSÉGEK jönnek létre, amelyeket a jog eszközrendszere
szabályoz
5. ÁTALAKUL A FŐHATALOM FOGALMA IS (pápa és a császár korlátozott
hatalomra tarthat igényt  a korlátozó a nép)
6. A SZUVERENITÁS MEGILLETI A NÉPET
7. A VILÁGI HATALMAT SZERZŐDÉSSEL TEREMTIK MEG AZ
EMBEREK, S EHHEZ MINDEN SZABAD NÉP SZÁMÁRA JOGALAPOT
TEREMT A IUS GENTIUM
- rendiség – a korporációs eszme realizálódása
o önszerveződésen alapul
 tagok önállóan felismert érdekeik mentén szerveződtek össze
 autonóm szervezetek lettek önigazgatással (jogi személyek – persona
ficta)
o pl. céhek, egyetemek, városok stb.
o saját maguk választotta tisztségviselők
o saját vagyon
o saját jogi képviselet
o ki a nép?
 mindenki  naturális sokaság (és nem civil), számosságánál és nem
minőségénél fogva része mindenki (Szűcs Jenő)
 a civil közösséget tagjai nem pluralitate, hanem qualitate testesítik meg
tagjai
o ide tartoznak a rendek  ők a coprus publicum

14
©Bébike, 2017.

 lex regia elv

 a nép nem minden hatalmát adta át a
császárnak, hanem valamit megtartott ebből
azzal, hogy a társadalmi elit tagjai ebben az
időben erősebb pozícióba kerültek
 következménye: a nép gyakorlatilag is
jogosult részesedni a hatalomból  ennek
legmagasabb szintje a rendi gyűlés:
közügyekben tanácskozási és döntési jog a
rendeknek
 rendi szerveződés lépései
 azonos funkciójú és jogállású elemek
szervezkedése
 egymással szövetkeznek a különböző rendek
 az uralkodóval szembeni közös fellépés
 rendi gyűlések uralkodó általi összehívása
 rendek tagjai
 egyháziak
 nemesek
 városok, a polgárság
 parasztság (csak egyes területeken, pl. Svédo.)
 rendek csoportosítása
 egykamarás (pl.tartományok)
 kétkamarás (pl.: Mo., Anglia, Lengyelo.)
 háromkamarás (pl.: Cseho, Németo, Frao)
 négykamarás (pl.: Aragónia, Svédország)
 rendi elnök
 uralkodótól független
 uralkodó és rendek között közvetít a
gyűléseken
 pl. nádor (Mo.)
 rendek működése
 uralkodó hívja össze
 adómegajánlás
 törvényhozás
 bíráskodás
 sérelmek megvitatása
o a rendi gyűlésen megoszlik a hatalomgyakorlás az uralkodó és a rendek között
 alapja: communis consensus
 ha az uralkodó adót akart kivetni, vagy törvényt akart hozni, akkor azt
már kérnie kell a rendektől, és velük ezekben az ügyekben egyetértésre
kell jutnia
o igazolása: római jogi elvvel: quod omnes tangit, ab omnibus
approbetur – ami mindenkit érint, mindenkinek jóvá kell
hagynia
 eredménye: rendi dualizmus
 az uralkodói rendek 2 különálló, kölcsönösen elismert közjogi
személyiséget jelentenek
o rendek: a király egész teste

15
©Bébike, 2017.

o a szuverenitás megoszlik a politikai testben

o területiség elve + kormányzás közjogi jellege + az állam önigazgató közösség lett
6. tétel – A modern államfogalom kialakulása
- modern államfogalom előzménye: Machiavelli
- modern államfogalom: Jellinek
o meghatározott terület
o ott élő lakosság
o ezek fölött megnyilvánuló főhatalom
- államfogalom kialakulása
o problémás visszavetíteni a modern államfogalmat, mert az ókori-középkori
államfogalmak pl. res publica, civitas nem kapcsolták össze a területet, népességet és
szuverenitást, de ettől még azok is államok voltak
o modern nyelvekben az állam szó a statusból jön, de ez nem jelentett eredetileg államot
 az állam jelentést csak a római késő császárkorban vette fel, de a kora
középkorban megint nem használták ebben a jelentésben
o a status és res publica jelentésváltozása
 polisz, politeia mintájára: civitas és res publica, de nem fedik le teljesen a görög
szavakat
 polisz = civitas = polgárság, város, állam
 politeia = állam, alkotmány, polgárjog, köztársaság, kormányzás,
jogállam
 res publica = állam, alkotmány (köztársaság: kései, kivételes jelentés)
 vonatkozó latin elnevezések
 állam hivatalos neve: SPQR
 tisztségviselők: magistratus populi Romani
 provinciák (szenátusi): provinciae populi Romani
 RJ: ius civile, ius Quiritium
 res publica: elvont, jogászias államfogalom, „nép ügye”
 res Romana, imperium: állam császárkori nevei
 SPQR vs. res publica
 Senatus populusque Romanus: a római állam hivatalos (ünnepélyes)
neve, a római államiságra alanyi értelemben utal
 Res publica: elvont, erősen jogászi államfogalom, jelentése a „nép
ügye”, mely inkább az államügyeket vagy épp az állam vagyonát
jelenti. A res publica nem vált az államforma letisztult megjelölésévé,
csak a köztársaság végétől használták, és akkor sem a modern
fogalomnak teljesen megfelelő értelemben. A római államiságra tárgyi
értelemben utal.
 tehát a res publica a polgárok politikai értelemben vett közössége volt, majd a
12. sz.-tól politikai közösséget jelentett
 római jog: személy/dolog állapota, a status civitatis esetében némi politikai
értelme is volt, de még nem volt igazán elvont fogalom
 12. sz.: glosszátorok elterjesztették, hogy Ulpianus a ius publicum leírásakor
használta, hogy status rei publicae
 13. sz.: Aquinói Szt. Tamás
 görög demokrácia status popularis megnevezése
 arisztotelészi jó államformákat res publicának nevezte, a rossz
államformákat nem  ezzel a res publica megközelíti a modern
államfogalom megjelölését

16
©Bébike, 2017.

 14. sz.:
 Ptolemaeus  res publica köztársaság jelentésben való használata 
Machiavelli később elterjesztette
o olasz stato szót használja állam jelentésben, 16. sz.
 a status szó különböző jelentései
 hűbérjog: rang, méltóság
 kánonjog:
o uralkodó hivatali hatalma és kötelességei a közjó érdekében
o közösség java (glosszátorok, recipiált RJ)
o ország politikai viszonyainak összessége
 rendiség: rendek, rendi gyűlés
 Aquinói Szt. Tamás: kormányzás, közösség rendje
 reneszánsz Itália: terület feletti uralom
 Machiavelli: kb. modern állam
 XVI. sz.: a status már biztosan államot jelent
- államfogalom újkori fejlődése
o Frao.: 15. sz.-tól status szó állam jelentésben használatos, 16. sz.-tól état = állam
(Bodin), de még inkább a république szót használták, ill. a kettő szinonima volt, így a
17. sz.-ra terjedt el véglegesen, hogy état = állam és a 18.sz.-ban hogy république =
köztársaság
o Toews: res publica újkori lényege a szuverenitás  már nem érték-, hanem funkcionális
fogalom  ezt a természetjogi isk. meg akarta változtatni: szerintük a res publica célja
a boldogulás biztosítása (Montesquieu, Rousseau is tulajdonított neki némi
értéktartalmat)
o Lengyelo.: Rzeczpostpolita
 res publica figyelemreméltó változata
 eredetileg a lengyel-litván egyenlőséget fejezte ki
 később nemesi közösség, a communitas társasága, társadalma
o Anglia: state 16. sz. óta jelent államot, államformát + Hobbes: Leviathan: a state a
commonwealth és civitas szinonimája; republic 17. sz. óta jelent köztársaságot, előtte
államot jelentett
o Németo.: 18. sz.-ban a természetjogi isk. hatására született meg a modern államfogalom
 Staat = állam, res publica = gemeines Wesen, később Freistaat = libera res publica =
köztársaság
o Mo.: felvilágosodás, reformkor: álladalom, közálladalom, állam (Barczafalvi, Fogarasi,
Széchenyi, Petőfi, Vasvári)  19. sz.-ra megszilárdul az állam szó
7. tétel – A modern európai államtörténet territoriális-regionális aspektusai
- Európa fogalma
o GÖRÖGÖK: földrajzi fogalomként használták (uralkodó nézet VII. sz.-ig)
o VII. SZÁZAD: vallási-kulturális jelentésárnyalat (a megerősödő nyugati keresztény
egyház miatt)
o Nagy Károly FRANK BIRODALMÁVAL politikai jelentésréteget kap a szó
o KÖZÉPKOR: nyugati kereszténységhez tartozó népek közösségének megjelölése
o HUMANISTÁK, XV. SZ.: latin egyház országai (= res publica Christiana)
o 1713., UTRECHTI BÉKE DOKUMENTUMAIBAN: hatalmi egyensúlyban lévő
szuverén államok kontinense
o nagy földrajzi felfedezések után: politikai-civilizációs fogalom
o KORTÁRS VILÁG: politikai és civilizációs fogalom
- Ny-Európa, K-Európa

17
©Bébike, 2017.

o ÉNY-DK irányban a Római Bir. és nem Római Bir. (barbárok) a határ 

humanizmus/reneszánsz korától a felvilágosodásig Európát É-D tengely mentén
osztották fel  szellemi elit délen
o felvilágosodás  új kulturális központok most már északon is  új felosztás: NY-K
(intellektuális-történeti konstrukció)  máig ez a meghatározó
o Szűcs Jenő: NY-Eu, K-Eu, Közép-K-Eu (Lengyelo., Cseho., Mo.)
o Európa: latin világ, NY + bizánci struktúra, K
 kelet: Oroszo.: ortodox vallás, cári vezetés, autokefál egyház
 autokefál egyház jellemzői
o saját egyházfő
o saját független hierarchia
o saját független egyházi bíráskodás, törvényhozás
o saját helyi szokások, szertartások
 Oroszo.-ban 1589. óta van autokefál egyház: moszkvai metropolita
pátriárkai rangot kapott a konstantinápolyi pátriárkától (de iure
autokefál)
o a keleti-nyugati egyház firenzei zsinaton kötött unióját
Moszkva nem ismerte el, ezért a metropolitát bebörtönözték, a
cár önként állított a helyére egy új pátriárkát, így 1448-ban de
facto már volt orosz autokefál egyház
 Oroszo. hatalomtechnikailag és kulturálisan is Bizánc örököse (III. Róma)
8. tétel – Az államfelfogások fejlődése
Nyugat-Európa
- modern államfogalom
o meghatározott terület
o ott élő népesség
o felettük lévő főhatalom
feudalizmusból ez még hiányzott  13. sz.-tól kezdett megjelenni
o 14. sz.: a kir. a legfőbb hűbérúrból legfőbb közjogi méltóság lett  a királyság innentől
hivatal lett, közjó érdekében tevékenykedik
 közhatalom: deperszonalizált jogosítványegyüttes, amely az adott uralkodó
személyétől és akaratától különválva létezik
 uralkodói jogok elidegeníthetetlenek
o koronaeszme
 hatalmi szimbolikára mint legitimáló tényezőre épít
 ilyen volt a beiktatási szertartás, eskü, zászló,
himnusz stb. is
o modern államfogalom
 státusát a királyság jogállapotának fenntartására kell használnia
 ez a 17. sz.-ban változott meg: állam önálló entitás, uralkodó köteles
fenntartani  szuverenitás már az államhoz kapcsolódik
o további meghatározó tényezők, melyek a modern állam kialakulásához vezettek
 VII. Gergely pápa egyházreformja
 gregoriánus felfogás: uralkodó koncentráljon a világi dolgok
kormányzására  jog szerepe felértékelődött  közhatalom
gyakorlását jogi érvekkel kell igazolni
o 13. sz., kánonjog: „rex superiorem non recognoscens est
imperator in regno suo” (a kir. aki nem ismeri el a
feljebbvalóságot, császár a saját országában

18
©Bébike, 2017.

 római jog újrafelfedezése

 glosszátorok
Kelet-Európa
- Oroszo.
o állam modern fogalma Nagy Péter alatt jelent meg  késlekedés okai:
 hiányzik az a szoros kölcsönhatás, amely Nyugaton az államfogalom fejlődése
és az állam mint politikai realitás között fennállt
 Oroszországban az egyházi hatalom szorosan összefonódott a világival
 ismeretlen volt a Nyugaton recipiált római jog és a skolasztikus filozófia és a
természetjogi gondolkodás
 Isten-függő hatalmi ideológia, nincs valódi politikai gondolkodás
 az uralkodót és a népet csak az ortodox vallás és a patriarchális viszony
kötötte össze
o állam fogalma sokáig egybefonódott az uralkodó személyével, nem volt külön
uralkodói hivatal
 cár uralkodói inspirációja és morális személyisége fontos  mércéje az ortodox
valláserkölcs, igazságosság
 fundamentális elv (20. sz.-ig ez volt Oroszo.-ban a meghatározó)
o Nagy Péter formailag átvette a nyugati államfogalmat, de tartalmilag nem
 közjó, közhaszon fontos lett  reformok
 szuverenitás szót is használta, de abban a jelentésben, hogy a szuverén uralkodó
semmilyen törvénynek nincs alávetve  valójában abszolút hatalmat értettek
alatta  autokrácia
 sem a természetjognak, sem más fundamentális alaptörvénynek
 autokrácia fogalma: olyan tekintélyuralmi politikai berendezkedés, amely
mentes a jogi-intézményes és jogi-alkotmányos korlátoktól és a közvélemény
társadalmi ítéletétől, és melyben az autokrata hatalmát, megkérdőjelezhetetlen
tekintélyét Isten akaratából kapja
o államhatalmi szervek (csak TANÁCSADÁS, nem döntés)
 uralkodó
 duma
 zemszkij szobor (küldöttek gyűlése)
 Szenátus (1711-ben a megszűnt duma helyébe lépett, majd legfőbb bírósággá,
ill. állami csúcsszervvé alakult)
 Államtanács
o alkotmány nem volt, csak alaptörvény, 1832.: hatalommegosztást kizárja
 uralkodónak isteni parancs alapján korlátlan hatalma van
 1905.: forradalom  1906-os alaptörvény: Duma választott törv.hozói testület
1917-ig, de a gyakorlatban a cári hatalom túlsúlya megmaradt
9. tétel – Nemzetfelfogások
- politikai és kulturális nemzet
o a nemzet fogalmát már az ókorban is ismerték, de nem feltétlenül jelentett egyet az
azonos államhoz való tartozással
 ókori görögök: külön poliszok, mégis pánhellén szemlélet
 rómaiak: nemzettudatuk nem feltételezte a latin etnikumhoz tartozást; gens és
ius gentium még nem a mai értelemben vett nemzetekre utalt
 összegyűjtötték az egyes népek karakterjegyeit és csoportosították őket
 uralkodásra termett népek (rómaiak)

19
©Bébike, 2017.

 művelt népek (athéniak)

 katonáskodásra alkalmas népek (illírek)
 elpuhult népek (szübarisziek)
o kereszténység univerzális vallás: nemzeti gondolatot háttérbe szorította, a latin nyelv
volt az európai egyház, tudományok és diplomácia nyelve
o 16. sz.: latin nyelv uralmát a francia váltotta fel
o 18-19. sz.: nacionalizmus: nemzeti eszme kibontakozása
 Egy-egy állam identitásának legmélyebb alapját nem az uralkodó azonossága,
hanem az összefüggő területen élő, azonos anyanyelvet beszélők közössége
képezi, melynek tagjai a nemzeti identitást kiemelkedő értéknek tartják és
egymással szolidárisak.
 eltérő nemzetkoncepciók jelentek meg  állampolgársági jogot is eltérően
szabályozták
 Meinecke: politikai és kulturális nemzet
o politikai nemzet – francia modell
 Az adott állam politikai határain belül élők egy nemzet
tagjai, így az állam területén élő összes személy
(etnikai-vallási-kulturális hovatartozástól függetlenül)
az adott állam polgára.
o kulturális nemzet – német modell
 A nemzethez való tartozást az azonos kultúrához,
etnikumhoz, nyelvhez. valláshoz való tartozás
határozza meg. A kisebbségi csoportok nem tartoznak
a nemzethez, és a politikai határ nem választóvonal a
nemzet tekintetében.
- francia forradalom előtti nemzetfelfogás
o nemes, polgár: azonos politikai érdekek az uralkodóval szemben  az uralkodótól
független jogi-politikai közösség
 központi rendező elv a jogállás: a nemzethez azok tartoznak, akik vmelyik rend
tagjai (egyháziak, polgárok, nemesek)
 communitas regni fogalma megjelenik
 a francia és német rendi fejlődéshez kapcsolódó fogalom
 a királyság az ország lakosok közössége, amelybe csak a kiváltságos
rendek tagjai számítanak bele
 nemesek, egyháziak, polgárok tartoztak ide, jobbágyok nem
o 18-19. sz.: modern nemzetfogalom kialakul
 natio szóból ered, de ez még nem egyezik a modern nemzetfogalommal
 oka: polgári forradalmak  nemzeti tudat kialakul
 a középkorban már volt hasonló fogalom, így ha nem is egyezik teljesen, mégis
szoktuk a középkorra vonatkoztatva is használni, hogy nemzet
 középkori barbár népcsoportok territoriális alapon kezdtek
szerveződni, majd tartományi nemzetiségből államnemzetiség lett,
végül kialakult a polgári politikai nemzet
o 7/9. sz.-tól 18. sz.-ig tartó folyamat
o a modern nemzetfogalom 3 kritériuma
 minden egyes ember egy bizonyos nemzethez tartozzon, a nemzetnek az
egyének egyenlő tagjai, fontos a jogegyenlőség, vki akár több nemzet tagja is
lehet
 kizárólag a nemzetiséget megtestesítő szuverenitás lehet legitim
 a nemzet politikai lojalitás tárgya, önmagában politikai kategória

20
©Bébike, 2017.

ezek összefonódásából lett a modern nemzetfogalom

- tudományos elméletek a nemzetek mibenlétéről
o primordalista/perennialista/esszencialista nemzetfelfogás:
 A nemzetek valódiak, eleve adottak, természetes jellegűek, mindig is létező
egységként funkcionálnak, a történelem alaptényezői.
o modernista/konstruktivista/instrumentalista nemzetfelfogás:
 A modern nemzetfogalom és nacionalizmus a 18-19. századi modernizáció
hatására alakult ki. A nemzet tehát egy történetileg kialakult konstrukció.
 fontos képviselője Gellner
 szerinte a nemzetet az iparosítás, az általános közoktatás és az állami
bürokrácia hozta létre
o Anderson: Imagined communities
 a nemzet egy elképzelt közösség, az összetartozás sajátos módja
o Smith: etnoszimbolista felfogás:
 A nemzet egy saját névvel bíró történeti és kulturális közösség, amely közös
területtel, gazdasággal, jogokkal és közoktatási rendszerrel rendelkezik.
 fiktív „szupercsalád” közös jelképekkel, mítoszokkal, közös őstől való
származás, közös haza
10. tétel – A francia állampolgársági modell
- előzmények
o Római Bir.  Gallia provincia
o Frank királyság  később 3 részre szakadt  Nyugati Frank Kir. (Capetingek,
központ: Ile-de-France)
 tudatos államszervezés  lakosság egységesül
 14. sz.-tól tartományi nemzetiség is kialakul  oka: tartományi széttagoltság
 hercegségek
 önálló grófságok
 várkerületek
 először az uralkodó csak „első az egyenlők között” + trónöröklés dinasztikus
rend szerint  erős kir. hatalom ideológiája, majd megvalósulása
 oka: II. Fülöp Ágost, 13. sz., Frao. nagyhatalom lett
o zsoldosok alkalmazása, központi hatalom megerősítése
o 14. sz.: egységes kir. állam megszületik
 legistáknak nagy szerepe volt benne
 nem arisztokrata világi jogtudós értelmiség tanácsadói
 római jogból sok mindent átvettek
 átvették a „rex est imperator in regno suo” gondolatot  ő minden
országlakos uralkodója, a souverain
o DE: ez még nem abszolút hatalom, csak a hatalma általános
elismerése
 társadalom: nemesi rend, közszabadok, jobbágyság
 a királyság az országlakosok közössége, de ebbe csak a kiváltságos
rendek tartoztak  felismerték azonos jogállásukat  politikai
szerveződés lett belőlük  rendi gyűlés (États généraux, IV. Szép
Fülöp, 1302., de törvényhozási joga nincs a gyűlésnek, az csak a
királyé)
 uralkodó hatalmának alapja: hadsereg + állami adminisztráció  rendi gyűlés
jelentéktelen lesz  1614 után 175 évig össze sem hívják
 ancien régime idején még nem volt ált. def., hogy ki a francia alattvaló

21
©Bébike, 2017.

 a francia felsőbíróság, a Parlament határozta meg, hogy jogilag ki

francia
o a francia Parlament
 eredeti jelentés: kir. által összehívott megbeszélés,
előszrör csak Párizsban, országos hatáskörrel, majd
egyre több az ország részein
 jogászokból állt, igszolg és rendészeti feladatokat
látott el
 jogszabályok kihirdetésénél kontroll funkció  csak
azt lehetett kihirdetni, amit elismertek
 2 szempontot vizsgáltak: megfelel-e a korábbi
törvényeknek és az alattvalók jogainak
 később óvási jogot kaptak (ezzel hol élhettek, hol nem)
- a francia állampolgársági modellt meghatározó törvények
o 1515. – a párizsi Parlament bevezette a ius soli elvét, és öröklési képességet és francia
állampolgárságot adott mindenkinek, aki Franciaország területén született. (+ állandó
jelleggel a francia kir. területén kellett élni)
o 16. sz. – ki francia jogilag? – konjunktív feltételek
 Frao. területén született
 min. 1 szülő francia
 állandó jelleggel Frao-ban lakik
o 18. sz. – ki francia jogilag? – diszjunktív feltételek
 Frao.-ban éljen és/vagy ott szülessen
 szülei franciák
itt már a ius soli és sanguinis keveredik
 ius soli elve
 Az az adott állam polgára, aki az adott állam területén született.
 ius sanguinis elv:
 Az az adott állam polgára, akinek legalább egyik szülője az adott állam
polgára.
o 1789. – Deklaráció az emberi és polgári jogokról: a szuverenitás a nemzettől származik
 francia politikai nemzet koncepció
 a nemzet egy politikai test
 a korábbi horizontális helyett ez már vertikális nemzet
 polgár = citoyen: a nemzet tagja
o 19. sz. – munkaerőhiány  külföldi munkaerő kell  állampolgárságukat rendezni kell
 ius soli kiterjesztése
 1851. – a harmadik generációs bevándorlók francia állampolgárságot kapnak
 1889. –automatikus állampolgárság a második generációs bevándorlóknak
 Az államhoz való tartozás francia modellje nem az etnikai elven alapszik,
hanem politikai nemzetből indul ki. Ugyan a ius sanguinist is alkalmazták, a
ius soli lett a meghatározó, amely a bevándorlóknak is állampolgárságot
biztosított
11. tétel – A német állampolgársági modell
- történeti háttér
o először a NRCS lakosai, de ez nem volt elég erős  partikuláris fejedelmi hatalom
erősödött
 1220.: egyházi fejedelmek jogilag is önálló fejedelmek lettek

22
©Bébike, 2017.

 1231.: világi és egyházi tartományurak birtokán az uralkodó lemond a kir.

felségjogok gyakorlásáról + törvényeket csak a tartományi előkelők
egyetértésével lehet elfogadni
 7 választófejedelem volt:
o a mainzi érsek
o a trieri érsek
o a kölni érsek
o a cseh király
o a szász herceg
o a brandenburgi őrgróf
o a rajnai palotagróf
 császári hatalom kiüresedett  interregnum kora  1356. német Aranybulla:
egyes tartományok közjogi különállását erősíti meg  nem lett egységes
központi hatalom, kivéve: Reichskammergericht
 1495-ös wormsi birodalmi gyűlés óta
 székhelye: Frankfurt
 célja: jogegység megteremtése
 volt birodalmi rendi gyűlés, de nem volt nagy szerepe
 ez volt a birodalom törvényhozó és ügyintéző szerve
 a császár és a birodalmi rendek vettek részt rajta
 az uralkodót a gyakorlatban egy császári főmegbízott képviselte, aki
mellett két társmegbízott is volt
 a birodalmi gyűlés döntéseit a birodalmi kerületek (1500-tól)
ellenőrizték
 3 kamarája volt: választófejedelmi kollégium, fejedelmi kollégium és
birodalmi városi kollégium
 a birodalmi közösségtudat fontos letéteményese
 1648.: vesztfáliai béke megerősítette a széttagoltságot  a birodalom ekkor
már csak szimbolikus, fennállása a status quo-t biztosítja  konföderáció:
néhány közös intézmény és minimális közös identitás
 városok, egyházi uradalmak, lovagok: immediat status: közvetlen birodalmi
státusz, birodalmi képviseleti joguk volt
 még csak a communitas regnit tartották országlakosnak
 Nemesek, egyháziak, polgárok tartoztak ide, jobbágyok nem.
o francia forradalom hatott az állampolgársági felfogásra + 1806., Napóleon: NRCS
megszűnt
 1815., bécsi kongresszus: NRCS megszűnését szentesítik
 új alapokon létrejött a Német Szövetség
o ennek az alapító okirata szabályozza az állampolgárságot
 az egyik tagállamban polgárjoggal rendelkező
személy egy más tagállamba átkerülve ugyanazon
jogállást kapja, mint az utóbbi tagállam polgára, ilyen
alapon tilos a megkülönböztetés  quasi közös német
állampolgárság
o romantikus mozgalom, porosz reformmozgalom
 önálló német állampolgársági koncepció alapja
 már a közrendűek is az állam polgárai
 nemzet alapja: közös nyelv, közös kultúra és szokások (Herder: sajátos
népszellem, néplélek és közös történelmi múlt)

23
©Bébike, 2017.

 területi önállóságot követeltek  offenzív nacionalizmus  cél: önálló

nemzetállam létrehozása  kulturális síkról politikai sík: összes német egy
nemzetállamban való egyesítése  kultúrnemzet-koncepción alapult, de
inkább csak elképzelt közösség volt
 1871.: Német Bir. (kisnémet egység)
- állampolgárság szabályozása a 19. sz.-tól
o 1842. porosz állampolgársági tv.: ius sanguinis elve (és ius soli egyértelmű elutasítása
a jövőre nézve is)
 az lehet az állam polgára, akinek legalább egyik szülője az állam polgára
 ma is ez határozza meg a német szabályozást
 lehető legtisztább ius sanguinis
 ki a német? – aki németnek született  német állampolgárság a
NÉMET ETNIKUMHOZ kötött
12. tétel – A brit állampolgársági modell
- alapja hagyományosan a ius soli, de más felfogásban, mint a kontinentális államokban
o ius soli mintaállama
o meghatározza a földrajzi felfedezések utáni világbirodalmi jelleg (sok etnikum, vallás
stb.)
o sokáig kerülték az állampolgárság kérdésével való foglalkozást  19. sz.-ban először
csak azt fejtegették, hogy milyen a „jó polgár”, de azt nem, hogy egyáltalán ki az
o forrása: common law és politikai dokumentumok
 common law összegzése: Blackstone: Commentaires on the Laws of England
 tartalma
o az angol jog mindig is megkülönböztette a kir. alattvalókat és
az idegeneket
 az alattvalók hűséggel tartoztak a kir. felé, akár natural
born-ok voltak, akár később váltak alattvalóvá
(denizens)
o 1707.: GBR világbirodalmi rendszere létrejött  British Empire
o itt kimaradt a francia hatás, mert ekkor az angolok és franciák ellenségek voltak
o eleinte nagyon lazán kezelték a bevándorlást, nem volt nehéz állampolgárságot szerezni
 később ezen változtatni kellett + birodalom is felbomlott
 1931., Westminsteri Statútum, Brit Nemzetközösség, 1947-től Commonwealth
= Nemzetközösség
 ezután megindult a bir. végleges felbomlása  állampolgárságot újra
kellett gondolni, mert India, Kanada kilépett, így végül kimondták,
hogy minden önálló domínium megalkothatja saját állampolgárságát
(1946.)
- állampolgárság szabályozása
o 1801. Act of Union
 aki a Brit Birodalomban él, az brit alattvaló  ius soli alapján mindenki natural
born, ha brit területen születik  hűséggel tartozik a kir. felé
o 1870. Naturalization Act
 külföldiek is a londoni parlament tagjai lehetnek
 állampolgárságról való lemondás fogalma
 a brit nő elveszíti brit állampolgárságát, ha külföldihez megy feleségül
o 1914. British Nationality and Status of Aliens Act

24
©Bébike, 2017.

 aki a Korona fennhatósága alatt álló területen született, vagy honosították +

ezek férfiági törvényes leszármazottainak első generációja = brit alattvalók
(utóbbiak akkor is, ha nem brit területen születtek)
o 1946. minden önálló domínium megalkothatja saját állampolgárságát
 előzmény Nemzetközösség létrejött, domíniumok önállóak lettek, saját
állampolgársági szabályozást akartak
 közös birodalmi státusz, de használhatnak külön állampolgárságot az
önkormányzó birtokok
o 1948. British Nationality Act
 brit alattvalói státusz tiszteletbeli kategóriaként fennmarad
 ius soli elv gyengítése
o 1983. British Nationality Act
 vegyes rendszer létrehozása a ius sanguinis és a ius soli elvéből
 UK-ban születés csak akkor keletkeztet brit állampolgárságot, ha legalább az
egyik szülő brit áp. vagy állandó lakos
 a ius soli továbbélésének oka, hogy a common law a ius soli elvet
összekapcsolta az alattvalói hűséggel és a monarchiával
- USA
o 19. sz.-ban angol mintára itt is ius soli (+ fontos hatás: polgárháború)
 1866. Civil Rights Act
 ius soli elv kimondása
 1868. Alkotmány kiegészítés
 megerősíti a ius solit
o 20. sz.-ban ius soli gyengült
- érdekes az angol szabályozást összehasonlítani a római joggal: éppen ellentétes tendencia
figyelhető meg: a Római Bir. egyre inkább nyitott és az ősi ius sanguinisből ius soli lett (ti.
Constitutio Antoniniana), míg a brit éppen fordított, vagyis egyre inkább bezárt és erősítette a
nemzeti jelleget
13. tétel – Hatalomfelfogások és szuverenitás-elmélet
- hatalomfelfogások fejlődése a középkorban
o 12. sz.: római jog és kánonjog hatása  foglalkoznak a hatalom mibenlétével
 univerzális hatalom Istentől jön, isteni törvény uralma alatt áll
 különbségtétel egyházi és világi hatalom között
 az ember alkotta jog fölött a ius divinum áll, ez biztosítja az eszmei egységet,
értelmezése az egyház feladata
 ezt I. Gelasius pápa fogalmazta meg 494-ben
 leges: világi szféra, önállósodik az egyházi hatalomtól, majd teljesen
függetlenedik az egyháztól
o hatalom eredete: lelki vagy világi  az univerzális hatalom mindkettőt tartalmazza,
mely kezdetben a császáré volt  pápa magának akarta  harc  végül mindkét félnek
korlátozott hatalma lett és nem kapták meg az univerzális hatalmat
o már megvolt az a gondolat, hogy az egyházi és világi hatalmat a nép korlátozhatja
o a világi és egyházi hatalom kettősségét a Corpus Iuris Civilisből vezették le
 nép általi legitimáció nem ál ellentétben a már kiválasztott uralkodó
hatalmának isteni forrásával  a nép által elfogadott uralkodó Isten
segítségével és kegyelméből uralkodik
 alapja: az imperium eredeti birtokosa a római nép, ők ruházták a
hatalmat a császárra + a másik alapforrás Isten

25
©Bébike, 2017.

 Nagy Károly – renovatio imperii (acclamatio mintájára

megkoronázták)
o ius naturale által univerzális monarchia lett a közjó
előmozdítása érdekében
o uralkodóválasztás fontos elve: idoneitas
 az alkalmasság elve
 633-as toledói zsinat mondta ki
 az igazi uralkodó alkalmas személy, aki helyesen cselekszik, ezért őt keni fel
az egyház, ami isteni legitimációt ad az uralkodáshoz
 az alkalmas uralkodót az előkelők összességének meg kellett választania:
kölcsönös hűségeskü
o világi uralkodó főhatalmának elnyerése – lépések: alkalmasság, felkenés, választás,
hűségeskü
o egyházi szféra
 1059. új pápaválasztási rend bevezetése  pápát a kardinálisok testülete
választja, ennek az acclamtióval való megerősítése csak jelkép innentől (ma is
továbbél)
 konciliarizmus
 pápa hatalmát korlátozza
 zsinatelvűség  a zsinat a pápa felett áll
 a pápa egyszemélyi hatalmát korlátozta
 a 15. században jelent meg
 a zsinat a kereszténység legfőbb képviselő testülete, mely megvalósítja
az egyházi népszuverenitást  a pápai joghatóság a zsinat hatalmából
származik
- a szuverenitás elméletének kibontakozása
o modern állam születésével párhuzamosan szilárdult meg ez a fogalom
 Római Bir. megszűnt  államfogalom pluralizmusa megjelent  ezt a
szuverenitás jól alátámasztja: függetlenség, formális egyenlőség
 koherens ideológiává Jean Bodin tette, aki megalkotta a szuverenitás fogalmát
(1576. Les six livres de la République)
 a szuverenitás egy állam állandó és abszolút hatalma
o az uralkodót ennek értelmében nem kötik a törvények
 Hobbes: személytelenné teszi a szuverenitás fogalmát  a szuverenitás nem
uralkodó-alattvaló viszonyban, hanem állam-alattvaló viszonyban
értelmezendő  ez a személytelenített közhatalom már nem feltétlenül egy
személy kezében van, lehet akár egy intézményé is
 Locke: népszuverenitás liberális koncepciója: politikai hatalom
legitimációjának alapja a polgárok egyetemes megegyezése az állam
alapítására  ezután többségi elv érvényesüljön + az államnak nincs korlátlan
hatalma, mert a célja a közjó biztosítása; minden hatalom a polgárok által
delegált hatalom
 Montesquieu: hatalommegosztás: törvényhozás – végrehajtás – bíráskodás;
hatalom alávetése a jognak
 Rousseau: a kizárólag a népet megillető törvényhozó hatalomnak teljesen alá
van rendelve a végrehajtó hatalom  intézményi/centralizált modell
o a szuverenitás csoportosítása
 alanya szerint
 egyeduralkodói szuverenitás – Bodin
 népszuverenitás – Rousseau

26
©Bébike, 2017.

 nemzeti szuverenitás – francia forradalom

 parlamenti szuverenitás – angolok
 államszuverenitás – németek (Hegel)
 + Mo.: Szt. Korona-tan
o a szuverenitás fő jellemzői
 független (külső és belső értelemben is)
 legfelső
 korlátlan – korlátozhatatlan
 egységes
 oszthatatlan
 elidegeníthetetlen
 állandó
 kizárólagos
o tartalma szerint
 törvényhozás
 külügyi jogosítványok
 kinevezési jog
 bíráskodás joga
 kegyelmezési jog
 hódolat fogadása
o a szuverenitás kettős megkülönböztetése a francia jogtudomány szerint
 belső, AJ szuverenitás
 állam területén élő lakosság feletti legfőbb hatalom
 állam által alkotott jogszabályok
 külső, NJ szuverenitás
 állam saját államisága, függetlensége más államoktól
14. tétel – A modern állam korai és kifejlett típusai
- államforma
o Arisztotelész már megkülönböztette a különböző államformákat
 Jó államformák (melyekben a hatalom célja a közjó biztosítása)
 monarchia: 1 személy gyakorolja a hatalmat a köz érdekében, a kir. a
legalkalmasabb személy
 arisztokrácia: többek uralma a közjó érdekében, a legjobbak
irányítanak
 politeia: legjobb államforma, igazságos, egyenlő, szabad, kifogástalan
erkölcsű polgároké a hatalom
 Rossz államformák (elfajult)
 türannisz: a kir. a saját céljait követi és ezért erőszakot alkalmaz
 oligarchia: a leggazdagabbak irányítanak, céljuk a még nagyobb
gazdagság
 demokrácia: a hatalmat az egész nép gyakorolja
o jogi szempontú csoportosítás
 egyszemélyi hatalomgyak.
 monarchia, diktatúra
 többes hatalomgyak.
 köztársaság
- kormányforma
o államhatalom gyakorlását végző szervek rendszerét jelenti, vagyis hogyan alakul a
hatalommegosztás (törvényhozás – végrehajtás – igazságszolgáltatás)

27
©Bébike, 2017.

o monarchia
 az államfői tisztséget élete végéig ugyanaz a természetes személy tölti be
 főhatalom keletkezése szempontjából lehet
 örökletes (esetleg dinasztikus)
o primogenitura/senioratus
 az elsőszülött utód örökli atyja uralkodói méltóságát
o leviratus
 az az elv, mely szerint az elhalt férj fivérének kell
feleségül vennie a gyermektelen özvegyet
 választott
o választás, de csak előre meghatározott szűk körből
o pl. Lengyelo., Erdély, NRCS
 főhatalom keretei szempontjából lehet
 korlátlan
o abszolutista
o autokrata
 korlátozott
o rendi
o alkotmányos
 külügy, hadügy, törvényszentesítés, kormány
kinevezése, kegyelmezési jog kizárólagos jogkör

o diktatúra
 irányító személyt/csoportot a törvények nem korlátozzák
 főként fegyveres erőre támaszkodik
 hatalommegosztás elvetése jellemző
 diszkrecionális irányítás, jogi nihilizmus, ellenőrizhetetlenség, felelőtlenség
 kialakulása: ókori Róma
 20. sz.-i formája: totalitárius diktatúrák
 szocialista állam
o államszervezési alapelve a hatalom egysége és
oszthatatlansága; osztálytartalom
o proletárdiktatúra
o egypártrendszer  állampárt
o tanácsok/szovjetek
o demokratikus centralizmus
 fasiszta állam
o hatalommegosztás tagadása
o parlamentarizmus felszámolása
o vezérelv (az államfői és kormányfői poszt személyi és jogköri
egyesítése)
o kivételes törvények
o választási rendszerből formális népszavazás
o állampárt
o helyi önkormányzás megszüntetése
o gazdaság korporációs, hivatásrendi átszervezése
o köztársaság
 több személy választása meghatározott időre
 típusai
 parlamentáris (Mo.)

28
©Bébike, 2017.

o államfőt a parlament választja, döntéseihez miniszteri

ellenjegyzés kell  politikai felelősség nem az államfőé
o törv.hozás alkotmányos keretek között történik
(Alkotmánybíróság)
o végrehajtó hatalom: parlamentnek felelős kormány
o független bíróságok
o gyökerei: Anglia  Franciaország  Belgium  Európa nagy
része
o kialakulásának alapjai: miniszterek felelősségre vonása,
költségvetés elfogadása, hadviselés megszavazása  a
parlament került a közhatalmi döntések centrumába + a
parlamenti szuverenitás fogalma is kialakult
o a kormány politikailag a parlamentnek felelős  csak akkor
tud a helyén maradni, ha a parlament többsége támogatja
o a kormány tagjai politikailag szolidárisak
o a kormánytagok jellemzően parlamenti képviselők is
o a kétpártrendszer lenne az ideális, mert stabil és egyértelmű
lenne, de sok helyen több párt van koalíció kell
o a parlamentet közvetlenül a nép választja
o államfő: inkább formális, protokolláris  döntéseihez
kormány tagjának ellenjegyzése kell  politikailag nem
felelős, csak jogilag; rendkívüli körülmények között nagy
jelentősége lehet; nem része a végrehajtó hatalomnak; nem
közvetlenül választják; miniszterelnököt jelöl és felkéri a
kormányt a kormányzásra; nem vállalhat egyéb politikai stb.
tisztséget ( összeférhetetlenség); feloszlathatja a
parlamentet, de csak kevés esetben (parlamenti többség
ellenére önkényesen nem szüntetheti meg a parlament
megbízatását)
o parlamentarizmus racionalizálása: az a jellemző tendencia,
hogy a végrehajtó hatalom erősödik, mert sok kérdéssel kell
gyorsan foglalkozni  a kormány hatásköröket vesz át a
parlamenttől
o a kormány testületi szerv  kormány tagjainak egyetértését
vélelmezni kell + miniszterelnök határozza meg a politikáját
o ha a miniszterelnök bukik, a kormány is bukik: bizalmi
szavazás, előterjesztéshez kötött bizalmi szavazás (pl.
westminsteri modell alapján stb.), bizalmatlansági indítvány
(konstruktív vagy destruktív)
o parlament hatásköre jogilag, politikailag korlátlan
 prezidenciális (USA)
o tipikus példája: USA (+D-Am. államok)
o törvényhozás: 2 kamarás Kongresszus 
képviselőház+szenátus (435+100 fő)  2 éves ciklus, de a
szenátoroknak 6 év és 2 évente 1/3-uk rotálódik
o elnök: államfői+kormányfői hatalom egyben: elektorok útján
5 évente választják, 1x újraválasztható
o az elnök politikailag nem felelős a Kongresszusnak  hatalmi
ágak legteljesebb elválasztását teszi lehetővé  végrehajtó
hatalom nem függ a törvényhozó bizalmától

29
©Bébike, 2017.

o az elnök a katonai főparancsnok, nemzetközi szerződéseket

köt, kinevezési joga és korlátozott vétójoga van
o az államtitkárok csak az elnöknek tartoznak politikai
felelősséggel + az államtitkár nem lehet a Kongresszus tagja
 ez is a hatalmi ágak szigorú elválasztását teszi lehetővé
o nemcsak szövetségi, hanem tagállami szintű
hatalommegosztás is van
o kétpártrendszer van, de gyenge a pártfegyelem, a vezetők nem
feltétlenül szolidárisak
o a bírói hatalom a Legfelső Bíróságé
o egymást ellenőrző rendszer, fontos a kölcsönös függőség
 félprezidenciális (FR)
o gyökerei: Frao. (de Gaulle)
o államfőt közvetlenül választják és a végrehajtó hatalom része,
ő nevezi ki a kormányfőt és a minisztereket  kétfejű
végrehajtó hatalom
o az államfő legitimációja erős, csak a polgároknak felel, a
parlamentnek nem, minden döntést ő ír alá, saját döntéseihez
nem kell ellenjegyzés; kezdeményezhet népszavazást,
feloszlathatja a parlamentet stb.
o a kormány a parlamentnek és az államfőnek is felel  kétfelé
felel  nagy felelősség  a parlament megbuktathatja a
kormányt, az elnök feloszlathatja a parlamentet stb.
o kohabitáció: elnök és miniszterelnök eltérő pártállása 
konfliktusokhoz vezethet  megoldás: hatáskörök és
alkotmány pontos betartása, elnöki mandátum növelése (Frao.
5 évről 7 évre)
o inkább a parlamentáris rendszerre hasonlít, egyesek szerint
annak egy altípusa
 kollegiális (Svájc)
o csak Svájcban van
o Szövetségi Gyűlés van  ez választja a Szövetségi Tanácsot:
4 évre 7 tag, közülük minden évben 1-1 tag az államfő
o a Szövetségi Tanács tagjai nem buktathatók meg,
szótöbbséggel döntenek, politikailag nem feltétlenül
szolidárisak (tehát eltérő pártállásúak lehetnek)
- modern államok csoportosítása államszerkezet szerint
o unitárius – egységes (Mo.)
o föderáció – szövetségi (USA)
o konföderáció – államszövetségi (Németo.)
- kora újkori állam történeti modelljei
o dinasztikus államok
 örökléssel/házassággal száll át a hatalom
 magterület kellett hozzá, hogy a körülötte lévő területet tudják irányítani
 a dinasztiák államukat családi birtokként kezelték  tulajdonosi
dinaszticizmus  megnyilvánulásai:
 dinasztiák örökösödési szerződései
 dinasztiatagok közti területfelosztások
 területek hozományba adása
 trónöröklés magánjogi ügyletként kezelése

30
©Bébike, 2017.

 dinasztikus háborúk
 helyi viszonyok fenntartásával központi területhez csatolás  csatlakozás után
is különbözőek maradnak a területek  terület-konglomerátum  az uralkodó
felveszi mindegyik terület vezető titulusát
 nincs előre kiszabott végleges terület
 nincs centralizáció, uniformizáció
 idegen joghatóságok (pl. egyház) és szabad hűbér bonyolult rendszert
eredményeztek
 csak bizonyos fokú integrációval tudtak tartósak lenni, de a helyi
privilégiumokat el kellett ismerni
 hanyatlásának oka elsősorban a reformáció volt  a kormányzati politika célja
ezután a hatalom egységesítése lett a belső konfliktusok elkerülését célozva

o abszolutista államok
 1660-as évekből ered, Dánia (de Frao. is fontos minta)
 zsoldos hadsereg irányítása, saját bürokrácia  uralkodó függetlenedett a
rendektől  adóztatás és törvényhozás rendi jogát kiiktatta
 professzionalizáció
 bírósági rendszer egységesítése
 jogászok megbecsültsége nőtt
 uralkodó független a külső (pl. pápa) és belső (pl. rendek) hatóságoktól, de célja
a közjó biztosítása
 az uralkodó felett csak Isten rendelkezhet (zsarnokölés tana ellen
irányul)
 abszolút hatalom korlátja: nem lehet olyan rendelkezést hozni, amely az isteni
és a természetjogba ütközik, vagy sérti az ország alaptörvényeit  az abszolút
hatalom nem zsarnoki hatalom
 „az abszolút uralkodó megtehetett volna mindent, amit akar, de nem
akarhatott mindent, amit megtehetett volna”
15. tétel – Az alkotmány-terminológia fejlődése
- a modern alkotmány-terminológia előzményei
o ókor
 Arisztotelész – Politika
 a politeia szó alkotmányként is értelmezhető, de a demokratikus
államformát is jelentheti
 Róma
 mai alkotmány szó sok helyen a constitutio szóból jön, ami császári
rendeletet jelentett, így valószínűleg a modern jelentés alapja a rem
publicam constituere kifejezés (Sulla, Caesar is használta), mely az
állam rendjének megszilárdítását jelentette, így összefüggésbe hozható
az alkotmányos rend felállításával
 Cicerónál a constitutio jelent államformát és esetlegesen alkotmányt is
(De re publica c. mű)
o de ezt csak a 19. sz.-ban fedezték fel, a középkorban és a
koraújkorban nem élt tovább a constitutio szó ebben a
jelentésben
o Bodin még nem használta a constitutio szót, Hobbes már igen, de még nem az
alkotmányosság kontextusában, Montesquieu-nél is inkább csak állami berendezkedést,
államformát jelent

31
©Bébike, 2017.

o 18. sz.: francia és angol nyelv: constitution először állami berendezkedést jelent, majd
felveszi az alkotmány jelentést
 lex fundamentalis = constitutio
 Otis, 1761.: az alkotmányba ütköző törvény érvénytelen
 a constitution korlátozza a közhatalmat
 1776.: modern alkotmányfogalom megszületése (USA)
 írott alkotmány + modern alkotmányosság kritériumai  1787-es
alkotmány
o Locke és az angol jog hatása is érződik rajta
 1789. Frao.: Forradalmi Deklaráció
 1791.: Frao.: I. alkotmány
 Németo.: Herder, Kant használta először a Verfassung szót az alkotmányra
 Mo.: 1780. körül szilárdult meg az alkotmány szó
o az alaptörvény megjelölés az alkotmányra a 20. sz.-ban terjedt el (kivéve: 1814.
Norvégia), pl. német Grundgesetz, majd 21. sz.: magyar Alaptörvény
 az alkotmány szó tágabban értelmezendő, mint az alaptörvény, mert írott és
íratlan normákat is jelent
o az alkotmány szó tartalmi értelme
 minden államnak van alkotmánya, függetlenül attól, hogy ismerik-e ezt a szót
vagy írásba foglalják-e, ha az alkotmány alatt az állami berendezkedés alapvető
szabályait értjük
 az alkotmány általános fogalma: írott alaptörvényt jelent
 meghatározza az állami szervezetrendszert
 megadja a jogi kereteket
 az államhatalom saját magát is korlátozza általa
 az alkotmány modern fogalma: jogi normák összessége, melyek az államilag
szervezett társadalom jogi kereteit biztosítják
 Jellinek szerint
o jogszabályok összessége, melyek meghatározzák az állam
legfőbb szerveit, működését, funkcióit, kölcsönös viszonyait,
hatáskörét és az egyén alapvető helyzetét
16. tétel – Az alkotmánygondolat első megjelenései
- Padovai Marsilius
o az ember közösségre lép társaival  törvényeket alkot  ehhez kényszerítő hatalom
kell, ami a polgárok összességének főhatalmán nyugszik
o az uralkodó hatalma közvetett, delegált
o a törvényhozó a hatalmát átruházhatja, de mindenképpen visszavezethetőnek kell lennie
a népre, a polgárok akaratára
o legitimációs forrást az emberi szférába helyezte (polgárok akarata)
o törvények primátusa
o szerződéses elméletek előfutára
- William Ockham
o az uralom elveszti létjogosultságát, ha nem a közösség érdekeit szolgálja  a nép
ilyenkor saját kezébe veheti sorsát (pl. uralkodót bebörtönözheti), mert a
természetjogból ez következik
- Aquinói Szt. Tamás
o ius naturale = ius divinum
o a természetjognak ellentmondó törvény eleve érvénytelen
o az embernek emberi természeténél fogva vannak elidegeníthetetlen jogai

32
©Bébike, 2017.

- Luther Márton
o egyházi népszuverenitás
o állam és egyház szétválasztása
o egyetemes papság
- Kálvin János
o hatalmasságok Istentől erednek  az emberek a hatalomnak kötelesek
engedelmeskedni
o a világi hatalom egyetlen korlátja a ius divinum
o a törvények az állami élet legfontosabb eszközei, melynek 3 féle típusa lehet (erkölcsi,
szertartási, törvénykezési)  Isten segítsége mutatkozik meg benne  emberek
kötelesek elfogadni  engedelmesség
o közügyekkel foglalkozóknak kettős a felelőssége
 magánember módjára ellenállni a bűnös parancsnak
 rendekkel szemben akár zsarnoki hatalommal is szembeszállni
o francia követői a monarchomachiánusok: zsarnok uralkodóval szemben bárki
ellenállhat, sőt köteles is ellenállni  zsarnokölés tana
- Johannes Althusius
o az alaptörvény egy szerződés azokkal a feltételekkel, amelyek alapján a testületek,
közösségek megállapodnak egy állam alapításában
o az alaptörvényhez a nép egyetértése szükséges
o létezhet állam alaptörvény nélkül is, nem feltétlenül kell írottnak lennie, elég a szokás
- Hugo Grotius
o a termlészetjog az ész parancsa  megváltoztathatatlan
o természetjog ≠ tételesjog ≠ erkölcs
o nemzetközi jogról is ír
o állam: jogaik élvezete és közös előnyök miatt társult szabad emberek teljes egyesülése
 nem Isten parancsára, hanem önként egyesültek polgári társadalommá
 isteni eredetű hatalom humanizálása
- Benedictus Spinoza
o a főhatalom nem abszolút korlátlan
o a törvények kötik az államot  örökérvényűek
o garanciák, felelősség fontos
o gondolatai az írott alkotmányok irányába mutatnak
- legkorábbi alkotmányos szabályozások
o az alkotmány fogalma a nyugat-európai politikai-jogi gondolkodásban jelent meg
először
o melyik a legkorábbi alkotmányos szabályozás?
 kálvini egyházalkotmány, 1541. Genf
 állam és egyház elkülönítése
 a nép az alkotmányozó hatalom
 Utrechti Unió, 1579.
 szövetségi szerződés, írott alkotmányra jellemző összetevőkkel
 Hollandia kialakulását alapozta meg
 szövetségi hatáskörökben közös döntés
 később: hágai manifesztum, majd 1648-as vesztfáliai béke
 angol történeti alkotmányozás
 USA alkotmánya 1787.
17. tétel – Az USA alkotmányos rendszere
- 1774., Philadelphia, 1. Kontinentális Kongresszus: fellépés a brit elnyomás ellen

33
©Bébike, 2017.

o erre válaszul angolok katonai erő alkalmazását rendelték el

- 1776., 2. Kontinentális Kongresszus
o 1. bizottság: Függetlenségi Nyilatkozat megfogalmazása
o 2. bizottság: Konföderációs Cikkelyek elkészítése (1781-ben fogadták el)
- 1787. szept. 17.: Alkotmányozó Gyűlés elkészíti a végleges alkotmányszöveget
o ma is hatályos, 27 kiegészítéssel
o köztársasági államforma föderális alapon
o prezidenciális rendszer
 elnök: államfői+kormányfői hatalom egyben: elektorok útján 5 évente
választják, 1x újraválasztható
 az elnök politikailag nem felelős a Kongresszusnak  hatalmi ágak
legteljesebb elválasztását teszi lehetővé  végrehajtó hatalom nem függ a
törvényhozó bizalmától
 az elnök a katonai főparancsnok, nemzetközi szerződéseket köt, kinevezési
joga és korlátozott vétójoga van
 az államtitkárok csak az elnöknek tartoznak politikai felelősséggel + az
államtitkár nem lehet a Kongresszus tagja  ez is a hatalmi ágak szigorú
elválasztását teszi lehetővé
 nemcsak szövetségi, hanem tagállami szintű hatalommegosztás is van
 kétpártrendszer van, de gyenge a pártfegyelem, a vezetők nem feltétlenül
szolidárisak
 egymást ellenőrző rendszer, fontos a kölcsönös függőség
o intézmények:
 Kongresszus
 törvényhozás: 2 kamarás Kongresszus  képviselőház+szenátus
(435+100 fő)  2 éves ciklus, de a szenátoroknak 6 év és 2 évente 1/3-
uk rotálódik
 Legfelsőbb Bíróság
 legfőbb írói hatalom, független
 speciális alkotmánybírósági feladatok
 John Marshall – bírói felülvizsgálat alkotmányos felülvizsgálat is
o alapelvei:
 alkotmány szentsége, sérthetetlensége
 kiegészíteni lehet, de nincs új
o 1. kiegészítés: alapjogok szövetségi szintű szabályozása
o 1791: további 9 kiegészítés  az 1. kiegészítéssel együtt Bill
of Rights a neve
 speciális alkotmánybíráskodás, bírói felülvizsgálat
 bírói felülvizsgálat alkotmányos felülvizsgálat is
 föderalizmus
 szövetségi és helyi hatáskörök szétválasztása
 hatalommegosztás
 itt valósul meg a legtisztábban
 fékek és ellensúlyok rendszere
 kölcsönhatás és együtthatás, célja, hogy ne legyen túlhatalom
 elnöki rendszer
 elnöknek politikai felelőssége nincs, csak a népnek felel
18. tétel – A francia alkotmányfejlődés

34
©Bébike, 2017.

- az 1791-es lengyel alkotmány időrendben megelőzi, de az nem polgári alkotmány volt, ezért a
franciát lehet elsőnek tekinteni: Európa első valódi polgári chartális alkotmánya
- 1791-es francia alkotmány
o ez volt az 1. francia alkotmány, címe Constitution, ez volt az alkotmányfejlődés
mérföldköve
o Európa első valódi polgári chartális alkotmánya
o alkotmányos monarchia intézményrendszerét fekteti le
o az Assamblée constituante alkotta meg
o preambulumában benne van az 1789-es emberi és polgári jogokról szóló deklaráció
o csak 1 évig volt hatályos, de hatása nagyon nagy
o szerkezete: terület, népesség, főhatalom
 népesség: jogegyenlőségen alapuló egységes francia nemzet a szuverenitás
letéteményese
 államterület: 83 département (megye), ezeken belül kerületek és járások
(district, canton)
 főhatalom a nemzeté
o hatalmi ágak szétválasztása
o törvényhozó hatalom az egykamarás Törvényhozó Gyűlés
 miniszter ennek felelős (széleskörű felelősség)
 uralkodó jóváhagyása nem kell a költségvetéshez
 képviselők sérthetetlenek
o végrehajtó hatalom feje a sérthetetlen király, miniszteri ellenjegyzés kell rendeleteihez
o bírói hatalom: nép által választott bírák
- ma az 1958-as francia alkotmány van hatályban
o felismerték, hogy tételes törvényként kell kezelni (mint pl. egy Btk-t/Ptk-t, mert csak
akkor tudja betölteni funkcióját politikailag és jogilag is
19. tétel – Az angol történeti alkotmányozás
- Dicey
o alkotmányjog szabályainak anyagi jogi meghatározást adott
 ezek az előírások közvetlenül vagy közvetve meghatározzák a szuverén
hatalom megosztását, gyakorlását
 az alkotmányjogi szabályoknak 2 csoportja van
 valódi törvények
o írott/íratlan, szokás, hagyomány, bírói jogalkotás
o bírói úton kikényszeríthetők
 konvenciók, hallgatólagos megállapodások
o törvénynek nem minősül
o bírói úton nem kikényszeríthető
o írásba foglalás által sem lesz törvény
- modern angol AJ felfogás szerint 3 forrás van
o parlamenti törvények
o common law
o alkotmányos szokások
- Magna Charta Libertatum (1215.)
o előkelőknek kiváltságok  rendiség
- Petition of Rights (1628.)
o minden alattvalóra kiterjeszti a Magna Charta szabadságait
o csak a parlament hozzájárulásával lehet adót szedni
o szabad embert nem lehet önkényesen őrizetbe venni, katonának besorozni
- Habeas Corpus Act (1679.)

35
©Bébike, 2017.

o személyes szabadság garanciális szabályait biztosítja

o törvénytelen letartóztatások ellen jött létre
- Bill of Rights (1689.)
o parlamenti szuverenitás alapjait rögzíti
o megfogalmazza a parlament és az alattvalók jogait
o parlament rendszeres összehívása, petíciós jog
o bírói függetlenség rögzítése
o miniszter a parlamentnek felelős
o adó csak a parlament hozzájárulásával
o uralkodó nem tehet kivételt a törvények alól
- Act of Settlement (1701.)
o törvényes öröklés rendje
o kormányzási alapelvek
o bírákat a parlament hozzájárulása nélkül nem lehet elmozdítani
- Parliament Act (1911.)
o megszüntette a Lordok Háza abszolút vétójogát
 pénzügyi tv. javaslatot max. 1 hónapra, más javaslatot max 2 évre (ma 1 évre)
lehet elodázni
- Londoni Birodalmi Konferencia (1926.)
o domíniumok státuszának alkotmányjogi rendezése
o Balfour-jelentés: domíniumok nemzetközi jogi önállóságának elismerése
- Westminster Statútum (1931.)
o 1926-os és 1930-as Birodalmi Konferencia eredményeinek összefoglalása egységes
szerkezetbe
o Brit Nemzetközösséget létrehozta  1947-től Nemzetközösség (Commonwealth)
20. tétel – A német alkotmányfejlődés
- napóleoni háborúk után kezdődött meg a jelentős fejlődés
o 1806. Rajnai Szövetség
o 1814-15-ös Bécsi Kongresszus: Német Szövetség
 korábbi államoknak nem jogutódja
 államszövetség
 az állam fő célja a védelem, de nincs közös hadsereg
 Frankfurt: Szövetségi Gyűlés (2 része: Plénum, Tanács)
 előírás volt, hogy minden tagállamnak legyen alkotmánya
- 1848., forradalom  Alkotmányozó Nemzetgyűlés összeül: Paulskirche-i alkotmány
o nép jogairól szóló törvényt és alkotmányt hoztak létre
 frankfurti alkotmány
 császárral az élen föderális államszövetség és alkotmányos monarchia
 nem lépett hatályba, csak tervezet maradt
- 1867. Északnémet Szövetség  1871. jan. 18. Német Birodalom
o államformája: császárság  a császár a porosz kir.
- 1871-es Német Birodalom alkotmánya
o föderális alapú  tagállamoknak részleges önállóság
o birodalmi törvény megelőzi a tagállamit, ellentmondás esetén a birodalmi jog az
elsődleges
o saját uralkodó, saját tv. hozás, saját bíróság
o a tagállamok szabályozhatják az alapvető polgári jogokat
o igazgatás feje a császár, gyakorlati irányító a kancellár, aki csak a császárnak felelős
o törvényhozó: Szövetségi Tanács + Birodalmi Gyűlés
o kollektív szuverenitás

36
©Bébike, 2017.

- 1919-es weimari alkotmány (továbbra is Német Birodalom)

o államforma: föderális köztársaság
o államhatalom és törvényhozó hatalom a birodalom és a tagállamok között megoszlik
o államhatalom kizárólagos forrása a nép
o köztársasági elnököt közvetlenül választják (7 évre)
o 20. év felett mindenkinek választójog (nőknek is)
o szociális jogállam
 oktatáshoz, művelődéshez való jog is bekerült az alkotmányba
 egységes birodalmi munkajog (Birodalmi Munkástanács)
- 1929-33. nagy gazdasági világválság  nácik hatalomra jutása  totális diktatúra
- 1949. NDK, NSZK
o NSZK: bonni alaptörvény
 kancellárdemokrácia
 konstitutív bizalmatlansági indítvány
- 1990. egységes Németo.
o a bonni alaptörvényt veszi át alkotmányul
- német alkotmányfejlődés meghatározói tehát: írott alkotmány + föderális jelleg (kivéve Hitler
alatt)
21. tétel – Alkotmányosság és jogállamiság
- alkotmány
o szűk értelemben: írott alaptörvény
o tág értelemben: alkotmányosság eszméje
 hatalommegosztás
 polgári és politikai jogok biztosítása
- alkotmányosság alapelvei
o államhatalom egységének elve
o népszuverenitás elve
o népképviselet elve
o hatalmi ágak elválasztásának és egyensúlyának elve
o törvények uralmának elve
o jogállam, jogegyenlőség, tv. előtti egyenlőség elve
o szabadságjogok biztosításának elve
o alkotmányvédelem elve
- törvények uralmának elve
o Rechstaat, Rule of law
o államhatalom mindenhatóságát korlátozza, jogi keretek közé szorítja
 cél: abszolút kormányzás ellensúlyozása, állam önkényességének kizárása
o Rechstaat
 19. sz. első felében alakult ki, rendészeti állam ellensúlyozására
 az állam ne befolyásolja az élet minden területét
 anyagi-materiális jogállam koncepció (Mohl)
 állami tevékenység joghoz kötöttségének elve
o emberi individuum szabad kifejeződésével kapcsolódik össze
 a jogszerűséget is ennek a célnak kell alárendelni
 formális jogállam (Stahl)
 a jogállam a jog eszközrendszerével biztosítja az állami működést
 a jog a polgári cselekvési szabadságnak korlátot szab
 ha egy jogi norma megfelel a formális követelményeknek, akkor
kötelező erővel rendelkezik (tartalmától függetlenül)

37
©Bébike, 2017.

 szociális jogállam (20. sz.)

 jóléti állam és jogállam összekapcsolása
- a jóléti állam
o gondoskodó/szociális állam
o ókori Rómáig visszavezethető
o középkori egyházak, civil szervezetek: cél: szociális gondoskodás
o abszolutizmus alatt szociális gondoskodás csak kivételes volt
 felvilágosult abszolutizmus
o 19. sz.: iparosodás, urbanizáció stb.  laissez faire elv már nem állta meg a helyét 
állam vállaljon szerepet a javak újraelosztásában
 tevőlegesen avatkozzon be az állam a gazdasági folyamatok alakulásába
o Bismarck: TB intézkedések kellenek
 1884. kötelező betegbiztosítás
 1889. nyugdíjbiztosítási törvény
o 1914-re az európai államok többsége már bevezette a TB-t
o a jóléti állam szociálpolitikai tevékenysége a II. vh. után teljesedett ki
 fontos mintaadó államok lettek a skandináv államok is
- az angolszász Rule of law eszme
o minden ember/emberi intézmény társadalmilag elfogadott jogelveknek van alávetve
o abszolutista uralkodóval való szembenállás eredményeként született meg
o common law elsősége az önkényes uralommal szemben
o a rule of law a dicsőséges forradalom után (1689.)
 A rule of law eszméje szorosan összekapcsolódott a parlamenti szuverenitással
 az angol parlament korlátlan törvényhozó hatalom  a törvények nem
bírálhatók felül, semmilyen hatalom nem konkurálhat a parlamenttel,
mindenkire kötelező az általa hozott törvény
 a bírói jogalkotás is alárendelt a parlamenthez képest
 nincs alkotmánybíráskodás
 a kormány a parlament ellenőrzése alatt működik
 a parlamenti szuverenitást korlátozhatja
 királyi felségjogok
 erkölcsi törvény
 korábbi parlamenti határozatok
o a rule of law ismérvei Dicey szerint
 állami hatóságoknak nincs önkényes hatalmuk, büntetéseket csak törvényi
előírások alapján szabhatnak ki
 rendes bíróságok által alkalmazott rendes törvényeknek mindenki alá van
rendelve, törvény előtti egyenlőség van
 az államhatalom képviselőire és az állampolgárokra is ugyanazok a törvények
vonatkoznak
- Sajó András
o a joguralom nem abszolút követelmény, vannak korlátai (summum ius, summa iniuria)
 a jog szigorú uralma esetén nincs lehetőség a méltányosság figyelembe vételére
22. tétel – A közig fogalmi elemei
- középkori közig
o A középkori hatalom- és államfelfogás nem a törvényesség és hatalommegosztás
keretei között szervezte meg a közhatalmat gyakorló állami szervek tevékenységét.
o Hiányzott a közigazgatás törvényi szabályozása.

38
©Bébike, 2017.

o A közjogot a középkorban még nem kodifikálták, szabályai elsősorban a

hatalomgyakorlás kérdését rendezték.
o Hiányoztak az igazgatást korlátozó elvi és intézményi keretek.
- a közig modern fogalom, először a 18. sz.-i Frao.-ban jelent meg, tartalmát a felvilágosodás
eszmerendszere teremtette meg
o népszuverenitás, jogegyenlőség, egységes nemzetállam kell hozzá
- a közig jog a francia forradalom során jelent meg
- közig előfeltételei, keretei
o felvilágosodás eszméi és polgári átalakulás kellett hozzá
o jogállamiság követelménye
 kormányzást korlátok közé kell szorítani  ennek a közigben is meg kell
nyilvánulnia
o igazgatás jogi háttere: közjog
 hatalom gyakorlását végző intézmények saját joga a közigjog
o a modern közig nem az alattvalók kormányzása, hanem az állampolgárok közös
igazgatása
 egységes, mindenkire kiterjed
 alapja: a szuverenitás oszthatatlansága
o a népszuverenitást intézményesítő államhatalom igazgatási rendszere a közig
 népakaratot érvényesíti
 tv. hozásnak van alárendelve
 az uralkodó a közhatalmat csak gyakorolja, nem birtokolja
- a közig és a hatalomgyakorlás viszonya
o a modern állam kifelé egységes, de befelé nem gyakorolhatja egy személy/szerv az
összes hatalmat
o a közig a népszuverenitást intézményesíti, ezért a tv. hozás határozza meg
 a közig nem önálló hatalmi ág
 közhatalmat csak jogállami és alkotmányos keretek között lehet gyakorolni
 az abszolutizmus korában még ettől eltérő felfogás volt
 az igazgatást, a kormányzati hatalmat és szervezetet az uralkodó
perszonifikálta
o úgy igazgatta az államot, mintha a közügyek a magánügyei
lennének
o az igazgatás így elkülönült a társadalomtól és az uralkodónak
alárendelt intézmények révén valósult meg
 a törvények nem csak elvi szinten képezik a közig alapját, hanem ténylegesen,
a végrehajtás és teljes működés során
o a végrehajtó hatalomnak nem saját akaratát kell végrehajtania és tevékenységének nem
saját céljainak elérésére kell irányulnia, hanem a törvények végrehajtására
 a végrehajtó hatalomnak tehát a törvényhozó hatalomnak alárendelten kell
működnie
 az igazgatást és a bíráskodást el kell különíteni egymástól, szervezetileg sem
lehet egységes
23. tétel – A modern közig kialakulása
- középkori közig
o A középkori hatalom- és államfelfogás nem a törvényesség és hatalommegosztás
keretei között szervezte meg a közhatalmat gyakorló állami szervek tevékenységét.
o Hiányzott a közigazgatás törvényi szabályozása.
o A közjogot a középkorban még nem kodifikálták, szabályai elsősorban a
hatalomgyakorlás kérdését rendezték.

39
©Bébike, 2017.

o Hiányoztak az igazgatást korlátozó elvi és intézményi keretek.

- előzmény: abszolutizmus (rendi keretek között működő kormányzati rendszer)
o Az abszolutizmus fogalmához rendi keretek között működő kormányzati rendszerek
tartoznak.
 A monarcha ebben a rendszerben megkülönböztetett minőségű, hatalommal
bír.
 Az igazgatást, a kormányzati hatalmat és szervezetet az uralkodó
perszonifikálta, azaz úgy igazgatta az államot, mintha a közügyek a
magánügyei lennének.
 Az igazgatás így elkülönült a társadalomtól és az uralkodónak
alárendelt intézmények révén valósult meg.
o Az igazgatás politikailag fontosabb területein (pl. hadügy, pénzügy) magasabb szintű
intézményesülés következett be, mint a hűbériség vagy rendiség idején
o Fontos az igazgatásban a közérdek, közjó szem előtt tartása. (utilitas publica)
o porosz ALR: közbiztonság, rend, jólét
 de még nem mint alattvalói érdek, hanem mint uralkodói kötelesség
 kormányzati hatalom és szervezet perszonifikálása az uralkodó által
 az igazgatás csak az uralkodónak van alárendelve  társadalomtól elkülönül
o Anglia
 abszolutizmus nem azt jelentette, mint Európa többi részén, hanem inkább
egyensúlyt az uralkodó és rendek között
 grófsági szervek, békebírák, bíróságok fontos szervek  uralkodók nem tudták
őket kiszorítani
 nem lett a kir. abszolút uralkodó
 a parlamenttel semmi nem tudott konkurálni
 kontinentális értelemben nincs perszonifikált szervezet
- német modell
o porosz rendszerre épít
o kormányzati hatalom túlsúlya jellemző
o igazgatás max. kis mértékben alárendelt a törv. hozásnak
o Polizeistaat: a kormányzat szervezete egyben a kormányzati hatalom birtokosa is
o mindenkire kiterjedő igazgatás (nem népképviseleti alapú)
 önmagában létező igazgatás  törvényhozással nem osztozik
o kettős felülvizsgálati rendszer
 1.) közigen belüli kontroll – felügyeleti típusú felülvizsgálat
 jellemzően miniszterek révén
 2.) közig bíróságok
 közig perrendtartás szerint járnak el
- a közig a hatalmi ágak rendszerében
o Frao. (Montesquieu alapján)
 A végrehajtó hatalomnak nem saját akaratát kell végrehajtania és
tevékenységének nem saját céljainak elérésére kell irányulnia, hanem a
törvények végrehajtására.
 A végrehajtó hatalomnak tehát a törvényhozó hatalomnak alárendelten kell
működnie.
 közös alapjuk: állam általános akarata  ezt kell végrehajtani
 törvényi szinten először az 1791-es francia alkotmányban jelent meg
és máig továbbél
 eredetileg még rendeletalkotási joga sem volt a közignek (ne gyakoroljon
hatalmi jogosítványokat)

40
©Bébike, 2017.

o Anglia  Rule of law

 törvényhez kötöttség
 montesquieui hatalommegosztás nincs  igazgatást is a parlamenthez kötik
 nem is alakult ki valódi közig szervezet
o Németo.
 föderatív berendezkedés, de a porosz irányítás fölénye megmutatkozik
 gyakorlatban a törvényhozás felsőháza is porosz uralom alatt álló
végrehajtó szerv
 törvényhozás gyenge, elkülönül a túlsúlyban lévő igazgatástól
o igazgatás és bíráskodás sokáig nem különült el
 administration de la justice, administration of law
 modern igazgatás sajátossága a közig és bíráskodás szétválasztása
 törvényhozás uralma ig.szolg.-ra is kiterjed
o cél: bírói önkény kizárása
 Frao. (Montesquieu)
 Az igazgatást és a bíráskodást el kell különíteni egymástól,
szervezetileg sem lehet egységes.
 A bíráskodást is ugyanúgy a törvényhozásnak kell alárendelni (feladata
a törvénynek megfelelő ítélkezés), mint a végrehajtást, ám az utóbbi
kettő sem lehet egy kézben.
 angol jogban a common law miatt ettől eltérő szemlélet volt
- a közig szerepének kibővülése – szolgáltató közig
o eleinte a közig legfontosabb feladata a népszuverenitás közvetítése volt, majd a 19. sz.
végétől már szolgáltatásokat is szervezett
 állami TB, szegényügy, nyugdíj
o 20. sz.-ra közig feladata és tevékenységi köre megváltozik  legfontosabb feladat a
közszolgáltatások megszervezése lett
 szolgáltató közig koncepció: a közig egésze közszolgáltatás
 szűkebb értelmezés: az állam közhatalmi tevékenysége nem közszolgáltatás
o közmenedzsment koncepció
 a közhatalmi alapú feladatok ellátásába is bevonhatók a magánszféra eszközei
 közjogot és magánjogot nem kell élesen elkülöníteni
o épp emiatt az angolszász országokban terjedt el igazán
 fogékonyabb a piaci eszközök alkalmazására, privatizációra
24. tétel – A közig mint szervezet
- tradicionális kormányzati módszerek új értelmezése
o a törvényhez kötött közig egyre önállóbb lett  2 aspektusa:
 1) közig mint törv. hozás általi kormányzás
 2) közig mint törv. hozás akaratát végrehajtó szervezet
o idővel a közig a törvényhozás akaratának való alárendeltség mellett kialakította saját
szervezeti jogát  ezekben továbbélnek bizonyos történelmi elemek, de új jelentést
kapnak, pl. a hierarchia megmaradt, de csak szervezeti értelemben
 Frao.: az uralkodói hivatal megbízás a törvényekben megnyilvánuló közakarat
végrehajtására
 állam privilegizált helyzete nem az uralkodótól jön, hanem a
szuverenitást hordozó közösség jogaiból vezethető le
o népszuverenitás alapján lehet közhatalmat gyakorolni
 az igazgatási és társadalmi hierarchia nem kapcsolódik össze
 a közszolgálat célja a közösség szolgálata, nem pedig az uralkodóé

41
©Bébike, 2017.

o a közig a nép saját igazgatása

 ennek a zárt közszolgálati rendszerben is
érvényesülnie kell
 a modern korban a törvényekhez kötött közszolgálati jog már nem
privilégium jellegű szabályok rendszere
 közszolgálatból már nem származik különleges státus  mindenki
egyenlő
o az igazgatásszervezés bürokratikusan történik
 írásbeliség, dokumentáció
- a modern közig szervezési módszerei
o a modern közig az egész közösség igazgatását jelenti egy államterületen belül
 egységes és egyenlő
o közig kompetenciája kiszélesedik  túlterjed a közhatalmi feladatokon
o centralizált közig
 közig részletes megszervezése, tagolása, szervezet kiépítése helyi szintig
 mintája a hadsereg szervezése
 oka: központi vezető nem tud mindent egységesen ellenőrizni
 lényege a lépcsőzetes döntési szintek kialakítása és a hatáskörök
szubdelegálása, de a végsődöntést a központi szerv hozza meg, az alsóbb
szintek csak e parancsnak alárendelve dönthetnek
 típusai (Mindkét típusnak fontos alapkövetelménye az egységesség.)
 koncentrált igazgatási modell
o az alacsonyabb szintű szervek nem rendelkeznek döntési
joggal
 dekoncentráció
o alapja a döntési felhatalmazás szubdelegálása, mely bármikor
visszavehető
o végrehajtási önállóság helyi szinten a központi szerv nevében
o francia példája
 kiváltságok, előjogok megszüntetése területi szempontból is  unitárius jelleg
 egységes és oszthatatlan állam  départementokra tagolódik
 megyék egyenlősége, megyék egyforma megszervezése
 kezdetben decentralizált jellegű megyék  központi hatalom nem
utasítja a megyei igazgatást, hanem azt csak a törvény köti
o a gyakorlatban ez nem igazán teljesült
 Napóleon: megye, kerület, járás, község
 prefektus, alprefektus, polgármester vezeti  végrehajtó hatalom
nevezi ki őket
o 1980-ig ez érvényesült, ezután decentralizációs változások
kezdődtek
o önkormányzatok – centralizált helyi igazgatás
 történelmi alapja: városi privilégiumok és saját igazgatás
 modern korban már nem ez a szabadság legmagasabb szintje, hanem az
önkorm. a törv. előtti egyenlőséget és szabadságot biztosító államhatalom
EGYSÉGÉVEL szemben kapnak előjogokat
 önkormányzatot az államhatalom oldaláról kell legitimálni
 2 modell: ultra vires és intra vires modell
 mindkettőnek az alapja a törvényhozás, mely a szuverén akaratot
testesíti meg
 angol modell

42
©Bébike, 2017.

 enumerációs/intra vires modell

 tételesen felsorolt feladatokat láthat el
 német modell
 generálklauzulás/ultra vires modell
 általános jellegű önkorm. jog, általános hatáskör a helyi közügyekre
(korlát: ne ütközzön más szerv hatáskörébe és helyi ügy legyen)
 nincs szervezeti alárendeltség a központi kormányzásnak
 alkotmányból/törvényből nyerik a hatáskört és az önállóságot
o de ez már nem a középkori eredeti autonómia, mert a modern
önkorm. is egyfajta államhatalmat gyakorol
 önkorm. igazgatási szabadságának kettős legitimációja
 1) központi felhatalmazás  ez az elsődleges
 2) helyi közösség általi felhatalmazás  ez már csak saját belső
viszonyaikban irányadó
25. tétel – Önkormányzat és közigazgatás. A város szerepe
- önkormányzáshoz való jog kialakulásának oka
o egy földrajzilag behatárolt területen élő emberi közösség helyi közügyeit maga
intézhesse
o helyben felmerülő igényekeit saját tagjaiból álló testülete segítségével oldhassa meg
- önkormányzatiság modern fogalma
o az önkormányzatiság a közigazgatással együtt értelmezett modern fogalma a francia
forradalom előtti időszakokban nem nagyon értelmezhető
o angol terminológiában jelenik meg először a helyi önkormányzat kifejezés (local
government)
 később local self government, 19. sz. közepe
 önkormányzatiság hangsúlyozását szolgálta
 egy hely önállóságát pártolta (ellentéte a francia típusú
centralizációnak)
o a modern közig az állam egész igazgatására kiterjed  egységesen felépített hierarchia
 régebbi korokban az uralkodók nem építették ki az alattvalók feletti
kormányzás ilyen összetett rendszerét
 egymás mellett létező, konkuráló, egymást átfedő igazgatási
rendszerek jöttek létre
o azért volt fontos az önkormányzatiság a középkorban és azért
tudott létrejönni, mert az állami intézményrendszer még
fejletlen volt (nem volt egységes állami feladat-végrehajtás)
 modern önkorm. már állami feladatokat valósít meg  az önkorm. feladatok
olyan feladatok, melyeket az állam nem saját hatóságai útján valósít meg
o korábban az önkorm. privilégium volt
 taxatíve felsorolt jogosítványok (pl. vásártartás, pallosjog, bíróválasztás,
rendeletalkotás stb.)
o angol és francia modell a két fő típus
 francia: centralizált
 angol: centralizációs törekvések elutasítása
26. tétel – Az önkormányzatiság történeti típusai és a község
- angol grófságok
o 1066-os normann hódítás előtt már voltak, először shire, majd county elnevezéssel
 county: eredetileg a kir. igazgatás területi egysége

43
©Bébike, 2017.

 középkori Angliában 20 tengerparti és 20 szárazföldi grófság + Wales 12

grófsága
 vezetése: sheriffek  uralkodó emberei
o 16. sz. – county átalakul
 vezető társadalmi csoportok önigazgatási és önkormányzati egysége lesz 
free men
 free men: késő békebírák
o gentry vezető szerepét meghatározó grófsági önigazgatás
központi szereplői
o 16. századtól fokozatosan megszerezték a grófsági
igazságszolgáltatás és igazgatás legfontosabb jogosítványait
o igazgatási-rendészeti feladatok is
 grófsági igazgatás rendszerét meghatározó
tevékenység  ők a politikai befolyás egyik fontos
garanciája
 sheriff jelentősége csökken
o grófsági reformtörvény, 1888.
 megszünteti a békebírói hivatal kettős jellegét
 angol jogban itt jelenik meg először a helyi önkormányzás fogalma
 korábban csak a privilegizált városok gyakorolhattak önkormányzati jogokat,
ez a törvény viszont kiterjesztette a grófságokra az önkormányzati jogok
gyakorlását
 megalkotta a grófsági jogú város fogalmát  részletesen szabályozta is
 intézményesítették a vezetőket és a szervezési elveket
 középszintű területi struktúra egységesítése
 köziget és ig.szolg-t grófsági szinten szétválasztja
 mayor-alderman-councillor tisztségeket a városok után a grófságokban is
bevezette
o városi törvény – 1835.
 ez volt az alap a grófsági reformtörv. megalkotásakor
 mayor-alderman-councillor tisztségek itt jelentek meg
o békebírák hatáskörének újraszabályozása
 grófsági igazgatás feladatait már nem az évnegyedes gyűlések látják el 
elsősorban a grófsági tanácsra ruházták át
o grófsági tanács hatáskörei
 eredeti
 személyügy
 területszervezés
 pénzügy
 vagyonkezelés
 hatósági engedélyezés
 regisztratív-nyilvántartási
 lakossági közszolg.
 hatósági felügyelet
 átruházott – más szervek által
 törvények végrehajtása
- francia département-ok
o megyék egyenlősége, megyék egyforma megszervezése
 kezdetben decentralizált jellegű megyék  központi hatalom nem utasítja a
megyei igazgatást, hanem azt csak a törvény köti

44
©Bébike, 2017.

 a gyakorlatban ez nem igazán teljesült

o intendánsok: területi illetékességgel bíró állandó tisztviselők
o meghatározó szerep a központból kirendelt királyi tisztségviselőké
o 1789-es dekrétumok
 igazgatás egységesítése
 lakóhelytől függetlenül mindenki egyenlő
 Párizs csak egy település alárendelt köziggel
 1800-as napóleoni törv.
o Párizs megyei szintre lép mint főváros
o 1791. alkotmány
 megye választott tisztviselői nemcsak a megye lakosait, hanem a nemzet
egészét képviselik
 de nem a nemzeti szuverenitást, hanem a megyei autonómiát képviselik
o 1800. – napóleoni reform
 végrehajtó hatalom által kinevezett egyszemélyi tisztségviselő kerül a megyék
és az alárendelt közig egységek élére
 megye – prefektus
 kerület – alprefektus
 község – polgármester
- községek
o Anglia
 községi igazgatás beépül a területi igazgatás rendszerébe
 központi kormányzat hatásköre, kompetenciája itt érvényesül legkevésbé
 19. sz.-ig központi kormányzat nem foglalkozott községi feladatokkal
 grófságok alatt már voltak tizedek és községek  plébániák határával
egyezik
 községnek nincs ig.szolg. kompetenciája
 I. Erzsébet – szegényügyi tv. – 1601.
 szegényügyi igazgatás községi szinten
 szegényadó
 1834. – Poor Law Amendement Act
 szegényügyi uniót kell szervezni  községek kötelező társulása
 1848 – egészségügyi törvény
 egészségügyi hatóságok felállítása ott, ahol magas a halálozás
 1849 – Local Goverment Act
 körzetek és községek jogállását is szabályozza
o község a közig legalsóbb fokú közhatalmi egysége
 rendszeresített, 2 szintű, választott önkorm.
 községi gyűlés/tanács legyen mindenhol  ez az általános hatósági
szerv
 árvaszékek, szegényügy
 pontosan meg van határozva, hogy a bevételeket hogyan lehet
felhasználni + hogyan lehet hitelt felvenni
o Frao.
 centralizált igazgatás
 város és község jogilag-szervezetileg nem különbözik
 élén a polgármester áll
 községi tanács is van, de kevés önkorm. hatáskör, nincs önálló szabályozási
joga
 községi lajstrom alapján a megye által lebontott adók beszedése

45
©Bébike, 2017.

 nincs saját adóztatási joguk  nemzeti egység elve

 pótadó igénylésre van lehetőség
 octroi – községi fogyasztási adó
o olyan helyi szintű állami bevétel, melyből az állam egyre
többet enged át a községnek
o Ausztria
 sajátos hatásköri párhuzam
 állami (polgármester, hivatalnokok)
 választott községi szervek (községi elöljáró, községi választmány)
 természetes és átruházott
 község hatásköre: tv. állapítja meg
 magasabb igazgatási szintek felügyeleti joga természetes hatáskörökön belül is
27. tétel – A közszolgálat általános jellemzői és alapvető fogalmi elemei
- újkori közszolgálat a modern közig keretében alakult ki, de eredete régebbre nyúlik vissza
- közszolgálat tág értelemben
o közfeladatok szolgálatszerű intézése
o nyílt vagy zárt jellegű
 Európa: zárt/karrierrendszer
 alapja: porosz és napóleoni francia rendszer
 ma már a nyílt és zárt keveredik
- közszolgálat fogalmi elemei
o cél: közfeladatok ellátása, közösségi szintű ügyek intézése
 régen nem állami szervek, hanem magánszemélyek látták el 
kötelességszerűség jellemezte  ennek alapja lehetett:
 társadalmi rangból eredő megtiszteltetés
 anyagi felelősséggel járó közteher
 adójellegű közmunka
o előzmények
 késő római császárság
 zsoldos hadsereg + bürokrácia + curialisok (magánszemélyek, akik
felelősséggel tartoznak anyagilag az adószedéskor)
 hűbériség
 itt is fontos volt a személyes jelleg, hiányzott a szakmai bürokrácia
 auxilium – consilium
o auxilium: katonai szolgálat
o consilium: igazgatási teendőkben való részvétel
 igazgatási szervezet alapja: hűbérúr és kísérete (comitatus)
o közfeladatok ellátása a nemességhez kötődő privilégium lett
 kirekesztés elve  nem alakulhatott ki szakmai
bürokrácia
 abszolutizmus
 itt jelent meg először a modern jellegű bürokrácia
 központi irányítású szervek a közérdek szem előtt tartásával
o közbiztonság, közrend, jólét megőrzése és előmozdítása a
lakosság számára
 DE: itt még mindig az uralkodó magánügye!
 polgári államok
 itt már a népszuverenitásból és a közösségi érdekekből vezethető le a
közszolgálat

46
©Bébike, 2017.

o célja a közérdek érvényesítése közhatalom gyakorlásával

 angolszász államok
o nincs a kontinentális értelemben vett közjoguk
o a római jogi eredetű közjó ismeretlen
o állami és magánigazgatás nem vált el élesen
o közszolgálatot végzők: Crown servants – király kegyelméből
látnak el közszolgálati feladatot  magánjellegű maradt
o a tevékenység szolgálati jellege
 személyes alapú szolgáltatás
 tradicionális kormányzati rendszerek
o magánjellegből adódóan a főhivatalnokok maguk szervezték
meg hivatalukat
o fizetetlen hivatal volt, sőt a hivatalviseléssel járó anyagi
terheket a hivatalnokok viselték
o felettes-beosztott viszony személyes jellegű, patrónusi viszony
o római magistratusok: ad hoc jellegű hivatal a késő császárkorig
 beneficariusok, apparitorok csak kiegészítő jelleggel
lehettek
 servi, liberini csak akkor alkalmazható, ha a familia
egy része is alkalmazva van a hivatalban
 fontos szerepe volt a cohors amicorumnak is a
magistratus személye körül
o római késő császárkori reform
 hivatásos hivatalnokok
 servi, liberi kizárása
 uralkodó iránti hűség már intézményesített formában
és nem személyes jelleggel
o hűbériség
 nem közjogi alapú kormányzás
 közfeladatok ellátása magánszemélyek által
 katonai kíséret (comitatus) feladata
 nincs kapcsolat a központi és az alacsonyabb szint
között
 a vazallusom vazallusa nem az én vazallusom
o vazallus csak a saját hűbérurával áll
szolgálati viszonyban  neki
kötelezte el magát életre szólóan
hűségesküvel (homagium)
 később a zsoldoshadseregből egységes szervezet lett
az uralkodó irányítása alatt  egységes szolgálati
viszony, de a személyes alap még megvan
o modern közszolgálat
 szolgálat teljesítése a közösség érdekében
 már nem az uralkodó felé megnyilvánuló
személyes kötelezettség
 szolgálati jelleg továbbra is fontos
o ennek meghatározó jelege aszerint is
különbözik, hogy nyílt vagy zárt
modell-e
 Anglia

47
©Bébike, 2017.

 Crown servants – személyes jelleg ma is

fontos
 USA
 zsákmányrendszer – spoils system
o főtisztviselők választják az alárendelt
hivatalnokokat
o állami szabályozás hiányzik 
mondern kliensrendszer
o politikus iránti lojalitás fontos
 1883. Civil Service Act
o érdemekre alapított feltételek
bevezetése
 katonai jellegű szolgálatszerűség
 római hivatalnoki kar: militia  eredeti jelentése: katonai szolgálat 
a katonai és hivatali szolgálat szorosan összekapcsolódik
o hivatali feladatokhoz igénybe vették a legiók személyi
állományát
 „hivatali katonaság”: zsoldot (stipendium) kaptak
továbbra is
o késő császárkorban vált külön
 militia armata – militia officialis
 nehéz elkülöníteni, mert a jogi szabályozás
terminológiája nem tett különbséget
o militia: általános közszolgálati
tevékenység
 állami illetményre jogosultak
 kinevezéssel szereznek hivatalt
 hűbériség
o még mindig a hadsereg látja el a kormányzati feladatokat, de
eleinte nem volt állandó zsoldos hadsereg  magánszemélyek
alkalmi szövetsége
o a hűbéri hadsereg nem volt a bürokrácia mintája
 17-18. sz. (Svédo., Poroszo.)
o állandó zsoldoshadseregek szervezése
o élethosszig tartó szolgálatra tesznek esküt
o uralkodói érdekeket szolgálják feltétel nélkül
o poroszoknál zárt rendszer kialakítása
 katonai jelleget máig őrzi
 19. sz. (Frao., Napóleon)
o karrier típusú szolgálat a zárt rendszeren belül
o civil közszolg. corpsokra épül
 azonos besorolású, jogállású köztisztviselők csoportja
 a köztisztviselő kinevezésével a corps tagja lesz
 a személyi állomány a corpsok összessége
 esprit de corps – sajátos szellemiségük, speciális
jogállásuk lett
28. tétel – Közszolgálat jogi szabályozása és különös jellemzői
- tradicionális rendszerek
o a kormányzás szolgálat és privilégium egyben

48
©Bébike, 2017.

o státusukat egyedi módon rendezik

 különös rang, megbecsültség
 már a késő római igazgatásban is megvan
o scholae, scrinia, officia
o senatori rang
 hűbéri kor
o társadalmi státussal összekapcsolódó rang
o nem munka, hanem hosszú távú elkötelezettség
o testületként taxatíve felsorolt privilégiumokat kaptak
o még nincs teljesen egységes szabályozás rájuk nézve  eseti
jellegű okmányok
 később megjelentek már a szolgálati pragmaticák
 magasabb szintű szabályozás
 de még mindig korporatív alapon
- közszolgálat első egységes szabályozása: porosz ALR, 1794.
o a polgári közszolgálatot a törvények és saját hivatali szabályzataik határozzák meg
 ezzel szemben a hadseregre rendeleti szabályozás vonatkozik
- közszolgálat egységes törvényi szabályozása: 20. sz., Frao., Németo.
o közszolgálat egészét átfogó modern törvények csak a II. vh. után
o törvényi szabályozás az alkotmányos követelmények miatt terjedt el
o közfeladatokat köztisztviselők láthatnak el
 speciális köztisztviselői jogállás
 Frao. 1983-as tv.
 Németo. 1953-as tv.
 Anglia: nincs külön közszolgálati tv.
o 1996-os Civil Service Management Code csak ius
speciale/singulare
o alkotmányos szabályozás is indokolt, mert közhatalmat gyakorolnak
 akár részletes szabályozás is lehet az alkotmányban (pl. Görögo., Portugália)
o funkcionális megközelítés: aki közfeladatot lát el, az közszolgálati alkalmazott
o jogi megközelítés: közszolgálati alkalmazott az, akit a jogállására vonatkozó szabályok
ilyen minőséggel ruháznak fel
- a közszolgálat különös jellemzői
o közszolgálatban állók státusa
 közjogi rendezés, hűségre alapozott szolgálat
 élethosszig tart, szabályozott előmenetel
 Németo.: alkotmányos és törvényi szintű szabályozás is
 megkülönböztetett munkajogi helyzet
 különös jogok, kötelezettségek
 közjogi alapú
 kinevezés szükséges
 tág személyi kört fog át (közszolgáltatást nyújtók is)
 Németo.
 köztisztviselők – közhatalom, kinevezés, karrierrendszer
 közalkalmazottak
 munkások
 Olaszo.-ban viszonylag kevesen dolgoznak közjogi jogviszony alapján
 Frao.
 kinevezett tisztviselők
 szerződéses tisztviselők

49
©Bébike, 2017.

o közjogi
o magánjogi
 Anglia
o Crown servants –szerződés nélküli külön kategória, szorosan
összefügg a közszolgálattal (Civil Service), költségvetésből
kapnak fizetést
 egyedi szerződéssel kerülnek be
o kinevezés, előmenetel
 jogviszony kezdete: státuszba vétel  kinevezés a felettes által  nem
megállapodás, hanem kegy jellegű döntés + eskütétel: lojalitás kifejezése
 speciális státus, meghatározott cím és fizetés (cím a szolgálat befejezése után
is megilleti, élethosszig)
 álláshoz való jog
 nem meghatározott pozícióra veszik fel, hanem egy testület tagjává
választják  ha a munkakör megszűnik, a státus nem szűnik meg
o megszűnést csak szubjektív okok eredményezhetik pl.
méltatlanság
 rómaiak
 javadalmazásban nem részesülő, létszám feletti tisztviselők
(supernumerarius)  vacantia esetére várományosi jog
o modern közszolgálatban is sajátos státusba kerülési szakasz a
gyakornoki/létszámfeletti pozíció, de már próbaidő jelleggel,
munkajogi védelem mellett
 felvételi vizsgálat - probatio
o eredetileg hadseregben, majd civil szolgálatban is
o feltételei: jogi előfeltételeknek való megfelelés és fizikai
alkalmasság + ezek felvezetése az állománytáblára
 civileknél: származás és más hivatalviseléshez
szükséges tulajdonságok ellenőrzésére vizsgálat
(inquisitio) erről igazolás adása, vizsga (examen)
 aki a vizsgát sikeresen letette, erről igazoló iratot
állítottak ki neki
 abszolutizmus
 felvételi vizsga már az elméleti tudást is felméri (pl. ALR) 
államvizsga ebből fejlődött ki (egyetemi végzettséggel rendelkező
személy tudásának vizsgálata)
o próbaidő véglegesítését szolgálta
o később bekerült az egyetemi képzés körébe
 szubjektív felvételi vizsga helyett később egységes kritériumok alapján
lehetett bekerülni
o végzettség + pályáztatás  kötött kiválasztás
 francia modellben versenyvizsga
 alapja az égalité eszméje, a születési alapú
különbségtétel eltörlése, csak az egyéni
teljesítmény figyelembe vétele
 később további differenciálás: külső és belső
versenyvizsga
 demokratikus, objektív
 munkahelyi felettes jóváhagyása, ajánlása
nem kell

50
©Bébike, 2017.

o felettesnek csak a corpsokban van

diszkrecionális jogköre
 zárt közszolgálati rendszer jellemzői (pl. Németo.)
 élethosszig tartó szolgálatvállalás és szabályozott előmenetel
 szintek szerint különböző jogi státuszú személyállomány
 a köztisztviselő személye és előrelépésének lehetősége áll a
középpontban
 egységes bértábla
 illetmény és státusz összekapcsolása
 javadalmazás jogszabályi rendelkezés alapján történik
 illetmény megállapítása a szenioritás elve alapján (időtől és rangtól
függ)
 hűséget hűségért elv
 az alapilletmény besoroláshoz kötődik
 nyílt közszolgálati rendszer (pl. Anglia)
 a közfeladatok ellátását tartalmazó foglalkoztatás nem testületi jellegű
helyzet/státusz, hanem a munkakör alapján meghatározott
állásrendszer, pozícióalapú rendszer
 a köztisztviselőt személyes képességei alapján konkrét munkakörbe
nevezik ki
 nincs előirányzott előmenetel, karrier
 a munkaköri kompetenciákat figyelembe veszik a bérezésnél
 a konkrét munkakör áll a középpontban
 munkáltató szabadon dönt az alkalmazásról és a jogviszony
megszüntetéséről
 a felek közötti megállapodás fontos, nincs egységes bértábla
 az alapilletmény a köztisztviselő által betöltött munkakörhöz kötődik
 a munkakörök szabadon alakíthatók
 Anglia, 20. sz., Toborzási Kódex (Recruitment Code)
 külön biztosok határozzák meg a kiválasztás feltételrendszerét
o alapja: érdemek, tisztességes verseny, nyitottság
o biztosok ellenőrizhetik a kinevezés folyamatát, bizonyos
kinevezések csak az ő jóváhagyásukkal érvényesek
 javadalmazás
 illetmény
o zárt közszolgálatban jogszabály határozza meg,
összekapcsolódik a státusszal, besoroláshoz kötődik,
szenioritás elve érvényesül
o rómaiak: stipendium, annona (a rang akár 3x-os
illetményszorzóval is járhatott)  kialakult egyfajta
„bértábla”, amit a katonák mintájára a civil beneficiariusokra
is alkalmaztak
 késő római szabályozás még inkább tagolt
o poroszok, 16. sz.: itt is a hadsereg a minta, már ismerik az
eltérítést, ellátási elv bevezetése
 a köztisztviselő létfenntartását olyan színvonalon kell
biztosítani, hogy a hivatalnok teljes munkaerejével és
lelkületével a köz szolgálatának szentelhesse magát
o franciák: minden corpsnak saját bértábla, fizetés a szolgálati
idővel együtt nő, ha van újabb versenyvizsga és továbbképzés,

51
©Bébike, 2017.

tehát nem automatikus az előmenetel: szenioritás és egyéni

érdem együttes figyelembe vétele
o angolok: díjazást nem jogszabály, hanem konzultációs eljárás
állapítja meg: szakszervezetek és Korona képviselői tárgyalják
meg; fontos az equal pay elv (a hasonló munkát végző
munkavállalók béréhez kell hasonlítani és igazítani a
köztisztviselők illetményét)
 nyugélvezmények
o rómaiak: még nem volt a mai értelemben vett nyugdíj, a
szolgálati időt kitöltött otiosus csak annyiban különbözött a
tartalékos vacantistól, hogy már nem lehetett szolgálatra
behívni, curialist nem lehetett munerára kötelezni; juttatást
még csak a magasabb rangú leszerelt katonák kaphattak +
veteranus  missio agraria, majd missio numeriaria, de ez
mindvégig csak végkielégítés és nem nyugdíj volt, mert nem
jelentett rendszeres járandóságot
o poroszok, 1825., Pensions Reglement: jogviszony
megszűnését követően a köztisztviselő illetményt kap
 még nincs nyugdíjkorhatár, a szolgálati idő hossza a
meghatározó
 később egyetemi tanárokra, tiszteletbeli
hivatalviselőkre is kiterjesztették
o eligazítás
 szolgálat végén fizetett egyösszegű pénzjuttatás
o nyugdíj
 nyugállományban élethosszig járó rendszeres juttatás
o a nyugdíjképesség a közszolgálattal járó privilégium, mely
nemcsak a szolgálat végén, hanem már meghatározott idő
elteltével is megilleti a tisztviselőt  szolgálati időhöz és
státuszhoz igazodik
o állami nyugdíjrendszer bevezetése után ebben a
köztisztviselőknek nincs többé privilegizált helyzetük
 alapja: munkabérből fizetett járulék
 modell kidolgozása: Bismarck, 1880-as évek, majd
Anglia, 1942., Beveridge-tervezet
 közszolgálati nyugdíj privilegizált jellege már csak az
eltérő szabályozásban nyilvánul meg (pl.
kedvezményes számítási módok)
29. tétel – Késő római adóügyi igazgatás
- esetleges, alulszervezett igazgatásszervezés jellemző  felmerülő problémákra reagál
o annona
 Severus-kor: rendkívüli terménybeli ellátmány-szolgáltatás
 3. sz. vége: provinciai lakosságot terhelő legfőbb adó
- adókivetés joga: állam számára teljesítendő közterhek megállapítása (összeg, felhasználás stb.)
 császárt illette meg
o indictio (császári parancs) útján
o általános éves császári adó-megállapítás
o később praefectus praetorio is kivethette
o beszedés

52
©Bébike, 2017.

 az adószedés a curialisok feladata volt (munera)  anyagi felelősséggel

tartoztak érte  „mögöttes adófizetők” voltak
 krízis idején kialakított finanszírozási rendszert vezettek be (annona-munera)
 4. sz. vége: megtiltották az alacsonyabb szintű kormányzók általi pótkivetést
 önkényes pótbehajtás bűncselekmény volt  adószedőnek halálbünti
járt érte
 uralkodói utasítást a tartományi helytartók hajtották végre  nem szedhettek
be az előirányzottnál többet és nem rendelkezhettek a megmaradt bevétel felett
- adófajták
o annona militaris: osztott, elsősorban terményben fizetett adó;
o annona: terménybeli ellátmányszolgáltatás
 később ezek nem rendkívüli, hanem általános adók lettek
o iugatio = földadó; capitatio =fejadó  ezek mellett az annona agráradó
30. tétel – A hűbéri jellegű igazgatás-finanszírozás
- földalapú társadalom és igazgatás
- sok föld az uralkodó tulajdona  patrimonium
o kir. földek hozamára épül az államháztartás (domaniális jövedelmek)
 magánjelleg a meghatározó
 ez látja el a közfeladatot ellátó személyeket
- közbevételek
o terménybeli, naturális beszolgáltatások
 helyben tisztviselők felélik
 nem központosított
 nem pénzbeli
 nem osztják be
- igazgatásszervezés anyagi alapja
o hadseregszervezés + közfeladatok ellátása  ezeket vállaló magánszemélyek hűbéri
tulajdonában álló föld az igazgatásszervezés anyagi alapja
o hűbéri föld közjogi jellegének alapja
 közcélhoz kötöttség
 földhasználaton túli személyes és közjogi kötelezettségek
 nemesség által biztosított adók ezt váltják fel – katonáskodó nemesek
adómentessége NEM közteher-mentességet jelent
 Anglia – pajzspénz
 Frao. – hűbéri díj
o közfeladatok csak egy részét finanszírozták központosított bevételekből (pl.
udvartartás, külkapcsolatok)
 hadseregszervezés NEM közpénzből
31. tétel – A közjogi alapú pénzügyi igazgatás és igazgatás-finanszírozás és a rendi adómegajánlás
- rendek adómegajánlási joga
o rendi-képviseleti értelemben vett politikai közösség részvételét intézményesítette az
állami feladatok meghatározásában és a közpénzügyi döntések meghozatalában
- Anglia
o az uralkodó minden földterületre kiterjedő főtulajdona
o 1290. – quia emptores statútum
 megtiltotta a hűbéri földek alhűbérbe adását, ami által megmerevedett és nem
bővült tovább a hűbéri lánc
 eltörölte a hűbérbirtok elidegenítése után a hűbérúrnak fizetendő díjat

53
©Bébike, 2017.

o katonai szolgálat
 háborúban való részvétel
 hűbérúr várának őrzése
 földek határának őrzése
o nem katonai szolgálat
 király személye irányába teljesített szolgáltatás
 királyi hadsereg ellátása hadianyaggal
 általában pénz
o XI. század közepétől egyre jellemzőbbé vált a pajzspénz (scuttage/scutagium)
 lovagi szolgálat pénzzel történő megváltás — így az angol hűbériség lassan
elvesztette eredeti tartalmát és csak a földbirtoklás és az abból származó
jövedelmek beszedésének jogcíme maradt
o közfeladatok és közpénzügyek megszervezésének új formája
 az ország fegyveres védelme állami feladat lett
 hűbéri jellegű szolgáltatások a közpénzügyek részévé váltak
 megjelent a katonai célú nemesi adómegajánlás politikai alapú közjogi
intézménye
 Magna Charta Libertatum
 pajzspénz és az auxilium csak a királyi tanács hozzájárulásával írható
elő
o rendezi a király és a többi hűbérúr vonatkozásában az ilyen
jellegű bevételek pontos jogcímeit és előírja azok
visszafogottságát
 1297-es megerősítése
o semmilyen adó és segély sem szedhető az érsekek, püspökök,
bárók, lovagok és a többi szabad lakos beleegyezése nélkül
 városi polgárok, alsóház  kiemelt szerep
 commonerek kamarája a XIV. századtól a rendi gyűlés politikai
súlypontját alkotta
o a meghívásuk nélkül nem tartható érvényesen parlament
o IV. Henrik: adókat és segélyeket a commonerek adják, ehhez
a lordok csak hozzájárulnak
- Frao.
o 1302. – 1. rendi gyűlés
 uralkodónak felajánlott segély ideiglenes bevételnek számított (szemben az
állandó regálékkal)
 taille
 eredetileg hűbéresi kötelezettség alapján fizetendő hűbérdíj
o keresztes háborúkkal összefüggésben felmerült alkalmi jellegű
hadikiadások fedezésére kellett a hűbéreseknek jövedelmük
egy részét a hűbéruruk rendelkezésére bocsátaniuk
 később hadsereg-szervezési hozzájárulás
 nem egységesen fizették az egyes tartományok, hanem egy részük
privilegizált módon is teljesíthette
o földesúri, egyházi földeknek teljes mentesség
 rendi adómegajánlás a közvetlen katonai szolgálatot helyettesítette
 hadseregszervezés mint közfeladat megoldása közpénzügyi
eszközökkel
o 1439-es ordonnance

54
©Bébike, 2017.

 a taille-t állandó hadiadóvá nyilvánította, VII. Károlynak pedig engedélyt adott

állandó hadsereg felállítására
 a közjogi alapú finanszírozás itt nem királyi, hanem rendi hatáskör
 a rendek részvétele a közterhek rendszerének kialakításában mégsem
tűnt el teljesen
 a korona szükségleteinek fedezésére többször állapítottak meg rendkívüli
jellegű állandó adókat
 formailag a rendek rendkívüli jellegű segélyét jelentették
o kiváltságos osztályok is fizették
o formailag a tartományi rendi gyűlések királyhoz intézett
kérelmével történt “adózási kérelem” formájában
o capitation – rendkívüli adó
 földesúri és egyházi birtokok után is kellett fizetni, de azt a kiváltságosok nem
adóként, hanem önkéntes adományként teljesítették
o kísérletet tettek minden társadalmi réteg bevonására az adózásba, de a rendi előjogok
továbbra is megmaradtak
 a pótadók és közterhek a taille pótlékaként továbbra is kizárólag a jobbágyokat
sújtották
o adókivetés joga így uralkodói hatáskörbe került
 nem szolgálhatott a modern költségvetési jog kiindulópontjául
32. tétel – Az állami költségvetés és költségvetési jog kialakulása
- angol abszolutizmus
o az adómegajánlás jogának a Parlament hatáskörébe vonása nem jelentette a
közpénzügyek teljes körének rendekhez kapcsolását
 Tudor és Stuart uralkodók is kísérletet tettek uralkodói jogon megállapított
bevételek beszedésére
 közbevételek uralkodói jogkörben tartása elsősorban azokat a hűbéri jog
alapján járó szolgáltatásokat érintette, melyeket a Magna Charta Libertatum
nem vont rendi hatáskörbe
 hűbérbirtok elidegenítése után fizetendő díjat 1290-ben eltörölték
o DE: ez nem érintette a közvetlen királyi hűbéreseket, így ezen
a jogcímen továbbra is jövedelemhez jutott az uralkodó
 öröklési díj fennmaradt
o koronát megillető háramlási jog
 adószerűen beszedett királyi jövedelmek lehetősége
 hasonló történ akkor is, mikor a a hűbérbirtok azért szállt vissza, mert
a hűbérest árulás miatt elítélték
o király esetében akkor is, ha a hűbéres felségsértést követett el
o mindenképpen közvetlenül a koronára száll
o hűbéri jogon gyakorolt gyámsági jogok
 ha a hűbérbirtok örököse kiskorú volt, gyám kellett neki  az örökös 21 éves
koráig a gyám volt a hűbérúr, aki nem tartozott elszámolással + joga volt
megházasítani
 ha az örökös a kánonjog szerint visszautasította ezt a neki szánt
házastársat, a házasság értékének megfelelő kártérítéssel tartozott a
földesúrnak + ha a hűbérúr akarata ellenére házasodott, büntiből addig
maradt a gyámsága alatt, amíg ki nem fizette az eredeti kártérítés 2x-ét
 a Tudor- és Stuart-korszakban ezt a jogot az uralkodók is gyakorolták
o 1689. – Bill of Rights

55
©Bébike, 2017.

 rögzítette az összes közbevétel tekintetében a parlamenti hozzájárulás

követelményét
 modern értelemben vett költségvetési jog alapszabályait lefekteti
 költségvetési jog rendszerességének és rendszeres ellenőrizhetőségének
követelménye
o külön alapok: az angol költségvetési jog jellegzetes intézményei — ezek összevonása:
Összevont Alap (Consolidated Found)
 állandónak tekintett kiadások fedezetére szolgáló pénzügyi alapok bevételei és
kiadásai kikerültek az évenkénti megállapítás kötelezettsége alól
 a Parlament évenkénti hozzájárulása nélkül is is beszedhetőek voltak
- Frao.
o költségvetési jog törvényhozás hatáskörébe utalása a francia forradalmat követően
közvetetten valósult meg
o forradalom előtt már törvénytelennek minősítette az adórendszert a Nemzetgyűlés
o régi adórendszer megszüntetésének alapja: felhatalmazás hiánya + felosztás
egyenlőtlensége
o 1789. – Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
 ancien régime adórendszerének megszüntetése
 költségvetési jog törvényhozási hatáskörbe utalása
 felhatalmazás és egyenlő felosztás követelménye
 közteherviselés bevezetése
 a költségvetési jog a nemzethez kötődő szuverenitás része
o 1791-es monarchikus alkotmány
 a költségvetési jog hagyományos elemei a Törvényhozó Nemzetgyűlés
hatáskörébe kerülnek (állami kiadások, adók stb.)
 a költségvetést évenként meg kell határozni
 a költségvetésről alkotmányos szinten is kell rendelkezni
 a költségvetési jog a nemzeti szuverenitás része
- USA
o alkotmány
 a költségvetés a Kongresszushoz tartozik, nem a szuverenitás része
 állami adókat csak a Kongresszus létesíthet
 államkincstárból csak törvényi felhatalmazás alapján lehet kifizetést teljesíteni
 elkülönül a bevételek megállapítása és a kiadások engedélyezése
 nincs teljesen átfogó költségvetés
- Németo.
o költségvetési jogot befolyásolta a nemét egység létrejötte
 formailag: közigazgatási feladatok többsége a tagállamok kezében maradt
 a föderatív intézményeket felügyeleti jog illette meg
 gyakorlatilag: porosz irányítás alatt álló szerveken keresztül valósult meg
o szövetségi szintre tartozó kormányzati kérdésekben az államfő és a felső kamarának
számító Szövetségi Tanács járt el, melynek vezetését a szövetségi kancellár látta el
o föderatív szintű kormányzat törvényhozástól független, az uralkodó döntései által
meghatározott és neki felelős tisztviselők által vezetett kormányzati szervek által
intézményesült
o szövetségi alaptörvény 69. cikke
 éves meghatározottság
 törvényhez kötöttség
 lakosságszám szerinti arányos hozzájárulás
 a későbbi porosz szabályozás is ezt vette át

56
©Bébike, 2017.

33. tétel – A jóléti közszolgáltatások igazgatása

- közszolgáltatás általában
o 20. sz.-tól a közig legfontosabb feladata a közszolg-szervezés lett
 korábban a fő feladat a védelem volt, közszolg.-t csak az igazgatás kisebb körei
pl. szerzetesrendek, faluközösség szervezett
 modern államban fontos a territoriális kizárólagosság  a közszolg. szervezése
is történjen központi szinten  alapja: védelmi funkció
 sokáig koldulási tilalom volt, nem volt szegényellátás  rájöttek, hogy
a közrendet védeni kell  állami szegényellátás
 sok járvány  nem elég megfékezni, meg is kell előzni + páciens mint
egyén védelme  állami egészségügy
 önkorm., egyház, civilek továbbra is részt vehettek a közszolg. szervezésben,
de már állami támogatással, egységes politikával
 decentralizált közig. fontos lett
o Anglia, enumerációs modell
 önkormányzatiság terjedelmét az ellátandó
feladatokhoz kötik
 szolgáltató közig koncepció: a közig egésze közszolg.
 legfőbb feladat
 része a kultúra, egészségügy, szociális gondoskodás stb.
34. tétel – A tradicionális szegényügyi igazgatás (egyházi kizárólagosság)
- középkori szegényügyi igazgatást az egyház vállalta magára  reformáció koráig kizárólagos
egyházi szegénygondozás
o alamizsnálkodás
 az egyházi szegénygondozás keretében a hívők rendszeresen adakoztak a
szegényeknek és a rászorultaknak
 az adományokat a püspökhöz vitték és ő osztotta szét
 alamizsnára való jogosultságnak feltételei voltak
o munkaképtelenség (munkakerülés kizáró ok!)
o elégtelen családi körülmények (hozzátartozók nem tartják el)
 diakónusok feladata volt megvizsgálni az alamizsnára való
rászorultság alaposságát
o nyilvántartást vezettek a rászorultakról
o vizsgálatot egy idő után meg is ismételték
o templomok, kolostorok, szegényházak, kórházak, idősotthonok, zarándokszállók
lehettek a szegényellátás helyei
- lényegében a közösség gondoskodott saját szegényeiről
o szegényellátás feltétele az azt biztosító közösséghez való tartozás  később is fontos
alapelv
o közösség vonta be az egyházat e feladat megoldásába
 egyházi elöljáró (az „özvegyek és árvák gyámolítója”) dönt a rászorultságról
 városokban különösen fontos szerepe volt az egyháznak, mert ott még földesúri
gondoskodás sem volt és sokszor a családtagok sem egy helyen éltek
 városokban a céhek is bekapcsolódtak a szegényellátásba, de még ez sem volt
elég hatékony  városokban tömeges szegénység volt
- tehát a középkorban a szegénygondozást ellátók:
o egyház – városban és vidéken is
o földesúr, családtagok – vidéken
o céhek – városban

57
©Bébike, 2017.

35. tétel – A hatósági jellegű szegényügyi igazgatás

- 16. sz.: városi szabályrendeletek megjelenése a szegényügyben (Ypern, Nürnberg)
o probléma megoldása rendészeti eszközökkel, koldulás tilalma  ez nem jó megoldás
 felismerték  szegényügyi pénztárak létesítése  nyílt segélyezési módszer
 de így is probléma, hogy nem volt elég anyagi forrás
- fogalmak
o szubszidiaritás elve
 segélyezésre csak az jogosult, aki saját erejéből vagy hozzátartozója
támogatása révén nem tudja magát fenntartani
o nyílt módszer
 szegényeknek pénzsegély adása (segélyezési módszer)
o zárt módszer
 szegények munkával történő ellátása (intézeti módszer)
o
- 1598. –angol törvény: szegényebb községeknek kormányzati támogatás
- 1601. – Act for the Relief of the Poor
o koldulási tilalom megszüntetése, de továbbra is úgy kezelték mint kriminalitás
o a község a szegényügyi igazgatás szervezeti kerete
o a gyakorlatban továbbra is az egyházé a döntő szerep
o minden szegénynek munkát/segélyt kell adni
o szegényadó
o a szegényügyi igazgatás a községi autonómia része
o szubszidiaritás elve megjelenik
o választás segélyezési és intézeti módszer közül
- 1697. – dologházak létesítése
o a szegénység kriminalizálása nyilvánvaló: szabadságuktól is megfosztják őket és
bűnözőkként kezelik őket
- 1782. – Gilbert Act
o községek bármely csoportja összefoghat közös dologház kialakítására
- 1834. - Poor Law Amendment Act
o szegényügyi uniók kötelező megszervezése
 szegényügyi unió: községek kötelező társulása a szegényügyi igazgatás
ellátására
o szegényfelügyelő hivatal létrehozása minden településen  szegényügyi adó beszedése
o árvaszékek létrehozása a gyámsági teendők ellátására (községi gyámok)
o kizárólagos községi illetőség a szegényügyben  ez csak Angliára jellemző
 Frao: szegényügy csak a 20. sz.-tól része a közfeladatoknak, előtte csak
karitatív alapon működött
 be szerették volna vezetni, de a politikai változások miatt mindig
elmaradt
 szegényügyi illetőség: az a helység, ahol a rászorultnak joga van a
segélyezésre
 azért különbözik az angol mintától, mert itt a departement-ok miatt
nem volt erős községi önkormányzatiság
 Németo, Ausztria: szegényszövetségek szervezése
 központi alapon szerveződött: ha a községi szint nem tudta ellátni, a
tartományinak kellett
o kötelező szegényszövetséget szervezniük a tartományoknak
 segélyezés alapja a lakóhely: helyi szegényszövetség
területéhez kell tartozni

58
©Bébike, 2017.

 eberfeldi rendszer: nyílt rendszerű szegényellátás

o közsegély biztosítása a polgárok adóiból
o önkéntesek bevonása (segélyezés jogosságának
véleményezése, javaslattétel)
o nyílt és zárt rendszer elemeit keveri
 strassbourgi rendszer
o a szegényügyi igazgatást a városvezető elnökletével működő,
választott tagokból álló szegényügyi tanács látja el
o szegényügyi hivatalban kell segélyt kérelmezni
 alaposságát hivatásos fizetett szegénygondozók
vizsgálják
 1924., népjóléti gondoskodásról szóló birodalmi rendelet
o kimondja, hogy a közsegélyre jogosultakról való gondoskodás
az állandó lakóhely szerinti hatóság kötelessége
 országos és kerületi szegényszövetségek útján
36. tétel – Az állami egészségügy története
- állami egészségügy kialakulása
o középkor
 szegényügy és betegápolás összekapcsolódott az egyházi és hatósági
korszakban is  a betegeket a szegények körébe sorolták
o Mária Terézia
 vármegyéket kötelezte, hogy tartsanak diplomás orvost (physicus) 
tisztiorvos előzménye
 köteles a szegények térítésmentes ellátására
 1770. Generale Normativum in Re Sanitatis
 centralizált közegészségügy bevezetése
 orvos-tisztviselő és hatóságok összekapcsolása  hatósági
egészségügyi igazgatás
o hiányossága: szinte csak a súlyos veszélyekbe való
beavatkozást tekintette feladatának
 az általános és preventív egészségügyi kezelés az
egyén magánügye
 kórházak működtetése is a
magánjótékonykodás feladata
o Anglia, 19. sz.
 a közösség egészségügyi állapotáról folyamatosan gondoskodni kell
 egészségügyet a szegényügyi uniók hatáskörébe utalták
 intézménytakarékosság és eseti jelleg
 1865. Union Chareability Bill – himlőoltást az uniók finanszírozzák
 nagy járványok  közegészségügyi testületek létrehozása (Board of Health):
feladatuk a megelőzés és elkülönítés, de a járványok elmúltával feloszlottak
 1848. – újabb nagy járvány  Public Health Act
 helyi szinten legyenek állandó közegészségügyi testületek
o fő feladat: egészségügyi közszolgáltatások ellátása
o DE: kötelező jelleggel még csak ott, ahol magas a halálozási
arány
 máshol csak fakultatív jelleggel
 egészségügyi hatáskör ruházása a városi korporációkra
 1866. – Sanitary Act

59
©Bébike, 2017.

 további különleges hatáskörök adása az egészségügyi hatóságoknak

o községeket összefogták
 1872. – II. Public Health Act
 Anglia teljes területét lefedő állandó egészségügyi igazgatás
létrehozása
 egészségügyi körzetek kialakítása és összehangolása a már létező
hatóságokkal
o körzeti szintű hatósági egészségügy (dekoncentrált szervek)
 városokhoz hasonló jogállás és hatáskör – vidéki
jellegű egészségügyi körzetek
o szegényügyi uniók területével egyezően
 1894-es törvény
 sanitary boardok körzeti tanáccsá alakulnak
o szakigazgatásiból általános önkorm. hatáskört kaptak
 később 1929. – Local Government Act: területi változások
 körzeti tanácsok, községtanácsok, árvaszékek feladata az egészségügy
- egészségügy szervezése és finanszírozása
o az egészségügyi igazgatás eredendően közhatalmi tevékenység, mert
 közérdek
 hatalmi eszközöket vesz igénybe
 fontos forrását jelentik az adóbevételek
 közig. eszköz- és intézményrendszerében valósul meg célja
 állam szervezi és működteti
o egészségügyi ellátási feladatkör
 intézetek hálózatának létrehozása
 anyagi eszközök biztosítása
 irányítás
o finanszírozás
 német rendszer
 Bismarck 3 nagy biztosítási törvénye
o 1883. – országos szinten kötelező egészségbiztosítás
meghatározott iparágak dolgozóinak
o 1884. – az 1883-as szabály kiterjesztése a munkahelyi
balesetbiztosításra
o 1889. – nyugdíjbiztosítási törvény
 jóléti ellátást biztosítási elven szervezi meg
o Ausztria és Mo. is ezt követi
o Anglia: más koncepció, mert a szegényügyi igazgatásból
fejlődött ki
 finanszírozás alapja: TB járulék – munkaadó és –vállaló megosztva
fizeti  szolgáltatáshoz hozzáférés alapja a biztosítási jogviszony
 szolidaritás és méltányosság elve
o befizetések a jövedelemmel arányosak, de az igénybevétel
nem ettől, hanem a szükségletektől függ
 biztosítási rendszer modelljei
o költség-visszatérítési rendszer
 Belgium, Frao.
 szolg. igénybevételekor páciens fizet, majd a számla
alapján a biztosító megtéríti
o természetbeni ellátások rendszere

60
©Bébike, 2017.

 Németo., Ausztria, Hollandia

 páciens nem fizet, biztosító közvetlenül a
szolgáltatónak utalja a díjat
 angol rendszer
 Beveridge, 1946., 1948.  National Health Service (NHS)
 alanyi jogú ellátórendszer központi adóbevételekből
 alapelve: jóléti társadalom javainak igazságos elosztása az
állampolgárok között
 erős állami irányítás a finanszírozás és a szolgáltatásnyújtás terén is 
központi áll.ig. hatáskör, National Health Service végzi
 skandináv országok is ezt a modellt követik, de decentralizált formában
o központi közig állapítja meg a főbb szabályokat és szedi be az
adót, de a szolg. helyi szinten történik
 elsődleges forrás az adó, TB-nek csekély szerepe van
 szolg.-hoz hozzáférés állampolgári jog
 USA rendszere
 öngondoskodásra épül
 magánbiztosítás a meghatározó, de ma már nő a közpénzek szerepe a
rendszerben
 sokáig nem szervezték meg központilag  üzleti alapon működő
biztosítók
 2014. – „Obamacare”
o egészségügyi alapcsomag a társadalom egészére  ezzel az
USA rendszere az angol modellhez közelít
 az egészségügyi szolgáltatások köre ma egyre bővül, az egyes modellek ma már
nem tisztán érvényesülnek, hanem konvergencia figyelhető meg: az angol
közelít a némethez és fordítva (ti. mint ahogy a romanista és civil law jogcsalád
is közeledik egymáshoz)
37. tétel – A büntetőjog célja, szerepe, korszakai
- büntetőjog: jogellenes cselekmények elkövetése esetén az elkövető személyére irányuló,
megtorló szankciót, büntetést alkalmaz
- BE, BV, anyagi BJ elhatárolása
- rómaiak már elhatárolták a jogi normákat, de nem volt teljesen különálló BJ
- BJ feladata
o bűncselekmény elkövetésével megvádoltak védelme a társadalom önbíráskodása ellen
o társadalom identitását meghatározó normákkal szembeni ellenszegülést kell tilalmaznia
 a társadalom tagjainak be kell tartania a normákat
 a büntetés ebben az értelemben nem csupán a társadalmi identitás
megtartásának eszköze, hanem már maga a megtartás

61
©Bébike, 2017.

- korszakok
o ősi korszak – bosszú kora
 Bosszú (Magánbosszú / Vérbosszú)
 A büntetendő cselekmények „elbírálását” az egyes személyek,
nemzetségek, törzsek egymás között „magánügyként” intézték el
 Ez viszont egy idő után korlátlan és határtalan lett – Önbíráskodás
 Talio elv („Szemet szemért, fogat fogért”)
 Azonos mérvű megtorlás joga és az ennek alapján alkalmazott
bíráskodás a lex talio
 Megjelenik az Ószövetségben / Hammurapi törvényeiben
 A ius talionis előrelépést jelentett az aránytalan, kegyetlen bosszúhoz
képest
 Bizonyos fokig korlátot / határt szabott – Az elkövetett sértésre,
ugyanolyan súlyú viszonzást, reakciót követelt meg (poena talionis)
 Hátránya, hogy a talio csak az elkövetett cselekmény eredményére volt
tekintettel, s figyelmen kívül hagyta az elkövető bűnösségét, vagy
vétlenségét
 További probléma, hogy a talio elv alkalmazása nemritkán lehetetlen
 Compositio (Megváltás eszméje)
 A sértő személy által a sértettnek, illetve a közösségnek a bosszú
elengedéséért adott elégtétel (Pl.: vagyoni váltsággal)
 A római jogban a büntetés – elégtétel – supplicium
o átmeneti kor – bosszú állami visszaszorítása fokozatosan
o állami BJ kora
 jellemzői
 Korlátozta, majd kizárta az egyén önkényét
 A feudális abszolutizmusban az uralkodó korlátlan büntetőjogi hatalma
nagyon korán önkényességhez vezetett

62
©Bébike, 2017.

 Az újkortól fogva lett egyértelműen az államé a büntetőjogi hatalom -

Az állam büntetőhatalma a demokratikus jogállamokban nem korlátok
nélküli, nem határtalan, hanem alapvetően két irányban is korlátozott
 Alkotmánynak és az alkotmányban foglalt szabályoknak és elveknek
alávetett + Az állam által vállalt nemzetközi kötelezettségek révén is
korlátozott
 részei
 elrettentő – testi bünti nyilvánosan
 humanista – rendi jelleg elhagyása
 egyéniesített – tettes középpontba állítása
38. tétel – Hammurapi törvénykönyve
- Hammurapi a dél-mezopotámiai városállamokat egyesítve létrehozta az Ó-babiloni Birodalmat
- párizsi Louvre-ban van, 2m 25cm, diorit sztélé, Samas babiloni napisten adja át Hammurabinak
a törvényeket
- isteni eredetű, de kevés benne a szakrális szabály (pl. zsidó/római BJ-hez képest)
- a vita inkább amiatt van, hogy mennyire voltak ezek a normák általánosan kötelezőek vagy csak
bírói ítéletek voltak?
o azért merül fel a kérdés, mert
 általános jogi jelleg elleni érvek
 kazuisztikus szabályozás
 nem elég absztrakt
o pl. ház összedől  építőmester fiát meg kell ölni
 kivételes tényállásokról szól (Klíma)
 általános jogi jelleg melletti érvek
 isteni eredet, király rajta van stb.  ezek a jelképek arra utalnak, hogy
nem egyszerű bírói ítéletekről van szó
 a kazuisztikus és kevésbé absztrakt szabály is lehet jogszabály (akár
ma is…)
 túlzott absztrakció is okozhat nehézségeket
o
o pl. szomszéd telekre hulló gyümölcs
 XII. táblás tv. is a gyakorlatban vitatott kérdéseket szabályozta
 a bírói ítéletben megnyilvánuló szokásjog is jog
- 282 szakaszból áll
o bevezetés – a norma célja
 igazságosság uralkodjon
 védjék a gyengéket a szegényektől
 hagyományos jogot fenn kell tartani
 a jogot a méltányosságnak kell alávetni
o közjogi szabályok
o vagyonjogi szabályok
o házassági jogi szabályok
o büntetőjogi szabályok
- szigorú szankciók jellemzik  ennek oka a vagyoni helyzet romlása  csak életével/testével
tud helytállni
o kompozíció – pénzbeli megváltás
o talio elv – azonos megtorlás elve
 halált okozó testi sértésnél és gondatlan emberölésnél mindenképpen ez van

63
©Bébike, 2017.

o tükröző bünti – az a testrészt kell büntetni, amivel az adott személy a bűncselekményt

elkövette
o vérdíjak
 szabad ember – teljes vérdíj
 félszabad ember – vérdíj fele
 rabszolga – vérdíj töredéke
o halálbünti
 hamis vád, hamis tanúzás, hadkötelezettség megsértése
- bűnösség fokát meghatározó tényezők
o sértett társadalmi státusa
o elkövető szándéka
o oksági lánc közvetlensége
39. tétel – Az ókori görög büntetőjog
- az ókori görögöknél nem alakult ki önálló jogtudomány, jogi kérdésekkel a filozófusok
foglalkoztak  modern nézetek alapjai
o abszolút teória – Kant, Hegel
 a bünti igazságos megtorlás
 a bünti célja hogy a BCS okozta rosszat rosszal viszonozza
o relatív teória – Beccaria, Bentham, Liszt, Fauerbach
 bünti célja az újabb BCS megelőzése (hasznosság)
 gemerális-speciális prevenció
- Protagorasz
o mindennek mértéke az ember
o a tettet nem lehet meg nem történtté tenni, ezért a tettesre kell összpontosítani
o a hagyományos büntikiszabás értelmetlen bosszú
o a büntetés célja az általános és különös prevenció is egyben
o fontos az elkövetők megjavítása
- Platón
o a bünti az elkövetővel szembeni erkölcsi alapú igazságtétel
o a bűnnel arányos bünti kell
o inkább a rossz cselekedet kell büntetni mintsem az egyént
o a nevelés a legnagyobb visszatartó erő
o férfi és nő egyformán ítélendő meg
- Arisztotelész
o kiegyenlítő igazságosság elve: erkölcs és jog egyensúlya fontos
o bünti célja a felborult egyensúly helyreállítása
o a megtorlás legyen arányos az okozott kárral
o javíthatatlanokat ki kell rekeszteni a társadalomból
o megjavítás és fájdalomokozás összekapcsolása
- klasszikus athéni büntetőjog
o görögökre jogi partikularizmus jellemző: ahány polisz, annyi rendszer
o sok forrásanyag
o eljárásjogi megközelítés  anyagi jogon nincs nagy hangsúly
o forrásai: Platón, Arisztotelész, vád- és védőbeszédek
o esetjog  esetekből következtethetünk az ált. elvekre
o Drakón
 nagy szigor, akár csekély BCS-kért is halálbünti (pl. gyümilopás)
 kodifikáció jellege miatt mérföldkő
 írásba foglalás korlátozza az önkényes jogalkalmazást
 nemzetségi vérbosszút megállítja  állami BJ

64
©Bébike, 2017.

 választott főhivatalnokok törvény alapján ítélkeznek

o Szolón
 bárki emelhet vádat (nem csak a sértett és rokonai)
 főhivatalnok döntésével szemben bírósághoz lehet fellebbezni
 adósrabszolgaság eltörlése
 a bírák a népből kerüljenek ki
o Periklész
 az ő korára az Areioszpagosz elvesztette bíráskodási jogkörét  hatásköre már
csak vallási ügyekben volt
o bíráskodás
 népgyűlés és törvényszékek jártak el, a népbíróság tanácsokba szerveződött
 a politika áthatotta a bíráskodást
 graphé paranomón – vádirat alkotmányellenes javaslattétel miatt  az
ilyen javaslatot tevőt megbírságolták
 bírák a népből kerültek ki
 az ítélkező polgárok napidíjat kaptak
 bíró lehetett a 30 év feletti athéni polgár, ha mindkét szülője athéni volt
(jogi végzettség nem kellett)
 tanácsokban ítélkeztek
 bírák esküt tettek
 állami hivatalnok csak az eljárás menetét felügyelte
 az ítélet a bírák szavazatainak megoszlásán múlt
 bűnösség megállapítása: vagy végrehajtották a büntetést, vagy a vád és a
védelem javaslatot tett a büntetés mértékére és a bírák e kettő közül
választhattak (Szókratész pere is így zajlott)
 különbséget tettek az állami érdeket sértő és egyéni érdeket sértő perek között,
de a bűnüldözésben nem volt ilyen eltérés
 perindításnál aktív legitimáció különbözött: közérdekű keresetet bárki
indíthat, egyénit csak a sértett vagy hozzátartozója
 eljárás az önkéntesség elve alapján
 anyagi ösztönzéssel próbálták a BCS-ket felderíteni
 szükophanták: akik segítenek a BCS felderítésében
o eredetileg az volt a szükophanta, aki feljelentette a fügekiviteli
tilalom megsértőjét
o később az előre megfontolt szándékkal, aljas nyereségvágyból
üzletszerűen pereskedőket nevezték így
 per sikertelensége esetén a jogi felelősséget ők viselték
 politikai játszmákban szerepe volt
 peres fél önmagát képviselte, rokon/barát szószólóként csatlakozhatott
 nem voltak hivatásos jogtudósok, ügyvédek
 fizetséget nem fogadhatott el a szószóló
 hivatásos beszédírók voltak csak
40. tétel – A római büntetőjog
- delictumok, crimenek XII tábl.tv.-ben kb. 1 helyen vannak, de nincs külön római BJ
o delictumok – magánjogi szankció
o crimenek – közbüntetőjog
o közös jellemző: elkövető örököse nem felel érte
- magistratus
o provocatio ad populum – népgyűléshez fellebbezés városon belüli fenyítéssel szemben

65
©Bébike, 2017.

o quaestiós eljárás – magistratus által indított bűnvádi eljárás

- római BJ célja a magistratusi önkény féken tartása volt  polgárok védelme
o nem a polgárokat, inkább a hatalmat korlátozta  majdnem nullum crimen elv
- Sulla: leges Corneliae – crimenek szabályozása és quaestiones perpetuae létrehozása (állandó
büntibíróság)
- principatus – cognitio extra ordinem  császári hivatalnok a crimeneket is üldözte (kevésbé
merev, szokásjog is hat rá)
- dominatus – bírói szokásjogot császári rendeletek rögzítik  kodifikációba ez került be
- delictum és crimen fogalmak kialakulása
o noxa – mindenféle jogsértés, majd csak az, amiért az elkövető felel
o crimen – görög jövevényszó
o delictum/maleficium (delinquor – hibázik szóból)
o supplicium, poena – büntetés
o damnum - eredetileg lopásért/károkozásért magánbüntetésként teljesítendő adás,
később a kár és büntetés jelentéseket is felvette
o coercitio
 fenyítési jogot jelent
 ennélfogva olyan korlátlan jogkört kapott a magán/közhatalom gyakorlója,
amely a büntetőeljárást személyes mérlegelésére bízta.
 családon belül a pater familias, hadseregben az imperator, közéletben a
magistratus gyakorolhatta  a maguk hatalmi körében teljesen szabad döntés:
 mi minősül normasértésnek?
 hogyan büntetendő?
 nem vonatkozott rá kötött eljárásrend
 mások véleménye nem kötötte a lefolytatót
 nem tekintették ítélkezésnek, nem infamált, magistratusnak intercessiója volt
rá
 lehetett akár kegyetlen is, de jogellenes nem
 eleinte korlátlan volt, később korlátozták
 akár halálbüntetést is lehetővé tett
41. tétel – Középkori büntetőjog
- középkori BJ döntően magánjellegű
o államhatalom csak akkor lép fel, ha közvetlenül sértik a közérdeket vagy a királyt
 nem volt hézagmentes BJ
 nem szabályoztak minden BCS-t, csak ami az uralkodói/isteni rendet
sérti  békeparancsok által szabályozott tényállások szankcionálása
 tényállásoknál is csak azokat szabályozták, ami uralkodói/isteni rendet
sért és ezt kezelték sui generis BCS-ként  nem volt valódi alapeseti
szabályozás
 nem volt egységes jogforrás
 tartományi szabályok, szokásjog, bírói analógia, alacsonyabb szintű
jogforrások stb.
- bosszú
o a bosszú a sértett fél joga arra, hogy az ellene elkövetett sértő cselekményt megbosszulja
o szabályszerűen, alakszerű keretek között történt, sajátos törvényes jellege volt
o alapja: szubj. igazság  gyanú is elég (sértett véleményén alapszik)
 nem a mai értelemben vett bűnösségfogalmon alapszik
 nincs bizonyítás, nincs BE
o lehet kollektív

66
©Bébike, 2017.

o harc lezárulta: döntőbíró  békekötés, egyezség, kiengesztelés (de még inkább csak
érzelmi jelleggel)
o korlátozása, megváltása
 kiegyezés  meg kell próbálni compositio útján rendezni
 pénzfizetéssel megváltás (sértettnek)
 biztosíték arra, hogy nem lesz több zaklatás
 békepénz (államnak)
 kiegyezési összeget állam szabja meg
 akkor van, ha a felek kötelesek megegyezni
 kiegyezési eskü
42. tétel – Barbár büntetőjog, középkori francia és német büntetőjog
- barbár büntetőjog
o leges barbarorum (ellentéte: lex Romana)
 Codex Euricianus – nyugat-római vulgárjog helyi változata
 anyagi és alaki jog egyben
 cél: korai hűbérállam megszilárdítása
 archaizmus és formalizmus jellemzi
- középkori francia büntetőjog
o lex Salica
 Parthenius állította össze Klodvig uralkodása alatt (481-511)
 a száli frank szokásjogot tartalmazza
 vérbosszút vagyoni elégtétellel próbálta helyettesíteni
o Nagy Károly
 Capitulare Saxonicum
 Capitulare Missorum generale
 e két rendelete a béketörvények előképei
 célja a római szellemiség és a kereszténység összekapcsolása általi
béketeremtés és igazságosság egyházi és világi szempontból is
o Philippe de Beaumanoir jogkönyve – 1283.
 kétség esetén a királyság egész területén érvényesülő közös jog
 bírói szervezet és jogállás tisztázása
 kiemelt súlyú bűncselekmények felsorolása
 a szokásjog megelőzi a római jogot
 a szokásjog írásbeli rögzítése fontos, de ne alkalmazzák túl mereven
 emberölés 3 alakzatát ismeri
o 1375. évi ordonnance
 gyilkosok, gyújtogatók, erőszakoskodók tekintetében megtiltja a kegyelem
megadását
 nemeseket meg kell büntetni, ha önkényesen/engedély nélkül elhagyják az
országot
 személyi és vagyoni bünti is
- középkori német büntetőjog
o Lex Saxonum – 804.
 szászok szokásjogát foglalja össze
 túlnyomórészt esetjogot tartalmazó büntetőjogi normák
 büntetés mértéke eredményhez igazodott
o Arnulf császár – 895.
 magánbosszú tilalmának tételes kifejtése
 egyháziak büntetőjogi védelmének kimondása

67
©Bébike, 2017.

 eredményfelelősség elvével szakítás: különbségtétel szándékos és gondatlan

cselekmények között
 véletlenül bekövetkezett károkért nincs bünti
- békeparancsok
o békeparancs
 eredete:
 közbéke megsértésének következménye a békevesztés: közösség
minden tagja megbosszulhatja  békevesztett személynek súlyos
következmények
 célja:
 magánharc visszaszorítása
 uralkodói joghatóságot megalapozása: isteni és emberi törvények
betartatása uralkodói kötelesség
 jelentése:
 békét megsértő magánszemély nem egyéni jogsérelmet okoz, hanem
megsérti az uralkodói és állami tekintélyt, és az isteni rendet,
szabályokat  megegyezés kizárt  lehető legsúlyosabb büntetést kell
kiszabni
 fajtái:
 uralkodói/világi béke (pl. árvák, özvegyek)
 territoriális/országos béke (adott területre, pl. ország, birodalom,
tartomány)
 határozott idejű/örökidejű
 egyházi béke
o treuga Dei (meghatározott idő/hely)
 pax Dei (papok, szerzetesek)
 példák:
 1235-ös békeparancs, II. Frigyes
 1495-ös békeparancs, I. Miksa
43. tétel – A középkori angol büntetőjog + az egyház szerepe
- Aethelbert sussexi kir. törvénye
o szokásjog rögzítése  jogrend megerősödik
o kontinentális barbár jogok jellegzetességeit mutatja
o egyház BJ védelme fontos célja volt
o jóvátétel fizetése (egyház esetén 12x-es érték, kir.-tól lopás csak 9x-es)
- Ine wessexi kir. törvénye
o egyháznak asyliumjog
o keresztelkedés és miselátogatás elmulasztásának büntetése
o szabadok és félszabadok kötelezettségeinek rögzítése
- Nagy Alfréd törvénykönyve
o saját törvényei és más törvények együtt
o harc a bírói önkény és jogbizonytalanság ellen
o jogiasabb szóhasználat
o vérbosszú felszámolása
o súlyos bűncselekmények jogi meghatározása
o istenkáromlásért nem lehet megváltást kiszabni
o hadba vonulás megtagadása BJ tényállás  erős uralma volt
- 1066-tól normann uralkodók  új ig.szolg. rendszer: cél a trónviszályok elkerülése
o II. Henrik

68
©Bébike, 2017.

 kir. hatalom megszilárdítása, földek visszaszerzése, engedély nélküli várak

lerombolása
 az ig.szolg. kir. hatalom, kir. bíróságok vannak
o I. Eduárd
 1275. I. Westminsteri Statútum
 megszüntette a hűbéri immunitást és minden alattvalót felhívott a
bűnüldözésre attól függetlenül, hogy pl. a földesura-e vkinek az
elkövető
 bűnpártolás részletes szabályozása
 bűnelkövető elrejtését és nem elfogását is bünteti vagy ha vki BCS-vel
egyetért, elkövetőnek kedvez úgy, hogy vmi kötelezettséget nem
teljesít
 1285. Winchesteri Statútum
 a bűnüldözés általános kötelezettség
 kollektív felelősség elve: akár az érintett terület egész lakossága is
felelhetett, ha nem fogták el a bűnözőt
o III. Eduárd
 1328. Northamptoni Statútum
 megbocsátást nyújtó okiratok lehetőségének körét szűkítette
o ne legyen sokszor mentességadás bizonyos jogszabályok alól
- az egyház szerepe a BJ-ben
o halálbüntetés szakrális jellege
 sértett vagy családja hajtja végre az isteni rend megsértése miatt  ebből
később jogos ölés lett  már nem szakrális
o elterjedt az az egyházi tanítás, hogy senkinek nincs joga embertársát megölni
 egyházellenes BCS-re kiszabott halálbüntit egyházi bíróság nem hajthatta
végre, csak világi
 egyházi bíróság nem szab ki és nem hajt végre ítéletet, csak megállapítja a
bűnösséget
o egyházi menedékjog (asylum)
 templomokban, megszentelt helyeken mindenkinek béke  de aki megszegte:
békeszegő
 magánharccal és állami üldözéssel szemben is védelem
 távozás után sem lehetett megölni vagy enyhítette a kiszabandó büntit
 magánharc korlátozása miatt jó volt az államnak, de az állami büntihatalom
esetleges kijátszása miatt nem
 állam korlátozta az asylumot
o néhány napig tarthat csak
o nem lehet élelmezni
o állami felelősségre vonásig jelentsen csak menedéket a
magánbosszútól
44. tétel – Kora újkori német büntetőjog – Constitutio criminalis Carolina
- jellemzők
o 1648. után Német-római Birodalom nagyon széttagolt gazdaságilag, társadalmilag,
vallásilag is
 rendek, reformáció, német parasztháború
 nincs egységes BJ  császári kodifikáció célja: egységesítés
- a Carolina általában
o 1532., V. Károly

69
©Bébike, 2017.

o humanisták és RJ hatása
o Bambergensis meghaladása
 laikus bírósági ülnökök és BJ dogmatikában jártas bírák együtt vegyenek részt
ig.szolg.-ban
 bírói gyak. szakadjon el a partikuláris judikatúrától  birodalmi egység
o tartományi szintű főbenjáró ítéletek felváltása jogszabályokra  tartományi békék
rendszere
o még nem egységes elv alapján épül fel, de már nem is csak szokásjogi gyűjtemény
 olyan kompiláció, amely szokásjogot + anyagi jogot + eljárásjogot tartalmaz +
bírósági szervezeti jog + BE + BV
o német birodalmi gyűlés fogadta el
o mentesítő szakasz: szokásjog élvezzen elsőbbséget  császári jog csak kiegészítő
o nulla poena sine lege még nem valósul meg
o BCS-khez nem mindig rendel egyértelműen büntit  jogtudósi responsumok adnak
iránymutatást
 egyetemek jogi karán adtak állásfoglalást
o bűncselekmény és büntetés összekapcsolása halálbüntetésnél és testi büntinél
 bírói mérlegelés és szokásjog itt kizárt
o 2/3-a BE és csak 1/3-a BJ anyagi norma
o tényállások
 kir. ügyek
 uralkodót mint magánszemélyt sértik (pl. árulás)
 uralkodó közjogi jogosultságait sértik (pl. pénzhamisítás)
 jogrend megsértése (pl. hamis eskü)
 egyház rendjének megsértése (pl. házasságtörés)
 emberölés
 lopás
o szándékosság, gondatlanság, bűnismétlés, visszaesés  elkövetőt is vizsgálni kell
o BCS-k megkettőződése
 magánjellegű BJ fennmaradt, de állami BJ teret nyert
o egyes bűncselekmények valamennyi formájának külön szabályozása  nincs alapeseti
szabályozás
o későbbi tartományi rendtartások mintaadója
o emberölés és lopás tényállásának kidolgozása a legjelentősebb
 emberölés
 ismerte az előre megfontolt szándékot és a véletlenül/indulatában
elkövetettet
 magzatelhajtást is ide sorolták
 halálbünti járt érte (pl. kerékbetörés)
 privilegizált eset volt a mérgezés
 minősített eset: áldozat rokon vagy hűbérúr
 halmazat: lehet testfenyítő bünti is
 lopás
 privilegizált eset a súlyosabb, de először elkövetett lopás + fiatalkorú
(<14)
 bünti: kiutasítás, megvesszőzés
 minősített eset: harmadszori lopás, szent dolog ellopása  halálbünti
45. tétel – Kora újkor angol büntetőjog
- jellemzők

70
©Bébike, 2017.

o világbirodalom lett
o eljárásjogi gondolkodás
o társadalmi nehézségeket BJ eszközökkel akarták megoldani
 anarchikus állapot, vallási ellentétek, csavargók  szigor, önkény velük
szemben, nem megfontolt fellépés
- Csillagkamara – 1487.
o Titkos Tanács (Privy Council) formális jogi keretek közé került
 tagjai: uralkodó által választott személyek
 összes kormányzati funkciót gyakorolta
 országos és helyi politika, jelentések gyűjtése, peres jogszolgáltatás
stb.
o 1450. – Titkos Tanács és Csillagkamara formálisan elvált egymástól
o common law bíróságok veszítettek súlyukból miatta
 Court of Exchequer – Kincstári Bíróság
 Court of Common Pleas – Közönséges Keresetek Bírósága
 King’s Bench – Kir. Ítélőszék
o felségjogi/kiváltságok törvényszék  legitimitásukat nem a common law-ból nyerik 
common law bíróságok ítéleteit felülbírálhatják
 ez vonzóbb lett mint a hagyományos jogi fórumok, mert helyi hatalmasságok
nem befolyásolják
o rugalmas eljárásrend  népszerűség
o nem voltak esküdtek, eljárása kérelemre indult
o vádlottat kényszeríthették, hogy eskü alatt válaszoljon
o common law garanciái hiányoztak belőle
o főleg büntiügyekben járt el
- szegényügyi törvények
o bekerítések  szociális problémák  sok csavargó
o kegyetlen és nem hatékony
o 1572. évi tv. – koldulás, csavargás kriminalizálása
 mindenki elkövető, aki képes lenne dolgozni, de koldul/csavarog
 túl részletesen, kazuisztikusan magyarázza, hogy ki a csavargó
 idősekről, magatehetetlenekről gondoskodni kell
- Habeas Corpus Act
o 1689-es Bill of Rights is megerősíti
o Habeas Corpus Writ
 eredetileg tv-i parancs, melynek célja a gyanúsított sürgős bíróság elé vitele
volt
 elfogatóparancs alapján letartóztatás jogosságának megvizsgálását bárki
kérhette a főbíróságoktól  ha ezt megtagadták, pénzbeli kárpótlást lehetett
kérni
o letartóztatás törvényi formába öntése
o nem terjed ki a hűtlenségre és felségsértésre
o területi hatály: egész Anglia
o tilos a foglyokat Skóciába, Írországba deportálni
o nem bűncselekmény miatti őrizetbe vételre hatálya nem terjedt ki
o foglyokat nem lehet külföldre deportálni
o letartóztatás és elfogatóparancs szabályozása
o előzetes letartóztatásnak alkotmányos garanciák
o hátránya a nehézkes, költséges alkalmazás
o később hatályát mindenféle fogolyra kiterjesztették, nem csak az előzetes letartóztatásra
(1816.)

71
©Bébike, 2017.

46. tétel – A kora újkori francia büntetőjog

- 19-20. sz. fordulója: Renée Garraud: leírta, hogy sok probléma van a francia BJ-vel, kegyetlen,
egyenlőtlen stb.  változtatni kell
- abszolutizmus: uralkodó hatalmát az États généraux nem korlátozta  tv. hozás kizárólag
uralkodói jogkör  törvények, rendeletek, DE akadály, hogy még nincs teljes központosítás
o intézményi reformok  cél: egységesítés
- ordonnance-ok 1670-ig
o 1498., XII. Lajos – Ordonnance de Blois
 korrupció felszámolása a bíróságoknál, ítélkezés egységesítése
 kir. tisztviselők kapták meg a helyi bíróságok hatáskörét
 kir. ügyeknek minősített BCS-ket hivatalból üldözték (pl. felségsértés,
pénzhamisítás stb.)
 kínvallatás és megtorlás
 akkuzatórius helyett egyre inkább inkvizitúrius eljárás (pl. már lehet titkos a
tárgyalás, kínvallatást korlátozták, de még mindig szigorú)
 vádelvű – akkuzatórius
o perbeli felek egyenlők
o eljárás szóbeliségen alapul
o eljárás nyilvános
o vád, védelem és ítélkezés elkülönül, bírónak felügyelő szerepe
van
o bíró nem ítélkezik, csak az eljárási cselekmények helyes voltát
felügyeli
o nem a tényállás megállapítása, hanem a szavahihetőség a
lényeg
 nyomozóelvű – inkvizitórius
o gyanúsított tudta nélkül zajlik
o zárt, titkos nyomozás és tárgyalás
o a bíró egyben a vádat is képviseli
o cél az anyagi igazság kiderítése
o materiális bizonyításon alapul
o lehet fellebbezni
o 1539., I. Ferenc – Ordonnance de Villers-Cotterets (Ordonnance du Roy sur le faict de
la Justice)
 francia BE modernizálása, BE rövidítése, pontosabb bírósági hatáskörök
 hűbéri mentesség, eljárási kifogás megszüntetése
 francia nyelv elsődlegességének kimondása
 eljárást bíró/ügyész köteles megindítani
 titkos nyomozás, írásbeli periratok
 először rendelkezik a jogos védelemről
- 1670., XIV. Lajos – Ordonnance criminelle
o polgári eljárásjogra és kerjogra is kiterjedt
o céljai
 rendi kiváltságok visszaszorítása
 korrupció visszaszorítása
 uralkodói és parlamenti bíráskodás megerősítése
o tartalma
 anyagi és alaki normák is
o hatálya
 uralkodói és tartományi bíráskodás  hatáskör pontos meghatározása

72
©Bébike, 2017.

 súlyos BCS-k esetén lehet egyházi bíráskodás

o inkvizitórius eljárás általánossá tétele
o kötött bizonyítási rendszer
o büntetések neme, mértéke
 jogszabály pontosan meghatározza  bírói önkény kizárása
o súlyos BCS-knél kínvallatás megmaradt, második BCS-nél akár gyanú esetén is helye
lehetett
47. tétel – Beccaria és a klasszikus iskola
- felvilágosodás  teológia már nem meghatározó  megváltozott emberkép: önző, racionális,
szabad
o új elméletek BJ-ben, majd kodifikációk
 Beccaria tudományos szintre emelte a büntetési elméleteket
 gyakorlatra is koncentrál, ig.szolg. egészét áthatja
- a klasszikus iskola nézetei (Beccaria) – Lukács Tibor szerint ez az iskola olyan, mint Iustitia:
kizárólag a tételes jog alapján ítélkezik  be van kötve a szeme  ennek hiábja: summum ius,
summa iniuria
o a büntetés célja a generális és speciális prevenció egyben
o a bűncselekmények megelőzése fontosabb, mint a büntetés
o a büntetés a közjó megóvásáig szükséges mértékig elfogadható
o kínvallatás és sanyargató büntetések elvetése
o a büntetés legyen gyors, nyilvános és elmaradhatatlan
o nem kell minden esetben feltétlenül a szigort fokozni, az arányosság a lényeg
o a büntetés az adott körülményekhez képest a legenyhébb legyen
o nullum crimen és nulla poena elve
o visszaható hatály és analógia elutasítása
o halálbüntetésnek káros hatása van
o törvény előtti egyenlőség elve
o indeterminizmus
o a büntetőjogi felelősségnek az elkövető szabad akaratára történő alapozása
o a büntetés célja
 bűncselekménnyel arányos, proporcionális megtorlás
 aránytalan bosszú megfékezése
 erkölcsi szempontú megítélés előtérbe kerülése
o merev tettbüntetőjogi felfogás
 elkövetőre nincs tekintettel
 nem az elkövetőt, hanem a tettet vizsgálta
 jogközpontú szemlélet
 bűncselekmény kizárólag jogi jelenség
o fogalomelemző módszer alkalmazása
 joglogika szempontjából tökéletes rendszer létrehozása
o objektív és szubjektív mozzanatoknak az úgynevezett pszichofizikai paralelizmuson
alapuló éles elhatárolására irányuló törekvés
o pszichét és a külső cselekvést egymástól elkülönítve fogta fel  a tudatban tükröződik
a cselekmény
48. tétel – A pozitivista, közvetítő és modern büntetőjogi iskolák
- a pozitivista iskola
o a klasszikus iskolával szembeni oppozícióból keletkezett, Comte eszméjét vették át o
o tudományos gondolkodás haladása

73
©Bébike, 2017.

o jog és erkölcs elválasztása

o szabad akarat tagadása
o a bűncselekmény nem jogi, hanem természetes és társadalmi jelenség
o a bűncselekményt az elkövetőhöz való kapcsolatban kell értelmezni
o antropológia és szociológia tudományos eszközeivel kell vizsgálódni
o kriminológiai irányzatok eredményeire is támaszkodik
o megtorlás helyett társadalom védelme a fontos
o elkövető bűnössége helyett az elkövető veszélyességét kell nézni
o determinizmus
o a tettes a deliktum elkövetésekor nem a szociáletika szerint viselkedik  ez az elkövető
társadalomellenességét – antiszocialitását mutatja
o a bűntettes veszélyes állapotához igazodó határozatlan tartamú biztonsági intézkedés
lépjen az arányos büntetés helyébe
 elkövetőt próbálják olyan helyzetbe hozni, hogy a jövőben ne kövessen el újra
bűncselekményt
o irányzatai
 kriminálszociológiai
 Quetelet
o a bűnözés a tettes társadalmi adottságaiból ered
 Guerry
o a bűncselekmény a jogon kívül van
 Tarde
o a környezettől függ, hogy a gyermekből felnőttként bűnöző
lesz-e
 kriminálbiológiai
 a társadalmi környezet adott, a tettes tulajdonságaira kell helyezni a
hangsúlyt
 Lomboroso
 kriminálpszichológiai
 a bűnözés ösztönös hajlamokra, tudattalan folyamatokra vezethető
vissza
 a bűnözés oka az intelligencia alacsony értéke
 két vh közötti időszakra jellemző
 iker- és családfakutatások
 öröklődő tulajdonságok határozzák meg a bűnözést
 kriminálendokrinológiai irányzat
 belső elválasztású mirigyek zavarától függ a bűnelkövetés
o Lombroso nézetei
 a tettest kell a középpontba helyezni
 a bűnös embernek öröklött/betegségből származó testi/lelki rendellenességei
vannak  ez a bűnözés oka
 bűnözésre hajlamosító tulajdonságok a külsőből felismerhetők  született
bűnöző fogalma
 bűnözők osztályai: elmebetegek, bűnözésre hajlamosak, született bűnözők
 született bűnöző: min. 5 stigmája van, halálbünti vagy TÉSZ kell neki
 másik két csoport tagjait javítani, elrettenteni kell
- közvetítő iskola
o lényege a klasszikus iskolai elvek és a pozitivista elvek összeegyeztetése
 1889 – Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület (NBE)
 alapítók: Liszt (német), Prins (belga), van Hamel (holland)

74
©Bébike, 2017.

o Franz von Liszt

 klasszikus irányzat szemlélete és jogintézményei + pozitivista irányzat és
tartalom kombinálása
 bűncselekmény: nem csak törvénybe ütköző tilalom, hanem antiszociális
magatartás  elkövető antiszociális személyiség  szociáletikai felelősséget
követi
 dualista szankciórendszer kell
 célbüntetések (határozott tartamban kiszabott)
 biztonsági intézkedések (határozatlan tartamú)
 kriminálpolitikai célgondolat előtérbe kerülése + generális prevenció
eltávolítása nélkül
- modern büntetőjogi iskolák
o társadalomvédelem irányzata
 a bűnelkövetőt kell vizsgálni (önmagában BJ alkalmatlan a bűnözés
visszaszorítására)
 büntetés helyett célirányos intézkedések az antiszocialitás mértékétől függően
 megelőző, gyógyító, nevelő cél fontos
 felelősség vizsgálata helyett a személyiség meggyógyítása a lényeg
o új társadalomvédelem irányzata
 nem a bűnöző, hanem a bűnözés ellen lép fel
 bűnelkövetővé válásért a társadalom is felelős társadalomnak segítséget kell
nyújtania a bűnözés visszaszorításában
 aktív, megelőző büntetőpolitika kell  megtorlás helyett megelőzés
 egyéniesítés a bűnelkövetők osztályozásával
49. tétel – A napóleoni Code pénal
- előzménye
o forradalmi jogalkotás eredménye: 1791-es Btk.
 céja: bírói önkény visszaszorítása  merev büntetési tételek
 halálbüntit szűkebbre szabja
 TÉSZ-t kiiktatja
 nincs vagyonelkobzás
 hatalommal visszaélést súlyosabban bünteti, mint a hivatalok megsértését
- Code pénal, 1810-1994.
o európai anyakódex
o az elején volt az általános rész, utána az egyes bűncselekmények
o trichotómiát követi: bűntett, vétség, kihágás
o súlyosság szerint eltérő bírósági szint: esküdtszék, ítélő bíróság, rendőri bíróság
o alapelvek
 analógia tilalma
 nullum crimen és nulla poena sine lege elve
 visszamenőleges hatály és analógia tilalma
 büntetéseket csak nyilvánvalóan szükséges mértékben lehet kiszabni
o egyéniesítés miatt van mérlegelési lehetőség  kevésbé merev: csak minimumot és
maximumot állapít meg
o fontos a társadalmi-politikai rend megőrzése  szigorúbb mint az 1791-es tv.
 ártalmatlanná tétel fontos eszköze a halálbünti
 TÉSZ visszaállítása
 eltörölte a magánzárkát
 visszaállította a vagyonelkobzást
 fenntart néhány megszégyenítő büntetést

75
©Bébike, 2017.

 kísérletet ugyanúgy bünteti mint a befejezett BCS-t

 parifikációs elv
 jogos védelmet szűk körben ismerte, végszükséget nem
o politikai célokat szolgált  ezt felépítése is tükrözi
 elején vannak az állam elleni BCS-k és ebből van benne a legtöbb
 közjavak sérelmére elkövetett BCS-k: a hatalommal való visszaélés csak enyhe
BCS, fontosabb az állami hivatalokat sértő BCS-k üldözése
50. tétel – Az osztrák büntető törvénykönyvek és a bajor kódex
- abszolutizmus
o II. József – 1787. – Sanctio Criminalis Josephina
 nullum crimen elv rögzítése
 dichotomikus rendszer
 büntetések rendi állástól független egyenlősége
 súlyosító és enyhítő körülmények
 privilegizált és kvalifikált esetek
 felségsértést és egyház elleni BCS-ket már nem bünteti olyan súlyosan
 vallási indokokra hivatkozás helyett a közösség javára hivatkozik
o II. Lipót Btk.-ja – 1786.
 bünti célja: elkövető megjavítása + BCS megelőzése
 halálbünti eltörlése
 ártatlan családtagokat sújtó vagyonelkobzás esetén gondoskodás
 tortúra eltörlése
 felségsértés eltörlése
o ezek még ellentmondásos és opportunista jellegű kódexek
o gyanúbüntetés intézményét még megtartották (ártatlanság vélelmének korlátja)
o megszégyenítő és testfenyítő büntetések is részben megmaradtak
- bajor büntető törvénykönyv, 1813.
o Feuerbach alkotta meg
o Codex iuris bavarici criminalist váltotta fel
o kettős cél: intézményrendszer megerősítése + felvilágosodás eszméinek átültetése
o általános elrettentés
o állam feladata az ig.szolg. kiépítése, működtetése
o büntiből fakadó hátrány legyen nagyobb, mint az elkövetésből származó előny
 az elkövető tudja mérlegelni tettét és következményeit
 ez akkor lehetséges, ha a tényállásokat pontosan megfogalmazzák
o elvek
 analógia tilalma
 visszaható hatály tilalma
 nullum crimen elv és nulla poena elv
o trichotómiát követi (bűntett, vétség, kihágás)
 bűntett: börtön, dologház, várbörtön
 vétség: fogház, várfogság
o sok főbenjáró BCS-t eltörölt, testcsonkítást megszüntette, halálbüntit és testi büntiket
visszaszorította
o általános büntinem a szab.veszt. lett
 törvény előtti egyenlőség  szab.vesztet bárkire ki lehet szabni
o hivatali BCS-ket esküdtszék nyilvánosan tárgyalja
o minősített és privilegizált eseteket is ismeri
51. tétel – A porosz büntető törvénykönyv és az olasz Codice Zanardelli

76
©Bébike, 2017.

- a porosz Btk. – 1851.

o előzménye: francia és bajor Btk.
o továbbélése: észak-német Btk. és 1871-es birodalmi Btk.  ennek módosított formája
máig hatályos
o klasszikus BJ iskola alapkodifikációja
 tettesközpontúság egyáltalán nem érvényesül
 büntetés célja a generális prevenció
 speciális prevenció, reszocializáció és felfüggesztés csak szűk körben
 inkább megelőző fejlődési szakaszt kodifikál minthogy új korszakot nyitna
o trichotómiát követ (bűntett, vétség, kihágás)
o nulla poena sine lege elv benne van
o hatálya
 területi elv + kiegészítései
 állami önvédelmi elv
 állampolgársági elv
 feltétlen büntetőhatalom elve
- Codice Zanardelli – 1890.
o beterjesztő ig.ügyi min.-ről kapta a nevét
o oldotta a túl általános tv-i tényállásokat (franciához, némethez képest jobb megoldás)
o alaptényállások mellett különös tényállások is vannak benne külön büntetési tételekkel
o fontosabb enyhítő és súlyosító körülmények megnevezése
o a bíró a törvényben megállapított büntetési tétel minimumát enyhítő körülmények
megléte esetén átléphette
o fiatalkorúak 3 csoportjának megkülönböztetése (9-14, 14-18, 18-21)
 osztályonként eltérő mértékű bünti
 fiatalkorúak visszaesése esetén szülőknek pénzbüntetés
o lopást közös tulajdon és társörökös sérelmére is el lehet követni
 tettest megillető részt le kell vonni a dolog értékéből
o halálbüntetés eltörlése
o közérdekű munka bevezetése
o megdorgálás önálló büntetési nem lett (kb. mint ma a megrovás, csak ünnepélyes)
o 1 hónapnál rövidebb elzárás, fogház házi őrizetben töltendő le

77
©Bébike, 2017.

ÖJT 2.
52. tétel – A modern magánjog rendszerének kialakulása
- magánjog – PJ – kerjog
o magánjog, PJ
 RJ eredetű fogalmak
 alapja: ius civile
 eredeti jelentés: római polgárok joga (ius gentiummal szembeállítva,
ami a népek joga)
 császárkortól: magánjog
o magánjog: ius privatum (ius publicummal szembeállítva)
 eredetileg a magánjogi szerződésekben foglalt
kikötéseket jelentette, később már diszpozitív
szabályokat
 Ulpianus: ius privatum – ius publicum modern
szembeállításának megalapozása (ld. 1. félév)
 középkortól: római jog
o 16. sz.: Corpus iuris civilis  angol nyelv ma is őrzi: civil
law elsősorban RJ-t jelent
 újkortól: modern polgári jog
o itt már a ius civile nemzeti nyelvi megfelelőiről van szó (pl.
francia „droit civil”)
o minden polgárra vonatkozó általános magánjog (ti. nem
kereskedelmi jog)
o kerjog: középkori fogalom
 eredeti jelentés: kereskedőkre vonatkozó speciális szabályok összessége
 később a kereskedelmi jog leszűkült a kereskedelmi magánjogra és a polgári
joggal együtt a magánjog része lett (pl. Németo., Frao.)
o Mo.: eltérő fejlődés
 magánjogot és kerjogot szembeállították
 1928-as magánjogi tv-javaslat + kis- és nagy Szladits is ezt tükrözi 
magánjogról szólnak, de kerjogot nem tárgyalják
 szocializmus: magánjog helyett PJ megjelölés használata szovjet mintára
 rendszerváltozás után is maradt a PJ megjelölés, mert azóta a nyugati
terminológia is ilyen irányba mozdult
 új Ptk.: „Mo. magánjogi tvkönyve”
- a modern polgári tvkönyvek fő modelljei
o institúciórendszer
 nincs általános rész
 pl. Frao., Ausztria
 eredete: Gaius: Institutiones (Kr. u. 2. sz.)  iustinianusi Institutiók (533.)
 az ide tartozó modern kódexek különböznek aszerint, hogy természetjogi
szemléletűek (pl. Frao.) vagy újabbak (pl. ’59-es magyar Ptk.)
o pandektarendszer
 van általános rész
 pl. Németo., Oroszo.
 eredete: német pandektisták, 19. sz. (1865: szász Ptk.)
o monista rendszer
 kerjog is benne van
 pl. Hollandia, Svájc, Brazília
 eredete: 19. sz., Olaszo.

78
©Bébike, 2017.

- angol jog
o nem különbözteti meg a köz- és magánjogot
o középkori csoportok
 common law
 westminsteri kir. bíróságok által kialakított szokásjog
 statute law
 írott jog
 equity
 méltányos jog
o újabb csoportok
 law of contracts
 law of torts
 law of property
 law of trusts
o legújabb területek
 family law
 law of successions
 labour law
o a law merchant beolvadt a common law-ba, de ismerik továbbra is a külön
commercial/mercantile law-t és a business law-t + az angol kerjognak 2 része van: law
of partnerships + law of agency
53. Az institúciórendszer fejlődéstörténete
- kialakulása
o institutiones jelentései
 tanítások, rendszerbe foglalt tanok
 alapvető jogi ismereteket összefoglaló tk.
 jogintézményeket meghatározó oktatási módszer
 jogintézmény
 intézmény
o Gaius
 megalkotta az egész római magánjog rendszerben való bemutatásának
elméleti alapját
 előzmények: Mucius Scaevola, Cicero, Sabinus  kísérletek átfogó
rendszerezésre, de még nem teljes
 az Institutiones tankönyvnek készült  egyszerű, világos rendszer, didaktikai
szempontok
 de personis
o személyi és családjog (e 2 nincs elhatárolva)
o jogalanyok
 de rebus
o tulajdonjog, öröklési jog, kötelmi jog
o jogtárgyak
 de actionibus
o keresetjog, kifogások, interdictumok, járulékos keresetek stb.
 keresetjogi gondolkodás miatt nem tisztán eljárásjogi
szabályok, hanem fontos anyagi jogiak is
o alanyi jogok és érvényesítésük
 a csoportosítás fontos alapja: res corporales – res incorporales elkülönítés
 amikor Iustinianus törvényerőre emelete, néhány módosítást eszközölt
 pl. kötelmek négyes felosztása

79
©Bébike, 2017.

o Code civil ma is őrzi

- fejlődése
o középkor, újkor
 Iustinianus tvkönyvei: ius commune, ratio scripta + jogi oktatás tárgya
(latinul)
 glosszátorok, kommentátorok
 dologi jogi változások
o ius reale megjelölés
o ius in re sua – iura in re aliena elkülönítés (Donellus)
 dologi jog és kötelmi jog elkülönítése (Vinnius, Hahn)
o alapja: abszolút és relatív jelleg (in rem – in personam actiók)
 az öröklési jog csak lassan önállósodott
o elkülönítés alapja: mortis causa
o Pothier + bajor Landrecht (1756.)
o az institúciórendszerű kódexekben nem különül el igazán ma
sem
 anyagi jog és eljárásjog elkülönítése
o 16.sz., Donellus, de definitív elhatárolás csak a 19. sz.-ban
(napóleoni kódexek)
o anyagi jog és polgári perjog között különbségtétel
- az osztrák ABGB
o természetjogilag módosított RJ rendszert követ  institúciórendszerű
- hatása
o a legsikeresebb rendszer, pedig eredetileg nem erre volt szánva  az oktatási célok
miatt ilyen egyszerű és világos rendszerű, de nem arra találták ki, hogy kódexek
épüljenek fel így vagy hogy tudományos rendszer legyen
54. A pandektarendszer kialakulása
- elnevezés
o Pandectae = iustinianusi Digesta
o 16-17. sz.: továbbélő római jog, melyet a német bíróság alkalmazott  „német római
jog”
o 18. sz., Nettelbladt és a természetjogászok: új rendszer megalkotása 
pandektarendszer (általános rész és önálló CSJ)
o német pandektisták átvették, továbbfejlesztették az új rendszert  Heise, 1807.: a
pandektarendszer végleges megalkotása
- sorrend: magánjog általános része + személyi jog, dologi jog, kötelmi jog, családjog, öröklési
jog
- hatása
o olyan országokban (pl. Mo.) is oktatják a magánjog általános részét külön részként,
ahol de lege lata nem része a jognak
55. A kötelmi jog általános részének kialakulása és fejlődése
- a magánjogra erős történeti meghatározottság jellemző  a köt.ált. fejlődése is ezt tükrözi
- alapja: kompilátorok elkülönítették a Digesta köt.ált. szabályait
o de: fékezte a kialakulást:
 isntitúciórendszer
 stricti iuris és bonae fidei obligatiók elkülönítése
- előzményei: ius commune, humanista és természetjogi iskola
o Donellus, Grégoire, Domat  Frao.
o Pufendorf, Wolff  Németo.

80
©Bébike, 2017.

o causák szerinti bemutatás

- 1756., bajor Landrecht
o már van általános rész, de még nem teljesen rendszerezett (contractusok, quasi
contractusok után újabb ált.rész jön, majd a delictumok)
- 19.sz.-i kódexek: köt.ált. és köt.kül. rész tendenciaszerű alkalmazása
o Code civil: szerződések ált. szabályai
o ABGB: köt.ált. szabályok a kódex végén
o 1863.: szász Ptk. (engedményezés ált.rész, kezesség kül.rész)  BGB is ezt vette át
o svájci kötelmi jogi tv-nek is van köt.ált.- és kül.része (de utána kerjog szabályok
jönnek)
o spanyol, olasz, lengyel Ptk.: köt.ált., szerződések ált. része, köt.kül. részek különülnek
el
- 19.sz.-i német pandektista irodalom: kialakul a köt.ált. mint elméleti igénnyel felépített
rendszertani kategória
o Savigny: nemcsak a magánjog egészének, hanem a kötelmi jognak is szüksége van
ált.részre
o továbbra is maradtak vitatott kérdések, hogy mi hová tartozik pl. engedményezés,
kezesség
o Arndts szerint a kötelmek biztosítékai (kezesség, zálogjog) külön egységet alkotnak
 ’59-es magyar Ptk. és Code civil is ezt követi
o szoros kapcsolatban áll a magánjog ált. részével  a BGB-ben az ált.rész után van a
köt.ált. (ezt Grosschmid is felismerte)
o az institúciórendszerű tv.könyveknek is lehet köt.ált. része, de ezekben több kérdést
kell szabályozni, mint a pandektarendszerű tv.könyvekben (pl. ’59-es magyar Ptk.)
- magyar jogtudomány
o Frank Ignác: kötelmi jog ált.része megjelenik mint rendszertani egység
o Grosschmid Béni: fontos elkülöníteni a köt.ált. és köt.kül. részt, de sosem lehet
tökéletes az elválasztás
o Szladits Károly: már egyértelműen a dichotóm rendszert írta le
o Világhy Miklós: szocializmus korában vitatták a kötelmi jog dichotóm rendszerét
- modern jogtudomány
o vitatott a köt.ált.rész helyzete
 német tk-k általában dichotómiát követnek
o ma sincs nemzetközileg irányadónak tekinthető modell
 a nézetek kódexenként eltérnek (az eltérés egyik fő oka, hogy institúció- és
pandektarendszer szerint eleve eltérések vannak)
o EU jogban fontos az egységes szerződési jog kialakítása  támogatják a köt.ált.rész
meglétét
56. A generális klauzulák I. A jóhiszeműség és tisztesség elve
- generálklauzulák általában
o fogalma: általános, gyakran alapelvi jelentőséggel bíró jogtételek, melyek konkrét
tartalmát a bírói gyakorlat és a jogtudomány fejti ki
o már a RJ forrásaiban is megjelenik, de még nem terminus technicusként (jelentése kb.
„általános mondat”/ „általános jogi szövegrész”)
o a legfontosabb generálklauzulák RJ eredetűek: jóhiszeműség és tisztesség elve,
jóerkölcsbe ütköző jogügyletek tilalma ( Papinianus maximája)
o fogalma a 20.sz.-i német jogtudományban született meg (1933., Hedemann
monográfiája)
 általánosan megfogalmazott törvényi kitételek, melyek alapelvi jelentőséggel
rendelkeznek

81
©Bébike, 2017.

 tartalmukra csak kis mértékben lehet a tv.szövegek alapján

következtetni  a bírói gyak. és a tudomány tölti ki tartalommal
 BGB: „királyi paragrafusok” + „kis generálklauzulák”
 tágabb értelemben minden bizonytalan jogfogalmat a generálklauzulákhoz
sorolnak
o francia jogban nem bevett jogfogalom  az általános jogtételekre és bizonytalan
jogfogalmakra nincs átfogó, kikristályosodott fogalmuk
 a franciák óvatosabban alkalmazzák ezeket a szabályokat mint pl. a németek,
mert a jogbiztonság szempontjából aggályokat vethet fel
o angolok is idegenkednek tőle
 jóhiszeműség és tisztesség elve csak az EU-s jogharmonizáció után került be
az angol jogba  ma is vannak törekvések a good faith szűkítésére
o nem a törvényi megfogalmazás, hanem a bíróságok általi alkalmazás adja meg
jelentőségét
 de: túlzott alkalmazása veszélyezteti a jogbiztonságot és a privátautonómiát
o Draft Common Frame of Reference
 good faith and fair dealing elve  európai magánjogi harmonizáció egyik
alapvető eleme
- a jóhiszeműség és tisztesség elve
o alapja: RJ
 fides: ígéret betartása
 bona fides: Kr.e.3.sz., praetori edictumokban jelent meg
 praetor peregrinus iurisdictiója cives és peregrinus között a ius
gentium alapján: praetor kikötötte, hogy az alperesi marasztalás
quidquid dare facere ex fide bona történjen  bíró szabad belátásától
függ a pontos összeg, amiben az alperest marasztalják  liberum
officium iudicis
 az volt a communis opinio, hogy amit az esküdtbíró megítél, az
igazságos és méltányos + a jogtudósi szakvélemények is ezt mondták
 fogalmát még nem definiálták
 az actiones bonae fidei formájában jelent meg először, majd az
obligationes bonae fideiben  eljárásjogiból anyagi jogi kategória
lett
o hatása: ius aequum jusson érvényre a ius strictummal szemben (ésszerűség,
méltányosság)
 érdekelt adós nagyobb fokú gondossággal tartozik, mint az ingyenadós
 vis maior/casus minor mentesítheti az adóst a felelősség alól
 elbirtoklás egyik feltétele (DE: ennél vita van arról, hogy ez objektív vagy
szubjektív bona fides-e)
o középkor, újkor
 keveset foglalkoztak a bona fides fogalommal és az obj.-szubj.
szembeállítással
 Medina spanyol jogtudós írt róla
 a kereszténység miatt a szubj.bona fides került előtérbe
 Baldus: felismerte a bona fides és az aequitas viszonyát
 az obj. és szubj. bona fides először német területeken vált el (ennek nyelvi
okai vannak: az újlatin nyelvek csak tükörfordítottak, a németek értelmezték)
 de először még csak a 2 szó vált el, a jelentése nem
 csak a 19.sz-i pandektisták ismerték fel igazán a bona fides dualista
értelmezését
o Bruns, Wachter

82
©Bébike, 2017.

 vitatkoztak róla, hogy RJ-ben az elbirtokláshoz obj.

vagy szubj. BF kellett-e
 20. sz.: Wieacker
 az objektív bona fides szerepe a jog kisegítése, kijavítása  az a
funkciója, mint a praetori jognak
 Frao.
 nem szívesen alkalmaztak generálklauzulákat (oka: ancien régime)
 exegetikus iskola: inkább a ius strictum szemlélete jellemző
o törvény betű szerinti értelmezése
o a bonne foi szubjektív fogalom  szubjektív monizmus
 az 1990-es évek óta a francia felfogás oldódik
 Hollandia
 sokáig a francia felfogást követte, de 1992-ben áttértek a német
dualista felfogásra
 a dualista nézet sok más országban is terjed: pl. Spanyolo., Brazília, Kína
 Ausztria
 német hatásra idővel itt is elterjedt a dualista felfogás, majd monista
lett: formailag egységes terminológia maradt és ez a jelentést is
egységessé tette  a bírói gyakorlat is szigorú objektív monizmust
követ
 Mo.
 német BGB és svájci ZGB hatására alakult ki a bona fides fogalom
 1945. után: szocializmusban lecserélték a jóhiszeműség és tisztesség
elvét, mert burzsoá  csak a szubjektív jóhiszeműség maradt meg és
az együttműködési kötelezettség  1991 után került csak vissza, egy
EGK irányelv átültetése miatt  2006 után vált egyértelművé, hogy
Mo.-n megkülönböztetjük a szubj. és obj. BF-t
 szubj. jóhiszeműség tekintetében is van különbség a jogrendszerek között
aszerint, hogy mekkora gondosságok követelnek meg (súlyos gondatlanság 
Németo. vagy elvárható maximális gondosság  Mo., Svájc)
57. A generális klauzulák II. A jóerkölcsbe ütköző jogügyletek tilalma
- eredete
o RJ: bonos mores
 a fogalom már a préklasszikus korban létezett
 a klasszikus kortól kezdett generálklauzulává fejlődni (Papinianus)
 Leibniz sokat foglalkozott a boni mores-szel
 jog és igazságosság kapcsolata fontos
 a jogosultságok erkölcsi lehetőséget, a kötelezettségek erkölcsi
szükségszerűséget jelentenek
 erkölcsi: ami a tisztességes ember számára természetszerűleg
megfelelő
 Papinianus maximáját idézi („úgy kell vélekednünk, hogy nem is
vagyunk képesek olyat tenni, ami jóerkölcsbe ütközik)
o Digestában van
o contra bonos mores tilalom első kimondása
o konkrét eset kapcsán mondta ki (örökösre erkölcstelen
magatartást előíró végrendelet)
o ami a tisztességes embernek lehetetlen, az jogilag lehetetlen,
azaz semmis
 Deli

83
©Bébike, 2017.

 boni mores és iniuria összefügg

o actio iniuriarum  boni mores-t védi
o az iniuriát a boni mores-klauzula segítségével dolgozták ki
o ius expanziója a mos alá tartozó tényállásokkal az iniuria
körében
 glosszátorok eltérően használták a bonos mores-t
o általános erkölcs+keresztény erkölcs  ezt váltotta fel
később a polgári értékrend
- Code civil
o alapelveknél és szerződéseknél is benne van a bonnes moeurs
 alapelveknél a közrendbe ütközéssel együtt említi
 a jogtudomány és a bírói gyak. megszorítóan értelmezi  liberális
gondolkodás: tv. ne korlátozza a szerződési szabadságot
 20. sz.-tól változás: már nem éjjeliőr állam, hanem jóléti állam  aktív
beavatkozás: védeni kell az értékeket  fontos, hogy ne ütközzön közrendbe
és jóerkölcsbe
 bértapsolással, házasságközvetítéssel a bírói gyak. toleránsabb lett,
tisztességtelen piaci magatartás jóerkölcsbe ütközik
 a „jó” nem egy erkölcsileg magasabb elvárást jelent a kifejezésben, hanem az
általánosan elfogadott erkölcsi normákat
- BGB
o az átlagember erkölcsi felfogásával összeegyeztethetetlen tartalmú szerződéseket,
jogügyleteket jóerkölcsbe ütközés címén semmissé lehet nyilvánítani
 pl. béranya-közvetítés, örökhagyó szeretőjének egyedüli örökössé nevezése
- Mo.
o Frank Ignác korában még Mo-n nem vették figyelembe a jóerkölcsbe ütközést
o 19.sz. 2.fele: nem az ABGB, hanem a Cc. vagy a BGB fogalmát akarták átvenni 
bírói gyakorlat határozza majd meg és legyen generálklauzula  francia modellt
vették át: jóerkölcsbe vagy közrendbe ütközést tiltja a Mtj.
o ’59-es Ptk.: dolgozó nép és szocialista együttélés követelményeibe ütközés (mert a
jóerkölcs olyan borzsoá…)
o 1991-es Ptk. módosítás és új Ptk.: nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző szerződések
tilalma
 német modell követése
 bírói gyak. és jog által közvetített értékrend alapján esetről esetre kell
dönteni a jóerkölcsbe ütközésről
- Anglia
o nem ismeri a jóerkölcsbe ütközés fogalmát, de tartalmilag van ezzel megegyező
szabályozás: illegal contracts  precedensjog alapján állapítható meg, de csak szűk
körben, mert vigyáznak a szerződési szabadság megtartására
 BCS elkövetésére irányuló szerződések
 nemi erkölcsöt sértő szerződések
 közrendbe ütköző szerződések
- Mi ma a jóerkölcs?
o németeknél dogmatikai, franciáknál filozófiai megközelítés jellemző
o a fogalom fejlődésében ciklikusság figyelhető meg (Mádl Ferenc)
 RJ-ben jól körülhatárolható értékrend volt
 társadalom elitjének morálja
 „szubjektíve objektív” fogalom, mely az általános felé tolódott
 középkorban keresztény értékrend határozta meg
 objektív és abszolút

84
©Bébike, 2017.

 társadalmi rend megerősítésére szolgál

 modern korban a multikulturális társadalomban az objektív mérce egyre
inkább illúzió
 kritizálják a mérce objektivitását  egyre inkább anakronisztikus
fogalom, DE ezek a nézetek még nem elég erősek  az új Ptk-ba is
ugyanúgy bekerült
58. A dologi jog, mint önálló rendszertani egység kialakulása
- dologi jog
o fogalma
 a magánjognak az élők közötti abszolút szerkezetű vagyonjogi viszonyokat
szabályozó területe
o története
 kialakulása: RJ
 elméleti fogalmát még nem dolgozták ki, nem volt rá külön terminus
technicus, de el tudták különíteni
 miért épp itt?
o más ókori jogrendszerekben túl erős volt a BJ szemlélet 
közjog és magánjog, ill. a dologi és kötelmi jog sem tudott
elkülönülni, mert mindenhol a represszív szankciók
uralkodtak + nem ismerték a tulajdonjog, birtok, idegen
dologbeli jog fogalmát (görögök pl. nem tudták elkülöníteni
az adásvételt, zálogjogot, kölcsönt)
 perjogi elkülönítés: in rem actiók által
o legis actio sacramento már a XII előtt is megvolt, később
ebből fejlődött ki a rei vindicatio
o idegen dologbeli jogok érvényesítésére is különböző
vindicatiók
o tulajdonszerű helyzetek védelmére utilis rei vindicatiók és
acio Publiciana
o megj.: a vindicatio megjelenik a római CSJ-ben és ÖJ-ben is
(vindicatio filii és hereditatis vindicatio), de ezeknek is
vannak dologi jogi vonatkozásai, így beleillik a rendszerbe
 rendszertani elkülönítés: institúciórendszer: de rebus címen belül
elhatárolható a dologi jog az öröklésitől (az öröklési jog arra
vonatkozik, amikor egész vagyontömeget szerzünk meg illetve a
hagyomány stb., melyek halál esetére szólnak, de kevésbé élesen
különíti el) és kötelmitől („nunc transeamus ad obligationes” 
egyértelmű, hogy a kötelmi jog más, mint a dologi jog)
59. A dolog fogalma
- dolog: önálló testi tárgy  ezeken állhatnak fenn dologi jogok, csoportosításuk a
dologosztályozás (latin: res  in rem actiók stb.  az elnevezésekből is kiderül, hogy testi
tárgy)
o Gaius: van res corporalis (pl. telek, rabszolga, pénz) és res incorporalis
(jogosultságok, kötelezettségek, pl. haszonélvezet + Gaius szerint az örökség is, mert
jogosultságként fogta fel mint ius successionis-t) is
 flexibilis fogalompár, még nem teljesen kidolgozott (Dajczak)
o még nem választották szét a dolgot és az azon fennálló jogot
 pl. ha van egy lovam, akkor RJ szerint a ló tartozik a vagyonomba, modern
jogi gondolkodás szerint viszont a lovon fennálló tulajdonjog

85
©Bébike, 2017.

o a klasszikus korban már jobban el tudták különíteni a testi és testetlen dolgokat, mert
kidolgozták a követelések engedményezésének szabályait
- a középkorban a dolog már nem a tulajdonjog tárgyát fejezte ki, hanem magát a jogosultságot
- a pandektisták elvetették a res corporales-incorporales felosztást, mert keveredik benne a
jogosultság és annak tárgya, ezért hibás
o Bessenyő álláspontja ettől eltér, szerinte a pénzben kifejezhetőség a lényeg, így lehet
akár testi, akár testetlen a dolog
- Code civil: droits incorporels
o jog átruházása úgy történik, hogy az eladó átadja az okiratot, a vevő pedig megkezdi a
jog gyakorlását
o ma már a szellemi tulajdont is jelöli a francia jog ezzel a megnevezéssel
o nem érvényesül az, hogy tulajdonjog tárgya csak testi dolog lehet (osztrák jogban is
így van, német és magyar jogban ellenkezőleg)
- ius commune
o Bartolus szerint lehet jogok felett is tulajdonjogot szerezni
- Savigny: tulajdonjog tárgya csak testi dolog lehet  BGB ezt követi
- a tulajdonjog kiterjesztése a testetlen dolgokra megnehezíti a dologi és kötelmi jog
elkülönítését, kétségessé teszi az elhatárolás megalapozottságát
60. A tulajdonfogalom fejlődése
- a tulajdon fogalma RJ-ben alakult ki először, de még nem definiálták és többféle megjelölést
is használtak rá (dominium, proprietas)
- a RJ már el tudta határolni a tulajdont és a birtokot  nagyon fejlett jogi gondolkodás (volt,
hogy összekeveredett a két fogalom, de a későbbi korok mindig visszatértek idővel a RJ-hez
és elkülönítjük ma is a birtokot és tulajdont)
- tulajdon fogalma
o magánjogi uralom
o egy dolog feletti legszélesebb jogosultság (DE: nem teljesen korlátlan! 
tulajdonjoggal visszaélést szankcionálják)
o magánautonómia és tulajdon szabadsága már RJ-ben is fontos volt
- középkor: földtulajdon korlátozottá vált: korlátok: uralkodó, egyház, család, földesúr, helyi
közösség jogai (germán népeknél a földmagántulajdon ismeretlen volt, az ingóknál is
megvoltak a kollektivizmus jelei + végrendelkezési szabadság korlátozása, elidegenítési és
terhelési tilalom)  hierarchikus kollektivizmus (alapja: germán jog + keresztény ideológia)
o keresztény tanítások és természetjogi iskola is a kollektivizmust pártolta (még a nagy
francia forradalom is ezt a gondolatot vitte tovább)
o feudális birtokviszonyok kialakulása  precarium továbbfejlesztése: használatra
átengedett (ált. egyházi) földbirtokot az örökösök is tovább használhatják
o beneficium kialakulása: földterület juttatása hálából a földesúr által annak, aki
vmilyen szolgálatot tett neki  nem örökletes hűbérbirtok
 ususfructushoz hasonlít
 javadalmazott halálával visszaszáll
 később kialakult az örökletes formája is  ezt nevezték feudumnak
o allódium: kizárólagos és örökletes jogosultság alatt álló földbirtok, amely felett a
tulajdonos szabadon rendelkezhetett
o lex Salica: idegen csak szomszédai hallgatólagos egyetértésével telepedhet le a
faluban (akár egyetlen ember is megakadályozhatta az odaköltözést)
o tulajdon és birtok fogalma összeolvad: mindkettő büntető jellegű jogsegéllyel védhető
 vádat kellett emelni  a vádlottat terhelte a kimentés és bizonyítás
o a dominium és proprietas már nem a dolog feletti teljes hatalmat jelentette, hanem
részleges kiaknázási lehetőséget

86
©Bébike, 2017.

o germán szokásjog: sok új dologi jogi alakzat született: birtoklás, használat és élvezet
egyben
 gewere: hasonló a római possessióhoz, mert 2 eleme van, ami a corpushoz és
animushoz hasonlít
o felismerték a res corporalis ellentmondását  megalkották a dologi jog fogalmát: ius
in re/ ius reale
 tulajdonjog és annak tárgya elhatárolódik
 dologi jogot szembeállítják a kötelmi joggal
o 13. sz-tól a germán fogalmakat próbálták a római jog kereteibe illeszteni
 saisine, gewere, tenure  dominium, proprietas, possessio
 de mindegyiket a possessio speciális fajtájának tartották
o Libri feudorum: hűbéri viszonyokat RJ fogalmakkal próbálja leírni
 beneficium  ususfructus
 feudum  emphyteusis
 Pillius és Giacomo d’Ardizzione szerint a hűbérúr jogosultsága dominium
directum, a vazallusé domilium utile (a vindicatio utilis és vindicatio directa
mintájára)  ebből alakult ki a dominium duplex (Jacques de Révigny) 
kommentátorok is átvették
 úgy tekintették, mintha két tulajdonjog állna fenn egy dolog felett
o Donellus: elvetette a dominium duplex gondolatát és megalkotta az idegen dologbeli
jog fogalmát  ezt állította szembe a tulajdonjoggal mint saját dolog felett fennálló
joggal
o humanisták: a hűbéri viszony szerintük már tisztán vagyonjogi jogviszony
 de a konzervatívabb gondolkodók ezt még vitatták és a tiszteletadást is a
hűbéri viszony elemének tekintették
o összességében a középkori tulajdoni formák jellemzői
 nem abszolút
 nem kizárólagos
 nem korlátlan
 sok esetben nem örökíthető
- felvilágosodás
o feudális korlátok lebomlanak  visszatérés RJ tulajdonfogalomhoz
 liberalizmus  még szociális kötöttsége sincs a tulajdonnak
- 20. sz.
o kimondták a tulajdonjog szociális kötöttségének elvét  „a tulajdon kötelez”
o Gierke, 1919-es weimari alkotmány, 1949-es bonni alaptv. (+ később 2002., Codigo
civil, Brazília)
- szocializmus
o magántulajdon irracionális visszaszorítása
 államosítás, szövetkezetesítés erőszakkal
 magántulajdon körének és mennyiségének korlátozása
- modern kor
o nem teljes liberalizmus, hanem szociális szempontok is  konvergenciafolyamat
61. A tulajdonjogi triász története
- elemei: birtoklás, használat, rendelkezési jog  tulajdonjog pozitív oldala
o a negatív oldal a tulajdonvédelem, de ez nincs benne a triászban
- eredete: RJ
o Kr.e.111., lex agraria
 még nem volt szavuk a tulajdonjogra, ezért annak részjogosultságaival írták
kötül: uti, frui, habere, possidere

87
©Bébike, 2017.

 hol a rendelkezési jog?

o az úti+frui-t használták helyette + elidegenítés is benne van
 a tulajdonjogi részjogosítványok köre ezzel még nem alakult ki
teljesen és az elméletét sem dolgozták ki, de az alapjait
megteremtették
- ius commune
o a glosszátorok, humanisták csak a Corpus iuris civilis-t ismerték, az eredeti, korábbi
RJ forrásokat nem tudták tanulmányozni, de az úti frui habere possidere továbbélt és a
középkori szerződésekben is megmaradt ez a szóhasználat
o a középkori német jog bizonytalan tulajdonfogalma miatt fontos volt felsorolni a
tulajdonjog megszerzőjének jogait, így hosszabb lett a felsorolás: habendi, possidendi,
tenendi, vendendi, relinquendi  a tulajdonjog absztrakt fogalmából
részjogosultságok összetétele lett
o Bartolus
 tulajdonjog fogalmának megalkotása (ma is ez az elfogadott)
 egy testi dolog feletti rendelkezés joga, amelynek gyakorlását csak a
tv. korlátozza
o de a ius disponendi Bartolusnál még mást jelentett mint ma
o Baldus + Cuiacius
 kiegészítik a baldusi definíciót a tulajdonvédelemmel és az elidegenítési
joggal
 utendi és fruendi kiegészítése abutendivel (tulajdont csorbító rendelkezés,
teljes kihasználás, akár megsemmisítés is)
 ésszerű keretek között mindez szabadon gyakorolható
 ez volt az első igazi tulajdonjogi triász a jogtörténetben
o 16.sz.: a ius utendi, fruendi és abutendi kiegészül a ius possidendivel
o Donellus: birtoklás joga, védelemhez való jog, kiaknázási jogosultságok, elidegenítés
joga, egyéb csorbítás joga
o 17-18.sz. német usus modernus: megszilárdult a ius possidendi
- pandektisztika
o kialakult a BGB-ben az absztrakt tulajdonfogalom
o visszatértek a forrásokhoz és az usus modernus helyett az eredeti triászra helyezték a
hangsúlyt
o tulajdon pozitív és negatív oldalának explicit szembeállítása
o Savingy: ius possessionis ≠ ius possidendi  ezzel nagy tekintélyt szerzett a ius
possidendinek és ez is a tulajdonjogi részjogosítványok fontos része lett
 a ius possidendiben keveredik a pozitív és a negatív oldal (Thibaut)
o Windscheid: a tulajdonjog a teljesség, a részjogosítványok csak ennek egyes elemei és
nem fordítva, tehát nem a tulajdonjog az amit ezek a részek építenek fel, hanem a
részek származnak a tulajdonjogból
o Dernburg: a tulajdon egy dolog feletti többé-kevésbé teljes hatalom
 szerinte a részjogosítványok: birtoklás, gyümölcsöztetés, használat,
elidegenítés, megterhelés, vindikációs védelemhez való jog  usus
modernushoz nyúl vissza
- modern kontinentális jogrendszerek
o Code civil
 Bartolus fogalmát veszi át
 a tulajdon jog a dolgok élvezetére és a velük való rendelkezésre a
legteljesebb mértékben, kivéve, ha a tulajdonjog gyakorlása
törvénybe vagy egyéb jogszabályokba ütközik
 a ius possidendit nem sorolja a tulajdonjog részjogosítványai közé

88
©Bébike, 2017.

 a tulajdon védelmét külön tárgyalja

o ABGB
 tárgyi és alanyi meghatározás
 ami vkihez tartozik, akár testi, akár testetlen, az tulajdon
 a tulajdon alanyi jog
 a dolog állagával és hasznaival szabadon lehet rendelkezni és abban mindenki
mást ki lehet zárni
 pozitív és negatív oldal is benne van
 a ius possidendi nincs benne
o BGB
 egy dolog tulajdonosa bármit tehet a dologgal, ha ez nem ütközik a jogrendbe
vagy mások jogaiba és minden idegen hatást kizárhat
 pandektista hatás
 pozitív és negatív oldal szembeállítása
 elvont, nem példálózik a részjogosítványokról
 ius possidendit ez sem tárgyalja
 a bérbeadás ius fruendi, nem dispondendi
 a rendelkezési jog gyakorlása ügyletekkel történik
o Mo.
 Kelemen Imre nagyon sok részjogosítványt különböztetett meg, de van ami a
modern részjogosítványokhoz képest még így is kimaradt (pl. rendelkezési
jogot nem ismerte)
 Frank Ignác már megjeleníti a pozitív oldalon a tulajdonjogi triászt, negyedik
elemként a vindikációt (negatív oldal) sorolja fel
 ő honosította meg a tulajdonjogi triászt és a negatív oldalt mint 4.
elemet a magyar jogban
 Szladits Károly is ezt vitte tovább, így ez került az ’59-es Ptk-ba
 tehát a magyar jog a Donellus által megalkotott részjogosítványokat vette át a
pandektisták munkái nyomán, az ’59-es Ptk-val a modern magyar jogban is ez
szilárdult meg, a szovjet jogtudomány és a mai is elfogadja, így az új Ptk-ban
is az van, ami a régiben
62. A birtok fogalma és a birtokvédelem
- birtok
o RJ eredetű, possessio
o nem jog, hanem tény
 egy dolog feletti fizikai hatalom ténye
o lehet-e a birtokjog a dologi jogban?
 birtokjog: birtokvédelem + elbirtoklás
 de csak a civilis possessoroknak (naturalis possessio csak bírlalat)
 az Institutiones a de actionibus cím alatt tárgyalja ( interdictumok)
 ez él tovább a modern jogban is
o középkorban már jogszerű birtok lett a possessio (germán Gewere)
 glosszátorok, kommentátorok: a possessio jog arra, hogy egy dolgot
magunknál tartsunk (Aso, Iacobus, Bartolus)
o kora újkorban újra ténynek tartották a possessiót (Vinnius, Pothier)
o usus modernus szerint a possessio dologi jog a tulajdonjoggal, zálogjoggal,
szolgalommal és öröklési igény mellett
o pandektisták: a birtokot és tulajdont újra el akarják határolni  a birtok tény
(Savigny)

89
©Bébike, 2017.

 Jhering ezzel nem értett egyet, szerinte a birtok az alanyi joghoz hasonlóan
jogilag védett érdek
 a birtok a tulajdon külső, látható megjelenési formája
o porosz ALR: birtokos (dolgot sajátjaként tartja magánál) ≠ bírlaló (idegen dolgot tart
magánál)
 de nem egyezik teljesen a RJ csoportosítással
 természetjogi hatásra csoportosították így
o ma is vita van arról, hogy a birtok jog vagy tény (magyar Ptk. szerint nem egyszerű
tény, hanem alanyi jog, de ezt sokan vitatják)
o ABGB
 birtokos ≠ bírlaló
 birtokolni alanyi jog
 a bírlaló nem kap birtokvédelmet
o Code civil
 nem különbözteti meg élesen a birtokot és bírlalatot, de azt kimondja, hogy
nem birtokolhat el az, aki más nevében birtokol, majd később explicite
bekerült a détenteur fogalma (csak azzal szemben nem kap birtokvédelmet,
akitől birtokát származtatja)
o BGB
 tulajdonbirtokos: aki a dolgot „animo domini birtokolja” (tulaj, jó-
rosszhiszemű birtokos)
 megkülönbözteti a közvetlen és közvetett birtokost és mindkettőnek ad
birtokvédelmet
 birtoksegéd: birtoklásához nem fűződik joghatás  nem illeti meg a
birtokvédelem
- birtokvédelem fejlődése
o RJ: interdictumok
o középkor
 interdictumok nem élnek tovább, de elvárás az uralkodó felé, hogy
birtokvédelmet nyújtson  pax publica érdekében kell + kánonjogban is
fontos lett a birtokvédelem
 actio spolii
 túlterjed a római interdictumokon
 birtokos és bírlaló is megindíthatta
 ingót, ingatlant és jogokat is vissza lehetett vele szerezni
 a birtoktól megfosztó és a tényleges birtokos ellen is indítható
 30-40 éves elévülés vonatkozott csak rá (nincs 1 éves határidő)
 felperesnek 2 dolgot kell bizonyítani: possessio nova és possessio
antiqua (korábbi birtok ténye + fennálló birtokállapot)
 exceptio spolii
 birtokától megfosztott személy bárkivel szemben igénybe vehette, aki
ellene pert indított, így megtarthatta a dolgot
 később a ius commune keretében újjáéledtek a RJ interdictumok
 kommentátoroknak, humanistáknak köszönhetően visszatérés RJ-hez,
de a gyakorlatban inkább az actio spolii-t alkalmazták, mert kedvező
volt
 Baldus: sommás és rendes birtokper
o a birtokper eldöntéséig a bírónak meg kell védenie a
pillanatnyi birtokost az önhatalmú beavatkozásoktól 
ideiglenes védelem, nem preiudiciális eljárás  szokásjog
továbbfejlesztette  possessio summariissimum

90
©Bébike, 2017.

 önhatalmú cselekmények veszélye esetén hozott

közbenső ítélet, melynek hatálya a végítélet
meghozataláig tartott
 gyorsított eljárás, rövid határidővel
 cél: megelőzni, hogy az egyik fél önhatalmat
alkalmazzon
 droit coutumier, Frao.
 további birtokvédelmi eljárások kialakítása az interdictumokkal
harmonizálva
 interdictum utrubit nem recipiálták, erre csak petitórius eljárást
alkalmaztak
 gemeines Recht, Németo.
 zavarásra és ingatlanból kivetésre interdictum, birtokfosztás esetén
actio spolii áll rendelkezésre
o 19. sz.
 actio spolii és summariissimum eltűnt  egyszerűbb birtokvédelem egységes
birtokvédelmi keresettel (független attól, hogy zavarás vagy megfosztás miatt
kérik)
 Frao.
 Code de procédure civil-be kerültek a birtokkeresetek
o ingatlanok védelmére
o birtokosnak és bírlalónak is
 Németo.
 a BGB az actio spolii szabályait általánosította
o birtokosnak és bírlalónak is védelem
o van posszesszórius (1 éven belül, tényre hivatkozva) és
petitórius (átmenet tény- és jogvédelem között, védelem a
rosszhiszemű aktuális birtokossal szemben  nem jogot,
hanem jóhiszeműséget vizsgál, ettől átmenet) formája
 Mo.
 Szladits
o petitórius, rendes birtokkereset
 a birtokos korábbi birtoklására hivatkozva indíthatja
bárki ellen, akinek nincs jogcíme vagy gyengébb a
jogcíme a birtoklásra
 sokak szerint ez inkább rendes tulajdoni per
 1960 óta posszesszórius birtokvédelmet közig hatóságtól lehet kérni,
míg petitóriust bíróságtól
o visszatérést jelent a RJ-hez: közig hatóság úgy ad
birtokvédelmet, mint RJ-ben a praetor az interdictumokkal 
birtokperre csak ellenszegülés esetén kerül sor
63. A tulajdonszerzés rendszerei (78.o.)
- ókor
o tulajdonszerzés ősi módja: dolog feletti hatalom megszerzése
 cuius possessio, eius dominium  tulajdon és birtok nem határolódott el
 akár lopás, rablás útján is keletkezhetett tulajdon
 amit harcban zsákmányolnak, az is a tulajdonuk lesz
 csak a rómaiak ismerték fel, hogy birtok ≠ tulajdon
 első speciális szabályok: litis aestimatio megfizetése, inaedificatio
esetén kiperlés, tengerbe dobott dolgok feletti tulajdonszerzés

91
©Bébike, 2017.

 mancipatio és fiducia megjelenése, később in iure cessio is 

absztrakt szerzésmódok
 evikciós szavatosság bevezetése
 később kauzális szerzésmódok is (traditio, usucapio)  ez már a
jogfejlődés magasabb szintje
o ingatlan átruházás publicitása
 már Egyiptomban és más ókori keleti birodalmakban is nyilvántartották az
ingatlanokat
- ius commune és ókor
o glosszátorok: traditióhoz kell causa, de elég a putatív is (vélt jogcím), usucapióhoz
mindenképpen iusta causa kell
o a causa és a tulajdonszerzési módok összefüggéseivel Apel foglalkozott  később a
német természetjogi iskola is ezt vette át  kauzális-tradicionális doktrína  porosz
ALR, osztrák ABGB is ezt vette át, magyar jog is ezt követi
 a traditióhoz átadás és érvényes tulajdonszerzési jogcím szükséges +
elbirtokláshoz is érvényes jogcím kell
 Savigny szakított ezzel a felfogással: a traditio absztrakt dologi jogi szerződés
 a kötelmi jogi szerződés érvényességétől függetlenül átszáll a dolog
tulajdonjoga, ha az átruházó és átvevő szándéka is ez
 a iusta causa a kölcsönös akaratot jelenti, nem pedig a szerződés
érvényességét
 ez az absztrakt-tradicionális doktrína  BGB ezt vette át
- francia modell
o kauzális/konszenzuális rendszer
 a tulajdonátruházó szerződés mint causa önmagában átviszi a tulajdont
 nincs szükség a szerzésmód megvalósítására
 traditio könnyített formáit veszi alapul RJ-ből  traditio ficta: fiktív
átadás klauzulák útján
 azért ez terjedt el, mert Pothier is ezt az elvet fogadta el, majd a 17-
18. sz.-ban a természetjogi iskola képviselői (Grotius, Pufendorf) is
ezt tartották racionálisnak
o érvelésük: a tulajdon egy jog, a birtok egy tény  a jog
átadásához elég a szerződés, a tényhez kell a fizikai átadás
 18. sz.: Laurier: a dolog átadására irányuló szerződés a
megállapodással kész
 hatályát 3.személyek érdekében megszorítják: szempont a
nyilvántartásba vétel és a jóhiszeműség  megjelenik a tradicionális
elem
64. Az elbirtoklás dogmatörténete
- elbirtoklás
o kiemelkedik a tulajdonszerzési módok közül, mert nagyon speciális
o időmúlás jogi hatásán alapul
 ma is használatos időegységek az ókorban alakultak ki, de az időmúlás sokáig
nem volt olyan fontos, mint ma
 pl. egyiptomi jog nem ismerte az elévülést
 RJ: elévülés kialakulása (actiones perpetuae – actiones temporales)
o elévülési és jogvesztő határidő kialakulása
o korai császárkorban jelent meg, majd késő császárkorra
szilárdultak meg szabályai

92
©Bébike, 2017.

o elbirtoklás előbb alakult ki RJ-ben, mint az elévülés: már a

XII tábl.tv. is ismeri
 ingatlan 2 év, ingó 1 év alatt elbirtokolható volt 
Iustinianus ezt emelte fel úgy, hogy ingatlanoknál
10/20év, ingóknál 3 év
o a szó fejlődése RJ-ben
 XII tábl.tv.: usus, usus auctoritas (= használat)
 a férji hatalom elbirtoklásával összefüggésben
 klasszikus RJ: usucapio – ingók elbirtoklása, praescriptio longi temporis –
ingatlan elbirtoklása
 a praescriptio longi temporis fejlődése
o klasszikus provinciális RJ-ben tartományi telek használójának
adott kifogás volt
 telek kvázitulaja által indított utilis rei vindicatio
esetén 10/20 éves birtoklás esetén kérhető kifogás 
praescriptio, mert a perirat elejére tették
o posztklasszikus jogban a szokásjog által elbirtoklássá
erősödött: 10/20 éves birtoklás alapján kvázi tulajdonjog
megszerzését jelentette  felvette a fogalom az elbirtoklás
jelentést
o posztklasszikus korban már elévülést is jelentett
 424, Theodosius constitutiója
 actiones perpetuae elévülése 30/40 év,
actiones temporales rövidebb elévülési
határidejű
o később a 30/40 éves elévülési határidőt praescriptio
longissimi temporisnek nevezték el
o iustinianusi jog: praescriptio longi temporis = rendes
ingatlanelbirtoklás (ti. nemcsak a provinciai, hanem minden
ingatlanra), melynek ideje 10/20 év
 a 30/40 éves elbirtoklás rendkívüli elbirtoklás lett (res
habilis és iusta causa nem kellett hozzá)  pl.
lopott/bérelt dolgot is el lehetett így birtokolni
 általános elévülés és rendkívüli elbirtoklás egyben
 ius commune
 bona fides követelményét még szigorúbban vették
 jogkeletkeztető és jogszüntető praesrciptio szembeállítása
o absolutiva = elbirtoklás – extinctiva = elévülés
o háttérbe szorult az usucapio szó használata az ingók
elbirtoklására
 a követelések csak az alperes kifogása esetén évülhettek el
 13.sz.-i francia jog
 visszatértek a RJ-i praescriptio longi temporishoz  rendes
ingatlanelbirtoklás, 10/20 év
 praescriptio longissimi temporis – rendkívüli elbirtoklás, 30 év, nem
kell a bonne foi
 usucapiót nem recipiálták – miért?
o mert a frank jog szerint akitől ingót vesznek el, az lopás
címén büntetőkeresetet indít  ennek alapján később az az
elv szilárdult meg, hogy az ingó dolgot nem lehet
visszakövetelni

93
©Bébike, 2017.

 a római jog rei vindicatiós szemlélete helyett fontosabb lett a

jóhiszeműség és az idő múlásával a tulajdon megszerzése
 Bourjon: „en fait de meubles, la possession vaut titre” tétel
o ingók esetén a birtoklás jogcímet jelent
 a birtoklás ténye alapján vélelmezni kell, hogy a
birtokos jogosult birtokolni
 de ha ellopták a tulajdonostól a dolgot vagy
elvesztette, akkor 3 éven belül revendication útján
visszakövetelheti
 Németo., Ausztria
 ingót is el lehet birtokolni
 iustinianusi szabályok élnek tovább
 ABGB
o ingók elbirtoklása 3 év, ingatlanoknál csak a 30 éves
rendkívüli elbirtoklás van a telekkönyvezés miatt
o a bona fides és iusta causa vizsgálata nagyon fontos
 BGB
o ingó elbirtoklása 10 év (porosz ALR-ből vették át)
 nem kell iusta causa, csak bona fides, de az enyhe
gondatlanság belefér
 Mo.
 ’59-es Ptk.: „sajátként való birtoklás”  a tv.szöveg nem kívánja meg
a titulust és a fidest, de a bírói gyakorlat igen
 nincs rendkívüli elbirtoklás
 új Ptk.: jogcímes elbirtoklás  csak formai hiba esetén 5 év alatt el
lehet birtokolni az ingatlant (ti. ha nem jegyezték be az ingatlan
nyilvántartásba)
65. Tulajdonjogi fogalmak a common law-ban
- az angol jogban nincs a RJ eredetű fogalomnak megfelelő tulajdonjog fogalom
o a property és az ovnership nem egyezik a dominium és proprietas jelentésével
 property = vagyon  law of property = vagyonjog (esetleg dologi jog)
 personal property = ingó tulajdonjog + egyéb jogok (kb. mint a res
corporales)
 real property = ingatlan tulajdonjoga vagy maga az ingatlan
 a personal és real szavak használata hasonló, mint RJ-ben az in rem és in
personam, de nem teljesen fedik egymást
 bailment = special/qualified property: megbízott, letéteményes, bérlő és
záloghitelező, tehát akik mástól átvett dolgot tartanak maguknál  birtokos
és bírlaló is benne van  nem egyezik a RJ csoportosítással
 estate, real estate: ingatlanhoz kapcsolódó dologi jogosultságok
 life estate: haszonélvezet (ingó és ingatlan is)
 estate szó a status szóra vezethető vissza
o oka: az eredeti angol felfogás szerint a koronának
főtulajdonjoga van az ingatlanokon  a magánszemélyek
joga nem magán az ingatlanon áll fenn, hanem az azon
fennálló estate-en  korlátozott tulajdonjog
o 1925. law of property act: az eredeti 4-ből csak 2 estate fajtát
tartott fenn: freehold és leasehold estate  ez az ownership
két esete is egyben
 freehold estate/ free simple

94
©Bébike, 2017.

 hasonló, mint a kontinentális tulajdonjog

 elidegeníthető, örökíthető (csak örökös
hiányában száll vissza a koronára)
 hagyományosan hűbérbirtok volt
 leasehold estate
 látszólag időben korlátozott, de valójában
bármilyen hosszú időtartamra szólhat
 fee tail
 korlátozott öröklési jogosultsággal jár 
csak egyenesági leszármazókra szállhat, ezek
hiányában freeholderre, ennek hiányában a
koronára
 life estate/life interest
 a jogosult életére szól, annak halálával a
free/lease holderre száll
 az ownership inkább ingók feletti tulajdonjogot jelent
 egy ingatlannak akár több tulajdonosa is lehet, de nem condominium, hanem
dominium duplex típusú pl. úgy, hogy freehold + leasehold
 az ingatlan trust tárgya is lehet
 méltányos jogon (equity) alapuló ownership jön létre a
kedvezményezett javára  equitable ownership
o egyébként equitable ownership lehet az is, ha a jogosultság
alapításakor bizonyos formai követelmények hiányoznak és
ezért nem hatályos mindenkivel szemben (hasonló mint RJ-
ben a bonitár tulajdon)
 a trust az angol jogban nagyon fontos
o más hasonló viszonyokra is alkalmazzák a szabályait analógia
útján
o széles jogosultságokat kap a kedvezményezett
o hasonló a RJ fiduciárius ügyleteihez
o Treuhandhoz is hasonlít
o 3.személy javára szóló szerződés
o Code civilbe és magyar Ptk-ba is bekerült
o tehát összefoglalva:
 angol jog szerint ingatlanon fennálló jogok:
 Korona főtulajdonjoga + legal/equitable estates és legal/equitable
interests
o elbirtoklás
 sokáig nem ismerték, helyette csak a földbirtokos keresete évült el  ingatlan
használója csak birtokosként kapott védelmet, de földbirtokos anyagi jogi
jogosultsága fennmaradt
 1833.: kimondták a korábbi jogosultság megszűnését és ezzel gyakorlatilag
bevezették az elbirtoklás intézményét az angol jogba
66. A jogügylet és a szerződés fogalomtörténeti kérdései. A jogügylet fogalomtörténete
- a jogügylet nagyon fontos, központi absztrakt magánjogi fogalom
o jelentősége ott a legnagyobb, ahol van ált. rész (Németo, Brazília stb.)
o a Code civilbe csak később került be a jogügylet fogalma (acte juridique), amikor
átvették a jogügyleti tant, de még ma sem olyan jelentős fogalom, mint a német
jogban

95
©Bébike, 2017.

o olaszoknál sokáig a francia hatás érvényesült erősebben, de aztán ők is átvették a

német mintát és a jogügylet fogalmát, még ha nem is teljesen azonos jelentéssel
o angol jog is ismeri (juridical act, act in law, legal act etc.)
o Mo.-n ’59-es Ptk. nem fejtette ki a jogügyleti tant és maga a jogügylet szó is csak 1x
szerepelt benne, de ezen az új Ptk. változtatott, így többször benne van a jogügylet
szó, de ma is inkább elméleti mint tételesjogi fogalom
- magánjogi jogügylet általános fogalma
o a jogalanyok céljai, érdekei szempontjából jelentős jogszerű magatartások, amelyeket
formájuk és/vagy a létrehozásukra irányuló akarat tesz jogügyletté
o 2 legfontosabb típusa: szerződés, végrendelet
- a jogügylet fogalomtörténete
o eredete: RJ
 actus legitimus: régi civiljog ügyletei (mancipatio, stipulatio)
 negotium: üzleti ügylet, kereskedelmi tevékenység, szerződés (először
irodalmi fogalom)
 nem dolgozták ki a fogalmát és nem alakult ki egységes, általános szó rá
o kinél jelent meg először a jogügylet?  vitatott
 Althusius, 17.sz.
 negotium minden olyan megállapodás, amely az ember társadalmi
életét érinti és amely vagy valami hasznosat/szükségeset hoz létre
vagy megakadályoz vmi ami ezekkel ellentétben áll
 elsősorban a szerződéseket tartotta jogügyletnek
 Nettelbladt, 18. sz.
 általánosítja a jogügylet fogalmát, már nem annyira
szerződésközpontú
 emberek megengedett cselekményei, melyek jogokra és
kötelezettségekre vonatkoznak
 először jelenik meg a megengedettség mint fogalmi kritérium
 Harpprecht, 18. sz.
 bírósági eljárásban és azon kívül is emberek egymás között végzett
magatartásai, mellyel egy kilátásba helyezett célt érnek el
 megjelenik az elérni kívánt joghatás kritériuma
 Savigny, 19. sz.
 jogügyleti tan megalkotása
o jogi tények  emberi cselekvések  jogügyletek
 jogügyletnél a cselekvő személy akarata jogi cél
elérésére irányul
 szász ptk. ezt a fogalmat vette át
 Windscheid, 19. sz.
 a jogügylet joghatás kiváltására irányuló akaratkijelentés
o az egyes modern polgári törvénykönyvekben más és más megközelítést követnek, és
még ma is megfigyelhetők a változások (pl. francia Code civil fogalmainak
megváltozása)
o az újlatin nyelvekben ma is az actus vagy a negotium szó él tovább
 pl. acte juridique (FR), acto juridico (ESP)
 pl. negozio giuridico (ITA), negocio juridico (BRA)
67. A szerződés fogalomtörténete
- a szerződés nem mesterséges fogalom, hanem a való élet jogi leképezése
- a szerződés fogalma (pandektista)
o két/több személy joghatás kiváltására irányuló akaratkijelentése (+ megegyezés)

96
©Bébike, 2017.

- eredete
o ógörög
 már volt szavuk a szerződésre, de nem letisztult formában
 szünallagma kb. azt jelenti, mint az obligatio
 Arisztotelész már felsorol szerződéstípusokat és lényegi elemüknek az
akaratmegegyezést tartja a BCS-kkel szemben
 de ez még etikai és nem jogi alapú megközelítés
 Wolff célrendelkezési elmélete kapcsolódik ehhez
 még reálszerződési megközelítés jellemző (kell a szerződés
létrejöttéhez az átadás), konszenzuálszerződések még nincsenek
o RJ
 eredetileg a szerződések lényege a formalitás volt (eskütétel: vallási, majd
profán)
 Kr.e.3.sz.: konszenzuálszerződések (emtio venditio, locatio conductio,
societas, mandatum)
 klasszikus kor: felismerték, hogy a reálszerződés is szerződés
 akaratmegegyezés a lényeg, ezt kell vizsgálni
 szabiniánusok, prokuliánusok vitatkoztak rajta, hogy mi lehet szerződés, de
vagy túl szűken, vagy túl tágan értelmezték  Pedius mondta ki a közvetítő
álláspontot: a contractusok lényege a megegyezés, nem a formaiság
 stipulatio egyre inkább veszített a szigorú formaságokból
 Iustinianus a contractusok sorába emelte a pactumokat  ebben a
korban már tudták a jogtudósok, hogy a szerződés két/több személy
megegyezése (Theophilus)  a contractust is csak úgy definiálja már,
mint korábban a pactumot  egyenlők lesznek
o Stephanos: „voluntas est mater contractuum”
o középkor
 germán szokásjog és partikuláris jogok nem ismerték a
konszenzuálszerződéseket  minden formátlan megállapodástól szabadon
vissza lehet lépni
 glosszátorok: pactum vestitum bevezetése a nudum pactum ellentéteként
 de még nincs pacta sunt servanda elv
 kánonjog: kimondták a pacta sunt servanda elvét (IX. Gergely, Hostiensis)
 formátlan megállapodást is be kell tartani
 egyes világi jogforrások szerint is peresíthetők a megállapodások
 pl. Frao., Beaumanoir leírta, hogy minden megállapodást be kell
tartani és némi kiegészítéssel a Cc is ezt vette át
 Spanyolo-ban is van ilyen középkori forrás, ami kimondja a pacta
sunt servandát
o újkor
 természetjog továbbvitte a pacta sunt servanda elvét (Grotius mondta ki,
ellenkezve Connanusszal)
 Domat, Pothier: a szerződést nem úgy kell meghatározni, mint RJ-ben 
hibás a pactum-contractus elkülönítés
 18.sz.: már a tv.hozás is kimondja a pacta sunt servanda elvét (először Bajoro-
ban: Codex Maximilianeus Bavaricus civilis)  megállapodás = szerződés
 porosz ALR is ezt viszi tovább
 Code civil: a törvényesen megkötött szerződés törvényerővel bír azok
számára, akik megkötötték
o sokat vitatkoznak azon, hogy hol van ebben az akarati
autonómia

97
©Bébike, 2017.

 ABGB-ben is megvan
 a 19.sz.-ra a konszenzualizmus mindenhol uralkodóvá vált: a szerződés
pusztán a felek megegyezésével létrejön
 de azért a reálszerződéseket is ismerik, ahol kell az átadás is (pl.
kölcsön, haszonkölcsön)
 a 20. sz. óta vitatják a konszenzuálszerződések létjogosultságát
 a modern világban a szerződés inkább csak fiktív akaratmegegyezés
 formalizmus ismét egyre fontosabb
o pl. ÁSZF-ek
68. A kauza mint a szerződés létrejöttéhez szükséges esszenciális kellék a francia típusú jogokban
- német jog
o kanti akaratautonómia  szerződésnek nem eleme a kauza és az ellenszolgáltatás
 francia jogban kell a kauza
 angol jogban kell az ellenszolgáltatás
o csak a jogalap nélküli gazdagodás szabályaiban maradt meg a causa jelentősége
- francia jog
o kauza tan
 györekerei: kánonjog
 később ius commune is átvette
 Domat és Pothier a francia szerződés egyik alapjává tette a cause-t
 „minden kötelezettségvállalásnak tisztességes jogalappal kell
rendelkeznie”
 a megállapodás 4 érvényességi kelléke
o megegyezés
o szerződéskötési képesség
o meghatározott tárgy
o megengedett kauza
 a kauza nélküli kötelemnek nincs joghatása
 a kauza 2 követelménye
o tisztességesség
o hasznosság
 spanyolok és olaszok is a francia szabályozást követik, de az olasz jog szerint
a kauza nem eleme, hanem érvényességi kelléke a szerződésnek
 québeci ptk-ban is nagyon fontos a cause
 az új brazil, perui és argentin ptk-ból kikerült a causa mint a szerződés
szükséges eleme
o a kauza fogalmát a francia jog nem definiálja és az egész európai jogtudományban
sincs rá egységes fogalom
 egy kötelem forrása, melyben benne van annak gazdasági-társadalmi
funkciója
 komoly és jogszerű célra irányuljon (de ha ez nem tűnik ki teljesen
nyilvánvalóan a szerződésből, az még önmagában nem
érvénytelenségi ok)
o sokan bírálják a francia kauza tant
 Planiol: a kauza történeti tévedésen alapul, felesleges fogalom, nem egyezik a
RJ tradícióval
 a németek szerint a kauza csak a szerződés tartalmára utal, így az
érvényességhez kell, de nem alapvető eleme
69. Az angol jog szerződésfogalma: a consideration-tan

98
©Bébike, 2017.

- az angol jog szerint a szerződés morális alapja a szerződési ígéretet tevő fél irányában az
ígéret betartása iránt támasztható megalapozott elvárás  ez a consideration-tan
o 17. sz., Ibbetson, common law
 kimondta, hogy a consideration a szerződésből fakadó igények peres úton
való érvényesének szükséges és elégséges feltétele
 ennek kimondásával lebontották a szerződési típuskényszert
 az ellenszolgáltatást tartalmazó puszta megállapodás önmagában is
peresíthető
o ezt sokkal hamarabb felismerte az angol jog, mint a
kontinentális jog
o a consideration a szerződés létrejöttének kritériuma
 nem az érvényesség, hanem a létezés feltétele (Blackstone)
 az egyik félnek mindenképpen kell a másik fél kompenzációja
 a szerződések kötelező erejének alapja az ellenszolgáltatás (Parry)
 a szerződés kötőerejének alapja az, hogy a felek kölcsönösen
szolgáltatásokat ígérnek egymásnak (writ of assumpsit)
 a consideration a szerződéses ígéret kikényszeríthetőségének rendes jogalapja
(Zimmermann)
o Currie v. Misa ügy
 az ellenszolgáltatás tartalmazhat:
 egyik oldalon:
o jogosultságot, érdekeltséget, nyereséget, előnyt
 másik oldalon:
o tartózkodást, veszteséget, hátrányt, felelősséget, teljesítést,
kötelezettségvállalást
o az angol jogban az értékarányosságot nem vizsgálják
 a feltűnő értékkülönbség nem érvénytelenségi ok
 a considerationnak csak a valódisága számít, a mértéke nem

70. A nemlétező, az érvénytelen és a hatálytalan jogügylet fogalmának elhatárolása

- joghatás kiváltására alkalmatlan jogügyletek
o probléma: kidolgozatlan fogalmak
o nem létező jogügylet
 Mitteis határolta el az érvénytelentől
 hiányzik a külső tényállás, látszólag sincs komoly akarat vagy alapvető
nyilatkozati elem hiányzik
 pl. tréfából kötött szerződés, vételár nélküli adásvétel
 német jogtudományban megkérdőjelezik, hogy van-e ilyen egyáltalán,
franciák és spanyolok foglalkoznak vele, angol jogban Blackstone szerint
consideration nélkül létre sem jön a szerződés
 1864. Pearless-ügy
 a felek nem ugyanarra a hajóra gondoltak, amikor szerződést kötöttek
 nincs megállapodás  nincs szerződés teljesítés nem
követelhető
o a szerződés tartalma akaratmegegyezés hiányában nem
állapítható meg  a szerződés tárgyában való tévedés
kizárhatja a szerződés létrejöttét
o érvénytelen jogügylet

99
©Bébike, 2017.

 van külső tényállás  az érvényesség látszatával jön létre, de az akarat,

nyilatkozat vagy joghatáshoz kapcsolódás hibája miatt semmis vagy
megtámadható az ügylet
 orvosolható vagy orvosolhatatlan
 abszolút vagy relatív
 teljes vagy részleges
o hatályos jogügylet
 érvényes jogügylet aktív állapota  a jogügyletből fakadó jellegadó jogok
érvényesíthetők
 időtűzés vagy feltétel folytán kezdődik/szűnik meg
o hatálytalan jogügylet
 az érvényes jogügylet még/már nem vált ki joghatásokat
 megfelelő teljesítéssel a jogügylet hatályát veszti
71. A jogügyleti érvénytelenség fogalomtörténete I.
- RJ
o több 100 fogalmuk volt az érvénytelenség, hatálytalanság körében  bizonytalan
terminológia  nem igazán lehet rendszerezni
o már meg tudták különböztetni a semmisséget és a megtámadhatóságot, de elméletileg
nem dolgozták ki
 megkülönböztették a civiljogi (pl. feléntúli sérelem) és praetori jogi
megtámadhatóságot (dolus malus, vis ac metus), de a praetori jogi
megtámadhatóság inkább csak kvázi megtámadhatóság (következmények:
exceptio, actio, in integrum restitutio)
- ius commune és prepandektisták
o glosszátorok, kommentátorok
 továbbra sem volt letisztult fogalom az érvénytelenségre, hatálytalanságra
o humanisták
 Donellus, Cuiacius nem foglalkozott az érvénytelenség tisztázásával
 d’Argentré: vannak ipso facto semmis szerződések  oka: közérdekű
szabályokba ütközés (pl. forgalmon kívüli dolog eladása) vagy magánérdek
sérelme (pl. megtévesztés)  ezek alapján különíti el a semmisséget és
megtámadhatóságot
 Vinnius: először fejtette ki elméleti szinten a semmisség fogalmát
 Altomare is elhatárolta a semmisséget és megtámadhatóságot
 Domat: semmisség fogalmának első mélyebb elméleti kifejtése
 terminológiai következetességgel és dogmatikai letisztázottsággal
mutatja be a semmisséget és megtámadhatóságot, noha még kissé
szétszórja a művében a szabályok leírását
o de az érvénytelenség fogalma még nem született meg nála (az
csak később a pandektistáknál)
 Pothier: nem dolgozott ki általános érvénytelenségi tant, csak egyes
esetcsoportokat említ, tehát felsorolja az egyes hibákat rendszerezés nélkül
 ismerte a semmisség-megtámadhatóság különbséget, de nem explicit
formában  Domat-hoz képest némi visszalépés
72. A jogügyleti érvénytelenség fogalomtörténete II.
- pandektisták
o érvényesség modern fogalmának kidolgozása (Savigny)
 semmisség és megtámadhatóság az érvénytelenség magasabb kategóriájába
tartozik

100
©Bébike, 2017.

 érvénytelenség 3 féle csoportosítása

 teljes vagy részleges
o teljes: összes joghatás kizárt ( semmis)
o részleges: sokféle lehet, bizonyos joghatásokat kivált (
megtámadható)
 feltétlen vagy feltételes
o feltétlen: mindenképpen érvénytelen ( semmis)
o feltételes: beállása jövőbeli, bizonytalan eseménytől függ (
megtámadhatóság)
 egyidejű vagy nem egyidejű
o egyidejű = eredeti
o nem egyidejű = utólagos
o Windscheid
 semmisség és megtámadhatóság újfajta elhatárolása
 semmisség: mindenki hivatkozhat rá
 megtámadhatóság: csak meghatározott személyek jogosultak rá
- érvénytelenség a német BGB-ben
o érvénytelenség németül: Ungültigkeit, majd Unwirksamkeit
o semmisség: Nichtigkeit, megtámadhatóság: Anfechbarkeit
o Larenz foglalkozott az érvénytelenséggel
 akkor érvényes a jogügylet, ha beállhatnak az általa célzott joghatások
 érvénytelenség: a jogrend akadályozza a célzott joghatások beállását
 semmisség: a jogügylet minden vonatkozásban alkalmatlan joghatás
kiváltására (pl. jóerkölcsbe ütkző)
 feltételes érvénytelenség: utólag érvényessé válik jóváhagyás útján (pl.
kiskorú törvényes képviselője hozzájárulása nélkül kötött szerződése)
 feltételes érvényesség: megtámadható ügyletek
 relatív érvénytelenség: meghatározott személyek tekintetében joghatás
kiváltására alkalmatlan
o elmosódik a különbség érvénytelen és hatálytalan ügylet között
- érvénytelenség a francia Code civilben
o nullité absolue – nullité relative (semmisség – megtámadhatóság)
o Cc. a szerződés érvényességének és létezésének kellékeit összemossa
 a legsúlyosabb hibák: szerződés létezésének feltétele hiányzik  semmisség
jogkövetkezményeivel jár (pl. megegyezés vagy kauza hiánya)
 mort-né
 30 éves elévülési idő van a megtámadásra
 kisebb hiba  megtámadhatóság (pl. csképesség hiánya)
 malade
 10 éves elévülési idő van a megtámadásra  később 5 évre csökkent
 nem hivatkozhat rá bárki, csak a jog által védett személy
- spanyol Código civil
o nulidad – rescisión
o acción de nulidad – acción de rescisión
 megindítására 4 éves határidő
- olasz Codice civile
o nullita – annullablilita
- portugál Código civil
o nulidade – anulabilidade
- québeci ptk
o teljesen u.az mint fra jog

101
©Bébike, 2017.

73. A szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti feltűnő értékkülönbség miatti érvénytelenség

történetéhez
- RJ és ius commune
o Diocletianus – laesio enormis
 ingatlan árának el kell érnie valós értékének felét, máskülönben
megtámadható
o kánonjog
 laesio enormis szabályainak kiterjesztése ingókra és az adásvételen kívül más
szerződésekre
o ius commune
 laesio enormis szabályainak kiterjesztése minden visszterhes bonae fidei
szerződésre
o glosszátorok
 a feltűnő értékkülönbség érvénytelenségi ok (van, akinél semmis, máshol
megtámadható)
- francia jog
o lésion énorme csak ingatlan adásvételére alkalmazandó
 a vételárnak igazságosnak kell lennie  a vételár a szerződés megkötésekor
érje el az ingatlan értékének 7/12-ét
 eladó és képviselője jogosult ilyen esetben a megtámadásra  sikeres
megtámadással érvénytelen lesz
- osztrák jog
o minden visszterhes ügylet esetében van laesio enormis
 az ügylet felbontását és az eredeti állapot helyreállítását lehet követelni
 itt is facultas alternativa van, mint RJ-ben
 ügyletkötéskori értéket kell alapul venni
 kereskedelmi ügyletre nem vonatkozik
- chilei ptk
o mai napig benne van a feléntúli sérelem, pedig a modern ptk-kra ez nem annyira
jellemző
o lesión enorme, chilei Ptk. 1888. cikk
 és valóban: (forrás: CODIGO CIVIL CHILENO, Actualizado, incluye
modificaciones introducidas por la Ley 19585 sobre Filiación)

o nemcsak az eladó, hanem vevő is hivatkozhat rá

- svájci jog
o nincs laesio enormis, csak nyilvánvaló értékaránytalanság
 1 éven belül megtámadható

102
©Bébike, 2017.

 a már teljesített szolgáltatás visszakövetelhető

 akaratgyengeség is feltétel
- német BGB
o feltűnő értékkülönbséget csak úgy ismeri, hogy az uzsorás ügyleteknél a jóerkölcsbe
ütköző ügyletek speciális eseteként szabályozza
 objektív eleme: egyoldalú vagyoni előny
 szubjektív eleme: jelentős akaratgyengeség
 következménye: semmisség
- olasz jog
o lesione
 általános megtámadhatósági ok, nem csak ingatlanoknál (bármely károsult
félnek)
 szerencseelem és kölcsönös engedmény esetén kizárt
- magyar jog
o feltűnő értékkülönbség szubj. és obj. esetét magyar jog is ismeri
o régi magyar magánjog szerint uzsorás szerződés ≠ kizsákmányoló szerződés (uzsora
csak hitelnél, kizsákmányolás bárminél lehet)
 később ez a kettő összeolvadt
o ’59-es Ptk.: uzsorás ügylet semmis (obj. és szubj. eset is)
 új Ptk. is ezt vette át, tehát ma is tágabb a magyar megoldás mint a laesio
enormis, de aki felismerhette/felismerhette volna, az nem hivatkozhat rá
 tervezet: szerencseelemnél, versenytárgyalásnál, egyezségnél és
árverésnél kizárt erre hivatkozni
74. A jogügyleti hatályosság fogalomtörténete
- a hatályosság a jogügylet mint jogi tény állapota
o a legtöbb Ptk. nem határozza meg fogalmát, pedig használja
o lehet időbeli, tárgyi, területi, személyi, dologi/kötelmi  itt most az időbelivel
foglalkozunk
o RJ-re nyúlik vissza, de még nem tudták teljesen elkülöníteni az érvényességet és
hatályosságot  dogmatikai fogalmat nem alkottak rá, de implicite ismerték
 hatálytalan: fennáll, de nem követelhető
o glosszátorok, kommentátorok, humanisták
 nem foglalkoztak a hatályosság kérdésével
o Domat, Pothier
 még ők sem tudták elhatárolni az érvénytelenséget és hatálytalanságot
o Savigny
 nem ismerte külön kategóriaként a hatálytalanságot, a feltételes
érvénytelenségbe olvasztotta be
o Windscheid
 ő különböztette meg először az érvénytelenséget és hatálytalanságot, de még
nem elég következetes: a hatálytalanságot tágabb körnek tekinti, mint az
érvénytelenséget
o kései pandektisták (Figge, Schachan)
 Windscheid kutatásait alapul véve mondták ki, hogy a hatályosság az
érvényes jogügyleten belüli kategória
 érvényességi kellékek megvannak, de objektív hatályossági feltétel
hiányzik
 van szűkebb és tágabb értelemben vett hatálytalanság
- német jog
o jelenleg a német jog mégsem tesz különbséget érvénytelenség és hatálytalanság között

103
©Bébike, 2017.

- francia jog
o inefficacité nem jelöli következetesen a szűkebb értelemben vett hatálytalanságot
(még a nem létezés és hatálytalanság fogalma is keveredik náluk)
- olasz jog
o elhatárolja az inefficaciat, de nem következetesen, hanem kiterjesztő értelemben
o Scialojának köszönhetően az olasz jogtudományban megvan a világos elhatárolás,
csak tv-i szinten nem
 hatályosságot befolyásolja pl. a feltétel
o Betti (igen, tényleg ez a neve…): a jogügylet hatálya/hatálytalansága feltételezi az
érvényességet
 hatálytalanság: érvényes ügylet nem váltja ki a joghatást
o Trabucchi, Sacco: ma már érvényesség és hatályosság az olasz jogban is keveredik
- magyar jog
o Grosschmid: érvényesség és hatályosság első elhatárolása
 virtuális és materiális hatály
o Menyhárth, Szladits: csak az érvényes jogügylet lehet hatályos/hatálytalan
o Nizsalovszky: a semmisség és megtámadhatóság mellett a 3. eset a hatálytalanság
o Szászy: hatálytalanság tágabb és szűkebb értelmét is tárgyalja
o Asztalos: hatályosság az, amikor a jogi tényekhez joghatások fűződnek (feltétele,
hogy érvényes legyen)
o Világhy: hatálytalan ügylet: joghatás kiváltására ténylegesen nem alkalmas érvényes
ügylet  ’59-es Ptk. ezt vette át (kései pandektisták és szovjet jog hatására)  új Ptk.
is megtartotta
75. A polgári jogi felelősség fejlődése – fogalomtörténet: ókor
- a felelősség nagyon gyakran használt fogalom a jogban  nehéz meghatározni a jogi
felelősség fogalmát
o sokan ezért axiómának tekintik (magyarázatot nem igénylő fogalom)
- jogi felelősség fogalomtörténete
o lehetséges megközelítések
 formálisan
 felel ige és származékainak keresése
 tartalmilag
 felelősségi értelemben használt kifejezések vizsgálata
o görögök
 Hérodotosz, Platón, Arisztotelész
 már beszéltek az állam vezetőinek felelősségéről  állambölcseleti
fogalom, jelentése: helyesen tenni
o hüpeuthünosz = felelősségre vonható (eljárási megközelítés)
o erkölcsi felelősséggel már elméleti szinten is foglalkoztak
o DE: felelősség mint főnév nem alakult ki
o rómaiak
 respondere szó császárkorban már jelentett felelősséget, de csak nagyon
kivételesen, tehát nem a respondere szóval fejezték ki elsősorban a
felelősséget
 praestare és tenere szavak hasonlítanak a modern értelemben vett felelősség
fogalomra
 elsősorban a kontraktuális felelősség körében
76. A polgári jogi felelősség fejlődése – fogalomtörténet: középkor, újkor
o középkor

104
©Bébike, 2017.

 kezdetben a RJ fogalmakat használták

 11. sz.: respondere szót kezdték használni a felelősségre
 eredeti jelentése: alperes/vádlott köteles alávetni magát az eljárásnak
+ válaszolnia kell az ügyben feltett kérdésekre
o perjogi szemlélet
 elvont, későbbi jelentése: felelősség (respondere tenetur)
 13. sz.: franciák: responsable = felelős
 már nemcsak eljárásjogi, hanem anyagi jogi értelemben is
 de: responsabilité szó csak 17. sz.-i
o újkor
 Schipani kutatásai
 responsabilita olasz szó már a 18.sz.-ban biztosan létezzett és közjogi,
magánjogi kontextusban egyaránt használták
 vszleg itt jött létre először a felelősség fogalom a világon
 másik nézet szerint az angol responsibility volt az első (1766.-ban már tuti
volt)
 van olyan nézet is, amely szerint a francia volt az első
 nem tudjuk, hogy hol volt először, de tuti, hogy a 18. sz. második felétől van
felelősség szó
 francia, angol felelősség fogalom: megszületésekor politikai, közjogi,
erkölcsi és BJ kategória volt
 olasz: magánjogi kategóriaként született meg
 a francia responsabilité a legnagyobb hatású
 Neckernek köszönhetően
 később a Code civilbe is bekerült  PJ jelentése került előtérbe:
responsabilité civile = károkozásért való deliktuális PJ felelősség
 19. sz.: a responsabilité elsődleges jelentése a deliktuális felelősség
lesz
o később a németek a kontraktuális felelősségre is
kiterjesztették a felelősség szót
 Mo.
 a felelősség itt is az eljárásjogból ered
o perben részt vesz, felelősséget vállal
 19. sz., nyelvújítás
o megszületik a felelősség szó
o Frank Ignác mégis sokáig azt használta, hogy „felelni
tartozik”
- tehát összefoglalva
o a felelősség modern fogalma a középkori perjogból ered (respondere tenetur, majd
respondere)  később anyagi jogi jelentésben is megjelenik
o 18. sz. második fele: angol politikai fogalomként kialakul a modern felelősség
fogalom, illetve a francia és olasz is (az olasz felelősség eleve magánjogi
fogalomként)
o a metajurisztikus felelősségfogalom hatására a külön perjogi és magánjogi felelősség
fogalom a francia nyelvben jelent meg először  két explicit kategória lett
- felelősség denaturalizálódása
o metajurisztikus felelősség: erkölcsi + politikai
 Bj, közjog
 alapja: vétkes magatartás
 etikai érték is megjelenik benne
 absztrakt fogalom

105
©Bébike, 2017.

 amikor bekerült a pj-be, az erkölcsi tartalom miatt a deliktuális felelősséget

jelentette először
 később a pandektisták a iustinianusi RJ-re hivatkozva dolgozták ki a
szubjektív és objektív felelősség tanát (vétkességi és tárgyi
felelősség)
o Jhering: a vétkességi mozzanat a római magánjogban
 BJ és PJ felelősség közös alapjainak megteremtése
o PJ felelősség később veszített etikai töltéséből
 oka: magas elméleti absztrakció
 viszonylagos etikai kiüresedés  így lehetett kiterjeszteni a fogalmat a
kontraktuális felelősségre is  az objektív felelősség is elismerést nyert
o felelősség fogalmának denaturalizálódása
 a felelősség fogalmát a helytállásra is kiterjesztették
 + már a csképtelen személynek és a jogi személynek is van
felelőssége
 elszakad a szó eredeti értelmétől
o a modern felelősségfogalom már annyira szerteágazó, hogy megfoghatatlanná vált
o újabban a francia jogban vitatott a kontraktuális felelősség (pl. Rémy)
- egyéb modern felelősségfogalmak
o német Haftung és angol liability
 Haftun
 19. sz.első felében terjedt el a RJ forrásai alapján
 Brinz definiálta először
 a Haftung leginkább megfeleltethető a RJ obligatiónak
 Haftung az, hogy egy személy/dolog arra van rendelve, hogy vki
követelése kielégítésére szolgáljon
 lehet tény vagy jogviszony
 Gierke: Schuld és Haftunk szembeállítása
o Schuld: jogi kötelezettség
o Haftung: a jogosult megragadási hatalmának való alávetettség
(akinek nem teljesítették a szolgáltatást)
 személy/dolog/vagyon alávetettsége
 hatalmi viszony, deliktum vagy jogügylet alapítja
meg
 már létező Schuldot kényszerít ki, de a Schuld nem
feltétlenül az alávetettet terheli (pl. kezes)
o az elkülönítés visszavezethető a RJ-re
 egyik pater familias korlátozott hatalma a másik felett
= felelősség
 liability
 19.sz. óta létezik
 az az állapot, amikor vki ténylegesen, potenciálisan alá van vetve egy
kötelemnek általános értelemben
 aktuális és potenciális értelme is van
 szűkebb értelemben incerta obligatiót jelent
77. Objektív és szubjektív felelősség a polgári jogban
- szubj = alanyi felelősség
o felelősségi szankció alkalmazásának feltétele a vétkesség: szándékos/gondatlan
megatartás

106
©Bébike, 2017.

o károkozó vétkességét a jog megdönthetően vélelmezi  károkozó a vétlenség

bizonyításával kimentheti magát (exkulpáció)
o története
 ősi jogban ezt nem vizsgálták  hosszú fejlődéssel alakult ki
 döntően még csak eredményfelelősség volt
 Hammurappi törvényében már van példa szubj. felelősségre
 gát meghibásodásáért való felelősség: csak semmittevés esetén
 XII tábl.tv.
 tűzvésznél és a termés éjszakai levágásánál pl fontos a vétkesség:
ettől függ, hogy crimen lesz vagy delictum
 préklasszikus előzmények + klasszikus kor: vétkesség kidolgozása (dolus,
culpa)
 lex Aquilia: damnum iniuria datum (culpa levissima is)
 bona fidei contractusoknál már nem eredményfelelősség van
 stricti iuris contractusok: deliktuális alapú exceptiók, actiók
 custodia-felelősség kidolgozása
 a delictum kritériuma a dolus, a quasi delictumé a culpa
 posztklassz és Iustinianus: custodia és dolus szinte eltűnt, a kontraktuális
felelősség a culpa irányába tolódott, culpa in custodiendo fontos lett
 germán szokásjog: újra eredményfelelősség
 ius commune: visszatérés a iustinianusihoz  tisztán vétkességi felelősség
 19. sz: objektív felelősség veszélyes üzemi felelősségként megjelenik
 1838., porosz vasúi tv.
 angol jog: strict liability: „no liability without fault” elv áttörése
 károkozó vétkességének vélelmezése
o ’59-es Ptk. Mo.-n is bevezette
o áthelyeződik a bizonyítási teher
 kontraktuális vs. deliktuális felelősség
 duális rendszer
o deliktuális: károsult bizonyítja károkozó vétkességét
o kontraktuális: károkozó vétkességét vélelmezik  neki kell
bizonyítania az ellenkezőjét
o ezt a mintát követi: Svájc, Németo.
 Ausztria: ált. jelleggel vélelmezik a károkozó vétkességét
 Frao.: Code civil nem szabályozza, de a bírói gyak. igen
o eredménykötelmek: obj. felelősség
o gondossági kötelmek: hitelező bizonyítja adós vétkességét, de
vannak kivételek
 Olaszo.: itt is a bírói gyak. formál
 Mo.
o ’59-es Ptk. (Eörsi): kontraktuális és deliktuális felelősség is
vétkességen alapszik + exkulpáció (károkozó vétkességét
vélelmezi
o új Ptk.: előreláthatósági klauzula + kontraktuális felelősség új
alapokra helyezése
 ma már vitatott a szubj-obj. felelősség elhatárolás, mert valójában vétkesnek
is obj. mérce alapján minősül vki
 fontos, hogy obj. felelősség ≠ vis maiorért való helytállás
 obj. felelősségben van némi szubjektum, vis maiornál nincs
 Marton Géza szerint a custodia és a culpa is objektív jellegű

107
©Bébike, 2017.

 Voci szerint minden felelősség obj, mert van egy modellmagatartás (de
szerinte RJ-ben még szubj. rendszer volt)
 Molnár, Cannata: RJ kazuisztikus volt, ezért még nem lehet megmondani,
hogy obj. vagy szubj. volt-e
 tk. álláspontja: van obj. és szubj. felelősség
78. Kontraktuális és deliktuális felelősség
- szerződés: kontraktuális felfogás alapján akaratmegegyezés
- delictum:
o RJ-ben BCS  kárpótlás (poena) jár érte: vérbosszú megváltása: akár többszörös
érték is lehet + kumulálható mással (reiperszekutórius igénnyel)  kötelmi jogba
tartozó magánjogi pert lehetett indítani
o modern kontinentális jogban deliktum kettéválik
 BCS  BJ szankció: vádhatóság perel, állam kényszeríti ki
 szerződésen kívüli károkozás  PJ: sokféle károkozó magatartás (pl. jóhírnév
megsértése, tisztességtelen piaci magatartás stb.)  modern jog ezekben RJ-
hez képest új és sokféle konstrukciót alakított ki (pl. sérelemdíj)
- Iustinianusnál még nemcsak kettes felosztás volt, hogy contractus és delictum, hanem quasi ex
contractu és quasi ex delicto is
- kontraktuális felelősség: szerződés megszegéséért
- deliktuális felelősség: minden, ami nem kontraktuális
- kontraktuális vs. deliktuális felelősség
o lehetséges megoldások
 alternatio
 cumulatio
 csak deliktuális elismerése
- középkor
o kárt meghaladó kártérítést nem ismerték el, de a kárt meghaladó poenat igen
o magán BCS-k nagy része közBCS lett
o glosszátorok: actio legis Aquiliae továbbfejlesztése  akviliánus felelősség
 poenalis és reipersecutorius funkció is
o poenalis actiók tisztán kártérítéssé váltak
 kárt meghaladó kártérítés nem követlhető
 BJ sajátosságok eltűntek belőle
 csak az actio iniuriarum maradt meg mind büntikereset
- német jog
o elismerte a RJ eredetű magándeliktumokat
o fájdalomdíjat is elismerték
o usus modernus egyszerűsítette a felelősségi szabályokat
o Grotius: minden jogellenesen és vétkesen okozott kárt meg kell téríteni
 damnum iniuria datum magába olvasztotta az iniuriát
o Pufendorf, Thomasius: fájdalomdíj elismerése
o ALR-re, Cc-re és ABGB-re is nagy hatással volt
- Frao.
o nem recipiálta a RJ magándeliktumait
o csak interessére menő kártérítés
o kir. bűnüldöző hatóság jár el
o PJ és BJ felelősség korán elvált
 örökössel szemben is érvényesíthető a kártérítési igény
o 18.sz.: sértett kártérítési igényének elismerése generálklauzulák szintjén
 először csak szándékosnál, később mindenhol

108
©Bébike, 2017.

- 18.sz.
o jogellenes és vétkes károkozás: PJ deliktum  modern fogalom megalkotása
o kártérítési felelősség generálklauzulája tv-kbe is bekerül
 Cc, ABGB, ALR
 meg kell téríteni a jogellenesen, vétkesen okozott kárt
- német pandektisztika
o culpa Aquiliana visszaállítása
o deliktuális keresetek BJ jellegének visszaállítása nem cél
o fájdalomdíj elismerése
- 1877: actio iniuriarum eltörlése a német jogban
- BGB
o több kisebb kártérítési klauzula
 élet, testi épség, egészség szabadság, tulajdon, egyéb jog megsértése is lehet a
kártérítés alapja
 vita van arról, hogy mi tartozik az „egyéb jog” körébe
o bírói gyak. szerint általában az abszolút jogok
o tágítja a deliktuális felelősség alkalmazási körét
o jóerkölcsbe ütközően okozott kárt is meg kell téríteni (RJ actio de dolo továbbélése)
o 2002-es kötelmi jogi reform nem érintette a felelősséget
- Marton Géza
o legyen egységes rendszere a PJ felelősségnek: nem kell megkülönböztetni a
kontraktuális és deliktuális felelősséget
 szerződésszegés és szerződésen kívüli károkozás esetén ugyanolyan
reiperszekutórius igény van
 egységes obj felelősséget kellene bevezetni
 kimentés: vis maior bizonyításával
 enyhítés: bírói méltányossággal
- Anglia
o RJ deliktum megfelelője a tort
o 1932. Donoghue v. Stevenson-ügy
 tort of negligence kialakítása
 gyömbérsörben csiga esete
 termék előállítóját duty of care terheli  ha ezt megszegi, a kárt meg kell
téríteni  objektív felelősség
o 1963. Gomberg v. Smith-ügy
 kutya nekirontott a kisteherautónak egy szupermarketből kifelé
 állat tulajdonosa kimenthetetlen felelősséggel tartozik
 eldöntéséhez középkori marhahajtós esetet vettek alapul
79. A kereskedelmi jog fogalma és mai rendszere. A kereskedelmi jog megszületésének
körülményei.
- kerjog nehezen meghatározható fogalom
o kereskedelemre és egyéb vállalkozói tevékenységekre vonatkozó spec. szabályok
 mi a kereskedelem?
 szűkebb: közgáz fogalom
o újkorban lett csak egységes fogalom
 görögök, rómaiak: eltérő fogalomként kezelték a
szárazföldi és tengeri kereskedelmet (lat.: mercator ≠
negotiator, de néha használták a mercatura szót
általánosan, kereskedelem jelentésben a szakma

109
©Bébike, 2017.

megjelölésére; Cicero már megkülönböztette a kis- és

nagykert)
 középkor: merctura inkább nagykert jelent
 18.sz.-ra lett a commerce egységes fogalom
o gazdasági tevékenység, mely a mezőgazdaságban és iparban
előállított áruk fogyasztókhoz való eljuttatásával üzletszerűen
(nagy mennyiségben, haszonszerzés céljából) foglalkozik
 szembeállítható a termelő szektorokkal
 2 nagy altípusa
 kisker
o nagykereskedőtől beszerzett árut kis
mennyiségben közvetíti a
fogyasztóhoz
 nagyker
o termelőtől/másik kereskedőtől nagy
tételben beszerzett árut nagy tételben
értékesíti
 tágabb: már egyéb vállalkozó tevékenységet is értünk alatta, nem csak
a szűk értelemben vett kereskedelmet
 ki a kereskedő?
 közgáz fogalom
o az a személy, aki kereskedelmi tevékenységgel saját
számlájára hivatásszerűen foglalkozik
 típusai
o nagykereskedő – kiskereskedő
o adott helyen állomásozó kereskedő – utazó kereskedő
 őstermelő és kézműves nem számít kereskedőnek (de nehéz őket
elkülöníteni, mivel adott esetben végeznek kereskedelmi
tevékenységet)
o őstermelő: saját maga által termelt árukat eladja
o kézműves: iparcikket állít elő eladásra
- kerjog kialakulása
o 12.sz., É-Itália
 kerjog tárgya eleinte csak a szűk, közgáz értelemben vett kereskedelemre és
kereskedőkre terjedt ki, később egyre tágabban értelmezték
 egyéb vállalkozási, gazdasági tevékenység szabályozása is
o hagyományosan minden, a kerjogra vonatkozó szabály benne volt
 köz- és magánjog is
o 19. sz.: kerjog csak magánjog (szűkebb értelmezés)
 ker.társaságok
 ker.vétel
 hajófuvarozási ügyletek
 banki ügyletek
 biztosítási ügyletek
 értékpapírjog
 csődjog
o a kerjog ma sem teljesen homogén és elkülönült terület
 sokak szerint helyesebb lenne gazd.jogoknak nevezni
 Frao., Anglia: droit des affaires, business law (2.vh. utáni fogalmak)
 mások szerint be kell olvasztani a kerjogot a PJ-be
 erre sok törekvés volt a 20.sz-ban, de ma már lassult ez a folyamat

110
©Bébike, 2017.

 monista kódexek
- ókor
o görögök, rómaiak
 spec.szabályok a vállalkozókra, kereskedőkre (rhodoszi tengeri jog)
 tengeri kölcsön
 áru kidobása a hajóról
 járulékos keresetek (actio exercitoria és institoria)
 kereskedelmi csődeljárás (actio tributoria)
 hajósok, fogadósok, bankárok elleni spec. keresetek
 de ezek a szabályok még nem különülnek el élesen  vita van róla, hogy
valóban a kerjog előzményeiről beszélhetünk-e
 hiányzik a koherens, összefüggő rendszer
 RJ-ben a kereskedelmi jog a ius praetorium, ius gentium körébe
tartozott, így inkább a ius civile-től különítették el, nem mint önálló
kerjogot
- középkor
o kerjog megszületése
 Szentgallen, 1000.: ius negotiale kifejezés már szerepel, de önálló kerjog csak
a 12.sz.-tól lesz
 11.sz., É-Ita.: kereskedelmi forradalom
 megdőlt az a nézet, hogy a római bir. felbomlása után hanyatlott a
kereskedelem (az igaz, hogy az antik korhoz képest volt visszaesés,
de teljes hanyatlásról nem beszélhetünk)
o kamatkikötésre vonatkozó korabeli szabályozás bizonyítja,
hogy a kereskedelem továbbra is jelentős volt
o áru- és pénzviszonyok fejlődtek
 kereskedelem szabályozása: RJ-t használták továbbra is
o kánonjog + germán jog csak elvétve
 kánonjog: kamatszabályozás; germán jog: csak a
legegyszerűbb ügyleteket ismerte
 karoling kor: spec. rendészeti szabályok pénzforgalomra, vámra,
uzsorára
 piacok, vásárok szabályozása, kedvezmények és védelem a
kereskedőknek
o oka: jogbiztonság és közrend hiánya, anarchia  ezen
váltotoztatni kell, mert:
 gyakori rablótámadások
 közlekedési nehézségek
 csekély társadalmi rang
 gazdasági életben való vezető szerep a kereskedőkhöz került a
földesuraktól
o kereskedelem lett a legdinamikusabban fejlődő szektor
o szabadultak a feudális és egyházi kötöttségtől
o megszületett a kereskedelmi ügylet
 anyagi jogi és eljárásjogi szabályokon is változtatni kellett, hogy ne
akadályozzák a ker. fejlődését  szokásjogi alapon maguk a
kereskedők kezdték kidolgozni a kerjog szabályait
o városok, korporációk megfelelő keretet adtak ehhez
 városi statútumok
 városi kereskedelmi bíróságok

111
©Bébike, 2017.

 nemzetállamok határain átnyúló nemzetközi

kereskedelmi szokásjog alkalmazása
vásárokon, kikötőkben  szabadulnak a
fejedelmi befolyás alatt álló nemzeti
bíróságtól
80. A kereskedelmi jog ókori és középkori fejlődése
- ius mercatorum, lex mercatoria (mindkettő a kereskedők saját maguk által létrehozott jogát
jelenti)
o ius mercatorum
 nagykereskedők saját joga
 ius speciale/ius singulare
 vita van róla, hogy mióta ismerik ezt a kifejezést (Bartolus és Baldus már
használta)
o lex mercatoria
 egyes nézetek szerint Angliában jelent meg először, spec.eljárási szabályokat
jelentett, melyeket a kereskedők javára alkalmaztak  később ebből alakult
ki az anyagi jogi normaanyag is
 mások szerint a szárazföldi kereskedelmet jelentette
 sok speciális szabály
- kerjog és ius commune
o a kerjog szabályai ius singalreként kivételt jelentenek a ius commune alól  a ius
commune szubszidiárius jelleggel jut érvényre  továbbélő RJ szabálya
szubszidiárius az önálló kerjog megszületése után
o spec.szabályokat a városi bíróságok és a statútumok alakították ki
 de ebben a szokásjogi alapú szabályozásban a RJ-nek is fontos szerepe van
 aequitas alkalmazása fontos
o idővel a RJ-re való hivatkozást kizárták a kerjogi jogvitákban
 a kereskedelmi bíróság által alkalmazandó jog
 kereskedői statútumok
 városi statútumok
 végső esetben RJ, joghézag esetén kánonjog
o a kerjog kezdetben csak a kereskedők egymás közötti viszonyait érintette
 nemkereskedőkre elvileg a magánjog általános szabályait kellett alkalmazni,
de a gyakorlatban később inkább rájuk is a kerjogot alkalmazták
 ha a nemkereskedő megtagadta a perbe bocsátkozást a kereskedővel szemben,
akkor szankcionálták
- korporációk és kereskedelmi bíróságok
o 11.sz.-tól kereskedők érdekvédelmi korporációkba tömörültek  céhek  csak az a
kereskedő, aki a céh tagja
 tagjai lettek a középkori városok vezető testületeinek is  a középkori városi
jogkönyvek és statútumok a középkori kereskedelmi jog alapvető forrásai
lettek
o a kereskedelmi bíráskodást a korporációk látták el
 élükön konzul állt  középkori kerjog másik neve konzuli jog, a
kereskedelmi bíráskodásé konzuli bíráskodás
o a korporációk statútumokat alkottak  ezeket időről időre publikálták  eredetileg
heterogén normaanyag egységesebb lett
 de: városonként eltérő kerjogi fejlődés
 + vita van arról, hogy hol, mikor, kik alkották meg a statútumokat és
hatályuk kikre terjedt ki

112
©Bébike, 2017.

o a kerjog fontos sajátossága, hogy azt maguk a kereskedők alkották meg 

kereskedelmi bíróság ezt alkalmazta
 kereskedelmi bíróság eredetileg a korporáció szerve volt: joghatósága az adott
korporáció tagjaira terjedt ki + később causa mercantilis vagy tagság fikciója
alapján más kereskedők/egyházi személyek ügyeiben is
o kereskedelmi bíróság működése: expedite et breviter
 gyors, hatékony ügyintézés
 ügyvédi közreműködés tilos
 de később bonyolultabb lett az eljárás + lett fellebbezés is
o a kereskedők gazdasági társaságokat is létrehoztak
- vásári bíráskodás
o kerjog fejlődésében döntő szerep  spec bíróság, spec. eljárási szabályokkal
o még gyorsabb, mint a kereskedelmi bíráskodás: vásár végére határozatot kell hozni
o idegenek is lehettek felek
o joghatóság: ratione materiae
o hatékony VH is fontos
o szokásjogi szabályokat idővel jogkönyvekbe foglalták
 legfontosabb: champagne-i vásári bíróság jogkönyvei
 ius nundiarum = vásári jog
o minden más szokásjogot leront
 idővel a fra. kir. ellenőrzése alá került
- legisták és kanonisták
o közjegyzők és gyakorló jogászok is alakították a kerjogot
 okiratok szerkesztése, tanácsadás, statútumszövegezés stb.
 vásárok helyett működtek hiteles helyek: okiratkészítés és –hitelesítés
 maguk a kereskedők is írástudók és viszonylag műveltek voltak (újabb
kutatások szerint)
o legisták
 világi jogtudomány művelői (ius civile)
 glosszátorok
o Corpus Iuris Civilis-hez ragaszkodtak  nem tartották
fontosnak a kerjogot, mert középkori jogforrásokban volt
 kommentátorok
o Bartolus, Baldus
o érdekelte őket a kerjog
o statútum-elmélet megalkotása: nemzetközi magánjog alapja
o bona fides miatt kerjogban a nudum pactum stipulatio hatályú
o a kerjog a ius gentiumon alapszik  aequitasnak fokozottan
érvényre kell jutnia
o kerjog még nem önálló jogterület
o kanonisták
 kánonjog művelői
 szerintük a kereskedők előnyös ügyletek kötése révén
haszonszerzésre törekszenek és ez nem jó, ugyanakkor a nudum
pactumok kikényszeríthetőségében fontos szerepük volt  szerződés
alapja az akaratmegegyezés
 kamattilalom
o a legkisebb kamat szedését is büntetik
o alapja: arisztotelészi tanok
o a kereskedők újfajta szerződési konstrukciókkal játszották ki

113
©Bébike, 2017.

o később enyhült a tilalom (pl. Aquinói Szt. Tamás szerint nem

rossz a kamat)
 az értékítélet miatt a zsidók, muzulmánok, lombardok lettek inkább
kereskedők
 12.sz. közepén már kezdték felismerni a kereskedelem fontosságát
 valószínűleg az egyház kereskedőkhöz való hozzáállása nem volt
homogén és lineáris
o pl. treuga Dei-t kereskedők is élvezték  egyre
toleránsabbak lettek
 a kereskedelem ellenzését idővel a tolerancia váltotta fel részükről
o sokan fontosnak tartják megjegyezni, hogy a modern kapitalizmus meghatározó
kereskedelmi jogi intézményei nem a RJ-ből erednek (pl. részvény stb.)
81. A középkori kereskedelmi jog intézményei, megoldásai. Partikularizmus, univerzalizmus.
- új kereskedelmi szerződéstípusok alakultak ki: új társasági formák és hitelügyletek
o társasági formák
 tőketársaságok kialakulása
 elsődleges cél a tengeri kockázatok elosztása volt
 2 fő típusa: commenda és compania
o commenda
 eredete: RJ tengeri kölcsön
 az egyik társ tőkét adott a másiknak, hogy abból
hajóutat bonyolítson le  haszon ¾-e azt illette, aki
az egész tőkét adta (vagy ha csak 2/3-ot nyújtott,
akkor felezték a nyereség)
 eredetileg egy alkalomra szóló társaság volt, később
lehetett tartós, de akkor is minden utat külön
elszámoltak
 utazó társ veszteség esetén csak akkor felelt, ha ő is
fektetett tőkét az útba  korlátolt felelősség
 bt. elődje (modern nyelvek is őrzik, pl. société en
commandite)
o compagnia
 minden tag korlátlan felelősséggel tartozik: teljes
vagyonával felel mindenki a társaság tartozásaiért
 eredetileg az osztatlan közös vagyonnal rendelkező
szárazföldi családi vállalkozásokra volt jellemző
 kkt. elődje
o hitelügyletek fejlődése
 váltó és bankok kialakulása
 váltó
o hitelezési és fizetési eszköz is
o bankár és kereskedő funkciója keveredik
o kereskedők anélkül is fizethetnek, hogy hosszú útra sok pénzt
vinnének magukkal
o 17.sz.-ra értékpapírrá vált (forgatmányozás, rendelkezési
záradék, leszámítolás miatt)
o egyéb
 biztosítási szerződés
 15.sz.-ban alakult ki
 elsődleges cél: tengeri kereskedelmi kockázatok csökkentése

114
©Bébike, 2017.

 sokáig a kereskedők alkalmi társulásai voltak (kereskedők egymást

biztosították)
 signum
 kereskedők sajátos aláírásmódja
 védjegy és cégjegyzés elődje
 kettős könyvvitel
 15.sz.
 bevételek és kiadások átláthatóbb, követhetőbb, ellenőrizhetőbb
rögzítését teszi lehetővé  sajátos bizonyítási eszköz a
kereskedőknek
 nemtulajdonostól vásárló jóhiszemű vevő védelme a tulajdonos rei
vindicatiójával szemben
 pactumok kötelező erejének elismerése
 adósi egyetemlegesség vélelme
 objektív bona fides kiterjedt alkalmazása
 új eljárásjogi megoldások
 kereskedelmi bíróságok általi gyors elbírálás
o továbbutazás miatt fontos
o bizonyítékok, fellebbezés és kifogások korlátozása, ügyvéd
igénybe vétele általában tilos
o gyorsított, hatékony VH
 csődeljárás
o esetenként külön csődbíróságok által
o RJ elveit félre tették
- partikularizmus és univerzalizmus
o ius communétől való eltérés szempontjából a kerjog speciális, de az univerzalizmus is
jellemző rá: kerjog nem igazodik az országhatárokhoz  már a középkorban is
lehetett egyetemes kerjog
o sokáig partikularizmus uralkodott a kerjogban, majd egyre inkább eltolódott az
univerzalizmus felé
 bizonyos helyi szokásokat nemzetközi szinten is elfogadtak
 pl. Roles d’Oléron, olasz statútumok, hanza szövetség
82. A kereskedelmi jog kodifikációja
- 16-19. sz.: nagy fejlődés a kerjogban  okai
o Amerika felfedezése
o reformáció
o angol ipari forradalom
o nagy francia forradalom
- kerjog a középkorban a kereskedők rendi joga volt (saját maguk által kialakított szokásjog), de
a modern kerjogot már a jogtudomány és a tvhozás alakította ki (de ez is a kereskedők
kezdeményezésére történt)
- a tv.hozás csak a 16.sz. óta foglalkozik a kerjoggal
o eleinte csak egyes intézményeket szabályoztak, a 17.sz.-tól egyre átfogóbban mindent
(egyes önálló területek szabályozása)
 XIV. Lajos – szokásjogi szabályok összegyűjtése egységes szerkezetbe (nem
csak francia szabályok voltak benne, de még nem a teljesség igényével
szabályozott)  innentől egész Frao-ban, majd Európában is egységes kerjogi
szabályokat alkalmaztak  kereskedelmi szabályok valódi hivatalos írásba
foglalása  fontos korszakváltás, mert innentől az állam beavatkozik a
kerjogba  a kerjog etatizált normaanyag lett (pl. Domat szerint a kerjog a

115
©Bébike, 2017.

közjog része, Piergiovanni szerint szükségszerű volt, hogy a kerjog

etatizálódott, mert így lett megfelelő auctoritasa)
 Ordonnance du commerce – 1673.
o szárazföldi kereskedelem
 Ordonnance de la marine – 1681.
o tengeri kereskedelem
o a kereskedőkre vonatkozó közjogi és magánjogi szabályok már a 17.sz.-ban
megszaporodtak  rendszerbe foglalás iránt igény
 katolikus egyház is pozitívabban állt már a kereskedelemhez (oka:
felfedezések, reformáció)
 megfelelő lett a környezet ahhoz, hogy a jogászok kerjoggal foglalkozzanak
 Stracca, 1553.: első kerjogi monografikus mű
 Scaccia
 Casaregis
 olasz kommercialisztika kialakult, kerjogot az aequitas és bona fides alapjaira
helyezték
 nemzetközi lex mercatoria
 Malynes, 1622.: angol kereskedő, merkantilizmus híve, latin
terminológiával, de angol nyelven írt kerjogi értekezést
 Marquard, 1662.: lübecki polgármester, latinul írt, hozzájárult, hogy a
kerjog önálló diszciplína legyen
 kerjog rendszeres művelését még mindig nem tekintették tudományos
tevékenységnek  inkább a gyak. leírása volt  később fokozatosan
önállósodott és elvált a RJ alapoktól és a ius civile hagyományaitól
(bíróságok gyakorlata is ezt erősítette)
 16.sz.-i kerjogi irodalom szupranacionális szemléletű volt, majd
17.sz.-tól lett inkább nemzeti jellegű
o egységes kerjog vs. speciális magánjog
 kerjog hagyományos fogalma: minden, a kereskedőkre vonatkozó speciális
jogszabály (közjogi és magánjogi is)
 változás: Code de commerce: már csak magánjog  németeknél is ez terjedt
el  a kerjog spec. magánjog (de lehetnek közjogias elemei is, pl.
versenyjog)
o 19. sz.: modern kódexek megalkotása  külön kereskedelmi kódexek
 de szubszidiárius jelleggel a szokásjog és a magánjog általános szabályainak
alkalmazása megmaradt
 fontos előzmény a napóleoni Code de commerce előtt a porosz ALR kerjogi
része
 legfontosabb ker.tv.könyvek: Code de commerce, ADHGB, HGB
 az etatizálás itt már nemcsak a szokásjog írásba foglalását jelenti
o szubj. vs. obj. rendszer
 szubj rendszer: a kerjog a kereskedők különjoga
 obj. rendszer: a kerjog a kereskedelmi ügyletek joga
 koraújkorban a kerjognak rendi jellege volt  csak a 19.sz.-ban integrálták a
megánjogba
 szubj. alapú rendszerből obj. lett (de ma sincs tisztán obj vagy szubj
rendszer  oka: ma sem definiálható egyértelműen a kereskedő és
kereskedelmi ügylet fogalma)
o Code de commerce: égalité eszméje miatt obj. rendszert követ
(de sokak szerint inkább átmenet obj és szubj között)

116
©Bébike, 2017.

o de: ADHGB: vegyes rendszer;HGB: szubj. rendszer

(eredetileg vegyes volt, de ma már szubj)
o magyar ker.tv., 1875.: tárgyi és alanyi ügyletek definiálásával
határozza meg a kerjog térgyát
o dualizmus vs. monizmus
 el kell-e különülnie a kerjognak a PJ-től?
 ellentétes irányú folyamatok: a magánjog kommercializálódott, a
kerjog generalizálódott
 monisták: egységes magánjogi kódex kell  kerjog ne legyen külön
 ilyen pl. Hamza szerint a Pármai Hercegség tv.könyve, majd
eredetileg a Code civil és a Codice civile + svájci kötelmi jogi tv.
(1881.) + újabban Hollandia, Québec (1990-es évek)
 ma már jellemzőbb, hogy a kerjogot önálló területként kezelik (pl.
Japán)
 Olaszo-ban ma is sok vita van róla, hogy a kerjog önálló-e vagy sem
(de lege lata monista, de sok a dualista elem)
 dualisták: elkülönül a kerjog  külön kódex (pl. Code de commerce)
 ma egyre inkább ez jellemző
- kerjog Angliában
o lex mercatoria kifejezés itt jelent meg először (13.sz. vége)
 spec. eljárási szabályok, melyeket a kereskedők javára alkalmaznak
 17.sz.-ra ebből alakult ki a spec. anyagi jogi kerjogi normaanyag
 Malynes traktátusa, 1622.: a lex mercatoria nemzetközileg elfogadott
kereskedelmi szokásjog
o law merchant: kereskedők joga
 common law-tól elkülönülten fejlődött
 spec. bírói gyak. vonatkozik rá
 Court of Admiralty jár el
o középkortól kezdve
o nemzetközi érintettségre vagy tengeri jellegre hivatkozással
o 18. sz., Lord Mansfeld: kerjogi normák beépülése a common law-ba
 angol szerződési jog kommercializálódik
 DE: ma is kerülik kerjogi ügyekben a common law bíróságokat
 helyette ma már inkább választottbírósági eljárás mellett döntenek
83. A klasszikus kereskedelmi jogi kódexek
- a kerjogi kodifikáció
o a szokásjog elsőségét a törvényi szabályozás váltotta fel
 oka: 19. sz., felvilágosodás: azt gondolták, hogy a jó törvény egyszerre be
tudja tölteni a jogtudomány és a szokásjog szerepét is
 a napóleoni kerjogi tv-k ezért pl. nem is utalnak a szokásra
o de ez problémákat okozott a tv. és a szokásjog viszonyában
- francia kodifikáció
o ancien régime
 eredetileg szokásjogi források (városi jogkönyvek, statútumok, céhszabályok,
jogtudósi gyűjtemények)
 pl. Philippe de Beaumanoir, 1283.
 Charles de Moulin, 1539.
 14.sz.-tól már királyi ordonnance-ok szabályozták a kerjogot
 pl. XIV. Lajos összefoglaló ordonnance-ai

117
©Bébike, 2017.

o francia kereskedő testületek is részt vettek megalkotásában

(ennek mintájára később Napóleon is bevonta a kereskedőket
a Code de commerce összeállításába)
 18.sz.: kerjogi szabályokat korszerűsíteni akarták
 1778-82.: Ordonnance du commerce
o ez alapján új kerjogi tárgyú tervezetek, de parlament nem
támogatta, mert csökkentette volna a rendesbíróságok
hatáskörét
o közvetlen előzmények
 forradalom idején kevés kerjogi tárgyú szabály (pl. váltó, kamat, csőd)
 konzulátus bevezetése után dolgozni kezdtek az egységes kódexen
 1801: bizottság felállítása a ker.tv. kidolgozására
o alapja: 1673-as és 1681-es ordonnance + újabb kerjogi
szabályok
o szárazföldi és tengeri ker. egy helyen
o könyvvezetés, rt., bizomány, saját váltó, csőd is benne van
o kereskedelmi bíróság hatáskörét bővíti
 minden kereskedelmi ügyben eljár (ti. nem csak a
kereskedők egymás közötti ügyeiben)  obj
rendszerre áttérés  nagy újítás
o végül csak 1806-ban tárgyaltak róla (az eljárási kódexek
előnyt élveztek)  1807: Code de commerce
o a Code de commerce
 1807. 09. 15.-én született meg és 1808. jan 1-jén lépett hatályba
 területi hatály: Frao. + franciák által elfoglalt területek
 obj. rendszerre tér át, de egyébként kontinuitás van a XIV. Lajos-féle
ordonnance-okkal
 4 könyv: 1-2 tisztán magánjogi, 3-4 közjogias
 az ált. magánjogi szabályokat a Cc. rendezi, így a Code de commerce
rövidebb
 1. könyv
o kereskedő jogállása
o könyvvezetés
o kereskedelmi társaságok
o kereskedelmi ügylet
o váltójog
 2. könyv
o tengeri kereskedelem
o biztosítás
 3. könyv
o csőd
o vagyoni bukás
 4. könyv
o kereskedelmi törvényszék
o eljárási szabályok
 nemzetközi szinten nagy hatása volt
 Szicília, Hollandia, Spanyolo. (+ egyes német törvényekre is hatott)
 fejlődése később
 hamar át kellett dolgozni, de a teljes revízió helyett a kódexen kívüli
tv-ket alkottak  dekodifikáció

118
©Bébike, 2017.

o pl. szabadalmi tv., árverezésről szóló tv., váltótv.,

életbiztosítási tv., bt és rt. tv., stb. (sok minden angol mintára)
- német kodifikáció
o 1794., porosz ALR: benne volt a kerjog (kereskedők, kereskedelmi társaságok,
kereskedelmi ügylet)
o Code de commerce hatására itt is igény egységes kerjogi kódexre, de ekkor még
szétdarabolt volt az állam  tartományi szintű szabályozás volt csak
 württembergi, nassaui és frankfurti tervezet fontos volt, de nem léptek
hatályba
o 1857.: elkészült az egységes kódex tervezete  1861-ben elfogadták: ADHGB
 Németo-ban és Ausztriában is hatályba lépett
o az ADHGB
 5 könyvből áll
 1. könyv
o kereskedők
o könyvvezetés
o kereskedelmi cég
o kereskedelmi személyzet
 2. könyv
o kereskedelmi társaságok
 3. könyv
o cst-k és ker. társaságok egyesülése
 4. könyv
o kötelmi jogi szabályok (mert itt Frao-val ellentétben még
nincs magánjogi kódex!)
o egyes kereskedelmi ügyletek szabályozása (pl. adásvétel,
bizomány, fuvarozás)
 5. könyv
o tengeri kereskedelem
 tehát nincs benne a váltójog, csődjog és a kereskedelmi tvszékek szabályozása
 sokszor módosították (pl. részvényjog, szövetkezetek)
 ez is sok államnak mintát adott (pl. Olaszo., Mo.)
 1875-ös magyar ker.tv. a német mintát követi (előtte az osztrák
szabályok voltak hatályban)
o sok rendelkezése 1988-ig hatályban maradt
o a HGB
 BGB megszületésével a kötelmi szabályok kikerültek a ker.tv.-ből  új
kódex kellett  a HGB 1900-ban a BGB-vel együtt lépett hatályba
 területi hatály: Német Birodalom
 módosításokkal ugyan, de ma is hatályos Németo-ban és Ausztriában az
Anschlussig
 4 könyvből áll
 1. könyv
o kereskedők
 2. könyv
o kereskedelmi társaságok és cst.
 3. könyv
o kereskedelmi szerződések
 4. könyv
o tengeri kereskedelem
 ezzel a német és osztrák kerjogi kódexek fejlődése különvált

119
©Bébike, 2017.

84. A kereskedelmi társaságokról általában. Az angol társasági jog.

- kereskedelmi társaságok
o közös munka, közös tőke felhasználásán alapszik
o fogalma
 személyek kereskedelmi üzlet folytatására létrehozott olyan szervezete, mely
tagjainak vagyonától elkülönült, önálló vagyonnal, valamint bizonyos fokú
jogalanyisággal rendelkezik és melynek tagjai a társaság tartozásaiért
egyetemlegesen felelnek
 az egyetemleges felelősség korlátolt felelősség esetén is fennáll (pl.
rt., kft.)  ez különbözteti meg a polgári jogi társaságtól
 eredetileg több tag kellett hozzá  egyszemélyes kt. a 20.sz.
vívmánya
 önálló jogalanyiság: saját nevében jogképes (maga szerez jogokat és
vállal kötelezettségeket + pert indíthat és perelhető)
o de ez a jogképesség a társaság természeténél fogva (pl.
házasság) és jogilag is (pl. monopóliumok) korlátozott
o francia típusú jogrendszerekben minden kereskedelmi tásaság
jogi személy, de a német típusúban (így pl. a magyarban is)
vannak nem jogi személy társaságok (ezek nem különülnek el
teljesen a tagoktól szervezetileg + mögöttes felelősség is van)
 de: angolszász corporation: intra vires elv: csak az alapszabályban
szereplő tevékenységek tekintetében jogképes a társaság
 cselekvőképességét a képviselők pótolják (egy/több tag vagy tagokon
kívüli megbízott)
o elhatárolási kérdések
 RJ: societas negotiationis  nem jogi személy  középkorban is ez élt
tovább (pl. francia jog nem igazán tett különbséget kereskedelmi társaság és
PJ társaság között)  az összemosódás miatt a francia jogban a PJ társaság is
jogi személy lett
 XIV. Lajos, 1673., Ordonnance du commerce
o kereskedelmi társaságok formákhoz kötött szerződéssel és
nyilvántartásba vétellel jönnek létre (míg PJ társaság:
konszenzuálszerződés)
 német jogban a két társasági forma jobban elkülönül
o PJ társaságot BGB, ker.társaságot HGB szabályozza
 PJ társaság csak kötelmi jogi kapcsolat (nincs jogi
személyisége, nincs elkülönült szervezete, nem
kereskedelmi tevékenység a célja)
 kt-nek elkülönült szervezete van, tagjai
egyetemlegesen felelnek, jogi személy, saját
szervezet
o elkülönítés az egyesülettől
 egyesület: állami elismerés, tvnyességi felügyelet,
célja nem haszonszerzésre irányul, jövedelmét nem
oszthatja fel tagjai között
o típusai
 részt vevő személyek tevékenysége szerint
 személyegyesítő
o középkor óta van
o tagok személyes részvétele a működés alapja

120
©Bébike, 2017.

o kkt, bt.
 tőkeegyesítő
o 16.sz. óta van
o tagok által összeadott vagyontömeg a lényege
o rt., szövetkezet
 vegyes
o 19-20.sz. óta van
o rugalmas
o személy- és tőkeegyesítő közötti átmenet
o kft.
o szabályozás elvi alapjai
 societas-elv
 RJ tradíciót követi
 tagok között csak kötelmi kapcsolat van  a társaság nem önálló
egység
 nincs a tagoktól elkülönült vagyon  társasági vagyon a tagokat
arányosan illeti meg, saját részéről mindenki szabadon rendelkezhet
 PJ társaság alapja lett
 Gesamthand-elv
 germán jogot követi
 tagok nem rendelkezhetnek a vagyonról a társaság fennállása alatt 
dologi kötöttség  rendelkezés csak a tagok által együttesen
 tagok közös akarata érvényesül  szorosabb egység
 kereskedelmi társaság alapja lett
- angol társasági jog
o hasonló, mint a kontinentális jogban, de a bt-t nem ismerik
o 2 fő típus: partnership (szabad alapítás, korlátlan felelősség, nincs önálló
jogalanyisága) és corporation (engedélyköteles), joint-stock company (átruházható
részesedések és elkülönülő szervezet), regulated company (lényege a tagok aktív
részvétele)
o 1844 és 1855: limited company kidolgozása
 átruházható részvények
 jogalanyiság
 korlátozott felelősség
o 1862: társasági tv.
 company limited by shares
 normatív alapítási rendszerre való áttérés
85. Kereskedelmi társaságok a középkorban és az újkori kodifikációk nyomán
- ókor
o mai értelemben vett kt-k még nem voltak
- középkor
o kt-k megjelennek
o még nincs kodifikáció, csak szokásjog és rendeletek  rugalmas szabályozás
o először a személyegyesítő társaságok alakultak ki
 commenda – bt. elődje
 commendator: tőkével rendelkező személy  rábízza a tractatorra,
majd a nyereséget és veszteséget felosztják egymás között (de a
kereskedelmi forgalomban csak a tractator jelent meg)

121
©Bébike, 2017.

o de később a commedatort be kellett vezetni a városi

jogkönyvbe (oka: forgalombiztonság)  így vált el
egymástól a bt. és a cst.
 vita van róla, hogy societas vagy megbízás volt-e
 alapításáról szóló legrégebbi doksi: Velence, 1072.
 kkt.

germán gyökerek (+ esetleg RJ societas omnium bonorum)
o eredete: családtagok szoros együttműködésén alapuló
közösség, melyben a tagok kötelesek közreműködni
 itáliai gyökerek: compagnia
o családtagok által folytatott üzlet, korlátlan felelősség
o később a tőkeegyesítő társaságok is megjelentek
 16. sz.-tól
 3 fő fajta
 montes: Itália
o eredetileg állami kölcsönök megfizetésére jött létre  az
állam felségjogokat ruházott rá és működtethettek bankot
o saját alapszabály
o átruházható, örökíthető részesedések
o leghíresebb: Genova, 1407., Szt. György Bank (1805-ig
működött)
 sokak szerint ez volt a világ első bankja
 privilegizált tengeri kereskedelmi és gyarmati társaságok: Anglia,
Németalföld
o pl. angol és holland K-Indiai Társaság (1600. és 1602.), Ny-
Indiai Társaság (1621.), Hudson’s Bay Co. (1670.), Francia
K-Ind. Társ. (1664.)
o tengerentúli kereskedelem elősegítése, gyarmati
támaszpontok létesítése
 + később egyéb célok is, pl. biztosítás, export, gyárak
o alapítás állami aktussal  állami alapítólevél, kiváltságok
 közjog és magánjog keveredik
 sokszor kaptak meg monopóliumot, állami
felségjogot
 pl. külföldi kormányokkal szerződéskötés,
ítélkezés, vámkedvezmény stb.
 úgy kezelték, mint az állami intézményeket
o société anonyme: rt. előzménye
 uralkodói privilégiumok nélküli, szerződési szabadságon alapuló
társaságok: Anglia, Frao.
- újkor
o kereskedelmi törvénykönyvek részletesen, taxatíve rendelkeznek a kereskedelmi
társaságokról
 csak a kódexben szabályozott társasági forma alapítható
 típus- és tartalmi kényszer is
 rugalmatlan, de kiszámítható
o Code de commerce, 1. könyv: kkt, rt, bt, betéti rt
o ADHGB, 2. könyv: kkt, rt, bt, betéti rt
o Magyar Kt., 1. rész: kkt, rt, bt
o Anglia: nincs egységes kereskedelmi kódex  egyes társasági típusokról külön tv-k
vannak

122
©Bébike, 2017.

 Bubble Act, 1720.

 joint-stock company csak kir. alapítólevéllel hozható létre
 Joint-stock Compmanies Act, 1844. és Companies Act, 1862.
 társasági szabályok egységesítése
 Partnership Act, 1890.
 személyegyesítő társaságokról
 Limited Partnership Act, 1907.
 ma is hatályos
o USA: társasági jog tagállami hatáskör
 szabályozás itt is külön tv-k útján
 nagy eltérés volt a tagállamok között  American Bar Association, 1889.:
egységesíteni kell a társasági jogot annyiban, hogy ne legyenek lényeges
eltérések  1892.: National Conference of Commissioners on Uniform State
Laws (NCCUSL): modelltörvények kidolgozása  összhangba került
 Delaware General Corporation Law, 1899.
 Uniform Partnership Act, 1914.
 Uniform Limited Partnership Act, 1916.
 Model Business Corporations Act, 1950.
86. A közkereseti társaságok főbb jellemzői az újkori kódexekben
- kkt. jellemzői
o személyegyesítő társaság alaptípusa
 ha a tagok nem tudták igazolni, hogy másfajta társaságot alapítottak, akkor
3.személyek irányában kkt-nek minősültek
 ez a tagok felelőssége miatt fontos: társaság tartozásaiért 3.személyek
felé a tagok így korlátlan és egyetemleges helytállással tartoztak
o már az Ordonnance du commerce-ben és az ALR-ben is benne volt, de kiforrott
szabályozása csak a Cdc-ben és ADHGB-ben lett
- kkt. fogalmi elemei
o két/több személy kereskedelmi üzletet közös név alatt folytat
o tagok felelőssége egyetemleges és korlátlan
o alapításához min. 2 név szerint meghatározott személy kell
o kontinentális kódexek nem adnak meg max. létszámot, de nem jellemző a túl sok tag,
mert fontos a köztük lévő szoros kapcsolat
 vmely tag halála akár a társaság megszűnését is eredményezheti
o tagja nem csak természetes személy lehet
o közös cég (üzleti, kereskedelmi életben használt név)
 ez különbözteti meg a cst-től, PJ társaságtól, egyesülettől
 tagoktól elkülönült jogalanyisága lett ezáltal
 saját maga szerezhet jogokat, kötelezettségeket, ingatlan tulajdont és
állhat perben
o francia jogban jogi személy, ADHGB-ben nem (a személyegyesítő társaság a német
jog szerint módosított societas), Ausztria és Svájc is a német mintát követi
- kkt. tagok felelőssége
o egyetemlegesen és egész vagyonukkal kötelesek helytállni a tagok a társaság
tartozásaiért
 társaság hitelképessége miatt és a hitelezők védelmében van így
 korlátozása érvénytelen
 hitelező bármely tagtól követelheti az egész tartozást
o tagok jogai és felelőssége azonos
 oka: a középkori családi és örökösi közösségekből fejlődött ki

123
©Bébike, 2017.

- kkt. alapítás módja

o társasági szerződés
 írásbeli, közokirat/magánokirat  Code de commerce ezt tartalmazta, először
a németek is ezt vették át, de szerintük ez korlátozza a szabadságot, így
bevezették, hogy akár szóban/ráutaló magatartással is lehet kkt-t létrehozni
o nyilvántartásba vétel
 létrehozás tényét és fontos adatokat be kell jelenteni
 nyilvánosság miatt fontos
 illetékes tvszéknél
 3.személyek irányába deklaratív hatály, belső viszonyokban hiánya
semmisséget/bírságot eredményez
o működés megkezdése: amikor a társasági szerződés megkötését követően a tagok
akaratával egyezően a társaság saját nevében megköti első ügyletét
87. A betéti társaságok főbb jellemzői az újkori kódexekben
- bt. eredete
o már a korai francia és német jog is ismerte, de részletes szabályozására csak a
kódexekben került sor
- bt. fogalmi elemei
o közös cég alatt folytatott kereskedelmi üzletben egy vagy több tag korlátlanul és a
többi taggal szemben egyetemlegesen felel, míg egy vagy több tag csak kikötött
vagyonbetétje erejéig felel egyetemlegesen a társaság tartozásaiért
o alapításához mindig 2 tag kell min.
 kültag
 társaság működéséhez csak vagyonbetétjével járul hozzá
 korlátozottan felelős
 beltag
 személyesen jár el
 korlátlanul felel
 társaság működésében aktívan részt vesz
 tag lehet természetes személy és jogi személy is
o vegyes társasági alakzat
 kkt. és cst. sajátosságait vegyíti
o francia jogban jogi személy, német és magyar jogban nem
- bt. tagok felelőssége
o beltag: egyetemleges, korlátlan felelősség
 munkájával járul hozzá a társasághoz
o kültag: egyetemleges, de a vagyonbetét erejére korlátozott (ami ezen felül van, azt
kültag nem köteles senkinek megtéríteni)
 ha a kültag betétje teljes összegét átadta a társaság részére, akkor személyes
felelőssége megszűnt, de ha nem/csak részben fizette meg, akkor személyes
vagyonával állt helyt
 pénzével járul hozzá a társasághoz
 ha 3.személlyel szemben úgy jár el, hogy nem tájékoztatja
cégvezetői/képviselői/meghatalmazotti minőségéről, akkor személyesen
felelős
 ha a kültag nevét feltüntették a társaság nevében, akkor a kültag korlátlanul
felel
- bt. alapítása
o társasági szerződéssel

124
©Bébike, 2017.

 formai kellékek ugyanazok, mint kkt-nél, eltérés, hogy ráutaló magatartással

nem hozható létre, mert kültag felelősségének korlátozását meg kell jelölni
o nyilvántartásba vétel
 tvszék
 alapvető adatok + tagok felelősségének bejelentése + kültagok
vagyonbetétjének összege
 ha a társaság már a bejegyzés előtt megkezdte tevékenységét: kültag
3.személlyel szemben korlátlanul felel
 kivéve: ha igazolja, hogy a 3.személy tudott korlátozott felelősségéről
88. A részvénytársaságok főbb jellemzői az újkori kódexekben
- rt. kialakulása
o 19.sz.-tól nagyon fontos lett az rt. magánjogi szabályozása, mert korábban inkább
közjogi szervezetként létezett
o ipari forradalom  jelentős tőke- és hiteligények  részesedést vettek társasági
papírokból  igény arra, hogy a társaságban csak tőkével részt vevő tagok ne
feleljenek teljes vagyonukkal a társaság tartozásaiért  rt. megszületése
o 18.sz.-ban Frao-ban már megjelent az rt. elődje
 privilégiumok nélkül tagoknak korlátozott felelősség, de még nem eléggé
kidolgozott szabályok
o szabályait a Code de commerce dolgozta ki
- rt. fogalmi elemei
o nem elsősorban a tagok közös neve alatt jön létre és működik, hanem a tevékenysége
határozza meg
o tagok változásától független
o a hangsúly a társaság által megvalósítani kívánt célra helyeződik
o tőkeegyesítő társaság
 tagok befizetései alapján rendelkezésre álló alaptőke áll a középpontjában
o tagjai a részvényesek, akik személyes közreműködésre nem kötelesek
 részvény névértékét/kibocsátási értékét biztosítják
o a részvény a részvényes vagyonbetétje, értékpapír, megtestesíti a részvényes jogait,
kötelezettségeit
 átruházható(engedély/egyéb hozzájárulás nélkül)
 birtokbaadással (bemutatóra szóló részvény) vagy forgatmányozással
+ új tag részvénykönyvbe vezetésével (névre szóló részvény)
o alaptőke: részvények névértékének összege
 mindig pénzben kell meghatározni
 nem azonos a társaság vagyonával
 fontos, hogy megismerhető legyen
o tagok felelőssége olyan mint a bt. kültagjáé: korlátozott
 rt. hitelezőinek fedezetül csak a társaság alaptőkéje szolgál
 szilárd alaptőke elve
o alaptőke biztosításának részletes szabályozásának elve
o tevékenységi kör: francia jog nem köti ki, német jog szerint eredetileg kereskedelmi
tevékenység, de ezt eltörölték
o jogképes és jogi személy (franciáknál, németeknél is)
 tagok akaratától elkülönülő önálló szervezete van
 nincs „közös cég” kritérium, mert az alaptőke a releváns, ami nem egyfajta
különvagyon, hanem a rt. saját vagyona
- rt. tagok felelőssége
o részvény névértékének erejéig korlátozott

125
©Bébike, 2017.

 minimális kockázat
 független lehet a részt vevők személyétől
o hitelezők nem fordulhatnak közvetlenül a tagok ellen
 részvényesektől fizetést csak a társaság követelhet  közvetett felelősség
o tagok egyetemlegesen felelnek
o alaptőke védelme fontos
 eljáró hatóságok engedélyezés során vizsgálhatják
 koncessziós rendszer (franciáktól Európa-szerte elterjedt)
 a részvényesek az alaptőke terhére nem fizetnek osztalékot
 osztalék csak tiszta haszonból adható
 részvényesek nem köthetnek ki meghatározott kamatot
- rt. alapítása
o kodifikációt megelőzően uralkodói privilégiummal lehetett alapítani
 így jöttek létre a nagy gyarmati rt.-k  közérdekből az állam felügyelte
o Code de commerce: engedélyezési/koncessziós rendszer bevezetése
 szabadabb, rugalmasabb
 alapítás kormányzati jóváhagyással  ez már nem privilégium, hanem
közig.határozat
 később szinte minden európai ország átvette a koncessziós alapítás elvét (pl.
spanyol, holland)
 alapelveket dolgoztak ki az engedély megadására  ezek normatív
szabályokká váltak  átalakult az alapítás  normatív alapítás
o normatív alapítás
 modern
 állam felügyelete helyett közzétételi kötelezettségek
o vegyes rendszer
 ADHGB
 főszabály: rt. alapítás engedéllyel, de egyes tartományok ezt
mellőzhetik (pl. Hamburg, Brema, Lübeck)
 alapításhoz szükséges:
o társasági szerződés  bírósági/közjegyzői okiratba foglalva
o alapszabály állami jóváhagyása
o meg kell adni az alapvető adatokat, részvények névértékét,
számát, típusát, legfontosabb szabályokat
o illetékes tvszékhez kell benyújtani
 változásokat is itt kell jelezni
 nincs későbbi állami felügyelet
 van zártkörű és nyilvános alapítás
o 1861: angol-francia kereskedelmi megállapodás
 az egyik államban alapított társaság a másikban szabadon tevékenykedhet 
másfajta engedélyezés miatt francia rt-k hátrányba kerültek az angolokkal
szemben
 1863: bizonyos feltételeknek megfelelő rt-k állami engedély nélkül is
alapíthatók Frao-ban
 1867: normatív engedélyezés rendszerének kiterjesztése minden rt-re
Frao-ban
o ennek hatására az ADHGB is megengedte a koncessziós
rendszertől való eltérést
 1870: első részvényjogi novella: állami engedélyezés
megszüntetése német területeken

126
©Bébike, 2017.

 már csak társasági szerződés és

bírói/kjegyzői okiratba foglalás kell +
nyilvántartásba vétel + felügyelőbizottság
létrehozása
o Svájc és Mo. is ezt követte (de
Ausztria, Hollandia maradt a
koncessziós rendszernél)
89. A váltó
- fogalma
o meghatározott formában kiállított, pénz fizetésére vonatkozó ígéret
o 2 alaptípus
 idegen váltó
 3.személy bocsátja ki és felszólítja az intézvényezettet, hogy a
rendelvényesnek meghatározott összeget fizessen
 saját váltó
 kibocsátó=intézvényezett
o kialakulása a középkorban kezdődött és újkorban fejeződött be
- története
o ókor
 görögök
 tengeri kölcsön
 adóslevél = chirographum
o teljesítés az okirat visszaadása fejében
 rómaiak
 absztrakt jogügyletek (pl. stipulatio, in iure cessio)
o stipulatio – „római váltó”
 kérdés-felelet formájában egybehangzó lekötelezés
 ünnepélyes szavak jelentették a garanciát
 később már okiratot állítottak ki megtörténtéről, majd
a császárkorban írásbeli szerződés lett
o középkor
 12. sz. É-Itália
 itt alakult ki a váltó (ezt bizonyítja a sok olasz eredetű váltójogi
kifejezés)  okai: itt volt fontos az európai kereskedelem, itt volt a
pápai állam
 pénzváltók szerepe
o római argentarii utódai: campsorok, bancheriusok
o gondot jelentett a pénzromlás és a sok különböző valuta 
nehezítették a kereskedelmet
o pénzváltás állami privilégium  szigorú feltételekkel lehet
csak belépni
o eredetileg: okirat kiállítása nélkül, közvetlenül, azonnal
o később: közjegyzői okiratba foglalt fizetési ígéret: későbbi
időpontban, más helyen fizet a kereskedőnek  saját váltó
elődje
o később a pénzváltók által kiállított okirat közhiteles lett 
már nem kellett kjegyzői közreműködés
o később a fizetési ígéret már arra vonatkozott, hogy nem a
pénzváltó, hanem az adott helyen tartózkodó üzlettárs fog
fizetni  idegen váltó elődje

127
©Bébike, 2017.

o a nagy pénzváltók más ügyekkel is foglalkoztak

 fizetéseket közvetítettek, kölcsönöket nyújtottak
 kereskedők, fejedelmek, pápa pénz fizikai
mozgatása nélkül letétbe helyezhetett egy
összeget a pénzváltónál  utalványt
állítottak ki róla  hitelezők más helyen és
időpontban vehették fel az összeget
 városok szerepe
o városokban nagy volt az áru- és pénzforgalom, így a hitelezés
is fontos volt
o vásároknak nagy szerepe volt a váltó kialakulásában (16.sz.-
ig meghatározó szerep)
 Champagne, Lyon, Besancon
 váltó szigorú formája itt alakult ki + lejárat
határozottsága, váltókövetelés gyors és szigorú
behajtása, váltó elfogadása és óvása, leszámolás
 vásári váltó
 fizetési kötelezettség rögzítése előre
meghatározott szöveg nélkül
 fel kell tüntetni: fizetési rendelvény, összeg, ,
hely, idő, személyek, átvétel igazolása,
kibocsátó aláírása
 16.sz.-tól vásáron kívüli (irreguláris) váltó terjedt el
 megjelentek az első váltótv-k
 barcelonai magistratus rendelete, bolognai és
genovai váltórendszabály
 egyház szerepe
o kamattilalom, de egyéb szolgáltatásokért megengedték díj
kikötését
 a távollévő pénzt árunak tekintették, így szállításának
ára volt  kamat helyett díjat kötöttek ki  ez is
hozzájárult a váltó fejlődéséhez
 váltó érvényességi kelléke lett a distantia
loci: váltó kiállítási és teljesítési helye
különüljön el egymástól (ha nem, akkor
semmis)
 saját váltó szerepe a kamattilalom miatt
háttérbe szorult  idegen váltó terjedt
 váltó forgatmányozása
o forgatmányozás: váltó átruházása másra  hátirat tette
lehetővé a 16. sz.-tól (gyarmatosítás, kereskedelem
fellendülése miatt volt rá szükség)
 először Frao-ban
 É-Ita és Németo sokáig korlátozta a váltó
forgatmányozását
 1651., Amszterdam, 1664. Frao: a váltó
forgatmányozása érvényes  ezt az Ordonnance du
commerce is átvette (1673.)
 érvényességi kellékek: aláírás, keltezés, név,
összeg (ha ezek vmelyike hiányzik, az csak
meghatalmazásnak tekinthető)

128
©Bébike, 2017.

o a forgatmányozás kialakulásával a váltó értékpapír lett

 fizetési eszköz
 követeléseket mobilizálhatóvá teszi
 élénkíti a forgalmat
 vásári váltó elvesztette jelentőségét, a pénzváltók
váltóügylete pedig a kerjog része lett
90. A váltó szabályai az újkori kódexekben. A váltójog nemzetközi egységesítése
- Frao.
o 17.sz. előtt nem volt egységes váltószabályozás, a váltóról az Ordonnance du
commerce rendelkezett először
o a Code de commerce váltószabályozása
 a váltó kiállítása a váltószerződés teljesítése
 váltót nem definiálja, de tartalmi és formai elemeit leírja
 írásbeliség érvényességi kellék
 rögzíteni kell: fizetés helye, ideje, összege, kötelezett neve, keltezés
(a „váltó” megnevezés nem érvényességi kellék)
 kiállítás és teljesítés helye váljon el
 lehet saját és idegen váltó is
 váltóképesség: ki bocsáthat ki váltót? – nem csak kereskedők
 forgatmány útján átruházható
o érvényességi kellék a kapott ellenérték meghatározása, a
forgatmányos neve és a keltezés
 az üres forgatmány nem érvényes (csak
meghatalmazásnak tekintendő)
o akárhányszor lehet forgatmányozni
 minden aláíró, elfogadó és forgatmányozó kezesként felel a váltó
birtokosa felé
 Luxemburg, Lenegyelo. és Oroszo. is a Cdc. szabályait vette át + hatása
érvényesült Görögo.-ban, Romániában, Töröko-ban, Egyiptomban, Spanyolo-
ban, Portugáliában stb.
 19.sz.-ra meghaladottá vált a francia szabályozás  inkább a németet kezdték
követni
- Németo.
o 17. sz.: területi és jogi széttagoltság a német területeken  sok különböző váltójogi
szabályozás (több mint 100)
 1794., ALR: némi egységesítés történt, de továbbra is több mint 50 különböző
váltószabályozás maradt
o 1836: egységes német váltójog kialakítása megkezdődik
o 1847: lipcsei váltójogi konferencia  javaslat kidolgozása: ADWO  tartományi tv-
k ezt hirdették ki (Ausztrián keresztül még Mo-n is érvényesült)
 fontos szempont volt, hogy ne korlátozzák a váltó forgalomképességét
o a válót értékpapírnak, absztrakt kötelemnek tekintik
 részletesen, szigorúan szabályozott  nem a jogcím, hanem a formai
követelmények betartása a legfontosabb
 a váltótartozás független az alapul szolgáló jogviszonytól
o érvényességi kellékek (nemteljesülésük esetén nem váltó)
 „váltó” megnevezés
 fizetendő összeg
 jogosult és kötelezett neve
 fizetés helye, ideje

129
©Bébike, 2017.

 kiállítás helye, ideje

 kiállító aláírása
o üres váltó: hiányos váltó + kiállító aláírása  jóhiszemű birtokosa megfelelően
kitöltheti (de: további módosítása már hamisítás)
o helykülönbség csak saját váltónál követelmény
o általános váltóképesség (mindenkinek van, akinek van magánjogi jogképessége)
o forgatmányozás megengedett
 váltóra vagy váltóhoz csatolt iratra vezetett nyilatkozattal
 forgatmányozások száma sem korlátozott
 üres forgatmány esetén a váltó bemutatásra szóló értékpapírnak számít
 forgatmányos nevének feltüntetésével később névre szóló
értékpapírrá alakítható
 forgatmányozó minden későbbi birtokos felé felelős volt
 kivéve: ha felelősségét a forgatmányban kifejezetten kizárta
o mintául szolgált: finn, svájci, belga, olasz, magyar tv-knek is
- Anglia
o RJ és kánonjogi hatás hiányzott  váltójog a kerjog részeként alakult ki és fejlődött
o 13. sz.: letter of commitment
 promissory note: kereskedő saját fizetési ígéretét tartalmazta
 nem lehetett átruházni
 saját váltó elődje
o 16.sz.: határokon átnyúló kereskedelem  É-Ita. típusú váltó itt is elterjedt: bill of
exchange (nemzetközi váltó)
 később a belföldi kereskedelemben is elfogadottá vált
o 17.sz.: bill of exchange forgatmányozható
o 18. sz.: már a promissory note is forgatmányozható
o 19.sz.: igény a váltójog egységesítésére és kodifikálására
 Bills of Exchange Act, 1882.
 angol, skót és ír váltójog
 alapja a korábbi esetjog + német és fra váltójog
o 20.sz.: USA átvette az angol váltójogi szabályozást
 Uniform Commercial Code, 1952.
 a promissory note és a bill of exchange is értékpapír
- a váltójog nemzetközi egységesítése
o középkor
 viszonylag egységes váltójog volt  mindenhol az itáliai minta terjedt el
o újkor
 váltórendtartásokban differenciálódott szabályozás  3 fő típus: francia,
német és angol modell
 20. sz. eleje
 igény a váltójog egységesítésére
 hágai váltójogi konferenciák
o angolszász ellenállás miatt nem születik egyezmény
 1930., harmadik váltójogi értekezlet: Genfi Váltójogi Egyezmény elfogadása
 1934-től hatályos
 de még ezzel sem lett teljes egységesítés
 1988., ENSZ, UNCITRAL: új váltójogi egyezmény
 nemzetközi váltójogban opcionális szabályként érvényesül
o csak nemzetközi forgalomban alkalmazható és csak akkor, ha
a váltót az egyezmény szabályai szerint bocsátották ki
 international bill of exchange-nek kell nevezni

130
©Bébike, 2017.

 még csak 5 tagállam ratifikálta

91. A csődjog
- csőd: adós nem tud eleget tenni minden fizetési kötelezettségének
o oka: tartozásai meghaladják tényleges vagyonát vagy az adott időpontban nem tudja
az összes hitelezőt kielégíteni
- csődeljárás: bírói határozat alapján az adós vagyonát készpénzzé teszik és a hitelezők
kielégítésére fordítják
o közjogi és magánjogi elemei is vannak, így besorolása problémás, de inkább
magánjog, kerjog
- magyar csőd szó az összecsődítésből jön  hitelezőket kell összecsődíteni (juhuu most már
ezt is tudjuk…  )
o szocializmusban nem lehetett használni ezt a szót, helyette a felszámolás terjedt el
o sokat változott a megnevezés
 csőd  felszámolás; felszámolás  végelszámolás
- csődjog története
o RJ
 végrehajtási eljárás (civiljogi, praetori, császári: személyi, univerzális
vagyoni, szinguláris vagyoni VH)
 actio Pauliana
o 1 éven belül
o adóssal összejátszó szerző ellen kártérítésre, jóhiszemű
ingyenes szerzővel szemben gazdagodás kiadására
 császárkorra államnak is szerepe lett a VH-ban
o középkor
 germán népjogok: személyi VH  újra ez került előtérbe
 RJ recepciója + kereszténység: személyi VH háttérbe szorult
 modern csődjog alapjai
 É-Ita, 13. sz.
o banco rotto: a nép összetöri a pénzváltó asztalait, ha a tulaj
nem fizet
o elv: ha vki nem tesz eleget időben fizetési kötelezettségének,
az vagyoni bukás  ha ez köztudomású lesz, az adós további
jognyilatkozatai semmisek
 adós elveszti a vagyonán a rendelkezési jogot 
hitelezőkre száll át
 szétoszthatják az adós vagyonát vagy
megállapodhatnak vele (kényszeregyezség)
o hitelezők sorrendjének szabályozása
o vétlen és vétkes vagyoni bukás
 17.sz.: angol és francia csődjog fejlődése különvált
 francia: olasz hagyományokat vitte tovább
 angol: 1621-től megtiltották a többségi megállapodásokat (csak az
adós vagyonát lehet értékesíteni) és csak a 19.sz.-től tette újra
lehetővé
 németek a csőd szabályait a nem kereskedőkre is alkalmazták, míg angolok,
franciák csak a kereskedőkre
o újkor
 Frao.
 1673., Ordonnance du commerce: itáliai szabályokat vitte tovább
 Code de commerce, 3. könyv

131
©Bébike, 2017.

o csak kereskedőkre alkalmazandó (nem kereskedőkre a Code

de procédure civile szabályai)
o 2 típus
 vagyoni bukás
 ha a kereskedő fizetéseit megszüntette
 csőd
 vagyoni bukás súlyosan gondatlan vagy
csalárd magatartás miatt
o csőd megnyitásáról ker.tv.szék dönt  adós elveszíti
rendelkezési jogát + csődbiztos és ideiglenes megbízottak
kijelölése: felhívják a hitelezőket, hogy 40 napon belül
jelentsék be követeléseiket  nyilvántartásba vették őket 
ez alapján lehetett kifizetést teljesíteni
 hitelezők gyűlése: célja a megegyezés minősített
többséggel  kényszeregyezség  kereskedelmi
tv.széknek jóvá kell hagynia
 kényszeregyezség esetén végleges megbízottakat kell
választani  ők értékesítik a vagyont és rendezik az
adós tartozásait
o sorrend
 admin.költségek
 privilegizált követelések (zálogjoggal biztosított)
 többi hitelező arányosan
o személyi és családi vagyontárgyakat nem értékesítették
 Németo.
 egyesítés előtt csődjog tartományi szintű szabályozása
o 1855. porosz csődrendtartás
o hannoveri és nassaui csődtv (1850. és 1859.)
 1877.: Konkursordnung  1879-től volt hatályos a birodalomban
o 3 rész
 anyagi jogi szabályok
 csődeljárás
 csőddel kapcsolatos büntető szabályok
o kereskedőkre és nem kereskedőkre is alkalmazandó
o csődtömeggondnok rendelkezési jogának elve
o csődmegnyitás feltétele: adós fizetésképtelensége vagy túlzott
eladósodása
 vita esetén hitelezők bizonyították
 bíróság határozott róla
 adós a vagyona feletti rendelkezési jogot elvesztette
 csődtömeggondnokra szállt: innentől ő kezelte a
csődvagyont és rendezte a tartozásokat
o csődeljárás univerzalitása
 a hitelezők csődnyitás után csak csődeljárásban
érvényesítették követeléseiket
 bejelentés határidejének elmulasztása nem
járt jogvesztéssel
 akkor volt megalapozott a követelés, ha nem
volt ellene kifogás vagy elvetették
o vagyonfelosztási javaslathoz is bírósági jóváhagyás kellett
 sorrend: admin  privilegizált  egyéb hitelezők

132
©Bébike, 2017.

o egyezség
 azért, hogy az adós folytatni tudja tevékenységét, a
hitelezők elengedhették követelésük egy
részét/részlefizetést engedtek/fizetési határidőt adtak
 hitelezők ¾-e és bíróság jóváhagyásával
o adós vagyona elleni VH elve
 de: ha adós súlyosan gondatlan/csalárd volt, akkor le
is lehet tartóztatni
o nagyon nagy hatású (Mo-n is ez lett a minta), a ’90-es
években váltotta fel a hatályos új csődtv.
 Anglia
 common law bíróságok nem vettek részt csődeljárásban
 1573-tól Bankruptcy Commission járt el csődügyekben (Chancery
állította fel)
o tagok: helyi nemesek és kereskedők
o kezelhették az adós vagyonát, de nem volt bírói funkciójuk és
megfelelő eljárási garanciák
 nagy ellenállás  1621-ben kényszeregyezség
megtiltása
 1705.
o ha a tisztességes adós teljes vagyonát a hitelezőknek adja,
minősített többséggel a hitelezők megmenthetik a börtöntől
o csalárd hitelezőt halálra lehet ítélni
 1869. – Debtor’s Act
o adós börtönbe vetésének tilalma
 1883. – Bankruptcy Act
o átfogó csődtörvény
o kereskedőkre és nem kereskedőkre is vonatkozik
o bíróság és egy állami bizottság (Board of Trade) is részt vesz
benne
o kényszeregyezség megengedése
 USA-ra nagy hatással volt az angol jog
o Kongresszus hatásköre a csődjog szabályozása
o első átfogó csődtv.: 1898.
 lehetővé teszi az adós reorganizációját
o csődjog európai egységesítése
 ma sincs egységes nemzetközi csődjogi szabályozás
 EU: fizetésképtelenségi eljárások egységesítése
 Tanács EK rendelete a fizetésképtelenségi eljárásról
o célja: elkerülni, hogy a vagyont/bírósági eljárást egyik
tagállamból a másikba helyezzék át csődeljárás esetén
o nem csak kereskedőkre vonatkozik
92. A tradicionális jogszolgáltatás történeti elemei
- történet
o ókor
 anyagi és eljárásjog még nem határolódott el
 rómaiak
o de actionibus: magánjog dinamikáját írja le, de nem jelent
különálló eljárásjogot  sok anyagi jogi jogintézmény van
benne

133
©Bébike, 2017.

o egész magánjogot áthatja a keresetjogi gondolkodás

o középkor
 humanisták
 felismerték az anyagi jog és eljárásjog elhatárolásának problémáját
 Connanus: az actio szó sok mindent jelent
 Donellus: az actio elsősorban pert jelent  anyagi és eljárásjogot el
lehet határolni
o 16-17.sz.: anyagi és eljárásjog első elhatárolása
- tradicionális jogszolgáltatás
o az igszolg eleinte közösségi szinten történt + személyi elv érvényesült + jogmegvallás
 pl. Szász tükör
 közösség és közösségi jog együttes védelmét biztosítják
 közösség hagyományait tükrözi
 közösség tagjai részt vehetnek az egész eljárásban
 pl. bíróválasztás, nyomozás, bizonyítás, eskü, VH
 célok: egyéni érdekérvényesítés + közösség nyugalma (béke helyreállítása)
 nem különültek el a bünti és vagyoni ügyek
 a normasértés személyes sérelem, az igszolg magánügy  közösség
nyugalmát veszélyeztető egyéni sérelmek
 jogszokás alapján történik
 felek megbízhatósága fontos
 perbehívás ellenére való távolmaradással nem tudtak mit kezdeni
 a bizonyítás nem volt általános, ez is egy jognak számított
 nem volt ellenbizonyítás, helyette esküt lehetett tenni  lehettek eskütársak:
szavahihetőséget erősítették
 tisztító eskü: magasabb rendű, nincs más bizonyíték vele szemben
 ítélet irracionális, spirituális jellegű volt, formális cselekményektől függöt
 istenítéletek
 passzív bírói szerep, valódi bírói funkciók hiányoznak
- közjogi alapú jogszolg.
o alapja: országos szintű uralkodói hatalom + hatalom közjogiasodása  uralkodói
igszolg.
 Bracton: politikai hatalom és tvnyes rend összefügg
 magánharcot tiltó békeparancsok
 1. békeparancs: Barbarossza Frigyes
o joghatóságot is alapított a béketörések felsorolásával, saját
felségjogaira alapozva
 II. Frigyes: Constitutio Pacis, 1235.
o isteni és emberi törvények betartása uralkodói kötelesség
 királyi ügyek (cas royaux)
 eredetileg uralkodó magánügyei (uralkodót mint magánszemélyt
érintik)  később a felségjogokkal összefüggő ügyeket jelentette 
itt az uralkodó már közjogi jogalanyként jelenik meg
 az igszolg fokozatosan főhatalomból eredő uralkodói feladat lett, sőt a közjó
érdekében való kötelezettség
- eljárásjogok kialakulása
o az eljárás is jogi szabályozás tárgya lett
 büntető és vagyoni ügyek elkülönülnek
 vagyoni ügyekben fél döntése fontos
o egységesítés, szabályszerűség, írásbeliség egyre fontosabb lett (kánonjogi hatás is)

134
©Bébike, 2017.

o 12. sz.: írásos keresetlevél szükségességének megjelenése és annak szabályozása,

hogy mit tartalmazzon + másik fél ellentmondással perbe lép
o szabályozás egyre részletesebb
 peres eljárásra vonatkozó szabálygyűjtemények jelentek meg (pl. Donellus)
 korai kodifikációk
 Constitutio Criminalis Carolina
 Ordonnance de procédure civile
 fontos jogtudósi munkák
93. Az újkori eljárásjog főbb típusai I. A „nyomozásközpontú” polgári eljárás sajátosságai
- nyomozásközpontú eljárás
o a párizsi Parlement eljárása, 13.sz.-tól
 központosított uralkodói jogszolg.
 formalizált, nyomozásközpontú
 megindítás a felek akaratából, de kötelező írásban
 már az „első perbelépés” is írásbeli
 bíróság nem teljesen a felek kérelméhez kötött, de az általuk benyújtott
„cikkek” alapján kell vizsgálódni
 ne ultra petita partium elv
o bizonyításban is érvényesült: vizsgálóbírónak/megbízottnak
meg kell jelölnie a kérelem azon cikkét, ami miatt a
bizonyítás kell
 felek jelenlétében felolvasták benyújtott „cikkeiket”
 felek ezt megerősítették/tagadták (módosították)
o credit-non credit formula
 ezt nevezték „második perbelépésnek”
 megbízottak feladata: tanúk, bizonyítékok, jegyzőkönyvezés
 az eljárásban nagyon fontos lett az írásbeliség
 zárt ajtók mögötti tanúvallomás: csak akkor bizonyít, ha két egybehangzó
vallomás van
 végén felolvasták a jegyzőkönyvet, de később ezt megtiltották, hogy
titkosabb legyen az eljárás
 ellenbizonyítást nem tűrő ügydöntő eskü csak kisebb ügyekben alkalmazható
 kiegészítő eskü: bizonytalan tényállás megerősítésére használták
 bírósági tanácstagok mérlegelhetik a bizonyítékokat
 helyi szokások bizonyítása
 alapja: tradicionális közösségi bíráskodás
 szokásra/gyakorlatra hivatkozásnál is elrendelhető a bizonyítás (helyi
megbízható emberekkel  legalább két tanú = tourbe)
 ezáltal lehetett az írott jog mellett a szokásjog is az ítélkezés alapja
 vizsgálat lezárása: lepecsételt „vizsgálati zsákba” gyűjtöttek mindent 
bíráknak átadták  bírák döntöttek
 bizonyítás és ítélkezés tehát elvált egymástól (fizikailag és
személyileg is)
o bíróság előtt már nem volt valódi tárgyalás  már lezárt
vizsgálati anyag alapján ítéltek
 csak arról nyilatkozhattak a felek, hogy elfogadják-e
az eljárást vagy kifogásuk van
o Poroszo.
 1793. – porosz törvénykezési rendtartás

135
©Bébike, 2017.

 jelentős bírói szerepfelfogás: gondoskodó állam mintájára

gondoskodó bíró kell: szerepe a közérdek és közjó érvényesítése
o cél az anyagi igazság gyors, hatékony kiderítése
 eshetőségi elv: a felek tényállásaikat és
bizonyítékaikat egyszerre terjesztik elő
 per megindítása kivételével az eljárás minden szakaszában
officialitás van  bírói pervezetés
o cél: anyagi igazság felderítése  valódi tényállásról meg kell
bizonyosodnia
 keresetindítás: 2 rész
o kereset fél általi bejelentése
 felek rendelkezési joga csak a per tárgyára terjedt ki
o kereset hatósági felvétele
 perfelvevő bíró (decernáns) felülvizsgálta a
peranyagot és ismertette a bíróknak
 alaki és anyagi pervezetés a bíróság feladata
 peranyag szolgáltatása is a bíró feladata, de
feleket nem lehet megjelenésre, vallomásra
kényszeríteni
 tényeket nem lehet vizsgálat tárgyává tenni
 eljárás középpontjában az ügy kivizsgálása áll  vizsgálati elv
o vizsgálat eredményét a referens adja elő a bíróknak
o bírók csak a jegyzőkönyv alapján, a referens jelenlétében
döntenek  az ítéletet a vizsgálóbíró vagy a referens közli a
felekkel  kétszeresen közvetett eljárás
94. Az újkori eljárásjog főbb típusai II. A „liberális polgári per” modelljei
- törvényhez kötött bíráskodás
o abszolutizmus  bíráskodás az uralkodói igazgatás és intézményrendszer része lett
 problémák: zsarnokivá válhat  ennek elkerülésére meghatározott időre
választott bírák kellenek
 a törvénynek kell képviselnie a jogszolg. auctoritasát, nem pedig az
uralkodónak
o a bírák is a nép képviselői, akik a tv-t alkalmazzák
(Montesquieu)
o francia forradalom  tvhozó hatalom által konstituált bírósági rendszer jött létre
 egységes
 bírói függetlenség fontos
o Code de procédure civile, 1806.
 törvény általi meghatározottság
 bírói függetlenség (passzivitás)
 nyilvános és szóbeli eljárás
 egységesség
 meg kell tartani mindenképpen a tárgyalást
 középpontjában nem az előzetes vizsgálat, hanem a szóbeli tárgyalás áll 
kontradiktórius
 de ha szóban a bíró nem győződött meg az igazságtól, elrendelhette
az írásbeli eljárást
 szóbeliség a fellebbvitelnél is érvényesült (még a Cour de cassation előtt is)
 tárgyalási elv, rendelkezési elv, peranyagszolgáltatás elve egyre szélesebb
körben érvényesült

136
©Bébike, 2017.

 tárgyalás kitűzése is csak a felek indítványára

 bíró semleges legyen
 bizonyításban az alapvető pervezetési funkciókat a bíró látja el
 bizonyítékokat elsősorban a felek jelölik meg, de bíró is elrendelheti
hivatalból (pl. szakértő, szemle, tanú, okirat, eskütétel)
 bíró függetlenül dönthet (már nincs kötött bizonyítás)
o DE: ez nem teljesen saját belátást jelent, hanem a törvény
megfelelő alkalmazását és az ennek megfelelő mérlegelést
o német ZPO, 1877.
 nagyon széles rendelkezési jog és tárgyalási elv
 a polgári eljárás teljesen a felek magánügye
o megindítás, megszakítás, folytatás, érdemi döntés nélküli
befejezés is a felektől függ
o ügy csak a felperes keresete alapján indulhat
 bíró szerepe az ítélethozatalra korlátozódik
o bizonyítás során csak nagyon szűk cselekvési köre van
 célszerűség, eredményesség elősegítése
 csak a felek szolgáltathatnak bizonyítékokat (bíróság
magától nem szerezhet), de kivételesen elrendelhet
bizonyítást
 csak a tárgyaláson előadott bizonyítékokra lehet
hivatkozni
o pervezetési jogosítványok a felek kezében vannak az egész
eljárásban (fellebbvitelnél is)
o osztrák ÖZPO, 1895.
 liberális polgári per megújítása
 korábban II. József törvénye volt hatályban (felvilágosult
abszolutizmus)
 közvetlen előzménye a német ZPO hatása
 polgári per vegye figyelembe a köz- és magánérdeket is
o méltányosság, nyilvánosság, gyorsaság
 Klein: Pro futuro, 1891.
 a polgári per közjogi intézmény is egyben
o közvetítő szerepet kell betöltenie az egyéni és a közérdek
között  alanyi jogok érvényesítése és anyagi igazság
kiderítése mellett ez a polgári eljárás 3. célja
 oka: jóléti funkció
 perkoncentráció fontos elv lett
 gyors, hatékony, egyszerű eljárás  ésszerű időn belüli befejezés 
emiatt a bíróságok jogosítványait bővíti a pervezetésben (szociális
funkcióval összhangban)
 liberális elvek és megnövelt bírói hatalom harmonikus egysége jött létre 
egyensúly a bírói hatalom és a felek rendelkezési joga között
 tárgyalási elv korlátozottabb
 nincs a feleknek kizárólagos uralma a peranyag felett  peranyag
szolgáltatásáért való felelősség a felek és a bíróság között megoszlik
 jogvita tárgyi kereteit a felek határozzák meg, de az alaki és anyagi
pervezetés (per mozgásban tartása) a bíróság jogköre
o idézés és határidők megállapítása: bíróság hivatalból
o kitanítási kötelezettség
o bizonyítás: bíróság hivatalból vehet fel/kérhet kiegészítést

137
©Bébike, 2017.

o igazmondás be nem tartása szankcionálható

o mulasztó félre következmények megállapítása
o de: bíróság a felek állítása hiányában önállóan nem kutathat
 korlátozott vizsgálati elv
95. Az újkori eljárásjog főbb típusai III. Az angol eljárás — a tradicionális alapú
kontradiktórius rendszer
- jury-bíráskodás
o jury a középkorban: választott szabadok testülete  közösségi jogszolgáltatás
 király nevében bíráskodó tisztviselő segítése
 egyre nagyobb jelentősége lett, főleg magánjogi ügyekben
o assize utrum eljárás
 12 fő döntött, hogy egy föld egyházi vagy világi hűbérbirtok-e  ettől függ,
hogy egyházi vagy világi bíróság jár-e el
 előzetes kérdésben dönt
 ténykérdésben dönt
o történt-e kivetés a birtokból
 1179., nagy assiza
 kinek van joga a földbirtokhoz?
o alperes a földesúri bíróságon harcpróbával vagy párbajjal
védekezhetett  ügyelvonás  sheriff felszólításra
lovagokat választott  a 12 lovag döntött, hogy kinek van
több joga a földhöz  már jogkérdésben döntöttek (de csak
ha az alperes ezt választotta vagy párbajozni képtelen alperes
volt)
o 1215., lateráni zsinat megtiltotta az istenítéletben való közreműködést  jury érdemi
döntési joga szélesedett (+ hatékony eszköz volt az ügyek földesúri bíróságoktól való
elvonására)
o törvényhez kötöttség
 angol felfogás szerint a common law testesíti meg a törvényességet
 Magna Charta – elit jog, szabadságjog
 azonos társadalmi rangú személyek általi bíráskodás  jury rendi
jellegű eljárása
o ennek jogát szélesebb társadalmi csoportokra is
kiterjesztették később
 II. Henrik reformjai (12.sz.)
 jury-bíráskodás és common law a Parlament auctoritasát fejezi ki 
már nem önkény-bíróság
- angol kontradiktórius peres eljárás
o bíróságok tvhozó hatalomhoz kötése szervesen kialakult megoldás
 törvényesség, rule of law keretei között alakult ki
 történeti és nem elvi alapon alakult ki
o II. Henrik
 szabad birtokkal kapcsolatban writet kell kérni a perléshez (kancellártól
írásbeli parancs)
 szuverén uralkodó parancsa kell a bíráskodásra
 Oxfordi Províziók: kancellár csak kir. jóváhagyással adhat ki writet
 writ of right 2féle lehetett
 vita eldöntésére adott parancs
 áttétel és sheriff felszólítása a vita eldöntésére
 kir. két hűbérese közötti jogvita

138
©Bébike, 2017.

 spec. parancs: praecipe: eleve a sheriffhez intézték

o ügy végén ítéletparancs kiadása = writ of judgement 
sheriff felszólítása az igszolgra
 uralkodói akaratot kifejező wrtiparancs lett a törvényesség garanciája
 feltételezte a jury részvételével történő common law eljárást
 a writ a modern angol jogban már idézés, a High Court előtt pedig
formanyomtatvány (alperes felhívása védekezés előterjesztésére)
 ennek kézbesítésével áll be a perfüggőség
o felek per feletti uralma – party autonomy, principle of party control
 egyezségkötés, kereset visszavonása
o nyilvános, szóbeli, felek által rendezett tárgyalás áll a középpontban – principle of
party presentation
 tárgyalás előkészítése, bizonyítás a felek feladata
o bírói passzivitás nagyon erős
 valójában semmit nem csinál, csak dönt
o ubi remedium ibi ius elve
 perindításhoz való jog teszi lehetővé az anyagi jog érvényesítését (ami a RJ-
ben a praetor által adott actio, az az angol jogban a writ)

139