Professional Documents
Culture Documents
Christopher Grey-Wilson - Vadvirágok
Christopher Grey-Wilson - Vadvirágok
Christopher Grey-Wilson - Vadvirágok
VADVIRÁGOK
IHATÁROZÓ KÉZIKÖNYVEKI
VADVIRÁGOK
CHRISTOPHER GREY-WILSON
Fényképezte
NEIL FLETCHER
S zakértő
FRANCIS ROSE
t~ I q ~ l\ 1
III \[9J
TARTALOM
A DORLING KINDERSLEY BOOK Kőtörfúélk 96 Ajakosok 196
Fehérmájvirág- Csucsorfélék 214
Fontos megjegyzések BEVEZETÉS. 6 félék 98 Tátogatófélék 216
A könyv elkészítésénél Európa és hazánk növénytakarója 6 Rózsafélék 98 Vajvirágfélék 232
megflő körültekintéssel jártunk el. Hogyan használjuk a könyvet? 9 Rencefélék 233
Pillangósvirágúak 107
A védett fajok képanyaga kerti példányokról Életciklus 10 Útifúfélék 233
Madársóskafélék 125
készült, vagy olyan eljárással, amelynek során A növények szervei 12 Pézsmaboglárfélék 235
a növények nem károsodtak. Gólyaorrfélék 126
Növekedési formák 14 Lenfélék 130 Loncfélék 235
A növények rendszerezése Macskagyökérfélék 236
A levél 15 Kutyatejfélék 132
Tutin, Heywood, Burges Flora Europaea c. Mácsonyafélék 238
A virág 16 Pacsirtafúfélék 135
munkáját (1964-80.) követi.
A termés 18 Nebáncsvirágfélék 135 Harangvirágfélék 241
A magyar fajnevek Élőheyk 20 Mályvafélék 137 Fészekvirágzatúak 244
Priszter Szaniszló: Növényneveink Felfedezés és megfigyelés 24 J Boroszlánfélék 140 ~
Kiadó 1986) és Simon Tibor: Határozókulcs 25 Orbáncfűélk 141
(Mezőga d sá i
EGYSZIKŰ • 277
A magyarországi flóra edényes határozója Ibolyafélék 143 Hídőrfél k 277
(Tankönyvkiadó 1992) c. könyveből Szuharfélék 146 Virágkákafélék 278
származnak. A hiányzó neveket Tökfélék 146 Békatutajfélék 279
SzerdahelyiTibor adta. Füzényfélék 147 Vízifüzérfélék 279
Ligetszépefélék 147 Békaszőlf 280
A mű eredeti címe: Eyewitness Handbooks-
Aráliafélék 150 Liliomfélék 280
Wild Flowers of Britain and Northwest Europe
Ernyősök 150 Amarilliszfélék 291
Copyright © 1994 Dorling KindersleyLimited,
London • Text Copyright © 1994 Körtikefélék 164 Jamszgyökérfélék 293
by ChristopherGrey-Wilson Hangafélék 164 Nősziromfélk 294
Kankalinfélék 169 Békabuzogányfélék 296
Fordító: dr. Molnár Katalin Kékgyökérfélék 173 Kontyvirágfélék 297
Lektor: dr. SzerdahelyiTibor Tárnicsfélék 174 Gyékényfélék 297
Felős szerktő : dr. Szilasi Mária KÉTSZIŰE • 34 Vidrafúfélék 178 Kosborfélék 298
Műszaki szerktő: Érdi Júlia Kenderfélék 34 Meténgfélék 179
Csalánfélék 34 Selyemkórófélék 179 ~
Hungarian translation © Panem Kft. és Fakínfélék 35 Buzérfélék 180 KISLEXIKON 308
Grafo Kft., 1996 Farkasalmafélék 35 Csatavirágfélék 184 LATIN NÉVMUTATÓ 310
Kesrűfúélk 36 Szulákfélék 184 MAGYAR NÉVMUTATÓ 315
A kiadásért felel a Panem Kft. ügyveztőj Libatopfélék 40 Érdeslvűk 187
Budapest, 1996 Kristályvirágfélék 45 Vasfúfélék 196
Postacím: 1385 Budapest, Pf. 809 Porcsinfélék 46
Szegfúfélék 46
ISSN 1217-5641 Tündérrózsafélék 57
ISBN 963 545 109 I
Boglárkafélék 58
Minden jog fenntartva. Borbolyafélék 68
Jelen könyvet, illetve annak részeit Mákfélék 69
tilos reprodukálni, adtrögzíő Füstikefélék 71
rendszerbentárolni, bármilyen formában Keresztesvirágúak 73
vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti Rezedafélék 92
úton vagy más módon - közölni Harmatfúfélék 93
a kiadó engedélye nélkül. Varjúhájfélék 93
6 • BEVEZETÉS BEVEZETÉS' 7
KÖZÉP- EURÓPAI
Nedves kontinentális éghaj lat.
amely re az atlantinál nagyobb
hőingás je lmz ő. A tél hidege bb .
a nyár melegebb és m e gl eht ő s en
száraz .
8 • BEVEZETÉS BEVEZETÉS· 9
A NÖVÉNYEK ORSZÁGA
HOGYAN HASZNÁLJUK A KÖNYVET?
A szakemberek több sége által törzsébe tartoznak. A törzsön belül további
elfogadott rendszerekben a Föld él őlényeit rendszertani csoportokat: osztályokat , elkülönítést az élőheyr és a rokon fajokra
öt nagy csoportba: országba sorolják, rendeket, családokat különítünk el. vonatkozó információk segítik. A fajok
melyek közül az egyik a növények országa. A zárvatemők törzsébe tarto zó növényeket ismertetésénél címszóként szerplő köznapi
Az országok további , kisebb rend szert ani két osztályba: a k érs zik űek vagy nevek Priszter Szaniszló: Növényneveink
egy ségekre tagol ódnak. A növén yek az egy s zikűe közé soroljuk. A könyvben (1986) és Simon Tibor : A magyarországi
országán belül tíz törzset különböztetünk s z e r e p lő faj okat is eszerint osz tott uk két edényesflóra hat ározá]a (1992) c. munkáját
meg . A könyvben bemutatott virágos a l a pv e tő csoportra. A határo zás k ö v etk z ő követik. Az "egyéb nevek" alatt a köznyelvben
növén yek mindegyike a z á rv a te rmő k lépé se rend szerint a család azonosítása, ezt elteIjedt magyar elnevezések és a gyakran
törzsének (Angiospermatophyta) tagja. követi a nemzetség, majd végül a faj használt tudományos nevek szerepelnek.
Más hajtásos növények, így péld ául a fenyők meghatározása. A rendszertani csoportok Az alábbi példa a fajok leírását ismertő
a nyitvaermők (Gymnospermatophyta), egymással való kapcsol atát szeml élteti oldal szerkezetét mutatja be.
a páfrányok pedig a harasztok (Pteridophyta) az alábbi ábrán bemutatott családfa.
HARANGVIRÁGFÉLÉK
n emztségb ől áll.
a faj részletes. kozatosan csökken. Az ibolyakék. ritkán feh ér,
leírása 20-30 mm hosszú, cse n ge nyű alakú virágok alulról
A családnevet álló felfelé nyílnak a karcsú, e l kes ke nye dő füz érben.
A keskeny. visszahajlé csészeeimpék jóval rövi- • a radon él ő
betűípu s jelzi: debbek a szírmoknál. Az 5 pártacimpapillás szé lű. n ől ' é ny hajtás-
A l e c s ün g ő tektermés vékony hasedékkal nyílik. rendszerét
Ranunculaceae. azok ~ - -t - . ELTERJlmÉS: Egész Európa. a távoli északi szemléltetó
~ á~t ~ ~ e~ · o~ ~ ~ , ~ ö : ~ ~ ~ ~ J r c a:' ori . habituskép
Nemzetség
Ranunculus ... -"IW a területek,
ahol a bemutatott
faj ős ho n os vagy
Kertekben sokfelé ültetik.
Clematis. is szerepel
afaj
természetes Oporzós (him)
flammula é l ő h le y e
Faj <;? termós (nói)
A rendszerezés
alapegysége. Egymással
szaporodni képes egyedek
csoportja . A faj (species) • az azonositásban
nevét d őlt b etűípu s jelzi: fontos szerepet
játszó jellegek
flammula. fi caria, vitalba.
subsp. scotica
Alfaj
Változat
A fajon belül bizonyos subsp.flammula A változat (varietas) a fajon, az alsó sor szine
tulajdonságokban elt ér ő az osztálytjelzi:
illetve az alfajon belüli a k é ts zik űekt kék,
egyedek csoportja. Az alfaj
kisebb rendszertani egység. az e gy szikűet
(subspecies) nevét álló és É1elCikluS Éve16
Nevét álló és dőlt betűípu s • sárga
d őlt betűípu s sal jelöltük :
subsp. scotica.
jelzi: var. montanus.
a növény életformája: egyéves• •
k étéves, évelé.félcserje, cserje
! a vadon éló példányok
testmagassága • vir ágz ási i dő sz a k
10 • BEVEZETÉS BEVEZETÉS· II
"
ELETCIKLUS CSÍRANÖVÉNY SZIKLEVELEK
A növények többsége sok magot érlel, A zá r v a t e rmő k e t magjaik
KIFEJLETT NÖVÉNY
Amikor a hajtás m e gfelőn fejlett,
TERMÉS virágzásnak indul. A legtöbb faj
A növényi élet v é gs ő célja egyedei meghatározott id őben
a fajfenntartást biztosító termés virágoznak, akkor amikor biztosítottak
létrehozása. A megporzást és az igényeiknek m egfl el ő környezeti
a megtermékenyítést követő termésképzés
• a kifejlett feltételek, kedv zőek a fény és
a növények életciklusának utolsó állomása. növény levelei a hőmérskleti viszonyok. A virágzás ideje
A termésben rejtőz magvakból f ejlődik nagy felü le tűek
sok esetben egybeesik a megporzást vé g z ő
a faj követz ő nemzedéke. A termések alakja,
rovarok megjelenésével is, ami biztosabbá
felépítése, szöveti szerkezete nagyon változatos,
, . - - - -. a kifejlett teszi a faj fennmaradását. A megporzást
de mindegyikükre jelm ző , hogy el ősegítik
növény gyökérzete rendszerint a megtermékenyítés, majd
a magvak fennmaradását és szétterjedését. kiterjedt a termés- és magképzés követi.
12· BEVEZETÉS BEVEZETÉS· 13
növekedésével pedig bi ztosítja , hogy e l e g e n dő elhelyezkedésük miatt fontosak a faj alkotják a kül önemű virágtakarót.
portok . • porzószál
A virágtakaró lehet egy ne m ű is,
azon osításában is. A virágo k megjelenése
~
fén yhe z és térhez ju sson a szo mszédo kka l
ekko r egyforma lep el e v elkb ől áll.
folyt atott versenyben. A levelek a napfén y azt jelzi , hogy a növén y elérkeze tt életén ek A virág k ö v etk e z ő része a porz ótáj. melyet
szaporodási fázisáb a, nem sok ára kezd etét a porzószálból és portokból felépü ő porzók
veszi a term és - és a magképzés . alkotnak . A hím ivarlevelek portokjaiban bibe és bibe- •
szál
kép z ődik a virágpor. A legb el ső kör
csokorban • a n ő i i v arl e v el ekb ől álló t erm őt áj .
.,
álló aszmag- A t erm ő a magkezdeményt
termések • éretlen rejt ő magházból, ./
termés a bibeszálból és a virágport
me gkötő biéől épül fel. A hiányos - - csészelevél
virágokból egyik vagy másik virágrész
ÉP
ól hiányzik.
• kinyílt P REPARÁLT
[eltevél «
virág VIRÁG VIRÁG
kicsi, levé sztű
képz6dmény LEVÉL
a kocsány mély karéjakkal
levél ét
tövében tagolt, hasadt A levél alapszöveti sejtjei sok zöld színtestet tar-
levél/emez . talmaznak. A színtestekben le v ő színanyagok,
~ melyek közül a legfontosabb a klorofill, megkö-
tik a napfény energiáját. Segítségükkel a növény
"'--- - - szárcsomó -
az a pont, amelybő virágrügy szén-dioxidból és ví zből szerves anyagokat és
a levél ered. oxigént állít elő, amelyek az é le t rn ű k ö dése kh ez
ÉLETREVALÓ illetve ahol
A kétszikú növények jelleg zetes a szár szükséges energiát biztosítják. A levél legtöbb-
k ép visel őj ének , a réti boglárkának elágazik ször l e v élnyb ől és l e v élem e zb ől áll.
a levelekfeladata
a fotoszintézis \
gyöktörzs -
a nÖI'ény ále ő
\ " '. levélnyél
szerve ~ vékonyabb,
m á s odren ű
gyökérágak TERMÉS ÉS MAG
A valódi termések a magházból fejl ődnek .
Ritkán az is e lő f o r d u l, hogyatermésképzésben
más virágrész is részt vesz. Az erdei szamóca egym ag vű
A
NÓVÉNYEKnövekedési formája (felálló,
kúszó stb. hajtású) és életciklusa
a növényt, és jegyezzük fel, hogy szára
lágy-e vagy fás, felálló vagy széterülő,
kúszó vagy kapaszkodó. Hajtásának
A
Z EVOLÚCIÓ figyelemre méltó
változatosságot eredményezett a levelek
alakjában, formájában és elrndzőésb .
A levél felszíne lehet sima vagy érdes,
kopasz vagy szőrö, boríthatják szem ölcsök,
pikkelyek. A levél jellegzetességei
(egyéves, kétéves stb.) a fajra vagy akár
szerkezete alapján azt is eldönthetjük, hogy A levélszéllehet ép, fogazott, fűrésze vagy legtöbbször jelmzők az adott
az egész nemzetségre jelmző sajátság.
egyéves, kétéves, illetve évelő - lágy szárú, csipkés. A levéllemezt karéjok tagolhatják. fajra,
A hajtás típusa sokszor annyira jellegzetes,
hogy vizsgálata elengedhetetlen a keresett félcserje, cserje (1. 10. old.). Az alábbi rajzok
és leírások a legfontosabb növekedési LEVÉLÁLLÁSOK
növény besorolásához és pontos Szórt levélállásnál a szárcsomókból csak egy
azonosításához. Vegyük szemügyre alaposan formákat mutatják be.
levél ered, amelyek csavarvonalban,
esetenként szabályosan váltakozva,
a szár két oldalán helyezkednek el.
Átellenes a Ievéláll ás, ha egy szárcsomán két
<J HÍNÁRNÖVÉNY levélfejlődik. Amikor egy pontból három vagy
A vízben gyökerző több levél is ered, a levélállás örvös.
hínárnövények virágai ÁTELLENES
és levelei úszhatnak
a vízfelszínén , EGYSZRŰ LEVELEK ÖSSZETETI LEVÉL
de ki is emelkedhetnek Olyan levél, amelynek lemeze Levéllemeze kető vagy több
a vízből . Gyökereikkel tagolatlan, karéjos vagy levékbő áll. Egyszeresen
rögzülnek az iszapban . szeldelt. Alakja nagyon összetett, ha levélkéi
Kúszó HAJTÁS L, változatos, itt csak közös gerincen ülnek.
és hosszú száruk vagy
A nyílt , széljárta élőheyk növényeire jelmző , a legjmzőbkt Többszörösen összetett,
levélnye/ük van .
a felszín közelében széterülő , alacson y hajtás- mutatjuk be. ha levélkéi tovább
rendszer. A virágok a levelek tagolódnak.
védelmében fejlődnk.
VESE NYILAS
TőszÁR l>
ALAKÚ
\ \
A tavaszi kankalinhoz
hasonlóan sok növényre KAPASZKODÓ HAJTÁS l>
jel mző , rövid sz ártagú , A kúszónövények más
tőlevérózsá viselő haj- növényeken,falakon ,
tás. Virágzáskor hosszú , sövényeken stb.
leveles szárat vagy tő keresnek támasztékot.
,
kocsányt fejleszt . A levél- Hajtásuk rácsavarodik KESKENY- SZÉLES- KESKENY- OVÁLIS SZÁRNYALT
rózsák magányosan és a támasztékra. vagy ELLIPTIKUS ELLIPTIKUS LÁNDZSÁS
csoportosan is állhatnak. levélkacsokkal, illetve
rövid, erősn tapadó
járulékos gyökerekkel
rögzül.
I.:"""
Ezzel sze m ben az egyiva rú virágo kba n csak hozn ak . A vir ágok állh atn ak m agán yosan , virágrészek elrnd z őd é se nagy változ atoss ágot mutat.
egyfé le iv arle vél tal álh ató . Ha a porzós és de alkotha tna k vir ágz atot is. A mocsári gólyahír (Caltha palu stris , l. 60 . old. )
takarólevelei szabadon állnak, míg a tavaszi M OCSÁRI GÓLYAHÍR
VIRÁG ÉS VIRÁGZAT kankalin (Primula veris, l. 169. old.) csészéje
és pártáj a egy-egy, cimpákka l tagolt esővé
forrt össze. Ezzel szemben a piros
mécsvirág (Melandrium rubrum,
l. 53 . old .) mél yen bemetszett,
szabad on álló szirmait közrefogja
a forrt csés ze.
T AVASZI
KANKALIN
szabadon
ZIGOMORF VIRÁGOK álló
A zigomorf virágok egyetl en síkkal szirmok
oszth atók két szimmetrikus félre.
A pillangós virágúakban, így a gyepű
bükköny (Vicia sepium , l. lll. old.)
M AGÁNOS VIRÁGOK F ÜZÉR F ÜRT B UGA esetében is, a csészele velek rövid csövet alkotnak.
A virágok egyesével állnak, Elágazás nélküli vir ágzati Az elágazás nélküli Összetett virágzat, Az öttagú pártában a három fel ső szirom szabadon
nem alkotnak vir ágzatot, tengelyén a virágok ül ő k vir ágeati tengelyen lényegében áll, míg az alsó kető csónakká forrt össze.
..
Fe j hetnk lőd a levél- \'Ogy rövid kocs ányúak. kocs ányos virágok többszörösen elágazó A piro s gyű s zűvi r ág (Digitalis purpu rea , l. 224. old.)
h ánaljakban, a hajtás melyek közül többnyire sorakoznak. Az egyik t en gel yű fürt vagy csészelevelei szabadok, csöves pártáj án pedig nem
csúcsán mgy tövében. az alsok nyílnak e lőször . leggyakoribb virágzat. b o gern yő . látható, hány szironlev élb ől alakult ki.
Az ajako sak csa ládjának számos k épvi sel őj ét .
így a fehér árvacsalánt (Lamium album,
l. 202. old .) is forrt, két ajkú párta GYEPÚ-
jellemzi. F EHÉR ÁRVACSALÁN BÜKKÖNY
Az EGYSZIKŰ
'7
VIRÁGAI külső lepel ~
Az egyszikúek virágtakarója eg ynemű , azaz "tI
kü ls ő
egyforma lep velkbő áll. A virágtagok száma
• lepel
rendszerint három, vagy annak több szöröse,
szemb en a k ét szik űek el, amelyekre főként
bels ő
a négye s és az ötös szám j elm z ő . A virág
lepel
aktinomorf és zig omorf is lehet. A hóvirá g HÓVIRÁG
(Galan thus nivalis. l. 292. old.) takarója három
nagyobb kül s ő és három kisebb bel s ő
lepvéb ől áll. Ezzel szemben a virágkákát
tBut omus umbellatus, l. 278. old.) nagyobb
B O G E R N Y Ő E R NY Ő S ÁTOR F EJECSKE b el s ő és kisebb kül s ő leplek jell em zik.
Összetett bogas A virágok kocs ányai Fürtvirágzat. melynek kocsányai E rnyő v irágzat.
A kosborfélék, más néven orchideafélék
virágzat. melyben látszólag egy pontból lefelé hosszabbodnak. ezért melyben (l. 298 . old.) virág ai egészen különlegesek .
a csúcsvirág alatt több erednek. Teteje virágai egy magasságban a virágok i/ ő k
s ő lepell eveleik közül a két fels ő kevésbé
I l
Bel
örvösen álló oldal- lehet lapos \'Ogy állnak. E lső pillantásra vagy rövid fejlett, míg az alsó feltűn ő mézajkat formál. L ÉGYBANGÓ mézajak •
tengely ered. domború. hasonlít az e rn yő höz. kocs ány úak. VIR ÁGKÁKA
18 • BEVEZETÉS BEVEZETÉS. 19
A
képződmnye
TERMÉSEKváltozatosságát jelzi, hogy vannak
köztük egyszeru felépítsű,
, összetettebb szerktű,
egymagvú
lédús
Viselhetnek tollas repítőkészül, horgacskákat,
tüskéket, felszínük lehet kopasz vagy szőrö.
A változatos módon felnyíló termésfalnak szerepe
részterm ésre szét
kem ény.fásod áfal ú term és ,
am elyet gyakran körül-
es ő . egymagvú részterm ésre
sz é t e ső , szára z termés.
Ilyen az em y á svirá g űok
lehet a magvak terjesztésében. A termés típusa vesznek az elszáradt csésze- ikerka szatja és a m ály vafél ék
gyümölcsök és válaszfalakkalrekeszekre tagolt
leve/ek. A z ajak osokra és több r é s z ből áll ó
vagy együrű , sokmagvú toktermések. alpvető a faj és a nemzetség azonosításában.
FEHÉR az é r d e s l e v e l ű e k re j el em ző . " papsaj tja " .
MEDVETALP
ÁRVACSALÁN
<J ASZMAG SZEDERTERMÉS I>
BOGYÓ I>
Egyma g vú . fel nem nyíló term és. Egyetlen virág több
H úsos.I édús fal ú. fel nem nyíló .
me/y leh et lekerekített vagy kih egy s ed ő.
term őjéb ől kiala kult, apró
sokmagvú termés. A term ésfalba
Cs úcsán a bibes zál tolla s repít ő ké s zül ék .
csonthéj as t ermé s ekb ől álló
ágyaz ódott ma gok vasta g.fásod á
illetve horga csk ává alakulh at .
héja az állatok b élcsatorn ájában nem term éscsoport.
Rendszerint term éscsoport ot alk ot.
bomlik le . így csírázóképességük
am ely egy etlen virágból f ejl őd i k .
megmarad.
Val ószínűl e g a l e g ősib term éstipus.
am ely több ek között a boglárkákra PIRÍTÓGYÖKÉR MÁLNA
RÉTI ERDEI GYÖMBÉR-
BOGLÁRKA ISZALAG GYÖKÉR és az iszalagokra je le mző.
A MAGVAK TERJESZTÉSE
NAGYVIRÁGÚ <J HÜVELYTERMÉS
A magvak, termések terjesztésében számos indulhatnak fejlődésnk . Többnyire csak
LEDNEK Magán os. egy ü reg ű
tényező , például a gravitáció, a szél, a víz, kis hányaduknak sikerül kicsírázniuk és
termés, am elyn ek egyik élén szaporodóképesnövénnyé fejlődniük
az állatok és az ember is szerepet j átszhat . .
sorakoznak a ma gvak. A könyű magvak a szél szárnyán nagyobb Az alacsony túlélési százalékkal magyarázható,
Éretten a f őér és az össz e-
távolságokra is eljuthatnak, de csak az adott faj hogy a növények többsége egy vegetációs
növ és ment én, azaz két
környezeti igényeinek megflő élőheyn idős zakbn nagyon sok magot érlel.
kop áccsal nyilik .
VADKÁPOSZTA
MECHANIKAI I'
CIKKES HÜVELyI>
!:::. BECÓKE ÉS Harántfalakkal egymagvIÍ részekr e
HATÁSOK I> .~: ~ .. .~/.; .
Sok ese tben a ma gvak :' ' . ,. ..
. .
f eldarab olódó hiivel yt ermé s. Rend szerint \
<J BECÓ egysz rűe n kihullanak
... J..
csop ortosan áll. a részterm ések egy -egy .~,:(
Hár tyás válas zfallal két PATKÓFÚ a term é sből rázkódás
virá gból f ejl ődn ek . • " ... r;
rekeszre osztott, egy- vagy vagy a gravitációs er ő .\-'
sokmagv ú, rend szerint két "J ÖNTERJESZTÉS !:::. hatására. A mák
kop áccsa l, hosszában felnyíló tokjának apr ó lika csain
\l TOK Egyes növények term ésfala . így a bíbor
term és. A b e c ő e rőse n meg nY lÍ l t. át a magvak IÍgy
neb áncsvirág é is . kisz áradva fe lpattan ,
mig a b e c ők e hoss za alig Egy- vagy t öbr ek e s zű maghá zból f ejl őd ő . sz óródnak sz ét, mint
rendszerint sokmagvú termés . Többnyire a varratok és kilövi a magvakat, amelyek tekintélyes
haladja meg szé lesség ét. a sótartóból a só .
ment én, azaz kop ácsokkal vagy f ogakkal . illetv e távolsá gra kerüln ek az anyan övény t ől .
a tok tetején vagy alján gyű nisze nie n
sorakozó lika csokkal nyílik.
ÁLLATOK I>
A termések, ROVAROK I>
magvak egy ré- A rova rok és SZÉL I>
szének ragadós a k ise m lősö k bizo- A szé l az egy ik
m gy zs ő rö k el. nyos növén yek term é- legfontosabb
<J TüSZÓTERMÉS tény e z ő a ma gvak
horgakkal borította sét télire odújukban.
E g erűy ,űg tobbmagv ú. elterjed ésében.
f elszíne. így könnyen bele- v árukban.fészkilkben
hasi varrata ment én, egy kopáccsal A po ngyo lapitypang bobit ájáh oz
akaszkodnak az em lő sök bundá- [e lha lmozz ák.Az el
nyíl ó term és. Rendszerint négy- hasonlóan számos növény term és én
jába. a madarak tol/ruhájába. Az nem f ogyasztott
ötta gIÍ csop ortokat alkot. amelyben PIPACS ljef kidő olyan repít őkés zül ék . amelybe
ál/atok közvetítésével a magvak magvak vég ül is ki-
a tü s z ők részben vagy teljes a szél könnyen belekapaszkodhat.
messzi tájakra is e l k e rű l he t n e k. csirázhatna k.
hosszukban ös sze nő t e k.
20 • BEVEZETÉ S BEVEZETÉS ' 21
~
ELŐHYK S ÖVÉNYEK
A sövények a m e z ő k , a rétek szélén,
A má sok számos társulásnak is tagjai lehetnek. az utak mentén húzódó, jórészt telepített
LEGTÖBB terület sokféle, eltérő környezeti
életközösségek. Sok helyütt a birtok , a telek,
felt ételeket kíná ló é lőhe lyre osz tha tó, A h ő m é r s é kl e t , a csa padékv iszonyok,
a l e g e l ő határát jelzik. Ennek megfl őert
am elyekb en meghatáro zott növény- és állat- az a la p kőze t és a talaj összetétele , a víz parttól
sokféle környeze tben, napos, száraz, árnyékos
popul ációk élne k együtt. A fajok egy része való távolság egyaránt meg határozza és nyirkos helyen is kialakulhatnak.
csak egy bizonyos é lő hely n fordul elő , míg az adott élő helyr j el e m z ő fajös szetételt. Számos fajnak bizto sítanak kedvző életteret,
ezért növény- és állatviláguk nagyon változatos
lehet. Növényei búvó- és f észkel ő he lyet.
táplálékforrást jelentenek a kisebb t e s tű
LOMBHULLATÓ E RDŐ K
állatoknak. Amíg a frissen telepített , fiatal
A lombhu llató erdők nagy területeket
sövényeket mindös sze néhány növényfaj alkotja ,
fogla lnak el Nyugat- és Közép -
addig az idős, több száz éves
Európá ban. A tölgyesekben a fák
sövényekre nagy fajgazdagság
ritkás lombján sok fény s zűrődik át, je l e mző. A k ü l ö n böz ő
ezért fejlett a cserjeszintjük.
fás szárú növények
A tavaszi lombfakadás e lőt
számából hozávető legs n
a gyepszintben számos
meghatároz hatjuk egy
lágy szárú növény virít.
sövény életkorát.
A bükkösökben, a sűr
lombsátor alatt gyéreb b
az aljnövényzet.
Az erdőa lkotó fák NyÁRI POMPA
A változatos é lő v i lágÍ sövényekben a réti b olhaf ű
talajigénye eltérő : a bükk
az enyhén savanyú, míg (Pulicaria dysenlerica, l. 250 . old. ) mellett számos
szinpomp ás virág nyílik .
a kocsányos tölgy
RÉTI BOLHA FÚ
a meszes talajt kedveli. KORA TAVASZI TÖLGYES
A tölgyesek gyepszintjében a lombfakadás e lő t nyíló RÉTEK
növények valóságos v i r ágs ző n y eg t alkotnak . Az európai rétek nagy része az ember gazdag életközösségek. A réttársulások
természetátalakító tevékenységének fajösszetétele erősn függ a talaj típusától,
következtében, évszáza dok alatt jött létre. a csapadék men nyi ségtő l és nem utolsósorban
TŰ LEV EL Ű E R D Ő K
A fiatal rétek kis fajgazdagságúak, míg az idős a tengerszint feletti magasságtól. A hegyi és
Nagyobb tengerszint feletti magasságokban,
kaszálók és l e g el ő k , amelyeken nem alkalmaznak az alföldi rétek flórája többnyire je ln tősen
vagy észak felé haladva kiterjedt területeket
műtrágy és növéy dő szereket, fajokban különbözik egymá stól.
borítanak a többnyire örökzöld fajokból álló,
tű lev l ű er dők . Az er dőa lkotó fe nyő k helyenként
lombhull ató fákkal, leggyakrabban nyírrel ÉLETTELI ZSONGÁS
elegyed nek. A fenyvesek talaja erős en savanyú, A kevés sé bolygato tt,
amit csak kevés növény visel el. Ráadásul nedves rét é lő v i lága változatos.
a lombsátor is kevés fényt enged át, J el e m z ő növényei a vörös
FÉLHOMÁLY
Az örökzöld fenyvesek alján uralkodó állandó f élhomályt
csak kevés növény viseli el. Az egyik ilyen ámyékkedvelti
faj a réti csormolya (Melampyrum pratense, l. 228. old.).
22 • BEVEZETÉS BEVEZETÉS· 23
SZÁNTÓK
A szántók kulnirt ársul ások, amelyeknek
a termesztett növények mellett jelmz ő fajai
a gyomok is. A búzatáblákban szinte mindig
ott virít a pipacs, a búzavirág és a vetési
aranyvirág. A gyomnövények többsége
a rendszeres szántás miatt többnyire
egynyári. Napjainkban sok területen
e rőse n megcsappant az állományuk
a rendkívül hatásos, de sokszor
feleslegesen alkalmazott
gyomirtószereknek k ös z önhet ő en ,
A megfl elő en kezelt szántók értékes
él őhel yet jelenthetnek számos
EGYMÁS MELLElT növény- és állatfaj számára,
A vetési pipa cs (Papaver rhoeas, l. 69. old.) ugyanakkor b ősége s termést is
és a búza megél egymás mellett, ha nem hozhatnak.
alkalmaznak gyomirtó szereke t, ARANYLÓ
VETÉSI PIPACS PEREMIZS
FENYÉREK SÓS MOCSARAK H OM OKD Ű N É K
Az Atlanti-óceán partvidékéhez közeli Az aranyl áperemi zs (Inula crithmoides, l. 249. old .) más A tengerparti iringó (Eryngium maritimium,
területeken , hazánkban a Dunántúl nyugati s ó t ű rő növényekk el együtt terjeszk edik az iszapos lapályon . l. 151. old.) gyakran látható a homoknád tövében.
részén, a kiirtott e r dő k helyén jellegzetes
örökzöld cserjés: fenyér alakult ki, melynek TENGERPARTOK
tipikus növényei a rekettyék, az erikafélékhez A tengerpartokon szinte mindig fúj a szél, sós kapaszkodógyökereikkel meg nem kötik
tartozó csarab és fekete áfonya. A fenyérek permet hull a lev eg őbl , mégis me gleht ő sen (a homoknádat e célból telepítik is). A mostoha
el s ődleg sert savanyú talajokon, csapadékos nagy a szárazság. A homkdűné és fövenyek feltételek ellenére meglp őert sok faj talál itt
területeken alakulnak ki. Legeltetéssel, zord és er ő s en változó környezetet jelentenek menedéket , ugyanúgy mint a sós mocsarakban ,
felégetéssel, a fiatal fák kiirtásával tartják az é lő l é n y e k n e k . A dűnék homokját messzire lapályokon. A tengerparti sziklákon ismét más
fenn szerkezelüket. Magukra hagyva hordja a szél, amíg a fű él ék és más növények életközösségek alakulnak ki.
helyüket ismét erd ők váltják fel.
HOMOKOS FENYÉR
MAGASHEGYSÉGEK
Az örökzö ld törpecselj és je lemző növénye az erika-
Jélékhez tartozó csarab (Calluna vulgaris, l. 166. old.).
A magashegységek számos olyan él őhel y et
kínálnak, amelyekben különleges módon
alkalmazkodott növénytársulások alakultak ki.
MOCSARAK, LÁPOK
Az ismert életközösségek mindegyike
A mocsarak az állandóan vagy id ő s zako s an
megtalálható itt: az e r d ő k , a rétek,
nedves, de nem t ő z e ge s talajokon alakulnak ki.
a sövények, a tó- és folyópartok, a hegyi
Ezzel szemben a lápok átnedvesedett talaján
fenyérek. A speciális társulások a fahatár fölött
a növényi részek l e v eg őt ől elzárva bomlanak le,
jelennek meg, ahol kiterjedt havasi rétek,
és t ő zegt hoznak létre. Az ásványi sókban és
h ómez ők , hegyi patakok, kopár
ká1ciumban gazdag síklápok tő ze ge semleges
sziklák, omladékok,
vagy lúgos, a tő ze gmoh al áp oké savas kémhatású.
görgetegek, szirtek
Észak-Európában, ahol a tőze g ké pző d és nagyon
találhatók.
gyors, dagadólápok alakulnak ki.
A mocsarak és a lápok nagyon
változatosak, sokszor átmeneti
j el e g űek . A me z ő g a zda sá gi
m ű v el é s , különösen
az öntözés hatására területük NEDVES ÉLÓHELYEK HEGYI NÖVÉNYVILÁG
j el n tős e n megcsappant. A közönséges acsalapu (petasites hybridus, Nagy maga sságokban a gyér niivényz etet különleges
l. 258. old.) egyike a nedves é lő helyk alpesi Jajok alkotják , például a lisztes kankalin
ACSALAPU állománya ikató novénye inek. (l. 170. old.) és az alpesi kökörcs in.
24 • BEVEZETÉS HATÁROZÓKULCS·25
~ :.:> fI.i·;
fóerezetesek. Virágaik
változatosak, virág-
takarójuktöbbnyire
csészére és pártára
~i ~Iif:
egyforma lepel- :'- >:. , . - _. l, . ,
~
.
tanácsot a hat ároz áshoz: mindig a könyvet vigyük Mindöss:e néhány tárgy s:iikséges ahhoz,hogya:onosítSllk
a növényhez.és ne a növényt a könyvhöz. akirándlllásonlátottnö\'ényeketésfeljegy:éseket kés:ítsiinkróilIk. . ! ..',"
,.,"
VESZÉLYEZTETETT FAJOK
Más országokhoz hasonlóan, hazánkban is Consolida 58
számos növény védelem alatt áll, ezért Aconitum 61
szedésüket, kiásásukat törvény bünteti. Egyes Aquilegia 68 A VIRÁGOK VIRÁG ZATOT A SZIRMOK f ORRTAK
helyeken, például Nagy-Britanniában, tilos bár- Corydalis 71-72 ALKOTNAK VAGY RÉSZBEN fORRTAK
milyen vadon é l ő növény gyűjt é se . Az élóhelyek Fumaria 72 A SZIRMO K
~
fokozódó pusztulása miatt elengedhetetlen, Impatiens 135-136 SZABA DOK
_ ./
hogy törvényekvédjék a tennészetetaz emberrel Viola 143-145 '~ .' /.,/
szemben. A rigópohár, más néven Boldogasszony
papucsa (Cypripedium calceolus, jobbra) hazánk
Antirrhinum 221 . i ~ .
Linaria 222 1.3 '--31 . old.
fokozottan védett növénye, amely tennóhelyeinek
Kickxia,
nagy részén napjainkra már kipusztult.
Cymbalaria,
Erinus 223
Centranthús 237
2 ..., ATÁROZÓKULCS HATÁROZÓKU
VIRÁGZAT VIRÁGZAT
~ ~
" " " '; '
. " " ';';
"
" ,"
"
F ÜZÉRBEN
~
A PORTOKOK SZABADOK.
$
FE L TÚNŐEK A PORTOKOK cs óva FORRTAK
ÖSSZE. REJTETTEK
.
T- ~ " ~- :., ..
-_ .
m
, t. : ,', - 'ii egy virág
W egy virág
•
M ARGITVIRÁG-
S Z ER Ű SZERÚ '
N, I ~C . , ,S,ENEK
,
"""
Euphorbia 132-134
Hedera,
Sanieu la 150
Astrant ia,
Solidago ,
Chaerophyllum,
Bellis.
Anthriscus, Myrrhis,
Aste r,
Humulus, Smyrnium. Eryn gium 151 Erigeron,
Urtica, Viscum Conopodium, Dip sacus , Succisa, Co nyza 245-248
34-35 Pimpin ella . Scabiosa, lnula
Polygonum, Aegopod iurn, Phyteum a 243
Knautia 238-240 erithmoide s 249
Fallopia, Oxyria, Crithmum, Libanotis, Ja sione 243 Antennari a.
Rumex, Bela. Oenanthe, Cichorium.
Pulicaria, Petasites. Eupa torium 244
Chenopodium, Foeniculum,
Biden s, Tussilago, Tragopogo n, Inula eonyza 249
Atriplex , Bupleurum, Conium, CarJina 262
Anthernis, Doronieum Hypochoeris, Biden s 251
Salicornia, Apium , Sison, Serratula,
Achillea 250-253 258-259 Sonchus, Lactuca, Otanthu s 253
Suaeda, Levisticum , Ange lica. Carduus, Cirsium,
Matriearia 254 Senee io squalidus Taraxacum, Tanacetum vulgare 255
Sa lso la 3 ~ 5 Heracleum, Aethusa, Onopordum
Leucanthernurn, 260 Lapsana . Picri s, Arte misia 257
Mereuri alis 132 Pastinaca, Torili s. 263-267
Chrysanthemum Seneeio jaeob aea Crepis, Seneci o vulgaris 260
Plantago 233-234 Daueu s 152-163 Silybium 270
255-257 261 Hieraeium 270-276 Aretium 262
28 ~ TÁROZÓKULCS
<.
~
" ' : " . , .."
( NEM EGYS Z IK Ű )
~
_ .\ .
~ .--
-Ó , ,'
.... - ~:" . '; :' ~
~
A CSÉSZE 2 CSÉSZELEVÉL 4 CSÉSZELEVÉL A CSÉSZE S ZÁRAZFÖLDI VíZI
HIÁNYZIK HIÁNYZIK NÖVÉNYEK NÖVÉNYEK
A PORZÓK A PORZÓK A PORZÓK SZÁMA A CSÉSZE LEGAL ÁBB A CSÉSZELEVE LEK SZABADOK
SZÁMA 2-4 SZÁMA 6 8 VAGY TÖB B A FELÉIG FORRT VAGY MAJDNEM SZABADOK
Rhodiola 95
PotenIilla erecta Geum 102-103
.. ,-
105 Lychnis, Agrostemma, Potentilla 103-104
Oenothera, Silene, Melandrium, Potentilia rupestris
Chamaenerion, Saponaria, 105
Epilobium 148-149 Helleborus 58 Petrorhagia, Fragaria 106
Alchemilla 106 Vaccinium 167 Nigella 59 Fabaceae (Pillangósok Dianthus 50-56 MaIva, Althaea, Nymphaea,
Circaea 147 Veronica 225-227 Adoxa 235 Caltha 60 családja) 107-124 Lythrum 147 Lavatera 137-139 Nuphar 57
sceleratus 66 Oxalis,
Montia, Arenaria, Ranunculus, Geranium 125-129 Pulsatilla 62
Moehringia, Myosurus 67 Erodium, Adonis 63-64
Honkenya, Sedum, Rhodiola, Unum 130-131 Ficaria 66
Stellaria, Saxifraga 94-97 Hypericum, Viola, Mahonia 68
Cerastium, Pamassia, Helianthemum, Lysimachia 171 Carpobrotus 45 Dryas 102
Clematis 63 Spergula, Filipendula, Bryonia 141-146 Reseda, Eranthis 59 Reseda,
Chrysosplenium 97 Papaveraceae Brassicaceae Spergularia 46--49 Rubus, Pyrola 164 Drosera 92-93 Trollius 60 Drosera 92-93
Sanguisorba 101 (Mákfélék családja) 69-71 (Keresztesek családja) 7:>-91 Ranunculus 6~5 Agrimonia 98-101 Sambucus 236 Anagallis 112 Anemone 62 Lythrum 147
HATÁROZÓKULCS·31
A SZIRMOK FORRTAK VAGY RÉSZBEN FORRTAK A SZIRMOK FORRTAK VAGY RÉSZBEN FORRTAK
:.
.
A PÁRTA
cZ\ f
,/ ,'
EGYAJKÚ A PÁRTA KÉTAJKÚ A VIRÁG TROMBITA
VAG Y TÖ LCSÉR ALAKÚ
A CIMPÁK SZÉ TIE RŰ LÓK, A PÁRTA
CSÖVES VAGY NEM CSÖ VES CSEN
'A",
A VIRÁG
G ETYŰ
I ,I
CSÓ VAGY
'
ALAKÚ
.' I ' .
f't' ,
Aristolo chia 36
Lycopu s,
Calamin tha,
Origanum ,
Euphrasia,
Pediculari s,
Rhinanthu s,
Gentiana
pneumonanth e 176
Centauri um 173-174
Gentiana verna 176
Gentianella,
Lithosperrnum 187
Anchusa,
Pentaglotti s 191-192
Pulmonaria,
Symphytum 188-190
Mentha 210-211
Polygaia 135 Thymus, Lathraea , Calysteg ia, Blackstonia 177 Myosotis, Lappula , Verbena 193-196 Atropa ,
Ajuga 196 Mentha , Salvia Oroban che, Convol vulus 185-186 Vinca , Vincetoxicum , Omphalodes, Valerian a, Hyoscyamus 214
Teucrium 197 198-213 Pinguicula 228-233 Datura , Gratiola 216 Sherardia, Asperul a Cynoglossum , Centranthus 236-237 Campanula 241-242
I HATÁROZÓKULCS' 33
EGYSZIKŰ
A VIRÁGOK FELTÚNŐK
l
I
A VIRÁGOK ,
APRÓK , GYAKRAN
TÖMÖTT FÜZÉRBEN ÁLLNAK
A VIRÁG
3
NEM AJAKOS ÉS SARKANTYÚS A VIRÁG AJAKOS ÉS!vAGY SARKANTY ÚS
'1"
;.- ." ~
l
• • -0 • •
0
.. ' 6 o",.
:
A KÜLSŐ ÉS A BELSŐ LEPLEK SZÁMA 3 VAGY 4
A KÜLSŐ É ~S A" B c~ :SŐ LEPLEK EGYFORMÁK
~,. : j,
í':Y; :'
3 PORZÓ 6 PORZÓ
.~
A MAGHÁZ ALSÓ ÁLLÁSÚ,
A MAGHÁZ FELSŐ ÁLLÁSÚ, A MAGHÁ Z FELSŐ
A LEPLEK SZABADOK
A LEPLEK SZABADOK ÁLLÁS Ú, A LEPEL FORRT
*
,/ "\" '''-
\ '
"j
'~ -~
Narthecium,
Anthericum,
~
li
, Colchicum, Fritillaria, Aponogeton,
Sagittaria 277
Tamus 293
Alisma, But mus,
l"
Hydrocharis 278-279 Leucojum, Galanthus, i
l Ornithogalum,
Tulipa , ScilIa 280-284
ScilIa verna 285
ScilIa non-scripta 285
Muscari 286
Convallaria, Orchidaceae (Kosbor-
Potamogeton 279-280
Ruscus 290
Sparganium 296
Arum 297 Paris 290 Iris, Crocosmia 294-296 Narcissus 291-293 ~ Allium 287-288 Polygonatum 289 félék családja) 298-307 Typha 297
I
L- I\ ':- -----.J
I
34 o KENDERFÉLÉK FARKASA LMAFÉLÉK o 35
FAKÍNFÉLÉK
KÉTSZIŰE Család LOR A NTHACEAE Faj Viscum album
Család CANNA BACEAE Faj Humulus lupulus Sze rz ő L. Szára a szárcsomóknál elágazik, hajtásrendszere
gömbös. Sárgászöld, visszás tojásdad levelei
- _ _... a termés 20-SO mm-esek, ép s zé l űek . Apró, zöld virágai ki-
egymásra csi, hajtásvégi csomókban nyílnak. A porzós virá-
FELFUTÓ KOMLÓ boruló
pólha- gokban 4 szirom és 4 porzó, a te rm ő s ekb n 4 csé-
Érdes, mirigyes hajtású kúszónövény 3-5 karé- levelei sze, 4 szirom és e gy r e k esz ű te rm ő található. Az ál-
jú, durván fogazott levelekkel. A 4-5 mm át- bogyók 6- 10 mm át mérőjű ek , ragadósak. Fontos
m ér őj ű , zöld szí n ű porzós virágok l e c s ün g ő gyógynövény.
barkákban, a világoszöld t erm ő s e k pedig to- • ELTERJEDÉS: Egész Eu-
bo z s z e rű csomókban nyílnak. A termés rópa, az északi területek ki-
éretten halványbarna, 25- 30 mm hosszú. vételével. Hazánkban gya-
Kétlaki növény, azaz a porzós és a ter- kori.
m ő s virágok külön egyedeken nyílnak. . ÉLÓHELY: Lombhullató
• ELTERJEDÉS: Európa nagy részén ho- fákon - a bükk és a gyertyán
nos, számos kultúrváltozatát termesztik. kivételével - valamint f en y ő
A hideg északi t erültk ől hiányzik. kön telepszik meg. Madarak
Hazánkártéri erdeiben gyakori. közvetítésével terjed.
• ÉLŐHEY: Sövények, e r dő
szélek, cserjések, parlagok, árterek. Magasság L egfelj ebb 2 m Virágzási i d ős z ak Áp r.- máj.
KERLV Ű KAPOTNYAK
Kúszó gy ö k t ö rzs ű . csoportosan t e n y é s z ő növény.
NAGY CSALÁN Föld alatti, pikkelyes szára 2- 10 cm hosszú, rend-
Többnyire elágazó hajtású növény, tövénél szerint k étle v el ű. A vese alakú levelek 2,5-10 cm
rövid, erőt elj s indákkal. Levelét és szárát á t mé rő j űe k, ép szé lű e k . A levélnyél hosszú és
c s al á ri s z őr ök fedik. Leveleinek alakja lán- pelyhesen sz őr ö s , A magános, bíborbama, forrt
dzsástól a szívesig változhat. A 4-5 tagú por- l epl ű virágok a levelek között, a hajtáscsúcson
zós virágok hosszú, l e c s ü n g ő , b a r k a s z e rű fü- nyílnak. A lepellevelek száma 3, a porzóké cs e ng e t tyű
zéreket, a t erm ő s e k kis csomókat alkotnak. 12. A termés szabálytalanul felnyíló, alakú
Kétlaki növény, azaz a kétféle virágzat nem sokmagvú tok. , virág ~
egy egyeden nyílik. Egymagvú makkter- • ELTERJEDES: Egész Európa
méseket érlel. Ismert gyógynövény. az északi területek kivételével.
• ELTERJEDES : Egész Euró- Hazánk üde erdeiben gyakori.
pa. Hazánkban gyakori gyom- • ÉLÓHELY: Nyirkos talajú,
növény . árnyas l omb e r d ő k .
• ELOHELY: Kedveli a táp-
anyagokban, különösen nitro-
génben dús, nyirkos talajokat.
Réteken, út- és erd ő s z é l ek n .
parlagokon, szántókon minde-
nütt közönséges.
MADÁRKESŰF
tömött,hengeres, Erősen változékony, felálló, őlüretézs , esetenként
KÍGYÓÖERŰ füzérseű virágzat kúszóhajtású növény. Ép szélű, kopasz levelei
KESRŰF legfeljebb 5 cm hosszúak, lándzsásak, oválisak,
Lágy szárú,kopaszhajtású növény, rövid, alapjuk felé elksnydő. Az oldalhajtásokon
vaskos, kétszeresen hajlottgyöktörzzsel. sokkal kisebbek, mint a főszáron . A pálhakürtő
Vékony, felálló száraegyszeru. Levelei ezüstös, finoman erezett, pillás élű. Az apró,
5-15 cm-esek, szórtállásúak. Az alsók rózsásfehér, esetlegzöldes, 8 porzósvirágok
szárnyas .keűlyn a felsők ülők, három- magánosan vagy kis csomókban nyílnak.
r
zs keűt lgö . Az apró,rózsaszín, 5 lepű és ép levélszél A termés sötét,'pontozott makkocska.
8 porzójúvirágok űrezséüf csomókban • ELTERJEDES: EgészEurópa.
cimpáj ~
nyílnak a hajtásvégeken. A termés3 élű, Hazánk taposott gyomtársulásaiban
egymagvú makkocska. Fontos gyakori.
• ÉLŐHEY: Szántók, parlagok, 5
gyógynövény. forrt lepű
• ELTERJEDÉS: EgészEurópa. útszélek, tengerpartok. virág
Hazánk védettnövénye.
• ÉLŐHEY: Üde láprétek, ;kőleg
nyirkos talajúfüves területek; ritkánút-
szélek, nyílt erdők .
• EGYÉB NEVEK: Persiearia bistorta.
csőzerű
pálhakürtő
karcs ú
BORSOS K E S R Ű F á lfű zé
jelentéktelen
r ek b e n nyí/ó. SAVASKA
Felálló, magános vagy kevésséágas, kopasz hajtá- sok apró
Kopasz, széte r ülő vagy felálló hajtású, csí- virágok virágból álló
pő s , borsos íz ű növény. Szórt állású, lán- s ű, lágy szárú növény. Levelei nagyrészt tőá lás ú virágzat
dzsás, ki hegys dő , ép szé l ű levelei ak, ép szé l űek. legfeljebb 3 cm át mérőjűek , sö-
csaknem ülők . A szárat körbefogó pál- tétzöldek, hosszú, vékony nyel űek . Zöl-
h a k ü rt ő barna, pillás. Az apró, 3-4 mm des, 4 leplü, 6 porzós virágaimegnyú-
át mérőjű , rózsaszín, esetenként zöldesfe- ló, bugaszerűn elágazó virágzatban
hér virágokkarcsú, bókoló végű álfüzé- nyílnak. Éréskor a belső két lepel
rekben nyílnak. A lepel 5-cimpájú, mirigyes. megnagyobbodik. A termés 3-4 mm
A termés sötétbarna makkocska. hosszú, 2 é lű, szárnyas szegélyű mak-
• ELTERJEDÉS : Egész Európa. Hazánkban elég kocska.
gyakori. • ELTERJE DÉS: Európa magashegysé-
• ÉLŐHEY: Nyirkos talajok, lápok, mocsarak, gei. Haz ánkban nem honos.
sekély vizek, árterek többnyire árnyas részei. • ELOHELY: Nyirkos, sziklás, húsos,
• EGYEB NEVEK: Persicaria hydropiper. főkén t gránitos a la pkőzelÚ ma- l'ese alakú
• ROKON FAJOK: A szelíd ke serűf ű (Po/ygo- gashegységek patakpartjain. Ese- leve/ek
num mite} hajtása nem borsos ízű, virágai nem tenként alacsonyabban f e k v ő fo-
mirigyesek, termése fekete. lyóparti területeken is megtele-
Elterjedése és é lő h e lye hasonló a borsos pedhet. bugaszer ü •
kesrűf ű é hez, virágzat
Eletciklus Egyéves Magasság 30--75 cm Virágzási idő szak Jún.- szept . Életciklus Ével ő Magasság 10--30 cm Virágzási idő sza k Jún.- aug.
Család POLYG ONACEAE Faj Fallopia convolvulus Család POL YGONACEAE Faj Rumex acetosella
SZULÁKERŰF JUHSÓSKA
Vékony, csavarodó, esetenként kúszó szárú nö- Szé t e rü lő vagy felálló hajtású, kopasz, vékony
vény. Levelei szórt állásúak, lisztes fonákúak, ép vékony
szár ~ - -", \
szárú, változékony növény. Savanykás í z ű levelei
sz é l űek. lekerekített vagy kíssé ki hegys dő csú- szálasak, hosszúkásak, ép sz é l űek . többnyire
csúak, vékony n y e l ű e k . Zöldesfehér vagy 10-40 mm hosszúak, nyilas-dárdás vállúak. Az ap-
rózsás szirmú virágai aprók, mindössze ró, 6 l ep l ű , zöldes virágokegyivarúak, a növény
l- 2 mm á tmé rőjűek , laza, gyengén leveles kétlaki. A porzós virágokban 6 porzó, a termösek-
álfüzérekben nyílnak. A lepel ötcimpájú, szár- ben egy felső állású magház fej lődik. A termés
nyas. A termés 4-7 mm hosszú, rövid kocsányú, 1,5 mm hosszú, 3 é l ű makkocska.
fénytelen, fekete, h á rom s z öglet ű makkocska.
• ELTERJ EDÉS: Egész Európa. Hazánkban
• ELTERJEDES: Egész Európa. Hazánkban gya-
elég gyakori.
kO,ri gyomnövény.
• ELOHELY: Szántók, parlagok, út- és e r dőszé • ÉL Ő H E LY : Száraz gyepek, rétek, par-
lek, szemétlerakóhelyek. lagok, tengerpartok. Kedveli a jó vízel-
• EGYEB NEVEK: Bilderdykia vez t és ű, enyhén savanyú talajokat.
convo/vu/us.
• ROKON FAJOK: A s öv é nykesrűf ű
(Fallopiadumetorum] termésének kocsá- pirosas
nya 5-8 mm, makkocskája fényes. virágok
Életciklus Egyéves Magasság Legfeljebb 1,5 m Életciklus Ével ő Magasság 5-30 cm Virágzási i d ős za k Ápr.-júl.
40· LIBATüPFÉLÉK LIBATüPFÉLÉK' 41
Család POLYGONACEAE Faj Rumex crispus Csa lád CHENOPODlACEAE Faj Chenopodium bonus-henricus
Vastagés kissé barázdáltszárú növény. Levelei tömött ÖlTÖk nesőt helg M változékony, fiatalon lisztesen nyíló virágok
legfeljebb30 cm-esek,hullámos-fodros űlézs az elágazó őlréhef növény. Hajtásagyakranpirosas ár-
álfürthen
ek. A tőlevk nagyobbak, hosszú nyelű nyalatú. Szórt állású leveleikissé húso-
ek; a szárlevelek kisebbekés rövid nye- ép szélű , sak, háromszögleűk, dárdásak, hullá-
lűek . Az apró, zöldes, rendszerint kétiva- szárnyas mos vagy karéjos szegélyűk, ép szélű
szegély
rú virágokban 6 lepel és 6 porzó fejlődik .
a termésen ek, esetenkéntgyengénfogazottak. A tő
A tömött virágörvökmegnyúló álfürtök- állásúakhosszú, a felsók rövid nyelűk.
ben nyílnak. Eréskora belső lepelcimpák meg- A tömött, elágazó tenglyű álfüzérben nyí-
nagyobbodnak. A 3-5 mm hosszú, 3 élű mak- ló, apró virágok zöld, rózsás vagy pirosas ár-
kocska szegleteiben piros duzzanatokláthatók. nyalalúak. A 3-5 lepellevél félig öszenőt,
• ELTERJEDÉS: Egész Európa.Hazánkban a porzók száma többnyire4--5. Az egy-
gyakori. magvútokterméstközrefogja
• ÉLŐHEY: Nedves rétek, szán- a megmaradó lepel,
tók, parlagok,folyóparti fövenyek, • ELTERJEDES: Egész
tengerpartok. Európa,az északi területek
• ROKON FAJOK: A murvás kivételével. Hazánkban szórvá-
lórom (Rumexconglomeratus) nyosanfordul elő.
levelei széles vállúak, virágza- elkeske- • ÉLŐHEY: Szántók, parlagok, mezök,
ta, csaknema csúcsáigmurva- nyedő sövények, útszélek; üde, többnyirenitrogénben
leveles.Nedves rétek, útszélek levélváll gazdagtalajok.
növénye.
sak, lándzsásak. A tőálsúak nagyobbakés sók nagyok, hosszú nyelűk, míg a felsők kes- gazdogon
legtöbbször szíves vállúak.A füzérseű vi- kenyebbek, kisebbekés rövid nyelűk . Az ap- elágazó
rágzatban, kis csomókban nyíló, kétivarú, ró, zöldesszürke virágokleveles bugák- szár
zöld vagy pirosló virágok leple 5 cimpájú. ban nyílnak. Az egymagvútoktermést
A porzók száma 5. Éréskor az egymagvú közrefogja az éréskor is megmaradó le-
tokterméstközrefogjaa parásodó, elhúsoso- pel. ,
dó virágtakaró. • ELTERJEDES: Egész Európa. Hazánk
• ELTERJEDÉS: Egész Európa az északi gyakorigyomnövénye.
tájak kivételével. Hazánkban nem honos. • ÉLŐHEY: Szántók,parlagok,rétek,
• ÉLŐHEY: Tengerpartok, száraz, útszélek. Kedvelia termékeny, mész-
sós rétek; esetenként füves ben szegénytalajokat.
tengerparti töltések. • MEGJEGYZES: Gyorsanter-
• EGYÉB NEVEK: jedő, veszélyes gyom. Egyeshe-
Beta maritima. lyeken egykor zöldségnövényként
termesztették. rombusz
alakú
alsó levél
Életciklus Egyéves vagy évelő Virágzási időszak Jún.-szept. Eletciklus Egyéves Magasság 40-150 cm Virágzási időszak Jún.c-okt.
42 . LIBATOPFÉLÉK LIBATOPFÉLÉK·43
Család CHENOPODlACEAE Faj Chenopodium rubrum Csa lád CHE NOPODlACEAE Faj Atriplex littoralis S ze rz ő L.
Életciklus Egyéves Magas ság 5-90 cm Életciklus Egyéves Virágzás i id ő szak Júl. - szept.
elágazó
PORCSINLABODA á/fürtökben DÁRDÁS LABODA tömött, elágazó á/füzérekben
nyíló virágok
Gazdagonelágazó, sokszor legyőkr z ő hajtású, nyíló virágok ~
rev H ő vagy felálló, erősn barázdált szárú, fiata-
idővel barnásra s zíneőd ő növény. Vastag, meg- lon lisztes bevonatú, zöldes s z í n ű, későb pi-
lehtősn húsos, lisztes bevonatú levelei rendsze- rosas árnyalatú növény. Levelei szórt állású-
rint átellenes állásúak, rövid n yel űek . 1ü-40 mm ak, hároms z ögletűk . dárdás vállúak. Két al-
hosszúak, hosszúkásak vagy elliptikusak. Sárgás- só karéjuk derékszöget zár be a levélnyéllel.
zöld, többnyire egyivarú virágai rövid, rendszerint Az apró, zöldes virágok tömött, elágazó, alsó
levéltelenálfürtökbennyílnak. 5 lepelcimpájuk és részükön leveles álfüzérekben nyílnak. A por-
5 porzójuk van. Az apró egymagvú tokot közre- zósokban5 lepel és 5 porzó van; a termőskbn
fogja a két megnagyobbodott, háromkaréjú, csak két elő vél övezi a magházat, amelyek érés
csúcsánál öszenőt el őlev él . után is közrezárjákaz egymagvútoktermést.
• ELTERJEDÉS: Egész Európa tengerpartiterüle- A murvalevelek három szöglet űek , fogazott
,l
tei. Hazánkbannem honos. sz él űek , 2- 6 mm hosszúak.
• ÉLŐHEY: Tengerpartok, különösen a sós mo- • ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánk-
csarak szárazulatai; torkolatok, csatornák homokos, ban elég gyakori.
iszapos szegélye; esetenként part menti sziklák. m egl eh etős en • ÉLŐHEY : Szántók, parlagok, útszéli
Gyakran hatalmas telepeket alkot más sótűrő növé- húsos,ezüstös gyomtársulások; tengerpartiés szárazföldi
vagy szűrké
nyekkel együtt. enyhén szikes területek.
levelek
• EGYÉB NEVEK: Atrip-
lex hastata. le v él s z e r ű
f ellevelek
Család CHENOPODIACEAE Faj Salicornia europa ea Család CHENOPODIACEAE Faj Salsola koli
Eletciklus Egy éves Magasság 30--70 cm Virágzási időszak Júl.- szept. Életciklus Évelő Magasság 3 fi -re s zé t e rü lő
46 • PORCSINFÉLÉK SZEGFŰ ÉL K·47
Eletciklus Éve lő Virágzási idő szak Ápr.-jún. ÉletciklusEgyéves, ritkán év e l ő Virágzási idősz ak Máj.- szepl.
50 • SZEGFÚFÉLÉK SZEGFÚFÉLÉK • 51
Család CA RYOPH YL L ACE AE Faj Lychnis fl os-cucull Család CARYOPH YLLACEAE Faj Agrostemma githago
r
o mogház felnyílt
HÓLYAGOS HABSZEGFŰ 3 bibesz álas PIROS MÉCSVIRÁG tok
-F' - ~ felfújt
Erősen változékony, szürkészöld szí n ű, tövénél fá- csésze E r ő s en változékony, felálló vagy bókoló hajtású,
sodó száni, felálló hajtású növény. Levelei tojásda- többnyire elágazó száni, s ű rű szőre t ű növény. Le-
dok, elliptikusak,ép sz é l űe k. az alsók nyelesek. velei hosszúkásak, tojásdadok, ép s zé lű e k . Az al-
Illatos, fehér, 16-18 mm át mérő jű virágai laza sók nyelesek, a f el s ők rendszerint ül ők. A szagta-
boge rny ő be n nyílnak. A csésze hólyagosan felfújt. lan, bíborpiros, 18-25 mm á t mérőjű virágokegy-
5 mélyen
Az 5 mélyen bemetszettszirom nem fedi egymást. ivarúak. A t erm ő s ekbn a magház 5 bibeszálas. bemetszett
A sokmagvú tok 6 foggal nyílik. A növény kétlaki. A sokmagvútok 10vissza- szirom
• ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánkban hajló foggal nyílik.
szórványos. • ELTERJED ÉS: Egész Európa. Nálunk rit-
• ÉLÓHELY: Irtásrétek, er d őszé lek; száraz, kulóban van.
törmelékes, meszes talajú területek. • ÉLÓHELY: Üde er dő k, sövények, parlagok,
esetenként törmelékes lejt ők.
• EGYÉB NEVEK: Si/ene dioica.
• ROKON FAJOK: A fehér mécs-
virág (Me/andrium album; Si/e- -liJ;.
ne a/ba) hajtása ragadósan sz ő - ~ ;
rös, virágai egyivaniak, fehé-
rek. Termésénekfogai felál-
of e l s ő lók. Hazánk út- és erdőszél i
levelek ül ő k
nek, gyomtársulásainak gyako-
ri növénye.
Család CARYOPHYLLACEAE Faj Saponaria officinalis Család CARYOPHYLLACEAE Faj Dianthus armeria őzre S L.
Életciklus Évelő Magasság 60-90 cm Eletciklus Egyéves vagy kétéves Virágzási időszak Jún.e-okt.
kis csomók-
TENGERPARTI ŰFGEZSÚ A BARÁTSZEGFŰ ban nyíló
virágok
Vékony száni, kopaszvagy gyéren szőrö hajtású Tőlevérózsá kopaszhajtású növény. Kevés leve-
,
növény. Leveleiszálasak, ,keűrmoáh kihegyese- Iet viselő, virágoshajtásamerev, felálló. Keskeny-
.. egyszerre
.kőd ,űnízsa óR 5-6 mm átmérőjű virágai többnyire csak
szálas,finoman kihegyezett levelei5 mm szé-
barnás színű, paírszeű fellevelekkel öve- egy virág nyílik lesek,kékeszöld keűnízs . Tömött, hajtás-
zett, tömöttfejecskében nyílnak. Apró tok- végi csomókban nyíló, 18-20 mm átmé-
tennése 4 foggalnyílik,magjaibibircsesek. rőjű virágaisötét rózsaínűek, ritkánfe-
• ELTERJEDÉS: Nagy-Britannia és Francia- hérek. Sokfogú, 4-12 mm-esszinnai
ország,de elvétvemásuttis előforduhat. Ha- nem pettyezettek. A csészétszáikásan
zánkban nem honos. kihegyezett, barnafellevelek övezik.
• ÉLŐHEY : Homokos, tönnelékesta- A tok 4 foggalnyílik.
lajú szárazgyepek; többnyire a ten- • ELTERJEDÉS: Európanagy része. Ha-
ger közelében. zánkban szórványos.
• ROKON FAJOK: A homokiaszú- • ÉLŐHEY: Száraz réteken, sziklagyepek-
szegfű (Petrorhagia proiifera) szára ben, esetenként ritkás erdőkbn .
szőröeb, leveleihosszabbak, magjai hosszú. keskeny
töleve/ek ~ - ~
• ROKON FAJOK: A magyar szegfű
recések. Szárazgyepekhazánkban (Dianthus pontederae) virágaihajtásvégi
gyakori növénye. csomókban nyílnak. Liláspiros szinnai
3-5 mm-esek, 5-6 fogúak. Szárazgye-
átellenes
pekben, tölgyesekben elég gyakori,
állású bennszülött faj.
levelek
levelei szálas-Iándzsásak, tompacsúcsúak. Nagy t erm et ű , kopasz hajtású, vaskos gyök- porzó
Magánosan, ritkán 2- 3 tagú csomókban nyí- t ö rz s ű vízinövény. Szívalakúan bemet-
ló virágai 15-20 mm átmérőjűek , szagtala- szett, kerekded, bórnemű levelei úsz-
nok. A szirmok fogazottak,tövükhalványan nak a víz felszínén. A levélnyél hossza
pettyezett. A szálkában v ég ződ , rövid felle- elérheti a 3 m-t is. A 10-20 cm átmé-
velek a csöves, 5 fogú csészefeléig érnek. r őjű virágokban 4-6 zöldes sz í n ű csé-
A sokmagvú tok 4 foggal nyílik. szelevél és 20-nál is több húsos, tojás-
• ELTERJEDÉS: Egész Európa, a tá- dad szirom látható. A gömbös toktermé-
voli északi tájak kivételével. Hazánkban sek a vízfelszín közelében f e jl ődn e k.
szórványosan fordul e lő. • ELTERJEDÉS: Egész Európa. Sok
• ÉLŐHEY: Száraz, hegyi rétek, sziklás helyen dísznövénykénttelepítik. Hazánk-
l e jt ő k homokos, meszes vagy gyen- ban é lő he l yén társulásalkotó.
gén savanyú talaján. · ÉLŐHEY: Álló- vagy lassú
folyású vizekben: tavakban,
holtágakban.
• sötétzöld.
úszó levél
Életciklus Éve lő
Életciklus Éve lő
Család CARYOPHYLLACEAE
Család NYMPHAEACEAE
fogazorr
PÜNKÖSDI SZEGFŰ szirom
E rőse n bokrosodó, gyakran kis párnákat SÁRGA VÍZITÖK
alkotó, kékeszöld szf n ű, kopasz hajtá- Nagy term etű , vaskos gy öktr z sű vízinövény.
sú, kúszó g y ök lörz sű növény. Virágos szét- Levelei kétfélék: az alámerü ők vékonyak,
hajtása felgyn s ed ő . Szálas levelei ép terül ő áte sz őek , kerekdedek, rövid nyelű ek ;
s z élűek, érdestapintatúak. Rózsa zínű, szirmok a felszínenúszók sötétzöldek, űmenrób
20- 30 mm átm ér őjű virágai magánosan ek, tojásdadok, vállukmélyenbevágott,
nyílnak. A keskeny, csöves csésze 5 fogú, szélük ép. Sárga virágai 12-40 mm átmé-
a fogak moráh s öz űle g ke . A csészepikkelyek rőjűek , vaskos kocsányúak. A virágtakaró
rövidek, negyedakkorák, mint a csésze. A szir- 5-ó nagy, egymásraboruló cséze levé l bő l és
mok gyengén fogazottak. A sokmagvú tok nagyszámú, m é z f ejt ők é alakult, kisebb szi-
4 foggal nyílik. romból áll. A porzók száma sok. A toktermés
• ELTERJEDÉS: Európa nagy része. Elterjedé- körte alakú.
sének északi határa Németország középsé terü- • ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánkban
lete. Hazánkban dísznövényként ismert. a tündérrózsa hínár-társulás tagja.
• ÉLŐHEY: Száraz gyepekben, szikla- • ÉLŐHE Y: Álló- és lassan folyó vizek-
párkányokon, meszes talajon. ben: tavakban, holtágakban, legfeljebb
Mel gkedvl ő . 5 m mélységig.
Életciklus Éve lő Magasság 15- 20 cm Virágzási id ő sz ak Márc.- ápr. MEZEI KATICAVIRÁG csúcsálló
Merev, többnyire elágazó szárú, kopasz hajtású nö- • virágok
Család RANUNC ULACEAE Faj Consolida regalis vény. Szórt állású levelei szálasan, fonalasan szel-
deltek. Magánosan nyíló, halványkék virágai
20-30 mm á t m é rő j ű e k , erezetük jellegzetesen sokporzó •
MEZEI SZARKALÁB zöld. A lepellevelek száma 5, a m é z f ejt ő k laza
Elágazó szárú, kopasz hajtású növény. Levelei gyűrt alkotnak a nagyszámú porzó tövében.
2-3-szomsan szeldeltek, szálasak. Hosszúkocsá- o ELTERJEDES: Európa nagy része. Hazánk-
o sallangos
levelek
Család RANUNCULACEAE Faj Trollius europaeus Család RANUNCULACEAE Faj Aconitum napellus Szerő L.
i
tenyeresen
karéjos, szórt
finoman tagolt
állású levelek
levélszeletek
MOCSÁRI GÓLYAHÍR
Változatos rnegjl é s ű , felgyn sedő
vagy elfkv ő szárú, kopasz növény.
Hajtása az alsó szárcsomóknál le-
gyökeresedik. Vese alakú, csipkés
vagy fogazott s z élű levelei nagy- fényl ő .
részt t ő ál á súak , hosszú n yel űek . aranysárga
A szárlevelek ül ők. A 15-50 mm szirmok
átmérőjű virágok laza, elágazó
virágzatban nyílnak. A virágtaka-
ró 5-S zsírosan fényl ő , tojásdad
lepvéb ől áll. A csoportosan érő ,
sokmagvú t üs z ő t e né s e k a belső varrat men-
tén felnyílnak. A növény minden része m érgez ő .
o ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánkviszony-
Eleteiklus Éve lő Magasság 2D-60 cm Eleteiklus Éve lő Magasság 80-1 50 cm Virágzási időszak Jún.- szept.
62'BOGLÁRKAFÉLÉK BOGLÁRKAFÉLÉK' 63
Család RA N UNCULA CEA E Faj Anemone nemorosa Szerő L. Család RAN UN CULA CEAE Faj Clematis vitalba Szerő L.
Család RANUNCULACEA E Faj Pu/satilla grandis Család RA NUNC ULACEAE Faj Adonis vernalis
Család RA N UN CULACEA E Faj Adonis ann/IG ezS zr ő L. Család RA N UN CU L A CEA E Faj Ranunculus bulbosus Szerő L.
Erősen változékony, rendszerint s őz r sö hajtású, vény. T őlev eli hosszú ny el űek . vese alakúak,
mérgező növény. Tenyeresen összetett t őlevi aszmag- rendszerint 3 karéjúak. A 3-5 keskeny, ép s zé l ű zöld
csokor •
3-7 fogazott s zé l ű, ék alakú, mélyen tagolt levélké- szeletre tagolódó szárlevelek ül ő k . A csésze csésze
ból állnak. Szárlevelei kisebbek, ül ők . 15-25 mm alakú 15-25 mm á t mé rőjű , sárga virá-
á t m jű é rő virágai magánosan nyílnak gok magánosan nyílnak az elágazó
az elágazó szár csúcsán. A virágtaka- virágoshajtáson. A párta rendsze-
ró k et ő s és 5 tagú. Az aszmagok rint 5 tagú, de a szirmok közül
horgas c s őrűek. egy vagy több elsatnyulhat, ső t
• ELTERJEDÉS: Egész Európá- hiányozhatis. A felhajló csé-
ban elterjedt, alakgazdag faj. szelevelek száma 3. A sző rös
Hazánkban az üde, nedves rétek aszmagok tömött fejecskében
j e l e m ző növénye. érnek.
• ÉLŐHEY: Nedves rétek, l e g el ők , • ELTERJEDÉS: Egész Euró-
útszélek, nyílt er d ők . pában elterjedt, az északi területe-
• ROKON FAJOK: A kúszó boglárka ken ritkább. Hazánkban m e gl eh et ő s en
(Ranunculus repens) eh v re ő vagy gyakori, alakgazdag növény.
ívesen felgy en sed ő szárú növény. • ÉLŐHEY: Nedves rétek, l egl ők , üde lomber-
T őlevi rendszerint hármasak. d ők , sövények, törmelékes lejt ők . Kedveli az erő
Nedves rétek, hazánkban gyakori sen meszes vagy semleges kémhatású talajt és az
faja. árnyékot.
Eletciklus Évelő Magasság 3G-loo cm Virágzási időszak Máj.-nov. Életciklus Évelő Magasság 20--40 cm Virágzási időszak Ápr. -máj.
66·BOGLÁRKAFÉLÉK BOGLÁRKAFÉLÉK· 67
Család RANUNCULACEAE Faj Ranunculus sceleratus Szerző L.
Család RANUNCULACEAE Faj Ranun culus flammula
TORZSIKABOGLÁRKA BÉKABOGLÁRKA
Vaskos, üreges, barázdáltszárú növény többnyire Kopaszhajtású, felálló, széterülő vagy heve-
kopasz, felgynsdő , gazdagon elágazóhajtással. rő szárú növény. Ez utóbbi változathajtása
Fénylő zöld leveleiközül a felsők ülők és hánnasá- a szárcsomóknál gyakranlegyökeresedik. Si-
val állnak.Az alsók hosszú nyelűk, hánnasan ma, sokszorpirossalfuttatott szárán a leve-
összetettek. A levélkék3 karéjúak, fogazott szélű lek szórt állásúak. Az alsók hosszúká-
ek. A kicsi, 5-10 mm átmérőjű virágoklaza bugák- sak, lándzsásak, rendszerint ép szélű
ban nyílnak. A lehajló szinnok és a csészelevelek ek. A 7-20 mm átmérőjű,
egyfonna hosszúak. A rövid és tompa csőrű, apró, barázdáltkocsányú virágok fejecskében •
kopasz aszmagok kúpos fejecskében érnek. magánosan vagy laza cso- érő aszmagok
A növény mérgező. mókbannyílnak.
• ELTERJEDÉS: Egész Európa a távoli • ELTERJEDÉS: Egész
északi tájak kivételével. Hazánkmocsári Európa. Hazánkban szórvá-
társulásaiban gyakori. nyos.
• ÉLŐHEY: Mocsarak, iszapos terü- • ÉLŐHEY: Nedves rétek, mocsa-
letek, nedvesrétek; tó-, folyó- és rak, tópartok; semlegesvagy meszes tala-
patakpartok. jon. • lándzsás
levelek
• ROKON FAJOK: A nádi
boglárka (Ranunculus
lingua) szára felálló és
üreges, virágainagyob-
Életciklus Egyéves Magasság 3G-60 cm Virágzási időszak Máj. -aug. bak. Hazánkvédett
növénye.
Család RANUNCULACEAE
j
dek, fényesek, tagolatlanok, hosszú nyelűk az aszmagok
.
PICI EGÉRFAKŰ hosszú, megnyúlt
gyakranfekete foltosak. Magánosan nyí-
Kis termű, kopasz, húsos hajtásúnövényke. Le- vackon ülnek
ló, csúcsállóvirágai 20-30 mm átmérőjű-
velei világos-vagy középzöldek, ép szélűek.
ek. A csésze többnyire 3 tagú, a párta
A levéltelen noyásckőt magánosan nyíló, sár- ll., . '
8-12 keskeny-elliptikus, levődi őderéh fik
gászöldvirágok4-5 mm átmérőjűek . A virágta- -":,'10"
sziromból áll. A kopasz aszmagok kis fejecs- karó 5-7 sziromeű csézelvbő és 5-7,
kében érnek.
a tövénél rövid sarkantyút őlesiv sziromból
• ELTERJEDÉS: EgészEurópa a távoli áll. A terméses vacok hosszanmegnyúlt.
északi tájak kivételével. Számoskerti vál-
• ELTERJEDÉS : Egész Európa a tá-
tozatais van. Hazánküde erdeiben
voli északi tájak kivételével. Hazánk-
gyakori.
ban szórványos, az Alföldöngyakori.
• ELOHELY: Nyirkostalajú rétek,
erdők, sövények, folyó- és patakpar-
tok; napfényes, félárnyékos területek.
• ÉLŐHEY : Nedves rétek,
szántók,iszapospartok, útszélek; sarkantyús
szirom
J
1400 m tengerszint feletti
• EGYÉB NEVEK: Ranunculus
magasságig.
ficaria. ,
• MEGJEGYZES: A kevés
csíraképes magot hozó
subsp. bulbifera szárlevelei-
nek hónaljában apró sarj-
rügyek fejlődnk. szálas, ....-------
úsál őt
levelek
l
ból alakult, hasonló szí nű mé zfejt ők gai 8- 18 cm á t mé rő j ű e k, csésze alakúak. A párta
hosszú, kampós sarkantyút viselnek. bókoló 4 széles sziromból áll, melyek tövében sokszor
A sokmagvú tü s zőt erm é s e k legtöbbször virágok sötét folt látható. A sokmagvú toktermés,
ötösével érnek. A növény enyhén mér- a ..mákgubó" éretten számos lyukkal nyílik.
gező . tü sz ő • ELTERJEDES: Délkelet-Európából, Nyu-
• ELTERJEDÉS: Egész Európa, a tá- csokor gat-Ázsiából származó élelmiszer- és gyógy-
voli északi tájak kivételével. Kertekben növény, A termesztésb ől sokfelé kivadult.
sokfelé ültetik. Hazánk védett növénye. • ELOHELY: Parlagok, szántók.
• ÉLŐHEY : Nedves rétek, sövények, • MEGJEGYZÉS: Apró magjaival süte-
ritkás e r dő k , cserjések: többnyiremeszes ményt, pékárut ízesítenek. Az éretlen
talajon,2000 m tengerszint feletti ma- mákgubók vdenjt b é .lő az
gasságig. , ül ő ópiumból értékes alkaloi-
• MEGJEGYZES: A nemesített, kerti szárlevelek dokat, köztükmorfintés
példányok helyenként elvadulnak. kodeint nyernek.
KERTI MAHÓNIA
Vaskos, fás, kevéssé elágazó szárú, helyen- VETÉSI PIPACS
ként s űr bozótot alkotó, tarackos, örökzöld Rendszerint elágazó szárú, merev, érdes sertz ő
növény. B ő rn em ű . szárnyalt levelei 5-9 szúró- rökkel borított növény. Sötétzöld levelei szárnya-
san fogas szé l ű levélkéból állnak. Apró, illatos, san szeldeltek. Nagy, lángvörös, esetenként rózsa-
sárga virágai tömött, hajtásvégi fürtökben nyílnak. szín, mályvalila vagy fehér virágai 75-100 mm át-
A virág 6--9 l e lp ű , a porzók száma 4--6. m ér őjű e k . A szirmok tövében gyakran fekete folt
A hamvas, kékes bog y ökbíborfeketére érnek. bihar ! látható. A nagyszámú porzó ibolyakék. A kerek,
• ELTERJEDES: Eszak-amerikai e re detű dísz- árnyalatú,
fekete kopasz, érett toktermés a bibekaréj tövében, g yű
cserje. Néha elvadul. hogyók rű alakban húzódó lyukakkal nyílik.
• ÉLŐHEY: Er dő k , cserjések, sövények; • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi
árnyékos vagy félárnyékos területek. tájak kivételével. Hazánkban
mindenütt gyakorigyomnövény.
• ÉLŐHEY: Parlagok, szántók,
gabonaföldek, útszélek.
Életciklus Kétéves vagy éve lő Magasság 50-90 cm Életciklus Éve lő Magasság 10-30 cm
72 • FÜSTIKEFÉLÉK KERESZTE SVIRÁOÚAK·73
Család FUMARIACEAE Faj Corydolis lll/eo
KERESZTESVIRÁGÚAK
S ÁRGA KELTIKE Család BRASS ICACEAE Faj Sisymbrium offic inale Szerő (L.) Scop.
Szürkészöld sz í n ű , elágazószárú, szárnyalt l e v el ű
növény. Levélszeletei hosszúkásak, keskenyek, ép
sz é l űek . Sarkantyús virágai 12-20 mm hosszúak. SZAPORA ZSOMBOR
Érdesen sz ő rös vagy kopasz növény, terebélyes 01- vékony.
Tokja számos fekete magvat rejt. felálló
• ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli dalhajtásokkal. Levelei szórt állásúak; az alsók he cő
északi tájak kivételével. Ha- hosszú ny el ű ek . szárnyaltan hasogatottak, csúcsálló
zánkban nem él. levélkéjüknagy és karéjos. A szárlevelek ül ők.
• É L Ő H E L Y: Hegyvidé- Az apró, 3-4 mm á t m é rőj ű, sárga virágok az elvi- e/virágzás •
ki, árnyas sziklákon, fala- rágzás után megnyúló fürtben nyílnak. A virág- után megnyúló
tengelYlí fürt a szirmok
kon, görgetegeken. takarót 4-4 szabadon álló csésze- és szirom- nem bemetszettek
levél alkotja. A b e c ő 10- 20 mm hosszú,
szorosana szárhoz simul.
• ELTERJ EDÉS: Egész Európa, a távoli
Életciklus Évelő északi tájak kivételével. Hazánkban gyakori
gyomn övény.
Család FU MARIACEAE
• ELOHELY: Szántók, parlagok,
útszélek.
• ROKON FAJOK: A hamvas
SZARVACSKÁS FÜSTIKE zsombor (Sisymbrium orientale)
Er őt elj s növek d é s ű , kúszó-kapaszkodó szárú, ko-
virágai nagyobbak, becőj
pasz hajtású növény. Szárnyalt levelei nagyszámú, 40 mm-nél hosszabb. Hazánkút-
ék alakú, visszás tojásdad szeletre tago- széli gyomtársulásainak növénye.
lódnak. Fehér vagy kr érn sz ín ű virágai hosszú
10-14 mm hosszúak, csúcsuk feketésvö- kocs ány ú
rös. A csésze 2 tagú, fogazott. A termés- fürt ~ -~q ~ Életciklus Egy - vagy kétéves Magasság 4G--100cm
kocsány rövid és görbült.
• ELTERJED ÉS: Nyugat-Európa. Család BRAS SICACEAE
Hazánkbannem honos.
• É L Ő H E L Y: Parlagok, szántók,
sövények. HAGYMASZAGÚ vaskos kocs ányú,
felálló b e c ő . ~
KÁNYAZSOMBOR
Vékony, merev, többnyire el nem
ágazó szárú, s ző rö s hajtású
Életciklus Egyéves Magasság 20-80 cm
növény.Szórt állású, fo-
gazott sz é l ű levelei meg-
Család FU MARI ACEAE Faj Fumaria offic inalis
dörzsölve fokhagymasza-
gúak. Fehér, 3- 5 mm átmé-
r ő j ű virágai terméséréskor
ORVOSI FÜSTIKE vékony,
megnyúló t en g el yű fürtben nyíl-
elágazó
Vékony, szé t terü l ő, elfkvő szárú, húsos hajtású szár nak. A párta 4 tagú, a porzók száma 6.
növény. Szórt állású levelei szárnyasan osztottak, Az érett, 20--70 mm hosszú b e c ő k két
kékeszöldek. A levélszeletek karéjosak, keskenyek.
kopáccsal nyílnak.
A bíborrózsaszín, feketés h e gyű , 7-9 mm hosszú
• ELTERJEDÉS : Egész Európa, a tá-
virágok hajtásvégi fürtökben nyílnak. Az egymag-
voli északi tájak kivételével. Hazánk
vú termés 2-2 ,5 mm á t mé rő j ű.
gyakori növénye.
• ELTERJEDÉS: Egész Európa, • ÉLŐHEY : Szántók, parlagok, sövé- ,~ 'D- - ~ sziv
a távoli északi tájak kivételével. nyek, üde, napfényes erdők , útszélek; me- alakú
Hazánkban is gyakori gyomnö- levelek
szes talajon. Helyenkénttömegesen terem.
vény.
• ÉLŐHEY: Szántók, parlagok,
útszélek.
Életciklus Egyéve s Magasság IG--30 cm Virágzási időszak M áj.- szept. Életciklus Két éves Magasság 6G--I 20 cm
74 · KERESZTESVIRÁGÚAK KERESZTESVIRÁGÚAK • 75
Család BRA SSICACEAE Faj Arahidopsis thaliana S z er ző (L. ) Heynh . Család BR ASSICACEA E Faj Erysimum cheiranthoides Szer ző L.
Életciklus K étéves Magasság 80-150 cm Életciklus K étéves Magasság 70-120 cm Virágzási i d ős za k Jún.-júl. .
76 • KERES ZTESVIRÁGÚAK KERESZTES VIR ÁGÚAK • 77
Család BRASSICACEAE Faj Ch eiranth us che iri S zer ző (L.) Crantz Család BR A SSICA CE A E Faj Armoracia lapath ifolia
megnyúló
ILLATOS SÁRGAVIOLA tengelYlí
• fürt
KÖZÖNSÉGES TORMA elógazó
fia érben
Merev, elágazó, tövénél fásodó szárú növény. Le- Húsos gyökt örz s ű. nagy t erm et ű , kopasz hajtású nyíló
velei szórt állásúak, hosszúkásak, lándzsásak, rövid növény. F el e g y en e s ed ő szára fe l s ő harmadában r">~ ~ - . virágok
n y elű ek vagy ül ő k ; a fe l ső k többnyire keskenyeb- elágazik. Levelei jórészt t ő ál á s ú a k , hosszúkásak,
bek az alsóknál. Édeskés illatú, sárga vagy na- elliptikusak, hosszú nye l űek . fogazott sz é l űe k . ese-
ra ncsz í n ű, 10-20 mm á t mé rő j ű virágai tömött, tenként karéjosak. Szárlevelei kisebbek és ül ők .
megnyúló teng el yű fürtben nyílnak. A virágta- Fehér, 8-9 mm á t mé r ő jű virágaielágazófüzérek-
karót 4-4 szabadon álló csésze- és sziromlevél ben nyílnak. A csésze és a párta 4 tagú. A termés
alkotja. A sokmagvú, lapos, vékony b e c ő leg- kerek, kissé felfújt, 4-6 mm á t mé rőjű be c ő .
feljebb 75 mm hosszú. széles • ELTERJ EDÉS: Ukrajnából származó, hazánk-
• ELTERJEDES: Délkelet-európai er d etű, szirmok ban is termesztett fű szer -és gyógynövény. Helyen-
sokfelé meghonosodott faj. Hazánkban kerti ként elvadul.
dísznöv ény. • ÉLŐH ELY: Füves területek, par-
• É L Ő H E L Y : Tengerparti sziklák, töltések, lagok, szántók, vasúti töltések, út-
törmelékes talajok. A kerti változatokvirágai szélek, patakpartok.
nagyobbak; pártájuk sárga, piros, fehér, bíbor- • EGYEB NEVEK: Armoracia
vagy m ál yv a s z ín ű , rusticana.
• MEGJEGYZ ÉS: Illóolajok-
ban gazdag gyöktörzsét fű s zer
ként és a gyógyászatban is hasz-
nálják.
Életciklus Éve lő Virágzási i dős z ak Á pr.- j ún. Család BR A SSI CA CE AE Faj Nast urtium offic ina!e
fehér . /
szálas virágok
be c ő
Életciklus Évelő Virágzási idős zak Jún.- szept. Életciklus É v el ő Magasság 30-70 cm
78 • KERESZTESVIRÁGÚAK KERESZTESVIRÁGÚAK o 79
I ..
virágzat
Szárának fel ső harmadában elágazó, kopasz hajtású KAKUKKTORMA vékony •
be cő
növény. Fénylő , méregzöld levelei változatos Kopasz h ajt á s ű , tarackos, gyöktör-
alakúak: az alsók szárnyaltan hasogatot- zses évelő. Szögletes, felálló szára
tak, 3- 11 tagúak, nagy csúcsálló le- egyszeru vagy kissé elágazó. Levelei
szorosan
vélkével. A fe lső k tagolatlanok, aszárhoz szórt állásúak, szárnyaltak, 3-11 ta-
s zá rö le lő k, ülők . Az apró, élénk- simulo hecő • gúak, az alsók nem alkotnak tőróz sá t.
sárga, 7-9 mm átmérőj ű virágok A levélkék tojásdadok, fogazottak, a f el s ő
megnyúló tenglyű fürtben nyíl- leveleken általábankeskenyebbek. A fehér,
nak. A csésze és a párta 4 tagú. ritkán lilás, 12 mm á t mé r ő j ű virágok laza fürtben
A keskeny bec ő 15-30 mm szárnya/fan nyílnak. A vékony, felálló bec ők 20-40 mm
hosszú, felálló. hasogatott hosszúak.
o ELTERJEDÉS: Egész Euró- levelek o ELTERJEDÉS: Egész Európa,
pa, a távoli északi tájak kivéte- a távoli északi tájak kivételével.
lével. Hazánkban elég gyakori. Hazánkban ritkulóbanvan.
o ÉL Ő H E L Y: Ártéri szegélytár- o ÉLŐHEY: Leglők, e rdők ,
sulások, nyirkos talajú erdő s z é mocsarak, fenyérek. folyó- és
lek, sövények, parlagok. patakpartok; nyirkos talajon.
sima,
HAGYMÁS FOGASÍR RÉTI KAKUKKTORMA felálló
Kopasz hajtású, gyöktörzses év e l ő . Levelei Kopaszhajtású é v elő . Mélyzöldlevelei legfeljebb " ec ő k
szórt állásúak, fogazottak. Az alsók szár- 21 ép sz é l ű vagy fogazott levékbő állnak. Az a1-
nyaltak. 3- 7 tagúak; a f el sők tagolat- sók laza tőróz sát alkotnak. Az ibolyáslila, eseten-
lanok és hónaljukban lilára érő ként fehér, 12-18 mm átmérőjű virágok meg-
sarjgumócskák nőek . A vi- nyúló tenglyű fürtben nyílnak. A vékony
rágok bío ró z sa s zínű ek becők 25-40 mm hosszúak.
vagy lilák, 12-1 8 mm átmérő o ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli
jűek. A sima, 20-35 mm északi tájak kivételével. Hazánkban szá-
hosszú becől kevés f ejlődik. mos alfaja él. Gyakori.
o ELTERJEDÉS: Egész Európa, o ÉLŐHEY: Nedves mocsár- és
a távoli északi tájak kivételével. láprétek, nyílt erdők , útszélek,
Hazánk üde erdeiben sövények.
gyakori.
o ÉL ŐHEL Y : Gyer-
tyános tölgyesek, bük-
kösök, töltések, patak-
partok; meszes, agyagos
talajon.
o EGYÉB NEVEK:
Család BRASSICACEAE Faj Cardamine impatiens Szerő L. Család BRASSICACEAE Faj LImaria anmta
BORZASKAKUKKTORMA
Kopasz szárú, tövéől ágas növény. Szórt állású,
szárnyalt, legfeljebb II tagú levelei szőrö felszí-
n űek . Az alsók tőrózsában állnak. Fehér virágai
3--4 mm átmérőjűek . A sima becő 20-25 mm
hosszú.
• ELTERJEDÉS: Egész
Európa. Hazánkban szór-
ványos.
• ÉLÓHELY: Üde
erdők, parlagok, f e/állá Életciklus Kétéves Magasság 40-100 cm
b ec ők
szántók.
Család BRASSICACEAE Faj Ben eroa incana
Életciklus Egy- vagy kétéves Virágzási id ő szak Ápr. -jún. FEHÉR HAMUKA
nűr S leveleshajtású, csilagzőrökt ől szürkés szí-
Család BRASSICACEAE n ű, elágazószárú növény. Szórt állású levelei
hosszúkásak, lándzsásak, a fel s ők kisebbek. Fehér, kicsipeu
5-6 mm átm érőjű , 4 szirmú virágai megnyúlóten- szirmok
BORZAS IKRAVIRÁG gelyű fürtbennyílnak. Sz őrö s , 5-8 mm hosszú
Többnyire csak a felső harmadában ágas, érdesen bec ői nem növik túl a virágokat.
s z ő r ös növény. Leveleioválisak,lándzsásak, ép • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a tá-
- -· f e/állá
s z é l ű e k vagy fogazottak. Az alsók nyelesek. Fehér, voli északi tájak kivételével. Hazánk-
termés
3-5 mm átmérőjű virágai megnyúló tenglyű fürt- ban gyakorigyomnövény.
ben nyílnak.A vékony becő 15--40 mm • ELOHELY: Száraz, sovány
hosszú. kicsi, szórt • gyepek,parlagok, .kőleg
• ELTERJEDÉS: Egész Európa, állású si ár-
levelek
az északi tájak kivételével. Hazánkban
eléggyakori.
• ELOHELY: Száraz, erdős, bokros,
füves lejtők, homkdűné; meszes
talajon.
Életciklus Kétéves vagy éve lő Virágzási idő szak Ápr. -jún. Életciklus Egyéves vagy é velő Virágzási időszak Máj.-nov.
82 • KERESZTES VIRÁGÚAK KERESZTES VIR ÁGÚAK • 83
Család B RASSICACEAE Faj Lobu/aria marit ima Szerő (L.) D esv .
Család BR A SSIC A CEA E Faj Cochlearia offici na/is
duzzadt
TENGERPARTI FÜLESTERNYE ORVOSI KANÁLFŰ ,. bec őke
Szürkésen vagy fe hé rlőe n molyhos hajtású növény. Húsos, kopasz hajtású változékony m e gjeln é s ű
Levelei szálas-Iándzsásak, kihegyezettek, ép szé lű növény. T ől e v el ei hosszú n y el ű ek . ép sz é l ű e k.
ek. Édeskés illatú, fehér, 5-6 mm átm ér őj ű virágai szárlevelei ül ők , szarölelök és rendszerint tagol-
megnyúló teng el yű fürtben nyílnak. A csésze és tak. Fehér, 8- 10 mm átmér ő jű virágai ép szirmú-
a párta 4 tagú. A b e c ők e ovális és rendszerint ak. Kerekded b ec ő i 4-7 mm-esek.
szörös. • meXllylÍló • ELTERJEDÉS: Európa nagy része. Hazánk-
• ELTERJEDÉS: Mediterrán tenge/ylÍ
ban nem honos.
[űrt
e re d e t ű kerti növény. Hazánkban • ÉLŐHEY: Tengerparti sziklák, sós
is ültetik, helyenként elvadul. mocsarak, útszélek; sós talajon.
• ÉLŐHEY: Száraz, sovány,
.. • al'ró
homokos, lörmelékes talajok. b e c ő ké k
Életciklus Egyéves Magasság 5-20 cm Életciklus Kétéves vagy évelő Magasság 10-40 cm Virágzási kazsődi Ápr.-aug.
~
HAVASI DARAVIRÁG 4 ép PÁSZTORTÁSKA
Csoportosan vön ő vagy párnákat k épző , kopasz, szirom .
neő űtleF változékony, szőrö s vagy kopasz hajtá-
változékony növény. Levelei sötétzöldek, szálas- SÚ, felálló, többnyireelágazó szárú növény. Szár-
lándzsásak, szúrós sz él űek . Sárga, 5-7 mm átmérő nyaltan hasogatott, alsó levelei laza t őróz alkot-
fűrt
sát
jű virágai megnyúló ten g elyű fürtben nyíl- j /aza
nak. Szárlevelei ül ők , s zá rö le l ő k , szíves vállúak.
nak. A virágos hajtás levéltelen. Fehér, gyakran sziromtalan virágai 2-3 mm átmé-
• ELTERJEDÉS: Nyugat-európai r őjű e k . Jellegzetesen szív alakú becökéi 6-9 mm
hegyvidékek. Hazánkban nem honos. hosszúak.
Sziklakertekben ültetik. • ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánkban
• ÉLŐHEY: M é s z k ő s zikl ák ,
gyakori, közönséges gyom.
sziv
alakú
sziklahasadékok, omladékok. • ÉLŐHEY : Szántók, parlagok, l e g el ők . be c ők e
lándzsás •
levelek
Család BRASSICACEAE Faj Erophila )w/w Család BRASSICACEAE Faj Teesdalia nudicaulis
Család BRASSICAC EA E Faj Thlaspi an'ellse Család BR AS SICA CEA E Faj Biscutella laevigara
megnyúl á
MEZEI TARSÓKA PÁPASZEMES KORONGPÁR virág-
rügy t en g e l yű
Csoportosan n ö v ő , s ző rös hajtású, fe lső részén ~ . r- " J i r-7 h- - . fürt
Kopasz hajtású, megdörzsölve kellemetlen sza-
gú, változékony növény. Szára felálló, le- rendszerint elágazó, felálló vagy feIegyenese-
"'j '
veles, fel ső harmadában ágas. Hosszúkás, megnyáló dő szárú, változékony növény. Zöld, szürkés- 2r é s zből
rendszerint fogazottalsó leveleinem al- t en gel y ű fűrt zöld levelei j óré s zt őál á sú a k , szálasak,
kotnak t őr özsat . A fel s ők hasonlóak, de lándzsásak, karéjosak vagy fogazottak, rit-
ülők és s zaröle ők . A fehér, 10-15 mm á t mé rő j ű "-;~.' '- - -: . fogazolt kán ép sz él ű ek . A száron kevés, gyakran
'" szélti levelek csupán 2 levél f e j l ő d i k , amelyek kisebbek
virágok megnyúló tengl yű fürtben nyílnak. A csé-
sze és a párta 4 tagú, a szirmok kissé kicsípettek.
A lapos, kerekded, felálló kocsányú be c ő
a tőlevkn él és rendszerint ül ők . A kicsi,
sárga, 6- 10 mm á t m é r ő j ű virágok elágazó
• ~ o 4 szirmá
párta
10-15 mm á t mé rő j ű, csúcsán mélyen bemetszett, fürtben nyílnak. A csésze és a párta 4 tagú,
széles szárnnyal szegett. a szirmok nem kicsípettek. A lapos, 4-8 mm
o ELTERJEDES: Egész Európa, a távoli északi
hosszú, szemüveghez hasonló b e c ő két korong
tájak kivételével. Hazánkban gya- alakú r é sz ből áll. lapos
o ELTERJEDÉS: Nyugat- és Közép-Európa.
becő .
kori gyomnövény.
o ELOHELY: Szánt ók, legők , Hazánkban fogyatkozóban van.
o ELOHELY: Hegyvidékek száraz
parlagok,útszélek.
sziklagyepei, ritkánszántók,
parlagok; meszes talajon.
• i icsipcu
KESRŰ TATÁRVIRÁG MEZEI ZSÁZSA l'égl1becő
Felálló, leveles, ef l ső harmadában elágazó szárú, Szürkés sz ínű , s z ő rös , fel s ő részén elágazó
gyengén s z ő r ös hajtású növény. Húsos, szórt állású hajtású, felálló vagy szét erül ő szárú nö-
Életciklus Egy - vagy kétéves Magasság 30-60 cm Virágzási i dőszak Ápr.- jún.
Életciklus Egyéves Magasság 15- 30 cm
86 • KERES ZTES VIRÁGÚAK KERESZTESVIRÁGÚAK • 87
Család BRASSICACEAE Faj Lepidium draba Szer z ő (L.) L inné Család BRASSI CACEAE Faj Brassica olerace a
Életciklus Egy - vag y kétéves Életciklus Egy- vagy kétéves Virágzási időszak Ápr.-júl.
88 • KERESZTES VIRÁGÚAK KERESZTESVIR ÁGÚAK • 89
Család BR A SSICA CEA E Faj Brossica nigra Szerő (L.) K och. Család BRA SSICACEAE Faj Eru ca vesi cario Szerő (L.) Cav.
• hossz úkás
leveleka szár
kö zép ső
részén
-
Család BR A SSICAC EAE Család BRASSICA CEAE
-+- - - megnyúló
TENGERIMUSTÁR kezdetben
VADREPCE '-·. I I "' ' ~ ' ' fürt tömött
elliptikus,
Kopasz, kékesszürke hajtású, többnyire elágazó, elálló
S z őr ö s hajtású növény. Alsó levelei nagyok, lant virág ú
j-.b e CSőc ő r ö s
b e c ő .
alakúak, karéjosak, fogazottak, a felsók lán- szé rte rü lő vagy felálló szárú növény. Szórt ál- fürt .
dzsásak, tagolatlanok, ül ő k . Sárga, lású levelei változatosak, lehetnek szálasak,
15- 20 mm á t mérő jű virágaimegnyúló s ő t szárnyasan hasogatottak is. Lila, rózsa-
/
te ngelyű fürtbennyílnak. A szirmok s z í n ű , esetenként fehér, 6-14 mm át mérő
kétszerolyan hosszúak, mint a csésze- jű virágai megnyúló t en g el y ű fürtbennyíl-
levelek. A sző rö s vagy kopasz, dombo- nak. A b e c ő 10-25 mm hosszú; fe lső része
rú csőrű becő 25-45 mm hosszú. tojásdad, alsó harmadában két oldalsó
• ELTERJ EDÉS: Egész Európa, a tá- nyúlvány van. ,
voli északi tájak kivételével. Hazánk • ELTERJED ES: Európa nagy része.
gyomtársulásaiban gyakori. Hazánkban nem honos.
• ELOHELY: Szántók, parlagok, útszé- • É L Ő HE LY: Tengerparti h om o kd ű n é k ,
lek, szemétlerakók; többnyiremeszes kavicsosfövenyek, esetenként partmenti
talajon. sziklák,
• ROKON FAJOK:
A fehér mustár (Sinapis
alba) minden levele karé-
josan tagolt. Mediterrán
e r e d e tű fúszemövény.
Termesztik, elvadul.
Életciklus Egyéves Magasság 4D- IOO cm Életciklus Egyéves Virágzás i i d ő s z ak Jún.- szept.
90 • KERESZTESVIRÁGÚAK KERESZTESVIRÁGÚAK • 91
Család BR ASSICACEAE Faj Rapistrum rugosum Család BR A SSICA CEAE Faj Crambe mari tima Sze rző L.
r
Eréskor haránt irányban leválik róla a gömb ala-
kú, bordázott, magvakat tartalmazó rész.
• ELTERJEDÉS: Közép- és Dél-Francia-
országból származó, sokfelé meghonoso- • kerekded
dott növény. Hazánkban nem él. termés
• É L Ő H E L Y : Szantök. parlagok.
\ .
• szarnYGsan
tagolt alsó
levelek
REPCSÉNYRETEK
Érdesen s z ő rös hajtású, elágazó, bókoló felálló .
csésze
vagy felálló szárú növény. Levelei sötét-
zöldek. Az alsók szárnyasan karéjosak,
nyelesek, a f el s ők tagolatlanok, foga-
zott s zé l ű e k és rendszerint ül ők. La-
za, elágazó fürtben nyíló virágai
15-30 mm átmér őjű ek , változatos
szí nűe k : sárgák, fehérek, ritkán rózsa-
sak. A szinnok erezete kékeslila.
A 30-90 mm hosszú, cikkes be c ő felt ű
n ően erezett. fiatal. •
I
• ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli még
északi tájak kivételével. Hazánk gyomtársu- ki nem
lásaiban gyakori. bomlolt
levél nagy. húsos
• É LŐ H E L Y : Szántók, parlagok, szem ét- levelek ~- -io t-
lerakók; laza, mésztelen talajon.
\ • SZIl,.I'k é
'eszo"11
(,
viaszos levelek
Életciklus Egyéves Magasság 30-75 cm Virágzási kazsődi Máj .-no v. Életciklus É velő Virágzási i d ő s z a k Jún.-aug.
92 • REZEDAFÉLÉK HARMATF ÚFÉLÉK·93
m ir ig yszőrök
Faj SeduIIIacre S zerő L. Család CRASSULACEAE Faj Seduni maximum Szerő (L.) Hof fm.
Család CRASSULACEAE
B ORSOS VARJÚHÁJ
kis csomák-
ban nyil ó B ABL E VELŰ VARJÚHÁJ
Húsos, kopasz, sárgászöld, gye pkéző növény. Kú- ~ ;>- - . virágok Csoportosan növő, dúsan leveles, felálló
szó t öv ű szára gyakranlegyökeresedik. Szórt állá- szárú, pozsgás növény. deM őd hajtása
pirosas
sú, tojásdad levelei 3-6 mm hosszúak, c síp ős í zű árnvalat ú nincs. Szórt állású levelei húsosak, hosszú-
ek. Virágai 10-12 mm át mérőjűek. A csésze és le\';lek o kásak, kerekdedek, fogazott s z é l ű e k ,
a párta 5 tagú, a porzókszáma 10. Az 5 apró 50-S0 mm hosszúak. Zöldesfehér, sárgás-
tü szőb ől álló termés csillag alakú.
zöld vagy bíoróz sazínű virágai
o ELTERJEDES: Egész Európa. Hazánk
S-IO mm át mérőjűek.
száraz,gyepeiben mindenütt gyakori. • ELTERJE DÉS: EgészEurópa, a távoli észa-
o ELOHELY: Száraz,sziklás,
ki tájak kivételével. Hazánkban gyakori. Ker-
homokos területek, töltések, kő tekben is ültetik.
o ÉLŐ HE LY: Nyílt erdő k , sövények,
falak, h á zte ők .
szárazgyepek; többnyire homokos
talajon.
o EGYÉB NEVEK: Sedum telephium.
Életciklus Éve lő
o ROKON FAJOK: A h e v er ő varjúháj
5 tojósdad
le ép szé l ű. Virágabíbor-
ín ű. Kertekben ül-
FEHÉR VARJÚHÁJ O
\ziroll1 rózsa
tetik, helyenként elvadul.
Húsos hajtású, gye p ké pző növény. Hevrő szára
a szárcsomóknál legyökeresedik. Virágos hajtása ~\ i-
felálló vagy fe le me lk e dő. Levelei szórt áll ásúak. . ~
Életciklus Éve lő Magasság 4--13 cm Eletciklus Éve lő Virágzási időszak Máj .-jú!.
96'KŐ TŐR FÚ É LÉK KŐ TŐRFÚÉ LÉ K ' 97
Család SAXIFRAGACEAE Faj Saxifraga aizoid es
KŐTÖRFŰÉL
Család SAXIFRAGACEAE Faj Saxifra ga tridactylites Szer ő L. PILLÁS K ŐTÖRF Ű
Csoportosan n ö vő , gyéren s ző r ö s, dúsan leveles
növény. M edő és virágos hajtásai sz é t e rü l ő k, fel-
APRÓ KŐTÖ R ŐFŰ emelked ék. Szálas, keskeny-elliptikus levelei s ű rű n
Apró tennem, ragadósan sz őrös, gyakranpirosló fogazottak. Sárga, narc s színű virágai 5-10 mm-
hajtású növény. Levelei kissé h ű s o s ak . Az alsók la- esek. A szinnok gyakran piros pettyesek. A tok
pát alakúak, tagolatlanok, nyelesek, és a virágzás \ ., a \'lro
. "gnaI 2 rek e sz ű .
idejére rendszerintlehullanak. A fe ls ők rövid nye- o ELTERJEDÉS: Európanagy része.
hosszabb
lűek vagy ül ők és 3-5 mély, ép s z é l ű , elliptikus- kocs ányok Hazánkban nem él.
ovális karéjra tagoltak. A fehér, 4-6 mm o ÉLÓHELY: Magashegységi patakpar-
_ ,. ~
szárú indás növény. Levelei oválisak, hosszúkásak, több-
'12s:,
_, , _ ~ levelek nyire nyeletlenek. Fehér, csillag alakú virágai
ga fo lt ... . .....
10-15 mm-esek, A párta 5 keskeny-elliptikus szi-
romból áll. A tok 2 re kesz ű . a szirmok tövében
o ELTERJEDÉS: Európa nagy része.
nem él.
o ÉLÓHELY: Magashegységi patakpartok,
Életciklus Ével ő Magasság 20-50 cm Virágzási idő sz ak Ápr. -máj. Életciklus É v el ő Magasság 5- 15 cm Virágzási i dőszak Ápr. -júl.
98 o FEHÉRMÁJVIRÁGFÉLÉK RÓZSAFÉLÉK o 99
RÓZSAFÉLÉK
VADSZEDER
Család ROSACEAE Faj Filipendulu ulmaria Változatos m e gj el en é s ű , számos ún. .k isfajba" so-
csavarodott rolható növény. Szögletes, szúrós szára fásodó.
Felálló, h e v e r ő vagy kúszó hajtása gyakran legyö-
RÉTI L E G Y E Z Ő F Ű szárnyalt
aszmagok •
keresedik és s űr bozótot alkot. Szórt állású, zöld,
Csoportosan n öv ő , merev, felálló, a virágos o levelek
szürkészöld, gyakran fehéres fonákú levelei hárma-
hajtás kivételével többnyire egyszeru szárú sak vagy tenyeresen ötösek. A levélkék oválisak,
növény. Levelei szárnyaltak, legfeljebb I
elliptikusak. A fehér, rózsás, b íb or ó z s a s z í n ű virá-
II tagúak. Illatos, kr é msz ín ű,
gok 20-3 2 mm át mérő jűek . A csésze és a párta
4-8 mm á t mé rő jű virágai gazdagon 5 tagú. A piros termések kékes- vagy bíbor-
elágazóvirágzatban nyílnak. A csé-
feketére érnek.
sze és a párta 5-6 tagú, nem forrt.
o ELTERJEDÉS: Egész Európa.
o ELTERJEDÉS: Egész Európa.
Hazánkban gyakori.
Hazánkban gyakori. o ELOHELY: E r k ő d , cserjések,
o ELOHELY: Mocsarak, nedves ré-
útszélek, vágásterületek.
tek, láprétek, patakpartok, árokszélek.
Gyakran tömegesen fordul el ő .
ROKON FAJOK: A lündérfürt
(Aruncus sylvestris) levelei kétszeresen
szárnyaltak, virágzatának oldalágaivéko-
nyak. Hazánkban az üde bükkösök nem túl
gyakori növénye.
c- - ~ vacokkeheliyel
ERDEI MÁLNA KÖZÖNSÉGES PÁRLÓŰF körüIrett
aszmagok
E esőr n sarjadó, magas növény. Vékony, felál- Vékony, felálló, sz örös, egyszeru vagy el-
ló vagy lehajló szára finoman tüskés, fiatalon ágazó szárú növény. Szórt állásúlevelei szár-
fehéren hamvas. Szórt állású levelei szár- nyaltak, 3-6 pár fogazott zs é l ,ű nagyobb és
nyaltak, 5-7 tagúak. A levél- ugyanennyi kisebb l e v élk éb ől állnak. A sárga,
kék tojásdadok, felszínük 5- S mm á t mé rőjű virágok csészéje és pártája
zöld, fonákjuk fehéres. 5 tagú, a porzók száma 20. A lermés terjeszté-
A 9- I I mm á t mérő jű, esetenként sében fontos szerepük van a vacokkelyhet borító
csak porzós virágok laza, csúcsálló horgas sz ő rö k ne k. Ismert gyógynövény.
vagy oldalági bugákban nyílnak. • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi
A szirmok rövidebbek a visszahajló tájak i~ tév le é v .le Hazánkban mindenütt gyakori.
csészénél. Az érett termés piros, • ELOHELY: Száraz gyepek, útszélek, parlagok;
narancssárga, ritkánfehér. gyengén savanyú vagy meszes talajon.
• ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli • EGYÉB NEVEK: Apróbojtorján.
északi tájak kivételével. Hazánkban gyako- • ROKON FAJOK: A szagospárlófú(Agrimonia
ri. Számos kultúrváltozatát termesztik. procera) virágai illatosak, levelei a fonákjukon
• ÉLŐHEY: Er dők, cserjések, bozóto- mi ri g y sz őr ökt ől ragadósak. Hazánkban
sok, útszélek, parlagok; általában termé- szórványosan, bükkösök szegélyén él.
keny talajon; alföldeken, hegyvidéke-
ken; 2300 m tengerszint feletti
magasságig.
Család ROSA CEAE Faj Ruhus caesius Eletciklus Ével ó Magasság 50- 100 cm Virágzási i dőszak J űn .s-okt .
Család ROSACEAE
HAMVAS SZEDER
Vékony, lehajló, csú c s án ál egyök er s ed ő
hajt ás ú, egy n lő t l e n ül tüskés, kékesen CSABAÍRE
vagy f eh érl őn hamvas szárú félcserje. Csoportosan n öv ő, szürkés sz í n ű, kopasz vagy
Szórt állású levelei hármasak, tövük- gyéren s z ő r ös , fe lső harmadában többnyire el-
ben pikkelyszerú pálhával. Az ová- ágazó szárú növény. Levelei jórészt tőá lá s úa k ,
lis, elliptikus, fogazott s z é l ű levélkék nyelesek, páratlanul szárnyaltak; 3- 12pár ke-
fonákja kopasz vagy s z ő r ös . A fehér, rekded-elliptikus, fogazott levélkéból állnak.
ritkánhalvány rózsaszín, 20-25 mm át- A levélnyél pálhás. A tömött fejecskében
mérőjű virágok laza, csúcsi vagy levél- nyíló, 10-20 mm á t m é r ő j ű , egy- vagy kétiva-
felül
hónalji b o g erny őkb en nyílnak. A csészeés rú virágokcsészéje 4 tagú, a szirmok hiá- a termős
a párta 5-5 , körülbelül egyforma hosszú tag- nyoznak. A porzók sárgák, a bibeszál pirosló. virágok
ból áll. Az érett termés kékesfekete, hamvas. Az aszmagterméseketközrezárja a vacok.
• ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi · ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli
t ájak ~ivé te léve l. Hazánkban mindenütt gyakori. északi tájak kivételével. Hazánkban elég
• ELOHELY: Cserjések, szántók, tarlók; gyakori.
többnyire meszes talajon. • ÉLŐHEY: Száraz gyepek,
sziklagyepek, útszéli töltések;
meszes vagy semleges talajon.
J_
102 • RÓZSAFÉLÉK RÓZSAFÉLÉK' 103
Család ROSA CEA E Faj Dryas octopetala S zer ő L. Család ROSACEAE Faj Gel/nl urbanuni
j ű ek. A pártát 8 vagy több feh ér. • vükben 2 fe l tű nő , levélszení pálhával. A fel-
ovális-elliptikus szirom alkot- tollas álló kocsányokon magánosan nyíló virágok
ja. A csésze 7- 10 cimpájú. bibeszál sárgák, 8- 15 mm á t m érő jűek . A csésze és
A tollas aszrnagokat a szél ter- • aszmag- a párta 5 tagú, a szinnok szétállók.
jeszti. • csokor A sző rös aszmagok fejecskében
• ELTERJEDES: Magas- érnek.
hegységek alhavasi és ha- • ELTERJEDÉS: Egész
vasi övében. Hazánkban Európa,a távoli északi tájak
nem honos. kivételével. Hazánkban
• ÉLŐHEY: Sziklagye- mindenüttgyakori.
pek, sziklás lejt ők ; me- • ÉLŐHEY: Erdők , cser-
szes és semleges talajon. • pálhalev elek jések, árnyékos területek;
az alföldekenés a hegyvidé-
keken legfeljebb 1850 m ten-
gerszint feletti magasságig.
~ sötétzöld [el s zin ű ,
bő rne mű levelek
Család ROSACEA E Faj Ge um rivale Család ROSACEAE Faj Coma rum palustre
BÓKOLÓ GYÖMBÉR- T Ő Z E G E P E R
GYÖKÉR Csoportosan n övő , gyéren sz ő r ös h ajt á s ű , kúszó,
Csoportosan n ö v ő , sz ő r ös, felálló fásodó gy ökt örz sű növény. Felálló vagy fel-
vagy f elmk ed ő hajtású, fel ső emlkd ő szára fel ső harmadában ágas.
harmadában elágazó szárú növény. Szórt állású levelei számyaltak és
T őle v eli páratlanul szárnyaltak, rendszerint 5, ritkán 7 hosszú-
3-6 pár kerekded-ovális, karéjos, kás, elliptikus levélkéból áll-
a szirmok
fogazott szé l ű levélkéból nak. Tövükben hártyás jó ml rövidebbek
állnak. A csúcsálló levélke pálha látható. A bíbor- a csészénél
a legnagyobb. A szarleve- vagy gesztenyebarna,
lek kisebbek és többnyire 20-30 mm átm érőjű ,
hánnasak. A bókoló kocsá- horgas szórlÍ • kül s ő csészével határolt
nyokon nyíló sötét ró zsa ínű aszmagok virágok bogernyő nyílnak.
vagy kr érn s z ín ű virágok A csésze és a párta 5 tagú, • hármas
8-15 mm á t mé r ő j ű e k. A bí- a porzók száma sok. Az asz- je/s ő levelek
borbarna csészét külsö csésze magcsokrot közrefogjaaz el-
borítja. Az aszmagtermések horga- száradócsésze.
sak, finoman sz ő rös e k. • ELTERJEDÉS: Egész Európa. A déli területe-
• ELTERJEDÉS: Európa nagy része. Hazánkban ken nagyon ritka. Hazánkban védett.
nem honos. • ÉLŐHEY: Nedves rétek, láprétek, l áperd ők .
• ÉLŐHEY: Mocsarak, árokszélek, nedves rétek; zsombékosok.
árnyékos, meszes, bázikus talajú helyek. • EGYÉB NEVEK: PotentilIa palustris.
Család ROSACEAE Faj Potentilla anserina S zerő L. Család RO SA CEA E Faj Potentillo tupestris Szerő L.
elfkv ő
szár
Életciklus Évelő Magasság 5-10 cm Virágzási idős z ak Máj.- szept. Életciklus Ével ő
106 • RÓZSAFÉLÉK PILLANGÓ SVIRÁ GÚAK ·1 07
Család ROS A CEA E Faj Alchemilla vulguris
PILLANGÓSVIRÁGÚAK
KÖZÖNSÉGES PALÁSTFŰ Család FABACEA E Faj Sarothamnus scoparius Szerő (L.) Li nk
Csoportosan n övő , s ző rös hajtású, változé- 4 porzó
kony növény. Tőlev el i kerekdedek, fiatallevelekkel
7- I I karéjúak, fogazottak. Szárlevelei SEPRŰZANÓT boritott szár
kisebbek, rövid ny elű ek vagy ül ők. Gazdagon elágazó, lombhullató cserje. Vékony,
Virágai zöldessárgák, 3-4 mm át mérőjűek . felálló veszői zöld sz ín űek, bordázottak, egyéves
A részben forrt csésze4 tagú, a szirmok hajtásai s z ő r ös e k . Kicsi, szórt állású, ép s z é l ű leve-
hiányoznak. , , lei egyszrűk vagy hármasak. Leveles füzérekben
• ELTERJEDES: Egész Európa. Ujabban szá- nyíl ó, sőre illatú, pillangós virágai 16-18 mm
mos, egymástól nehezen e l k ülö ní t hető ,,kisfajba" hosszúak, aranysárgák,gyakran vöröses vagy lilás
sorolják. Hazánkban védett. árnyalattal.A csézeő rövid. A hosszú, éretten
• ÉLŐHEY: Nedves r é- fekete hüvely oldalai kopaszok, pereme szőrö .
tek, e r dőszé le k , patak- • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi
partok; alföldekenés tájak kivételével. Hazánkbangyakori. Sokfelé vad-
hegyvidékeken. takarmánynak ültetik.
• ÉLÓHELY: Száraz gyepek, útszélek, árok-
partok, nyílt erdők , cserjések.
• EGYEB NEVEK: Cytisus
scoparius.
Család ROSACEAE
felólló . - - - érett.felpattant . - -
virágos hüvely
hajtás
Magasság 10-25 cm Virágzási időszak Ápr.-jún. Életciklus Évelő Virágzási időszak J ún.-okt.
108 • PILL ANGÓSVIRÁGÚAK PILL ANGÓ SVIR ÁGÚAK • 109
Család FABACEAE Faj Genista sagittalis Család FABACEAE Faj Galega officina lis
Kusza h aj t á sr end s z e rű félcserje. Hosszú, sz ét erülő , tömöttfiir! Kopasz vagy gyéren sz ő r ös hajtá-
zöld szí nű szárából felálló vagy fe le melkdő , szé- s ű , vékony, felálló, elágazó
les szárnnyal szegett virágos hajtások erednek. száni növény. Szórt állású le-
Me dő hajtásai az alsó szárcsomóknál gyakran le- velei számyaltak, 4-8 pár
gyökeresednek. Szórt állású, apró levelei lándzsá- hosszúkás, lándzsás, kihegye-
sak, elliptikusak. Sárga virágai 10-12 mm hosszú- s e d ő, ép s z é l ű l e v élk éb ől össze-
ak, tömött hajtásvégi fürtben nyílnak. Az evz ők tettek. Tövükben zöld, levélsze-
valamivel rövidebbek a csónaknál. ru pálhát viselnek. A fehér, hal-
• ELTERJEDÉS: Európa nagy része. Hazánk ványlila, bíborrózsaszín, sokszor két-
tű lev lű és elegyes e rdő i nek szegélyén él. s z í nű virágok 10-15 mm hosszúak.
• ÉL ŐHEL Y : Száraz gyepek, Az 5 csészecimpa szúrós h e g y ű . A hüvely
m é s z k erül ő e rdők szegélye; hengeres, 20-50 mm-es, a magok között
1900 m tengerszint feletti ma- ~ e l kes ke nye dő .
gasságig. Kertekben ültetik. • széles • ELTERJEDÉS: Európa nagy
• EGYEB NEVEK: Chamaes- szárnnyal része. Hazánkban gyakori.
partiumsagittalis. szegett szár • ÉL ŐHELY : Nedves rétek, fo-
lyó-, patak- és árokpartok, útszé-
Életciklus Éve lő Magasság 10-40 cm lek. Kertekben ültetik.
Család FABACEAE Faj Vida tetrasperma Család FABACEAE Faj vta« hirsuta
• levélkacs
Életciklus Eg yéve s Magasság 20--{í0 cm Virágzási időszak Máj.-aug. Életciklus Egyéve s Magasság 30--S0 cm
KASZNYŰG BÜKKÖNY
Kopasz vagy gyéren szörös, kúszó, kapaszkodó nö-
vény. Karcsú, finoman bordázott szára elágazó.
Szórt állású, szárnyalt levelei 6-15 szálas, hosszú-
kás levélkepárból állnak. Ibolyakék virágai
I 1,,··
X
GYEPŰBÜKÖN
Vékony szárú, rendszerint szőrö
h ajt á s ű , kacsokkal kúsző , kapaszko-
dó növény. Szórt állású, szárnyalt le-
velei tövüknél fogazott pálhát visel-
t y"'- - - . elágazó
levélkekacs
elágazó
S-12 mm hosszúak. A vékony, kopasz, levél- nek. Ibolyáslila, 12-15 mm hosszú, pil-
10-25 mm-es hüvely éretten barna színű. - -. kacsok langós virágai 2--6tagú, rövid kocsányú
• ELTERJEDÉS: Európa nagy része. fürtben nyílnak. A kopasz, 20-35 mm-es
Hazánk üde rétjein gyakori. hüvely feketére érik.
• ÉLŐHEY: Nedves rétek, kaszálók, sö- • ELTERJEDÉS: Európa nagy része.
vények, cserjések, útszélek, tenger- Hazánk üde erdeiben, rétjein gyakori.
parti sziklák és fövenyek. hosszú, • ELOHELY: Ude rétek, nyílt erdők, cserjések,
• ROKON FAJOK: A keskenyle- egyoldalas útszélek. sövények; meszes vagy gyengén savas
fürtben nyíló
ve lű bükköny (Vicia tenuifolia) le- talajon.
virágok
velei keskenyebbek,virágai nagyob- • ROKON FAJOK: A takarmánybük-
bak, halványabbak, lilák vagy ké- köny (Vicia sativa) pálhái sötét folto-
keslilák. Hazánk erdőszé lein elég sak, levélkéi oválisak, elliptikusak.
gyakori. Hüvelye éretten sárgás vagy barnás
árnyalatú. Hazánkban termesztik,
sokfelé meghonosodott.
Család FA B A CEAE Faj Vicia sativa Sz er z ő L. Család FABACEAE Faj Lathyrus japonicus
útszélek, árokpartok.
o ROKON FAJOK: A sárga bükköny (Vicia
Életciklus Egyé ves Magasság L egf elj ebb 150 cm Életciklus Év e lő Magasság Le gfeljebb 90 cm
• s záröl el ő
pálha
Életciklus Évelő Életciklus É v el ő Magasság 20-40 cm Virágzási i dős zak Ápr.- júl.
114 · PILLA NGÓSVIRÁGÚAK PILLANGÓSVIRÁGÚAK • 115
Család FABACEAE Faj Lathyrus pratensis Szerő L. Család FABACEAE Faj Lathyrus nissolia Szer z ő L.
dárdás
pálha
Életciklus Egyé ves Magasság 30-90 cm Vitágzási idősza k Máj.-jú!.
Család FABACEA E Faj Melilotus cfficinalis Szerő (L.) La m . Család FABA CE A E Faj Ononis repens
Életciklus Ké téves vagy éve lő Magasság 80-150 cm Virágzási i d ő s z ak Máj.-nov. Család FABACEAE Faj Trigonella foenum-graecum
Család FABACEAE
GÖRÖG LEPKESZEG
Gyéren sz őrös hajtású, felálló vagy szétte-
FEHÉR SOMKÓRÓ
Vékony, felálló, dúsan levelesszárú,kopasz hajtá-
rü l ő , vékony szárú növény. Szórt
állású levelei hármasak.
kr é
remszmu , •
,0. \
sú növény. Szórt állású levelei három ovális, ellip- fehér virágok
Többnyire magánosan
tikus, szúrósan fogazott levélkéból állnak. A pálha nyíló, tövükben bíborral
szálas és ép s zé l ű . A tömött, levélhónalji fürtökben futtatott fehér virágai
nyíló, 4-5 mm hosszú virágok vitorlája valamivel 10-15 mm hosszúak.
hosszabb a többi sziromnál. A szürkésbarnára é rő A kopasz, felálló, kes-
hüvely 3- 5 mm-es, hálózatos erztű , kopasz. keny hüvely 7-II cm-es.
• ELTERJEDÉS: Európa nagy része. • ELTERJEDÉS: Európa
Hazánkban gyakori. nagy része. Sokfelé, így ná-
• ÉLŐHEY : Szántók, parlagok, lunk is termesztik, helyenként
útszélek, gyepek; gyomtársulások elvadul.
jel em z ő növénye. • ÉLŐHEY: Szántók, parlagok.
• EGYÉB NEVEK: Görögszéna.
• ROKON FAJOK: A francia lepke-
szeg (Trigonella monspeliaca) hajtása
sz ő rös , virágaés termése jóval kisebb.
Száraz és nyíltgyepek, hazánkban szór-
ványos növénye.
Életciklus Egy - vagy kétéves Magasság 80-150 cm Virágzási i d ő s z a k Jún.-szept. Életciklus Egyéves Magasság 20-50 cm
118 • PILLANG ÓS VIRÁGÚAK PILLANGÓSVIRÁG ÚAK • 119
Család FA B A CEAE Faj Medicago lupulina Sz e rz ő L. Család FAB A CEA E Faj Trifolium repens Szerő L.
tömött
KOMLÓS LUCERNA f ürtben FEHÉRHERE
Alacsony t erm et ű , rendszerint s z ő r ö s hajtású nö- nyíló Csoportosan n öv ő , csaknem teljesen kopasz
vény. Vékony szára szé te rü lő , elf e kv ő . Szórt állá- ..,.ru...--. virágok hajtású növény. Kúszó, elf ek v ő szára a szár-
sú levelei három kerekded, hosszúkás, fogazott csomóknál legyökeresedik. Szórt állású leve-
vagy ép s z é l ű l e v él k éb ől összetettek. Pálhalevelei lei hármasak. Levélkéi elliptikusak, finoman
finoman fogazottak. Sárga, apró, mindössze fogazottak, élénkzöldek, közepükön V alakú
2-3 mm-esvirágai hosszú kocsányú, tömött világos sz í n ű rajzolattaI.Fehér, r ó z s as zínű , rit-
fürtben nyílnak. A vese alakú, gyengén csa- kán piros, édeskés illatú, 7-10 mm-es virágai
varodó hüvely 1,5- 3 mm hosszú, több- hosszú és vékony kocsányú, gömbös, tömött
nyire s z ő r ös . , fejecskében nyílnak. A keskeny hüvely
• ELTERJEDES: Európa nagy része. feketére é rő 3--4magot rejt.
Hazánkban gyakori. termés . • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli
• ÉLŐHEY: Üde r étek, kaszálók; jó északi tájak kivételével. Hazánkban • hosszú
kocsány
v íz á te reszté ű, meszes talajon. gyakori.
• ÉLŐHEY: Üde r étek, kaszál ók, gyom-
társulások; sokszor tömeges; 2750 m tenger-
szint feletti magasságig.
• MEGJEGYZÉS: A magashegységekben
élő példányok kisebbek, száruk rövi-
debb, virágzatuk kevésbé dús.
Életciklus Évelő Magasság 40-90 cm Életciklus Évelő Magasság 5-15 cm Virágzási kazsődi Jún.-szept.
120· PILLANGÓS VIRÁGÚAK PILLANGÓSVIRÁGÚAK • 121
Család FABAC EAE Faj Trifoiium scabrum Család FA BACEA E Faj Trifolium compestre Szerő Schreber
A szirmok rövidebbek a szúrós fogú csé- tájak vi~ té le .levé Hazánkban gyakori.
szénél. A hosszúkás, egymagvú hüvelyt el- o ELOHELY: Szárazabb és üde gyepek, útszélek,
fedi az elszáradt csésze. h omkdűné .
• ELTERJEDÉS: Európa nagy része. o ROKON FAJOK: A zö rgő here (Trifolium
Hazánkban nem honos. aureum) nagyobb t erm e tű . K ö z ép s ő levélkéje ül ő ,
o ÉLŐHEY: Homokgyepek, nyílt füves te- virágai hosszabbak. Erd ők , cserjések, parlagok ha-
rületek, különösen a tengerekközelében. zánkban szórvá-
nyos növénye.
\ rövid
~ hegyes
pálha
ftnoman •
fogazott
ny
középsó
levélke
e lű
levélszél
Életciklus Eg yéves Virágzási id ő sz a k Máj.- jú!. Életciklus Egyéves Magasság l G- 30 cm Virágzási id ő s z a k Jún.- szept.
Életciklus Ével ő Virágzási id ő s z ak M áj .- nov . Életciklus Egy- vagy kétéves Magasság ! G-25 cm Virágzási id ő s z ak J ű n. e-o k t .
122· PILLANGÓSVIRÁG ÚAK PILL ANGÓSVIRÁGÚAK • 123
Család FA BACEA E Faj Lotus corniculatus S zerő L. Család FAB A CEAE Faj Anthyllis vulneraria Szerő L.
TARKA KORONAFÜRT
LÁPI KEREP Termetes,kopasz vagy gyéren szőrö
Nagy t ermtű , rendszerint sző rös ha j tás ú nö- hajtású, szé t e r ü lő , esetenként felál-
vény. Vékony, felmkd ő , felálló szára ló szárú növény. Szórt állású leve-
a szárcsomók között üreges. Szárnyalt leve- lei szárnyaltak. 15-25 , többnyire
lei 5 tag úak, levélkéi általában kékeszöldek, hegyes l e v élkeb ől állnak. A pál-
oválisak, visszástojásdadok. Sárga, gyakran hák kisebbek a levélkéknél. A ró-
pirosas rajzolatú virágai 10- 18 mm-esek. zsaszín, lila, sokszor ké tszí nű,
A bimbóban a csészefogak lehajlók. Az érett 10-15 mm-es virágok legfeljebb elliptikus.
hüvely vékony, 15-35 mm hosszú. hosszúk ás
20 tagú fejecskékben nyílnak. levélkék
• ELTERJEDÉS: Európa nagy része. A bimbók kissé bókolók. A vé-
Hazánkban ritka jövevényfaj. kony, szögletes hüvely 20-60 mm
• ELOHELY: Nedves rétek, mocsárrétek; nyirkos hosszú, 3-8 cikkellyel tagolt.
t al j ű , napfényes e r dő k; enyhén savanyú talajon. • vékony
• ELTERJEDÉS: Európa nagy • t ő t ő k oc sán y
• EGYÉB NEVEK: Lotus pedunculatus. része. Hazánkban gyakori. kocsány
• ÉLÓHELY: Nedves rétek, kaszálók,
parlagok, útszélek, nyílt cserjések.
~ p álhaszeni
alsó levélkepár
Életciklus Éve lő Magasság 40- 100 cm Virágzási id ő s zak Jún.- aug. Életciklus É ve lő Magasság 30- 100 cm
124 o PILL ANGÓS VIRÁGÚAK MADÁRSÓSKAFÉLÉK o 125
Család FA BA CEA E Faj Hippoerepis eomoso Sz e rz ő L.
~ADÁRSÓKFÉL
HEVRŐ PATKÓFŰ Család O XALlDACEA E Faj Oxolis acetosella Szerő L.
Rendszerint alacsony t erm etű , vé- pillangós
kony, he v er ő vagy fe l em elkdő virágok
pirosas
szárú, kopasz hajtású növény. ERDEI MADÁRSÓSKA e ret tű
Szórt állású, páratlanul szár- Alacsony term etű , gyéren s z őr ö s hajtású, földbeni szirmok \
nyaIt levelei 3-8 pár keskeny, indákkal t er j ed ő növény. Halványzöld levelei hár-
ovális, visszástojásdad, sok- masak. Magánosan nyíló, 8- IS mm á t mé rő jű , ha-
szor kicsípett csúcsú levélké- rang alakú virágai bókolók, vékony kocsá-
b ől állnak. A pálhák zöldek, nyúak. A valódi virágok elnyílása után,
keskenyek, h ár om sz ö gl etű ek . nyár elején kisebb, zártan t erm ékenyül ő f,
A sárga, 6- 10 mm-es virágok (kleisztogám) virágokat hoz. A szögletes,
hosszú kocsányú fejecskékben 3-4 mm-es toktermés éretten hirtelenfelpat-
nyílnaka el f s ő levelek hónaljában. tan és messzire szórja a lapos magvakat.
A csónak f e ltűn ően görbült. A csavarodott, o ELTERJEDÉS: Európa nagy része. Hazánk-
10- 30 mm hosszú hüvely 3-6 patkó alakú ban a$ yertyános-tölgyesek és bükkösök növénye.
ci k ely bő l áll. o ELOHELY: E r őd ,k cserjések többnyire humusz-
~ apró fellevél
o ELTERJEDÉS: Európa nagy része. Hazánkban ban gazdag talaján; az alföldeken és a hegységek-
szórványos. ben 2100 m tengerszint feletti magasságig.
• ÉLŐHEY: Száraz, napsütötte jellegzetes
rétek; meszes talajon. hüvelytermés
sziv alakú,
összecsukódó
levélkék
szántók; rendszerint meszes talajon. madársóska (Oxalis debilis) gumós év elő. Levelei-
nek fonákja á te tszőe n mirigypontos. Virágai bíbor-
r ózsa zí nű e k . Dél-Amerikából származó, kerti
dísznövény.
tenyeresen
oszfolt
levelek
E RDEI GÓLYAORR
Csoportosan n ö v ő , s z ő r ös hajtású,
felálló, elágazó szárú növény.
Kerek körvonalú, tenyeresen osz-
tott levelei 5-9 karéjos levélsze-
letbő állnak. Ibolyáspiros,
22-26 mm á t m é r ő j ű virá-
gai párosával nyílnak.
C sőr ö s termése 5 egy-
magvú résztermésre esik
szét.
• ELTERJEDÉS: Európa nagy
részén, f ők én t a hegyvidéki és az al-
havasi övben. Hazánkban nagyon ritka.
• ÉLŐHEY: E rd ők , cserjések, nedves
rétek, patakpartok.
lefelé hajló
sz őrökel
borított szár
ilszirmok
FODROS GÓLYAORR átfedik
egymást PUHA GÓLYAORR
S z rő hajtású, csoportosan növő
ö s , felálló, elágazó Bozontosan sz őr ös hajtású, sz éter ü l ő , csaknem el-
szárú növény. Kerekded körvonalúlevelei tenyere- többnyire fekvő , elágazó szárú növény. Kerekded vagy vese
sen karéjosak. A karéjok szélesek, durván fogazot- párosával alakú, szürkészöld levelei 5-7 karéjra tagoltak.
tak. A levelek közül csak az alsók nyelesek. A sö- f ej lő d ő Szárlevelei szórt állásúak. Rózsáspiros, 6--10 mm
termések
tét, bfborfekete, esetenként rózsáspiros vagy fehér á t mérőjű virágai párosával nyílnak.
virágok 15- 20 mm át mé rő j ű e k , többnyire magáno- o ELTERJEDES: Egész Európa, a távoli északi
san nyílnak. A szirmok nem kicsípettek. tájak kivételével. Hazánkban szórványos.
A cső rös termés sz ő r ö s . • ÉLÓHELY: Száraz gyepek, szántók,
o ELTERJEDÉS: Európa parlagok.
nagy része. Hazánk üde erdei- • ROKON FAJOK: Az apró gólyaorr
ben elég gyakori. (Geranium pusillum) szára s űr s z ő rz e t ű , • kopasz.
c s ő r ö s
o ÉLÓHELY: E r dő k, cserjé- levélkaréjai keskenyebbek, halványlila termés
sek, sövények. Nyirkos, virágai kisebbek. Száraz gyepek hazánkban
árnyékos helyek. gyakori növénye.
m élyen
karéjos levelek
Életciklus É ve lő Virágzási id ő sza k M áj.-aug. Életciklus Egy- vagy kétéves Virágzási i dős zak Áp r.-okt.
130 • LENFÉLÉK LENFÉLÉK. 131
Család GERANlACEAE Faj Erodiu m cicutarium Család LINACEA E Faj Lilium perenne
BÜRÖKGÉMORR . ~ - - é p
szirmok
ÉVELŐ LEN
hajtású, t ől e v élr ó z s á s . széterü
S z ő rö s lő , h e v e r ő Csoportosan n ö v ő , felálló, kissé szétterü-
szárú, változékony növény. Levelei 2-3-szorosan l ő hajtású, kopasz növény. Vékony szára
szárnyaltak, levélszeletei fogazottak. A legfel- s ű rű n leveles. Szórt állású, szálas, lándzsás
jebb 12 tagú e rnyő k be n nyíló virágok levelei hegyesek, egyenlek. Leveles álfürtök-
7-1 8 mm átm é r ő jű e k , bí or óz sa zínű ek , ben nyíló, sötétkék virágai nagyok, 20-26 mm
ritkán fehérek. Az elliptikus, sötét töv ű - -o görbült átmérőjűek . A párta 5 vékony, selymes, lekerekí-
szirmok közül a f el s ő 2 valamivel nagyobb kocs ányú,
tett v égű sziromból áll. A csésze 5 tagú, rövid.
párosával érő
a többinél. A termés hosszú cső rű és termések A felálló, kerekded toktermés rövid cs ő rű ,
sz ő r ös. • ELTERJ EDÉS: Európa nagy része. Hazánkban
• ELTERJ EDÉS: Egész Európa, a távo- 5 egymagrü\ szórványos.
li északi tájak kivételével. Hazánkban résztermésre • ÉLŐHEY : Rétek, kaszálók, útszélek, egyéb
hlllló termés
gyakori. füves területek; meszes talajon.
• ÉL Ő H E L Y : Száraz gyepek, parla- • ROKON FAJOK: A hegyi len
gok, gyomtársulások. {Linum austriacum} szár1evelei l-3 erű ek ,
Terméskocsánya lehajló. Száraz gyepek
hazánkban elég gyakorinövénye. keskeny.
szórt
állás ú
.fL- - ~ finoman
~ levelek
tagolt
levelek
Életciklus Egyéves Virágzási idős zak Jún .-szept. Életciklus Kétéves vagy évelő Magasság 30-60 cm
132· KUTYATEJFÉLÉK KUTYATEJFÉLÉK' 133
Család EUP HO RBIACEAE Faj Euphorbia helioscopia Szerő L.
KUTYATEJFÉLÉK
Család EU PH ORB IACEA E Faj Mercurialis perennis NAPRAFORGÓ-KUTYATEJ
Csaknem teljesen kopasz hajtású, mér- - - a részvirág-
zatot murl'O-
gező növény. Szára megtörve fehér tej- levelek öl'ezik
ERDEI SZÉLFŰ nedvet ereszt. Csúcsukon finoman foga-
Szörös hajtású, vékony, felálló, egyszeru zott, visszástojásdad levelei elkeske-
szárú, föld alatt kúszó gyöktrzsű nö- n yed ő vállúak. Az e rn y őszerű virág-
vény. Átellenes állású levelei tojásda- zatban a részvirágzatokat sárgás-
dok, lándzsásak, legfeljebb SO mm zöld murvalevelek és 4 rnézmi-
hosszúak. Az alsók kisebbek, pik- rigy övezi. A h á rom r ek e s z ű
k el y s z e rű ek . Virágai egyivarúak, toktermés sima fe l színű.
a növény kétlaki. A porzós • ELTERJEDÉS: Egész Euró-
virágok hosszú, felálló füzér- pa, a távoli északi tájak kivételé-
ben, a t erm ő s ek magánosan, vel. Hazánk gyomtársulásaiban
vagy 2-3 tagú csomókban nyílnak gyakori.
a f el s ő levelek hónaljában. A s e rtesz ő - • ÉLŐHEY: Parlagok, szántók, út-
rös termés két r é s zt erm é sb ől áll. Hangyákkal szélek.
és állatok bundájába akaszkodva terjed. • ROKON FAJOK: A nagy lev lű kutya-
• ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánk nyirkos tej (Euphorbiaplatyphyllos) magasabb.
erdeiben gyakori. Csúcsálló ern y őj e 5 sugarú, termése bibir-
• ÉLŐHEY: Er dő k, cserjések, sövények; cses. Gyomtársulások hazánkban gyakori
árny ékedv el ő .
rövid
nyela, növénye.
átellenes IU - ~ felálló, többnyire
állású e g ys zerű szár
levelek
Életciklus Év e lő Magasság 15-40 cm Életciklus Egyéves Magasság 2G-50 cm Virágzási időszak Ápr.-nov.
Család EUPHORBIACEAE Faj Euphorbia hyberna Csaiád E UPHORBIACEAE Faj Euphorbia peplus
FARKASKUTYATEJ
E esőr n bokrosodó, föld alatti indával te rje dő , ko- NEBÁNCSVIRÁGFÉLÉK
pasz hajtású, mérgezö növény. Felálló, elágazó,
sű rű n leveles szára megtörve fehér tejnedvet Család BALSAMINACEAE Faj Impatiens parviflora Sze r ző DC.
ereszt. Szórt állású, szálas, sötétzöld levelei
i dőv el sárgára, pirosra sz í nez ő d ne k . Élénk kétoldalian hosszú
sz í n ű, sárgászöld, vese alakú murvalevelei KISVIRÁGÚ .- - ~ részarányos virág tenge/YIÍ
fürtben
átellenesen vagy hármas örvben állnak. Méz- NEBÁNCSVIRÁG nyíló
mirigyei sarló alakúak, két csúcsuk rövid Kopasz, me gl eh et ő s en húsos hajtású, fel- vir ágok
szarvacskában v é g ző d ik . A 3 rek es z ű tok álló, elágazó vagy egyszeru száni
szemölcsös f elü etű . növény. Szórt állású levelei ellipti-
• ELTERJEDÉS: Európa nagy része. kusak, tojásdadok, hosszú n y el űek .
Hazánkban gyakori. fogazott sz él űek. A felsók nagyobbak
• ÉLŐHEY : Száraz gyepek, az alsóknál. A levélnyél tövénél egy
útszélek, cserjések; legfeljebb vagy több pár mirigy fejl ődik . A zigo-
2600 m tengerszint feletti morf, kr ém s z ín ű , halványsárga virágok
magasságig. 6- 14 mm á t mérő jűek. A csésze 3 tagja kö-
zül a két szé lső csökevényes, a középsé rö-
vid sarkantyút visel. A toktermés érintésre
felpattan és szétrepíti a magvakat.
• ELTERJEDES: Közép-Azsiából
sűrn származó, Európa nagy részén, így ha-
leve/es zánkban is meghonosodott növény.
szár • ÉLŐHEY: Nyirkos, árnyas terüle-
pirosra
s zí ne ző dő tek, e r dő k, árterek, szántók, parlagok.
murvalevél
Életciklus É v el ő Virágzási i d ő szak M árc.-okt. Életciklus Egyéves Magasság 20-70 cm Virágzási i d ős z ak M áj.-okt.
136' NEBÁN CSVIRÁGFÉLÉK MÁLYVAFÉLÉK' 137
Család BALSA M INACEAE Faj Impatiens glandulifera S zer ző Royl e
MÁLYVAFÉLÉK
BÍBOR NEBÁNCSVIRÁG Család M A L VA CEA E Faj Malva moschata S zerő L.
Kopasz, m e gl eh et ő s en húsos hajtású, termetes növény.
Lándzsás, elliptikus levelei többnyire átellenesen, a szár fe l s ő
részén 3- 5 tagú örvökben állnak. A levélnyél tövében miri- PÉZSMAMÁLYVA kicsípett
f el s ő szirmok
gyek sorakoznak. A zigomorf, rózsaszín, piros, bíborvörös szirmok
Érdesen szörös hajtású, merev, felálló szárú nö-
vagy fehér virágok 25-40 mm hosszúak, illatosak. A pártato- vény. Szórt állású levelei nagyjából kerek körvona-
rok gyakranfoltos. A zsák z e rű e n forrt, pirosas csésze rövid, lúak. Az alsók sekélyen karéjosak, a fel sők szár-
ívelt sarkantyút visel. A párta felső része s isa ks z e rű, az alsó nyaltan 5-7 szeletre osztottak. A nagy, élénk rózsa-
szirmok két ajkat formáinak. A orsó alakú tok éretten s z í nű vagy fehér, 30--60 mm á t mé rő j ű virágok ma-
felpattan és szétrepíti a magvakat. gánosan nyílnak a f e lső levelek hónaljában. A bel-
• ELTERJEDÉS: Ázsiából származó kerti dísznövény, ső csészét jellegzetes, 3 tagú, keskeny cimpájú
alsó külsö csésze övezi. A korong alakú, több egy-
amely Európa nagy részén, így hazánkban is meghonosodott. szirmok
• ELOHELY: Folyó- és patakpartok, parlagok, szántók; magvú részre hasadó termést közrefogja • 5 cimpáj ú
nyirkos, párás helyeken. az elszáradt csésze. belső csésze
• ELTERJEDÉS: Európa nagy része. Ná-
lunk dísznövényként ültetik.
• ÉLŐHEY: Füves terüle-
• toktermés tek, nedves rétek, útszélek,
sövények. sekélyen
kar éjos
alsó
levelek
ERDEI MÁLYVA
ejl tőrE s n ö édek v ,űs zs rő ö s hajtású, felálló, nagy
Életciklus Egyéves Virágzási i d ő s z a k Jún.- aug. Életciklus É v el ő Virágzási időszak M áj.- nov.
138 · MÁ LYVAFÉLÉK MÁLYVAFÉLÉK.139
Család MALVACEAE Faj Mal va neglecta Szerő W allr. Család MALVACEAE Faj Lavatera arborea Szer ő L.
i
á t mérőjű
csomókban nyílnak. A kül ső csészén 8-9 keskeny, csészébe
zárt, éretlen
a b el s őn 5 h á rom s z öglet ű cimpa látható. Az elszáradt
csészével körülvett, korong alakú termés éretten több termés
egymagvú r észre hasad.
• ELTERJEDES: Európa nagy része. Hazánkban gyakori.
• É LŐ HE LY: Füves területek,árterek, szikesek;
tengerpartok.
• EGYEBNEVEK: Fehérmályva.
• MEGJEGYZÉS: Fontos
gyógynövény. B elő le állít-
ják e lő a köhögéscsillapító
mályvacukrol.
3 cimp áj ú
külső csésze csom ákban
nyíló virágok
hOSSZlí •
~ 5 széles levélnyél
szirom
Magasság 80-150 cm Virágzási i d ő s z a k Jún.-sz ept. Életciklus Kétéves Magasság 1,5-3 m Virágzási időszak Jún.- szept.
140· BOROSZLÁNFÉLÉK ORBÁ N CF ŰFÉLK· 141
BOROSZLÁNFÉLÉK ORBÁNCFŰ ÉL K
Család THYMELAEACEAE Faj Daphne mezereIIm Család HYPERICACEAE Faj Hypericuni and rosaemum Szerő L.
hajtásrégi csomokban
FARKASBOROSZLÁN BOGYÓS • nyíló virágok
Gyéren elágazó hajtású, lombhul- ORBÁNCFŰ
lató cserje. Felálló vagy szétte- Kopasz hajtású, sű rű n
rül ő , szürkésbarna ágai fiatalon ágas, félörökzöld cserje.
sző röse k . Levelei hosszúkásak, lán- Szárán két hosszanti él húzódik.
dzsásak, ép s z él ű ek , rövid n yel ű ek . Illa- Átellenes állású, megdörzsölve aro-
tos, bíborrózsaszín virágai a lombfakadás más illatú, ül ő , ritkán szárö le lő
e lő t nyílnak az ágakon. A 4 tagú pártá- levelei tojásdadok, hosszúkásak.
ban a szirmok félig forrtak, rövid csövet Halványsárga, 18- 22 mm átmé-
alkotnak. A tojásdad bogyó élénkpiros, rőjű virágai hajtásvégi csomókban
erősn m é r ge z ő. nyílnak. A párta 5 ovális, a csészénél rövi-
• ELTERJEDÉS: Európa nagy része. debb sziromból áll. A húsos, 7-10 mm hosszú,
Hazánkban a bükkösök védett növénye. fiatalon pirosló, bogyószerű termés bíborfeketére
• ÉLŐHEY:
Erd ők , cserjések, l e g el ő k ; meszes érik.
talajon; 2600 m tengerszint feletti magasságig. • ELTERJEDÉS: Európa nagy része. Hazánkban
A magashegységi példányok nem honos. Kertekben ültetik.
alacsonyabbak, szé t te r ülő • ÉLŐH ELY: Nyirkos talajú
hajtásúak. Kertekben is lomberd ők, cserjések, sövé-
ültetik. nyek, törrnelékes területek.
~ . halványzöld.
szórt állású
levelek a megnagyobbodott csésze
kozrefogja a termést
Életciklus Éve lő Magasság 50--200 cm Életciklus Éve lő Magasság 50--80 cm Virágzási i dős za k Jún.- aug.
BABÉRBOROSZLÁN TÓCSAORBÁNCFŰ
eF részében leveles, fe le me lk e dő á gr e n dsze
ősl rű, Kúszó szárú, a víz felszínén sű rű csomókat alkotó
örökzöld cserje. Hosszúkás levelei ép sz é lűe k, növény. T ö v én él e gyöker e s e d ő virágos
rövid n yelűk. Kicsi, 8-12 mm hosszú, mézillatú, hajtása felálló. Hengeres szára a szárcso-
5 ovális
sárgászöld virágai tömött, levélhónaljifürtökben mók között gyakran megduzzad. Átelle- szirom
nyílnak. Apró, tojásdad bogyója feketére érik. nes állású levelei oválisak, kerekdedek,
M ér g ez ő. félig szárö le lők . Kis csomókban nyíló,
• ELTERJEDÉS: Európa déli területei. Hazánk sárga virágai 12- 15 mm á t mér őjűek ,
bükkelegyes erdeinek vé- c s e n g e t yű alakúak. A párta 5 tagú, a fel-
dett növénye. álló csészelevelek éle piroslóan mirigyes. a szirmok »
Az apró, éretten felnyíló toktermést közre- nem nyílnak
• ÉLŐHEY: Er dők, szét teljesen
sövények, esetenként törmelé- fogják az elszáradt csésze- és porzólevelek.
kes l ejt ők ; meszes vagy agyagos • ELTERJEDES: Európa nagy része.
talajon; 1600 m tengerszint feletti Hazánkban nem honos.
magasságig. • ÉLŐHEY: Nyirkos, nedves
helyek; sekély v izű tavak, tópartok,
mocsarak, nedves rétek.
Életciklus É v el ő Magasság 50--150 cm Virágzási i d ő sza k Ápr.-máj . Életciklus Évelő Virágzási időszak Jún.- szept.
142· O R B ÁN CF ŰFÉL ÉK IBOLYAFÉLÉK. 143
A termés apró, sokmagvú tok. a hosszú, közepén két fellevelet vis e lő kocsányon.
o ELTERJEDÉS: Európa nagy része.
A termés 3 r e kesz ű , pelyhes tok.
partok. I • átellenes
meszes talajon.
o ROKON FAJOK: A fehér ibolya (Viola alba)
állású. ül ő
levelek indája nem gyökerese-
d ő , virágai hófehérek,
ritkán halványlilák.
Hazánk üde erdeiben fogazott. sziv
alakú levelek
szórványos.
pálha
a levélalapnál
Életciklus É v el ő
Életciklus Ével ő Virágzási időszak Márc.-máj.
Család H YP ERI CA CEA E
Család V I OLACEAE
terebélyes.
KÖZÖNSÉGES O R B Á N C F Ű hajtásvégi
sötét er zetű
halvány
,
5 szirmú
NAGYVIRÁGÚ IBOLYA HÁROMSZÍNŰ IBOLYA / virágok
Gyéren sző rös hajtású, leveles szárú növény. Szív Kopasz vagy gyéren sző rös hajtású, szé t te rü l ő ,
alakú levelei hosszú n y el ű e k . Keskeny-lándzsás felálló szárú, kecses növény. Szórt állású levelei
páihája rojtos vagy fogazott s z é l ű. Halvány ibolya- oválisak, szíves vagy lekerekített vállúak, fogazott
sz í nű, 14-25 mm átm ér őjű virágainak sarkantyúja magános / sz é l ű e k . A pálha szárnyasan hasogatott, levélszeni. változó m é r et ű
fe hé rlő . Tokja 3 re kesz ű , virágok A magánosan nyíló, rövid sarkantyús, ibolyakék r virágok
• ELTERJEDÉS: Európa nagy vagy h á rom s z ín ű - lila, illetve rózsaszín, fehér
része. Hazánk m é s z k e rül ő és sárga - virágok 10-25 mm á t mé r őjűe k .
erdeiben gyakori. • ELTERJEDES: Európa nagy része.
• ÉL ŐH ELY: Nyílt lomb- Hazánkban szórványos.
erd ők , füves területek. • ÉLÓHELY: Füves területek, kaszálók,
I
sziklagyepek; savanyú, semleges talajon.
• MEGJEGYZES: Több alfajba sorolják.
Er ősen változékony, könnyen kereszte-
Életciklus É ve lő ző d ik a kerti fajtákkal. A hibridek
virágai nagyobbak, változatos
szí n űe k .
Család V I OL AC EAE alustris
:r:
Hazánk védett ritkasága. semleges vagy meszes talajon.
~ ":t~,
• ÉLŐHEY : Nyirkos,
árnyas, törmelékes területek. i ~< X jf;~ , ~
' Jl . ~ ~ ~ ~ ~ .' ~ .. ~
>"f':f'1<.. ;t-, ~ .•
Életciklus É v el ő Életciklus Egyéves Magasság 8-30 cm
146 • SZUH ARFÉLÉK LIGETSZÉPEFÉLÉK' 147
SZUHARFÉLÉK FÜZÉNYFÉLÉK
Család CI STACEAE Faj Helianthemum nummularium Család L YTHRACEA E Faj Lythrum salicaria
.;-- - - . 12-20 mm
MOLYHOS NAPVIRÁG á tmérő j ű
RÉTI FÜZÉNY
Karcsú, e l fekvő , fel e g y en e s ed ő szárú, változékony,
virágok
Nagy t erm etű , e rős e n bokrosodó, szürkésen moly-
örökzöld félcserje. Elliptikus, hosszúkás, ép szé l ű hos hajtású növény. Merev, felálló, f első harmadá-
rövid n y el ű , pálhás t ö v ű leyeleinek felszíne zöld, ban elágazó, szögletes szára 4 vagy t ö b é l ű. Atel-
fonákja fehéren molyhos. Elénksárga, ritkán krém- lenesen vagy örvökben álló levelei oválisak, l án-
sz í n ű vagy narancssárga virágai legfeljebb 12 tagú • 3 nagy és dzsásak, fogazott sz é l ű e k. ül ők ; a fel s ők esetenként
fürtökben nyílnak. A termés apró, sokmagvú tok. 2 kisebb szórt állásúak. Elénk róz sa s zínű , 10-15 mm átmé-
o ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi csészelevél leveles
laza . r őjű virágai hosszú füzérben nyílnak. A párta
tájak kivételével. Hazánkban szórványos. virágú • füzér
6 tagú, a két körbenálló 12 porzó két hatos falkát
o ÉLŐHEY: M é szk ő- és dolomitsziklagyepek; fürt
alkot. A termés sokmagvú tok.
2800 m tengerszint feletti o ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi
magasságig. tájak kivételével. Hazánkban gyakori.
o ÉLŐHEY: Folyó- és patakpartok,
árterek, mocsarak, nedves rétek; sem-
leges vagy meszes talajon.
TÖKFÉLÉK Életciklus É v el ő
L.
Család ARALIACEAE Faj Hedera helix S zer ző
TENGERPARTI IRINGÓ
Erős , b őrn em ű. kékeszöld hajtású, merev, fel-
álló szárú növény. Kerekded vagy szíves
KÖZÖNSÉGES BOROSTyÁN körvonalú levelei 3-5 karéjúak, hullá-
E etőr ejl s n ö v e k de é s ű , rövid léggyökerekkel kúszó-
mosak, sűr n tövises s z é l űek . Erezetük
kapaszkodó, örökzöld,fásodó szárú lián. Szórt állá- és peremük fehér. A kicsi, hamvaskék vi-
sú levelei b ő rn em ű e k . sötétzöldek, ép sz é l űek . rágok IS- 30 mm át mérő jű, gömbös e rnyő
nyelesek. A fiatal növényeken 3-5 karéjú- ben nyílnak. Az apró ikerkaszattermést pik-
ak, a virágos hajtásokon elliptikusak, keyek borítják.
szív alakúak. A zöldessárga, • ELTERJ EDÉS: Európa tengerpartjai.
7- 9 mm át mérőjű virágoktö- Hazánkban nem honos.
mött e rnyőbe n nyílnak. A fiata-
• É LŐ HE L Y : H om okd űn é k , kavicsos
lon zöld bogyó feketére érik. fövenyek.
• ELTERJ EDÉS: Egész Európa, • ROKON FAJOK: A kék iringó
a távoli északi tájak kivételéve!. (Eryngium planum) murvalevelei
Hazánkban gyakori. kisebbek, keskenyebbek. Alsó
• ÉLŐHEY : E r dő k, sziklafalak, levelei hosszúkásak, nem szú-
sövények, épületek; árnyékos helyek. rósak. Hazánk ártéri rétjein
Esetenként a földön kúszik. elég gyakori.
gyakran -
világos
levélerezet
ERNYŐS ÖK
MEZEI IRINGÓ
Család A PIACEAE Faj Sanicula europaea E rős , b ő rn ern ű , kopasz haj-
tású növény. Merev, felál-
ló szára fe lső harmadá-
EURÓPAI kicsi. szálas ban elágazó. T ő l év e -
GOMBERNYŐ __o. murvalevél
lei hosszú n y el űek .
Kopasz hajtású, felálló, rendszerint ovális körvonalúak,
elágazó szárú növény. Fényes, zöld 2-3 -szorosan szárnya-
levelei tenyeresen szeldeltek, san osztottak, szúrós fo-
az alsók nyelesek, a felsók ül ő k . gúak. A szárlevelek
Az ék alakú, durván fogazott szé- ül ők , szeietei keske-
lű levélszeletek száma 3-5. A le- nyebbek. A zöldesfehér
horgas .
vélfogakszúrós hegyben vég ző d sz őrel
virágok 10-15 mm át-
nek. Az apró, fehér, rózsás vagy borított m ér őjű , lapos t et ejű er-
zöldes virágokból álló fejecskék termés ny őb en nyílnak. Az ikerka-
ern y ő s z e rű virágzatba tömörül- szatot fehér pikkelyek borítják.
nek. Minden fejecske szélén szá-
mos porzós, közepén egy vagy több ""
,,,ro: • ELTERJEDÉS : Európa nagy része.
Hazánkban gyakori.
term ő s virág fe j l ő d i k . A tojásdad iker- • ELOHELY: Száraz gyepek; gyakran
kaszat4-5 mm hosszú. tengerpartokközelében.
• ELTERJEDÉS : Egész Európa, a távoli • EGYÉB NEVEK: Ördögszekér.
északi tájak kivételéve!. Hazánkban elég gyakori.
• ÉLŐHEY: Üde, árnyas tölgy- és bük erd ők ;
humuszban gazdag talajon.
Életciklus Éve lő Magasság 20-50 cm Virágzási időszak M áj.- jú n. Életciklus Évelő Magasság 40-75 cm
152· E R N Y Ő S Ö K ERNYŐS ÖK • 153
Család A PIA CE A E Faj Astrantic major Család A PIACEAE Faj Anthr iscus sylves tris S zerő (L) H of fm .
Életciklus K étéves Magasság 60- l 00 cm Életciklus É v e lő Magasság SO-I SOcm Virágzási időszak Máj.-jú!.
154· E R N Y Ő S ÖK ERNYŐSÖK ·155
Család AP IACEAE Faj Smyrnium alusatrum Család APIA CEAE Faj Pimpinella major ,_ / Sz e rz ő (L.) Hud son
sárga
~ ...
OSZTLEVŰ virágok NAGY FÖLDITÖMJÉN
ŐZSALÁT Többnyire kopasz hajtású, felálló, üreges szárú,
változékony növény. Páratlanul szárnyalt levelei
Nagy term et ű, gyakran töme-
3-9 ovális, hosszúkás, fogazott szé l ű levélkéból
gesen t en ő , kopasz hajtású,
állnak. Középsé és fel ső szárlevelei kisebbek, nye-
megdörzsölve átható szagú
lük hólyagosan felfújt. Fehér vagy halvány rózsa-
növény. Felálló, elágazó
s zí nű , 2-3 mm á t m é rő j ű virágai terebélyes, gallér-
szára id ő v el üregessé, vas-
tojásdad, levelek nélküli, összetett erny őben nyílnak.
kossá válik. Fe lső oldalhaj- összetett barázdált,
finoman A s z é l s ő virágok szinnai sugárzók. kopasz,
tásai átellenes állásúak. Le- e rnyő
bordázott Az ikerkaszat 3-4 mm hosszú. tojásdad
velei hánnasan összetettek, termés termés .
levélkéi széles-elliptikusak, • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli
északi tájak kivételével. Hazánk üde
tojásdadok, fogazottak. Levélnye-
erdeiben elég gyakori.
le hüvelyes és hólyagosan felfújt.
o ÉLŐHEY: Erdők , sövények,
A fel s ő szárlevelek sárgás s z f nű e k,
útszélek; meszes talajon.
lemezük csökevényes. A sárga vagy
zöldessárga virágok terebélyes, gallér-
• ROKON FAJOK: A hasznos
földitömjén (Pimpinella
levelek nélküli, összetett ernyőb nyíl-
saxifraga) szára pelyhes. hosszú
nak. A párta 5 tagú. A feketére érő ikerkaszat kicsípett
l-2-szeresen szárnyalt, alsó levélnyél
7-8 mm hosszú. szirom
levelein a levélkék keske-
o ELTERJEDÉS: Európa nagy része, főként a ten-
nyebbek. Száraz gyepek karcsú szár
gerpartok közelében. Hazánkbannem él.
hazánkban gyakori növénye.
• ÉLŐHEY: Nyílt erdők , sövények, útszélek,
homkdűné , tengerparti fövenyek.
Életciklus Éve lő Virágzási id őszak Júl. - szept.
Család APIACEAE
Életciklus K étéves Magasság 80- 150 cm
lL
l vagy 2 szálas gallérlevél fejlődik vényes, nyele rövid, hólyagosan felfújt.
~
.;, . '. ~ -
.
Az l-3 mm átm ér őjű virágok 5 tagú \' .. Fehér, ritkán rózsaszín, 2-3 mm á t mé rő j ű
'( I :. , ~ .
pártájában a szinnok kicsípettek, fo- . . j " ~ . virágai boltozatos, 10-20 ern y ő c sk éb ől álló,
nákjukon barnán erezettek. A tojásdad, , • 6- 12
összetett e rn y ő be n nyílnak. Gallérlevelei több-
I. e rnyőcs ke ' ;'%4
3-4 mm hosszú ikerkaszat finoman
bordázott.
, laza e rnyőcske nyire hiányoznak. Az 5 tagú pártában a szinnok
kicsípettek, sugárzók. A tojásdad, kopasz iker-
• ELTERJEDÉS: tnékőF Északnyugat- kaszat finoman barázdált.
Európa. Hazánkbannem honos. • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi
• ELOHELY: Napsütötte, száraz gye- finoman tájak kivételével. Hazánk üde erdeiben elég
pek, útszélek, nyílt erdők, sövények; szeldelt gyakori.
WJIP--- . levelek
savanyú talajon. • ÉLŐHEY: Árnyas, üde erdők , parlagok, ű t
szélek; f őként az alföldeken és dombvidékeken;
nyirkos, meszes talajon.
."l
1-2-szeresen szárnyaltak, megdörzsölve jellegzetes levelei víz alá merülők, szárlevelei 3-szorosan szár-
szagúak. Sárgászöld, 2-3 mm átmérőjű virágai nyaltak,levélkéioválisak, kihegyesedök, fogazott
terebélyes, legfeljebb60 mm-es elJyőkbn szélűek. Fehér, 2 mm átmérőjű virágai5-15
nyílnak. Gallérlevelei lándzsásak. Eretten sárga ernyőcskébl álló, összetett ernyőb nyílnak. ' ""\ *J
vagy bíorsznű ikerkaszatja 4-6 mm hosszú, A párta 5 tagú, a szirmokkicsípettek. A kissé
barázdált, kissé szivacsos. egyforma
görbült ikerkaszatbarázdált, 3-5 mm hosszú. szirmok
• ELTERJEDÉS: Európa nyugati, délnyugati • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi
tengerpartjai. Hazánkban nem honos. tájak kivételével. Hazánkban gyakori.
• ELOHELY: Tengerparti sziklák,homokos, • ÉLŐHEY: Folyó-,patak- és tópartok, mo-
kavicsosfövenyek. csarak; ásványi sókbangazdagvizek mentén.
• ROKON FAJOK: A gyűrs borgyökér
(Oenanthe silalfolia) kevés
ernyőjű , szára gyengénba-
rázdás. Szirmaisugárzók.
Nedves réteken, szike-
seken hazánkban
szórványos.
Életciklus Kétéve s vagy évelő Virágzási időszak Júl.-szept. Életciklus Évelő Virágzási kazsődi Jún.-szept.
158 • ERNYŐSÖK ERNYŐSÖK • 159
Család AP IACEAE Faj Conium macula/um S z e rz ő L.
Család APIACEAE Faj Bupleurum rotundifolium
összetett
KERL VELŰ BU VÁKFŰ FOLTOS BÜRÖK erny
nyíló.
őben
Szürk és szí n ű , gyakran pirosasan futtatott, kopasz, Nagy t e rme tű , kopasz hajtású, át- fehér
kissé húsos hajtású növény. Vékony, felálló szára ható szagú, e rőse n m é r g ez ő nö- virágok
egyszeru vagy elágazó. Sz órt állású levelei ováli- vény. Felálló, bordázott, belül
sak, kerekdedek, ép sz é l űe k. Az alsók kes- üreges, hamvasan deres szárát vö-
kenyebbek, rövid nye l űek. a f el s ők szé- rösbarna foltok tarkítják. Levelei lá-
összetett • gyak, 2-4 -szeresen szárnyaltak. Levél-
lesebbek és teljesen körülnövik a szá- ern y ő
rat. Az apró virágok 5--6 fel tű n ő , ová- szeietei lándzsásak, elliplikusak. A 2 mm
lis, sárgászöld fellevéllel övezett, tö- á t mé jű rő virágok 10-20 ern y ő c sk é b ől álló,
mött e rnyőc s ké ben nyílnak. A virágzat számos szálas gallérlevéllel övezett, összetett
5- 10 ernyőcs ké bő l áll. A párta 5 tagú, e rnyő be n nyílnak. A párta 5 tagú, a kicsípett szir-
a szirmok begöngyölt s zé lű e k. A fino- mok egyforma hosszúak. A kopasz, 3-4 mm
man bordázott ikerkaszat 3-4 mm hosszú ikerkaszat hullámos bordázatú.
hosszú. • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli
a szórt északi tájak kivételével. Hazánk
• ELTERJEDÉS: Európa nagy része. állású
Hazánkban nem túl gyakori. levelek gypm!ársulásaiban gyakori.
• ELOHELY: Vetések, parlagok, korbeveszik • ELOHELY: Nedves rétek,
• a szárat útszélek, folyó-, patak- és árok-
száraz gyepek.
partok, e rd ő s z él ek .
nagy
tő/e vel k
Család A PI AC EAE
Család API A CE A E
Család APIACEAE Faj Sison amomum Szerő L. Család A PIACEAE Faj Angelico sylvestris
I
!
SZAGOS AMÓMUM ERDEI ANGYALGYÖKÉR
Kopasz hajtású, vékony, felálló, barázdált, csak Kopasz hajtású, felálló, barázdált, üreges, fe lső
a fe ls ő harmadában ágas szárú növény. Megdör- harmadában elágazó, gyakran bíborral futtatott
zsölve átható, gázolajra e m lékeztő szagot áraszt. , szárú, tennetes növény. Levelei nagyok,
Alsó levelei szárnyaltak, 5-9 pár hosszúkás, foga- 2- 3-szorosan szárnyaltak. LevélszeIe-
zott levélkéból állnak. A fe lső k kisebbek, gallér-
szemek. A gallérlevelek szálasak,
az ernyő sugarainál jóval rövideb-
1 ern y ő c ske tei oválisak, hosszúkásak, finoman
fogazottak. A fe lső levelek jó-
val kisebbek, nyelük hüvelyes
bek. Fehér, 1- 2 mm átmérőjű virá- és hólyagosan felfújt. Fehér
gai 3--{í ynre kscő bé ő l álló, össze- vagy rózsaí nű virágai terebé-
tett ernyőb nyílnak. A csésze lyes, 3-15 cm á t mé rő jű , össze-
hiányzik, a párta 5 tagú, a szir- l tett e rnyő be n nyílnak. Gallérleve-
mok begöngyölt s z é l ű e k . A ke- finoman lei gyorsan lehullanak. A hártyás
rekded, hosszúkás, bordázott szeldelt szárnyú ikerkaszat 4-5 mm hosszú.
Y" ~- ~ [ellevél
ikerkaszat 2-3 mm hosszú. • ELTERJEDÉS: Egész Európa,
• ELTERJEDÉS: Nyugat- -, a távoli északi tájak kivételével.
Európa. Hazánkban nem honos. Hazánkban elég gyakori.
• É LŐ HE LY : Füves területek, árok- • ÉLŐHEY : Nedves rétek, mocsa-
partok, útszélek, sövények, parlagok. rak, folyó- és patakpartok, üde e rdő k . hólyagosan
felfújt levél-
hüvely
Életciklus Ké téves Virágzási idős zak Júl.-szept. Életciklus Éve lő Magasság 1- 2,5 ru Virágzási i dősz ak J úl.s-okt.
nagy,félő
zöld leve/ek
Életciklus Ével ő Virágzási i d ő s z ak Júl.-aug. Életciklus Ké téves Magasság 1-2,5 ru Virágzási időszak J ún.sokt.
162· E R NYŐSÖ K ERNYŐS ÖK • 163
Család A PIACEAE Faj Aethu sa cynap ium Sz e rz ő L. Család A PIACEA E Faj Torilis jap onica
• zöld,jinoman
barázd áltszá,.
Életciklus Egy - vagy kétéves Magasság 60- 100 cm Virágzási id ő sz a k Júl.- szept. Életciklus Egy- vagy kétéves Magasság 50- 120 cm
száma 10. A hosszan kic s üngő bibeszál jellegzete- • S alakú Hazánkban nem honos, de kertekben ültetik.
sen S alakú. A termés apró, sokmagvú tok. bibeszál • ÉLŐHEY : Fenyvesek, fenyérek, alpesi rétek;
o ELTERJEDÉS: Európa nagy részén honos, savanyú talajon; alföldeken és hegyvidékeken
de ritka. Hazánk védell növénye. 2200 m tengerszint feletti magasságig.
o ÉL Ő H E L Y: Nyirkos e r dő k, o ROKON FAJOK: Az üstökös hanga (Erica
fenyérek; gyengén savanyú talajon; terminalis) nagyobb t e rm e tű , levelei 4 tagú
1500m tengerszint feletti örvökben állnak, élénk rózsa-
magasságig. sz í n ű virágaiban a párta-
cimpákkifelé hajlók. ~ 4 tagú
örvökben
álló,
tú s zer ű
levelek
Család ERICACEAE Faj Cal/una vulgaris Család ERICACEAE Faj Arctostaphylos uva-ursi
, ~
l
~
ezüstös
~ ' . /~
~ -
levélfonák
.
.. ' .
. ,"",
FEKETE ÁFONYA
Kopasz, gazdagonelágazó, kúszó hajtá- TAVASZI KANKALIN
sú, szögletes szárú, lombhullató cserje. Lágyan szörös hajtású, t őr öz s á s nö-
Szórt állású, élénkzöld levelei tojásda- vény. Tojásdad, fogazott szé l ű levél-
dok, elliptikusak, fogazott s z é l ű e k. rövid lemeze alapjánál kiszélesedik, majd
nyel űek . Zöldes árnyalatú, rózsaszín, serleg
alakú, 4-6 mm hosszú virágai magánosan,
S ZiNVÁLTOZATOK l hamvas hirtelen szárnyas nyélbe keskenyedik.
Édeskés illatú, élénksárga, 7-14 mm
termés
esetenként párokbannyílnak. A hamvasfeketé- átm ér őjű , narancssárga torkú virágai
re érő, húsos bogyó átm ér ője 6-10 mm. legfeljebb30 tagú, egyoldalú, bókoló
• ELTERJEDÉS: Európa nagy része. Hazánk ernyőb nyílnak a hosszú,karcsú tőko csányo.
üde, mészkerülő erdeinek ritka növénye. Termése sokmagvú tok.
• ÉLŐHEY: Lombhullató kődre , fenyvesek, • ELTERJEDES: Egész Európa, a távoli északi
fenyérek, lápok; savanyú talajon; alföldeken tájak kivételével. Hazánkban elég gyakori.
és hegyvidékeken. • ÉLÓHELY: Nyílt l omb e rd ők . üde rétek,
útszélek; meszes talajon.
• MEGJEGYZÉS: A tavaszi és aszárt alan tórózsában
álló levelek
kankalinkönnyen ker s zte z ődik egymással
a közös é l ő h e l y e k e n . Hibridjük
a Primula x polyantha.
rÖl'id
fehér, lisztes
bevonat úlevélfonák
l
Életciklus É v e l ő Magasság 7- 15 cm Virágzás i id ő s z a k Máj.- aug. Életciklus É vel ő Magasság Legfeljebb 40 cm
Család PRIM ULACEAE Faj e ye/amen hedetífo lium Csa lád PRIMU LAC EAE Faj Lysimachia nummularia
kissé csavarodó
ORSTyÁNLEVŰB hátrafelé irányuló
pártacimpák •
PÉNZLEVŰ LIZINKA
CIKLÁMEN p ártacimpák • Kopasz hajtású, a szárcsomóknál legyö-
Kopasz hajtású, t őr ó z sá s , gumós év e lő. Hosszú kers d ő, kúszó szárú, örökzöld nö-
n y el ű levelei szív alakúak, oválisak, általában karé- vény. Kerekded, ovális, tompa h e g y ű , ép
josak, fogazott s zé lű e k . Fonákjuk bíbor, felszínük éretlen szélű leveleit apró, fekete mirigypontok
változatos - zöld, szürke vagy ezüstös - árnyalatú. tok- tarkítják. Sárga, 8-18 mm á t mé rő j ű virágai
Magánosan nyíló, 12- 25 mm hosszú, halvány ró- • termés magánosan nyílnak a hosszú, vékony kocsányo-
zsaszín, ritkán fehér virágainak pártacsöve rövid, kon. Ovális csészelevelei kissé átfedik egymást. ovális •
m ál y v a s z ín ű .A z 5 pártacimpa kissé Tojásdad pártacimpái mirigyesen, feketén ponto- csésze-
levelek
sodrott, hátrafelé irányuló. Gömbös zottak. Felálló vagy ívelt kocsányú, sokmagvú
toktermése a talaj közelében fejl ődik . tokja 5 kopáccsal nyílik.
• ELTERJEDÉS: Délkelet-Európá- • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi
ban honos. Nálunk dísznövényként tájak kivételével. Hazánkban gyakori.
csésze alakú
ismert. • ÉLŐHEY: Mocsarak, mocsárrétek, nyílt e r dő k , -7. - ~ virág
• ÉLŐHEY: E r dő k, cserjések. folyó- és patakpartok, gyomtársulá-
• ROKON FAJOK: Az erdei ciklámen sok. Kertekben is ültetik.
(eye/amen purpurascensi levelei kerek-
dedek, vese alakúak, foltosak, fonákjuk
pirosas. Üde, m és zker ül ő erdeink
védett növénye.
Életciklus É v e l ő Virágzási i dő szak Aug.- nov. Életciklus É v el ő Magas ság Legfelj ebb 60 cm Virágzás i i dősz a k Jún.- aug.
172 o KANKALINFÉL ÉK KÉKGYÖKÉRFÉLÉK 0173
nem pillásak. A sokmagvú tok pici, sapkaszerú virág (Limonium gmelini) virágai
fedéllel nyílik. kisebbek, kék sz í n ű e k . Szikes
o ELTERJEDÉS: Nagy-Britannia. pusztáink gyakori növénye. a leveleken
o ÉLŐHEY: Lápok, mocsarak, egy fóér
nedves rétek, vízátfolyások; tő látható
zeges, gyengén savanyú vagy
tok-
bázikus talajon. termés
-.
Faj Centaurium erythraea
virágok .
Kopasz hajtású, vékony, egyszeru, felálló vagy
bókoló szárú növény. Zöld levelei oválisak,
KIS E Z R J Ó F Ű lándzsásak, ép sz é l ű e k . ül ők . Sötétkék, lila, ritkán
Kopasz hajtású, változékony növény. fehér virágai 35- 50 mm hosszúak. Az 5 tagú párta
Felálló szára fe l ső harmadában, esetenként tő bő l cimpái hegyesek, torkában bí o r s zínű mintázat
elágazó. Átellenes állású levelei elliptikusak, tojás- van. A válaszfalai mentén hosszában felnyíló
dadok, 3-7 erűk , Az alsók rövid n ye l űek.
narancs- •
sárga por:ók tok számtalan porszemnyi magvat rejt.
t ő r ó z s áb an állnak. Bíborpiros, róz sazí nű , ritkán o ELTERJ EDÉS: Nyugat-Európa. Hazánk
szár
Életciklus Egyéves Magasság S-20 cm Virágzási id ő szak Júl.-aug. Életciklus Éve lő Magasság 30-<>0 cm
176 • TÁRNICSFÉLÉK TÁRNICSFÉLÉ K ' 177
VIDRAFŰÉLK METÉNGFÉLÉK
Család M ENYANTHACEAE Faj Menyanthes trifoliata S z e r z ő L.
Család APO CY N A CEAE Faj Vinea major
SELYEMKÓRÓFÉLÉK
VíZI TÜNDÉRFÁTYOL "\,--- -
rojtos
- e pártacimpa Család ASCLEPI ADA CEAE Faj Yincetaxicum hirundinaria
Kopasz, a víz felszínén úszó hajtású, szétte-
vastag.
r ülő szárú növény. Szórt állású, fényes, fényes.
sötétzöld levelei kerekdedek, vese ala- 5 tagú.
kúak, hosszú nyel ű ek , ép s zél űek. Fel-
a víz
felszínén
KÖZÖNSÉGES részbenforrt
színüket néha bíor s zínű foltok tarkítják, úszó MÉREGGYILOK .- Párj ,
levelek Csoportosan ővön , kopasz vagy gyéren s ző rös hajtá-
fonákjuk rendszerint pirosas. Magánosan
vagy kis csomókban nyíló, éppen a víz sú, felálló, s ű rű n leveles szárú, m érg e z ő növény.
felszíne fölé em elk ed ő , sárga virágai Leveleilándzsásak, szív alakúak, ép szé lű e k, rövid
nyel ű e k . Zöldessárga vagy zöldesfehér, S-I Omm át-
30-40 mm átm ér őjű e k . A párta S sziromból
forrt össze, a cimpák rojtos s zé l ű e k . m ér őjű virágai 6-8 tagú álem y ő kb en nyílnaka fel ső
A termés sokmagvú tok. levelek hónaljában. A porzók száma S, a bibe- és
o ELTERJEDÉS: Európa nagy része.
a porzószálak oszloppá n őt ek össze. A magánosan
Ritka. Hazánk védett növénye. vagy párosával f ejl őd ő , orsó alakú, S0-60 mm
• ÉLŐHEY: Tavak, t ópartok, holtágak, hosszú toktermések nagy, az egyik végükön sző rö s
mesterséges víztározók l ebg ő magvakat rejtenek.
hínártársulásai. o ELTERJEDES:
Európanagy része.
Hazánkban gyakori.
• ÉLŐHEY: Szá-
raz gyepek, nyílt er-
dők , cserjések; me- ! átellenes
állású levelek
szes talajon;
1800 m-ig.
Eletciklus Éve lő Magasság 5-10 cm Virágzási idős z ak Jún.- aug.
Életciklus Ével ő Virágzási i d ő s z a k M áj.-aug.
180 • BUZÉRFÉLÉK BUZÉRFÉLÉK' 181
S
/ 4 cimpájú .
bug.as zerű ~
• párta
SZAGOSMÜGE
Kúszó, elágazó gyöktrzsű
sai felállók. Szára a szárcsomóknál sörőz
növény. Virágos hajtá-
, Ellipti- . . ia
. c~ -
o
viragzat
kus levelei érdes, pillás szélűek. Rövid pártacsövű
. ~
virágai 4-7 mm átmérőjűek. Ikertermését fekete
hegyű, horgas szőrök fedik.
Életciklus Egyéves oELTERJEDES: Egész Európa, a távoli
északi tájak kivételével. Hazánk üde er-
Család RUBIACEAE deiben gyakori, helyenként tömeges.
o ÉLŐHEY: Árnyas lomberdők.
oEGYÉB NEVEK: Asperula
VETÉSI MÜGE odorata.
Többé-kevésbé kopasz haj-
tású, vékony, felálló, el-
ágazó szárú növény. Lán-
dzsás, szálas levelei egyerú- Életciklus Évelő Virágzási időszak Ápr.-jún.
ek, kihegysdő . Kék vagy
lila, 3-4 mm átmérőjű virágai Család RUBIACEAE
keskeny murvalevelekkel övezett,
tömött, hajtásvégicsomókbannyíl- tömöttbugában
nak. Az apró, kerek, sima, barnára TEJOLTÓ GALAJ nyíló
érő termés 1 vagy 2 részből áll. Gyéren szőrö, széterülő, felálló hajtású növény. • virágok
oELTERJEDES: Európa nagy része. Hengeresszárán 4 borda húzódik. Fényes, sötét-
Hazánkban szórványos, ritkulóban zöld, szálas levelei szőrö fonákúak. Illatos, sárga,
levő faj. 2-4 mm átmérőjű virágaibana párta 4 cimpájú. ~ . 8-12 ~aú
o ÉLŐHEY: Parlagok, szántók Feketére érő ikertermésesima. -'0". r leve/orv
gyomtársulásai. oELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi '],z I
tájak kivételével. -'St
Hazánkbangyakori.
oÉLŐHEY:
Száraz gyepek,
útszélek.
KÖZÖNSÉGES GALAJ
Többnyire kopasz hajtású, tarackos tö v ű , erő te l jes
~ ..
_'
! .>:
• terméses
buga MEZIKRSTFŰ 2- 3 mm á t m
virágok
ér ő j l1
\ ....
• orvos
levélál/ás
i
borítják. Keskeny-elliptikus, visszástojásdad, s zű horgas tojásdadok, e g y e rű e k , Hajtásvégi vagy levél-
sz/fni f eketére é
rósan kihegyezett levelei 6-9 tagú örvökben állnak. • termés hónaljibugákban nyíló virágai 4-5 mm át- rő
Apró, piszkosfehér, alig 2 mm átm ér őjű virágai mérőjűek. Húsos bogyójafeketére érik. bogyó
levélhónalji virágzatokban nyílnak. Horgas • ELTERJEDES: Nyugat-Európa.
s ző r ö k k e l borított, zöld ikertermése könnyen bele- Hazánkban nem honos.
ragad az ember ruhájába, az állatok szörébe, • ÉLŐHEY : Cserjések, sövények, nyílt
• ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi e r dő k ; tengerpartok közelében gyakori.
tájak kivételével. Hazánkban gyakori. • ROKON FAJOK: A fe s t ő buzér
• ÉLŐHEY: Parlagok, szántók, nyílt e r dő k , (Rubia tinctorum) levelei lágyabbak,
cserjések, gyomt ársulásai. virágai aranysárgák. Bogyója bíbor-
• ROKON FAJOK: A vetési galaj (Galium fekete. Mediterrán e r e d e tű ,
spurium} kisebb t erm tű , virágai zöldessárgák. egykor termesztett, helyen- . .
Erett termésefekete. Hazánk nyugatirészén ként elvadult fe stő- ;}1~
a vetési gyomtársulások faja. növény. Hazánkban .~ r?i
ritka. szúrós l
levélszél
Életciklus Egyéves Szárhossz 50-300 cm Virágzási időszak Máj.-szept. Életciklus É v elő Virágzási i d ő s z a k Jún.- aug.
184· CSATAVIRÁGFÉLÉK SZULÁKFÉLÉK·185
Család CONV OL VULA CEAE Faj Calystegia soldanella S z e r z ő (L.) R. Br.
CSATAVIRÁGFÉLÉK
Család POL EMO NI A CEA E Faj Polemonium eaetu leum Sz e rz ő L. HARANGROJTÚSÖVÉNYSZULÁK
Felfutó, csavarodó, törékeny szárú, kopasz hajtású, tarac-
kos növény. Szórt állású levelei vese alakúak, hosszú
KÉK CSATAVIRÁG ny el ű e k. ép sz é l ű e k . Nagy, 30-50 mm átm ér őjű ,
Csoportosan n öv ő , gyéren s ző r ö s h ajt á s ű , fel- rózsaszín, gyakran fehér csíkos virágai
hl/ga-
álló, szögletes, elf s ő harmadában rendszerint • virágzat magánosak. A párta tölcsér alakú.
elágazó szárú növény. Szórt állású, szárnyalt Az 5 cimpájúcsészét csaknemeltakarja két
levelei legfeljebb 25 l ev élk éből állnak. Tömött, l ev él szerű , egymásra boruló, kissé felfújt
hajtásvégi bugában nyíló, kék, ritkán fehér fellevél. A termés sokmagvú tok.
virágai 20-30 mm á t mé rő j űe k . A csésze és • ELTERJEDÉS: Európa tengerpartjai.
a párta 5 tagú. J:. termés apró, sokmagvú tok. Hazánkban nem honos. /
• ELTERJEDES: Eurázsiai erd etű , kerti • ÉLŐHEY : Tengerparti homokos és
dísznövény. Helyenként meghonosodott. kavicsos fövenyek, h om okd űn é k .
• ÉLŐHEY: Hegyi rétek, cserjések; • ROKON FAJOK: A felfutó
2300 m tengerszint feletti magasságig. sövényszulák (Calystegia septum)
• fehér csíkos
virágai fehérek. A hazai mocsarak, szirom
nádasok gyakori faja.
5 szirmú •
virágok
SZULÁKFÉLÉK
Család CONVOL VULACEAE Faj Cl/SCI/Ta epithymum Sze rz ő (L.) Nath.
KAUFŰ-RN
Vékony, csavarodó szárú, sárgás vagy vöröses haj-
5 kihegysdő ,
tású, é l ő s k ö d ő növény. Levelei apró, pik ely s zerű
szé terülő
képletekké eg y s z erű s ödtek . Halvány r ó z sa s z ín ű , il- szirom
latos, ki c süng ő porzójú virágai 3-4 mm á t mé rő j ű
ek. Termése apró tok.
• ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi
rl
• szórt állású
tájak kivételével. Hazánkban a száraz szikla- és levelek
pusztagyepek növényein (sülzanót, csarab, here-
félék) é lős kö dik .
• ROKON FAJOK: A közönséges aranka
(Cuscuta europaea) vaskosabb szárú, csavarodo
virágai többnyire 4 cimpájúak. Bibe- szárám i
szála rövidebb a magháznál. Nedve- kúszik • c s é s z e s t e rű
Eletciklus Egyéves Virágzási i dős za k J ún.c-okt. Életciklus Évelő Szarhossz Legfelj ebb I m
186 • SZULÁKFÉLÉK ÉRDESL VELŰ K • 187
~ . s torkú
á r ga kihegysdőlevelek !
• ROKON FAJOK: A mezei
gyöngyköles (Lithospermum arvense)
virágok makkocskái ráncosak, sötétek. űrezsléveI
Hazánkban szántókon, útszéli nII/rva
gyomtársulásokban gyakori.
-
Életciklus Évelő Sz ámossz Legfeljebb 3 m
Életciklus Évelő Magasság 40-80 cm Virágzási időszak Jún. -júl.
Csa lád CONVOLVULACEAE Faj Convolvulus arvensis
Csa lád BORAGINACEAE Faj Lithospermum purpureo-caeruleum
APRÓ SZULÁK
vagy kopasz hajtású, vé- ERDEI GYÖNGYKÖLES
l
bíborpiros
..
Szőrös
kony, csavarodó, felfutó szárú Csoportosan növő , szőrö hajtású, gyöktörzses virágriig»
növény. Szórt állású, többnyire évelő . Széterülő , elfkvő, leveles medő és
világoszöld levelei dárdásak, felálló, többnyire elágazó virágos hajtásokat
tojásdadok,ép szélűek . nyele- hoz. Szórt állású levelei lándzsásak,elliptikusak,
sek. Magánosan nyíló, egyszí- kihegyezettek,a felsők ülők. Eleinte bíborpiros,
nű fehér vagy rózsaínű, illet- idővel kékre színeőd , 14-19 mm hosszú virágai
ve rózsaszín fehér csíkos virá- fellevelekkel körülvett forgókban nyílnak.
sárga
gai 10-25 mm átmérőjűek, gyen- pártatorok A virágzati tengely a termésérésidején
gén illatosak, tölcsér alakúak. megnyúlik. Az 5 tagú párta hosszú és vékony
{
Az 5 cimpájú csészét nem fedik csövű, cimpái elliptikusak. A 4, ritkán • murva
murvalevelek. A virágkocsány köze- 2 makkocskábólálló termést közrefogja
pén 2 apró fellevél fejlődik. Más szulá- a maradó csésze.
kokhoz hasonlóan a virágok rövid életűk, • ELTERJEDÉS: Európa nagy
és csak napfényben bontják ki szirmaikat. része. Hazánk tölgyeseiben sima,fényes,
A termés kerek, sokmagvú tok. fehér
gyakori. makkocskák
• ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi • ÉLŐHEY: Erdők, erdőszélk,
tájak kivételével. Hazánkban az egyik leggyakoribb cserjések; többnyire meszes
gyom. talajon.
• ÉLŐHEY: Szántók, parlagok, füves és • csavarodó
törmelékes területek. szár
Család BO RA GINACEAE Faj Echium vulgare Család BOR AGINACEAE Faj C etinthe glabra S ze r z ő Miller
csöves
T ERJ Ő K E KÍGYÓSZISZ HAVASI UPALŐ PEZS • virágok
Szúrósan sz hajtású, az el s ő évben csak
ő r ös Kissé húsos, kopasz hajtású, gyöktörzses növény.
tő rózsá t fej , a másodikban egy vagy
lesztő Vékony szára általában elágazó. Szórt állású
több virágos szárat is hozó növény. Leve- levelei ép s z é l ű e k . Az alsók elliptikusak, nyelesek,
lei lándzsásak, elliptikusak, ép szé lűek. a fe lsők szíves vállúak, ül ők. A csöves pártájú,
Az alsók nyelesek, a f el s ő k kisebbek és sárga, 8- 13 mm hosszú virágok torka bíborpettyes.
ül ők . Égszínkék, ibolya- vagy bíborszi- Rövid pártacimpái kihajlók. A 4 makkocskából
n ű , 15-20 mm hosszú virágai hosszú, álló termés kocsánya le c sün g ő .
hengeres álfürtben nyílnak. A párta • ELTERJEDES: Hegyvidékek. Hazánkban
sz ő r ös , cimpái szétterülők . A 4 mak- nem honos. 4 makkocska
kocskából álló termést közrefogja • ÉLÓHELY: Alhavasi rétek, árnyas, nyirkos
a maradó csésze. e r dő k ; meszes talajon.
• ELTERJEDÉS: Egész Európa, • ROKON FAJOK: leveles.
a távoli északi tájak kivételével. A közönséges sz e p l ő l a p u fűrts z er ű
P ETTYEGETETT 5 párta-
cimpa
TÜDŐFŰ
Érdesen szőrö hajtású, csoportosan nö-
vő, gyöktörzses növény. Ép szé lű , zöld
levelei fehér foltosak. A tőá lás úak szív
alakúak, hosszú n yelűk ; a felsók kiseb-
bek, keskenyebbek, ül ők . A hajtásvégi
b og ern y őkben nyíló, 13-18 mm hosszú,
felpattanva bíborpiros virágok id ő vel ibo-
lyakékre sz í ne z ő d ne k. A bimbók r ózsaszí-
nűek . A párta csöve vékony, cimpái leke-
rekítettek. A 4 makkocskából álló termést
közrefogja a maradó csésze.
• ELTERJEDÉS: Európa nagy része.
Hazaqk üde erdeiben gyakori.
• ELOHELY: oL drebm kő . cserjések;
nyirkos, árnyas területeken, humuszban
gazdag talajon. Kertekben ültetik.
Család BORA GI N A CEA E Faj Symphysum orientale Család BO RAGINACEAE Faj Ancill/sa offi cinalis
csöres p ártájú,
KELETI NAD ÁLYT Ő le csün g ő virágok ORVOSI ATRACÉL
Lágyan szőrö h aj t á s ű , felálló, elágazó szárú e s z őr ö s hajtású, felálló, egyszeru szárú növény.
S ért
növény, amely az el ső évben csak t ő r ó z s á t Levelei lándzsásak, általában 10-20 mm szélesek,
fejleszt. Levelei világoszöldek, az a!sók csak az alsók nyelesek. Az ibolyakék, bíborvörös,
oválisak, szív alakúak, nyelesek; a ef l s ők ritkán kré mszínű vagy fehér, 7-15 mm átmérőjű
• csöves vir ágok
keskenyebbek, többnyire ülők vagy szár- virágok oldalhelyzetú fejecskékben nyílnak a szár, 5 szétteriiló
ö l e lő k . alapjuk nem fut le a szárra. A sárgás- termésérés idején megnyúló fe l ső részén. A csésze- p ártacimp ával
fehér virágok cimpái rövidek, nem vissza- levelek közepükig forrtak. A 4 kúpos makkocská-
hajlók. Abibeszál kic s üngő. A 4 mak- ból álló termést közrefogja a maradó csésze.
kocska szemcsés f el s z í n ű , fénytelen. • ELTERJE DÉS: Európa nagy része.
• ELTERJ EDÉS: Európa egyes részein Hazánkban gyakori.
meghonosodott. Hazánkban nem él. • ELOHELY: Sztyeprétek, legők ,
• É LŐ HE LY: Nyílt er dők, sövények, parlagok; meszes talajon.
parlagok; árnyas helyek. • ROKON FAJOK : Az olasz atracél
• ROKON FAJOK: A gumós nadályt ő (Anchusa azurea] ibolya színű ,
(Symphytum tuberosum) levelei ellip- mélykék virágaiban a csésze-
tikusak, lándzsásak, virágai halvány- levelek tövükig osztottak.
sárgák. Gyöktörzsegumós. Hazánk Hazánkban a sztyeprétek
üde erdeiben elég gyakori. növénye.
Életciklus K étéves vagy éve lő Magasság 40-70 cm Virágzási i dősza k Áp r.-máj . Eletciklus É vel ő
192 • ÉRDESLV ŰEK ÉRDESLV ŰEK • 193
Család BORAGIN A CEAE Faj Anchusa sempervir ens Család BORAGINACEAE Faj Myosotis arve nsis
sokvir ág ú
ÖRÖKZÖLD ATRACÉL PARLAGI NEFELEJCS fürt
Sertszőö s hajtású, felálló, elágazó, s ű rű n Szürkészöld sz í n ű , lágyan sz ő r ös hajtású, bokros
leveles szárú növény. Lándzsás, ovális, t ö v ű , változékony növény. Vékonyszára fel s ő har-
hullámos sz egél yű levelei alapjuk felé madában elágazó. Levelei elliptikusak, visszásto-
hirtelen elk e sken yedők. A elf s ők ül ők , jásdadok, az alsók laza t őr ó z s á t alkotnak, A szórt
az alsók nyelesek és a vegetációs állású szárlevelek tompa v ég űek. a felsók hegye-
i dős z ak elején t őróz s át alkotnak. sek. A halvány, szürkéskék, 3-4 mm átm ér ő j ű virá-
A leveles virágzatban nyíló, égszín- gok a lermésérés idején megnyúló te nge lyű fürtben
kék, 8-10 mm á t mé r ő j ű virágok nyílnak. A 4 sötétbarna makkocskából álló termést
torkafehérpikkelyes. Apártac ső közrefogja a maradó csésze.
rövid és egyenes, a pártacimpák ~ . se r t e • ELTERJEDÉS: Európa nagy része. kicsi.
üret ézs ,kől lekerekítettek. szőrös, Hazánkban gyakori. kehely
ép s z élű
A 4 bordázott makkocskát közre- tevelek
• ÉLŐHEY: Száraz gyepek, rétek, leg el ők , alakú
tengerparti h om é k ; 2000 m-ig. virágok
fogja a maradó,csésze. kd űn
• ELTERJEDES: Franciaországból
származó, helyenként meghono-
sodott növény. Nálunk nem él.
• ÉLŐHEY: Füves területek, • ii1ó
parlagok, erd ők, sövények; gyakran sz árlevelek
lakott települések közelében.
• EGYÉB NEVEK: Pentaglottis sempervirens.
• lazán elágazó nyeles
vir ágzati tengely tő le v e l e k
i
KERTI BORÁGÓ 5 lehajló
párta-
ERDEI NEFELEJCS
Durván sertz őr ös, vaskos, felálló, elágazó szárú Lágyan sző rös hajtású, bokros t öv ű , gazda-
cimpa
növény. A vegetációs idő szak elején tőrózsá t alko- gon elágazó szárú növény. Laza t őr ó zsát al- villásan elágazó . - - -
tó alsó levelei oválisak, elliptikusak, ép s zé lű e k . kotó levelei elliptikusak, nyelesek. Szárleve- virágzatt tengely ,
hullámos sz e gé lyű e k . nyélbe ek yneks de kő . Szár- lei lándzsásak, hegyesek, ül ő k . Az égszínkék,
leveleikisebbek, ülők . Egszínkék, ritkán fehér, 6-10 mm á t mé rőj ű , sz é t te rü l ő pártacimpájú
20--25 mm á t m é r ő j ű, csillag alakú virágaielágazó virágok megny úl ó t en g el yű fürtben nyílnak.
sokvirágú
forgóban nyílnak. Porzóibíborfeketék. A 4 mak- • ELTERJEDES: Egész Európa, északon
fürt
kocskából álló termést közrefogja a maradó csésze. gyakoribb. Hazánk üde erdeiben szórványos.
• ELTERJEDÉS: Közép- és Dél-Franciaországból • ÉLŐHEY : Erd ők , nedves hegyi rétek,
származó, helyenként meghonosodott űf sziklahasadékok; 2000 m tengerszint
szer- és gyógynövény. Nálunk kertekben feletti magasságig.
ültetik. • ROKON FAJOK : A sziklai nefelejcs
• É LŐHEY: Parlagok, szántók, (Myosotis stenophylla) alacsonyabb, hajtása
m űve l é s el felhagyott területek; érdesen s ző rö s , csészéje ezüstösen
száraz, napos molyhos. Hegyvidéki e r dő k, alpesi
helyek. rétek növénye (700--2800 m tenger-
szint feletti magasságig).
Hazánkban védett.
- - -eszórt
állású.
hullámos. érdes. ép szélli
.. se rt es z őr ö s levelek levelek
Magasság 30-60 cm Virágzási i dősza k M áj.- szept. Életciklus É velő Virágzási i d ő s z a k Ápr.-jún.
Életciklus Egyéves
194 • ÉRDESLEVELÚEK ÉRDESLE VELÚEK· 195
Család BOR A GI N A CEA E Család BORAGINACEAE Faj Omphalodes \w na
l
sz árt állású, . - -
o ELTERJEDÉS: Egész Európa. ép szélli levelek
Hazánkban elég gyakori. bogernyós
o ÉLŐH ELY: Mocsarak, lápok, folyó- vir ágzat
és patakpartok. nedves rétek.
o EGYEB NEVEK: Myosotis scorpioides.
Életciklus É v e l ő
szórt állású,
ép sz él ű
levelek
Életciklus Egy- vagy kétéves Virágzási időszak Jún.- aug. Életciklus Kétéves
196 o VASFÚFÉLÉ K AJA KOSAK 01 97
Család LAMIACEAE Faj Teucrium scorodonia Szerő L.
VASFŰÉLK
Család VERBENACEAE Faj Verbena offici na/is FENYÉRGAMANDOR a pártának csak
Bokros t ö v ű , pelyhes hajtású, felálló, alsó ajka l'an • 1
ÁJAKOSOK
Életciklus É v el ő Magasság 30--50 cm
Család LAMIACE AE Faj Ajuga reptans
Család LAMIACEAE Faj Teucrium montanum
INDÁS ÍNFŰ
/ - hosszt,
Hosszan kúszó, leveles indával t er j e d ő , s z őr ö s haj- HEGYI GAMANDOR ;/ bibeszál
tású növény. Szögletes szára két átellenes oldalán Bokrosodó, aszárcso móknál legyökere-
pelyhes. Zöld vagy bronzos árnyalatú levelei ováli- sedö hajtású, tövénél fásodó szárú fél-
sak, fogazottak, ép szé l űek . csak az alsók nyelesek. cserje. Levelei b őrn em űek . keskeny-
A murvalevelek kékes, esetenként vöröses szí n ű e k . elliptikusak, ép, begöngyölt szé l ű e k .
Kék, néha rózsaszín vagy fehér, 14- 17 mm hosszú
3 karéj ú I
a/só ajak Felszínük szürkészöld, fonákjuk fehéren
virágai leveles álfüzérekben nyílnak. molyhos. K r ém s z ín ű , halványsárga, o egyajkú
o ELTERJEDES: Egész Európa, a távoli északi
12- 15 mm hosszú virágai lapos fejecskék- párta
tájak kivételével. Hazánk üde erdeiben elég ben nyílnak. A párta egyajkú, két kisebb ol-
gyakori. dalsó és egy nagyobb középsé karéjjal.
o ÉLŐHEY : Lo m b er d ők . nedves rétek, ese- A 4 makkocskából álló termést közrefogja
tenként sövények vagy más árnyas helyek. átellenes állású.
i / ő szárlevelek
a maradó csésze.
o ROKON FAJOK: A közönséges ínfű (Ajltga o ELTERJEDÉS: Európa nagy része.
genevensis) bozontos szörü szára nem indás. Hazánkban nem túl gyakori.
Hazánkban a száraz er dők , erd ősz é lek . gyepek o ELOHELY: Száraz gyepek, m é s z k ő
gyakori növénye. és dolomitsziklagyepek; 2400 m-ig.
o ROKON FAJOK: A sarlós gamandor
Család L AMIA CE A E Faj Melittis melissophyllum S zer ő L. Család LAM IACEAE Faj Marruh ium vulgare S zerő L.
kétajká
ERDIMÉHFŰ levélhónalji ORVOSI ŰFET M P párta .
Bokros t ö v ű , átható illatú, f elmk ed ő , felálló, többnyire virágok Megdörzsölve aromás illatú, felálló szárú, fehé-
elágazó szárú növény. Levelei hosszú nyel űek , oválisak, ren molyhos, számos rövid, m edő hajtást ho-
szív alakúak, durván fogazottak. Bíborpiros, rózsaszín, zó növény. Levelei tojásdadok, kerekdedek,
fehér vagy ké tsz í nű , 25-4 0 mm hosszú virágai párosával, gyakran kissé szíves vállúak, fogazott sz é l űe k .
illetve 3-4 tagú csomókban nyílnak. Az 5 fogú csésze Kétajkú, fehér, 12-1 5 mm hosszú virágai tömött
jóval rövidebb a p á rt a c s ő n él . A 4 makkocskából álló álörvökben nyílnak a fe l ső levelek hónaljában.
termést közrefogja a maradó csésze. A csésze 10 fogú, a párta alsó ajka 2,
• ELTERJEDES: Európa nagy része. Hazánkban é lő a f el s ő 3 karéjú. A 4 makkocskából ál-
alfaja elég gyakori. ló termést közrefogja a maradó csésze. l!f- - ~ álön'ökben
nyíló virágok
• ÉLŐHEY: Hegyvidéki, dombvidéki l ombe rd ők , • ELTERJEDES: Egész Európa, a tá-
cserjések; meszes talajon. Kertekben ültetik. voli északi tájak kivételével. Hazánk
• MEGJEGYZÉS: Hazánkban é lő alfaját, gyomtársulásaiban elég gyakori.
a nagyvirágú méhfüvet (Melittis melis- • ÉLŐHEY: Száraz gyepek, parlagok: törme-
sophyllum subsp. carpaticai több szerő ön- lékes, meszes talajon. Ismert gyógynövény.
álló fajba (M. carpatica; M. grandiflora)
sorolja. Fehér pártájának alsó ajka rózsa-
szín foltos.
c-.....-.. hosszú
nyelli
• f ogazott
tólevelek
levélszél
- -o kétajká
párta
Életciklus Ével ő Magasság 40--60 cm
fehér
virág
SZÚRÓS KENDRFŰ
Érdesen sz ő r ös hajtású, felálló, elágazó, két oldalán
pelyhes, a szárcsomóknál duzzadt szárú növény.
Levelei lándzsásak, tojásdadok, fogazott s zé l ű e k .
nyelesek (a f el s ők csaknem ü lő k ) . Bfb o r ó z s a s z ín ű . kétajká •
a vir ágok . - sötét erz et ű , ritkán sárgás vagy fehéres,
párta
a felsó levelek
föl/ ében IS-20 mm hosszú virágai kétajkúak.
nyílnak A 4 makkocskából álló termést közrefogja
a maradó csésze.
• átellenes • ELTERJEDÉS: Európa nagy
áll ás ú része. Hazánkban szórványos.
levelek • ÉLŐHEY: Nyílt erd ők ,
e r d ősz é l e k. parlagok,
gyomtársulások.
-r-------- szögletes, • ROKON FAJOK:
szőrö szár A k e sk en yle v elű kenderkefú (Galeopsis
angustifolia} levelei keskeny-Iándzsásak,
szára a csomóknál nem duzzadt, virágainak
alsó ajka sárga mintázatú. Hazánk gyom-
társulásaiban gyakori.
rövid nyeltí . • • szúrós
ovális levél csésze-
fogak
Életciklus É v el ő Magasság 40-70 cm Életciklus Egyéves Magasság 40-80 cm Virágzási i dőszak Júl.- aug.
200 • AJAKOSAK AJAKOSAK • 20 1
átellenesen
VíZMELLÉKI CSUKÓKA álló levelek tevé/hónalji FEKETE PESZTERCE tölcsér alakú
virág-
S z örő ,s ritkán kopasz hajtású, csoportosan nö- rügyek
Változékony, többnyire kopasz hajtású, megtörve
vő, rövid indájú növény. Szögletes, felálló átható, undorító szagú növény. Felálló, szögletes
szára elágazó vagy egysz rű . Levelei l án- szára elágazó, kissé kusza. Levelei tojásdadok, kes-
dzsásak, oválisak, lekerekített, illetve keny-tojásdadok, szíves vagyék vállúak, fogazat-
szíves vállúak, rövid n y el ű e k vagy ü lők . tak, rövid n y el ű ek . Mályvapiros, lila, 12-14 mm
Élénk ibolyakék, kék, ritkán rózsa- hosszú virágaitömött álörvökben nyílnak a f el s ő
szí nű virágai kétajkúak, 10-1 8 mm levelek hónaljában. A tölcséres csésze három-
hosszúak. Termése 4 makkocskából szög le t ű fogai szálkáscsúcsban vég ződ ne k .
elágazó
e szár o ELTERJEDES: Európa nagy része. Hazánk
áll. '--- - -
o ELTERJEDÉS: Egész Európa, a tá- gypmlársulásaiban mindenütt gyakori.
voli északi tájak kivételével. Hazánk- o ELOHELY: Száraz gyepek, útszélek, cserjések;
ban elég gyakori. semleges vagy ll)eszes talajon. / ' átellenesen álló levelek
o ÉLŐHEY: Mocs ár- és láprétek, fo- o MEGJEGYZES: Alfaja a BalIota nigra
Életciklus É v el ő Magasság 30-50 cm Virágzási id őszak Júl.-aug. Életciklus É ve lő Magasság 50-100 cm Virágzási i d ő s z a k Jún.-no v.
kétajkú párta •
KIS CSUKÓKA ERDEI SÁRGAÁRVA-
Pelyhes, felálló, s zé t e rü lő , rendszerint elágazó szá- CSALÁN
rű növény. Átellenes állású levelei oválisak, l án- Átható illatú, szörös hajtású, le- kétajkú
dzsásak, lekerekített vagy szíves vállúak. Szé- • párta
veles indájú növény. Átellenes
lük ép, vagy alapjuk közelében, mindkét olda- állású levelei sötétzöldek, tojás-
lukon I- 2 fog van. Rózsaszín, kétajkú, dadok, hár om s z ö gletűk . dur-
6- 10 mm hosszú virágai párosával ván fogazattak, többnyire nye-
nyílnaka fe lső levelek hónaljában. lesek. A fel s ő levelek h ónaljá-
A pártac s ő egyenes, a csésze sz őr ö s ban nyíló, élénksárga,
vagy kopasz. A 4 makkocskából álló 17-21 mm hosszú virágokalsó
terméstközrefogja a maradó csésze. ajka barna pettyes.
o ELTERJEDES: Európa nagy része. o ELTERJEDÉS: Európa nagy
Hazánkban nem él. része. Hazánk üde erdeiben
o ÉLŐHEY: Nedves rétek, árkok, víz- gyakori.
partok, nyirkos talajú er dő k , erd ő s z él ek . • ÉLŐHEY : Erd ők , cserjések; árnyékos helyek;
vékony, t ő z eg s , savanyú talajon. agyagos, meszes talajon.
o MEGJEGYZÉS: Alfaja, a hegyi sárgaárvacsalán
rövid
galeobdolon, sárga árvacsalán.
levél-
nyél
Életciklus Éve lő Magasság 10-25 cm Életciklus Éve lő Magasság 30-60 cm Virágzási időszak Ápr. -júl.
202 o AJAKOSAK AJA KOSAK o 203
Család L AMI A CEAE Faj Lamium album Szer ő L. Család L AMIA CEAE Faj Lamium purpureum Szerő L.
Életciklus Évelő Magasság 20-50 cm Virágzási időszak Máj.-szept. Életciklus Egyév es Magasság 8-25 cm Virágzási idöszakMárc.-szept.
Család LAMIA CEAE Faj Lamium maculatum Család LAMIACEA E Faj Lomium amplexicaule
fehér vagy bíborvörös, 20-35 mm hosszú virá- hosszú virágok laza álörvökben nyílnak
gai álörvökben nyílnak. A 4 makkocskából a f e lső levelek hónaljában. A csésze
álló termést közrefogja a maradó csésze. 5-7 mm hosszú, sz ő r ö s . A 4 mak-
o ELTERJEDÉS: Európa nagy része. kocskából álló termést közrefogja
Hazánkban gyakori. a maradó csésze.
o ÉLŐHEY: Üde e r dő k, er dő - o ELTERJEDÉS: Egész Európa,
tojásdad.
hároms z ö gletű.
durvánfogazott
levelek
Életciklus Éve lő Magasság 20-80 cm Virágzási kazsődi Ápr.-nov. Életciklus Egyéve s Magasság 8-25 cm Virágzási időszak Ápr.-szept.
204 • AJ AKOS A K AJA KOSAK • 205
Család LAM1ACEAE Faj Stachys alpina Család LAMIACEAE
világos
ERDEI TISZEFŰ mint ázat az
alsó ajkon KEREK REPKÉNY
Föld alatti indával t e rjed ő , átható szagú, mirigye- Alacsony t erm e t ű , szőrö , gyakran pirosas hajtású,
sen szőrö növény. Átellenes állású levelei érdesek, aromás illatú, gye p ké p ző növény. Messze kúszó,
keskeny-szívesek. Az alsók hosszú, a f els ők rövid szögletes szára l e g y ök e r e s ed ő. Atellenes állású
nyel ű ek . Sötét bíborvörös, kétajkú, 13-18 mm leveleivese alakúak, durván fogazottak, többnyire
hosszú virágaiálörvökben nyílnaka elf ső levelek hosszú nyel űek . Az ibolyakék, alsó ajkukon bíbor-
hónaljában. A 4 makkocskából álló termést közre- pettyes, ritkán rózsaszín vagy fehér virágok
• egy n lő
fogja a maradó csésze. csészefogak 2- 5 tagú, egyoldalas csomókban nyílnak a levél-
• ELTERJEDÉS: Egész Európa,a távoli északi hónaljakban. A 4 makkocskából álló termést
tájak kivételével. Hazánk üde erdeiben elég közrefogja a maradó csésze.
gyakori. • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli
• ÉLŐHEY: Erdők , sövények, útszélek, északi tájak kivételével. Hazánkban
• kihegyezett
szántók, parlagok; árnyékos helyek. le velek
gyakori.
• ROKON FAJOK: A mocsári ti s zt e sfű • ÉLŐH ELY: E r dők,
(Stachyspalustris) fel s ő levelei ül ők , cserjések, füves területek,
virágai halványabbak. Hazánkban szántók, parlagok; nyirkos
mocsarak, lápok gyakori talajon; sok helyütt tömeges,
növénye. közönségesgyom.
Eletciklus Éve lő Magasság 60-100 cm Életciklus É v el ő Magasság I (}-25 cm Virágzási i d ő sza k Á pr.-jún.
206 o AJAKOSAK AJAKOSAK o 207
Család LAMIACEAE Család LAMIACEAE Faj Acinos arvensis
fehér
KÖZÖNSÉGES GYÍKFŰ ~- ~ tö m ö tl PARLAGI PERESZLÉNY foltos
Többnyire sz ő r ös hajtású, messze kúszó, legyöke- hajtásrégi Aromás illatú, sző rös hajtású növény. Vé- alsó
f eje cske ajak
res dő száni, gye p ké pző növény. Virágos hajtásai kony szára tövénél elágazó. Kicsi, átelle-
többé-kevésbé fe le me lke dő k . Levelei tojásdadok, nes állású levelei tojásdadok, lándzsásak,
lándzsásak, ép szé lűe k vagy fogazottak. Ibolyakék, finoman erezettek, tompa csúcsúak vagy ki-
ritkán rózsaszín vagy fehér virágai 13-15 mm hegyezettek, finoman fogazottak, esetleg ép
hosszúak. A 4 makkocskából álló termést sz é l ű e k. Az élénk ibolyas zínű , 7-10 mm
közrefogja a maradócsésze. hosszú virágok 2-6 tagú csomókban nyílnak
o ELTERJEDES: Egész Európa, a távoli északi a fel s ő levelek hónaljában. A el f ső ajak fel-
tájak kivételével. Hazánkban mindenütt álló, az alsó fehér foltos.
gyakori. o ELTERJEDÉS: Európa nagy része. k étajk ú
o ÉLŐHEY: Rétek, kaszálók, útszélek, Hazánkban gyakori. párta
nyílt e r dő k. o ÉLŐHEY : Száraz gyepek, parlagok,
o ROKON FAJOK: A fehér gyíkfű {Prunella • sziigletes gyomtársulások; meszes talajon. • átellenes
szár o EGYEB NEVEK: Clinopodium acinos.
laeiniata) levelei mélyen állásIÍ lere/ek
tagoltak, virágai
kr ém s z ín űe k , fehé-
rek, ritkán r ózsaszí-
n űek . Száraz gyepek
hazánkban elég
gyakori növénye.
CITROMFŰ BORSFŰ
Megdörzsölve kellemesen citromillatú, bokros tö- Enyhén aromás illatú, lágyan s z ő r ös hajtású nö-
v ű, sz ő rö s hajtású növény. Felálló, szögletes, me- vény. V ékony. szögletes szára e gyszerű vagy kissé
rev, vékony szára f el s ő harmadában rendszerint elágazó. Atellenes állású levelei tojásdadok, l án-
elágazó. Átellenes állású, sárgászöld levelei tojás- dzsásak, legfeljebb 50 mm hosszúak, fogazott szé-
dadok, az alsók gyakran szíves vállúak. Kicsi, fe- l űek, rövid nyel ű ek . Bíbor ó z s a s zínű , 12-22 mm
hér vagy halványsárga, i dőv el rózsásra sz í nező dő , hosszú virágai tömött álörvökben nyílnak a fel s ő
S- IS mm hosszú virágai laza álörvökben nyílnak o zöld levelek hónaljában. A s ző rös, gyakran pirosas ár-
a f el s ő levelek hónaljában. A párta kétajkú, a fe lső csésze nyaatú csésze hosszú, keskeny fogú. A kétajkú
ajak felálló, az alsó 3 karéjú. párta f el s ő ajka felálló, az alsó 3 karéjú. A 4 mak-
o ELTERJEDÉS: Mediterrán e re de tű, sokfelé, így kocskából álló termést közrefogja a maradó
hazánkban is meghonosodott gyógynövény. Üde csésze. • tömött
virágörv
tölgyeseinkben szórványos. o ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli
Életciklus Éve lő Magasság 50-100 cm Életciklus Éve lő Magasság 40-75 cm Virágzási i d ő sz ak J űn . e-okt .
208 • AJAKOSAK AJAKOSAK • 209
Család LAMIACEAE Faj Calam intha sylva tica Család LAMIACEAE S z erző L.
• apró, átellenes
állású levelek
szögletes szár ~ - -D
Család LAMIACEAE
VíZI MENTA
Erősen aromás illatú, szőrö vagy
csaknem kopasz, gyakran bíborral
futtatott hajtású növény. Levelei to-
4 kicsüngő
jásdadok, lándzsásak, durván foga- porzó
zottak, nyelesek, tompa vagy hegyes
csúcsúak. Álörvökbe rendző , lilás
rózsaínű , 4-6 mm hosszú virágai
tömött hajtásvégi fejecskékben vagy
a felső levelek hónaljábannyílnak.
A párta 4 karéja többé-kevésbé egy-
-:11' " a párta
forma, a 4 porzó kicsüngő . A 4 mak- karéjai
egyformák
kocskábólálló termést közrefogja 4 ki csün gő
a maradó csésze. porzó
• ELTERJEDÉS: Egész Európa,
a távoli északi tájak kivételével.
Hazánkban gyakori.
• ELOHELY: Mocsarak,
nedves mocsár-és láprétek,
folyó-, patak- éstópartok, • fogazott
• MEGJEGYZES: A mentafajok tevé/szél
könnyen kersztődn egymás-
sal, ezért pontos meghatározásuk
sokszor nehézségekbe ütközik.
Életciklus Évelő Virágzási időszak Júl.s-okt . Életciklus Évelő Magasság 10-30 cm Virágzási időszak J űl.s-okt
212 o AJAKOSAK AJAKOSAK o 213
Csalá d LAMIACEAE Faj Salvia lutinosa Család LAMlACEAE Faj Salvia verticillata
kétajkú
ENYVES ZSÁLYA párta • LóZSÁLYA
ritkásanál/ó
Csoportosan n övő , mir g y s z őrökt ől ragadós virágörvök •
Csoportosan n öv ő , sz ő r ös hajtású, kellemetlen sza-
hajtású növény. Szögletes, felálló szára egy sz erű "!JI la. :r ~ ~ - . csésze gú növény. Felálló, elágazó szára gyakran vöröses
vagy elágazó. Átellenes állású, élénkzöld levelei nyi- árnyalatú. Átellenes állású levelei tojásdadok, lan-
las vagy szíves vállúak, nyelesek. A fe lsők kisebbek tosak, szíves vagy szögletes vállúak, durván foga- 4 karéjú
és keskenyebbek. A murvalevelek kicsik és zöldek, zott sz é l ű ek. Az alsók nyelesek, a fel s ő k ül ő k és alsó ajak
az alsók l e v él s zerű e k . Sárga, finoman vörösesbarna többnyirepirosasan futtatottak. A murvalevelek
mintázatú, 30-40 mm hosszú virágai fürt szerű n kicsik, zöldek, barnák, bí or s z ín ű ek . A kékeslila
rend z őd ő álörvökben nyílnak. A porzók száma 2, vagy bíborpiros, 8- 15 mm hosszú virágok egymás-
a csésze mirg y sz őr ö s . A 4 makkocskából álló tól távol eső, tömött, mintegy 30 tagú álörvökben
nyílnak. A párta f el s ő ajka s isa ksze rű , a porzók
"2V.!I!!"- '--- o bíbor-
termést közrefogja a maradó csésze. szinü
o ELTERJEDES: Európa nagy része. száma 2. csésze
Hazánk üde erdeiben elég gyakori. o ELTERJEDÉS: Európa nagy része.
kicsi •
fellevél
ban. A párta harang alakú, aporzók harang ~ tájak kivételével. Hazánkban gyakori.
száma 5. A sokmagvú bogyó alakú o ÉLŐHEY: Parlagok, szántók, útszélek
virág gyomtársulásai; nitrogénben gazdag talajon.
15-20 rnrn-es.
o ELTERJEDÉS: Európa nagy
Életciklus É v el ő Magasság 1- 2 m Virágzási i dő s z ak Jún.- szept. Életciklus Egyéves Magasság 30-70 cm Virágzási i dősza k Jún.-n ov.
Család SOLANACEAE Faj Hyoscyamus ti/ger Család SOLANACEAE Faj Solanum dulcamara
Életcikius Egy- vagy kétéves Virágzási idős z ak M áj .- aug. Eletciklus É v el ő Magasság 1-4 m Virágzási i dő s z a k M áj .- szept.
216· TÁTOGATÓFÉLÉK TÁTOGATÓFÉLÉK·217
Család SOLANACEAE Faj Da/ura stranionium Család SCROPHULARIACEAE Faj Verbascum thapsus Szer ő L.
fehér.
CSATTANÓ MASZLAG MOLYHOS ÖKÖRFARKKÓRÓ gyapjas
porzó- tömött
Er őtelj s növekd é s ű , kopasz hajtású, Lágyan molyhos sz őrzet ű , szürkés s zí n ű, kétéves szálak • fűz érb en
kellemetlenszagú, erő sen mérgező nö- növény. Az el s ő évben nagy t ől ev élr óz sát, a máso- nyílá
dikban merev, felálló, rendszerint egyszeru, virágos • vir ágok
vény. Merev, felálló szára rendszerint
elágazó. Levelei legfeljebb 18 cm hajtást is hoz. Leveleihosszúkásak, elliptikusak, ép
hosszúak, tojásdadok, elliptikusak, ka- vagy finoman fogazott sz él űek . Levélalapjuk kes-
réjosak vagy durván fogazott szélűek . keny szárnnyalfut le a szárra. Sárga, 12-35 mm
Fehér, esetenkénthalvány bíorsz ín ű, űjőrémtá virágai karcsú, tömött füzérben nyíl-
5-10 cm hosszú, felálló virágai nak. A csésze gyapjas, a pártacimpák kerek-
magánosannyílnak. A párta csöve dedek, s zéterülők.
hosszú, cimpái h árom s zögletűk . • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli
A 35-70 mm-es tok 4 kopáccsal északi tájak kivételével. Hazánkban nem
nyílik. , túl gyakori.
• ELTERJEDES: Egész • ÉLŐHEY: Száraz gyepek, parlagok,
Európa, a távoli északi tájak lörmelékes talajok, útszélek.
kivételével. Hazánk üde gyom- • ROKON FAJOK: A szöszös
társulásaiban gyakori. ökörfarkkóró (Verbascum
• ÉLŐHEY: Szántók, parlagok, phlomoides) narancssárga virágai
útszélek, szemétlerakók. nagyobbak, levélalapjuknem
szárnyasanlefutó. Hazánk gyom- • a követ e z ő
társulásainak gyakori növénye. lev éiig lefl/tó
vállú levél
Család SCROPHULARIACEAE Faj Gratiola offici nalis Sze rző L. Család SCROPHULARIACEAE
t
nagy része. Hazánkban elég
láprétek, folyó- és patak-
partok; ritkán nagyobb tö-
gyakori. i:'
• ÉLŐHEY: Száraz gye- ~
• szórt
megben is előfordu. pek, cserjések, sövények,
I
állású.
, ül ő levelek
ül ő vasúti töltések; többnyire H- - ~ nyeles
levelek t ő le ve l ek
meszes talajon.
• átellenes
állású levelek
Eletcikius Éve lő Virágzási i dős zak M áj. - aug. Eletciklus K étéves Virágzási i dős zak M áj. --{lkl .
218·TÁTOGATÓFÉLÉK TÁTOGATÓFÉLÉK· 219
Család SCROPH UL ARIACEA E Faj Verbascum nigrum Család SCROPHU LA RIA CEA E Faj MimIIIIIs guttatus Szerő DC.
kétajká
2 karéj ú
FEKETE ÖKÖRFARKKÓRÓ 5 cimpájú SÁRGA BOHÓCVIRÁG fel s ő
párta .
• párta ajak _
Csoportosan növő, felálló, virágos hajtású, tőlevé S z nő alkotó, húsos, élénkzöld színű
teg y növény.
rózsás, nem fehéres s zí nű növény. Szórt állású, to- Hajtásának alsó része kopasz, a f e l s ő mirgy szőrö s.
jásdad, hosszúkás, fogazott s zé l ű , rendszerint szí- Üreges szára e g ysze rű vagy elágazó. Átellenes
ves vállú leveleinek felszíne zöld, fonákja világo- állású levelei tojásdadok, szabálytalanul fogazot-
sabb és gyéren sz ő rös . Sárga, 18- 25 mm á t mé rő jű tak, a fe lső k ül ő k . Élénksárga, 25-45 mm hosszú
virágai egyszrű vagy elágazó,karcsú füzérben virágaimagánosan nyílnak a fe lső levelek
nyílnak. A csésze alakú párta cimpái s zéte r ülő k. hónaljában. A kétajkú párta bíborpettyes torkát
A termés apró, sokmagvú tok. két duzzanat zárja el. A toktermést közrefogja
• ELTERJEDÉS: Európa nagy része. a maradó csésze. csésze
Hazánkban elég gyakori. • ELTERJEDÉS: Észak-Amerikábólszármazó
• ÉLŐHEY: kerti dísznövény. amely sok helyüttelvadult,
Száraz gyepek, sövé- meghonosodott.
nyek, törmelékes he- oldalsó • ÉLŐHEY: Mocsarak, vízátfolyások, folyó-,
• virágfüzér
lyek; meszes vagy patak- és tópartok. Sok helyen kertekben
homokos talajon. ültetik.
fűz ér
• ROKON FAJOK: A chilei bo-
virágzat • hócvirág (Mimulus luteus) tar-
kább virágai nyílt torkúak.
Eletciklus Évelő Magasság 70-120 cm Virágzási időszak Júl.-szept. Eletciklus Évelő Magasság 60- I 00 cm Virágzási kazsődi Jún.- szept.
220·TÁTOGATÓFÉLÉK TÁTOGATÓFÉLÉK· 221
Család SCROPH ULARIACEA E Faj Scrophularia verna lis Család SCROPHULARIACEA E Faj Antirrhi num ma 'us
toktermés •
Eletciklus Év e lő Magasság 70- 120 cm Életciklus Egyéves Virágzási i dős zak Júl.s-okt.
TÁTOGATÓFÉLÉK ·223
222·TÁTOGATÓFÉLÉK
Szerő Miller Család SCROPH ULARIACEAE Faj Kickxia elatine
Család SCROPH ULARIACEAE Faj Linaria vulgaris
r
KÖZÖNSÉGES CSEPLESZ TÁTIKA
Vékony, elágazó, többnyire sz ő r ö s szárú növény.
GYÚJTOVÁNYFŰ Sz órt állású levelei ép sz é lű e k . Az alsók nyelesek, kétajkú
Tövében elágazó, dúsan leveles hajtású, kúszó a fel sők ülők, mu rva s zerűk , A levélhónaljakban párta
gyöktr z sű év e l ő. Felálló, hengeres, szára alul magánosan nyíló, 7-10 mm hosszú, sarkantyús vi-
kopasz, felül mirgy s zőröktl ragadós. Levelei rágok sárgák, alsó ajkuk bíbor- vagy kékes s zí n ű.
keskeny-elliptikusak, szürkészöldek, kissé A tok 2kopáccsal nyílik. dárdás
húsosak. Murvalevelei l e v él s zerű e k , A narancs-
o ELTERJEDÉS: Európa nagy része.
vállú
sárga alsó ajkú, 18-3 3 mm hosszú, sarkantyús levél
Hazánkban szórványos.
virágok pártatorka zárt. A termés szabálytalanul o ÉLŐHEY: Parlagok,
felhasadó, sokmagvú tok. szántók.
• ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi
tájak kivételével. Hazánk gyomtársulásaiban
gyakori.
o ELOHELY: Száraz gyepek,
Életciklus Egyéves Magasság 5-20 cm
árok- és útszélek, pariagok.
Család SCROPHULARIACEAE Faj Cym balaria muralis
nagyrészt
szórt állású KŐFALI PINTYŐ
levelek
Elfekvő vagy le csüngő, fonalas szárú, kopasz,
gyakran bíborral futtatott hajtású növény.
Életciklus Év e lő Magasság 40--80 cm Virágzási id ő s z ak Jún.-n ov. Húsos levelei nyelesek. kerekdedek, vese alakúak,
5-9 széles fogúak, egyébként ép szél űek . Lila,
Család SCROPHULARIACEAE Faj Lina ria purpurea mályvalila. sárga torkú virágai 9-15 mm hosszúak.
Termése szabálytalanulfelhasadó, sokmagvú tok.
o ELTERJEDES: Mediterrán erdtű , kerti növény,
elkes-
PIROS G Y Ú J T O V Á N Y F Ű keny e dő
amely sokfelé, így hazánkban is elvadult, meg-
Erőtelj s növek dvékony, felálló, kopasz, fel-
é s ű , fürt 0 - - honosodott.
o ÉLŐHEY: Sziklahasadékok, öreg falak,
s ő harmadában többnyire elágazó szár ú növény.
Levelei szürkészöldek. Az alsók támfalak; többnyire árnyas helyeken.
örvökben, a felsők szórtan állnak.
A murvalevelek lev él sz erűk, de rö-
videbbek. A bíborkék, mályvapiros.
Életciklus Éve lő
fehér torkú virágok 9-15 mm hosszú-
ak. A pártatorok zárt. A termés sza-
Csa lád SCROPHULARIACEAE
bálytalanul felhasadó, sokmagvú tok.
o ELTERJEDÉS: Európa nagy részén
Életciklus Éve lő
Életciklus É v el ő
224·TÁTOGATÓFÉLÉK TÁTOGATÓFÉLÉK. 225
Család SCROPHU LARIACEAE Faj Digitalis purpurea Család SCROPHU LARIACEA E Faj Veronica beccabun a
Életciklus Éveló
tompa csúcsú, .
finoman fogazott
levelek Család SCROPHUL ARIA CEA E
Életciklus K étéves Virágzási időszak Jún.- aug. Életciklus Éveló Magasság 20-40 cm Virágzási i d ős z a k Ápr. -máj .
226·TÁTOGATÓFÉLÉK TÁTOGATÓFÉLÉK·227
Család SCROPHULARIACEAE Faj Veronica serpvllifolia Család SCROPH ULARIACEAE Faj Veronica officina/is
Életciklus Egyéves Magasság 15- 35 cm Virágzási id ő sz ak Jún.- szept. Életciklus Egyéves Magasság 25-50 cm Virágzási i dősza k Jún.-júl.
230·TÁTOGATÓFÉLÉK TÁTOGATÓFÉLÉK·231
Csalad SCROPHU L A RIACEA E Faj Euphrasia nemorosa Csalad SCROPH ULARIACEAE Faj Rhinanthus minor
k étajkú
LIGETI SZEMVIDÍTÓ ŐGRÖSC KAKASCÍMER párta kék
foggal
Alacsony t e rm et ű , bíborral futtatott • bíbor Felálló, merev, egyszeru vagy elágazószárú, válto-
hajtású növény. Vékony, felálló szá- erezetü zékony, f él ő sk öd ő növény. Sötétzöld levelei
rán legfeljebb 9 pár fe le me lke dő 01- {~ párta hosszúkásak, keskeny-Iándzsásak, 5- 15 mm széle-
dalhajtás van. Levelei elliptikusak, sek, durván fogazottak, ül ő k . A leveles füzérekben
lándzsásak, sötét- vagy bíborzöl- nyíló, 13-15 mm hosszú virágoksárgákvagy
dek, rendszerint sz őrösek, mélyen barnásak, fel s ő ajkukon kék vagy fehér foggal.
fogazottak. A murvalevelek hasonlók, ~ /) . A pártatorok többé-kevésbé nyitott. A csésze-
.;
csak kisebbek. A kétajkú, 5-S mm ? '\ fogak rövidek, lekerekítettek. A zöld
hosszú, fehér vagy halványlila virágok \ vagy pirosló csésze terméséréskor .felfújódik",
sárga torkúak, alsó ajkuk gyakran kékes kiszárad, és közrezárja a sokmagvú tokot.
árnyalatú. A kicsi, tojásdad tok valami- A te rmésbő l kiszabaduló magok a csészébe hul-
vel rövidebb a csészénél. lanak, és amikor a szél megrezegteti ő ket,
• ELTERJEDÉS: Európa nagy párta
c s ör g ő hangot adnak.
része. Hazánkbannem honos. • ELTERJEDES: Európanagy része. átellenes
állású
• ÉLŐHEY: Füves területek, Hazánkban gyakori, helyenként tömeges. levelek
nyílt erd ők , h om o kdűn ék . • ÉLŐHEY : Nedves rétek,
• ROKON FAJOK: A közönséges kaszálók, leg ők , ű t szé l e k:
szemvidító (Euphrasia stricta) meszes és bázikustalajon.
magasabb, levelei kopaszok,
hajtása e rős e n pirosló, virágai
kékesek. Hazánk üde rétjeinek
gazdagon .
elágazó
szár
••
1 e p ü/ ő
gyakori faja.
Eletciklus K étéves vagy éve lő Magassag )()-25 cm Vlr áqzásl idő sz ak Ápr. -júl. Életciklus É v e l ő Magassag 4-6 cm
232 • VAJVIRÁGFÉLÉK ÚTIFŰ ÉL K. 233
VAJVIRÁGFÉLÉK RENCEFÉLÉK
Csa lád üRüBANCHACEAE Faj Orobanche minor Család LENTIBULARIACEAE Faj Pinguicu/a vulgaris
I
hosszú, •
• ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli 3 karéjú 1000 m tengerszint feletti magasságig. vékony
északi tájak kivételével. Hazánkban alsó ajak kihegysdő
• MEGJEGYZÉS: A kisebb rovarokat és tőkocsány
szórványos. fellevél pókokat ragadós felszínű
• ÉLŐHEY: Nedves, üde rétek, leveleivelejti fogságba
{
útszélek. Elsőorban hereféléken és és emészti meg.
fészkeseken élősködi .
Életciklus Éve lő
Eletciklus Éve lő Magasság 30-60 cm
• ÉLŐHEY: Száraz gyepek; elsőorban sötét • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi
a közönséges cickafarkon (l. 252. old.) erztű tájak kivételével. Hazánkban gyakori.
párta • ÉLŐHEY: Félszáraz gyepek, nedves rétek,
és ürömfajokon élősködi.
szántók, parlagok; semleges vagy meszes
talajon. Helyenként tömeges.
-- - . mirigyszárös
szár
Eletciklus Évelő Magasság 25-45 cm Virágzási i d ő s z a k Jún .-júl. Eletciklus Éve lő Magasság 20-50 cm
234 • ÚTIFŰÉLK LONCFÉLÉK' 235
Szerő L.
Család PLANTAGINACEAE Faj Plantago major
PÉZSMABOGLÁRFÉLÉK
NAGY ÚTIFŰ Család ADOXACEAE Faj Adoxa moschate/lina
Szőrös vagy többé-kevésbé kopasz hajtású, rend-
kívül változékonynövény. Vastag, sötétzöld, leke-
rekített, illetve szíves vállú, tojásdad, széles-ellipti- biorsznű karcsú PÉZSMABOGLÁR
portokok füzérben Kis termű, kopasz hajtású , kúszó gyöktrzsű.
kus, 5-9 em, ép vagy fogazott szélű levelei több- nyíló, apró
nyire egészen a talaj felszínére simuló tőrózsá al- 11--- - - virágok gyepkéző növény. Pézsmaillatú levelei világos-
kotnak. Apró, zöldessárgavirágai tömött, karcsú zöldek, a tőálsúak hosszú nyelűk. kétszeresen
füzérben nyílnak a tőkocsány. Aporzók bíbor-, hármasak. Levélkéi tojásdadok, fogazott szélűek .
sárgás vagy barnás színűek. A termés apró, A száron egyetlen pár, a tőlevkhz hasonló,
sokmagvútok. , de kevésbé tagolt, rövid nyelű levél fejlődik. A ki-
• ELTERJEDES: Európa nagy része. csi, 6-8 mm átmérőjű virágok rendszerint5 tagú
Hazánkbangyakori. fejecskében nyílnak. A csúcsi virág 4, a többi
• ÉLŐHEY: Üde rétek, szántók, 5 szirmú. Az apró, zöldes színű
parlagok, pázsitok.Gyakran termés csak ritkán érik be.
tömeges. • ELTERJEDÉS: Európa nagy
része. Hazánk üde lomberdeiben
elég gyakori.
• ELOHELY: Nyirkos talajú,
árnyas erdők , cserjések.
LONCFÉLÉK
Csa lád CAPR1FOLlACEAE Faj Lonicera periclymenum Szerő L.
Életciklus Egyéves
~ . visszahajló
cs észecimp ák
elksnydőfüzér
elágazó
szár
szárnyasan
hasogatott
alsó levelek
átellenes
állású, ülő
szárlevelek
alsó
sz árlev él
Életciklus Éve lő Magasság 50-100 cm Életciklus Éve lő Magasság 30-80 cm Virágzási időszak J ún.c-okt,
242 • HARANGVlRÁGFÉLÉK HARANGVIRÁGFÉLÉK' 243
Család CA M PANULACEA E Faj Campanula tra chelium Szer z ő L. Család CA M PANUL A CEA E Faj Phyteuma orbiculare Szerő L.
i
CSALÁNEVŰ • il párta GOMBOS VARJÚKÖRÖM csöres p ártájú
HARANGVIRÁG jórai
hosszabb
Kopasz vagy gyéren s zőrös hajtású, csoportosan
gömbös virág
Erő te l je érdesen sz ő r ös hajtású
s n ö ve k ed é s ű , növ ő, felálló száni, változékony növény. Alsó leve-
il es ési énél fejecske .
növény. Merev, szögletes szára serte- lei elliptikusak, lándzsásak, lekerekített vagy gyen-
s z ő r ös . Széles-lándzsás leveleinek gén szíves vállúak, fogazottak. A felsók keskeny-
felszíne sötétzöld, fonákja vílágosabb. elliptikusak, szálasak és többnyire ép
Az alsók nyelesek és többnyire szíves sz é l űek . A gallérozó murvalevelek
Család CA M PANUL A CEA E Faj Campanul a ro tundifo tia HEGYI KÉKCSILLAG terméses
• fejecske
Csoportosan n ö vő , sz ő rös hajtású, felálló, felemel-
k ed ő szárú, változékony növény. Levelei szürkés-
KERLVŰ HARANGVIRÁG zöldek, az alsók hosszúkásak, lándzsásak, hullá-
Kopasz vagy gyéren sz ő rös hajtású, bokros t ö v ű , mos szeg é ly űe k. ép sz é l űe k . A fe lsők keskenyeb-
kúszó indájú, változékony növény. Vékony, felálló, bek, ül ők . A tojásdad, lándzsás, gallérozó murva-
fe le me lke dő szára megtörve fehér tejnedvet ereszt levelek ép sz é l űe k . A világoskék, csöves pártájú
(ez a család legtöbb tagjára jelm z ő ) . Alsó levelei virágok 15- 30 mm átmér ő j ű , hajtásvégi
kerekdedek, oválisak, lándzsásak, fogazottak, il sz ár
fejecskében nyílnak. A sz ét terü l ő, kes-
alsó része
nyelesek. Középsé és fel s ő szárlevelei keskenyebbek, keny pártacimpák és a porzók száma leveles •
gyakran szálasak, ép sz é l ű e k . ül ők . Világos- vagy
égszínkék, ritkán fehér, 12-20 mm hosszú virágai laza
5. A bibe kicsüngö. A toktermés
2 kopáccsal a tetején nyílik.
\
bugában nyílnak. Csészecimpái szálasak, szé te rü lő k . • ELTERJEDÉS: Európa nagy
A tok l e c s ü n g ő ; része. Hazánk mé szkerül ő gyepeiben
• ELTERJEDES: Európa nagy része. Hazánk elég gyakori.
ő gyepeiben elég gyakori. • tömött
m é s zkerül • ELOHELY: Száraz gyepek, fejecske
• ÉLŐHEY: Sziklagyepek, leg l ők, út- sziklagyepek, tengerparti
szélek; savanyú talajon. sziklák, kavicsos fövenyek;
• ROKON FAJOK: A terebé- gyengén savanyú talajon,
lyes harangvirág (Campanula 1700 m tengerszint feletti
patula) virágai nagyobbak, magasságig.
levélválluk elksnydő .
Hazánk üde rétjeinek
[e ltűn őe n
gyakori faja.
vékony szár
Eletciklus Évelő Virágzási i sőd kaz Jún.- nov. Életciklus Ével ő Magasság 20-50 cm Virágzási i d ő s z a k Jún.- aug.
244 • FÉSZEKVIRÁGZATÚAK FÉSZEKVIRÁGZATÚAK ' 245
Család A STERACEAE Faj Solidaga virga-aurea Szerő L.
FÉSZEKVIRÁGZATÚAK
Család A STERACEAE Faj Eupatorium canno binum Sze rz ő L.
KÖZÖNSÉGES AR NYVES ZŐ gazdagon
elágazó
Csoportosan nö v ő , szörös vagy kopasz hajtású, • bugavirágzat
változékony növény. Merev, felálló szára csak
SÉDKENDER a virágzatban ágazik el. T ő lev le i lándzsásak,
Erő telj e s n ö v ek d é s ű , csoportosan ten y é s z ő , sző rös fogazott sz é l űe k. hosszú n y el ű ek . A köz épsé
széles bog-
hajtású növény. Szára merev, felálló. Atellenes ernyóben álló és a f el s ő levelek keskeny-elliptikusak, foga-
állású levelei tenyeresen összetettek, • vir ágfészkek zottak, ül ő k . Méretük a szár mentén fölfelé
fogazott sz é l ű e k. Az alsók többnyi- fokozatosan csökken. Élénksárga, 15-1 8 mm
re ötösek, nyelesek, a k öz ép s ők és á t mé rőj ű , mintegy 3Dtagú virágfészkei laza, s ű rű n
a fels ők hármasak, ül ők . A murva- ágas bugát alkotnak. A fészek közepén számos
levelek l e vél s z erűk , méretük csöves, a szélén pedig 6-12 sugárzó szirmú,
a szár mentén fölfelé fokozatosan nyelves virág ül.
csökken. Az apró, bíborrózsaszín, • ELTERJEDÉS: Egész Európa. Hazánk rnész-
ritkán fehér, 2-5 mm á t m é r ő j ű virá- k e rülő erdeiben, rétjein gyakori.
gok csövesek. A kevés virágú fészkek • ÉLŐHEY : Száraz gyepek, .- r
széles b o g emy őt alkotnak. rétek, nyílt e r dő k, sövények;
• ELTERJEDÉS: Egész Európa, gyengén savanyú talajon.
a távoli északi tájak kivételével.
Hazánkban gyakori.
• ÉLŐHEY: Folyó-, patak-
és tópartok, nyirkos erdők;
főké nt az alföldeken.
Életciklus É v e l ő
Család A ST ERACEAE
- - a szár gyakranpirosló
vagy biors zin ű
Család A ST ERA CEAE Faj Bellis perennis Szer z ő L. Család A STE RACEAE S z e rz ő L.
Hazánk üde rétjein gyakori. vir ágok : • ROKON FAJOK: A lándzsás ősz i róz sa (Astet
• É L Ő HE L Y : Nedves r érek, l e gel ő k , lanceolatus) levelei szálasak, el kes nye dő vál-
útszélek. vasúti töltések. l úak, nem szarölelök. Nyelves virágai mály-
• MEGJEGYZÉS: Kertekben ültetett telt é lé nk z ű l d. vaszí nűe k vagy fehérek.
virágzatú formája gyakran elvadul. nveles tó- Ártéri növényzetben
!frelek •
meghonosodott faj.
Életciklus Évelő
Életciklus Évelő Virágzási időszak Júl.-okt. Életciklus Évelő Magasság 80-150 cm Virágzási időszak Júl.-okt.
248· FÉSZEKVIRÁOZATÚAK FÉSZEKVIRÁOZATÚAK·249
Család ASTERACEAE Faj Erigeron karvinskianus Sz e rző D C. Család A STE RACEA E Faj lnula conyza
~
fészek-
BETYÁRKÓRÓ sú levelei szálasak, keskeny-elliptikusak, visszásto- pikkelyek
S z ő r ö s hajtású, vékony, felálló, merev szárú, válto- bugoszenlen jásdadok, e lkes ny e dő vállúak, ül ő k, ép s zé lűe k
rendző
zékony növény. Szórt állású, zöld levelei szálasak, vagy csúcsukon 3 fogúak. A b o g e m y őb e r en d e z ő
fészkek
elliptikusak vagy hosszúkásak, ép sz é l űek. nyele- d ő , 15- 28 mm át mérő jű, széles k öze p ű , aranysárga • sárga h·
l i s zőr.
virág-
sek. Az alsók a virágzási id őre gyakran lehullanak. fészkek peremén keskeny, szé terü lő nyelves virá-
fészek
rÖl'id nvelves •
A kicsi, 2- 5 mm á t mérőj ű , sárga k öze p ű fészkek vir ágok gok sorakoznak. A fészekpikkelyek zöldek, szála-
szélén a nyelves virágok fehérek, ritkán rózsásak, sak, k i hegys dő k, felállók.
rövidek. A kaszat fehér s ző r b ó b i tá t visel. • ELTERJEDÉS: E ősl os r ab n a mediterrán terüle- bóbitás
• ELTERJEDÉS: Európa nagy részén, így tekre je le mző , hazánkban nem honos növény. kaszat-
sű n l n termés
hazánkban is meghonosodott, észak-amerikai • apró • ELOHELY: Tengerparti sziklák, homokos és leveles
er de tű gyom. Gyakori. fészkek kavicsos fövenyek, sós mocsarak; gyakran látható
• ÉLŐHEY: Parlagok, szántók, töltések, együtt a pozsgás ős zi r ózs áv a l (Aster tripotium. többnyire
útszélek, öreg falak; száraz, táp- vékony I. 246. old.). 3fogú
anyagban szegény talajon. levelek levelek .
• EGYÉB NEVEK: Conyza
canadensis.
\
Család A5TERACEAE Faj Antennaria dioica Család A5TERACEAE Faj Bidens tripartita Sze rző L.
l
s z ő r b ób i t á s. hármaslerél •
• ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli észa- • ROKON FAJOK: A bókoló farkasfog
ki tájak kivételével. Hazánkban elég ritka. (Bidens cernua) nagyobb, lehajló fészkeiben nagy
• É L ŐH E L Y : M é s zk erü l ő hegyi rétek, lá- nyelves virágok is vannak. Levelei nem össze- levélszerü
pok, sziklás l ejt ők ; 3000 m tengerszint tettek. É lő he lye és elterjedése hasonló. 1111111'
0·
levelek
feletti magasságig.
fe/tinő nye/res
virágok •
Életciklus É v el ő FESTŐ PIPITÉR
Egyszeru vagy elágazó száni, gyéren, illetve s űr n
Család A 5TE RA CEAE sző rös hajtású, változékony növény. Zöld f el s z ín ű ,
molyhos fonákú levelei számyasan osztottak, levél-
fészek-
szeletei keskenyek, karéjosak. A f el s ők kisebbek,
RÉTI B O L H A F Ű "'~l;- - - . virágzat
kevésbé tagoltak, esetenként tagolatlanok.
Nemezesen sz őr ö s hajtású, indás gy ökt ör z sű nö- A magánosan nyíló fészkek nyelves vi-
vény. Felálló, merev szára felső részén rendszerint rágai nagyok, felt űn őek , bár néha hiá-
elágazik. A szórt állású levelek felszíne zöld, fo- nyoznak. A kaszattermés kopasz.
nákja szürkésen gyapjas. A tőál á sú a k tojásdadok, • ELTERJEDÉS: Európa nagy
e l kes ke nye dő v állüak, virágzáskor rendszerint el- része. Hazánkban elég gyakori.
száradnak. A szárlevelek dárdás vagy szíves vállú- • ÉLŐHEY: Erd ös-sztyepek,
ak, ül ők . A sárga, 15- 30 mm á t mérő jű fészkek er- szántók, parlagok, útszélek,
n y ő s z erű bugába r en dező d n e k. A viszonylag rövid vasúti töltések.
nyelves virágok sű rű n állnak a fészek peremén. kis levelek
A fészekpikkelyek szálasak, molyhosak. az oldal-
hajtósokon
Az apró kaszáttermés sző r bó b i tás .
• ELTERJEDES: Egész Európa,
a távoli északi tájak kivételével.
Hazánkban szórványos.
• ÉLŐHEY: Folyó- és patakpartok.
nedves r étek, l e g el ők .
gye p ké pző növény. Virágos hajtása merev, felálló, kai t er jed ő , bokros tövű növény. Virágos szára me-
egyszeru. Sötét- vagy szürkészöld, megdörzsölve rev, felálló, szögletes, egyszeru. Levelei lándzsá-
e rős illatú, t ő- és szárlevelei 2-3 -szorosan sak, keskeny-elliptíkusak, kihegyesedök, finoman
szárnyaltak, nagyszámú, keskeny levélkéból állnak. sok apró fogazottak. ül ők . A fehér vagy zöldesfe-
A kicsi, fehér, rózsaszín, ritkán piros, fészek ~ ~ '" hér k ö z ep ű , 12-18 mm átmérőjű fészkek kerekded Ilyelves
4-6 mm á t mérőj ű fészkek tömött, laza b o gern y őb e n nyílnak. A kaszat nem virágok • fészek-
széles, lapos t e t e j ű , sátorozó bóbitás. pikkelyek
fürtbe r end e z őd n e k. A külsö • ELTERJEDÉS: Egész Európa, I
fészkek szélén rövid nyelves a távoli északi tájak kivételével.
virágok ülnek. A kaszat nem Hazánk védett növénye.
..... . :"'{I
;0.10';'
' ,:\p:.f'
*
bóbitás. • ÉLŐHEY : Üde kaszálók, mocsár-
• ELTERJEDÉS: Egész Európa. és láprétek; savanyú
Hazánk nyugati részén gyakori. talajon.
• ÉLŐHEY: Füves területek, főké n t
nedves r étek, kaszálók, l e g el ők , töltések.
• ROKON FAJOK: A nagy cickafark
(Achillea distans) jóval magasabb, fészkei
nagyobbak, 5-10 mm á t mérő j űek.
Hazánkban a félszáraz réteken, e rd ő
széleken elég gyakori. • csöves
virágok
Eletciklus É ve lő
Család A5TERACEAE
• hosszú
oldalhajtások
r"''r-- - - . gyapjas
TENGERPARTI GYAPJASGAZ sző ni rügy. b o g ernyőb
• ál/óf észkek
Nagy k iterj ed é s ű, alacsony gyepet alkotó növény. sz ár.I evél
Vaskos, s z é t e rü l ő vagy f el em elk ed ő szára f el s ő
részében elágazó. Szórt állású levelei vastagok,
h úsosak. gyapjas s ző rű e k, ülők , ép sz é l ű e k vagy
[inoman ritkás fogúak. Kicsi, tömött bogernyő nyíló,
tagolt 7-10 mm átm ér őjű , gömbös fé s zk eib ől
levelek • hiányoznak a nyelves virágok. Az ellipti-
kus fészekpikkelyek átfedik egymást, és
a levelekhez hasonlóan fehéren nemeze-
I
sek. A kaszat nem bóbitás.
a virágzat rózsa· • ELTERJEDÉS: lE ős nabros a mediterrán
szfmí is lehet tengerpartokgyakori növénye. Hazánkban
nem honos.
• ÉLŐHEY: Tengerparti h om okdűn ék ,
kavicsos fövenyek.
szórt állású . /
levelek
Eletciklus Év e lő Virágzási id ő sz a k Jún.- okt. Eletciklus Évelő Magasság 20-30 cm Virágzási időszak Au g.-okt.
254 o FÉSZEKVIRÁGZATÚAK FÉSZEKVIRÁGZATÚAK o 255
Család A5 T ERAC EAE Faj Matri cari o maritima S ze rző L. Család A 5TERACEAE Faj Tana cetuni vulgare
• szort állású
Ievelek
Eletciklus Kétéves vagy évelő Virágzási időszak Júl .s-szept. Életciklus Évelő
1\
SUGÁRTALNZÉKFŰ 1oilil'IB-- -
k úpos
f észek ŐSZI MARGITVIRÁG
Sokszor tömegesen nyíló, kopasz hajtású, meg- Csoportosan n öv ő , erő sen aromás illatú, csaknem
dörzsölve édeskés gyümölcsillatú növény. Felálló, kopasz hajtású növény. Merev szára fel ső részén
f el emlk edő szára rendszerint gazdagon elágazó. elágazó. Szórt állású, sárgás- vagy élénkzöld,
Szórt állású, élénkzöld levelei többszörösen szár- többnyire nyeles levelei legfeljebb 6 pár szárnyból
nyasan osztottak. Sárgászöld, 5-S mm átmérőjű , összetettek. Levélkéikaréjosak, tompa
kúpos kö zep ű éf s zkeiből hiányoznak a nyelves csúcsúak. A lapos t et e j ű bogernyő
virágok. A csöves virágok pártája4 cimpájú. nyíló, 10-25 mm átmérőjű fészkek sárga
A kaszat sző r bó b i tás . egymásra • kö zep űek , szélükön rövid, lekerekített,
o ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi
boruló fehér nyelves virágok sorakoznak.
fészek-
tájak kivételével. Hazánk gyomtársulásaiban pikkelyek A kaszat nem bóbitás.
gyakori. o ELTERJEDÉS: Európa nagy részén meg-
Eletciklus Egyéves Magasság 10--35 cm Virágzási időszak M áj .- nov. Eletciklus Kétévesvagy évelő Magasság 40--70 cm
256 • FÉSZEKVIRÁGZATÚAK FÉSZEKVIRÁGZATÚAK • 257
Család A STERA CEA E Faj Chrysa nthemum leucanthemum S zerő L. Család A STE RAC EAE Faj Chrysanthemum segetum S z e rz ő L.
Család ASTERACEAE
FEKETE ÜRÖM
Gyéren sző rös hajtású, bokros töv ű növény. Fel- e lke skenyd ű
c' '--- - - - . rövid , bugavirágzat
álló, fel ső részén elágazó szára gyakran pirosasan
egymásra
boruló fészek- futtatott. Szétdörzsölve aromás illatú, szórt állású
pikkelyek levelei 1-2-szeresen szárnyasan osztottak. Fel-
színük sötétzöld, fonákjuk ezüstösen fehér.
kisebb
fogazott
szé/fi
levelek •
A nyelves, virágok nélküli, 3-4 mm át-
m ér őj ű, vörösesbarna fészkek karcsú, tömött
.... ... . "'1l,
sz árlevelek
bugákban nyílnak. Az alsó fészekpikkelyek levél-
sze rűe k. A kaszat nem bóbitás. • rovid oldal-
felálló • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi hajtások
il virágzatban
vir ágos tájak kivételével. Hazánk gyomtársulásaiban
hajtás gyakori.
• ÉLŐHEY: Félszáraz parlagok, útszélek,
vasúti töltések.
• ROKON FAJOK: A fehér üröm
(Artemisiaabsinthium) fészkei sárgák, levelei
~ .
ezüstösenmolyhosak. Gyomtársulásokban
széles, hazánkban is elterjedt. Fű s zern ö vényk ént
szétálló termesztik.
nyelres
virágok
Életciklus É vel ő Magasság 40-80 cm Virágzási i dős za k Áp r.- aug. Életciklus É v el ő Magasság 80- 150 cm
258· FÉSZEKVIRÁGZATÚAK FÉSZEKVIRÁGZATÚAK • 259
Család ASTERACEAE Faj Petasires fragrans Sz erz ő (Vili.) C. Pres!. Család A ST ERA CEA E Faj Tussil ágo farfara
nagyszámú.
keskeny,
VANÍLIÁS ACSALAPU laza [űrtb en M ARTILAPU aranysárga
Erő te l je s n ö v ek d é s ű , alacsony term tű, sokszor • állófészkek Kúszó gy ök t örz s ű. sokszor nagyobb telepeket • nyelves virág
nagyobb telepeket alkotó, húsos gyök törzs ű. s zőrös alkotó, molyhosan sz őrös hajtású növény. Kerek-
sárga csöves
hajtású, kétlaki növény. A virágokkal egy időb en ded, szíves vállú, sekélyen karéjos vagy fogazott • virágok
megj l en ő. szív vagy vese alakú, nagy fel ületű zs é l ,ű t ő á l á s ú levelei csak a virágokelnyílása után
levelei fogazott s z é l ű e k. Felszínük fénylő zöld, , jelennekmeg, á t m é r ő j ü k elérheti a 30 cm-t.
fonákjuk világosabb, s z ő rös . A vaníliaillatú, ró- . _ . Fiatalonpelyhes felszínük id ővel felkopaszodik,
zsaszín vagy rózsásfehér fészkek laza.tercbélyes fonákjuk fehér és nemezesen s ző r ös . A levélfogak
fürtben nyílnak. A porzós fészkekben többnyire csúcsa fekete. A magánosan nyíló, sárga fészkek
sok csöves és kevés nyelvesvirág van, míg 15- 30 mm á tmérő jűek . A felálló szárat
a termősk szélén számos rövid sugárvirág bíor sz í n ű, egymásra boruló, pike ly szerű
sorakozik. A kaszat s z ő r bó b it á s. levelek borítják.
• ELTERJEDÉS: Európa egy részén meghonoso- • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli
dott. Hazánkban a kertekbentalajtakaróként ültetik. északi tájak kivételével. Hazánkban gyakori.
• ÉLŐ HELY: Szántok, parlagok,folyó- és patak- • ÉLŐ HE LY : Nyirkos talajú
partok, nyílt erdők . bolygatott helyek, árokszélek,
folyó- és patakpartok.
erd ő s z élek.
hosszú •
\ hosszú nyelü, levélnyél
keskeny, pikkelv-
"ese alakú levelek szerű siárlevelek
Életciklus Éveló Virágzási idős zak Nov.-márc. Életciklus Évetó Virágzási kazsődi Márc.-máj .
Életciklus Éveló Magasság 70-150 cm Virágzási i dősza k Márc.-m áj. Életciklus Éveló Magasság 50-80 cm Virágzási i d ő s z a k Jún.-jú!.
260· FÉSZEKVIRÁOZATÚAK FÉSZEKVIRÁOZATÚAK·261
Család A ST ERACEAE Faj Senecio rup estri s Család AS TE RACEA E Faj Sene cio jac oba ea Sze r ző L.
szálas
SZIRTI ŰFÓG A JAKBNPIGÓFŰ f észek-
eM lg he e t ő s ne változékony, sz ő rö s vagy kopasz, E rő tel je s n ö v e k ed é s ű , bokros t ö v ű , szörös vagy csaknem kopasz pikkelyek
gazdagon elágazó hajtású növény. Sötétzöld levelei • keskeny. feke te hajtású növény. Sötétzöld, szórt állású levelei hosszúkásak,
hegyrífészek-
szárnyasan hasogatottak, az alsók nyelesek, a fel- pikkelyek
szárnyasan tagoltak. Az alsók nyelesek és a virágzás idejére
s ő k ülők , szárö le lők. Levélszeletei karéjosak, foga- többnyire elszáradnak. A felsók kisebbek, erős n szeldeltek,
zott szé lűe k. A lapos t etjű bog erny őb en nyíló, s z a rö l e l ő k . Az élénksárga, 15-25 mm átmér őjű , 12-25 hosszú
15-25 mm á t mérő j ű fészkek szélén átlagosan nyelves virággal körülvett fészkek lapos tejű b o gern yőb en
13 nyelves virág ül. A kaszat s z ő r bó b i tás. nyílnak. Az egymásra boruló, fekete hegyű fészekpikkelyek
· ELTERJEDES: Európa nagy része. egyforma hosszúak.
Hazánkban nagyon ritka (Mecsek). • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi tájak
• ÉLŐHEY: Er dő k , cserjések, árnyas kivételével, Hazánkban elég gyakori.
sziklák, száraz gyepek, parlagok. • ELOHELY: Szántók, parlagok, nedves r étek, kaszálók,
• EGYÉB NEVEK: Senecio squalidus. l e g el ők , folyópartok, útszélek
• ROKON FAJOK: A k es k e ny lev lű gyomtársulásai; h omkd ű sz étáll á •
agófű (Senecio erucifolius) levelei nék, kavicsos fövenyek. nyelves
virágok
szárnyasan szeldeltek. Hazánk
mocsárrétjeinek elég gyakori
növénye.
\• nagyszamu "
[el sű levél
Életciklus Egyéves vagy éve lő Magasság 20-50 cm Virágzási idöszak Jún.- aug.
harmadában
elágazó szár
\ szórt állású
levelek
Életciklus Egyéves Magasság 10-45 cm Virágzási i dő s za k Egész éven át Életciklus Kétéves vagy év e l ő Magasság 80- t 50 cm Virágzási id ő sza k J ű n-o k t .
262 o FÉSZEKVIRÁGZATÚAK FÉSZEKVIRÁGZATÚAK o 263
/
Élesen szúrós hajtású, tövises szárnnyal szálas, szúrós
hegYIlfészek-
szegett, felálló szárú növény. Levelei lándzsásak, o pikkelyek
KÖZÖNSÉGES BOJTORJÁN hosszúkásak, szárnyasan tagoltak, csak az alsók
Nagy t erm e tű, sző rös vagy csaknem kopasz hajtá- nyelesek. Felszínük sötétzöld, fonákjuk szürké-
s ű , vaskos, felálló, elágazó szárú növény. T ől e v el e i sen molyhos. A bíborvörös, 5 cimpájú csöves
érdesek, mintegy 50 cm hosszúak, szív alakúak, virágokból álló, 10-25 mm át mérő j ű fészkek
gyéren fogazottak vagy ép s zé l űek . A bíborvörös, magánosan vagy kis csoportokban nyílnak.
ritkán fehér, 20-25 mm á t m é r ő j ű , termésérés A kaszat sző r b ó b i tás .
idején megnagyobbodó fészkeket fényes, sárgás- • ELTERJEDÉS: Európa nagy része.
zöld, horgas csúcsú, akaszkodó fészekpikkelyek Hazánkban gyakori.
borítják. A kaszat szőr bó i tá j a sárgás sz í n ű . • ÉLŐHEY: Folyó- és patakpartok,
• ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi nedves rétek, l i get erdők .
tájak kivételével. Hazánk gyomtársulásaiban • ROKON FAJOK: Az útszéli
gyakori. bogáncs (Carduus acanthoides) levelei-
• ÉLŐHEY: Erd ő- és út- nek fonákja zöld. Száraz, gyepek, gyom-
szélek, árterek. társulások hazánkban gyakori faja.
• szórl állású
levelek
Eletciklus K étéves Magasság 80- 150 cm Eletciklus K étéves Magasság t- 2 m Virágzási i dős zak M áj.- szept.
264· FÉSZEKVIR ÁGZATÚAK FÉSZEKVIRÁGZATÚAK • 265
Család AST ERA CEAE Faj Carduu s nutans Család ASTE RACIiAE Faj Cirsi um eriophorum
- - . levé/szenT
BÓKOLÓ BOGÁNCS GYAPJAS ASZAT fellerelek
Nagy te rme t ű , gyéren szörös hajtású növény. Felálló, fe lső részében elágazó szárú, e rő te l jes , a fészek alatt
Felálló szárát szúrós, keskeny szárnyak szegélye- sz ő r ö s hajtású növény. Szárnyasan osztott levelei
zik. Szórt állású levelei mélyen, szárnyasan haso- nagyok, elliptikus, hosszúkás körvonalúak.
gatottak, fonákjuk az erek mentén sz ő r ö s, A bí- A bíborpiros, 25-50 mm á t mé rő j ű fészkek csöves
borvörös, 5 cimpájú csöves virágokból álló, virágai 5 cimpájúak. A keskeny, szúrós heg yű
30-50 mm á t mé rő jű, bókoló fészkek magáno- fészekpikkelyek pókhálósan szőr öse k ,
san vagy kis csoportokban nyílnak. A kül s ő fé- a külső szétállók, lehajlók.
szekpikkelyek lehajlók. A kaszat sző rbó bi tás . • ELTERJEDÉS: Európa nagy
• ELTERJEDES: Egész Európa, a távoli északi része. Hazánkban szórványos.
tájak kivételével. Hazánkban gyakori. • ÉLŐHEY : Száraz gyepek,
• ÉLŐHEY : Üde rétek, kaszálók, l e g el ő k, leg ők , cserjések, útszélek,
parlagok, útszélek; folyó- és patakpartok; vágások.
általában meszes talajon.
szárnyasan
osztott, tövis
n é lkű i
levelek
bag-
KISVIRÁGÚ BOGÁNCS K ÖZÖNSÉGES ASZAT e rnyő b en
Karcsú, szúrósan tövises, gyöktörzs nélküli Er őt el j e s növ ek d é s ű , szúrósan, szabálytalanul álló
növény. Szárán egészen a virágzatig szúrós • fészkek
tövises szárnyú, felálló szárú növény.
szárnyak húzódnak. Szórt állású levelei Szórt állású, sötétzöld, pókhálósan molyhos
elliptikusak, lándzsásak, karéjosak, fogazott fonákú leveleinek felszínét apró, hegyes serte-
szé lű e k . Felszínük sötétzöld, fonákjuk gyapjasan sző rök borítják. A bíborpiros, 20-40 mm
sző rö s. A rózsaszín, mindössze 6-10 mm átmérőjű átmérőjű fészkek bogernyők nyílnak.
fészkek bog erny őb en nyílnak. A keskeny, A fészekpikkelyek keskenyek, kih egy sedők ,
tojásdad fészekpikkelyek lehajló egyenes, szúrós hegyben végző d ne k .
he gy űek . • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli
• ELTERJEDÉS: E lsőso r ba n északi tájak kivételével. Hazánk gyom-
a nyugat-európai tengerpartokon társulásaiban gyakori.
és azok közelében. Hazánkban 1 .{ ' ; < ~ ~ . a szár teljes
hosszában
• ÉLŐHEY : Füves területek,
nem honos. b út ádászám)' parlagok, szántók, útszélek;
• ÉLŐHEY : Gyepek, termékeny talajon.
parlagok, szántók.
tagolt. sZlírósaJ1' •
törises levelek
karéjos. töl'ises
szélli levél
-:;"'lIl _""'"
Életciklus Egy- vagy kétéves Magasság 30-70 cm Életciklus K étéves
266· FÉSZEKVIR ÁGZATÚAK FÉSZEKVIRÁGZATÚAK • 267
Család ASTERACEAE Faj Cirsium palust re Szer ző (L.) Scop. Család AS TERACEAE Faj Cirsium acaule Sze rző (L.) Scop.
barna sz eg é l yű
VASTÖŰ IMOLA nagyobb. med ő
d rágak o fészek
KÉK BÚZAVIRÁG magános
fészekpikkely "<,
Csoportosan növő, érdes, s e r t es z ő r ös hajtású nö- peremén . ~ ~ Szürkés s zí n ű, nemezesen sző rös, gyéren leveles, f észek
vény. Merev, felálló szára felső részében el- , karcsú növény. Szára egy szerű vagy fel s ő részén
ágazó. Levelei szürkészöldek. Az alsók rövid elágazó. Levelei szórt állásúak. Az alsók
n yel űek . szárnyasan osztottak, nagyszámú tojás- karéjosak vagy szárnyasan tagoltak,
dad, keskeny s z e l et bő l állnak. A f el s ők kisebbek, a el f s ők tagolatlanok, kih eg y e sedők.
esetenként tagolatlanok vagy sekélyen karéjos A magánosan nyíló, sötét- vagy ibolya-
vállúak. A magánosan nyíló, bíborpiros, kék, 15-50 mm á t m érőj ű fészkekben
30-50 mm á t m é r ő j ű fészkek csöves vi- a szé lső virágok megnagyobbodtak.
rágainakpártacimpái szálasak. A szegély- A fészekpikkelyek széle sötétbarna, rojtos.
virágok nagyobbak. A szorosan egymáshoz • ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli • nagyobb
simuló, zöld fészekpikkelyek széle északi tájak kivételével. Hazánkban gyakori. s zélső
barna vagy fekete s e r t esz ő r ös . • ÉLŐHEY: Szántók, el s ő sorban gabona- virágok.
• ELTERJEDÉS: Egész Európa, táblák. Kertekben ültetett formáifehér-,
a távoli északi tájak kivételével. rózsaszín vagy piros virágúak.
Hazánkban szórványos.
• ÉLŐHEY: Száraz
gyepek, cserjések, útszélek,
töltések; többnyire meszes
talajon.
gyengén
fogazott
Ievélsi él
Család ASTERACEAE
I
Életciklus É v el ő
keskeny cimpájú
Család ASTERACEAE HEGYI BÚZAVIRÁG CSÖl'es virágok
Csoportosan ,ővön föld alatti gyöktörzzsel terjdő
növény. Szára és levele nemezesen szörös, hajtása
FEKETE IMOLA szürkés s zí n ű , Lágy sz öve t ű, szórt ál ~ú levelei
Változékony, csoportosan növő , érdesen szörös hosszúkásak, elliptikusak, ép s zé l ű e k. Edeskés illa-
hajtású növény. Merev, egyszeru vagy elágazó tú, magánosan nyíló, sötétkék, ibolyakék, ritkán bí-
szára közvetlenüla virágzatalatt megvastagodik. b or s zínű vagy fehér, 60- 80 mm á t mé rő jű
Szórt állású leveleiszürkészöldek, elliptikusak, fészkeibena szé lső virágok jóval na-
tojásdadok. Az alsók nyelesek és finoman foga- gyobbak. A zöld fészekpikkelyek
zottak, a fel sők ép s zé l ű e k. ülők . A bíborpiros, széle feketés va,gy barnás, fogazott.
20-40 mm átmérőjű fészkek magánosan vagy • ELTERJEDES: Európa magas-
bogernyő nyílnak. S zélső virágaik csak ritkán hegységei. Hazánkban nem honos.
nagyobbak. A fészekpikkelyek mélyen rojtos • ELOHELY: Hegyi rétek, le gelők ,
csúcsa sötétbarna vagy fekete. cserjések, ritkás e r dő k .
• ELTERJEDÉS: Európa nagy része.
Hazánkban nem honos.
• ÉLŐHEY: Üde rétek,
útszélek, cserjések,
vasúti töltések. • fekete és
fogazott
szé l ű, zöld
fészek-
pikkelyek
egyforma
MÁRIATÖVIS • virágok RÉTI BAKSZAKÁLL sz ét áll ánvelves
A bogáncsokhozhasonló, a virágos hajtás megjele- Többnyire re tő ejl s ön v ke d é s ,ű kopasz hajtású • virágok:
nése előt terebélyes t ő rózsát fejl s ztő , kopasz vagy növény. Felálló, egyszrű vagy gyéren ágas, a virág-
gyéren sző rö s növény. Hosszúkás levelei szárnya- zat alatt kissé duzzadt szára megtörve fehér tejnedvet
san karéjosak, sötétzöldek, f eltűn ő en , fehéren már- ereszt. Hosszan kiheg y e s ed ő , keskeny-lándzsás leve-
ványozottak. A szárlevelek széles lei félig szarölelök. A halványsárga, 18-40 mm átmé-
vállúak, ü lők, szarölelök. A magá- r őj ű , magánosan nyíló fészkek nyelves virágai vala-
nosan nyíló, 40-50 mm át mérő jű mivel rövidebbek a szálas fészekpikkelyeknél.
fészkek bí or s z ín űe k. A merev, A kaszatterrnés hosszú c s őrű , s z ő r k o ro n á s.
ívelt, szúrós fészekpikkelyek • ELTERJEDÉS: Európanagy része.
félig fedik egymást. Hazánkbannem honos.
• ELTERJEDÉS: Mediterrán • ÉLŐHEY : Üde rétek, töltések, útszélek.
űted r , Európa egyes részein meg- • ROKON FAJOK: A közönséges bakszakáll
honosodott faj. Nálunk dísznövény- (Tragopogon onentalisi fészekpikkelyei rövidebbek
ként ültetik. a virágoknál. Hazánk kaszálórétjein, útszéli gyom-
· ÉLŐHEY: Szántók, parlagok, útszélek, t-
társulásaiban mindenütt gyakori.
cserjések, töltések.
a virágzat
alatt kissé
egy sorban álló duzzadtszár •
fészekpikkelyek •
MEZEI KATÁNG
Erőtelj s n öv ekd é s ű , gyéren s ző rös vagy kopasz
hajtású növény. Merev, felálló, barázdáltszára
megtörve tejnedvet ereszt. Tőlev ei szárnyasan
osztottak, durván fogazottak. Szárlevelei
kisebbek, ép szé lű e k . kissé hullámos
sz eg é ly űek. A fészek égszínkék,
ritkábban r ó z sa s zín ű vagy fehér,
25-40 mm á t mé rő j ű . A virágok nyel-
vesek, hosszú, szálas szirrnuk fogacs-
kás csúcsú. A fészekpikkelyek zöldek,
a bel sők keskenyebbek a kül sőknél.
A kaszat nem bóbitás.
• ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli
északi tájak kivételével. Hazánk gyom-
társulásaiban gyakori.
• ÉLŐHEY: Füves területek, parlagok, út-
szélek, töltések; meszes talajon. Egyik
változatának gyökeréból pótkávét • baráid ált
készítenek. szár
• EGYÉB NEVEK: Cikória. st á role ő
fels ő levelek
Életciklus Éve lő Magasság 60- 100 cm Életciklus Egy- vagy kétéves Magasság 40-7 5 cm
272· FÉSZEKVIRÁGZATÚAK FÉSZ EKVIRÁGZAT ÚAK • 273
a k üls ő
KOPASZ VÉRESLAPU pikkelyek MÉRGES SALÁTA a kaszat cs őr ö s ,
Kopasz vagy esetenként gyéren s z ő r ö s hajtású röridehhek Felálló, a virágzatban elágazó száni, kopasz, barná- háhitája egyszrű •
növény. Karcsú, többnyire elágazó szára a virágzat , /. a h el s ő kn él val vagy feketével futtatott hajtású, megtörve fehér
alatt kissé duzzadt. Fényes, világoszöld, számyasan tejnedvet adó növény. Szórt állású, a f őé r mentén
karéjos, illetve fogazott szé l ű levelei jórészt tő tövises levelei szárnyasan karéjosak, finoman, sz ű
állásúak. Élénk- vagy halványsárga fészkei
10-15 mm átm érőjűek .
l nyelves
virágok
rósan fogazott sz é l űe k. Az alsók vízszintesen áll-
nak. A sárga fészkek 9-II mm átmér ő jűek. terjedelmes
• ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi A barna vagy fekete kaszat sz ő r b ó b i t ás . bug ában
• ELTERJEDÉS: E sl roső ab n Európa nyugati nyílá
tájak kivételével. Hazánkban nem honos. • f észkek
• ÉLŐHEY: Üde rétek, útszélek, töltések, részein. Ritka. Hazánkban nem honos.
h om o kd űnék . • ÉLŐHEY : Szántók, parlagok,
• ROKON FAJOK: A kacúros véreslapu folyópartok. szórt állású,
hosszúkás
(Hypochoeris radicata) levelei általában • ROKON FAJOK: A keszeg levelek . - -
szörösek, fészkei nagyobbak. Hazánk saláta (Lactuca serriola} hajtása nyelves
hegyi rétjein, homokpusztáin szúrósabb és szürkés s zín ű , virágok
szórványos. kaszatja olajzöld. Hazánk gyom-
társulásaiban gyakori.
Magasság 80-1 50 cm Virágzási idősz ak Jún.-no v. Életciklus É v elő Magasság 5-40 cm Virágzási id ő szak M árc.-dec.
274 • FÉSZEKVIRÁGZATÚAK FÉSZEKVIRÁGZATÚAK • 275
Család AS T ERA CEAE Faj Lapsana communis Család AS TERACEAE Faj Crepis capillaris
KÖZÖNSÉGES HÖLGYMÁL
Rendkívül változékony, sz ő r ös hajtású növény.
il szirmok
Vékony, felálló szára f el s ő részén elágazó. Jórészt töre bibor-
t ő ál á s ú levelei tojásdadok, lándzsásak, durván szímí
fogazott sz é l ű e k . A fel s ő k kisebbek, ül ők .
Az élénksárga, 20-30 mm á t mé rő j ű fészkek
bog ern yőb en nyílnak. A fészekpikkelyek
csillag- és mirg y s z őrö s ek . A kaszat sz őr
bóbitája barnás szí nű .
o ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli
sző rbó i ta
szár·
In él
Életciklus Évelő Magasság 20-80 cm Virágzási időszak Jún.-júl. Virágzási időszak Jún.-aug.
278 • VIRÁGKÁKAFÉLÉK VÍZIFÜZÉRFÉLÉK • 279
Életciklus Évelő
»>:
portok ú
E rő t e l j es kopasz hajtású, vízi növény.
növekd é s ű , levelei t őáls úak , laposak vagy kissé csa-
Húsos, szivacsos szára rendszerint elágazó. A víz tomásak. Fellevelei hártyásak, kihegye-
felszínén úszó levelek elliptikusak, hosszú nye l űe k. sedők . Fehér, 20-35 mm á t mérő- .. '"
hüvelyes alapúak; az a lá me rülő k szálasak, mintegy j ű virágai csillag alakúak, takaró- ~ _~;}' ,r " ~
3 mm szélesek. A vaskos kocsányú, tömött füzé- juk 6 egyforma lep bő l áll.
rekben nyíló, zöld, 3-4 mm átmérőjű , virágok A termés sokmagvú, 3 rek s z ű tok.
4 lepiűek . A termés 4 apró, 3-4 mm hosszú • ELTERJEDÉS: Európanagy része.
makkocskából áll. Hazánk védett növénye.
• ELTERJEDÉS: Európanagy része. • ÉLŐHEY : Száraz sziklagyepek,
Hazánkban gyakori, társulásalkotó. törmelékes l e j t ők ; dombvidékiés hegyvidéki
· ÉLŐ HELY: Tavak, lassú folyású területeken, 1800 m tengerszint
folyók és patakok, holtágak; feletti magasságig. Kertekben
általában tápanyagban gazdag ültetik.
vizek.
fű n e m ű,
szálas
levelek
f ejlőd ő
f ényes, sötétzöld. termés
úszó levelek
Család LILIACEAE
LILIOMFÉLÉK
Család LILIACEAE Faj Narthecium ossifragum Ő SZI KIKERICS
Kopasz hajtású, vaskos gumójú, m é r g e z ő nö-
L ÁPCSILLAG
Csoportosan n ö v ő , gyöktörzses, változékony
növény. Sötétzöld, gyakran sárgásan futtatott
I6lephi
virágok
vény. Ő s zel virágzik, tavasszal pedig leveleket
hoz és termést érlel. Rövid szárán, a talajhoz
közel, 2-4 sötétzöld, fényes, széles-lándzsás, ép
szé lű levél fejlő d ik. Rózsaí nű , rózsáslila, rit-
levelei jórészt tőál súak , kard alakúak. kán fehér, 6 l e pl ű virágai hosszú, cs ősze ni kocsá-
A szárlevelek kisebbek, többnyire murvás- nyon ülnek. A lepellevelek egyformák, a portokok
kodók. A zöldessárga, 10-16 mm át m érőjű ,
sárgák. A húsos, sokmagvú, 3 rek sz ű tok a levelek
csillag alakú, 6 l e pl ű virágok felálló fürtben védelmében f lje dő .ki
nyílnak. A porzószálak sű rű n molyhosak. • ELTERJEDÉS: Európa nagy része. ő s s ze l •
A termés apró, hosszúkás, narancssárga, Hazánkban elég gyakori. nyí/ó
3 rekszű tok. • ÉLŐ HELY: Nedves rétek, l egl ők , virágok
• ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli északi kaszálók, nyílt erdők , ű tsz é le k ; semleges
tájak kivételével. Hazánkban nem honos. és meszes talajon.
• ÉLŐ HELY: T ő zegmohalápk ,
nyirkos, t ő z e g e s , mohás talajú helyek;
többnyire a domb- és hegyvidékeken, el ke ske n yedő hosszt,
1600m tengerszint feletti magasságig. levél. - - virág-
- -e kocsány
Sze rző L. Csa lád LILIACEAE Faj Ornithogalurn umbe llatum Szerő L.
Család LILI ACEAE Faj Fritillaria meleagris
sak. Felszínük szürkés-, fonákjuk sötétzöld. Nagy, sárga . dzsásak. Virágait két hártyás, többnyire
36-70 mm hosszú, sárga virágai 6 l e p l ű e k , serleg lepel a lepelhez hasonló s z í n ű fellevél övezi.
alakúak. A kül s ő körben álló, esetenként visszahaj- Az ibolyakék, ritkán rózsás vagy fehér, ha-
ló leplek rendszerint zöld, rózsás vagy pirosas ár- rang alakú, csöves, 14-20 mm hosszú virá-
nyalatúak. A term és sokmagvú, 3 r e k e s z ű tok. gok karcsú, lehajló v é gű fürtben nyílnak.
o ELTERJEDES: Dél-Európából származó, régi Takarójuk 6 egyforma l ep el e v élb ő l áll. felálló
dísznövény. Egyes helyeken meghonosodott. A termés sokmagvú, 3 re k e s zű tok.
Hazánkban nem él.
o ÉLŐHEY: Üde rétek, meleg, törmel ékes
l e jt ő k , cserj ések.
vékony, •
f e/állá sz ár
o ELTERJEDÉS: El s ő sorb
nyugati része. Hazánkban nem honos.
Kertekben ültetik.
an Európa dél-
'~ 1.
o MEGJEGYZES: Ritkán érlel magvakat, o É L Ő H E LY : E r dők , cserjések,
többnyire sarjhagymákkal szaporodik. sövények, üde rétek.
o EGYÉB NEVEK: Hyacinthoides
non-scripta.
t ő k o c s á ny .
Életciklus É v el ő Magas ság 25-50 cm Virágzás i i dős za k Szept.eo kt. Életciklus É v elő Maga sság 5- 15 cm Virágzási id ő s zak Ápr.-jún.
286· LILIOMFÉLÉK LILIOMFÉLÉK' 287
Szerő Guss. ex Ten Család L1L1A CEA E Faj AI/ium triquetrum Sze rző L.
Család L1L1AC EAE Faj Muscari neglectum
a [űr t tetején
ÜSTÖKÖS GYÖNGYIKE a m ed ő
Család L1L1A CEA E
tő -
• kocsány
két levél
a száron
t ő k o cs án y
BUNKÓS HAGYMA
világos
Karcsúszárán 2-6 levelet viselő , megdörzsölve FÜRTÖS [onákú
e r ős e n hagymaszagú, változékony növény.
A szálas, fonalas, színükön szélesen csatornás
SALAMONPECSÉT levelek
E őr ejl tkopasz hajtású, csoportosan nö-
,s
levelek h ü vel y s ze rű en fogják körül a szár alsó fe-
vő , vaskos g y ökt ö rz s ű növény. Henge-
lét. A rügyet takaró két hártyás buroklevél nem
res, felálló szára ívesen meghajlik. Le-
hullik le. A bíborpiros, rózsaszín,esetenkéntzöldes
velei lándzsásak, elliptikusak, ép s z é l űek ,
vagy fehéres, harang alakú, 4-6 mm hosszú virá-
párhuzamos er z etűk . Bókoló, 9- 20 mm hosszú,
gok tömött, gömbös ern y őb en állnak. Takarójuk
6 egyforma lep elb ől áll, 6 porzójuk ki c süng ő . először j szagtalan virágai 2--ó tagú csomókban vagy magá-
nosan nyílnak a levélhónaljakban. Apró, húsos
Az ern yőben el ő s z ö r a fe lső virágok nyílnak ki. a f el s ő
virágok bogyója kékesfeketére érik.
A termés sokmagvú, 3 r ek sz ű tok.
nyi/nak ki o ELTERJEDES: Európa nagy része.
o ELTERJEDÉS: Európa nagy része.
Hazánk üde erdeiben gyakori.
Hazánkban elég gyakori.
o ÉLŐHEY : Er dő k, cserjések; többnyire
o ÉLŐHEY: Sziklagyepek,
meszes talajon.
száraz gyepek; mészköves
o ROKON FAJOK: A s o k t é r d ű salamon-
talajon.
pecsét (Polygonatum odoratum) magánosan
vagy párokbannyíló virágai nagyobbak,
vékony. fe l s ő részén
levéltelen szár illatosak. Szára n ég y élű . Hazánk nyílt
ző ld hegy'i,
erdeiben, bokorerdeiben elég gyakori. fehér virágok
Életciklus Éve lő Magasság 50-S Ocm Virágzási id ő szak Júl.- aug. Életciklus É v e l ő Magasság 40-S0 cm Virágzási id ő sz a k M áj.-jún.
290 o LILIüMFÉLÉK AMARILLISZFÉLÉK o 29 1
Család LILI ACEA E Faj Paris quadrifolia S z er z ő L.
AMARILLISZFÉLÉK
/-- -- . 8 porzó
NÉGYLEVŰ FARKSZŐL Család AMA RYLLIDACEAE Faj Leucoj um aestivum Sze rz ő L.
Alacsony te rme t ű, gyakran csoportosan n ö v ő ,
gyöktörzzsel t e r j ed ő, m ér g e z ő növény. Szárának n.- - - o 4 kil s ő alsó állású
f el ső részén rendszerint4, ritkán 5 vagy 6 tagú és 4 helsli NyÁRI T Ő Z I K E magház
levélörvöt visel. Levelei széles-tojásdadok, ellipti- lepel Kopasz hajtás ú, hagymás növény. Tőál sú ,
kusak, ép sz é lűe k, 3-5 erű k . A magánosan nyíló, élénkzöld, húsos, szálas levelei rövidebbek
sárgászöld, csillag alakú, 35-55 mm át mérő jű virá- a tőko c sá nyá l , vagy azzal m e g e g y e z ő
gok takarója 4 lándzsás, kül s ő és 4 fonalas b el s ő hosszúságúak. Bókoló, harang alakú,
lep elb ől áll. A magház fekete, a porzók száma 8.
A sötétkék, bogy ó szerű tok szabálytalanul nyílik.
13- 22 mm hosszú, fehér, zöldes csúcsú
virágaitöbbnyire3-5 tagú, egyoldalas
"-' \~ • narancs-
A magok élénkpirosak. . virágzatban nyílnak a két keskeny szárnnyal sárga porzók
• ELTERJEDES: Egész Európa, a távoli szegélyezett tő kocsá nyo n . Takarójuk 6 egyfonna
északi tájak kivételével. Hazánkban ritka. hókoló.
lep el e v élb ől ál]. A termés kicsi, 3 r ek szű tok. harang alakú
• ÉLŐHEY: Nyirkos, humuszban • ELTERJEDES: Európa nagy része. virágok
gazdag talajú, árnyas e r dő k . Hazánkban ritka.
EGYEB NEVEK: P ári s -fű . • ÉLŐHEY: Li getrd ők. folyó- és
patakpartok, mocsarak, nedves rétek.
kih e gy es d ő
levelek -
Család LILIACEAE
Életciklus Éve lő Magasság 25-50 cm Virágzási id ő szak Ápr.-j ún.
I
csúcsúak. A magház alsó állású. A termés kicsi, • vir ág • ELTERJEDES: Nyugat-Európában ős hon s, •
3 reksz ű tok. :; de kertekbensokfelé, így nálunk is ültetett,
pergamnsz
buroklevél
rű
JAMSZGYÖKÉRFÉLÉK
Életciklus Éve lő
Család DIOS COREA CEAE Faj Tamus communis S z e r ző L.
Család AMARYLLIDACEAE
FELFUTÓ PIRÍTÓGYÖKÉR
s z é t e r i lő ,fe il é r, n ö v ek e d é s ű , kopasz hajtású, csavarodó
FEHÉR NÁRCISZ \ elliptikus valódi leplek
E rő te l jes
Kopasz hajtású, többnyire csoportosan tenyé sző , szárával kúszó, felfutó, gumós, kétlaki növény. Szórt
hagymás növény. Levelei tőá lású ak, meg le hető sen állású, fényes, élénkzöld levelei szív alakúak, hosszú
nyel űek . ép sz é l űek . Zöldessárga virágai mindössze
húsosak, kissé barázdáltak, 5-10 mm szélesek. Illa- ,
tos virágai 40-50 mm á t mé jűerő k. A 6 valódi lepel I 3--6mm á t mérő j űe k. A porzósak hosszú, vékony
fehér szín ű . A mellékleplek sárgák, narancsvörös fürtökben, a ten ő sek kicsi, levélhónalji csomókban
égezs keűyl . A termés sokmagvú, 3 rekszű tok. nyílnak. A húsos, piros bogyók még az ősz végén,
• ELTERJEDÉS: Mediterrán e r e d e t ű , Európa • hullámos. tél elején is díszítenek. A növény m é r g e z ő .
egyes területein, így hazánkban is helyenként narancssárga • ELTERJEDES: Európa nagy része.
• pergamen-
elvadult, kerti dísznövény. karima
sze r ű hurok-
Hazánkban szórványos.
a mell ék-
• É LŐ H E L Y: Üde, nedves rétek. lepleken levél • ÉLŐHEY: Üde er dők , cserjések,
• MEGJEGYZÉS : A pompás nőszirom sövények; alföldeken,
(Narcissus x incomparabilis) a fehér és a sárga dombvidékeken.
nárcisz (I. a túloldalon) keresztezésével alakult ki.
Valódi leplei halványsárgák, mellékleplei
sötétebbek, narancsvörös s z e ég l űy e .k
Európa-szerte ültetik:. Helyenként
.. 2-5 szálas.
szürkészöld
levél fényes,
élénkpiros.
elvadul. érett
bogyók •
• hosszú
t ők o c sány
Életciklus É v el ő Magasság 40-70 cm Virágzási i dős z a k Á pr.-máj. Életciklus É v e l ő Virágzási időszak M áj.-jún.
294· NÓSZIROMFÉLÉK NÓSZIROMFÉLÉK • 295
Sze rző L.
N ŐSZIROMFÉLK
Család IRIDA CEAE Faj fris pseudacorus
finoman erezett
GYÖNGYÖS MORIZSŐN • küls ő lepel keskeny,
kard alakú
E r tő le j e s , kopasz h ajt á s ű, kiterjedt telepeket • levelek
alkotó, rövid, vaskos gyök tö rzsű növény.
Szára felálló, f el emlkd ő . Sötétzöld, mintegy
25 mm széles levelei jórészt t ő ál á s úak ,
megdörzsölve kellemetlen szagúak. Sötét burok-
ib ol ya s zínű , halványsárgával futtatott levél/el
virágai 55-SO mm á t mé rő j ű e k. [edett
J ~' -;'k - - ' bimbó
A k ül ső leplek finoman erezettek,
szabad részük hosszúkás. A bel s ők
kisebbek, keskenyebbek. A húsos,
éretten felnyíló, 3 r ek s zű tok élénk-
piros magvakat/ejt.
o ELTERJEDES: F ők ént Nyugat-
Európaegyes területein.
Hazánkbannem honos.
o ÉLŐHEY : Erd ők , cserjések;
többnyire meszes talajon a tenger-
partok közelében.
~ lapos, kard
alak úlevél
Eletciklus Éve lő Virágzási időszak Júl.- szept. Életciklus É vel ő Magasság 15-35 cm
BÉKABUZOGÁNYFÉLÉK GYÉKÉNYFÉLÉK
Család SPARGANIACEAE Faj Sporganium erectum Család TYPHACEAE Faj Typha latifolia Sze rző L.
terméses
Á GAS BÉKABUZO GÁNY SZÉLE SLE V EL Ű GYÉKÉNY buzogány
Rendkívül változékony, m e gl eh e t ő se n nagy Nagy t e rmetű, csoportosan tenyésző, kúszó gyök-
t erm et ű , kopasz hajtású, kúszó gyök tö rzs ű f el ső, porzós tör z s ű növény. Szára merev, felálló. Zöldesszürk'e-.. szálas
növény. Merev, felálló szára fe l s ő részében virágzat levelei mintegy 20 mm szélesek. Apró virágai tö- f el s ő levetek
elágazó. Kard alakú levelei keresztmetszetben mött, hosszú, hengeres torzsában nyílnak. • szárlevél
h áromsz öglet űek. rendszerint felállók. Az úszó A buzogányban felül a sárga s z í n ű porzós,
levelek szalagosak. A füzérekbe re n dező gömbös közvetlenül alattuk a sötétbarna te rmős virágok
virágzatok közül az alsókban t e rm ő s , a fe lsők ben ülnek. A terméses torzsa a szél által terjesztett
porzós virágok ülnek. A termős virágok takarója résztermésekre hullik szét.
3-4, a porzósoké 1-6 p i k el y s z e rű l e p el e v élb ől • ELTERJE DÉS: Egész Európa, a távoli északi
áll. A makkocskák feketés szí nűek . tájak kivételével. Hazánkban gyakori,állomány-
o ELTERJE DÉS: Egész Európa, a távoli északi alkot ó,
tájak kivételével. Hazánkban gyakori, • ÉL ŐH EL Y : Folyó-, patak- és tó-
sokszor állomány alkot ó. partok, mocsarak, nedves rétek.
o ELOHELY: Éd e s v i z ű tavak, folyó- • ROKON FAJOK: A ke skenylvű
partok, patakok, árkok, mocsarak. gyékény (Typha angustifolia) levelei
mintegy 6 mm szélesek. A porzós és
a termős virágokegy-egyhosszú,
egymástól őlünö kle buzogányt
alkotnak. Hazánkban elég gyakori.
Család üRCHJDAC EA E Faj Epipactis palustris Család üRCHJDACEAE Faj Cephalanthera rubra
laza
MOCSÁRI NŐSZFŰ fürtben
nyíló PIROS MADÁRSI SAK
Csoportosan n ö v ő , gyöktörzses évelő . Leveles, fel- - - e virágok Többnyire magános, felálló hajtású, gyöktörzses
álló szára alsó részén bíbor szí nez t ű , felül s ző rös , növény. Bíborral futtatott szára fe lső részén pely-
Szórt állású levelei tojásdadok, lándzsásak; számuk U1 ~- - . il murl'a-
hes. Szórt állású levelei sötétzöldek, elliptikusak, levelek
3-8, méretük a szár mentén fölfelé fokozatosan lándzsásak. Murvalevelei hosszabbak a mag- m érete
csökken. A laza fürtben nyíló virágok leple szét- háznál, méretük a virágzatban fölfelé egyre fölfelé
terü lő . A zöldes szí nű k ülső lepellevelek pirosas, csökken. Élénk vagy bí o r ó z s a s z í n ű virágai csökken
barnás erz e lű ek, a b el s ő k fehérek, rózsaszín tö v ű hosszú, laza, mintegy 12 tagú füzérben nyílnak.
ek. A mézajak fehér, 2 tagú. Csésze alakú alsó A k ül s ő és a b el s ő lepellevelek hasonlóak, szét-
része sárga foltos, a fel s ő hullámos szé l ű . állók. A 17-22 mm hosszú mézajak közepén
A 3 rekszű tok sz őr ös és lec süngő . mély hasíték van, fel ső részén 7-9 keskeny,
• ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli sárga barázda húzódik. A magház sz ő r ös .
északi tájak kivételével. Hazánk védett · ELTERJEDÉS: Európa nagy része.
csésze alakú •
növénye, Hazánk védett növénye.
mézajak
• ELOHELY: Nyirkos területek, • ÉL ŐHELY : Nyirkos és sziklás erdők,
mocsarak, nedves rétek; meszes, • a levelek száraz tölgyesek, cserjések; félárnyékos
bázikus talajon. m érete fölfelé területek.
csökken
• teljes hosszukban
\ i - ~ szórt állású felhajló sz élű
levelek levelek
Életciklus Év e lő Magasság 30-55 cm Virágzási időszak Jún.- aug. Életciklus Év e lő Magasság 4ü-60 cm
300 • KOSBORFÉLÉK KOSBORFÉLÉK' 301
Család üRCHlDACEAE Faj Listera ovata Család üRCHIDACEAE Faj Spiranthes spiralis
Család üRCHIDACEAE Faj Platanthéra hifalia Család üRCHIDACEAE Faj Gymnadenia conopsea
Életciklus É v el ő Magasság 30-50 cm Virágzási idősza k Máj.-jún. Életciklus Évelő Magasság 20-45 cm Virágzási i dősza k Máj.-jú\.
302 • KOSBORFÉLÉK KOSBORFÉLÉK· 303
Család üRCHlDACEAE Faj Dactylorhiza fuchsii Család üRCHIDACEAE Faj Anacamptis pyramidalis
hosszú
ERDEI UJJASKOSBOR VITÉZVIRÁG
-=:J.(
sokvirágú tömött , k úpos
füzér Változékony, kopasz hajtású, ikergumós • füzér
Gumós gyökerű , kopasz hajtású, nagyon válto-
zékony növény. Szórt állású levelei lán- gyökerű, egy- vagy sokszárú növény.
dzsásak, szálasak, fényesek, sötétzöldek, Egyszínű, világoszöld,lándzsás levelei-
kiemldő gerincűk. számuk 7-12. fehérlő nek mérete a szár mentén fokozatosan
virágok csökken. A felsók murváskodók. Hal-
A felső szárlevelek kisebbek, murváskodók.
A murvalevelek szálasak, hosszabbak a vány vagy sötét rózsaínű , ritkán fehér
magháznál.A rózsaszín, bíborpiros vagy virágai tömött, kezdetben piramis alakú,
fehér virágok tömött füzérben nyílnak. majd hengeressé váló füzérben nyílnak.
A mélyen 3 cimpájú, foltos vagy sávozott Az oldalsó lepellevelek szétállók. A mé-
mézajak 7-II mm hosszú. lyen 3 cimpájú, 6-8 mm-es mézajak karcsú,
o ELTERJEDÉS: Egész Európa, a távoli kissé ívelt sarkantyúbanfolytatódik.
északi tájak kivételével. Hazánk védett o ELTERJEDES: Egész Európa, a távoli észa-
Életciklus Évelő Magasság 25-50 cm Életciklus Évelő Magasság 30-60 cm Virágzási időszak Jún.-júl.
Család üRCHIDACEAE Faj Dactylorhiza praetermissa Család üRCHIDACEAE Faj Orehis purpurea
VITÉZKOSBOR
Ikergumós gyö kerű
rendszerint magános szárú növény.
, kopasz hajtású,
sisokszerü
lepel
fűz érbe
nyíló
vir ágok
n
í MOCSÁRI KOSBOR
Karcsú t e rm e t ű , ikergumós gyökerű,
kopasz hajtású, sokszor bíborral futta- hosszú,
Levelei fény lő zöldek. Az a!sók, tott szárú növény. Levelei egysz í nűek , megleherósen
s z é t e rü l ő k, tojásdadok, lándzsá- élénkzöldek, lándzsásak, szálasak, _ F- - ~ tömöttfi/zél'
sak, 3-5 tagú t őr ó z sáb an áll- hosszan kihegyezettek. Murvalevelei
nak. A f el s ő k kisebbek és hü- többnyire bí o rs z ín űek , a magházzal
ve ly szerű n veszik körül a szár m e g e g y e z ő hosszúságúak. Bíborpiros
alsó harmadát.A rózsaszín, bí- virágai megnyúlt, laza füzérben nyíl-
borrózsaszín virágok m e gl eh et ő - nak. K ü lső lepellevelei szétállók.
sen tömött, hengeres füzérben nyíl- A 7-9 mm-es mézajak 3 karéja csak-
nak. A lepellevelek zárt, hamuszürke, nem egyforma. A sarkantyú hosszú,
hegyes sisakot alkotnak. A 12-15 mm felfelé í ve lő .
hosszú, bíborpettyes, 3 cimpájú mézajak • ELTERJEDÉS: Európa nagy része.
ép s ő karéja kéthasábú, az oldalsók szálasak.
• 3 cimpájú
köz Hazánk védett növénye. mézajak
A sarkantyú rövid, lefelé hajló. A 3 rek s zű , • ELOHELY: Nedves rétek, mocsár-
hosszúkás tok számos apró magvat rejt. rétek.
• ELTERJEDÉS: Európa nagy része. • EGYÉB NEVEK: Orehis laxiflora ,
Hazánk védett növénye. Orehispalustris.
• ÉLŐHEY: Pusztafüves l ejt ő k , b ok o r e rd ők .
cserjések, ritkán láprétek; meszes talajon.
Életciklus Éve lő Magasság 20-50 cm Életciklus Éve lő Magasság 20-40 cm Virágzási i d ő s z a k Máj.-jún .
306 • KOSBORFÉLÉK
KOSBORFÉLÉK. 307
Család üRCHIDACEAE Faj Himantog lossum hircinum Család ü RCHlD A CEAE Faj Ophrys fu cij/ora
SALLANGVIRÁG POSZMÉHBANGÓ
Nagy term et ű , kopasz hajtású, ikergumós gyökerű , Ikergumós gy ö ke r ű , csaknem kopasz hajt á s ű ,
vaskos, magános szárú, mutatós növény. Elliptikus, magános, felálló szárú növény. Levelei jórészt t ő • felsó nmrm-
hosszúkás t ől e v el e i a virágzás idejére részben állásúak, elliptikusak, tojásdadok, egysz í nű zöldek. In él
elszáradnak. Szárlevelei kisebbek, szürkészöld kékes
lepel Füzérében 2- 10 sarkantyú nélküli, rózsaszín, mint áiat •
keskenyebbek. Murvalevelei bíborpiros, ritkán fehér, szé te r ülő kül s ő l epl ű virág
szálasak, valamivel hosszabbak ül. A világos- vagy sötétbarna a la p szí nű, 9- 13 mm
a magháznál. A kellemetlen 4-6 hosszú mézajak tövén 2 sz őr ös kúpocska, csúcsán
szagú virágok hosszú, elkes- e g ys zinű, felhajló függelék van. Az ajak sárga körvonalú, lila
k eny ed ő füzérben nyílnak. sötétzöld vagy kék k ö z ép s ő részén H, illetve Y alakú,
t ől e rél
A lepellevelek kis sisakot ;io9 ~ "_ esetleg 2 párhuzamos vonalból álló
fonnálnak. A hosszan le- rajzolat látható.
cs ü n g ő, 30-50 mm-es, szalag-
felhajló
• ELTERJEDÉS: Európa nagy része. függelék
s z e rű , 3 karéjú mézajak közép- Hazánk fokozottan védett növénye. • a mézajkon
sö sallangja kicsípett, bíborral • ÉLŐHEY: Láprétek, kaszálók, cserjések.
pettyezett, az oldalsó karéjok • EGYÉB NEVEK: Ophrys holoserica.
5-10 mm-esek. A sarkantyú rövid, • ROKON FAJOK: A pókbangó (Ophrys
lehajló. sphecodes] leple sárgás- vagy barnászöld.
• ELTERJEDÉS: Európa nagy része. Hazánk üde rétjeinek fokozottan
Hazánk védett növénye. védett növénye.
• ÉLŐHEY : Száraz tölgyesek, bok ored ők .
erd ő sz él ek . pusztafüves lejtők , h om okdűn ék .
• vil ágos-
zöld
levelek
Család üRCHIDACEA E
Család üRCHIDACEAE Faj Ophrys insectifera
LATIN NÉVMUTATÓ
botryoides 42 Crucia ta obscu rum 149 ulmaria 98
rubrum 42 glabra 183 Epipac tis vulgaris 99
Chry santhemum laevip es 183 atrorubens 298 Foe niculum
dio ica 250 major 152 sylvatica 186 leucanthemum 256 Cuscuta palustris 298 vulga re 157
A Anthemis Atriplex Campanu la partheniu m 255 epithymum 184 Eranth is Fragaria
Aceras tinctoria 25 1 hastata 43 latifolia 242 segetum 257 e uropaea 184 hyemalis 59 vesca 106
anthropophorum 305 Anthe ricum littora lis 43 patula 242 vulga re 255 Cycla men Erica viridis 106
Achillea liliago 28 1 portulaco ides 42 rap unculoides 24 1 Chrysosplenium hederi folium 170 ciliaris 164 Fritillaria
di stans 252 Anthri scus prostrata 43 rotundifolia 242 opposit ifoliu m 97 purpur ascens 170 cinerea 165 meleagris 282
millefolium 252 cerefolium 153 Atropa trachelium 242 Cichorium Cymb alaria mackaiana 164 Fumaria
ptarmi ca 253 sylvestris 153 belladonn a 214 Capsella intybu s 270 mura lis 223 term inalis 165 capreo lata 71
Acinos Anthyllis bursa-pastori s 83 Circaea Cynog lossum tetra lix 165 officinalis 71
arve nsis 207 vulne raria 123 B Cardam ine alpina 147 officinale 195 vagans 165
Aconitum Antirrhinum Ballota amara 79 lutetiana 147 Cytisus Erigeron G
napellus 6 1 maj us 22 1 nigra 20 1 bulbifera 78 Cirsium scoparius 107 canadens is 248 Ga lanthus
vu1paria 6 1 orontium 221 nigra subsp. foetida 201 hirsuta 80 acaule 267 karv inskianus 248 nivalis 292
Ado nis Ap ium Barbarea impatiens 80 arven se 266 D Erinus Galega
annua 64 nodiflorum 159 vulgaris 78 pratensi s 79 erioph orum 265 Daboecia alp inus 223 offi cinalis 109
fIamrnea 64 repen s 159 Bellis Cardaria pa1ustre 266 cantabrica 166 Erodium cicutarium 130 Galeobdolon
vernalis 63 Apo nogeton perennis 246 draba 86 vulgare 265 Dactylorhiza Erophila luteum 201
Adoxa distachyus 279 Berteroa Car duus Claytonia fuchsii 302 verna 82 luteum subsp.
moschatellina 235 Aqui legia incana 8 1 aca nthoides 263 perfo liata 46 macu lata 302 Eruea montanum 20 l
Aego podium vulga ris 68 Beta cr ispus 263 C1ematis praeterrnissa 302 vesicaria 89 Galeopsis
podagra ria 155 Ara bidop sis maritima 40 nutans 264 vitaiba 63 Daphn e Eryngium angustifolia 199
Aethusa thalian a 74 vulgaris ssp. maritima 40 tenuifl orus 264 Clinopod ium laureola 140 campestre 15 I tetrah it 199
cynapium 162 Arabis Betoni ca Carlina acino s 207 mezereu m 140 maritimum 151 Galiu m
Agrimo nia hir suta 80 off icinalis 205 acaulis 262 men thifolium 208 Datura planum 151 aparine 182
eupatoria 10 l Arctium Bidens vulgaris 262 vulga re 207 stramonium 216 Erysimum mollugo 182
procera 101 lappa 262 cernua 251 Carpobrotus Coc hlearia Daucus cheiranthoides 75 odora tum 17 1
Agro stemma Arcto staphylos tripartita 25 1 edulis 45 officinalis 83 carota 163 hieracifolium 75 spurium 182
githago 5 1 uva-ursi 167 Bilderdyki a Centaurea Co lchicum Delph inium Eupatorium sylvaticum 182
Aj uga Arctostaphy los alpina convolvulus 38 cya nus 269 autumna le 28 1 cultoru m 58 carmabinum 244 verum 18 1
ge nevens is 196 167 Biscutella montana 269 Co maru m Dentaria Euphorbia Genista
reptans 196 Arenaria laevigata 85 nigra 268 palustre 103 bulbifera 78 cypa rissias 134 pilosa 107
Alchemill a serpyllifo lia 46 Blackstonia scabiosa 268 Conium Dianthu s exigua 133 sagittalis 108
vulga ris 106 Aris toloc hia perfo liata 177 Centaurium maculatum 159 arrneria 55 helioscopia 133 tinctoria 107
Alisma clematitis 36 Borago erythraea 174 Conop odiu m ca rthusiano rum 55 hybem a 132 Gentiana
plantago -aquatica 278 Anneria officinalis 192 pulchellum 174 majus 154 de ltoides 56 pa1ustris 132 ascle piadea 175
lanceolatum 278 elongata 173 Brassica Centrant hus Con solida gra tianopolitanus 56 paralias 134 cruc iata 176
Alliaria mar itima 173 j uncea 88 ruber 237 ajacis 58 pont ederae 55 peplus 133 pneum onan the 176
petiolata 73 Ann oraeia napus 87 Ce phalanthera regalis 58 Digitalis platyph yllos 133 verna 176
Allium lapathifolia 77 nigra 88 longifolia 299 Con vall aria grandiflora 224 Euphrasia Genti anella
ampeloprasum 288 rusticana 77 oleracea 87 rubra 299 majalis 289 lutea 224 nemoro sa 230 amare lla 177
sphaerocephalon 288 Artemisia rapa 87 Cerastium Con vo1vulus purpurea 224 stricta 230 Iivoni ca 177
triquetrum 287 absinth ium 257 Bryonia arve nse 48 arvens is 186 Dipsacus Geranium
ursinu m 287 vulgaris 257 dioica 146 font anum 49 Conyza fullonum 238 F bohem icum 128
Althaea Aru m Bupleurum Cerinthe canadensis 248 pilosus 238 Fallopia molle 129
offic inalis 138 maculatum 297 falcarum 158 glabra 189 Coro nilla Doronicum co nvolvulu s 38 phaeum 128
Anacamptis Aruncus rot undifo liurn 158 minor 189 varia 123 hungaricum 259 dumetorum 38
pyramid alis 303 sy1vestris 98 Butomus Chaerophy llum Coronopus pardalianc hes 259 Ficaria
Anagalli s A sarum umbe llat us 278 temulum 152 didymus 86 Drab a verna 66
arve nsis 112 europaeum 35 Chamaenerion squamatus 86 aizo ides 82 Filipendula
tenella 112 Asperu la C angustifolium 148 Corydal is Drosera
Anchusa arve nsis 180 Cakile Chamaes partium cava 7 1 rotundifolia 93
arve ns is 19 1 cynanc hica 18 1 mar itima 89 sag ittalis 108 lutea 71 Dryas
azurea 191 odorata 18 1 Calam intha Chamomila solida 7 1 octopetala 102
officinalis 191 Aster sylvatica 208 suaveolens 254 Crambe
sempervirens 192 1anceolatus 247 Calluna Cheiranthus maritima 91 E
Anemone linosyris 246 vulgaris 166 cheiri 76 Crepi s Echium
nemorosa 62 novi-belgi i 247 Caltha Chelidonium capillaris 275 vulgare 188
ranunculoides 62 tripolium 246 palustris 60 maju s 7 1 Cri thmum Epilobium
Ange lica Astraga lus Calysteg ia Chenopodium maritimum 156 angustifo lium 148
sylves tris 161 glycyp hy llos 109 sepium 185 album 41 Crocosmia hirsut um 149
Antennaria Astrantia soldanella 185 bonus -henric us 4 1 croco smiflora 296 montan um 149
312 · LATIN NÉVMUTATÓ LATIN NÉVMUTATÓ · 313
pratense 126 elodes 141 arborea 139 Malva palustris 194 nutans 283 Polernonium Rhodiola
pusillum 129 maculatum 142 thuringiaca 139 alcea 138 scorpioides 194 umbellatum 283 caeru1eum 184 rosea 95
pyrenaicum 128 perforatum 142 trimestris 139 moschata 137 stenophylla 193 Orobanche Polygaia Rorippa
(
robertianum 129 tetrapterum 142 Lepidium neglecta 138 sylvatica 193 minor 232 vulgaris 135 nasturtium-aquaticum
sanguineum 127 Hypochoeris campestre 85 sylvestris 137 Myosurus purpurea 232 Polygonatum 77
sylvaticum 127 glabra 272 draba 86 Marrubium minimus 67 Oraruhus multiflorum 289 Rubia
Geum radicata 272 Leucanthemum vulgare 199 Myrrhis maritimus 253 odoratum 289 peregrina 183
rivale 102 vulgare 256 Matricaria odorata 153 Oxalis Polygonum tinctorum 183
urbanum 103 I Leucojum discoidea 254 acetosella 125 aviculare 37 Rubus
Glaucium 1beris aestivum 291 maritima 254 N articulata 125 bistorta 36 caesius 100
flavum 70 amara 84 vemum 291 maritima subsp. inodora Narcissus debilis 125 hydropiper 38 fruticosus 99
Glaux 1mpatiens Levisticum 254 incomparabilis 292 Oxyria lapathifolium 37 idaeus 100
maritima 172 glandulifera 136 officina1e 160 recutita 254 poeticus 292 digyna 39 mite 38 Rumex
Glechoma parvifIora 135 Libanotis Matthiola pseudonarcissus 293 persicaria 37 acetosella 39
hederacea 205 1nula pyrenaica 156 incana 76 Narthecium p Potamogeton conglomeratus 40
Gratiola conyza 249 Limonium Meconopsis ossifragum 280 Papaver natans 280 crispus 40
officinalis 216 crithmoides 249 gmelini 173 cambrica 70 Nasturtium rhoeas 69 Potentilla Ruscus
Gymnadenia Iris vulgare 173 Medicago officinale 77 somniferum 69 alba 105 aculeatus 290
conopsea 30 I foetidissima 294 Linaria falcata 118 Nigella Parentucellia anserina 104
germanica 294 purpurea 222 lupulina 118 arvensis 59 viscosa 229 erecta 105 S
H pseudacorus 295 vulgaris 222 sativa 118 damascena 59 Paris palustris 103 Sagittaria
Hedera Isatis Linum Me1ampyrum Nuphar quadrifolia 290 reptans 104 sagittifolia 277
helix 150 tinctoria 74 austriacum 131 arvense 228 lutea 57 Parnassia rupestris 105 Salicomia
Helianthemum bienne 131 cristatum 228 Nymphaea palustris 98 Primula europaea 44
nummularium 146 J catharticum 130 pratense 228 alba 57 Pastinaca auricula 170 Salsola
Helleborus las ione perenne 131 Melandrium Nymphoides sativa 162 elatior 169 kali 45
dumetorum 58 montana 243 usitatissimum 131 album 53 peltata 178 Pedicularis farinosa 170 Salvia
purpurascens 58 Listera rubrum 53 palustris 230 polyantha 169 glutinosa 212
Heracieum K ovata 300 Melilotus O sylvatica 230 veris 169 nemorosa 213
sphondylium 16 1 Kickxia Lithospermum albus 116 Odontites Pentaglottis vulgaris 169 pratensis 212
Hesperis elatine 223 arvense 187 altissimus 116 rubra 229 sempervirens 192 Prunella verticillata 213
matronalis 75 Knautia officinale 187 officinalis 116 verna 229 Persicaria laciniata 206 Sambucus
Hieracium arvensis 240 purpureo-coeru leum Melissa Oenanthe bistorta 36 vulgaris 206 ebulus 236
aurantiacurn 276 187 officinalis 206 aquatica 157 hydropiper 38 Pulicaria Sanguisorba
lachenalii 276 L Lobularia Melittis si1aifolia 157 maculosa 37 dysenterica 250 minor 101
pilosella 275 Lactuca maritima 82 carpatica 198 Oenothera Petasites Pulmonaria Sanicula
vulgatum 276 serriola 273 Lonicera grandifIora 198 biennis 148 albus 258 officinalis 189 europaea 1SO
Himantoglossum virosa 273 caprifolium 235 melissophyllum 198 Omphalodes fragrans 258 Pulsatilla Saponaria
hircinum 306 Lamium periclymenum 235 melissophyllum subsp. verna 195 hybridus 258 grandis 62 officinalis 54
Hippocrepis album 202 Lotus carpatica 198 Onobrychis Petrorhagia Pyro1a Sarothamnus
comosa 124 amplexicaule 203 cornicu1atus 122 Mentha viciifolia 124 nanteulii 54 rotundifolia 164 scoparius 107
Honkenya galeobdolon 20 I pedunculatus 122 aquatica 210 ODonis prolifera 54 Saxifraga
peploides 47 maculatum 202 ulginosus 122 arvensis 210 repens 117 Phyteuma R aizoides 97
l
Humulus purpureum 203 Lunaria pulegium 211 spinosa 117 orbiculare 243 Ranunculus bulbifera 96
lupulus 34 Lappula annua 81 Menyanthes Onopordum spicatum 243 aeris 64 granulata 96
Hyacinthoides squarrosa 194 Lupinus trifoliata 178 acanthium 267 Picris auricomus 65 stellaris 97
non-scripta 285 Lapsana polyphyllus 108 Mercurialis Ophrys echioides 274 bu1bosus 65 tridactylites 96
Hydrocharis communis 274 Lychnis perennis 132 apifera 306 hieracioides 274 ficaria 66 Scabiosa
morsus-ranae 279 Lathraea alpina 50 Mimulus fuciflora 307 Pilosella flammula 67 columbaria 239
Hyoscyamus clandestina 23 I coronaria SO guttatus 219 insectifera 307 aurantiaca 276 lingua 67 ochroleuca 239
niger 214 squamaria 231 flos-cuculi 50 luteus 219 sphecodes 307 officinarum 275 repens 64 ScilIa
Hypericum Lathyrus Lycopsis Misopates Orehis Pimpinella sardous 65 autumnalis 284
androsaemum 141 aphaca 115 arvensis 191 oromium 221 laxiflora 305 major 155 sce1eratus 66 bifolia agg. 285
hirsutus 115 Lycopus Moehringia 1axiflora subsp. pa1ustris saxifraga 155 Raphanus non-scripta 285
japonicus 113 europaeus 208 trinervia 47 305 Pinguicula raphanistrum 90 verna 285
1atifolius 114 Lysimachia Montia mascula 304 vulgaris 233 Rapistrum Scrophularia
linifolius var. montanus nemorum 171 perfoliata 46 militaris 304 Plantago rugosum 90 auriculata 220
113 nummularia 171 Muscari mario 304 coronopus 234 Reseda nodosa 219
maritimus 113 Lythrum comosum 286 palustris 305 lanceolata 233 lutea 92 umbrosa 220
nissolia 115 sa1icaria 147 neglectum 286 purpurea 303 major 234 luteola 92 vernalis 220
pratensis 114 racemosum 286 Origanum maritima 234 odorata 92 Scutellaria
sylvestris 114 M tenuiflorum 286 vulgare 209 Platanthera phyteuma 92 altissima 200
vernus 112 Mahonia MYOSOlis Ornithogalurn bifolia 300 Rhinanthus galericulata 200
Lavatera aquifolium 68 arvensis 193 angustifolium 283 chlorantha 300 minor 231 minor 200
3 14 · LATIN NÉVMU TATÓ MAGYAR NÉVMUTATÓ · 315
gólyahír francia 288 nagyvirágú 144 k e s k e n yl e velű 199 tengerparti 134 pillás 238 fekete 88
mocsári 60 h árom élű 287 posvány- 144 szúrós 199 vézna 133 madárhúr szareptai 88
gólyaorr medve- 287 sárga 144 kerep kül őrojt parlagi 48 müge
apró 129 hamuka iglice lápi 122 Karwinski- 248 réti 49 ebfojtó 181
árnyéki 128 fehér 8 1 kúszó 117 szarvas 122 madármál yva szagos 181
cseh 128 hanga tövises 117 k er e s ztfű L fásodó 139 vetési 180
erdei 127 hamvas 165 ikravirág mezei 183 laboda parlagi 139
fodros 128 keresztes 165 borzas 80 tavaszi 183 dárdás 43 madársisak N
mezei 126 nyugati 165 imola kes rűf parti 43 fehér 299 nad ál yt ő
nehézszagú 129 pillás 164 fekete 268 b ar ck l e v elű 37 porcsin- 42 kardle velű 299 fekete 190
piros 127 terpedt 164 vastövü 268 borsos 38 lápcsillag 280 piros 299 gumós 190
puha 129 üstökös 165 ínfű kígy ógyökerű 36 lednek madársóska keleti 190
go m be rnyő harangláb indás 196 l apul e v elű 37 borzas Il S erdei 125 takarm ány- 190
európa i 150 közönséges 68 közönséges 196 madár- 37 erdei 114 nagyvirágú 125 nadragul ya
görögszé na 117 harangvirág iringó sövény- 38 hegyi 113 rózsás 125 maszlagos 2 14
fehérmájvirág 98 g örvé ly f ű cs a l á n lev e l ű 242 kék ISI szelíd 38 kacstalan Il S madártej napvirág
fehérmályva 138 göcsös 219 kánya- 241 mezei ISI szulák- 38 levéltelen IlS e rnyős 283 molyhos 146
fo g a sfű szárnyas 220 k er ekl e v elű 242 tengerparti ISI kes rűgyö ké r nagyvirágú 114 magcsákó nárcisz
mirigyes 229 tavaszi 220 szé les lev l ű 242 iszalag ékes 274 réti 114 havasi 102 fehér 292
foga sír gurgolya terebélyes 242 erdei 63 sünös 274 tavaszi 112 mahónia sárga 293
hagymás 78 homok i 156 han atfű kígyószisz tengerparti 113 kerti 68 nebáncsvirág
fo gfű k er
ekl velű 93 K t erj őke - 188 l eg y e zőfű mák bíbor 136
korai 229 Gy here kakascímer kikerics kolonco s 99 kerti 69 kisvirágú 135
vörös 229 gyapja sgaz eper- 119 c sörg ő 231 ősz i 281 réti 98 málna nefelejcs
forá s fű tengerparti 253 fehér 119 kakastaréj kockásliliom 282 len erdei 100 erdei 193
szá r ö le lő 46 gyékény ló- 120 erdei 230 koldu st etű béka- 130 mályva mocsári 194
földitök ke sk en yl e v elű 297 mezei 121 posvány- 230 bojtorjános 194 131
é v elő erdei 137 parlagi 193
piros 146 szé les lev e l ű 297 réti 120 ka kufű komló házi 131 érdes 138 sziklai 193
földitömj én gy e rm e k l á nc fű 273 sz ő r ös 120 korai 209 felfutó 34 hegyi 131 papsajt- 138 nő szirom
hasznos 155 gy ík fű tarló- 121 k aku s ze gfű konkol y kétnyári 131 pézsma- 137 gyöngyös 294
nagy 155 fehér 206 vörös 120 bársonyos 50 vetési 5 1 lepkeszeg margitvirág kék 294
fülesternye közönséges 206 z ö rg ő 121 havasi 50 kontyvirág francia 117 ő szi 255 mocsári 295
tengerparti 82 gyíkpohár hérics réti 50 foltos 297 görög 117 réti 256 pompá s 292
füstike átnőlev elű 177 egynyári 64 kakukk torma koronafürt lestyán 160 máriatövi s 270 sárga 295
orvosi 72 gyömbérgyökér lángszíű 64 borzas 80 tarka 123 libatop martiiapu 259 nő szőfű
szarvacskás 72 bókoló 102 tavaszi 63 k e s erű 79 koron gpár fehér 41 maszlag moc sári 298
füzény erdei 103 híd őr réti 79 pápaszeme s 85 paraj- 41 csattanó 2 16 vörösbarna 298
réti 147 gyöng yike lándzsá s 278 virágrúgó 80 kosbor sziki 42 mécsvirág
füzértekercs fürtös 286 vízi 278 kamill a 254 agár- 304 vörös 42 fehér 53 Ny
nyári 30 1 karcsú 286 hízóka kanálfű bíboro s 303 ligetszépe piros 53 n yílfű
ő szi 30 1 üstökös 286 lápi 233 orvosi 83 füles 304 parlagi 148 medv szől n yílev elű 277
füzike gyöngyköles holdviola kankalin mocsári 305 lizinka havasi 167 nyúlhere
borzas 149 erdei 187 kerti 81 cifra 170 vitéz- 304 berki 171 orvosi 167 réti 123
erdei 149 k őm ag vú 187 homokhú r lisztes 170 ködvirág p énzle velű 171 medvetalp nyúlszapuka 123
sötétzöld 149 mezei 187 kakukk - 46 sugár- 169 tavaszi 82 lonc közön séges 161
gyöngyvirág homokliliom szártalan 169 kökörcsin búbos 235 méhfű O
G májusi 289 fürtös 28 1 tavaszi 169 leány- 62 jerikói 235 erdei 198 olajrepce 87
galaj g yújtován yfű hottentott afüge 45 kányazsombo r köldfű lórom nagyvirágú 198 orbáncfű
erdei 182 közönséges 222 hóvirág hagyrnaszagú 73 cs ü ngőv i r á gú 93 fodros 40 menta bogyós 141
közönséges 182 piros 222 kikelet i 292 kapotuyak körtike murvás 40 csombor- 2 11 közön séges 142
ragadós 182 gy űsz űv i rág hölgymál k erkl velű 35 kerl evlű 164 lucerna mezei 210 mocsári 142
tejoltó 18 1 kisvirágú 224 ezüstös 275 katáng kőtörfű komló s 118 vízi 210 pettyes 142
vetési 182 piros 224 közöns éges 276 mezei 270 apró 96 sárkerep- 118 méregg yilok tócsa- 141
galambbegy sárga 224 rezes 276 katicavirág bibircses 96 takarmány - 118 közönséges 179 oreg ano 209
saláta- 236 hunyor mezei 59 csillagos 97 lúdfű mételykóró oroszlánszáj
gamaudor H kisvirágú 58 kecskeruta gumós 96 közönséges 74 vízi 157 kerti 221
fenyér- 197 h ab s ze gfű pirosló 58 orvos i 109 pillás 97 meténg vetési 22 1
hegyi 197 francia 53 kék csillag kutyatej M kis 179
sarlós 197 hólyagos 52 I hegyi 243 " apró 133 macskagyökér nagy 179 Ö
vízi 197 homoki 53 ibolya keltike farkas- 134 orvosi 237 mi rhafű ökörfarkkóró
gamandorhanga kónya 51 erdei 143 odvas 71 ír 132 macskatalp illatos 153 csilláros 217
ír 166 szártalan 52 fehér 143 sárga 72 mocsári 132 parlagi 250 montbr écia 296 fekete 218
gémorr hagyma h árom s zínű 145 ujjas 7 1 nag yle velű 133 mácsonya mustár molyhos 217
bürök- 130 bunkós 288 illatos 143 k end erk ef ű napraforgó- 133 erdei 238 fehér 88 szöszös 217
318· MAGYAR NÉVMUTATÓ MAGYAR NÉVMUTATÓ· 319
ö r dög ha rap t afű ráncos 90 erdei 186 tatárvirág fehér 94 vé ro n t ó fű 105 zergeboglár
réti 239 rekettye felfutó 185 k e s e rű 84 Ü er ő 95
h ev veselke európai 60
ördögszekér 151 f e st ő 107 harangrojtú 185 tátika üröm varj úköröm havasi 97 zergevirág
ördögszem selymes 107 cseplesz 223 fehér 257 erdei 243 vicsorgó magyar 259
g al a mb s z ínű 239 szárnyas 108 Sz kerti 221 fekete 257 gombos 243 kónya 231 párducfojtó 259
va jszí n ű 239 répa szamárbogáncs tátorján varjúláb pireneusi 231 ziliz
ősz i rózsa tengeri 40 közönséges 267 tengerparti 91 V sárgás 86 v i d ra fű 178 orvosi 138
lándzsás 247 repcsény szamóca télizöld vadkáposzta 87 terpedt 86 viola zö rgőf ű
pozsgás 246 violás 75 csattogó 106 nagy 179 vadmurok 163 v asfű kerti 76 vékony 275
sötétlila 247 vízparti 75 erdei 106 t élt em e tő vadrepce 88 közöns éges 196 virágkáka 278
ózsaláta repcsényretek 90 sza pan fű csillagos 59 vajvirág véreslapu vitézvirág 303 Zs
oszt t lev lű 154 repkény orvosi 54 tengerhúr bíboros 232 kacúros 272 vízifüzér zsálya
kerek 205 szarkaláb csupasz 47 lóhere- 232 kopasz 272 kétsoros 279 enyves 212
P rezeda kerti 58 tengerikömény 156 varádics veronika vízitonna ligeti 213
p ac s i rt a fű f e stő 92 magas 58 tengerimustár 89 g i l isztaűő 255 ártéri 225 orvosi 17 ló- 213
p al á st fű
hegyi 135 kerti 92
terpedt 92
mezei 58
szarumák
tibetimák
sárga 70
-. va rázs lófű
erdei 147
hegyi 225
h o s z úl e v el ű 227
vízitök
sárga 57
mezei 212
zsázsa
közönséges 106 vad- 92 sárga 70 tikszem havasi 147 kakukk- 226 völgycsillag mezei 85
P ári s - fű 290 rózsásvarjúháj százszorszép lápi 172 v arf ű macskafarkú 227 nagy 152 útszéli 86
p árl ó fű illatos 95 vad 246 mezei 172 mezei 240 mezei 226 zsoltina
közöns éges 10I szeder ti s z t e sfű varjúháj orvosi 227 Z f e st ő 263
szagos 101 S hamvas 100 erdei 204 angol 94 ösz t ő rűs 225 zeller zsombor
pasztinák sá f rá ny fű 296 vad- 99 havasi 204 b a bl e v el ű 95 perzsa 226 kúszó 159 hamvas 73
vad 162 salamonpecsét sz e g fű mocsári 204 borsos 94 pólé- 225 ü lő ern y őjű 159 szapora 73
pásztortáska 83 fürtös 289 barát- 55 tonna
patkófű soktérdű 289 magyar 55 közöns éges 17
hev er ő 124 saláta pünkösdi 56 tömjénillat
pá z sit s ze gfű keszeg 273 réti 56 déli 156
magas 173 mérges 273 szeplös 55 t ő z e g ep er 103
tengerparti 173 salátaboglárka 66 sz é k fű t őzik e
p em et efű sallangvirág 306 eb- 254 nyári 291
orvosi 199 sárgaárvacsalán orvosi 254 tavaszi 291
peremizs erdei 201 sugártalan 254 tulipán
aranyló 249 hegyi 201 tengerparti 254 erdei 284
erdei 249 sárgaviola szé l fű turbolya
pereszlény illatos 76 erdei 132 erdei 153
erdei 208 sarkantyúvirág sz e l lő r ó zs a zamatos 153
parlagi 207 piros 237 berki 62 t üd őfű
peszérce sarkvirág bogláros 62 pettyegetett 189
vízi 208 k ét l e v el ű 300 szemvidító tündérfátyol
peszterce zöldes 300 közöns éges 230 vízi 178
fekete 201 sárma ligeti 230 tünd érfürt 98
pézsmaboglár 235 bókoló 283 sze p lő l a pu tündérrózsa
pimpó e rn yő s 283 havasi 189 fehér 57
fehér 105 savaska 39 közönséges 189 tüskemag
indás 104 sédkender 244 s zi ksófű bojtorjános 163
kövi 105 se p rű z a n ó t 107 európai 44 vetési 163
liba- 104 sisakvirág szulák
p i nty ő fa rk a sö lő 6 1 apró 186 Ty
k őf ali 223 katika- 6 1 s zu ro k fű tyúkhúr
pipacs sóballa közönséges 209 közönséges 48
vetési 69 magyar 44 terpedt 48
pipitér sziki 44 T
fe st ő 251 somkóró tarlórépa 87 U
pirítógyökér fehér 116 tárnics ujjaskosbor
felfutó 293 orvosi 116 fecske- 175 erdei 302
podagrfű 155 réti 116 komis- 176 foltos 302
pongyolapitypang 273 sóska Szent László- 176 lápi 302
juh- 39 tavaszi 176 út ifű
R sóvirág támicska csókaláb- 234
re j tő ke magyar 173 csinos 177 lándzsás 233
csupaszszárú 83 tengerparti 173 tarsóka nagy 234
r ek en y ő sövényszulák mezei 84 sziki 234