GMO, azaz a génmódosított növények és állatok milyen veszélyeket hordozhatnak az őket

elfogyasztókra.

Első sorban fontos megjegyezni a génmódosításkor a kutatók sokszor sötétben tapogatnak és
nem tudják bizonyítani, hogy a kicserélt kód mennyiben változtatja meg az adott anyag
minőségét és fogyaszthatóságát.
A génmódosított növények, mint a szója, kukorica vagy repce tipikus példái a
génmódosításnak. A kutatók azon felül, hogy minél ellenállóbb és termésében gazdagabb
magot hozzanak létre, a magasabb tápanyagtartalomra is nagy hangsúlyt fektetnek. Az
újonnan bevezetett genetikai információk fehérjéket termelnek. A fehérjék potenciális
allergiás reakciók okozói, az ételallergiák pedig bizonyos fehérjékkel szembeni
túlérzékenységen alapulnak. Emellett a génmódosítás a növények anyagcseréjében is váratlan
változásokat idézhet elő, amelyek befolyásolják a belőlük készült élelmiszerek biztonságát és
minőségét. Növényekbe beépített antibiotikum-rezisztencia gének változatossága. Ezeket
úgynevezett marker (jelölő) génekként használják, amelyek segítségével meg lehet határozni,
hogy a növényen végzett génmanipuláció sikeres volt-e. Az antibiotikum-rezisztencia gének
átvihetők az emberi bélben lévő baktériumokba, emiatt fennáll annak a veszélye, hogy egyre
több antibiotikum válik hatástalanná.

Számos veszélyt hordozhatnak magukban a génmódosított állatok is, bár elterjedésük jelenleg
nem annyira számottevő, mint a génmódosított növényeké. Itt nem csak túlnyomó részben
gazdasági eredményeket lehet elérni, hanem különböző, eddig gyógyíthatatlan betegségek
gyógymódját kikutatni. Mindezen felül az ember ökológiai lábnyomát is lehet csökkenteni
például a gyors és kevesebb takarmányt igénylő sertésekkel. Sajnos nem tudhatjuk, hogy az
elvégzett módosítások milyen hatást váltanak ki az emésztőrendszerünkbe kerülve.
Véleményem szerint egy mesterséges beavatkozás, mutáció sem jelent megoldást a
súlyosbodó környezeti és gazdasági károkra. Nem szabad megbolygatni a természet
szabályait, mert a GMO végtermékei a természetben nem fordulnak elő. Új fajok, rasszok
születnek, melyek sikerként vannak elkönyvelve, hogy fenntarthatóbbá és egészségessé teszik
az életünket, de ahol nagy a „siker” ott van árnyoldal is. Újabb vírusok születhetnek, melyek
akár agresszívabban is felléphetnek a génmódosított növényekkel, állatokkal szemben.
Elfogyasztásuk után számos nem várt egészségügyi panaszok léphetnek fel, amik akár egy
életen át, krónikus betegségként lesznek jelen.