Professional Documents
Culture Documents
A Központi Idegrendszer Felépítése Ésműködése
A Központi Idegrendszer Felépítése Ésműködése
A Központi Idegrendszer Felépítése Ésműködése
Elagy nagyagy (kt flteke, kregalatti dcok, oldalkamrk) kztiagy (thalamus s hypothalamus, III. agykamra) Kzpagy (III-IV. kamrt sszekt liquorcsatorna) Utagy kisagy agytrzs (hd, nyltvel, IV. agykamra)
Felsznn agytekervnyek (gyrus) s barzdk (sulcus). Kt flteke (hemispherium) kzt mly barzda (hosszanti hasadk).
Nagyagy (cerebrum) I.
Felszne agykreg (cortex), belseje fehrllomny. Kt flteke szimmetrikus pontjait kti ssze a krgestest (corpus callosum). Belsejben 3 agykamra.
Kt agyflteke kzti klnbsgek I. Kt agyflteke kzti klnbsgek II. Nagyagy (cerebrum) II. Nagyagy (cerebrum) III.
Homlok-, fali-, halntki- s tarklebenybl ll. Kzponti barzda (sulcus centralis), az rz s a mozgat agykreg hatra (fali lebenyben).
Szrkellomny. F rzcentrum: sszegyjti, rendezi s az agykreghez tovbbtja a testbl berkez rz ingerleteket kialaktja a tudatba jut rz ingerletek sznezett, kellemes vagy kellemetlen rzett Thalamus alatti szrkellomny. A vegetatv mkdsek fels szablyoz kzpontja kardiovaskulris szablyozs testhmrsklet szablyozs (ht- s ftkzpont) vzhztarts szablyozs tpllkozs szablyozs (hsgrzet, jllakottsg-rzet) Szablyozza a hipofzist
Hypothalamus
Kzpen elhelyezked pratlan agyrszlet. Csak az agyalap fell lthat. Rszei: Agykocsnyok. A III. s IV. agykamrt sszekt csatorna. Agyidegmagvak pl. szemmozgsokat irnyt agyidegek magvai.
Kzpagy
Agytrzs I.
Itt tallhatk: Az agyidegek rz s mozgat magvai letfontossg vegetatv mkdsek szablyoz kzpontjai (pl. nyelsi, nylelvlasztsi, pupillareflex, a lgzs, a vrkerings szablyozsi kzpontjai, stb.)
Nyakszirtcsont nylsa (reglyuk) szintjtl a hdig terjed Felsznn barzdarendszer (motoros- s rz plyk) A piramis plya keresztezdsi helye.
Agytrzs II.
Nyltvel Hd
Kisagy (cerebellum)
a mozgsok sszerendezse (testtarts, jrs, szemmozgsok, beszd stb.) a normlis izomtnus s az egyenslyi helyzet fenntartsa Elhelyezkedik: gerinccsatornban az reglyuktl az I-II. gyki csigolyig (alul kp alakban vgzdik) alatta n. lfarok (gyki, keresztcsonti s farkcsonti idegek)
A nyaki s gyki szakaszon duzzanatot kpez (itt lpnek ki a fels s als vgtagokat ellt nagy idegek).
Gerincvel metszete
Bels szrkellomny Kls fehrllomny
Gerincvel szrkellomnya
Pillang alakra emlkeztet. Ells szarvban: mozgat (motoros) sejtek. Neuritjai a gerincveli idegek. Hts szarvban: rz sejtek. Impulzusaikat a perifria fell belp gerincveli rz idegekbl kapjk. Oldalszarvban: (mellkasi szakaszon) vegetatv sejtek.
Gerincvel fehrllomnya
Krlrt ktegekbe, n. plykba rendezdtt idegrostokbl ll.
Gerincveli plyarendszerek
Sajt plyarendszer Hossz, felszll, n. afferens plyarendszerek rz ingerleteket viszik az agyvelbe Hossz, leszll, n. efferens plyarendszerek motoros impulzusokat szlltja az agykregbl
Piramisplya rendszer Extrapiramidlis plyk rendszere
A perifria (br, zletek, izmok) receptorai ltal felvett rz ingerleteket viszik a kisagyba, a thalamusba s az agykreg rzkzpontjba (kzponti barzda mgtti tekervny) . Az rzkenyebb testrszekhez, pl. ujjak, ajkak stb. nagyobb agykrgi terletek tartoznak. A testfellet agykrgi lekpezst az emberke v. homunculus segtsgvel szoktk brzolni.
Felszll plyarendszerek
Emberke (humunculus)
Piramisplya rendszer I.
Az akaratlagos mozgsok kzponti neuronjai. Kiindulnak az agykreg kzponti barzdja eltti tekervnybl. Nyltvelben kb. 90%-uk keresztezdik. rkeznek a gerincvel mellsszarvi nagy motoros idegsejtjeihez. A mozgatsejtek neuronjai a gerincveli idegekben rik el az izomzatot. A mozgat kzponton bell elklnthetk az egyes testrszeknek s izomcsoportoknak megfelel kzpontok. Az egyes izomcsoportoknak megfelel kzpontok kiterjedse a hozzjuk tartoz izmok kifinomultsgval ll arnyban.
Pl. a kz v. az ujjizmok krgi kzpontjai nagy kiterjedsek, a trzs izmainak kzpontjai viszonylag kicsinyek.
Kiindulnak az agykregbl s a kreg alatti agytrzsi szrkemagvakbl A rostok vgzdnek az ellsszarvi motoros sejteken
Ers lemez. A koponyacsontok csonthrtyjval szorosan ssze van nve. A nagyagy, a kisagy flteki, valamint a nagyagy s a kisagy egymssal rintkez felsznei kz egy-egy les, sarlszer lemezt kld (n. nagy- s kisagysarl, valamint kisagystor). Van ahol gyjteres blket (sinus) kpez.
Kemny agyhrtya
Pkhlhrtya
4
A lgy agyhrtya kls, lemeze kzps agyburokknt bebortja a kzponti idegrendszer felsznt, thidalva az agybarzdkat. A lgy agyhrtya bels lemeze bels agyburokknt - szorosan rtapad az agyvel s a gerincvel felsznre, kvetve azon minden kiemelkedst s bemlyedst.
Kemny agyhrtya krli rs (cavum epidurale) Kemnyagyhrtya alatti reg (cavum subdurale) Pkhl hrtya alatti reg (cavum subarachnoidale) Kitlti a gerincveli-agyi folyadk, az agyvz (liquor cerebrospinalis) Oldalkamrk III. agykamra kt oldaln a kt nagyagyfltekben III. agykamra A kztiagyban pratlan reg. IV. agykamra Nyltagy, hd s a kisagy kztt. rege a gerincvel kzponti csatornjban folytatdik.
Lgy agyburok
Agykamrk
Szerepe: az agy kb. 50 g tnyleges slyt kpvisel (archimedesi elv) kpenyknt vdi az agyat a kls behatsoktl (hidraulikus lksgtl) a koponyn belli (intracranialis) norml nyoms fenntartsa idegszvet tpllsa anyagcseretermkek elszlltsa