MORARIU LETIțIA • SPĂTARU RUXANDRA

  ŞTEFĕNESCU FLORICA • PUIU VICTORIA • CHIRU FLORIAN
  PÁRLOG MARIA • TOFAN RUXANDRA
 
 
 
 
 
 
 

 
1555
 

 
FOLYAMATOS ÉRTÉKELŐ VIZSGÁLATOK AZ ÁPOLÁS
 

 
 
 
 
 
 
 
Gyűjtemény koordinátor: Dr. MIOARA MINCU
 
 
 
 
 
 
 
  ANA DAVILA kiadó
  Bukarest, 2003
 
 
1

 
I. FEJEZET
 
 
Alapvető emberi szükségletek.
 
 1. A légzés a következő szakaszokból álló folyamat:
 a) inspiráció és kilégzés;
 b) szellőztetés, gázdiffúzió, keringési szakasz, szöveti állapot;
 c) tüdőstádium és szöveti stádium.
 
 2. A szellőzést befolyásolják:
 a) a légutak permeabilitása és a belélegzett levegő oxigénkoncentrációja;
 b) a légzőközpontok működése és a mellkas tágulása;
 c) étkezés és fizikai erőfeszítés.
 
 3. A légzés keringési szakasza a következőktől függ:
 a) a vörösvértestek száma és minősége;
 b) perctérfogat és kapilláris permeabilitás;
) é iá é k i é i b é
  c) az artériás vér keringési sebessége.
 
 4. A légzést a következők szabályozzák:
 a) központi idegrendszer;
 b) neurovegetatív rendszer;
 c) idegrendszer és kémiai stimuláció révén.
 
 5. A légzés önkéntes összetevője a következő szinten szabályozott:
 a) bulbar légzőközpont;
b) agykéreg;
 c) a pontine pneumotaxiás központja.
 
 6. A normál légzésszám értékek a következők között vannak:
 a) 16-20 ford./perc; b) 12-14 ford./perc; c) 23-25 ​rpm.
 
 7. Az apnoe kifejezés jelentése:
 a) a légzés leállítása; b) normál légzés; c) módosult légzés.
 
 8. A nehézlégzés:
 a) a légzés leállítása;
 b) normál légzés;
 c) nehéz légzés.
 
 9. A hang megváltoztatása (módosítása) a következőkben nyilvánul meg:
 a) aphonia, dysphonia;
 b) apnoe;
 c) a légzési amplitúdó változása.
 
 10. A légzőrendszer egyes betegségeiben a köpetnek lehet egy bizonyos karaktere, ami segít
az orvosi diagnózis felállítása. Így a gyöngyös köpet a következő betegekre jellemző:
 a) tüdő tuberkulózis;
 b) tüdőrák;
 c) bronchiális asztma.
 
2

 11. A páciens O 2 iránti szükségletének felmérésének leghatékonyabb módja:

 a) bőrszín megfigyelése;
 b) a légzés frekvenciájának és amplitúdójának változásainak feljegyzése;
 c) O parciális nyomásának meghatározása
2 és CO2 a vérben.
 
 12. A Cheyne-Stockes légzést a következők jellemzik:
 a) egyre gyakoribb légzési periódusok következnek, amelyek után a gyakoriság csökken
apnoe; a ciklus folytatódik;
 b) nagyon gyenge légzés;
 c) gyors légzés időszakai, amelyeket apnoe időszakok szakítanak meg.
 
 13. Kussmaul légzés jelentése:
 a) felületes légzés;
 b) lázas állapotokban észlelt megváltozott légzés;
 c) hosszan tartó belégzés, majd kényszerkilégzés és apnoe.
 
 14. Az árlemények a következőket jelentik:
 a) hallás közben észlelt kóros zajok;
 b) váladék a felső légutakban;
 c) hólyagos zörej.
 
 15. Az ortopneát a következőképpen határozzák meg:
 a) savós köptetés;
 b) légzés a test függőleges helyzetében;
 c) légzés a test vízszintes helyzetében.
 
 16. Az atelektázia jelentése:
 a) tüdővizsgálati módszer;
 b) a légzés megváltozása;
 c) a tüdő expanziójának elvesztése intrapulmonalis légúti összeomlás miatt.
 
 17. A vitális kapacitás a következőkre vonatkozik:
 a) légzési amplitúdó;
 b) az erőltetett belégzést követően a tüdőből maximálisan kilélegezhető levegő mennyisége;
 c) az erőltetett kilégzés után a tüdőben maradt levegő.
 
 18. A dyspnea MD-i között a következőket találjuk: a) orthopnea;
 b) krízishelyzet;
 c) hiperventiláció;
 d) köhögés;
 e) cianózis;
f) bő á d á
   f) a bőr sápadtsága.
 19. A testtartási vízelvezetés:
 a) a hörgőváladék eltávolítása köhögéssel;
 b) gravitáció segítségével a váladékot a tüdő szintjéről elvezetni;
 c) egy bemetszés, amelyre egy leeresztő csövet helyeznek.
 
 20. A páciens megfigyelése során kiderül, hogy "hordó mellkasa" van. Ez lehet:
 a) normál;
 b) máj- vagy szívmegnagyobbodás következménye;
 c) a légutak elhúzódó és általános elzáródása.
3

 21. Az impulzus a következőket jelenti:

 a) vérnyomás az erekben;
 b) szívösszehúzódások;
 c) vibrációs hullám, amelyet az artériák ritmikus mozgása fordít le, szinkronban a szisztoléval
kamrai.
 
 22. A felnőtt pulzusának normál értékei a következők:
 a) 50-70 ütés/perc;
 b) 70-90 ütés/perc;
 c) 60-80 ütés/perc.
 
 23. A sebesség az impulzus jellemzője, jelentése:
 a) gyorsaság, a pulzáció sebessége;
 b) ritmikusság;
 c) erő.
 
 24. Pulzusmérés végezhető:
 a) csak a nyaki artérián;
 b) bármely tapintható artériára, amely csontos síkon összenyomható;
 c) csak látható vénán.
 
 25. Ahhoz, hogy a pulzusmérés helyes értékekhez jusson, a páciensnek:
 a) fekvő helyzetben;
 b) testi-lelki pihenésben 5-10 percig;
 c) meghitt környezetben, a családdal.
 
 26. A tachycardia pulzus jelentése:
 a) ritka pulzus; b) gyors pulzus; c) felületes pulzus.
 
 27. A pulzusérték az alábbiak szerint változik: a) életkor; b) vérnyomásérték; c) érzelmi állapot.
 
 
 
 28. Ha a radiális artériában észlelt pulzációk közötti intervallumok nem egyenlőek, akkor az impulzus a következők
 
 
 
 
 29. A vérnyomás maximális és minimális értéke a következőkre vonatkozik:
 a) azokat a paramétereket, amelyeken túl a beteg élete veszélyben van;
 b) artériás vérnyomás kardiális szisztolés, illetve diasztolés alatt;
 c) konvenció, amely meghatározza a vérnyomás normál határait.
 
 30. A vérnyomást a következők határozzák meg:
 a) a szív összehúzó ereje és az érfalak rugalmassága;
 b) étrend és kockázati tényezők;
 c) életkor és nem.
 
 31. A vérnyomás a következőktől függően változik:
 a) vércukorszint;
 b) perifériás vaszkuláris rezisztencia;
 c) testhőmérséklet értéke.
4

 32. A vérnyomáskülönbség:
 a) a szisztolés és a diasztolés vérnyomásértékek közötti különbség
 b) egyedi feszültségkülönbség;
 c) feszültségkülönbség a cirkadián ritmuson belül.
 
 33. A helyes vérnyomásérték meghatározásához meg kell határozni:
 a) étkezés előtt;
 b) reggel alvás után, felkeléskor;
 c) nyugalomban.
 
 34. Az emésztési zavarokkal küzdő beteg ellátásában a biofiziológiai dimenzión belül jelennek meg
a következő feltételeket:
 a) anorexia = étel megtagadása;
 b) alultápláltság = hiányos emésztés több szempontból is
 c) felszívódási zavar = szindróma egyes betegségekben, amelyek hasmenéssel és felszívódással nyilvánulnak m
bélhiány;
 d) bulimia = túlzott mennyiségű étel elfogyasztása.
 
 35. A csökkent étvágy orvosi kifejezése:
 a) cachexia; b) anorexia; c) étvágytalanság.
 
 36. A polyphagia a következőket jelenti:
 a) a túlzott evési igény a jóllakottság érzése nélkül;
 b) túlzott éhségérzet kevés táplálékfelvétel mellett;
 c) az éhség hiánya.
 
 37. A fájdalmat olykor helyettesítő retrosternalis égés ritmikus, periodikus jellegű (az ok
túlsavasodás), ez az úgynevezett: a) meteorizmus;
 b) regurgitáció;
 c) böfögés;
 d) gyomorégés.
 
 38. Az alábbi kifejezések közül melyek azok a pszichológiai tényezők, amelyek befolyásolhatják az ivásigény kielégít
és eszik: a) az éghajlatot;
 b) szorongás;
 c) vallás.
 
 39. Az ápolónő a 24 óra kalóriaszükségletet az alábbiak szerint számítja ki:
 a) az egyén tevékenysége és életkora;
 b) életkor, kizárólag;
 c) tevékenység vagy pihenés időszakai.
 
 40. Az elégtelen táplálék- és folyadékbevitel zavarokat okoz:
 a) a test összes eszközének működési szintjén;
 b) az összes testrendszer működésének szintjén;
 c) csak a szív- és érrendszeri apparátus működésének szintjén.
 
 41. Nem megfelelő táplálkozás hiányában, mint szenvedélybetegség problémája, melyik az alábbiak közül
a készítmények a függőség megnyilvánulásai:
 a) dysphagia, anorexia;
 b) csökkentett folyadék- és ásványi sók fogyasztása;
 c) polifágia.
5

 42. A nem megfelelő táplálkozású beteg ellátása során a nővér javasolja

a következő célokat:
 a) a beteg fokozott fizikai aktivitást végezzen;
 b) a betegnek lelkileg kiegyensúlyozottnak kell lennie;
 c) a betegnek jó állapotban kell lennie, hányás és hányinger nélkül.
 
 43. Az alábbi készítmények közül melyek lehetnek az asszisztens támogató beavatkozásai
a cél, hogy a páciens hidroelektrolitikusan kiegyensúlyozott legyen:
 a) a lenyelt és kiürített folyadékok mérlegének elvégzése;
 b) a beteg tudata a diéta fontosságával;
 c) meleg, kellemes klíma biztosítása.
 
 44. A nem megfelelő táplálkozás - mint szenvedélybetegség - az alábbiakon keresztül nyilvánulhat meg:
 a) hiány; b) többlet; c) hányinger, hányás; d) dysphagia.
 
 45. Egy enyhén mozgó személy kalóriaszükséglete a következő:
 a) 35-40 cal/ttkg/24 óra;
 b) 40-4-5 cal/ttkg/24 óra;
 c) 25 kcal/testtömeg-kg/24 óra;
 d) 45-60 cal/ttkg/24 óra.
 
 46. ​A diurézis a következőket jelenti:
 a) az anyagcseréből származó felesleges anyagok eltávolítása a szervezetből;
 b) a szervezetből 24 óra alatt kiürült vizelet mennyisége;
 c) a húgyhólyagban felgyülemlett vizelet vizeletkibocsátás formájában történő eltávolítása.
 
 47. Az alábbi állítások közül melyik igaz a vizelet jellemzőire, ha igaz?
i é űf l dék f
 nagy mennyiségű folyadékot
 a) fokozott sűrűség fogyaszt:
1020-1040, világos szín, poliuria;
 b) alacsony sűrűségű 1001-1002, világos színű, oliguria;
 c) normál sűrűség 1015-1020, sötét szín, anuria;
 d) alacsony sűrűségű 1001-1002, világos színű, poliuria.
 
 48. A székek eltávolításának értékelése során észrevételeket kell tenni a következőkre vonatkozóan:
 a) étkezési szokások;
 b) az ülések rendszerességét;
 c) a székletürítés egyszerűsége;
 d) a nappali vagy éjszakai időszak;
 e) szín, illat, állag.
 
 49. Az alábbi állítások közül melyik nem vonatkozik a vizelet mennyiségére:
 a) pollakiuria;
 b) oliguria;
 c) dysuria;
 d) polyuria;
 e) anuria.
 
 50. Az oliguria kezelése a következőket tartalmazza:
 a) megfelelő hidratálás biztosítása;
 b) a vizelet sűrűségének mérése;
 c) intravénás oldatok alkalmazása;
 d) intézkedések a kiszáradás megelőzésére.
6

 51. A salakanyagok szervezetből történő kiürítése történik:

 a) a bőrön keresztül;
 b) a vesekészüléken keresztül;
 c) a női nemi szerven keresztül;
 d) a szív- és érrendszeren keresztül;
 e) a légzőrendszeren keresztül.
 
 52. A belső környezet összetételének állandó fenntartása az alábbiakkal érhető el:
 a) diurézis;
 b) hematemesis;
 c) a homeosztázis folyamata;
 d) melena.
 
 53. A megszüntetési szükséglet kielégítését befolyásoló biológiai tényezők között szerepel:
 a) életkor;
 b) intestinalis eliminációs program;
 c) oktatás és kultúra.
 
 54. A kiküszöbölési igény nem kielégítése esetén a nehézségek forrásai lehetnek:
 a) a létesítmények ellenőrzésének hiánya;
 b) hólyaggörcsök;
 c) vízszennyezés;
 d) hamisított élelmiszerek.
 
 55. A hasmenéses széklet "rizslészerű" megjelenése megtalálható:
 a) krónikus gyomorhurut;
 b) mérgezés;
 c) gyomor-bélrendszeri fekély;
 d) akut vakbélgyulladás.
 
 56. A székrekedés a következőképpen nézhet ki:
 a) néhány olajbogyó méretű kemény golyó;
 b) néhány tömörített golyó;
 c) görögdinnyelé.
 
 57. Ahhoz, hogy a székrekedésben szenvedő betegnek fiziológiás határokon belüli áthaladása legyen a bélben, a nőv
orvosi beavatkozás:
 a) rendszeres fizikai gyakorlatok végzésére készteti a beteget;
 b) az orvos által javasolt hashajtók beadása;
 c) szükség esetén egyszerű evakuációs beöntés elvégzése.
 
 58. Az emésztőrendszer felső részének vérzése külsődleges:
 a) hemoptysis és hematemesis;
 b) hematemesis és melena;
 c) hematuria és melena.
 
 59. Az alábbi meghatározások közül melyik jellemzi az ileust?
 a) a széklet és a gázok bélrendszeri áthaladásának leállítása;
 b) székrekedés, széklet 6-7 naponta;
 c) a bélgázok gyakori eltávolítása.
 
 
7

 60. Melena esetén a széklet színe:

 a) világos piros; b) fekete, mint fűtőolaj; c) barna-zöld.
 
 61. Az első menstruációt úgy hívják:
 a) menarche; b) amenorrhoea; c) oligomenorrhoea.
 
 62. A testmozgás és a helyes testtartás függetlenségének megőrzését a következők integritása határozza meg:
 a) mozdonyberendezések;
 b) az idegrendszer;
 c) a vesztibuláris apparátus.
 
 63. Az izomtónust és a finom mozgásokat a következők szabályozzák:
 a) az idegrendszer;
 b) a vesztibuláris apparátus;
 c) a szív- és érrendszer;
 d) az emésztőrendszer.
 
 64. A mozgásigény és a jó közérzet kielégítését befolyásoló szociológiai tényezők közül
testtartás, vannak még: a) életkor és fejlettség;
 b) társadalmi szerepek;
 c) társadalmi szerveződés.
 
 65. Ortosztatizmusban a karok: a) alátámasztottak;
 b) a test mellett;
 c) folyamatos egyensúlyban.
 
 66. Az alábbi mozgások közül melyik hajlítás, nyújtás:
 a) két közeli szegmens közeli vagy távoli mozgása;
 b) elmozdulások a test középtengelyétől;
 c) megközelítési mozgások a test középtengelyéhez.
 
 67. A mozgó szegmens hosszán átmenő tengely körül végzett mozgás, se
név: a) pronációs mozgás;
 b) forgó mozgás;
 c) szupinációs mozgás;
 d) körülírásos mozgás.
 
 68. A mozgás önállóságának megőrzése érdekében a védőnő beavatkozásai lehetnek:
 a) a pácienssel közösen megállapítja a fizikai gyakorlatok szükségességét;
 b) relaxációs technikák használatának oktatása;
 c) a beteg testhelyzetének megváltoztatása 3 óránként.
 
 69. Ankylosis fordítása:
 a) az ízület mozgásának csökkenése vagy lehetetlensége;
 b) bőrfekély;
 c) az izomerő csökkenése.
 
 70. Az izomsorvadás:
 a) az izom térfogatának növelése;
 b) az izomerő csökkenése;
 c) egy izom térfogatának, kontraktilitásának csökkentése.
 
8

 71. A tikek: a) kapkodó beszéd;

 b) a szem, a száj, a kar görcsös, akaratlan mozgása;
 c) több izom akaratlan összehúzódása.
 
 72. A koordinálatlan mozgású, Parkinson-kórban szenvedő betegek számára az érzékszervi hiány az
nehézség: a) fizikai;
 b) pszichológiai;
 c) szociológiai.
 
 73. Akinézia jelentése: a) propulzív járás;
 b) merev arc;
 c) a normál mozgások hiánya vagy csökkentése;
 d) koordinációs zavarok.
 74. Az alvás fordítása:
 a) meghatározott pihenési forma;
 b) az ébrenlét hiánya;
 c) a vérnyomás és a légzési értékek csökkenése;
 d) a bazális anyagcsere csökkentése.
 
 75. Hányféle alvás ismert és mik azok:
 a) kettő = lassú alvás és gyors alvás;
 b) négy = lassú, paradox, klasszikus, ortodox alvás;
 c) három = paradox, klasszikus alvás.
 
 76. Az alvás- és pihenésigény a következőktől függően változik:
 a) életkor;
 b) az alvással kapcsolatos tevékenység és szokások;
 c) szorongásos állapot;
 d) nem;
 e) az ellazulás képessége.
 
 77. A tevékenységi idő és a pihenőhely olyan tényezők, amelyek befolyásolják a szükséglet kielégítését
alvás: a) biológiai;
 b) pszichológiai;
 c) szociológiai.
 
 78. Az álmatlanságot nehézségként határozzák meg:
 a) inni;
 b) mozogni és kényelmes testhelyzeteket felvenni;
c) aludni vagy pihenni alvás közben.
 
 79. Az éjszakai rémületeket, mint a függőség megnyilvánulását, a következők jellemzik:
 a) intenzív félelem állapota, alvás közben, gyakrabban gyermekeknél;
 b) ellenőrizhetetlen vizeletürítés;
 c) kifejezett fáradtság;
 d) a koncentrációs képesség csökkenése.
 
 80. A letargia állapot, mint a függőség megnyilvánulása hipersomniában, azt jelenti:
 a) lassú, nehézkes verbális és non-verbális viselkedés;
 b) folyamatos, mélyreható hypersomnia, csökkent életfunkciókkal;
 c) izzadás, menstruációs fájdalom, kellemetlen érzés.
9

 81. Függőség az alvás- és pihenésigény kielégítésében, a fáradt betegnél,

a következőkben nyilvánul meg: a) sápadt bőr, hideg verejtékezés;
 b) asthenia;
 c) ritka lassú, gyenge pulzus;
 d) sápadt arc és sötét karikák.
 
 82. A fáradtság által megnyilvánuló szükséglet nem kielégítése meghatározza a többi szükséglet MD-jét
alapok, például:
 a) a higiéniai intézkedések iránti érdektelenség;
 b) veszélyekkel szembeni sebezhetőség;
 c) hatástalan kommunikáció érzelmi és intellektuális szinten;
 d) narkolepszia.
 
 83. Az álmatlanságban szenvedő betegeknél a függőség megnyilvánulásaként megjelenő rémálmok a következők:
 a) kínos álmok, amelyek hirtelen felébrednek az álomból és nehezen alszanak el;
 b) nappali álmosság;
 c) zavart alvási időszakok;
 d) ingerlékenységi állapotok.
 
 84. A ruházat viselése hozzájárul: a) az énkép elvesztéséhez;
 b) testi kifejezés;
 c) kommunikáció.
 
 85. Az öltözködési és vetkőzési szükséglet kielégítését befolyásoló biológiai tényezők
a következők: a) hit;
 b) érzelmek;
 c) életkor;
 d) a tevékenység.
 
 86. Az éghajlat, a társadalmi helyzet és a munka a befolyásoló tényezők csoportjába tartozik:
 a) biológiai;
 b) pszichológiai;
 c) szociokulturális.
 
 87. Az öltözködés és levetkőzés fizikai képességét a következők képviselik:
 a) ízületi mobilitás;
 b) izomtónus;
) i h é é
   c) pszicho-motoros érettség.
 88. Jelentős tárgyak viselése kiemeli: a) társadalmi rangot;
 b) személyes jelentősége;
 c) vallási funkció;
 d) minden állítás hamis.
 
 89. A szükségletek kielégítésében a függőség problémáját az öltözködés és a
levetkőzni, és a következőkön keresztül nyilvánul meg:
 a) folyamatos vetkőzés;
 b) érdektelenség az öltözék iránt;
 c) az öltözködés és levetkőzés megtagadása;
 d) öltözködési és vetkőzési nehézségek;
e) öltözködési és vetkőzési képtelenség;
 f) minden megnyilvánulás igaz.
10

 90. Az öltözködési és vetkőzési igény kielégítését befolyásoló pszichológiai tényezők:

 a) hit és érzelmek;
 b) munka, derék, termet;
 c) hit és kultúra.
 
 91. A felső végtagok mozgását akadályozó akadályok nehézséget okozhatnak:
a) testi károsodás, legyengülés, szegénység;
 b) tudáshiány, stressz, izomhipotónia;
 c) izom hipertónia, gipsz, felső végtag hiánya.
 
 92. A szükséglet függetlenségének megőrzése a ruhaválasztással érhető el
megfelel: a) az éghajlatnak;
 b) életkor;
 c) a környezet T°-ja;
 d) a tevékenység;
 e) az anyagok minősége;
 f) adatvédelmi követelmény.
 
 93. Az öltözködési és vetkőzési nehézségekkel küzdő betegnél az ellátás egyik célja
javasolt, az adott időn belüli öltözködési és vetkőzési lehetőségre utal. Támogatás
orvosi beavatkozást végez e célból:
 a) a beteg kapacitásának és fizikai korlátainak meghatározása;
 b) a motoros készségek napi teljesítménye;
 c) a zavartság mértékének értékelése;
 d) az elvégzendő gesztusok magyarázata.
 
 94. Az alábbi állítások közül melyik hamis:
 a) a pszichiáterek szemszögéből a ruházat az egészség jele;
 b) a bizarr, rikító öltözet mentális betegséget fejezhet ki;
 c) a ruházat tanúsítja az egyén integritását;
 d) a ruházat védi a szexuális intimitást;
 e) az érzelmek nem befolyásolják a szükségletek kielégítését.
 
 95. A jóléti állapot elérése érdekében az egyének a következők szerint választják meg ruháikat:
 a) testhőmérséklet;
 b) derék és magasság;
 c) tevékenység;
 d) lelki állapot.
 
 96. A szervezetben zajló hőtermelés, az oxidatív folyamatok eredményeként a következők lépnek fel:
 a) termogenezis; b) termolízis; c) a és b.
 
 97. A termolízis, azaz a test hővesztesége megvalósul:
 a) vazokonstrikcióval, értágítással;
 b) bőrön, tüdőn, vesén keresztül;
 c) csak a vesén keresztül.
 
 98. Biológiai tényezők, amelyek befolyásolják a testhőmérséklet fenntartási igényének kielégítését
normál határok lehetnek még: a) szorongás, erős érzelmek;
 b) táplálkozás, különösen fehérjebevitel;
 c) életkor és nem.
 
11
 99. A nővér arra tanítja a beteget, amikor a környezeti hőmérsékletet emelik
a függetlenség megőrzése az alábbi igények kielégítésében:
 a) folyadékot és hideg ételeket fogyasztani;
 b) viseljen meleg cipőt;
 c) csökkentse a magas kalóriatartalmú élelmiszerek fogyasztását.
 
 100. A hipertermia, mint szenvedélybetegség, a következőkkel nyilvánul meg:
 a) magas, folyamatos láz;
 b) meleg, nedves vörös bőr;
 c) lázas szindróma.
 
 101. A láz kialakulásában 3 időszakot különböztetünk meg: a) a kezdeti időszak;
 b) státusz időszaka;
 c) a hanyatlás időszaka;
 d) a vegyes, kombinatív időszak.
 
 102. Hipertermiás betegnél az ápolónő ellátási célokat tűz ki,
következő:
 a) a beteg nem mutathat beszédzavart;
 b) a betegnek hidroelektrolitikusan kiegyensúlyozottnak kell lennie;
 c) a betegnek érintetlenül kell tartania bőrét;
 d) a beteg ne legyen apatikus.
 
 103. A piloerekciót a következőképpen fordítják: a) cianotikus bőr;
 b) "csirke" megjelenésű és hidegérzetű bőr;
 c) foltok, papulák, hólyagok kitörése.
 
 104. Hipotermiás betegnek folyadékot kell beadni:
 a) csak nagyon meleg;
 b) alkoholos italok;
 c) enyhén meleg, kis mennyiségben, rendszeres időközönként.
 
 105. Az újszülöttek és kisgyermekek hőszabályozása törékeny a következők miatt:
 a) a szabályozó központ fejletlensége;
 b) elégtelen hidratáltság;
 c) nem megfelelő súlyok;
 d) környezeti hőmérséklet.
 
 106. Hipertermia esetén egyéb szükségletek szintjén is jelentkeznek problémák, megnyilvánulások
alapvető: a) nehézlégzés;
 b) polyuria;
 c) étvágytalanság.
 107. A hipertermiás beteg gondozási tervét naponta értékeli a nővér tevékenysége
orvosi: a) testhőmérséklet;
 b) a szék megjelenése;
 c) az integutumok megjelenése.
 
 108. Amikor a környezeti hőmérséklet 25°C fölé emelkedik, a következő jelenségek lépnek fel
testszint: a) perifériás érszűkület;
 
 b) a verejtékmirigyek működésének gátlása;
 c) perifériás értágulat.
12

 109. Időseknél nagyobb a hőveszteség a következők miatt:

 a) oxidatív folyamatok csökkentése;
 b) a test nem alkalmazkodása;
 c) az éghajlat.
 
 110. Ismert szerepeinek betöltéséhez a bőrnek:
 tiszta; b) egészséges; c) ügyes.
 
 111. A bőr tisztántartásának szükségességét befolyásoló biológiai tényezők a következők:
 a) érzelmek és oktatás;
 b) élelmiszer;
 c) testhőmérséklet.
 
 112. A függetlenség megnyilvánulásaként a bőr:
 a) tiszta, sima, bársonyos;
 b) enyhén dehidratált;
 c) viszketéssel;
 d) rugalmas, normálisan pigmentált.
 
 113. Az alábbiak is a függetlenség megnyilvánulásai lehetnek:
 a) az énkép elvesztése;
 b) a higiéniai készségek elégedettek;
 c) a fogak sárga színe.
 114. Az alábbi állítások közül melyik tekinthető elégedettségi függőségi problémának?
szükségletei: a) testi sérülés;
 b) higiéniai hiányosságok;
 c) a bőr és a bélés megváltoztatása;
 d) ismeretek hiánya.
   
  115. A tisztaság hiánya számos kellemetlenséget okoz nemcsak az egyénnek, hanem a körülötte lévőknek is
vagy. Melyek ezek:
 a) elutasítás érzése;
 b) büdös lélegzet;
 c) hatástalan kommunikáció érzelmi és intellektuális szinten;
 d) érdektelenség a megjelenés iránt.
 
 116. Az asszisztens beavatkozásai között a higiéniai hiányosságokkal küzdő beteggel
a) kómában szenvedő betegek szájhigiéniáját végzi;
 b) a nozokomiális fertőzések megelőzésére szolgáló intézkedések megválasztása;
 c) segíti a beteg napi tisztálkodását;
 d) igény szerint régiónként elvégzi a WC-t.
 
 117. A bőrön felgyülemlett szennyeződés: a) kéregképződés, amely fekélyekké fajulhat; b) hematómák;

 c) izom hypotrophia;

 d) ankylosis.
 
 118. A bőrfekélyek jellemzői:
 a) pattanások és viszketés;
 b) a bőrre ható kóros folyamatból származó anyagvesztés;
 c) egyes felületes vénák kitágulása.
13

 119. A pszichológiai nehézségek forrásai, amelyek befolyásolják a szükségletek kielégítését:

 a) fizikai gyakorlatok;
 b) jelenlegi és társadalmi szervezet;
 c) érzelmek és oktatás.
 
 120. A veszélyek elkerülésének igényének kielégítését befolyásoló tényezők:
 a) biológiai tényezők;
 b) pszichológiai tényezők;
 c) szociológiai tényezők;
 d) csak a és b.
 
 121. A védekezési mechanizmus befolyásoló tényező: a) pszichológiai; b) biológiai; c) szociológiai.
 
 
 122. Egyes vallások gyakorlása olyan ideológiai elfoglaltság, amely lehetővé teszi az egyén számára, hogy fenntarts
a) jó testtartás;
 b) pszichológiai biztonság;
 c) szociológiai biztosíték.
 
 123. A függetlenség megnyilvánulásai a fizikai biztonság megőrzésében:
 a) a fertőzések és betegségek megelőzésére irányuló intézkedések;
 b) intézkedések a fizikai agresszió megelőzésére;
 c) relaxációs és relaxációs módszerek;
 d) szociális védelmi intézkedések.
 
 124. Az egészséges környezet megőrzése érdekében az ápolás beavatkozik:
 a) a beteg oktatása a légkör porszennyezésének elkerülésére;
 b) a kötelező védőoltások elvégzése;
 c) a beteg balesetmegelőzési oktatása.
 
 125. Az egyensúlyhiány, mint a fizikai nehézségek forrása a következőképpen jellemezhető:
 a) fájdalom;
 b) metabolikus egyensúlyhiány;
 c) elektrolit egyensúlyhiány;
 d) szennyezés;
 e) túlmunka.
 
 126. Amikor az igény módosul, a kommunikáció:
 a) intellektuális szinten hatékony;
 b) érzékszervi szinten hatástalan;
 c) érzékszervi-affektív és intellektuális szinten hatástalan.
 
 127. A testi épség megváltozása a következő gyulladásos tünetekben nyilvánul meg:
 a) helyi fájdalom és hőség;
 b) duzzanat;
 c) helyi bőrpír;
 d) az érintett szegmens mozgásának korlátozása;
) i d állí á i
   e) minden állítás igaz.
 128. Az alábbiak közül melyek a kóros bizonytalanság jelei: a) izgatottság;
 b) agresszivitás;
 c) félelem.
14

 129. Ahhoz, hogy a beteg lelkileg kiegyensúlyozott legyen, ellátási cél, amelyet a következők támasztanak alá
ápolási beavatkozások:
 a) alkalmazza a fertőzés elleni gyógyszeres kezelést;
 b) a beteg állapotának megfelelő kommunikációs eszközöket biztosít;
 c) olyan vizsgálati eljárást válasszon, amely minimális fertőzési kockázattal jár;
 d) elősegíti a beteg alkalmazkodását az új környezethez.
 
 130. A kommunikáció, az embernek az a szükséglete, hogy információt cseréljen társaival, mozgásba lendül
egy folyamat: a) verbális;
 b) non-verbális;
 c) dinamikus.
 
 131. A non-verbális kommunikációs mód a következőket használja: a) verbális nyelv;
 b) testbeszéd;
 c) mindkét állítás nem valós.
 
 132. A függetlenség a szükségletek kielégítésében feltételezi: a) az egyén integritását; b) az érzékszervek épsége;
 
 c) megfelelő értelmi fejlődés.
 
 133. A szükséglet kielégítését befolyásoló biológiai tényezők: a) intelligencia; b) észlelés és érzelmek; c) az érzéksze
 
 
 
 134. A kíséret eltökélt a szükséglet kielégítésében. Milyen befolyásoló tényező:
 a) szociológiai tényező; b) pszichológiai tényező; c) biológiai tényező.
 
 135. Az alábbiak közül melyek a biológiai függetlenség megnyilvánulásai?
 a) íz és szag finomsága;
 b) világos, pontos nyelvezet;
 c) tagság különböző érdekcsoportokban;
 d) az alkalmazkodási mechanizmusok megfelelő alkalmazása.
 
 136. Az asszisztens beavatkozásai a rászorultság függetlenségének megőrzése érdekében a következők:
két kivétellel:
 a) a beteggel közösen tárja fel a kommunikáció eszközeit;
 b) megtanítja a beteget az integritás megőrzésére;
 c) biztosítja a biztonsági környezetet;
 d) az érzékszervi zavarhoz képest gondoskodik.
 
 137. A szükségletek kielégítésében a függőséget meghatározó fizikai nehézségek forrásai lehetnek: a) konfliktusok,
 
 b) drogok;
 c) alkoholizmus;
 d) szorongás;
 e) agyi keringési zavarok;
 f) gondolkodási zavarok.
 
 138. A csökkent hallás a következőket jelenti:
 a) süketség;
 b) halláskárosodás;
 c) vakság.
15

 
 139. Az érzékszervi szinten nem hatékony kommunikáció a következő reakciókon keresztül nyilvánulhat meg
affektív elégtelenség vagy túlzottság: a) nyugtalanság, szorongás;
 b) hallucinációk;
 c) elszigeteltség, magány;
 d) afázia, dysarthria.
 
 140. A saját meggyőződése és értékei szerint való cselekvés szükségességét annak kielégítését befolyásolja
az alábbi szociológiai tényezőkön kívül: a) testi gesztusok;
b) i i űdök
  b) testi attitűdök;
c) érzelmek;
 d) kultúra;
 e) tagság

 141. A „meggyőződések” a következők: a) az egyén személyes meggyőződése a valóságról;

 b) vallási szertartások összessége;
 c) a társadalmi tudat formái.
 
 142. Az értékek a következőkből állnak:
 a) jótékonysági akciókban való részvétel;
 b) olyan hiedelmek és attitűdök összessége, amelyek tükrözik a kívántat, de az egyén számára előnyösek is;
 c) egy társadalom magatartási szabályrendszerei.
 
 143. A szükséglet függetlenségének megőrzése érdekében a nővér beavatkozik:
 a) a beteggel közösen megtervezi a vallásos tevékenységet;
 b) segít neki azonosítani a frusztráció okát;
 c) rábírja a pácienst saját meggyőződésének és értékeinek kifejezésére.
 
 144. A "frusztráció" abban az egyénben nyilvánul meg, aki:
 a) haszontalanság érzése;
 b) a cselekvési szabadság elvesztésének érzése;
 c) fájdalmas érzés;
 d) önbüntetés;
 e) önvád.
 
 145. A „bűntudat” depressziójának megnyilvánulásai a következők, kivéve:
 a) lassú mozgások, hajlított helyzet;
 b) sírás, álmatlanság;
 c) harag Isten ellen;
 d) tachycardia, hiperventiláció.
 
 146. Az egyén azon képessége, hogy elfoglalt legyen és elérje az eredményeket:
 a) egyedülálló és szükséges az élet során;
 b) szakmai csoportra jellemző;
 c) korcsoportonként specifikus.
 
 147. A kisgyermek domináns tevékenysége: a) alvás;
 b) a játék;
 c) tanítás.
 
 148. Milyen életkorban a domináns tevékenység a tanulás, de a játékokban való részvétel is
jelen van: a) serdülőkor; b) serdülőkor előtti kor; c) gyermekkor.
16

 149. A szükséglet kielégítését befolyásoló biológiai tényezők között szerepel:

 a) érzelmek;
 b) kultúra;
 c) alkat és fizikai képességek.
 
 150. A szükséglet kielégítése a következőkön keresztül nyilvánul meg: a) öröm, önkritika;
 b) testi és lelki épség;
 c) csüggedtség;
 d) álmosság, passzivitás.
 
 151. Az "ambició" meghatározása a következő:
 a) munkaszeretet;
 b) társadalmi csoporthoz tartozás;
 c) az égető vágy, hogy minél többet elérjünk a tevékenységben.
 
 152. A "leértékelés" nehézségeinek forrásai: a) gondolkodási zavarok;
 b) függvény kicsinyítése;
 c) szakmai kudarc.
 
 153. Az alábbi tényezők közül melyek befolyásolják az újraalkotási igény kielégítését?
 a) érzelmek; b) fájdalom; c) életkor;
 d) kultúra; e) testi épség károsodása.
 
 154. Az „elégedettség”: a) a függetlenség megnyilvánulása;
 b) elégedettség, öröm érzése;
 c) a függőség megnyilvánulása.
 
 155. Az ápoló a rászorultság függetlenségének megőrzése érdekében:
 a) elnyeri a beteg bizalmát, és segít a nehéz pillanatok leküzdésében;
 b) relaxációs technikákat tanít neki;
 c) feltárja a beteg ízlését és érdeklődését a szabadidős tevékenységek iránt.
 
 156. Az "unalom" a következőket jelenti:
) ü é ú á ék é k él k áli é ii á ié d k l é b á
  a)
b) az üresség, ahiánya
érdeklődés szomorúság, a tevékenységek
a szokásos, vagy az iránt;
napi tevékenységek élet aktuális eseményei iránti érdektelenség benyomása;
 c) az ellazultság, az idegi feszültség megszűnésének állapota.
 
 157. A szerepek és a társadalmi szervezet a következő tényezők csoportjába tartozik: a) biológiai;
 b) pszichológiai;
 c) szociológiai.
 
 158. A páciens személyes problémáival kapcsolatos „megszállottság” azt jelenti:
 a) állandó elfoglaltság a szociális problémákkal, amelyek prioritást élveznek
a benyújtott tevékenységről, annak elérése érdekében
 b) reménytelen állapot;
 c) fizikai függőségi állapot.
 
 159. Az „impotencia”, a függőség problémája a következőkön keresztül nyilvánul meg: a) apátia;
 b) ambíció hiánya;
 c) szakmai kudarc;
 d) agresszivitás;
 e) kisebbrendűségi érzés.
17

 160. Milyen kiemelt célokat javasol a nővér az "impotenciás" beteg számára:

 a) a betegnek tisztában kell lennie saját értékével;
 b) a beteg visszanyeri önbizalmát és önbecsülését;
 c) a betegnek fizikailag kiegyensúlyozottnak kell lennie.
 
 161. A „tanulás” gyakori probléma: a) pedagógia;
 b) pszichológia;
 c) etika;
 d) szociológia.
 
 162. Az egyén biztonságérzetet szerez a tartásdíj megszerzése után
egészség: a) tudás;
 b) attitűdök;
 c) készségek.
 
 163. A tanulási szükséglet kielégítését befolyásoló pszichológiai tényező még:
 a) a környezet; b) motiváció; c) fizikai képesség.
 
 164. Az ápolási beavatkozások a szükséglet függetlenségének fenntartására vonatkoznak:
 a) a vizsgálati célok kidolgozása a pácienssel együtt;
b) egészségügyi oktatási tevékenység szervezése;
 c) a beteg tudatában van saját egészségi felelősségének;
 d) a beteg helytelen szokásainak, szokásainak feltárása.
 
 165. „Tudatlanság” – ismeretek, készségek, készségek hiánya a fenntartásához vagy helyreállításához
egészség, a következőkben nyilvánul meg:
 a) bizonytalanság és félelem az ismeretlentől;
 b) memóriazavarok;
 c) gondolkodási zavarok;
 d) a betegségek kezelésére és megelőzésére vonatkozó orvosi tanácsok be nem tartása.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18
  FEJEZET II
 
  Az ápolási folyamat.
 
 1. A világ első nővériskoláját alapították: a) Virginia Henderson; b) Florence Nightingale; c) Abraham Maslow.
 
 
 2. Az asszisztens feladatai a következő jellegűek: a) függő;
 b) független;
 c) kölcsönösen függenek egymástól;
 d) mindhárom.
 
 3. A függő funkció azt jelenti, hogy a nővér:
 a) csak a beteg beleegyezésével avatkozhat be;
 b) csak a törvény által ráruházott feladatokat látja el;
 c) ellátja az orvos által átruházott feladatokat.
 
 4. Az ellátás holisztikus szemlélete a következőket tartalmazza:
 a) személyközpontú ellátás;
 b) csapatgondozás;
 c) minőségi ellátás minden beteg számára.
 
 5. Az egészség meghatározása a WHO szerint:
 a) a belső és külső egyensúly állapota;
 b) betegség hiánya;
 c) teljes jóléti állapot testi, lelki és szociális szempontból.
 
 6. A függőség megnyilvánulása: a) a betegség oka;
 b) ismeretek hiánya;
 c) jel vagy tünet.
 
 7. A nehézség forrását a következőképpen határozzuk meg:
 a) minden olyan akadály, amely egy vagy több alapvető szükséglet kielégítését akadályozza;
 b) egyensúlyhiány, amely az objektív és szubjektív jelek közötti különbségből áll;
 c) potenciális függőség állapota.
 
 8. Az egészségügyi probléma a következőkre vonatkozik: a) a betegség oka;
 b) a tünet megjelenésének állapota;
c) az illető függősége.
 
 9. Az ápolási folyamat a következő szakaszokból áll:
 a) adatgyűjtés, adatelemzés és értelmezés, gondozás tervezés, megvalósítás
gondozás, eredmények értékelése;
 b) adatelemzés, adatértelmezés, beavatkozás tervezése, beavatkozás ellenőrzése,
eredmények kommunikációja;
 c) a beteg állapotának felmérése, akciók programozása, végrehajtása, értékelése,
eredmények kommunikációja.
 
 10. Az ápolási folyamat a következő:
 a) az asszisztens delegált beavatkozása;
 b) a beteg megfigyelésének tudományos megközelítése;
 c) szervezett és szisztematikus módszer, amely lehetővé teszi az egyénre szabott ellátást.
19

   .

 11. Az alábbi űrlapok adatgyűjtési módszerek:

 a) megfigyelés és interjú;
 b) telefonszolgáltatás;
 c) az internet és az e-mail.
 
 12. Az adatgyűjtés információforrásai lehetnek:
 a) a beteg és hozzátartozói;
 b) a gondozócsoport tagjai;
 c) orvosi dokumentumok és referenciasémák;
 d) mind.
 
 13. Az interjú során kérdéseket használunk: a) mire vár a beteg;
 b) tömör és világos;
 c) zárt vagy nyitott karakter.
 
 14. Az ápolási diagnózis a következő:
 a) szenvedélybetegség;
 b) betegségcímkét;
 c) szenvedélybetegség, annak oka, jelei és tünetei, amelyekben megnyilvánul.
 15 A lehetséges probléma a következőket jelenti:
 a) súlyos probléma;
 b) nagy előfordulási valószínűségű probléma;
c) könnyű probléma.
 
 16 Az ápolási diagnózis a következő jellemzőkkel rendelkezik:
 a) rögzített, bevett orvosi kifejezésekkel van megfogalmazva;
 b) nem módosítható, bekerült az elfogadott besorolási listákba;
 c) egyéni, rugalmas, saját fogalmai szerint megfogalmazott.
 
 17. Az ápolás célja a következőképpen kerül meghatározásra:
 a) gondozás célja;
 b) a beteg magatartása vagy attitűdje a beavatkozás eredményeként;
 c) tervezett beavatkozás.
 
 18. A szakmai felelősség megköveteli, hogy az ápoló:
 a) ugyanazokat a hiedelmeket osztani az egészségügyi csapat tagjaival;
 b) felelősséget vállalni az egyes betegek ellátásáért;
 c) vallási elvekre alapozzák gondozásukat;
 d) ugyanolyan szociokulturális feltételekkel rendelkezzen, mint a beteg.
 
 19. Az ápolási szakmai etikai kódex kimondja, hogy:
 a) a gyakorlat állami törvényeken alapul;
 b) a védőnő tudományos ismereteken alapuló ellátást nyújt;
 c) az oktatási programok azonosak;
 d) az alapelvek útmutatóul szolgálnak a gyakorláshoz.
 
 20. A kommunikáció az a folyamat, amely:
 a) szóváltást foglal magában;
 b) magában foglalja az együttérzést és a melegséget;
 c) lehetővé teszi az ötletek, gondolatok, érzések cseréjét;
 d) magában foglalja a hallgató passzív részvételét.
20

 21. A terápiás kommunikáció: a) tervezett, megfontolt és szakszerű cselekvés;

 b) verbális és non-verbális kommunikációs módszerekkel elérni;
 c) az ápoló és a beteg interperszonális kapcsolatok összetevője.
 
 22. Az ápoló úgy dönt, hogy a beteg kiemelt ellátási szükséglete a táplálkozás. Melyik szakaszban
az ápolási folyamatra vonatkozik a határozat? a) adatgyűjtés;
 b) ápolási diagnózis;
 c) tervezés;
 d) beavatkozások.
 
 23. A páciens kezének megérintése a kommunikáció során:
 a) meggondolatlan gesztus;
 b) terápiás kommunikációs technika;
 c) a fizikális vizsgálat alóli kivétel;
d) szexuális vonatkozású.
 
 24. Számozza be az alábbi műveletek végrehajtási sorrendjét, amelyek megfelelnek a folyamat szakaszainak!
ápolás: a) adatok elemzése és értelmezése;
 b) a bőr fizikális vizsgálata;
 c) a tisztaság fenntartása és a keringés serkentése;
 d) a beteg terápiás előnyeinek értékelése;
 e) életjelek monitorozása.
 
 25. Válasszon ki egy szót, amely nem tartozik a csoportba mindhárom csoportból:
 Érzelmi: Viselkedési: Fizikai:
 
 - szorongás; - elhanyagolás;  
- megszüntetése;
 - öröm; - rossz higiénia; - többlet;
 - ingerlékenység; - szeretet; - alvás;
 - Biztonság; - elfogadás; - feladatok;
 - szomorúság. - teljesítése. - táplálkozás.
 
 26. Az ápolói tevékenység során az ápolónak kerülnie kell a hangos megbeszéléseket, a pofozkodást
ajtók és a padlóra hulló tárgyak által keltett zaj, mert:
 a) a zaj nehézségek forrásává válhat az alapvető szükségletek kielégítésében;
 b) a zaj sérti az egészségügyi szabályokat;
 c) a zaj fokozatos halláskárosodáshoz vezet.
 
 27. Az ellátási terv egyik oszlopában a beteg problémái, a másikban a beavatkozások szerepelnek
az ápolásról; minden problémát össze kell kapcsolni azzal a beavatkozással, amely a legjobban segíthet
a beteg szükségleteinek kielégítése.
 
 a) a végtag mozgásának lehetetlensége 1. mozgásgyakorlatok,
bal felső és alsó (AVC); szabadtéri séták;
b) ájü i ll dá é í ió ál á
  b) szájüregi gyulladás és 2. pozícióváltás
íny kemoterápia után; a betegnek naponta többször;
 
 c) álmatlanság; 3. a beteg etetése félig folyékony táplálékkal,
 
  nem ingerlékeny;
 d) húgyúti katéter (szonda a demeure) 4. a perineum mosása
 posztoperatív időszak. naponta többször.
 
21

 28 Az ápolási célok megfogalmazhatók:

 a) rövid távú;
 b) középtávú;
 c) hosszú távú.
 
 29. Az ápolási folyamat hatékonysága elsősorban az alábbiaktól függ:
 a) a beteg állapotának felmérése;
 b) gondozás tervezése;
 c) megvalósítás - gondozás alkalmazása;
d) az eredmények értékelése.
 
 30. Az ápolás végzése során az ápoló kommunikációs kapcsolatot létesít a beteggel, aki teheti
lenni:
 a) funkcionális és pedagógiai;
b) pedagógia;
 c) funkcionális, pedagógiai és terápiás.
 
 31. Az ápolói beavatkozás során az ápoló elsősorban a következőkről gondoskodik:
 a) jelenteni a csapattársnak az eljárás betegre gyakorolt ​hatásait;
 b) elmagyarázni a betegnek az eljárást, hogy megértse a célt és az eredményeket
hozzá;
 c) előkészíti a szükséges felszerelést és elhelyezi a beteget.
 
 32. A hatékony gondozási terv végrehajtásának jellemzői a következők:
 a) hogy a lehető leggyorsabban el tudja látni a gondozási feladatokat;
 b) a célokat egyenként teljesíteni, mindegyik eredményét értékelve;
 c) a kiemelt célok rövid távú tervezése.
 
 33. Az ápolási folyamatban az értékelés a következőkre vonatkozik:
 a) a javasolt célok szerint elért eredmények értékelése;
 b) létfontosságú paraméterek mérése;
 c) az orvosi segítségnyújtás által nyújtott szolgáltatások megbecsülése.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22

  FEJEZET III
 
  A fertőzés megelőzésének módszerei.
 
 1. A fertőzés meghatározása a következő:
) ik biáli á b h lá ából é f l dá ából dő h l i ál lá k ió
 a) a mikrobiális ágens behatolásából és felszaporodásából eredő helyi vagy általános reakció
szervezet;
 b) a mikrobának a szervezetbe való behatolása által meghatározott helyi reakció;
 c) a mikrobának a szervezetbe való behatolásából eredő betegség.
 
 2. A sterilizálás, mint a fertőzések megelőzésének módszere a következőket jelenti:
 a) minden olyan folyamat, amellyel a mikroorganizmusok létezésének minden formája elpusztul;
 b) minden olyan folyamat, amellyel a mikroorganizmusok létezésének minden formája elpusztul,
egy tárgy felszínétől vagy mélységétől;
 c) minden eljárás a mikrobák elpusztítására a környezetben.
 
 3. Egy tárgy steril, ha:
 a) mentes a legkórokozóbb csíráktól;
 b) jól megmosták;
 c) felszínén vagy mélységében nincsenek mikroorganizmusok.
 
 4. A pupinell sterilizálását a következő paraméterek mellett végezzük: a) 120 °C - 60 perc;
 b) 180 °C - 60 perc;
 c) 240 °C - 60 perc.
 
 5. A polietilén anyagok hatékony sterilizálása:
 a) forralással;
 b) Gamma sugarak segítségével;
 c) kihajlás útján.
 
 6. Ha a sterilizálást autoklávban végezzük, 2 atm nyomáson. A hőmérséklet:
 a) 190 °C; b) 180 °C; c) 133 °C.
 
 7 A nyelvi spatula sterilizálása: a) forralással történik;
 b) autoklávozás;
 c) formalinoldattal való áttörlés.
 
 8. A sterilizáló állomásról egy puha anyaggal teli dobozt hoznak, amely borogatást tartalmaz
Nedves. Ezeket az anyagokat veszik figyelembe:
 a) steril;
 b) steril;
 c) csak váladékos sebeknél alkalmazható.
 
 9. Az éles szélű sebészeti műszerek hosszabb ideig használhatók az adott körülmények között
optimális, ha: a) száraz hővel sterilizálják;
 b) forralással sterilizálják;
 c) sterilizáljuk autoklávban.
 
 10. A sterilizált műszer szennyezett, ha:
 a) a tálalócsappal megfogják;
 b) steril kesztyűvel fogták;
 c) huzamosabb ideig fedetlenül hagyják.
2. 3

 11. Mi az antiszepszis?
 a) profilaktikus módszer a fertőzések leküzdésére;
 b) a fertőzések elleni küzdelem gyógyító módszere;
 c) a mikrobák bőrről, puha anyagról, tárgyakról történő eltávolításának, elpusztításának módja
a szobákból.
 
 12. Mire irányul az aszepszis, és kinek szól:
 a) sebész kezének fertőtlenítése és steril anyag bekötése;
b) műszerek, puha és varróanyagok sterilizálása;
 c) a műtendő terület bőrfelületének fertőtlenítése és a beteg steril mezőkkel való lefedése.
 
 13. Mi a fertőtlenítés?
 a) a mikrobák eltávolításának és elpusztításának módja a bőrről, sebekről, helyiségekben lévő tárgyakról,
húgyutak stb.;
 b) a műtéti sebfertőzés megelőzésének módja;
 c) gyógyító módszer a mikrobák sebből történő elpusztítására.
 
 14. Az alábbi módszerek közül melyek a fizikai sterilizálási módszerek: a) formalinnal történő sterilizálás; b) steril
 
 
 
 
 
 15. Milyen módszerrel sterilizálják autoklávban: a) túlhevített gőzöket nyomás alatt; b) nyomás alatt forraljuk; c) sz
 
 
 16. Melyik a legjobb rendszer a fémeszközök sterilizálására:
 a) autokláv sterilizálás;
 b) ivartalanítás a bölcsődében;
) kih j á l ö é ő ili álá
   c) kihajtással történő sterilizálás;
d) ultrahangos sterilizálás.
 
 17. A puha anyagot sterilizáljuk: a) 120°C-on és 2 atm. forralással;
 b) 133 °C és 2,5 atm. az autoklávban;
 c) 130 °C és 2 atm. az óvodában.
 
 18. Gamma-sugárzással:
 a) sterilizálja az áramot a kórházi egységekben;
 b) sterilizál az egyszer használatos anyagokat előállító iparágban;
 c) sterilizálja a műtőket.
 
 19. Melyik a leggyakrabban használt vérzéscsillapító hatású fertőtlenítőszer a véletlen seb tisztítására:
 a) H2A2;
 b) jódotinktúra;
 c) talaj. klóramin 3%;
 d) 70°-os alkohol.
 
 20. Milyen koncentrációban használják a klóramint antiszeptikumként: a) talaj. 1-3%;
 b) talaj. 5%;
 c) talaj. 10%
 
 
24

 21. Mi a metilénkék oldat: a) sebfertőtlenítésre;

 b) pharyngitis kezelése;
 c) hólyaggyulladás kezelése.
 
 22. A klóramin oldatnak van hatása: a) baktériumölő;
 b) kedvező a mikroorganizmusok fejlődéséhez;
 c) spóraölő.
 
 23. A vérfoltos fémeszközök sterilizálásra való előkészítése is mosást igényel
a) 1%-os ammóniaoldattal;
 b) meleg víz és mosószer;
 c) talaj. égetett mész 10%.
 
 24 A bőr antiszepszis technikája a következőket is tartalmazza:
 a) festés talajjal. klóramin 8%;
 b) a pilosity borotválkozása a régióban;
 c) a bőr zsírtalanítása 5%-os bórsavval.
 
 25. A „hideg” sterilizálás az alábbiakat használja: a) Gamma-sugárzás;
 b) ultraibolya sugarak;
 c) etilén-oxid.
 
 26. A mechanikai fertőtlenítést:
 a) mosás 35-40°C-os meleg vízzel + mosószerek;
 b) mosás + nedves porszívózás;
 c) szokásos-modern fertőtlenítőszerek használata.
 
 27. A vegyszeres fertőtlenítést megelőzi:
 a) alapos tisztítás;
 b) a felületek letörlése folyékony szappannal;
 c) oldatok elkészítése az ajánlott koncentrációban.
 
 28. A következő módszerek a vegyszeres fertőtlenítést is végrehajtják:
 a) nedves törlés;
 b) merítés a tárgyak fertőtlenítő oldattal való teljes lefedésével;
 c) párologtatás;
 d) száraz törlés.
 
 29. A fertőtlenítés, mint munkamódszer az alábbi módon történik: a) ciklikusan;
 b) áram;
 c) vegyes.
 
 30. Az "egyetemes óvintézkedések" (PU) alkalmazásának célja:
 a) a vér útján terjedő fertőzések átvitelének megakadályozása;
 b) a fertőzések emésztőrendszeren keresztüli terjedésének megakadályozása;
 c) az alkalmazottak munkahelyén.
 
 31. Az egyetemes óvintézkedések fogalma a következőkre vonatkozik:
 a) a HIV-fertőzöttnek tekintett betegek vére, biológiai folyadékai és szövetei,
HBV vagy más kórokozók;
 b) minden olyan beteg, aki potenciálisan fertőzött HIV-vel, HBV-vel vagy más mikrobiális ágensekkel
vérátadás;
25
  c) minden légúti úton terjedő fertőző-fertőző betegségben szenvedő beteg.
 32. Az általános óvintézkedések alkalmazásának alapvető szabályai a következők:
 a) elegendő meleg vízzel és szappannal alaposan lemosni, szintén kefével;
 b) úgy véli, hogy a vér, más biológiai folyadékok és szövetek HIV-vel, HBV-vel fertőzöttek;
 c) figyelembe kell venni az összes potenciálisan fertőzött beteget;
 d) úgy ítéli meg, hogy az orvosi gyakorlatban használt tűk és egyéb tárgyak után szennyezettek
használat.
 
 33. A következő termékekkel való bőrrel való érintkezés KOCKÁZAT:
 a) vér, sperma, hüvelyváladék, szövetek;
 b) magzatvíz, szívburok, pleurális, peritoneális, ízületi, CSF-folyadék;
 c) bármely más szerves folyadék, amely láthatóan vérrel szennyezett.
 
 34. Az egyetemes óvintézkedések alkalmazása a következőkre vonatkozik:
 a) megfelelő, teljes, megfelelő védőfelszerelés használata;
 b) kézmosás és a bőr egyéb részei;
 c) HIV-fertőzött egészségügyi személyzet;
 d) csak b és c;
 e) csak a és b;
 f) a balesetek és egyéb szakmai expozíció megelőzése.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26

  FEJEZET IV
 
  Táplálkozás és dietetika.
 
 1. A fehérjéknek szerepük van: a) a vér sav-bázis egyensúlyának fenntartásában;
 b) a szervezet immunitásában;
 c) szerkezeti.
 
 2. Felnőttek fehérjeszükséglete: a) 1-1,5 g/ttkg/nap;
 b) 2-3 g/ttkg/nap;
c) 4-6 g/ttkg/nap.
 
 3. A lipidek fő szerepe: a) energia biztosítása;
 b) szerkezeti;
 c) mindkét lehetőség hamis.
  4. A felnőttek lipidszükséglete: a) 1,5 g/ttkg/nap;
 b) 1 g/ttkg/nap;
 c) 2-3,5 g/ttkg/nap.
 
 5. A májban a szénhidrátok raktározási formáját a következők képviselik: a) pektinek;
 b) glikogén;
 c) keményítő.
 
 6. A szénhidrátok szerepe: a) szerkezeti;
 b) energia;
 c) mindkét válasz hamis.
 
 7. Az élelmi rostoknak szerepük van:
 a) egyes mérgező anyagok visszatartása, amelyek a bélsárral távoznak;
 b) a bélmozgás stimulálása;
 c) a víz visszatartására.
 
 8. A felnőttek szénhidrátszükséglete:
 a) 1-1,5 g/ttkg/nap; b) 2-3 g/ttkg/nap; c) 4-6 g/ttkg/nap.
 
 9. Izzadással normál külső hőmérséklet (20°C) és mérsékelt fizikai erőfeszítés mellett,
egy felnőtt naponta elveszíti:
 a) 200-300 ml; b) 300-600 ml; c) 1000-1500 ml.
 
 10. „Érzéketlen izzadással” normál külső hőmérsékleti viszonyok között (20°C) és erőfeszítéssel
Mérsékelten fizikailag egy felnőtt naponta veszít:
 a) 200-300 ml; b) 300-600 ml; c) 1000-1500 ml.
 
 11. Normál külső hőmérséklet (20°C) és mérsékelt fizikai terhelés mellett vizelettel,
egy felnőtt naponta elveszíti: a) 200-300 ml-t;
 b) 300-600 ml;
 c) 1000-1500 ml.
 
 12. A víznek szerepe van: a) energetikailag;
 b) hőszabályozó;
 c) a belső környezetből származó anyagok oldószere.
27

 13. A nátrium (Na) szerepet játszik: a) a neuro-izom ingerlékenység fenntartásában;

 b) a vérnyomásértékek csökkenése;
 c) a vízelosztás szabályozása a test különböző szektoraiban.
 
 14. A káliumnak szerepe van: a) az inzulinszintézisben;
 b) a pulzusszám változása;
 c) a glükóz átalakulása glikogénné.
 
 15. A kalcium szerepe: a) szerkezetileg a csontokban és a fogakban;
 b) a véralvadási folyamatban;
 c) az idegrendszer funkcionális egyensúlyának erősítésében;
 d) az allergiás folyamatok mértékének csökkentésében.
 
 16. A magnéziumnak szerepe van: a) a csontváz ellenállási szerkezetének kialakításában;
 b) az inzulin hatásának gátlása;
 c) az érelmeszesedés megelőzésében;
 d) a B-vitamin bejutásának elősegítése
6 az idegsejtben.
 
 17. A vasnak szerepe van: a) a fertőzésekkel szembeni rezisztencia csökkentésében;
 b) a gyomorszekréció gátlása;
 c) sejtlégzés biztosítása.
 
 18. A réz szerepe: a) a növekedési folyamatban;
 b) a máj vasfelszabadításában;
 c) gyulladáscsökkentő.
 
 19. A foszfor szerepe: a) az energetikai vegyületek energiatárolásában;
 b) az élelmiszerek felszívódásának és szállításának szabályozásában;
 c) a csontok és fogak szilárd szerkezetének elérésében.
 
 20. Klór: a) a gyomornedvből kerül be a HC1 összetételébe;
 b) beavatkozik az erőkifejtési potenciál helyreállításába a pihenőidő alatt;
 c) emelkedik a koleszterinszint;
 d) hajlamos a vércukorszint emelkedésére.
 
 21. Bikarbonátok: a) fenntartják a sav-bázis egyensúlyt;
 b) szerepe van az energiatárolásban;
 c) segíti a sejtlégzést.
 
i i )b f l á lj dá i f l
 22. A-vitamin: a) befolyásolja a szaporodási folyamatot;
 b) serkenti a hematogenezist;
 c) nem serkenti az emésztőnedvek kiválasztását.
 
 23. A D-vitamin fontos a következők felszívódásához: a) nátrium;
 b) kálium;
 c) kalcium.
 
 24. Az E-vitamin szerepe: a) beavatkozik a bőrhegek kialakulásába;
 b) csökkent fertőzésellenes rezisztencia;
 c) csökken a véralvadhatóság mértéke.
 
 
28

 25. K-vitamin: a) részt vesz a sejtlégzésben;

 b) szükséges a protrombin képződéséhez, elengedhetetlen a véralvadási folyamathoz;
 c) serkenti az aktív élettartamot.
 
 26. C-vitamin: a) növeli a fertőzés elleni rezisztenciát;
 b) erősíti a csontok és a fogazat szilárdságát;
 c) csökkenti a stresszel szembeni ellenállást;
 d) megakadályozza a vas bélből történő felszívódását.
 
 27. B-vitamin: a) antineuritis hatása van;
 b) részt vesz az energiatermelésben;
 c) gátolja az energiatermelést.
 
 28. B-vitamin2: a) szerepet játszik a hemoglobin szintézisben;
 b) beavatkozik a látás fenntartását lehetővé tevő mechanizmusokba;
 c) részt vesz a zsírok lebontásában.
 
 29. B12-vitamin: a) védi a szívizmot;
 b) beavatkozik a vérképzésbe;
 c) megakadályozza a lipidek felhalmozódását a májban.
 
 30. PP-vitamin: a) részt vesz a szervezetben zajló oxidációs-redukciós folyamatokban;
 b) hozzájárul az emésztőcső nyálkahártyájának épségének megőrzéséhez;
 c) beavatkozik a szöveti irrigáció gátlásába.
 
 31. A hús fontos forrása: a) B-vitaminoknak;
 b) C-vitamin;
 c) D-vitamin.
 
 32. A máj gazdag: a) szelénben;
 b) A-vitamin;
 c) C-vitamin.
 
 33. Az agy gazdag: a) fehérjékben;
 b) foszfolipidek;
 c) zsírok.
 
 34. A vízdiéta javallt: a) dermatitisz;
 b) akut toxikus vagy fertőző gastroenteritis;
 c) gyomor-nyombélfekély fájdalommentes szakasza;
 d) sebészeti beavatkozások után;
 e) lázas fertőző betegségek.
 
 35. A vízdiéta ellenjavallt: a) elhízás;
 b) vesekólika;
 c) előrehaladott szívelégtelenség;
 d) a folyadékok felhalmozódása egyes üregekben (ascites).
 
 36. A rizsvíznek a következő hatása van: a) hashajtó;
 b) gyulladáscsökkentő;
 c) hasmenés elleni.
 
29

 37. A kalóriaszegény diéta javasolt:

) l l á lál él k é i k áb i
  a)
b) alultáplált személyek
jelentős fizikai etetési szakaszában
erőfeszítéssel 10 napig;
rendelkező sportolóknál;
 c) fogyókúrás kezelésekben.
 
 38. A hiperkalóriás diétát alkalmazzák: a) terhesség alatt;
 b) a laktációs időszak alatt;
 c) 60 év felettieknél.
 
 39. A hiperprotein kezelés az alábbi esetekben javallott: a) előrehaladott krónikus veseelégtelenségben
 b) érelmeszesedés;
 c) alultápláltság;
 d) aszpirin kezelésben.
 
 40. A hipoprotein kezelés javasolt: a) köszvényben;
 b) dekompenzált májcirrhosis;
 c) szívelégtelenség;
 d) krónikus veseelégtelenség nitrogén-visszatartással.
 
 41. A hipolipid kezelés a következő esetekben javasolt: a) anorexia nervosa;
 b) krónikus hasnyálmirigy-gyulladás (steatorrhoeával);
 c) epeúti lithiasis;
 d) diabetes insipidus.
 
 42. A vegetáriánus étrend: a) különösen mérgező;
 b) megakadályozza a rothadás jelenségét a bélben;
 c) jótékony hatású köszvény esetén.
 
 43. A lakto-ovo-vegetáriánus étrend javallott: a) artériás hipotenzióban;
 b) elhízás;
 c) hypothyreosis;
 d) érelmeszesedés;
e) pajzsmirigy túlműködés.
 
 44. A nyers táplálék fogyasztása javasolt: a) hasmenés esetén;
 b) ödémával járó szív- és vesebetegségek;
 c) elhízás.
 
 45. A hiponátrium rendszert a következőkben alkalmazzák: a) artériás magas vérnyomás;
 b) májcirrhosis ascitessel;
 c) hasmenés.
 
 46. ​A hipernátrium kezelés javasolt: a) akut veseelégtelenség esetén;
 b) kiterjedt égési sérülések;
 c) artériás magas vérnyomás;
 d) kortizon kezelés.
 
 47. A táplálékkal felvett kálium csökkentése az alábbi esetekben indokolt: a) akut gastroenteritis; b) Addison-kór; c
 
 
 
 e) poszttraumás vagy hemolitikus szindróma.
30

 48. A táplálékkal történő káliumbevitel növelése szükséges: a) akut és krónikus gastroenteritisben;

 b) Addison-kór;
 c) akut veseelégtelenség.
 
 49. A lúgosító rendszert a következőkben jelzik: a) alkalózis;
 b) acidózis;
 c) mindkét állítás hamis.
 
 50. A savasító kezelés javasolt: a) foszfaturális vese lithiasis esetén;
 b) egyes dermatózisok;
 c) mindkét állítás nem igaz.
 
 51. Egy gramm lipid elégetése biztosítja:
 a) 2 kalória; b) 4,1 kalória; c) 9,3 kalória.
 
 52. Egy gramm szénhidrát elégetése biztosítja:
 a) 2 kalória; b) 4,1 kalória; c) 9,3 kalória.
 
 53. Egy gramm fehérje elégetése: a) 2 kalóriát biztosít; b) 4,1 kalória; c) 9,3 kalória.
 
 
 54. Cukorbetegnek az alábbi élelmiszerek fogyaszthatók korlátozás nélkül:
 a) hús, hal; c) mogyorós cukorkák;
 b) édes alma, mazsola; d) sajt, olvasztott sajt.
 
k b él kö k őé l k k ll l é i
 55. Cukorbetegnél a következő ételeket kell lemérni:
 a) alma, sárgabarack, narancs;
b) liszttészta, polenta;
c) hús, kolbász.
 
 56. Cukorbetegnek tilos: a) bármilyen cukorka;
 b) marhahús;
 c) zselé;
 d) növényi olajok.
 
 57. Cukorbetegnél az ételt lemérjük: a) pirított kenyérhez, sütés után; b) érett gyümölcs esetén sütés előtt; c) főtt zö
 
 
 
 58. Elhízott személy a következő élelmiszereket fogyaszthatja: a) hús és zsíros hal;
 b) kemény tojás;
 c) banán, szőlő;
 d) vajas tészták.
 
 59. A fogyókúrában javasolt: a) napi egy étkezés, teljes;
 b) napi kétszeri étkezés, egyenlő mennyiségben;
 c) napi ötszöri étkezés, ami széttörli az étrendet.
 
 60. A gyomor-diszpepsziában javallt élelmiszerek a következők: a) húsleves;
 b) főtt marhahús;
 c) kemencében sült gyümölcsök;
 d) halkonzerv.
31

 61. A krónikus hypoacid gastritisben javallt élelmiszerek a következők:

 a) tojás és tejszín; b) főtt vagy sült marha- vagy baromfihús; c) keksz.
 
 62. A gyomorfekélyben engedélyezett élelmiszerek a következők:
 a) édes tej és tejkészítmények (búzadara, tészta, rizs);
 b) majonéz és keksz;
 c) sovány főtt vagy sült halhús.
 
 63. Gyomorfekély esetén ellenjavallt élelmiszerek: a) liszt tejjel;
 b) nyers gyümölcsök és zöldségek;
 c) rantaş alapú szószok.
 
 64. Gyomorvérzés esetén az első napon fogyasszon: a) forró teát;
 b) hideg tea;
 c) meleg cukros víz.
 
 65. Krónikus hepatitisben ne fogyasszon: a) vajat, tejszínt, tejszínt, nagyon frisset;
 b) alkoholos italok;
 c) édes tej;
d) zsíros hús.
 
 66. Epekövesség esetén a következők ellenjavallt: a) füstölt hús;
 b) konzerv áruk;
 c) tehénsajtos ételek;
 d) alkohol.
 
 67. Epekövesség esetén a következők fogyaszthatók: a) zsigerek;
 b) őz;
 c) sovány baromfi- vagy marhahús.
 
 68. Hipertóniás epeúti diszkinéziák esetén a következő élelmiszerek javasoltak: a) sovány hal;
 b) édes túró;
 c) krém.
 
 69 Ellenjavallt hipertóniás dyskinesiákban: a) krém;
 b) túró;
 c) fehér kenyér.
 
 70. Az akut enterocolitisben szenvedő beteg az első 24-48 órában a következő kezelést kapja:
 a) hidrikus;
 b) lakto-vegetáriánus;
 c) lakto-frukto-vegetáriánus.
 
 71. Fermentációs vastagbélgyulladás esetén a következők ellenjavallt: a) mogyoró;
 b) káposzta;
 c) rizs, búzadara;
 d) dohányzás.
 
 72. Putrefaktív vastagbélgyulladásban a következők javasoltak: a) rizs;
b) á hú
  b) sovány hús;
 c) erjesztett sajtok.
 
32

 73. A görcsös székrekedésben feltüntetett élelmiszerek: a) főtt burgonya;

 b) felvert tej, friss sajt;
 c) méhméz;
 d) tej liszttel.
 
 74. A krónikus enterocolitis étrendjéből kerülendők: a) zsíros hús és tükörtojás;
 b) fagylalt és alkohol;
 c) kemény tojás;
 d) irritáló fűszerek.
 
 75. A hiponátrium diéta szívelégtelenség esetén a következő termékekből indul ki
megengedett: a) tej a megengedett nátriummennyiség határain belül;
 b) túró, túró, túró;
 c) fekete kenyér;
 d) káposzta és szárított hüvelyesek.
 
 76. Az érelmeszesedés diétás terápiája nem foglalja magában: a) dohányzást;
 b) sovány marha-, borjú-, baromfihús;
 c) tejszínhab.
 
 77. A tuberkulózis mely formáinál nincs szükség speciális étrendi intézkedésekre:
 a) súlyos formák;
 b) szövődménymentes formák, jóindulatú fejlődéssel;
 c) hemoptysissel képződik.
 
 78. Diétás kezelés akut fertőző vagy toxikus képpel járó ételmérgezésben, in
az első 1-2 nap a következő:
 a) vízben főtt rizs vagy búzadara;
 b) emésztő pihenés vagy vizes diéta;
 c) joghurt és pirítós.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
33

  V. FEJEZET
 
 
  A gyógyszerek beadása.
 
 
 1 A hipertóniás oldatot: a) intramuszkulárisan, szubkután adják be;
 b) intravénás, intraarteriális;
 c) szubkután, intradermális.
 
 2. A kórházi gyógyszertárban készített steril oldatok tárolása:
) é ük á é hű ő k é
  a) a részükre szánt rész hűtőszekrénye;
 b) hűtőszekrény a nappaliban;
 c) gyógyszeres szekrény;
 d) a beteg éjjeliszekrénye.
 
 3. Az orálisan beadott gyógyszerek hatása lehet:
 egy helyi; b) általános; c) csak helyben.
 
 4. A szilárd gyógyszerek adott esetben a következőkkel adhatók be:
 a) tea, víz; b) tej; c) limonádé.
 
 5. A gyógyászati ​anyagok perkután alkalmazásának hatásának elérése érdekében, se
használja: a) inoforézis; b) súrlódás; c) mindkét módszer.
 
 
 6. A kenőcsök félig szilárd gyógyszerkészítmények, amelyek a következőket tartalmazzák:
 a) a vazelinben, állati vagy növényi zsírokban lévő hatóanyag;
 b) zsírok és porok;
 c) gyógyszappanok.
 
 7. A bőrre többszörös hatású gyógyfürdők végezhetők:
 a) részben;
 b) teljes;
 c) a test hőmérsékletéhez közeli vízhőmérsékletű.
 
 8. Bármilyen típusú injekciót csak akkor hajtanak végre, ha:
 a) a kezek aszeptikusa biztosított;
 b) az anyagok aszeptikusa biztosított;
 c) a megfelelő végrehajtási idők biztosítva vannak.
 
 9. Ha az ampullán, amelynek tartalmát be kell adni, nem egyértelmű a felirat vagy felbontás után
szilánkok belül, hogyan csináljuk:
 a) a tartalmat korlátozás nélkül adminisztráljuk;
 b) beadás előtt szűrjük a tartalmat;
 c) nem mi adminisztráljuk a tartalmat.
 
 10. Alkalmazhatók-e szubkután olajos oldatok?
 a) igen, bármilyen olajos oldat;
 b) igen, különleges esetekben;
 c) nem.
34

 
 11. Beadhatjuk inhalációval a gyógyszereket a következő formában:
 a) gázok vagy elgázosított anyagok;
 b) finoman porított folyadékok vagy gőzök;
 c) mindkét állítás helyes.
 
 12. Fennáll az antibiotikumokkal szembeni túlérzékenység kockázata az egészségügyi szolgáltató számára
adminisztrációjuk. Mit használnak megelőzésre:
 a) kesztyű;
 b) maszk;
 c) a beadás után kézmosás elegendő.
 
 13. A természetes, kényelmes és a páciens által nagyon elfogadott útnak (az orális-orális útnak) is van néhány
az alábbiakban felsorolt ​hátrányok:
 a) nincs azonnali intézkedése;
 b) akkor használható, ha a beteg hány;
 c) nem alkalmazzák emésztési intoleranciában vagy triszmusban szenvedő betegeknél.
 
 14. A rektális út lehetővé teszi a gyógyszerek kúp vagy beöntés formájában történő beadását, ill.
használatos: a) evakuációs beöntés elvégzése után;
 b) ha helyi intézkedést folytatnak, különösen;
 c) ha a beteg nem hány és hányingere van.
 
 15. A parenterális beadási mód számos előnnyel, de egyben nagy hátránnyal is jár, ami a következő:
 a) gyors, teljes felszívódás;
 b) pontos adagolás;
 c) műszereket és steril injekciós oldatokat igényel.
 
 16. Belélegezve:
 a) illékony érzéstelenítők; b) aeroszolok; c) Ó 2.
 
 17 Olyan gyógyszerek, amelyek
hatás: a) fertőtlenítő;
 b) gyulladáscsökkentő;
 c) hámozás;
d) fájd l ill í ó
 d) fájdalomcsillapító.
 
 18. A gyógyszerek beadása után a nővér figyelemmel kíséri azok hatását; nak nek
a beteg felügyelete figyelembe veszi:
 a) viselkedésváltozás, mentális állapot és székrekedés;
 b) bőrkiütések, szemhéjödéma;
 c) hányinger, hidegrázás, izzadás;
d) a P, TA értékek változása.
 
 19. Az alábbiak nem tekinthetők intramuszkuláris injekció okozta balesetnek:
 a) phlebalgia;
 b) az ülőideg károsodása miatti bénulás;
 c) gázembólia.
 
 20. Intravénás injekció adható: a) csak epicranialis vénákban;
 b) a legjobb véna megtartása vészhelyzet esetére;
 c) a könyök ereiben.
35

 21. A "narancshéj" papulák megjelenése az injekcióra jellemző:

 a) intravénás; b) szubkután; c) intradermális.
 
 22. A gyógyszerek alábbi adagolási módjai közül melyikben történik a leggyakrabban a felszívódás
kevés: a) intravénás úton;
 b) intramuszkuláris úton;
 c) az orális út.
 
 23. A gyógyszerek parenterális beadása: a) per os; b) nyelv alatti; c) intramuszkulárisan.
 
 
 
 24. Az olajos injekciós oldatok beadása: a) intramuszkulárisan történik;
 b) intravénásan;
 c) bármilyen módon.
 
 25. Inhalációval adják be: a) gyógyszerek bármilyen formában;
 b) illékony folyadékok vagy gázok;
 c) aeroszolok.
 
 26. A gyógyszerek közvetlenül a vérbe juttathatók:
 a) intravénás beadás;
b) intraartériás beadás;
 c) szubkután beadás.
 
 27. Ha egy gyógyszer megjelenése, színe, illata megváltozik, orvosi segítség
tudnia kell, hogy:
 a) ez gyakran megtörténik bizonyos gyógyszereknél, és lényegtelen tény;
 b) a gyógyszereket beadják, de a megfigyelési lapon rögzítik, hogy módosították;
 c) csak a gyógyszerész felelős a kiadott gyógyszer minőségéért;
 d) orvos. nem beadni, hanem megfelelő minőségűért cserébe vissza kell juttatni a gyógyszertárba.
 
 28. Az alábbi helyzetek közül melyikben történik az intradermális injekció diagnosztikai célból:
 a) intradermális infiltráció novokainnal;
b) IDR (kivéve a tuberkulint);
 c) deszenzitizáció allergiás reakciókban.
 
 29. IDR esetén a helyi fertőtlenítés: a) 70°-os alkohollal történik;
 b) jódotinktúra;
 c) nem történik fertőtlenítés.
 
 30. A szubkután injekció beadása: a) naponta ugyanoda;
 b) váltakozó választási helyek;
c) nincs különleges jelzés.
 
 31. Kisgyermekeknél az intramuszkuláris injekció beadásának választott helye: a) a kar külső oldala;
 b) a comb szuper-külső oldala;
 c) deltoid régió.
 
 32. Intramuszkuláris injekcióval a következő oldatokat adjuk be: a) izotóniás, olajos, kolloid; b) izotóniás, hipertóni
 
 
36
 33. Megkezdődik az intramuszkuláris injekcióval beadott gyógyszer reszorpciója:
 a) a beadás után 5-10 perccel;
 b) azonnal;
 c) közvetlenül az injekció beadása után.
 
 34. Amikor az ülőideg megérinti, heves fájdalommal kifejezve: a) a levegőt elszívják;
 b) válasszon másik helyet az injekció beadásához;
 c) folytassa az injekciót.
 
 35. A levegőnek a véredénybe való véletlen bejutása a következőket eredményezi:
 a) gázembólia; b) hematoma; c) bénulás.
 
 36. Egy betegnek folyamatos infúziót javasoltak olyan sebességgel, amelyen 1000-et fognak beadni
ml infúziós folyadékot 6 óra alatt. Az alábbi áramlási sebességek közül melyik számít helyesen, ha az oldat tartalm
10 kép/ml: a) 22 kép/perc
 b) 28 kép/perc
c) 32 kép/perc
d) 36 kép/perc.
 
 37. A nővérnek tudnia kell, hogy nem adhat be olyan személynek, aki szenved
súlyos hasi fájdalom, és nincs fix diagnózisa a következőkre: a) kisebb fájdalomcsillapítók; b) nincs savlekötő gyógy
 
 
 
 38. Az alábbi gyógyszerek közül az egyik a tonik, és a kezelés során használatos
szív elégtelenség. a) Nifedipin; b) Lanatozid; c) Furantril.
 
 39. A digitalis egyes adagjainak beadása előtt a nővér:
 a) megméri a beteg pulzusát;
 b) megméri a légzésszámot;
 c) megméri a vérnyomást;
 d) ellenőrzi, hogy meghatározták-e és feljegyezték-e a vérzési időt a megfigyelési lapon.
 
 40. Az orvos digitális táblagépet ír fel a betegnek, amelynek hatása a következőképpen határozható meg: a) depress
 
 
 d) légzésserkentő.
 
 41. A béta-blokkolók olyan gyógyszerek, amelyeket a következő állapotok esetén írnak fel, kivéve:
 a) 50 ütés/perc alatti bradycardia;
 b) HTN;
 c) ischaemiás szívbetegség;
 d) szövődménymentes miokardiális infarktus.
 
 42. Figyelembe véve a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek mellékhatásait, az ápolónő tanácsot ad
először a beteg:
 a) a hirtelen testhelyzetváltozások, hosszan tartó ortosztatizmus, alkoholfogyasztás elkerülése,
dohányzás, kávé;
 b) folytassa a gyógyszer adagolását ugyanabban az adagban, amíg a vérnyomás le nem csökken
130/70 Hgmm-en;
 c) ismételten ellenőrizni vérnyomását és pulzusát;
 d) a gyógyszereket étkezés előtt bevenni.
37

 43. Az alábbi gyógyszerek közül melyiket nem adják be asztmás betegnek?

A HTN bonyolult az EPA-val:
 a) miofilin;
 b) vízhajtó;
 c) Morfin.
 
 44. A kortikoszteroidok az alábbi hatások mindegyikével rendelkeznek, kivéve egyet:
 a) gyulladáscsökkentő a hörgők nyálkahártyájának ödémájának csökkenésével;
b) növeli a köpet viszkozitását;
 c) gátolja a hörgők nyálkahártyájának szekrécióját;
 d) növeli a béta-adrenerg receptorok számát.
 38

  FEJEZET VI
 
 
  Hidroelektrolitikus változások.
 
 
 1 Mennyi a normális bevitel és kiválasztás 24 hektáron egy veseproblémákkal nem rendelkező embernél?
 a) legfeljebb 50 ml különbség lehet a bevitt mennyiség és a kiürülés között;
 b) körülbelül 150 ml-rel többet nyelnek le, mint amennyit kiválasztanak;
c) körülbelül 150 ml-rel kevesebb bevitel, mint a kiválasztás.
 
 2. Az akut dehidratációs szindróma:
 a) kis mennyiségű folyadékveszteség;
 b) nagy mennyiségű és rövid időn belüli folyadékvesztés;
 c) a szervezet hidroelektrolitikus összetételének megzavarása viszonylag rövid időn belül.
 
 3. Karikázd be azt az elektrolitot, amely a víz eloszlását szabályozza a szervezetben: a) Na
  +
; b) K +
; c) Tetszik ++
; d) Mg ++
.
 
 4. A savós folyadék felhalmozódása a szövetekben abban nyilvánul meg. a) ödéma;
 b) a szérum nátriumszintjének csökkenése;
 c) kiszáradás.
 
 5. Az alábbi betegek közül melyiknél van nagy a kiszáradás kockázata:
 a) a testfelület 60%-át meghaladó kiterjedt égési sérülést szenvedett beteg;
 b) a 80 éves szívelégtelenségben szenvedő beteg;
 c) a 76 éves combcsonttöréses beteg.
 
 6. Ha a betegnek intravénásan kálium-klorid oldatot adnak be, mire
a nővérnek óvatosnak kell lennie:
 a) az oldatot kalciumot tartalmazó oldattal keverjük össze;
 b) a beadott oldat extravazációjának megakadályozására;
 c) gyorsan adja be az oldatot.
 
 7. A metabolikus alkalózis kialakulásának gyakori okai: a) hasmenés; b) cukorbetegség; c) hányás.
 
 
 8. Mi a legmegbízhatóbb tünet akut hypovolemia esetén?
 a) HTN; b) tachycardia; c) hTA; d) nehézlégzés.
 
 9. A kiszáradás jelei a következők:
 a) kifejezett szomjúság, oliguria, hallucinációk;
 b) zavartság, fogyás, sikoltozás, erőszak;
 c) görcsrohamok, ödéma, hányás;
d) áj á á lá bő á á
    d) szájszárazság, láz, bőrszárazság.
 10. A homeosztázis:
 a) hemodinamikai egyensúly;
 b) az életfunkciók normálértéke;
 c) a szervezet biológiai folyamatainak instabil egyensúlya, alkalmazkodási céllal.
 
39

 11. A cirkadián ritmus a következőket jelenti:

 a) a szervezetben zajló biológiai folyamatok napi ritmusa;
 b) az életfunkciók hozzávetőleges ritmusa;
 c) ritmikus változások a vérkeringésben.
 
 12. A légúti acidózis: a) illékony sav felhalmozódása a vérben;
 b) nem illékony sav felhalmozódása a vérben;
 c) a szénsav csökkenése a vérben;
 d) pufferbázisok felhalmozódása a vérben.
 
 13. A savasság: a) a hidrogénionok megnövekedett koncentrációja;
 b) a hidrogénionok alacsony koncentrációja;
 c) pH 7,35-7,45 között.
 
 14. A légúti alkalózis: a) a vér szén-dioxid-nyomásának csökkenése;
 b) nem illékony savak felhalmozódása a vérben;
 c) a sav-bázis reakció eltérése.
 
 15. Acidózisok lehetnek: a) savak elvesztése - pufferbázisok felhalmozódása révén a vérben;
 b) nem illékony savak és szénsav felhalmozódása;
 c) bázisok felhalmozódása a CO-nyomás2. csökkentésével
 
 16. A beadható folyadékok között megkülönböztetünk:
 a) hipertóniás oldatok - NaCl 0,45%;
 - 5%-os dextróz sóoldatban;
 - Laktát csengő.
 b) izotóniás oldatok: - NaCl 0,9%o;
 - 5% dextróz vízben;
 - Normosol R;
 - Na-bikarbonát.
 c) hipotóniás oldatok - 33% glükóz;
 - Szénhidrogének;
 - Aminosavak.
 
 17. Mennyi a víz átlagos aránya a testben a testtömeghez viszonyítva?
 a) 20%; b) 30%; c) 60-70%; d) 90%.
 
 18. Az alábbi lehetőségek közül melyik nem reprezentálja az exogén vízellátást:
 a) vízfelvétel, mint olyan;
 b) élelmiszerben lévő víz;
c) oxidációs víz.
 
 19. Mennyi a normál vízmennyiség, ami 24 óra alatt távozik a szervezetből: a) 2000-2500 ml;
 b) 1000-1200 ml;
 c) 3000-3200 ml;
 d) 4000-4500 ml.
 
 20. Súlyos kiszáradás esetén a beteg a következőket mutatja be:
 a) agyi ödéma;
 b) izgatottság, zavartság, hallucinációk;
 c) a bőr- és ínreflexek eltúlzása;
 d) a fényre és távolságra való fotomotoros reflex megszüntetése.
40

 21. A hiperhidráció elkerülése érdekében, mely betegekre fokozott figyelmet fordítunk:

 a) idős betegek;
 b) fiatalok és gyermekek;
 c) hipertóniás, kardiális.
 
 22. Na+-hiány esetén a beteg a következőket jelezheti:
 a) HTN és vénás;
b) fá d á ái lá á k
   b) fáradtság, apátia, látászavarok;
c) az osteotendinosus reflexek túlzása, bradycardia;
 d) syncopal állapotok elinoból való áthaladáskor - ortosztatizmusban, izomgörcsökben, görcsökben, hTA-ban.
 
 23. A K+ akut elvesztése a következőkhöz vezet: a) a szérum K+ csökkenéséhez;
 b) sejtes K+-hiány;
 c) a szérum és a celluláris K+ csökkenése;
 d) a celluláris K+ fenntartása.
 
 24. A vízkiegyenlítés során az alábbi kritériumok közül melyiket kell betartani:
 a) a megfelelő vízháztartás fenntartása;
 b) a folyadékok beadását a részletes klinikai vizsgálattól függően kell elvégezni,
a beteg esetleges mérlegelése;
 c) a folyadék mennyisége nem haladhatja meg a + (plusz) vagy (-) mínusz 1000 ml-t, határérték
ameddig a hemodinamika nem kiegyensúlyozatlan.
 
 25. Milyen sebességgel kell beadni az infúziót?
 a) izotóniás oldatok esetén legfeljebb 300-500 ml/h;
 b) 300-400 ml/h hipertóniás oldatok esetén;
 c) 200 ml/h alatt izotóniás oldatok esetén:
 d) hipertóniás oldatok esetén 200 ml/h alatt.
 
 26. Milyen oldatokat használnak a hidratáláshoz:
 a) a CINa 9%-os izotóniás oldata;
 b) 10-20%-os C1K oldat;
 c) glükóz szérum 5-10%, nagyobb energiabevitel esetén 20%-os oldat,
inzulinnal pufferelt/1 u. inzulin 2 g glükózra;
 d) 10-20%-os NaCl-oldat;
 e) poliminerális Ringer vagy laktát Ringer oldatok.
 
 27. Hogyan küzdjünk a túlzott folyadékhiány ellen:
 a) hipertóniás oldatok beadásával;
 b) szíverősítők, vízhajtók beadásával;
 c) thoracocentesis és paracentézis végrehajtása a hidrothorax és az ascites ürítése céljából;
 d) gyomorszívással, phlebotomiával vaszkuláris túlterhelés esetén;
 e) szív- és légúti újraélesztés.
 
 28. A Na+ hiány korrekciója a következőképpen történik:
 a) a beteg klinikai vizsgálata;
 b) szérum és vizelet ionogram értékek;
 c) folyadékveszteség.
 
 29. Na-hiány korrekciója+ az alábbiakkal történik: a) fiziológiás szérum;
 b) glükóz szérum;
 c) Ringer megoldás.
41

 30. A metabolikus acidózis korrekciója az alábbiakkal érhető el:

 a) gyomorszívás akut gyomortágulat esetén;
 b) cukorbetegség vagy sokk patogén kezelése;
 c) glükóz szérum + K-klorid infúzió beadása; nd) oldatos infúzió
bikarbonátból vagy THAM-ból.
 
 31. A metabolikus alkalózis korrekciója:
 a) K-klorid adása hányásos veszteségek esetén;
b) 100 ml glükóz szérum beadása;
 c) veseelégtelenség esetén hemodialízis.
 
 32. Alapanyagcsere és minimális fizikai aktivitás (ágyban betegen) bevitelt igényel
táplálkozási-energetikus a következők szerint:
 a) 100 cal/kg/nap;
b) 15 kcal/kg/nap;
c) 30 cal/kg/nap;
d) 50 cal/kg/nap.
 
 33. A sóoldat intravénás infúziós beadása a következő esetekben történik:
 a) alkalózis korrekciója;
 b) az antibiotikumok felszívódásának elősegítése;
 c) a plazma térfogatának helyreállítása.
 
 
 42

  FEJEZET VII
 
  Különböző betegségekben szenvedő betegek ellátása.
 
  Légúti betegségekben szenvedők ellátása.
 
 
 1. Ahol gázcsere megy végbe a légzőfában a következő szinten:
 a) szegmentális hörgők;
 b) az alveolo-kapilláris membrán szintjén;
 c) a légutak szintjén.
 
 2. Az alábbi állapotok közül melyik vezet akut nehézlégzéshez:
 a) O-tartalom csökkenése2;
 b) az O fogyasztásának2növelése
erőfeszítésben;
 c) CO-tartalom csökkenése 2 a vérben;
 d) az alveolo-kapilláris membrán megvastagodása.
 
 3. Az alábbi betegségek közül melyikben a dyspnoe a domináns tünet: a) akut tüdőödéma;
 b) mellhártyagyulladás;
 c) pneumothorax;
 d) neurózis.
 
 4. A nedves köhögés a következő állapotok esetén jellemző: a) mellhártyagyulladás;
 b) bronchiectasia;
c) gégegyulladás.
 
 5. A bronchiális asztmából származó köpet a következő patognomonikus elemeket tartalmazza:
 a) viszkózus, gyöngyház;
b) levegőztetett, rosacea;
 c) csíkos, számszerű.
 
 6. A hörgőfából származó vér meghatározása: a) hematemesis;
 b) melena;
 c) hemoptysis.
 
 7. Mi lehet az oka a paradox légzésnek mellkasi trauma esetén?
 a) a légzőközpontok szenvedése;
 b) a légzőizmok bénulása;
 c) a bordalebeny.
 
 8. Jelölje meg a köpet gyűjtésének helyes technikáját bakteriológiai vizsgálatokhoz és antibiogramhoz:
 a) a beteg mélyeket lélegez, köhög és köp, egy steril edénybe;
 b) a beteg köhögni fog és vesetálcába köpködik;
 c) napközben sok folyadékot fog inni, és lefekvés előtt összegyűjti a köpet.
 
 9 Mi a helyes manőver a nasopharyngealis tubus behelyezésére az O2:beadásához
 a) vezesse át a szondát a szájüregen, és idővel 180°-kal forgassa el
 mi folyik előre;
 b) válasszon megfelelő szondát, és mérje meg a szonda hosszát az orcán az orrlyuktól a tragusig;
 c) a szonda behelyezésekor a páciens ülve van.
 10. A páciens helyzete trachocentézis esetén:
 a) ülés félig hajlított törzstel, a karokkal a combon;
 b) ülve a karral a fej hátulja fölé emelt fülhöz, azzal az oldallal ellentétes oldalhoz, ahol van
gyakorolja a szúrást;
 c) ülve karokkal a test mellett.
 
 11. A feltáró pleurális punkció végrehajtása a következő életbaleseteket okozhatja:
 a) a felső végtagok mély thrombophlebitise;
 b) reflexes szív-légzés leállás;
 c) asztmás roham;
 d) anuria.
 
 12. Belélegzés:
 a) egy folyékony vagy szilárd anyag nagyon finom diszperziós állapota gázhalmazállapotú közegben;
 b) a különböző gázok, folyadékok vagy anyagok terápiás célú belélegzésének módja
finoman porított gyógyszerek;
 c) a sűrített vagy ritkított levegő terápiás célú felhasználásának módja.
 
 13. Az aeroszolok a következőképpen határozhatók meg:
 a) egy folyékony vagy szilárd anyag nagyon finom diszperziós állapota gázhalmazállapotú közegben;
 b) ritka levegőt használó terápiás mód;
 c) az a terápiás módszer, amely gázokat, folyadékokat vagy finom gyógyászati ​anyagokat használ
a légzés hatására porrá törik.
 
 14. Az IDR pozitív tuberkulinra azt jelenti egy személy számára, hogy:
 a) lehet, hogy tbc-ről van szó, vagy nem, és további vizsgálati vizsgálatokat igényel;
 b) a betegségnek kitéve azonnali kezelést igényel;
 c) aktív tuberkulózisról van szó, jelenleg nincs egyéb tünete;
 d) azonnal el kell különíteni az ágyban, az orvos által előírt terápia mellett.
 
 15. A diagnosztizált tbc-s beteg:
 a) szigorúan elkülönítve, amíg a tüdővizsgálat meg nem mutatja az elváltozás helyét,
 b) izolálják, amíg a biopszia már nem tárja fel a BK jelenlétét a vett fragmentumokban;
 c) hazaküldték a megfelelő gyógyszerrel;
 d) addig izolálják, amíg 3 negatív köpettenyészete nem lesz.
 
 16. Ha tbc-s esetet észlelnek, a veszélyeztetett személyek számára megelőző kezelés javasolt
Jelentősebb. Az alábbi kategóriák közül melyiket nem kezeljük megelőző jelleggel:
 a) családtagok, különösen gyermekek;
 b) újszülöttek érintkezése betegekkel;
 c) a 3a IDR (tuberkulinra) pozitív reakcióval rendelkezők és kortikoszteroid kezelés alatt állnak;
 d) más helyen tuberkulózis miatt kezelés alatt álló személyek.
 
 17. Egy fiatal férfi fizikai erőfeszítés után hirtelen heves mellkasi fájdalommal, nehézlégzéssel, csökkent
vagy a hólyagos zörej, a hiperszonoritás eltörlése ütőhangszereken. Valószínűségi diagnózis
a) hemothorax;
 b) pneumothorax;
 c) mellhártyagyulladás;
 d) pulmonalis atelectasia.
 
 
 

 18. Légszomj, cianózis, tachycardia, láz előfordulása,

mellkasi szúrás, javasoljon a nővérnek: a) tüdőembóliát;
 b) tüdőatelektázia;
 c) szubfréniás tályog;
 d) pneumothorax.
 
 19. A hörgőgörcs a következőkben nyilvánul meg: a) normál belégzés és rövid kilégzés;
 b) hosszan tartó inspiráció;
 c) hosszan tartó belégzés, hosszan tartó nehéz kilégzés;
 d) rövid belégzés, hosszan tartó nehéz kilégzés
 e) be- és kilégzés csökkentve.
 
 20. A dohányzás a) negatív szívhatásokat okoz;
 b) a vörösvértestek számának növekedése;
 c) az immunglobulinok szintjének csökkenése;
    
  d) a vérlemezke-aggregáció fokozódása.  
 
b h l li ák k bb f d l lő ) é é k él
 21. A bronchopulmonalis rák gyakrabban  fordul elő: a) 20-30 éves egyéneknél;
b) dohányosoknál;
 c) nőknél.
 
 22 Egy betegnél cianózis fordult elő az O adagolásának megszakítása 2, mi lehet
következtében
csak O beadásával korrigálva 2 - 100% gyakran a következők miatt 2következik ; be: a) CO-visszatartás
 b) masszív tüdőösszeomlás; c) hipovolémia;
 
 d) feszültség pneumothorax.
 
 23. A legsúlyosabb sérülés olyan betegnél, akinek kórtörténetében bronchiális asztma szerepel:
 a) hörgőtágulat;
 b) a hörgők teltebbek nyálkával és gennyel;
 c) a kis hörgők falának megvastagodása;
 d) a hörgők akut gyulladása.
 
 24. A bronchiális asztma klasszikus jelei: a) véres köpetürítés;
 b) állandó alacsony láz;
 c) zihálás;
 d) a légzésszám csökkenése.
 
 
 25. Külső asztmás rohamot kiválthat: a) sinusitis;
 b) krónikus hörghurut;
 c) penicillin beadása.
 
 26. Tüdőgyulladás: a következők fertőzése: a) alveolusok;
 b) mellhártya;
 c) tüdőparenchima;
 d) hörgők és alveolusok.
 
 27 Az alábbi értékelések közül melyik nyújtja a legfontosabb információkat egy betegnél
tüdőgyulladás: a) test T° értékek;
 b) a köpet színe;
 c) erős izzadás.

 28. Mire utal a crepitáció jelenléte a törzs antero-superior területén:

 a) tüdőgyulladás;
 b) mellhártyagyulladás;
 c) bordatörés;
 d) szubkután emphysema.
 
 29. A tüdőtágulat krónikus betegség, amely elsősorban: a) a hörgőket érinti;
 
 b) pulmonalis alveolusok;
 c) mellhártya;
 d) a légcső.
 
 30. A hemoptysis tárgyiasítása után milyen kutatásokat tart hasznosnak és azonnalinak:
 a) gyomor-nyombél barit röntgenfelvétel az emésztési ok kizárására;
 b) mellkas röntgen;
 c) vércsoport, TC, TS meghatározása egy esetleges sebészeti beavatkozáshoz;
 d) köpet citológia.
 
 31. A szilikózis az egyik leggyakoribb pneumoconiasis; amely az alábbi megfogalmazásokból le
fontolja meg annak meghatározását:
 a) SIO-felhalmozódások miatt van kristályos a tüdőben;
2 szabad,
 b) az alveoláris architektúra megőrzésével jár együtt;
 c) a pulmonalis interstitialis reakciók irreverzibilisek.
 
 32. Az ápolónő tájékoztatja a tüdő-tbc-ben szenvedő beteget a leggyakoribb átviteli módról
a) piszkos, szennyezett kezek;
 b) köhögéssel terjedő nyálcseppek;
 c) tejtermékek;
 d) szennyezett evőeszközök.
 
 33. Az operált hörgőkarcinómás beteg gondozási terve kiemelten kezeli az időszak során
azonnali posztoperatív: a) köhögés és mély légzés;
 b) higiénia és kényelem;
c) táplálékfelvétel;
 d) testhelyzet.
 
 34. Egy 65 éves dohányosnak pulmonalis scleroemphysema, hordó mellkasa azt tanácsolja
ápolónő, hogy javítsa légzését: a) hosszan tartó kilégzéssel;
 b) a légzésszám növekedése;
 c) a rekeszizom használatának csökkentése a légzésben;
 d) hasi légzés alkalmazásával.
 
 35. Mr. V. több éve krónikus légúti betegségben szenved. Vidéken él, és a fia meggyőzte
bemenni a kórházba szakorvosi vizsgálatra. Az első vizsgán részt vesz
tárgya Rx. tüdő. Ehhez a vizsgálathoz:
 a) nincs szükség speciális képzésre;
 b) a beteg legalább 8 órával korábban nem eszik;
 c) a beteget a vizsgálat reggelén beöntjük;
 d) Rx előtt. pulmonalis kontrasztanyagot kap intravénásan.
 
 
 

 36. A nővér kijelöli a pácienst egy vizsgálatra, amelyen keresztül az orvos vizualizálja
a hörgők és a légcső belsejében. Ezt a vizsgálatot: a) bronchográfia;
 
 b) bronchoszkópia;
 c) cisztoszkópia;
 d) laringoszkópia.
 
 37. A bronchoszkópia előtt helyi érzéstelenítést végzünk. Amikor azután visszatértek a szalonba
vizsgálat során a legfontosabb, amit az ápolónak figyelembe kell vennie:
 a) felismerni, hogy a beteg néhány napig nem tud beszélni;
 b) mossa meg a torkát a vérzés megelőzése érdekében;
 c) a nyelési reflex helyreállításáig megtiltani az étkezést és a folyadékpótlást.
 
 38. Mit kell a nővérnek azonnal jelentenie, ha azt észlelte a betegen, amit a
hörgőtükrözést végeztünk: a) az oropharynx gyulladása, nyálkahártyájú csíkjai;
 b) az arc és a nyak ödémája;
 c) diszfónia;
 d) enyhe kellemetlen érzés nyeléskor.
 
 39. V. úr légzési elégtelensége csökkenthető. Az alábbi intézkedések közül melyikkel
ápolás: A - a beteg elhelyezése úgy, hogy a tüdőt más szervek ne nyomják össze
belső; B - gyakori étkezés kis mennyiségben; C - székrekedés megelőzése; D - folyadékkorlátozás.
 a) minden, kivéve D;
 b) A és C;
 c) A és D;
 d) mindenki, kivéve D.
 
 40 A betegnek O beadását írják elő 2. A nővér első feladata:
 a) elmagyarázni a betegnek, hogy miért van erre szükség;
 b) megakadályozni az O-tól való függőség2; kialakulását
 c) O beadása 2 mint a többi gyógyszer;
 d) gondosan figyelni az O beteg reakcióit
2 és állítsa be az áramlási sebességet a színezésnek megfelelően
cianotikus.
 
 41. A betegnek posturális drenázst írnak elő. A cél az, hogy:
 a) növeli a tüdő vérellátását;
 b) erősítse a légzőizmokat;
 c) eltávolítani a folyadékot a pleurális aktivitásból;
 d) távolítsa el a légzőfában felgyülemlett váladékot.
 
 42. A pácienst arra utasítják, hogy lélegezzen mélyeket és köhögjön hatékonyan. Az alábbiak közül melyik nem
szerepeljen az utasításokban:
 a) mélyen belélegezni, majd szétnyílt ajkakon keresztül fújni ki;
 b) ülő helyzet, enyhén előrehajolva;
 c) erős és robbanásveszélyes köhögéssel próbálja kiüríteni a váladékot;
 d) összehajtott párnával vagy takaróval megnyomni a mellkasát és a hasizmokat.
 
 43. Mr. V. légzőgyakorlatok után megtagadja az ételt. Az ápolás megszüntetheti az anorexiát
beadni neki: a) minden nap dupla adag vitamint;
 b) kedvenc ételek;
 c) folyadékok nagyobb mennyiségben;
 d) infúziók ásványi oldatokkal és vitaminokkal.

 44. A vizsgálat előtt a beteg az alábbi ajánlásokat kapja, kivéve: A -

a dohányzás visszaszorítása és más irritáló anyagokkal való megbetegedés; B - a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok
túlzott fizikai aktivitás; C- relaxációs technikák alkalmazása a szorongás csökkentésére;
lé ú i f ő é b dő b kk l ló é i k é lk ülé ll dá ökk ő d i
 D - a légúti fertőzésben szenvedő emberekkel való érintkezés elkerülése; E - gyulladáscsökkentőt szedni
csak akkor, ha a légzés nehézkessé válik.
 a) A, B, C; d
 b) B, D;
 c) mind E nélkül;
 d) mind C nélkül.
 
 45. Mr. B, tüdőtágulattal, tüdőgyulladással kórházba kerül; súlyára panaszkodik
légzés, álmatlanság, szorongás és fizikai kimerültség. Mi a követett alapvető szükséglet
kiemelten fontos:
 a) lélegezni; c) kommunikálni;
 b) a veszélyek elkerülése érdekében; d) aludni, pihenni.
 
 46. ​Az alábbi állítások közül melyik fejezi ki legjobban a betegellátás problémáját:
 a) rossz táplálkozási állapot a nyelési elégtelenség miatt;
 b) a depresszió másodlagos potenciálisan destruktív viselkedése;
 c) krónikus tüdőbetegség következtében kialakuló hiányos légzés;
 d) O beadása 2 az igényektől függően.
 
 47. A beteg felesége azt állítja, hogy férje két párnán alszik. Miben van a prioritás
betegellátási terv:
 a) félig ülő helyzetben, az ágyban megtámasztva;
 b) a beteg egy széken ül;
 c) légzőgyakorlatokhoz naponta háromszor fel kell emelni az ágyból;
d) O beadása 2 kérésre.
 
 48. Az elégtelen oxigénellátás miatt a betegnek a következő problémái vannak:
 a) eszméletvesztés;
 b) kiszáradás;
 c) fáradtság;
 d) delírium.
 
 49. Mr. SR, 64 éves, 11 éves kora óta dohányzik. A tüdőtágulat hátterében
légúti fertőzést kap és kórházba kerül. Nem igényel gyógyszeres terápiát. Mi fog várni
az ápolónőnek meg kell találnia a beteg ellátásának értékelése során:
 a) EKG eltérések;
 b) a mellkas antero-posterior átmérőjének növelése;
 c) fájdalmas, szaggatott légzés;
 d) testsúly és magasság, amely nem utal elhízásra.
 
 50. Az ápolási tervben az ápolónő megtanítja a beteget, hogy először válasszon:
 a) a mozgás elkerülése;
 b) erődítés;
 c) energiamegtakarítás;
 d) tűréshatárok vizsgálata.
 
 51. Ezenkívül oxigénterápiát is felírnak neki. Melyik segítségnyújtás legjobb mértéke
figyelembe veszi: a) a párásítás szükségességének előrejelzését;
 b) a beteget Trendelenburg pozícióba helyezni;

 c) az ellátási terv lehetővé teszi számára a beteg gyakori megfigyelését.

 52. 18 éves IL, akit a cirkuszi orvos látott, magas lázzal és tartós köhögéssel rendelkezik. után
egy héttel letartóztatták az iskolából az IACRS diagnózisa miatt A szülők úgy gondolták
hogy a lányukban valami több is van, mint egy rohadt rekedtség. Az IACRS korai tünetei
magába foglalja:
 a) magas láz és bőrpír;
 b) tüsszögés, orrdugulás, mérsékelt fájdalom a torokban;
 c) láz és ízületi fájdalom;
 d) ízületi fájdalom, fejfájás, látászavarok.
 
 53. Ha a fiatal nő beteg, a legjobb, ha:
 a) a folyadék mennyiségének csökkentése 24 órán belül;
 b) antibiotikumok beadására;
 c) pihenjen, amennyit csak lehetséges, és igyon folyadékot;
 d) menjünk ki a friss levegőre, igyunk kevesebb folyadékot és tornázzunk.
 
 54. A beteg panaszkodik, hogy el van dugulva az orra, eldugult az orrnyálkahártya és vörös a torka.
Ez a gyulladt terület: a) a sinus;
 b) az oropharynx;
 c) hörgő terület;
 d) bronchiolitikus terület.
 
 55. A gargarizálás segít a tünetek enyhítésében:
 a) baktériumok elpusztítása a légutakban;
 b) az orrváladék és a nyálka eltávolítása a hörgőkből;
 c) a hőmérséklet csökkenése;
 d) a torok nyálkahártyájának gyulladásának csökkentése a nyálkahártya eltávolításával.
  
 56. Az orvos úgy dönt, hogy a beteget kórházba veszi kezelésre, felállítva a diagnózist
akut hörghurut. Kérje párologtató beszerelését a szalonban:
 a) O beadása 2;
 b) a hörgőváladék cseppfolyósítása;
 c) meleg és nedves levegő biztosítása;
 d) elősegíti a légúti baktériumok elpusztítását.
 
 57. A köhögés eleinte száraz és száraz. Ez az úgynevezett:
 a) irritáló;
 b) produktív;
 c) kitartó;
 d) előnyös.
 
 58. Az orvos által javasolt köhögés elleni szirup típusa köhögéscsillapító keverék. Ezt
gyógyszer:
 a) nagy mennyiségű köpet termel;
 b) irritálja a hörgők nyálkahártyáját;
 c) csökkenti a köhögési reflexet és csökkenti a köhögés szükségességét;
 d) lehetővé teszi, hogy a beteg aludjon, mivel alvásdepresszió
 
 59. Melyek a legmegfelelőbb ételek a vacsorához:
 a) édes ital;
 b) kakaó tejjel és mézzel;
 c) tea pirítóssal;

 d) kávé.
 60. A közelmúltban tracheostomián átesett beteg gondozásakor az ápolónak kell lennie
folyamatosan figyelni: a) a hemoptysis megjelenésére;
 b) eszméletvesztés oxigénhiány miatt;
 c) légzési nehézségek a csőelzáródás miatt;
 d) sokk miatti vérnyomásesés.
 
 61. A tracheostomiás cső leszívásakor fontos, hogy:
 a) megakadályozza a seb patogén baktériumokkal való szennyeződését;
b) használjon nagyon finom szondát;
 c) gyakran öblítse le a katétert a nyálka eltávolítása érdekében;
 d) öblítse le a katétert sóoldattal.
 
 62. A kiszáradás és a nyákkéreg kialakulásának elkerülése érdekében a tracheostomiás csőben az
fontos, hogy:
 a) nedvesítse meg a beteg által belélegzett levegőt;
 b) időnként tegyen néhány csepp desztillált vizet a csőbe;
 c) fiziológiás szérummal megnedvesített borogatással fedjük le a tracheostomia nyílását;
 d) használjon kis mennyiségű glicerint a lyuk kenésére.
 
 
 
 
  Szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők ellátása.
 
 1 A szív vezető szövetének melyik központja rendelkezik a ritmusos impulzusok kibocsátásának parancsával
60-80/perc:
 a) a pitvari-kamrai csomópont;
 b) Sziszegő gerenda;
 c) sino-pitvari csomópont;
d) Parkinje hálózata.
 
 2. Mely szívritmuszavarok közé tartoznak a korai és a méhen kívüli szívösszehúzódások?
 a) pitvarfibrilláció;
 b) extrasystolés aritmia;
 c) pitvarlebegés.
 
 3. A vérnyomás a következők függvényében változik: a) perctérfogat;
 b) vércukorszint;
 c) diurézis.
 
 4. Az erőfeszítésből eredő mellkasi fájdalom jellemző: a) szívinfarktusra;
 b) szívburokgyulladás;
 c) angina pectoris.
 
 5. A bal karban jelentkező mellkasi fájdalom besugárzása jellemző: a) koszorúér-betegségre;
 b) spondylarthrosis;
 c) pneumothorax;
d) radiculitis;
) k h ál i i ll dá
  e) akut hasnyálmirigy-gyulladás.

 6. A melli angina okozta fájdalmat leggyakrabban a következők váltják ki: a) étkezési szünet;
 b) fizikai erőfeszítés;
 c) a C-vitamin bevitel hiánya.
 
 7. A szív előtti fájdalom a következők megnyilvánulása: a) hörghurut;
 b) szívinfarktus;
 c) spontán pneumothorax.
 
 8. A magas vérnyomás kialakulását elősegítő kockázati tényezők: a) dohányzás és alkohol; b) elhízás és zsírokban gaz
 
 
 
 9. A rosszindulatú artériás magas vérnyomás:
 a) Komplikált magas vérnyomás;
 b) felgyorsult evolúció a vesefunkció gyors megváltozása felé;
 c) 210/120 Hgmm-nél magasabb vérnyomásértékek.
 
 10. A HTN átlagos formája a fenti diasztolés vérnyomásértékeket jelenti:
 a) 95 Hgmm; b) 100 Hgmm; c) 110 Hgmm.
 
 11. A HTN nem gyógyszeres kezelésében a konyhasó mennyiségét csökkenteni kell:
 a) 10 gr/nap; b) 5 gr/nap; c) 2 gr/nap.
 
 12. A következő gyógyszerek testtartási (ortosztatikus) hTA-t termelnek:
 a) klonidin; b) nifedipin; c) digoxin.
 
 13. A HTN akut rohama esetén a beavatkozások prioritása:
 a) a használaton kívüli rendszer; b) béta-blokkolók (Propranolol); c) diuretikumok.
 
 14. Jellemző az artériás pulzus hiánya és az érintett végtagok lehűlése:
 a) akut perifériás ischaemia szindróma;
 b) thrombophlebitis;
 c) varikózisos betegségek.
 
 15. Fallot trilógiájának és tetralógiájának közös jellemzői: a) a tüdőartéria szűkülete;
 b) interventricularis kommunikáció;
 c) jobb kamrai hipertrófia.
 
 16. A veleszületett, nem cianogén cardiopathiák a következők: a) az aorta coarctációja;
 b) az artériás csatorna perzisztenciája;
 c) Fallot trilógiája.
 
 17. A krónikus ischaemiás szívbetegség a szívkoszorúér szűkületével válik tünetté
felett:
 a) 50%; b) 75%; c) 90%.
 
 18. Szívödéma, ascites, hydrothorax és hydroperitoneum jellemzi:
 a) akut bal kamrai elégtelenség;
 b) krónikus jobb kamrai elégtelenség;
 c) globális szívelégtelenség.
 
 19. A vascularis purpurára olyan petechiák jellemzőek, amelyek: a) nyomás hatására eltűnnek;

  b) nyomás hatására nem tűnnek el.

 20. Az alábbi megnyilvánulások közül melyek jelentősek a bal kamrai elégtelenség szempontjából?
tüdőödémával:
 a) nehézlégzés tachycardiával és sztázissal;
 b) nehézlégzés orthopneával, köhögéssel, vérzéscsillapítással, cardiomegaliával;
 c) hepatomegalia, nyaki tágulat;
 d) oliguria, szorongás, ascites, alsó végtagok ödémája.
 
 21. A pulzust általában a következők szintjén mérik: a) a jugularis véna;
 b) temporális vénák;
 c) poplitealis vénák;
 d) a sugárirányú horony.
 
é á é é é k l j bb ódj
 22. A vérnyomás mérésének legjobb módja:
 a) mindkét karon, miután a beteg 5 percig fekvő, és legalább 1 percig ortosztát helyzetben volt;
 b) háton fekve mindkét karján;
 c) mindkét karon közvetlenül a fekvő helyzet felvétele után és közvetlenül a fekvő helyzet felvétele után
ortosztatizmus;
 d) fekve a jobb karra, majd állva a bal karra.
 
 23. A vérnyomáscsökkentő kezelés részeként a betegnek reszerpint adnak. Amelyek
ennek a központi idegrendszert depresszív alkaloidnak a mellékhatásai.
 a) hyperkalaemia, tachycardia, álmatlanság;
 b) álmosság, apátia, bradycardia;
 c) ortosztatikus hipotenzió, gyomor hypoaciditás;
d) hasmenés, nyugtalanság.
 
 24. Oxigénterápia, perifériás vénás hozzáférés infúzióhoz, pulzus- és vérnyomás monitorozás és
fájdalomcsillapítás, a következőket jelenti:
 a) a mellkasi fájdalom alapvető kezelése;
 b) a mellkasi fájdalommal járó vészhelyzetek fogadásához való hozzáállás;
 c) bordaközi neuralgia sürgősségi kezelése.
 
 25. Flow O2, amelyet endonasalis szondán keresztül mérsékelt hipoxiás betegnek adnak be
a) 6-8 Vperc; b) 3-6 l/perc; c) 6-10 l/perc.
 
 
 
 26. A keringő vér tömegének csökkentésére irányuló beavatkozások: a) fehérvérzés;
 b) vér kibocsátása;
 c) diuretikumok.
 
 27. A vércsoportok meghatározását az ápolónő sorrendben végzi:
 a) a beteg felkészítése;
 b) az anyag előkészítése;
 c) kézmosás és steril kesztyű használata;
 d) a beteg elhelyezése;
 e) mintavétel után a hely átszervezése.
 
 28. A szúrás elvégzése után a beteg felügyelete a következőkből áll:
 a) a szúrás helyének ellenőrzése, különösen, ha a beteg véralvadásgátló kezelés alatt áll;
 b) hatékony kompresszió legalább 5 percig a szúrás helyén;

 c) a beteg azonnali táplálása.

 
 29. A perifériás vénás megközelítést: a) orvos végzi;
 b) orvosi segítség;
 c) tanulók;
d) tanulók.
 30. A perifériás vénás megközelítés ellenjavallatai:
 a) cellulit;
 b) thrombophlebitis;
 c) arterio-vénás fisztula;
 d) a beteg táplálkozási hiánya abban a pillanatban.
 
 31. EKG elvégzésekor a piros elektródát a következőkre helyezzük: a) a jobb kézre;
 b) bal kéz;
 c) a jobb láb.
 
 32. Az EKG elvégzéséhez használt fekete elektróda a következőkre vonatkozik:
 a) jobb kéz; b) a jobb láb; c) bal kéz.
 
 33. A páciens szívkatéterezésre való felkészítése hasonló:
 a) sebészeti beavatkozások előkészítése;
 b) nem rendelkezik speciális képzettséggel;
 c) csak evakuációs beöntés végrehajtásából áll.
 
 34. A szívbetegek műtét előtti felkészítésének célja a szív kompenzálása:
 a) diéta sok folyadékkal;
 b) ágynyugalom;
 c) oxigénterápia;
 d) tónusos-szívgyógyszer.
 
 35. A posztoperatív időszakban a vénás trombózis és embólia megelőzésére a védőnő
orvosi: a) hanyatt helyezi a beteget; b) tegyen párnát vagy tekercset a beteg térde alá;
 
 c) nevelje a beteget arra, hogy az ágyban óvatosan végezze el az alsó végtagok aktív mozgását.
 
 36. Az alsó végtagok thrombophlebitisében szenvedő beteg a következőkben részesül
ellátás, kivéve: a) véralvadásgátló és szalicilátok adása;
b) f l l l ó é úá l
  b) felemelt alsó végtagú ágynyugalom;
 c) gyógytorna masszázzsal és lábpedálozással;
 d) a pulzus rögzítése az érintett alsó végtag szintjén 4 óránként
 
 37. Az alábbi tényezők közül melyik nem játszik szerepet az alsó végtagok visszér kialakulásában?
 a) veleszületett rendellenességek és örökletes hajlam;
 b) elhízás és elhúzódó orosztatizmus;
 c) többes terhesség és hasi daganatok;
 d) hiperkoleszterinémia, érelmeszesedés.
 
 38. Az alábbi betegségek közül melyik esetén tanítja meg az ápoló a beteget a gondos lábmosásra,
naponta zoknit cserélni, kényelmes cipőt viselni, körmöket gondosan vágni anélkül
sérülések, ne fürödjön forró vagy túl hideg vízzel:
 a) Raynoud-kór;
 b) Thrombangitis obliterans Burger;

 c) hidrosztatikus varixok trofikus rendellenességekkel;

 d) az alsó végtagokban elhelyezkedő arteritis.
 39. N. asszony, aki több hétig az ágyban mozdulatlan volt, nem hajlandó pozíciót változtatni vagy fellépni
az alsó végtagok megfelelő keringésének fenntartásához ajánlott gyakorlatokat, beleértve
napon panaszkodik a fájdalom a bal vádli és kap az orvosi diagnózis - thrombophlebitis. Ezt
a) a véna gyulladása vénás trombózis következtében; b) poszttraumás vénás gyulladás; c) az artéria falának kitágulás
 
 
 
 
 40. Mr. A szívbetegség miatt kórházba került Z nagyon aggódik, fél a haláltól.
Ez a hozzáállás aggasztja feleségét, aki megkérdezi az ápolónőt, hogy a férjének miért van ilyen
érzés. A nővér a legjobb választ adja:
 a) a beteg rájön, hogy szívrohamot kapott, és nagyon beteg;
 b) sok más embernek van a halál közeledtének előérzete;
 c) ezek a szívrohamos betegek a közelgő halál érzését érzik; a beteget bátorítani kell
sikerül legyőzni a pillanatot;
 d) a szívroham a központi idegrendszeri szintű oxigénhiány miatt érintette az érvelést
 
 41. Mr. A háziorvost a bal karba sugárzó akut mellkasi fájdalom miatt viszik a sürgősségi osztályra;
míg a nővér felkészíti a pácienst a vizsgálatra, meghatározva a pulzusértéket at
carotis nem végezhető. Mydriasis és apnoe miatt összeomlik. Az alábbiak közül melyik alkotja
nővér prioritás:
 a) hagyja a beteget a családjával, és menjen az ügyeletes orvoshoz;
 b) sötétséget szerezzen a szobában az ablakok függönyének behúzásával;
 c) kezdje meg a szív- és légúti újraélesztést és hívjon segítséget.
 
 42. Mivel a defibrilláció szükséges, a manőver alkalmazása előtt győződjön meg arról, hogy:
 a) a beteg nem visel fémtárgyat;
 b) nincs a közelében semmi fémes;
 c) nincs a közelben külföldi személy;
 d) a manőver végrehajtása közben senki ne érintse meg a beteget, az ágyat vagy a hordágyat.
 
 43. MG-né 64 éves, sápadtan, enyhén sárgás sclerával kerül az orvosi osztályra, nincs
lélegzik, letargikus és a boka ödémája; fiai vannak, = 5,4 g%. Amely az alábbiak közül
Az állítás helyes a betegnél felfekvés kialakulásának valószínűségére vonatkozóan:
 a) a kockázat csekély, mert kifulladt, de nem bénult vagy inkontinens;
 b) nem lesz teljesen mozgásképtelen az ágyban, így a kockázat csökken;
 c) fokozott kockázatot jelent a szövetek általános anoxiája és a letargikus állapot;
 d) életkora és a kórházi kezelés miatti tájékozódási zavara relatív, a kockázat hozzávetőleges.
 
 44. Az alábbi ápolási megfigyelő csoportok közül melyik segíti leginkább az orvost
a diagnózis felállítása:
 a) testhőmérséklet-érték, vizelet-analízis és légzésszám-érték;
 b) a szék színe, a pulzus értéke, a nyelv állapota, a BP értéke;
 c) a sápadtság mértéke, a vérnyomásérték és a testtömeg;
 d) a kiürült vizelet mennyisége, a végtagok mozgása, étkezési szokások.
 
 45. A beteg gondozási terve megköveteli, hogy a nővér minden napi tevékenységében segítse őt.
Ennek oka:
 a) a fizikai terhelés okozta szívszövődmények megelőzésére;
 b) követni és megállapítani a mozgástűrést;
  c) pszichés és depressziós zavarok megelőzésére;
 d) az önellátás normál módjának helyreállítása.
 46. ​Mrs. JD felveszik az informatikai szolgálatra, és kijelenti az ápolónőnek, hogy meggyőződése, hogy a fájdalom
aki a mellkasában érzi az angina pectoris. Azt azonban nem tudja, mi a különbség e és a között
szívinfarktustól. Az ápolónő válaszol, bemutatva a páciensnek az angina jellemzőit:
 a) a fájdalom általában 3-5 percig tart;
 b) a fájdalom nyugalommal és nitroglicerinnel enyhül;
 c) a fájdalom csökkentése érdekében morfium beadását igényli;
 d) a fájdalom a bal karba sugárzik, szívinfarktusban egyáltalán nem sugárzik.
 
 47. A kórházi kezelést követő napon J.-né férje kéri a hazabocsátását, mert menet közben
másnap este dolgozik, és nincs kinél hagynia a gyerekeket. Mi az ápolás célja?
a gondozási tervben javasolt a probléma kedvező megoldása érdekében:
 a) a fizikai kimerültséggel járó szorongás oldása;
 b) pulzusértékek csökkentése;
 c) korrekt, pontos tájékoztatás a beteg férjének a valós helyzet megértése érdekében
a feleségétől;
 d) a beteg számára jelenleg szükséges biztonságos környezet megteremtése.
 
 48 Stabil angina pectoris krízis esetén a kezdeti beavatkozások a következők:
 a) kötelező ágynyugalom;
 b) ha a tünetek 2 befújás nitroglicerin spray után sem enyhülnek, ismételje meg 5 után
ügyintézési jegyzőkönyvek;
 c) ha nem tapasztalható javulás, intravénás megközelítést alkalmaznak nitroglicerin perfúzióval;
 d) antiarrhythmiás szerek adása.
 
 49. Ha a várt javulás nem következik be, adjon be:
 a) heparin 1 intravénás injekciós üveg - bolus;
 b) oxigén orrszondával;
 c) nyugtató gyógyszerek;
 d) vérnyomáscsökkentő gyógyszerek.
 
 50. A válság sikeres mérséklése után a tevékenység tovább folytatódik:
 a) pulzus- és vérnyomásszabályozás, 30 percnél. intervallum;
 b) ischaemia monitorozás EKG-n;
 c) vérvétel szívenzimek meghatározására;
 d) antibiotikum terápia.
 
 51. A kislány, JF, aki 2 hónapja töltötte be 5 évet, kórházba került beavatkozásra
műtét a diagnózis kamrai sövény defektus, a beavatkozás előtt, a lány kell
szívkatéterezést végezzen. Mit tartalmaz a segítség a beavatkozás magyarázatához:
 a) a keringési rendszer bemutató terve;
 b) a szülők kötelező jelenléte;
 c) a véredénybe bevezetendő katéter bemutatása;
 d) a beavatkozás során készült röntgenfelvétel bemutatása.
 
 52. A szívkatéterezés elvégzése után a következő órákban az ápolási intézkedések közül melyik
az alábbiak elengedhetetlenek:
 a) megfelelő folyadékbevitel fenntartása;
 b) a beteg helyzetének gyakori megváltoztatása a vénás pangás megelőzésére;
 c) a beteg klinosztatizmusban tartása;
 d) a pulzus állandó szabályozása a katéterezett karban.

 
 
 53. A lány édesanyja a beavatkozás előtt kifejezte félelmét a fogyatékos gyermek bentmaradásával kapcsolatban
az állapot oka. Az anya szorongásos állapotának megszüntetésére a nővér helyes válasza a
korábbi:
 a) a teljes gyógyulás után a lány tevékenysége általában nem lesz korlátozva;
 b) a gyermeknek kerülnie kell a pulzusszámot nagymértékben növelő tevékenységeket;
 c) a szívhibás gyermekeket mindig fogyatékosnak kell tekinteni;
 d) még ha a gyógyulás nem is lesz teljes, a lányt nem tekintik fogyatékosnak.
 
 54. A műtét utáni időszakban az alábbi tevékenységek közül melyiket javasolják a lánynak?
az átélt élményhez kapcsolódó érzések külsődlegessé tételére:
 a) játék építőkockákkal;
 b) kivágott papírból, előtte színezett;
 c) játék a „beteg és orvos” babákkal.
 
 55. Az ápolónő 37 éves magas vérnyomásban szenvedő beteget lát el. A vérnyomást ben mérik
klinosztatizmusban, majd ortosztatizmusban. Elmagyarázzák a betegnek, hogy ez a vizsgálat szükséges
a: a) központi idegrendszeri depresszió meghatározása;
 
 b) rosszindulatú magas vérnyomás;
 c) ortosztatikus hTA;
 d) keringési elégtelenség.
 
 56. Mrs. A. Ana – 71 éves, szívelégtelenség orvosi diagnózisával kórházba került
pangásos. Légúti elváltozásai és perifériás ödémája vannak. A csökkentés gondozási terve
ödéma esetén ápolási stratégiákat kell tartalmaznia:
 a) tevékenységi korlátok megállapítása;
 b) pihentető légkör elősegítése;
 c) személyes gondoskodási célok meghatározása;
 d) az intravénás folyadékbevitel csökkentése.
 
 57. A beteg panaszkodik, hogy mindig fáradt. Az alábbiak közül melyik legyen javaslat
a nővér adta, miközben Mrs. AA még ágyban van:
 a) folytatni az aktív gyakorlatokat az alsó végtagokkal;
 b) ne gondoljon a fáradtságra;
 c) nagyobb mennyiségű étel fogyasztása;
 d) aludni minél többet.
 
 58. Ana asszony napi 0,25 mg Lanoxint kap. Tudni akarja, mik a jelei az egyiknek
digitálisz mérgezés a következő tünetek miatt: a) hallási hallucinációk és bradycardia;
 
 b) száraz nyálkahártya és hasmenés;
 c) törékeny, törékeny haj és köröm;
 d) bradycardia, látási változások.
 
 59. A páciens egy percig tudni fogja, hogy hol fogja meghatározni a pulzusát
kompressziója: a) a radiális artéria;
 b) cubitalis vénák;
 c) temporális artéria.
 
 

 
 
 60. Mr. B. Nelu - 57 éves, magas vérnyomás miatt kórházban kezelik. A vérnyomás 170/92 Hgmm-t mutat; vádolja álla
fáradtság és szédülés. A beteg 80 mg propanololt (Inderal) vett cseppenként. A legjobb nyom
amit korábban megismert erről a gyógyszerről, az a következő:
 a) egyedül szabályozza a pulzusát;
 b) tudja, mi a bradycardia pulzus;
 c) szünetet tart a gyógyszer beadásával, ha fáradtságot észlel;
 d) csak mellkasi fájdalom esetén hagyja abba a gyógyszer szedését.
 
 61. Annak érdekében, hogy elősegítse BN úr azon képességét, hogy normális szintre hozza a vérnyomásértékeket, a n
az orvosnak meg kell tanítania a beteget, hogy kerülje az étrendben: a) sajtot;
 b) a sárgarépa;
 c) fűszeres, fűszeres szósz;
 d) cukor.
 
 62. Az ápoló azt javasolja, hogy a beteg a kórházból való elbocsátásakor tartsa tiszteletben:
 a) orvosi ellenőrzés az orvos által meghatározott ütemben;
 b) a testtömeg napi meghatározása;
 c) az egyes felírt gyógyszerek adagját és adagolási sebességét.
 
 
 
  Emésztési zavarban szenvedő betegek ellátása.
 
 1. Az alábbi megnyilvánulások közül melyik jelentkezik gyomorfekélyes betegnél?
 a) fájdalom éjszaka és étkezés előtt;
 b) epigasztrikus fájdalom, étkezés utáni hányinger és hányás;
 c) fájdalom "a bárban" a felső hasfenékben.
 
 2. Értékelje a gyomor-nyombélfekély kialakulásának klinikai módjait:
 a) atipikus tünetekkel rendelkezik;
 b) kizárólagos lokalizáció a gyomor kis görbületén;
 c) gyakran perforáció felé fejlődik;
 d) légzési elégtelenség epizódja során drámaian vérzik.
 
 3. Gyomorrákban a fájdalom jelentkezik: a) étkezés után 30 perccel;
 b) étkezés után egy órával, folyadékfogyasztással megnyugtatva;
 c) állandó.
 
 4. Hogyan lehet leküzdeni a pangást a bélelzáródásban?
 a) minden peros diéta és térfogat-kiegyenlítés felfüggesztésre kerül;
 b) görcsoldó szerek adásával;
c) leszívás a duodenális szondán keresztül.
 
 5. Az atípusos gastritis a következő tüneteket mutatja, kivéve: a) túlzott savasság;
b) kló hid i
  b) anaklórhidria;
 c) a gyomornyálkahártya redői törölve.
 
 6. Az akut gastritist a következő okok okozzák, kivéve: a) túlzott alkoholfogyasztás;
 b) maró anyagok;

 c) aszpirin;
 d) paracetamol.
 7 A gyomorvérzés kezelése a következő manőverekből áll, kivéve:
 a) intravénás katéterezés és izocsoportos vérátömlesztés;
b) táska jéggel a hason;
 c) a beteg korai mobilizálása;
d) nasogasztrikus szívócső.
 
 8 A vastagbélgyulladás kímélő étrendje a következőkből áll, kivéve:
 a) cellulózban gazdag élelmiszerek;
 b) puha tojás;
 c) friss sajtok;
 d) főtt vagy grillezett sovány hús.
 
 9. Az akut enterocolitis megnyilvánulásai a következők: a) retrosternalis fájdalom;
 b) halandzsa;
 c) székrekedés.
 
 10. Fájdalmas fekélykrízis kellős közepén a beteg a következő diétát követi:
 a) puha főtt tojás és tejszín;
 b) 2 1 tej/nap, tea és tejszín;
 c) gabonalevesek, húsból készült, tartósan romlandó élelmiszerek.
 
 11. Milyen okok miatt ellenjavallt a morfium vagy kodein adása akut pancreatitisben?
 a) függőséget okozhat;
 b) gátolja a bulbar légzőközpontot;
 c) az Oddi záróizmának görcsöt okoz.
 
 12. 2 beteg felügyelete mellett: A hasmenéses és B hányásos beteg, a nővér ad
különös figyelmet kell fordítani: a) mindkét betegre; b) A beteg; c) B beteg.
 
 13. Hasi puffadásos beteg esetén a nővér az alábbiak szerint avatkozik be:
 a) helyezzen be gázszondát;
 b) sürgősen értesíteni kell az orvost;
 c) nem avatkozik be, megoldja magát.
 
 14. A folyamatos gyomorszívású beteget szorosan ellenőrizni kell, hogy megelőzzék:
 a) az alsó végtagok ödémája;
 b) vérzés;
 c) kiszáradás.
 
 15. Hideg borogatás javallt: a) emésztési vérzések;
 b) májkólika;
 c) krónikus gyulladások.
 
 16. Az alábbi radiológiai vizsgálatok közül melyikben vesz részt közvetlenül a nővér?
 a) kolecisztográfia;
 b) gyomor-bélrendszeri röntgen;
 c) irrigoszkópia.
 
 17. A gasztroszkópia a beteg előkészítését igényli:
 a) a gyomortartalom evakuálása;

 b) evakuációs beöntés a vizsga előtt este;

 c) nincs képzés.
 18. Az emésztőcső radiológiai vizsgálatának eredményessége anyag beadásával
a kontraszt előre megköveteli: a) semmi különöset;
 b) az emésztőcső teljes kiürítése;
 c) laktozsír diéta.
 
 19. Az orvos kolangiogramot javasol egy betegnek, amely magában foglalja a következőket:
 a) vér bilirubin-mérő teszt;
b) l b ó i i i ál i h ik k ki lé é
  b) laboratóriumi vizsgálat az intrahepatikus epeutak kiemelésére;
 c) az epehólyag radiológiai vizsgálata kontrasztanyaggal.
 
 20. Nagyon hasznos vizsgálat a feltételezett elzáródás vagy vastagbéldaganat esetén:
 a) irrigoszkópia;
 b) urográfia;
 c) barit tranzit;
 d) kolecisztográfia.
 
 21. A Tymohdui rendes értéke a következő:
 a) 12-14 ui; b) 2-5 NE; c) 10-12 ui
 
 22. Az Adler-teszt meghatározza a következők jelenlétét:
 a) az emésztőrendszer fekélyesedése;
 b) mikroszkopikus vérzés az emésztőrendszeri vérzés diagnosztizálásában;
 c) leukociták az emésztőrendszerben;
 d) egyes vörösvértestek és olyan speciális típusú leukociták, amelyek vastagbélrák esetén megjelenhetnek a székl
 
 23. A széklet makroszkópos vizsgálatával a következők értékelhetők:
 a) mennyiség, forma, szín, illat;
 b) emésztetlen élelmiszer-maradványok jelenléte;
 c) patológiás termékek jelenléte - genny, vér, paraziták;
 d) csak a forma és a mennyiség.
 
 94 A fúrás egy szonda behelyezését jelenti az üregbe abból a célból, hogy:
 a) felfedező; b) terápiás; c) profilaktikus.
 
 25. A páciens felmérésre való felkészítése magában foglalja:
 a) a beteg pszichéje;
 b) a nővér pszichéje;
 c) a beteg környezetének pszichéje.
 
 26. A gyomorfelmérés elvégzésében az ápoló szerepe: a) autonóm;
 b) delegált és autonóm;
 c) delegál.
 
 27. A gyomor-nyombéli felmérések elvégzéséhez szükséges anyagok között szerepel:
 a) Guyon fecskendő;
 b) steril gyomor- és nyombélszonda – egyszeri használatra;
 c) vérzéscsillapító csipesz.
 
 28. Mielőtt a gyomorszondát a gyomorba helyezné, a nővér:
 a) kezet fog mosni;

 b) nedvesítse meg a páciens száját, hogy a szonda elcsússzon;

 c) elvégzi a páciens szájüregi higiéniáját.
 29. A gyomorszondát a szondával végezzük:
 a) kenve; b) fűtött; c) megnedvesített.
 
 30. Amikor a szondát a garatból a nyelőcsőbe, majd a nyelőcsőből a gyomorba továbbítják, megkérdezik tőle
a páciens:
 a) mélyeket lélegezni;
 b) visszatartani a lélegzetét, hogy behatoljon a szondába;
 c) lenyelni.
 
 31. A gyomorszonda kihúzásakor:
 a) gondolkodni; b) csomó; c) ilyen értelemben nincs kifejezett utalás.
 
 32. A nyombélszondát a következőkkel végezzük:
 a) Foley szonda; b) az Einhorn szonda; c) a Faucher-szonda.
 
 33. A beteg helyzete a duodenális felmérés során:
 a) fekvő helyzetben;
 b) bal oldali decubitusban;
 c) ülve, majd jobb oldali decubitusban.
 
 34. A nyombélszonda elvégzéséhez szükséges szonda jelenlétét a duodenumban igazolja:
 a) a szonda gradációja 45-nél a fogívek közelében;
 b) az A golyó szivárgása;
 c) szürke nyálkás folyadék felszívása.
 
 35. A nyombélfelmérés után a következőket gyűjtik össze: a) nyombélnedv;
 b) hasnyálmirigylé;
 c) epe.
 
 36. Az epevezeték szintjéről gyűjtött epe: a) A epe;
 b) B labda;
) l bd
  c) C labda.
 
 37. A hólyagos epe felfogásához a szondán be kell vezetni:
 a) 10%-os nátrium-hidrogén-karbonát = 20-40 ml;
 b) 33%-os magnézium-szulfát = 40 ml;
 c) novokain 1% = 5-10 ml.
 
 38. Az ápolónő a nyombélfelmérés elvégzése után a megfigyelési lapon feljegyzi:
 a) a nyombélfelmérés időpontja és időpontja;
 b) a mosófolyadék makroszkopikus megjelenése;
 c) a végrehajtó nevét.
 
 39. A gyomormosás célja:
 a) a gyomortartalom evakuálása;
 b) a gyomornyálkahártyán véletlenül lerakódott anyagok eltávolítása;
 c) gyógyszerek bevezetése a gyomor nyálkahártyájára;
 
 40. A gyomormosás a következő esetekben javasolt:
 a) önkéntes mérgezés;

 b) akaratlan mérgezések;

 c) csak a beteg beleegyezésével önkéntes mérgezésben.
 41. Gyomormosás elvégzéséhez szükségünk van:
 a) tolószék; b) háttámlás szék; c) guruló kocsi.
 
 42 A beteg helyzete gyomormosás közben:
 a) félig ülő; b) ülés; c) ventralis vagy dorsalis decubitus.
 
 43. A gyomormosásnál a: a szonda szabad végéhez csatlakozik:
 a) 2 ml-es fecskendő; b) 20 ml-es fecskendő; c) tölcsér.
 
 44. A mosófolyadék bevezetése történik:
 a) amíg a folyadék tiszta, átlátszó nem lesz;
 b) azon időszak alatt, amíg a folyadék élelmiszer-maradékot tartalmaz;
 c) abban az időszakban, amíg a folyadék lenyelt mérgező anyagokat tartalmaz.
 
 45. Gyomormosás után az öblítőfolyadékot tartjuk:
 a) másnapig; b) az orvos megérkezéséig; c) csak két óra.
 
 46. ​Mi a neve a peritoneum punkciójának, amelyen keresztül folyadékot vonnak ki a hasüregből?
 a) paracentézis; b) laparotomia; c) cöliotomia; d) laparoszkópia.
 
 47. A Rivalta reakció végrehajtásához ascites folyadékból a következő anyagokat készítjük:
 a) jégecet oldat;
 b) 33%-os magnézium-szulfát oldat;
 c) Haycn oldat.
 
 40. A kiürítési beöntés elvégzéséhez a nővér elmagyarázza az eljárást
a beteget, és a következő manővereket hajtja végre, kivéve:
 a) felmelegíti a vizet a beöntés számára (37,2°C), és a beteget oldalsó decubitus helyzetbe helyezi;
 b) kiüríti a levegőt a csőből és a kanülből, és megnyomja a csövet;
 c) a vazelinnel kent kanült 15-20 cm-re behelyezzük az anális csatornába;
 d) az irrigátort 30-40 cm-rel az ágy fölé emeli, és ha a beteg gyermek, helyezze be
lassan kb. 300 ml folyadékot.
 
 49. Mi a szerepe a terápiás céllal végzett beöntésnek: a) gyógyszerek beadására; b) a nyelési reflex stimulálása; c) vas
 
 
 
 e) kivételes esetekben a beteg táplálása.
 
 50. Mr. K. ismételt emésztési zavarok után emésztőrendszeri vizsgálat céljából kórházba kerül,
hányinger, hányás, égő érzés az epigastriumban. Az első vizsgálat, amit vele végeznek, a
a gyomor, a nyelőcső és a vékonybél radiológiai vizsgálata, ún.
 a) gasztroszkópia;
 b) öntözés;
 c) barit tranzit;
 d) esogastroduodenalis tubus.
 
 51. VI. úr, 40 éves, dohányos, biztosítási ügynök, fekélyes diagnózissal kórházba került
nyombél. A függőség alábbi megnyilvánulásai közül melyek jellemzőek a betegségre?
 a) elviselhetetlen epigasztrikus fájdalom, amely étkezés után 2-3 órával jelentkezik;
  b) erős fájdalom a felső hasfenékben közvetlenül étkezés után;
 c) korai étkezés utáni hányinger, hányás.
 52. Mr. VI. antikolinerg szerrel kezelték. Az alábbi mellékhatások közül melyiket okozza
ebből a gyógyszerből?
 a) szájszárazság, homályos látás, székrekedés;
 b) hasi puffadás, hasmenés;
 c) HTN, hypokalaemia.
 
 53. A kórházból való kibocsátás után a beteg tudni fogja, hogyan kell viselkedni a hosszabbításhoz
nyugalmi időszakok; a kiemelt szerep a következő lesz:
 a) az irritáló élelmiszerek és a dohányzás kizárása;
 b) antacid gyógyszerek alkalmazása;
c) fürdőkezelést követően.
 
 54. T. Sandu - 56 éves, 15 éve súlyos problémája volt az alkoholizmussal, felesége
a sürgősségi osztályra viszi, fokozódó zavartság és köpködés miatt
véres Az orvosi diagnózis májcirrózis. Aszcitest és nyelőcsővarixot jelent.
Mr. T. Sandu értékelése feltárja az összes alábbi megnyilvánulást, kivéve:
 a) kiemelkedő köldök;
 b) megnagyobbodott has;
 c) a köldök kékes elszíneződése.
 
 55. Az ascites jelenléte miatti diétás kezelés a következőket igényli:
 a) fehérjék megnövekedett mennyiségben;
 b) kálium fokozott mennyiségben;
c) nátrium korlátozás.
 
 56. A beteg vérzik. Gondozási tervének prioritásként kell tartalmaznia:
 a) szállás a lakással együtt;
  b) vér és folyadék gyors beadása;    
 c) az életjelek monitorozása;  
 d) a gyomor pH-jának fenntartása.
 
 57. Blakemore katétert helyeznek a vérzés megállítására. Alkalmazása után a beteg
nehezen lélegzik. E megnyilvánulás alapján az első beavatkozás, amit az asszisztens
az orvosnak a következőket kell tennie:
 a) a nyelőcsőszonda ballonjának leeresztése;
 b) mély lélegzésre ösztönözni;
 c) figyelemmel kíséri az életjeleket;
 d) tájékoztatni az orvost;
 
 58. A 46 éves Mr. AI-t a HDS megnyilvánulásaival ismerik el Egy rövid interjú után —
adatgyűjtés során a nővér a betegséggel kapcsolatos hasznos információkkal látja el az orvost, nevezetesen:
 a) értékeli a mentális állapotát;
 b) felméri az elvesztett vér mennyiségét;
 c) értékeli a vér megjelenését (friss, kávézacc, melena);
 d) az életfunkciók értékelése.
 
 59. Az ágyba helyezést követően a beteg első ápolási beavatkozásai a következők:
 a) széles lumenű vénás megközelítés;
 b) vérvétel laboratóriumi vizsgálatokhoz;
 c) nasogasztrikus szonda;

 d) a keringési rendszer felügyelete;

 e) endoszkópos vizsgálat tervezése.
 60. Az esetet vérzéses sokk bonyolítja. Melyek a sürgős döntések, azonnali sorrendben:
 a) térfogat korrekció, transzfúzió;
 b) intubáció;
 c) általános informatikai intézkedések;
 d) minden, egyszerre.
 
 61. A nyombélfekély miatti hemigastrectomiát követő első posztoperatív napon a beteg vérzik
a gyomorszívó csövön keresztül vörös vér. Az ápolási magatartás:
 a) figyelje meg a kiürült váladék megjelenését, 30 perces időközönként;
 b) azonnal értesítse az orvost;
 c) biztos abban, hogy ez normális helyzet;
d) megszakítja a vízelvezetést a cső becsípésével.
 
 62. Mi a helyes vastagbél-előkészítés vastag- és végbélrákos beteg esetén?
műtét előtt?
 a) cellulózban gazdag diéta 3-4 napig, majd egy napig vízdiéta és evakuációs beöntés;
 b) gyomor-bélrendszeri aspiráció és vízkezelés 3 napig, plusz antibiotikum terápia;
) dié i élkül í d k á ió b ö é
  c) diéta rezsim nélkül 3-4 nap, vízrendszer 1-3 nap, evakuációs beöntés 4-5 nap
előkészítés plusz antibiotikum terápia;
 d) vizes diéta 3 napig, evakuációs beöntés, beleértve a műtét előtt és 5 órával előtte
működésének.
 
 63. AI - 18 éves, perforált vakbélgyulladás diagnózisával kórházba került, és felkészülés alatt áll
közbelépés. Amiért a következő okok miatt altatás előtt ki kell üríteni a gyomrot
Tábornok:
 a) a hányinger csökkentésére;
 b) a sósavtermelés csökkentése;
 c) a perisztaltika és a paraclinical ileus megállítása;
 d) gyomortartalom regurgitációja esetén az aknában történő aspiráció megakadályozására
tracheobronchiális.
 
 64. Az ápolási beavatkozás hatékonyságának értékelése generalizált hashártyagyulladás miatt operált betegnél,
a következőket tartalmazza, egy kivétellel:
 a) a perisztaltikus mozgások újraindulása;
 b) hidroelektrolitikus kiegyensúlyozás;
 c) a fájdalom korlátozása az alsó hasfenékben.
 
 65. A gastrectomia előtt a betegnek minden részletes magyarázatot meg kell kapnia, hogy
posztoperatív ellátás. Ennek fő előnye:
 a) különös bizalom az ellátó személyzet iránt;
 b) aggodalmak és szorongás megszüntetése;
 c) az evolúció előrehaladásának értékelése;
 d) az együttműködés és a visszatérés üteme nőtt.
 
 66. Hogyan készítsük elő a vastagbelet műtét előtt:
 a) cellulózrostban gazdag étrenden keresztül;
 b) szermaradványszegény kezeléssel, ismételt beöntés;
 c) drasztikus tisztítószerek (Mg-szulfát) adásával;
 d) 48 órával a beavatkozás előtt antibiotikus kezeléssel (tetraciklin, neomicin).
 

 
 
 57 A műtét után mennyi idővel folytatódik a bélmozgás, általában:
 a) 7 nappal;
 b) 4-5 nappal a spinális érzéstelenítés után;
 c) másnap reggel az emésztőcsövön kívül végzett beavatkozásoknál;
 d) az érzéstelenítés típusa szerint;
e) 48-78 óra között.
 
 68. Hogyan készítsük fel a májbeteget a műtéti beavatkozásra:
 a) lipidekben gazdag ételeket kínálunk;
 b) K- és C-vitamint adunk;
 c) PEV-t végzünk fehérjék és aminosavak hidrolizátumaival;
d) masszív vérátömlesztést végzünk.
 
 69. DB úrnak 5 hete ileostomiája volt, és elkezdte használni az állandó készüléket
állítás. Arra panaszkodik, hogy a sztóma körüli bőr irritált. A nővér a következőket ajánlja:
 a) mossa le a környező bőrt meleg vízzel és semleges szappannal;
 b) azonnali csere, ha a zsákból visszafolyik;
 c) nyitott végű zacskók használata.
 
 
 
  Vesebetegek ellátása.
 
 
 1. A normál diurézis értéke a következő:
 a) 2500-3500 ml/24 óra; b) 1200-2500 ml/24 óra; c) 3500-4000 ml/24 óra.
 
 2. Mi az a hematuria?
 a) belső vérzés;
 b) külső vérzés;
 c) külső belső vérzés.
 
 3. Hematuria jelentése: a) cukorbetegség;
 b) a veserendszer betegsége;
c) éjszakai vizeletkibocsátás.
 
 4. A poliuria a következőket jelenti: a) gyakori vizelés kis mennyiségű vizelettel;
 b) fájdalom vizelés közben;
 c) nagy mennyiségű vizelet ürül 24 óra alatt.
 
li i di é i é f á k ál á há i l i é
 5. Az oliguria a diurézis térfogatának változása, tehát a vizelet mennyisége:
 a) 100 ml/24 óra alatt;
 b) 1000 ml/24 óra alatt;
 c) 1200 és 1500 ml/24 óra között.
 
 6. Az oliguria kezelése a következőket tartalmazza:
 a) megfelelő hidratálás biztosítása;
 b) a vizelet sűrűségének mérése;
 c) intravénás mannit oldatok alkalmazása;

 d) intézkedések a kiszáradás és az elektrolit egyensúlyhiány megelőzésére.

 
 7. Polakiuria: a) nagy mennyiségű vizelet 24 óra alatt;
 b) vizelet inkontinencia;
 c) gyakori vizelés kis mennyiségű vizelettel.
 
 8. IRA-ban: a) metabolikus alkalózis;
 b) pH 7,35 és 7,45 között van;
 c) metabolikus acidózis.
 
 9 Az alábbi állapotok egyike másodlagos magas vérnyomás megjelenéséhez vezet:
 a) gyomor-nyombélfekély;
 b) akut miokardiális infarktus;
 c) akut veseelégtelenség.
 
 10. Az akut vizeletretenció lehetséges okai: a) fájdalom;
 b) számítások megléte;
 c) kiszáradás.
 
 11. A vészhelyzeti viselkedés vizelet-visszatartás esetén a következőkre vonatkozik:
 a) diuretikumok adása;
 b) görcsoldó szerek beadása;
 c) hólyagfelmérés vagy hólyagpunkció.
 
 12. A CKD: a) a vesefunkció megváltozásának irreverzibilis szindróma;
 b) vesefunkció-változás reverzibilis szindróma;
 c) a diurézis leállítása.
 
 13. A hólyaghurut a) a húgyutak leggyakoribb betegsége a nőknél;
 b) férfiaknál gyakrabban;
 c) hidegrázás és magas láz jellemzi;
 d) dysuria és pollakiuria jellemzi.
 
 14. A vesekő kiemelésére szolgáló vizsgálatok a következők:
 a) urográfia és ultrahang;
 b) laparoszkópia és vizelet összesítés;
 c) cholecystocholangiographia és endoszkópia.
 
 15. Az urográfia a következő módszer:
 a) orálisan beadott kontrasztanyaggal töltött húgyhólyag röntgenfelvétele;
 b) az epeutak radiográfiája, beleértve az epehólyagot is, kontrasztanyaggal való feltöltéssel
intravénásan adják be;
 c) a vese és a hólyag röntgenfelvétele kontrasztanyag segítségével
intravénásan adják be.
 
 16 Az urográfia az alábbi esetekben ellenjavallt: a) veseelégtelenség; b) hemolitikus anémiák; c) myxedema.

 
 17. Az urográfiában használt kontrasztanyag: a) Odiston;
 b) A lakosság;
 c) A formázható.

 
 
 18. Két nappal az urográfia elvégzése előtt:
 a) a betegnek naponta háromszor gyógyszenet kell beadni;
b) cellulózban gazdag ételeket írnak fel;
) b k ál é hid é kb d é l kk l kí álják
  c) a beteget koncentrált szénhidrogénekben gazdag ételekkel kínálják.
 
 19. Az egyszerű veseröntgen a következőket emelheti ki:
 a) a vese körvonala és helyzete;
 b) eltérő összetételű vesekő jelenléte;
 c) radiopaque hólyagkövek.
 
 20. Két-három nappal a veseröntgen elvégzése előtt kerülje az étkezést:
 a) hús; b) cellulózban gazdag gyümölcsök; c) szénsavas víz.
 
 21. A vese radiológiai vizsgálat napját megelőző estén a következők kerülnek beadásra:
 a) ricinusolaj;
 b) 2-3 1 savanyított folyadék;
c) tavegyl.
 
 22. A cisztográfia a húgyhólyag természeténél fogva történő vizsgálatának módszere:
 a) biokémia; b) hematológiai; c) radiográfiai.
 
 23. Az Addis-Hamburger teszt elvégzéséhez vizeletet kell gyűjteni:
 a) 24-48 óráig;
 b) a reggeli első vizeléstől számított 180 perc elteltével;
 c) 1,5-2 liter folyadék elfogyasztása után.
 
 24. A bakteriológiai vizsgálathoz vizeletet gyűjtünk:
 a) steril körülmények között, speciális edényben;
 b) mintát a 12 óra alatt eltávolított mennyiségből;
 c) csak 2 l cukrozatlan tea elfogyasztása után.
 
 25. A vér karbamid normál értéke a következők között változik:
 a) 3-5 mg%; b) 0,6-1,3 mg%; c) 20-40 mg%.
 
 26. A vér húgysav normál értéke a következők között változik:
 a) 3-5 mg%; b) 0,6-1,3 mg%; c) 20-40 mg%.
 
 27. A vér kreatinin normál értéke a következők között változik: a) 3-5 mg%; b) 0,6-1,3 mg%; c) 20-40 mg%.
 
 
 28. Határozza meg a hólyagfelmérés végrehajtásának prioritásait:
 a) steril kesztyű felvétele;
 b) a páciens elhelyezése a felméréshez;
 c) a külső nemi szervek vécéje;
 d) a felméréshez szükséges anyagok elkészítése;
 e) a szonda behelyezése.
 
 29. Mit értünk probe à démeure alatt?
 a) rögzített szonda, hosszú ideig a húgyhólyagban hagyva;
 b) hólyagvizsgálatok megismétlése;

 c) a szűkült húgycső tágítása szondák segítségével.

 
 30. A "három pohár" teszt a hematuria eredetének meghatározására azt mutatja, hogy a vizelet
hematuria:
 a) csak az első pohárban vese eredetű;
 b) az utolsó pohárban az origó hólyagos;
 c) mindhárom csészében az eredet húgycső vagy prosztata.
 
 31. A vizeletben lévő kórokozó baktériumok kimutatására a leginkább javasolt módszer:
 a) az összes vizelet összegyűjtése a külső nemi szervek tisztálkodása után;
 b) kis mennyiségű vizelet gyűjtése steril körülmények között;
c) 2-3 vizeletminta (minta) gyűjtése 24 óra alatt.
 
 32. Milyen hiányosságokat kell műtét előtt korrigálni egy vesebetegnél:
 a) hidroelektrolitikus és sav-bázis egyensúlyhiány;
 b) hTA és szívritmuszavarok;
 c) hipoproteinémia, ödéma, magas vérnyomás;
 d) emésztési zavarok.
 
 33. A vízháztartás korrekciója IRA esetén: a) hipotóniás oldatokkal; b) izotóniás oldatokkal;
 
 c) csak a laboratóriumi vizsgálat után javítják ki.
 
 34. A nephrectómiás beteg posztoperatív ellátásában a nővér figyelembe veszi
főként a következő tevékenység: a) vizeletáramlás mérése, óránként;
 b) öltözködés csere;
 c) megakadályozni, hogy a beteg visszakerüljön az ellenkező oldalra.
 
 35. A vizelet szűrésére és a kövek kimutatására használja:
  a) fémszita;
 b) műanyag lapot;
 c) egy darab vékony fehér kendőt; d) egy darab géz.
 
 36. A sav-bázis egyensúly fenntartásának veseműködésének vizsgálatát a következők végzik:
 a) vér pH meghatározása;
 b) meghatározzuk a plazma krioszkópos pontját;
 c) a lúgtartalék meghatározása.
 
 37. AC, 9 éves, nephrosis szindrómával kórházba kerül. Milyen megnyilvánulásai vannak a függőségnek
jellemző erre a betegségre?
 a) a végtagok és a szemhéjak ödémája zavaros vizelet kíséretében;
 b) fogyás és apátia;
 c) ataxia és dysuria.
 
 38. A betegellátás alapvető célja: a) a bőséges folyadékbevitel fenntartása;
 
 b) ágynyugalom biztosítása;
 c) magas fehérjetartalmú étrend biztosítása.
 
 39. A több hete kórházban fekvő gyermek lelkiállapotának emelésére kéri az anya
ápolónő mit lenne célszerűbb vinni a gyereknek:
 a) olyan játékok, amelyek használata fizikai erőfeszítést igényel;

 b) iskolai házi feladat, hogy ne maradjunk le;

 c) barátoktól, iskolatársaktól otthon kapott levelek.
 
 40. Elbocsátáskor 20 mg-os kezelés javasolt. Prednizon/nap. A nővér utasítja az anyát
ezzel a kezeléssel kapcsolatban, nevezetesen:
 a) a prednizont addig szedi, ameddig az orvos javasolta;
 b) este, lefekvés előtt prednizont szed;
 c) nem ad neki semmilyen jelzést.
 
 41. Mit kell kerülnie a gyermeknek, amikor hazatér?
 a) sok fehérjét tartalmazó élelmiszerek;
 b) zsúfolt helyek és érintkezés különböző fertőzésekben szenvedő emberekkel;
 c) különböző tevékenységek (írás, olvasás).
 
 42. MC, 25 éves, pyelonephritis miatt került kórházba. A nővér felismeri a következőket
a függőség megnyilvánulásai, kivéve:
 a) láz, hidegrázás, izzadás;
 b) tompa ágyéki fájdalom;
 c) pollakiuria;
 d) fehér, lágy, fájdalommentes ödémák.
 
 43. Akut pyelonephritisben az etiológiában leggyakrabban inkriminált csíra: a) proteus;
 
 b) klepsiella;
 c) colibacillus;
 d) piocianikus.
 
 44. Az ápoló által a pyelonephritisben szenvedő betegnek végzett beavatkozások következnek
a következő kezelések, egy kivétellel:
 a) savanyító étrend biztosítása (hús, tojás, sajt);
 b) a lenyelt folyadék mennyiségének csökkentése;
 c) a húgyhólyag teljes kiürítése minden vizeléskor; d) gyógyszeradagolás
fájdalomcsillapító és fertőzésgátló.
 
 45. A 6 éves BF beteget lázzal, dysuriával szállítják kórházba. Készül
Vizeletkultúra. Ahhoz, hogy a vizelettenyészet pozitívnak tekinthető, a jelenlévő baktériumok számának a következő
 a) 10 000 csíra/ml alatt;
 b) 10 000-100 000 csíra/ml között;
 c) több mint 100 000 csíra/ml.
 
 46. ​A vizelettenyészet Escherichia coli-val pozitív lett, amely érzékeny minden vizsgált antibiotikumra
antibiogram. Az alábbi intézkedések közül melyik megfelelő a betegellátáshoz?
 a) az orvos által javasolt antibiotikum beadása;
 b) heti ismétlődő vizelés a kezelés abbahagyása után egy hónapig, majd havonta,
6 hónapig;
 c) cisztográfia elvégzése a kezelés abbahagyását követő héten.
 
 47. BB betegnek anuriája van. A nővér megjegyzi: a) a vizelet hiányát a hólyagban;
 b) a vizelet mennyiségének csökkenése/24 óra;
 c) a vizelet nehezen ürítése.
 
 48. Egy CKD-ben szenvedő beteg hetente háromszor hemodialízisen esik át. Ami fontos
 a betegnek tudnia kell? a) kezelés és következményei;
 b) önellenőrzés a dialízis során;
 c) a dializáló oldat összetételét és hőmérsékletét.
 49. Nephrectómiás beteg posztoperatív ellátásában az ápolás prioritást élvez
gondozásban:
 a) vizeletáramlás mérése, óránként;
 b) megakadályozzuk, hogy a beteg visszatérjen a műtött oldalra;
 c) jól rögzítse a lefolyócsöveket.
 
 50. E-né, 50 éves, 2 gyermekkel, 15 éves, krónikus glomerulonephritis. A tünetek a
a nephritis néhány héttel az otthon orvos nélkül kezelt mandulagyulladás után jelentkezett. Időnként a
később a nephritis tüneteinek újbóli megjelenését találta. A jelenlegi felvételinél Mrs. E beszámol arról, hogy
az utóbbi időben az ödémák fokozódtak, látászavarai, hányinger és hányás epizódjai vannak. Ban,-ben
a felvétel napján izomösszehúzódásokkal és fejfájással jelentkezett. Az orvosi diagnózis a következő:
krónikus glomerulonephritis akut gennyben. Ha Ms. E-nek izomgörcsei vannak, a következőket kell tennie:
 a) az ágyhoz kötözni, nem leesni;
 b) olyan helyiségben elszigetelve lenni, ahol nincsenek zajok és egyéb ingerek, amelyek görcsöt válthatnak ki;
 c) emeljük fel az ágy hálóját (kiegészítőjét), tegyünk két párnát az ágy oldalára, az ágy végére,
az akaratlan összehúzódások során bekövetkező sérülések megelőzése;
 d) tájékoztatni kell az orvost, hogy nyugtatót írjon fel a betegnek.
 
 51. A Mrs. E-nél fellépő izomösszehúzódások riasztják a nővért, aki:
 a) gyakran ellenőrzi a beteg neurológiai állapotát;
 b) nő a folyadékbevitel;
 c) görcsoldó gyógyszert kér az orvostól;
 d) intravénás kalciumot fog beadni.
 
 52. Mrs. E betegsége nem reagál jól a kezelésre, nagyon ingerlékeny lesz, urémia lép fel
veseelégtelenség. A lerakódott karbamid sók okozta viszketés és kellemetlen érzés csillapítására
bőrre, az ápolási intézkedések a következők:
 a) a bőr alkoholos mosása;
 b) nyugtató krémek alkalmazása;
 c) a bőr lemosása gyenge ecetsavoldattal és lanolinos lotion alkalmazása;
 d) a bőr ásványi olajjal történő bekenése aktív szappannal történő lemosás után.
 
 53. Mrs. E betegsége egyre rosszabb. Papot kér. Ebben az esetben az asszisztens:
 a) úgy véli, hogy a beteg káprázatos;
 b) értesíti a családot, hogy a beteg haldoklik, és papot kér;
 c) hívja a papot;
 d) várja meg, amíg a kórházi pap megérkezik a heti látogatásra.
 
 54 B. Sanda - 17 éves, AKI diagnózisával kórházba került - oliguriás és proteinuriás.
A beteg megkérdezi az ápolónőt, hogy mennyi idő telik el az első vizelésig. Helyes válasz
az lenne, ha ez a szenvedés időszaka körülbelül tartana:
 a) 1-2 nap;
 b) 3-7 nap;
 c) 1-2 hét;
 d) 3-4 hét.
 
 55. Sandának vesebetegséget követően akut tüdőödémája van. Az asszisztens beavatkozásai igen
a következőket kell tartalmaznia, kivéve:
 a) O beadása 2;

 b) a pácienst köhögésre és mély lélegzésre ösztönözni;

 c) a pácienst félig Fowler-helyzetbe tesszük;
 d) elveszett folyadékok visszanyerése.
 56. Az U-hullám megjelenése az EKG-n figyelmezteti a nővért, hogy ellenőrizze az eredményeket
laboratórium: a) hyperkalaemia;
 b) hipokalémia;
 c) hypernatraemia;
 d) hyponatraemia.
 57. Sanda B., IRC-t mutat be az akut elégtelenség epizódja következtében. erre a célra tedd
hemodialízis heti 3 alkalommal. Mire vonatkoznak majd a páciens által megszerzett ismeretek
dialízisre telepítve:
 a) a kezelés és következményeinek megértése – cél, hatékonyság;
 b) függetlenség a sönt kezelésében;
 c) önellenőrzés a dialízis során.
 
i á íh d fi l é ék lé á
 58. Mire számíthat Sanda a fisztula értékelése során:
 a) ecchymosis felület;
 b) megnagyobbodott véna; c) bőrpír.
 
 
 
 
  Neurológiai betegségekben szenvedő betegek ellátása.
 
 
 1. A tudatszint változásának értékelését:
 a) a páciens reakciójának meghatározása ingereken keresztül;
 b) a viselkedés leírása a reakció időpontjában;
 c) a páciens verbális és motoros válaszának leírása.
 
 2. A páciens érzékszervi értékeléséhez a következőket használják:
 a) felületes vizsgálati módszerek;
 b) a mélyérzékenység tesztelésének módjai;
 c) csak az érintett rész vizsgálati módszerei.
 
 3. A vegetatív idegrendszer összetevői: a) szimpatikus;
 b) paraszimpatikus;
 c) idiopátiás.
 
 4. A neuron képviseli: a) az aktuális idegsejtet;
 b) trigeminus neuralgia;
 c) diabéteszes neuropátia.
 
 5. A Babinski-reflex a következőket képviseli: a) osteo-tendinosus reflex;
 b) vegetatív reflex;
 c) bőrreflex.
 
 6. A gerincvelői ideg károsodása okozza: a) légzészavart;
 b) folyadék ürítése az orron keresztül;
 c) a stemocleidomastoideus izom és a trapéz bénulása.
 

 7. A hypoglossális ideg károsodása a következőket okozza: a) a nyelv amiotrófiája;

 b) az edényképződés zavarai;
 c) fonációs zavarok.
 
 8. A hyperpnea egy aktiválási módszer: a) elektrokardiográfiás;
 b) elektroencephalográfia;
 c) elektromiográfiás.
 
 9 A beteg alexiát mutat, ha: a) nem érti, amit mondanak neki;
 b) nem érti a leírtakat;
 c) nem érti a kimondott szót.
 
 10. A beteg szóbeli süketséget mutat, ha: a) helyesen hajtja végre a gesztusokat; b) helyesen használja a tárgyakat; c) h

 
 11. A beteg verbális vakságot mutat, ha: a) nem érti az írást;
 b) érti a kimondott szót;
 c) nem megfelelően reprodukálja a szavakat.
 
 12. A myoclonus: a) egy izom hirtelen összehúzódása;
 b) akaratlan mozgás;
 c) izomlazítás.
 
 13. A koreikus mozgások a következőket jelentik: a) önkéntelen remegés;
 b) hirtelen, önkéntelen mozgások, amelyek alvás közben eltűnnek;
 c) akaratlan fasciculációk.
 
 14. A görcsök a következőket jelentik: a) eszméletvesztés;
 b) az alsó végtagok váratlan mozgásai;
c) izomösszehúzódások, majd relaxáció.
 
 15. A parézis a következőket jelenti: a) izomkontraktúra;
 b) az izomerő csökkenése;
 c) érmerevség.
 
 16. A hemiplegia a következőket jelenti: a) az izomerő hiánya;
 b) generalizált bénulás;
) f lé k bé lá
   c) a test felének bénulása.
 17. Paraplegia a következőket jelenti: a) egyetlen végtag bénulása;
 b) a test alsó részének bénulása;
 c) a négy végtag bénulása.
 
 18. A hemiballizmus a következőket jelenti:
 a) nagy, rendezetlen mozgások csak ugyanazon oldal végtagjain;
 b) részegként járás – „részeg járás”;
 c) járás apró, csoszogó léptekkel.
 
 19. Az akalkulia a következőket jelenti: a) írásképtelenség;
 b) számítások elvégzésének képtelensége;
 c) hang elvesztése.

 
 20. Az afázia a következőket jelenti: a) szavak artikulációjának nehézsége; b) mozgáskoordináció képtelensége; c) kár
 
 
 21. Az agraphia a következőket képviseli: a) az írás képessége;
 b) olvasási képtelenség;
 c) a szelektív írás képtelensége.
 
 22. A szaglóideg károsodása a következőket eredményezi:
 a) cacosmia = minden szag kellemetlen szagként való érzékelése;
 b) hyperosmia = szaglás súlyosbodása;
 c) anosmia = szagtalanság.
 
 23. A látóideg károsodása a következőket eredményezi:
 a) amaurosis = vakság;
 b) amblyopia = a látásélesség csökkenése;
 c) scotoma = a látótér részleges elvesztése.
 
 24. A trigeminus ideg károsodása: a) triszmus = az állkapcsok összeszorítása;
 b) rágási bénulás;
 c) állkapocs leesés.
 
 25. Az arcideg károsodása: a) ízérzési zavarokat okoz;
 b) szagló hallucinációk;
 c) vizuális hallucinációk.
 
 26. Az akusztikus-vestibularis ideg károsodása a következőket okozza: a) a fütyülés képtelensége;
 b) egyensúlyzavarok;
 c) rágásbénulás.
 
 27. A glossopharyngealis ideg károsodása a következőket okozza: a) a beteg nem tudja felfújni az arcát; b) nem érzék
 
 
 
 28. A vagus ideg károsodása: a) diszfázia = beszédzavarok, rekedt, törött hang;
 b) az edényképződés zavarai;
 c) arcgörcs.
 
 29. A feji végtagok spontán fájdalma a következőket jelenti: a) migrén; b) neurotikus fejfájás; c) fejfájás.
 
 
 
 30. A görcsök előfordulását okozhatja: a) láz;
 b) heredocollateral előzmények;
 c) traumatizmus.
 
 31. A görcsrohamok kezdetét megelőzi:
 a) szupinációs mozgások (a tenyér felfelé fordítása);
 b) írászavarok;
 c) prodrom és aura.
 
 32. Parkinson-kórban a kéz ujjainak remegése hasonlít:

 a) az inga mozgása;

b) é á lálá i l
  b) a pénzszámlálási mozgalom;
 c) az óra elforgatásának mozgása.
 
 33. A Parkinson-kóros tremor megszűnik: a) akaratlagos mozgások során; b) alvás közben;

 c) ha a beteg ellazult és nyugodt.

 
 34. Lábremegés Parkinson-kórban utánozza:
 a) pedálmozgás;
 b) a verőhangok mozgása;
 c) ringató mozgás.
 
 35. Javul a krónikus alkoholizmusban szenvedő beteg remegése:
 a) hosszan tartó absztinencia után;
 b) alkoholfogyasztás után;
 c) drogfogyasztás után.
 
 36. A hisztérikus járászavarokat a következők jellemzik:
 a) pszichogén; b) endokrin; c) vese.
 
 37. Előrehaladott ATS-ben szenvedő betegek vérnyomásértékeinek hirtelen csökkenése a következőkhöz vezet:
 a) az általános állapot javítása;
 b) cerebrovascularis balesetek;
 c) koszorúér-balesetek.
 
 38. A zavart állapotot a következők okozhatják:
 a) az alkoholfogyasztás megszakítása hosszan tartó absztinenciával;
 b) kábítószerrel való visszaélés;
 c) kábítószer-fogyasztás.
 
 39. A narkolepszia a következőket jelenti:
 a) hirtelen fellépő alvásigény;
 b) felületes alvás gyakori ébredéssel;
 c) a normál határokon túl tartó alvás.
 
 40. A generalizált görcsös krízis során: a) a beteget erőszakkal immobilizáljuk;
 b) testhelyzetbe hozzuk a beteget;
 c) megvárjuk a válság végét.
 
 41. A myastheniában szenvedő betegnél: a) túlzott izomfáradtság;
 b) szembetegségek;
 c) beszédzavarok.
 
 42. A Parkinson-kóros betegnél: a) remegés;
 b) merevség;
 c) lassan, kis lépésekkel járás.
 
 43. Parkinson-kóros beteg tremorja: a) alvás közben eltűnik;
 b) nyugalmi remegés;
 c) akaratlagos mozgások során eltűnik.
 

 44. A sclerosis multiplexben szenvedő betegnek: a) szembetegsége van;

 b) vestibularis rendellenességek;
 c) motoros rendellenességek.
 
 45. Intrakraniális hipertónia jelen van: a) agydaganatokban;
 b) a CSF túlzott felhalmozódása;
 c) generalizált agyödéma.
 
 46. ​Az idegfertőzésben szenvedő betegek számára biztosítjuk: a) kötelező ágynyugalom;
 b) alacsony fényerő;
 c) elszigeteltség.
 
 47. A perifériás arcbénulást megelőzi: a) a felső végtagok motorikus hiánya;
 b) fülfájdalom;
 c) nyaki fájdalom.
 
 48. A súlyos epilepsziás rohamot a következők jellemzik: a) orrvérzés;
 b) generalizált görcsös krízis;
 c) motoros deficit.
 
 49. A súlyos epilepsziás rohamnak a következő megnyilvánulásai vannak: a) a záróizom relaxációja; b) széklet inkon
 
 
 
 50. A grand mal krízis során a beteg a) eszméletvesztést mutat;
 g g
 b) balesetveszély;
 c) az érzékszervi és érzékszervi észlelés megváltozása.
 
 51. Az agyvérzéses beteg: a) az első 24 órában ülő helyzetben van;
 b) kötelező ágynyugalom van;
 c) a kocsival kivizsgálásra szállítják.
 
 52. Az agyvérzéses betegnek adható: a) értágító;
 b) antikoagulánsok;
 c) vérzéscsillapító.
 
 53. A stroke kockázati tényezői: a) artériás magas vérnyomás;
 b) elhízás;
 c) örökletes hajlam.
 
 54. Az A VC kezdeti jelei: a) szédülés;
 b) nyakszirti fejfájás;
 c) megnövekedett feszültségértékek.
 
 55. Strokebetegeknél nem végezzük: a) gyors átmenetet ortosztatizmusba;
 b) a fej hirtelen, ellenőrizetlen mozgása;
 c) nagy távolságra történő szállítás.
 
 56. Az agyödéma a következőket jelenti: a) agytérfogat növekedés;
 b) a mikrobák behatolása az agyi anyagba;
 c) a CSF túlzott kibocsátása.
 

 57. Epilepsziás betegeknek nem ajánlott:

 a) neurotoxikus gyógyszerek fogyasztása;
 b) a kezelés leállítása, ha egy hónapig nincs több roham;
 c) dóziscsökkentés orvosi javaslat nélkül.
 58. A neurolues átvitel: a) genitális úton; b) transzplacentális; c) születéskor.

 
 59. A sclerosis multiplex kialakulása: a) krónikus, ciklikus rohamok; b) akut, kiújulás nélkül;

 c) teljes remisszióval váltakozva.

 
 60. A Parkinson-kóros beteg: a) rugalmasan és nagy léptekkel jár;
 b) rugalmasság nélküli járás kis lépésekkel;
 c) lépéssel járás és a törzs hátradöntve.
 
 61. A migrén a következőket jelenti: a) rohamos fejfájás, általában egyoldalú; b) fájdalmas fejpanaszok trauma után;

 
 
 62. A myasthenia okozta palpebralis ptosis a következőket jelenti: a) lelógó szemhéjak; b) alváz megjelenése; c) kettős
 
 
 
 63. A primitív neuroinfekciók a következőket jelentik: a) fertőző folyamat a keringési szinten;
 b) fertőző folyamat a légúti szinten;
 c) fertőző folyamat a központi idegrendszerben.
 
 64. Az agyhártyagyulladás szindrómának a következő megnyilvánulásai vannak: a) szenzoros-szenzoros zavarok;
 b) izomkontraktúra;
 c) emésztési zavarok.
 
 65. Az encephalitis szindróma a következőkben nyilvánul meg: a) neurológiai rendellenességek; b) mentális zavarok;

 c) érzékeny-érzékelési zavarok.

 
 66. A beteg radiológiai vizsgálatához: a) felkötjük a hosszú hajat;
 b) eltávolítjuk a radiopaque tárgyakat;
 c) vetkőztesse le a vizsgálandó régiót.
 
 67. Kontrasztanyaggal végzett vizsgálatoknál:
 a) létfontosságú funkciók felügyelete;
 b) kontrasztanyag tolerancia teszt;
 c) szükség esetén leborotváljuk a vizsgálandó területet.
 
 68. Agyi angiográfia és pneumoencephalographia esetén:
 a) a beteg nem eszik;
 b) a beteg nyugtatót kap (szorongásoldó gyógyszer);
) b l lkil f lké ül l
   c) a beteg lelkileg felkészült lesz.
 69. EEG-vizsgálathoz: a) a beteg nyugtatásra kerül;
 b) a betegnek tiszta fejbőrrel kell rendelkeznie;

 c) a beteg helyzete függőleges lesz.

 
 70. A páciens helyzete lumbálpunkciónál:
 a) oldalsó decubitus; b) ülés; c) a gyermekeket a védőnő ölében tartják.
 
 71. A lumbálpunkciót követően a beteg:
 a) 15 perc pihenő után mozgósítani;
 b) körülbelül 24 órán keresztül nem mozgósíthat;
 c) dohányozni és alkoholos italokat fogyasztani.
 
 72. Az ápolónő a szúrás helyét fertőtleníti: a) vízzel és szappannal; b) jódotinktúra; c) egészségügyi alkohol.

 
 73. A nővér bekeni a szúrási helyet:
 a) 25/25 cm kívülről a középpont felé;
 b) 5/5 cm iránytól függetlenül;
 c) 10/10 cm-re a középponttól kifelé.
 
 74. A szúrás elvégzése után a nővér tömöríti a kiválasztás helyét:
 a) steril borogatást;
 b) vattacsomót;
 c) nem steril borogatást.
 
 75. Az ápolónő karbantartja a gerinctű tokmányát a szúrás során:
 a) steril; b) nem steril; c) a gyűjtőzsákba helyezi.
 
 76. A nővér felajánlja az orvosnak a szúrás elvégzésére:
 a) eldobható, nem steril kesztyűt;
 b) steril kesztyűt;
 c) kesztyű nem szükséges.
 
 77. A lumbálpunkciót: a) a szalon ápolónő végzi;
 b) laboratóriumi ápolás;
 c) orvos.
 
 78. Az occipitalis punkció elvégzése után: a) a beteg számára 8 óra teljes pihenőt kell biztosítani;
 b) a páciens körülbelül 15 perc múlva mobilizálódhat;
 c) a betegnek 60 perces fizikai pihenőt kell biztosítani.
 
 79. Izombiopsziát végeznek: a) szalonban;
 b) műtő;
 c) a betegek lakóhelye.
 
 80. Neurológiai betegségben szenvedő betegnél szemészeti vizsgálat szükséges:
 adni;
 b) nem,
 c) igen, csak magas vérnyomás esetén;
 d) csak akkor, ha a beteg elfogadja.
 
 81. Az antikoaguláns kezelés ellenjavallt: a) gigivoages előfordulása esetén;
 b) orrvérzés epizódok megjelenésekor;

 c) ha a CSF véres.

 
 82. A Mannit 20% beadási módja a következő:
 a) 60-70 csepp/perc; b) 40 csepp/perc; c) 70-80 csepp/perc.
 
 83. A "véna nyitva tartására" kupakot használunk a szórólapjaik vagy a branuléik keretében
csatlakozás a huzatukhoz, amelyet a nővér naponta tisztít, minden használat után:
 a) heparin 10 NE/ml;
 b) normál nátrium-klorid-oldat;
 c) desztillált víz;
 d) hidrogén-karbonátos víz.
 
 84. Az agyvérzéses beteg ellátási tervében az ápoló kb
célok:
 a) a beteg orvosi tanács nélküli mobilizálásának elkerülése;
 b) létfontosságú funkciók felügyelete;
 c) általános szövődmények megelőzése;
 d) korai aktív mozgósítás;
 e) abszolút ágynyugalom, körülbelül egy hét;
 f) megfelelő hidratálás és táplálkozás, ajánlott.
 
 85. A védőnő által végzett hányás megfigyelése és leküzdése a következőkre vonatkozik:
 a) a beteg mély lélegzetvételei, amelyek csökkentik a hányingert;
 b) oldalirányú pozicionálás;
 c) a hányás mértékének és jellegének értékelése;
 d) félig ülő helyzet két párnával;
 e) hányás után a száj öblítése.
 
 86. A fenti beteg szájüregi ellátása:
 a) reggel és este hajtják végre;
 b) talajba áztatott vattapamacsot használnak. bórsav 1% vagy kamilla tea;
 c) a nyálkahártyát és a nyelvet naponta háromszor kenjük be bóraxos glicerinnel.
 
 87. Epilepsziás betegnek az alábbi szakmák gyakorlása tilos, kivéve:
 a) gépkocsivezető;
 b) daru;
 c) metróvezető;
 d) közgazdász.
 
 88. Az afáziás beszédzavarok átnevelése történhet:
 a) a beteg családja együttműködésének biztosítása;
 b) az inger-válasz összefüggés kialakítása;
 c) az átnevelési beavatkozások korai megkezdése;
 d) gyakorlatok elvégzése különböző tárgyak elnevezésére.
 
 89. Az utazási autonómiát az alábbiak biztosítják: a) az ortosztatizmus fenntartása;
 b) ülő helyzet;
 c) séta.
 
 90. Az általános önkiszolgáló képesség a következőkből áll: a) személyi higiénia;
 b) különféle fizikai tevékenységek;
 c) felöltözve-levetkőzve.

 
 91. Az izom-íntörések elkerülhetők:
 a) a lebénult végtagok megfelelő karbantartása;
 b) a térdhajlítási pozíciók és a törzs csavarodásának megtartása;
 c) a mozgás elkerülése.
 
 92. A lebénult végtag funkcionális átnevelését meg kell kezdeni:
 a) a kezdéstől számított 30 nap elteltével;
 b) az akut időszakban;
 c) a választott pillanat nem számít.
 
 93. A részleges mozgáshiányos beteg felöltözik: a) az egészséges végtagtól kezdve;
 b) a fogyatékkal élő taggal kezdve;
 c) mindegy.
 
 94. A felső végtag passzív mobilizálásához a beteg helyzete az ágyban:
 a) fekvőtámasz; b) Trendeleburg; c) laterális decubitus.
 
 95. ME úr dg. koponyán belüli HT-ban szenved, és a neurológiai szolgálatban ápolják.
Az ápolási terv tartalmazza az ágy fejének 30°-ra történő emelésével történő elhelyezést. A nővér felismeri
hogy ez az ellátás hatékony, mert:
 a) a beteg könnyebben, jobban lélegzik;
b) elősegíti a vénás elvezetést;
 c) növeli a vérnyomást;
 d) csökkenti a fájdalom intenzitását.
 
 96. A páciens Cheyne-Stokes légzést kezd mutatni; ezt a fajta légzést megmagyarázzák
így:
 a) teljes szabálytalan légzés, sekély és mély amplitúdóval;
 b) hosszan tartó belégzés belégzési szünetekkel és/vagy kilégzéssel;
 c) maximumig növekvő, majd apnoéig csökkenő amplitúdójú légzés, mi
10-20 másodpercig tart;
 d) növekvő amplitúdójú gyors, rendszeres légzés.
 
é i lli l kö é k ú ülők l k l
 97. Ioana, 12órán
 történelem éves, intelligens,
epilepsziás tanult,van.
roham középkorú szülők
Kórházba egyetlen
kerül, gyermeke,
eszméleténél van, alatt
édesanyja kíséretében,
aki szorongó és uralkodó. Az alábbiak közül melyik felelne meg a diplomastratégiának
mobilitási engedély Ioana számára a kórházban:
 a) az előírt nyugtató és szigorú ágynyugalom beadása 24 órán keresztül, alatt
megfigyelés;
 b) hagyja, hogy nyugodtan leüljön az ágy szélére, és elkísérje a WC-re;
 c) engedni, hogy felkeljen, mozogjon, de biztos legyen abban, hogy hol van.
 
 98. Az alábbiak közül melyik lesz a kiemelt intézkedés, amikor Ioana újabb válságba kerül, míg
műsort néz a TV-ben a tanszék aulájában:
 a) testtartásban helyezzük el a padlón, eltávolítva a közelben lévő traumatizáló tárgyakat;
 b) hanyatt helyezzük a földre, és sürgősen segítséget kérünk;
 c) hanyattfekvésbe fektetjük, a fejét oldalra fordítjuk a váladék elvezetésére és
megkérjük a többieket, hogy hagyják el a termet.
 
 99. Az alábbiak közül melyik mutatja az epilepsziás rohamok stádiumainak helyes sorrendjét?
 a) tónusos, klónikus, automatizmus, kóma;

 b) aura, klón, tonik, alvás;

 c) klónikus, tonik, alvás, automatizmus;
 d) aura, tonik, klón, alvás.
 
 100. Az alábbi helyzetek közül melyik tűnik először Ioana számára a legnehezebbnek:
 a) elmondani a rokonainak a betegséget;
 b) visszatérni az iskolába és találkozni kollégáival;
 c) támaszkodjon gyógyszeres kezelésre a betegség stabilizálása érdekében;
 d) a gondolat, hogy az anyja túlzottan védi.
 
 101. A beteg mobilizációjának mielőbbi helyreállítása stroke (paresis) után a
fontosabb intézkedés: a) az adott tag helyes elhelyezése;
 b) az adott tag passzív fizikai gyakorlatainak elvégzése;
 c) a beteg helyzetének 10 óránkénti megváltoztatása;
 d) varratok felhordása az érintett végtagokra.
 
 102. A beteg hosszan tartó mozgásképtelensége az ágyban a következőket okozza:
 a) tüdőszövődmények;
 b) a szív- és érrendszeri rendellenességek súlyosbodása;
 c) bőr trofikus rendellenességek.
 
 103. Mr. RO, 72 éves, 10 éve Parkinson-kórban szenved. Kórházba került, mert az általános állapota az utolsó
napokon megváltozott. A betegség legfontosabb tünete, amely megerősíti a megváltozott állapotot:
 a) zavartság;
 b) a rázás szándéka;
 c) a bőr sápadtsága;
 d) remegés, remegés.
 
 104. A betegellátási terv prioritása:
 a) pozicionálás;
 b) a függetlenség állapotába hozni;
 c) a pulmonális aspiráció megelőzése;
 d) minél többféle tevékenység végzésére.
 
 105. A legmegfelelőbb ápolási ellátás a beteg szenvedésének enyhítésére a következőket tartalmazza:
 a) az alvásidő ellenőrzése;
 b) a szénhidráttartalmú ételek kerülése;
 c) együttműködés a pácienssel, különösen a tevékenységi ütemterv megtervezésekor.
 
 106. Mr. A 22 éves I. Marin visszakerül a kórházba, hogy megkezdje az intenzív program
felépülés. 6 hónappal ezelőtt traumát szenvedett - a T csigolya hiányos 4. Melyik
sérülését
IM úr következő kijelentései azt jelzik, hogy megérti sérülésének nehézségét:
 a) tolószéket szeretnék használni;
 b) célom az önálló, segítség nélküli mozgás;
 c) hamarosan megyek.
 
 107. Melyik páciens tevékenysége mutatja az Ic traktus gondozásának helyes megismerését?
vizeletürítés: a) korlátozza a lenyelt folyadékot 1000 ml/24 h-ra;
 b) gyakran ellenőrzi a húgyhólyag feltöltődését;
c) 2 óránként mossa ki a vizeletedényt.
 
 108. A bélürítési program hatékonyságának felméréséhez az ápolónak kell
 megvárni, amíg a beteg képes lesz:
 a) a hashajtók és a lágy széklet elkerülése;
 b) ne fogadja el az inkontinenciát;
 c) a hulladékgyűjtő edényt naponta cserélni.
 
 109. A nővér 100 mg diazepamot ad be. A megjelent megfigyeléseket átgondoljuk
indikáció: a) álmosság;
 b) étvágycsökkenés;
 c) súlyos izomgörcsök.
 
 
  Mentális zavarokkal küzdő betegek ellátása.
 
 
 1. A skizofrénia kialakulásának kora a legtöbb esetben:
 a) 18-35 év; b) 50 év után; c) 65 év után.
 
 2. A B1-vitamin és a PP a delírium tremensben szenvedő betegek kezelésére javallt:
 a) protrombin képződése;
 b) az idegrendszer tevékenysége;
 c) jó vérkeringés;
 d) diurézis elérése.
 
 3. Az aerofóbia: a) félelem a magas helyektől; b) félelem a savanyúságtól, citromtól.
 
 
 4. A fehérjékben és vitaminokban gazdag étrend megakadályozza az alkoholt méregtelenítő szerv tönkremenetelét:
 a) a hasnyálmirigy; b) a máj; c) a vese.
 
 5. A delírium tremensben szenvedő beteg ijedten megkérdezi, látja-e a csótányokat felmászni az ágyára.
A nővér válaszol: a) permetezéssel megszabadulunk tőlük;
 b) Nem látok bogarakat;
 c) ezek a hibák a betegség megnyilvánulása.
 
 6. Az a beteg, aki képzeletbeli eseményekkel tölti be az emlékezetben lévő „hézagokat vagy fehér tereket”,
ellentmondó, következetességet nélkülöző: a) konfabulál;
 b) hazugság;
 c) hallucinációi vannak.
 
 7. Az öngyilkosság kockázata maximális az alábbi esetekben: a) egyszerű, neurotikus depresszió; b) endogén depress
 
 
 8. A másik személy által elmondott kifejezések ismétlését hívják:
 a) autizmus;
 b) echolalia;
 c) dadogás.
 
 9. Melyik hamis az alábbi válaszok közül:
 a) a triciklikus antidepresszánsok erősítik az alkohol hatását;
 b) az alkohol/triciklikus antidepresszánsok kombinációja javallt a depresszió gyors gyógyítására
endogén.

 
 10. Jelölje meg a helyes választ:
 a) a diazepamot intravénásan lassan (50 mg/perc) adjuk be;
 b) a fenobarbitált intravénásan lassan adják be.
 
 11. A diazepam ellenjavallt: a) sokkos állapot;
 b) szenilis demenciából eredő pszichomotoros izgatottság;
 c) pszichoszomatikus rendellenességek.
 
 12. Melyik alábbi gyógyszer fejti ki izomlazító hatását a szomatikus izmokra: a) antidepresszáns; b) diazepam; c) mep
 
 
 13. Milyen fogamzásgátló módszer lenne hasznos egy fiatal epilepsziás, kezelés alatt álló személy számára?
fenobarbitállal: a) orális fogamzásgátlók;
 b) steril eszköz;
 c) vasectomia.
 
 14. Melyik állítás hamis:
 a) a fenobarbitál csökkenti a kortikoszteroidok hatását;
 b) a fenobarbitál a választott gyógyszer az akut etanol intoxikáció kezelésében.
 15. A haloperidol ellenjavallt az alábbi esetekben: a) Parkinson-kór;
 b) szenilis demencia;
 c) Alzheimer-kór.
 
 16. Jelölje be a barbiturátokkal kapcsolatos hamis állításokat:
 a) terhes vagy szoptató nők veszély nélkül használják;
 b) felszívódó és kúpok formájában beadható;
 c) nem okoz intolerancia és addikciós jelenségeket.
 
 17. Hogyan járjunk el helyesen egy mániákus izgatottság állapotában lévő hiperaktív beteggel és
aki megtagadja az ételt:
 a) kényszerzubbonyban mozgásképtelenné teszik, ha szükséges testi fenyítést alkalmaznak, és arra kényszerítik
eszik;
 b) olyan ételt kap, amit "menet közben" ehet (mint a szendvicsek)-
 c) nem történik intézkedés; ha éhes, egyedül jön ételért.
 
 18. A szülés utáni mentális zavarok: a) átmenetiek és kedvező prognózisúak; b) húzódzkodás, pszichózisba való átme
 
 
 19. A diszkordáns szindróma jellemző: a) skizofrénia;
 b) alkoholizmus;
 c) demencia.
 
 20. súlyos szellemi retardáció: a) megfelel az idiotizmus klasszikus leírásának;
 b) a használt nyelv minimális;
 c) nem rendelkezhet önálló, társadalmi-szakmailag integrált létezéssel.
 
 21. Oligrophrenia: a) 90-nél nagyobb QI-faktor jellemzi;
 b) 3 éves kor után beavatkozó endogén tényezők következménye;
 c) másodlagos agyi sérülés eredménye.
 

 22. A skizofrénia jellemzői: a) autizmus;

 b) súlyos depresszió;
 c) erőltetett gondolkodás;
 d) affektív ambivalencia.
 
 23. Az erőltetett gondolkodás a delírium része: a) paranoia;
 b) skizofrénia;
 c) demencia.
 
 24. A katatóniás szindrómában szenvedő beteg: a) eufórikus, jókedvű, énekel, táncol;
 b) mozdulatlan, inert, viaszos hajlékonyságú;
 c) IV fokú kómában.
 
 75 Jelölje be a helytelen választ = epilepszia generalizált tónusos-klónusos rohamokkal:
 a) részleges vagy fokális;
 b) "petit mal"-nak is nevezik;
 c) szuprapubikus desztillált vizes infiltrációkkal kezeljük.
 
 26. A korai szülés utáni időszakban a következők fordulhatnak elő: a) zavart állapotok;
 b) depressziós állapotok;
 c) a csecsemőgyilkosság és az öngyilkossági hajlam elképzelései kettesben.
 
 27. Pszichomotoros izgatottság állapotában időskorban zavartságos zavarok esetén a következők fordulhatnak elő:
 a) halál;
 b) agressziós cselekmények;
■
 c) szexuális gátlás.
 
 28. Az agyi neuroglikopénia jelei: a) izzadás, remegés;
 b) szorongás, fáradtság;
 c) eszméletvesztés.
 
 29. A temporális agydaganatok okozta mentális zavarok lehetnek:
 a) hallási hallucinációk;
 b) vestibularis hallucinációk;
 c) vizuális hallucinációk.
 
 30. Az indokolatlan halálfélelmet: a) nozofóbiának nevezik;
 b) szorongás;
 c) tanatofóbia;
 d) hallucináció;
 e) aquafóbia.
 31. Pszichopátiák: a) mentális betegségek;
 b) diszharmóniák a személyiségszerkezetben.
 c) neurológiai rendellenességek.
  32. A pszichopátiák az alábbi életkorban jelennek meg: a) gyermekkorban;
 b) serdülőkor;
c) a felnőtt.
 
 33. Milyen hipnotikum javasolt pitvarfibrillációban, ismételt agyembóliában és alatti
fenntartó kezelés thrombostoppal és kinidinnel: a) fenobarbitál; b) nitrazepam; c) haloperidol.
 

 
 34. Milyen altató és/vagy nyugtató ajánlott hipertóniás, idegbeteg és alacsony beteg számára
kezelés propanolollal: a) diazepam; b) fenobarbitál; c) majeptilis.
 
 
 35. Az antidepresszánsok társítása HTN-ben szenvedő depressziós betegnél javallt kezelés alatt
klonidin: a) mindig társul;
 b) kerüljük az asszociációt;
 c) igen, ha furoszemiddel is társul.
 
 36. Az antipszichotikus gyógyszeres kezelés eredményes: a) a tünetek szabályozásában;
 b) a mellékhatások csökkentése;
 c) a pszichózis kialakulásának megelőzése.
 
 37. Paravénás kalcium-bromát oldat véletlen befecskendezése (könyökhajlítás esetén)
az ideg bénulását okozza: a) radiális; b) köbös; c) medián.
 
 38. Memóriazavarok: a) dysmnéziának nevezik;
 b) lehetnek mennyiségiek;
 c) minőségiek lehetnek.
 
 39. Az alkoholfogyasztás és a visszaélés trendjei elleni küzdelem minden életkorban támogatható:
 a) az egészségnevelés módszerei minden korosztály számára;
 b) a gyermekek alkoholfogyasztásának megszüntetése;
 c) gyermekek és fiatalok deviáns viselkedésének megelőzése;
 d) az alkohollal kapcsolatos hamis elképzelések eltávolítása.
 
 40. Alkoholos kómában, ami vészhelyzetnek minősül, bár a beteg „halott részeg” a nővér
az orvosi beavatkozás a következők által: a) fenntartja a légutak permeabilitását;
 b) BP és pulzusmérés;
c) a diurézis felügyelete.
 
 41 A hallucinogénekkel való visszaélés a kábítószer-függőség alábbi tüneteit okozza:
 a) mydriasis, tachycardia, izzadás;
 b) vizuális hallucinációk, deperszonalizáció;
c) gondolkodási zavarok.
 
 42. A droghasználat újszülöttkori szövődményei a következők lehetnek:
 a) koraszülöttség;
 b) veleszületett rendellenességek;
c) disztrófiák, görcsök;
 d) triviális szövődmények, az újszülött számára nem fontosak.
 
 43 A demens beteg gondozása az ápoló részéről a következőket foglalja magában:
 a) humanitárius hozzáállás;
 b) a valósággal való érintkezés elősegítése;
 c) a család be nem vonása az érzelmi támogatás nyújtásában;
 d) a kiegyensúlyozott étrend elérése;
 e) kommunikáció hiánya a beteg elkülönítésével.
 
 44. Az ápoló az oligofrén beteg gondozási tervében tesz javaslatot
a következő célokat:

 a) az optimális fejlődés elősegítése;

 b) orvosi szövődmények megelőzése;
 c) a család támogatása az otthoni gondozásban.
 
 45. A genetikai tanácsadás nagyon fontos a demencia megelőzésében, és a következőket végzi:
 a) rendelő a Down-szindróma kockázatának kitett terhes nők számára;
 b) speciális rendelő 35 év feletti terhes nők számára;
 p
 c) nem igényel különleges felügyeletet.
 
 46. ​Az ápolónő beavatkozásai között a "hisztérikus krízisben" lévő beteg jelenlétében találjuk
a) a beteg figyelmének elterelése a krízissel való foglalkozásról; b) diazepam beadása - nyugtató céllal; c) a beteg fenn
 
 
 
 47. Mivel a hisztéria az epilepsziához hasonlóan megnyilvánulhat, a nővér tudni fogja
különösen:
 a) a generalizált epilepsziás krízis (grand mal) megkülönböztetése a hisztériás krízistől;
 b) milyen módon kell beadni a diazepamot;
 c) a beteg szállításának módja a válság idején.
 
 48. A skizofrénia kezelésében számos változat jelenik meg; az alábbiak közül melyek a céljuk
visszailleszkedés és visszailleszkedés a társadalmi-családi környezetbe: a) neuroleptikumok adása;
 b) inzulinterápia;
 c) csoportos vagy egyéni pszichoterápia;
 d) munkaterápia;
 e) családterápia.
 
 49. Az agresszivitásban és pszicho-motoros izgatottságban szenvedő betegeknél a nővér egy sorozatot vesz
hasznos intézkedések az orvos megérkezéséig;
 a) rögzítse a beteget kézi és mechanikus rögzítéssel;
 b) parenterálisan szedatív hatású neuroleptikumokat adunk be;
 c) elfogadja más betegek segítségét;
 d) folyamatosan felügyeli a beteget, nem hagyja el és más módon értesíti az orvost
A személy;
 e) megakadályozza az izgatottságot a szalonban.
 
 50. A neuroleptikumok (klórpromazin) mellékhatásai között megtalálhatók:
 a) ortosztatikus hTA (különösen gyermekeknél és időseknél);
 b) látászavarok és extrapiramidális reakciók;
 c) a szájnyálkahártya szárazsága;
 d) székrekedés.
 
 51. Az alábbi gyógyszerek közül melyeknek van nyugtató hatása: a) diazepam;
 b) antidepresszánsok;
 c) amitriptilin;
 d) hidroxizin.
 
 52. Az alábbi gyógyszerek közül melyek altatók: a) nátrium-amitál;
 b) fenobarbitál;
 c) diazepam;
 d) nitrazepam.
 

 53. Az alábbi állapotok közül mely esetekben ellenjavallt antidepresszánsok alkalmazása?

 a) glaukóma;
 b) akut miokardiális infarktus;
 c) epilepszia.
 54. A.-né, 31 éves, tanár, barátok nélküli személy, képes "szakmailag megvan"
azt az érzést, hogy több hónapon át bírálták a kollégák tapintatlanságért, és néhány diák is így volt
hadd kémkedjen utána. Az orvosi segítség kezdeti célja a következőkre irányul:
 a) a beteg képzése a csoportos tevékenységben;
 b) segítse a beteg bizalmát az osztályon dolgozó egészségügyi személyzetben;
 c) más betegek eltávolítása és a velük való érintkezés korlátozása;
 d) családtagok látogatásának elősegítése.
 
 55 Mrs. R, étvágytalan, álmatlan és lefogyott. A nővér tudja, hogy ezek
tünetek jellemzőek: a) alkoholizmusra;
 b) depresszió;
c) hisztéria;
d) apátia.
 
 56. A neurózisok kezelését kiegészíti: a) pszichoterápia;
 b) munkaterápia;
 c) relaxáció;
 d) pihenés.
 
 57. A pszichaszténiában szenvedő beteg rögeszméit és fóbiákat mutathat fel a következő tartalommal: a) agresszív b)
 
 
 58. Egy beteg: a) skizofréniában, előre nem látható érzelmi és viselkedési reakciókat mutat;
 b) epilepszia;
 c) oligofrénia.
 
l á á i á (ké i i ké bb ) lk l ák b él
 59. Alvásterápia
 mentális egészség, során (kémiaifigyelmet
az ápolónő kényszerzubbony)
fordít: alkalmazzák a betegnél
 a) általános higiénia;
 b) fehérneműcsere;
 c) decubitus rendellenességek megelőzése.
 
 60. A mentális zavarokkal küzdő beteggel kapcsolatban hasznos lehet a család befolyása:
 a) a betegség akut fázisában;
 b) lábadozásban;
 c) a társadalmi és családi reintegráció időszakában;
d) csak a lábadozás időszakában.
 
 
 
 
 
 
 

 
  Mozgásszervi zavarokkal küzdő betegek ellátása.
 
 1. A beteg mozgásszervi rendszerének morfo-funkcionális értékeléséhez a nővér
meghatározza: a) a test és a végtagok helyzetét;
 b) erőfeszítéstűrés;
 c) az önállóság mértéke a napi tevékenységek végzésében.
 
 2. A foglalkozás kedvezhet és befolyásolhatja a mozgásszervi rendellenességek megjelenését, mint például: a) menisz
 
 
 3. Az edzéstűrés felmérése a következőket igényli:
 a) pulzus-, vérnyomás-, légzésmérés a tevékenység előtt;
 b) pulzus-, vérnyomás-, légzésmérés az elvégzett tevékenység után;
 c) biológiai és patológiai termékek mintavétele.
 
 4. A napi tevékenységek végzése során az önállóság mértékének értékelése magában foglalja:
 a) mosás és fésülés;
 b) felöltözve és levetkőzve;
 c) függetlenség a kommunikációban.
 
 5. A bradydactyliára jellemzőek: a) nagy és vékony ujjak;
 b) számfeletti ujjak;
c) rövid ujjak;
 d) nagylábujjak.
 
 6. A kyphoscoliosis betegség: a) restrikciós;
 b) obstruktív;
 c) az alsó végtagok;
 d) a felső végtagok.
 
 7 Az alábbiak közül melyek a veleszületett fejlődési rendellenességek: a) görbe láb; b) gerincferdülés;

 c) csípődiszlokáció;
d) lordosis.
 
 8. Csontritkulásban szenvedő beteg az orvos által előírt gyógykezelésen kívül,
a védőnő javasolja: a) napi testmozgást (séta);
 b) kemény síkon aludni;
 c) minél többet pihenni;
 d) kalciumban és vitaminokban gazdag étrend biztosítása.
 
 9. A bursitis a következőkben nyilvánul meg: a) gyulladásos szindróma;
 b) hányás;
 c) szédülés;
 d) láz;
 e) mozgáskorlátozás.
 
 10. A bursitisben szenvedő beteg ellátási terve a következő beavatkozásokat tartalmazza:
 a) a régió többi része;
 b) a mozgáskorlátozással kapcsolatos jelzések megjelenésének megfigyelése;
  c) hányás gyűjtése 24 órán keresztül;
d) a régió masszázsa.
 
 11. Amputáción átesett beteg esetén az alábbi problémák közül melyik a prioritás:
 a) komplikációk lehetősége;
 b) szorongás;
 c) a testkép zavara.
 
 12. Mit jelent az ápoló által az amputált betegnek nyújtott lelki támogatás?
 a) bátorítani, hogy nézzen a fenekére; CI b) a protézis lehetőségének megléte;
 c) a „szellemtag” jelenség létezése;
d) a gyógyuláshoz szükséges vontatás;
 e) a test helyes elhelyezése mozgásban.
 
 13. Az alábbi állapotok közül melyik zavarja meg a kötő- és ízületi szövetek anyagcseréjét?
 a) gonosz;
 b) cukorbetegség;
 c) pattanások és kelések;
 d) baciláris fertőzések (Koch bacillusok).
 
 14. A veleszületett coxo-femorális diszlokáció gyakrabban fordul elő:
 a) idős személy;
 b) menopauzás nő;
 c) kislányok;
d) fiúk.
 
 15. "Pott-kór" vagy: a) csontritkulás;
 b) a gerinc tuberkulózisos artrózisa;
c) coxofemoralis tubercularis osteoarthritis.
 
 16. Az izomrepedés a következőkben nyilvánul meg, kivéve:
 a) hirtelen fellépő erős fájdalom;
 b) funkcionális impotencia;
 c) a távoli régió deformációja;
 d) ecchymosis.
 
 17. A mozgásszervi betegségben szenvedő beteg önellátási hiánya, mint probléma az
a következmény: a) testrészek immobilizálása;
 b) ízületi deformáció és merevség;
 c) gyomor-bélrendszeri szövődmények előfordulása;
 d) munkahelyváltás.
 
 18. Vészhelyzetben a vádlitörés helyes rögzítése a következő esetekben történik:
 a) gambiero-láb öntvény eszköz;
 b) medence-láb gipszeszköz;
 c) combcsont-láb gipsz sín;
d) gambiero-láb gipsz.
 
 19. Az alábbi jelek közül melyik nem jelentkezik lapocka-humerus diszlokációban?
 a) váll epauletben;
 b) a kar enyhe rugalmas elrablása;
 c) gömb alakú váll.

 
 
 20. Alkartörést sürgősen rögzítenek:
 a) brachio-tenyér öntött sín;
 b) brachio-tenyér öntvény;
 c) antebrachio-palmar gipsz sín.
 
 21. Gipszeszköz jelenlétében a nővér a következőket javasolja, kivéve:
 a) a vakolt eszköz szintjén felszabaduló szag bejelentése;
 b) a gipsz színváltozásának megfigyelése a seb szintjén;
 c) az öntvény körüli részek színének megfigyelése;
 d) az érintett tag korai támogatása.
 
 22. A gipszes beteget megtanítják bejelenteni, ha gyanítják:
 a) bizsergés, zsibbadás;
 b) fejfájás, szédülés;
) á é i é
   c) nyomás az érintett végtagra.
 23. az ortopédiai osztályon hospitált extenziós, húzós beteg esetén a védőnő
beavatkozásként javasolja: a) a végtagok vontatás szerinti helyzetének ellenőrzését;
 b) a végtagok színének és hőmérsékletének követése;
 c) a beteg bátorítása;
 d) a látogatók kitiltása;
 e) mozgósító program 8 óránként.
 
 24. Hogyan kell eljárni amputált rész esetén:
 a) ragasszuk össze a két szegmenst;
 b) a szegmenseket azonnal visszanyerjük;
 c) kötés nedves borogatással/klóramin oldattal;
 d) jéggel ellátott edénybe tesszük.
 
 25. Az artroszkópia: a) izom endoszkópos vizsgálata; b) ízület.
 
 
 26. Az ízületi funkciónak a következő céljai lehetnek: a) felfedező;
 b) terápiás;
 c) mindkettő.
 
 27. Az alábbiak közül melyik az izom funkcionális feltárása: a) mielográfia; b) elektromiogram; c) sima radiográfia.
 
 
 
 28. A csont radioaktív izotópokkal történő vizsgálatát nevezzük: a) csontpunkciónak; b) csontbiopszia; c) csontszcinti
 
 
 29. Műtött combnyaktöréses 70 éves beteg esetén az alábbiak közül melyik
beavatkozásokat fog alkalmazni a nővér?
 a) fordítsa el a beteget 2-szer 2 orkkal oldalirányú vagy bal, háti vagy ventrális decubitusban;
 b) 2 óránként fordítsa meg a beteget, kivéve a műtött oldali oldalfekélyt, és helyezze el
két párna az alsó végtagok között;
 c) 30 percenként vigye vissza a beteget;
 d) megakadályozza a vádli, a lábfej és az ujjak esetleges mozgását.

 
 
 30. B. úr bal alsó végtagján gipsz van. Az alábbi jelek közül melyik
felfedi a fertőző szövődmények előfordulását a gipszeszköz alatt?
 a) az ujjak ödémája, funkcionális impotenciája és cianózisa;
 b) hőérzet a vakolat alatti egyes területeken és kellemetlen szag;
 c) fájdalom, bizsergő érzés, hidegség és az ujjak elfehéredése;
 d) funkcionális impotencia és ujjaltatás.
 
 31. Az aktív mobilizáció során a nővér figyelemmel kíséri, hogy a beteg:
 a) elvégezni a megengedett mozgásokat;
 b) segítik;
 c) 8 óra alatt 10 mozdulatot végezni.
 
 32. Az ápoló az ágyban rögzített beteggel közösen elkészíti a testhelyzetváltoztatás ütemtervét
időpontban: a) 6 óra; b) 8 óra; c) 3 1/2 óra; d) 2 óra.
 
 33. Az ágyban történő rögzítés a következő szövődményekre hajlamosítja a beteget, kivéve:
 a) hányinger és hányás; b) felfekvés; c) ankylosis.
 
 34. RA asszony, 38 éves, közlekedési baleset következtében politraumát szenvedett; nehézlégzése van és
vérző seb a jobb lábszáron. Mi az ápolónő első lépése:
 a) ideiglenes vérzéscsillapítás kompressziós kötéssel;
 b) a felső légutak permeabilitásának vizsgálata;
c) pulzus- és vérnyomásmérés;
 d) érszorító elhelyezése a jobb comb középső 1/3-ában.
 
 35 A 17 éves D. beteg gipsszel kórházba kerül törés miatt.
combcsont. A következő észrevételek relevánsak az ügy alakulása szempontjából, kivéve:
 a) éles fájdalom jelenléte a törött alsó végtag szintjén;
 b) egyél jól reggel;
 c) az érintett láb lábujjainak színe és a bőr hőmérséklete.
 
 36 Az alábbi problémák közül melyik lesz a védőnő által összeállított gondozási terv része a
mozgásszervi betegséggel ágyban rögzített beteg: a) szövődmények lehetősége;
 b) az öngondoskodás hiánya;
 c) kellemetlen érzés;
 d) fájdalom.
 
 37. Az alábbiak közül melyek azok a célok, amelyek a beteg prevencióra nevelését célozzák?
á i d ll é k )h l í ió ék é á
mozgásszervi rendellenességek: a)ortosztatizmus
 b) az elhúzódó helyes pozíció egy tevékenység során;
elkerülése;
 c) a kiegyensúlyozott étrend betartása;
 d) az ülőmunka elkerülése.
 
 38. 18 éves MC kórházba került gerincfájdalma miatt, ami miatt nem kell
lehajol, sápadt, subfebrilis, álmatlansággal, étvágytalansággal, erős izzadással. Amelyek
az elvégzendő feltárásokat, tudva, hogy ez egy másodlagos csigolya-tbc
pulmonalis helyszínek: a) radiológiai vizsgálatok;
 b) szerológiai vizsgálatok;
c) immunológiai vizsgálatok;
d) bakteriológiai vizsgálatok;

 e) IDR.
 
 39. Mely gerinccsigolyák érintettek leggyakrabban tbc-ben:
 a) utolsó mellkasi csigolyák;
 b) nyakcsigolyák;
 c) az első 2 ágyéki csigolya;
 d) nincs predilektált ágyékképződés.
 
 40. MC beteg esetében a beavatkozások fontossági sorrendben:
  a) teljes higiénés-diétás rend;   
  b) tuberkulosztatikumokkal végzett kezelés;  
 c) immobilizálás kemény síkon;
 d) néha fizioterápia.
 
 
 
  Reumás betegségekben szenvedők ellátása.
 
 
 1. Az alábbi reumás betegségek közül melyiknek van akut evolúciója:
 a) akut ízületi reuma;
 b) rheumatoid polyarthritis;
 c) spondylitis ankylopoetica.
 
 2. Az alábbi reumás betegségek közül melyek a degeneratív jellegűek: a) akut ízületi reuma;
 b) gonartrózis;
 c) coxarthrosis;
 d) köszvény.
 
 3. Az elsődleges megelőző intézkedések a következők:
 a) akut streptococcus fertőzés hordozóinak kimutatása;
 b) a betahemolitikus streptococcus egészséges hordozóinak kimutatása;
 c) a traumatikus és mechanikai tényezők elkerülése.
 
 4. A páciens korrekciós ortopédiai műtétre való felkészítése annak mértéke
profilaxis: a) elsődleges; b) másodlagos; c) harmadfokú.
 
 5. Valamennyi reumás megbetegedés esetén a vért a következők meghatározásával vizsgáljuk: a) VSH;
 b) fibrinogén;
 c) C-reaktív fehérje;
d) karbamid.
 
 6. A csontritkulás folyamatának kiemelése érdekében a páciens a következőket hajtja végre:
 a) artroszkópia;
 b) osteoartikuláris radiológiai vizsgálat;
 c) tüdőröntgen vizsgálat.
 
 7. A goniométer a) ízületi mobilitás vizsgálatára szolgál; b) ízületi folyadék vizsgálata; c) az ízületi felületek vizualizál
 
 
 
 8. Az ízületi fájdalom a következő esetekben erősödik:

  a) mozgás; b) hideg; c) pihenés; d) hő.

 
 9. Az ízületi duzzanat a következőket jelenti: a) az ízületi mobilitás csökkentése;
 j
 b) gyulladásos epizód;
 c) a fájdalom migrációja egyik ízületből a másikba.
 
 10. Az ízületi duzzanat: a) objektív jel; b) szubjektív jel.
 
 
 11. A szakmai tevékenységet és az önkiszolgálást érintik:
 a) ízületi funkcionális impotencia;
 b) funkcionális izomimpotencia;
 c) ízületi ankylosis.
 
 12. a rheumatoid arthritisben szenvedő beteg gondozási tervének elkészítésében a nővér
Az orvostudomány a következő célokat tűzi ki:
 a) fogyás;
 b) bizonyos mértékű függetlenség fenntartása az önkiszolgálásban;
 c) pszichológiai támogatás, hogy alkalmazkodni tudjon funkcionális kapacitásának csökkenéséhez.
 
 13. A gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel végzett kezelés során a beteg a következőket kapja:
 a) hiperkalóriatartalmú étrend;
 b) nátrium-diéta;
 c) B 1 -vitaminban gazdag étrend.
 
 14. A beteg pszichológiai támogatása megelőzi: a) depressziós állapotokat; b) szorongás; c) gyomorszövődmények.
 
 
 15. A spondylitis ankylopoetica ellátási tervében szereplő beavatkozások közül a
a nővér ne felejtse el: a) a pihenés biztosítását kemény és sima ágyon;
 b) pulzusfigyelés, BP, T°;
 c) fehérjében és vitaminban nagyon gazdag élelmiszerek;
 d) megtanítani testtartási és légzőgyakorlatok végzésére.
 
 16. Az arthrosist, a leggyakoribb reumás betegséget a következők jellemzik:
 a) a csigolyaszerkezetek gyulladása;
 b) az ízületi porc kopása;
 c) a csontvégtagok hipertrófiája.
 
 17. A függőség megnyilvánulásai lehetnek: a) az ízület ankylosisa;
 b) a fájdalom, amely reggel felkeléskor erősödik;
 c) korlátozott ízületi mozgások.
 
 18. Az arthrosisos betegek problémái között találkozunk:
 a) öltözködési, vetkőzési, cipőfelvételi nehézség;
 b) szemszövődmények kockázata;
 c) fejfájás, szédülés;
 d) a testterv módosítása;
 e) a tüdő lélegeztetési kapacitásának csökkentése.
 
 19. Ismeretes, hogy spondylitis ankylopoetica esetén a testtartás gyakorlatok
a debütáló fázis óta teljesítenek. Ezeknek a gyakorlatoknak a jellemzői a következők:

 a) rövid időtartamú; b) könnyű kivitelezés; c) 3 óránkénti ismétlésüket.

 
 20. A perifériás ízületek funkcionális csökkenése mobilitási gyakorlatokkal érhető el:
 a) aktív és passzív;
 b) csak passzív;
 c) nem végeznek mozgási gyakorlatokat.
 
 21. A csigolyás isiászban szenvedő beteg megelőzi a visszaesést, ha:
 a) nem végez napi gyakorlatokat izom-átnevelés céljából;
 b) kerüli az oszlopot igénylő hirtelen mozgásokat;
c) fokozatosan folytatja tevékenységét.
 
 22. Arthrosisban és spondylosisban a hőterápiás gyógyulást az alábbiakkal érjük el: a) meleg iszap; b) paraffin; c) ultr
 
 
 23. Mrs. NV, 45 éves, reggeli ízületi fájdalma miatt kórházba kerül
kézközépcsontok, duzzadással, a csontos kiemelkedések felett elhelyezkedő bőr alatti csomók mellett;
még mindig lázas, megváltozott az általános állapota. Milyen vizsgálatok javasoltak ebben az esetben?
annak tudatában, hogy a beteg a betegségen belüli rheumatoid szindrómában szenved - rheumatoid polyarthritis:
 a) közös radiológiai vizsgálatok;
 b) szerológiai vizsgálatok - rheumatoid faktorok;
 c) számítógépes tomográfia.
 
 
  Endokrin betegségekben szenvedő betegek ellátása.
 
h h li h k kö k ők
 1. A neurohypophysealis hormonok a következők:
 a) inzulin és glukagon;
 b) adenokortikotrop (ACHT) és szomatotrop (STH);
 c) oxitocin és antidiuretikum (ADH).
 
 2. A pajzsmirigy túlműködése a következőkhöz vezet: a) myxedema;
 b) gigantizmus;
 c) exophthalmia.
 
 3. A mellékvesekéreg alulműködése a következőkhöz vezet: a) diabetes insipidus;
 b) Addison-kór;
 c) Cushing-kór.
 
 4. A szomatotrop más néven: a) antidiuretikus hormon;
 b) növekedési hormon;
 c) kortikostimuláló hormon.
 
 5. A parathormon a következőképpen működik: a) stimulálja a glikogenezist;
 b) az adrenalin szekréció stimulálása;
 c) a bél Ca felszívódásának serkentése D-vitamin hatására.
 
 6. A mellékvesekéreg túlműködése a következőkhöz vezet: a) diabetes insipidus;
 b) Cushing-kór;
 c) Addison-kór.
 
 7. Az adrenalint a következők választják ki: a) mellékvesevelő;

 b) paraszimpatikus idegrendszer;

 c) mellékvesekéreg.
 8. A cukorbetegség kialakulásáért felelős hormon: a) glukagon;
 b) hipofízis ADH;
 c) inzulin.
 
 9. A pajzsmirigy alulműködése a következőkhöz vezet: a) exophthalmic; b) törpeség; c) myxedema.
 
 
 10. A feokromocitóma olyan állapot, amelyet a következők okoznak:
 a) a mellékvesevelő túlműködése;
 b) a mellékvesekéreg túlműködése;
 c) adenohypophysis hiperfunkció.
 
 11. Az endokrin alulműködések kezelése a következőkből áll: a) tüneti kezelés;
 b) hiányos hormonok beadása;
c) diéta.
 
 12. Közvetlenül a pajzsmirigyeltávolítás után a nővér a következő megnyilvánulásokat észleli; Amelyekre
melyikük hívja sürgősen az orvost?
 a) tachycardia, artériás hipotenzió, sápadtság;
 b) a vízelvezetés megszüntetése;
 c) a hányás érzése.
 
 13. Hipokalcémiás betegnél tetaniás roham lép fel. Mik a sürgősségi beavatkozások?
 a) hideg borogatás alkalmazása a homlokon;
 b) kalciumkészítmény beadása;
 c) a ruhák kigombolása a beteg légzésének biztosítására.
 
 14. Az Addison-kórban szenvedő beteg a függőség megnyilvánulásaként jelentkezik:
 a) fáradtság, étvágytalanság, fogyás;
 b) artériás hipotenzió, bőrpigmentáció;
 c) mindkettő.
 
 15. Mr. P.S. - 76 éves, prosztata adenoma miatt műteni fognak. Kórházba került a
héttel ezelőtt, és hólyagkatétere van. Az alábbiak közül melyik a legbonyolultabb
katéterezés után gyakori: a) húgycső szűkület;
 b) a hólyag sphincter izmos atóniája;
 c) hasi fájdalom;
 d) felszálló fertőzés.
 
 16. A pajzsmirigy funkcionális feltárása a következők meghatározásával végezhető el:
 a) iodémia;
 b) a THORN teszt;
 c) Achilles-reflexogram.
 
 17. A pajzsmirigy funkcionális feltárása: a) bazális anyagcsere; b) fehérjéhez kötött jód; c) indukált hiperglikémia.
 
 
 
i l b lé ő k id k h á á áh i l kö k ők ől k ll űj i ) ó b) ó
  18. A vizeletben lévő 17-ketoszteroidok meghatározásához a vizeletet a következőktől kell gyűjteni: a) 24 óra; b) 48 ór

 
 
 19. Az interjú során végzett adatgyűjtés nem specifikus információt nyújt a betegnek
endokrinológiai, de adott összefüggésben különös értékű. Melyek a leggyakoribbak:
 a) fejfájás, fáradtság, izzadás, alvászavarok;
 b) gyomor-bélrendszeri rendellenességek, szív-légzési rendellenességek;
 c) a nemi szervek rendellenességei.
 
 20. Az arc megjelenése bizonyos endokrin betegségek sajátos jellemzője? adni; b) néha; c) nem.
 
 
 21. Endokrin rendellenességek esetén a mentális állapot változásaival találkozunk, többek között:
 a) affektív labilitás;
 b) lassú gondolkodás;
 c) beszédbeli nehézség;
 d) erős izgatottság;
 e) memóriazavarok.
 
 22. Addison-kórban a körmök: a) domborúak, "kanál" megjelenésűek, vékonyak, törékenyek;
 b) hosszú és keskeny;
 c) vékony és hosszirányban repedezett;
 d) „szögletes” megjelenésű.
 
 23. A páciens következő problémájának, a „Kényelem változása” megfogalmazásánál adja meg a forrást
nehézség: a) pajzsmirigy-alul- vagy túlműködésben a hőszabályozási zavarok miatt;
 b) agyalapi mirigy daganatok okozta fejfájás miatt;
 c) álmosság, szellemi lomhaság miatt.
 
 24. A páciensről kialakult módosult arculat javítása, elfogadása érdekében, mely lesz
az asszisztens autonóm beavatkozásai:
 a) türelmesen meghallgatja, válaszol a kérdésekre;
 b) segít megérteni, hogy egyes megnyilvánulások a kezelés után eltűnnek;
 c) rövid magyarázatot ad, hogy ne fárassza;
 d) hagyja, hogy az orvos határozza meg a pácienst, hogy elfogadja képmását.
 
 25. Az ápolónő biztosítja a beteg normális folyadékháztartását:
 a) orális hidratálás (ha tolerálható);
 b) parenterális hidratálás (ha előírják);
 c) a diurézis felügyelete és rögzítése.
 
 26. A beteg oktatására a védőnő végzi a módosítással kapcsolatos képzést
diéta, melynek célja:
 a) az étrend célja;
 b) a kerülendő élelmiszerek típusa és mennyisége;
 c) az étel elkészítésének módja, ha sós vízben főzik meg;
 d) nincs szükség ilyen képzésre.
 
 27. Az ápolási terv egyik célja a „testhigiénia megőrzése”.
ápolási beavatkozások a javasolt cél elérése érdekében:
 a) a higiénia ösztönzése;
 b) az integumentumok megjelenésének megfigyelése;
 c) krémek, testápolók használata a pachydermia csökkentésére;

 d) a bőrfelületek púderezése;

 e) tekercsek használata.
 28. A páciens tudatszintjének értékelése az orientáció tartós meghatározásával
Az idő és tér, valamint a biztonságos, stresszmentes környezet fenntartása olyan beavatkozás, amely a következőket
célkitűzés:
 a) a betegnek képesnek kell lennie arra, hogy gondoskodjon önmagáról;
b) a beteg normális eliminációja visszaáll;
 c) a paktum az idő-térbeli orientáció bemutatására, egyesek motivációjának növelésére
tevékenységek.
 
 29. Mrs. M. Ioana, 45 éves, egyszerű golyvája van. A nővér felveszi vele a kapcsolatot
a közösséget meg kell tanítani és nyomon követni a táplálkozási hiányosságait.
il á lálk á i hiá á k áll k l ló í űbb k l b á i blé ái l
 Milyen a)táplálkozási
kalóriahiány hiányosságok
esetén; állnak a legvalószínűbb kapcsolatban a páciens problémáival:
 b) jódhiány esetén;
 c) nátriumhiány esetén;
 d) vashiány esetén.
 
 30. Az ápolónő MI-né szükségleteinek megismerése érdekében kiemelten javasolja a
ügyeljen arra, hogy: a) ösztönözze őt, hogy beszélje meg fizikai változásait;
 b) biztosítsa őt általános megjelenéseiről;
c) mozgósításra készteti a napot.
 
 31. A 45 éves Mrs. IM szívritmuszavarral (tachycardia) került kórházba
sinus), idegesség, alvászavarok. A testsúlycsökkenés vádja, annak ellenére
megőrzött étvágy; hajhullás, golyva és megnövekedett vérnyomás van. A fenti tünetek
jellemzi a: a) hyperthyreosis krízist;
 b) akut exogén mérgezés;
c) akut pszichotikus állapot.
 
 32. Funkcionális feltárások a beteg esetében lehetnek:
 a) EKG;
 b) Visszhang. pajzsmirigy, pajzsmirigy szcintigráfia;
 c) a T adagolása
3T4, bazális TSH;
 d) dysproteinemia minták meghatározása.
 
 33. A beavatkozások IM asszonyra vonatkoztak. sorrendben vannak:
 a) P, TA, R, T° monitorozása;
 b) vénás megközelítés;
 c) volémiás szubsztitúció glükózszollal. 5%;
 d) konkrét feltárások;
 e) tirosztatikumok adása;
 f) blokkolók beadása;
 g) szedáció.

  Táplálkozási zavarokkal küzdő betegek ellátása.

 
 
 1. A cukorbetegség a következő rendellenességként definiálható: a) akut; b) krónikus; c) vegyes.
 
 
 2. A cukorbetegség nehezen megállapítható etiológiája a következőket tartalmazza: a) örökletes;
 b) környezetvédelmi;
 c) csak a és b;
 d) hormonok.
 
 3. A cukorbetegség a következő tünetek hármasával rendelkezik:
 a) polifágia, elhízás, hiperlipidémia;
 b) polypnea, polyuria, tachycardia;
c) polyphagia, polydipsia, polyuria.
 
 4. A diabetes mellitusra jellemzőek: a) a bazális anyagcsere károsodása;
 b) hiperglikémia és glikozuria;
 c) a vér lipidszintjének növekedése.
 
 5. A cukorbetegség típusai a következők:
 a) esszenciális és nem esszenciális cukorbetegség;
 b) inzulinfüggő cukorbetegség és inzulinfüggetlen cukorbetegség;
 c) súlyos cukorbetegség és kisebb cukorbetegség.
 
 6. A cukorbetegség a lakosság következő százalékát érinti, egészségügyi problémává válik
nyilvános: a) 20%; b) 4%; c) 8,50%.
 
 7. A cukorbetegség: a) 2 szakaszban alakul ki;
 b) 4 szakasz;
 c) 3 szakasz;
d) 5 szakasz.
 
 8. A cukorbetegség szövődményei közül a legfontosabbak: a) elhízás;
 b) kiszáradás;
 c) diabéteszes angiopátia.
  
9. Klinikai szempontból megkülönböztetjük:
 a) fiatalkori típusú cukorbetegség (0-20 év között);
 b) felnőtt típusú (érettségi) cukorbetegség;
 c) csak felnőtt típusú cukorbetegség (22-30 év között).
 
 10. A glikozuria a cukor mennyisége a következőkben: a) vizelet;
 b) CSF;
 c) plazma.
 
 11. A glikozuria 2 kategóriába sorolható: a) 24 órás glikozuria;
 b) glikozuria 8 órától;
 c) spontán vizeletből származó glikozuria;
 d) glikozuria 48 órától.
 
 

 12. Az inzulinkészítmények összefüggésbe hozhatók inzulinhatásuk dinamikájával:

 a) gyors (rövid) cselekvéssel;
 b) lassú;
 c) közepes;
 d) premixek.
 
 13. A kristályos inzulin hatása: a) intermedier;
 b) lassú;
 c) gyors.
 
 14. A lassú inzulinok, amelyek 90-120 perc alatt fejtik ki hatásukat, hatástartamuk: a) 10 óra; b) 24 óra; c) 5 óra.
 
 
 15. A diéta a gyógyszeres kezelés és a testmozgás mellett az egyik intézkedés
gyógyászati. A következők:
 a) az anyagcsere egyensúlyának fenntartása a normál határokon belül;
 b) biztosítja a kóros kalória- és tápanyagszükségletet;
c) az ideális testsúly elérése és megtartása.
 
 16. A beteg és családja oktatási programjában szerepelni fog:
 a) az étrend egyénre szabásával kapcsolatos fogalmak;
 b) az étrend hozzáigazítása a családi költségvetéshez;
 c) a cukorbeteg életmódja;
 d) bármilyen fizikai tevékenység felhagyása.
 
 17. Az elhízás betegségnek minősül: a) bulimián keresztül ható; b) csak örökletes;

 c) viselkedés.
 
 18. Az elhízás a következő formában nyilvánul meg: a) elsődleges;
 b) vegyes;
 c) másodlagos;
 d) magán.
 
 19. Az elhízás általánosan használt definíciója a testtömeg növekedése felett
az ideális súly: a) 10%-kal és a zsírszövet tömegének növelésével; b) 15-20% és a zsírszövet tömegének növelése; c) 1
 
 
 
 20. Milyen tanácsot adhatunk annak, aki fogyni, fogyni szeretne:
 a) naponta többször enni;
 b) ragaszkodni kell a kiegyensúlyozott, alacsony zsírtartalmú étrendhez;
 c) csökkenteni kell a dohányzást vagy nem dohányozni;
 d) jól édesített teákat, tömény gyümölcsleveket inni;
 e) csökkenti a sófogyasztást;
 f) ragaszkodni a tejhez, a tejes gabonafélékhez, a burgonyához, a zöldségekhez, a főtt tojáshoz.
 
 21. A köszvényre jellemzőek: a) specifikus ízületi megnyilvánulások;
 b) zsigeri sérülések (különösen a vese);
 c) súlyos légúti megnyilvánulások;
 d) hiperurikémia, legtöbbször.
 
 22. A köszvény kiváltó tényezői a következők: a) hideg, páratartalom;
 b) élelmiszer- és alkoholfogyasztás;
c) fokozott fruktóz bevitel;
 d) lelki stressz.
 
 23. A diagnózis döntő klinikai eleme: a) székrekedés;
b) phlebitis; c) ízületi gyulladás.
 
 
 24. A köszvényes beteg étrendje lehet: a) hiperkalóriás;
 b) alacsony kalóriatartalmú;
 c) hiperprotein.
 
 25. Ezeknek a betegeknek az étrendje a következő lehet: a) kizárólag tejtermékek;
 b) lakto-frukto-vegetáriánus;
 c) hidroszacharid;
 d) kolbász.
 
 26. Az urátok kiválasztását elősegíti: a) tej;
 b) zöldségleves;
 c) gyümölcslevek.
 
 27. A köszvény akut rohama kezelésében a következő intézkedéseket kell alkalmazni:
 a) ágynyugalom;
 b) diétás kezelés;
 c) 2 l/nap diurézis biztosítása;
 d) helyi nedves hő.
 
 28. Az alultápláltságot az által okozott kémiai-biológiai rendellenességek összessége határozza meg
alultápláltság: a) a táplálkozási elvek hiánya;
 
 b) az ideális súlyhoz képest több mint 15%-os fogyás;
 c) 12%-nál kisebb súlycsökkenés az ideális testsúlyhoz képest.
 
 29. Az alultápláltság fő oka:
 a) a testsúly korának megfelelő értéken tartása;
 b) fogyás;
 c) a TA értékek módosítása.
 
 30. Alultápláltság esetén a következő megnyilvánulások is megtalálhatók:
 a) apátia és közömbösség a környezet iránt;
 b) lassú hang, monoton beszéd;
 c) B-vitamin-hiány jelei 6.
 
 31. Az alultápláltság kezelése a következőkből áll:
 a) tankolás;
 b) a tevékenységnek megfelelő táplálkozási állapotba hozni;
 c) életkornak és magasságnak megfelelő tápláltsági állapotba hozni;
 d) tankolás csak PEV-en keresztül
 
 
 

 32. Az "per os" tankolás fokozatosan történik, miután értékelést készítettünk a következőkről:
 a) az étkezés módja az elmúlt időszakban;
 b) az alultápláltság időtartama;
 c) étkezési szokások és ízek;
 d) az egyén fogai;
 e) minden állítás helyes.
 
 33. A kút áramellátása fenntartva:
 a) enyhe alultápláltság;
 b) súlyos alultápláltság aszténiával és intenzív anorexiával;
 c) múló anorexia;
 d) az átmeneti fázis a csöves betáplálásból a szilárd betáplálásba.
 
 34. Az alábbiak közül melyik lehet lehetséges probléma egy beteg ellátási tervében
elhízottság:
 a) a fizikai aktivitás intoleranciája;
b) az énkép elvesztése;
 c) a szénhidrát- és lipidanyagcsere módosulásának kockázata.
 
 35. Az elhízott személy gondozásának fő célja:
 a) a szövődmények megelőzésére;
 b) a normál mobilitás bemutatására;
) f l lő í ió l d lk
   c)
d) megfelelő
csökkentsepozícióval
a testsúlytrendelkezzen;
nemnek és életkornak megfelelően a normál határokon belül.
 
 36. A beteg fizikai aktivitási programjának összeállítása során az ápoló a következőket foglalja magában:
 a) mérsékelt fizikai gyakorlatok végzése;
 b) fokozott fizikai erőfeszítés benyújtása;
 c) néhány sportág gyakorlása (úszás, tenisz, kerékpározás);
 d) séta 60-90 perc/nap.
 
 37. A mentális problémákkal küzdő elhízott beteg támogatása és ösztönzése a következőkre vonatkozik:
 a) az imázs és az önbecsülés elvesztése;
 b) a függőség megnyilvánulásai;
c) szövődmények megelőzése.
 
 38. A soványság szindrómás (alsúllyal) betegtől nyert adatgyűjtésben
az előfordulás körülményei lehetnek:
 a) a szegénység miatti alacsony táplálékfelvétel;
 b) HTN;
 c) nyelési és rágási zavarok;
 d) mentális zavarok.
 
 39. Az alábbiak közül melyik okozhat problémát egy alultáplált beteg ellátási tervében?
 a) keringési zavarok;
 b) fokozott tbc kockázat;
 c) a fizikai erőfeszítés intoleranciája;
 d) a bőr szárazsága;
 e) gyógyíthatatlan sebek.
 
 
 

 40. Az ellátás fő célja, hogy a beteg:

 a) étvágyának helyreállítása, súlyhiány helyreállítása;
 b) ennek megfelelően szóban kommunikálni;
 c) különös fizikai erőfeszítés kifejtése.
 
 41. Az asszisztens gondozási tervben szereplő napi beavatkozásai között szerepel:
 a) napi testtömegmérés;
 b) fokozatos tankolás biztosítása;
 c) a testi higiénia biztosítása;
 d) a beteg felkészítése az orvosi rendelvények betartására.
 
 42. Krónikus köszvényben szenvedő betegeknél a következő gondozási problémák merülnek fel:
 a) ízületi fájdalom;
 b) a bőr megváltozása köszvényes tophi jelenlétében;
 c) csökkent mozgásképesség;
 d) a fogyatékosság kockázata;
 e) mindegyik helyes állítás.
 
 43. A köszvényes beteg elsődleges célja:
 a) tudja, hogyan kell elvégezni a jelzett fizikai gyakorlatokat;
 b) ismerni és betartani a köszvényes rohamok megelőzésére előírt étrendet;
 c) a fehérje mennyiségének növelése az étrendben.
 
 44. Köszvényes hozzáférés esetén a következők érvényesek helyileg:
 a) alkoholos borogatás, hideg;
 b) meleg borogatás.
 
 45. Az alábbi jelek közül melyik nem jellemzi a ketoacidózissal járó hipoglikémiát - a leginkább
a cukorbetegség gyakori szövődményei?
 a) polydipsia, polyphagia, polyuria;
 b) hányinger, hányás, hasi fájdalom;
 c) a nyálkahártyák és a bőr szárazsága;
 d) magas vérnyomás, bradycardia.
 
 46. ​A hiperglikémiás kómát a következő tényezők jellemzik, kivéve:
 a) artériás hipotenzió;
b) kiszáradás jelei;
 c) görcsök, myoclonus, remegés;
 d) acetonos sóoldat.
 
 47 SC, egy 16 éves diák, hiperglikémiás kómával kórházba kerül. Ami
elsőbbségi ellátást az ő esetében a felvételkor?
 a) az elvégzett megfigyelések rögzítése;
 b) szabad légutak fenntartása;
 c) vér és vizelet gyűjtése elemzés céljából.
 
i i d k lj i li é hid áló ld k lé k dé é
 48. Mi indokolja az inzulin- és hidratáló oldatos kezelés megkezdését?
az SC-beteg számára?
 a) hajlamos a fertőzésekre és alacsony a vércukorszintje;
 b) eszméletlen és acidózisban szenved;
 c) magas a vércukorszintje és dehidratált.
 

 49. Elbocsátáskor az anya megkérdezi a védőnőt, használhat-e cukorbeteg gyermeke mézet

szacharin helyett. Mit fog válaszolni a nővér?
 a) a méz glükózt tartalmaz, és nem túl magas kalóriaértékű;
 b) a méz édesítésre használható növényi cukor;
 c) a méz vércukorszintet emelő szénhidrát, nem szabad
használd.
 
 50. SI urat a feleség hozta be az őrszobába, és jelentette, hogy a férje az
több éve cukorbetegségben szenved, orális kezeléssel - szulfonamidok és diéta; Ma
reggel, 3 órával reggeli után Mr. SI gyenge állapotot mutatott be
hányinger, nyugtalanság, izzadás, remegés. Hipoglikémiás krízisnek tekintik. Melyik
ezek a lehetséges hibák, amelyeket SI úr elkövetett:
 a) szulfonamidok helytelen beadása;
 b) a táplálékfelvétel csökkentése;
 c) szokatlan fizikai erőfeszítés végrehajtása.
 
 51. A beteg esetében milyen beavatkozásokat alkalmaznak sorrendben:
 a) vércukorszint, glikozuria meghatározása;
 b) glükóz beadása csontonként vagy talajinfúzióban. 40%;
 c) terápiás és étrendi terv összeállítása;
 d) vércukorszint ellenőrzése 15 perc és 60 perc után;
 e) az életfunkciók állandó monitorozása.
 
 
 
  Bőrgyógyászati ​betegségekben szenvedő betegek ellátása.
 
 
 1. A papulák a következők:
 a) hólyagok folyadékkal;
 b) változások a hypodermiszben;
 c) veleszületett érfoltok;
 d) minden megfogalmazás hamis.
 
     
 2. Az eritéma színe:
 a) paradicsom (érintett érrendszer);
 b) sárga;
 c) violacea (sérült vénás rendszer).
 
 3. Az ujjak végtagjainak lilás-piros elszíneződése: a) onychosis; b) torlódások; c) cianózis.
 
 
 4. Az excoriációt más néven: a) zúzódás; b) karcolás; c) ragada.
 
 
 5. Az alábbiak közül melyek a bőr függelékei: a) haj és köröm; b) verejtékmirigyek; c) faggyúmirigyek.
 
 
 6. Szerepének betöltéséhez a bőrnek egy fő feltételre van szüksége, ez:
 a) taktikai érzékenység;
 b) integritását;
 c) hőérzékenység.

 
 7. A bőrgyógyászati ​megbetegedések megelőzését célzó egészségügyi oktatás a következőkre vonatkozik:
 a) a bőr és a nyálkahártyák higiéniája;
 b) bőrfüggelékek higiéniája;
 c) megfelelő folyadékpótlás.
 
 8. Bőrgyógyászati ​állapotok a következő körülmények között fordulhatnak elő:
 a) vírusfertőzések;
b) bá f ő é k
  b) gombás fertőzések;
c) érintkezés allergénekkel;
 d) csak nedvesség jelenlétében;
 e) bármikor nincs szükség kedvező tényezők jelenlétére.
 
 9. A csalánkiütéses elemek:
 a) bármilyen helyet elfoglalhatnak;
 b) semmilyen helyet nem foglalhatnak el;
 c) mindig tartsa tiszteletben az elemektől mentes hasi régiót.
 
 
 10. A rühös egyén: a) nem mutat viszketést; b) helyi viszketést mutat; c) súlyosbította az éjszakai viszketést.
 
 
 
 11. Hólyagocskák erythemás alapon, amelyek szakadás után nedvesen és kérgesen hagyják a felületet, ha megszárad
sárgásbarna, jellemzőek: a) rüh;
 b) pityriasis versicolor;
 c) csalánkiütés;
 d) impetigo.
 
 12. Körömbetegségek: a) hámlás; b) onychosis; c) trichophytosis.
 
 
 13. Az intertrigo megelőzése: a) a hajlamos területek mosása, tisztítása; b) 70°-os alkohol helyi alkalmazása; c) helyes
 
 
 
 14. A bőrbiopszia a következőkből áll: a) bőrtöredék begyűjtése; b) kórszövettani vizsgálat;

 c) szkarfikációval végzett vizsgálat.

 
 15. Az alábbiak közül melyek a laboratóriumi vizsgálatok és vizsgálatok bőrgyógyászati ​állapotokban:
 a) mikológiai vizsgálat;
 b) citológiai vizsgálat;
 c) gyomor endoszkópia;
 d) immunfluoreszcencia.
 
 16. Az ápoló feladata a laboratóriumi vizsgálatok és vizsgálatok elvégzésében:
 a) előkészíti a szükséges anyagokat;
 b) mentálisan és fizikailag felkészíti a beteget;
 c) begyűjteni a kóros termékeket.
 
 

 17. Mi a lehetséges problémája a viszketéssel megnyilvánuló rühös betegnek?

 a) a kitörés felülfertőződésének lehetősége;
 b) a bőr integritásának megváltoztatása;
 c) kellemetlen érzés.
 
 18. Az elváltozások kiterjedésének megelőzését: a) gondozási célnak tekintjük;
 b) betegprobléma;
 c) a függőség megnyilvánulásai.
 
 19. Az asszisztens beavatkozásainak tartalmazniuk kell:
 a) a bőrszövetek, a nyálkahártyák és a függelékek megjelenésének értékelése;
 b) a fertőző sérülést szenvedett beteg elkülönítése;
 c) a sérülések kiterjedésének megakadályozása;
 d) társadalmi-szakmai reintegráció.
 
 20. A helyi kezelés során olyan keverékeket is alkalmaznak, amelyek a következő hatásokkal rendelkeznek: a) bőrpu
 b) viszketésgátló;
 c) gyulladáscsökkentő;
 d) nedvszívó.
 
 21. Egyes bőrgyógyászati ​körülmények között végzett fürdők a következőket eredményezik:
 a) kéreg eltávolítása;
 b) bőrsúrlódás;
 c) a bőr hidratálása.
 
 22. Az alábbiak közül melyek részei az ápolási beavatkozásoknak a betegellátásban?
bőrgyógyászati ​betegségekkel:
 a) nyugtatók beadása;
 b) a szövődmények előfordulásának megfigyelése;
 c) a betegek felkészítése bronchoszkópiára;
 d) a beteg oktatása a szigorú higiénia szükségességéről.
 
k i á i ) f l ék i é á j
 23. A krioterápia: a) folyékony nitrogént vagy szárazjeget;
 b) jódotinktúra;
 c) zacskó nagyon hideg vízzel.
 
 24. Bőrgyógyászati ​állapotok esetén az ápolási tervben szereplő célok a következőkre irányulnak:
 a) fájdalomcsillapítás;
 b) szövődmények megelőzése;
 c) társadalmi-szakmai reintegráció;
 d) gyors gyógyulás.
 
 25. A bőrgyógyászati ​betegségben szenvedő beteg oktatása a következőkre vonatkozik:
 a) intézkedések a betegség terjedésének megelőzésére;
 b) a szigorú higiénia fenntartásának szükségessége;
 c) nincs szükség speciális megelőző intézkedésekre.
 
 26. Az ápoló beavatkozásai között állapotos beteg gondozása során
bőrgyógyászat is található:
 a) helyi kezelés alkalmazása;
 b) a maradványok eltávolításának módjai a helyi kezelést követően;
 c) műtéti kezelés előkészítése.

 
 27. Az alábbiak közül melyek lehetnek lehetséges problémák a bőrgyógyászati ​betegségben szenvedő beteg számára
 a) a bőr integritásának megváltoztatása;
 b) a szív-légzés funkció módosítása;
c) a testkép megváltozása;
 d) elégtelen ismeretek a rehidratációról.
 
 28. A bőrszövetek, nyálkahártyák és a függelékek megjelenésének értékelése az adatok alapján történik
a következőkről: a) szín, hidratáltsági állapot;
 b) turgor, bőrelváltozások, verejtékváladék;
 c) személyes higiénia;
 d) takarmányozási módok;
 e) bőrgyógyászati ​betegségek ismerete.
 
 
  Hematológiai betegségekben szenvedő betegek ellátása.
 
 
 1 A vér folyékony szövet, amely a) ábrás elemekből áll; b) plazma; c) mindkettő.
 
 
 2. Az ábrázolt elemek a vértérfogatból: a) 40%; b) 35%; c) 45%.
 
 
 3. Limfociták és monociták a következő vérképző szervekben képződnek:
 a) lép;
 b) csontvelő;
 c) nyirokcsomók;
 d) limfoid képződmények.
 
 4. Az alábbiak közül melyek a vér funkciói:
 a) hordozza2az ésO-t
tápanyagok a szövetekhez;
 b) CO-t szállít2 a tüdőben;
 c) a hőszabályozás szerepe;
 d) szerepe a szervezet védekezésében.
 
 5. A lép szerepe: a) vértároló;
 b) vörösvértest temető;
 c) antitestek kialakulása;
 d) a vörösvértestek pusztulása.
 
 6. Számos tényező közrejátszik a vérzéscsillapítás elérésében: a) vaszkuláris;
 b) plazmatika;
 c) termikus;
 d) vérlemezkék.
 
 7. A hematológiai betegségek megelőzésére irányuló oktatás a következőkre vonatkozik: a) elsődleges prevenciós int
 b) másodlagos megelőző intézkedések;
 c) harmadlagos megelőzési intézkedések;
 d) csak a és b;
 e) csak c.
 
 8. A vér és a vérképző szervek morfo-funkcionális értékelésének módszerei közül
vannak: a) leukociták számlálása és a leukocita képlet meghatározása;
 b) vörösvértestek számlálása;
 c) hemoglobin értékek megállapítása;
 d) globuláris ellenállás kialakítása;
 e) glükóz és karbamid meghatározása.
 
 9. Az alábbi megnyilvánulások közül melyik lesz a viszonyok szemiológiai képében
hematológiai: a) sápadtság vagy túlszíneződés;
 b) lila elemek, petechiák és ecchymosisok;
 c) oliguria;
 d) hasmenéses széklet;
 e) splenomegalia.
 
 10. Az akut vérszegénység lehetséges problémái lehetnek: a) szédülés;
 b) változások a légzésben;
 c) vérzéses sokk kockázata;
 d) tachycardia.
 
 11. A leukémiás beteg ellátási tervében az alábbi célok közül melyik található:
 a) 2 óránként mozgósítási terv készítése;
 b) a betegnek a lehető leghosszabb remissziós időszakokat kell mutatnia;
 c) a beteget a családnak, a környezetnek kell támogatnia, különösen a végső időszakokban.
 
 12. A hemofília: a) vesebetegség;
 b) örökletes vérzéses szindróma;
 c) férfiakban található;
 d) szövődmények kockázatával járó állapot - hematómák.
 
 13. A hemofíliás betegek ellátási tervének fő célja:
 a) a betegnek nem lehetnek felfekvései;
 b) a beteget védeni kell a traumáktól, vérzésektől;
 c) vízháztartás meghatározása, naponta.
 
 14. Hemarthrosis esetén a következőket kell alkalmazni az ízületekre:
 a) hideg borogatás;
 b) elektromos párna;
 c) 2%-os rivanol oldattal présel.
 
 15. Az orvos által előírt kezelés magában foglalhatja: a) teljes vérátömlesztést;
 b) vörösvértesttömeg-transzfúzió;
 c) antihemofil plazma transzfúzió;
 d) VIII-as faktor koncentrátum transzfúziója.
 
 16. Az alábbi jelek közül melyik figyelmezteti a nővért a kezelés során
antikoagulánsok:
 a) fogínyvérzés, orrvérzés, melena, hematuria, petechiák, ízületi fájdalom, fejfájás, fájdalom
hasizom;
 b) ödéma megjelenése, fájdalom az alsó végtagokban, mellkasi szúrás;
 c) hányinger és hematemesis megjelenése;
 d) nehézlégzés, HTN, fejfájás, járványkitörés neurológiai jelei.

 17. Egy 10 éves gyermek hemofília A-ban szenved, és kórházba kerül a következő diagnózissal: hemarthrosis
jobb térd. Az alábbi ápolási beavatkozások közül melyik rontaná az állapotot
Tábornok? a) jégcsomag felhelyezése a térdre;
 b) aszpirin és fájdalomcsillapító beadása;
 c) a jobb alsó végtag felemelése a szív szintje fölé;
 d) a jobb alsó végtag immobilizálása.
 
 18. Az alábbi tünetek közül melyik jellemzi az akut myeloid leukémiát?
 a) láz, kimerültség, szájüreg-, garat-, tüdőfertőzések, ízületi fájdalom,
zúzódások;
 b) fáradtság, gyengeség, fogyás, sápadtság;
 c) splenomegalia, gyengeség, sápadtság, fáradtság;
 d) polyadenopathia, fogyás, étvágytalanság, fizikai kimerültség.
 
 19. Anémiák: a) az artériákban lévő vér mennyiségének csökkenését jelenti;
 b) csökken a hemoglobin és a vörösvértestek száma a vérben;
 c) akutak is lehetnek;
 d) mindig nyilvánvaló tünetei vannak.
  20. Az akut leukémiát a következő elemek jellemzik, kivéve:
 a) a vérszegénység hipokróm és regeneratív;
 b) a leukocita vonal érésének blokkolása;
 c) az éretlen elemek túlzott elszaporodása.
 
 21. Azonnali balesetként szegycsont punkciónál találkozhatunk:
 a) vérzés;
 b) a szív, a tüdő perforációja;
 c) szívelégtelenség jelenségei.
 
 22. A splenomegalia uralja a klinikai képet: a) akut leukémia;
 b) krónikus granulocitás leukémia;
 c) krónikus limfatikus leukémia.
 
 23. Leukémiás betegnél gerinccsapot terveznek. A leggyakoribb csont
ahol a punkciót végrehajtják: a) a szegycsont vagy a csípőtaraj; b) combcsont vagy sípcsont; c) a numerikus oszlop.
 
 
 
 24. A bőr "papírszerű" markáns sápadtsága, hideg, megtalálható:
 a) akut hemorrhagiás vérszegénység;
 b) rák;
 c) sárgaság.
 
 25. Milyen betegségekben jelentkezhet a purpura: a) fertőző betegségek;
 b) vasculopathia és thrombocytopenia;
 c) gyógyszerallergia;
 d) ételallergia.
 
 26. A hemofília másodlagos prevenciós intézkedései lehetnek:
 a) a hemofíliás gyermek nevelése gyermekkorától kezdve;
 b) genetikai tanácsadás;
 c) szakmai átirányítás.

 
 27. A hematoformáló szervek feltárása történhet:
 a) csontszúrás;
 b) léppunkció;
 c) máj- és lépszcintigram.
 
 28. Az alábbiak közül melyik lehet a függőség lehetséges megnyilvánulása hematológiai betegségekben?
 a) kifejezett asthenia;
 b) a bőrszín megváltozása;
 c) splenomegalia;
 d) az albumin bőséges jelenléte a vizeletben.
 
 29 Válassza ki az akut vérszegénységben szenvedő beteg lehetséges problémáit:
 a) vérzéses sokk kockázata;
 b) a légzés és a keringés váltakozása;
 c) ízületi és izomfájdalmak.
 
 30. A vérszegénységben szenvedő betegek gondozási tervében a következő célkitűzések szerepelhetnek:
 a) a betegnek életkorának megfelelő légzést kell mutatnia;
 b) a beteg gondoskodjon magáról;
 c) a beteg életkorának megfelelő keringése van.
 
 31. A vércsoportok Beth Vincent módszerrel történő meghatározásához a következőket kell használni:
 a) standard szérumok;
 b) standard eritrociták;
 c) a és b.
 
 32. A vércsoportok Simonin módszerrel történő meghatározásához a következőket kell alkalmazni:
 a) standard szérumok;
 b) standard eritrociták;
 c) mindkét állítás valós.
 
 33. Vércsoportok meghatározása Beth Vincent módszerrel, az esés közötti arány
a vérnek és a standard szérumnak a következőkből kell állnia:
 a) 1/10;
 b) 1/100;
c) 2/100;
 
 34. A vércsoport-inkompatibilitás megnyilvánulásai vannak:
 a) ágyéki fájdalmak;
 b) kilégzési bradypnea;
 c) étvágytalanság.
  ENT-betegségben szenvedő betegek ellátása
 
 
 1. Mekkora távolságról érzékeljük a suttogó hangot: a) 1m; b) 3 m; c) 5 m; d) 10 m.
 
 
 2. Az audiogramot a következőkkel végezzük: a) suttogó hangon különböző távolságokban;
 b) a hangvilla;
 c) az audiométer.
 
 3. Forrás esetén a fülfájást súlyosbítja:
 köhögés;
 b) rágcsálás;
 c) a füllebeny húzása;
 d) mély légzés.
 
 4. Pangásos középfülgyulladásban szenvedő betegnél az ápolási beavatkozások közé tartozik:
 a) fülbecseppentések meleg boramid oldattal;
b) hideg, helyi borogatás alkalmazása;
 c) helyi száraz hő alkalmazása, elektromos párnával vagy táskával
melegített só;
 d) DNF.
 
 5. Az akut középfülgyulladás lehet: a) pangásos, hurutos   és gennyes;
   b) diffúz és fókuszált;
 c) fájdalmas és fájdalommentes.
 
 6. Meniere-szindróma: a) fájdalom szindróma;
 b) gennyes folyamat;
 c) vertigo szindróma.
 
 7. Az otomycosis: a) a fül veleszületett betegsége;
 b) a külső hallójárat dermatitise;
 c) fájdalom a középfülben.
 
 8. A hallókészülék használata ellenjavallt: a) otosclerosis;
 b) poszttraumás hypoacusis;
 c) fülzsugorodás.
 
 9. A fülzsírdugó fülmosását a következő oldattal végezzük:
 a) 1% rivanol;
 b) 70°-os alkohol;
 c) nátrium-hidrogén-karbonát glicerinben 1/20.
 
 10. Amikor fülbecseppentést végeznek egy gyermeken, a fülkagylót finoman meg kell húzni:
 a) felfelé és előre; b) fel és vissza; c) le és vissza.
 
 11. Váladékgyűjtésre bőséges váladékozás esetén a következőket használjuk:
 a) rövid tűvel ellátott fecskendőt;
 b) steril borogatást és csipeszt;
 c) tampontartót steril kémcsőben.
 

 12. A hirtelen fellépő süketség kezelésére: a) antibiotikum, lázcsillapító, altató;

 b) kortikoszteroidok, véralvadásgátlók, értágítók;
 c) gombaellenes szerek, vérnyomáscsökkentők, béta-blokkolók.
 
lő ő ád é ( é é b ) áblá h l é d
 13. Előző  a)
tamponád
24 óra; esetén (orrvérzésben) a táblázat a helyén marad:
 b) 48 óra;
 c) 72 óra;
 d) 24 óra, ha a test T°-ja emelkedik, vagy arcüreg-fájdalom lép fel.
 
 14. A diafanoszkópia a következők vizsgálatára:
 a) a gége;
 b) az orr;
 c) melléküregek;
 d) szájüreg.
 
 15. Adenoidok jelenlétében a gyermek a következőket mutatja be:
 a) szájon keresztüli légzés, különösen éjszaka, nyugodt alvás;
 b) nehézlégzés polypnoével;
 c) ismételt exisztaxis;
 d) bőséges nyálkahártya-gennyes váladék;
 e) orrhang;
 f) fejfájás, sápadtság, apátia.
 
 16. A Meniere-szindróma a következőkben nyilvánul meg: a) szédülés, egyensúlyvesztés;
 b) HTN, tachycardia;
 c) nystagmus, hányinger, hányás, halláskárosodás.
 
 17. A hangérzékelés teljes hiányát nevezzük: a) átviteli süketségnek;
 b) cofose;
 c) maximális süketség.
 
 18. Akut allergiás nátha oka lehet: a) romlott élelmiszer;
 b) inhalációs növényi porok;
 c) bizonyos bőrfertőzések;
 d) hemolitikus streptococcus.
 
 19. Malignus jellegű daganatok az orr szintjén: a) angioma és dermoid ciszta;
 b) epithelioma és szarkóma;
 c) papillomatosis és corneus papilloma.
 
 20. Dacryocystitis: a) a nasolacrimalis csatorna elzáródása; b) a szemhéj széleinek gyulladása; c) a szemgolyó párhuz
 
 
 
 21. Az 5-6 éves gyermekeknél az akut gégegyulladás a következőkben nyilvánul meg:
  a) légszomj válsága, amelyet huzat és vérontás, izgatottság kísér;
  b) bőrkiütések;
  c) cianózis, ugató köhögés, rekedt hang;
  d) sokkos állapot.
 
 

 22. Az alábbi megnyilvánulások közül melyek jelentkeznek, ha a beteg mandulaműtét után vérzett: a) sápadtság; b) n
 
 
 
 23. Inni és enni adunk a nemrég mandulaműtéten átesett betegnek, NA - 9 éves:
 a) kis méretű folyadékok és félfolyékony élelmiszerek;
 b) sok citromos tea, amit szívószállal iszik;
 c) nem mindegy, hogy mit és hogyan.
 
 24. Mi ellenjavallt a közelmúltban mandulaműtéten átesett betegnek:
 a) meleg ételek;
 b) gargarizálj forró teával;
 c) beszélni.
 
 25. A VR betegen helyi érzéstelenítésben gégebiopsziát végzünk. Visszatérve ide
szalon, a legfontosabb dolog, amit a nővér észrevesz, hogy:
 a) a beteg több napig ne beszéljen;
 b) végezzen gégeszívást 24 órán keresztül;
 c) a betegnek gyakran gargarizálnia kell;
 d) a betegnek a gyógyulásig tilos folyadékot és ételt fogyasztani
nyelési reflex.
 
 
 
 
 
  Szemészeti betegségekben szenvedők ellátása.
 
 
 1. Mi az emmetropia?
 a) fénytörési hiba, amelyben a kép a retina előtt képződik;
 b) a normál fénytörési szituáció, amelyben a kép a macula lutea szintjén alakul ki;
 c) fénytörési hiba, amelyben a kép a retina mögött képződik.
 
 2. Az alábbi törési hibák közül melyikben jön létre a kép a retina előtt:
 a) hypermetropia;
 b) rövidlátás;
 c) asztigmatizmus;
 d) presbyopia.
 
 3. Mekkora a szaruhártya vagy a lencse domborúságának hiánya miatti fénytörési hiba?
amelyek miatt a vízszintes és függőleges fénysugarak nem futnak össze ugyanabban a fókuszban:
 a) hypermetropia; b) presbyopia; c) asztigmatizmus.
 
 4. Milyen lencsékkel korrigálható a rövidlátás: a) bikonvex lencsék; b) bikonkáv lencsék;

 c) hengeres lencsék - konvergáló.

 
 5. A Chalazion a következő:
 a) a szőrtüsző és a szemhéjak szélén található faggyúmirigy gyulladása;
 b) szaruhártyafekély;
 c) a nasolacrimalis csatorna elzáródása.
 
 6. Az akut kötőhártya-gyulladás a következőkben nyilvánul meg: a) a kötőhártya-erek hiperémiája;
 b) kötőhártya-váladék;
 c) helyi égő és szúró érzés.
 
 7. Az orphelet, a szemhéj állapota: a) jóindulatú daganat;
 b) rosszindulatú daganat;
 c) gyulladás.
 
 8. Keratitis: a) a szaruhártya gyulladása; b) fénytörési hiba;

 c) az oculomotoros ideg bénulása.

 
 9. Hemeralopia: a) a látás eltűnése;
 b) fényérzékenység;
 c) a sötétben való szállás lehetetlensége.
 
 10. A szürkehályog: a) kettős látás a szemgolyó izomzatának bénulása miatt; b) a lencse átlátszatlansága; c) a szem k
 
 
 
 11. A szenilis szürkehályog melyik jellemzője nem megfelelő:
 a) a leggyakoribb klinikai forma;
 b) a lencse zúzódásának vagy sebének a következménye;
 c) kétoldalú, és különösen a 60-65 év felettieket érinti.
 
 12. A szenilis szürkehályog kezelése:
 a) diéta és gyógyszeres kezelés;
b) az ateroszklerózis elleni küzdelem;
 c) a lencse műtéti eltávolítása;
 d) szemüveg viselése műtét után.
 
 13. A glaukóma olyan betegség, amelyet a következők okoznak:
 a) a vizes humor keringésének blokkolása;
 b) a fehérjék kémiai változásai;
 c) membrán kialakulása az elülső üvegtestben, a lencse mögött.
 
 14. A glaukóma a következőkben nyilvánul meg: a) megnövekedett vérnyomás;
 b) megnövekedett szemnyomás;
 c) az intraokuláris nyomás csökkenése.
 
 15. A glaukóma: a) daganat a vizes humor szintjén;
 b) a sötétben való elhelyezés lehetetlensége;
 c) intraokuláris hipertónia.
 
 16. Mr. V.-nél nemrégiben krónikus zöldhályogot diagnosztizáltak. Kórházba került kezelésre. Melyik
jellemző derűs hívások, amelyeket a nővér értékelni fog a beteg helyzetével kapcsolatban:
 a) a perifériás látás elvesztése;
 b) hirtelen látásvesztés;
 c) a központi látás elvesztése;
 d) az éjszakai látás elvesztése.
 
 17. Blefaritisz: a) a szemhéj szabad szélének gyulladása;
 b) a szemgolyó elülső kamrájának gyulladása;
 c) a szemgolyó hátsó kamrájának gyulladása.
 
 18. A látásvakság: a) fényérzékenység; b) a szállás helytelensége;

 c) a látás eltűnése.

 
 19. Az iridociklitisz: a) fénytörési hiba;
 b) a szőrtüsző és a faggyúmirigy fertőzése;
 c) az írisz és a ciliáris test gyulladása.
 
 20. Az alábbiak közül melyek minősülnek fénytörési hibának: a) myopia;
 b) hypermetropia;
 c) strabismus;
 d) szürkehályog.
 
 21. A szem fénytörési hibái:
 a) keratitis, iridocyclitis dacryocystitis;
 b) blepharitis, kötőhártya-gyulladás, szájpenész;
 c) myopia, hypermetropia, asztigmatizmus.
 
 22. A normál látásélességtől való eltérések megállapítása iskolás gyermekeknél a következőkkel történik:
 a) az optotípus;
 b) az oftalmoszkóp;
 c) az oszcillométer.

 
 23. A hyperopia, asztigmatizmus akkomodációs görcsei kísérhetik:
 a) sápadtság, tachycardia, hTA;
 b) frontális fejfájás olvasás után;
 c) nyugtalanság, mentális zavarok.
 
 24. Az alábbiak közül melyek a szembetegségek elsődleges megelőző intézkedései?
 a) látáshigiénia;
 b) a lakosság szemészeti oktatása;
 c) látászavaros betegek rendelője.
 
 25. A szemészeti vizsgálat a következőket vizsgálja:
 a) szemfenék;
 b) a színek megkülönböztetésének képessége;
)é h á k lá ó
   c) és meghatározzuk a látóteret.
 26. Az alábbiak közül melyek lehetnek a szenvedélybetegségben szenvedő betegek szenvedélybetegségének megnyil
szemlencsék:
 a) pupillareakció;
 b) fényfóbia, fájdalom;
 c) a látásélesség csökkenése;
 d) diplopia.
 
 27. Gyulladásos szembetegségben szenvedő beteg esetében milyen célkitűzések jelennek meg
gondozási terv:
 a) a szövődmények megelőzésére;
 b) a látásélességet érintetlenül kell tartani;
 c) a kötőhártya-tasakba csepegtet.
 
 28. Az elsősegélynyújtás vegyi szemégés esetén a következőkből áll:
 a) azonnali és hosszan tartó vizes mosások elvégzése;
 b) a szem lefedése tiszta kötszerrel;
 c) szemészeti kenőcs felvitele.
 
 

  Fertőző-fertőző betegségekben szenvedők ellátása.

 
 1. A szerzett immunitás lehet: a) veleszületett;
 b) természetes;
 c) mesterséges.
 
 2. A fertőző betegségek terjedésének módja lehet: a) közvetlen;
 b) vegyes;
 c) közvetett.
 
 3. Természeti tényezők, mint másodlagos epidemiológiai tényezők lehetnek: a) hazai; b) földrajzi; c) munkakörülmén
 
 
 
 
 4. A járványügyi folyamatok megnyilvánulási formái: a) víz;
 b) vektorokon keresztül;
 c) sporiciditás;
 d) a járvány.
 
 5. A szervezet védekezésének nem specifikus és specifikus eszközei a következők:
 a) anatómiai gát;
 b) az immunrendszer;
c) fagociták.
     
  
6. A szervezet specifikus rezisztenciáját a következők biztosítják: a) immunglobulinok;
 b) bőr;
 c) kiegészíti.
 
 7 A fertőző betegségek diagnózisának felállítása érdekében egy sor adatot kell begyűjteni:
 a) epidemiológiai;
b) vegyi anyag;
 c) laboratórium.
 
 8. Mi az a 3 elem, amelynek jelen kell lennie a fertőzés kialakulásához:
 a) az átvitel módja;
 b) a befogadó fogadó;
 c) a megfelelő hőmérséklet;
 g
 d) a fertőzés forrása.
 
 9. A lázas szindrómán belül a függőség egyéb megnyilvánulásai is megjelennek:
 a) asthenia, étvágytalanság;
 b) fejfájás, herpesz labialis;
 c) kiszáradás, tachycardia.
 
 10. Egyes fertőző betegségekben előforduló eruptív szindróma a következőkben nyilvánul meg: a) bőrkiütés; b) enan
 
 
 11. A bőrkiütésben a következők figyelhetők meg: a) az eloszlás módja;
 b) bélrendszeri áthaladási zavarok;
 c) hTA és hipotermia;
 d) kitörés dinamikája.

 12. A kórokozó kiemelése: a) biokémiai vizsgálattal történik;

 b) hematológiai vizsgálat;
 c) bakteriológiai vizsgálat.
 
 13. A táptalajra oltás történhet: a) vérrel;
 b) vizelet;
 c) székletanyag.
 
 14. Az alábbi szerológiai vizsgálatok (immunitási reakciók) közül melyek azok a módszerek
immunenzimatikus: a) agglutinációs reakciók - Widal;
 b) komplementkötési reakciók;
 c) Elisa teszt.
 
 15. A PPD tisztított tuberkulint használó IDR Mantaux segít diagnosztizálni: a) tuberkulózist; b) diftéria; c) skarlát.
 
 
 16. Amikor biológiai és kóros termékeket gyűjtünk, akkor:
 a) betartani az aszeptikus intézkedéseket;
 b) betartani az önvédelmi intézkedéseket;
 c) figyelembe venni a beteg elfogadását.
 
 17. A fertőzések a levegőn keresztül terjednek, és előfordulnak: a) vízen keresztül; b) Pflugge cseppjein keresztül; c) p
 
 
 
 18. A légúti úton terjedő betegségekre vonatkozó adatgyűjtés a következőkre vonatkozik:
 a) a 14 alapvető szükséglet;
 b) a szervezet fogékonysága;
 c) epidemiológiai adatok.
 
 19. Légúti betegségekben az ellátás céljai:
 a) a fertőzés terjedésének korlátozása;
 b) a kórokozó azonosítása;
 c) létfontosságú funkciók felügyelete;
 d) a szorongás csökkentése.
 
 
 20. A kiszáradás kockázata, mint a skarlátos beteg problémája, összefügg:
 a) hipertermia;
 b) csökkentett folyadékfogyasztás;
 c) hasmenéses széklet, többszörös.
 
 21. A bárányhimlőnek ugyanaz a kórokozója, mint: a) rubeola;
 b) Zsindely terület;
 c) kanyaró;
 d) járványos parotitis.
 
 22. A viszketés enyhítésére bárányhimlő esetén használja:
 a) kamilla tea;
 b) jódozott alkohol;
 c) mentolos alkohol;
 d) hintőpor mentollal.

há é h b hiáli fájd l j ll ő lábbi b é k ) bá á hi lő b)

  23. A háromszoros - szem-, orr- és tracheobronchiális - fájdalom jellemző az alábbi betegségekre: a) bárányhimlő; b)
 
 24. A láz csökkentése és csökkentése:
 a) szellőztesse ki a helyiséget naponta 3-4 alkalommal, egyenként 15 percig;
 b) az antitermikus gyógyszert kívánság szerint adjuk be;
 c) hipotermiás borogatást naponta 2-3 alkalommal alkalmazunk a homlokon, a mellkason és a végtagokon.
 
 25. A helyiség levegőjének megváltoztatása:
 a) megakadályozza a beteg kiszáradását;
b) megakadályozza a bőrfertőzést;
 c) csökkenti a légúti elzáródást, a köhögést, a polypnoét.
 
 26. A skarlát, a bakteriális endocorditis, a Raa és az akut glomerulonephritis etiológiai kórokozója
általában: a) streptococcus (hemolitikus 3;
 b) szaprofita baktériumok a szervezetben;
 c) coli bacillus.
 
 27. Az AIDS a következőkön keresztül terjedhet: a) Flugge-cseppek;
 b) szennyezett vér;
 c) nyál.
 
 28. Agyhártyagyulladásban szenvedő beteg gondozása során a legmegfelelőbb ellátási beavatkozás - ápolás
a) csendes, kevés fényű környezet biztosítása;
 b) az alsó végtagok passzív gyakorlatainak elvégzése;
 c) meleg alkalmazások az occipitalis és a hátsó régióban.
 
 29. Az ételmérgezéses betegek esetében kiemelt probléma az alábbiak szerint fogalmazódik meg:
 a) hányás, hasmenés okozta hidroelektrolitikus zavarokkal járó kiszáradás;
 b) fájdalom szilárd étel lenyelésekor;
 c) a kiszabott diéta be nem tartása.
 
 30. A vízdiétát: a) hideg folyadékok biztosítják;
 b) kis-frakciós fecskék;
 c) túró és reszelt sárgarépa;
 d) friss, puha kenyér.
 
 31. Vírusos hepatitis: B, C, D - átvihető: a) tetoválás útján;
 b) orvosi és nem orvosi eljárások útján;
 c) szexuális érintkezés útján;
 d) anyától magzatig.
 
 32. A vírusos hepatitis A néha atipikusan indulhat; az alábbi laboratóriumi vizsgálatok, amelyek
teljesítése különösen fontos, eltekintve a következőktől:
 a) TGP, TGO;
 b) elektro- és inumoelektroforézis;
 c) karbamid és húgysav;
 d) a máj antigén A kimutatása a székletben.
 
 33. Mit tekintünk első beavatkozásnak a HAV-beteg ellátásában?
 a) az életfunkciók megfigyelése; b) harci láz;
 c) a beteg elkülönítése; d) a beteg oktatása.
 

 34. A metionin, a szilimarin és az aszpatofort a következő hatású gyógyszerek: a) lipotróp (hepatotrop);

 b) fájdalomcsillapító;
 c) vízhajtó.
 
 35. A HAV-beteg oktatása:
 a) a máj megmentése;
 b) a tiltott élelmiszerek fogyasztásának kerülése;
 c) helyes adagolás;
 d) a fizikai és intellektuális erőfeszítés mielőbbi újrakezdése.
 
 36. Mi az első intézkedés fertőző-fertőző betegség kitörése esetén?
 a) a beteg elkülönítése;
 b) érintkezők vakcinázása;
 c) vér vagy vizelet gyűjtése;
 d) WC-k fertőtlenítése.
 
 37. Az alábbi fertőző betegségek közül melyik esetén kötelező a beteg kórházi elkülönítése:
 a) skarlát;
b) rubeola;
 c) akut hepatitis;
 d) járványos parotitis;
 e) bárányhimlő.
 
 38. Ha az orvos szükségesnek tartja, gamma-globulint adunk az alábbi elérhetőségeknek
b é ) li li i
 betegség: a) poliomyelitis;
 b) akut hörghurut;
 c) akut hepatitis.
 
 39. A kontaktusok megfigyelése akut hepatitis kitörése esetén: a) a maximális lappangási időszak teljes időtartama a

 b) 3 hét alatt;

 c) a betegség formája szerint (A, B stb.);
 d) klinikai laboratóriumi vizsgálattal.
 
 40. A volt akut hepatitisben szenvedő beteg rendelőjét a következő címen végzik:
 a) a betegség időpontjától számított 1 hónap és 3 hónap;
 b) 1 hónap és 6 hónap;
 c) 1 hónap, 3 hónap, 6 hónap, 12 hónap és 18 hónap;
 d) 1 hónap és 9 hónap.
 
 41. Az akut hepatitis miatt kórházba került beteg kórházból való elbocsátásakor az ápoló gondoskodik
hasznos információ a kovaleszcencia időszakára vonatkozóan, amely a következőkre vonatkozik:
 a) az étrend betartása;
 b) az ellenőrzés, felosztás ritmusa;
 c) megfelelő hidratálás, elkerülve a szörpöket, teákat;
 d) a fizikai erőfeszítés újrakezdése a szervezet tűrőképességével összefüggésben.
 
 42. A bárányhimlő miatt otthon izolált Anca -10 éves - bekerülhet a közösségbe -
iskola: a) a láz 37,6°C-ra csökkenése után;
 b) az antibiotikumos kezelés befejezése után;
 c) ha a bőr minden eleme kéreggel rendelkezik;
 d) ha a bőr tiszta, sértetlen és minden kéreg leesett.

 43. AT - 11 éves, kanyaró miatt kórházba került; 39,5°C-os láza van és erősen izzad. ban,-ben
gondozási tervet, a nővér nem felejti el kitűzni a következő célokat:
 a) a gyermek megfelelő folyadékpótlása;
 b) a test T° fiziológiai határokon belül tartása;
c) tiszta bőr biztosítása;
 d) tiszta, száraz ágynemű biztosítása.
 
 44. A skarlát kitörése esetén a kontaktusok megfigyelését a következők végzik:
 a) napi klinikai kontroll a teljes lappangási idő alatt;
 b) hőmérséklet-szabályozás és a nyak alsó részének megjelenése;
 c) bőrkontroll;
 d) sclera kontroll, színük.
 
 45. Az ápolónő a garatváladék összegyűjtését javasolja a skarlátos betegek osztálytermében
SH kimutatására; hogyan mutatkoznak be holnap reggel:
 a) evés, ivás vagy dohányzás nélkül;
 b) fogmosás nélkül;
 c) nincs szükség különösebb gondozásra;
 d) bikarbonátos vízzel gargarizálni.
 
 46. ​Ismerje fel az alábbi védőoltások és betegségek közötti lehetséges kapcsolatot:
 A) DiTe; a) tetanusz;
 B) DiTePer; b) diftéria;
 C) PA; c) skarlát;
 D) AR; d) szamárköhögés;
 E) BCG; e) kanyaró;
 F) kontra HB. f) járványos parotitis.
 
 47. Az egyén antitetanusz profilaxisát a következők beadásával érik el:
 a) DiTePer vakcina 3 éves korig;
 b) életre szóló DiTe vakcina;
 c) mindegy.
 
 
 
  Szülészeti betegségekben szenvedő betegek ellátása.
 
 1 Határozza meg a valószínű születési dátumot, tudva, hogy GD asszony utolsó menstruációjának első napja
2000. március 15.: a) 2000. november 5.; b) 2001. március 25.;
 c) 2000. április 15.;
 d) 2000. december 25.
 
 2. Az alábbi kritériumok közül melyik segít meghatározni a terhesség valódi diagnózisát:
 a) amenorrhoea;
 b) magzati mozgások;
 c) BCF;
 d) a méh térfogatának növekedése, keményfa.
 
 3. Terhes LD, 25 éves, 32 hetes terhes; a BCF-jét meg kell hallgatni;
az előadás az OISA; a szülészeti sztetoszkóp elhelyezése:
 a) köldök felett, a középvonalon;
 b) a köldök körül;
 c) félúton a köldök és a bal elülső-superior csípőgerinc között;
 d) félúton a köldök és a jobb elülső-superior csípőgerinc között.
 
 4. ZT beteg, 28 éves, a terhesség negyedik hónapjának végén van; mérve, a magasság
szemfenék, normális:
 a) 8 cm-rel a szemérem szimfízis felett;
 b) 12 cm-rel a szeméremcsont felett;
 c) 24 cm-rel a szeméremcsont felett;
 d) 18 cm-rel a szeméremcsont felett.
 
 5. A 26 hónapos DZ terhes nőnél talált alábbi jelek közül melyik ad bizonyosságot
terhesség: a) reggeli rosszullét és torz ízérzés;
 b) BCF jelenléte;
 c) gyakori vizelés;
 d) magzati mozgások.
 
 6. Mrs. GD, terhesség alatt, vajúdik; miből áll az ápolási segítség:
 a) várja a magzat kilökését;
 b) masszírozza a terhes nő hátát az összehúzódások során;
 c) hidratálja az összehúzódások között gyümölcslevekkel vagy teával;
 d) ad neki egy takarót, hogy felmelegítse magát.
 
 7. Mrs. GD, vajúdó, megváltoztatta a BCF-eket, amikor bradycardiásak, amikor
tachycardiás; üdvös beavatkozásként gyakorolják:
 a) a várandós nő körbejárása a szobában;
 b) oxigén beadása az endonasalis szondán keresztül;
 c) a terhes nő helyzetének megváltoztatása az ágyban;
 d) kísérő a szülőszobára.
 
 8. Határozza meg a gondozási terv elkészítésének szakaszainak sorrendjét várandós GN esetén, terhességgel
negyedik hónap, abortusz veszélye, kórházba került a Patológiai Szülészeti Osztályon:
 a) beavatkozások; b) elemzés; c) célkitűzések
 d) adatgyűjtés; e) a problémák prioritásainak meghatározása; f) értékelés.
 

 9. Az alábbi kifejezések közül melyik hamis:

 a) a medence belső pelvimetriáját a medencemérővel mérjük;
b) a BCF hallgatása a binaurális sztetoszkóppal történik;
 c) a magzati mozgásokat a terhesség 4. hónapjában észleljük;
 d) terhesség után eltűnnek a striák.
 
 10. Mi a legnagyobb veszély a császármetszéssel, intubációval operált CZ beteg esetében?
orotrachealis az ébredés időszakában: a) artériás hipotenzió;
 b) hüvelyi vérzés;
 c) a nyelv beesése az oropharynxbe;
d) fájd l k i á
   d) fájdalom okozta izgatottság.
 11. A várandós háziorvos étrendje a terhesség utolsó trimeszterében gazdag lesz:
 a) lipidek, fehérjék, konyhasó;
 b) vitaminok, szénhidrátok, fehérjék;
 c) ásványi sók, víz;
 d) csak a só korlátozása javasolt.
 
 12. Az alábbi helyzetek közül mely esetekben fordulhat elő csoport- vagy Rh-összeférhetetlenség:
 a) Rh pozitív anya - Rh negatív magzat;
 b) Rh pozitív magzat - Rh negatív anya;
 c) anya, OI - magzat, AII;
 d) anya, AII - magzat, OI
 
 13. Anya-magzat csoport vagy Rh inkompatibilitás esetén a veszély lehet:
 a) a hibás gyermek születése;
 b) az újszülött hemolitikus betegsége;
 c) az anyai antitestek titerének növekedése;
 d) az újszülött nagy súlycsökkenése.
 
 14. Nem húgyúti fertőzés jele egy 28 éves kismamának, 1 hónapos terhesnek
VIIIa: a) esti hőmérséklet 37°C;
 b) ketontestek jelenléte a vizeletben;
 c) a vizelet koncentráló képességének csökkentése;
 d) vizelettenyészet több mint 1 000 000 g baktériummal.
 
 15. 32 éves TN terhes nő, 1. hónapos terhes, több vizsgálatban 150/80 vérnyomást mutat
Hgmm; autonóm szerepkörrel ajánlja: a) nátriumszegény diétát;
 b) ágynyugalom;
 c) nátrium-diéta;
 d) a fizikai erőfeszítés csökkentése.
 
 16. A placenta praevia generátor forrásai lehetnek: a) heges méh;
 b) korábbi abortuszok;
 c) multiparitás;
 d) vízivíz.
 
 17. A méhrepedés az alábbi esetekben fordulhat elő: a) keresztirányú megjelenés;
 b) cicatricialis méh;
 c) kismedencei megjelenítés;
 d) vízivíz.
 

 18. Az eclampsia és a preeclampsia fiziológiai mechanizmusai lehetnek:

 a) generalizált érgörcs;
 b) térfogatcsökkentés;
 c) a glomeruláris filtráció csökkenése;
 d) a tudatállapot megváltozása.
 
 19. A függőség alább látható megnyilvánulásai közül melyek jellemzőek a placenta praeviára:
 a) hüvelyi vérzés, fekete vérrel;
 b) normál méhtónus;
 c) nyugalmi vérzés;
 d) hüvelyi vérzés vörös vérrel.
 
 20. A 20 éves terhes KN egészségi állapotának felmérése, akinek vizsgálatokat írnak elő
a laboratóriumban a nővér bizonyos ajánlásokat tesz a betakarításra.
 a) elfogyasztani egy kávét a vizsgálatok reggelén;
 b) ne egyen vagy igyon semmit aznap reggel;
 c) zuhanyozni;
 d) részleges mosás.
 
 21. A terhesség alatt a ZD betegnél vérnyomásértékek jelentek meg; Amelyek
az anyai kockázatok, amelyek előfordulhatnak, ha nem írják elő a megfelelő életmódot:
 a) cerebrovaszkuláris baleset;
 b) utero-placenta apoplexia;
 c) mechanikai sárgaság;
 d) anyai halál.
 
 22. A behelyezett méhlepény idő előtti leválása esetén a prioritásfüggőség megnyilvánulásaként
fellép: a) heves hasi fájdalom;
 b) vérrögökkel járó bőséges vérzés;
 c) sokkos állapot;
 d) megnövekedett méhtónus;
 e) a méhfenék felemelkedése.
 
 23. Milyen rövid távú célokat tűz ki a 32 éves várandós NP számára
é l iá áll ) l bb é á
 IX és preeclampsiás állapot: a) alacsonyabb vérnyomás;
 b) természetes úton szülni;
 c) nem fordulhat elő veseelégtelenség;
d) csökkentse a folyadékfogyasztást.
 
 24. Melyek azok a tényezők, amelyek elősegíthetik egy terhes nő hepatitis B vírussal való megfertőződését:
 a) terhességi kor, multiparitás;
 b) alkoholizmus, nátrium-hiperdiéta;
 c) izocsoport - isoRh vértranszfúzió beadása;
 d) nem megfelelő körülmények között történő szülés segítése.
 
 25. A teljes terhesség alatti méhrepedés a következő forrásokból származhat:
 a) szubentrant összehúzódások keresztirányban;
 b) arcbemutató;
 c) elhúzódó vajúdás heges méhen;
d) kismedencei megjelenítés.
 
 

 26. Terhes ZC, 30 éves, nyolc hónapos terhes, hypertoniás retinopátiával jelentkezik.
A klinikai diagnózis pontosításához a nővér feladata a terhes nő felkészítése:
 a) látótér vizsgálata;
 b) szemfenék vizsgálata;
 c) hangakumetria;
d) a Romberg-teszt.
 
 27. Az alábbi állítások közül melyik hamis a tbc-s terhes nők számára készült étrendi ajánlásokban?
32 éves, a 7. hónapban terhes:
 a) az élelmiszer-higiénia megelőzi az emésztőrendszeri betegségeket;
 b) a forralással készült ételek vitaminokat hoznak;
 c) az étrend ugyanaz a terhesség alatt;
 d) a terhes nőnek kettőt kell ennie.
 
 28. A terhes nő nyugtalan alvásra panaszkodik. Milyen tanácsokat adnak:
 a) kerüljük az élénkítő italokat lefekvés előtt;
 b) az esti folyadékbevitel csökkentésére;
 c) csak egy párnán aludj;
 d) kerülni kell a gyaloglást lefekvés előtt.
 
 29. Ha az orálisan beadott gyógyszerek nagyobb mértékben metabolizálódnak,
terhes TR-ben, 7. hónapos terhesben: a) a szájban;
 b) a gyomorban;
 c) a vékonybélben;
 d) a vastagbélben.
 
 30. C beteg, a 8. hónapban terhes, amikor reggel felébredt, észrevette, hogy vért veszít
piros, tiszta a nemi szerveken. Szólhat:
 a) a méhlepény idő előtti leválása;
 b) placenta praevia;
 c) megszakadt méhen kívüli terhesség;
 d) a korai terhesség veszélye.
 
 31. Terhesség alatt egy terhes nő orrvérzést tapasztalhat. A nővér a következőket ajánlja:
 a) csökkentse a bevitt folyadékok mennyiségét, fújja ki az orrát a kiürítéshez
a vér;
 b) a jégcsomagot az orrára tenni, ne fújni erősen az orrot;
 c) a lehető leggyakrabban cseppentsen az orrba;
 d) pihenni az ágyban, Trendelenburg pozícióban.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
  Nőgyógyászati ​betegek ellátása.
 
 
 1. Az abortusz a következőket jelenti: a) a terhesség megszakítása az első 2 hónapban;
 b) a terhesség megszakítása az első 6 hónapban;
 c) a terhesség megszakítása 7 hónap után;
 d) a magzat koraszülése.
 
 2. A fiziológiai sterilitást: a) fogamzásgátlók alkalmazása eredményezi;
 b) szoptatás vagy menopauza;
 c) óvszer használata;
 d) partnerváltás.
 
 3. Azt mondják, hogy "sír a méh" kis vérzés miatt, vérrögök nélkül, a következő esetekben:
 a) spontán abortusz;
 b) méhen kívüli terhesség;
 c) placenta praevia;
 d) méhmióma.
 
 4. Ha nőgyógyásznál több úton kell beadni a gyógyszereket, mi lesz a sorrend
beadás: a) injekciók;
 b) hüvelyi petesejtek;
 c) orális tabletták;
 d) kúpok.
 
 5. A hüvely nyálkahártyájának endoszkópos vizsgálata: a) salpingográfiával történik;
 b) kolposzkópia;
 c) gasztroszkópia;
 d) a Douglas táska aljának szúrása.
 
 6. Helyi kezelés, nőgyógyászati ​megbetegedés esetén, lehet: a) hüvelyöblítés;
 b) tampon alkalmazása;
 c) injekció;
 d) tojás alkalmazása.
 
 7. A 32 éves T. beteg időszakonként vért veszít a nemi szerveken keresztül
mérsékelt, 3-4 napig tartó, lehet: a) menorrhagia;
 b) hypermenorrhoea;
 c) menstruáció;
 d) metrorrhagia.
 
 8. M. beteg ajkain folyadékkal teli hólyagok, ödéma, viszketés, szúrás,
kényelmetlenség; arról lehet szó. a) condyloma acuminatum;
 b) széles condyloma;
 c) genitális herpesz;
 d) trichomonas vaginalis.
 
 9. A metasztázisok lehetnek: a) szeptikus eredetűek;
 b) rákkeltő;
 c) allergiás;
 d) jóindulatú.
 

 10. A 32 éves C nőgyógyásznak beöntést írnak fel a méheltávolításra való felkészülés érdekében
részösszeg; oldatként használhatja: a) magnézium-szulfátot;
 b) kalcium-klorid;
c) glicerin;
 d) 1 evőkanál só 1 liter vízhez.
 
 11. Mrs. CD, 23 éves, 18 napos menstruációs ciklusa van, erős vérzéssel, időtartama 6
napok; lehet: a) dysmenorrhoea;
 b) multimenorrhoea;
 c) menorrhagia;
 d) metrorrhagia.
 
 12. A következő általános okok játszanak fontos szerepet a spontán abortusz kialakulásában, azzal
kivéve: a) akut lázas fertőzések;
 b) endogén mérgezések;
 c) cukorbetegség;
 d) ismételt hasi trauma.
 
 13. Steril pár esetén az alábbi vizsgálatok közül melyiket végzik el a betegen:
 a) irrigoszkópia;
b) hi l i áfi
  b) hiszterosalpingográfia;
 c) pielográfia;
 d) kolposzkópia.
 
 14. A következő jelzések közül melyik hamis Z beteg esetében, az azt követő második napon?
subtotális méheltávolítás: a) diéta marhahúslevessel;
 b) hidratálás édesített teával;
 c) a varratok eltávolítása a bőrről;
 d) séta kísérő nélkül.
 
 15. Z beteget metrorrhagiás vérzést követően vért kell adni; melyik
a kötelező tesztek a következők: a) Beth-Vincent;
 b) Jeanbrau;
 c) Simonin;
 d) Oehlecker.
 
 16. Megszakadt méhen kívüli terhesség esetén a jellegzetes klinikai tünetek a következők:
eltekintve: a) a menstruációs ciklus változásától;
 b) BP összeomlás, pulzusváltozás;
 c) bőséges hüvelyi vérzés;
 d) a méh térfogatának növekedése a terhesség korának megfelelően.
 
 17. Melyik vitamint nevezzük vérzéscsillapító vitaminnak: a) B 6 b) B 12; c) K; Igen.
 
 
 18. Z betegnek 800 000 NE penicillint kell beadnia 6 óránként, hogy ne tűnjön összeférhetetlennek
apa, oldja fel az antibiotikumot:
 a) C-vitaminnal, az azt végrehajtó gyógyszerrel;
 b) fiziológiás szérummal vagy desztillált vízzel;
 c) novokainnal a fájdalom csökkentésére;
 d) az iv. által felírt glükózzal
 

 19. M beteg, a kezelést tetraciklinnel végzi; hogy megakadályozzák a növényvilág pusztulását

szaprofita azt ajánlja neki, hogy fogyasszon joghurtot; tudva, hogy csökkenti a gyógyszer felszívódását
hívja fel a figyelmet: a) társítsa a tetraciklint joghurttal;
 b) igya meg a joghurtot 1/2 óra előtt és után, vegye be a tetraciklint;
 c) a joghurtot 1/2 órával a tetraciklin beadása után fogyasztani;
 d) nem fontos.
 
 20. A 27 éves C beteget fel kell készíteni a műtétre; sorozatot írnak fel neki
vérelemzések, amelyek közül néhány biokémiai, mint például: a) vérkép;
 b) vércsoport;
 c) vér karbamid;
 d) kreatinin;
 e) bilirubin.
 
 21. G. 42 éves betegnek méhmiómái vannak; melyek az alábbi szövődmények
lehetséges: a) a méh térfogatának gyors növekedése;
 b) méhvérzés;
c) vizelési zavarok;
 d) a menopauza kezdete.
 
 22. Az alábbi elemek közül melyik lehet a petefészekrák forrása:
 a) többparitás;
 b) korábbi abortuszok;
 c) fogamzásgátlók használata;
 d) jóindulatú petefészekdaganatok.
 
 23. Megfigyeléssel megállapította, hogy a 20 éves T. betegnek zöldessárga leucorrhoeája van,
viszketés, fájdalmas vizelés; lehetséges: a) haemophilus fertőzés;
 b) gonococcus fertőzés;
 c) Trichomonas parazita;
 d) parazitizmus candida albicans-szal.
 
 24. Az alábbi laboratóriumi vizsgálatok közül melyik mutathatja ki a trichomonasokat?
vaginalis: a) kenet;
 b) leukogram;
 c) RBW
 
 25. H. asszony férje attól tart, hogy feleségének a mastectomia utáni pszichológiai következményei maradnak: ami
Az ápolónő által adott információ pozitívan befolyásolja a beteget:
 a) a beteg maradandó sérüléseket szenved;
 b) a fejlődés előre nem látható a következő időszakban;
 c) az aggodalom megalapozatlan;
 d) a problémák általában maguktól megoldódnak.
 
á k l i i i éb ü ké kli ik i i ál kö k ők ják ) i k é
 26. Lányok vulvovaginitisében a tünetek és a klinikai vizsgálat a következőket mutatják: a) viszketés;
 b) leukorrhoea;
 c) irritált bőr;
 d) székrekedés.
 
 
 
 

 27. A genitális régió gyulladásos állapotainak megelőzése bármely életkorban az alábbiakkal érhető el:
 a) nemi szervek ellenőrzése 6 hónapos korban;
 b) a helyi higiéniai intézkedések betartása;
 c) vitaminban gazdag élelmiszerek;
 d) semmi különös.
 
 28. T.-né jelentkezik a kezelőorvosnak, miután duzzanatot érez a mellében
bal; emlőkarcinóma diagnózisa miatt kórházban van, és mastectomiára készítik elő;
az alábbi hormonok közül melyek felelősek az emlőmirigy növekedéséért pubertáskor:
 a) ösztrogének, oxitocin;
 b) prolaktin, oxitocin;
 c) ösztrogének, progeszteron;
 d) oxitocin, progeszteron.
 
 29. Hogyan metasztatizál a mellrák:
 a) a sejtek vérrel és nyirok által szállított más testrészeibe történő átvitelével;
 b) a daganat egyes részeinek eltörésével és más területekre való áthelyezésével;
 c) a daganat által váladék kiválasztásával;
 d) a májrendszer fertőzésén keresztül.
 
 30. Mi a legfontosabb pszichológiai tényező, amikor T.-t kiengedik a kórházból?
postmastectomia:
 a) minél több dokumentumfilmet olvasni a betegségről;
 b) hogy a protézis felett saját ruházatot viselhessen;
 c) énképének megőrzése;
 d) látogatásokat, sétákat, kirándulásokat tenni.
     

  Gondozás a laudsokkal.
 
 1. A ZA beteg a delírium harmadik napján van; ágazati ápolónőként naponta figyelemmel kíséri:
 a) méh involúció, lochia megjelenése;
 b) a nő súlya;
 c) pulzus, légzés, hőmérséklet;
d) li i á iók ( ékl di é i )
 d) eliminációk (széklet, diurézis).
 
 2. A születés utáni második napon a nővér normálisnak értékeli a lochiát: a) vörös, vérrögöktől;
 b) piros, közepes;
 c) kis mennyiségben, barna megjelenésű;
 d) hígított és fehér.
 
 3. A szoptatás során a mellbimbók károsodásának megelőzése érdekében az anyát megtanítják:
 a) szoptatás előtt kenőcsöt kenni a mellbimbókra;
 b) szoptatás előtt mossa le a mellbimbókat szappannal és vízzel;
 c) megelőzően Hg-nitrát oldatot kell alkalmazni;
 d) szoptatás után kamillateával töröljük át a mellbimbókat.
 
 4. ZC asszony, elmegy szoptatni gyermekét; úgy érzi, hogy nem kap elég élelmet; melyik
az alábbi műveletek (manőverek) közül, amelyeket javasol nekik:
 a) a gyermek napi mérlegelése;
 b) minta minden egyes szívásból;
 c) a gyermek hosszának mérése;
d) a mell összeszorítása.
 
 5. Az alábbi elemek közül melyik jelzi Mrs. ZG elegendő laktációját:
 a) az újszülött súlygyarapodása;
 b) az ing megnedvesítése a mellbimbók közelében;
 c) az újszülött elalszik a szoptatás alatt;
 d) az újszülött sír szoptatás után.
 
 6 Lăuza TP, perineoraphiát mutat, a születés utáni IH. napon van; sebkezelésre
Ön használja: a) 70°-os alkoholt;
 b) 1%-os kálium-permanganát oldat;
 c) oxigénes víz;
 d) jódozott alkohol.
 
 7 Rögzítse az ellátási prioritások sorrendjét a TP zsalu esetén 12.00 órakor:
 a) megszüntetések biztosítása;
 b) gyógyszeres kezelés beadása;
 c) a biztonságos környezet előkészítése a szoptatáshoz;
 d) kéz- és mellmosás;
 e) szoptatás;
 f) a munkahely átszervezése;
 g) szoptatási felügyelet.
 
 8. A méhlepény természetes megszületését követően mely beavatkozások prioritást élveznek CF-es beteg esetében?
a nőgyógyászati ​asztalon található: a) a has masszírozása;
 b) pihenési és alvási feltételek biztosítása;
 c) a jégcsomag felhelyezése a hasra;
 d) a diurézis felügyelete.

 9. A 4. napon lévő TO beteg hidratálási és táplálkozási szükségletének kielégítése.

Lauzie, követned kell: a) az éhség és szomjúság érzését;
 b) megszüntetések;
 c) testtömeg;
 d) az integumentumok megjelenése.
 
 10. Lăuza RG a születés utáni 3. napon van; zavart „szükség van a hőmérsékletre
normál test (láz) "; mi lehet az oka: a) lohiometria;
 b) a méh gyors involúciója;
c) tejdüh;
 d) fogyás.
 
 11. Lăuza DL, császármetszés után, középvonali metszésen keresztül; alatt
a kórházi kezelés során a nővér figyeli: a) lochiát;
 b) a kötszer állapota;
 c) a perineum állapota;
 d) méhinvolúció.
 
 12. Rögzítse a beavatkozási manőverek sorrendjét a hüvelyöblítés végrehajtása során:
 a) fizikai edzés, szellemi edzés;
 b) az anyag előkészítése;
 c) cél;
 d) a végrehajtás módja;
 e) a munkahely átszervezése.
 
 13. Mrs. FM, súlyos preeclampsiában szenved; 3 órája szült; melyik akciója
a szülés utáni időszakban az ápolási tervbe beletartoznak a szülés:
 a) a vérnyomás, a légzés és a reflexek folyamatos monitorozása;
 b) a szülés ösztönzése;
 c) a szájnyitó felszerelése;
d) hól d f l lé é di é i é é
  d) hólyagszonda felszerelése és diurézis mérése.
 
 14. Mrs. BG általános érzéstelenítésben "nyúl ajakú" fiút szül; a nővér
tájékoztatja őt: a) fiú születéséről;
 b) az életfunkciók értékei;
 c) vizelési vágy;
 d) az újszülött fejlődési rendellenességei.
 
 15. Mrs. BG nem akarja fogva tartani a gyermekét; ez a reakció annak a ténynek köszönhető, hogy:
 a) a fejlődési rendellenességben szenvedő újszülötteket nem könnyű elfogadni;
 b) az anyának túlzott elutasító reakciója van;
 c) az anya fél attól, hogy megsérti a gyermekét;
 d) az anya csúnyának tartja a gyereket.
 
 16. Születés után tapintással a méhnek: a) gömbölyűnek és tónusosnak kell lennie;
 b) gömbölyű és petyhüdt;
 c) immateriális.
 
 17. A méh involúciója: a) 0,2 cm/nap;
 b) 0,5 cm/nap;
 c) 1 cm/nap.
 

 18. Lochia az első 2-3 napban: a) savós;

 b) szeroguineus;
 c) szangvinikus.
 
 19. Lochia az első 4-6 napban: a) savós;
 b) szeroguineus;
 c) szangvinikus.
 
 20. Lochia az első 6-10 napban: a) savós;
 b) szeroguineus;
 c) szangvinikus.
 
 21. A kolosztrum: a) szénhidrátban gazdag sárgás folyadék;
 b) fehérjében gazdag sárgás folyadék;
 c) ásványi sókban gazdag sárgás folyadék.
 
 22. A kolosztrum a következőkből áll: a) antigének; b) antitestek; c) mindkét válasz jó.

 
 
 23. Sebek kialakulásához a mellbimbókon:
 a) az érintett mellbimbó szopását nem kötelező abbahagyni;
 b) helyileg baktericid kenőcsöt alkalmazunk;
 c) 2-3 ultrarövid alkalom helyben történik.
 
 
 
  Az újszülött gondozása.
 
 1. Mennyi ideig tart az újszülött időszak: a) 24 óra a születés után;
 b) 7 nap, amíg a gyermek a szülészeten van;
 c) 30 nappal a születés után;
 
 2. Soroljon fel 5 feltételt, amelyeknek az újszülött fehérneműjének meg kell felelnie:
 a) ________________
 b) ________________
 c) ________________
 d) ________________
 
 3. Az alábbi elemek közül melyek normálisak C újszülött esetében, 1 órával a születés után:
 a) hőmérséklet = 37 °C;
 b) pulzus = 70/perc;
 c) légvételek = 35/perc;
 d) cianotikus bőr;
 e) faggyú a borítékok szintjén.
 
 4. SL-né elmegy ápolni az újszülöttet; az alábbi kritériumok közül melyik jelzi, hogy az anya
elegendő teje van: a) a prolaktin növekedése;
 b) a szoptatás során a szemközti mellbe áramló tej;
c) a gyermek progresszív súlygyarapodása;
 d) a csecsemő elalszik a szoptatás alatt.
 
 5. A koraszülöttséget a következők határozzák meg, kivéve:
 a) 2500 gramm alatti súly;
 b) derékbőség 47 cm alatt;
 c) látható fejlődési rendellenességek;
 d) heves sírás.
 
 6. A 2900-2500 gramm súlyú, koraszülött gyermekeket:
 a) normál súly;
 b) alulsúly;
 c) koraszülöttek;
 d) makroszómák.
 
 7 Az újszülött születése utáni első általános fürdő megtörténik:
 a) 3 nappal a születés után;
 b) 3 nappal a köldökcsonk leválása után;
 c) közvetlenül a születés után;
 d) az újszülött általános állapotától függ.
 
 8. A köldökcsonk leesése után szövődmények léphetnek fel, kivéve: a) nedves gangréna;
 b) granuloma;
 c) hematoma;
 d) onphalitis.
 
 
 9. A fehér asphyxiával született újszülött: a) normális légzőmozgásokat mutat;
 b) szívverés a normál határokon belül;
 c) viaszbaba megjelenése;
 d) a végtagok cianózisa.
 
 10. Az újszülött szoptatás utáni regurgitációjának elkerülése érdekében a következőket kell tenni:
 a) 5 percig bal oldali decubitusban helyezzük el;
 b) karba emelve és hátba veregetve;
 c) csendes, nedves alkoholos borogatással a hason.
 
 11. Az újszülött G. 12:00-kor született, pulzusa 120/perc, hevesen sír,
mozgassa a végtagokat, a felső és alsó végtagok bőre enyhén cianotikus; Az állás
Az APGAR-t megjegyezzük: a) 7;
 b) 8;
 c) 9;
 d) 10.
 
 12. A G újszülött első 24 órájában az alábbi jelek közül melyik nem jelzi a létezést
kóros elemek: a) a meconium eliminációja az első 24 órában;
 b) légzésfrekvencia 70/perc;
 c) a bőr sárga színe;
d) köldökvérzés.
 
 13. A fiziológiás sárgaság előfordulását a következők okozhatják:
 a) az anya, akinek a kórelőzményében hepatitis szerepel (5 évvel ezelőtt);
 b) az újszülött koraszülése;
 c) a bilirubin értékének növekedése a 3. napon;
 d) az újszülött súlycsökkenése.

 14. Ellenjavallat a természetes táplálkozáshoz:

 a) újszülött hasi kólikája;
 b) köldökbimbók;
 c) terhesség és szülés során már fennálló szívbetegség;
 d) az újszülött megtagadja a mell átvételét.
 
 15. Mely állítások nem igazak a tejpor-készítmény szükséges tulajdonságaira vonatkozóan?
csecsemőknek: a) C-vitaminban gazdag;
 b) forralatlan vízben készül;
 c) tökéletesen helyettesíti az anyatejet;
 d) előnyösebb, mint a tehéntej.
 
 16. A metszett köldökcsonkot steril borogatással fedjük le, amelyet: a) 70°-os alkohollal áztatunk;
 b) jódotinktúra;
 c) rivanol;
 d) protargol.
 
 17. A gonococcus ophthalmia megelőzése: a) proculinnal;
 b) szemészeti kenőcs Kanamycinnel;
 c) talaj. Hg-nitrát 1%.
 
 18. Az első gondozási manőver, közvetlenül a születés után, amelyet az újszülöttnek adnak:
 a) a köldökzsinór elvágása;
 b) a légutak akadálymentesítése;
c) hideg vízzel meglocsolás;
 d) az újszülött bepólyázása.
 
 19. Az alábbi elemek közül melyek fiziológiásak az újszülöttben az első 24 órában:
 a) hőmérséklet 37-37,5 °C;
 b) a bőrszövetek ikterikus elszíneződése;
c) a pelenkát szennyező vizelet;
 d) aranysárga szék.
 
 20. Az újszülött természetes táplálása esetén, amely a szaprofita mikrobákból fejlődik ki
bél: a) coli bacillus;
 b) bifidus bacillus;
 c) szalmonella.
 
 21. Milyen típusú fulladáshoz tartoznak a következő elemek: tachycardia pulzus 120/perc felett, cianózis
generalizált, megőrzött tónus: a) átmeneti apnoe;
 b) kék fulladás;
 c) fehér asphyxia.
 
 22. Mit értünk nemi krízis alatt: a) súlygyarapodás;
 b) a mellbimbók duzzanata;
 c) véres váladékozás a szervek szintjén
nemi szervek;
 d) fiziológiás hámlás.
 
 
 
 

 23. Az alábbi tételek közül melyek nem kompatibilisek az újszülött alsóneművel:

 a) nejlonból készüljön;
 b) forrni tudjon;
 c) legyen varrás a közepén;
 d) a vállakon fűzővel zárni.
 
 24. A 4 napos, 2500 grammos, sárga bőrfelületű újszülöttet
bizonyos beavatkozásokat végrehajtani; mik ezek: a) BCG oltás; b) fényterápia; c) szoptatás; d) általános fürdőszoba
 
 
 
 
 25. A csecsemők rigója a következők miatt fordul elő: a) az étkezési idők be nem tartása;
 b) a higiéniai szabályok be nem tartása;
 c) koraszülés;
 d) elegendő hidratáltság.
 
 26. A lekötött köldökcsonk leválása fiziológiailag születés után történik:
 a) 7-10 nap között;
 b) 10-12 nap között;
 c) 5-7 nap között;
 d) 14 nap elteltével.
 
 27. A koraszülést okozhatja: a) méhhártya;
 b) multiparitás;
 c) csoport- vagy Rh-inkompatibilitás;
 d) anya életkora.
 
 28. Az újszülött felügyelete érdekében a védőnő köteles naponta rögzíteni:
 a) bőr megjelenése, széklet, vizelet;
 b) alvás, légzés, hőmérséklet;
 c) életfunkciók, a szívóreflex;
 d) életfunkciók, szívóreflex, súly.
 
 29. Az apnoe és cianózis krízisek az újszülöttek melyik kategóriájában gyakoribbak:
 a) eutrófiában;
 b) koraszülötteknél;
 c) a becsületsértésekre;
 d) makroszómákban.
 
lábbi é k kö ül l ik f l l i k bá f lé l i k
 30. Az alábbi paraméterek közül melyik felel meg az inkubátor feltételeinek:
 a) hőmérséklet 37°C, páratartalom 70-80%, oxigén 40 térfogat%, eltávolító rendszer
szén-dioxid, riasztórendszer;
 b) hőmérséklet 40°C, páratartalom 50%, oxigén 20 térfogat%, riasztórendszer;
 c) hőmérséklet 36°C, állandó páratartalom, oxigén 40 térfogat%, elvezető rendszer a
szén-dioxid.
 
 31. Ápolási beavatkozások átmeneti apnoéban szenvedő újszülött esetén.
 a) gyengéd mellmasszázs;
 b) kézi mesterséges lélegeztetés vagy hordozható eszközzel;
 c) a légutak akadálymentesítése;
 d) szonda.

 
 32. A védőnő az újszülött élettani sárgaságát a következők után ismeri fel
jellemzők: a) általános megváltozott állapot;
 b) a születés után 2-3 órával kerül felszerelésre;
c) a széklet, a vizelet normál színű;
 d) a születést követő 3. napon jelenik meg;
 e) az általános állapot jó.
 
 33. Hozzon létre asszociációkat a következő elemek között:
 a) 1 hónapos csecsemő; 1) tejpor 12,5%;
 b) 3 hónapos csecsemő; 2) ül;
 c) 6 hónapos csecsemő. 3) kalóriaszükséglet 110 cal/24 óra;
 4) tejpor 8%;
 5) hajlított ujjak a tenyérben;
 6) tehénsajt;
 7) szótagokat ejteni.

  Különböző korosztályú gyermekgondozás.

   
hó lá é h é k kbé lá ll i lá b é ül
  1. M. 8 hónapos, lázas és hasmenéses gyermek gyermekbénulás elleni oltásban részesül:
 a) kezelik és átprogramozzák;
 b) átütemezi a következő évre;
 c) az ütemterv szerint beoltott;
 d) egyáltalán nem oltják be.
 
 2. A 15 éves fiatal V. tuberkulin IDR értelmezéséhez a nővér felhívja.
az irodában: a) 24-72 óra után;
 b) 2-4-6 óra múlva;
 c) azonnal kövesse a reakciót;
 d) nincs értelme az irányításra hívni.
 
 3. L. gyermek, 12 éves, nincs étvágya, kellemetlen érzés és végbél viszketés jelentkezik;
Az orvosi beavatkozások prioritása:
 a) általános fürdőszoba, részfürdő;
 b) székletminta vétel a koproparazitológiai vizsgálathoz;
 c) a gyermek időben történő étkeztetése;
 d) a gyermek felvitele a levegőbe.
 
 4. 7 hónapos korban az LV normális pszichomotoros fejlődést mutat; az utolsó eredmény valószínűleg ez:
 a) egyik oldalról a másikra fordulás;
 b) támasz nélkül ülni;
 c) felállni, megtámasztani;
 d) kézzel fogni tárgyakat.
 
 5. Az ellátási folyamat alábbi fázisai közül melyikben állapítja meg, hogy a 7 hónapos LV beteg,
életkorának megfelelő pszicho-motoros fejlettséggel rendelkezik: a) értékelés;
 b) tervezés;
 c) végrehajtás;
 d) ápolási diagnózis.
 
 6. A 6 éves BF-et lázzal és dysuriával szállítják kórházba; vizelettenyésztést végeznek, amely
pozitív; a jelenlévő baktériumok számának a következőnek kell lennie:
 a) 10 000 csíra/ml alatt;
 b) 10 000-100 000 csíra/ml;
c) több mint 100 000 csíra/ml.
 
 7. 5 éves gyermeknek 1 gr. gyógyászati ​oldat 6-os időközönként
órák; hány oltás van 24 órán belül és hány csepp, a pipettával az adagoláshoz:
   a) 4 aljzat x 20 kép. az aljzaton;
 b) 6 aljzat x 10 kép. az aljzaton;
 c) 2 aljzat x 40 kép. az aljzaton;
 d) ne adjon be gyógyszereket pipettával.
 
 8. A normál pulzusértékek egy 5 éves gyermeknél a következők lehetnek: a) 120-140/perc;
 b) 80-100/perc;
 c) 60-80/perc;
 d) 90-100/perc.
 
   

 9. Mennyi lesz egy 3000 grammos súllyal született 7 hónapos csecsemő súlya?
 a) 7500 kg;
 b) 6500 kg;
 c) 10 000 gramm;
 d) 5700 gramm.
 
 10. Mit értünk enuresis alatt: a) a vizeletkibocsátás megfordítása, túlnyomórészt éjszaka;
 b) éjszakai vizeletvesztés;
 c) akaratlan éjszakai vizeletvesztés 3 évesnél idősebb gyermekeknél.
 
 11. A tablettát és a pigment nélküli drazsét nem adják a gyermekeknek: a) 6 hónapos kor alatt;
 b) 2 év alatti;
 c) 6 év alattiak;
 d) 1 éven aluliak.
 
 12. A parazitológiai vizsgálathoz szükséges székletgyűjtés feltételei: a) 3 egymást követő napon;
 b) a körmök alatt;
 c) a végbélnyílásból;
 d) spontán székletből.
 
 13. A 6 hónapos csecsemő táplálkozása lehet: a) természetes;
 b) diverzifikált;
 c) vegyes;
 d) mesterséges.
 
 14. A gyermekek felkészítése a vastagbél radiológiai vizsgálatára a következőket végzik:
) k á ió b ö é
  a) evakuációs beöntés;
 b) 12 órás étkezési szünet;
 c) tisztító beadás;
 d) csak barit beöntés történik.
 
 15. 0-3 éves gyermekeknél a görcsrohamok leggyakoribb okai: a) epilepszia;
 b) láz;
 c) izgatott temperamentum;
 d) glikozuria.
 
 16. A "lázas gyermek" fogalma egyenértékű a rektálisan mért hőmérséklettel, amelynek értéke
lehet: a) 37,5°C;
 b) 38 °C;
 c) 39 K) °C;
 d) 36,5-37 °C.
 
 17. Az 5 hónapos csecsemőnek beadott folyadék kg/testenkénti mennyisége: a) 100-120 ml;
 b) 130-160 ml;
 c) 150-180 ml;
 d) 500 ml.
 
 18. CRI., 12 hónapig, diftériás anginával kórházban van; őt2;kezelik
ami a legtöbb
O
megfelelő manőver: a) az endonasalis szonda használata;
 b) nedvesítés2;O
 c) az O sátor használata
2;
 d) O szubkután injekciója
2.

 19. CR, 12 hónapos, 72 cm hosszú és 13 kg; az asszisztens az értékelés során úgy véli
magasság: a) normál, normál súly;
 b) megnövekedett, normál testsúly;
 c) kicsi, normál súlyú;
 d) normál, megfelelő súlyú.
 
 20. 7 hónapos LV-t a gyermekosztályra helyezik, mérsékelt kiszáradás jeleivel,
akut gastroenteritis után; milyen módszerrel akadályozzuk meg a fertőzés terjedését:
 a) fehér vászonzsákok használata a piszkos ruha szállításához;
 b) vászon gumizacskók használata koszos ruha szállítására;
 c) kézmosás minden technikai munkavégzés után;
 d) széklet összegyűjtése bakteriológiai vizsgálat céljából.
 
 21. CI., 2 éves, kétoldali akut középfülgyulladással, 39°C-os lázzal és tónusos összehúzódásokkal került kórházba
klónikus, az orvos a CSF gyűjtését javasolja a lehetséges kórokozók kimutatására
kóros; a szúrás után a gyermek helyzete: a) hanyatt, fej alatti párna nélkül;
 b) fekvőtámasz párnával;
 c) oldalsó decubitus;
 d) ventrális decubitus.
 
 22. Az alábbi szövődmények közül melyik fordulhat elő C beteg esetén agyhártyagyulladással, ha nem?
megfelelő ellátásban részesülnek: a) agyvelőgyulladás;
 b) vízfejűség;
 c) szellemi retardáció;
 d) vérmérgezés.
 
 23. A 16 éves C beteget a gyermekosztályon ápolják, hiperglikémiás kómában; melyik
az ellátási prioritások sorrendje: a) a pulzus monitorozása;
 b) szabad légutak fenntartása;
 c) laboratóriumi elemzések gyűjtése;
 d) ápolási problémák azonosítása.
 
 24. A 14 éves A. gyermeket giardiával és giardiával gyanúsítják; mely laborvizsgálatok képesek
kiemeli a paraziták vagy ciszták jelenlétét:
 a) vérvizsgálat;
 b) koproparazitológiai vizsgálat;
 c) gyomornedv vizsgálata;
 d) nyombéltampon az epe gyűjtésére B.
 
 25. D gyermeket gombával mérgezték meg; hányást idéznek elő:
 a) lenyelés után 6 órával;
 b) a lenyelést követő első 4 órában;
 c) ne hánytasson;
 d) először gyomormosást végeznek.
 
 26. A növényvédő szerekkel és szerves foszfortartalmú anyagokkal történő akut mérgezés a következők szaga által n
 a) fokhagyma;
 b) aceton;
 c) mandula;

d) é l
    d) érett alma.
 

 27. Az alábbi beavatkozások közül melyek nem érvényesek az angolkór megelőzésében:

 a) a helyiség szellőztetése;
 b) a Slinos bevezetése az élet első 5 hónapjában;
 c) D-vitamin adása 2 amikor az újszülött elhagyja a szülőszobát;
 d) kalcium és D-vitamin adása 2 a terhesség 8. hónapjában.
 
 28. A függőség alábbi megnyilvánulásai közül melyek nem tartoznak a BDA jelei közé?
 a) ép tiszta bőrfelületek;
 b) tartós bőrredő;
 c) módosult gyakori széklet;
 d) jó hangulat.
 
 29. Kórházi gyermekeknek szájon át szedett gyógyszereket adnak be:
 a) kísérő anyák által;
 b) ápolónők által;
 c) ápolás;
 d) az éjjeliszekrényen hagyják, hogy a gyermek elvigye az előírások szerint.
 
 30. Milyen avitaminózist okoz a hemeralopia: a) PP-vitamin; b) C-vitamin; c) A-vitamin; d) B-vitamin
  6.
 
 31. G. 10 éves beteg koproparazitológiai vizsgálata javasolt; a betakarításhoz
használ: a) tiszta tégelyt;
 b) egy doboz gyufát;
 c) közvetlen ügyésztárs;
 d) steril kokultivátor desztillált vízzel.
 
 32. Írja le a helyes választ: a) emésztési szindróma nem fordul elő;
 b) perifériás összeomlás léphet fel;
 c) a vérnyomás összeomlik;
 d) nem lép fel láz.
 
 33. A gyermekosztályon a padló fertőtlenítéséhez felhívja a gondozó figyelmét, hogy
felszerelés, a manőverek helyes végrehajtásához: a) vödör;
 b) két vödör;
 c) legalább három vödör;
 d) nincs szüksége edényre.
 
 34. 5 éves V. betegnek szájüregi WC-re van szüksége; állítsa be a manőverek sorrendjét
a technika helyes végrehajtása: a) szájüreg mosása;
 b) anyagok előkészítése;
 c) a beteg felkészítése;
d) kézmosás;
 e) a használt anyagok elszállítása;
 f) a mikroklíma megteremtése.
 
 35. Az egyéni higiéniai szokások érvényesek:
 a) antibiotikum kezelés alatt álló személyek;
 b) kortizon kezelés alatt álló személyek;
 c) kisgyermekek;
 d) minden magánszemély.
 

 36. Az antibiogram az a laboratóriumi módszer, amely:

 a) meghatározza a mikrobák jelenlétét;
 b) mutatja a mikrobák érzékenységét az adott antibiotikumra;
 c) csak a csírák növekedését mutatja.
 
 37. Garatváladékot kell végeznie a 3 éves D. betegen; a steril tampontartóval
törölje át: a) az oropharynxet;
 b) orrnyálkahártya;
 c) a nádorhullám;
 d) mandulák.
 
 38. A 14 éves Z beteg szérum hepatitis (B TÍPUS) gyanúja merül fel; vért gyűjtenek; melyik
l é d é íj kli ik i di ó i ) i j l lé
 az elemzés eredménye pontosítja a klinikai diagnózist: a) protein C jelenléte;
 b) az ausztrál antigén jelenléte;
 c) trichinella spiralis jelenléte;
 d) a Tific bacilus jelenléte.
 
 39. Az aktív nyelvhasználat problémát okoz a gyermek számára: a) 1 éves korig; b) 2 éves korig;

 c) 3 éves korig;

 d) 3 éves kor után.
 
 40. A gyermek személyiségének formálása a következőkben nyilvánul meg: a) az alvás csökkentése;
 
 b) preferenciák és taszítások kifejezése;
 c) a készség elsajátítása;
 d) minél több vers memorizálása.
 
 41. Görcsroham esetén 8 hónapos csecsemőnél 39,9°C-os lázzal kell alkalmazni.
a következő beavatkozások:
 a) diazepam adása 1-2 napig;
 b) kardiovaszkuláris analeptikumok adása;
 c) antibiotikumok adása;
 d) meleg borogatás a homlokon;
 e) fenobarbitál 1/2 ampulla beadása.
 
 

  Idősek gondozása.
    
 1. Legyen képes kezdeményezni a geriátriai gyakorlathoz szükséges terápiás és korrekciós intézkedéseket
szükséges: a) megkülönböztetni a patológiát a normálistól;
 b) különösen a tevékenységek ismerete;
 c) a betegség állapotának az egészségi állapottól való elhatárolását.
 
 2. Az emberi szervezet alábbi rendszerei és eszközei közül melyik szenved jelentős mértékben
öregedési változások: a) vesekészülék;
 b) a szív- és érrendszer;
 c) légzőrendszer;
 d) mozgásszervi.
 
 3. Az öregedéssel kapcsolatos egyes változásokat bizonyos határok között tekintjük, mint pl
normális öregedéshez tartozó. Melyek ezek:
 a) változások a bőrben és a fasciában;
 b) presbyopia;
 c) a könnyelválasztás csökkenése;
 d) presbycusis;
 e) phenoasthenia;
 f) minden állítás igaz.
 
 4. A pszichológiai öregedés az életkor okozta síkbeli változások eredménye
biostruktúrák; ezek a változások a következőkön alapulnak:
 a) örökletes tényezők, a mentális életrendszer elhasználódása;
 b) ökológiai tényezők;
 c) szociokulturális tényezők.
 
 5. Idős beteg megközelítése során a következő mentális funkciókat értékeljük:
 a) tájékozódási képesség;
 b) affektív állapot;
 c) memória;
 d) beilleszkedési zavarok mértéke.
 
 6 Nevezze meg az öregedéspszichológia három általános aspektusát:
;
)
  a)
b) ..........................
........................ ;
 c) ................................
 
 7. Az ápolónő, aki a geriátriai ápolásnak szenteli magát, ismeri és tiszteli
biztonság: a) az elegáns modor keretei;
 b) az idősek jogai;
 c) általános jogszabályok;
 d) különleges védőintézkedések.
 
 8. Az idősekkel szembeni bántalmazás kockázati tényezői a következők:
 a) 75 év feletti életkor;
 b) öngondoskodás képtelensége;
c) biológiai állapot.
 
 9. A legtöbb esetben a visszaélések hány kategóriáját írják le: a) négy; b) nyolc; c) tíz.
 

 10. Az idősek valódi diszszomniája, amelyet meg kell különböztetni a hamis álmatlanságtól, a következőket tartalm
 a) mennyiségi rendellenességek, általában hyposomnia;
 b) a normál ritmus zavarai, inverzió értelmében;
 c) mennyiségi rendellenességek, általában hypersomnia.
 
 11. Az idősek (férfiak) éjszakai alvását megzavaró fontos tényező:
 a) ismételt felébredések;
 b) prosztata hipertrófia, amely nocturiát okoz;
 c) nappali alvás, elégtelen mennyiség.
 
 12. Mit ajánl a nővér egy idős embernek a nyugodt alvás elősegítésére:
 a) meleg fürdőt venni;
 b) vegyen egy hideg zuhanyt;
 c) inni egy csésze lime teát.
 
 13. Az idősek eséseit figyelembe veszik: a) a testtartás öregedésének szempontjai;
 b) triviális, véletlenszerű balesetek;
 c) az egyensúlyöregedés szempontjai.
 
 14. Az idős emberek elesésének következményei fontosak és érintik:
 a) testi és lelki állapot;
 b) autonómia;
 c) ivás és étkezés lehetősége;
 d) társadalmi és családi kapcsolatok.
 
 15. Milyen esések képezik különösen az esés szindróma tárgyát: a) egyszeri esések;
 b) alternatív esések;
c) ismételt esések.
 
 16. Az esések legfontosabb kockázati tényezőjének a következőket tekintjük: a) nem;
 b) előrehaladott kor;
 c) krónikus betegségek.
 
 17. Az elesések fontossága az időskorúak gondozásában különösen figyelembe veszi:
 a) a következmények mértékét;
 b) a következmények összetettsége;
 c) minősített elsősegélynyújtási intézkedések.
 
 18. Elesett idős személy esetén a védőnő közbelép:
 a) a késői szövődmények megelőzésének sürgős megteremtése;
 b) személyre szabott gondozási terv készítése;
 c) az azonnali szövődmények megelőzésének sürgős megteremtése;
 d) a családdal való kapcsolatban a társadalmi reintegráció érdekében.
 
 19. Az immobilizációs szindróma megelőző kezelése elengedhetetlen; -val fog jelentkezni
a fogyatékosságok türelmes és szisztematikus elkerülése azáltal, hogy: a) ismeri és előre látja a kockázatot;
 b) rekuperatív terápia;
 c) kineziterápia és támogató ergoterápia.
 
 20. Anális inkontinencia, az időskorúak ellátásának nagy és súlyos problémája:
 a) átmeneti állapot; b) megalázó fogyatékosság;
 c) demoralizáló fogyatékosság; d) nehezen viselhető.
 21. A vizelet inkontinencia összefüggésében gyakran szerepel a következők: a) anorexia;
 b) az irányítás elvesztése;
 c) függőség.
 
 22. A vizelet inkontinencia alábbi típusai közül melyik nem tartozik a fiziológiás tényezők közé?
vizeletürítés: a) végleges vagy stabil vizelet-inkontinencia;
 b) indukált, átmeneti és reverzibilis vizeletinkontinencia;
 c) stressz vagy terheléses vizelet inkontinencia.
 
 23. A vizelet-inkontinencia kezelésében a választandó módszer az átnevelés, melynek célja:
 a) a vizelések közötti idő növelése;
 b) a hólyag kapacitásának növelése;
 c) a vizeletürítési reflex helyreállítása.
 
 24. A nehézlégzés számos tüdő- és szívbetegség gyakori tünete, amelyek egy
az idősek leggyakoribb vádjaitól. Ahogy a nővér meghatározza
a dyspnoe megjelenésének körülményei: a) milyen erőfeszítésnél jelentkezik;
 b) melyik napszakban;
 c) a pozícióhoz kapcsolódó változások;
d) kockázati tényezők és krónikus betegségek. 25. Az alábbiak közül melyek azok a légz
 
 
a nehézlégzéssel érintett idősek megismerésére bemutatja őket: a) rekeszizom légzés; b) közeledni egy olyan állásh
 
lélegző; c) légzés zárt ajkakkal.
 
 
 26. Az evés-ivás iránti igény függetlenségének fenntartása érdekében a nővér
tudni:
 a) krónikus betegségekkel kapcsolatos nehézségek;
 b) kockázati tényezők;
 c) mozgásszervi és idegrendszeri betegségek;
 d) táplálkozási hiány jelei.
 
 27. Az alábbi megelőző beavatkozások közül melyeket kívánnak bizonyos tényezőkre hatni
ami kielégíti az evés-ivásszükségletet:
 a) helyes fogmosás;
 b) félszilárd élelmiszerek, bogyós gyümölcsök és zöldségek fogyasztása;
 c) ritka és bőséges mennyiségű étkezés;
 d) étvágygerjesztő levesek vagy forró levesek fogyasztása.
 
 28. Bél eliminációs diszfunkció esetén az ápolási diagnózis - ellátás
tartalmazza a „bélműködés megváltozása – tényleges és potenciális”, a cselekvéseket
az orvosi segítség által tervezett céljai a következők:
 a) a vám szerinti ártalmatlanítási ütemterv vezetése;
 b) elegendő folyadékbevitel;
 c) a gyógyszerek mellékhatásainak nyomon követése;
d) hashajtók használata;
 e) evakuációs beöntés végrehajtása.
 
 29. A beavatkozások eredményességét a következők vonatkozásában fejlesztjük: a) a széklet gyakorisága és megjele
 b) hasmenés hiánya;

 c) a nehézlégzés típusa;

 d) az étrend betartása.
 30. Reverzibilis vizelet inkontinencia esetén az alábbiak közül melyik jöhet szóba
gyógyító beavatkozások:
 a) gyakorlatok végzése a záróizmok tonizálására;
 b) a vizelési javaslat a vizelés első érzésekor és a teljes kiürülésig a
hólyagok;
 c) a vizelethajtó italok (kávé, tea, alkohol) fogyasztásának kerülése;
 d) WC használat órarendjének megállapítása.
 
 31. Az öregedési folyamaton belüli élettani változásokat ismerni kell, mert
fontos szerepet játszik a mozgásigény kielégítésében. Ezek lehetnek:
 a) lassú izomsorvadás;
 b) nyelési zavarok;
 c) az izomtónus és az erő csökkenése.
 
 32. Az alábbi betegségek közül melyik befolyásolhatja az idősek mozgásképességét: a) arthrosis;
 b) HTN;
 c) cukorbetegség;
 d) csontritkulás;
 e) polyarthrosis.
 
á lá i f l b lül d űj é főké kö k ők k ik
 33. Az ápolási folyamaton belül az adatgyűjtés főként a következőkre vonatkozik:
 a) kapacitás és erőfeszítéstűrés;
 b) a megszüntetések típusát, ütemezését;
 c) segédeszközök használata;
 d) a fájdalom jelenléte és a meghatározó ok azonosítása.
 
 34. Időskorú személy gondozási tervében szereplő megelőző beavatkozások, szemben
a mozgásigény, a következőkre lesz orientálva: a) az idősek motivációja;
 b) az izomerő és állóképesség fenntartása;
 c) az ízületi mobilitás fenntartása;
 d) a vérnyomásértékek megtartása;
 e) az élelmiszerben lévő fehérje mennyiségének csökkentése
 
 35. Idős ember izomerejének és állóképességének megőrzése elérhető:
 a) csak izotóniás és izometrikus gyakorlatokkal;
b) teljes és összetett étrenddel egyidejűleg;
c) a tápláltsági állapotnak megfelelően.
 
 36. Az amplitúdó gyakorlatok célja: a) az ízületek mozgékonyságának fenntartása;
 b) a BP értékek normál határokon belül tartása;
 c) az izomellenállás fenntartása.
 
 37. Az idősek alvászavarának fő oka a krónikus betegségek
amelyektől szenved, és amelyek kényelmetlenséget, fájdalmat, depressziót stb. Rendezés
problémák és gyakori betegségek jelentősége: a) gyomorproblémák;
 b) légzési problémák;
 c) prosztata hipertrófia;
 d) szívbetegségek;
 e) neuropszichés zavarok.
 

 38. Az asszisztens észrevételei a következők:

 a) napi alvási ütemterv; b) BP, P, R, diurézis értékek;
 c) álmatlanság jelei; d) környezeti feltételek.
 
 39. A megelőző beavatkozások abban állnak, hogy az időseknek tanácsot adnak a kezelési rend betartására
az élet, amely a következőket követi: a) a stimulánsok kerülése, különösen 18 óra után;
 b) az altatókkal való kezelés betartása;
 c) a hálószoba szellőztetése;
 d) könnyű vacsora, esetleg egy pohár tej.
 
 40. Az indítandó gyógyító beavatkozások a nehézség forrásának és az elkészítésének figyelembevételével
az egészségügyi problémák és az élettani elváltozások közötti különbségtétel a következő lehet, kivéve
a) napirend kialakításával, az ébrenlét-alvás ritmusának korrekciójával;
 b) fizikai kényelem biztosítása pozicionálással és fájdalomcsillapítással;
 c) ritmusos, vidám zenehallgatás;
 d) a napközbeni tevékenységek csökkentése a fáradtság felhalmozódásának elkerülése érdekében.
 
 41. Az öltözködés és a vetkőzés egy sor képességet feltételez, amely a kereten belül érintett
az öregedési folyamat. Mik ezek: a) ügyesség;
 b) egyensúly;
 c) koordináció.
 d) izomerő;
 c) ízületi mobilitás;
 f) minden állítás igaz.
 
 42. Az alábbi változtatások közül melyik teszi problémássá a ruházat kiválasztását és igazítását:
 a) csontdeformációk;
 b) a gerinc deformációi;
 c) a kedvező környezet hiánya;
 d) hallászavarok;
 e) zsírlerakódások.
 
 43. Az alábbiak közül melyek azok a neurológiai állapotok, amelyek nagymértékben befolyásolják annak szüksége
az idősek ruházata: a) diabetes insipidus;
 b) Parkinson-kór;
 c) hemiplegiák;
 d) köszvény.
 
 44. Függőségi problémák a tisztaság és az ápolt bőr igényének szintjén,
sértetlenül általában a következő gondozási-ápolói diagnózisok kategóriáiba tartoznak:
 a) fáradtsággal összefüggő alvászavarok;
 b) az öngondoskodás hiánya;
 c) a bőr integritásának megváltozása;
 d) álmossággal összefüggő étkezési módosulás;
 e) a nyálkahártyák integritásának esetleges megváltozása.
 45. A bőrszárazság megelőzésére a nővér a következőket javasolja, kivéve:
 a) ne vegyen naponta általános fürdőt;
 b) a bőr hámlasztása után alkoholos krémek használata;
 c) zsíros szappanokat használni;
 d) ne éljen vissza a talkummal;
 e) a megfelelő hidratáció biztosítása.

 
 46. ​A fogpótlást az alábbi módon kell ellátni:
 a) mossa meg az összes arcát durva kefével;
 b) gyermek mosószeres/szappanos mosás után meleg vízzel öblítse le;
 c) eltávolítják belőle az ételmaradékokat;
 d) egy éjszakán át gyenge ecetes oldatban tartjuk;
 e) szerelés előtt öblítse le hideg vízzel.
 
 47. Az életkor előrehaladtával a hőszabályozási mechanizmusok hatékonysága csökken. Milyen érték körül
az idős ember normál hőmérséklete: a) 36°C; b) 37,4 °C; c) 35,1 °C.
 
 
 48. A hipotermiás balesetekkel kapcsolatos leggyakoribb tényezők: a) ortosztatikus hipotenzió; b) kiszáradás; c) fár
 
 
 49. A nővér által a testhőmérséklet fenntartása érdekében végzett tevékenységek a
a normál határokon belüli idősek is:
 a) 20-21°C környezeti hőmérséklet biztosítása;
 b) az idősek elhatározása az alkoholos italok „bemelegítés” eszközként történő használatára;
 c) könnyű fizikai tevékenységek gyakorlása (séta);
 d) harisnya viselése éjszaka.
 
 50. Melyek a legsebezhetőbbek a hipertermiával szemben:
 a) elhízott emberek;
 b) krónikus emésztési zavarban szenvedők;
 c) szív- és érrendszeri betegségben szenvedők.
 
 
 51. A hipertermia megelőzése érdekében az idősek étrendjét orientáltan kell kialakítani
hogy: a) szénhidrátban gazdag étrend;
 b) a zsírok csökkentése;
 c) a lehető legmelegebb folyadékok fogyasztása;
 d) hideg folyadékok fogyasztása.
 
 52. A depresszió az idősek egyik leggyakoribb állapota. A legtöbb
gyakran: a) atipikus;
 b) szomatikus betegséggel való együttélésben;
 c) könnyen meghatározható;
 d) nőknél jelen van;
 e) hipochondriában nyilvánul meg.
 
 53. A biztonság iránti igény szorosan összefügg a környezet számos vonatkozásával
környező. Az idős ember, ha veszélyben érzi magát:
 a) egészségi állapota romlik;
 b) visszahúzódik egy belső világ biztonságába;
 c) különféle relaxációs technikákhoz folyamodik.
 
 54. A fájdalom felmérése után a nővér lépéseket tesz annak csökkentésére
eltávolítása a következő stratégiák segítségével:
 a) az idősek gyors, határozott, hirtelen kezelése;
 b) kényelmes pozíció biztosítása;
 c) a megállapított ütemterv szerinti mozgás, pozícióváltás.

 
 55. Ahhoz, hogy független legyen, a kommunikáció szükségességében az egyénnek:
 a) ép érzékszervei legyenek;
 b) társasági életet élni;
 c) érzelmi reakcióival ne akadályozza a kommunikációt.
 
 56. Az asszisztens kommunikációja a cél szempontjából lehet:
 a) tájékoztató jellegű;
b) á iá
  b) terápiás;
 c) pedagógiai.
 
 57. Az öregedési folyamat befolyásolja a kommunikációs igényt, csökkenti a következők miatt:
 a) halláskárosodás;
 b) alacsony látásélesség;
c) túlsúly;
 d) tapintási zavarok.
 
 58. Az adatgyűjtés, mint a gondozási folyamat első szakasza, elemeket vesz figyelembe
kapcsolódóan: a) az idősek személyisége;
 b) a kognitív funkciók felmérése;
 c) kóros múlt;
 d) az érzékszervi funkciók felmérése;
 e) minden állítás igaz.
 
 59. A leggyakoribb problémák a következők:
 a) a verbális kommunikáció változása hallás- vagy látáshiány miatt;
 b) a magas vérnyomásértékek miatti eredménytelen kommunikáció;
 c) az afáziával kapcsolatos verbális kommunikáció megváltozása.
 
 60. Az idősekkel való kommunikáció javítása érdekében a nővér az alábbiak szerint jár el
következő:
 a) nem használ non-verbális kommunikációs módszereket;
 b) empátiát mutat;  
 c) lassan, tisztán fog beszélni, szemben a párbeszédes partnerrel.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

  FEJEZET VIII
 
  Betegellátás a műtét előtti és posztoperatív időszakban.
 
 1. Az alábbi módszerek közül melyik járul hozzá a beteg jó lelki felkészüléséhez:
 a) káros tényezők eltávolítása;
 b) családlátogatások elősegítése;
 c) a pihenésről, a nyugodt alvásról való gondoskodás;
 d) a fájdalom elleni küzdelem;
 e) a kényelmetlenséget okozó megnyilvánulások leküzdése;
 f) annak biztosítása, hogy a műtét és a posztoperatív állapot kedvező lesz.
 
 2. Milyen feladatai vannak az ápolónak a laboratóriumi vizsgálatok elvégzésével kapcsolatban?
sebészeti beavatkozáshoz szükséges:
 a) az előírt minták helyes gyűjtése;
 b) a mintákat a laboratóriumba vinni;
 c) az eredményeket elhozni a laboratóriumból;
 d) az eredmények értelmezésére;
 e) az eredményeket korrelálni a beteg klinikai állapotával.
 
 3. Milyen szabályok vonatkoznak a beteg preoperatív ellátására:
 a) olyan feltételek megteremtése, amelyek megakadályozzák a pszichés traumákat;
 b) a beteg és a betegség ismerete;
 c) orvosi rendelvények betartása és vizsgálatok elvégzése;
 d) a beteg bizalmának elnyerése az ellátó csapatban.
 
 4. Melyek a kórházi műtéti betegek pszichológiai felkészítésének céljai:
 a) elhelyezés a feltételekkel, a kórháztól való félelem megszüntetése;
 b) az a meggyőződés, hogy a műtéti beavatkozás előnyös;
 c) a kórházi fegyelem betartása;
 d) a többi beteggel való kapcsolat tiszteletben tartása.
  5. Hogyan lehet tesztelni a lehetséges novokain-allergiát: a) intradermális injekcióval;
 b) intramuszkuláris injekcióval;
 c) intravénás injekció formájában.
 
 6. A műtét előtt mennyi idővel szőrtelenítsük a szőrös részeket: a) 48 óra;
 b) előző este;
 c) 1-2 órával;
 d) a műtőasztalon.
 
 7. Milyen gyógyszereket kell beadni 30 perc. az érzéstelenítés megkezdése előtt, és ezért a
műtét a beteg nyugtatására és nyugtatására: a) fenobarbitál;
 b) izomfájdalom;
 c) fortral;
 d) diazepam.
 
 8. Milyen diétát ajánlunk a betegnek a műtét körül:
 a) szokásos étrend;
 b) vízrendszer;
 c) reggel és délben normál rendszer, este víz;
 d) ne adjon nehéz ételt 24 órával a műtét előtt.

 
 9. A nyugodt alvás érdekében a műtét előtti este beadjuk:
 a) fenobarbitál;
 b) izomfájdalom;
 c) paracetamol;
 d) rozmaring.
 
 10. Az alábbi célok közül melyeket követi az általános érzéstelenítés?
 a) hipnózis;
 b) fájdalomcsillapítás;
 c) izomlazítás;
 d) fertőzés elleni védelem.
 
 11. Az éter: a) jellegzetes szagú gáz; b) színtelen, illékony folyadék;

 c) könnyen gyúlékony;

 d) zsírokban nem oldódik.
 
 12 Az alábbi fájdalomcsillapítók közül melyek rendelkeznek kábítószer-kezeléssel (ópiátok)
 a) fortral, algocalmin;
 b) mialgin, fentanil, morfium;
 c) piafen, fortral, beralgin.
 
 13. A félreértések elkerülése érdekében a gázpalackok színezettek. Milyen színűek?
dinitrogén-oxiddal festett hengerek: a) fehér;
 b) fekete;
 c) kék;
d) narancs.
 
 14. Mi a legnagyobb veszély az elaltatott beteg ébredési időszakában
orotrachealis intubáció: a) sebvérzés;
 b) hTA;
 c) a nyelv leesése, a glottis eltömődése és a beteg fulladása;
 d) a beteg izgatottsága erős fájdalom miatt.
 
 15. Milyen xilin oldatot használnak a spinális érzéstelenítésben: a) 0,5-1%;
 b) 2-A%;
 c) 8%;
 d) az oldat koncentrációja nem fontos.
 
 16. Milyen különleges szövődménytől kell tartani a spinális érzéstelenítés után:
 a) hányinger, hányás;
 b) tachycardia, nehézlégzés;
 c) tartós fejfájás;
 d) gyógyszer intolerancia.
 
 17. Az ápolási folyamat alábbi fázisai közül melyikben határozzuk meg, hogy az ellátás
posztoperatív volt eredményes: a) értékelés;
 b) tervezés;
 c) végrehajtás;
 d) ápolási diagnózis.
 
 18. Melyek a műtét utáni ellátások a szalonba küldött betegeknek, valamint azoknak
az STI-től: a) megfelelő elhelyezés az ágyban;
 b) a beteg mobilizálása;
 c) szív- és érrendszeri monitorozás;
 d) a láz alakulásának nyomon követése;
 e) a vesefunkció monitorozása.
 
 19. A posztachianestetikus fejfájás megelőzése érdekében a beteget a következő helyzetbe kell helyezni
az ágyon: a) fekvő helyzetben két párnával a feje alatt;
 b) Trendclenburg pozícióban;
 c) bal vagy jobb oldalirányú helyzetben;
 d) fekvő helyzetben, párna nélkül, jobbra hajlított fejjel, vesetálcával
mellett; nem fogja felemelni a fejét.
 
 20. A helyi érzéstelenítéssel operált betegeket az alábbi pozíciókban helyezzük el az ágyban:
 a) hanyatt fekve párnával a lábak alatt;
 b) oldalsó decubitus;
 c) ventrális decubitus;
 d) hanyatt fekve fejét a párnára támasztva, bármilyen pozíciót felvehet, amit akar.
 
 21. A beteg korai mobilizálásának célja:
 a) a fájdalom elleni küzdelem;
 b) a hidroelektrolitikus zavarok leküzdése;
 c) a vénás pangás és a thromboemboliás betegségek előfordulásának megelőzése;
 d) a pulmonalis atelectasia elleni küzdelem.
 
 22. Az alábbiak közül melyik a beadott fájdalomcsillapító (Fortral) mellékhatása?
posztoperatív: a) csökkenti a hányingert;
 b) ösztönzi a mozgósítást;
 c) serkenti a perisztaltikát.
 
 23. A beteg ellátásánál a posztoperatív időszakban figyelembe vesszük:
 a) a művelet jellege;
 b) az érzéstelenítés típusa;
 c) a beteg általános állapota;
 d) a megjelenő szövődmények.
 
 24. Az alábbiak közül melyek tekinthetők hosszabb ideig mozgásképtelenné vált betegnél fellépő szövődménynek?
hosszú az ágyban: a) akut ízületi gyulladás;
 b) nyomási fekély;
 c) perifériás keringési zavarok;
 d) orrvérzés és lipothymia.
 
 25. Az immobilizált betegek fekvőtámasz szövődményeinek megelőzése érdekében a nővér
ezen kívül a következő tevékenységeket végezze el:
 a) jól kidolgozott terv szerinti pozíció megváltoztatása;
 b) a bőrfelületek szárazon és tisztán tartása;
 c) nyomásterületek védelme;
 d) specifikus gyógyszerek beadása.
 
 
 

 26. Az alábbiak közül melyek a posztoperatív ápolási terv lényeges szempontjai?

 a) a mobilizáció elősegítése és a folyadékbevitel ösztönzése;
b) elterelő terápia és fizioterápia biztosítása;
 c) álmatlanság és szorongás megelőzése;
d) napi részleges fürdés.
 
 27 A betegek melyik kategóriájában fordulnak elő gyakrabban tüdőszövődmények a műtét után:
 a) idős betegeknél;
 b) gyermekeknél;
 c) dohányosoknál;
 d) már meglévő, nem megfelelően kezelt tüdőelváltozások esetén.
 
 28. A Fowler-helyzet (félig ülő) olyan betegek számára előnyös, akiknél a következőket operálják:
 a) mellkas;
 b) alsó végtagok;
 c) a gerinc.
 
 29. Az operált betegeket hason fekvő helyzetbe kell helyezni:
) i
   a) a gerincen;
b) pleuropulmonalis vagy oesophagealis betegségek;
 c) spinális érzéstelenítéssel.
 
 30. A betegek oldalsó decubitus helyzetbe kerülnek:
 a) pleuropulmonalis betegségek miatt operálták;
 b) operált hashártyagyulladásban;
 c) operált nyelőcső betegségekkel.
 
 31. Betegek:
 a) generalizált hashártyagyulladás;
 b) elégtelen agyi öntözés;
 c) az alsó végtagok műtétei.
 
 32. A helyi érzéstelenítéssel operált beteg elhelyezése:
 a) hanyatt fekve fejjel a párnán, bizonyos határokon belül változtatható
kívánt pozíciót;
 b) hanyatt fekve párna nélkül 24 óráig;
 c) Trendelenburg pozícióban;
 d) Fowler pozícióban.
 
 33. Egy átlagos műtéten átesett betegnél a kalóriabevitelnek a következőnek kell lennie:
 a) 2000-3000 kcal/nap;
 b) 800-1000 kcal/nap;
 c) 1000-1500 kcal/nap;
 d) 3000-4000 kcal/nap.
 
 34. A műtét utáni fehérjebevitel szükséges:
 a) hipoproteinémia korrekciója;
 b) sebgyógyulás;
 c) a hidro-elektrolitikus egyensúlyhiány növekedése;
 d) a műtét utáni katabolikus folyamatok kompenzációja.
 
 

 35. Az energiaellátást: a) szénhidrátok; b) vitaminok; c) víz és elektrolitok; d) lipidek.

 
 
 36. Az általános érzéstelenítést követő első órában az ápolási terv céljai a következők:
kivéve: a) létfontosságú funkciók 15 percenkénti ellenőrzése;
 b) a kötszer megjelenésének felügyelete;
 c) a hányás és aspiráció megelőzése;
 d) mobilizáció az ágy szélén.
 
 37. Amikor a táplálék hatékony természetes beadási módja nem alkalmazható
a műtéti betegnek legalább az első posztoperatív napokban a következő módokat használhatjuk:
 a) gastrostomia;
 b) az intravénás út;
 c) nasogastric vagy nasojejunalis szonda.
 
 38. Az STI-beteg monitorozási tevékenység lehetővé teszi:
 a) a betegek fejlődésének nyomon követése;
 b) szövődmények megelőzése;
 c) az alkalmazott kezelés hatékonyságának nyomon követése;
 d) viselkedésmódosítás, az evolúciótól függően.
 
 39. Mik a tracheotómia előnyei:
 a) körülbelül 10%-kal csökkenti a holtteret;
 b) speciális kanülökön keresztül elválasztja a légutakat az emésztőrendszertől;
 c) elkerüli a glottikus akadályt, és körülbelül 65%-kal csökkenti a holtteret; d) lehetővé teszi a tracheobro
 
a bordalebeny.
 
 40. Miért van a tracheostomiás tubus a bőrhöz rögzítve?
 a) az idegen testek általi eltömődés elkerülése érdekében;
 b) hogy ne csússzon;
 c) a vérzés és fertőzés megelőzésére;
 d) hogy izgatott beteg ne tudja mozgósítani, kivenni.
 
 41. Mit tegyünk, hogy megakadályozzuk a kéregképződést a tracheotómia során?
 a) fiziológiás szérummal mossuk és mechanikusan távolítsuk el a keletkezett váladékot;
 b) lehetőleg szeptikus légkört teremtünk;
 c) mesterséges köhögést okozunk.
 
 42. Az oxigénterápia terápiás cselekmény: a) etiológiai; b) tüneti; c) vészhelyzet.
 
 
h ú id i b d i i é k kö k ő h á i k
 43. A hosszú ideig beadott tiszta oxigénnek a következő hatásai vannak:
 a) hasznos a szervezet számára;
 b) mérgező a szervezetre;
 c) mi okoz máj-veseelégtelenséget;
 d) szerkezeti és funkcionális változásokat eredményez a tüdőben (EPA).
 
 44. Ha a bombából oxigént adagolunk, csökkentenünk kell a nyomást és
párásítás: a) maszk;
 b) reduktor;
 c) bugyborékolás.

  FEJEZET IX
 
  Orvosi-sebészeti sürgősségi betegek ellátása.
 
 1. Ha a sérült eszméletlen, először:
 a) a légutak felszabadítása;
 b) helyezze biztonságos helyzetbe;
 c) szabályozni a légzését.
 
 2. Ha elesett személyt találnak egy zárt garázsban autómotorral
működés közben a mentést végző köteles: a) leállítani a motort;
 b) a légzés szabályozására;
 c) vigye ki a személyt a garázsból.
 
 3. Az asszisztens feladata a baleset helyszínén:
 a) biztonsági sorompó kivitelezése;
 b) gyors helyzetértékelés;
 c) az elsősegélynyújtási prioritások meghatározása;
 d) a sérült szállítása bármilyen mozgási eszközzel.
 
 4. Az alábbiak közül melyek az atropinmérgezés jelei és tünetei?
 a) delírium, anafilaxiás sokk;
 b) tachycardia;
 c) magas láz és száraz nyálkahártya;
 d) pupillatágulás.
 
 5. Milyen véralkoholszintnél fordul elő alkoholistáknál a kóma: a) 150-175 mg;
 b) 100-200 mg;
 c) 150-250 mg;
 d) 300-400 mg.
 
 6. Mi a helyes hozzáállás a baleset helyszínén hasi trauma esetén?
zárva: a) nyugtatók adása;
 b) sürgősségi szállítás a kórházba;
 c) lokális vérzéscsillapítás.
 
 7. Politraumatizált beteg esetében az elsősegélynyújtás elsőbbsége a következőkből áll:
 a) külső vérzés megállítása;
 b) a felső légutak permeabilizálása;
 c) csonttörések immobilizálása.
 
 8. Egy "seton" sebnél a nagyobb lyuk: a) bejárat; b) kilépés; c) egyenlők.

 
 9. Ideiglenes vérzéscsillapítás érhető el: a) a sérült erek lekötésével;
 b) kompressziós kötszer;
 c) távoli tömörítés;
d) érszorító alkalmazása;
 e) vérzéscsillapító gyógyszer adása.
 
 

 10. A testfelület 20%-án elsőfokú égési sérülést szenvedő betegnél a következőképpen alakulhat ki:
 a) hipovolémiás sokkban;
 b) komplikációk nélkül;
 c) toxikoszeptikus sokk állapotában.
  11. Égési sérülés esetén az elsősegélynyújtás a következőkből áll: a) fájdalomcsillapító adása;
 b) antiallergén gyógyszerek beadása;
 c) gyulladáscsökkentő szteroidok beadása.
 
 12. Az első fokú fagyhalálra jellemző. a) bőrpír;
 b) fliktén;
 c) gangréna.
 
 13. Melyek azok a tényezők, amelyek kedveznek a fagyhalálnak: a) nedves hideg;
 b) száraz hideg;
 c) elhúzódó mozdulatlanság;
 d) alkalmi lábbeli.
 
 14. Áramütés esetén az elektromos áram belépési és kilépési pontján égési sérülések keletkeznek: a) másodfokú; b)
 
 
 15. Elsősegélynyújtás áramütés esetén:
 a) első lépésként szív- és légzőszervi újraélesztést végezzen;
 b) távolítsa el az áramforrást, majd végezze el a szív- és légzőszervi újraélesztést;
 c) az áldozatot kórházba szállítani.
 
 16. Mérges kígyómarás esetén az alábbi manőverek közül melyiket gyakorolják:
 a) a bőrszövet bemetszése és kimetszése a sérült területen;
 b) érszorító felhelyezése a sérülés felett;
 c) lokális aspiráció és méregellenes szérum beadása.
 
 17. Az elsősegélynyújtás akut mérgezésben szenvedő betegek esetében a következőkből áll:
 a) gyomormosás és hányás előidézése;
 b) nyombélszonda elvégzése ellenszer beadásával;
 c) mesterséges lélegeztetési manőverek és ellenszer beadása.
 
 18. Önkéntes mérgezés esetén gyomormosás végzése feltétlenül szükséges:
 a) a beteg beleegyezése;
 b) elnyerni a beteg bizalmát;
 c) ismerni a lenyelt anyag természetét.
 
 19. Poszttraumás autorrhagia esetén a sürgősségi eljárást az alábbiak szerint kell elvégezni:
 a) fülöblítések fiziológiás szérummal vagy desztillált vízzel;
 b) helyi tamponád;
 c) bóraxos glicerint tartalmazó fülbeépítés.
 
 20. Állkapocsbalesetek esetén ideiglenes vérzéscsillapítás a felületes temporális artéria számára,
közvetlen kompresszióval történik: a) a preauricularis régióban;
 b) a mandibula alsó széle;
 c) a carotis törzs ugyanazon az oldalon.
 
 

 21. Milyen megnyilvánulások jellemzőek a belső vérzésre: a) fakó és hideg bőr;

 b) izgatottság;
 c) fokozott szomjúságérzet;
 d) közöny.
 
 22. A hematemesis külső belső vérzés, amely a következőkben nyilvánul meg:
 a) levegőztetett vörösvér hányás;
 b) vérhányás, mint kávézacc, ételmaradékkal (esetleg);
 c) Fekete fényes vér hányása, mint a tüzelőolaj.
 
 23. Az orrvérzést sürgősen kezelik:
 a) a beteg fekvő helyzetbe helyezése;
 b) az orrüregbe préseléssel behelyezett gézlap azonnali alkalmazása;
 c) óránként cserélje ki a tampont;
 d) az orrüreg összenyomása a rendőrséggel az orrsövényen.
 
 24. A végtagtörés bizonyos jelei:
 a) kóros mobilitás, csontkrepitáció, csontfolytonosság megszakadása;
 b) a töréstől távolabbi mozgások átvihetetlensége, a régió deformációja;
 c) kóros mobilitás, csontkrepitáció, funkcionális impotencia.
 
 25. A fő cél az elsősegélynyújtás helyben bekövetkezett törés esetén
a baleset: a) a törés csökkentése;
 b) szövődmények megelőzése - bénulás, vérzések;
 c) ideiglenes immobilizáció.
 
 26. Alsó végtag zárt törése esetén a baleset helyszínén segítségnyújtás
orvosi vonatkozású: a) a törés korai, helyes csökkentése;
b) i bili álá ö ö ö kö ökk l f i í ül k é
  b) immobilizálása rögtönzött eszközökkel a fenti ízületek és
a törés alatt;
 c) fájdalomcsillapítás;
 d) átmeneti vérzéscsillapítás.
 
 27. A bordatörés súlyossága a következőktől függ: a) a törések számától;
 b) a törések székhelye;
 c) a mellkas rugalmassága.
 
 28. A törött bal alsó végtag átmeneti immobilizálására a védőnő
a következőképpen járjon el:
 a) rögzítse a törött bal alsó végtagot, a másikat sínként használva
Alsó tag;
 b) nincs szükség immobilizálásra;
 c) használjon Kramer sínt.
 
 29. A csigolyatöréses sérültnek elsősegélynyújtáskor kerülni kell
a fej hajlítása a mellkason és a mellkas a hason, mert előfordulhat:
 a) vérzéses sokk;
 b) fokozódó fájdalom;
 c) a gerincvelő zúzódása vagy metszete.
 
 
 

 30. A szív-légzés leállással járó sérült bemutatja:

 a) felületes légzés, filiform pulzus, eszméletvesztett artériás hipotenzió;
 b) mély légzés, tachycardia pulzus, eszméletlen állapot;
 c) légzésleállás, pulzushiány, eszméletlenség, sápadtság, izomláz, ellazulás
záróizom.
 
 31. Légúti újraélesztésnél az első manőver:
 a) oxigén beadása;
 b) a légutak átjárhatóságának biztosítása;
 c) szájból szájba levegő befújás.
 
 32. Mennyi a beavatkozás határideje a szív- és légúti újraélesztésben? a) 3-4 perc; b) 8-10 perc; c) 20 perc.
 
 
 33. Szájból szájba vagy szájból orrba légzés esetén a sérült a következő helyzetben lesz
helyzet: a) jobb oldali decubitus;
 b) bármilyen pozícióban;
 c) hanyatt, kemény síkon, a fej túlnyúlásban van.
 
 34. Szív-légzés leállás esetén a masszázst a szájból szájba légzéssel egyidejűleg kezdik meg
külső szív. A szegycsonton a kompresszió ritmusa felnőtteknél: a) 60-80/perc; b) 40-60/perc; c) 100-120/perc.
 
 
 35. A szív- és légzőszervi újraélesztésben egyetlen újraélesztő esetén a
befújások és külső szívmasszázs: a) 1-8; b) 2-15; c) 1-től 2-ig.
 
 
 
 36. Mennyi ideig lesz megtartva a 2-től 15-ig terjedő ritmus?
 a) amíg a spontán légzés újra nem indul;
 b) szívverésig;
 c) a spontán légzés újraindulásáig és a szívverések megjelenéséig.
 
 37. Az alábbi jelek közül melyik nem jellemzi a biológiai halált, az lehet a sérült
még újraélesztve: a) rögzített mydriasis;
 b) izom hipotónia és cianotikus foltok;
 c) a szívműködés jelenléte az EKG-n.
 
 38. A szív- és légzőszervi újraélesztési intézkedések hatékonyságát a következők értékelik:
 a) a pulzus megjelenése a nagy artériák szintjén és szinkronban a szegycsont-kompressziókkal;
 b) a mydriasis eltűnése;
 c) a bőr újraszíneződése.
 
 39 Akut tüdőödéma esetén a beteget a következő helyre helyezik:
 a) klinosztatizmus, a fej magasabban van, mint a test többi része;
 b) klinosztatizmus, a fej alacsonyabb, mint a test többi része;
 c) ülő helyzet, a lábak a haj szélén lógnak.
 
 40. Az akut tüdőödéma sürgősségi beavatkozásaira a nővér előkészíti:
 a) vérző és oxigénterápiás eszközök;
b) szíverősítő gyógyszeres kezelés;
 c) tracheostoma kit.
 
 41. Sokkos állapotban, annak okától függetlenül:
 a) a keringés és az anyagcsere folyamatok megzavarása a szövetek szintjén;
 b) vesebetegségek;
 c) légzési rendellenességek.
 
 42. Az érösszeomlás állapotát a függőség alábbi megnyilvánulásai ismerik fel:
 a) inert, álmos beteg, sápadt és hideg bőrrel, alacsony vérnyomással, filiform pulzussal;
 b) izgatott beteg, tachycardia, hypertoniás;
c) álmos, izzadt beteg.
 
 43. Az angina pectoris krízis általában a következő ideig tart: a) 5 percig; b) 15 perc; c) 30 perc.
 
 
 44. Erőfeszítéssel, érzelmekkel, hideggel fellépő koszorúér fájdalom 3-15 perc között tart. és melyik
a nitroglicerin kitermelése jellemző: a) angina pectoris;
 b) akut miokardiális infarktus;
 c) mitralis szűkület.
 
 45. A pneumothorax egyik tünete: a) véres köpet;
 b) tompa mellkasi fájdalom;
 c) mellkasi mozgások hiánya légzés közben.
 
 46. ​Milyen fokú kómára jellemző az oszteo-ín reflexek megőrzése és
bőr: a) mély kóma III. fokozat;
 b) elsőfokú éberségi kóma;
 c) megfelelő kóma II.
 d) irreverzibilis kóma IV.
 
 47. Az eszméletlen, kómában lévő beteg az alábbi testhelyzetben szállítható: a) hanyatt, párnával;
 
 b) laterális vagy félventrális decubitus;
 c) Trendelenburg.
 
 48. A kómák közül melyikben kezdődik lassan: a) cukorbetegség;
 b) agyvérzések;
 c) cianid-mérgezés;
 d) urémia.
 
 49. Az alábbi okok közül melyik határozhatja meg a diabéteszes kóma előfordulását:
 a) hosszabb böjt;
 b) a hipoglikémiás kezelés leállítása;
 c) atropin beadása.
 
 50. Milyen helyzetben kell az agyi kómát szállítani: a) fekvő helyzetben;
 b) hasi fekvőtámasz;
 c) félig ülő helyzet;
 d) oldalsó decubitus (biztonsági) helyzet.
 
 51. Melyek a meningealis kómát megelőző jellegzetes tünetek:
 a) fejfájás, fényfóbia, nyaki fájdalom;
 b) hemiplegia, afázia;

 c) pszicho-motoros izgatottság, levegőszomj.

 
 52. A hemiplegia fennállása kómában azt jelenti:
 a) agyhártya elváltozás;
 b) agysérülés;
 c) gerincvelő sérülés.
 
 53. A meningealis szindróma jellemző jele kómában:
 a) a tarkó;
 b) hemiplegia;
 c) artériás magas vérnyomás.
 
 54. A fülben élő idegen testek sürgősségi ellátása:
 a) becsepegtetés olajjal vagy glicerinnel és mosás Guyon fecskendővel;
b) ki lé i l
  b) a test kiemelése csipesszel;
 c) mosás a Guyon fecskendővel - desztillált víz.
 
 55. A sürgősségi ellátás nyelőcsőben lévő idegentestek esetén:
 a) hányás előidézése az idegen test eltávolítására;
 b) az orális táplálkozás visszaszorítása;
 c) az idegen test kivonása vagy kitolása vak eljárásokkal.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 
  X. FEJEZET
 
  Közösségi gondoskodás.
 
 1. A közösségben végzett gyakorlati gyakorlat végén a hallgatók az alábbi készségeket és
gyakorlati készségek: a) meghatározza a testi fejlettségi mutatókat;
 b) felügyeli a fertőző-fertőző betegségek folyamatait;
 c) vért gyűjteni a vércukorszinthez és felmenni;
 d) felügyelet mellett sürgősségi beavatkozásokat alkalmazni.
 
 2. A tanulók attitűdjei és érzelmi képességei között szerepel:
 a) a kommunikáció vágya;
 b) felelősség és tisztesség;
 c) az üzemeltetési szabályzat betartása.
 
 3. A terhes nő otthoni gondozásához tudni fogjuk:
 a) a terhesség korának becslésének módszerei;
 b) vénapunkciós technika;
 c) az O beadásának módjai 2;
 d) a feladat egyes elemeinek ellenőrzésére szolgáló technikák.
 
 4. Az első interjú alkalmával a várandós asszonnyal való kapcsolat kialakításához megjegyezzük:
 a) általános megjelenés és kultúra szintje;
 b) a menstruációs ciklus története és a szexuális aktivitás;
 c) múltbeli feladatok, azok alakulása.
 
 5. A vizitek, a várandós nő időszakos ellenőrzéseinek ritmusát megállapítják:
 a) a feladatok számához képest; b) cm végén. II terhesség;
 c) a félév végén. I terhesség; d) a terhesség első trimeszterében.
 
 6. A terhes nő kórlapján feljegyezzük:
 a) az utolsó időszakos ellenőrzés óta történt eseményeket;
 b) elvégzett védőoltások;
 c) súlygyarapodás vagy -csökkenés.
 
 7. Az alábbiak közül melyek találhatók meg a várandósok nevelésének módjaiban?
) k ülé j l i kb á
  a)
b) a
a koraszülés
koraszülés jeleinek bemutatása;
jeleit mutatják;
 c) a szülést kiváltó okok bemutatása;
 d) TA, P, R, T° értékek meghatározása.
 
 8. A várandós nő nevelési tevékenységét végzi:
 a) a terhesség első 2 hónapjában;
 b) folyamatosan, a látogatások során időszakos ellenőrzés;
 c) a terhesség utolsó 4 hónapjában;
 d) csak a terhesség előtt.
 
 9. Lehetséges probléma a szexuális viselkedés diszkomfort miatti megváltozása a
a terhes nő meghatározza: a) a terhesség harmadik trimeszterét;
 b) a terhesség 9 hónapja alatt;
 c) csak a terhesség második trimeszterében.

 
 10. Az alábbiak közül melyik lehet cél egy várandós nő szülés utáni gondozásában?
 a) a várandós nő ismerje meg a terhesség alatt bekövetkező testi változásokat;
 b) szorongást vagy félelmet kifejezni bármely olyan problémával kapcsolatban, amely
tekintsünk másnak;
 c) testtömegének növelése túlzott táplálék elfogyasztásával;
 d) kockázati tényezők feltárása.
 
 11. Ha elájul, a terhes nő a következőket javasolja:
 a) vegyen ülő vagy fekvő helyzetet friss levegőforrás mellett;
 b) igyon meg körülbelül 100 ml hideg tejet;
 c) oldja ki a túl szoros öveket vagy gumiszalagokat;
 d) igyál ásványvizet egy szelet citrommal.
 
 12. Az alsó végtagok visszértágulatának okainak felmérése után javasolt:
 a) kerüljük a savas gyümölcsök fogyasztását;
 b) az elhízás elkerülése;
 c) a lábak mozdulatlan helyzetének elkerülése;
 d) rugalmas harisnya viselése - speciális.
 
 13. A fejfájás és a migrén elkerülése érdekében a terhes nő: a) szabad, tiszta, szennyezetlen levegőn jár;
 
 b) megelőző intézkedésként 1 aszpirint szed;
 c) mentális-érzelmi támogatást kap a családtól.
 
 14. A hátfájás csökkenthető, ha a terhes nő: a) megfelelő alacsony sarkú cipőt visel;
 
 b) hátlazító gyakorlatokat végez;
 c) megfelelően fogja használni a hátát egy tárgy felemelésére, térdhajlítással és
egyenesen tartva a hátat.
 
 15. A szülésre készülő kismama tudni fogja:
 a) mik és hogyan készülnek a BCF-ek;
 b) hogyan beszéljünk közvetlenül, őszintén a nővérrel;
 c) hova kell jelenteni vészhelyzet esetén.
 
 16. A várandós nő nevelésével kapcsolatos különféle módszerek alkalmazása után következik
az értékelés, amely kiemeli:
 a) az a tény, hogy a várandós nő megértette és bizonyítani tudja, hogy megértette az információt
felajánlott;
 b) a helyes pozíció megtartásának módjainak ismerete;
 c) megérteni a magas vérnyomás kialakulását normál terhességben;
 d) a szorongás állandó attitűdje.
 
 17. A terhes nő kezdeti prenatális vizitjén észlelt tudáshiánya a következőkre vonatkozik:
 a) terhesség diagnózisa;
 b) az óvodás korú gyermek gondozása;
 c) az időpontok, amikor bemutatja magát a speciális ellenőrzéseknek.
 
 
 
 
  
18. A kismamának az első látogatáskor elkészített gondozási tervében az ellátás értékelése
az ismeretek hiányával kapcsolatban hangsúlyozni fogja:
 a) légzési értékek és lábödéma jelenléte;
 b) a terhes nő megértése a magyarázatokkal;
 c) jelentős kérdések feltevése a várandós nő részéről.
 
 19. A terhesség második trimeszterében végzett viziteken, általános egészségi állapot megállapítására
terhes nőknél a nővér:
 a) hepatitis A és B vakcina beadása;
 b) figyelemmel kíséri a súlygyarapodást;
 c) mérje meg a méhzsák alját;
 d) rögzíteni kell a vizeletvizsgálat eredményeit.
 
 20. A várandós nőt felvilágosítani az esetlegesen megjelenő veszélyjelekről
a terhesség második trimeszterében a nővér megvitatja a következő jeleket:
 a) a magzati mozgások hiánya;
 b) csak c és d;
 c) látászavarok;
 d) hüvelyi vérzés.
 
 21. A következő, a terhesség 3 trimeszterére jellemző díjak közül melyik igényelhető
terhes nő: a) nehéz légzés;
 b) székrekedés és alvási nehézségek;
 c) reggeli rosszullét;
 d) fogínyvérzés.
 
 22. Mit javasolsz annak a terhes nőnek, aki úgy érzi, hogy minél gyakrabban kell vizelni (főleg
a harmadik trimeszterben): a) este minél kevesebb folyadékot igyunk;
 b) ha fájdalom, szúrás lép fel, orvoshoz kell fordulni;
c) csak lime teát igyunk citrommal;
 d) gyógyteával kevert tejet inni.
 
 23. Gyomorégés – gastralgia – esetén a terhes nő:
 a) igyon meleg tejet este;
 b) aludj párna nélkül, lábad tekercsen (takaróval);
 c) kerülje a nehéz ételeket, fűszereket és sült ételeket; '
 d) sürgősen vegye be a nátrium-hidrogén-karbonátot.
 
 24. Egy bizonyos fokú ödéma normális, mert a szervezet megtartja a felesleges vizet
a terhesség. Hogyan jelennek meg ezek az ödémák, amelyek nem adnak okot aggodalomra:
 a) enyhén duzzadt boka a nap végén és különösen meleg napon;
 b) nagyon fájdalmasak;
 c) reggel a duzzadt és zsibbadt ujjakon a gyűrűk már nem férnek el.
 
 25. A terhes nőknek tulajdonított fáradtságot a terhesség megnövekedett igényei határozzák meg
és néha a nyugtalanság állapota. A bemutatott megnyilvánulások a következők:
 a) napközbeni kimerültség és elalvási vágy;
 b) csak a terhesség első trimeszterében;
 c) hosszan tartó éjszakai alvás szükségessége;
 d) fertőző jellegű.
 

 
 26. Újszülött gyermek vagy csecsemő otthoni gondozásához a nővér köteles
ismeri és értékeli a következőket:
 a) a gyermek anatómiai élettani sajátosságai;
 b) az új feltételekhez való alkalmazkodás módjai;
c) a növekedés és fejlődés módjai;
 d) az ellátáshoz szükséges célok és konkrét beavatkozások.
 
 27. A következő morfológiai karakterek értékelésére és rögzítésére kerül sor a következők mellett:
 a) testtömeg érték;
 b) a bőrszövetek megjelenése és színe;
 c) koponya és mellkas kerülete;
 d) a köldökcsonk megjelenése és fejlődése;
 e) a fontanellák és a koponyavarratok megjelenése.
 
 28. Az alábbiak közül melyek tartoznak az újszülöttre jellemző megnyilvánulások közé:
 a) a körmök megjelenése;
 b) élettani fogyás;
c) a herék megjelenése;
 d) hormonális válság;
 e) fiziológiás sárgaság.
 
 29. A védőnő felméri az újszülött mozgásfejlődését. Mit tartalmaz ez?
értékelés: a) helyzet, mozgékonyság, izomtónus;
b) ó fl k
  b) tónusos reflexek;
 c) fájdalmas érzékenység;
 d) csak b és c.
 
 30. Hol kerülnek rögzítésre a gyermek látogatásai során szerzett adatok:
 a) nincs szükség külön regisztrációra;
 b) a gyermek egészségügyi nyilvántartásában;
 c) a csecsemő füzetébe az anyával.
 
 31. A nővér az anya vagy a nagymama jelenlétében sorozatot mutat be és ad elő
az alábbiakkal kapcsolatos tevékenységek: a) testhigiénia; b) a vizelet és a széklet eltávolítása; c) a szemek, a halló-
 
 
 
 32. Az újszülött és csecsemő táplálása lehet: a) természetes;
 b) mesterséges;
 c) diverzifikált.
 
 33. A zöldségleves és a túró olyan készítmények, amelyek az étrendben szerepelnek: a) természetes; b) diverzifikál
 
 
 34. A megfelelő táplálkozási állapot értékelése az alábbi szempontok szerint történik:
 a) jelenlegi súlygörbe, növekvő;
 b) a bőr alatti zsírszövet kialakulása;
 c) jó ételtűrés;
 d) életkornak megfelelő pszichomotoros fejlődés.
 
 

 
 35. A csecsemő életmódja a következőket jelenti:
 a) személyre szabott napi program;
 b) az anya által tetszőleges napirendet;
 c) figyelembe venni a gyermek egészségi állapotát.
 
 36. A csecsemő testének keményítése során a következőket kell figyelembe venni:
 a) meteorológiai viszonyok;
 b) felügyeleti feltételek;
 c) életkor és általános állapot;
 d) emelési és tartási módszerek.
 
 37. Az alábbiak közül melyek nem az anya gondatlanságából eredő gondozási hibák?
 a) a gyermek túlmelegedése;
 b) az O helytelen beadása2;
 c) a gyermek oltásának megtagadása;
 d) egyes gyógyszerek saját kívánság szerinti beadása;
 e) a bőr és a nyálkahártyák nem megfelelő ápolása.
 
 38. Az anya vagy a nagymama feljegyzi a csecsemő füzetébe a vele kapcsolatos megfigyeléseket, kivéve:
 a) amikor a csecsemő könnyek között sírt;
 b) amikor a csecsemő tartotta a fejét;
 c) amikor a csecsemő ült;
 d) amikor megjelent az első fog;
 e) hányszor cserélt pelenkát;
 f) hány órát aludt napközben.
 
 39. Annak érdekében, hogy a család elfogadja és betartsa egyes oltások tervezett időpontját, a védőnő
Az orvostudomány eléri:
 a) az oltások motivációja;
 b) különleges bizalmi kapcsolat a családdal, őszinteség;
 c) nincs szükség speciális tevékenységre, a szülők kötelesek az oltást elfogadni
a gyerekek.
 
 40. A csecsemő szoptatása után előfordulhat: a) regurgitáció;
 b) hasi kólika;
 c) hasi görcsök;
 d) csak b és c.
 
 41. Az újszülött és a csecsemő megbetegedésének megelőzése érdekében az anyának tanácsos kerülni:
 a) agglomerációk;
 b) minden válasz hamis;
 c) nem megfelelő táplálkozás;
 d) beteg emberek.
 
 42. A csecsemők bőrápolásának hiánya a következőkben nyilvánul meg:
 a) a fenék erythema jelenléte;
 b) intertrigo elváltozások jelenléte;
 g j
 c) az életprogram összefüggéstelensége a csecsemő egészségi állapotával;
d) csökkent mozgásképesség.
 
 

 
 43. A bőrelváltozásokra hajlamos területek védelme: a) kámforos alkohollal történik;
 b) talkum (vékony rétegben);
 c) olaj (főtt).
 
 44. Az általános fürdés után a bőr törlése, törlése és szárítása óvatosan történik
a következő területek: a) fejbőr;
 b) bőrborítékok és redők;
 c) az interdigitális régió.
 
 
 45. Az általános fürdő hozzájárul a csecsemő testének megkeményedéséhez, de emellett:
 a) takarítási lehetőség;
 b) csak a;
 c) az anya és a csecsemő számára kedvező pszichológiai vonatkozású intimitás lehetősége.
 
 46. ​Fürdés közben a szoba és a víz hőmérséklete az alábbi értékek körül lesz: a) 20° és 23,5°;
 b) 20° és 22°;
 c) 18° és 20°;
 d) 18° és 22°.
 
 47. A láz leküzdésére az anya tudja, hogyan kell használni az alábbi módszerek egyikét:
 a) folyadékok (tea) beadása;
 b) borogatás-pakolás alkalmazása;
 c) antitermikus kúpok alkalmazása csecsemők számára;
 d) forró alkoholos borogatás felhelyezése a hasra.
 
 48. Az anya értékeli, hogy a csecsemő hogyan kapja meg az orvos által előírt táplálékot
tudja: a) az átvett élelmiszerek számbavételét a jelzettekkel szemben;
 b) megfigyelni a bőrön megjelenő kóros elemeket;
 c) felügyeli a köhögés ütemezését és jellegét;
 d) feljegyezni az alvási és ébrenléti ütemterv változásait.
 
 49. Az alkalmazott speciális technikák közé tartozik:
 a) a koponya kerületének mérése;
 b) súly meghatározása;
 c) a tápláltsági állapot felmérése;
 d) derékhatározás;
 c) a testi fejlődés megbecsülése.
 
 50. Az alábbiak közül melyek tekinthetők annak, ami miatt a baba sírhat?
 a) a betegség;
 b) a fenék erythema jelenléte;
 c) kólika;
 d) a fentiek mindegyike.
 
 51. Az 1-3 éves kisgyermek otthoni gondozási szükséglete lehet:
 a) táplálkozás; ,
 b) érzelmi szükségletek;
 c) szociális szükségletek;
 d) biztonság.
 

 
 52. Az egyensúlyi vizsgálatot az orvos és a védőnő végzi:
 a) 3 havonta;
 b) 12 havonta egyszer;
 c) 6 évente.
 
 53. A fizikai fejlettségi mutatókat a súly- és magasságértékek feldolgozásával kapjuk,
figyelembe véve: a) életkort;
 b) nem;
 c) eltérések a gerinc normálistól;
d) áblá k fi ik i f jl é ál ói l
  d) táblázatok a fizikai fejlettség átlagos mutatóival.
 
 54. Az ebben az időszakban elsajátított és tökéletesített készségek a következők:
 a) a környezettel való kapcsolat;
 b) egyedül járás, ugrás, futás;
 c) írás ceruzával;
 d) önkéntes bél- és hólyagszabályozás;
 e) személyes-szociális viselkedés.
 
 55. A magatartási és szociális fejlődést a következőkre hivatkozva értékeljük, in
eltekintve: a) a csésze, a kanál kezelése;
 b) a nyelv, mint kommunikációs módszer fejlesztése;
 c) labda dobása;
 d) adaptív viselkedés;
 e) személyes-szociális viselkedés.
 
 56. A játék ebben a korcsoportban zajlik:
 a) húzható vagy tolható tárgyakkal;
 b) homokkal, vízzel;
 c) éneklés;
 d) egyszerű tánccal (ritmusos mozdulatok).
 
 57. A védőnő utasítja a szülőket, utalva a felügyelet hiányának pillanataira a
a gyermek, amikor játszik: a) kis tárgyakkal;
 b) tönkrement játékok részei;
 c) gyógyszerek (tabletták, drazsék).
 
 58. A család természetesen megfelelő tájékoztatást kap a következőkről:
 a) a beteg gyermek otthoni elkülönítésének módjai;
 b) légúti betegségek jelei;
 c) fertőző betegségek jelei;
 d) a beteghez és a kontaktusokhoz való viszonyulás.
 
 59. Amikor egy fertőző betegség jele megjelenik otthon, a nővér bent lesz
állandó kapcsolat a következőkkel:
 a) a védőnő az ügyeletből;
 b) higiéniai asszisztens a területről - közösség;
 c) az anyával vagy az otthoni gondozást végző személlyel.
 
 
 
 

 60. Gyermekek olyan eseteire, amelyek megoldásához kórházi kezelést igényelnek a

védőintézményben az ápoló együttműködik a szükséges információk megadásával:
 a) ügyeletes nővér;
 b) szociális segély;
 c) a területi gyermekkórház főápolója.
 
 61. Az óvodás korú (3-7 éves) gyermek egészségi állapotának felmérése:
 a) időszakosan, a megállapított terv szerint;
 b) kötelező mérleg orvosi vizsgálatokon keresztül;
 c) 5 és 7 éves korban;
 d) csak 5 évesen.
 
 62. A védőnő részt vesz a gyermek pszichológiai vizsgálatán annak megállapítására, ben
egyénileg a viselkedés: a) kognitív;
 b) motor;
 c) vegyes;
 d) szóban;
 e) szociális affektív.
 
 63. A nővér a pszichológiai vizsgálat során értékeli és:
 a) látásélesség;
 b) tudáskapacitás;
c) helyzetzavarok;
 d) kommunikációs képesség;
 e) gondolkodási képesség.
 
 64. Az óvodáskorú gyermekek otthoni gondozási módszereinek értékelése magában foglalja
 a) a személyi higiénés szabályokat és a gyermek ismereteit;
 b) az életkornak megfelelő táplálkozás;
 c) hallásélesség;
 d) szellemi fejlődés - nyelv;
 e) a testi fejlettség mutatói.
 
 65. Az óvodába való beiratkozáshoz a gyermek az alábbi laboratóriumi vizsgálatokon esik át:
) h
  a) IDR a PPD-hez;
 b) koproparazitológiai vizsgálat;
 c) MIKRO;
 d) garatváladék HS és diftéria bacillus esetén.
 
 66. A hatékony kommunikáció, a gyermekkel folytatott párbeszéd elérése során a védőnő fog
találd meg: a) hangnemet és attitűdöt; b) nyelv; c) a szükséges hangnem, attitűd és nyelvezet.
 
 
 67. A védőnő ismeri és felismeri a serdülő következő szükségleteit:
 a) identitás és függetlenség;
b) a kollégák jóváhagyása;
 c) küzdelem a szexuális ösztönnel.
 
 
 
 

 68. A serdülő egészségi állapotának értékelése a következők számára is fontos:

 a) másodlagos szexuális jellemzők jelenléte lányoknál és fiúknál;
 b) az oltás előzményei;
 c) az AV, AA normáltól való eltéréseinek kimutatása;
 d) jelen fizikai aktivitás.
 
 69. A 7-18 éves korú gyermek érzelmi és szociális szükségleteinek kielégítésére,
a nővér javasolja a családnak:
 a) szakorvosi ellenőrzés a fogorvosnál;
 b) szeretet, szeretet, bizalom felajánlása;
c) a csoportos tevékenységekben való részvétel ösztönzése.
 
 70. Az iskolások egyik lehetséges problémája a „túlzott fáradtság és túlterheltség”.
a gyermek egészségi állapotában bekövetkezett eltérés okai a következők:
 a) az alkotmányos állam;
 b) neurovegetatív és endokrin állapot;
  c) alváshiány;    
 
 d) nem megfelelő táplálkozás.
 
 71. A túlterhelt iskolás gyermek gondozási tervébe bekerül a gyermek állapotának enyhítésére.
fáradtság, a következők:
 a) figyelemmel kíséri az oktatási-oktatási folyamat lebonyolításának módját;
 b) a túlterhelés elkerülése túlzott erőfeszítésekkel;
 c) a testi-lelki pihenési feltételek biztosítása;
 d) a lehető legcsökkentett fizikai és relaxációs tevékenység;
 e) az élelmiszernek kevés vitamint kell tartalmaznia.
 
  72. A túlzott fáradtság értékelése elvégezhető:    
  a) szubjektív módszerek - kérdőívek;  
 b) csak a családdal folytatott megbeszélések révén;
 c) objektív módszerek - közvetlen felmérés.
 
 73. A bölcsődei gyermekek epidemiológiai osztályozását végzik:
 a) csak otthonról való távozáskor;
 b) az óvoda számára naponta nappali órákkal;
 c) heti beosztású napközi részére heti rendszerességgel.
 
 74. A bölcsődei napi tevékenységbe a védőnő munkatervébe ill
felügyelet:
 a) az összes funkcionális áramkörnek való megfelelés;
 b) a gyermekcsoportonként kialakított életprogram helyes alkalmazása;
 c) a gyermeket gondozó szülők tevékenysége;
 d a beosztott ápolók tevékenysége.
 
 75. Az óvodában dolgozó dajka a következő attitűdökkel rendelkezik
és érzelmi képességek:
 a) tudja, hogyan kell feldolgozni a megszerzett adatokat;
 b) szakmailag jól képzett;
 c) szervezett, csapatszellemmel rendelkezik;
 d) jól együttműködik az anyával;
 e) bizalmat és biztonságot ébreszt.
 
 76. Az óvodai nevelési-oktatási rend fő célja:
 a) a gyermek lehetőleg egyedül játsszon;
b) a gyermeket fel kell készíteni az első osztályra;
 c) a gyermek nagyon jól írjon és olvasson.
 
 77. Az óvodában a szakmai tevékenység a következő csapatban történik:
 a) pedagógusok;
 b) orvosi segítség;
 c) orvos;
 d) pszichológus.
 
 78. Az óvodában a dajka felügyeleti és ellenőrző tevékenysége:
 a) sürgősségi gyógyszerek beszerzése;
b) környezeti feltételek;
 c) a helyiségek higiéniai állapota;
 d) a személyzet egészségi állapota;
e) tevékenység a táplálékblokkban.
 
 79. A védőnő a nevelővel együttműködve elkészíti a tevékenységi rendet ill
pihenés, életkor szerint egyénileg. A következőket tartalmazza ezen kívül:
 a) epidemiológiai osztályozás és aktivitás a járvány kitörésében;
 b) ingyenes és kötelező tevékenység;
 c) pihenés étkezés és alvás után; d) az oltások elvégzése az elkészített táblázatok szerint.
 
 
 80. A gyermekek megértési szintjéhez igazodó egészségnevelési tevékenységek
a) a játék felhasználásával; b) a film; c) a csúszda.
 
 
 81. A védőnő mindennapi tevékenységével részt vesz a képességek erősítésében
gyermekek higiéniája, amelyek a következők:
 a) egyedül a test és a fogak mosása;
 b) a szaniter helyiségek helyes használata;
 c) maga öltözködni és levetkőzni;
 d) játékait rendezetten és helyükön elhelyezni;
 e) minden állítás igaz.
 
 82. A segítséget nyújtó asszisztens ismeretei és elméleti készségei között
Az egészségügyi központ egy iskolaegységben található:
 a) az iskola elhelyezkedése, szervezete és működése;
 b) az iskolás fiú egészségi állapotának felmérésére szolgáló technikák;
 c) egészségügyi és járványellenes védelmi intézkedések;
 d) az óvodások sajátos problémái.
 
 83. Ha van ételkiadó az egységben, akkor mi
köteles ellenőrizni:
 a) az „Üzemeltetési engedély” érvényessége;
 b) élelmiszermintákkal ellátott hűtőszekrény megléte;
 c) büfék vagy üzletek szervezése, működtetése.
 
 
 

 84. Az orvosi rendelő az alábbiakon kívül az alábbiakkal lesz felszerelve:

 a) konyhai mérleg és lépésszámláló;
 b) személymérleg és taliométer;
 c) vérnyomásmérő készülék;
 d) optotípus számjegyekkel;
 e) vakcina hűtőszekrény; f) hűtőszekrény élelmiszerminták számára.
 
 
 85. A (a csapatban kialakított) tevékenységi tervet a következőkre kell elkészíteni: a) hosszú távú;
 
 b) 2 hónapig;
 c) rövid távú;
 d) 4 hónapig;
 e) középtávú.
 
 86. Az iskolás gyermeken végzett elemi fiziometriai vizsgálatok lehetnek:
 a) az AV és az AA elismerése;
 b) testtömeg meghatározása;
 c) TA és P értékelése;
 d) a mellkas kerületének meghatározása.
 
 87. A tanulók egészségügyi ellenőrzése az alábbi időpontokban történik
osztályok: a) I. és IV. b) XII; c) I. és II. d) VIII; e) VIII és IX.
 
 88. A védőnő az egészségi állapot orvosi vizsgálatán azzal vesz részt
mérések végzése: a) szomatometrikus; b) TA és P; c) A test T°-ja.
 
 
 
 89. Az iskolában fertőző betegség kitörésében végzett tevékenység az utasítások szerint se
a következő műveletekkel hajtják végre:
 a) a járványkitörési jelentés elkészítése (felügyelet);
 b) a higiéniai és fertőtlenítési intézkedések fokozása;
 c) minden érintkező beoltása;
 d) a közvetlen érintkezések felügyelete a betegség lappangási ideje alatt;
 e) egészségnevelés.
 
 90. Az MSF utasításainak megfelelő időszakos orvosi ellenőrzések, amelyeket Önnek kötelező elvégeznie
az oktatói, adminisztratív és gondozói személyzet feladatait:
 a) csak klinikai vizsgálat;
 b) MRF és RBW;
 c) klinikai vizsgálat;
 d) RBW és DiTe vakcinázás;
 e) neuropszichológiai vizsgálat.
 
 91. Az MSF éves tervében szereplő oltási kampány előkészítése magában foglalja:
 a) az oltásra kerülő tanulócsoportok katalogizálása;
 b) eldobható tűk és fecskendők beszerzése;
 c) a szükséges számú oltóadag megrendelése;
 d) a hűtőszekrény működőképességének ellenőrzése.
 
 

 92. A vakcina beadásakor tiszteletben tartjuk:

 a) a vakcina megfelelő körülmények közötti tartósítása;
 b) a választás helye és az adag;
 c) átmeneti és végleges ellenjavallatok;
d) aszepszis és antiszepszis intézkedések;
 e) csak végleges ellenjavallatok.
 
 93. Az egészségnevelési tervet: a) csak az I-IV. b) az iskola vezetésével együttműködve; c) az iskolás kor prioritásain
 
 
 
 94. A dokumentációhoz és a példamutatáshoz használt anyagok a következők:
 a) plakátok, szórólapok, prospektusok;
b) csúszdák;
 c) videoszalagok;
 d) filmek.
 
 95. "A nemek közötti kapcsolat, az alkalmi és a védekezés nélküli szex" bemutatásra kerül és megvitatásra kerül
diákcsoportok:
 a) V. és VIII. osztályból;
 b) IX-XII;
 c) csak a IX. osztályból.
 
 96. Az I-IV osztályos tanulók számára házi feladatok, mint pl.
 a) intim higiénia;
 b) dohányzás és alkohol;
 c) személyes higiénia.
 
 97. Ahhoz, hogy előre nem látható helyzetekben fel tudjon lépni, a nővérnek fel kell készülnie a
az orvosi rendelőben bármikor:
 a) kisméretű steril sebészeti készlet;
 b) kémcsövek és véralvadásgátló oldatok vérvételhez;
 c) fertőtlenítő oldatok;
 d) sebkötöző, vérzéscsillapító anyagok;
 e) anyagok különféle tárgyi eszközökhöz;
 f) Nelaton szonda hólyagszondához;
 g) sürgősségi gyógyszerek a skála szerint;
 h) tetanusz toxoid (hűtött).
 
 98. Étkezési blokkal - étkezdével rendelkező iskolában a következőket kell felügyelni és ellenőrizni:
 a) az ésszerű táplálkozás szabályainak betartása;
 b) a higiéniai szabályok betartása az étkezdében;
 c) funkcionális áramkörök kialakítása és betartása a konyhában és a melléképületekben; d) élelmiszer-feldolgo
 
 99. Az aznapi élelmiszerminták a hűtőszekrényben lesznek:
 a) 36 órán keresztül;
 b) megfelelő tartályokban;
 c) zárt és feliratozott;
 d) 48 órán keresztül;
 e) csak 6 óra.
 

 100. A különleges szükségletű – beilleszkedési nehézségekkel küzdő – gyermekek védelem alatt állnak Romániában
lakossági, összlétszámuk körülbelül 65%-a, védelmi, oktatási és egészségügyi intézményekben.
Az alábbiak közül melyek nem részei ezeknek az intézményeknek:
 a) otthoni kórház;
 b) speciális óvoda;
 c) posztközépiskola;
 d) elméleti középiskolák;
 e) AIDS szekciók;
 f) gyógypedagógiai és gyógypedagógiai központok.
 
 101. Az idős személy otthoni gondozásához:
 a) ismerjük az öregedési folyamatokat;
 b) ismerjük az öregedés problémáit;
 c) felismerjük az idősek szükségleteit és funkcionális képességeit;
 d) csak a felnőtt ember problémáit ismerjük.
 
 102 A 3. életkor sokszínűségét a normalitás 5 dimenziója támasztja alá, az alábbiakon kívül: a) önfelelősség - gondo
 
 b) táplálkozástudatosság;
 c) fizikai állapot;
 d) krónikus állapot;
 e) stresszes viselkedés;
 f) fogyatékosság;
 g) környezeti stabilitás.
 
 103. A közösségi ápoló tudja, hogyan:
 a) értékeli a krónikusságot és annak hatásait;
 b) értékeli a család időskorúak támogatására való képességét és korlátait;
 c) kommunikálni az idős személlyel és a családdal;
 d) korrekt, teljes interjút készíteni.
 
 104. Az időskorúak számára elkészített gondozási terv, amely az alapvető keretet jelenti
a minőségi ellátás biztosítása: a) dinamikus;
 b) egyedi és szilárd;
 c) interperszonális.
 
 105. Az alábbiak közül melyek részei annak a 7 főbb tereptárgynak, amelyekben tájékozódunk
krónikus betegség esetén:
 a) a társadalmi elszigeteltség megelőzése;
 b) szükség esetén válságmegelőzés;
 c) az életmód és az interakciók normalizálására tett kísérlet;
 d) minden állítás igaz.
 
 106. A gondozási terv összeállításánál a következőket vesszük figyelembe:
 a) a javító funkció;
 b) a bűnrészesség megelőzése;
 c) a rokkantság kialakulásának késése;
 d) stabil állapot fenntartása.
 
 
 
 

 107. A gondozási terv céljai a következők lehetnek:

 a) a csökkenés lassítása;
 b) a létfontosságú és vegetatív funkciók szabályozása;
 c) a kényelmetlenség megszüntetése.
 
 108. Az időseknek meg kell őrizniük függetlenségüket a lehető legtovább a vesén keresztüli eliminációban és
bél d b ) h h j ók h ál
 bélrendszerben: a) hashajtók használata naponta;
 b) az ütemterv betartása;
 c) megfelelő hidratálás;
 d) záróizom tonizáló gyakorlatok;
 e) 5 naponta evakuációs beöntés.
 
 109. A fizikai és szellemi tevékenység folytatódik és lesz: a) a lehetőségekhez igazodva;
 b) egyénre szabott;
 c) csak napi 2 órát végeznek;
 d) stimulált;
 e) heti egy napon kerül megrendezésre.
 
 110. Kerüljük a fizikai és szellemi túlterhelést:
 a) pihentető alváson keresztül;
 b) megfelelő környezeti feltételek révén;
 c) 20 óra után nem néz tévéműsort;
 d) a napi tevékenységnek a szervezet lehetőségeihez igazításával.
 
 111. Az idősek életében kiemelt figyelem irányul a megelőzésre
otthoni vagy utcai balesetek, amelyeket főleg esés okoz. Ezért fog az öreg
szükség esetén igénybe venni: a) más személy támogatását;
 b) a bot;
 c) a keret;
 d) a mankó;
 e) csúszásmentes talpú lábbelik.
 
 112. Az orvosi-szociális vizsgálat előkészítése, munkamódszer, amikor előttünk áll a
A „társadalmi diagnosztika” is az orvosi segítség által szolgáltatott adatok alapján történik
közösség. Az információk többek között a következőkre vonatkoznak:
 a) az idősek szociokulturális szintje;
 b) önkiszolgáló képesség, függőség felmérése;
 c) tevékenységhez való viszony, nyugdíj;
 d) a kóros egyenleg megtérülő vagy meg nem térülő jellege;
 e) a család tárgyi feltételeit.
 
 113. Az ápolónő szakmai tudása révén részt vesz egyesek bemutatóin
az idősek felépülési formái, így felkészítve az időseket, a családot vagy azt, aki
segít az otthoni ápolásban. Az értékelések a következők lesznek:
 a) döntők;
 b) egymást követő;
 c) egyes beavatkozások áttelepítésével.
 
 
 
 
 

 114. Az idős személy felépülési tervén belül végrehajtott intézkedések:

 a) egyénre szabott;
 b) figyelembe kell venni a fizikai toleranciát;
 c) nemhez és testsúlyhoz kapcsolódnak;
 d) figyelembe veszi a mentális toleranciát;
 e) időszakonként értékelik.
 
 115. A palliatív ellátás az otthoni ápolási terv része, és egyszerű céljai vannak:
 a) testtömeg-kontroll 2 naponta;
 b) fájdalomcsillapítás;
 c) a méltóság védelme;
 d) a lehető legmagasabb szintű autonómia garantálása.
 
 116. A palliatív ellátási terv megfelel az idősek személyes szükségleteinek, a következőkön kívül:
 a) élelmiszer és ártalmatlanítás;
 b) emberi jelenlét;
 c) kommunikáció;
 d) személyként való megbecsülés és tisztelet biztosítása.
 
 117. Emberi és individualizált kapcsolat megvalósítása az állapot küszöbén álló személlyel
terminálok jelentése:
 a) a személy elszigetelése szeretteitől;
 b) a megszokott légkör fenntartása;
 c) az emberi állandóság biztosítása az ellátásban;
 d) a béke, a biztonság, a szolidaritás érzésének megteremtése;
 e) a személy elutasítása és elhagyása.
 
 118. Az idős ember táplálkozási felmérése információszerzéssel történik
a következőkről, kivéve:
 a) krónikus betegségek vagy hiányosságok jelenléte;
 g g gy y g j
 b) az étkezések napi számát és rendszerességét;
 c) eliminációs változások jelenléte;
 d) fizikai aktivitás, mobilizáció;
 e) a fogazat állapota.
 
 119. Alsó végtagok funkcionális impotenciájában és fájdalmában szenvedő idősek, a nővér
a következő autonóm beavatkozásokkal kezeli:
 a) az autonómia serkentése;
 b) a passzivitás elkerülése;
 c) a hiperglikémiás diéta követésére való buzdítás;
 d) csak savas folyadékok napi fogyasztása, kb. 800 ml;
 e) funkcionális munkaterápia;
 f) bátorítás, támogatás a mindennapi gesztusok elvégzéséhez.
 
 120. Vizeletinkontinencia esetén a gerodysfunkció megelőzésére és leküzdésére,
a javasolt célok is a következők lesznek:
 a) hólyagszonda felszerelése gyűjtőzsákkal;
 b) a vizelések közötti idő növelése;
 c) a hólyag kapacitásának növekedése;
 d) a vizeletürítési reflex helyreállítása.
 
 

 121. A székrekedés megelőzése érdekében az idős személy:

 a) megfelelő keményítő- és rosttartalmú élelmiszereket fogyasztani;
 b) növelje a gabonatermékek, teljes kiőrlésű kenyér fogyasztását;
 c) szervhúst és tükörtojássárgáját fogyasztani.
 
 122. Az ideális testsúly megőrzése érdekében az idős ember: a) csökkenti az étrendből a zsírok, a cukor és az alkoh
 
 b) több fizikai gyakorlatot végez;
 c) egyáltalán nem eszik húst;
 d) nem fogyaszt tejet és tejtermékeket.
 
Rács a helyes válaszokkal.
 
  I. FEJEZET
 
  ALAPVETŐ EMBERI SZÜKSÉGLETEK.
1. b 35. c 69. a 103. b 137. b,c,e
2. a,b 36. a 70. c 104. c 138. b
3. a,b 37. d 71. b 105. a 139. a, b, c
4. c 38. b 72. a 106. a, c 140. a, b, c
5. b 39. a 73. c 107. a, c 141. a
6. a 40. a,b 74. a, b, c, d 108. c 142. b
7. a 41. a,b 75. a 109. a 143. a, c
8. c 42. a,b 76. a,b 110. a, b, c 144. a,b
9. a 43. a,b 77. c 111. b, c 145. a
10. c 44. a, b, c, d 78. c 112. a, d 146. a
11. c 45. a 79. a 113. b 147. b
12. a 46. ​b 80. b 114. b, c 148. b
13. c 47. d 81. a, b, c, d 115. a, b, c, d 149. c
14. a 48. b,c,e 82. a, b, c 116. a, c, d 150. a,b
15. b 49. c 83. a 117. a 151. c
16. c 50. a, b, c, d 84. b, c 118. b 152. a, b, c
17. b 51. a, b, c, e 85. c.d 119. c 153. a, c, d
18. a, c, d, e 52. c 86. c 120. a, b, c 154. a,b
19. b 53. a,b 87. a, b, c 121. b 155. c
20. c 54. a,b 88. a, b, c 122. b 156. a
21. c 55. b 89. f 123. a,b 157. c
22. c 56. a,b 90. a 124. a 158. a
23. a 57. a, b, c 91. c 125. a, b, c 159. a, b, c
24. b 58. b 92. a, b, c, d 126. c 160. b
25. b 59. a 93. a,b 127. e 161. a, b, c, d
26. b 60. b 94. e 128. a, b, c 162. a, b, c
27. a, c 61. a 95. b, c 129. b, d 163. b
28. b 62. a, b, c 96. a 130. a, b, c 164. a,b
29. b 63. a,b 97. a,b 131. b 165. a, b, c, d
30. a 64. b, c 98. b, c 132. a, b, c
31. b 65. b 99. a, c 133. c
32. a 66. a 100. a, b, c 134. b
33. c 67. b 101. a, b, c 135. a,b
34. a, c 68. a,b 102. b 136. c.d
 
  FEJEZET II
  AZ ÁPOLÁSI FOLYAMAT
 
 1. b  9. a  17. b  24. = 2a, 1b, 3c, 5d,
 29. 4e
a, b, c
 2. d  10. c  18. b    30. c
 3. c  11. a  19. b, d  25. biztonság szerelem,
 31. b túlzás
 4. a  12. d  20. c    32 b
 5. c  13. c  21. a, b, c    33. a
 6. c  14. c  22. b  26. a
 7. a  15. b  23. b  27. 2a, 3b, 1c, 4d
 8. c  16. c    

  FEJEZET III
 
  A FERTŐZÉS MEGELŐZÉSÉNEK MÓDSZEREI.
 
 1. a  8. a  15. a  22. a  29. a,b
 2. b  9. a  16. b  23. a  30. a, c
 3. c  10. c  17. b  24. b  31. a,b
 4. b  11. b  18. b  25. a, b, c  32. b, c, d
 5. b  12. a, b, c  19. a  26. a, b, c  33. a, b, c
 6. c  13. a  20. a  27. a, c  34. a, b, c, f
 7. a,b  14. b, d  21. b, c  28. d
 
 
  FEJEZET IV
 
Á Á Á É
   TÁPLÁLKOZÁS ÉS DIETETIKA
 
 1. a, c  17. c  33. b  49. b  65. b, d
 2. a  18. a, b, c  34. b, d, e  50. a,b  66. a,b
 3. a,b  19. a, b, c  35. c.d  51. c  67. c
 4. b  20. a,b  36. c  52. b  68. a,b
 5. b  21. a  37. c  53. b  69. a
 6. a,b  22. a,b  38. a,b  54. a, d  70. a
 7. a, b, c  23. c  39. c  55. a,b  71. a, b, d
 8. c  24. c  40. a, b, c, d  56. a, c  72. a,b
 9. a  25. a, b, c  41. b, c  57. b  73. a, b, c, d
 10. b  26. a,b  42. b  58. b  74. a, b, d
 11. c  27. a,b  43. b, d, e  59. c  75. a,b
 12. b, c  28. a, b, c  44. b, c  60. b, c  76. a, c
 13. a, c  29. b, c  45. a,b  61. b, c  77. b
 14. a, b, c  30. a  46. ​b  62. a, c  78. b
 15. a, b, c, d  31. a  47. b,c,e  63. b, c
 16. a, c, d  32. b  48. a  64. b
 
 
  V. FEJEZET
 
  GYÓGYSZEREK ALKALMAZÁSA.
 
 1. b  10. b  19. a  28. b  37. a, b, c
 2. a  11. a, b, c  20. b, c  29. a  38. b
 3. a,b  12. a,b  21. c  30. b  39. a
 4. a, b, c  13. a, c  22. c  31. b, c  40. b
 5. c  14. a,b  23. a,b  32. a  41. a
 6. a  15. c  24. a  33. c  42. b, c
 7. a, b, c  16. a, b, c  25. b, c  34. a,b  43. c
 8. a, b, c  17. a, b, c, d  26. a,b  35. a  44. b
 9. c  18. a, b, c, d  27. d  36. b
 
 
174

  FEJEZET VI
 
  HIDROELEKTROLITIKUS VÁLTOZÁSOK.
 
 
 1. a  8. b  15. b  22. b, d  29. a, c
 2. c  9. a, d  16. b  23. a, d  30. b, d
 3. a  10. c  17. c  24. a,b  31. a, c
 4. a  11. a  18. c  25. a, d  32. c
 5. a  12. a  19. a  26. a, c, e
 6. b  13. a  20. b  27. b, c, d
 7. c  14. a  21. a, c  28. b, c
 
 
  FEJEZET VII
 
  KÜLÖNBÖZŐ BETEGSÉGŰ BETEGEK ELLÁTÁSA.
 
  Légúti betegségekben szenvedők ellátása.
 
 1. b  14. a  27. b  40. c  53. c
 2. a, b, d  15. d  28. d  41. d  54. b
 3. a  16. d  29. b  42. c  55. d
 4. b  17. b  30. b  43. b  56. c
 5. a  18. b  31. a, c  44. c  57. a
 6. c  19. d  32. b  45. a  58. c
 7. c  20. a, c, d  33. a  46. ​c  59. b
 8. a  21. b  34. d  47. a  60. c
 9. b  22. c  35. a  48. c  61. a
 10. b  23. c  36. b  49. b  62. a
 11. b  24. c  37. c  50. c
 12. b  25. c  38. b  51. c
 13. a  26. c  39. a  52. b
 
  Szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők ellátása.
 
 1. c  14. a  27. 1a, 3b, 2c, 4d,
 39.5ea  52. d
 2. b  15. a, c    40. c  53. a
b
 3.
4. a
c  16.
17. a
b  28.
29. a,b
a,b  41.
42. cd  54.
55. cc
 5. a  18. c  30. a, b, c  43. c  56. a
 6. b  19. b  31. a  44. b  57. a
 7. b  20. b  32. b  45. a,b  58. d
 8. b  21. d  33. a  46. ​a,b  59. a
 9. b  22. a  34. b, c, d  47. c.d  60. a,b
 10. b  23. b  35. c  48. a, b, c  61. c
 11. c  24. b  36. c  49. b, c  62. a, c
 12. a  25. a  37. d  50. a, b, c
 13. c  26. a, b, c  38. d  51. b
 
 
175

  Emésztési zavarban szenvedő betegek ellátása.

 
 1. b  15. a  29. c  43. c  57. a
 2. d  16. a, b, c  30. c  44. a  58. a, b, c, d
 3. c  17. a  31. a  45. b  59. a, b, c, d,
 4. c  18. b  32. b  46. ​a e
 5. c  19. c  33. c  47. a  60. d
 6. d  20. a  34. b  48. c  61. b
 7. c  21. b  35. c  49. a, d  62. c
 8. a  22. b  36. a  50. c  63. d
 9. b  23. a, b, c  37. b  51. a  64. c
 10. b  24. a,b  38. a  52. a  65. d
 11. c  25. a  39. a,b  53. a  66. b, d
 12. a  26. b  40. a,b  54. c  67. e
 13. a  27. b, c  41. b  55. c  68. b, c
 14. c  28. a  42. b  56. c  69. a, b, c
 
  Vesebetegek ellátása.
 
 1. b  13. a, d  25. c  36. a, c  48. a
 2. c  14. a  26. a  37. a  49. a
 3. b  15. c  27. b  38. b, c  50. b, c
 4. c  16. a,b  28. 4a, 2b,  39. c  51. a
 5. b  17. a 3c, 1d, 5e  40. a  52. c
 6. a, b, c, d  18. a  29. a  41. b  53. c
 7. c  19. a  30. b  42. d  54. c
 8. c  20. b, c  31. b  43. c  55. d
 9. c  21. a  32. a, c  44. b  56. b
 10. b  22. c  33. c  45. c  57. a
 11. c  23. b  34. a  46. ​a,b  58. b
 12. a  24. a  35. d  47. a
 
  Neurológiai betegségekben szenvedő betegek ellátása.
 
 1. a, b, c  19. b  37. b, c  55. a, b, c  73. c
 2. a,b  20. c  38. a, b, c  56. a  74. a
 3. a,b  21. c  39. a  57. a, b, c  75. a
 4. a  22. a, b, c  40. b  58. a, b, c  76. b
 5. c  23. a, b, c  41. a, b, c  59. a  77. c
 6. a, b, c  24. a, b, c  42. a, b, c  60. b  78. b
 7. a, b, c  25. a  43. a, b, c  61. a  79. b
 8. b  26. b  44. a, b, c  62. a  80. a
 9. b  27. c  45. a, b, c  63. c  81. a, b, c
 10. c  28. a  46. ​a, b, c  64. a, b, c  82. b
 11. a  29. c  47. b  65. a, b, c  83. a,b
 12. a  30. a, b, c  48. b  66. a, b, c  84. a, b, c, d
 13. b  31. c  49. a, b, c  67. a, b, c  85. a, b, c, e
 14. c  32. b, c  50. a, b, c  68. a, b, c  86. a, b, c
 15. b  33. a, b, c  51. b  69. b  87. d
 16. c  34. a,b  52. c  70. a, b, c  88. a, b, c, d
 17. b  35. b  53. a, b, c  71. b  89. c
 18. a  36. a  54. a, b, c  72. b  90. a, b, c
176

 91. a  95. a  99. d  103.d  107.b

 92. b  96. c  100.b  104.b  108.b
b b
 93. b  97. a  101.b  105. c  109. c
 94. a  98. a  102. a, b, c  106.b
 
  Mentális zavarokkal küzdő betegek ellátása.
 
 1. a  13. b  25. a,b  37. c  49. a, d, e
 2. b  14. b  26. a, b, c  38. a, b, c  50. a, b, c, d
 3. a  15. a  27. a, b, c  39. a, b, c, d  51. a, d
 4. b  16. a, c  28. a, b, c  40. a, b, c  52. a, b, d
 5. c  17. b  29. a, b, c  41. a, b, c  53. a, b, c
 6. a  18. a  30. c  42. a, b, c  54. b
 7. b  19. a  31. b  43. a, b, d  55. b
 8. b  20. a, b, c  32. b  44. a, b, c  56. a, b, c, d
 9. b  21. c  33. b  45. a,b  57. a,b
 10. b  22. a, c, d  34. a  46. ​a,b  58. a
 11. a  23. b  35. b  47. a  59. a, b, c
 12. b, c  24. b  36. a  48. c,d,e  60. a, b, c
 61.
 
  Mozgásszervi zavarokkal küzdő betegek ellátása.
 
 1. a, b, c  10. a,b  19. c  28. c  37. a, b, c, d
 2. a,b  11. c  20. c  29. b  38. a, b, d
 3. a,b  12. a, b, c  21. d  30. b  39. a, c
 4. a,b  13. b  22. a, c  31. a  40. 3a, 2b, 1c, 4d
 5. c  14. c  23. a, b, c  32. d  
 6. a  15. b  24. b, d  33. a
 7. a, c  16. c  25. d  34. b
 8. a, b, d  17. a,b  26. c  35. b
 9. a, d, e  18. c  27. b  36. a, b, c, d
 
  Reumás betegségekben szenvedők ellátása.
 
 1. a  6. b  11. a, b, c  16. b, c  21. b, c
 2. b, c  7. a  12. b, c  17. b, c  22. a,b
 3. a, b, c  8. a,b  13. b  18. a, c, d  23. a,b
 4. c  9. a  14. a,b  19. a,b
 5. a  10. a  15. a, b, d  20. a
 
  Endokrin betegségekben szenvedő betegek ellátása.
 
 1. c  8. c  15. d  22. a  29. b
 2. c  9. c  16. a  23. a,b  30. a
 3. b  10. a  17. a,b  24. a,b  31. a
 4. b  11. b  18. a  25. a, b, c  32. a, b, c
 5. c  12. a  19. a, b, c  26. a,b  33. 1a, 2b,
 6. b  13. b, c  20. a  27. a, b, c 4c, 3d, 6e,
 7. a  14. c  21. a, b, c, e  28. c 5f, 7g
 
 
177

  Táplálkozási zavarokkal küzdő betegek ellátása.

 
 1. b  12. a, b, c, d  23. c  34. a, b, c  45. d
 2. a, b, d  13. c  24. b  35. d  46. ​c
 3. c  14. b  25. b  36. a, c, d  47. b
 4. b  15. a, b, c  26. a  37. a  48. c
 5. b  16. a, b, c  27. a, b, c, d  38. a, c, d  49. c
 6. b  17. a, c  28. a,b  39. a, b, c  50. a, b, c
 7. b  18. a, c, d  29. b  40. a  51. 1a, 2b, 4c, 3d, 5e
 8. c  19. b  30. a, b, c  41. a, b, c, d  
 9. a,b  20. a, b, c, e  31. a, b, c  42. e
 10. a  21. a, b, d  32. e  43. b
 11. a, c  22. a, b, c, d  33. b, d  44. a
 
  Bőrgyógyászati ​betegségekben szenvedő betegek ellátása.
 
 1. d  7. a, b, c  13. a,b  19. a,b  25. a,b
 2. a, c  8. a, b, c  14. a,b  20. b, c  26. a, b, c
 3. c  9. a  15. a, b, d  21. a, c  27. a, c
 4. b  10. b, c  16. a, b, c  22. a, b, c  28. a,b
 5. a, b, c  11. d  17. c  23. a
 6. b  12. b  18. a  24. a,b
 
  Hematológiai betegségekben szenvedő betegek ellátása.
 
 1. c  8. a, b, c, d  15. a, b, c, d  22. b  29. a,b
 2. c  9. a, b, e  16. a  23. a  30. a, c
 3. a, c, d  10. b, c  17. b  24. a  31. a
 4. a, b, c, d  11. b, c  18. a  25. b  32. b
 5. a, b, c  12. b, c, d  19. b, c  26. a  33. a
 6. a, b, d  13. b  20. a  27. a, b, c  34. a
 7. a, b, c  14. a  21. b  28. a, b, c
 
  ENT-betegségben szenvedő betegek ellátása.
 
 1. c  6. c  11. c  16. a, c  21. a, c
 2. c  7. b  12. b  17. b  22. c
 3. b, c  8. c  13. b, d  18. a,b  23. a
 4. a, c, d  9. c  14. c  19. b  24. a, b, c
 5. a  10. b  15. d.e  20. a  25. d
 
  Szemészeti betegségekben szenvedők ellátása.
 
 1. b  7. c  13. a  19. c  25. a
 2. b  8. a  14. b  20. a,b  26. a, b, c, d
 3. c  9. c  15. c  21. c  27. a,b
 4. b  10. b  16. a  22. a  28. a
 5. a  11. c  17. a  23. b
 6. a, b, c  12. c.d  18. c  24. a,b
 
 
 
178

  Fertőző-fertőző betegségekben szenvedők ellátása.

 
 1. b, c  11. a, d  21. b  31. a, b, c, d  41. a, b, d
 2. a, c  12. c  22. c  32. c.d  42. d
 3. a,b  13. a, b, c  23. c  33. c  43. a, b, c, d
 4. c.d  14. c  24. c  34. a  44. a, b, c
 5. a, b, c  15. a  25. c  35. a, b, c  45. a,b
 6. a  16. a,b  26. a  36. a  46. ​A -a,b; Igen b; C-; Nak,-nek; E-; F-.
 7. a, b, c  17. b  27. b  37. a, c  
 8. a, b, d  18. a, b, c  28. a  38. c  
 9. a, b, c  19. a, b, c, d  29. a  39. a, c, d  47. a,b
 10. a,b  20. a,b  30. a,b  40. c
 
  Szülészeti betegségekben szenvedő betegek ellátása.
 
 1. d  8. 5a, 2b, 4c, 1d, 13. 3e,b,
6fc  20. b, d  27. b, c, d
 2. b, c    14. b, c  21. a, b, d  28. a,b
 3. c    15. a, d  22. c,e  29. c
 4. d  9. a, b, d  16. a,b  23. a, b, c, d  30. b
 5. b, d  10. c  17. a, b, d  24. c.d  31. b
 6. b, c  11. b  18. a, c  25. a, c
 7. b  12. b, c  19. b, c, d  26. b
 
  Nőgyógyászati ​betegek ellátása.
 
 1. b  7. c  14. b, c  21. b, c  28. c
 2. b  8. c  15. a, b, d  22. b, c  29. a
 3. b  9. b  16. c.d  23. b  30. b, c
 4. 2a, 3b,  10. c.d  17. c  24. a
1c, 4d  11. b  18. b  25. d
 5. b  12. c  19. c  26. a, b, c
 6. a, b, d  13. b, d  20. c,d,e  27. b
 
  Gondozás a laudsokkal.
 
 1. a, c, d  7. 1a, 2b, 3c, 4d, 11.5e,a,
7f,b,6g
c  16. a  22. b
 2. b    12. 2a, 3b,  17. c  23. b
 3. b, d   1c, 4d, 5e  18. c
 4. a,b  8. a, c  13. a,b  19. b
 5. a  9. a,b  14. a  20. a
 6. c  10. a, c  15. a  21. b, c
 
  Az újszülött gondozása.
 1. c  4. c  13. c  22. b, c  31. c
 2. fehér,  5. c.d  14. c  23. a, c  32. c,d,e
puha, tól  6. b  15. a, b, c  24. b, c  33. a - 4; b - 5,3; c - 1,2,6,7.
pamut,  7. b  16. a  25. b  
varratok nélkül 8. c  17. c  26. a  
középen,  9. c  18. b  27. a, c, d
ké kl i b d
 képesnek lenni  10.
felforraljuk 11. b
c  19.
20. a,
b c  28.
29. d
b
 3. a, c, e  12. a  21. b  30. a
179

 
  Különböző korosztályú gyermekgondozás.
 
 1. a  10. c  19. a  27. b  
 2. a  11. b  20. b, c  28. a, d  35. d
 3. b  12. a, c, d  21. a  29. b  36. b
 4. b  13. b, c  22. b  30. c  37. a, d
 5. a  14. a,b  23. 3a, 1b,  31. c.d  38. b
 6. c  15. b 2c, 4d  32. b, c  39. d
 7. a  16. c  24. b, d  33. c  40. b, c
 8. b  17. b  25. b  34. 5a, 4b, 2c, 3d,
 41.6e,
e 1f
 9. b  18. a,b  26. a  
 
  Idős ember gondozása.
 
 1. a, c  7. b  21. b, c  35. b, c  48. a
 2. c.d  8. a, b, c  22. b  36. a  49. a, c, d
 3. f  9. b  23. a, b, c  37. 3a, 2b,  50. a, c
 4. a, b, c  10. a,b  24. a, b, c 4c, 1d, 5e  51. a, b, d
 5. a, b, c, d  11. b  25. a, c  38. a, c, d  52. a, b, e
 6.  12. a, c  26. a, b, d  39. a, c, d  53. a,b
 az a-karakter  13. a, c  27. a, b, d  40. c.d  54. b, c
differenciális;  14. a, b, d  28. a,b  41. f  55. a, b, c
b-poliéter-  15. c  29. a, b, d  42. a, b, e  56. a, b, c
 bányászati;  16. b  30. a, c, d  43. b, c  57. a, b, d
 a c-karakter  17. a,b  31. a, c  44. b, c, e  58. e
rokona  18. a, b, c  32. a, d, e  45. b  59. a, c
hiányosságok-  19. a, c  33. a, c, d  46. ​a, c, d, e  60. b, c
az övék.  20. b, c, d  34. a, b, c  47. a
 
 
 
  FEJEZET VIII
 
  BETEGEK ELLÁTÁSA ELŐZETES ÉS IDŐSZAKBAN
POSZTERATÍV.
 
 
 1. a, b, c, d, e, f  9. a, d  18. a, b, d  27. a, c, d  36. d
   10. a, b, c  19. d  28. a  37. a, b, c
 2. a, b, c  11. b, c  20. d  29. a  38. a, b, c, d
 3. a, b, c, d  12. b  21. c.d  30. a, c  39. b, c, d
 4. a,b  13. c  22. c  31. b  40. b, d
 5. a  14. c  23. a, b, c, d  32. a  41. a
 6. c  15. b  24. b, c  33. a  42. b
 7. a, d  16. c  25. d  34. a, b, d  43. b, d
 8. c  17. a  26. a, c  35. a, d  44. b, c
 
 
 
 
180

  FEJEZET IX
 
  SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÁS
  ORVOSI-SEBÉSZI.
 
 1. c  12. a  23. b, d  34. a  45. c
 2. c  13. c  24. a  35. b  46. ​b
 3. a, b, c  14. c  25. c  36. c  47. b
 4. a, b, c, d  15. b, c  26. b  37. c  48. b, d
 5. d  16. a, b, c  27. c  38. a, b, c  49. a,b
 6. b  17. a  28. a, c  39. c  50. b, d
b b
 7. b  18. c  29. c  40. a,b  51. a
 8. a  19. b  30. c  41. a, c  52. b
 9. b, c, d  20. a  31. b  42. a  53. a
 10. b  21. a, b, c  32. a  43. b  54. a
 11. a  22. b  33. c  44. a  55. b
 
  X. FEJEZET
 
  KÖZÖSSÉGI GONDOZÁS.
 
 1. a, b, d  27. a, c  52. c  77. a, b, c, d  102. d, f
 2. a, b, c  28. b, d  53. a, b, d  78. b, c, d, e  103. a, b, c, d
 3. a, d  29. a,b  54. b, c, d  79. a, d  104. a, c
 4. a, b, c  30. b, c  55. a, c  80. a, b, c  105. d
 5. d  31. a, c  56. a, b, c, d  81. e  106. a, b, c, d
 6. a, c  32. a, b, c  57. a, b, c  82. a, b, c  107. b
 7. a, b, c  33. b  58. a, b, c, d  83. a, c  108. b, c, d
 8. b  34. a, b, c, d  59. b, c  84. a, f  109. a, b, d
 9. a  35. a, c  60. b  85. a, c, e  110. a, b, d
 10. a, b, d  36. a, c  61. a, b, c  86. a, c  111. a, b, c, d, e
 11. a, c  37. b  62. a, b, d  87. a, b, d  
 12. b  38. e, f  63. b, d, e  88. a,b  112. a, b, c, d, e
 13. a, c  39. a,b  64. a, b, d  89. a, b, d, e  
 14. a, b, c  40. a, b, c  65. b, d  90. b,c,e  113. b, c
 15. a, b, c  41. a, c, d  66. c  91. a, b, c, d  114. a, b, d, e
 16. a,b  42. a,b  67. a, b, c  92. a, b, c, d  115. b, c, d
 17. a, c  43. b, c  68. a, c  93. b, c  116. a
 18. b, c  44. b  69. b, c  94. a, b, c, d  117. b,c,d
 19. b, c, d  45. a, c  70. a, b, c, d  95. b  118. d
 20. a, c, d  46. ​b  71. a, b, c  96. c  119. a, b, e, f
 21. b, d  47. a, b, c  72. a, c  97. a, c, d, e, g, h 120. b, c, d
 22. a,b  48. a  73. b, c    121. a,b
 23. a, c  49. a, b, c, d,  74. a, b, d  98. a, b, c, d  122. a,b
 24. a, c e  75. a, b, c, d, e  99. a, b, c
 25. a, c  50. d    100. c.d
 26. a, b, c, d  51. a, b, c, d  76. b  101. a, b, c
 
 
 
 
181

  SZELEKTÍV BIBLIOGRÁFIA
 
 
 C. BOCÂRNEA – Fertőző betegségek és epidemiológia, Ed. Info Team, Bukarest, 1993.
 
 
 C. BOGDAN, Ş. STOIANOVICI – Geriatric Nursing Guide, Ed. Zecasin, Bukarest, 1997.
 
 
 Szerkesztette: C. BORUNDEL – Belgyógyászati ​kézikönyv, Ed. All, Bukarest, 1995.
 
 
 E. BUCUR, O. POPESCU – Egészségnevelés az iskolában, Ed. Fiat Lux, Bukarest, 1999.
 
 
 FL. CHIRU – Gyakorlati útmutató a neurológiához, Ed. Cison, Bukarest, 1996.
 
 
 FL. CHIRU és munkatársai – A beteg ember és az egészséges ember gondozása, Ed. Cison, Bukarest, 2001.
 
 
 E. CHIŢIMIA és munkatársai – Gyermekgondozás és gyermekgyógyászat, Ed. Info Team, Bukarest, 1994.
 
 
 M. CONSTANTINESCU – Sebészet. Kapcsolódó szakterületek. Ápolás a sebészetben, Ed. Universul, Bukarest, 1998.
 
 
 N. CRISĂN, D. NANU – Nőgyógyászat, Tudományos és Technológiai Szerk., Bukarest, 1995.
 
 M. GEORMĂNEANU, Z. MOLDOVAN - Gyermekgondozás és gyermekgyógyászat, Kiad. Tudomány és Technológia, Bu
 
 
 M. MINCU és munkatársai – Belgyógyászat, kapcsolódó szakterületek és palliatív ellátás, Ed. Science and Technolog
 
 
 á lá l j i d h k
  C. MARCEAN, M. PÂRLOG – Az ápolás alapjai, Ed. Athena, Bukarest, 1999.
 L. MORARIU et al. - Az egészséges és beteg emberek gondozásának elméleti és gyakorlati alapjai, Ed. Universul, Buk
 
 
 D. NANU – Szülészet, Tudomány és Technológia, Bukarest, 1994.
 
 R. RĂŞCANU - Orvosi pszichológia és szociális segítségnyújtás, Tudomány és technológia szerk., Bukarest, 1996.
 
 
 L. TITIRICĂ - Orvosi-sebészeti vészhelyzetek, Orvosi Kiad., Bukarest, 1998.
 
 L. TITIRICĂ - Az orvosi asszisztensek által a betegeknek adott speciális ellátás kézikönyve, Ed. Viaţa medica romăne
 
 
 A. ANGHELESCU, GH. VUZITAS - Neurológia és pszichiátria, Ed. Carol Davila, Bukarest, 2002.
 
182

 
tartalom
 
 I. fejezet.
 Alapvető emberi szükségletek. Pârlog Măria, Spătaru Ruxandra, Morariu Letiţia ..................................... 2
 fejezet II.
 Az ápolási folyamat. Ruxandra háttámla................................................ ................................................... 19
 fejezet III.
 A fertőzés megelőzésének módszerei. Morariu Letiţia................................................ ................................................... 2. 3
 fejezet IV.
 Táplálkozás és dietetika. Ştefănescu Florica................................................ ................................................ .. 27
 V. fejezet.
 A gyógyszerek beadása. Spătaru Ruxandra, Morariu Letiţia................................................ .............. 34
 fejezet VI.
 Hidroelektrolitikus változások. Spătaru Ruxandra, Morariu Letiţia ................................................ ................. 39
 fejezet VIL
  Különféle betegségekben szenvedő betegek ellátása:
  Légúti betegségekben szenvedők ellátása. Morariu Letiţia, Spătaru Ruxandra ................................43
  Szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők ellátása. Morariu Letiţia, Spătaru Ruxandra .....................51
  Emésztési zavarokkal küzdő betegek ellátása. Spătaru Ruxandra, Tofan Ruxandra ................................58
  Vesebetegek ellátása. Ruxandra háttámla ................................................... ............65
  Neurológiai betegségekben szenvedő betegek ellátása. Chiru Florian................................................ ...............71
  Mentális betegségben szenvedő betegek ellátása. Párlog Mária................................................ ...................................81
  Mozgásszervi zavarokkal küzdő betegek ellátása. Ruxandra háttámla................................................ ... .... ..87
  Reumás betegek ellátása. Spătaru Ruxandra, Morariu Letiţia................................... ..91
  Endokrin betegségekben szenvedő betegek ellátása. Morariu Letiţia................................................ ...............93
  Táplálkozási zavarokkal küzdő betegek ellátása. Ştefănescu Florica................................................ ... ....97
  Bőrgyógyászati ​betegségekben szenvedő betegek ellátása. Spătaru Ruxandra, Morariu Letiţia ......................102
  Hematológiai betegségekben szenvedő betegek ellátása. Spătarii Ruxandra, Morariu Letiţia ........................105
  fül-orr-gégészetben szenvedő betegek ellátása. Spătaru Ruxandra, Morariu Letiţia ...................................109
  Szemészeti betegségekben szenvedő betegek ellátása. Ruxandra háttámla ................................................... 112
  Fertőző-fertőző betegségekben szenvedők ellátása. Morariu Letiţia ............................................ .....115
  Szülészeti problémákkal küzdő betegek ellátása. Viktória csirke ................................................... ...........120
  Nőgyógyászati ​betegek ellátása. Viktória csirke ................................................... .........124
  A laudák gondozása. Viktória csirke ................................................... ................................................ .. ...128
  Újszülött gondozása. Viktória csirke ................................................... ................................................130
  Különböző korú gyermekek gondozása. Viktória csirke ................................................... ..........................135
  Idősek gondozása. Morariu Letiţia ................................................... ..................................140
 fejezet VIII.
 Betegek ellátása a műtét előtti és posztoperatív időszakban. Spătaru Ruxandra, Morariu Letiţia .......... ...146
 fejezet IX.
 Orvosi-sebészeti sürgősségi betegek ellátása. Spătaru Ruxandra, Morariu Letiţia, Ştefănescu
Florica................................................ .. .................................................. ................................................ 152
 X. fejezet.
 Közösségi gondoskodás. Morariu Letiţia ................................................... ................................................ .. ......158
 
 Rács a helyes válaszokkal.................................................. ..................................................... .................... ...174
 Válogatott bibliográfia................................................ ................................................ .. .................. ......183
 Tartalom .................................................. ................................................................ .................................. .......184