ty Ann Gadd x Mi lett veled , a6Bice (al om (O AoE MCE we EV CMa CC em ree Mc aCe} elteltével ez a ,,lazasag” pusztan lustasdgnak tinik, és kimondot- tan idegesit. Ami kezdetben vonzast gyakorol rank, késébb taszi- tova valhat. Ha megértjiik a kiilonb6zé jatszmak dinamikajat, me- lyet az dltalunk vallalt szerepek vagy archetipusok révén fejeziink Poy outst bam OIC Te He COSTCIMUT NCU al cleo CUO oC Am Coec Ce PAT VAM MRE REC NOM B Cn tes Tedd fel magadnak a kapcsolatodra vonatkozéan az alabbi kér- déseket: UR a RRA OR LT Lae eee ae Yo LR Te - Naprél napra azt varom, hogy a tarsam megvdltozzon? - Orémtelen a kapcsolatom? Se sy 4L a ae eR aL Ha a fenti kérdések k6ziil akar csak egyre is igen a valaszod, Fe RTA WCU AA Sy SBIR LEE PMC LV er el RSL WIV aaa Cl ae DRO Ad aya eA Cone OSHC RISER CS CUO NER) cia 3 y LTC -J nl Xela ZNDe) Re eC AHASZNALHATO EZOTERIA RAMAN Laisa staiityTartalom Bevezeté 1 1. rész — A kapesolat-libikika — Attekintés 1. fejezet: Mitél lesz undok Rémeé és csimbrlik meg Julia? 17 Miért nem passzolnak tobbé a kirakés darabkai? 20 Meghittség és szex 27 A higiéné hidnya 29 A technika hidnya 29 Segitség a hézimunkaban! 30 A szex hidnydnak egyéb okai 31 2. fejezet: Mi épiti és mi rombolja a kapcsolatokat? 33 En oké vagyok, te nem vagy oké — itélkezés ésa,nekem van igazam” kényszere 33) Verjiik le az ellenfelet — versengés a kapcsolatokban 36 Az ego 40 Jévahagydsra vagyva 43 Az uralkodas vagya 44 3. fejezet: Tiiz és esd 45 Ellentétes elemek és a veliik valé viszonyunk 45 Thz 46 UViz Amikor a wiz vizzel keveredik A gyerekek és a ttiz meg a viz Mennyire vagy tiizes/vizes te magad? ‘Tiz és viz a halészobéban Tiizes/esés masszdzs Tiizes/esés nyaralés Es mi a helyzet az egynemti parkapcsolatokkal? Mi torténik akkor, ha valamilyen okbél nincs parod? 4, fejezet: Archetipusok Mik ezek? Miért jatszunk archetipusos szerepeket? Es mi van akkor, ha a partnerem nem akar valtozni? A valtozds és te Vajon minden archetipus ,,rossz”? 5. fejezet: A libikéka-forgatékényv Miért pont akkor kell lelomboznia, amikor fel vagyok dobva? Az univerzum mint egyenstilyra térekvé mechanizmus A fifty-fifty mitosz A kapcsolatbank Haa partnervalasztds egyenstlya felborul, a sajat egyenstilyunk is egyre jobban kibillen Kiegyenstilyozatlanul Egyenstily és étrend 6. fejezet: A tobbi térténelem... Hogyan befolyasolja a mult a jévénker? Csaladfelallitas 46 47 52 53 54 58 58 59 59 61 61 68 69 71 71 73 73 76 81 83 84 86 88 89 89 99 7. fejezet: A kapcsolatok négy tipusa 1. A fiiggetlen kapcsolat 2. Aco-dependens kapcsolat vagy tarsfiiggdség 3, Az interdependens vagy kélcsénés kapcsolat 4. A fiiggé kapcsolat 2. rész—A kapesolat-archetipusok feltdrdsa 8. fejezet: A Gyerek és a Sziild Vonz6 ellentétek Az egyenstily kialakitasa — hogyan véltogathatunk egy archetipust és az ellentettjét? Az elényék A Sziilé és a Gyerek kiegyenstilyozasa 9. fejezet: A Perfekcionista és a Trehany Az elényok A Trehany és a Perfekcionista gyégyuldsa 10. fejezet: A Fésvény és a Kéltekezd A pénz mint energia A pénz mint az irdnyitds eszkéze Az elénydk A Fosvény és a Kéltekez6 kiegyenstilyozdsa 11. fejezet: A Pap és a Prostitudle Az elényék A Pap és a Prostitudlt gydgyul4sa 105 105 107 118 123} 125 125 136 138 139) 141 144 145 149 152) 154 154 155 157 161 16112. fejezet: A Lusta és a Tevékeny Az elényék A Lusta és a Tevékeny gyégyulasa 13. fejezet: A Zsarnok, a Lazadé és az Aldozat A Zsarnok elénye A Lazadé haszna Az Aldozat haszna Az Aldozat gyégyuldsa — hogyan lesz az Aldozatbél Gyéztes? A Zsarnok gyégyuldsa A Lazad6 gyégyuldsa 14. fejezet: A Sikeres és a Vesztes Gyégyulds 15. fejezet: A Bajba jutott hilgy és a Fényes BMW-jti lovag A Megmenté haszna A Bajba jutott hélgy haszna A Lovag és a Bajba jutott hélgy gyégyuldsa 16. fejezet: A dualitds dtalakitasa Mia baj azzal, ha igazunk van? Kommunikaciéfejlesztés Mi kell ahhoz, hogy egészséges kapcsolatot alakithass ki magaddal és masokkal? A sokat emlegetett megbocsatas Es ha nincs olyan, hogy helyes vagy helytelen? Felhasznalt irodalom 10 163 165 165 167 174 175 176 177 180 182 183 186 187 191 192 192 195 195 199 201 203 204 207 Bevezeté Az ember sem nem angyal, sem nem dllat, s a legnagyobb baj az, hogy aki angyal akar lenni, dllattd lesz.” — Blaise Pascal (1632-1662) Francia tudés és filozdfus géniusz. — Imadok verekedni. Tudom, hogy ez furdn hangzik, de sz4ndéko- san keresem az alkalmat arra, hogy dsszeverhessek valakit. Mar ti- nédzserként is feldobott egy-egy j6 bunyé. Amikor otthon nem mentek valami jl a dolgok, nagy megkénnyebbiilést okozott, ha jol elagyabugyalhattam valakit a régbipdlydn. Sz4ndékosan sérte- gettem az ellenfeleinket. Késébb a kocsmakra és klubokra specia- lizalédtam; itt probdltam verekedést provokdélni. Mostandban pedig az utakon vezetem le a haragomat, a tébbi autéson... A velem szemben iilé férfi idegesen fészkelédétt a székében, amely most til kicsinek tint hatalmas, izmos alakja alatt. A szék kor- latoz6 erdvé valt a szdmara, egyfajta ketreccé, és szemmel Jdthatéan erdsen kiizdétt a belsé kényszer ellen, hogy feldlljon és elmenjen. Nyilvanvaléan kényelmerleniil érezte magét ebben a helyzetben. 2 p 99,1. 4. (358) Project Gutenberg Az ember sem nem angyal, sem nem dllat stb. — Montaigne, Eiszéh, iii, 13. The Project Gutenberg EBook, Blaise Pascal, Pensées. 11P&rkapcsolati jatszmaink Beszélgetés kézben mutatott némi bintudatot multbeli viselke- dése miatt, hiszen elismerte, hogy fajdalmat okozott masoknak, de a dithe annyira eluralkodott rajta, hogy ez iranyitotta, és 6 ezt a haragot okolta erészakos kitérései miatt. Elmesélte, hogy az egész korai tinédzserkoréban kezdédétt, a sziilei valdsa idején, amelyet nagyon megsinylett. Mivel széban nem tudta kifejezni a benne dithéngé érzéseket, a sportpdlyén probalta levezetni ket, ahol — a legtébb csoporttdrsdndl nagyobb névésii lévén — az agressz{v jatékmodorban taldlt megkénnyebbii- lésre. Kifejezhetetlen érzelmei levezetésére ezt az egyetlen médszert ismerte. Ilyen az tgynevezett A-tipusti személyiség: — Folyamatosan a jOv6 miatt rettegek; az tart mozgasban, hogy megvédjem az ér- dekeimet. Ugy érzem, hogy ha egyetlen percre megiallnék, elveszi- teném az éberségemet, és minden elromlana, ésszeomlana. Nem lepédtem hat meg wilsdgosan, amikor kideriilt, hogy magas a vérnyomasa. A kitdrései miatt a hazassaga is veszélybe keriilt. A fe- leségével is taldlkoztam, aki nyilvanvaléan aggédott a kapcsolatuk jovoje miatt, és mar fontolgatta, hogy elhagyja a férfit. Hérom isko- lds lanyukra is kihatott az otthoni fesziiltség, és ennek megfeleléen kezdtek viselkedni; a kézépsé gyerek kifejezetten ldzadéva vale. Amikor késébb a hazasparon és fesziilt hazassgukon gondol- kodtam, egyszer csak ahal-élményben volt részem. Rajéttem, hogy a par két tagja nagyon sok tekintetben egymasnak ellentétes tiikér- képei. Amikor gondolatban felsoroltam az dket gyétré fizikai é érzelmi problémdkat, sz4mos érdekes ellentétparra bukkantam: * A férj magas vérnyomasa A feleség alacsony vérnyomasa A férj aktivitdsa A feleség passzivitdsa (egyenesen lusta) + A férfi kifejezi a haragjat A né csendbe burkolézik 12 A férfinak nagyon fontos az, iranyitas A férj 6nz6 (a né szerint) A férfi hajlik az érzelmi kitdrésekre A férfi szereti a marihudna nyugtaté hatdsat A férfi hatalmas termetti, izmos A fésj uralkodé és kontrollalé Bevezeté A nét kénnyen lehet manipu- lalni A né iilsagosan is figyelembe veszi mindenki més igényeit, a sajatjaival nem térédve A feleség érzelmileg hideg A né az alkohol serkenté hatdsat kedveli A né térékeny, vékony A né félénk és visszahiiz6dd a kapcsolatban Csak iiltem és arra gondoltam, hogy ez nem lehet puszta vé- letlen. A pacienseim anyagdban kerestem egy mésik férfit, és a fele- ségével dsszehasonlitva 6t is megvizsgéltam: Stilyos vizvisszatartasi problémak A férfi nem dolgozik © nem jar el sz6rakozni A férj passzivan agressziv A férfi egydltalan nem kommunikal Neki nincs énbizalma A férfi komoly vilstilytél szenved A férfi a visszahtiz6dé gyerek A feleségénél iziileti gyulladas (ttiz) A né soha meg nem All A felesége folyton eljér a bardtaival A né kifejezi a haragjat Ané kommunikdciés munkat végez, A felesége rendkiviili énbiza- lommal rendelkezik A né karcstéi, mint a nddszal A né jatssza a kritikus sziilé szerepét 13Parkapcsolati jatszmaink Feltiirtam a pacienseim aktait és ,k6rtérténetét”, és hamarosan rdjéttem, hogy minden hetero- vagy homoszexudlis parndl, akik addig vagy akkoriban ndlam jartak, felfedezheték ugyanezen problémak ellenpélusparjai. Elképesztének taléltam, hogy azt, ami most ennyire szembettiné felismerésként jelentkezett, nem lattam meg joval hamarabb. Ismerem a régi mondaést, hogy az ellenté- tek vonzzdk egymast, de soha nem gondoltam arra, hogy ez ilyen mélységekig, mind fizikailag, mind érzelmileg igaz. Megértettem, hogy minden ember kapcsolata vagy ellenpélusokat, vagy hason- léségokat, vagy az ellentétek és hasonlésdgok keverékét tartalmaz- za. Néha, a helyzetek vagy a kérnyezet fiiggvényében, ezek val- tozhatnak. A strlédas azonban az ellenpdlusparoknal jelentkezik. Ami egykor egymdshoz vonzotta dket, késébb pontosan az valik a kézéttiik felmeriilé legrébb nehézség okozéjava. Az elgondolds tékéletesen logikusnak tint. Az univerzumban minden az egyenstilyrél s76l. Az egyének kézétt lehet ez fizikai alapt — ahogy ki kell példaul egyenstilyozni a ltigoss4got és a vil- zott savassagot —, vagy érzelmi, amikor egyenstilyt kell keresni a til dithés vagy uralkod6 és a gerinctelen kéz6tt, aki hagyja, hogy a tébbiek rajta tiporjanak. Megnéztem a pacienseimrél irt feljegy- zéseimet, amelyeket az egyes iilések utdn készitettem, és megér- tettem, hogy az adott pdérok miért alakitottak olyan kapcsolatot, amilyenben éltek. Tékéletlenségiikben megtalalték a tokéletes part —azt, akivel rékéletesen illettek egymashoz abbél a szempontbdl, hogy a Ieheté legjobban segitherték egymds személyes fejlédését. Lehet-e jobb médja az egyenstily megtaldldsanak, mint az sajat ellentétpdlusunk segitsé¢gével? Hiszen ahol ellentétek vannak, ott megvan a lehetéség a stirléddsra! Ezek az emberek azonban azért jéttek el hozzdm, mert nem voltak boldogok. Ezt az ér2ést aztén a partneriikre vetitették, és a legtébbszir ét okolték a boldogtalansdguk miatt. Ha megértjiik 14 Bevezeté a kapcsolatok egyenstily-keresési mechanizmusét, akkor a tarsunk problémai révén egyszerre felismerhetjitk a sajat fejlédési és at- alakuldsi lehetdségeinket. Ha ezt a libikéka-effektust tudatositot- tuk és megindult benniink a belsé valtozds, akkor a kapcsolat dina- mikdja is megvdltozik, és ennek készénhetéen elkeriilhetetleniil valtozni fog a masik is. Hihetetlen élmény, amikor lathatjuk, hogy a sajat személyes atalakulésunk milyen hatassal van a kériiléttiink lévé kapcsola- tokra — ilyenkor valik a latszélag lehetetlen lehetségessé. Amikor megvaltozunk és egyenstilyba keriiliink, ennek hatdsdra a kilvilag is megvaltozik. Ennek igy kell lennie, mert az egész univerzum minden darabkaja egyméssal dsszekéttetésben van, és semmi nem valtozhat meg anélkiil, hogy ne hatna minden masra. A kényvben a benniink mtikédé archetfpusos* és érzelmi libi- k6két fogjuk megvizsgalni, hogy kiegyenstilyozott kapcsolatokat vonzzunk az életiinkbe. Parok példdival illusztrdltam azokat a kap- csolattipusokat, amelyek akkor alakulnak ki, ha egyes életteriile- teken felborul az egyenstilyunk, illetve hogy ez az egyenstilyhidny hogyan hat a kapesolatra. Nyilvan nem tudsz teljesen azonosulni minden parral, kapcsolatuk bizonyos elemei és problémai mégis segithetnek megérteni a sajét kapcsolatod dinamikajat. Gyakran az is elég ahhoz, hogy felszabaditsd az adott energiadinamikat a kapcsolatban, ha egyszertien megérted, hogy mi torténik. A kap- csolatok olyan jétszmakat alakitanak ki, amelyekhez két ember kell. (Prdbalj csak meg egyediil teniszezni vagy squasholni egy palyan — egyszertien nem fog menni.) Ha az egyik6ték kiszall, a jatszmanak véget kell érnie. ‘A kényvem abban probal segiteni, hogy megértsd, milyen arche- tipusos szerepek fordulnak elé a kapcsolataidban és miért, hogy * Az archetipusok definici6jét asd a Negyedik fejezetben. 15Parkapesolati jétszmaink milyen dron tarthatod fenn éket a boldogsagod rovasara, és hogy hogyan allithatod meg a jatszmat. Emellett a kényv alapvetéen az egyenstilyrél szél. Arrdl, hogy hogyan érhetiink el egy egyenstilyi pontot a sajat éniink két pélusa —a rejtett aspektusok (az arnyékos oldalunk) és a lathaté aspek- tusok — kéz6tt, miutdn kezelhetetlenné valtak és felboritotték az egyenstilyunkat, aminek kész6nhetden most nem leljiik sem a sajat lelki békénket, sem a kapcsolatainkét. A sajat és a kapcsolataink gydgyuldsdhoz elészir a sajét egyenstilyunkat kell megralélnunk. Megjegyzés: Az esettanulmdnyokhoz a sajdt tapasztalataimat haszndltam fel azokkal, akikkel egytitt dolgoztam, és akikkel igy vagy tigy ésszetaldlkoztam az utam sordn. Végteleniil hdlds vagyok az él- ményeikért és a példdkért, amelyeket leirhattam a kinyvben. A sze- mélyazonossiguk védelme érdekében azonban viltoztattam azokon a réseleteken, amelyekr6l felismerheték lettek volna, és csak a problémdi- hat tartottam meg, hogy ezdltal segithessek azoknak az olvaséknak, akik esetleg a sajdt élményeikre tudjdk majd vonatkoztatni a torté- neteiket. Mivel sokunkban meglév6 viselkedési archetipusokkal fog- lalkozunk, a leirt esetek dtfedhetik egymdst. Sok ember tehit, akivel talilkoztam, valéjdban egyetlen esettanulmdnyban is megjelenithetd lenne. Ily modon bérmilyen hasonlosdg egy vagy tobb adott személlyel pusztén a véletlen miive. 16 Elsé fejezet Mitél lesz undok Rémeé és csémrlik meg Julia? »Minden kettis; minden kétpélusti; mindennek meguan az el- lentétparja; szeretni és nem szeretni ugyanaz; az ellentétek azo- nos természetiiek, de mértékiikben kiilinbézbek; a szélsiségek asszetaldlkoznak; minden igazsdg feligazsdg; minden ellent- mondds megoldhato!” A. Kybalion A teremben ésszetaldlkozik a tekintetetek. Erzed, hogy a férfi téged figyel, annak ellenére, hogy amikor felé nézel, gy tesz, mintha éppen elmélyedne a beszélgetésben. Amint taldlkozik a tekintetetek, gyorsan elkapjétok, mégis mindketten nagyon is tisztaban vagytok a masik jelenlétével, pedig a terem, ahol vagytok, zstifoldsig tele van emberekkel. Feléd igyek- szik, utat tor a tomegben. Lehet, hogy véletleniil jon erre? Valaho- gyan sikeriil bekapcsolédnia annak a csoportnak a beszélgetésébe, ahol te is dllsz. Megkénnyebbiilsz, hogy nem csak te vetted észre 6t. Lehet, hogy az érzés kélcsénds? A vonzalom, amely magaval ragadott titeket, azt stigja: ,[gen! Talan nem is volt olyan rossz étlet eljénni ebbe a buliba.” Megkérdezi, hogy hozhat-e neked egy italt. Elrémit a gondolat, hogy mi vans, bao jn vissza. De visszajén! 17Parkapcsolati jatszmaink Csevegés kézben kideriilnek a kézés érdeklédési pontok, nevetsé- ges féltékenység lesz tirrd rajtad, ha egy mdsik né jon oda hozza, megileli, és nevetnek egymés viccein, majd titokban elképzeled, vajon milyen lehet ruha nélkiil... és igy tovabb, ahogy a kapcso- latok indulnak. Megbeszéltek egy taldlkat, majd egy mdsodikat is, hogy lassdtok, hova vezethet a kapcsolatotok. Persze rengeteg egyéb hal uszkal még a tengerben, de azok tigysem jk semmire, ha egy- szer nem érdekelnek... Es a talélkozdsok izgalma — a jatékok, az érintések, a bizsergés, a borral Alcdzott bizonytalansdg, a véget nem eré telefonbeszélge- tések, tancolas zene nélkiil, egy szdl spagetti beszippantdsa a két végérdl, hajnali telefonhivasok és egyéb hasonlé bolondsdgok, a ré- gi szeretok, sziildk, kollégak intrikai, sms-ek, a kapcsolat elvijsigo- ldsa a bardtoknak, az izgalom, hogy mit sz6l hozza a csal4d, majd a véleményiik semmibevétele, az elsé szeretkezés kezdeti tigyetlen- sége... és aztan innen indulnak el néhanyan egy elkételezett kap- csolat felé. Egyszer azonban minden nasziitnak vége szakad. Tarthat ez hetekig, hénapokig, vagy akar évekig is, de a kapcso- latokon elébb vagy utébb mindig megjelennek az ,clhaszndlédas” jelei. Repedések keletkeznek a bizalom pancéljan. Megszakad, vagy adatkézlésre szoritkozik a kommunikdcié; a 24rkézott hallgaté- sok és diihés kitérések egyre gyakoribba, a kéztes békeidészakok pedig egyre révidebbé és kevésbé meghitté vdlnak. Igazoltnak ttind félelmek és vadaskodasok iitik fel a fejitket, és egyre nagyobb szerepet kapnak a pénziigyekkel, a hiiséggel és a kdros szenvedé- lyekkel kapcsolatos gondok. Megjelennek a higiénés és haztartdsi kérdések, a féltékenység, valamint a masikkal kapcsolatos képtelen elvardsok. A szex a békiilés elengedhetetlen manipuldcids eszkozévé valik, vagy egyenesen megsztinik. Azt leszdmitva, amikor létszdlag minden rendben, a felek a keserti sérelmek és a neheztelés kiilén 18 Mitdl lesz undok Rémeé és csémbrlik meg Julia? vackaiba htizédnak vissza. A valaha szereté és kedves szavak helyét Atveszi a durva sértegetés. A fizikai bantalmazs az egykor forrén szeretett hést/hdsnét borzaszté férjjé/feleséggé torzitja. Az egykor igéretektél duzzadé vilag ma kiméletlen pokolnak ttinik— és a felek ugy érzik, hogy nem ezt érdemelték. Eza helyzet honapokig, évekig, illetve sok esetben egy életen at fennmaradhat. De mi térténhet egy kapcsolattal, amitél minden, ami jé volt benne, elmulik, és ami miatt olyan révid idén beliil egyszerre annyira rossznak tiinik szinte minden? Miért hagy idével olyan rossz szajizt maga utén a mézeshetek édessége? Hogyan valhat az az ember, akit valaha szerettiink, a legellenszenvesebb alakké az életiinkben? A. kapcsolatok megfigyelése sorén nagyon ritkdn léttam olyat, amelyik igazi valasztdson alapult, és ahol a két ember nem egyszertien azért volt egyiitt, mert: * eskiit tettek, * elkezdtek egyiitt jarni, majd soha nem tudtak véget vetni en- nek, mert féltek, hogy megbantjak egymést, * eza leggazdasdgosabb életforma, félnek feladni ezt a szokast, félnek a valtozastél, hat nincs amtigy is mindenkinek problémdja?, ott vannak a gyerekek, kéti Oket a vallasi meggyézbdés, a cégiik vagy az anyagi koriilményeik stb. csapdajaban ver- gédnek, © mit mondandnak a tébbiek (csaléd, hitkézség stb.), ha elval- nanak, * jobb igy, mint egyediil, 19Parkapcsolati jatszmaink * pénziigyileg igy biztons4gos, * nem is ANNYIRA rossz ez, * ...vagy mert nem adédik egyéb életképes lehetdség, hanem mert mély és dszinte vagy él benniik, hogy segitsék tarsuk spiritudlis fejlédését, és mert valéban inspirdlja és felemeli dket a masik jelenléte. Hanyan llithatjuk vajon észintén, hogy a mi kapcsolatunk igenis ez utébbi kategéridba esik? Miért van ez igy? Mitél lesz un- dok Réme6, és mitél csémérlik meg Julia? Miért nem passzolnak tébbé a kirakés darabkdi? A kapesolat elsé, ,mézeshetek” fazisdban az torténik, hogy el- hisszitk, hogy megtaldltuk a sajat belsé személyes kapcsolatkiraké- sunk hidnyzé darabkajét — azt a személyt, akitél teljesnek érezziik magunkat. Mostanaig tgy éreztiik, mintha hidnyozna beléliink egy darab. Elész6r megmaémorosodunk az érzést6l. Minden téké- letesnek tiinik. Tényleg megtaldltuk a lelki tarsunkat? Mivel magunkban nem vagyunk egészek vagy teljesek (csak na- gyon, nagyon kevesen azok), olyan valakit keresiink, aki mellett teljesnek, egésznek érezherjiik magunkat, és 6ré vetitjiik mindazt, amilyenek mi lenni szeretnénk. Ha félénkek vagyunk, tarsasdg- kedvelé és magabiztos fellépésit part keresiink. Ha érzelmileg vissza- fogottak vagyunk, az érzelmi melegséget és nyitottsdgot sugarzd emberek tarsasdgdra vagyunk. Az agyonhajszolt, A-tipust szemé- lyiségek szivér pedig esetleg egy laza, nyugis valaki képes langra gyujtani. Ahogy fejlédiink és v4ltozunk, a kirakés darabkai idével mar nem illeszkednek olyan kényelmesen és szeretetteljesen, mint va- laha. A valtozasért vagy a valtoz4s hidnydért (mikor melyik) pedig természetesen a masikat hibaztatjuk. Hol van az az ember, aki nélkiil 20 Mitél lesz undok Rémeé és csémirlik meg Julia? nem birtam meglenni? Akinek a legkisebb érintése vad vagyakat keltett bennem? Akinek az e-mailjeire érékig vartam a szdmité- gép eldtt? Akinek a véleményét mindenkiénél fontosabbnak tartot- tam? Valéjéban mi ment gajra Mr. Tokéllyel? Most tigy érezziik, hogy nem passzol dssze a két darabka, ugyanakkor egyediil sem érezziik teljesnek magunkat. Akegyetlen illizié abbél adédik, hogy azt vetitettiik ki a masik emberre, amit mi akartunk, és 6 is ugyanezt tette veliink. A hideg- zuhany aznap ér minket, amikor raébrediink, hogy a masik nem is az az ember, akinek hittitk. Dithések vagyunk ra, amiért nem az — sajdt magunk megoldatlan és felfedezetlen aspektusai -, akinek hittiik, és akire vagytunk. Irredlis elvérésokat tamasztottunk vele szemben. Miért kellene jobban olyannak lennie, amilyennek mi akarjuk 6t, mint amennyire nekiink meg kellene felelniink az 6 elvérdsainak? A kirakés darabokra hullik, és a masik tébbé mar nem képviseli a tokéletes part sz4munkra. A mézeshetek elteltével valakinek be kell vetnie az dgyat. »Es a végén maradt ketté...” A dualitds jellege Az egész univerzum a kettésségen alapszik. A vilégegyetem, mint olyan, egy egyenstilyra torekvé mechanizmus. Helyes—helytelen. Nappal-<éjjel. Jé—rossz. Anyag—antianyag. Nap-Hold. Téiz—viz. Osszehtiz6dés—kiterjedés. Sav—liig, Pozitiv r6l- tés-negativ toltés. Anéd-katéd. Nedves-szdraz. Férfi-nd. Ego— felsébb én. Pozitiv-negativ. Alkotds-rombolas. Passziv—aktiv. Egyéni-kollektiv. Hideg-meleg. Megérzés—logika. Kivonds—éssze- adds. Jin-jang. Haborii-béke. Anyag-szellem. Fehér lyukakfekete lyukak. Kilégzés—belégzés. Egyenstily-kiegyenstilyozatlansdg. Jobb és bal. Hogy csak néhany példét emlitsiink az univerzumban talal- haté megsz4mldlhatatlan ellentétpar kéziil.Parkapcsolati jatszmaink Az ellentétek exen Inizd-vond ereje az univerzum mozgatérugéja. A leghatalmasabb galaxisoktél kezdve a legparanyibb atomokig a teremtés minden dolgdra hatdssal van, a sajat életiinket is bele- értve. Minden al van rendelve ennek a dualitasnak. Ha megnézziik a bibliai és egyéb ékori tanitdsokar, azt ldtjuk, hogy az egybél, Adamtél szdrmazunk, és ebbél keletkezett a ketté Eva megterem- tésével. Nemesak benniink, emberekben, hanem az egész vildg- egyetemben él a teljesség felkutatdsanak — vagy més széval az egyen- stily kialakitdsdnak — a vagya. A kapcsolatokkal kiilséleg prébaljuk elérni ezt az dllapotot. (Az igazsdg az, hogy az egyenstilyt elészér magunkban kell megteremteniink ahhoz, hogy az kiilsdleg is meg- nyilvanulhasson.) Minden fizikai, érzelmi és mentdlis probléma az egyenstly hidnydbél ered. Még Isten is megteremtette a maga Egyébél a sajat ellentettjét Lucifer képében; mi is megalkotjuk hat a sajét, ellentétpdrokbél Allé vildgunkat, hogy aztan ismét az Egység Allapotara térekedjiink. A kapcsolatok mind arrél széInak, hogy — sajat magunkat kiegyen- silyozandé — a masikban prébaljuk megkeresni az ellentétiinket. Meghittség Egy benséséges kapcsolathoz elengedhetetlen, hogy beleldssunk a masikba, pontosabban a lelkébe — azaz hogy minden itélkezés és feltétel nélkiil elfogadjuk 6t. Azt hinni, hogy ahhoz, hogy ez megvalésuljon, a tarsadnak elébb x-szé, y-nd vagy z-vé kell valnia, ellentmondas, hiszen ezzel azt mondod, hogy ,,akkor szeretlek, ha teljesited a feltételeimet” (ami, mint tudjuk, nem az igaz szeretet is- mérve). A szeretet pedig — természetébél adédéan — feltétel nélkiili. Nem szerethetsz valakit gy, hogy egytittal azt akard, hogy valaki 22 Mictél lesz undok Rémeé és csémérlik meg Julia? més legyen. Ahelyett, hogy olyannak létndd, amilyen, valaki mas- nak képzeled 6t, és mikézben arra ésszpontositasz, ami hidnyzik beléle, elmulasztod meglatni lénye valédi csodajat. Miért vagyakozunk mindannyian a meghittségre? Mert mind ezt tessziik, korra, nemre vagy hitre valé tekintet nélkiil; a teljes el- fogadas utdn sévargunk, és rengeteg idét és erdfeszitést 4ldozunk ennek a gyakran megfoghatatlan célnak az oltaran. Egy-egy kap- csolat kezdetén idénként gy érezhetjiik, hogy megtaldlruk! Nézziik csak meg példaul a témegben egyiitt 4llé szerelmeseket, akik teljesen elmeriilnek egymasban... amit a késébbi években esetleg sértének taldlnak majd a masikban, az most, ebben a sza- kaszban, csak még inkébb fokozza a vonzerejét. Ugyanakkor, ha sajat magunkat nem fogadjuk el teljes mérték- ben, akkor nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ezt megtehessiik egy masik emberrel. Ha a meghittség a teljes elfogadasrél szdl, a kapcsolatok pedig sajét magunknak nytjtanak tiikrét, akkor azzal, hogy valaki mst elfogadunk, magunkat is elfogadjuk, és viszont. Hogy ez milyen érzés? Egy baratném egyszer igy irta le: ,Az iigyfelem volt, de képtelen voltam nem észrevenni, hogy milyen magas, és hogy milyen déglesztéen fantasztikus az alakja — olyan, amilyennel csak élsportolék dicsekedhetnek. Nem birtam elsza- kadni a gondolattél, hogy milyen ériiletes kaland varhatna rank, holott a helyzet egydltalan nem volt rézs4snak mondhaté. Ezek a gondolatok és fantaziaképek teljesen magukkal ragadtak. Mar voltak elvardsaim, és erre sok energidt vesztegettem. (Mert az elvardssal egyszerre érkezik a félelem is attél, hogy esetleg nem érjiik el a célunkat, a félelem pedig elszivja az energidnkat.) Tehat ahelyett, hogy réhajtottam és az 4gyamba cipeltem volna, feltettem magamnak a kérdést, hogy milyen tiikérképet mutat nekem magamrél. Es hirtelen meglittam benne bizonyos tulajdonsdgai- mat. Az egyiittérzés hullémai éntéttek el irdnta és sajdt magam 23Parkapcsolati jatszmdink irdnt is. Onmegfigyeléssel és a gondolkodas elhagydsdval, valamint egy olyan létallapot elérésével, ahol mar nem azonosultam a vele szemben tdmasztott elvardsaimmal, elértem, hogy mindezt képes lettem levalasztani magamrél. Meglattam a kiizdelmeit, a bizonytalansdgét, a batorsdgat és a meghittségre valé igényét stb. A teljességét latva furcsa dolog tér- tént. Mintha valami erés fény verte volna kériil. Azt hittem, csak én létom, de elmondta, hogy 6 is ugyanilyen fényben lat engem. Percekig meg sem tudtunk sz6lalni, csak iiltiink ott a fényben és a teljes elfogaddsban fitrédve. Iyen szeretet volt kézéttiink. Mintha nem kiiléndllé személyként léteztiink volna. Es ennek a szeretetnek nem volt semmiféle romantikus/érzéki vetiilete. Ezt kévetéen elmult bennem az a vagy, hogy ugymond parkapcsolatot alakitsak ki vele, és mély dhitattal figyeltem azt, ami ilyenkor térténik, amikor igazn mélyen kapcsolédunk valakihez vagy valamihez. Eggyé valtunk.” Ez az eggyé valds az, amirél az igazi bensdséges kapcsolat sz6l. Eggyé akarunk valni mindennel, ami van, és mindenekfelett az istenivel; mert ez a végsé cél — az unié vagy egység megtapaszta- ldsa Istennel (akarhogy fogjuk is fel a lényét) és minden létezével. Amikor pedig atéltiik a Bibliaban leirt Bukast, azt hittiik, hogy kidizettiink vagy levdlasztattunk errd] az Egységrél. A kapcsolatok ennck a célnak az elérésében segitenck minket — egy lépcséfokot képviselnek a teljesség vagy szentség elérése felé. A kapcsolatok hatalmas fejlédési lehetdséget tartogatnak az em- beri lények sz4méra. Itt tudunk a legtébbet fejlédni, ugyanakkor ez az a teriilet, ahol dltaldban a legtébb szenvedés var rank. Miutan éveket téltéttem a kapcsolatok megfigyelésével, megér- tettem, hogy ezek valéjéban az egyenstily kialakftds4ra tet kisér- leteink. A libikéka egyik végén iiliink, és olyan valakihez vonz6- dunk, aki egyenstilyba hozza nekiink ezt a mérleghintét. Ami azonban most vonzast gyakorol rank, az hamarosan taszitéva valik. 24 Mitél lesz undok Rémeé és csémérlik meg Jiilia? Mert amit zavar6nak taldlunk valakiben, az — vagy az ellentettje — elkeriithetetleniil a sajat kiegyenstilyozatlanségunk része. Ahelyett, hogy magunkban elismernénk, inkabb masnal vessziik zokon. Aki nehezményezi, hogy a tarsa szétsz6rt, tuils4gosan rugalmat- lan, vagy soha nem képes befejezni a dolgokat, ré fog jonni, hogy benne magaban is fellelheték vagy ugyanezek a tulajdonsdgok, vagy az ellenpélusuk: nevezetesen a merevség vagy rugalmatlansdg, az, hogy képtelen eltérni a megszokott cselekvéssortél akkor is, ha az mér nyilvanvaléan nem hasznos tébbé, és hogy egyetlen do- logra ésszpontosit minden més hatranydra. Ilyenkor azt jatsszuk, hogy egyre a masik ,hibdit” soroljuk, mert igy nem kell foglalkoz- nunk azzal az igen kényelmetlen gondolattal, hogy mi is kivessziik a résziinket a kiegyenstilyozatlansagbél. Réjéttem, hogy a problémds kérdések hidnyos és eltiilzott as- pektusai a legtébb emberi kapcsolatban tiikrézédnek. Ha mar tud- juk, hogy mit nem szeretiink a partneriinkben, akkor megérthet- jik, hogy mi magunk hol nem vagyunk egyenstilyban, hiszen végs6 soron elkeriilhetetleniil hasonlé sebeket hordozunk. Azért jéviink &ssze a mdsik emberrel, hogy begydgyitsuk a benne tiikréz6dé se- beinket. Akit a tokéletes pdrunknak latunk, az a teljességérzetiinkhéz szitkséges egyenstlyt képviseli. Mas széval abbéli igyekezetiinkben valasztjuk ki a parunkat (és a sebeit), hogy megleljiik a sajat sériile pszicholégiai kirakésunk hidnyz6 darabkéjat. A tdkéletes part keressiik, de nem vessziik észre, hogy mivel bizonyos szempontbél sériiltek vagyunk (csak nagyon kevesen nem), egy mély, tudattalan szinten a tarsunk dlruhajéban megjelené sajat sebiink tikérképével adjuk dssze magunkat, hogy teljessé valhassunk. 25Parkapcsolati jatszmaink Egyetlen masik embernck készinhetéen sem érezhetjiik azon- ban teljesnek magunkat. Ezt csak magunkban érherjiik el, ezért elkeriilheretleniil elbukik — vagy a legjobb esetben is elégedetlen- séggel terhelt— minden olyan kapcsolat, ahol két fél probdl kiadni egy egészet. Csak akkor nytijthat egy kapcsolat valéban dinamikus fejlédési lehetdséget, ha két olyan ember alkot part, akik mind- ketten teljesnek, egésznek érzik magukat. A partner szé maga is azt sugallja, hogy mindkét személy csak egy-egy részt (lat. pars; ang. part = rész) alkot, és egy masik emberre is szitkség van ahhoz, hogy egész Iehessen. Ahelyett, hogy egyszertien belefognank a kapcsolatok pszicho- logidjanak megismerésébe, eldbb ° nézziik meg, miért eltérdek a nemek; * idézziik fel a mult eseményeit; ° vizsgdljuk meg, hogy miért viselkedik vagy él egy adott mé- don a masik; * értsiik meg a kapcsolatok és az egyenstily dinamikdjat; * és lépjiink be a jelenbe, hogy megértsiik: az egyetlen dolog, amit megtehetiink egy helyzet megvaltoztatésa érdekében, az sajét magunk megvéltoztatésa — mert ezzel elkeriilhetetleniil valtozni fog a kapcsolatunk is, Képzeld el, hogy egy libikéka két végén iilsz a tarsaddal. A mér- leghintén nem vdltoztathatsz a helyzereden anélkiil, hogy a masik végén iilé személyre ne hatndl, hiszen ez ellentmondana a vilég- egyetem térvényeinek. A libikékdn fel-le mozogva mindenképpen hatsz a mésik végén iilére. Minél kézelebb keriilsz a kézepéhez, annal kevésbé leng ki a libikéka, azaz annal kevesebb szélséséges ellentét fesziil kéztetek stb., és annal jobban kézelitetek a kézép- ponthoz. Més széval megteremtitek a valédi egyensilyt, amely létrehozza a kapcsolatotokban a meghittséger. 26 i eeenitammmmee Mitél lesz undok Rémeé és csémérlik meg Jiilia? Nem kénnyt elfogadni ezt az elgondoldst (az ujjal mutogatis sokkal csébitébb lehetéség). Ha azonban tényleg olyan kielégité kapcsolatot keresel, ahol megvilagosultabb emberi lénnyé valhatsz, nem sok kedvez6bb startmez6t ismerek annal, mint kapcsolataid és kiegyenstilyozatlansdgaik vizsgélatat. Meghittség és szex Tiizolték, katondk, vadakat terelé juhdszok, modellek vagy apa- cak... amint a kosztor és kvartélyt_ megtaldltdk, mindnydjan a meghittséget keresik. : i: Néhanyan a legmagasabb szinten, vagyis az istenséggel vagy Istennel, a legtébben azonban a sajét tarsunkkal szeretnénk meg talélni. Ez haje minket a kapcsolatokba, és ennek a hidnya miatt szakad meg a sziviink és keliink titra ismét, hogy ujra megleljiik a csaléka mannadldast. Utkézben gyakran Ssszezavarodunk, és — kiilénésen, ha férfiak vagyunk — azt hissziik, hogy amire vagyunk, az a szex... pedig a valésdgban ennél végteleniil tébbre vagyunk. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy minden egyes alkalommal, amikor szexre vagyunk, az intimitdst keressiik, csak azt, hogy a szex és a meghittség irdnti vagyunk bizony dsszekeveredhet. A meghittség nem feltétleniil egyenlé a szexszel. Képezheti annak részét, de ahogy a fenti ne net mutatja, benséségesség nagyon is lehetséges akar szex nélkiil. A legtébb szexudlterapeuta pont azt tanitja meg a paroknak, hogy hogyan tehetik kielégitébbé a szexualis életiiket a meghitrség révén. Ehelyett mi gyakran pont az intimitds elérésének a reményében keressitk a szexudlis egyiittlétet. Amikor pedig ez nem jén dssze, iiresnek érezziik magunkat és a mdsikat okoljuk, vagy egyenesen elrohanunk és masik partner utdn néziink, hatha majd 6 betdlti az tirt az életiinkben. 27Parkapcsolati jétszmaink é A ferfiak syakran fordulnak a szexhez a meghittség reményé- Fae a anék a meghitrséget keresik, hogy szexualis kielépiiléshez Ha aa tipus vagy, akiben minden férfi (vagy minden né) felkelti a szexualis vagyat, jarj utana, hogy mi is az, amit valéjaban keresel. beri ae i szé csupan? Vagy az udvarlds és héditds vagya ijt? esetleg él benn ég mé igé i ae Ss fee ba egy még mélyebb igény, amelyet szinte Az intimités keresésekor valéjéban a teljesség va; ég utd kuratunk. Tokéletlennek eat cass es tinkban ort éla vagy, hogy egészek vagy Egyek legyiink minden- nel, ami van. Ez a vagy sziili benniink az igényt, hogy kapcso- lataink legyenek, mert azt reméljiik, hogy ezélral megtalélhatjuk eee magunk elveszett darabkdit. Amikor szerelembe n% a masikat ezt a szerepet betiltve létjuk. Egyel é lesziink, csak hogy késdbb, amikor ugy lise eee nem képes kiegésziteni minker, Ujra eltavolodjunk. Ha eey kapcsolat kiegyenstilyozatlan, vagy megjelenik benne a harag/sérelem, elészér dltalaban a szexuslis egyiittlét lesz ritkabb va eiinik el teljesen. Amikor egy férfi nem érzi magét férfinak nd az Allisa elvesztése miatt tigy érzi, hogy nem tud cléggé hozzAjérulni a csalédi kasszdhoz, vagy a tdrsa azt érezteti vele, hogy valamilyen szempontbél alkalmatlan), akkor ez gy mutatkozik meg, ay nem érzi magat mélténak arra, hogy nemi életet éljen a partnerével. A természetben az erdsebb és magabiztosabb him tébbszir parosod- hat, és ez az embereknél is nagyon hasonléan mtikédik. Ha egy né fruscerdlt vagy neheztel a tarsdra, dltaldban a szex az, amit megyon téle, hogy éreztesse (gyakran nem kimondott) neheztelését. ‘ Amikor arrél beszélnek, hogy miére nem vagynak szexudlisan a térsukra (ami nem egyenlé a nemi vagy dltaldnos hidnyéval), a ndk altaldban harom dolgot sorolnak fel ennek okaként: : 28 imi Mitél lesz undok Rémeé és csémérlik meg Julia? * ahigiéné hidnyat; * atechnika hidnyét, * ésazt, hogy nem kapnak segitséget a hazimunkdban. A higiéné hidnya A szagok sokkal fontosabb szerepet jatszanak a szexben, mint a legtébben gondolndk. Bar nem tudatosul benniink, mindkét nem képviseléi reagdlnak egymés illatdra, és a férfiak vagyszintje egyszertien megemelkedik, amikor a né petesejtje megérik, azaz termékennyé valik. (A The Journal of Evolution and Human Be- haviour cimii lapban megjelent egyik tanulmdny szerint az ovulé- cié fazisdban jaré sztriptiztancosnék kétszer annyi borravalét tud- nak ésszeszedni esténként, mint azok, akik éppen menstrudlnak.)! Ha a tarsunk testszaga kellemetlen, tudat alatti sztirérendsze- rink — amely a rossz szagot példdul a rothadé his szagaval azono- sitja, mely jellegénél fogva nagy valdszintiséggel az adott személy betegségére utal — dénti el, hogy 6 bizony nem jé partner. Telje- sen természetes, hogy ilyenkor visszahékéliink, és inkdbb olyat keresiink, aki mind a mi szempontunkbdl, mind tilélésiink szem- pontjabél kecsegtetébb kilatasokkal rendelkezik. A technika hidnya A legtébb férfi gy véli, hogy ismeri a néi test mik6dését. Valahogy nem vallhatjak be a férficimbordéknak, hogy nem tudjék, mi szerez 6rémet egy nének. Ez a felfogds gyorsan valtozik, és egyre tobb ” heep://www.time.com/time/ magazine/article/0,9171,1704672-2,00.html ‘The Science of Romance: Why We Love. 2008. janudr 17., csiitrték; szerzé: Jeffrey Kluger. 29Parkapcsolati jétszmaink férfi vallalja a felelésséget a sajdt szexudlis teljesitményéért, amiéta raébredt, hogy a mindkét félnek Avezetesebb és kiclégitébb szex neki maganak is tébb érémet jelent, réadasul névelheti az egyiite- létek gyakorisdgat. Ma is vannak azonban még férfiak, akik — tudatlanségukban vagy Onteltségiikben — ugy gondolj4k, hogy a szex a kielégiilés leheté leggyorsabb elérésérdl szdl. Ha a fent leirtakban a tarsadra ismersz, taldn ideje, hogy megvizsgald a sajat szexualitésodat, majd gyengéden és bétoritéan (és semmiképpen sem kritikus éllel) meg- mutasd a partnerednek, hogy mi szerez neked 6rémet. (A legtéb- ben igen szorgalmasan és szivesen tanulnak, ha a szexrél van szé!) Segits¢g a h4zimunkaban! Vannak férfiak (és az egynemti kapcsolatokban ugyanigy nék is), akik nehezen értik meg, hogy a mosogatés vagy a pelenkacsere a sikeres szexudlis det eléfutdra — pedig a legtébb kapcsolatban ez egyszertien igy mtikédik. (Talan pont ezért beszélnek a férfiak a nék ,elsdrkanyosodésdrdl”!) Sok férfi (és né is) gy nevelédétt, hogy elhitték, hogy valahogy felette allnak az otthoni munkayégzésnek. Lehet, hogy az anyjuk vagy a cselédek elvégeztek helyettiik mindent. Sok gyarmati jellegti orszdgban a tehetésebb osztélyok gyermekei hozz4szoktak ahhoz, hogy mindenben szolgak hada all a rendelkezésiikre. Ha ugyanezt varjak el egy kapcsolatban is, és fel sem mertil benniik, hogy segit- senek, az rettenetesen frusztrélé lehet a keményen dolgozé mdsik fél szdméra. Az aldrendelt, engedelmes feleség klasszikus képe sem sokat javitott ezen a helyzeten. Akkoriban az idedlis feleség férje minden kivansdgéra ugrott — az 6 vagyai nem yoltak fontosak. Sok férfi pedig az Uj évezredre is magival hozta ezt az elgondolast. 30 _ ee Mitél lesz undok Rémeé és csémorlik meg Jtilia? A természethez visszatérve, a néstény csak akkor hajlandé Ee rosodni, ha jé fészke és elegendé élelme van, és a tobbi aaa igényét is kielégitette. Az emberek nagyon hasonlé a alapjan jarnak el a parvalasztasban. Ha neheztelsz és = ia meriilt) vagy a fézés, a gyereknevelés, a munka és az egyediil “fe végzett takaritds utén, nagy valdszintiséggel mee fogod izes a a szexet. A visszavonuldsod hatdsdra a tarsad is vagy ‘ial 2) a libikéka tavoli végére, vagy valahogy Saag See ane Ha azonban meg tudjétok beszélni mindezt, és ezltal ae el ‘ keriilték az egyenstilyhelyzethez, vad, csodas szexben lehet részetek. A szex hidnydnak egyéb okai A becslések szerint kériilbeliil 40 millié amerikai él oa hazasségban. Meglepve olvastam, hogy milyen sok kapesolat jute a célibétus vagy egy ahhoz kézeli llapot szintjére. {me, a jelenség néhdny oka: ° Gyégyszeres kezelés. Ahol 40 milliéan élnek antidepresszn- sokon, amelyek kéziil tébbrél gy vélik, hogy rn ia nemi vdgyat, nem csoda, hogy olyan sokan veszitenek él H bidéjukbél. De nemesak az antidepresszdnsok Ce ion a nemi vagyra; sok egyéb gydgyszer is hasonlé celal valthat ki. A depresszié 6nmagaban vagycsbkkenéssel ja a Tul sok kiilsé inger. Az dtvenes években az dtlagos ne aktivabb szexudlis életet élt, mint mai térsai. Rohanéd letné- dunkkal, a televiziéval a halészobankban és a sok kiityiivel, szdmitégéppel, valamint a véget nem éré. sms-csatakkal nem csoda, hogy mindez igy alakult. ; : i Stresszelé teljesitményorientdlesdg és elvardsok. Szinte min- den szines magazinban talélhatunk legalabb egy cikket a toké- 31Parkapcsolati jatszmaink . 32 letes szeretkezés titkdrl. Mig azelétt inkdbb egy ,eszi, nem eszi, nem kap mést” jellegti hozzddllds volt jellemz6, ma nagy nyoméas nehezedik a férfiakra a csticsteljesitménnyel kapcsolat- ban — kiilénésen Uj partner esetén. Ilyenkor néha kénnyebb kiszallni, mint szembenézni a kudarccal. A kommunikacié oly mértékig megsziint a felek kézétt, hogy a szex dltaldban csalédast okoz. Komoly érzelmi zavarok. Ha korabban nagy csalédés ért, eléfordulhat, hogy az egészet a szexhez kapcsolod, igy a ne- mi érintkezés kézeledtével minden alkalommal tudat alatti félelem tole el az Atélt clutasités miatt, amire ugy reaglsz, hogy... nem reagalsz. Tovabbi, a média dltal gerjesztett problémét jelent az tigyne- vezett ,tékéletes test”. Elhissziik, hogy a ,tékéletes test” 1é- tezik (csak nem a miénk az), ezért szégyelljiik dimbes-dom- bos alakunkat, és nem szivesen mutatkozunk mdsok elétt mezteleniil. Még a modellekre és filmsztdrokra is ratérhet a ,gytlélém a testem” szindroma — oly mértékig, hogy az mar a szexudlis életiiket fenyegeti. Perimenopauza és menopauza. A hormoningadozdsoknak kész6nhetéen gyakran érzékelhetjiik a libidé csdkkenését. Ez egyfajta ,férfisziinetként” is felfoghatd. Unalom. Az unalomig ismert... Amikor hosszii idét toltiink egyetlen partnerrel, a szex néha veszithet a vardzsdbél. Betegség. Egyszertien nincs kedviink hozza. Nagyon sok be- tegség jar faradtsdgérzettel vagy f4jdalommal; ilyenkor a szex a legurolsé dolog, ami az esziinkbe jutna. Az onkiclégités konnyebb és sokkal kisebb stresszel és kony- nyebb érzelmi csomaggal jér, mint egy kapcsolat, ahol a tér- sunk visszautasithat vagy kritizAlhat. Masodik fejezet Mi épiti és mi rombolja a kapcsolatokat? En oké vagyok, te nem vagy oké - itélkezés és a ,nekem van igazam” kényszere Ha nekem igazam van, te biztosan tévedsz. »Barcsak megvaltozna...” ,Annyit valrozott, amidéta dsszejot- tink...” Hényszor mondunk ilyesmiket a partneriinkrél? Ugy tink, sokan osztunk egy sarkalatos alaptételt, amely nagy- jabél igy hangzik: ,,Ha a tarsam képes lenne valtoztatni a viselke- désén, az életem nagyszerti lenne, addig azonban egy olyan kapcso- latban kell tengédném, ahol nem vagyok boldog, és amellyel nem tudok mit kezdeni.” Most, hogy sikeriilt nagy iigyesen a sajat boldogsdgunk felelés- ségét eltévelyedett pdrunkra hdritanunk, nyugodtan hatradél- hetiink, és leshetjiik a csodét. Ha pedig nem jén (mert csak kivé- teles esetben fog, de inkdbb soha), gy érezhetjiik, j6 okunk van 1, hogy csendes — vagy néha nem is olyan csendes — neheztelésben éljiik le az életiinket. Ha ezt tessziik, a francia filozéfus, Descartes szavait idézve ,,csendes kétségbeesésben” élhetiink. Minden kapcsolatnak sz4mos nézépontja van, és minden egyes érintett sokféleképpen tudja elmondani a maga ,igazsdgat”. Gond 33Parkapcsolati jatsazmaink csak akkor van, ha mindegyik fél azt hiszi, hogy az 6 igazsdga az IGAZSAG — vagyis csak az a helyes (mert ebben az esetben a masik biztosan téved). Legtébbszér mindannyian gy hisszitk, hogy iga- zunk van, tehét egy-egy kapesolatban dltaléban két embernek van igaza, és ennek megfeleléen pontosan két helytelen valtozat létezik. Eza kapcsolatmodell a legrosszabb esetben kudarcra van itélve, de a legjobb esetben is csak a ,megjarja, clvagyunk” és a neheztelés/ frusztracié idészakai kézétti libikékazdsrél beszélhetiink. (Es még ugy lépiink be a kapcsolatainkba, hogy azt hissziik, ettél boldo- gabb emberekké vdlunk!) Egy napon két né kopogtatott az ajtémon. At akartak tériteni engem a sajét hitiikre. Elmondtdk, hogy az 6 hitiik (kiilénésen a hitiiknek az dltaluk képviselt 4ga) mutatja az egyetlen igaz utat Istenhez. Minden mas dsvény hamis. Ertékeltem a hélgyek abbéli reményben ram dldozort idejét és erdfeszitéseit, hogy ezaltal elju- tok az tidvésségbe, és szivélyesen fogadtam éket. Ré kellett azonban mutatnom arra, hogy pdr nappal azeléte valaki més kopogott be hozzdm ugyanigy érvelve — de egy mésik egyhaz képviseletében. Feltettem hat nekik a kérdést, hogy vajon melyikiiknek lehet igaza. Egy semleges nézépontbél logikusan az kéverkezett, hogy ha mindkettejiik itja az egyetlen ut, akkor az egyik helyes, a masik viszont mindenképpen helytelen. Ezért megkérdeztem téliik, hogy melyikiik mond igazat, és melyikiik hazudik. Mindkettéjiik szerint pusztin egyetlen igazsdg létezett, az dvék, és minden més vagy igaz- talan, vagy az ellenség miuive. Nem nehéz belétni, hogy az a vildg, amely ezzel a szemlélettel van tele, a paranoia és a konfliktusok vi- lga. Itt mindenki, akinek a gondolkod4sa vagy a hitvildga eltér az enyémtél, elpusztitand6 ellenség — ami élethii képet fest jelenlegi viligunkrél. Mi alakithatta ki ezt a gondolkodésmédot? Nem més, mint az az igény, hogy igazunk legyen. Ha nekem és neked is igazad kell 34 a la Mi épiti és mi rombolja a kapcsolatokat? hogy legyen, akkor elkeriilhetetlen az ellentét, mivel megpr6ballak majd lehengerelni az igazsag(oss4g)ommal. A vildg természetesen nem érthet mindig egyet a sajat igazunkkal, ezért aztdn folyamatos frusztraltsag és boldogtalansag az életiink. Miért nem gondolkod- hat és cselekedhet mindenki ugyantgy, hiheti ugyanazt, és élhet ugyanazon erkélcsi szabalyok, értékek és j6 szokasok szerint tigy altalaéban, mint én? Ha a kapcsolatainktél azt varjuk, hogy ilyenek legyenek, akkor folytonos csalédasban lesz résziink. Es hogy miért faj annyira a tobbiek mdssdga? Egyszerden azért, mert mélyen beliil attél rettegiink, hogy 6k talén jobban csinaljék, mint mi. Torzsi lények vagyunk; mindenki, aki téliink eltér, mdsik térzs tagja. Es mi tértént a trténelem fo- lyaméan a rivalis térzsek kéz6tt? Igen, igy van — végtelen harcok és habordskodas. Ezért ha valaki nem olyan, mint mi, az eltavolodds- sal/elkiiléniiléssel jar, ez pedig félelmet sziil, amit aztan gyakran a konfliktusainkon keresztiil fejeziink ki. (Az eltavolodas az el- keriilhetetlen Bukas bibliai visszhangjat kelti, mert mélyen minden elkiléniilés arra az illiziéra emlékeztet minket, hogy Istentél/az istenségt6l kitlénvalék vagyunk.) Kiilinbség = elkiilniilés = félelem Ha egy kiilénbézé hitrendszerrel vagy életméddal taldlkozik, egénk, mely természetébél adédéan tékéletlen, az eltérést minket fenyegeté lehetéségként fogja fel, és énvédelembél dithvel/félelem- mel reagal. Az egészet az okozza, hogy az egységgel szemben az elkiiléniilt létben hisziink. Minél kiilénbézébbnek érezziik ma- gunkat, annél elkiilniiltebbnek vagy elszigeteltebbnek tekinrjiik sajat magunkat. A kiilénbézéség vagy elszigeteltség ezen érzése elkeriilhetetleniil gy jelenik meg az elménkben, hogy jobbnak vagy rosszabbnak érezziik magunkat mdsoknél. Ez pedig arrogdns 35Parkapcsolati jatszmaink viselkedést eredményez, vagy, ami még gyakoribb, az alkalmat- lansdg (az arrogancia tiikérképe) érzésével jar — ez aza hely, ahol az egénk a legszivesebben tart minket. Miért? Mert amennyire alkal- matlannak érezziik magunkat, pontosan olyan mértékben adjuk at az irdnyitdst az egénknak. A hitrendszerek, csalddok, szervezetek és kapcsolatok elkiiléniilése és megosztottsdga hizlalja az egét sajat igazi, hiteles éniink kontéjara. Ez az ,oszd meg és uralkodj” réges- régi elve. Minél tavolabb keriilsz az egységes (szent) vagy integrdlt léttél, annal szétszértabbnak vagy szétdaraboltnak érzed magad, anndl jobban irényit az egéd, és andl alacsonyabb lesz az énbe- csiilésed. Amig a gondolkoddsunkat a »mi és 6k” elve hatérozza meg, fajdalmat és szenvedést okozunk magunknak és masoknak. Emel- lett redukdljuk érémforrdsainkat is, mert amig a dolgok nem ,,jok”, nem Ichetiink boldogok. Ez a sok erdfeszités a magunk igazolasdra vagy arra, hogy a dolgok jél menjenek, azzal jar, hogy kevésbé tud- juk majd egyszerden csak drémiinket lelni a pillanatban. Verjiik le az ellenfelet — versengés a kapcsolatokban A kapesolatokban gyakori a versengés, kiilénésen akkor, ha két tiizes temperamentumuti emberrél van sz6. A tiiz nyerni szeret, de a nyeréshez kell valaki, akivel versenyre lehet kelni. Ezt a valakit pedig természetesen vagy az iroddban, vagy az Agyadban keresheted. Ha a tébbiek nincsenek is kiiléndsebben oda a veled valé versengés gondolatatél, a te nyerési vagyad mindenképpen keresni fogja a kihivas médjat. Es mi térténik akkor, ha a végén az alacsonyabb versenyszellemmel bird fél ,nyer”? Magatél értetédéen az, hogy a masik a libikéka ellentétes vé- gére, a ,vesztesnek” fenntartort térfélre cstiszik. Ez nem jo érzés, ezért, ezt elkeriilendé, a jévében — tudatosan vagy tudar alatc — 36 rire Mi épiti és mi rombolja a kapcsolatokat? szabotélni probaljuk a masik személy sikerét. Nem is feltétleniil azért, mert nem akarjuk, hogy nyerjen (bar ez is megrorténhet), hanem féképpen azért, mert mi nem akarunk kudarcot vallani a versenyben, A Nyertes és Vesztes cimek nagy pusztitast okozhatnak egy kap- csolatban. A nyerés azt jelenti, hogy igazunk van mindenben, igy ahhoz, hogy az egyik fél ,nyerhessen”, a mdsiknak pveszitenie kell. Ha nem tudsz kitartani az igazad mellett (amellett, hogy igazad van), akkor attél rettegsz, hogy tévedsz — azaz megbukrdl. Ha az embernek mindenben igaza kell hogy legyen, akkor azért harcol tovabb még akkor is, amikor mar nyilvanvalé, hogy tévedert, wh a veszteség beismerése a kudarc tjabb bizonyitéka. (A Sikeres és Vesztes archetipusokrél bévebben olvashatsz a Tizennegyedik fe- jezetben.) ’ Errél egy hatalmas olaszorsz4gi kérforgalom fotdja jut az eszem- be, ahol egy kivételével az dsszes auté egy iranyban halad. Az ellen- tétes iranyba hajté kocsi soférje az ablakon kihajolva kiabal a tobbi vezetével, hogy a rossz iranyban haladnak. Jason tarsas kapcsolatait igen megkeseritette az az igénye, hogy mindig neki legyen igaza. Amikor eléadta a nézeteit, helyesen szélt; ez nem volt kérdés. Jaj anak, aki megkérdéjelezte az igazat. Kiabalds, dithrohamok, szerettei megsértése, szitkozéd4s — valo- gatas nélkiil alkalmazta ezeket a technikdkat, csak hogy megma- radjon az igazdban. Ha cAfolhatatlanul rabizonyitottdk, hogy cay dologban tévedert, a bizonyiték elfogadésa helyett inkabb atrért egy mdsik, a térgyhoz nem kapcsolédé vitdra, ahol tovabb han- goztathatta az dlldspontjat, mely szerint csakis neki van igaza (és mindenki més rosszul gondolja). : Ahogy idésebb és bizonytalanabb lett, csak fokozédott a vagya, hogy igaza legyen, aminek a kapcsolatai itték meg a levét, 6 pedig szenvedett a boldogtalansdgtdl. Mégis, a tény, hogy igaza volt BYParkapcsolati jatszméink (amellyel magét prébalta erdsiteni), megérte a sajat maga dltal generdlt boldogtalansdgot és elidegenedést. Az igény, hogy min- dendron nyerjiink és nekiink legyen igazunk, szélséséges mérték- ben meggyengitheti a kapcsolatot, mert a ,mi/dk” gondolkodas- médot erésiti. (Ogy is mondhatjuk, hogy folyamatosan megerésiti a libikéka ellentétes végén elfoglalt pozicidkat, ami lehetetlenné teszi a meghittséget.) Ez az odafigyelési képességiinkre is kihat. Annyira lefoglal min- ket, hogy igazunk van, hogy meg sem hallgatjuk a mésik dllaspont- jat — nincs értelme, hiszen gyis a mi nézépontunk a helyes. Ez igen megneheziti a kommunikaciét a kapcsolatban, mivel a mésik igy érzi, hogy nem figyelnek rd, és ett6l frusztrale és haragos lesz. Ha észreveszed, hogy a kapcsolatodban ez a helyzet, nagyon egyszertien kezelheted: légy fegyelmezett, és probalj visszajelzést adni a masiknak arrél, amit mondott — akér egyetértesz vele, akar nem. Ha tudatod vele, hogy itélkezés nélkiil megértetted az Allas- pontjat, az nagyon sokban hozzdjérulhat az értelmes kommu- nikdcié elinditasdhoz. A Lifeline nevi cégnél, ahol énkéntesként dolgoztam, a munkankhoz nagymértékben hozzatartozott, hogy ahelyett hogy megprébaltuk volna megoldani a telefondlé helyett a sajat problémdjat, visszamondtuk neki, amit hallottunk tle. Ha egy barat vagy a tarsunk valamilyen gondjarél mesél, a fér- fiak Alralaban meg akarjak oldani a problémat, a nék viszont in- kabb arra hajlanak, hogy meghallgassdk, de nem érzik sziikségét, hogy megoldassal Alljanak elé. Ha a partnered azt mondja: — Elegem van abbél, hogy ez a haz tigy néz ki, mintha bomba robbant volna benne, hat miért nem lehet itt soha rend?! — az egy kiélesitett kézigrandt. Reagdlhatsz pél- daul igy: — Te hdldtlan dég, én egész allé nap f6z6k, mosok, takari- tok... prébalj meg te render tartani a hézban két gyerek mellett! Ha annyira zavar, oldd meg! 38 Mi épiti és mi rombolja a kapcsolatokat? Bumm! Na most aztdn tényleg felrobbant a granat! De az alabbi visszajelzés-gyakorlatot is alkalmazhatod: — Meg- értem, hogy rossz neked, ha egy nehéz nap utan az irodabél haza- térve itthon sem taldlod rendben a dolgokat. — Igen — folytathatja 6 —, tényleg nehéz napom volt, azt hiszem, clfuserdltunk egy nagy megrendelést, és Jim kézverleniil engem akar felelésségre vonni. Ismét visszajelezhetsz neki: — Igen, értem, kellemetlen helyzet, és tényleg pocsék érzés lehet, hogy megkérdéjelezik a képességeider. Ezzel megnyugtatod t, és jelzed, hogy megértetted, és rdjérrél, hogy az elsé tamadasa sokkal inkabb arrél sz6lt, hogy fél, hogy elvesziti az 4ll4s4t, mintsem a rendetlenségrél a hazban. Most mar tényleg készen All arra, hogy megossza veled az aggodalmdt, ahe- lyett hogy vitatkoznatok. Ha a fenti forgatékényv férfi szerepléje is képes dtvenni ezt a hozzaalldst, és visszajelzi neked a sajat érzéseidet, akkor mindketten sokkal kézelebb érezhetitek magatokat egyméshoz, és a libikéka kézponti részén talalkozhattok. Az elfogadds és megértés valahol ott rejlik a gyézelemligazsdg irdnti vagy és a kudarctél valé félelem kézott. Egyszer a Fidzsi-szigetek egy tdvol esé pontjan talalkoztam egy férfival, aki korébban kannibal volt. A sziget idilli volt — tsmérdek hal, egy meleg vizti forrds, rengeteg jamgydkér, kdkusz, papu és banan, na és ott terem a narkotikus hatdst kavagydkér, melyet a helyick nyugtatéként haszndlnak (ital formajéban olyan, mint a sar, és elzsibbasztja az ember nyelvét). Mindenbél csak tigy 4radt a boldogség; nehéz volt elhinni, hogy a szigeten és a szomszédos szigeteken éé térzsek egyaltaldn képesek tiriigyet talélni a haboris- koddsra. Mégis igy volt, és a végén féktelen vadsdggal csamcsogtak 39Parkapcsolati jatsazmaink legyézétt ellenségeiken. Csak arra tudtam gondolni, hogy egy- szertien azért hébortztak, mert az egyes térzsck kiilénbézdéségét fenyegetének talaltak. (Persze ott voltak a ndk megerészakoldsaval ésa fosztogatéssal jaré nyilvanvalé elényék is, hiszen ezek erdsitet- ték az egyes térzseket, és segiterték lekiizdeni a beltenyészetet.) Ha elfogadjuk, hogy mi feleliink azért, ami az életiinkben zajlik, ezzel nagyon sokat visszanyerhetiink abbél az erdbél, amelyet az tit soran elveszitettiink, A felelésségvallals azonban nehéz, ennélfogva ez a kényv nem feltétleniil kellemes kis olvasmény — hiszen mennyi- vel kényelmesebb azt hinni, hogy a mdsik lég ki a sorbél és neki kell valtoznia, mint beismerni a sajét felelésségiinket. Az életiinkért — és idetartoznak a kapcsolataink is — vallalandé felelésség nem feltétlentil vonz6 perspektiva mindenki sz4mdra. Sokkal kénnyebb a tarsunkat hibaztatni, hogy ily médon nekiink legyen igazunk — csakhogy mind- addig, amig igy cseleksziink, igazi bensdségességet nélkiilézé, nem kielégitd, kélcsénésen aldrendelt kapcsolatokban ragadunk meg. Az ego Mi is tulajdonképpen az ego? Tényleg olyan rossz lene? Sziiksé- giink van rd, vagy probdljunk inkabb megszabadulni téle? Sokat olvashatunk az egérél, ami gyakran igen kusza képet eredményez. Az én értelmezésem szerint az ego kifejezést (az Iddel és a szuperegéval egyiitt) Sigmund Freud alkotta meg az emberi psziché meghatérozdsdra. Az ego latin eredetti szé, és igy lehetne leforditani, hogy ,én magam” vagy ,az én”. Freud a tagadéssal, az indulatattétellel, a projekcidval, az elfojtassal, a regressziéval, akom- penzaciéval és az intellektualizdciéval hozta dsszefiiggésbe. Az6ra ezt a kifejezést haszndljuk az alsébb éniink megnevezésére is. A kényv késébbi részében elemzett archetipusok egénk kiveti- tései. Ezeket dtalakitva az egén alapulé ént is dtalakithatjuk. Mig a 40 Mi épiti és mi rombolja a kapcsolatokat? felsbb én arrél szél, hogy magunkat is beleértve mindenben az iste- nit latjuk, az ego akkor érzi j6l magat, ha lebecsiiljiik sajat magunkat. Eza résziink biztat arra, hogy térjiink ki a fegyelmezettségb6l, majd ugyané kritizdl a sajat gyengeségiink miatt. Minél inkabb a fajdalom, a biintudar, az irigység, a szégyen stb. negativ érzelmeiben élsz, annal kévérebbre hizik az ego. O az ellenség (a mitolégiéban és. a mesékben sarkanyként, boszork4nyként vagy emberevé éridsként jelenik meg), amelyet le kell gyéznéd, ha teljessé vagy megvilégosodotta akarsz valni. Téle valunk arroganss4, amikor valéj4ban bizonytalanok va- gyunk, miatta kéveteljitk az igazunkat, mikézben masok tévedését hangoztatjuk, és ét tapléljuk, amikor helyeslésre vagyunk, tovabba uralomra és masok manipulalaséra toreksziink. Az elkiildniilés és az elidegenedés a baratai, az egység az ellensége. Ezekkel a megosztdsokkal teremti meg az ego kiiléndll4sunk hatalmas illtizidjat. A ,mi/6k” gondolkodasmédot. Meg akar biin- tetni és szidni, ha ,,rosszat tettél”, mig a felsébb éned megbocsat, egyiitt érez veled, és tamogat, ha teljessé szeretnél valni. A dualitds megtapasztalasthoz meg kell élniink a felsébb éniinktél és az istenitél elvalaszté kiildndllds illuzidjat. Az egdt le- gyézve pedig r4jéhetiink, hogy minden egy, és mindenben és min- denkiben meglathatjuk az isteni szikrat. Elvarasok a kapcsolatokban Nagyon sok kapcsolat fullad kudarcba a téves elvarésok miatt. Ice tilsz a libikéka egyik végén, és varod, hogy valaki arra jéjjén, és egyenstilyba hozza a dolgokat. Vannak persze elképzeléseid arrél, hogy mit is keresel, és amikor valaki feltiinik, és beindul kéztetek a kémia, a kész elvdrdsaidat mar rd is pakolod az illetére. Hip-hip hurra! Egyenstilyba keriilt a mérleghinta! AlParkapcsolati jatszmaink Igen kényes egyenstilyrél van azonban sz6, amely sokkal inkabb alapul az elvardsainkon, mint a valdsdgon. Az elvirdsok kiléknek az egyensilybél. Minél inkabb projektdlunk az elvardsainkon keresztiil, andl ke- vésbé vagyunk , itt”. A buddhista filozdfia egyik alaptanitésa arra batoritja a tanitvanyt, hogy engedje el az elvardsait. Miért felelne meg barkinek is a te életviteled? Minél inkabb elvarod a tarsadtél, hogy igy vagy Ugy éljen, annal régésebb kapcsolatpalyra Allitod a libikékadat. Minél inkabb elengeded azt a vagyadat, hogy barki a te igényeid szerint éljen, anal jobban felszabaditod magad a fe- sziiltség és a konfliktusok alél. Az elvirds az elfogadds ellentétparja. Nagyon nehéz e szerint az alapely szerint élni. Ha ki kell cserélni a villanykéreét, vagy ki kell szedni az edényeket a mosogatégépbél, és gy érzed, hogy te mar elvégezted a te feladataidat, egyenesen igazsdgralanul hangzik, hogy most ne vard el a masiktdl, hogy 6 is tegyen valamit. De nézziik meg, mi torténik ilyenkor: elvdrdst tdmasztasz; a mdsik ellendll (haa fesziiltség mar fenndll); neheztelsz és mérgelédsz; és huss, maris cstiszol lefelé a libikokdn, mikézben 6 a masik végére hizédik. Az elvardsod tehat csak neked f4j. (© nem is tud réla, ezért nem érinti.) Ahol elvardst tamasztasz — vonatkoz- zon az akdr a lottényereményre, akér arra, hogy a gyereked egy adott pilyat valasszon, vagy hogy valaki ugy viselkedjen, ahogy neked tetszik — eleve csaléddsra karhoztatod magad. Az elménkben az elvardsok teljesiilése = siker. Az elvérasok nem teljesiilése = kudarc. AD NE i Mi épiti és mi rombolja a kapcsolatokat? Az életem soran a dolgok nagyon sokszor nem tgy alakultak, ahogy elvartam volna, visszatekintve mégis pont tgy volt tékéletes, ahogy tértént — annak ellenére, hogy akkor nem igy éreztem. (Volt olyan is, hogy pont arrél, ami létsz6lag tokéletesen alakult, deriilt ki késébb, hogy nem is olyan jé ugy.) Az elvdrasok hidnya nem azt jelenti, hogy ne legyenek céljaink; pusztan annyit jelent, hogy ne gércséljiink r4 az eredményre. Egyszertien bizzunk meg az univerzumban, hogy pontosan azt és akkor kindlja nekiink, amire és amikor a fejlédésiinkhéz sziikség van. Jévahagydsra vagyva Amikor valaki jévahagydsdéra vagyunk, pont ennek az ellentétes lehetdéségét teremtjiik meg, vagyis azt, hogy valaki megcafol minket. Ha arra varok, hogy megerésits, valéjaban a kezedbe adom a sajat hatalmamat. Ha pedig te szeretnél iranyitani engem (és a leg- tébben nagyon is élvezziik, ha mdsokat iranyithatunk), csak annyit kell tennem ahhoz, hogy magamndl tartsam az irdnyitast, hogy nem adom neked a jévahagydsomat. Es az eredmény? Egyre jobban el akarod majd nyerni a jévahagydsomat. Biztosan lattal mér olyat, hogy egy csalédban az egyik gyerek mindent meg- tesz, hogy 6rémet szerezzen (jévahagydst kapjon) a sziileinek, mig a testvérét esetleg egydltalan nem érdekli a sziilék megerésitése. Ok a leggyakrabban pont ezt a masik gyereket fogjak bélvanyozni. Erdekes médon minél inkabb el szeretnénk nyerni a tébbiek jéva- hagydsat, annal kevésbé kapjuk meg azt, és minél inkabb letesziink errél a vagyunkrél, annal jobban elismernek és szeretnek majd. Ez az elismerés irdnti vagy mindnydjunkban mélyen gydkerezik. Pontosan olyan mértékben vagyunk rd, amennyire alacsony az 6n- 43