9. Ismertesse az Alkotmánybíróság jogállását, főbb feladat- és hatáskörét, mutassa be annak működését!

A.) JOGÁLLÁSA

Az alkotmánybíráskodás kialakulásának eredeti indoka az Egyesült Államokban a szövetségi és a tagállami

hatáskör összeütközésének vizsgálata volt.
 A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság 1803-ban egy konkrét ügy eldöntése kapcsán gyakorlati
megfontolásból jutott arra az elhatározásra, hogy egy törvényt az alkotmányhoz mérjen.
 Az alkotmánybíráskodás ekkortól nyert teret az Egyesült Államokban.
 Kialakulásának alapgondolata az volt, hogy minden bíró az alkotmányra tesz esküt, s ebből
következően köteles nem létezőként kezelni, figyelmen kívül hagyni a szövetségi alkotmánnyal –
majd később a jogszabályi hierarchiában magasabb szintű jogszabállyal – ellentétes jogszabályt.

Az Egyesült Államokban
 ma nincsen külön alkotmánybíróság, az alkotmánybíráskodást a Legfelső Bíróság és a tagállamok
legfelső bíróságai végzik úgy, hogy az adott jogviták eldöntésének folyamatában az alkalmazandó
jogszabályok alkotmánnyal való összhangját is vizsgálják.
 Ha úgy találják, hogy valamelyik alkalmazandó jogszabály sérti az alkotmányt, akkor azt figyelmen
kívül hagyják, és az előttük fekvő jogvitát enélkül döntik el.
 Mindig konkrét normakontrollt valósítanak meg, absztrakt normakontroll nem is kezdeményezhető.

Az európai alkotmánybíráskodásban:
 az absztrakt normakontroll valósul meg, amelyet a hatalommegosztás rendszerében általában
elkülönült szervezetben, önálló hatalmi ágként működő alkotmánybíróság gyakorol.
 Tevékenysége során mind a törvényhozó, mind a végrehajtó hatalom korlátjaként jelenik meg.
Európában az első alkotmánybíróság 1920-ban létesült Ausztriában.

Magyarországon

 az Alkotmánybíróság 1989-ben létesült és 1990 óta működik.

 Az Országgyűlés 1989 novemberében választotta meg az Alkotmánybíróság első öt tagját, mely
tényleges működését 1990. január 1. napjától kezdte meg.
 Magyarország Alaptörvényének külön fejezete rendelkezik az Alkotmánybíróságról. Az
Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének részletes szabályait pedig sarkalatos
törvény állapítja meg.143
 Az Alkotmánybíróságról szóló törvény preambuluma alapján az Alkotmánybíróság
o a demokratikus jogállam,
o az alkotmányos rend és az Alaptörvényben biztosított jogok védelme,
o a jogrendszer belső összhangjának megőrzése,
o valamint a hatalommegosztás elvének érvényre juttatása érdekében az Alaptörvény
védelmének legfőbb szerveként működik.
 Az Alkotmánybíróság önálló szerv, függetlenségét számos szervezeti és személyi garancia biztosítja.
 Elnökét és tagjait az Országgyűlés, elnökhelyettesét az Alkotmánybíróság tagjainak sorából az elnök
javaslatára az Alkotmánybíróság teljes ülése választja meg.
 Az elnököt az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjai közül választja meg a képviselők
kétharmadának szavazatával.
 Az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart.
B.) FELADAT ÉS HATÁSKÖRE

Az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörei

 Az alkotmánybíráskodás a jogállamiság fontos garanciája, amely biztosítja, hogy az alkotmányosság
megtartása felett független szerv őrködjön.
 Az Alaptörvény olyan hatásköröket állapít meg az Alkotmánybíróság számára, amelyek lehetővé teszik
egyrészt az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésének megelőzését, másrészt a tényleges
jogsérelmet okozó, alaptörvény-ellenes jogszabály által okozott jogsérelem kiküszöbölését. Az
alkotmányellenes jogszabály megsemmisítésének lehetővé tételén kívül a hatásköreinek
meghatározását külön törvényre bízta.
 a két meghatározó hatáskör a jogszabályok alkotmányosságának ellenőrzése: a normakontroll és a
jogalkalmazás alkotmányosságának ellenőrzése: az alkotmányjogi panasz. E két hatáskör mintegy
megalapozza a többit. A valódi alkotmányjogi panasz hatásköre 2011-ig nem rendelkezett.

a.) Az Alaptörvénnyel való összhang előzetes vizsgálata – előzetes normakontroll

 Az Alkotmánybíróság az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de
ki nem hirdetett törvényeket.
 Ez az előzetes normakontroll, hiszen a vizsgált jogszabály érvényesen még nem jött létre.
 Célja, hogy megelőzze az alkotmányellenes jogforrások jogrendszerbe kerülését, így ha az
Alkotmánybíróság a törvény alkotmány- elleneségét észleli, a köztársasági elnök nem hirdetheti ki,
hanem visszaküldi az Országgyűlésnek módosításra.
 Az előzetes normakontrollt a törvény kezdeményezője, a Kormány, az Országgyűlés javaslatára az
országgyűlés vagy a köztársasági elnök indítványozhatja.
 Előzetes normakontroll a törvények mellett más jogforrásokkal szemben is igénybe vehető:
 Alaptörvény és Alaptörvény módosításával szemben az Alkotmánybíróság tartalmi
szempontból nem vizsgálódhat, csak az eljárási követelmények megtartását vizsgálhatja;
 határozati házszabályi rendelkezésekkel szemben;
 nemzetközi szerződéssel szemben, annak kötelező hatályának elismerése előtt.

b.) Az Alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálata

 Felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját az
o Alkotmánybíróság
o a Kormány,
o az országgyűlési képviselők egynegyede,
o a Kúria elnöke,
o a legfőbb ügyész
o vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére.
 Ez a hatáskör a már érvényesen létrejött jogszabályok vizsgálatára vonatkozik.
 Jogszabály valamint közjogi szervezetszabályozó eszköz utólagos vizsgálatának kezdeményezésére a
korábbi szabályok szerint bárki jogosult volt, de a populáris akció megszűnt, az állampolgárok
utólagos vizsgálatot az alapvető jogok biztosánál kezdeményezhetnek, hogy egy magánszemély
szakszerűtlen indítványokkal ne terhelhesse le az Alkotmánybíróságot.
 Az Alkotmánybíróság az alapvető jogok biztosának határozott kérelmét tartalmazó indítványát
akkor vizsgálhatja, ha az alapvető jogok biztosának véleménye szerint a jogszabály alkotmány-
ellenessége fennáll. Az alapvető jogok biztosát állampolgári kezdeményezés nélkül is megilleti az
 utólagos normakontrollra való indítványozás joga.
 Ha az Alkotmánybíróság megállapítja vizsgált jogforrás alkotmányellenességét, azt hatáskörében
teljesen vagy részben megsemmisíti.
 Utólagos normakontroll tárgya lehet a jogszabályokon kívül:
o Alaptörvény és Alaptörvény módosítása – bár ebben az esetben tartalmi szempontból nem
vizsgálódhat az Alkotmánybíróság, csak az eljárási követelmények megtartását vizsgálhatja;
o közjogi szervezetszabályozó eszközök.

 Kizárólag akkor semmisítheti meg az Alkotmánybíróság

o a költségvetésről,
o a költségvetés végrehajtásáról,
o a központi adónemekről,
o az illetékekről és a járulékokról,
o a vámokról,
o valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket, illetőleg rendelkezéseket,
ha azok tartalma
o az élethez,
o az emberi méltósághoz való jogot,
o a személyes adatok védelméhez való jogot,
o a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát
o vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó alkotmányos jogokat sérti.

 Az Alkotmánybíróság a megsemmisítésről szóló határozatát közzé teszi a Magyar Közlönyben,

illetőleg abban a hivatalos lapban, amelyben a közjogi szervezetszabályozó eszköz létrejöttéről
szóló hírt közzétették.

c.) Bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás iránt

 Bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül felülvizsgálja az egyedi
ügyben alkalmazandó jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját
 Az Alkotmánybíróságról szóló törvény külön nevesíti a bírót, aki az előtte folyamatban levő egyedi
ügy elbírálása során olyankor kezdeményezheti az eljárást.
 A bíró kérheti az alaptörvény-ellenesség megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály
alkalmazásának kizárását. Az Alkotmánybíróság a hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel
ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést.

d.) A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata

 Jogszabály, valamint bármely közjogi szervezetszabályozó eszköz nemzetközi szerződésbe
ütközésének vizsgálatát indítványozhatja
o a az országgyűlési képviselők egynegyede,
o a Kormány,
o a Kúria elnöke,
o a legfőbb ügyész és
o az alapvető jogok biztosa.
 A bíró – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – az Alkotmánybíróság eljárást kezdeményezheti,
ha az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni,
amelynek nemzetközi szerződésbe ütközését észleli.
 A vizsgálat eredményeként az Alkotmánybíróság a következő intézkedéseket teheti:
 o Ha a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabállyal azonos vagy annál alacsonyabb szintű
jogszabály a nemzetközi szerződésbe ütközik, megsemmisíti a nemzetközi szerződéssel
ellentétes jogszabályt.
o Ha a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabálynál magasabb szintű jogszabályba ütközést
állapít meg, az ellentét feloldására felhívja a nemzetközi szerződést kötő szervet vagy
személyt, illetőleg a jogalkotószervet.
o Ha a jogalkotó szerv a nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, a
mulasztó szervet – határidő megjelölésével – felhívja feladatának teljesítésére.

e.) Alkotmányjogi panasz elbírálása

 Az Alaptörvényben biztosított jogainak megsértése miatt az fordulhat alkotmányjogi panasszal az
Alkotmánybírósághoz,
o akinek jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be,
o és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette,
o illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincsen számára biztosítva.
 Alkotmányjogi panasz nyújtható be akkor is,
o ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán
közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem,
o és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás
o vagy az indítványozó már kimerítette a jogorvoslati lehetőségeit.
 Az alkotmányjogi panaszt csak a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül
lehet benyújtani.
 Az alkotmányjogi panaszt benyújtó személy sérelmének orvoslásához nem elégséges csupán az
alkotmányellenes jogszabály megsemmisítése, hanem a sértett számára biztosítani kell a rendkívüli
jogorvoslat lehetőségét. Ebben az eljárásban már nem alkalmazzák az alkotmánysértő jogszabályt.
 Az Alaptörvény az alapjogvédelem új útjait nyitja meg azzal, hogy az alkotmányjogi panasz eljárása
keretében–az alkalmazott jogszabály felülvizsgálatán túl – az Alkotmánybíróság az egyedi ügyben
hozott bírói döntés esetleges Alaptörvénybe ütközését is megvizsgálja.
 Ez a rendes jogorvoslati lehetőségeit már kimerítő panaszos számára olyan további különleges
jogorvoslatot biztosít, amely a legsúlyosabb, alkotmányos jelentőségű jogsérelmek esetén
lehetőséget ad az Alaptörvénnyel összhangban lévő döntés meghozatalára.
 2019 decembere óta ezt a típusú jogvédelmet – azaz az ún. valódi alkotmányjogi panaszt –
terjeszthet elő olyan állami szerv is, amelynek hatáskörét az Alaptörvénybe ütközően korlátozza a
jogerős bírósági döntés.
 Az Alkotmánybíróság a hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes bírói döntést.

f.) A köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztás

 A köztársasági elnök tisztségétől való megfosztására irányuló eljárásban az Alkotmánybíróság az
Országgyűlés határozatában részletesen megindokolt, az Alaptörvénynek, illetve más törvénynek a
köztársasági elnöki tisztség gyakorlásával összefüggésben történő szándékos megsértésére, illetve
szándékos bűncselekmény elkövetésére vonatkozó indítvány alapján jár el.
 Soron kívüli eljárás lefolytatása, a teljes ülés jelen lévő tagjai kétharmados egyetértéssel hozza meg
döntését az Alkotmánybíróság.

g.) A hatásköri összeütközés feloldása

 Az Alkotmánybíróság jár el egyes hatásköri viták eldöntése során,
o ha a hatásköri vita állami szervek között – a bíróságok és a közigazgatási hatóságok
kivételével
o vagy az önkormányzatok között,
 o illetőleg az önkormányzatok és az állami szervek között – megint csak a bíróságok és
közigazgatási hatóságok kivételével – pozitív vagy negatív hatásköri ütközés
következtében merül fel.
 A hatásköri vitában érintett szervek az Alkotmánybíróságnál indítványozhatják a hatásköri
összeütközés megszüntetését.
 Az Alkotmánybíróság az indítványozó meghallgatása nélkül dönt arról, hogy a vitatott ügyben
kit illet a hatáskör, és kijelöli az eljárásra kötelezettet.
 Nem tartoznak az Alkotmánybíróság hatáskörébe a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekben keletkezett
hatásköri viták. Ezekben az ügyekben az eljáró szervet – ha az érintett hatóságok között a vita
eldöntése céljából lefolytatott előzetes egyeztetés nem vezetett eredményre – a Fővárosi
Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jelöli ki

h.) Az alaptörvény értelmezése

 Az Alaptörvény értelmezésére irányuló eljárást indítványozhatja
o az Országgyűlés,
o annak állandó bizottsága,
o a Kormány,
o a köztársasági elnök,
o illetve az alapvető jogok biztosa.
 Az indítványozó nem kérhet általános alkotmányértelmezést: pontosan meg kell jelölnie azt az
alkotmányjogi kérdést, amelyre nézve az Alkotmány értelmezését kéri.
 A döntés a teljes ülés hatáskörébe tartozik.
 Az alkotmány értelmezésére vonatkozó határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni, az
mindenkire kötelező.

i.) Egyéb hatáskörök

 Az Alkotmánybíróság eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket az Alaptörvény, illetve
sarkalatos törvény utal feladat- és hatáskörébe.
 Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva mulasztást állapíthat meg
 Hatásköre nyitott, bővülhet, pl. a választási eljárásról szóló törvény is telepít hatásköröket az
alkotmánybíróságra.

Az alkotmánybírósági eljárás megindításának feltételei:

 Az indítványozói jogosultság
 Az indítvány benyújtása
 Az indítvány tartalmi követelményei
o Az indítványban egyértelműen meg kell jelölni az alaptörvényi, illetve törvényi rendelkezést,
amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely
az indítványozó jogosultságát megalapozza.
o  Az indítványban elő kell adni az eljárás megindításának indokait, alkotmányjogi panasz esetén
pedig az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét.
 Az indítvány formai követelményei
o Az indítványt írásban kell benyújtani az Alkotmánybíróságra.
o Ez alól kivétel az alkotmányjogi panasz, melyet az elsőfokú bíróságnál kell benyújtani az
Alkotmánybíróságnak címezve.
o Elektronikus úton benyújtott indítvány érdemi vizsgálatára nincs lehetőség.
o Az indítványban meg kell jelölni
 az indítványozó nevét
  és lakóhelyét, illetve székhelyét,
 közjogi tisztségviselő indítványozó esetén a betöltött tisztségét,
 továbbá az alkotmányjogi panasz eljárásokban nyilatkoznia kell adatai kezelését
illetően.
 Az indítványt alá kell írni.
o Az indítvány mellékleteként meg kell küldeni az Alkotmánybíróság részére azokat a
dokumentumokat, amelyek az indítványban foglaltakat igazolják.
 Illetékmentesség, eljárási bírság
o Az Alkotmánybíróság előtti eljárás illetékmentes, az indítványozó az alkotmánybírósági eljárás során
felmerült költségeit maga viseli.
o bírságban és a költségekben marasztaló döntés a bírságolt személy kérelme alapján vagy hivatalból,
különös méltánylást érdemlő okból, megváltoztatható.

C.) MŰKÖDÉSE

Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének részletes szabályait sarkalatos törvény,

illetve a törvény alapján kialakított ügyrendje határozza meg.
 Az Alkotmánybíróság székhelye Budapest.
 Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testült.
 Tagjait az Országgyűlés tizenkét évre választja az országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazatával.
 Az Alkotmánybíróság elnökét
o az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával
o az Alkotmánybíróság tagjai közül választja.
 Az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart.
 Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
Az Alkotmánybíróság tagjai nem választhatók újra.
 Az Alkotmánybíróság elnöke:
o összehangolja a szervezet tevékenységét;
o összehívja és vezeti a teljes ülést;
o képviseli az Alkotmánybíróságot az Országgyűlés és más szervek előtt;
o ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény vagy az Alkotmánybíróság ügyrendje a számára
meghatároz;
o a nem jogosult által előterjesztett indítványt megküldi az indítványozásra jogosult szervnek, a
nyilvánvalóan alaptalan indítványt pedig elutasítja.
 Az alkotmánybírósági eljárással kapcsolatos ügyviteli és előkészítési teendőket az Alkotmánybíróság
Hivatala látja el.
 A főtitkár
o szavazati és tanácskozási jog nélkül
o részt vehet az Alkotmánybíróság teljes ülésén, gondoskodik a teljes ülés jegyzőkönyvének,
emlékeztetőjének elkészítéséről,
o elvégzi az alkotmánybírósági eljáráshoz kapcsolódó előkészítő, eljárási feladatokat.
o Szerkeszti az Alkotmánybíróság hivatalos kiadványait,
o gondoskodik az Alkotmánybíróság határozatainak közzétételéről.
 Az Alkotmánybíróság az eljárást
o vagy a jogosult indítványára, vagy hivatalból folytatja le.
o Az Alkotmánybíróság
 sarkalatos törvényben meghatározottak szerint
  a jogszabály megalkotóját, a törvény kezdeményezőjét vagy képviselőjüket
meghallgatja,
 illetve véleményüket eljárása során beszerzi, ha az ügy személyek széles körét
érinti. Az eljárás e szakasza nyilvános.
o Az Alkotmánybíróság a jogszabály felülvizsgálni nem kért rendelkezését csak abban az esetben
vizsgálhatja, illetve semmisítheti meg, ha az a felülvizsgálni kért jogszabályi rendelkezéssel
szoros tartalmi összefüggésben áll.
o A bizonyítási eljárást a rendelkezésre álló iratok alapján végzi, és az általa kért adatokat
mindenki köteles az Alkotmánybíróság rendelkezésére bocsátani.
o Indokolással ellátott határozatát – amely mindenkire kötelező – zárt ülésen, általában
szótöbbséggel hozza meg.
o Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és
kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében
vizsgálhatja felül.
 Ezt a vizsgálatot
 az elfogadott, de még ki nem hirdetett Alaptörvény és Alaptörvény-
módosítás tekintetében
 a köztársasági elnök,
 a kihirdetéstől számított harminc napon belül a Kormány,
 az országgyűlési képviselők egynegyede,
 a Kúria elnöke,
 a legfőbb ügyész
 vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti.
 Az Alkotmánybíróság erről az indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon
belül határoz.
 Ha az Alaptörvény vagy módosítása
 még nem volt kihirdetve, akkor az Országgyűlés újratárgyalja,
 kihirdetett Alaptörvény-szöveg esetén az Alkotmánybíróság megsemmisíti
az Alaptörvényt, illetve a módosításait.