7.

tétel: Az értelileg akadályozott személyek pedagógiájának

alapfogalmai
Definíciók és kritériumok:

- a klasszikus értelmi fogyatékosság kifejezést felváltotta az intellektuális képességzavar

- hazánkban: az intellektuális kép.zav. + fejl. zavar fogalmát LÁNYINÉ vezette be
( „Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés”)
- Az intellektuális képességzav.-ral élő emberek fejlődésre, társadalmi integrációra, tanulásra
minden életkorban képesek, ehhez társadalmi segítséget igényelnek az esélyegyenlőség
biztosítása érdekében.
- fontos: az állapot hátterében lévő ok felderítése, mert ez segíti a speciális szükségleteik
kielégítését a gyp.-i oktatás, fejlesztés stb. tervezésekor
- állapotuk felderítése az erősségeik felderítését is jelenti
- Lányiné 1968-ban azt mondja, hogy az értelmi fejlődési zavar lenne a helyes definíció
- Mo.-n a 2 súlyosság szerint: tanulásban akadályozottság (alcsoportja az enyhe értfogy.ok),
értelmi akadályozottság elnevezések használatosak
- pedagógiai szemléletű fogalmak, lényeges a speciális oktatási-nevelési szükséglet figyelembe
vétele
- IKZ (int.kép.zav.) személyek jellemzői:
1. normál övezet alatti intellektuális műk.
2. adaptív műk./személyes és szociális önellátáshoz megkövetelt napi tevékenységek
teljesítéséhez szüks. képességek deficitje. pl. igények kommunikálása mások felé
3. korai kezdet: ez a kritérium az IKZ-t elkülöníti a felnőtt korban kezdődő degeneratív
betegségektől. (pl. Alzheimer)
- USA-ban:4 súlyossági kategóriát különböztetnek meg az IQ pontszámok szerint (enyhe,
mérsékelt, súlyos, nagyon súlyos IKZ)
- enyhe (75-50 közötti IQ): az értfogy. populáció kb. 85%a
- mérsékelt (55-35 közötti IQ): az értfogy. pop. kb. 10%
- súlyos (40-20 közötti IQ): az értfoy. pop. kb. 3-4%
- igen súlyos (25 alatti IQ): az értfogy. pop. kb. 1-2%
- A támogatási szükségletet figyelembe vevő osztályozás kategóriái:
1. időszakos támogatás (enyhe értfogy.-gyal feleltethető meg)
2. korlátozott támogatás (mérsékelt/ középsúlyos értfogy.)
3. kiterjedt támogatás (súlyos értfogy.)
4. prevazív támogatás- állandó (igen súlyos, halmozott értfogy.)
- a jövőben: a súlyosság szerinti kódok nem az IQ pontján kerülnek kiosztásra, feltehetően a
támogatási szükséglet, az intellektuális szint, és az adaptív ter. szintjének MINTÁZATA fogja
meghatározni a klasszifikációt- jó előrelépés a szükségletalapú diagnosztika megvalósulása
felé
- BNO10 szerint az értfogy.: abbamaradt, vagy nem teljes szellemi fejlődés, amelyre jellemző a
különböző készségek romlása, olyan készségeké, amelyek a fejlődés során jelennek meg, és
készségeké, amelyek az intellektus minden szintjét érintik pl.:kognitív, nyelvi.
- a retardáció létrejöhet minden más mentális vagy fizikai állapottól függetlenül
 - IKZ-nál mindig érintett a kp-i ir.
- IKZ-val élő személyeknél ritkán használják ezt a jelzőt a kori életkorban (kivéve, egyértelmű,
genetikai főhatás pl. down-szindróma esetén) ; korai életkorban inkább a : megkésett fejl.
(fejlődési zavar) vagy fejlődési késés elnevezések használatosak.
- Definitív tünetek:
1. általános tanulási és fejlődési késés
2. beszéd- és nyelvi késés
3. figyelmi nehézségek
4. szociális nehézséek
- kezelés: bentlakásos intézményben való elhelyezés NEM HATÉKONY! + ált. alacsonyabb
színvonalú kimenetekhez vezet

A mentális retardáció okai:

 Örökletes neurológiai zavarok - autoszomális (nemi kromoszómával összefüggő), domináns,

recesszív betegségek
 Örökletes anyagcsere betegségek - galaktozémia (a galaktózt bontó enzim hiány miatt)
 Kromoszóma rendellenességek - Down-szindróma, Turner-szindróma
 Magzati korban hiányos tápanyagbevitel
 A terhesség ideje alatti vírusfertőzések
 Gyógyszerhatások
 Prenatális anyai szerhasználat (drog,alkohol)
 A terhes nő malnutriciója- hiányos, rossz táplálkozás, ami a magzat agyának fejlődését
károsíthatja
 Elégtelen környezeti feltételek - támogatások hiánya
 Koraszüléssel kapcsolatos szövődmények
 Szüléskor bekövetkező központi idegrendszeri vagy más sérülések
 Születés után a vírusos vagy bakteriális fertőzés (agyvelőgyulladás)
 AIDS okozta agyvelőgyulladás
 Meningitisz (agyhártyagyulladás)
 Súlyos mérgezés (ólom, higany)
 Súlyos fejsérülést okozó balesetek.
- az enyhe fokú zavarnál kisebb számban mutatható ki prenatális ill. perinatális ok a háttérben.
Legnagyobb számban: multifaktoriális eredet
- mérsékelt, ill. súlyos IKZ esetek 1/3-a prenatális faktorokkal (különösen kromoszóma-vagy
génrendellenességekkel : Down-szindróma 21-es triszómia) áll összefüggésben, de jelentős a
toxikus környezet és a teratogének hatása is, az esetek kb. 10-15% koraszülésre vezethető
vissza
- több szerző kettős IQ eloszlást feltételezett, ez a megközelítés megpróbálta különválasztani a
biológiai és környezeti hatásokat, és 2 jellegzetes csoportot létrehozni
- nem organikus csoport: nincs kimutatható szervi, idegrendszeri ártalom, az állapot relatíve
nem súlyos, a kedvezőtlen környezeti hatások (nyomor, rossz gazdasági és kulturális helyzet)
nyomán alakul ki
- organikus csoport: orvosi vizsgálatok alapján kimutatható ir.-i sérülés
- AZ ÖRÖKLÉS ÉS KÖRNYEZETI HATÁSOK SZÉTVÁLASZTHATATLANSÁGA
- IKZ esetén 3 fő etiológiai faktor:
1. kromoszóma és génrendellenességek
2. poligénes háttértényezők
3. nem-genetikai faktorok
- Down- szindróma:
 1. leggyakoribb kromoszóma rendellenesség
2. 21-es kromoszóma triszómiája okozza
3. gyakorisága az anyai életkorral egyértelmű összefüggést mutat
4. az apai életkor 50-55 éves kor között szintén hozzájárulhat az előford. gyak. növ.-
höz
5. az agy átlagos súlya 25%-kal kisebb
6. fiatal felnőttkorra: a verbális és vizuális munkamemória csökkent műk.
7. nyelvi teljesítményben lemaradás, dadogás ill. egyéb beszédproblémák lehetnek
8. az életkorral nő a depresszió és a szorongás megjelenési valsége
9. sok látással kapcsolatos probléma jellemzi
- Williams Sindroma
1. érzékeny, empatikus, erős arcpreferencia
2. haragos arcot nem veszik észre
- Fragilis X Sindroma
1. kognitív elmaradás ffiak esetén gyakoribb
2. nagyon alacsony / hiányzik szervezetükből egy spec. fehérje,ami kihat az agyfejl.-re
3. 10-15 éves kor között intellektuálisan romló tendencia
4. autisztikus tünetek
5. nyelvi késés, beszédsérülés, hadarás
- Gyakoriság:
 a diagnosztizálás kritériumainak szigorodásával a gyakoriság értékek csökkentek
- Társuló problémák:
1. alacsony intellektus és adaptív viselkedési szinttel együtt járó, egyéb pszichés
funkciók érintettsége
2. csatlakozó fogyatékosságok, testi és mentális zavarok
3. problémák száma az értfogy. súlyosságával ált. emelkedik
4. pl. beszédproblémák, nyelvi nehézségek
5. látással kapcsolatos nehézség
6. koordinációs nehézségek
7. csatlakozó zavarok/betegségek: epilepszia, auti., figyelemzavar, magatartászavar,
hiperaktivitás
8. figyelmi működésnél: exogén (külvilág ingerei által kiváltott) + endoén ( személyes
célok és tapasztalatok) terelődés, terelhetőség jell., érdeklődéshez, teherbíráshoz
igazodó feladatvállalás! zavaró ingerek kizárása!!
9. emlékezet: rövid távú: nagyon eltérő, ált. kis elemszám; hosszú távú: relatív ép,
felidézési nehézségek
Az értak. legfontosabb mutatói:

 A testi funkciók és struktúrák terén az értak. összetett funkciógyengeség jellemzőjét

tartalmazza ( gyakran: társuló fogyatékosságok, mozgáskorlátozottság, célszerűtlen környezeti
reakciók következményeképpen: pszichikai sérülések. Ezek agresszív, autoagresszív, autisztikus
vagy másként különösnek tűnő viselkedéshez vezetnek)
 emocionalitás: sokáig kevés figyelmet kapott, meghatározza a kognitív folyamatok intenzitását.
 kognitív komponens: értakoknál az új infó felvétele bizonytalanul,lassan megy végbe.
 Ezt a szintet az intelligenciamérések után általában az 50-es IQ alatti területek jellemzik
Az értak. sajátos feladatok elé állítja a nevelőt. Ami a nevelésben bennünket vezet az életet
segítő törekvés. A hibás nevelés ronthatja az állapotot!!!
Pedagógiai integrált kiindulásban az alapelvek:
1. az értak.-ot az emberi lét szokásos változatának értelmezzük
 2. az értakkal élő gyermekek és fiatalok nevelése elsősorban az általános nevelési
igényeket, értékeket, normákat veszi alapul
3. a gyp-i törekvés az SNI-kre éppúgy irányul, mint a szociális feltételekre és
követelményekre a közös élethelyzet tartós javítására.

Az értelmi akadályozottságot olyan szociális jelenségnek értelmezzük, amely a társadalmi és anyagi

világgal történő kölcsönhatásban jelenik meg és változik.

Ma már az értak. embert kompetens személynek tekintjük, aki a maga lehetőségeinek megfelelő
helyzetekben aktív, együttműködő. A kompetencia fogalom azt a képességet is jelenti, melynek során
egyéni és közösségi helyzetekben értelmes életet is élhetnek.

A nevelési intézmények rendszere:

Korai fejlesztés fontossága!! Jelentős szemléleti változások hatására a fejlesztés sokrétűbb, a

szülőkkel való együttműködés igénye! A tanácsadás szerepe megnőtt. Hazánkban az intézményes
ellátás kéve jelentkezik. A korai fejl. és gondozás pedagógiai szakszolgálatnak minősül.

Feladata: a fogyatékosság megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejl. és

gondozása a szülők bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása.

Szakértői és rehabilitációs tev. keretében kell elvégezni a fogyatékosság szűrését és javaslatot tenni
az ellátás módjára. Az intézményes keretet a fejlesztő központok adják!!

 A fejlesztés területei: - a korai felderítés, - orvosi és fejlődés lélektani diagnosztizálás, - a

fejlesztő foglalkozások, - tanácsadás az otthoni élethez, - tájékoztatás arról, hogy hova
forduljon a szülő.
 Az anyának a korai fejlesztésben központi szerep jut
 gyógypedagógiai óvodákban a gyermekek foglalkoztatása, nevelése külön program szerint
történik.
 A korai fejlesztés és az óvoda szorosan kapcsolódik egymáshoz.
 Az óvoda szerepe különösen az önmagát ellátni tudás, a kapcsolatteremtés a cselekvések
utánzása, megalapozásában jelentős.

Iskolai nevelési folyamat

 Az iskola a szűkebb környezetben a mindennapi életfeladatok megoldására készít fel.

 olvasni, írni, elemi fokon számolni hosszú előkészítés után próbálják megtanítani az
értelmileg akadályozott tanulókat, amikor már nagyjából végigmentek azon a
képességfejlődési úton, amelyet a nem akadályozott gyermek a spontán fejlődés során,
illetve az óvodában megjárt.
 Optimális fejlesztést csak az egész életre szóló védő-irányító, de az önálló személyiséget is
kibontakoztató nevelés biztosíthat, amely törekszik képességeik maximumának elérésére.
 A gyógypedagógiai nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók pozitív tulajdonságaira, érzelmi
kötődéseik gazdagságára.
Alapvető követelmények:
1. egyénre szabott legyen a képzés (feleljen meg az adott csoport nevelési szükségleteinek)
2. helyileg elérhető legyen
 3. általános legyen, terjedjen ki minden spec. szükséglettel rendelkező személyre a fogy.
súlyosságára való tekintet nélkül. 1 ISKOLÁSKORÚ GYERMEKKEL SE FORDULJON ELŐ,HOGY
KIZÁRJÁK AZ OKTATÁSBÓL!!
4. változatos legyen a ped.-i ellátás kínálata szerint

Iskolai környezete is más feltételeket kíván.

 6-8 fős csoportok  cselekedtető, életorientált oktatás

 A mindennapi életben alkalmazható ismereteket, készségeket, különféle műhelyekben,
gyakorló konyhán sajátíthatják el, ezek tehát az iskola fontos színterei
 A testnevelés mellett a gyógytorna és a zenei ritmika is megjelenik az órarendekben.
 Biztosítani kell terápiás célú egyéni foglalkozásokat is.

Integrált iskoláztatás lehetőségei:

 egyre jobban előtérbe kerülő igény.

 Minden tanulónál külön kell mérlegelni, hogyan, milyen mértékben, mely foglalkozásokban, a
gyermeki élet melyik területein, mely követelményekben lehet közösen nevelődnie, tanulnia a
nem akadályozott kortársaival.
 A magasabb osztályfokon a közös tanulás szétválik, de megmaradhat a számtalan kapcsolat: az
egymást tisztelő és segítő magatartás, amely a szociális integrációt alapozza meg.
A fogyatékosság irreverzibilis=visszafordíthatatlan.

1979: Heinz Bach: értak. 3 jellemzője:

1. lényegi
2. járulékos
3. párhuzamos károsodások

A negatív tul.-ok változtathatóságának és javításának lehetősége! (szülők túlféltik őket)

1970-es évek: korai intervenció megjelenik (korai gyp. -i segítségnyújtás)

Maga az akadályozottság nem rögzített állapot, amely egy agyi sérülésből következik, hanem a
környezettel dinamikus kölcsönhatásban változik és alakul.

Felnőttkori változások:

1. rigiditás megszüntethető
2. önmeghatározás, a személyiségközpontú támogatás növeli a személyi függetlenséget,
döntéshozó képességet
3. az érintettek megszólalnak, hagyják őket nyilatkozni

A nemzetközi osztályozás neve: Funkcióképesség, Fogyatékosság, és Egészség Nemzetközi

Osztályozása

A zavarmentesség állapotát a 3 dimenzióban együttesen FUNKCIÓKÉPESSÉGNEK NEVEZI, a zavarokat

pedig együtt, gyűjtőnévvel FOGYATÉKOSSÁGNAK hívja.
 a fogyatékosság a testi funkciókat, testi struktúrákat, tevékenységeket és részvételt felölelő
gyűjtőfogalom. Egy kóros eg.ügyi. állapottal rendelkező egyén és kontextuális (körny.i és
személyes) tényezői közötti kölcsönhatás negatív oldalait jelöli.
 konstruktivista és fenomenológiai irányzat kérdései: milyen tanulási tartalmat hordozzon a
nevelés azoknál, akiknél alig deríthető fel a saját valóságélmény?

KIEGÉSZÍTÉS:

Értak.:

 egész életen át több-kevesebb gyp-i kompetenciát igénylő spec. támogatásra is szüksége

van!

A fejlődés:

 egyszeri individuum
 töredezett képességprofil
 meglassult pszichomotoros fejl.
 a fejl. folyamata, az egyes funkciók alakulásának lépései megfelelnek az általánosnak

Észlelés:

 ingerfeldolgozás nehézségei
 figyelem terelhetősége!!

Kommunikáció:

 ne adja fel a szülő

 könnyen érthető beszéd kell
 egyértelmű kontextus
 direkt megfogalmazás
 nonverbális jelzések összhangja a szöveggel
 zavaró tényezők kizárása
 alternatív komm. lehetőségek

Szociális készségek:

 nehézségek vagy naiv nyitottság

 nem empatikus antiszoc. magatartásjegyek

Okok:

 nevelési kérdés (nevelésbeli hiátusok)

 részben a szegregáció