SAJTÓ – MÉDIA ISMERETEK

 Sajtótörténet:

1. Az írásbeliség és a nyomtatás. Gutenberg „találmánya”.

Már a Római Birodalomban is alkalmaztak gyorsfutárokat, trombitajelzéseket
információk továbbítására. Julius Caesar i.e. 59-ben rendelte el az Acta Diurna
Populi Romani naponta történő kifüggesztését a Fórumon. Ennek szövegét
kézírással másolták és terjesztették.
Nyugat-Európában megjelennek 1609-től a levél formájú újságok, pl. Ordinari
Zeitunk. A postamesterek összegyűjtik, csoportosítják és továbbítják a híreket –
posta fejlődése – olvasás készsége is fejlődik - megjelennek az egy lapos
nyomtatványok.
1609-től 1780-ig referáló sajtó (közönsége arisztokrácia, nagypolgárság)
1780-tól 1860-ig véleménysajtó (közönsége nagypolgárság, középréteg, fő
jellemzője a periodicitás)
1860 – tömegsajtó (középréteg, dolgozó osztály, jellemzője: megjelennek a
hirdetések, univerzalitás)
Mindez köszönhető Johannes Gutenbergnek, aki 1400 körül először használja a
mozgatható betűkkel történő nyomtatás technikáját. Műhelyt nyitott 1448-ban, ahol
kifejlesztette a fémből készült betűk öntésének, szedésének, nyomásának
technológiáját. Ő nyomtatott először könyvet papírra. - lásd jegyzet -

2. A magyar sajtó ma. Tulajdonosok, monopóliumok.

Országos terjesztésű lap: az a napilap, amelynek eladott napi példányszáma
legalább 10 megyében eléri az 1000-1000 példányt vagy Budapesten eléri a 40000
példányt (Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Népszabadság, Népszava)
Hetilap: heti példányszáma eléri legalább 10 megyében az 500-500 példányt vagy
Budapesten eléri a 30000 példányt (HVG, 168 óra)
Megyei lapok: Kisalföld, Délvilág

Tulajdonosok: legnagyobb tulajdonos az AXEL SRINGER (német tulajdonos, a

megyei lapok 60%-a az ő tulajdona, az összes megyei lap nyereséges)
Az országos napilapok közül csak a Népszabadság nyereséges, tulajdonosa
BERTELSMANN csoport.
A Magyar Hírlap svájci érdekeltségű, tulajdonosa JÜRG MARQUARD csoport.
A Népszava pillanatnyilag a szerkesztőség tulajdonában van, veszteséges, korábban
a VICO birodalom tulajdona volt.
Más magyarországi tulajdonos az angol érdekeltségű DAILY MIRROR (Kisalföld,
Csongrádi napilap).

3. A rendszerváltás a hazai sajtóban. A médiaháború

A rendszerváltás után a politikusok felismerték, hogy az információ hatalom, tehát
nem mindegy, hogy kinek a kezében van a média (TV, sajtó).
1988 szeptemberétől létrejönnek az első független újságok és folyóiratok (Reform,
Kapu, Hitel).
89 tavaszán se szeri, se száma a különféle alkalmi és rendszeres sajtókiadványok
megjelenésének.
A Magyar Nemzet ekkoriban éri el az újkori történelme során a legnagyobb
példányszámát (kb. háromszorosa az 1999-esnek).
A 89-es privatizáció után 90 nyarán, a választásokon győztes párt (MDF) kész
helyzettel találkozott. Valamennyi, egykori megyei pártlap és országos terjesztésű
napilap külföldi tulajdonban voltak. Az új nyugati tulajdonosok a lapok irányírásában
szinte mindenütt megerősítették a korábban kialakult hierarchiát, a hazai gazdaság
elitje ekkor a kései Kádár-kor technokrata rétegéből nőtt ki. Az általuk irányított állami
és magánvállalatok nem viselkednek semlegesen a reklámpiacon. A reklámra
fordítható pénzükkel tendenciózusan politizálnak. Példa erre napjainkban a Magyar
Nemzet, melynek legnagyobb hirdetői: Szerencsejáték Rt., Postabank, Magyar
Fejlesztési Bank, Matáv Rt., ÁPV Rt.
Médiaháború:
- időszaka 90-től 94-ig terjed az MDF kormányzása idején. Első konfliktusa
kormány eskütétele, a BEK-döntő egy időben zajlik, a TV úgy dönt, hogy a
focit közvetíti és a rendszerváltás utáni első legitim kormány beiktatását
felvételről sugározza. Antall József rossz néven veszi ezt.
- Csurka István (MDF) 90 őszén a média képviselőit együttesen „rágcsálóknak”
nevezi. Ezt követi az októberi taxis blokád, a média érezhetően blokád-párti.
- Göncz Árpád 91 júliusában nem írja alá a rádió- és TV-elnökök
személycseréjét.
- 91 őszén Kónya dolgozat – kezdődhet a médiaháború, a dolgozat lényege:
hogyan tudja a kormány maga alá gyűrni a médiát.
- 93 január: Hankiss és Gombár beadják lemondásukat. Amit nem lehetett
elérni jogi eszközökkel, azt sikerült elérni gazdasági úton. A kormányzati
költségvetés lehetetlenné tette a közszolgálati TV és rádió gazdasági
működését.
- 4 év mérlege: a sajtó megerősödik, a rádió stagnál, a TV-ben megalapozták a
hosszú távú összeomlás visszafordíthatatlan útját.
- 94-es választások nyomán megalakult a szociálliberális koalíció (MSZP-
SZDSZ)

 A médiagazdaság és alapjai

1. Mi a média ? Médiaanalízis.
A média a tömegkommunikációs eszközök és intézmények összessége.
Két fajtája ismeretes: nyomtatott és elektronikus média. - mellékelve fénymásolat -

2. A nyomtatott sajtó típusai.

- lásd fénymásolat –

3. Politikai és bulvár lapok.

Politikai lapok: Magyar Nemzet, Népszabadság, Magyar Hírlap, Népszava.

Bulvárlapok: Mai Blikk, Sztory, Aktuell, Elit

Fontos tudni és ismerni a célközönséget, ezért a választott műfajok meghatározzák a
lap besorolását. Pl. Blikk: félanalfabéták lapja, színes fotók, nagyobb betűméret,
nincs publicisztika
4. Egy jellegzetes napilap bemutatása
Népszabadság: 13-as fólió, fekete-fehér, 45 g-os újságnyomó papír/1 m 2
1. lapfelület: figyelemfelkeltő
1. oldal: kommentár vagy jegyzet: véleményformáló
2. oldal: külpolitika
3. oldal: külpolitika és álláspont (vezércikk, nem írják alá) vagy 7. oldal: publicisztika
(csak belső munkatárs írhatja)
4. 5. oldal: belpolitika, hírblokkok
5. oldal-tól: interjú, riport, esszé, kultúra, 12. oldalig
12. oldal: fórum-rovat, külső szerzők, levelező rovat, véleményrovat
2. lapfelület: piac-gazdaság, ezt követi a keretes hirdetés, apróhirdetés, valamint a
mozaikoldal (ezek adják a bulvárlapok fő címeit)
Fontosak a mellékletek: pl. autós melléklet, főzőcske, számítástechnika, egészséges
életmód, TV-program, hétvégi melléklet, ingatlanpiac.
A napilap egyre inkább hetilapra kezd hasonlítani és figyelmet szentel színes
anyagoknak (lásd mellékletek), ez válságba sodorja a hetilapokat (pl. autós újságok
stb.)

5. Az objektív sajtó, a függetlenség, „a hír szent, a vélemény szabad”

A tájékoztató műsorok, a rovatok szerkesztésekor törekedni kell a teljességre és az
objektivitásra. Alapelvek: tisztesség, függetlenség, megbízhatóság és érzékenység
(BBC). A tájékoztatásnak függetlennek kell lennie attól, hogy a szerkesztők a
szerkesztőségben a megtörtént eseményt kívánatosnak, hasznosnak vagy
haszontalannak, szerencsésnek vagy szerencsétlenek ítélnek meg. Egy mérlegelési
szempont lehetséges: fontos-e, hogy eljusson nézőinkhez, olvasóinkhoz a hír, az
információ vagy sem. Van-e hírértéke vagy nincs hírértéke az eseménynek. Fontos
megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől, az objektivitásnak is vannak határai.
Pl. dönteni kell, hogy mi kerüljön adásba (30 perc a híradó) vagy mi kerüljön a lapba
(1-2 oldal belpolitika). A műsoridő és a lapfelület egyaránt behatárolt.
A BBC etikai kódexében a bombamerénylet előzetes bejelentése esetén a
következőket mondja: „az újságíró elsődleges kötelessége a rendőrség értesítése.
Ez fontosabb, mint a tudósításhoz szükséges stáb kiküldése”.

6. Az információs műfajok (hír, hírérték, hírforrások)

Hír: A hírnek tartalmaznia kell: mi, hol, mikor, hogyan, miért és milyen szereplőkkel ?
Hírérték: kérdés: kinek a számára van valaminek hírértéke. Praktikus, ha a hír
fogalmát úgy közelítjük meg, hogy elsőként azt tisztázzuk, milyen orgánumnál
dolgozunk. Kell ismerni az olvasótábort, nézőközönséget.
A hírértéket az esemény újdonsága adhatja, fontossága, aktualitása.
Minuszos hír: csupán a felsorolt kérdésekre ad választ.
A források megnevezése fontos az információnál. A hírforrások ellenőrzése a
sajtóorgánumról kialakult hiteles kép előfeltétele.
A hírügynökségektől átvett anyagok, a más sajtótermékekből idézett szemelvények
után mindig kötelező megjelölni az eredeti forrást. Nem szerencsés szerkesztőség
forrásaként „jól értesült köröket, illetékes helyet vagy megbízható helyről kiszivárgott
információt” említeni. Kerülni kell a bizonytalansági elemeket, mely a hitelességet
gyengíti.
7. Az elektronikus sajtó szerepe
Napjainkban a TV a hírterjesztés elsődleges forrása. A hír, vagy valamely történés,
esemény szűkszavú leírása. Megköveteli a rövidséget, tömörséget. Stílusa,
szóhasználata a hallgatóság befogadási szintjéhez igazodik. Meghatározó a
műsoridő, fontosak a műsorvezető metakommunikációs üzenetei.

8. Egymásrautaltság és versengés a korszerű médiában

Az újság sokkal jobban szakosodott. A TV-s műfajnak minden fázisához érteni kell a
riporternek. Ez utóbbi sokkal nagyobb közönséghez szól, elsődleges, primer info
(látom az ügyész arcát, látom Clinton szemét). Az anyag nem megy át egy
sajtóorgánum szerkesztőjének szűrőjén. Információtartalma van a ruhának, hang,
gesztus. Ha párhuzamot vonunk a sajtóhír és az elektronikus sajtó hírei között, az
elsőt a négy W (Why, What, Where, Who) míg a másodiknál a négy C (Colour,
érdekes, pörgős) jellemzi. A különbség, hogy a TV-híradó rövidebb. Egy 30 perces
híradó = kb. 500 gépelt sor. 1 perc 16 gépelt sor, tehát egy híradó = egy napilap egy
oldalával. Mindent megmagyaráz az a kínai mondás: egy kép az 1000 szó.
A sajtó előnye ebben a versengésben, hogy igénybe veszi az olvasó fantáziáját,
gondolati-ráció.

9. Hír, hírérték fogalma……………

lsd. 6. tétel
Az 1800-as években a New York Times értelmezésében: ”all the news that’s fit to
print”. Mindaz, ami kinyomtatásra érdemes.
A hír, a tudósítás az információs műfajcsaládhoz tartozik, legfontosabb ismertetője,
hogy az újságíró eltűnik a háttérben és nem első szám egyes személyben narál.

10. Hírforrások a hazai sajtóban

Az újságíró három forrásból nyerhet értesülést:
- feljegyzésekből és dokumentumokból
- beszélgetésekből
- személyes megfigyelés alapján
MTI, Internet, Reuters, CNN, AP (Associate Press), WTN (World TV News), Westel
Press. A sajtóorgánumok előfizetnek ezekre a hírforrásokra és megrendelik pl. a képi
szolgáltatásokat a legnagyobb hírügynökségektől, léteznek díjcsomagok (pl. csak a
nap legfontosabb világeseményeire fizetek elő).

11. A Médiajog alapjai

1996 I

12. Sajtótörvény alapelvei

Az első magyar sajtótörvény: hazudni nem szabad.
1986 II – 1990 XI – 96-ban módosították, 96-os évi első törvény a rádiózásról és
televíziózásról.
Hiteles, gyors, pontos tájékoztatás.
Szabályozza a reklámot.
Tiltja a törvény a bújtatott reklámot (autómelléklet, patikamelléklet, nem lenne
szabad).
Jogi személy és magánszemély is alapíthat lapot.
1996/127-es a hírügynökségekről, nemzeti hírügynökség az MTI
13. Ismertesse a Rádiózásról és Televíziózásról szóló (Média) törvény alapelveit
A Médiatörvény alapelvei:
- szabályozza a reklámozást
- - különbséget tesz a közszolgálati és kereskedelmi műsorszolgáltatók között
- - kötelez országos TV esetében fő műsoridőben legalább 20 perc önálló
hírműsorra
- - tilos a robbanóanyag, lőszer, fegyver, dohányárú reklámja
- tilos alkoholt reklámozni gyerekeknek
- közszolgálati TV óránként 3 perc reklámot sugározhat
- nyereségérdekelt TV óránként 12 percet
- a reklámot önálló részek közötti szünetben lehet közzétenni
- médiatörvény szabályozza a műsor szerkezeti követelményeket is (pl. rádió
zenei műsorszámokból szerkesztett évi műsoridejének legalább 15%-ának
magyarnak kell lennie)
- az országos TV-k évi műsoridejének 20 %-a magyarországi gyártású kell
legyen
- szabályozza a közszolgálati műsorszolgáltatást (pl. az M’ évi műsoridejének
51%-a magyarországi és ezzel együtt legalább 70%-a európai gyártású kell
legyen)
A Médiatörvény szabályozza az ORRT szervezetének választását, feladatkörét.

 A média gyakorlata

1. Hasonlóságok és különbségek a nyomtatott sajtóban

Különböznek az alábbi szempontok alapján:
- a megjelenés gyakorisága szerint (napi-, heti-, havi-, negyedéves lapok)
- a megjelenés területei szerint (országos, területi, helyi)
- a tartalom szerint (általános, szakosodott, hirdetési)
- politikai hovatartozás szerint
Balliberális és jobboldali sajtóorgánumok folyamatos konfrontációja. A különböző
ideológiák csak bizonyos sajtóorgánumokban jelenhetnek meg. A politikusok a sajtót
felhasználva üzengetnek egymásnak az olvasók feje felett (paralell konvergencia
elve).
Fontos tudni a szerkesztőknek, hogy kik a lap olvasói, kiket szólítanak meg és
mennyire használják a korlátozott és kidolgozott nyelvezetet.

2. Hasonlítson össze két TV-híradót

Szempontok:
Fontos a kezdési időpont: állandó versengés az elsőbbségért. Lásd: kimozdítják a fél
8, 8 órás híradót megszokott helyéről fél hétre. Terjedelmük többnyire azonos.
Stúdió-technikai háttér hasonló színvonalú. Műsorvezetők személye (férfi, nő, 2 fő
vagy 1 fő), blue-box technika alkalmazása. Rendkívül fontos a szerkesztők
szemlélete. Ők döntik el, hogy adott nap, adott helyen mi a hír (míg a kereskedelmi
TV-kben egy lavinaomlás a hír, addig a közszolgálati híradók egy közérdekű, hazai
eseményt részesítenek előnyben.
3.Hasonlítson össze két reggeli TV-műsort
Reggel 5 óra 30-kor 90000 ember néz TV-t. Fontos tudni, hogy kik ők, hogy a
műsorszerkesztési szempontok során őket szólítsuk meg.
RTL Klub: Reggeli (szórakoztató, vidám, fiatalos, lendületes, fiatal korosztályhoz
szól, legéletszerűbb, a stúdióberendezés az előbbiekkel harmonizál)
TV2: Jó reggelt, Magyarország (legfontosabb törekvése a tájékoztatás, ezt
alátámasztja a szerkesztők azon igyekezete, hogy a képernyő alján folyamatosan
feliratozva olvashatjuk a bel- és külpolitikai híreket, a tőzsdeinfót, pénzügyi infót,
időjárást, sporteseményeket)
Duna TV: Virradóra (
M1: Ma reggel
ATV: Napkelte (idősebb korosztályt szólít meg, azt a korosztályt, amely a reggeli
órákban kényelmesen TV-zhet, ezt érzékeltetik a hosszú terjedelmű műsorblokkok
Kinn Pad, Szauna, Kereszttűz)

4.Hasonlítsa össze két rádiócsatorna hírműsorát

5. Hasonlóságok és különbségek a közszolgálati és kereskedelmi médiában,

gyakorlati példában érzékeltesse
2000 március 15-én a budapesti civil szervezetek egy része tüntetést szervez a
sajtószabadság védelme nevében Erről a tüntetésről minden jelentős sajtóorgánum
tudósít. A közszolgálati TV-k egy rövid, 1 perces összeállítást készítenek az
eseménysorozatról. A kereskedelmi TV-k, főleg a TV2 hosszan, 3 és fél perces
terjedelemben foglalkozik a tüntetéssel, megszólalnak a balliberális média szószólói.
Érdekes összefüggéseket keresni a TV2 tulajdonosi struktúrája (MTM-SBS) és az
aktuális politikai hatalom (Fidesz-Kisgazda koalíció) között –konfrontáció - .

6. lásd a fentieket

7.Ismertessen egy jellegzetes … lásd Népszabi

8. Milyen fontosabb újságírói műfajokat ismer, legfontosabb jellemzőik

Az újságírás műfajai:
- epika (interjú, riport), az újságíró első személy egyes számban megjelenik
- dráma: (hír, tudósítás), az újságíró eltűnik, szétosztja magát a sorok közt
- líra: (publicisztika), az újságíró legszemélyesebb véleményét mondja el
Tájékoztató műfajcsalád: hír, közlemény, tudósítás.
Átmeneti műfajcsalád: interjú, riport.
Publicisztikai műfajcsalád: cikk, vezércikk, belső cikk, esszé, kritika, jegyzet, glossza.
Kritikai műfajcsalád: műkritika, áttekintő kritika, recenzió.

9. Mi az interjú ?
Kizárólagos célja, hogy a megszólalótól, mint hiteles és autentikus forrástól pontos
információkat szerezzen és hozzon nyilvánosságra az újságíró.