Ivády Bianka

Büntetőjog 2. tételek

Készítette: Ivády Bianka

DE-ÁJK 2022. tavasz

1
Ivády Bianka

Tartalomjegyzék

1. tétel: .................................................................................................................................................................... 4

A bűncselekmények stádiumaival kapcsolatos elméletek. A befejezett

bűncselekmény. ................................................................................................................................................. 4

2. tétel: .................................................................................................................................................................... 7

A kísérlet, az alkalmatlan kísérlet és a kísérlettől történő önkéntes visszalépés ..... 7

3. tétel: .................................................................................................................................................................. 13

Az előkészület és az előkészülettől történő önkéntes visszalépés ................................... 13

4. tétel: .................................................................................................................................................................. 16

A tettesség (önálló tettesség, közvetett tettesség, társtettesség).................................. 16

5. tétel: .................................................................................................................................................................. 25

A részesség (közös szabályok, felbujtás, bűnsegély) .............................................................. 25

6. tétel: .................................................................................................................................................................. 30

A társas bűnelkövetési alakzatok és a bűnkapcsolatok .......................................................... 30

7. tétel: .................................................................................................................................................................. 38

A természetes és a törvényi egység .................................................................................................... 38

8. tétel: A halmazat és a látszólagos halmazat............................................................................. 43

9. tétel: .................................................................................................................................................................. 47

A büntetőjogi jogkövetkezmények általános jellemzői és rendszere. A hatályos

magyar büntetőjogi szankciórendszer struktúrája .................................................................... 47

10. tétel: ............................................................................................................................................................... 52

A büntetőjogi büntetés fogalma és a büntetési elméletek. A büntetés jogalapja és

célja ......................................................................................................................................................................... 52

11. tétel: A halálbüntetés abolíciója .................................................................................................... 60

12. tétel: A szabadságvesztés-büntetés kialakulása és általános jellemzése. A

határozott ideig és az életfogytig tartó szabadságvesztés. Elzárás. ............................... 63

13. tétel: ............................................................................................................................................................... 69

A szabadságvesztés-büntetés végrehajtási fokozatai és a feltételes szabadságra

bocsátás ................................................................................................................................................................ 69

14. tétel: ............................................................................................................................................................... 76

A közérdekű munka. Hazai büntetőjogi előzmények és a nemzetközi

tapasztalatok. .................................................................................................................................................... 76

2
Ivády Bianka

15. tétel: ............................................................................................................................................................... 85

A pénzbüntetés szabályozástörténete és a hatályos rendelkezések............................... 85

16. tétel: Foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás. ................................................... 90

17. tétel: ............................................................................................................................................................... 97

Kiutasítás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás. ................................. 97

18. tétel: A közügyektől eltiltás, mint mellékbüntetés .......................................................... 102

19. tétel: ............................................................................................................................................................. 106

Az intézkedések általános jellemzése és csoportosítása. .................................................... 106

A kényszergyógykezelés ........................................................................................................................... 106

20. tétel: Megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka, pártfogó felügyelet ...... 113

21. tétel: Az elkobzás, vagyonelkobzás és az elektronikus adat végleges

hozzáférhetetlenné tétele. ...................................................................................................................... 122

22. tétel: ............................................................................................................................................................. 129

A jogi személlyel szembeni büntetőjogi fellépés jellemzői (érvek-ellenérvek,

elméleti megközelítések, nemzetközi tendenciák). Az alkalmazható intézkedések.
.................................................................................................................................................................................. 129

23. tétel: ............................................................................................................................................................. 134

A büntetéskiszabás elvei, elméleti kérdései és a bírói gyakorlat (BKv. 56.) ........... 134

24. tétel: A halmazati büntetés és az összbüntetés. ............................................................... 141

25. tétel: A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése. A büntetés

végrehajtását kizáró okok. ...................................................................................................................... 145

26. tétel: Az ismételt bűnelkövetés és jogkövetkezményei. A bűnszervezetben

történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések. .......................................................................... 149

27. tétel: A büntetés enyhítése. A mentesítés ............................................................................ 156

28. tétel: A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések ............................................................. 164

3
Ivády Bianka

1. tétel:
A bűncselekmények stádiumaival kapcsolatos elméletek.
A befejezett bűncselekmény.

A bűncselekmény megvalósulásának szakaszai:

A bűncselekmény megvalósulási szakaszai: a bűncselekmény gondolatának
felmerülése = akaratelhatározás, a bűncselekmény elkövetésének
előkészítése, annak megkísérlése, és végül a bűncselekmény befejezése.
A büntetőjog e stádiumok közül az előkészületnek, a kísérletnek és
a befejezettségnek tulajdonít jelentőséget és fűz hozzájuk
jogkövetkezményeket. Büntető Törvénykönyvünk (Btk.) 10. §-a a kísérlet,
11. §-a az előkészület törvényi fogalmát adja meg. A Különös Részben
meghatározott törvényi tényállások pedig a bűncselekmény befejezett
alakzatát tartalmazzák. Azaz a gondolat – még a bűncselekmény
elkövetésére irányuló gondolat – sem büntethető. Ugyanakkor a
bűncselekmény megvalósulása esetén a bűnösség fokának
megítélésekor jelentőséggel bírhat; sőt, egyes esetekben az elhatározás
kitartó volta, a cselekmény részletes kigondolása már a bűncselekmény
súlyosabb megítélését vonhatja maga után.
A bűncselekmény megvalósulási szakaszai közül a gondolat, az akarat-
elhatározás a személy tudati szféráján belül marad. A cselekmény az
előkészülettel jelenik meg a külvilágban, amikor a cselekvő megteremti a
tényleges megvalósítás feltételeit. A kísérlettel elkezdi az adott magatartás
végrehajtását, de azt valamely oknál fogva nem fejezi be, vagy az általa
kívánt eredmény elmarad. A befejezett bűncselekmény jelenti a
tevékenység vagy mulasztás, illetve annak e következménye(i)
teljes megvalósulását.
Az egyes szakaszok között jelentős különbség van. Az egyik legfontosabb
határvonalat a törvényi tényálláshoz való viszonyulásuk jelenti: bár a
bűncselekmény az előkészülettel már testet ölt a külvilágban, a törvényi
tényálláshoz tartozó elemek megjelenésére még nem kerül sor, noha az
elkövetőben már fennáll az elkövetés szándéka. A kísérlettel lép be a törvényi
tényállás keretei közé, mely teljes egészében nem, csak részben valósul
meg. A bűncselekmény a maga teljességében a befejezettség
stádiumában jelenik meg. A Btk. a törvényi tényállások
megfogalmazásakor azok befejezett alakzatát határozza meg.

4
Ivády Bianka

➢ Akaratelhatározás = szándék kialakulása. Az elkövetőn belül

lejátszódó folyamat. Még nem lép ki a külvilágba az
akaratelhatározás.
➢ A szándékos bűncselekmény az előkészülettel lép ki a külvilágba. Az
előkészület a külvilágban megjelenő, de még nem tényállásszerű
magatartás.
➢ A szándékos bűncselekmény a kísérlettel lép be a törvényi tényállás
elemei közé. A kísérlet törvényi tényállás részleges megvalósulása.

Befejezett bűncselekmény:

➢ A befejezett bűncselekmény azt jelenti, hogy a törvényi

tényállás teljes egészében megvalósul.
➢ Bevégzett bűncselekmény a jogi tárgy elleni támadás megszűnését
jelenti.
o A jogi tárgy az általános törvényi tényállás szükséges eleme. A jogi tárgy egy
elvont, absztrakt dolog. A jogi tárgy az a társadalmi viszonyokban kifejezésre
jutó érdek vagy érték, amelyet a bűncselekmény sért, vagy veszélyeztet.

A befejezettség stádiuma azt jelenti, hogy a törvényi tényállás

minden eleme megvalósult. A törvényhozó minden bűncselekmény
törvényi tényállásának meghatározásakor a Btk.-ban ezt a pontot jelöli ki, és
a saját belátására van bízva, hogy hová teszi a befejezettség pillanatát.
Ehhez képest állapítjuk meg a kísérletet vagy a még korábbi stádiumot, az
előkészületet.
• Immateriális bűncselekmények a tényállási elemek megvalósulásával
befejezetté válnak.
• Materiális bűncselekmények akkor befejezettek, ha a törvényi
tényállásban szereplő sértő vagy veszélyeztető eredmény is
bekövetkezik.
• Tiszta mulasztásos bűncselekmények (eredményt nem tartalmaznak)
akkor befejezett, ha még a törvényben megállapított jogkövetkezmény
nélkül teljesíteni lehetett volna a kötelezettséget.
• Vegyes mulasztásos bűncselekmények akkor befejezettek, ha a
törvényben szereplő eredmény is bekövetkezik.
• Több elkövetési magatartás konjunktív jellege esetén az időben
legutolsóként következő cselekmény megvalósulása esetén lesz
befejezett a bűncselekmény.

5
Ivády Bianka

Bevégzettség – különbség a befejezettségtől. Akkor bevégzett egy

bűncselekmény, amikor a jogi tárgy elleni támadás véglegesen
megszűnik. Kifejezetten tartós vagy állapotbűncselekményeknél van ennek
jelentősége.
Pl. emberrablásnál akkor lesz bevégzett, ha kiszabadult az ember.
Befejezett, amikor elrabolja.
Kábítószerbirtoklásnál, aki kábítószert tart akkor lesz befejezett a
bűncselekménye, amikor megszerezte és hazavitte, eltette. Akkor lesz
bevégzett a bűncselekmény, amikor lefoglalták a kábítószert.
Tartós állapot bűncselekmények: befejezett és bevégzettség között időben is
különbség lehet.
Bevégzettséggel kezdődik a bűncselekmény elévülése.
Jogos védelemnél is fontos, mert a jogos védelmei helyzet a bevégzettségig
fennáll. A végszükség is.
Elkövetői minőségben is történhet változás. A legtöbb bcs.-nél a bcs.
befejezettségéig eldől, hogy a résztvevők milyen minőségben vannak, pl.
tette-e, társtettes-e. A befejezettség után is tud részessé, tettessé válni.
Minősítő körülmény megállapítására is a befejezettségig van lehetőség,
kivéve, ha a befejezettség és a bevégzettség között különbség van.
Magánindítvány előterjesztése nyitva álló idő is a bevégzettséggel kezdődik.
Egység többségtani szempontból szintén egy bűncselekménynek fog
minősülni, amikor a befejezettség és a bevégzettség között különbség van.

6
Ivády Bianka

2. tétel:
A kísérlet, az alkalmatlan kísérlet és a kísérlettől történő
önkéntes visszalépés
A kísérlet során az elkövető cselekménye úgy jelenik meg a
külvilágban, hogy azzal a Büntető Törvénykönyv Különös Részében
leírt valamely törvényi tényállás egyes elemeit is megvalósítja.

A bűncselekmény megvalósulási szakaszai közül a kísérlet kiemelt

jelentőségét mutatja, hogy általános részi meghatározására már első
Büntető Törvénykönyvünkben, a Csemegi-kódexben is sor került.
Különbséget tett azonban a törvény a kísérlet büntetendősége körében attól
függően, hogy milyen súlyú magatartásról volt szó. Míg a bűntettek kísérlete
minden esetben, a vétségeké csak külön törvényi rendelkezés esetén volt
büntetendő; a kihágások kísérleti szakba juttatása pedig nem bírt
büntetőjogi következményekkel.

⌁szubjektivista irányzat⌁

A szubjektivista irányzat a kísérlet kapcsán az általános törvényi tényállás

alanyi oldalán található elemek, meglétét emeli ki. Bűnösségi oldalon ugyanis
nincs különbség a befejezett és a megkísérelt bűncselekmény között, ezért
a kísérlet minden bűncselekményhez kapcsolódóan – az ott irányadó
rendelkezések szerint – büntetendő.

⌁objektivista irányzat⌁

Az objektivista irányzat abból az alaptételből indult ki, hogy kísérletnél –

akárcsak a befejezett bűncselekmény esetén – veszélybe kerül az adott
magatartással érintett védett jogi tárgy. A jogellenesség vonatkozásában
ugyan nincs különbség a befejezett és a megkísérelt bűncselekmény között,
elmarad azonban a jogtárgy sérelme. Ezért a kísérlet büntetendősége csak
kivételes, elsősorban a különösen nagy súlyú bűncselekményekhez
kapcsolódva. De még ebben az esetben is – a tárgyi oldal részbeni
megvalósulása miatt – a büntetési tételkeretet mindig enyhíteni kell.

10. § (1) Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény

elkövetését megkezdi, de nem fejezi be.

A kísérlet léte, megtörténte mindig a befejezett bűncselekményhez – azaz

egy konkrét különös részi törvényi tényálláshoz – viszonyítva állapítható
meg. Úgy is mondhatjuk, a kísérlet viszonylagos kategória.

A kísérlet fogalmának legfontosabb elemei:

➔ a szándékosság,
➔ a bűncselekmény elkövetésének megkezdése,
➔ a bűncselekmény be nem fejezése.

7
Ivády Bianka

Azokban az esetekben, mikor e feltételek valamelyike is hiányzik, nem

kerülhet sor a kísérlet megállapítására.
Így például gondatlan bűncselekmény esetén kizárt a kísérlet, csakúgy, mint
abban az esetben, ha az elkövető magatartásával még nem lép a törvényi
tényállás keretei közé. (Ekkor előkészület megállapítására kerülhet sor.)
A szándékosság, mint kritérium meghatározásából következik, hogy
a kísérlet megköveteli a bűncselekmény szubjektív tényállási elemeinek
fennálltát. Az elkövető szándéka kísérlet esetén is a bűncselekmény
befejezésére irányul.

A Kúria 11. számú Büntető Kollégiumi véleménye szerint az elkövető

szándékának kiemelt jelentősége van a kísérleti szakban rekedt
bűncselekmény minősítése kapcsán akkor, amikor az értékhatár szolgál a
minősítés alapjául (például: vagyon elleni bűncselekmények). A lopás
elkövetőjét abban az esetben is a kasszából kivenni szándékozott pénz értéke
alapján vonják felelősségre, ha az adott pillanatban a szándékoltnál
valójában kisebb összeg volt elérhető a helyszínen.

A bűncselekmény elkövetésének megkezdése a törvényi tényállás tárgyi

oldalának részbeni megvalósulását jelenti.

Minden esetben bírói mérlegelés körébe tartozik annak megítélése, mi

minősül az elkövetési magatartás megkezdésének.

A nyitott törvényi tényállások körében a jogalkotó nem határozza meg

pontosan az elkövetési magatartást. Emberölés esetén az, „aki mást megöl”
meghatározásból adódóan az elkövetési magatartások igen széles köre lehet
alkalmas a kívánt eredmény előidézésére.

A harmadik kritérium a bűncselekmény be nem fejezése. Ez lényeges

elhatárolási szempont az utolsó stádiumtani szakaszhoz, a befejezettséghez
kapcsolódva. Kísérlet megállapítására a törvényi tényállás tárgyi oldali
elemeinek hiánya esetén kerülhet csak sor.

Bizonyos bűncselekmények körében kizárt a kísérlet.

Nincs kísérlete:
a gondatlan bűncselekményeknek (a vegyes bűnösségű bcs.-knek
sincs!) – például a hanyag kezelésnek
tiszta mulasztásos bűncselekmények (általában a vegyes mulasztásos
bcs. is!) – pl. a segítségnyújtás elmulasztása
a büntetendővé nyilvánított előkészületi cselekményeknek
o például, ha az elkövető megpróbálja „felbujtani” az adott
személyt egy bűncselekmény elkövetésére, de ez sikertelen
marad, tevékenysége felhívásként – azaz előkészületi
magatartásként – kerül megítélésre.
részességnek
a bűncselekmény természete kizárja a kísérletet – például szóbeli
becsületsértésnél

8
Ivády Bianka

A kísérlet fajtái:
A kísérlet több fajtája ismert: a teljes és nem teljes, a közeli és a távoli,
illetve az alkalmatlan kísérlet. Míg a teljes és nem teljes
kísérlet a büntetőjog-elmélet által kimunkált olyan tétel, amelynek törvényi
következményei vannak, addig a közeli és távoli kísérlet a bírói
gyakorlat által alkalmazott fogalompár, mely a büntetéskiszabás körében
kerül értékelésre.

a) A teljes (befejezett) és a nem teljes (befejezetlen) kísérlet:

o teljes: az elkövetési magatartás teljes egészében megvalósult,
de az eredmény nem jön létre.
▪ Teljes – vagy befejezett – kísérlet esetén az elkövető a maga
részéről mindent megtett, hogy a kívánt bűncselekmény az adott
módon megvalósuljon. Az elkövetési magatartás teljes egészében
kifejtésre került, valamilyen – az elkövetőn kívül álló – oknál
fogva azonban a tényállási elemek nem mindegyike valósul meg.
o nem teljes: az elkövetési magatartást nem fejtették ki teljesen.
▪ Nem teljes – vagy befejezetlen – kísérlet esetén az elkövető az
elkövetési magatartást is csak részben fejtette ki.
o jelentősége: visszalépésnél van.
o A bűncselekmények nem mindegyikénél valósulhat meg azonban
a kísérlet mindkét típusa. Nem teljes – vagy befejezetlen –
kísérletre valamennyi tevőleges magatartást igénylő
bűncselekmény kapcsán sor kerülhet, hisz az elkövető számára
adott a lehetőség, hogy az általa elkezdett tevékenységet
félbehagyja.
o A nem tevőlegesen, hanem mulasztással megvalósuló
magatartások közül a tiszta mulasztásos bűncselekmények
kísérlete eleve kizárt, míg a vegyes mulasztásos
bűncselekmények kapcsán – a cselekmény jellegéből adódóan –
nem kerülhet sor nem teljes – befejezetlen – kísérletre.
o Teljes – vagy befejezett – kísérlettel elsősorban az eredmény-
bűncselekmények kapcsán találkozhatunk a gyakorlatban. Itt
fordul elő leginkább, hogy a teljes egészében kifejtett elkövetési
magatartás mellett is elmarad a szándékozott eredmény.
▪ A rágalmazás csak kísérleti szakban marad, ha a becsület
csorbítására alkalmas tényállítás nem jut más, harmadik személy
tudomására. Így hiába tesz meg mindent a maga részéről az
elkövető, e tényállási elem hiányozni fog, ha a rágalmazó levél a
kézbesítés során megsemmisül.

b) A közeli és a távoli kísérlet:

Annál távolabbi a kísérlet, minél messzebb van a befejezettségtől, illetve az
eredmény bekövetkeztétől. Így például abban az esetben, ha az elkövető
szándéka a passzív alany életének kioltására irányul:

9
Ivády Bianka

távolinak minősül a kísérlet, ha az elkövető a sértettet ölési szándékkal

megkötözi, de néhány kisebb ütés után cselekménye – valamely okból –
abbamarad; közelinek minősül, ha a magatartással való felhagyást
megelőzően hosszasan bántalmazza őt. E ténynek elsősorban a
büntetéskiszabás körében lehet jelentősége.
o minél távolabb van kísérlet a befejezetti stádiumtól, annál
enyhébb a büntetéskiszabás.

Büntethetősége: befejezett bűncselekmény büntetési tétele

alapulvételével (DE! gyakorlat: általában enyhébb elbírálás; Btk. 82.§ (4):
kétfokú enyhítés, 56. BKv. III./1.p.: enyhítő körülmény)

c) Alkalmatlan kísérlet:
10. § (3) A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a
kísérletet alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan
módon követik el.
A jogalkotó nem határozza meg az alkalmatlan kísérlet fogalmát, nevesíti
azonban annak formáit és azok jogkövetkezményeit.
Előfordul, hogy az elkövető által szándékozott hatás azért nem következik
be, mert azt nem megfelelő tárgyon, nem megfelelő eszközzel, vagy
megfelelő eszközzel ugyan, de nem megfelelő módon kívánja előidézni. Így
például, ha a magzatelhajtást teherben nem lévő nőn követi el, vagy ha olyan
szert kever ölési szándékkal ellensége italába, mely bár képes súlyos
tüneteket kiváltani, de nem okozhatja a passzív alany halálát. Az elkövető
tehát tévedett: egy adott tárgyat vagy eszközt hitt – tévesen – az adott
eredmény elérésére alkalmasnak. Az alkalmatlan kísérlet valójában
egy fordított irányú ténybeli tévedés.
Fordított irányú tévedés: az elkövető tévesen alkalmasnak hiszi
a tárgyat (pl. halott emberen elkövetett emberölés)
az eszközt (pl. ártalmatlan szerrel történő mérgezés)
a módot (pl. rosszul bekötött vezetékkel történő áramütés)
Az alkalmatlan kísérlet lényege, hogy az adott feltételek mellett az elkövetői
magatartás nem juttathatja el a bűncselekményt a befejezettség
stádiumába.
Az alkalmatlanság két foka ismert: abszolút alkalmatlanság esetén az eszköz
vagy a tárgy jellegénél, adottságánál fogva eleve nem alkalmas a kívánt
hatás kiváltására. Relatív alkalmatlanság esetén azonban a tárgy vagy az
eszköz természeténél fogva alkalmas lenne ugyan a bűncselekmény
eredményes végrehajtására, de a konkrét esetben, feltételek mellett,
körülmények között, módon vagy mértékben használva nem váltja ki azt.
▪ abszolút alkalmatlan kísérlet: minden körülmény között
alkalmatlan a kísérlet.
▪ relatív alkalmatlan kísérlet: csak a konkrét esetben
alkalmatlan a kísérlet, pl. méreggel ölne, de nem a megfelelő
dózist adja.
Bírói gyakorlat: nincs különbség az abszolút és a relatív alkalmatlanság
között.

10
Ivády Bianka

Csak akkor áll fenn, ha az eszköz vagy a tárgy már a kísérleti szakba futáskor
is alkalmatlan volt. Az alkalmatlan kísérlet büntetendő (vagyis a Btk. e
tekintetben a szubjektív teória alapján áll), azonban a büntetés mellőzhető
vagy korlátlanul enyhíthető; a gyakorlatban általában ez utóbbi fordul elő.
Kísérlet büntetendősége, jogkövetkezmények:
 A kísérlet minden esetben büntetendő.
 Az alanyi oldal teljes megléte miatt a kísérleti szakban maradt
bűncselekményt büntetni kell minden további feltétel nélkül, a
befejezett bűncselekménnyel azonos keretek között.
 A tárgyi oldal részbeni megvalósulása miatt lehetőséget kell biztosítani
a büntetés enyhítésére is.
 A büntetés kereteit is meghatározza a Btk., amikor kimondja, hogy a
kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.
Általános szabály szerint tehát nincs különbség a befejezett és a
megkísérelt magatartások büntetőjogi megítélése, értékelése között.
 A büntetés enyhítése körében a jogalkalmazó számára megnyitja az
utat a vonatkozó büntetési tétel kétfokú leszállítására.
 Például, ha a büntetési tétel legkisebb mértéke az adott
bűncselekmény kapcsán tízévi szabadságvesztés, ehelyett
legkevesebb két évi szabadságvesztés szabható ki.
 A bírói gyakorlat általában enyhébben bünteti a kísérletet.

Az önkéntes visszalépés:
10. § (4) Nem büntethető kísérlet miatt,
a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése,
vagy
b) aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja.

Formái:
➔ önkéntes elállás
o az előkészület és a nem teljes kísérlet esetében
➔ önkéntes eredmény-elhárítás
o a teljes kísérlet esetében
Közös jellemzők:
önkéntesség: belső szabad akaratelhatározás
végleges akarat-elhatározás: olyan terv feladása, amikor
későbbiekben sem folytatódik a cselekmény
személyhez kötött büntethetőségi akadály: ha az elkövetésben több
személy vesz részt, csak annál állhat fent, akinél fennál a feltétele
maradék-bűncselekményért való felelősség (10.§ (5) bek. és 11.§ (3)
bek.): ha az önkéntes visszalépésig valamilyen más bcs.
megállapítható, akkor azt, mint maradék bűncselekményt meg kell
állapítani. Csak befejezett bcs. lehet és csak szándékos a maradék bcs.
Önkéntes visszalépés feltételei:
1. önkéntesnek kell lennie. Saját maga belső meggyőződésének kell
lennie.
2. végleges terv feladás. Aki elhalasztja, az nem minősül önkéntes
visszalépésnek.
3. személyhez kötött büntethetőségi akadály
4. maradék bcs.-ért felelősséggel tartozik.

11
Ivády Bianka

Kísérlet esetén a visszalépés önkéntességének feltétele teljesül, ha az elkövető –

bár előtte az üzlet tulajdonosát pisztolylövésekkel kényszeríti értékei átadására –
végül meggondolva magát, nem veszi el a pénztárgépben lévő pénzt.
Önkéntes elállásra csak a nem teljes – azaz befejezetlen – kísérlet esetén kerülhet
sor, míg az önkéntes eredményelhárítás a teljes – befejezett – kísérlethez kötődő
visszalépési forma.
Mindkét önkéntes visszalépési formánál feltétel a sikeresség, azaz, hogy a
bűncselekmény befejezése az elkövető elállása folytán maradjon el. Az
eredményelhárításnál – a sikeresség mellett – az is fontos kritérium, hogy az ide
vezető okfolyamatot az elkövetőnek kell elindítania.

Önkéntes visszalépés-e, ha a rendőr közeledtével hagy fel a bűncselekménnyel? Nem, mert nem
tekinthető önkényesnek.
Önkéntes visszalépés-e, ha a sértett felkérésére hagy fel a jogellenes magtárassal? Igen! A sértett
megsajnálás egy belső dolog lesz, a büntetéstől való félelem is.

12
Ivády Bianka

3. tétel:
Az előkészület és az előkészülettől történő önkéntes
visszalépés
Az előkészület történeti szempontból:
Az előkészületnek, mint a bűncselekmény megvalósulási szakaszának
általános fogalma kezdetben jogtudományi (és nem törvényi kategóriaként
létezett).
A XIX. századi klasszikus büntető kódexek általában elvetették az előkészület
büntetendőségét. A Csemegi-kódex csak bizonyos – elsősorban nagy súlyú
(pl. felségsértés) – bűncselekmények előkészületének büntetendőségéről
rendelkezett. E megvalósulási szakasz általános részi törvényi fogalmával
először az 1950. évi II. tv. (Btá.) 19. §-ában találkozhatunk.

Előkészület:

A szándékos bűncselekmény az előkészülettel lép ki a külvilágba. Az

előkészület a külvilágban megjelenő, de még nem tényállásszerű
magatartás.

11. § (1) Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő,

aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy
ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik,
vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik.

Célzatos magatartás → csak egyenes szándékkal valósítható meg.

Első fogalmi elem: nem minden bűncselekménynél büntetendő, csak akkor

büntetendő, ha arról a törvény külön rendelkezik.
Második fogalmi elem: aki a bűncselekmény elkövetése CÉLJÁBÓL. Célzatos
lesz a bűncselekmény, egyenes szándék, ez különíti el egymástól, hogy
büntetendő-e a bűncselekmény vagy sem. Szubjektív oldal.

Objektív elemei: öt elkövetési magatartás:

➔ felhívás,
➔ ajánlkozás,
➔ vállalkozás,
➔ közös elkövetésben megállapodás,
➔ a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő
feltételek biztosítása.

Objektív oldal: előkészületnek az elkövetési magatartásai (eszköz

beszerzése, áldozat megfigyelése)

Szubjektív elem: a bűncselekmény befejezésére irányuló célzat, a

magatartás célzatossága.

13
Ivády Bianka

A felhívás, ajánlkozás, vállalkozás az elkövető oldaláról megnyilvánuló

egyoldalú aktus. A felhívás más személy felé irányul, tartalmát tekintve
annak felvetése, hogy a másik személy a bűncselekményt elkövesse.

felhívás = rábírni törekvés = sikertelen felbujtás

felbujtás = rábírás

Az ajánlkozás esetén ez a kezdeményező szerep a potenciális elkövetőhöz

kapcsolódik, aki maga nyilvánítja ki a bűncselekmény elkövetésére való
hajlandóságát.
Tartalmilag a vállalkozás is hasonló magatartást jelent, azonban itt egy
harmadik személy részéről sor kerül egy előzetes felhívásra is; erre érkezik
a potenciális elkövető igenlő válasza.
A közös elkövetésben való megállapodás egy – legalább két személy
között létrejövő, a bűncselekmény elemeire kiterjedő – szándéknyilatkozat.
A bűncselekményhez szükséges vagy azt könnyítő feltételek
biztosítása célzatos és általában tevőleges magatartást jelent. Előbbi körbe
tartozik például az öléshez szükséges eszköz beszerzése, utóbbiba a sértett
szokásainak, életvitelének kikémlelése.

Az 5/1999. BJE határozat alapján a törvény külön rendelkezése alapján

büntetendő előkészületi cselekmények általában attól függően minősülnek
egy- vagy többrendbeli előkészületnek, hogy az előkészületi cselekmények
alanyának célja egy vagy több bűncselekmény elkövetésére irányul. Így
például az emberölés előkészülete – melyet a törvény büntetendőnek
nyilvánít [Btk. 160. § (3) bek.] – akkor minősül többrendbelinek, ha az
elkövető célja több ember megölésére irányult.

Hogy rendeli büntetni a Btk. az előkészületet?

Az előkészület csak kivételesen büntetendő, akkor, ha azt a törvény külön

elrendeli. Ez elsősorban a súlyos, nagy társadalomra veszélyességű
magatartások körében fordul elő, s jogtechnikai szempontból több
formában is megoldható. (Büntetése mindig enyhébb, mint a befejezett
bűncselekményé.)

az adott bűncselekmény tekintetében az összes előkészületi

magatartást büntetni rendeli a törvény, pl. emberölés,
terrorcselekmény
csak bizonyos előkészületi magatartást vagy magatartásokat büntet,
pl. üzletszerű kerítés kapcsán a közös elkövetésben megállapodás
sui generis előkészületi deliktumként rendeli büntetni a jogalkotó az
előkészületi magatartást, pl. hamis tanúzásra felhívás (önálló bcs.-
ként)

Btk. 27. § Az elévülés kezdő napja

b) kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító
cselekmény véget ér.

14
Ivády Bianka

Az önkéntes visszalépés

Önkéntes visszalépés feltételei:

1. Önkéntesség: önkéntesnek kell lennie, belső szabad elhatározás. Saját
maga belső meggyőződésének kell lennie.
2. Végleges akarat-elhatározás: végleges terv feladás. Aki elhalasztja, az
nem minősül önkéntes visszalépésnek. Olyan terv feladása, amikor
későbbiekben sem folytatódik a cselekmény.
3. Személyhez kötött büntethetőségi akadály: Ha az elkövetésben több
személy vesz részt, csak annál állhat fent, akinél fennál a feltétele.
4. Maradék bűncselekményért felelősséggel tartozik: Ha az önkéntes
visszalépésig valamilyen más bűncselekmény megállapítható, akkor azt,
mint maradék bűncselekményt meg kell állapítani. Csak befejezett
bűncselekmény lehet és csak szándékos a maradék bűncselekmény.

Nem büntethető előkészület miatt,

akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény
elkövetésének megkezdése:
Passzív elállás – csak akkor mentesít, ha a többiek is elállnak, és a többiek
is azért nem kezdik el a bűncselekmény elkövetését, mert az az egy elállt.

Nem büntethető előkészület miatt,

aki az elkövetés elhárítása céljából korábbi felhívását, ajánlkozását,
vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi
közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a
bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad:
törekedik arra, hogy elmaradjon a bűncselekmény megkezdése. Aktív
magatartást fejt ki, ezt értékeljük és bármilyen oknál fogva elmaradhat a
bűncselekmény megkezdése.

Nem büntethető előkészület miatt,

aki az előkészületet a hatóságnál a bűncselekmény elkövetésének
megkezdése előtt feljelenti:
Ha olyan időben teszi, hogy még megakadályozható a bűncselekmény, akkor
annak a javára írható.

15
Ivády Bianka

4. tétel:
A tettesség (önálló tettesség, közvetett tettesség,
társtettesség)

Bevezetés:

I. Általános alannyá válás feltételei

1. Pozitív feltételek
I. Az elkövetéskor betöltött 12/14. életév
II. Legalább korlátozott beszámítási képesség
III. Természetes személy
2. Negatív feltétel
I. Alannyá válást kizáró ok ne álljon fent (gyermekkor, kóros
elmeállapot, kényszer/fenyegetés)

II. Milyen elkövetői alakzatokról beszélhetünk?

Az „elkövető” gyűjtőkategória: TETTESEK és RÉSZESEK.

A tettesség-résszességtan formálódása:

XIX. sz. előtti időszak:

o Bűnszerző
• felbujtó /értelmi, ill. erkölcsi bűnszerző/; és tettes
/anyagi bűnszerző/
o Bűnsegéd
• Szélesebb elkövetői kör, ide tartozik a bűnsegélyen
kívül bűnkapcsolati alakzatok is.
XIX. sz.
o kialakul a modern tettesség-részességtan

Elméleti modellek – I.

Okozatossági teória (ki szolgáltatja az elsődleges okot a

bűncselekményhez?)

I) Tettes, az, aki elsődleges okot szolgáltat az elkövetéshez.

II) Bűnsegéd az, aki másodlagos okot szolgáltat az elkövetéshez.
A későbbiekben a tettes az ok, a bűnsegéd a feltétel.

A feltétel egyenértékűségének térhódítása is megfigyelhető.

A fenti elhatárolás nem nyújtott egyértelmű segítséget az elhatároláshoz.

Elméleti modellek – II.

Szubjektivista irányzat (kinek az érdekében áll a bűncselekmény

elkövetése? Az elhatárolás a szubjektív oldalon történik: az elkövető –
cselekményéhez fűződő – pszichés viszonyából indul ki.)

16
Ivády Bianka

I) Tettes, akinek saját érdekében áll a bűncselekmény elkövetése.

II) Bűnsegéd, aki más érdekében követ el bűncselekményt.

Probléma: az elhatárolás a bíró feladata, ez lehetőséget teremt a bírói

önkényre.

Elméleti modellek – III.

Objektivitás irányzat (elhatárolás az objektív oldalon történik; az egyes

elkövetői magatartások törvényi tényálláshoz való viszonya alapján)

I) Tettes: a törvényi tényállás elemit valósítja meg.

II) Részes: a törvényi tényálláson kívüli magatartást valósít meg.

Hazánkban is az objektivista irányzat az elfogadott.

Elméleti modellek – IV.

Tatherrschaft-elmélet (tett-uralom elmélete; a szubjektivista irányzat

objektív szempontokkal kiegészített modern formája, „közvetítő irányzat”)

➔ Tettes az, aki uralja a cselekményt (cselekvési uralommal

rendelkezik), véghez viheti vagy megakadályozhatja azt.
➔ Részes az, aki nem uralja a cselekményt, de hozzájárul ahhoz.

I) Közvetett tettes az, aki akarati tett-uralommal rendelkezik.

II) Társtettesek azok, akik funkcionális tett-uralommal bírnak.

A TETTESSÉG:

Tettesek a Büntető Törvénykönyvben:

Btk. 12. § Elkövető a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (a

továbbiakban együtt: tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (a
továbbiakban együtt: részesek).

Tettese minden bűncselekménynek van.

A különös részi törvényi tényállások a tettesi alakzatot határozzák meg
(kivéve sui generis részesi deliktumok /pl. prostitúció elősegítése egyik
elkövetési magatartása: „aki mást prostitúcióra rábír”/)
A gondatlan bűncselekményeknek mindig önálló tettese van. (a pszichés
viszony miatt)

17
Ivády Bianka

Az önálló (közvetlen) tettes :

13.§ (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását

megvalósítja.

Általános jellemzők:
önállóan, közvetlenül saját cselekményével valósítja meg a
bűncselekményt
o nem befolyásolja e minőségét, ha eszközt vagy állatot használ
fel az elkövetéshez
o eszköz felhasználása a minősítésénél szerepet kaphat (pl.
fegyveresen elkövetett rablás)
o más személyt nem használhat fel (ha mégis: felbujtó, illetve
közvetett tettes lesz)

A bűncselekmények csoportosítása az önálló tettesség

szempontjából:

Ki lehet egy bűncselekmény önálló tettese?

I) Delictum commune (közönséges bűncselekmény)

A bűncselekmények többségének bárki az önálló tettese lehet, ezt a
jogalkotó általában az, „aki” névmással tudatja (da van kivétel! – pl.
katonai bűncselekmények között). Nincs speciális többlet feltétel.

II) Delictum proprium (sajátképi bűncselekmény)

Az adott bűncselekményt önálló tettesként kizárólag a jogalkotó által
megkövetelt személyes kvalifikáltsággal rendelkező személy követheti el.
Pl. hivatali visszaélést vagy kényszervallatást csak hivatalos személy
követhet el.

Szükségképpeni többes közreműködés (concorsus necessarius):

Olyan bűncselekmények esetében merül fel, amelyek fogalmilag

(szükségképpen) több elkövetőt feltételeznek, de az elkövetők önálló
tettesként felelnek.

Konvergens bűncselekmények:
Az elkövetők cselekménye párhuzamosan halad egy külső cél felé (pl.
fogolyzendülés).

Találkozó bűncselekmények:
A tettesek cselekménye egymás felé irányul (pl. vérfertőzés).

18
Ivády Bianka

Csak önálló tettese lehet:

Amik kizárólag önálló tettességgel követhetők el:

1. a gondatlan bűncselekményeknek
2. a büntetendővé nyilvánított előkészületi cselekményeknek
3. a tiszta mulasztásos deliktumoknak (pl. segítség nyújtás elmulasztása)
4. nyitott törvényi tényállású deliktumnak (pl. emberölés), ha azt
mulasztással követik el
5. közvetett tettesség esetében az eszközként felhasznált személy
(tévedésben lévő személy felhasználása), amennyiben felelősségre vonható,
önálló tettesként felel.
+1. szükségképpeni többes közreműködés. (pl. fogolyzendülés, lázadás,
vérfertőzés)
+2. sui generis felbujtásszerű cselekmények, sui generis részesi deliktumok
+3. kiegészült önálló tettesség. → társtettesség azért nem állapítható meg,
mert a cselekményeik másképp fognak minősülni.

A közvetett tettes :

A közvetett tettesség fogalma a bűncselekmények eszköz útján történő

elkövetésének mintájára először a bírói gyakorlatban és a büntető
jogtudományban került kidolgozásra, és csak ezt követően nyert törvényi
megfogalmazást az 1978. évi Btk. 2009. évi módosításával (2009. évi LXXX.
tv.).

A közvetett tettességhez két személy szükséges: A bűncselekmény

elkövetési magatartását olyan személy valósítja meg, aki ezért a
cselekményért főszabályként nem vonható felelősségre, mert vele szemben
törvényben meghatározott büntethetőségi akadály áll fenn. Egy másik
személy – a közvetett tettes – ezt a speciális helyzetet használja ki a
bűncselekmény elkövetése érdekében. A hatályos Btk. meghatározása
szerint:

Btk. 13. § (2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény

törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros
elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve
tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.

+ 130. § (2) bekezdés! → a katona az elöljáró által kiadott jogellenes

parancsára követte el a bűncselekményt.
130. § (2) A parancsra elkövetett bűncselekményért a parancsot adó is tettesként felel,
ha a katona tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el, egyébként
a parancsot adó közvetett tettesként felel.

A törvényi tényállást a közvetett tettes nem saját cselekményével

valósítja meg, hanem egy másik – valamilyen a törvényben meghatározott
okból nem büntethető – személyt használ fel eszközként. → a közvetett
tettesség egy felbujtásszerű magatartás („vele követteti el”)

19
Ivády Bianka

A büntethetőség alanyi feltételei a közvetett tettesnél állnak fenn, a

tárgyi oldal elemeit a felhasznált személy valósítja meg.
Amennyiben a felhasznált személy tévedésben lévő személy, és tévedése
gondatlanságból fakad, ő is felelősségre vonható, ha a bűncselekménynek
van gondatlan alakzata.

A közvetett tettesség legtöbbször aktív magatartással,

tevéssel valósul meg. Ez történhet rábírással – azaz felbujtásszerű
magatartással (szóban vagy írásban) –, vagy – egyetértve a jogirodalmi
állásponttal – segítségnyújtással, azaz bűnsegélyszerű cselekménnyel is

Közvetett tettesség rábírás formájában zajlik általában. Kivételesen

bűnsegély jellegű magatartás is lehet. Azt kell eldönteni, hogy az elkövető
eszközként használja-e a bűncselekmény elkövetéséhez, ha igen, akkor
közvetett tettesség, ha nem, akkor bűnsegéd.

A közvetett tettesség magán viseli az önálló tettesség és a felbujtás bizonyos

elemeit. Az előbbi a közvetlenség követelményének sérülése
nélkül használhat fel fizikai eszközt (például lőfegyvert) a bűncselekmény
véghezviteléhez, a felbujtással rokon vonása az, hogy a közvetett tettesség
is legtöbbször rábíró jellegű (azaz felbujtásszerű) magatartással valósul
meg.
A közvetett tettesség csak kivételesen képzelhető el passzív magatartással
(mulasztásos közvetett tettesség). Aki haragosának a halálát kívánva a feléje
rohanó és őt megtámadni készülő elmebeteg személy kezébe kést ad, az a
kóros elmeállapota miatt nem büntethető személyt egyértelműen eszközként
használja fel az emberölés elkövetéséhez. Ezzel ellentétben nem állapítható
meg a közvetett tettesség, ha a vásárló látja, hogy egy kisgyermek a boltban
értéktárgyakat rak a ruhája alá, és segítségnyújtási szándékkal „falaz” neki.

A közvetett tettesség szándékosságot tételez fel. A közvetett tettes

szándékának egyrészt ki kell terjednie a felhasznált személy által
megvalósított bűncselekmény objektív tényállási elemeire, másrészt azzal is
tisztában kell lennie, hogy olyan személyt használ fel a bűncselekmény
elkövetésére, akivel szemben e szándékos bűncselekmény miatt az
elkövetővé válás valamely kizáró oka áll fenn.

A közvetett tettesség akkor válik befejezetté, ha a felhasznált személy a

befejezettség stádiumáig juttatja a bűncselekményt, azaz valamennyi
tényállási elem megvalósul, így materiális deliktumoknál az eredménynek is
be kell következnie.

Ha a felhasznált személy csak elkezdi, de nem fejezi be a bűncselekményt,

akkor a közvetett tettes csak kísérletért büntetendő. Ameddig a felhasznált
személy nem juttatja a törvényi tényállás keretei közé a bűncselekményt,
tehát nem kezdi meg az elkövetési magatartás kifejtését, a közvetett tettes
magatartása „felhasználásra irányuló törekvésnek” vagy „rábírásra
törekvésnek”, azaz felhívásnak minősül.

20
Ivády Bianka

Mivel a felhívás előkészületi magatartásnak minősül, így a közvetett

tettes előkészületért büntetendő, feltéve, hogy az adott bűncselekménynek
az előkészületét a törvény büntetni rendeli.

A közvetett tettesség alábbi eseteit különböztethetjük meg:

1. A felhasznált személy gyermekkorú. Gyermekkorúnak minősül az

elkövető, ha a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik
életévét nem töltött be. A gyermekkor főszabály szerint kizárja az elkövető
büntethetőségét. Így például, aki a 11 éves gyermekét küldi be egy üzletbe,
hogy onnan különböző értéktárgyakat tulajdonítson el, a lopás közvetett
tetteseként tartozik felelősséggel. Ezzel szemben az a nagykorú személy, aki
tizenöt éves fiával követteti el a bűncselekményt, nem közvetett tettesként,
hanem a fiatalkorú által elkövetett bűncselekmény felbujtójaként felel. A
törvény által konkrétan meghatározott bűncselekmények (például emberölés
alap- és minősített esetei, erős felindulásban elkövetett emberölés, rablás)
vonatkozásában azonban a tizenkettő és tizennégy év közötti elkövető is
felelősségre vonható, feltéve, hogy az elkövetéskor rendelkezett a
cselekménye következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. Így
ezekben az esetekben a felhasználó személy nem közvetett tettesként,
hanem részesként (az adott körülményektől függően: felbujtóként vagy
bűnsegédként) felel, hiszen nem teljesül a törvény által előírt követelmény,
hogy a közvetett tettes gyermekkora miatt nem büntethető személy
felhasználásával valósítja meg a szándékos bűncselekményt.

2. A felhasznált személy kóros elmeállapotú. A Btk. 17. § (1) bekezdése

alapján nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködése
olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye
következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek
megfelelően cselekedjen. A kóros elmeállapot megállapításának alapjául
szolgáló biológiai ok lehet például az elmebetegség, a gyengeelméjűség, a
szellemi leépülés, a tudatzavar vagy a személyiségzavar. A bírói gyakorlat
szerint az emberölés önálló tettese és nem közvetett tettese az, aki a
tudatzavara folytán büntetőjogi felelősségre nem vonható személlyel együtt
vesz részt a tényállásszerű ölési cselekmény véghezvitelében.
Nem öngyilkosságban közreműködésért (Btk. 162. §), hanem önálló tettesként
elkövetett emberölésért büntetendő az, aki 14. élétévét be nem töltött vagy
akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot
elkövetik.

3. A felhasznált személy kényszer vagy fenyegetés hatása alatt áll, amely

képtelenné teszi akaratának megfelelő magatartás tanúsítására. E személlyel
szemben a Btk. 19. § (1) bekezdésében szabályozott büntethetőséget kizáró
ok áll fenn. Hangsúlyozni kell azonban, hogyha a kényszer és a fenyegetés a
felhasznált személyt csupán korlátozta az akaratának megfelelő magatartás
tanúsításában, nem közvetett tettességről van szó, hanem a felhasznált
személy az általa megvalósított bűncselekmény miatt mint önálló tettes lesz
büntethető, de büntetése a Btk. 19. § (2) bekezdése alapján korlátlanul
enyhíthető.

21
Ivády Bianka

4. Közvetett tettes az is, aki tévedésben lévő személyt használ fel a

bűncselekmény elkövetéséhez. A felhasznált személy tévedése kétféle
módon állhat elő: úgy, hogy azt maga a közvetett tettes idézi elő (tévedésbe
ejtés), vagy a közvetett tettes a már tévedésben lévő személy ilyen állapotát
használja ki (tévedésben tartja). Például szolgálhat erre az az eset, amikor
az orvos az ápolónővel az egyik betegnek ölési szándékkal gyógyszer helyett
mérget adat be. Ebben az esetben is a főszabály az, hogy a felhasznált
személyt nem lehet felelősségre vonni, hiszen a tévedés kizárja az
felhasznált személy esetében a bűnösséget. Viszont e főszabály alól
van kivétel. A tévedés „nem zárja ki a büntethetőséget, ha azt gondatlanság
okozza, és a törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli” [Btk. 20. §
(3) bek.]. E rendelkezés értelmében, a tévedésben lévő személy felelősségre
vonásának két konjunktív feltétele: a) a tévedés visszavezethető a
felhasznált személy gondatlanságára, és b) mivel nem minden
bűncselekménynek büntetendő a gondatlan alakzata, így logikus feltétel az
is, hogy az elkövetett bűncselekmény esetében annak büntetendőségéről a
Btk. külön rendelkezzen.

5. A Btk. 130. § (2) bekezdése alapján közvetett tettesség

szempontjából felhasznált személynek minősül az a katona is, aki az
elöljárója jogellenes parancsára követi el a bűncselekményt, feltéve, hogy
nem tudta, a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ
el. Főszabály, hogy a parancsot teljesítő katona (alárendelt) mentesül a
büntetőjogi felelősség alól, hiszen vele szemben a Btk. alapján
büntethetőséget kizáró ok áll fenn. Elöljárónak az a katona minősül, akinek
a függelmi viszonyokra tekintettel joga és kötelessége más katonák
tevékenységének irányítása, akire pedig az irányítási jogköre kiterjed, az az
alárendelt. Az alárendelt által parancsra megvalósított bűncselekmény miatt
a parancsot adót kell tehát közvetett tettesként felelősségre vonni.

A társtettes :

Btk. 13. § (3) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény

törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva, közösen
valósítják meg.

A társtettesség jogintézményének egyik célja az, hogy a bűncselekmény

egészéért feleljenek azok is, akik saját magatartásukkal annak csak egy
részét valósították meg. Ha a bűncselekményt nem egyedül az önálló tettes
követi el, akkor a társak egymásra is szándékerősítő hatással lehetnek, és a
passzív alany szempontjából is nagyobb veszélyt jelent a közösen
megvalósított cselekmény.

Legalább két elkövető követi el a szándékos bűncselekményt

(szándékegység /a szándék az objektív tényállási elemeket + a közös
elkövetés tényét is átfogja/)

22
Ivády Bianka

Ha nem tudnak egymás tevékenységéről (hiányzik a közös elkövetés

tudata): egymás melletti tettesség (önálló tettes) állapítandó meg.
Magatartásuknak ugyanazon alaptényállás keretei közé kell illeszkedni.

Feltételei a társtettességnek:

 A Btk. szerint csak szándékos bűncselekmény követhető el

társtettességben. (a gondatlan bűncselekménynek csak önálló tettese
lehet)
 A társtettesség megállapítása legalább két elkövetőt feltételez.
 A társtetteseknek a bűncselekmény törvényi tényállásának keretei
közé illeszkedő magatartást kell tanúsítaniuk.
 Az egyazon bűncselekmény törvényi tényállási elemeit közösen kell
megvalósítaniuk.
 A társtetteseknek egymás tevékenységéről tudniuk kell.

Az élet-, testi épség elleni bűncselekményeknél minden a sértett testére

irányuló fizikai ráhatás társtettességnek fog minősülni, tényállásszerű
magatartás lesz.
Nem kell, hogy egyszerre, egy időben valósuljon meg a bűncselekmény, így
is megvalósulhat a társtettesség. Pl. csalás.
A társtettesség a befejezetté válásig jöhet létre, kivéve, ha bevégzettség más
időben van.

A közös elkövetés hogyan valósulhat meg?

➔ külön-külön is (többes tettesség; a gyakorlat társtettességnek tekinti)

➔ nyitott törvényi tényállásoknál
➔ összetett deliktumok

Delictum proprium társtettese csak személyes kvalifikáltsággal rendelkező

személy lehet (ha nem az: bűnsegéd); ezt követi a bírói gyakorlat is.

Excessus = túllépés:
Amikor az egyik társtettes többet tesz vagy mást, mint amire a
szándékegység kiterjedt. Túllépésnek két fajtája lesz: mennyiségi és
minőségi.
Mennyiségi túllépés: belefoglalja azt a cselekményt, mint amire a szándékuk
eredetileg kiterjedt. Pl. lopás rablás. Itt mindenki a saját cselekményéért fog
felelni.
Minőségi túllépés: teljesen mást követ el, mint amire eredetileg kiterjedt a
szándékegység. Nem felelhet a társ a társtettes minőségi túllépéséért.

Társtettesség súlyosító körülményként veszik figyelembe.

23
Ivády Bianka

Az elhatárolás a társtettes a fizikai bűnsegéd között:

A bírói gyakorlat a társtettesség és a bűnsegély elhatárolásánál, amely
leggyakrabban a nyitott törvényi tényállású deliktumoknál jelent problémát,
stádiumtan és a tettesség-részességtan közti összefüggésből indul ki. Mint
már utaltunk rá, a fő elhatárolási szempont a törvényi tényálláshoz való
viszony. A tényállásszerűség eldöntéséhez annak az elemzése szükséges,
hogy amennyiben a kérdéses cselekményt egyetlen önálló tettes követi el,
az már kísérletet valósítana-e meg. A cselekmény ugyanis a kísérlettel lép a
törvényi tényállás keretei közé, ebből következően
a társtettességet megalapozó tényállásszerű cselekmény csak az lehet,
amely önmagában véve legalább kísérletet valósít meg (BH1989. 298.). Így
például az, aki az emberölés végrehajtásához szükséges mérget beszerzi,
majd társa teszi bele a sértett italába és adja oda neki, bűnsegédként tartozik
felelősséggel, hiszen önmagában a méreg beszerzésével a cselekmény még
nem jutott volna a kísérlet stádiumába.

Elhatárolás társtettes és közvetett tettes között:

A társtettesség a közvetett tettességtől azáltal határolható el, hogy a
társtettességnél nem válik el egymástól a tényállás objektív és szubjektív
elemeinek a megvalósítása, hiszen alapvető feltétel, hogy valamennyi
társtettes azonos tényállásba illő cselekményt kövessen el, és
szándékegység álljon fenn közöttük.

A társtetteskénti elkövetés megállapításának fontos joghatása van a

bűncselekmény minősítése szempontjából. Például az önkiszolgáló boltban
egymás mellett, közös megegyezéssel, akaratelhatározással tevékenykedő
tolvajok társtettesek, és ezért a cselekmény érték szerinti minősítése
szempontjából az általuk eltulajdonított áruk összesített értéke lesz az
irányadó

A büntetés kiszabása körében is értékelendő tényező a társtettesség, az 56.

BKv. szerint a társtettesség általában súlyosító körülmény arra tekintettel,
hogyha a bűncselekményt több személy együttesen követi el, akkor egyrészt
egymás szándékát erősítik, másrészt a több elkövetővel szembeni
védekezést is megnehezítik.

24
Ivády Bianka

5. tétel:
A részesség (közös szabályok, felbujtás, bűnsegély)

A részesség a bűncselekményben való olyan közreműködést jelent,

amellyel a részes nem lép a különös részi deliktum törvényi
tényállásának keretei közé.
A magyar büntetőjog a részesség két fajtáját ismeri: a felbujtást és a
bűnsegélyt. A részesség közös jellemzőit három csoportba sorolhatjuk:
• a részesség járulékos jellegéből eredő ismérvek,
• a részesi magatartások közös ismérvei, valamint
• a tettesi alapcselekmény és a részesi magatartás közötti kapcsolat
jellege.

Általános jellemzői:
járulékos jellegű közreműködés a bűncselekmény
elkövetésében. Mindig van egy tettesi alapcselekmény, amihez a
részes magatartása járul.
teljes járulékosság-elve érvényesül a magyar Btk.-ban: a tettesi
alapcselekménynek tényállásszerűnek és jogellenesnek, bűnösnek kell
lenni.
szándékos bűncselekménynek kell lennie a tettesi
alapcselekménynek.
ha a tettesi alapcselekményhez valamilyen büntethetőségi akadály
párosul (pl. jogos védelem): ez ki fog terjedni a részességre is. Ez értini
a felelősségre vonhatóságát.
ha büntethetőséget megszüntető ok áll fenn: a részesnek a
cselekményét, a felelősségre vonhatóságát nem érinti.
legalább kísérleti szakba kell jusson ahhoz, hogy a részesi
magatartás értékelhető legyen. Ha nem jut legalább kísérleti
szakba, legfeljebb előkészület lehet.
a részes magatartása SOHA nem lehet tényállásszerű, ez az
elhatárolás a tettesek és a részesek között. A tettes
tényállásszerű magatartást fejt ki.
a felbujtás az időben megelőzi a tettesi alapcselekményt, a
bűnsegély kifejtésére az alapcselekmény előtt vagy közben
kerülhet sor. Utólagos részesség nincs a magyar büntetőjogban.
a részességnek nincs kísérlete.
a parifikáció-elve érvényesül: a tettesekere vonatkozó büntetési
tételt fogjuk alkalmazni a részesekre is, kétfokú enyhítéssel. A bírói
gyakorlatban a bűnsegéd büntetése általában enyhébb, mint a
felbujtóé.

A tettes szándékos alapcselekménye mellett a részesség is kizárólag

szándékosan következő el (kettős szándékosság), az viszont már nem
feltétel, hogy a részesek egymásról, egymás cselekményéről
tudjanak.

25
Ivády Bianka

Az elkövető egy bűncselekmény miatt csak egy elkövetői minőségben

büntetendő, abban az esetben is, ha több elkövetői tevékenységet fejtett ki.
A minősítés mindig a súlyosabb elkövetői alakzat alapján történik. Ha az
elkövető mást olyan bűncselekmény elkövetésére bír rá, amelyben később
maga is részt vesz, akkor a társtettesség megállapítása indokolt, hiszen a
felbujtás – mint részesi cselekmény – a tettességbe beolvad. A felbujtás
elnyeli a bűncselekmény elkövetéséhez nyújtott segítséget, azaz a
bűnsegélyt. A többszörös elkövetői minőség azonban súlyosító
körülményként a büntetés kiszabása körében értékelendő.
Szintén súlyosító körülményként kerül értékelésre, ha a felbujtó több,
különböző tettest bírt rá vagyon elleni bűncselekmények elkövetésére, és
ezáltal törekedett rendszeres haszonszerzésre, azaz cselekménye az
üzletszerűség törvényi fogalmába illeszkedik.

Részesi cselekmény büntethetőségének követelményei:

• csak annyiban büntethető, amennyiben az alapcselekmény is
büntethető,
• a jogi minősítés tekintetében is osztja a tettesi alapcselekmény sorsát,
és
• a részesi cselekményre is a tettesi bűncselekmény büntetési tétele
vonatkozik (parifikáció).

Két fokú enyhítés:

82. § (4) Kísérlet vagy bűnsegély esetében, ha a (2) bekezdés alapján
kiszabható büntetés is túl szigorú lenne, a büntetést a (2) bekezdés soron
következő pontja alapján lehet kiszabni.
(5) Ha e törvény korlátlan enyhítést enged, bármely büntetési nem legkisebb
mértéke is kiszabható.
Ez a felbujtóra nem vonatkozik!

Mennyiségi és minőségi túllépés itt is ugyanúgy van, ugyanazt jelenti.

FELBUJTÁS :

14. § (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére

szándékosan rábír.

A felbujtás egy rábíró nyilatkozat. Lehet szóban, írásban, látszólagos

lebeszéléssel is, a rábírás fenyegetés formájában is megvalósulhat, de ez a
fenyegetés nem zárhatja ki az akarati képességét, mert akkor közvetett
tettesség lesz. Tehát ha nem tud akaratának megfelelő magatartást kifejteni,
akkor közvetett tettesség lesz.
A rábírás módja közömbös, lehet egyszerű felhívás, felszólítás, kérés. Nem
szükséges az sem, hogy a felbujtói cselekmény a tettesi magatartás egyedüli
oka legyen. A felbujtó szándékának kell tehát „tárgyiasult” formában
megjelenni a rábírásban.

A felbujtásnak konkrét bűncselekmény elkövetésére kell irányuljon.

26
Ivády Bianka

A felbujtásnak a tettesi alapcselekmény konkrét körülményeire nem

kell kiterjednie. A bűncselekmény elkövetésére irányuló általános
kijelentések azonban nem sorolhatóak ide (például bűnözz!).

A rábírásnak kettős eredményének kell lennie. Egyrészt az

alapcselekmény tettese a rábírás hatására határozza el a bűncselekmény
elkövetését – kialakul vagy megszilárdul benne a bűncselekmény
elkövetésére vonatkozó akaratelhatározás, másrészt ennek alapján legalább
a kísérlet stádiumáig kell eljuttatnia a bűncselekményt. Ha bármelyik
hiányzik, akkor a rábíró magatartás eredménytelennek tekinthető.
Az eredménytelen felbujtás viszont felhívásként értékelendő, a felhívás
pedig a Btk. 11. § (1) bekezdésében meghatározott előkészületi
magatartások egyike. A rábíró magatartás, mint felhívásként értékelendő
előkészület a Btk. alapján három esetben büntetendő:
o ha a rábírás ellenére nem alakul ki a címzettben az akaratelhatározás
(például visszautasította azt),
o ha a rábírás hatására kialakul az akaratelhatározás, de a cselekményt
nem juttatja a kísérlet szakaszába, valamint
o ha a tettes minőségi túllépésének esete áll fenn (excessus mandati).

Nem akadálya a felbujtás megállapításának, ha a tettes már a rábírás előtt

gondolt a bűncselekmény elkövetésére, de az arra vonatkozó határozott
szándék csak a rábíró magatartás alapján alakult ki benne. A rábírásnak
tehát nem kell kizárólagos jellegűnek lennie, elegendő, ha az
szolgált döntő motívumként a tettesi akaratelhatározás
kialakulásának folyamatában. Ha viszont ez a döntő motívum hiányzik az
okfolyamatból, nem állapítható meg a felbujtás, az legfeljebb bátorító,
ösztönző hatása miatt pszichikai bűnsegélyként értékelhető.

A túllépés azon esetében viszont, amikor a felbujtás olyan bűncselekményre

irányult, amelynek a tényállása magában foglalja a tettes által ténylegesen
elkövetett súlyosabbat is (mennyiségi túllépés), megállapítható a felbujtás.
Ellenkező irányú „túllépés” esetében, amikor a tettes enyhébb
bűncselekményt valósít meg (például erőszakot nem alkalmaz a dolog
elvétele érdekében, mert a sértett nem tartózkodott otthon), mint amire őt
a felbujtó rábírta (például rablásra bírta rá), a felbujtó is csak a tettes által
megvalósított bűncselekményért vonható felelősségre. Ha a tettes a felbujtó
szándékától merőben eltérő más bűncselekményt valósít meg (minőségi
túllépés), azért a felbujtó nem felel, azonban a rábíró magatartása
(egyoldalú) felhívásnak tekinthető, így adott esetben előkészületért
megállapítható a felelőssége, feltéve, hogy a konkrét bűncselekménynek az
előkészületét a Btk. büntetni rendeli.

A felbujtói szándékának át kell fognia a tettesi alapcselekmény

tényállási elemeit, valamint azt is, hogy a címzett az alapcselekmény
tettese, aki az ő rábírása hatására követi el a bűncselekményt. A
többségi álláspont szerint a felbujtói szándéknál
mind eshetőleges, mind egyenes szándék szóba jöhet.

27
Ivády Bianka

Közvetett felbujtó, aki mást felbujtásra bír rá, azaz a felbujtó felbujtója
is felbujtónak minősül. Többes felbujtásról van szó, ha az egymással
szándékegységben lévő legalább két felbujtó rábíró nyilatkozatának
együttes hatására alakul ki a tettesben a bűncselekmény
elkövetésére vonatkozó szilárd akaratelhatározás. Ebben az esetben
mindegyikük felbujtóként felel. Más esetben, ha a felbujtó rábíró
magatartásának nincs döntő hatása a tettesre, csupán a szándékát
erősíti, pszichikai bűnsegély állapítható meg.

BŰNSEGÉD :

14. § (2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak

szándékosan segítséget nyújt.

Segítségnyújtás lesz az elkövetési magatartása, ami tevékenységgel

valósul meg, de kivételesen lehet mulasztásos is.
Akkor állapítunk meg mulasztásost, ha valamilyen speciális jogi
kötelezettsége van az elkövetőnek. Például szolgálhat az az éjjeliőr, aki
észleli ugyan, hogy a raktár területéről ismeretlenek árut szállítanak el,
mégsem tesz semmit annak megakadályozása érdekében. Az éjjeliőr
mulasztásáról a lopás elkövetőinek nem kell tudomással bírniuk. Fontos
kiemelni, hogy a kizárólag a büntetőjog által előírt feljelentési kötelezettség
elmulasztása – bűnkapcsolati alakzat jellegére tekintettel – nem mulasztásos
bűnsegélynek, hanem egy önállóan büntetni rendelt tettesi cselekménynek
minősül.

A bűnsegéd előmozdítja a más által megvalósított bűncselekményt.

A tettesi alapcselekmény előmozdítása a bűnsegély eredménye. Ha a fizikai
bűnsegély eredménytelen volt, de a segítségnyújtási törekvés az
alapcselekmény tettesének szándékát erősítette, pszichikai
bűnsegély megállapításának lehet helye (például abban az esetben, ha a
rabláshoz biztosított fegyverre nem volt szükségese a tettesnek a rablás
elkövetésekor). Amennyiben azonban semmilyen hatással nem volt a
tettesre, bűnsegély nem állapítható meg. Az eredménytelen
segítségnyújtásra törekvés csupán előkészületként értékelhető, amely csak
abban az esetben büntetendő, ha azt a törvény külön elrendeli.

Két fajtája van:

➢ Fizikai: a tettesi alapcselekmény külső feltételeihez járul hozzá, pl.

eszközt ad a bűncselekmény elkövetéséhez, vagy helyszínt felajánl.
➢ Pszichikai: tanácsadás az elkövetés módjára.

Egy fizikai bűnsegédet egy társtettestől hogyan határolunk el?

A társtettesnek a törvényi tényállásba illeszkedik a magatartása, a
bűnsegédnek nem.

28
Ivády Bianka

Hogyan határolunk egy pszichikai bűnsegéd egy felbujtótól?

Ha megvan már a bűncselekmény elkövetésére a szándék, akkor pszichikai
bűnsegédről beszélünk, ha nincs, akkor felbujtó, akkor szándékkiváltó hatás
van.

A fizikai bűnsegélyről a tettesnek nem kell feltétlenül tudnia, viszont

a pszichikai bűnsegély szükségszerűen feltételezi ezt. A fizikai bűnsegély –
például jelenlét a helyszínen – egyben erősítően is hat a tettesre, így ez a
magatartás akár pszichikai bűnsegéllyel is párosulhat.

Közvetett bűnsegély négy esetét különbözteti meg a büntető jogirodalom:

➢ a felbujtónak nyújtott segítséget,
➢ a bűnsegédnek nyújtott segítséget,
➢ a bűnsegéd rábírását bűnsegélyre, valamint
➢ a sértett rábírását a bűncselekményhez hozzájárulásra olyan
bűncselekmények esetében, amelyek a sértett beleegyezése esetén is
megvalósulhatnak.
A rábíró magatartás [c) és d) pontok] azért minősül csupán bűnsegélynek,
mert azt nem közvetlenül a tettes, hanem a bűnsegéd és a sértett irányába
fejti ki az elkövető, így a rábírás pusztán a tettesi alapcselekményre
vonatkozó közvetett segítségnyújtásnak tekinthető.

Elmebeteget felhív a bűncselekmény, de az ölési cselekményt nem hajtja végre?

Felhívás lesz és előkészület. Ha elvégzi a bűncselekményt, közvetett tettes lesz, ha a beszámítási képessége kizárt.
Ha nem kizárt, akkor felbujtó.

29
Ivády Bianka

6. tétel:
A társas bűnelkövetési alakzatok és a bűnkapcsolatok

Több elkövető nagyobb körültekintéssel tudja a bűncselekményt elkövetni,

az elkövetés nyomait eltüntetni, tovább a bűncselekmény felderítését is
megnehezítheti a több személy általi elkövetés. Minél szervezettebben
követik el a bűnözők a bűncselekményeket, annál nehezebb az ellene
folytatott harc.
Hazánkban a társas bűnelkövetési alakzatokat – eleget téve a vonatkozó
nemzetközi kötelezettségeknek – két szempont alapján alkotta meg a
törvényalkotó: az elkövetésben közreműködő személyek számára,
illetve az elkövetés szervezettségére tekintettel.
Többen követik el a bűncselekményt, ez növelheti a társadalomra a
veszélyességét, mert ha többen vannak nagyobb félelmet kelthet a
bűncselekmény a sértettben.
A „több” büntetőjogi értelemben mindig azt jelenti, hogy legalább
ketten vesznek részt a különös részi törvényi tényállás megvalósításában

A hatályos Btk. Záró Részében található értelmező rendelkezések az alábbi

társas bűnelkövetési alakzatokat szabályozzák:

Társas bűnelkövetési alakzatok

Csoportos elkövetés Bűnszövetség Bűnszervezet

A társas bűnelkövetési alakzatok közös jellemzője, hogy esetükben a

tettességre és részességre vonatkozó általános részi rendelkezések
alkalmazandók. Így például a csoportos elkövetésnél a csoport tagjainak
elkövetői minőségét a bíróságnak külön-külön meg kell állapítani, amelynek
a büntetés kiszabásánál lesz meghatározó szerepe. A társas bűnelkövetési
alakzatokhoz a Btk. Általános Részében vagy Különös Részében található
rendelkezés azonban súlyosabb jogkövetkezményeket fűz.

A hatályos Btk. továbbra is a Különös Részben elhelyezett értelmező rendelkezések

között szabályozza a terrorista csoport fogalmát, amely a csoportos elkövetésen
alapul, de annak további speciális elemeit határozza meg. Így két bűncselekmény –
terrorcselekmény (Btk. 315. §) és a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §) –
alkalmazásában „terrorista csoport a három vagy több személyből álló, hosszabb
időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja terrorcselekmény
elkövetése”. A terrorista csoport fogalmát a 2003. évi II. törvény iktatta a Büntető
Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvénybe a terrorcselekmény tényállásának
egyidejű átalakítása mellett.

30
Ivády Bianka

CSOPORTOS ELKÖVETÉS

459. (1) 3. pont: csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az

elkövetésben legalább három személy vesz részt;

A csoportos elkövetés megállapításának alapvető feltétele, hogy

legalább három személynek kell részt vennie a deliktum
elkövetésében. Fontos hangsúlyozni, hogy ez akár egyetlen
bűncselekmény alkalomszerű elkövetésével is megvalósulhat. A bírói
gyakorlat szerint a három személy – az elkövetői alakzatra tekintettel
– tettesként (társtettesként), illetve a tettes (társtettes)
mellett részesként is kapcsolódhat a bűncselekményhez. A részesek
vonatkozásában azonban feltétel a tettesekkel egyidejű, együttes
közreműködés: egyrészt jelen kell lenniük a bűncselekmény elkövetésénél,
másrészt tettesi vagy részesi magatartást kell kifejteniük. A csoportos
elkövetés megállapításához a felbujtónak az elkövetés helyszínén vagy
annak közelében önállóan nem értékelhető bűnsegédi magatartás
tanúsításával kell részt venni a bűncselekmény elkövetésében (2/2000. BJE
határozat).

Az elkövetők száma szempontjából olyan személy is figyelembe jön, aki

például kóros elmeállapota vagy gyermekkora miatt nem büntethető, de a
tettesi vagy részesi magatartás kifejtése ebben az esetben is feltétel. Tehát
nem feltétele, hogy a csoport tagja közül mindegyik büntethető legyen. Pl.
apuka két 11 éves fiával utazik a vonaton és megbeszélik, hogy a bácsitól
elveszik a pénztárcáját, és megverik.

A csoportos elkövetés, valamint a társtettesség megállapítása eltérően

alakul abban az esetben, ha a cselekmény elkövetésében részt vevő
valamelyik személy nem büntethető (BH1987. 194.). Ha a vádlott két 11
éves társával az idős sértettet – értékeinek megszerzése érdekében –
megtámadta és bántalmazta, a rablás és a súlyos testi sértés
vonatkozásában a fennálló szándékegység ellenére nem állapítható meg a
társtettesség, hiszen arról akkor beszélhetünk, ha a bűncselekményt két
vagy több olyan személy együttesen követi el, akik büntetőjogilag
felelősségre vonhatók. A konkrét esetben a két gyermekkorú büntethetősége
kizárt, ezért társtettesség sem jöhet létre. Ezzel szemben a csoportos
elkövetés megállapítható.

A csoportosan elkövetett bűncselekmény megállapításának az sem akadálya,

ha az egyik elkövető azért nem volt felelősségre vonható, mert a
bűncselekmény elkövetése után meghalt, tehát az adott esetben
büntethetőséget megszüntető ok áll fenn.

31
Ivády Bianka

A jogalkalmazónak az elkövetői minőséget mindig pontosan meg kell

állapítania.

Szükséges feltétele a csoportos elkövetés megállapításának, hogy a

bűncselekményt három vagy több személy egyidejűleg, együttesen
valósítsa meg. A három elkövetőnek a bűncselekmény helyszínén vagy
annak a közelében kell tartózkodniuk. Tehát az időben és térben egymástól
elkülönülő cselekmények esetében a csoportos elkövetés megállapítása
kizárt. Az elkövetők előzetes megállapodására azonban nincs szükség.

A passzív alanynak vagy a sértettnek nem kell érzékelnie, hogy

legalább 3 személy veszt részt az elkövetésben.

Nem feltétel, hogy mindegyik büntethető legyen, de az igen, hogy

mindegyikük részt vegyen a bűncselekmény elkövetésében.

Szervezettségi szintet a csoportos elkövetés nem igényel.

A kísérlettől való önkéntes visszalépés joghatásának alkalmazásához –

amely személyhez kötött büntethetőségi akadály – szükséges annak
megakadályozása is, hogy a csoport többi tagja a befejezettség szakaszába
juttassa a cselekményt.

A csoportos elkövetéshez fűzött jogkövetkezmények:

A csoportos elkövetésnek a következménye, hogy sok bűncselekménynél

minősítő körülményként szerepel, pl. garázdaság, magánlaksértés, hivatali
bűncselekmények, kifosztás, rablás körében.

A Btk. a jogos védelemre vonatkozó rendelkezések között (a szituációs jogos

védelemnél) csoportos elkövetésre speciális szabályt tartalmaz: így a
támadók számbeli fölényére tekintettel, a csoportos elkövetés esetére
törvényi vélelmet állít fel, amely szerint a személy ellen irányuló csoportosan
elkövetett jogtalan támadást, valamint a lakásba csoportosan történő
jogtalan behatolást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének
kioltására irányult volna. Erre tekintettel a bíróságnak nem kell vizsgálnia a
szükségesség követelményét.

A garázdaság csoportos elkövetése szempontjából annak sincs jelentősége,

hogy három vagy több személy egymást támogatva vagy egymással
szemben állva vesznek részt a bűncselekmény elkövetésében.

BŰNSZÖVETSÉG

459. § (1) 2. pont: bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több

személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben
megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését
megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet;

32
Ivády Bianka

A bűnszövetség olyan társas bűnelkövetési alakzat, melyhez legalább két

elkövető szükséges.
A bűnszövetség keretében valamennyi elkövetői alakzat megvalósulhat.
Tehát a bűnszövetség akkor is megállapítható, ha a tettes mellett csupán egy
bűnsegéd közreműködése által válik a bűnelkövetés szervezetté. Nem
feltétel, hogy a bűnszövetség valamennyi tagja ismerje egymást.
Ugyancsak nem zárja ki a bűnszövetségben elkövetés megállapítását, ha a
legalább két elkövető egyike nem rendelkezik beszámítási képességgel.

A bűnszövetség fontos feltétele a bűncselekmények – azaz legalább

kettő – elkövetése, vagy legalább két bűncselekmény elkövetésére
irányuló előzetes megállapodás. A megállapodás a jövőben megvalósuló
bűncselekmények elkövetésére irányuló akaratelhatározás, amely történhet
szóban, hallgatólagosan vagy ráutaló magatartással, feltétel viszont, hogy a
bűncselekmények véghezviteléből a bűnözésre vonatkozó
következetességre, tervszerűségre, szervezettségre és az akaratelhatározás
egységességére lehessen következtetni.

A pusztán alkalomszerűen ismétlődő bűnelkövetés vagy egyetlen

bűncselekmény szervezetten történő, de csak egyszeri elkövetése nem
alapozza meg a bűnszövetség megállapítását.

Alapvető kritérium, hogy az elkövetők legalább egy bűncselekményt

megvalósítsanak, vagy azt legalább kísérleti szakba juttassák.

Nincs jelentősége annak, hogy az elkövetők ugyanolyan vagy különböző

jellegű bűncselekményeket követnek el. Szükséges feltétel, hogy azt a
bűncselekményt jutassák az elkövetők legalább kísérleti szakba,
amelynek a bűnszövetség a minősítő körülménye.

Van egyfajta tervszerűség, szervezettség, egy egységes

akaratelhatározás. Van egyfajta feladat és munkamegosztás is ebben a
szervezett bűnözési formában. Nem állapítható meg bűnszövetség, ha
alaklomszerű helyzet kihasználásról van szó.

Ha az elkövetett bűncselekmények a folytatólagosság egységébe tartoznak,

vagy az elkövetett bűncselekményeket a törvény összefoglalt
bűncselekményként rendeli büntetni, nem zárja ki a bűnszövetség
megállapítását. Így például a több emberen elkövetett emberölésre
vonatkozó szervezett megállapodás vagy annak az elkövetése
megalapozhatja a bűnszövetség megállapítását.

A Btk. által meghatározott negatív feltétel: A bűnszövetség

megállapítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha bűnszervezet
nem jött létre.

A bűnszövetségben történő elkövetéshez fűzött jogkövetkezmény:

33
Ivády Bianka

A Btk. a bűnszövetséghez nem az Általános Részben fűz szigorúbb

jogkövetkezményeket, hanem azt a Különös Részben – több mint negyven –
deliktum minősítő körülményeként szabályozza.
(Így például kábítószer-kereskedelem, emberrablás, emberkereskedelem,
vesztegetés, rablás, kifosztás.) Az anyagi jog általános részében található
szabály szerint a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítása esetén –
a kétszeres értékelés tilalmára tekintettel – a bűnszövetséghez fűzött
következményeket nem lehet alkalmazni.

BŰNSZERVEZET

459. § (1) 1. pont: bűnszervezet: legalább három személyből álló,

hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő
csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó
szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények
elkövetése;

Története:

1997. évi LXXIII. törvénnyel került be a magyar büntetőjogba a fogalom. A

Btk. módosítás az értelmező rendelkezések közé iktatta a bűnszervezet
fogalmát, önálló bűncselekményként vezette be a bűnszervezet
létrehozását, továbbá a Különös Részben egyes bűncselekmények minősítő
körülményeként szabályozta a bűnszervezetben elkövetést.

A szervezett bűnözés elleni fokozott fellépés indoka volt a bűnözés számszerű

növekedése és annak minőségi változása. Amíg az 1990-es éveket
megelőzőn a szervezett elkövetés a vagyon elleni bűncselekményekre, azon
belül is a betöréses lopásokra volt jellemző, addig azt követően már a
gépjárműlopás, kábítószer-bűnözés, prostitúció, embercsempészés és a
gazdaság területére koncentrálódtak a jellemzők. A bűnszervezet fogalmát a
bűnszövetség speciálisan jellemzett eseteként vezette be az 1997. évi Btk.
módosítás, amely feltételezte a) a bűnelkövetés folyamatosságát, b) a
szervezet strukturáltságát (munkamegosztást), valamint c) a profitszerzésre
irányultságot.

Az 1998. évi LXXXVII. tv. a bűnszervezet fogalmába új elemeket vezetett be.

Az 1998-as Btk. módosítás a strukturáltság további elemeként határozta
meg az alá-fölé rendeltséget és a személyi kapcsolatokon nyugvó
szerepvállalást.

Az Európai Unió Tanácsa együttes fellépést dolgozott ki 1998-ban az Európai

Unió tagállamaiban a bűnöző szervezetben részvétel bűncselekménnyé
nyilvánítása tárgyában, amely meghatározta a „bűnöző szervezet” fogalmát
is.

A 2001. évi CXXI. törvénnyel koncepcióváltás történt, amely az alábbiak

szerint foglalható össze:

34
Ivády Bianka

- A bűnszervezet fogalma immár nem a bűnszövetségre épül, ehelyett

a törvény a csoportos elkövetéshez kíván meg további feltételeket.
- A bűnszervezet létrehozásának bűncselekményét felváltja
a bűnszervezetben részvétel tényállása, amely sui generis
deliktumként büntetni rendeli az olyan magatartást, amely a
bűnszervezetben történő bűncselekmény elkövetését csupán
előkészületi szakig juttatja el.
- A bűnszervezetben elkövetéshez
fűzött jogkövetkezmények vonatkozásában is számos változás állt be
2002. április 1-jétől. Ezek közül a legfontosabb, hogy – a többi társas
bűnelkövetési alakzat szabályozásától eltérően – a bűnszervezetben
elkövetés nem minősítő körülményként kerül értékelésre a különös
részi törvényi tényállásokban, hanem általános részi rendelkezések
vonatkoznak rá.

Az új Btk. a bűnszervezet törvényi fogalmát változtatás nélkül vette át. A

szigorítás jegyében azonban a Bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §)
törvényi tényállása akként módosult, hogy annak hatálya kiterjed
valamennyi bűncselekményre, így nemcsak a bűntettnek, hanem a
vétségnek bűnszervezetben történő elkövetésére felhívás stb. is
büntetendővé vált.

A bűnszervezet fogalmának ismérvei:

Jelentős befolyás jellemzi őket. Kifejezetten nyereségorientált szervezetekről

van szó.

Legalább 3 személyből kell állnia, de az az életszerű, hogy jóval többen

vannak a bűnszervezet tagjaként.

A bűnszervezetnek hosszabb időre szervezettnek és összehangoltan

működő csoportnak kell lennie, amely ötévi vagy ezt meghaladó
szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények
elkövetésére irányul. Ezeket az ismérveket összefoglalóan tárgyi jellegű
ismérveknek nevezhetjük.

Magának a bűnszervezetnek kell hosszabb időre szervezettnek és

összehangoltan működőnek lennie, nem pedig az egyes résztvevők
közreműködésének.

A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a hosszabb időre szervezettség nem

a bűncselekmény alanyához kapcsolódó bűnösségnek, hanem a
bűnszervezetnek a tárgyi jellegű fogalmi eleme. Az elkövető tudatának nem
arra kell kiterjednie, hogy a bűnszervezet a törvényi előfeltételek szerint
létrejött, hanem arra, hogy a bűnszervezet tárgyi sajátosságai ismeretében
annak „működéséhez” csatlakozik, illetve annak keretében cselekszik.

35
Ivády Bianka

A bűnszervezet célja legalább két szándékos

bűncselekmény elkövetésére irányul, amelyet a törvény ötévi vagy
azt meghaladó szabadságvesztéssel fenyeget. A bűnszervezetben részt
vevő elkövető tudatának nem kell átfognia ezt az objektív tényezőt,
elegendő, ha annak tudatában van, hogy „súlyos megítélésű” bűntettek
elkövetésére jött létre a csoport.
Az ötévi vagy ennél súlyosabb szándékos bűncselekmény követelménye egy
ún. objektív büntethetőségi feltétel.

Erősen hierarchikus szervezet, általában van egy vezető réteg, aki lehet egy
személy is. Vannak a vezetők és a végrehajtók és akik az egészet
kiszolgálják.

Új elemként került be a konspiratív elem. Régen összehangoltan működő

csoport volt, ehelyett hozták be a konspiratívan működőt. Az volt a kritika,
hogy nem vizsgálták az összehangoltságot.
A konspiratív jelentheti az összehangoltságot és a lebukás
megelőzés érdekében tett lépéseket, a bűncselekmény
elkövetésének a megosztását, terv szerűségét is.

Kifejezetten a nagyobb tárgyi súlyú bűncselekményekre koncentrál és

bármilyen bűncselekmény esetében megállapítható a bűnszervezet.

A bűnszervezetben történő elkövetés jogkövetkezményei:

A bűnszervezet soha nem lesz minősítő körülmény. Amennyiben

bűnszervezetként követik el, akkor az Általános Rész fűz a bűnszervezethez
jogkövetkezményeket.

A büntetési tételkeretet érintő legfontosabb szabály szerint a szándékos

bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetése esetén a
bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére
emelkedik, de a huszonöt évet nem haladhatja meg. Azzal szemben,
aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el kitiltásnak is helye
van (Btk. 91. §).

Sem a bűnszövetségben, sem a bűnszervezetben való elkövetés nem hoz

létre törvényi egységet ugyanolyan bűncselekmények elkövetése esetén,
ellenben a folytatólagosság megállapítására sor kerülhet.

A bűnszervezetben történő elkövetésnél mindenféle kedvezményből ki van

zárva az elkövető, pl. nem lehet feltételes szabadságra bocsátásra ítélni, nem
lehet próbára bocsátani, biztos, hogy fegyház fokozatban fogja letölteni a
büntetését stb.

36
Ivády Bianka

Sui generis előkészületi jellegű a bűnszervezetben részvétel:

321. § (1) Aki bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésére felhív,

ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az
elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő
feltételeket biztosítja, illetve a bűnszervezet tevékenységét egyéb módon
támogatja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Bűnszervezetben részvétel miatt nem büntethető, aki a bűncselekményt,
mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az
elkövetés körülményeit feltárja.

Ez arra az esetre vonatkozik, amikor még nem történt meg a bűncselekmény

elkövetése, még nem követett el egyáltalán a bűnszervezet bűncselekményt,
vagy valaki csak részt vesz, hozzájárul, segíti a bűncselekmény elkövetését,
de nem a tényleges végrehajtója.

37
Ivády Bianka

7. tétel:
A természetes és a törvényi egység

Egyetlen bűncselekmény azonos elkövető által történő, egyszeri

megvalósítását egységnek, több bűncselekmény azonos elkövető által
történő megvalósulását többségnek nevezzük. A Btk. szerint a többség
akkor halmazat, ha a több bűncselekményt egy eljárásban bírálják el.

Egység

természetes egység törvényi egység

Természetes egység: a természetes szemlélet számára is egy

bűncselekménynek tűnik az a magatartás, amit megvalósít.
Törvényi egység: a jogalkotó akaratából jön létre. A törvény kifejezetten
rendelkezik róla. Úgy kell tekinteni, mintha egy bűncselekmény volna, hiába
tűnik többnek.

TERMÉSZETES EGYSÉG:

Akkor valósul meg, ha az elkövető egy vagy több cselekménye egy törvényi
tényállást, egyszer merít ki és az nem törvényi egység. Jellemzően a
természetes szemlélet szerinti egység.

A természetes egység esetei:

➔ Egyetlen cselekménnyel megvalósított egyetlen bűncselekmény,

vagyis az elkövető egyszer valósítja meg a bűncselekmény elkövetési
magatartását.
➔ Az elkövető többször valósítja meg az elkövetési magatartást, de vagy
az eredmény, vagy a célzat vagy elkövetési tárgy azonossága a
részcselekmények között egységet hoz létre.
➔ A részcselekmények egységbe olvadás, amikor az elkövető szintén
többször valósítja meg az adott bűncselekmény elkövetési
magatartása, de az elkövető akaratelhatározás a szoros tér- és időbeni
kapcsolata és a sértett azonossága a részcselekmények között
egységet teremt.
➔ Az adott bűncselekmény törvényi megfogalmazásában kifejezetten
egy cselekmény ismétlődése képezi az elkövetési magatartást, pl.
„folytat”, „foglalkozik”, „űz”.
➔ A tartós és az állapot bűncselekmények szintén egységet alkotnak.
(a tartós bűncselekmények esetében az elkövető egy jogsértő
helyzetet hoz létre (pl. személyi szabadság megsértése), az állapot
bűncselekmények lényege, hogy jellemzően a birtokban tartás a
bűncselekmény elkövetési magatartása (pl. lőfegyverrel vagy lőszerrel
visszaélés))

38
Ivády Bianka

A természetes egység, amikor a hétköznapi szemlélő számára is egységet

jelent, a természetes szemlélet szerint is mindenki egyetért, hogy egy
bűncselekmény valósít meg egy cselekmény.
Van olyan, amikor több részcselekmény, de az eredmény bekövetkezése,
passzív alany egységbe foglalja. Pl. áldozatot többször szúrja hasba.
Ide tartoznak az állapot bűncselekmények, amikor egy jogellenes állapot
fenntartásában állnak a bűncselekmények, pl. kábítószer tartás, lőfegyver
tartása, áramlopás.
A tartós bűncselekmények is ide tartoznak, amikor a jogtárgy sértése
folyamatos, pl. emberrablás.
Ide tartozik az is, amikor a törvényi tényállás fogalmazza meg úgy, hogy
rendszeres elkövetést követ el, vagy a folytat szó szerepel. Pl. zaklatás – az
elkövető a sértettet rendszeresen háborgatja.

TÖRVÉNYI EGYSÉG:

A Btk. kifejezett rendelkezése folytán jön létre.

A törvény rendelkezésén múlik, hogy létező, meglévő szabályozott

bűncselekményekből a törvény egységet teremt. Első esetköre a
folytatólagos egység, a másik az összetett bűncselekmény, a harmadik
esetköre az összefoglalt bűncselekmény, a negyedik esetköre az
üzletszerűség, az ötödik esetköre a több sértett esetén elkövetett és a
hatodik esetköre az érték-egybefoglalás.

1) Folytatólagos bűncselekmény

6. § (2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett

bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt,
egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid
időközönként többször követ el. [klasszikus folytatólagosság, egy
rendbeli]
(3) Ha az elkövető több vagy tartós cselekménye egy bűncselekményt valósít
meg, vagy több bűncselekménye e törvény rendelkezése alapján egy
bűncselekményt valósít meg, és e bűncselekmény miatt az elkövetővel
szemben vádemelésre került sor, az elkövető által a vádemelést követően
elkövetett újabb ugyanolyan bűncselekmény önálló bűncselekményként
bírálandó el. (2022. március 1-től)

Fogalmi elemei:
➔ ugyanolyan bűncselekmény (a részcselekmények ugyanabba az
alaptényállásba illeszkednek).
o a részcselekmények lehetnek alap vagy minősített esetbe
ütközőek,
o a részcselekmények egy része kísérleti, más része befejezetti
szakban is lehet,

39
Ivády Bianka

o az egyes részcselekmények elkövetői minősége is lehet

különböző
➔ egységes elhatározás (szubjektív elem, szándékosság jellemzi az
elkövetést)
➔ azonos sértett sérelme (akkor is megállapítható, ha a passzív alany
nem azonos)
➔ rövid időköz (ezt a törvény nem határozza meg, akkor valósul meg,
ha az egyes részcselekmények nem különülnek el élesen egymástól) –
Bírói gyakorlat: a két részcselekmény között eltelt idő 1 évnél hosszabb
nem lehet.
➔ többszöri elkövetés (legalább kétszeri elkövetést jelent)
Ezek konjunktív feltételek!

A folytatólagos elkövetés súlyosbító körülményt képez.

A folytatólagosan elkövetett bűncselekmény egyes részcselekményei
büntethetőségének önálló elévülése kizárt. (BKv. 31.)

Ha bármelyik feltétel hiányzik nincs folytatólagos egység, hanem halmazatot

fogunk megállapítani.
Az egységes elhatározás a szubjektív elem, amit bizonyítani kell.
Nem kell az elkövetőnek tudnia pontosan, hogy hány cselekményt fog
elkövetni, de azt igen, hogy eleve több részt cselekményt fog elkövetni.
A rövid időköz bűncselekményenként és szituációnként is más lehet. Ha az
egységes elhatározás megállapítható, akkor általában a rövid időköz is.

2) Összetett bűncselekmény (delictum compositum)

A törvényhozó két – egyébként különálló – bűncselekményből egy

harmadikat hoz létre. Az összetett bűncselekményt alkotó két
(rész)cselekmény között cél-eszköz viszony áll fenn. Pl. rablás, mert az
lopásból és kényszerítésből áll. Előfordulása gyakori.

3) Összefoglalt bűncselekmény (delictum complexum)

Szintén részcselekményekből áll, az egységbe foglalás indoka azonban

elsősorban az, hogy a halmazati büntetésnél súlyosabb büntetés
kiszabására legyen lehetőség. Pl. az emberölés minősített esetenként
szabályozott több ember sérelmére elkövetett emberölés esetén a kiszabható
büntetés maximuma az életfogytig tartó szabadságvesztés, e törvényi
egység hiányában két ember megölése kétrendű (alapeseti) emberölést
valósítana meg, amelynek büntetése halmazati büntetésként a huszonöt évet
nem haladhatná meg.

Ha pl. egy lopás két ember sérelmére történik egyszeri cselekmény, akkor
két rendbeli lopás lesz, mert két sértettje van.
(Halmazati büntetést úgy szabunk ki, hogy a legsúlyosabb büntetési tétel
lesz a kiindulási pont és azt fogjuk a felével emelni.) Nem elég a halmazati
büntetés és ezért hozunk létre új bűncselekményt.

40
Ivády Bianka

4) Üzletszerűség

Btk. 459. § (1) bek. 28. pont: üzletszerűen követi el a bűncselekményt,

aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése
révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

Lényege: saját vagyoni haszna érdekében bűnözői életformára

berendezkedés

Ha az üzletszerűség minősítő körülmény, az nem egység lesz, hanem

halmazat. Ha alaptényállásként van írva az üzletszerűség, akkor egység.
Pl. Zugírászat: 286. § (1) Aki jogosulatlanul és üzletszerűen ügyvédi,
szabadalmi ügyvivői vagy közjegyzői tevékenységet végez, vétség miatt két
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. – egyetlen egy jogszerűtlen
ügyvédi tevékenység nem meríti ki a zugírászatot, ha többször csinálta, az
is egy bűncselekménynek fog minősülni.

Ugyanolyan bűncselekmény: azonos törvényi tényállásba ütközik, DE!

ennek minősül az adott különös részi tényállás alap- és minősített esete is.

Hasonló jellegű bűncselekmény: a jogalkotói is meghatározhatja a

törvényi tényállásban vagy a BKv. 39. irányadó. (Az együttesen elbírálásra
kerülő bűncselekmények jelleghasonlóságának megállapítása szempontjából
a rendszeres haszonszerzésre törekvés mellett figyelembe veendő a törvényi
tényállásnak hasonlósága, mely rendszerint a jogvédte érdekek, az
elkövetési magatartás és az elkövetési mód összevetése alapján állapítható
meg.

BKv. 37.
Az üzletszerűen elkövetett – ugyanolyan vagy hasonló – cselekménnyel egy
eljárásban elbírálása esetében bűnhalmazatot kell megállapítani:
- ha az üzletszerűség a bűncselekmény minősítő körülménye, vagy
- ha a szabálysértési értékre elkövetett cselekmény az üzletszerűség
folytán bűncselekmény.

Nincs helye bűnhalmazat megállapításának, ha

- a cselekmények a folytatólagosság egységbe tartoznak,
- az üzletszerűség az alaptényállás eleme, vagy
- a cselekmények elkövetési magatartása folyamatos jellegű.

5) A több sértett esetén egységet teremtő rendelkezések (a törvényi

egység egy különleges esete)

A törvény külön rendelkezése folytán mellékes, hogy vagy több sértett van-
e.
Több sértett megléte a büntetés kiszabásánál súlyosító körülmény.

41
Ivády Bianka

Pl. 165. § Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés

„Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi
épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki,
vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.”

6) Érték-egybefoglalás (Btk. 462. (4) és (5) bek.)

(4) Bűncselekmény valósul meg, ha az ugyanazon elkövető által, egy éven belül
elkövetett és együttesen elbírált
a) ugyanolyan tulajdon elleni szabálysértés esetén a dolog értéke, az okozott kár,
illetve az okozott vagyoni hátrány a (2) bekezdés a)–c) vagy g) pontjában
meghatározott összeget,
b) szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése esetén az üreshordozó
díj, illetve a reprográfiai díj a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget,
c) iparjogvédelmi jogok megsértése esetén a vagyoni hátrány a (2) bekezdés e)
pontjában meghatározott összeget,
d) rossz minőségű termék forgalomba hozatala vagy a versenytárs utánzása esetén
a termék, illetve áru értéke a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott összeget,
e) vámszabálysértés esetén a vagyoni hátrány a (3) bekezdésben meghatározott
összeget
érték-egybefoglalás folytán meghaladja.
(5) Bűncselekmény valósul meg ugyanazon elkövető által elkövetett és
együttesen elbírált szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése
szabálysértés esetén, ha az egyes cselekményekkel más vagy mások, a szerzői
jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy
jogait a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott összeget meghaladó vagyoni
hátrányt okozva sértik meg.

Szabstv. (2012. évi II. tv.) 177. § (6) bek.

Bűncselekmény valósul meg, ha az ugyanazon elkövető által, egy éven

belül elkövetett és együttesen elbírált szabálysértés valósul meg.
Ha egy éven belül több szabálysértési értékre elkövetett lopást követett el,
és egy eljárásban bírálják el, az értékegybefoglalás lesz.

42
Ivády Bianka

8. tétel: A halmazat és a látszólagos halmazat

HALMAZATRÓL akkor beszélünk, ha az elkövetőnek egy vagy több

cselekmény, több bűncselekményt valósít meg és ezeket egy
eljárásban tárgyalják, és egy büntetés kiszabására kerül sor.

6. § (1) Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több

bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el.

A halmazat két típusa az alaki és az anyagi halmazat.

ALAKI HALMAZAT:
Ha az elkövető egy cselekményével egyszerre több bűncselekményt
valósít meg, alaki halmazatról beszélünk.

Homogén alaki halmazat:

Ha a megvalósított több bűncselekmény azonos – ez viszonylag
ritkábban fordul elő –, homogén alaki halmazatról van szó.
Pl. Amennyiben az elkövető egyetlen nyilatkozatában három személyt
vádol hamisan, három rendbeli hamis vád miatt felel.

Heterogén alaki halmazat: Ha a megvalósított több bűncselekmény

különböző, heterogén alaki halmazat valósul meg.
Pl. Egy cselekménnyel megvalósított garázdaság és könnyű testi
sértés. A rendőrt, ha bántalmazza, egyetlenegy cselekményével
valósít meg két bűncselekményt (hivatalos személy elleni erőszak +
testi sértés).

ANYAGI HALMAZAT:
Anyagi halmazat esetén az elkövető több cselekményével valósít meg
több bűncselekményt.

Anyagi homogén halmazat: a több cselekménnyel megvalósított

több bűncselekmény azonos.
Pl. A terhelt két különböző alkalommal követ el lopást. Ebben az
esetben feltétel az, hogy a cselekmények ne olvadjanak egységbe. (Ha
ugyanis az említett példában a sértett azonos, és a folytatólagosság
egyéb feltételei is fennállnak, folytatólagos bűncselekmény állapítandó
meg.)

43
Ivády Bianka

Anyagi heterogén halmazat: a több cselekménnyel megvalósított

több bűncselekmény különböző.
Pl. A terhelt a személyi szabadság megsértésének elkövetése után egy
héttel kirabolja a zálogházat, a két bűncselekmény heterogén anyagi
halmazatáról van szó.

LÁTSZÓLAGOS HALMAZAT:

Az elkövetőnek a cselekménye, csak látszólag realizál több

cselekményt, de valójában egységről van szó.
A látszólagos halmazat, nem halmazat, hanem ilyen esetekben egy
bűncselekményt kell megállapítani.

Látszólagos alaki halmazat:

Az elkövető egy cselekményével csak látszólag realizál több
bűncselekményt.
Amennyiben az elkövető látszólag egyetlen cselekménye valósít meg több
bűncselekményt, látszólagos alaki halmazatról beszélünk.
A látszólagos alaki halmazat megállapítására a jogtudomány által kidolgozott
és a bírói gyakorlatban is alkalmazott elvek szolgálnak: (ezek segítenek
eldönteni, hogy látszólagos alaki halmazatról van-e szó)

1. Specialitás elve: A speciális, több ismérvet tartalmazó tényállás megelőzi

az általános tényállást és értelemszerűen csak a speciálisat kell megállapítani
Így az erős felindulásban elkövetett emberölés speciális az
emberöléshez képest (a többletismérv az elkövető oldalán jelentkező
méltányolható okból származó erős felindulás). Hasonló példa a
kényszervallatás bűntette, amely speciális a hivatali visszaéléshez
képest (a vallomás kikényszerítése végett alkalmazott erőszak a
hivatali visszaélés egyik elkövetési magatartásának, a hivatali
kötelesség megszegésének egyik speciális esete).

2. Konszumpció elve: Amikor a csekélyebb tárgyi súlyú cselekmény be fog

olvadni a magasabb büntetési tételű cselekményekbe.
Pl. Rablás, és egy szexuális erőszak konszumpálja a bűncselekményt.
A magzatelhajtás mellett a könnyű testi sértés nem állapítható meg
halmazatban (a magzatelhajtás legalább 8 napon belüli sérülés
okozása nélkül nem valósítható meg).

3. Szubszidiaritás elve: A szubszidiaritás elve szerint a szubszidiárius

(kisegítő) tényállás csak akkor alkalmazható, ha az egy cselekménnyel
megvalósított más bűncselekmény nem állapítható meg. Másodlagos,
alárendelt, kisegítő tényállások lesznek.
A Btk.-ban a szubszidiárius bűncselekményeknek három típusa található:
Első típus/esetkör: akkor állapítható meg bűncselekmény, ha
súlyosabb bűncselekmény nem állapítható meg. Pl. Garázdaság.

44
Ivády Bianka

Második típus/esetkör: a törvényhozó úgy rendelkezik, hogy akkor

valósul meg a bűncselekmény, ha MÁS bűncselekmény nem valósul
meg. Pl. kényszerítés.
Harmadik típus/esetkör: két bűncselekmény van egymáshoz képest
szubszidiárius viszonyban. Pl. rágalmazás – becsületsértés; hamis vád
– hatóság félrevezetése.

Látszólagos anyagi halmazat:

Az elkövetőnek több cselekménye, csak látszólag valósít meg több
bűncselekményt.
A látszólagos anyagi halmazat megállapítására szolgáló hagyományos elvek
az alábbiak:

1. Önállótlan részcselekmény:
Az önállótlan részcselekmény vagy a megvalósított bűncselekmény egy
korábbi stádiumát (megvalósulási szakaszát) jelenti, vagy többszörös
elkövetői minőségben való közreműködést ugyanabban a
bűncselekményben. Ilyen esetekben az elkövető csak a súlyosabb stádium,
illetve elkövetői alakzat miatt felel.
Az elkövető pl. több elkövetői minőségben vesz részt ugyanabban a
bűncselekményben – felbujtó is és tettes is – ilyenkor a súlyosabb miatt
fogjuk felelősségre vonni (tettesség miatt).

2. Önállótlan eszközcselekmény: (büntetlen eszközcselekmény)

Két bűncselekmény egymással a cél és az eszköz viszonyában van. A
hagyományos elv szerint nem állapítható meg a célcselekmény mellett az
eszközcselekmény, ha a kettő között szükségszerű kapcsolat van, azaz a
célcselekmény az eszközcselekmény nélkül nem követhető el. Így például az
ún. intellektuális közokirat-hamisítás a kettős házasság bűntette mellett nem
állapítható meg halmazatban. (Például a házasságban élő elkövető az
intellektuális közokirat-hamisítást azzal követi el, hogy az anyakönyvvezető
előtt magát valótlanul nőtlennek vallja, így a közokiratnak minősülő
jegyzőkönyvbe valótlan bejegyzés kerül.)

3. Összeolvadás: (beolvadás)
Több-kevesebb viszonylatban vannak egymással a bűncselekmények. Az
összeolvadás (vagy beolvadás) elve szerint az egymással szoros tér- és
időbeli kapcsolatban álló bűncselekmények közül csak a súlyosabb állapítható
meg, ha azokat egységes akarat elhatározással azonos sértett sérelmére
követik el.

4. Büntetlen utócselekmény:
Az első bűncselekmény által előidézett jogtárgy sérelmet már nem fokozza a
magatartás, csak fenntartja. Büntetlen utócselekményről beszélünk,
o ha az adott magatartás a korábbi bűncselekménnyel okozott
jogsérelmet már nem fokozza. Így a gyakorlat szerint, aki az
ellopott dolgot megsemmisíti, a lopás mellett rongálásért nem
felel;

45
Ivády Bianka

o az adott magatartás tanúsítása hiányában az elkövető

lényegében feljelentené magát. Így, ha az elkövető a lopásból
származó jövedelmét elmulasztja bevallani és ez után az adót
befizetni, költségvetési csalás miatt nem vonható felelősségre.

Az elkövető beleszúrja a kést a sértettbe, és 8 napon túl gyógyuló sérülést

okoz. Az elkövető beleszúrja a kést másnap egy másik sértettbe, és szintén
8 napon túl gyógyuló sérülést okoz
Van-e halmazat? Csak akkor, ha egy eljárásban bírálják el.
Ilyenkor 2 rendbeli súlyos testi sértés és halmazati büntetés jár érte.
Ha a két ügyben külön - külön folytatják le az eljárást, akkor 1-1 rb súlyos
testi sértést kell megállapítani.

Az elkövető bántalmazza a sértettet, ennek során eltöri a karját, és ezzel 8

napon túl gyógyuló sérülést okoz. Ezután előveszi a kését, és szíven szúrja
a sértettet, aki meghal.
Van-e halmazat? Nincs. A halmazat ilyenkor látszólagos. A konszumpció elve
miatt (a súlyosabb jogtárgysértés elnyeli az enyhébb jogtárgysértést).

46
Ivády Bianka

9. tétel:
A büntetőjogi jogkövetkezmények általános jellemzői és
rendszere. A hatályos magyar büntetőjogi
szankciórendszer struktúrája

A büntető jogszabály szerkezete:

Az általános jogelméleti felfogás szerint valamely jogszabály szerkezete

három részből tevődik össze, úgymint a hipotézisből, a
diszpozícióból és a szankcióból. A hipotézis a jogszabálynak az a része,
amely az alkalmazás feltételeit tartalmazza, a diszpozíció (a rendelkezés) azt
fogalmazza meg, hogy a jogszabály címzettjének milyen magatartást kell,
lehet vagy nem szabad tanúsítania a feltétel létrejötte esetén. A szankció
pedig a diszpozícióban leírt és annak megfelelően tanúsított magatartás jogi
következménye. Büntető jogszabály esetén a hipotézis és a diszpozíció
összeolvad. Ennek következtében büntető jogszabály esetén csak két
szerkezeti elemet: a diszpozíciót és a szankciót különböztetünk meg.

A büntetőjogi jogkövetkezményekről általában:

A büntetőjogi szankció fogalma: A büntetőjogi szankció olyan törvényben

meghatározott joghátrány, amelyet főszabályként a bíróság (két esetben az
ügyész) bűncselekmény, illetve (büntető) jogellenes cselekmény
elkövetőjével szemben, a társadalom védelme, a bűnelkövetéstől való
visszatartás érdekében, kizárólag törvényben meghatározott feltételekkel és
eljárásban alkalmaz, és amelyet az állam adott esetben kényszer útján is
érvényesíthet.
Fogalmi elemei:
• kiszabása (elrendelés) valamilyen hátrányt („malum”-ot) vagy
hátránnyal való fenyegetést jelent, amelynek mértékét és tartalmát a
büntetőjog határozza meg, így joghátránynak tekinthető
• alkalmazását mindig megelőzi a (büntető) jogellenes cselekmény
elkövetése, a büntetőjogi szankció: jogi következmény
• kizárólag azt a büntetőjogi szankciót lehet alkalmazni, amelyet a
bűncselekmény elkövetése előtt a Btk. szabályozott (nulla poena sine
lege alapelv)
• a büntetőjogi szankció egyik alapvető célja a társadalom védelme,
amely azonban – a szankció típusától függően – különböző módon
érhető el- Másik alapvető célkitűzés annak megakadályozás, hogy az
elkövető (speciális prevenció), illetve a társadalom többi tagja a
jövőben bűncselekményt kövessen el (generál prevenció)
• állami monopólium az igazságszolgáltatás, így a büntetőjogi szankciók
alkalmazására és büntetőeljárás lefolytatására a bíróság, bizonyos
esetekben az ügyészség jogosult
• az önkéntes teljesítés elmaradása esetében a szankció állami
kényszerrel is érvényesíthető, azaz végrehajtható

47
Ivády Bianka

A büntetőjogi jogkövetkezmény – a büntetőjog kialakulásának kezdetén – a

múltban elkövetett jogsértésre (bűncselekmény) adott állami reagálás
eszköze volt. A büntetőjogi jogkövetkezmények akkor még
a büntetéssel voltak azonosíthatóak, céljuk pedig az igazságos és
proporcionális megtorlás volt. Ezt a gondolatot tűzte zászlajára a büntetőjog
tudományának klasszikus irányzata.

A büntetőjogi jogkövetkezmények – ma már legtöbb ország által követett

– kettős felosztása, amely különbséget tesz büntetések és intézkedések
csoportja között (ezt nevezzük dualista rendszernek), hosszú fejlődés
eredményeképpen alakult ki.

A 20. század fordulóján a pozitivista (tettes-büntetőjogi) irányzatok hatására

kezdett kialakulni – illetve az addig alkalmazott büntetésektől elkülönülni –
a büntetőjogi következmények másik csoportja: az intézkedések
rendszere. A fejlődés hátterében az állt, hogy bizonyos elkövetői csoportok
– így a fiatalkorúak és a visszaesők – általi bűnelkövetések száma rohamosan
nőtt és velük szemben a büntetőjog hagyományos eszközei nem vezettek
eredményre. Ezért szükségessé vált ezen elkövetőkkel szemben új, speciális
jogintézmények bevezetése.

A büntetőjogi jogkövetkezmények jelentősége abban rejlik, hogy alkalmas a

bűnözés alakulásának befolyásolására. A bűnözést társadalmi jelenségként
megközelítve ezt még ki kell egészítenünk azzal, hogy a büntetőjogi eszköz
nem egyedüli és nem elsődleges eszköz (ez következik a büntetőjog „ultima
ratio” jellegéből is), hiszen a bűnözést más tényezők, mint például a
társadalmi körülmények alakulása is nagymértékben befolyásolhatják.

A szankciórendszer típusok:

A büntetőjogi jogkövetkezmények rendszere – azaz egy adott állam

szankciórendszere – azon jogszabályok összessége, amelyek az állam
büntetőjoga által szabályozott jogkövetkezményekre, azok alkalmazására
és végrehajtására vonatkoznak.
A történelmi fejlődés során a szankciórendszerek két fő típusa alakult ki:
a monista
és
a dualista
szankciórendszer.

Monista szankciórendszer:
Azt a szankciórendszert tekinthetjük monistának, amely a bűncselekmények
jogkövetkezményeként csak egyfajta szankciótípus alkalmazását írj
elő, amely lehet, vagy csak büntetés, vagy csak intézkedés. Időrendi
sorrendben először a monista rendszer alakult ki. Pl. Csemegi-kódex

48
Ivády Bianka

Dualista szankciórendszer:
Kettős szankciórendszert jelenti. A dualista szankciórendszert követő
szankciórendszerek a büntetések mellett az intézkedéseket is
szabályozzák. Fő típusai: konjunktív dualista; alternatív dualista; dualista
helyettesítő (szubsztitúciós); egyéb megközelítések.

Konjunktív dualista (kettő egymás mellett is alkalmazható):

A konjunktív dualista rendszeren belül – a büntetések és intézkedések
egymáshoz való viszonya alapján – a következő csoportokat
különböztethetjük meg:
➔ a szabadságelvonással járó büntetés mellett szintén
szabadságelvonással járó intézkedés alkalmazása (például hazánkban
ilyen volt az alkoholisták kényszergyógyítása, amely kizárólag hat
hónapot meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélés mellett
volt elrendelhető).
➔ a szabadságelvonással járó büntetés mellett szabadságelvonással nem
járó intézkedés alkalmazása (pl. ilyen a szabadságvesztés mellett
alkalmazott vagyonelkobzás vagy pártfogó felügyelet egyes esetei).
➔ a szabadságelvonással nem járó büntetés mellett szabadságelvonással
nem járó intézkedés (pl. felfüggesztett szabadságvesztés mellett
vagyonelkobzás alkalmazása).
➔ a szabadságelvonással nem járó büntetés mellett a
szabadságelvonással járó intézkedés alkalmazás (ilyen nincs a magyar
büntetőjogban).

Alternatív dualista:
Szabályozza mind a két szankciófajtát, de a törvény a bűncselekmény
jogkövetkezményeként csak az egyik alkalmazására ad lehetőséget.
Ez a rendszer a szabályozást tekintve dualistának, viszont a szankciók
alkalmazása szempontjából monistának tekinthető.

Dualista helyettesítő (szubsztitúciós):

A büntetőjog a szankciók mindkét csoportját szabályozza, és a bíróságnak
megadja a lehetőséget az együttes alkalmazásra, viszont a büntetés
végrehajtásával szemben az intézkedés végrehajtását helyezi előtéreb. (Pl.
az intézkedés végrehajtása esetén lehetőség van a büntetés végrehajtásának
felfüggesztésére.)

Egyéb megközelítések:
Kétnyomú büntetőjog, resztoratív igazságszolgáltatás – kárhelyreállítás.

A büntetőjogi jogkövetkezmények meghatározásának módja:

Arra a kérdésre ad választ, hogy a büntetés konkrét nemének és mértékének

meghatározása terén a feladat hogyan oszlik meg a jogalkotó és a
jogalkalmazó között?

49
Ivády Bianka

Négyféle szankció-meghatározási mód:

 abszolút határozott,
 abszolút határozatlan,
 relatív határozott és
 relatív határozatlan szankciórendszer.

Abszolút határozatlan szankciórendszer:

A feudális korszakkal bezárólag az abszolút határozatlan szankciórendszer
volt jellemző. Az abszolút határozatlan szankcióknál teljes szabadsága van
a bírónak, hiszen ő határozza meg a szankció nemét és pontos mértékét.
Hátránya viszont, hogy a „korlátlanság” teret adhat a bírói önkénynek.
(Semmilyen iránymutatást nem ad a bírónak, csak annyit mondd, hogy ezt
a cselekményt büntetni kell. Eltérő bírói gyakorlatot eredményezni és teljes
önkényt.)

Abszolút határozott szankciórendszer:

A felvilágosodás idejére tehető a bírói önkény elutasításának gondolatából
megszületett abszolút határozott szankciórendszer kialakulása, melynél a
törvényalkotó az egyes bűncselekmények kapcsán a szankció nemét
és pontos mértékét is konkrétan meghatározza, ezáltal kizárja a bírói
mérlegelés lehetőségét. Előnye e rendszernek, hogy nem ad teret a bírói
önkénynek. Hátránya, hogy a bíró kezét teljesen megköti, és így a
szankció kiszabásánál az individualizáció (egyéniesítés) egyáltalán nem tud
érvényesülni.

Relatív határozott szankciórendszer:

XIX. századtól. Az abszolút határozott rendszer kiritkájaként alakult ki. A
büntetés csak viszonylagosan tekinthető határozottnak, hiszen a törvény
által megadott kereteken belül (büntetési tételkeret alsó és felső határa)
a jogalkalmazás során dől el annak konkrét mértéke. Innen ered e
rendszer elnevezése („relatív”), mert a bíró az eset összes körülményének
számbavétele után, saját meggyőződése alapján szabja ki a büntetést.

A büntetési tétel alsó és felső határának a Btk. Általános Részében vagy

Különös Részében történő meghatározása és ezek kombinációjának
jogtechnikai megoldásai: [speciális = különös rész, generális = általános rész]
 Speciális minimum-speciális maximum: az alsó és felső határt is
az egyes különös részi törvényi tényállások írják elő (pl. rablás, „két
évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”).
 Generális minimum-speciális maximum: a minimumra az
Általános Részben, a maximumra a Különös Részben meghatározottak
vonatkoznak (pl. közúti baleset okozása, „egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő”)
 Speciális minimum-generális maximum: a minimum a Különös
Részben, a maximumra az Általános részben meghatározottak
vonatkoznak (pl. a magyar Btk. ezt nem ismeri. A német Btk.
egyesesetekben alkalmazza)

50
Ivády Bianka

 Generális minimum-generális maximum: a magyar Btk. Különös

Részében csak a szabadságvesztés vonatkozásában találunk speciális
szabályokat, így az összes többi szankcióra az általános részi szabályok
vonatkoznak. Ha a Btk. Különös Részében nincs speciális rendelkezés,
a jogalkalmazás során az általános részi generális szabályok által
megszabott keretek irányadóak. (Pl. pénzbüntetés)

Relatív határozatlan szankciórendszer:

A jogalkotó határozza meg a szankció nemét, és mértékének, vagy
csak az alsó, vagy csak a felső határát. A bíróság a szankció kiszabása
során csupán annak alsó vagy felső határát határozza meg, míg a szankció
tényleges tartalma rendszerint a büntetés-végrehajtási szervek vagy más
közigazgatási szervek mérlegelésétől függ. Pl. a javítóintézeti nevelés 1995-
ig hatályos szabályozása; Kényszergyógykezelés: „a kényszergyógykezelést
meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn.”

A hatályos magyar szankciórendszer jellemzői:

➢ relatív határozott
➢ dualista (9 büntetés, 1 mellékbüntetés, 9 intézkedés)
➢ részben konjunktív, részben alternatív dualista (Btk. 33§ (6) bek.)
➢ szabadságelvonás-centrikus
➢ egyéniesítést enged
o szigorítás irányába mutató szabályok (Btk. 81.§, 93. §, 89. §)
o enyhítés irányába mutató szabályok (Btk. 82.§)
➢ a szankció egyéniesítése és ezáltal a speciális prevenció érvényesülés
érdekében a kisebb tárgyi súlyú bűncselekmények esetén általános
jelleggel lehet a szabadságvesztés helyett bármely más büntetést is
kiszabni (akár többet is) (Btk. 33. § (4) és (5) bek.)
➢ katonákra és fiatalkorúakra külön fejezet tartalmaz az általános
szabályokról részben eltérő szabályokat

Büntetőjogi szankciók

Büntetések (Btk. 33. §) Intézkedések (Btk. 63. §)

Büntetések Mellékbüntetés

1. a szabadságvesztés 1. a közügyektől eltiltás 1. a megrovás

2. az elzárás 2. a próbára bocsátás

3. a közérdekű munka 3. a jóvátételi munka

4. a pénzbüntetés 4. a pártfogó felügyelet

5. a foglalkozástól eltiltás 5. az elkobzás

6. a járművezetéstől eltiltás 6. a vagyonelkobzás

7. a kitiltás 7. az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele

8. a sportrendezvények látogatásától való eltiltás 8. a kényszergyógykezelés

9. a kiutasítás 9. a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések

51
Ivády Bianka

10. tétel:
A büntetőjogi büntetés fogalma és a büntetési elméletek.
A büntetés jogalapja és célja

A büntetőjogi büntetés fogalma:

A büntetés a büntetőjog alapfogalma, a büntetőjogi joghátrány elsődleges és

meghatározó neme.
A legrégibb írott vagy íratlan történeti források egyaránt azt bizonyítják, hogy
a büntetőjogi büntetés lényege, tartalmi meghatározó jegye
valamilyen hátrány okozása. A hátrány olyan rossz (malum), amely
valamely korábban elkövetett rossz viszonzása.
A bármely büntetőjogi szankcióban rejlő „malum” az elítélt számára
szenvedést, hátrányt, valamilyen javától való megfosztását, kisebb vagy
nagyobb korlátozását jelenti. A büntetés „malum” jellegét az általános
társadalmi értékelés szerint kell értelmezni, függetlenül a büntetést
elszenvedő tudatától, szubjektív érzéseitől, esetleg vágyaitól. Az így okozott
rossz, a „hátrány” a büntetés immanens tulajdonsága.
A büntetésben rejlő „hátrány” jellege alapján különböztethetők meg a
büntetések fajtái. Így
• a halálbüntetés, mint a legsúlyosabb büntetés esetében a „hátrány” az
élettől való megfosztás;
• testi, illetve testcsonkító büntetések egyaránt sértik az emberi testet
és az emberi méltóságot;
• szabadságelvonó büntetések esetén a hátrány az emberi szabadság
időleges vagy életfogytig tartó elvesztése;
• vagyoni jellegű büntetések esetén a vagyoni javak elvonása;
• munkabüntetések esetén munkára kényszerítés szabadságvesztéssel
vagy a nélkül;
• jogfosztó és jogkorlátozó büntetések esetén jogok korlátozása vagy
megvonása, például járművezetéstől eltiltás;
• erkölcsi jellegű büntetések, mint például a dorgálás.

A büntetés csak bűncselekmény elkövetése miatt, annak jogi (erkölcsi)

következményeként alkalmazható. A büntetés tehát következmény,
pontosabban jogkövetkezmény.
A büntetés alkalmazása csak az állam arra feljogosított szerve, a bíróság
jogosult. A bíróságok ez irányú tevékenységét törvények, elsősorban a
büntető törvénykönyv, illetve a büntetőeljárási törvények szabályozzák.
Mindez biztosítékot jelent a büntetésekkel való visszaéléssel szemben.
A büntetés csak beszámítható, meghatározott életkort elért, természetes
személlyel szemben alkalmazható.
A büntetőjogi büntetés különbözik az egyéb joghátrányoktól abban is, hogy
alkalmazásától a jogalkotó és a jogalkalmazó különböző célok és hatások
elérését várja el.
A bíróságok által kiszabott büntetés végrehajtását az állam erre hivatott
szervei által kényszerrel is érvényesítheti.

52
Ivády Bianka

A büntetés nemcsak formális jogi kategória, hanem – úgy mint a

bűncselekmény – telítve van erkölcsi elemekkel. A büntetésben
szükségszerűen megjelenik az elkövető és a bűncselekmény erkölcsi
elítélése, a társadalom értékfelfogása.

Büntetőjogi büntetés fogalma ezek alapján:

A büntetés a büntető törvényben meghatározott joghátrány, amelyet

bűncselekmény elkövetése miatt az elkövetőjével szemben a bíróság
a büntetési célok elérése végett a törvényben meghatározott
eljárásban alkalmaz, és amely állami kényszerrel is végrehajtható,
valamint kifejezésre juttatja a társadalom rosszalló erkölcsi
értékítéletét.

Büntetési elméletek:

Abszolút elméletek:

A görög filozófiának a büntetéssel kapcsolatos

gondolatait Platón és Arisztotelész fejtette ki a legrészletesebben.
Hatásuk a későbbi korokra is jelentős. Mindketten a büntetés erkölcsi
alapját hangsúlyozták és a büntetésben az igazságos, a tettel
arányos megtorlást látták.

Platón:
Platón kifejtésében a büntetésnek az a szerepe, hogy a megzavart
világharmóniát helyreállítsa. Emellett a büntetés az államcélok
megvalósításának fontos eszköze is. A törvényben meghatározott
kényszer alkalmazásának célja a nevelés is. Büntetéselmélete már nem
egyszerűen a múltbeli bűncselekmény megtorlását célozza, hanem az
elkövető gyógyítását, az arányos büntetéssel pedig az általános és a különös
megelőzést is. Végső soron a büntetésnek a bűntettesre nézve átalakító
és javító, másokra nézve pedig visszatartó hatást tulajdonít.

Arisztotelész:
Arisztotelész filozófiai rendszerében jelentős helyet foglal el az
igazságosság problémája, és ezzel kapcsolatban a büntetés kérdése. A
büntetést az etika oldaláról világítja meg, a büntetésben olyan eszközt
lát, amely arra irányul, hogy az állampolgárokat jobbá tegye. A
bűncselekmény megzavarja a jog által biztosított egyensúlyt, amelyet csak
a büntetés állíthat helyre. A büntetés megtorlás, azaz a bűnös
megfosztása valamilyen javától, amely az osztó igazságosság elve szerint a
nem egyenlőnek egyenlővé tételét jelenti. Ez azonban nem lehet a tiszta
tálió, hanem csakis az arányos megtorlás. Kiinduló pontja, hogy a
büntetés csak az elkövetett bűntett miatt proporcionálisan
alkalmazható (punitur, quia pecatum est), a megtorlás tehát nem azonos
az aránytalan bosszúval.

53
Ivády Bianka

Hangsúlyozza, hogy a büntetés gyógyító eljárás, s ahogy a többi gyógyító

eljárás, ez is ellentétes hatások – a kellemes és a fájdalmas – révén jön létre.
A bűncselekményből eredő előny okozta örömérzetet a büntetésben rejlő
rossz ellensúlyozza.
A büntetés hivatása a megzavart erkölcsi egyensúly helyreállítása, amiért a
büntetésnek, hogy igazságos legyen, a bűncselekmény mértékét, azaz mai
szóhasználattal: súlyát kell követnie.
Céljait tekintve pedig a büntetés az okozott kár helyrehozatalát, a bűntettes
megjavítását és mások elrettentését szolgálja.

Kant:
Kant szerint a büntetés az elkövetett bűncselekmény igazságos
megtorlása. Ezt kívánja a gyakorlati ész posztulátuma, a kategorikus
imperatívusz erkölcsi parancsa. Az igazságosság elvéből kiindulva a
büntetés csak a tálio elvén alapuló megtorlás lehet. Csak a megtorlás
joga (ius talionis) határozhatja meg a büntetés nemét és mértékét. A talió
elve lopás esetén vagyonelkobzást és kényszermunkát, gyilkosság esetén
halált követel. A büntetés hasznossági célokat nem követhet. Szerinte
a büntetés sohasem lehet eszköz az elkövető vagy a társadalom javainak
előmozdítására, hanem azért kell kiszabni, mert a bűnelkövető
bűncselekményt követett el. Tehát a büntetésnek nem lehet más célja,
mint a megtorlás, azaz öncélú (Az erkölcs metafizikája).

Hegel:
Értelmezésében a bűncselekmény a törvényben megnyilvánuló általános
akarat tagadása. A bűnelkövető szabad akaratából a jogrendet sérti, a saját
akaratát emeli törvénnyé. A büntetés a jogsértés tagadása, logikai
szükségszerűség. A büntetés ebben az értelemben megtorlás, a
megsértett jogrend eszmei helyreállítása. A bűncselekménynek büntetés
alkalmazása általi tagadása nemcsak jogszerű, hanem szükséges is ahhoz,
hogy a jog, mint valóságos, érvényes jog igazolja magát. A büntetés
mérvét az elkövetett bűncselekmény mérvének kell meghatároznia,
de nem a talió elv, hanem a bűncselekmény belső értéke alapján. Az
érték szerinti megtorlás elve alól egyetlen kivétel a gyilkosság, amiért
szükségképpen halálbüntetés jár.
Hegel elméletében a bűntettes nem egyszerűen az állam büntető hatalmának
tárgya, hanem jogalany, joga van olyan büntetéshez, amely belső értéke
szerint megfelel az elkövetett bűncselekménynek. Ez azt jelenti, hogy az
állam a bűntettesben meghatározott jogok alanyát ismeri el.

Összegzésül megállapítható, hogy az abszolút büntetési elméletek

szerint a büntetés igazságos megtorlás, a bűncselekmény okozta
rossznak a büntetésben rejlő rosszal való viszonzása, kiegyenlítése.
A büntetés alapját az igazságosság követelménye adja, célja öncél: a
megtorlás. A büntetés mértékét illetően az arisztotelészi osztó-igazság
érvényesül, mely szerint a bűnelkövető személyi sajátosságaitól
függetlenül, kizárólag bűncselekménye súlyára és bűnösségére tekintettel,
azzal arányosan büntetendő.

54
Ivády Bianka

Az igazságos és az elkövetett bűncselekménnyel arányos (proporcionális)

büntetés tehát nem azonos a bosszúval, az aránytalan
kegyetlenséggel.

Az elmélet filozófiai alapja az indeterminizmus, mely szerint a

bűncselekmény a bűnelkövető szabad akaratának megnyilvánulása.
Jellemzője a múltba tekintés és a tett büntetőjogi szemlélete.

Pozitívuma az elméletnek az igazságosság és a büntetés tettarányosságának

elve, amely garanciális jelentőségű, az állampolgári szabadság biztosítéka az
esetleges bírói önkénnyel szemben.

Elmélet kritikája:
 érthetetlen, hogy a bűncselekménnyel okozott rosszat miként lehet egy
másik rosszal, a büntetéssel megszüntetni vagy jóvátenni;
 az elmélet nem veszi figyelembe az emberek egyenlőtlenségét, illetve
személyiségi vonásait, nem ismeri el a büntetés egyéniesítésének
szükségességét;
 a megtorlás következetes érvényesítése a büntetés-végrehajtást
szükségképpen merevvé, embertelenné teszi.

Relatív elméletek:

A relatív elméletek az abszolút elméletek kritikájaként a liberális világnézet

és a polgári társadalom kialakulásának folyamatához kötődnek.

A büntetés célja hasznosságában, az újabb bűncselekmény

megelőzésében van. A relatív elméletek filozófiai alapja
a determinizmus, amely oksági viszonyt lát az alkalmazott büntetés és a
megbüntetett személy jövőbeni viselkedése között. Ismeretelméletileg tehát
ellentéte az indeterminista abszolút elméleteknek.

A relatív elméletek különböznek abban, hogy a büntetés megelőző hatását

hogyan, milyen irányban fejti ki. Alapvetően két irányzat különböztethető
meg: az általános megelőzést (generális prevenciót), illetve a
speciális megelőzést (speciális prevenciót) hangsúlyozó elméletek.
Az általános megelőzést hirdető elméletek a társadalom tagjainak
bűncselekmények elkövetésétől való visszatartását, a speciális megelőzés a
megbüntetett személy újabb bűncselekmény elkövetésétől való
visszatartását tűzi ki célul.

Általános megelőzési elméletek:

• Montesquieu is hangsúlyozta a büntetés prevencióját
• Beccaria a büntetési rendszer alapelveként a bűncselekmények
megelőzését tekintette.
• 19. században széles körben elterjedt ez az elmélet Ny-Európában.
Főbb képviselői Angliában Bentham és Locke, Németországban Fichte
és Feuerbach, Franciaországban Tarde.

55
Ivády Bianka

• Feuerbach: a bűncselekmény oka a büntetések érzéki vágyaiban

keresendő, a büntetés pedig ezt a vágyat elfojtani képes pszichikai
kényszer. Elrettentő büntetések alkalmazása.
• Bentham hasznossági elmélete: a büntetés legfőbb célja a közjó
biztosítása, a büntetést pedig a hasznosság igazolja. A büntetés célja
az emberi cselekedetek ellenőrzése is, emellett a sértett számára
elégtétel is lehet. Arányosság és egyéniesítés.
• Manapság ez az elmélet meggyengült, erősen korlátozott, az egyes
bűncselekmények tekintetében eltérő a hatása.
• Kritikák az elmélettel szemben:
a) magába rejti az állami kényszer korlátlan lehetőségét
b) nem igazolható, hogy a bűncselekményt elkövető személyt
nem önmagáért, hanem másokért büntetik meg, hogy
mások ne kövessenek el bűncselekményt
c) a büntetés általános megelőző hatása számos
bűncselekmény és bűnelkövető esetében nem igazolható
d) elrettentő, inhumánus szabadságvesztés végrehajtáshoz
vezet.

Különös megelőzési elméletek:

• a speciális prevenció korai hívei majdnem eljutnak a tettes-
büntetőjogi iskoláig.
• A különös megelőzés célja a javítással, az elrettentéssel és az
ártalmatlanná tétel eszközeivel is elérhető.
• A 19. században a célgondolat áthatja a büntetőjogot. Ennek első
képviselője Jhering, aki szerint az állam akkor büntethet, ha anélkül
céljait nem képes elérni.
• Liszt szerint a helyes és igazságos büntetés az, ami szükséges a jogi
javak megvédéséhez. A büntetés célját az elrettentésben, az
ártalmatlanná tételben és a javításban látta.
• Liszt szerint a javíthatatlan elkövetőkkel szemben csak a
társadalomtól való teljes elszigetelés (életfogytig vagy határozott
ideig tartó szabadságvesztés) nyújt kielégítő védelmet. A
fiatalkorúaknál biztonsági intézkedések bevezetését javasolta.
• Filippo Grammatika új társadalom védelmi irányzat képviselője. Cél
a bűncselekmények megelőzése és az elítélt társadalomba való
visszahelyezése.
• A speciális megelőzés elmélet másik mellékága a kezelési elmélet,
ami a bűncselekmény betegségként, a bűnözést járványként kezelte
és célja a bűntettes egyéni kezelése.
• Különös megelőzési elmélet kritikái:
a) nem válaszol sok kérdésre, csak a javítható bűnelkövetőkre
kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának célkitűzésire.
b) önmagában nem alkalmas a bűnetetőjogi felelősség
határainak megvonására
c) a legsúlyosabb bűncselekmény miatt sem szabad büntetést
kiszabni, ha nem áll fenn a bűnismétlés veszélye

56
Ivády Bianka

d) az elmélet tettes-büntetőjogi szemléletű, azaz elvezet a

korlátlan állami beavatkozás lehetőségéhez.

Egyesítő elméletek:

Mind az abszolút, mind a relatív büntetések joggal bírálhatók abból a

szempontból, hogy szélsőségesek és egyoldalúak. Gyakorlati értékük éppen
ezért kétséges. Ez magyarázza, hogy a 19. századvégi, de különösen a 20.
század irodalmában erős a tendencia a büntetési célok pluralizmusát hirdető
egyesítő vagy vegyes elméletek kidolgozására. Lényegük a történetileg jól
ismert büntetési célok egységbe foglalása oly módon, hogy az igazságosság,
a hasznosság és a szükségesség alapelvei egymást kiegészítsék.
Megegyeznek abban, hogy a büntetés célját nem szabad egyoldalúan felfogni
és egyetlen elvre visszavezetni. Az igazságosság elve erkölcsi, a
szükségesség és a hasznosság elve pedig reális szempontból igazolja a
büntetést. Végső soron a büntetés lényegét az igazságos
megtorlásban, a büntetés célját pedig az újabb bűncselekmény
megelőzésében jelölik meg.

A büntetés jogalapja és célja:

Az új Btk. a büntetés fogalmát nem tartalmazza, a törvény Indokolásában

olvasható definíció szerint „A büntetés a bűncselekmény elkövetése
miatt kiszabott, a bűncselekmény társadalomra veszélyességével
arányban álló joghátrány”.

A büntetés célja:

Btk. 79. § A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak

megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt
kövessen el.

Az egyéni megelőzés (speciális prevenció) célja annak megelőzése, hogy az

elkövető új bűncselekményt kövessen el. Általános tapasztalat, hogy ez a
célkitűzés elérhető
• az elkövető reszocializálásával,
• az elkövető ártalmatlanná tételével.

Az elkövető reszocializálása, társadalomba való visszavezetése a

legkívánatosabb célkitűzés. Eszközei az erkölcsi javítás, oktatás és nevelés,
illetve személyisége pozitív vonásainak erősítése. Enyhébb büntetések
alkalmazását tételezi fel, bár sikere erősen korlátozott.

Az általános megelőzés (generális prevenció) célja annak megelőzése, hogy

„más” személyek – azaz a társadalom tagjai – bűncselekményt kövessenek
el. A legegyszerűbb és a társadalomban a legrégebbi idők óta felhasznált
módja a büntetés alkalmazásának elrettentő jellege.

57
Ivády Bianka

Ennek eszköze a szigorú, a legtöbb esetben a múltban a kegyetlen,

embertelen büntetések gyakran nyilvános végrehajtása.

A büntetés jogalapja:

A büntetés jogalapja – a ius puniendi – arra a kérdésre keresi a választ, hogy

milyen alapon bünteti az állam alattvalóit, honnan származik az állam joga a
büntetéshez, vagy másképpen fogalmazva: mi hatalmazza fel az államot
arra, hogy alattvalóit a legsúlyosabb állami kényszerrel, a
büntetéssel sújtsa.

Az ősi államalakulatokban a választ erre a kérdésre az állam isteni

eredetében látták. Abban, hogy az isteni eredetű uralkodó a büntetés
alkalmazásával istentől kapott hatalmát gyakorolja. A büntetés joga tehát
isteni eredetű, az állam joga büntetés alkalmazására elvitathatatlan.

A természetjogászok az egyének akaratára vezették vissza az állam

kialakulását és a büntetés jogalapját vagy az annak való önkéntes
alávetésben látták (Grotius), vagy abban, hogy a természet törvényeit
megsértők elleni fellépés mindenkit megillet (Locke). Az állam büntetési joga
tehát az egyes állampolgárok akaratában rejlik.

Az egyéneknek az akaratából származtatja a büntetést Locke is. Érvelése

szerint a természeti törvények megtartása minden egyént megillet. Az
államban azonban a büntetéshez való jogot az egyének az államra ruházzák
rá.

A társadalmi szerződéssel magyarázza a büntetés

jogalapját Rousseau és Beccaria egyaránt. Beccaria azonban az állam jogát
a büntetésre nem tekinti korlátlannak. Szerinte az egyének természetes
szabadságukról csak olyan mértékben mondtak le, amennyire szükségük volt
ahhoz, hogy szabadságuk fennmaradó részét biztonságban érezhessék.
Ezeknek az átruházott szabadságrészeknek az összessége a büntetés joga.
Az államnak csak ezen belül szabad a büntetés jogával élnie, mert a
felesleges kegyetlenséget magában foglaló büntetést nemcsak a józan ész
tiltja, hanem az igazság és a társadalmi szerződés természete is.

Mindezeknek az elméleteknek közös vonása annak igazolása, hogy a

büntetés jogalapja annak szükségessége a társadalom rendjének,
életfeltételei biztonságának megőrzése érdekében. Az állam joga a
büntetések alkalmazásához a büntetés szükségességén alapszik.

A 19. században erősödnek azok a nézetek, amelyek háttérbe szorítják a

büntetés alapjának filozófiai igazolását és helyette a tételes jogot, a
büntetőjogi felelősség feltételeinek pontos jogi meghatározását tekintik
feladatuknak. Ennek során világossá válik, hogy a büntetés jogalapja és célja
között rendkívül szoros összefüggés áll fenn.

58
Ivády Bianka

A ius puniendi kérdése háttérbe szorul, az állam büntető hatalmát adottnak

tekintik és a büntetés jogalapját gyakorlati szükségességében, a közösségi
érdekek védelmében találják meg.

A napjainkban is uralkodó felfogást abban lehet összegezni, hogy a

büntetés jogalapját, azaz a büntetéshez való jogot az állam létéből
és feladataiból, illetve a büntetés szükségességéből és a büntetéssel
elérhető céljaiból lehet levezetni. Ez a válasz elvezet a büntetés céljainak
problémájához, amely világszerte a gyakorlati igazságszolgáltatás egyik
kulcskérdése.

Arisztotelész Kant Hegel

59
Ivády Bianka

11. tétel: A halálbüntetés abolíciója

A halálbüntetés a legősibb büntetés. Aki vért ont, annak vére ontassék,

mondta ki már a Lex talionis: „szemet szemért, fogat fogért.” Ezt már
az Ótestamentumot, a római jogot és a keresztény igazságszolgáltatást is
jellemezte.

Elvétve keresztény gondolkodók emeltek szót a halálbüntetés széles körű

alkalmazása ellen. Legjelentősebb képviselője Morus Tamás, aki az Utopia
című művében kifejezetten a halálbüntetés ellen foglalt állást

Beccaria könyvének köszönhetően Nyugat-Európában irodalmi kampány

bontakozott ki a halálbüntetés ellen. A toscanai nagyhercegségben pl. 1786-
ban eltörölték a halálbüntetést. Hazánkban II. József is eltörölte 1787-ben.
(Helyette a dunai hajóvontatást léptette.) Viszont halálos ágyán ezt
visszavonta 1790-ben.

Európában a 19. század vége felé a halálbüntetés ritkán alkalmazott

büntetési nemmé vált, alkalmazása szinte csak a legsúlyosabb élet elleni
bűncselekmények megtorlásaként korlátozódott.

Az első világháború fordulatot hozott, megtorpant az abolicionista folyamat,

s újra alkalmazták a halálbüntetést széles körben. A második világháborút
követően viszont több állam az abolíció útjára lépett:
o Olaszországban a fasizmus bukásával eltörölték a halálbüntetést,
s ezt az 1947. évi alkotmány meg is erősítette.
o Az NSZK.-ban az 1949. évi Alkotmány törölte el.
o Ausztriában 1950-ben vetettek véget a halálbüntetésnek.
o Angliában 1965-ben a halálbüntetést kiiktatták a büntetőjog
rendszeréből béke idejében.
o Portugáliában 1977-ben szűnt meg.
o Spanyolországban 1978-ban törölték el a halálbüntetést.
o Franciaországban 1981-ben törölték a büntetőjog eszköztárából

Az USA-ban a halálbüntetés helyzete rendkívül ellentmondásos, s

napjainkban is az államok többsége ismeri a halálbüntetést. 1972-ben az
USA Legfelső Bírósága alkotmányjogi hivatkozással a halálbüntetést, mint az
alkotmánnyal össze nem egyeztethető „kegyetlen és szokatlan” büntetést
alkotmányellenesnek nyilvánította”. 1976-ban azonban ezt a döntését
megváltoztatta és megfelelő jogi garanciák beépítésével alkotmányosnak
ismerte el a halálbüntetést.

60
Ivády Bianka

A HALÁLBÜNTETÉS MAGYARORSZÁGON:

Az államalapítástól kezdve olyan általános büntetési nemként szerepelt, mint

Európában. II. József 1787-ben megszüntette, de rendeletét 1790-ben
visszavonta. Szemere Bertalan 1841-ben megjelent „A büntetésről s
különösebben a halálbüntetésről” című pályamunkájában mind a büntetés
jogalapja, mind a büntetés célja szempontjából elutasította a halálbüntetést.
Érvei folytán az 1843. évi büntetőjogi törvényjavaslat a halálbüntetést
nem vette fel a büntetési eszközök közé. Az 1878. évi Btk., azaz a
Csemegi-kódex a halálbüntetést szűk körben alkalmazta.

Az első világháború után ez gyökeresen megváltozott. A háború elején a

kormányzat bevezette a statáriális bíráskodást, és számos jogszabály
újabb bűncselekményekre terjesztette ki a halálbüntetés lehetőségét.

A két világháború közötti belpolitikai folyamatok és nemzetközi események

ismét előtérbe helyezték a halálbüntetés alkalmazását különösen a politikai
bűncselekmények területén. 1923 és 1941-ig halálbüntetést előre megfontolt
emberölés miatt szabták ki elenyésző számban. 1945 után a háborús és
népellenes bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonásával ismét
növekedett a halálbüntetések száma.

Az 1950. évi II. törvény, a Btá. a halálbüntetést általános büntetési

nemként szabályozta. Az 1961-ben elfogadott Btk. 28 esetben tette
lehetővé a halálbüntetést. Az 1978. évi Btk. már „csak” 26
bűncselekményt pönalizált halálbüntetéssel.

A halálbüntetés megszüntetését a politikai rendszerváltás folyamata, illetve

az 1989-ben megalakult Halálbüntetést Ellenzők Ligájának
kezdeményezése vezetett.

Az 1989. évi XXV. törvény az állam elleni bűncselekmények

újraszabályozásáról a halálbüntetés szankcióját már tudatosan mellőzte. A
Liga álláspontja szerint a kérdés lényege etikai: A halálbüntetés etikailag
nem igazolható, ellentétben az élethez való jog alkotmányos
elismerésével, az államnak nincs joga arra, hogy bármely jogcímen
az állampolgárt életétől megfossza.

• Az abolícionisták elutasítják a megtorlás jogát, az ősidők óta ismert

ius talionis elvét. Az emberi élet megismételhetetlen, az élethez
való jognak az Alkotmányban való tételezésével az állam joga a
halálbüntetésre megalapozatlanná válik.
• Tudományos vizsgálatok alapján a halálbüntetésnek nincs
elrettentő ereje, ezt a közrend, a jogvédő apparátusok működése
és a népesség erkölcsi, kulturális színvonala befolyásolja.
• A halálbüntetés, szemben minden más büntetési nemmel
jóvátehetetlen büntetés, s bármely fejlett büntető eljárás, bármely
fejlett garanciarendszer mellett sem lehet a bíróság tévedhetetlen.

61
Ivády Bianka

Az Alkotmánybíróság 1990. október 16-án nyilvános teljes ülésben

tárgyalta a Liga petícióját. Az Alkotmánybíróság 8:1 arányban döntött az
abolíció mellett. Az Alkotmánybíróság 8. §-ának és 54. §-ának
összevetéséből megállapítható, hogy az élethez és az emberi
méltósághoz való jog minden embernek veleszületett, sérthetetlen
és elidegeníthetetlen alapvető joga.

A halálbüntetés tilalma abszolút: egyaránt kiterjed a polgári és a katonai

igazságszolgáltatás területére éppen úgy, mint háborús veszély vagy ennek
megfelelő rendkívüli állapotra [23/1990. (X.31.) AB határozat]. A
rendszerváltást követően a súlyos gazdasági helyzet, a lakosság
életszínvonalának romlása, párosulva az ország határainak megnyílásával és
a nemzetközi bűnözés megjelenésével a bűnözés növekedését
eredményezte.

A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 6. cikkének első

bekezdése kimondja: „minden embernek veleszületett joga van az
élethez”. Az Egyezményt hazánk még az 1976. évi 8. tvr.-tel ratifikálta.
Az emberi jogi Egyezményt a későbbi kiegészítő jegyzőkönyvvel együtt
hazánk az 1993. évi XXXI. sz. törvénnyel hirdette ki.

Az egyezmény tizenharmadik, a halálbüntetés minden körülményének –

háború vagy annak közvetlen veszélyét is beleértve – között történő
eltörlésére vonatkozó 2002. május 3-i jegyzőkönyvének kihirdetésére pedig
2004. évi III. törvénnyel került sor. Magyarország Alaptörvényének az
országos népszavazásról rendelkező 8. cikk (3) bekezdésének d) pontja
kizárja a népszavazást „nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről”.
Ennek értelmében a halálbüntetés kérdése népszavazásra nem
bocsátható.

62
Ivády Bianka

12. tétel: A szabadságvesztés-büntetés kialakulása és

általános jellemzése. A határozott ideig és az életfogytig
tartó szabadságvesztés. Elzárás.

SZABADSÁGELVONÁS BÜNTETÉS TÖRTÉNETE

Korábban cél: a biztonságos őrzés (ókorban: carcer).
DE! XVI. századtól szabadság felértékelődése: szabadságelvonás = büntetés
(elsőként pl.: fenyítő- és dologházak (pl. elsőként 1557-ben az angliai
Bridewellben)); várfogság.
A börtönügy apostolaként ismert John Howard, aki az emberbaráti eszméket
hirdette és a modern börtönrendszer megteremtője volt, beutazta egész
Európát, majd az 1770-es évek végén megjelentette „A börtönök állapotáról”
írott művét. Ezzel megindult a börtönügy reformja s
különböző börtönrendszerek jöttek létre a szabadságvesztés-büntetés
eredményesebb végrehajtása érdekében.

SZABADSÁGELVONÓ BÜNTETÉS TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON

Magyarországon szabadságvesztés II. Károly 1723-as dekrétumában volt
előírva a vérfertőzésre. Az első fenyítő- és dologház 1772-ben jött létre
Eszterházy Ferenc magánkezdeményezésére Szempcen.
Az 1843. évi büntetőjogi javaslat, amely nem tartalmazta sem a
halálbüntetést, sem a testi fenyítést és így a szabadságvesztés vált fő
büntetési nemmé, annak két formáját, a rabságot (életfogytig vagy
határozott ideig tartó) és a fogságot különböztette meg. S a börtönök
működését a pennsylvaniai vagy magánrendszerre kívánta alapozni.

BÖRTÖNRENDSZEREK (XVIII-XIX.SZ.):

philadelphiai (vagy pennsylvaniai) rendszer („magénelzárásos”);

1790)

1) teljes elkülönítés (magánzárka; magány + vallásos könyvek)

2) módosított magánelzárás munkavégzés a zárkában + érintkezés az
intézeti felügyelőkkel

auburni rendszer („hallgatásos”; 1823)

- nappali közös munka + éjjeli elkülönítés hallgatási kényszer mellett

angol rendszer („angol fokozatos”); 1857)

- hosszabb börtönbüntetésre ítélteknél szabadsághoz való

hozzászoktatás lépésenként:
a) magánzárka
b) nappal közös munka, éjszakai elkülönítés + jutalmazás
c) a büntetés nagyobb részének (3/4, 2/3) letöltése után
feltételes szabadlábra helyezés

63
Ivády Bianka

ír rendszer („ír fokozatos”; 1856)

- négyfokozatú a szabad életre való felkészítéshez; önuralom,

önfegyelem tanulása:
• magánzárka
• nappal közös munka, éjszakai elkülönítés + jutalmazás
• közvetítő intézet
• a büntetés nagyobb részének (3/4, 2/3) letöltése után
feltételes szabadlábra helyezés

Az új Btk. Különös Részében a kilátásba helyezett büntetőjogi

jogkövetkezmények között a szabadságvesztés-büntetés dominál. Továbbá
a Btk. Általános Részében számos jogintézmény körülírása (például:
tevékeny megbánás, próbára bocsátás, jóvátételi munka) is a
szabadságvesztésre, illetve annak kiszabható tartamára hivatkozással
történik

Az Európai Emberi Jogi Egyezmény 5. cikkének 1. pontjával, s a Polgári és

Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 9. cikkének 1. pontjával
összhangban az Alaptörvény deklarálja, hogy „Mindenkinek joga van a
szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. Senkit nem lehet szabadságától
másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben
meghatározott eljárás alapján megfosztani.” A szabadsághoz való alapvető
jog azonban nem korlátozhatatlan. A szabadsághoz való jog, mint emberi jog
törvényes korlátozásának tekintendő, ha a szabályszerű büntetőeljárás során
a bíróság szabadságvesztést szab ki.

Az új Btk. miniszteri indokolása szerint a szabadságvesztés „szükségességét

indokolja, hogy a legerőteljesebb visszatartó hatású büntetés. A
szabadságvesztés-büntetés Btk. szankciórendszerében elfoglalt központi
helyének oka, hogy sokoldalú, és a büntetési célok megvalósítására alkalmas
büntetési nem. A szabadságvesztésnek a büntetési célok elérésére való
alkalmasságát biztosítja e büntetési nem törvényi szabályozásának,
kiszabásának és végrehajtásának a megfelelő differenciálása. Ez a
differenciálás többek között abban nyilvánul meg, hogy a szabadságvesztés
különböző tartamban, eltérő végrehajtási fokozatokban, különböző módon
és végrehajtási rendben alkalmazható.”

A felvilágosodástól uralkodó büntetési nemmé válik a szabadságvesztés

büntetés, a klasszikus büntető iskolának ebben fontos szerepe van. Ekkortól
értékelődik fel az emberi szabadság, lesz értéke az emberi szabadságnak. A
szabadságvesztés büntetés a halálbüntetés alternatívájaként jelent meg a
szankciórendszerekben.

64
Ivády Bianka

Szabadságvesztés ártalmai, hátrányai:

érzelmi trauma
kapcsolatrendszerben történő leépülés
társadalomban történő visszalépés nehézségei
mentális betegségek
bántalmazások
probléma a bv. intézetek túlzsúfoltsága is – embertelen büntetés
tilalma (Emberi Jogi Egyezmény 3. cikke)
költséges
nem hozta azokat a reményeket, amiket hozzá fűztek

A HATÁLYOS MAGYAR SZABÁLYOZÁSA A SZABADSÁGVESZTÉSNEK:

Relatíve határozott a magyar hatályos szankciórendszer. Jogalkalmazó és

a jogalkotó között munkamegosztás – a jogalkotó ad egy keretet és a
jogalkalmazó e között a büntetési tétel keret között határozza meg a
szankció nemét és mértékét.

A büntetés csak viszonylagosan tekinthető határozottnak, hiszen a törvény

által megadott kereteken belül (büntetési tételkeret alsó és felső határa)
a jogalkalmazás során dől el annak konkrét mértéke. Innen ered e
rendszer elnevezése („relatív”), mert a bíró az eset összes körülményének
számbavétele után, saját meggyőződése alapján szabja ki a büntetést.

Dualista szerkezetű a magyar szankciórendszer = büntetések és

intézkedések vannak.

Büntetések (súlyosítási sorrend): a szabadságvesztés, az elzárás, a

közérdekű munka, a pénzbüntetés, a foglalkozástól eltiltás, a
járművezetéstől eltiltás, a kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való
eltiltás, a kiutasítás.
Mellékbüntetés a közügyektől eltiltás. Attól mellékbüntetés, hogy önállóan
nem szabható ki, hanem valamelyik büntetési nemhez csapódik.

Intézkedések: elkövetőnek a személyét, személyiségét veszik figyelembe.

Megrovás, próbára bocsátás,

65
Ivády Bianka

Részben konjunktív dualista a szankciórendszerünk és részben alternatív

dualista. Büntetés és intézkedés egymás mellett is kiszabható = konjunktív
dualista. Alternatív dualista = van, amikor csak az egyiket lehet kiszabni és
kizárt a másik kiszabása, pl. próbára bocsátás intézkedés mellett nincs
lehetőség büntetés kiszabására.

A szabadságvesztés életfogytig vagy határozott ideig tart. Életfogytig

tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény
elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte.

Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, annak végrehajtását fogházban,

börtönben vagy fegyházban rendeli végrehajtani (bv. intézetben). –
végrehajtási fokozatok, súlyossági/szigorúsági sorrendben.

ÉLETFOGYTIG TARTÓ SZABADSÁGVESZTÉS:

Kizárólag vagylagos szankció! Bírói mérlegelés, DE! – Btk. 90. § (2) Az
erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös
visszaesőkénti minősítést megalapozó bűncselekmény büntetési tételének
felső határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére emelkedik. Ha a
büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a
törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is
büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell
kiszabni. – ha túllépi a kétszeresével a 20 évet, akkor életfogytig tartó
szabadságvesztést kell kiszabni!

Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az

ügydöntő határozatában meghatározza a feltételes szabadságra
bocsátás legkorábbi időpontját, VAGY a feltételes szabadságra
bocsátás lehetőségét kizárja.
Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság a feltételes
szabadságra bocsátás lehetőségét CSAK a 44. § (1) bekezdésében
meghatározott bűncselekmények miatt zárhatja ki.
A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét ki kell zárni, ha az elkövető
a) erőszakos többszörös visszaeső, vagy
b) a 44. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekményi
bűnszervezetben követte el.

44. § (1) Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság a feltételes szabadságra
bocsátás lehetőségét csak az alábbi bűncselekmények miatt zárhatja ki:
a) népirtás [142. § (1) bekezdés], m) fogolyzendülés súlyosabban minősülő esete
b) emberiesség elleni bűncselekmény [143. § [284. § (4) bekezdés],
(1) bekezdés], n) terrorcselekmény [314. § (1) bekezdés],
c) apartheid [144. § (1) és (3) bekezdés], o) jármű hatalomba kerítése súlyosabban
d) hadikövet elleni erőszak súlyosabban minősülő esete [320. § (2) bekezdés],
minősülő esete [148. § (2) bekezdés], p) közveszély okozása súlyosabban minősülő
e) védett személyek elleni erőszak [149. § esete [322. § (3) bekezdés],
(1)–(2) bekezdés], q) zendülés súlyosabban minősülő esete [442. §
f) nemzetközi szerződés által tiltott fegyver (4) bekezdés],
alkalmazása [155. § (1) bekezdés], r) elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak
g) egyéb háborús bűntett (158. §), súlyosabban minősülő esete [445. § (5)
h) emberölés súlyosabban minősülő esete bekezdés],
[160. § (2) bekezdés],

66
Ivády Bianka

i) emberrablás súlyosabban minősülő esete ha azt személy elleni vagy dolog elleni erőszakkal
[190. § (3) –(4) bekezdés], követik el.
j) emberkereskedelem és kényszermunka
súlyosabban minősülő esete [192. § (6)
bekezdés],
k) alkotmányos rend erőszakos
megváltoztatása [254. § (1) bekezdés],
l) rombolás súlyosabban minősülő esete [257.
§ (2) bekezdés],

(2) A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét ki kell zárni, ha az elkövető

a) erőszakos többszörös visszaeső, vagy
b) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszervezetben követte el.

Ha a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a

feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárja ki, annak
legkorábbi időpontját
legalább huszonöt,
legfeljebb negyven évben
állapítja meg (években kell meghatározni).
Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság tartama
legalább tizenöt év.
Az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház.

A HATÁROZOTT IDEIG TARTÓ SZABADSÁGVESZTÉS TARTAMA:

A határozott ideig tartó szabadságvesztés

legrövidebb tartama három hónap ,
leghosszabb tartama húsz év ; bűnszervezetben, különös vagy
többszörös visszaesőként történő elkövetés, illetve halmazati vagy
összbüntetés esetén huszonöt év .

ELZÁRÁS:

46. § (1) Az elzárás tartamát napokban kell meghatározni, annak

legrövidebb tartama öt, leghosszabb tartama kilencven nap.
(2) Az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény új büntetési nemként

tartalmazza az elzárást. Az elzárás, mint szabadságelvonással járó
büntetés a Btk. Különös Részében kilátásba helyezett szankció, például a
Magántitok megsértésének vétsége vagy a Levéltitok megsértésének vétsége
esetén. A Btk. általános részi rendelkezése szerint amennyiben „a
bűncselekményt e törvény elzárással rendeli büntetni, e büntetés helyett
vagy mellett közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás,
járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való
eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható”.

67
Ivády Bianka

A Btk. általános részi rendelkezése lehetővé teszi továbbá a háromévi

szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő
bűncselekmények esetén szabadságvesztés helyett az elzárás
alkalmazását, önállóan vagy más büntetésekkel együtt. A
szabadságvesztés mellett azonban nem szabható ki elzárás.

Az új Btk. miniszteri indokolása értelmében az „elzárás egy olyan,

szabadságelvonással járó büntetés, amely főként azokkal az elkövetőkkel
szemben alkalmazható, akikkel szemben szociális, gazdasági, családi vagy
életkori viszonyaikra tekintettel más büntetés kiszabása célszerűtlen, illetve
az elzárás büntetés hatékonyabban szolgálhatja a speciális prevenciót”.
Tartama öt naptól kilencven napig terjed és büntetés-végrehajtási
intézetben kell foganatosítani.

Az elzárást a magyar bírói gyakorlat nem igazán alkalmazza.

BALASSAGYARMATI FEGYHÁZ ÉS BÖRTÖN

68
Ivády Bianka

13. tétel:
A szabadságvesztés-büntetés végrehajtási fokozatai és a
feltételes szabadságra bocsátás

34. § A szabadságvesztés határozott ideig vagy életfogytig tart.

35. § (1) Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, annak végrehajtását

fogházban, börtönben vagy fegyházban rendeli végrehajtani.

(2) A büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre tekintettel a törvényben

meghatározottnál eggyel enyhébb vagy eggyel szigorúbb végrehajtási
fokozat határozható meg. E rendelkezés a 44. § (1)-(2) bekezdése és a 90.
§ (2) bekezdése alapján kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés esetén
nem alkalmazható.1

A szabadságvesztést büntetés-végrehajtási intézetben kell

végrehajtani. A büntetésvégrehajtási intézet magába foglalja a különböző
végrehajtási fokozatú intézeteket és egyéb speciális intézményeket is.
A fegyház a börtönnél, a börtön a fogháznál szigorúbb végrehajtási fokozat.

37. § (1) A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata fogház, ha azt

vétség miatt szabták ki, kivéve, ha az elítélt visszaeső.
(2) A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata börtön, ha azt
a) bűntett miatt szabták ki, vagy
b) vétség miatt szabták ki, és az elítélt visszaeső.
(3) A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata fegyház, ha
a) a háromévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést
aa) a XIII., a XIV. vagy a XXIV. Fejezetben meghatározott bűncselekmény,
ab) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai
bűncselekmény,
ac) terrorcselekmény [314. § (1)-(2) bekezdés, 315-316/A. §], terrorizmus
finanszírozása [318. § és 318/A. §], jármű hatalomba kerítése [320. § (1)-
(3) bekezdés], bűnszervezetben részvétel [321. § (1) bekezdés],
robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (324. §), lőfegyverrel vagy
lőszerrel visszaélés [325. § (1)-(3) bekezdés], nemzetközi szerződés által
tiltott fegyverrel visszaélés [326. § (1)-(6) bekezdés], haditechnikai
termékkel vagy szolgáltatással visszaélés [329. § (1)-(4) bekezdés], kettős
felhasználású termékkel visszaélés [330. § (1)-(3) bekezdés],
ad) emberölés, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása,
emberrablás, emberkereskedelem és kényszermunka, szexuális erőszak,

1 44. § (1) bek. pl. népírtás, emberiség elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, zendülés súlyosabban minősülő esete.
44. § (2) A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét ki kell zárni, ha az elkövető
a) erőszakos többszörös visszaeső, vagy
b) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
90. § (2) Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítést megalapozó
bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így
felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is
büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.

69
Ivády Bianka

közveszély okozása, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése vagy rablás

súlyosabban minősülő esetei [160. § (2) bekezdés, 176. § (2)-(3) bekezdés,
177. § (1)-(2) bekezdés, 178. § (2) bekezdés, 179. § (2) bekezdés, 190. §
(2)-(4) bekezdés, 192. § (1)-(6) bekezdés, 197. § (2)-(4) bekezdés, 322. §
(2)-(3) bekezdés, 327. § (3) bekezdés, 365. § (3)-(4) bekezdés]
miatt szabták ki, vagy
b) a szabadságvesztés kétévi vagy ennél hosszabb tartamú, és
ba) az elítélt többszörös visszaeső, vagy
bb) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.

FEGYHÁZ

1) életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása;

2) a háromévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést
 a XIII., a XIV. vagy a XXIV. Fejezetben meghatározott
bűncselekmény.2
 életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai
bűncselekmény.
 37. § (3) bek. ac) - ad) pontokban meghatározott bűncselekmény miatt
szabták ki.
3) a szabadásvesztés kétévi vagy ennél hosszabb tartamú, és
 az elítélt többszörös visszaeső, vagy a bűncselekménye
bűnszervezetben követte el.

A fegyház a szabadságvesztés legszigorúbb végrehajtási fokozata.

Életfogytig tartó szabadságvesztést a legsúlyosabb bűncselekmények
elkövetőivel szemben szabnak ki, ezért ennek végrehajtására csak a
legszigorúbb fokozat lehet alkalmas.
A fegyház jellegéből következik, hogy itt a viszonylag hosszabb tartamú
szabadságvesztést hajtják végre, akár a bűncselekményi, akár a
bűnelkövetői körhöz kapcsolódóan. Amennyiben a kiszabott büntetés
mértéke a két évet nem éri el, fegyházban történő végrehajtása
szükségtelen.
A fegyház a szabadságvesztés legszigorúbb végrehajtási fokozata, ahol az
elítélt életrendje részletesen meghatározott, állandó irányítás és ellenőrzés
alatt áll. A fegyházon belül is csak engedéllyel és felügyelet mellett
mozoghat. Fegyházon kívüli, külső munkában kivételesen vehet részt, ha a
külvilágtól a munkavégzése alatt is elkülöníthető.

BÖRTÖN

 A bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtása, ha nem

fegyházban kell végrehajtani.
 Vétség miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtása, ha az elítélt
visszaeső.

2
XIII. Fejezet: Az emberiesség elleni bűncselekmények; XIV. Fejezet: Háborús bűncselekmények; XXIV. Fejezet:
Az állam elleni bűncselekmények.

70
Ivády Bianka

A bűntett miatt kiszabott szabadságvesztést általában börtönben kell

végrehajtani.
A vétség miatt kiszabott szabadságvesztés visszaesővel szemben kerül
börtönben végrehajtásra, amely megjelölés jelenti itt a különös visszaesőt és
a két évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban elítélt többszörös visszaesőt
is.
Börtönben az elítélt életrendje meghatározott, irányítás és ellenőrzés alatt
áll, de a börtön kijelölt területén szabadon járhat. Rövid tartamú eltávozása
kivételesen engedélyezhető. Külső munkákban kivételesen vehet részt.

FOGHÁZ

➔ Vétség miatt kiszabott szabadságvesztés, ha az elítélt nem

visszaeső.
o Vétségek: minden gondatlanságból elkövetett bűncselekmény,
függetlenül büntetési tételétől, ill. azok a szándékosan elkövetett
bűncselekmények, amelyeknek büntetési tétele legfeljebb két évi
szabadságvesztés, vagy annál enyhébb, minden elzárással
büntetendő bűncselekmény.

A fogház a vétség miatt kiszabott szabadságvesztés általános végrehajtási

fokozata. Fogházban az elítélt életrendje részben meghatározott, de
szabadidejét belátása szerint használhatja fel, valamint a fogház területén
szabadon járhat. Rövid tartamú eltávozása engedélyezhető, és külső
munkákban részt vehet.

A bíróság az ítéletben, a szabadságvesztés-büntetés

végrehajtásának megkezdése előtt határozza meg a
szabadságvesztés fokozatát.

A bírósági gyakorlatban például a vádlott büntetlen előélete, valamint az a

körülmény, hogy a bűncselekmény indítékát a sértett agresszív, kötekedő
magatartása váltotta ki, megalapozta az eggyel enyhébb végrehajtási
fokozat megállapítását.

A FELTÉTELES SZABADSÁGRA BOCSÁTÁS:

Nem tölti le teljes egészében a kiszabott szabadságvesztést, hanem

hamarabb szabadulhat. Az ítélkező bíróság rendelkezik a feltételes
szabadságra bocsátás lehetőségéről.

71
Ivády Bianka

Ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak

legkorábbi időpontja
a) a büntetés kétharmada,
b) visszaeső esetén háromnegyed
részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő nap.

Ha a három hónapot letöltötte, az azt követő napon lehet feltételes

szabadságra helyezni.

FELTÉTELES SZABADSÁGRA BOCSÁTÁS A HATÁROZOTT IDEIG TARTÓ

SZABADSÁGVESZTÉSBŐL:

Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az

ügydöntő határozatában megállapítja
- a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, VAGY
- a 38. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben azt, hogy a
feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt

Határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság

tartama azonos a szabadságvesztés hátralévő részével, de legalább
egy év. A 38. § (3) bekezdés (feles kedvezmény) alkalmazása esetén a
bíróság az ügydöntő határozatában rendelkezhet úgy, hogy a feltételes
szabadság tartama legalább egy, legfeljebb három évvel meghosszabbodik.

A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet

- az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően elkövetett
bűncselekmény miatt a feltételes szabadság tartama alatt, vagy
- a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt
végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik.

A bíróság a feltételes szabadságot megszüntetheti, ha az elítéltet az

előzőekben meghatározottakon kívül egyéb büntetésre ítélik.

A feltételes szabadság megszüntetése esetén a feltételes szabadságon

eltöltött idő a szabadságvesztésbe nem számít be.

A „feles” („1/2-es”) kedvezmény:

Öt évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén –

különös méltánylást érdemlő esetben – a bíróság az ügydöntő
határozatában akként rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetés fele
részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Ez a rendelkezés
nem alkalmazható, ha az elítélt többszörös visszaeső.

72
Ivády Bianka

FELTÉTELES SZABADSÁGRA BOCSÁTÁS AZ ÉLETFOGYTIG TARTÓ

SZABADSÁGVESZTÉSBŐL:

Ha a bíróság életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a

feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárja ki, annak
legkorábbi időpontját
legalább huszonöt,
legfeljebb negyven évben
állapítja meg (években kell meghatározni).
Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság
tartama legalább tizenöt év.
Az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház.

Nem bocsátható feltételes szabadságra

 a többszörös visszaeső, ha a szabadságvesztést fegyház

fokozatban kell végrehajtani
 az erőszakos többszörös visszaeső,
 aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
 akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek
szabadságvesztésre, amelyet korábbi, határozott ideig tartó
végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás
befejezése vagy a végrehajthatóság megszűnése előtt követte
el,
 akit tettesként ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre 38. §
(4) bek. e) pontja ae)-ee) alpontjában meghatározott
bűncselekmények miatt

Nem bocsátható feltételes szabadságra az sem, akit

 a 38. § (4) bekezdés e) pontjában meghatározott bűncselekmény

elkövetése esetén előkészület miatt, részesként, vagy korlátlan
enyhítés alkalmazásával, vagy
 a hozzátartozója sérelmére elkövetett, nyolcévi vagy ennél
súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett személy elleni
erőszakos bűncselekmény miatt ítélték végrehajtandó
szabadságvesztésre
 tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére
elkövetett, nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel
fenyegetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni
bűncselekmények miatt
ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre.

DE! Az előzőekben meghatározott estekben (nem az összesben) a bíróság

az ügydöntő határozatban az elkövető feltételes szabadságra
bocsáthatóságáról rendelkezhet, ha az elkövetés körülményeire, az
elkövető személyében rejlő társadalomra veszélyesség fokára vagy
egyéb büntetéskiszabási körülményekre figyelemmel,

73
Ivády Bianka

a társadalom védelme és annak megelőzése, hogy az elkövető újabb

bűncselekményt kövessen el, pártfogó felügyelet elrendelésével és
külön magatartási szabály meghatározásával elérhető.

40. § (1) A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti , ha az

elítéltet
a) az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően elkövetett
bűncselekmény miatt a feltételes szabadság tartama alatt, vagy
b) a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt
végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik.
(2) A bíróság a feltételes szabadságot megszüntetheti, ha az elítéltet az
(1) bekezdésben meghatározottakon kívül egyéb büntetésre ítélik.
(3) A feltételes szabadság megszüntetése esetén a feltételes szabadságon
eltöltött idő a szabadságvesztésbe nem számít be.

A feltételes szabadság megszüntetése kötelező, ha a bíróság a terheltet az

ítélet jogerőre emelkedése után elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes
szabadság tartama alatt vagy a feltételes szabadság alatt elkövetett
bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéli.

A feltételes szabadság bírói mérlegeléstől függő megszüntetésére akkor

kerülhet sor, ha az elítéltet az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül
egyéb büntetésre ítélik.

A bíróságnak a mérlegelés során figyelembe kell vennie az újabb

bűncselekmény súlyát és jellegét. Akkor kerülhet tehát sor az ítélkező
bíróság általi mérlegelésre, ha nem végrehajtandó szabadságvesztésre,
hanem más büntetésre, vagy a gondatlanságból elkövetett bűncselekmény
miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a feltételes
szabadságra bocsátott elkövetőt.

A feltételes szabadságot a bíróság szünteti meg, s a feltételes szabadságon

eltöltött idő a szabadságvesztésbe nem számít be.

A szabadságvesztés kiállására, a hátralévő rész végrehajthatóságának

megszűnésére a feltételes szabadság sikeres elteltével kerül sor. A
szabadságvesztés kiállásának napjához kapcsolódóan két esetkör
különböztetendő meg:
• Amennyiben a hátralevő rész legalább egy év, s a feltételes szabadság
próbaideje sikeresen eltelt, az elítélt szabadságvesztés-büntetését a
feltételes szabadság lejártával kell kitöltöttnek tekinteni.
• Amennyiben a szabadságvesztésből hátralevő rész egy évnél rövidebb,
s a feltételes szabadság próbaideje sikeresen eltelt, az elítélt
büntetését a feltételes szabadság leteltekor, de a hátralevő és le nem
töltött szabadságvesztés utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni.

74
Ivády Bianka

Például: az elítélt július 1-jével feltételesen szabadul, ezért a sikeres próbaidő

lejártának napja a következő év június 30-a, s a szabadságvesztésből
hátralévő 10 hónapra figyelemmel, utólag (június 30-án) április 30. napjával
kell visszamenőlegesen kitöltöttnek tekinteni a szabadságvesztést

75
Ivády Bianka

14. tétel:
A közérdekű munka. Hazai büntetőjogi előzmények és a
nemzetközi tapasztalatok.

MUNKABÜNTETÉSEK:

A munka, mint büntetés a kezdetektől jelen van a büntetéstörténetben, és a

legutóbbi időszakban a súlya növekszik mind a büntetéselméletben, mind
pedig a gyakorlatban, mindenhol a világon.

Már az ókortól jellemző. (ókori városok, mitológia, vallások,

protestanizmus, a középkori város)

Ahhoz, hogy a munka büntetés legyen, ahhoz mindenkinek dolgoznia kell.

Protestantizmus hozza el, hogy „aki nem dolgozik, ne is egyék”, ez hozza el
az elhivatás szót, a hivatás szóra.
Rabszolgaság: A rabszolgaság elsősorban munkát jelent, és csak
másodsorban jelent rabságot. A szabadságtól megfosztás és a jogfosztás
csupán a munkára kényszerítés eszköze. Ezért mondhatjuk, hogy a
munkabüntetések első megjelenési formája tulajdonképpen a rabszolgaság.

Formái: rabszolgaság, gályarabság, hajóvontatás, Opus Publicum,

dologházak.

➔ Rabszolgaság: A rabszolgaság elsősorban munkát jelent, és csak

másodsorban jelent rabságot. A szabadságtól megfosztás és a
jogfosztás csupán a munkára kényszerítés eszköze. Ezért mondhatjuk,
hogy a munkabüntetések első megjelenési formája tulajdonképpen a
rabszolgaság.
➔ Gályarabság: A gályarabságot egyes szerzők kifejezetten a
munkabüntetések elődjének tartják – tekintettel arra, hogy a
munkaelem dominál –, míg más szerzők a szabadságvesztés
előzményének vagy egy sajátos nehezített változatának tekintik. Sőt
Finkey szerint a francia galhre a halálbüntetésnek a legembertelenebb
végrehajtási módja, ami az elítéltnek lassú, kínos elpusztítására
irányul.
➔ Hajóvontatás: 3 évig állt fenn Magyarországon. A 3 év alatt meghalt
kétharmada az erre ítélteknek. A gályarabságnak sajátos formája a
hazánkban 1777-ben, Mária Terézia idejében a kínvallatás eltörlése
után meghonosodott hajóvontatás, amely, mint a szabadságvesztés-
büntetés súlyosbítására szolgáló közmunka legsúlyosabb neme került
bevezetésre. II. József aztán 1783-ban tovább fejlesztve vezette be
újólag a hajóvontatást a Dunán. Ennek a büntetési nemnek a célja
kifejezetten az elrettentés volt. A Josefinában, II. József 1787. évi
büntető törvénykönyvében, mint a legsúlyosabb szabadságvesztés-
büntetés szerepel, amelyet a halálbüntetés pótlására vezetett be az
uralkodó.

76
Ivády Bianka

Tulajdonképpen az életfogytig tartó börtönbüntetés súlyosítása volt, II.

József szerint ugyanis az erre ítéltek eljátszották életüket, így
kíméletre sem lehetett igényük. A munka lényege annyiban állt, hogy
a raboknak derékig – néha nyakig – vízben, sárban, esőben, hóban,
csaknem meztelenül kellett húzniuk a Duna partján az árral szemben
a súlyos sóval, búzával és egyéb rakományokkal terhelt hajókat
botozás és ostorozás között, a legszűkösebb élelmezés mellett. II.
József testvére, II. Lipót trónra lépését követően egyik első
rendelkezéseként külön rendelettel szüntette meg ezt a büntetést
1790. április 29-én.
➔ Opus Publicum: Magyarországon a például bányamunka. Az Opus
Publicum valamilyen nehéz testi munka végzését jelentette. Ehhez a
büntetési típushoz sorolható még a kényszermunka bányákban,
hivatali munka a bányákban, valamint az egyéb kisegítő, kevésbé
veszélyes munkák végzése, és a köz érdekében végzendő
kényszermunka. A magyar városok igazságszolgáltatásában is
találkozunk munkára ítéléssel.
Debrecen város bírói döntéseit vizsgálva a büntetések között is feltűnik
a munkára, kényszerdologra szorítás. Sőt a céhből kizárás és a
mesterségtől eltiltás is. A dologtalan koldusokat kényszermunkára
fogták, a nők fontak, a férfiak városi dolgot végeztek, ami lehetett
például mészhordás.
➔ Dologházak: A dologházak története szorosan összekapcsolódik a
szegénység és a szociális problémák szaporodásával, tömegessé
válásával és a kezelésükre irányuló kísérletekkel. Az első dologházakat
nem kriminális elemek számára alapították, hanem a szegénygondozás
eszközei voltak. A bérmunka kialakulásával megjelenő
munkanélküliség, a vagyontalan csavargó elemek, koldusok egyre
fokozódó problémát jelentettek. Ezek a problémák elsősorban a
nagyobb városokban jelentkeztek tömegesen, ezért természetesen az
első dologházak felállítására is itt került sor. A protestantizmus
megjelenése katalizátorként hatott erre a folyamatra, hiszen a
munkátlanság, a koldulás, a nincstelenség már nem egy valláserkölcsi
szempontból kívánatos, üdvözlendő állapotnak, az alamizsnaadó
számára a kegyesség megélése eszközének, hanem az isteni kegy
nyilvánvaló hiányának tűnt a keze munkájából élő polgár számára.
A dologház a gazdasági, társadalmi változás, a korai kapitalizmus
intézménye volt. Olyan társadalmakban jött létre, amelyek jelentős
gazdasági változásokon mentek keresztül, ahol a korábbi társadalmi
rend és egyensúly megbomlott, és amelyekben új gazdasági rend volt
kialakulóban. Az első dologházak lakói pedig azok lettek, akiket a
feudális világ, az egyházi jótékonyság már nem védett, és a
kapitalizálódó társadalom pedig még nem integrált. A munkaképesség
megléte és a munka hiánya a munkára és a szerzésre épülő
társadalomban csak egyet jelenthetett: a munkakedv hiányát. A
dologtalan munkaképes személyek munkára szoktatására, a
közterekről való eltávolításukra kitűnő eszköznek tűnt egy olyan
intézmény létesítése, amely egyszerre oldotta meg mindkét problémát.

77
Ivády Bianka

A munka, mint a büntetés Tóth Mihály szerint:

Legelőször a szabadságvesztés egyik formája volt, mint a gályarabság

vagy a hajóvontatás.
Majd a szabadságvesztés csak a kereteit volt hivatott megteremteni
a kényszerű munkavégzésnek, ezzel egy időben vált a szabadságvesztés
büntetési céljainak elérésére szolgáló eszköz, és csak jóval később önálló
munkabüntetéssé.

Kabódi Csaba szerint:

A büntetésből végzett munka lehetett munkára szoktatás, munkával

büntetés, munkával javítás, létezik a szabadságvesztés alatti munkáltatás ás
a szimbolikus munkabüntetés is, és ismert az „ellenség” munkaerejének
kizsákmányolása mindenféle büntetéstatni tartalom nélkül is. A
munkavégzés mint büntetés, bár lényegében ugyanazt az emberi
tevékenységet takarja, mint a kezdetetekben, a történetírás hajnalán,
jelentős változásokon ment keresztül. Kényszer jellege folyamatosan
csökkent, a munkavégzéshez kapcsolódó hátrányok, mint az elítélt
szabadságának korlátozása, az elhelyezés körülményeiből fakadó egyéb
hátrányok, a munkavégzés feltételei, a végzendő munka jellege fokozatosan
humanizálódtak.

A MUNKABÜNTETÉSEK TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON:

 Dologház (1913. évi XXI. tc.)

 Szigorított dologház (1928. évi X. tc. III. fejezet)
 A javító-nevelő munka (1950. II. tv.)
 A szigorított javító-nevelő munka (1984. évi 19. sz. tvr.)
 A közérdekű munka (1987. évi III. tv.; 1993. évi XVII. tv.)

Dologház (1913. évi XXI. törvénycikk)

Dologházba azokat utalhatta a bíróság, akik a közveszélyes munkakerülő

vétségét követik el, vagy akik az élet, testi épség, szemérem vagy vagyon
ellen elkövetett bűntett vagy vétség miatt fegyházra, börtönre vagy legalább
háromhavi fogházra ítéltettek, és ez a bűntett vagy vétség a tettes
munkakerülő életmódjával álljon összefüggésben.

Szigorított dologház (1928. évi X. törvénycikk, III. fejezet)

A szigorított dologház a megrögzött bűntettesekkel szemben volt

alkalmazható.
Megrögzött bűntettesnek az az elkövető számított, aki az élet, a szemérem
vagy a vagyon ellen különböző időben és egymástól függetlenül legalább
három bűntettet követett el, ha az utolsó és az azt közvetlenül megelőző
bűntettet öt éven belül követte el, ráadásul üzletszerűen.
Fegyházban hajtották végre.

78
Ivády Bianka

Javító nevelő munka (1950. évi II. törvény)

Nevelő célú intézkedés. Alkalmazható, ha az elkövető társadalmi helyzetére,

a bűntett elkövetésének okaira és általában az eset körülményeire tekintettel
feltehető volt, hogy a büntetés célja szabadágelvonás nélkül is elérhető.

Az elítélt köteles volt a számára kijelölt munkahelyen 1 hónaptól 2 évig

terjedő tartamban megszabott munkát végezni, munkájáért a bíróság által
megállapított csökkentett munkadíjban részerült, -10%-túl, -25%-ig.

Soha nem vált általánosan, mindenkivel szemben alkalmazható büntetéssé

a végrehajtásából adódó nehézségek miatt. Nem tisztázódott, hogy mely
elkövetői körrel szemben célszerű az alkalmazása. A munkahelyi kollektíva
nevelő ereje, pozitív ráhatása, amely az egyik legfontosabb eleme lett volna
a javító-nevelő munkának, a valóságban nem érvényesült.

Mindenki – a jogirodalom, a gyakorlat, és az elítéltek, - részletekben

fizetendő, bonyolult pénzbüntetésnek tekintette, hiszen a munkahelyén kívüli
magatartására szabályok vonatkoztak. A javító-nevelő munka túlságosan sok
formális elemet tartalmazott, és rendkívüli bonyolult adminisztrációval járt.

Tervutasításos, irányított gazdasági környezetet feltételezett, melynek

rendszerváltás során való megszűnésével a továbbiakban már technikailag is
lehetetlenné vált végrehajtása.
Végrehajtása csak állami vállalatnál volt lehetséges.

A szigorított javító-nevelő munka (1984. évi 19. számú tvr.)

Az elítélt személyi szabadságának korlátozásával együtt járó munkára

kötelezést jelentett, a végrehajtást kikényszerítő jogi eszköz pedig a
szabadságvesztésre átváltoztatás lehetősége volt. A végrehajtás fokozata
ilyenkor fogház volt, de kivételesen, indokolt esetben a börtönfokozat is
elrendelhető volt.

A büntetés alapvető tartalmi elemeit a Btk. 48/A (1), valamint a (2)

bekezdése tartalmazta. Az elítélt kötelessége volt a kijelölt munkahelyen
dolgozni, a kijelölt helyiségben tartózkodni, a kijelölt szálláson lakni és annak
a rendjét megtartani.

 Mártonvásár gyűjtő- és elosztóintézet

 Dorogi Szénbányák Péliföldszentkereszten 1985-től
 Újpesti Bőrgyár Újpesten 1985-től
 Nyírlugasi Állami Gazdaság 1986-tól
 Csepel Művek

79
Ivády Bianka

A közérdekű munka (1987. évi III. tv.; 1993. évi XVII. tv.)

A közérdekű munkára ítélt köteles a számára meghatározott munkát

elvégezni. Az elkövető olyan munka végzésére kötelezhető, amelyet –
figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére – előreláthatóan képes
elvégezni.

COMMUNITY SERVICE ORDER:

1966-ban az Egyesült Államokba, Kalifornia államban, Alameda

megyében.
1966-ban itt alkalmazták először, mint alternatív büntetést olyan női
elkövetőkkel szemben, akik közlekedési bűncselekmények miatt álltak a
bíróság előtt, és vagyoni-jövedelmi viszonyaik miatt a pénzbüntetést
előreláthatóan nem lettek volna képesek megfizetni.
Alapvetően két formája volt ismert a közérdekű munka büntetésnek,
egyrészt, mint a pénzbüntetés alternatívája, másrészt, mint a próbára
bocsátás lehetséges kiegészítő eleme szerepel a szankciók lajstromában.
1970-es évek Angliában és Wales-ben az amerikai példa nyomán,
kísérleti jelleggel.
A közérdekű munka az angliai és walesi kedvező tapasztalatok napvilágra
kerülése után gyorsan elterjedt a kontinensen, az adott államok
szükségleteihez idomítva, apróbb-nagyobb különbségekkel.
Ma már Európa összes országában megtalálható valamilyen formában.

Jellege:
 alternatív büntetés
 közösségi büntetés
 reparációs jelleg – bármilyen kárt okozott a társadalomnak, azt
megpróbálja jóvá tenni
 resztoratív szemlélet – kárjóvátétel, kár helyreállító jelleg.
 szimbolikus jóvátétel – nem közvetlenül a sértettnek próbálja jóvá
tenni, hanem a bővebb társadalomnak

Története Magyarországon:

➔ 1987. évi III. (lengyel példa)

➔ 1993. évi XVII. tv. – angolszász példa, 1 – 100 nap
➔ 1997. évi LXXIII. tv. 1-50 nap, a munka jellege „előre láthatóan képes...”
➔ 2003. évi XIV. tv. a pártofókra vonatkozó egyes törvények módosításáról
➔ 2009. évi LXXX. tv. (42-300 óra)
➔ 2012. évi C. tv. (48 -312 óra)

A közérdekű munka az 1987. évi III. törvénnyel jelent meg a magyar

büntetőjogban. Az 1987. évi III. törvényhez fűzött általános indokolás szerint
a javító-nevelő munka új végrehajtási formájának bevezetését a társadalmi
és a gazdasági élet új jelenségei tették szükségessé.

80
Ivády Bianka

Az 1993. évi XVII. törvény a szigorított javító-nevelő munkát kiiktatta a

büntetési nemek köréből, a javító-nevelő munkának pedig csak a közérdekű
munkaként végrehajtandó változatát hagyta meg úgy, hogy a közérdekű
munkát önálló büntetési nemként szabályozta. A törvény egyúttal bővítette
az alkalmazási körét is. Ez a szabályozás már az angolszász országok
szabályozásával megegyező tartalmi és formai elemeket mutatott.
Az 1997. évi LXXIII. törvény jelentős változtatásokat eszközölt a
szabályozásban. A Btk. módosított szövege értelmében „közérdekű
munkaként olyan munka végzése határozható meg, amelyet az elítélt –
figyelemmel az egészségi állapotára és képzettségére – előreláthatólag
képes elvégezni.” Jelentősen módosult a tartamra vonatkozó szabályozás is.
A közérdekű munka legrövidebb tartama továbbra is egy nap, ám
leghosszabb tartama az eddigi száz helyett a fele, ötven nap lett. Az 1997.
évi LXXIII. törvénnyel bevezetett módosítással megnyílt annak a lehetősége,
hogy közérdekű munkát alkalmazzanak fiatalkorú elkövetőkkel szemben is.
A közérdekű munka szabályai a 2009. évi LXXX. törvénnyel megvalósított
novelláris módosítással annyiban módosultak, hogy 2010. május 1. napjától
hatályosan – alkalmazkodva az európai országok többségében követett
megoldáshoz – a büntetés tartamát órákban határozza meg a törvény. 2009-
től a közérdekű munka legkisebb mértéke 42, legnagyobb mértéke 300 órára
módosult.

A KÖZÉRDEKŰ MUNKA HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSA:

Alternatív büntetés – szabadságvesztés alternatívája.

A közérdekű munka a köz érdekében, ingyenesen, a társadalom felé
jóvátételi szándékkal végzett meghatározott munkát jelent, amelyre
a bíróság ítéletben kötelezi az elítéltet.
Nem a munkára nevelés a célja.

Mikor lehet kiszabni? Általános alkalmazási feltétele:

33. § (4) Ha a bűncselekmény büntetési tételének alsó határa nem éri
el az egy év szabadságvesztést, szabadságvesztés helyett elzárás,
közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás,
járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától
való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is
kiszabható.
- ez jogosítja fel a bíróságot, hogy szabv. helyett mást alkalmazzon a bíróság.
(Régen 3 év volt, most legfeljebb 1 év a büntetési tétel alsó határa, amikor
alkalmazni lehet.)

A közérdekű munka a szankció nem 3. helyén áll, a 3. legsúlyosabb szankció

a magyar szankciórendszerben.

81
Ivády Bianka

47. § (1) A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni, annak

legkisebb mértéke negyvennyolc, legnagyobb mértéke
háromszáztizenkettő óra.
(2) A közérdekű munkát az elítélt, ha törvény eltérően nem rendelkezik,
hetente legalább egy napon – a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében
–, díjazás nélkül végzi.

Bíróság a munka jellegéről dönt az ítéletében és a tartamáról.

47. § (4) A közérdekű munkára ítélt köteles a számára meghatározott

munkát elvégezni. Az elkövető olyan munka végzésére kötelezhető,
amelyet – figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére –
előreláthatóan képes elvégezni.

(29. sz. ILO egyezmény – beleegyezés kérdése [nemzetközi munkaügyi

szervezet, 1930-as egyezmény])

48. § (1) Ha az elítélt a számára meghatározott munkát önhibájából nem

végzi el, a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét
szabadságvesztésre kell átváltoztatni.
(2) A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztést büntetés-
végrehajtási intézetben, fogház fokozatban kell végrehajtani.
(3) A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés három hónapnál
rövidebb is lehet.

49. § Ha az elítéltet a közérdekű munkára ítélés után elkövetett

bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, és a
közérdekű munka büntetést még nem hajtották végre, a közérdekű
munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell
átváltoztatni úgy, hogy négy óra közérdekű munkának egynapi
szabadságvesztés felel meg. Az átváltoztatás után fennmaradó
közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg.

A bíróság a közérdekű munkának a jellegét, a tartamát határozza

meg. Munka jellegét az elkövető egészségi állapotára és képzettségére
tekintetében kell meghatározni, amit képes elvégezni.
A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni, annak legkisebb
mértéke negyvennyolc, legnagyobb mértéke háromszáztizenkettő
óra.
A közérdekű munkát az elítélt, ha törvény eltérően nem rendelkezik, hetente
legalább egy napon – a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében –,
díjazás nélkül végzi.

Nem a munkanélküliek tipikus büntetése!

Sikere azon áll, hogy sikerül-e a megfelelő elkövetői kört megtalálni.

1993-tól lett önálló szankció a közérdekű munka. Ekkor még a

magánszektorba is kiutalták őket, az állami szerven kívül.

82
Ivády Bianka

Célja, hogy a társadalom számára jóvá tegye a bűncselekményét. Sokkal

nagyobb az esélye annak, hogy valóban sikeres lesz, ha legalább
érettségizett, vagy szakmát szerzett és munkahellyel rendelkező elkövetőt
ítélnek közérdekű munkára.

A KÖZÉRDEKŰ MUNKA VÉGREHAJTÁSÁNAK RENDJE:

Bv. tv. 280. § (1) A közérdekű munka végrehajtásának célja, hogy az

elítélt a köz érdekében álló munkát végezzen, és hogy az az elítélt
bűnismétlése megelőzésének és társadalmi beilleszkedésének az
elősegítését is szolgálja.

(2) A közérdekű munka végrehajtásáról a pártfogó felügyelői szolgálat

gondoskodik, amely feladatát a központi költségvetési szervekkel és a helyi
önkormányzatokkal vagy ezek intézményeivel, helyi közszolgáltatást végző
egyéb szervezetekkel, az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és
fenntartásával megbízott vagy erre a célra az állam vagy az önkormányzat
által létrehozott gazdálkodó szervezetekkel, a helyi nemzetiségi
önkormányzatokkal, az egyházi jogi személyekkel, a közhasznú jogállású
szervezetekkel, a civil szervezetekkel, valamint a gazdálkodó szervezetekkel
(a továbbiakban együtt: munkahely) és az állami foglalkoztatási szervvel
együttműködésben látja el. Ha nincs az e fejezetben meghatározott
feltételeknek megfelelő más munkahely, az elítélt lakcíme, illetve tényleges
tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat, kivételesen a
területi önkormányzat köteles a közérdekű munkavégzés helyét biztosítani.

(3) A kijelölt munkahellyel a közérdekű munka tartamára nem létesül

munkaviszony, az elítélt a munkát büntetés-végrehajtási jogviszony
keretében végzi.

(4) A közérdekű munka végrehajtása során a napi munkaidő legalább négy

óra, legfeljebb tizenkét óra. A közérdekű munkavégzés heti időtartama
legalább négy óra, de a negyvennyolc órát nem haladhatja meg. A letöltött
közérdekű munkát órákban kell nyilvántartani.

(5) A közérdekű munkát az első munkahely kijelöléséről szóló határozat

végrehajthatóságától számított két éven belül végre kell hajtani. Ha két éven
belül a közérdekű munkát az elítélt önhibájából nem végzi el, a pártfogó
felügyelő jelentést készít, és a 290. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi
az ügyészségnél a közérdekű munka szabadságvesztésre való
átváltoztatásának indítványozását.

83
Ivády Bianka

NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK:

A közérdekű munka, mint az elkövető köz részére történő munkavégzése az

Európa Tanács keretén belül 28 országban ismert. Büntető
igazságszolgáltatási relációban különbséget tehetünk az önkéntes és
a kötelezően elrendelt közérdekű munka között. Egyfelől a helyreállító
jellege és ereje vitathatatlanul nagyobb a közérdekű munkának, ha az
elkövető önkéntességén alapul. Másfelől a büntető útról elterelés (diverzió)
és ahhoz kapcsolódóan a köz számára történő munkavégzés esetén a terhelt
bírói meghallgatáshoz való joga sérülne az önkéntesség hiányában. A terhelt
azonban lemondhat a bírósághoz jutás jogáról, s ezzel sor kerülhet a bírói
útról elterelésre. Ezekben az esetekben kötelező feltétel az elkövető
hozzájárulása. A Btk.-ban büntetésként szerepeltetett közérdekű
munka esetén az elkövető hozzájárulása nem feltétele az
alkalmazásnak. A kényszer- vagy kötelező munkáról szóló, az 1930. évi
Nemzetközi Munkaügyi konferencián elfogadott 29. számú Egyezmény –
amelyet Magyarországon a 2000. évi XLVIII. törvény hirdetett ki – 2. cikk
(2) bekezdésének c) pontja szerint nem minősül kényszer- vagy kötelező
munkának az olyan munka, amit bírói ítélet alapján követelnek valakitől,
feltéve, hogy a munkát vagy szolgálatot a hatóságok felügyelete és
ellenőrzése alatt végzik, és a munkára kötelezett személyt nem bocsátják
magánszemélyek, vállalatok vagy egyesületek rendelkezésére (új Btk.
miniszteri indokolása).

A nemzetközi megoldások alapján megállapítható, hogy a közérdekű munka

mint büntetőjogi szankció, részben önállóan kiszabva, részben helyettesítő
jogkövetkezményként alkalmazva létezik. Ismeretesek továbbá az
egyéb büntető igazságszolgáltatási reagálásokhoz kapcsolódóan elrendelt
munkavégzési kötelezések vagy önkéntes teljesítések, amelyek
büntetőjogilag releváns értékelés alá esnek. Az ingyenes munkavégzés
büntetőjogi értékelése jelentőséggel bír a feltételes elítélés, így a
szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése, a pártfogó felügyelet
foganatosítása során, továbbá a diverzióval, illetve a mediációval való
összekapcsolódása esetén. Nemzetközi relációban az ingyenes munkavégzés
jóvátételi jellege erősödik és növekszik a formális típus mellett az informális
módozatok jelentősége. A közérdekű munka több évtizedes nemzetközi
fejlődéstörténete szorosan összekapcsolódik az alternatív, illetve a közösségi
szankciók formálódásával.

84
Ivády Bianka

15. tétel:
A pénzbüntetés szabályozástörténete és a hatályos
rendelkezések
A VAGYONBÜNTETÉSEK TÖRTÉNETE:

„Akik pogány szokás szerint patak mellett áldoznak, vagy fákhoz és

kövekhez ajándékokat visznek, bűnökért egy ökörrel fizessenek.” (1092)

Kompozíció – Tarifális megváltás

Szent István Szent László: tarifa-tinó
Tinó-átváltozás egyszerű a pénz, „pensa” vagy a „penaz” hazánkban ekkor
bizánci aranyat jelentett, s azonos értékű volt egy tinóval.
A vasárnap dolgozók ökrét el kellett venni, és át kell adni elfogyasztásra a
cárnépek. El kellett kobozni lovát, ruháit.
A lovat az elkövető „megválthatta” egy ökörrel, ruháit pedig egy alapos
veréssel.

Vagyoni büntetések formái:

- vérdíj
- fejváltáság – kivégzést helyettesítő pénzbüntetés
- vérbírság – megsebesítésért
- kékdíj – a kék foltokkal vagy daganatokkal igazolható sérelem miatt
- orvbírság – kisebb értékű lopásokért
- bikapénz – szabad személyek bujálkodásért

Az 1843. évi javaslatban a pénzbüntetés 16 kisebb súlyú cselekmény

szankciójaként.
Csemegi-kódex: főbüntetések három vétség, mellékbüntetések 71 eset.
Enyhítő szakasz.
1928-as II. Büntetőnovella a pénzbüntetés minden vétségre (és kihágásra)
alternatív főbüntetéssé tette.
Az 1950-es Btá. mellékbüntetéssé fokozta le a pénzbüntetést.
Főbüntetésként csak azokban az esetekben alkalmazta, amelyekben a
törvény azt külön elrendelte.
1961. évi Btk. visszahelyezte jogaiba a pénzfőbüntetést, különös részi
büntetési tételként önállóan 8 esetben, alternatív módon javító-nevelő
munkával együtt pedig 4 esetben volt alkalmazható. Enyhítő szakasz: 30-
40% arány.
1793. évi 14. sz. tvr. kétszeres enyhítés: Leggyakrabban alkalmazott
büntetés lesz (53%). Azonos súlyú pénzbüntetés azonos súlyú
bűncselekményekért.

1978. évi IV. törvény skandináv modell:

A napi tételes pénzbüntetés.

1830. évi brazil, 1852. évi portugál Btk.

85
Ivády Bianka

1921-es finn, 1931-es svéd Btk. novellában, Dániában 1939-ben

honosították meg.
A hetvenes évek közepén Európában a német és az osztrák kodifikációs
munkálatok.
E két utóbbi megoldás volt a legnagyobb hatással a hazai jogalkotókra.

1998. évi LXXXVII. törvény által bevezetett módosítás: a bíróságnak a

pénzbüntetés kiszabásánál „a cselekménnyel elért, vagy elérni kívánt
anyagi előnyre is” figyelemmel kell lennie.

2009. évi LXXX. tv.

Jelentős módosítást hozott magával a 2009. évi LXXX. törvény, a büntető
törvénykönyv novelláris jelentőségű reformja, mely büntetőjogunk több
alapintézményét is megváltoztatta, és a témánk szempontjából fontos
szankciórendszerben is jelentős változásokat hozott. A módosítás
megszüntette a főbüntetés kategóriáját, a legtöbb addigi mellékbüntetés
esetében helyébe – előbb kettő, majd egy kivételével – az egységes
büntetésfogalom lépett, minek következtében önállóan is alkalmazhatóvá
váltak. A legtöbb szankció vonatkozásában a módosítás lényegi, az
egyetlen kivétel éppen a pénzbüntetés, amely esetében eddig sem volt
akadálya sem az önálló, sem pedig a mellékbüntetésként való
alkalmazásának. A törvény az új formájában innentől a vonatkozó szakasz
első bekezdésében az addigi főbüntetési, a második bekezdésben az addigi
mellékbüntetési változatot tartalmazta.

2012. évi C. tv. – 1000 forintban állapítja meg az alsó határt.

A bűnös megbüntetésének kézenfekvő módja az életfeltételek
megteremtésére alkalmas javak elvonása, hiszen a hátrány közvetlen és
azonnali, a mérték jól arányítható mind a cselekmény társadalomra
veszélyességéhez, mind pedig az elkövető személyéhez, ami egyaránt
elfogadható a tettes és tett büntetőjogi személet híveinek is, ráadásul a
speciál- és generálprevenciós célok elérésének eszközeként is jól
indokolhatóan jelenik meg a büntető ítéletekben. A pénz – mint olyan
általános egyenértékes, ami köztudomásúan nem boldogít –, elvonása
alkalmas eszköze a büntetésekben mindig benne rejlő hátrány, malum
okozásának. Könnyű így rosszabb helyzetbe hozni az elítéltet, mint
amilyenben az elkövetés előtt volt, mégpedig úgy, hogy a büntetés
végrehajtása könnyen ellenőrizhető, költségei pedig gyakorlatilag
nincsenek.

PÉNZBÜNTETÉS HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSA:

Jól egyéniesíthető, de bonyolult rendszer. Vizsgálni kell az elkövető

jövedelmi, vagyoni viszonyait. Előnye, hogy nem kell büntetés-végrehajtási
intézetbe vonulni, nem szakad ki a társadalomból, családból. Nem lesz a
társadalomnak negatív ítélete az elkövetővel szemben. Kriminális
ösztönzőként hathat.
Jól egyéniesíthető, de senki nem ellenőrzi, hogy ki fizeti meg.

86
Ivády Bianka

Leggyakrabban kiszabott szankciónem ma Magyarországon.

50. § (1) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy – figyelemmel a

bűncselekmény tárgyi súlyára – meg kell állapítani a pénzbüntetés napi
tételeinek számát, és – az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi
viszonyaihoz és életviteléhez mérten – az egynapi tételnek megfelelő
összeget.

(2) Akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott

ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy
vagyona van , pénzbüntetésre is kell ítélni. !

(3) A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke

ötszáznegyven napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább ezer, legfeljebb
ötszázezer forintban kell meghatározni.

(4) A bíróság az ügydöntő határozatában – az elkövető vagyoni, jövedelmi

viszonyaira tekintettel – rendelkezhet úgy, hogy az elkövető a pénzbüntetést
legfeljebb két éven belül havi részletekben fizetheti meg.

A bűncselekmény tárgyi súlyára tekintettel kell megállapítani a napi tételek

számát. Az elkövető jövedelemi, vagyoni, személyi és életvietélhez
mérten kell megállapítani az egy napi tételnek megfelelő összeget.

Generális minimum és generális maximum: napi tétel 30-tól 540-ig lehet,

1000 és 500ezer forint lehet az egy napi tétel összege.
Minimum: 30ezer forint. Maximum: 270millió.

Vagyont, mint hasznot hajtó kategóriát kell figyelembe venni.

A házastárs jövedelme, vagyonát nem lehet figyelembe venni, legfeljebb a
tartási kötelezettségeket lehet figyelembe venni.

A pénzbüntetés olyan személyekkel szemben is kiszabható, akik nem

rendelkeznek megfelelő jövedelemmel, vagyonnal.

Részletfizetési kedvezmény: két éven belül havi részletekben fizetheti meg,

aki gyengébb anyagi helyzettel rendelkezik.

Kötelező alkalmazási esete:

Azt az elkövetőt, akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt

határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme
vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni. (Lehet végrehajtandó és
felfüggesztett is.)

87
Ivády Bianka

Ha az elítélt a pénzbüntetést, vagy annak egy részét nem fizette meg

szabadságvesztésre kell átváltoztatni a büntetést. A meg nem fizetett
pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell
megállapítani, hogy egynapi tétel helyébe egynapi szabadságvesztés
lép.
Három hónapnál rövidebb is lehet, fogházban kell letölteni.

HALASZTÁS ÉS RÉSZLETFIZETÉS ENGEDÉLYEZÉSE PÉNZBÜNTETÉS

ESETÉN:

Bvtv. 42. § (1) Ha az elítélt valószínűsíti, hogy a pénzbüntetés

azonnali vagy egy összegben való megfizetése magának, vagy tartásra
szoruló hozzátartozójának a büntetés célján túlmenő jelentős anyagi
nehézséget okozna, és megalapozottan feltehető, hogy az elítélt a
meghosszabbított határidőben fizetési kötelezettségének pontosan eleget
tesz, részére a bíróság legfeljebb három hónapi halasztást, illetve azt
engedélyezheti, hogy a pénzbüntetést két éven belül, részletekben
fizesse meg.

(2) A pénzbüntetés megfizetésére adott halasztás fontos okból egy

alkalommal, legfeljebb további három hónappal meghosszabbítható.

Btk. 51. § (1) Ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve

részletfizetés engedélyezése esetén egyhavi részlet megfizetését
elmulasztja, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét
szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

(2) Ha a pénzbüntetést végrehajtandó szabadságvesztés mellett

szabták ki, vagy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását
elrendelték, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés
végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó.
Egyéb esetekben a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést fogház
fokozatban kell végrehajtani.

(3) A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés három hónapnál

rövidebb is lehet.

BvTv. 292. § (1) A pénzbüntetést a törvényszék gazdasági hivatala

hajtja végre.

(2) Az elítéltnek a pénzbüntetést legkésőbb a gazdasági hivatal felhívásának

kézbesítésétől számított tizenöt napon belül, ha a bíróság halasztást vagy
részletfizetést engedélyezett, a bíróság által megállapított időpontig vagy
meghatározott részletben kell megfizetnie.

(3) Ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizette meg a (2) bekezdésben

meghatározottak szerint, a gazdasági hivatal

88
Ivády Bianka

a) fiatalkorú elítélt esetén a pénzbüntetés behajtása iránt intézkedik,

ennek eredménytelensége esetén a büntetés-végrehajtási bírót megkeresi a
pénzbüntetés közérdekű munkára vagy szabadságvesztésre átváltoztatása
iránt,
b) felnőtt korú elítélt esetén a büntetés-végrehajtási bírót megkeresi a
pénzbüntetés szabadságvesztésre átváltoztatása iránt.

(4) A meg nem fizetett pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést

úgy kell megállapítani, hogy egynapi tétel helyébe egynapi
szabadságvesztés lép.

Bvtv. 293. § (1) A pénzbüntetés akkor is megfizethető, ha azt a bíróság

már átváltoztatta szabadságvesztésre vagy közérdekű munkára.

(2) Ha a pénzbüntetést a helyébe lépő szabadságvesztés vagy

közérdekű munka végrehajtásának megkezdése előtt megfizetik, a
szabadságvesztés vagy a közérdekű munka nem hajtható végre. Ha
a pénzbüntetést a szabadságvesztés vagy a közérdekű munka végrehajtása
alatt fizetik meg, a befizetés azonosítását követően az elítéltet nyomban
szabadon kell bocsátani, vagy a közérdekű munka végzése alól fel
kell menteni.

(3) Ha a pénzbüntetést a szabadságvesztésre vagy a közérdekű munkára

való átváltoztatás után részben fizetik meg, a szabadságvesztésnek vagy
a közérdekű munkának az a része hajtható végre, amely a meg nem fizetett
pénzbüntetésnek felel meg.

89
Ivády Bianka

16. tétel: Foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás.

A foglalkozástól eltiltás tartalma:
A foglalkozástól eltiltás jogfosztó-jogkorlátozó jellegű büntetés . Súlyos
joghátrány, mely az elkövetőt időlegesen vagy végleg megfosztja annak
törvényes lehetőségétől, hogy meghatározott foglalkozást gyakorolhasson.
Önállóan és más büntetés mellett is alkalmazható. Általános részi
feltételek alapozzák meg kiszabását, alkalmazásához a Különös Rész
speciális rendelkezésére nincs szükség. Alkalmazása bírói mérlegeléstől
függ, de van kötelező esete.

Jogtörténeti előzményei a foglalkozástól eltiltásnak:

➢ A Csemegi-kódex már ismerte a szakképzettséget kívánó foglalkozás
gyakorlatától eltiltást, mely a törvény Különös Részében
meghatározott esetekben volt alkalmazható. A hivatalvesztéssel járó
jogkövetkezmények részben szintén az elítélt közhivatalát, szolgálatát,
állását érintették.
➢ Az 1950. évi II. törvény a foglakozástól való eltiltást szélesebb körben
kívánta lehetővé tenni, nem korlátozta egyes meghatározott
bűntettekre, hanem általános szabályt adott arra nézve, hogy annak
mikor van helye. Lehetővé tette a szakképzettséget nem kívánó
foglalkozástól való eltiltást is. Ha a bíróság egy évnél hosszabb tartamú
börtönbüntetést szabott ki főbüntetésként, és az alkalmazás feltételei
megvoltak, a foglakozástól eltiltást kötelezően ki kellett szabni.
➢ Az 1961. évi V. törvény a végleges hatályú eltiltás lehetőségét
megszüntette, mivel azt határozatlan tartamú szankciónak tekintette.
➢ Az 1978. évi IV. törvény a foglalkozástól eltiltást mellékbüntetésként
szabályozta, mely azonban a törvényi feltételek fennállása esetén
önállóan, főbüntetés kiszabása nélkül is alkalmazható volt.
➢ A 2009. évi LXXX. törvény a foglalkozástól eltiltást immár nem
mellékbüntetésként, hanem büntetésként határozta meg.
➢ A 2009. évi CLXIII. törvény a foglalkozástól eltiltás kiszabását
kötelezővé tette, ha az elkövető a közélet tisztasága elleni
bűncselekményt foglalkozásának felhasználásával szándékosan
követte el.

Foglalkozástól eltiltás hatályos szabályozása:

Mérlegelésen alapuló esetei:

52. § (1) A foglalkozás gyakorlásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt

a) szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak
megszegésével követi el, vagy
b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja azzal szemben is alkalmazható, aki a
bűncselekmény elkövetésekor a tevékenységet nem a foglalkozásaként
gyakorolta, de rendelkezik annak a foglalkozásnak a gyakorlásához
szükséges szakképesítéssel, amely szabályainak megszegésével a
bűncselekményt elkövette.

90
Ivády Bianka

Az a) ponthoz (pl. orvos foglalkozás körében elkövetett

veszélyeztetést követ el):

➔ a szakképzettséget igénylő foglalkozás fogalma alá nem csak

azok a foglalkozások tartoznak, amelyek gyakorlásához írásos
képesítés szükséges, hanem mindazok, amelyek a közfelfogás
szerint ilyennek tekintendők, akkor is, ha a szakképzettség
megszerzése csak megfelelő gyakorlat eredménye lehet
➔ a foglalkozástól eltiltás ezen esete szándékos és gondatlan
bűncselekmény miatt egyaránt alkalmazásra kerülhet
➔ a szakképzettséget igénylő foglalkozások esetén a foglalkozástól
eltiltás csak egységesen mondható ki – pl. orvosi foglalkozás –, s nem
szűkíthető a foglalkozáson belüli egyes szakterületekre (pl.
gyermekorvos)
➔ a büntetés kiszabása során elsősorban a szabályszegés súlyát, jellegét,
esetleg ismételt voltát, az elkövető bűnösségét mérlegeli a bíróság

A b) ponthoz (pl. pénztáros sikkaszt):

o a „foglalkozásának felhasználásával” lényege, hogy a foglalkozás

nyújtotta lehetőség közvetlen kihasználásával kerül sor a
bűncselekmény elkövetésére (az elkövető a bűncselekmény elkövetése
során a foglalkozását mintegy eszközül használta fel). Ez az adott
esetben az elkövetés módjából, az elkövetési körülményekből stb.
állapítható meg. Csak szándékos bűncselekmény elkövetése alapozza
meg a b) pont alkalmazását.
o a szakképzettséghez nem kötött, s hatósági engedély nélkül
gyakorolható foglalkozás körében is alkalmazható, de csak a
foglalkozási ágon belül szabatosan, pontosan megjelölt munkakör
tekintetében
o e körben nem lehet általánosságban egyes szakképzettséghez nem
kötött, illetve hatósági engedély nélkül gyakorolható foglalkozási
ágaktól (például: gyári munkás, vállalati alkalmazott stb.)
általánosságban eltiltani, hanem ennek csupán az említett
foglalkozási ágakon belül egyes szabatosan, pontosan
meghatározott munkakörök esetében (például: pénztáros, raktáros
stb.) lehet helye.

Kötelező esetei:
➔ A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény
elkövetőjét, ha a bűncselekményt tizennyolcadik évét be nem
töltött személy sérelmére követte el, illetve a
gyermekpornográfia elkövetőjét végleges hatállyal el kell tiltani
bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb
tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be
nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását,
gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi
vagy befolyási viszonyban áll.

91
Ivády Bianka

➔ A kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény elkövetőjét el kell

tiltani bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb
tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be
nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását,
gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi
vagy befolyási viszonyban áll. Különös méltánylást érdemlő
esetben a foglalkozástól eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető.

Foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető

➢ gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja vagy
egyszemélyi vezetője,
➢ gazdasági társaság vagy szövetkezet felügyelőbizottságának tagja
➢ egyéni cég tagja
➢ egyéni vállalkozó vagy
➢ a civil szervezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben
meghatározott vezető tisztségviselője.

A foglalkozástól eltiltás tartama:

Foglalkozástól eltiltás:
• határozott ideig tart: 1-10 év, vagy
• végleges hatályú → ha alkalmatlan vagy méltatlan

Az alkalmatlanság összefüggésében állhat egészségügyi okokkal, például

kóros elmeállapot, alkoholista, kábítószert élvező életmód is.
A méltatlanság az általános erkölcsi felfogás alapján ítélhető meg,
megalapozhatja például a tudatos és ismétlődő szembeszegülése a
foglalkozási szabályokkal.

A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre

mentesítheti, ha
az eltiltás óta tíz év eltelt, és
az eltiltott a foglalkozás gyakorlására alkalmassá, vagy – ha az
eltiltást méltatlanság miatt alkalmazzák – érdemessé vált.
Utóbbi esetben sem mentesíthető az, aki a bűncselekményt
bűnszervezetben követte el.

A foglalkozástól eltiltás tartama az ügydöntő határozat jogerőre

emelkedésével kezdődik.

Ha a foglalkozástól eltiltás szabadságvesztés mellett szabják ki, annak

tartamába nem számít bele az az idő:
➔ amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve
➔ amely kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól.
Ha feltételes szabadságot nem szüntették meg, a feltételes szabadságon
töltött idő a foglalkozástól eltiltás tartamába be kell számítani.

92
Ivády Bianka

A foglalkozás újbóli gyakorlásának feltételei:

A foglalkozástól végleges hatályú eltiltás nem szükségképpen jelenti, hogy

az elítélt többé nem gyakorolhatja foglalkozását. A törvény méltányossági
rendelkezése alapján az elítélt kérelmére mentesíthető. A mentesítésre az
alapügyben első fokon eljárt bíróság jogosult. Amennyiben a végleges
hatályú eltiltásra alkalmatlanság címén került sor a mentesítésnek
akkor lehet helye, ha az elítélt a foglalkozás gyakorlására
alkalmasságát a bíróság által előírt módon igazolja.
A méltatlanság miatt történt eltiltás esetében a mentesítés feltétele
az, hogy az eltiltott a mentesítésre érdemessé vált. Az érdemességet
az eltiltást követően tanúsított életvezetés alapján kell megítélni. Kizárja
a törvény a méltatlanság miatt véglegesen eltiltott mentesítésének
lehetőségét, ha az eltiltásra okot adó bűncselekményt az elkövető
bűnszervezetben követte el.

A járművezetéstől eltiltás jogtörténeti előzményei:

A járművezetéstől eltiltást az 1971. évi 28. tvr. vezette be, a

foglalkozástól eltiltás köréből vált ki, mint speciális, önálló
mellékbüntetés. Az új mellékbüntetés beiktatását indokolta a
közlekedés rohamos fejlődése, a közlekedési balesetek és
bűncselekmények számának emelkedése, a járművezetés fokozott
veszélyessége.
o Azzal szemben lehetett alkalmazni, aki a jogszabály szerint
engedélyhez kötött jármű vezetésére vonatkozó közlekedési
szabályok megszegésével vagy az azokban való járatlanság
következtében követett el bűncselekményt.
o Feltétel volt az is, hogy a törvény Különös Része kötelezővé,
illetőleg lehetővé tegye e mellékbüntetés alkalmazását.
o A mellékbüntetés legrövidebb tartama hat hónap lehetett,
mellyel gyakoribb alkalmazását kívánták előmozdítani.
Az 1978. évi IV. törvény a mellékbüntetések, a 2009. évi LXXX.
törvénnyel történt módosítást követően pedig a büntetések között
helyezte el a járművezetéstől eltiltást.
o Alkalmazása bírói mérlegeléstől függő, kötelező esetét az 1978.
évi Btk. nem szabályozta.
o A járművezetéstől eltiltás határozott ideig tartó vagy végleges
hatályú lehetett, a határozott idejű eltiltás legrövidebb tartama
egy évben, leghosszabb tartama tíz évben került megállapításra.

Lényege a járművezetéstől eltiltásnak:

 jogfosztó-jogkorlátozó jellegű büntetés.

 az elkövető időlegesen vagy végleg megfosztja annak törvényes
lehetőségétől, hogy járművezetőként részt vegyen a közlekedésben.

93
Ivády Bianka

 az alkalmazás különösen akkor indokolt, ha

o az elkövetőnek a közlekedésébe járművezetőként való részvétele
a közlekedés biztonságát, mások életét vagy testi épségét
veszélyezteti, illetve ha
o az ún. mozgó bűnözés hatásos megelőzésére e büntetés
kiszabása szükségesnek mutatkozik.
 alkalmazása elsősorban bírói mérlegeléstől függ, de vannak kötelező
esetei.
 a járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy
közúti) és kategóriájú járműre is vonatkozhat.
 megszegése bűncselekmény.

Mérlegelésen alapuló esetei:

A járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki

a) az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak
megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy
b) bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ.

Az a) ponthoz (pl. közúti veszélyeztetés miatt):

• Csak engedélyhez kötött jármű vezetésétől tiltható el az elkövető
(pl. kerékpár nem ilyen).
• Az „engedélyhez kötött járművezetés szabályaira” utalás minden olyan
közlekedési szabályt jelent, amely a járművet vezető részére – e
tevékenységével kapcsolatban – kötelezettségeket vagy tilalmakat ír
elő.
• Alkalmazható segítségnyújtás elmulasztása és járművezetés
tiltott átengedése miatt is.
• Akkor is alkalmazható, ha az elkövetőnek nincs vezetői engedélye
(ilyenkor az eltiltás tartama alatt vezetői engedélyt nem szerezhet).
• Az eltiltás ezen esetében szándékos és gondatlan bűncselekmény
egyaránt alapul szolgálhat a járművezetéstől eltiltás alkalmazásához.

A b) ponthoz (pl. gépjárművel megy lopni)

az eltiltás ezen esetét csak több bűncselekmény elkövetése alapozza
meg
o „használ”: minden olyan magatartás, amely bűncselekmény
elkövetését, leplezését, a menekülést, a bűncselekmény tárgyának
őrzését, tárolását stb. felöleli (minden olyan tevékenység, amelynél a
jármű igénybevétele a bűnözéshez szorosan tapadó, egyben
ismétlődő és tartós elemként jelentkezik) – „mozgó bűnözés”
o „használó” amennyiben tettese vagy részese a bűncselekmény
elkövetésének – a gépjármű üzemben tartója, annak vezetője, illetve
az is, aki a járművet ismételten bűncselekmény céljára – akár utasként
is – igénybe veszi
o nincs helye, ha a jármű csak az elkövetés trágya a szándékosan
elkövetett bűncselekményeknek (például jármű önkényes elvétele)

94
Ivády Bianka

Kötelező esetek:

A járművezetéstől el kell tiltani azt, aki

➔ járművezetés ittas állapotban vagy
➔ járművezetés bódult állapotában bűncselekményt követ el.

Különös méltánylást érdemlő esetben a járművezetéstől eltiltás kötelező

alkalmazása mellőzhető. Pl. mellőzhető lehet az eltiltás az olyan
élethelyzetek megállapítása esetén, amikor váratlan és méltányolható ok
készteti az alkoholt fogyasztó személyt arra, hogy a törvényi tilalom ellenére
járművet vezessen. Például sürgős orvosi segítség nyújtása.

A járművezetéstől eltiltás tartama:

A járművezetéstől eltiltás

határozott ideig tartó végleges

1 hónap – 10 év ha alkalmatlan

A járművezetéstől eltiltást hónapokban vagy években, illetve években és

hónapokban kell meghatározni.
Alkalmatlan az elkövető, ha a járművezetésre személyi adottságai
miatt – életkora, betegsége, a vezetésre kiható súlyos jellembeli
fogyatékossága, a vezetési képessége hiánya folytán – tartósan képtelen.
Alapja lehet pl. az idült alkoholizmus, korábbi ittas járművezetés miatt
többszörös elítélés stb.

A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre

mentesítheti, ha
 az eltiltás óta tíz év elteltével, és
 az eltiltott a járművezetésre alkalmassá vált.

A járművezetéstől eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével

kezdődik.

A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt,

amelynek tartamára az elkövető vezetői engedélyét – a járművezetéstől
eltiltásra ítélését megelőzően – a bűncselekménnyel összefüggésben a
helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta.

A járművezetés újbóli megkezdésének feltételei:

A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az elítéltet

kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a
járművezetésre alkalmassá vált.

95
Ivády Bianka

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény alapján utánképzésen kell

részt vennie annak a járművezetőnek,
➢ akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés
miatt legalább 6 hónapra, illetve
➢ akit a bíróság közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt a
járművezetéstől eltiltott, továbbá
➢ akinek vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszer
alapján az eljáró hatóság visszavonta.

A vezetői engedély csak abban az esetben adható vissza, ha az érintett

személy igazolja, hogy az utánképzésen részt vett.

A foglalkozástól eltiltás és a járművezetéstől eltiltás elhatárolása:

▪ Az elhatárolás főként a járművezető elkövetők esetén okozhat

nehézséget, mivel esetükben a járművezetéstől eltiltás egyúttal
foglalkozástól való eltiltást is jelent
▪ A 38/2007. BK vélemény szerint nem járművezetéstől, hanem
foglalkozástól eltiltás alkalmazásának van helye azzal szemben, akinek
tevékenysége a közlekedési bűncselekményt megvalósító
járművezetéshez csak másodlagosan és áttételesen kapcsolódik, de
magát a járművet ténylegesen nem vezeti.
o Az a vonatvezető például, aki a járművezetéshez csak a
biztonsági célokat szolgáló és kiegészítő jellegű tevékenységet
folytat, de a vonatot ténylegesen nem vezeti, a foglalkozási
szabályt sértő magatartása esetén a járművezetéstől nem
tiltható el.
▪ A foglalkozástól és nem a járművezetéstől kell eltiltani azt a
járművezetőt, aki foglalkozása szabályainak megszegésével követ el
bűncselekményt, vagy a foglalkozásából adódó lehetőséget használja
fel bűncselekmény elkövetésére.
o Például az általa vezetett jármű rakományát fosztogatja.

Szabálysértési jogban is van járművezetéstől eltiltás, ott is ugyanannyi a

minimuma.

96
Ivády Bianka

17. tétel:
Kiutasítás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való
eltiltás.
KIUTASÍTÁS:

59. § (1) Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az

országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki
kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a
kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza.

 A kiutasítás jogfosztó-jogkorlátozó jellegű büntetés.

 Lényege, hogy a kiutasított nem magyar állampolgárnak az
ország területét el kell hagynia, és a kiutasítás tartama alatt
nem térhet vissza.
 E büntetés a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely
megválasztásához fűződő alkotmányos jogot korlátozza, illetve
bizonyos körben elvonja.
 A kiutasítás önállóan és más büntetéssel együtt is alkalmazható
azzal, hogy a kiutasítás mellett közérdekű munka vagy
pénzbüntetés nem szabható ki.
 A kiutasítás alkalmazhatóságát és tartamát a bűncselekmény jellege
és súlya, az elkövető magyarországi tartózkodásának jogcíme,
személyi és családi körülményei, illetve az esetlegesen kiszabott egyéb
büntetés mértéke is befolyásolják.
 A Csemegi-kódex akként rendelkezett, hogy külföldiek bűntett miatt, a
törvény Különös Részében meghatározott büntetésen felül az
országból való kiutasításra is ítélhetők, és a visszatéréstől is örökre
vagy határozott időre eltilthatók.
 Az 1961. évi Btk. a kiutasítás tartamát nem határozta meg, ami azzal
a következménnyel járt, hogy a joghátrány tényleges időtartama az
újbóli beutazást engedélyező államigazgatási hatóság döntésétől
függött. Az 1978. évi IV. törvény lényegében ezt a szabályozást vette
át.
 A 2009. évi LXXX. törvény a kiutasítást mellékbüntetésből büntetéssé
alakította.

Kivételek:

59. § (2) Nem utasítható ki az, aki számára Magyarország

menedékjogot biztosít.
(3) A szabad mozgás és tartózkodás jogával, valamint Magyarország
területén letelepedettként vagy bevándoroltként tartózkodási joggal
rendelkező személlyel szemben kiutasításnak CSAK olyan
bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye, amely ÖTÉVI vagy azt
meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő.
- büntetési tétel lesz az irányadó.

97
Ivády Bianka

(4) Azzal szemben,

a) aki Magyarország területén legalább tíz éve jogszerűen
tartózkodik, VAGY
b) aki Magyarország területén jogszerűen tartózkodik, és a családi élet
tiszteletben tartásához való joga sérülne,
csak TÍZÉVI vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása
esetén lehet helye kiutasításnak, feltéve, hogy az elkövetőnek az országban
tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné.

itt nem a büntetési tételhez, hanem a ténylegesen kiszabott

szabadságvesztéshez igazodik.

 a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, valamint a

letelepedettként vagy bevándoroltként tartózkodási joggal rendelkező
elkövető esetén kiutasításnak ötévi vagy ezt meghaladó
szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt van helye,
 csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú kiszabott szabadságvesztés
mellett, és ha az elkövető Magyarországon tartózkodása a
közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné, utasítható ki,
o aki legalább tíz éve jogszerűen itt tartózkodik,
o akinek a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne.

Tartalma:

60. § (1) A kiutasítás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú.

(2) A határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama egy év,
leghosszabb tartama tíz év.
(3) Végleges hatállyal az utasítható ki, akit tízévi vagy azt meghaladó
tartamú szabadságvesztésre ítélnek, és – figyelemmel a bűncselekmény
kiemelkedő súlyára, az elkövetés jellegére, és az elkövető kapcsolataira – az
országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. A
szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy végleges
hatállyal nem utasítható ki.

Kötelező esete:

60. § (2a) A határzár tiltott átlépése (352/A. §), a határzár megrongálása

(352/B. §), a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (352/C.
§), valamint az embercsempészés (353. §) esetén kiszabott
szabadságvesztés mellett a kiutasítás – az 59. § (2) és (4) bekezdése szerinti
esetek kivételével – nem mellőzhető. Határozott tartamú kiutasítás esetén
annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese,
de legalább két év.

98
Ivády Bianka

A kiutasítás tartamát években, hónapokban és napokban is meg lehet

állapítani. E bekezdés alkalmazása esetén az 50. § (2) bekezdése
alkalmazásának nincs helye.3

A határzáras bűncselekmények esetén és az embercsempészés

esetén kötelezően ki kell szabni a kiutasítást.

33. § (6) Nem szabható ki

a) szabadságvesztés mellett elzárás vagy közérdekű munka,
b) kiutasítás mellett közérdekű munka vagy pénzbüntetés,
c) életfogytig tartó szabadságvesztés mellett pénzbüntetés.

KITILTÁS:

57. § (1) E törvényben meghatározott esetekben azt, akinek ott

tartózkodása a közérdeket veszélyezteti, egy vagy több településről, vagy
egy település, illetve az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani.

(2) A kitiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év.

(3) A kitiltás tartama az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével

kezdődik. Ha a kitiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, annak
tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a
szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés
végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a
feltételes szabadságon töltött időt a kitiltás tartamába be kell
számítani.

A kitiltás jogfosztó-jogkorlátozó jellegű büntetés, mely a tartózkodási

hely szabad megválasztásának jogát korlátozza. Lényege, hogy a kitiltott a
bíróság által meghatározott településen vagy az ország
meghatározott részén nem tartózkodhat, ha e helyeken tartózkodása
a közérdeket veszélyezteti. Meghatározó a prevenciós cél. Alapja, hogy a
személyi negatív vonásokat a környezet ne erősítse, a bűnelkövetést
elősegítő kapcsolatoktól, körülményektől való elzárást kívánja biztosítani.
Így az embercsempészés elkövetője – törvényben írt feltételek megléte
esetén – kitiltható a határ menti övezetekből.

A kitiltás más büntetéssel együtt és önállóan is kiszabásra kerülhet.

Alkalmazása bírói mérlegeléstől függ, kötelező esete nincs.

Csak akkor van helye, ha erről a törvény külön rendelkezik.

3
50. § (2) Akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre
ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni.

99
Ivády Bianka

Vonatkozhat egy vagy több lepeülésre, egy ország meghatározott részére,

vagy egy település meghatározott részére.

Végrehajtását a rendőrség ellenőrzi. Megszegése szabálysértésnek minősül.

Két feltétele:
- törvény rendelkezzen a lehetőségéről
- az elkövető meghatározott helyeken való tartózkodása a közérdeket
veszélyeztesse

Mindig határozott időtartam: 1-5 évig terjedhet.

A SPORTRENDEZVÉNYEK LÁTOGATÁSÁTÓL VALÓ ELTILTÁS:

58. § (1) A bíróság az elkövetőt a sportrendezvényen való részvétel, az

odamenetel vagy az onnan történő távozás során a sportrendezvénnyel
összefüggésben elkövetett bűncselekmény miatt eltilthatja
a) bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre kerülő
sportrendezvény látogatásától, vagy
b) bármelyik sportlétesítménybe való belépéstől, amikor az valamely
sportszövetség versenyrendszerében megrendezett sportesemény
helyszínéül szolgál.

(2) Az eltiltás legrövidebb tartama egy év , leghosszabb tartama öt

év .

(3) Az eltiltás tartama az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével

kezdődik. Ha a sportrendezvények látogatásától való eltiltást
szabadságvesztés mellett szabják ki, annak tartamába nem számít bele az
az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti, illetve amíg kivonja
magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot
nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a
sportrendezvények látogatásától való eltiltás tartamába be kell
számítani.

A sportrendezvények látogatásától való eltiltás jogkorlátozó jellegű

büntetés, melyet a 2012. évi C. törvény új büntetési nemként határozott
meg. A törvény indokolása a sportrendezvényeken és az azokkal
összefüggésben elkövetett bűncselekmények elszaporodottságára
hivatkozással látja szükségesnek e büntetési nem bevezetését. A
büntetés lényege a „sporthuliganizmus” elleni hatékony fellépés, az egyéni
és az általános megelőzés biztosítása azáltal, hogy a sportrendezvénnyel
összefüggésben bűncselekményt elkövető személyt a bíróság a
sportrendezvények látogatásától eltiltja. A sportrendezvények látogatásától
való eltiltás önállóan és más büntetés mellett is kiszabható.

100
Ivády Bianka

Alkalmazásáról a bíróság az eset összes körülményeit figyelembe véve

határoz, kötelező esetét a törvény nem szabályozza.

Vagy a sportszövetséghez köti, vagy a sportlétesítményhez.

A sportrendezvények látogatásától való eltiltás alkalmazásának feltétele,

hogy az elkövető a bűncselekményt a sportrendezvényen való részvétel, az
odamenetel vagy az onnan történő távozás során a sportrendezvénnyel
összefüggésben kövesse el.

A bíróság az ítéletében határozza meg, hogy az elkövetőt mely

sportszövetség által, mely sportág keretében vagy mely sportlétesítményben
rendezett sportesemény látogatásától tiltja el.

A rendőrség ellenőrzi. Aki a bíróság jogerős határozatával elrendelt

sportrendezvények látogatásától való eltiltás szabályait megszegi,
szabálysértést követ el.

101
Ivády Bianka

18. tétel: A közügyektől eltiltás, mint mellékbüntetés

Mellékbüntetés fogalma: A mellékbüntetések hagyományosan (fő)büntetés

mellett kerülnek alkalmazásra. Funkciójuk, hogy növeljék a büntetés
hatékonyságát, megelőzzék újabb bűncselekmény elkövetését. Ugyanakkor
a mellékbüntetések súlyos joghátrányt jelenthetnek az elkövetők számára.

A közügyektől eltiltás önállóan nem kerülhet kiszabásra.

61. § (1) A közügyek gyakorlásától el kell tiltani azt, akit szándékos

bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre
ítélnek, és méltatlan arra, hogy azok gyakorlásában részt vegyen.

62. § (1) A közügyektől eltiltás határozott ideig tart, annak

legrövidebb tartama egy év , leghosszabb tartama tíz év .

A közügyektől eltiltás jogfosztó-jogkorlátozó mellékbüntetés, mely

csak végrehajtandó szabadságvesztés mellett kerülhet kiszabásra,
önállóan nem alkalmazható. Lényege, hogy a közügyektől eltiltott
bizonyos meglévő jogait, tisztségét, tagságát, állását, katonai rendfokozatát,
megbízását és kitüntetését elveszíti, illetve ilyet a közügyektől eltiltás
tartama alatt sem szerezhet.

A Csemegi-kódex megkülönböztette a hivatalvesztést és a politikai jogok

gyakorlásának felfüggesztését. Mindkét mellékbüntetés a hivatali és
közéletben való részvételből zárta ki az elítéltet. A törvényben meghatározott
esetekben a szabadságvesztés büntetés mellett akár a két mellékbüntetést
együtt is alkalmazni kellett. Rövidebb tartamú szabadságvesztés és
pénzbüntetés esetén mellőzhető volt.

A Btá. a kétféle mellékbüntetést összevonta és közügyektől eltiltás elnevezés

alatt szabályozta, tartalmát pedig tágabbra tette, mint amennyire a már
említett két mellékbüntetés kiterjedt. A közügyektől eltiltott választójoga,
közfeladata, állása, tisztsége elvesztése mellett megszerzett ellátási igényét
is elveszíthette. Egy évnél hosszabb tartamú börtönbüntetés alkalmazása
esetén a közügyektől eltiltás kimondása kötelező volt, de egyébként is
alkalmazhatta a bíróság, ha az elkövető a közügyekben való részvételre
méltatlannak mutatkozott.

Az 1954. évi 19. tvr. a közügyektől eltiltás helyett az „egyes jogoktól eltiltás”
megnevezésű mellékbüntetést vezette be.

Az 1961. évi Btk. ismét egységes mellékbüntetésként szabályozta a

közügyektől eltiltást, mivel a jogalkotó álláspontja szerint a gyakorlatban az
egyes jogok felfüggesztésére vonatkozó lehetőség nem vált be.

102
Ivády Bianka

Az 1978.évi IV. törvény az új Btk.-val érdemben egyező feltételek mellett

tette lehetővé a közügyektől eltiltás alkalmazását, az új Btk. indokolása utal
is arra, hogy a közügyektől eltiltás elmélete és gyakorlata egyaránt
megfelelő.

A közügyektől eltiltás alkalmazásának három feltétele van:

• szándékos bűncselekmény elkövetése,
• végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása (objektív feltétel),
• méltatlanság a közügyekben részvételre (mérlegelést igénylő feltétel).

A közügyektől eltiltás nem alkalmazható gondatlan bűncselekmény

esetén, az alkalmazást azonban nem zárja ki, ha a szándékos
bűncselekmény vétségnek minősül. A vegyes bűnösségű
bűncselekmények (minősített esetek körében fennálló vegyes bűnösség) e
tekintetben a szándékos bűncselekmények jogi sorsát osztják, a közügyektől
eltiltás alkalmazásához alapul szolgálhatnak.

A közügyektől eltiltás csak végrehajtandó szabadságvesztés mellett

szabható ki. A szabadságvesztés tartamának elvileg meghatározó
jelentősége nincs, a mellékbüntetés életfogytig tartó és határozott ideig tartó
szabadságvesztés mellett egyaránt kiszabható. A bírói gyakorlatban
általában az egy évet meghaladó szabadságvesztés mellett kerül
alkalmazásra.

A közügyektől eltiltás harmadik feltétele, hogy az

elkövető méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen. A
méltatlanság megítélése során figyelemmel kell lenni az elkövetett
bűncselekmény súlyára, jellegére, az elkövetés körülményeire, az elkövető
személyiségére, életvitelére. A szándékos bűncselekmény miatt kiszabott
hosszabb tartamú szabadságvesztés mellett a közügyektől eltiltás
rendszerint alkalmazásra kerül, de viszonylag rövidebb tartamú
szabadságvesztés mellett is indokolt lehet, ha a bíróság az elkövetőt a
közügyekben való részvételre méltatlannak ítéli. A közügyektől eltiltás
ugyanis jellegéből adódóan kifejezésre juttat egy negatív erkölcsi
értékítéletet is. Általában indokolt a közélet tisztaságát sértő, korrupciós
jellegű bűncselekmények és más – jelentősebb tárgyi súlyú – erőszakos
bűncselekmények elkövetőivel szemben.
A bírói gyakorlat alapján az élet elleni szándékos bűncselekmények elkövetői
általában érdemtelenek a közügyekben való részvételre.

103
Ivády Bianka

Mire vonatkozik?

Jövőre és jelenre vonatkozó szankció.

61. § (2) A közügyektől eltiltott

a) nem rendelkezik választójoggal, nem vehet részt népszavazásban és
népi kezdeményezésben,
b) nem lehet hivatalos személy,
c) nem lehet népképviseleti szerv testületének, bizottságának tagja,
azok munkájában nem vehet részt,
d) nem delegálható törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel
létrehozott szervezet közgyűlésébe, testületébe,
e) nem érhet el katonai rendfokozatot,
f) nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására
engedélyt,
g) hatósági eljárásban nem lehet védő vagy jogi képviselő,
h) nem viselhet tisztséget köztestületben, közalapítványban, és
i) nem lehet civil szervezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben
megjelölt vezető tisztségviselője.

-- ezek a jövőre vonatkoznak. /Fel kell tudni sorolni!/

61. § (3) A közügyektől eltiltott az ügydöntő határozat jogerőre

emelkedésével elveszti mindazon tagságát, állását, tisztségét, katonai
rendfokozatát, megbízatását és kitüntetését, amelynek elnyerését a
(2) bekezdés kizárja, valamint címzetes rendfokozatát.

-- ez a meglévő jogok elvesztésére vonatkozik (jelenre vonatkozik)

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján a közügyektől

eltiltott nem rendelhető gyámul, és nem fogadhat örökbe, a bírák jogállásáról
és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény szerint nem választható
ülnöknek, az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII.
törvény szerint nem lehet igazságügyi szakértő.

A mellékbüntetés kizárólag határozott tartamú lehet, legrövidebb tartama

egy év, leghosszabb tartama tíz év. A gyakorlat azt mutatja, hogy a
bíróságok rendszerint években határozzák meg a tartamot, bár a jogszabály
ilyen korlátozó rendelkezést nem tartalmaz. A tartam megállapítása a
bűncselekmény súlya, jellege, az elkövető személyének társadalomra
veszélyessége és a kiszabott szabadságvesztés alapján történik elsősorban.
A mellékbüntetés időtartamának arányban kell állnia a szabadságvesztés
mértékével.

A közügyektől eltiltás tartamát az ítélet jogerőre emelkedésétől kell

számítani.

104
Ivády Bianka

A mellékbüntetés tartamába nem számít be a Btk. 62. § (2) bekezdése

alapján
➔ az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztést tölti,
➔ amely alatt kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól,
➔ a feltételes szabadság tartama, ha azt meg kellett szüntetni.
A mellékbüntetés tartamába be kell számítani a feltételes szabadságon
töltött időt, ha a bíróság azt nem szüntette meg.

Előfordulhat, hogy az elkövetőt többször is közügyektől eltiltásra ítélik. Ilyen

esetben a mellékbüntetések tartama nem kumulálható, és összbüntetésbe
foglalásnak sincs helye. Azt a mellékbüntetést kell végrehajtani, amelyik a
leghosszabb tartamú

105
Ivády Bianka

19. tétel:
Az intézkedések általános jellemzése és csoportosítása.
A kényszergyógykezelés
A BÜNTETŐJOGI SZANKCIÓ JELLEMZŐI:

➔ Hátrány tartalmú
➔ Nulla poena sine crimineme – bűncselekmény nélkül nincs büntetőjogi
szankció, ez a büntetésekre maradéktalanul igaz, az intézkedésekre
nem teljes egészében)
➔ Célja, feladata: a társadalom védelme, megelőzés
➔ Nulla poena sine lege – bűncselekmény miatt csak olyan büntetőjogi
szankció alkalmazható, amit az elkövetés idején a törvény szabályoz
➔ Bíróság alkalmazza – intézkedések közül a megrovást és pártfogó
felügyeletet ügyész is alkalmazhatja
➔ Kényszerrel is érvényesíthető

A BÜNTETÉS ÉS INTÉZKEDÉS KÖZTI KÜLÖNBSÉGEK:

Büntetés Intézkedés
A büntetés tett és Az intézkedés megelőző,
bűnösségadekvát, arányos, védelmi.
megtorló reakció.
Büntetés csak bűncselekmény Jogellenes, illetve
elkövetése miatt, büntethető diszpozíciószerű cselekménnyel
elkövetővel szemben szemben alkalmazható.
alkalmazható. (pl. gyermekkorú büntetendő
cselekménye dogmatikailag
nem bűncselekmény, de
elkobzás alkalmazásának van
helye.
A büntetések határozott Intézkedések körében
tartamúak. előfordulhat határozatlan
időtartam is. (pl.
kényszergyógykezelés)
Cél: generális és speciális Speciális prevenció a
prevenció. hangsúlyosabb.
Kapcsolódhat büntetett előélet Soha nem kapcsolódik hozzá
hozzá. büntetett előélet.
Büntetést szab ki a bíróság. Intézkedést alkalmaz a bíróság.

AZ INTÉZKEDÉSEK MEGHATÁROZÁS:

A bűncselekmény, illetve diszpozíciószerű cselekmény elkövetésére a

törvényben meghatározott joghátrány.
A célja: a társadalom védelme, előtérbe helyezve a speciális prevenciót.

106
Ivády Bianka

TÖRTÉNET:
 Az intézkedések a 19. században a pozitivista iskola hatására jelentek meg,
melyek az elkövetőt állították a büntetőjogi gondolkodás középpontjába.
 Először bizonyos veszélyes bűnelkövetők izolálása volt a cél. Majd az elkövető
személyiségéhez igazodó szankciók megjelenése, az elkövetők megjavítása,
reszocializálása a cél.
 Fiatalkorúak: nevelő, javító jellegű szankciók.
 Csavargók, munkakerülők: dologházak.
 Kóros elmeállapotúak: gyógyító jellegű intézkedések.
 Alkoholisták: gyógyító jellegű intézkedések.

MAGYAR JOGTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS:

Csemegi-kódex:
Még monista szankció rendszert ismer, nem ismeri az intézkedéseket.
1908. I. Bn.:
A fiatalkorúakkal szemben vezeti be: dorgálás, próbára bocsátás, javító nevelés.
1913. évi XXI. törvény:
Közveszélyes munkakerülőkkel szemben: dologház.
1928. évi II. Bn.:
Megrögzött bűntettesekkel szemben: szigorított dologház
1948. évi III. Bn.:
Az elmebeteg elkövetőkkel szemben: biztonsági őrizet.
1950. évi II. tv. Btá.:
Nagy részben monista, de két intézkedést ismert: biztonsági őrizetet, javító-nevelő
munkát, de még nem ezen elnevezéssel illeti őket.
1961. évi V. tv.:
Önálló címet ad az intézkedéseknek, ezek a következők: figyelmeztetés,
kényszergyógykezelés, alkoholisták kényszerelvonó kezelése, elkobzás.
1974. A veszélyes visszaesőkkel szemben: szigorított őrizet.
1978. évi IV. törvény:
Próbára bocsátás és pártfogó felügyelet felnőttekkel szemben is alkalmazhatóvá válik.
1989. évi LIV. törvény:
a szigorított őrizet megszüntetése.
2001. évi CXXI. törvény:
Vagyonelkobzás intézkedés lesz.
2001. évi CIV. törvény:
A jogi személlyel szembeni intézkedések meghatározása.
2009. évi LXXX. törvény:
Megszüntette az alkoholisták kényszergyógyítását.

AZ INTÉZKEDÉSEK CSOPORTOSÍTÁSA:

Cél szerint:
 Nevelő-intő: megrovás, próbára bocsátás.
 Nevelő, jóvátételi: jóvátételi munka
 Gyógyító, kuratív, orvosi: kényszergyógykezelés
 Biztonsági: elkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné
tétele.
 Nevelő-intő és biztonsági is: pártfogó felügyelet.
 Rendszertanilag nem besorolható: vagyonelkobzás, jogi személlyel
szemben alkalmazható.

107
Ivády Bianka

Alkalmazhatóság szerinti csoportosítás:

Önállóan alkalmazható:
megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka, kényszergyógykezelés.

Önállóan és büntetés vagy intézkedés mellett:

elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges
hozzáférhetetlenné tétele.

Büntetés vagy intézkedés mellett:

pártfogó felügyelet.

Kikkel szemben alkalmazható:

Természetes személy: felnőtt és fiatalkorú bűnelkövetővel szemben.
Jogi személlyel szemben.

Csoportosítás a szerint, hogy szabadságelvonással jár, vagy nem:

Szabadságelvonással járó: kényszergyógykezelés, javító intézeti nevelés.
Szabadságelvonással nem járó.

Alkalmazásra jogosult:
Bíróság.
Ügyész: megrovás és pártfogó felügyelet.

INTÉZKEDÉSEK:

63. § (1) Intézkedések

a) a megrovás,
b) a próbára bocsátás,
c) a jóvátételi munka,
d) a pártfogó felügyelet,
e) az elkobzás,
f) a vagyonelkobzás,
g) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele,
h) a kényszergyógykezelés,
i) a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi
intézkedésekről szóló törvény szerinti intézkedések.
(2001. évi CIV. törvény,
→ jogi személy megszüntetése, tevékenységének korlátozása,
pénzbírság)
/Jogi személlyel szemben büntetés nem szabható ki!/

108
Ivády Bianka

Az intézkedések rendszere

Természetes személlyel szemben alkalmazható Jogi személlyel szemben

intézkedések alkalmazható
intézkedések

Kizárólag fiatalkorú Felnőtt és fiatalkorú • a jogi személy

elkövetővel szemben megszüntetése
elkövetővel szemben is
• tevékenységének
• javítóintézeti • megrovás korlátozása
nevelés
• próbára bocsátás • pénzbírság

• jóvátételi munka

• pártfogó felügyelet

• elkobzás

• vagyonelkobzás

• elektronikus adat
végleges
hozzáférhetetlenné tétele

• kényszergyógykezelés

109
Ivády Bianka

A KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS:

A kényszergyógykezelés önállóan, büntetés helyett

alkalmazható gyógyító jellegű intézkedés. Kizárólag kóros elmeállapot
folytán nem büntethető elkövetőkkel szemben kerülhet alkalmazásra, ha a
törvényben írt további feltételek is fennállnak (meghatározott típusú és súlyú
büntetendő cselekmények elkövetése, bűnismétlés veszélye). Az
intézkedés célja a speciális prevenció, a társadalom védelme,
ugyanakkor rendkívül súlyos hátrányt jelent, mivel határozatlan tartamú
szabadságelvonással járó intézkedés.

78. § (1) Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó

büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell
elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem
büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni,
feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél
súlyosabb büntetést kellene kiszabni.
(2) A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem
áll fenn.

Az 1948. évi XLVIII. törvény új intézkedést vezetett be büntetőjogunkba

az elmebeteg bűnözők biztonsági őrizete megnevezéssel. Az intézkedés célja
a törvény szerint a biztonsági őrizetbe helyezett személy ártalmatlanná
tétele, gyógyítása, illetőleg újabb bűntett vagy vétség elkövetésének
veszélyével járó elmeállapotának (közveszélyes állapot) megszüntetése. A
III. Bn. viszonylag széles körben (bűntett és vétség esetén is)
alkalmazhatóvá tette az intézkedést.

Az 1950. évi Btá. kisebb korrekciókkal, de érdemi módosítás nélkül átvette a

biztonsági őrizetre vonatkozó szabályokat.

Az 1961. évi Btk. immár kényszergyógykezelés cím alatt úgy rendelkezett,

hogy azzal szemben, aki elmebeteg állapotban, gyengeelméjűségben vagy
tudatzavarban elkövetett cselekménye miatt nem büntethető, a bíróság
kényszergyógykezelést rendel el, ha attól kell tartani, hogy olyan
cselekményt követ el, amely egyébként megvalósítja valamely bűntett
törvényi tényállását.

Az 1978. évi IV. törvény a kényszergyógykezelés alkalmazhatóságát jelentős

mértékben tovább szűkítette. Tartamára nézve azt rögzítette, hogy a
kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll
fenn.

A 2009. évi LXXX. törvény – azon megfontolásból kiindulva, hogy a

kényszergyógykezelés határozatlan tartama sérti a jogkövetkezmények
meghatározására irányadó nulla poena sine lege elvét, amely megköveteli a
büntetőjogi jogkövetkezmények pontos és egyértelmű meghatározását –
felső határt állapított meg a kényszergyógykezelés tartamára.

110
Ivády Bianka

A törvény értelmében a kényszergyógykezelés legfeljebb azon büntetendő

cselekmény büntetési tételének felső határáig tarthat, amely az
elrendelésének az alapjául szolgált. Életfogytig tartó szabadságvesztéssel is
fenyegetett büntetendő cselekmény esetén ez a maximális időtartam húsz
év.

Az új Btk., a 2012. évi C. törvény a 2009. évi módosításokkal kapcsolatban

felmerült jogalkalmazói tapasztalatokra hivatkozással visszaállítja az 1978.
évi Btk. eredeti rendelkezéseit, a kényszergyógykezelést ismét határozatlan
tartamúvá teszi.

Feltételei:

1. Az elkövető elmeműködésének kóros állapota miatt nem

büntethető.
Kényszergyógykezelésnek tehát csak akkor van helye, ha a Btk. 17. § (1)
bekezdése szerinti büntethetőséget kizáró ok áll fenn, az elkövető
beszámítási képességgel nem rendelkezik. Ha az elmeműködés kóros
állapota az elkövetőt csupán korlátozza a cselekmény következményeinek
felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék,
a kényszergyógykezelés nem alkalmazható. Ez utóbbi esetben ugyanis az
elkövető büntethető, de a büntetés korlátlanul enyhíthető.

2. Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő

cselekmény elkövetése.
A kényszergyógykezelés elrendelését a büntetendő cselekmények
meghatározott köre alapozhatja meg. A személy elleni erőszakos büntetendő
cselekmények körébe tartozik az emberölés, az erős felindulásban elkövetett
emberölés, a testi sértés, a hivatalos és a közfeladatot ellátó személy elleni
erőszak, az emberrablás, a rablás stb.
Közveszély: pl. gyújtogatással, robbantásával megvalósuló.

3. A kényszergyógykezelés alkalmazásának további feltétele

a bűnismétlés veszélye. A törvény szerint akkor alkalmazható, ha tartani
kell hasonló cselekmény elkövetésétől. Az erre vonatkozó következtetésnek
tényeken kell alapulnia.

4. A kényszergyógykezelés alkalmazásának utolsó feltétele, hogy az

elkövető büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél
súlyosabb büntetést kellene kiszabni.

Relatíve határozatlan: addig tart, amíg szükségessége fennáll.

A bíróság köteles hivatalból felülvizsgálni: a megkezdésétől számított 6
hónap eltelte előtt. Ha nem szüntetik meg 6 havonta újra felül kell vizsgálni.
Indítványra is felülvizsgálható.
Korlátozottan beszámítható elkövetőkkel szemben nem rendelhető el, velük
szemben csak a büntetés korlátlan enyhítésére van lehetőség.

111
Ivády Bianka

Erre kijelölt zárt intézeti végrehajtás – IMEI (Igazságügyi Megfigyelő és

Elmegyógyító intézet).

A kényszergyógykezelés határozatlan tartamából következik, hogy a

kényszergyógykezelés hatálya alatt álló személy által elkövetett, a Btk.
Különös Részébe ütköző cselekmény miatt a kényszergyógykezelés ismételt
elrendelése kizárt.

112
Ivády Bianka

20. tétel: Megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka,

pártfogó felügyelet
MEGROVÁS:

64. § (1) Megrovásban kell részesíteni azt, akinek cselekménye az

elbíráláskor már nem veszélyes, vagy olyan csekély fokban veszélyes
a társadalomra, hogy az e törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés
kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása – ide nem értve az
elkobzást, a vagyonelkobzást és az elektronikus adat végleges
hozzáférhetetlenné tételét – szükségtelen.
(2) A megrovással a bíróság vagy az ügyészség helytelenítését fejezi ki a
jogellenes cselekmény miatt, és felszólítja az elkövetőt, hogy a jövőben
tartózkodjon bűncselekmény elkövetésétől.

➢ Önállóan alkalmazható intézkedés.

➢ Nevelő jellegű intézkedése.
➢ A legenyhébb büntetőjogi szankció a magyar szankciórendszerben.
➢ A gyakorlatban elsősorban az ún. bagatell bűncselekmények esetén
juthat szerephez.

Történeti előzményei:

▪ 1908. évi XXXVI. törvény: fiatalkorú bűnelkövetőkkel szemben

megteremti a dorgálás lehetőségét.
▪ 1930. évi XXXIV. törvény kiterjeszti kihágás és vétség esetén felnőtt
korúakra is a dorgálást
▪ Btá. kifejezetten nem írta elő a dorgálás alkalmazását, de a
büntetéskiszabása körében, amennyiben az elkövető, vagy a
cselekmény nem veszélyes a társadalomra a büntetés mellőzését írja
elő.
▪ Szocialista Btk. az intézkedésekre vonatkozó önálló cím alatt
szerepelteti a figyelmeztetést.
▪ 1978. évi IV. törvény: megrovásként szabályozza.

Ügyész vagy bíróság alkalmazhatja a megrovást.

Tartalmát tekintve: a hatóság rosszallását fejezi ki a bűncselekmény
elkövetése miatt és felszólítják az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjon
hasonló jellegű cselekmények elkövetésétől.
Tipikusan a bagatell, csekélyebb tárgyi súlyú bűncselekmények
megoldási formája.

A megrovás alkalmazására tehát akkor kerül sor, ha a cselekmény az

elbíráláskor már nem veszélyes, vagy olyan csekély fokban veszélyes a
társadalomra, hogy más szankció kiszabása (az elkobzás, a vagyonelkobzás
és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele kivételével)
szükségtelen.

113
Ivády Bianka

A cselekmény társadalomra veszélyességét csak az elbírálás időpontjában

kell vizsgálnunk. Az egyes bűncselekmények absztrakt társadalomra
veszélyességét a jogalkotó a büntető törvénykönyvben értékeli, elsősorban
a büntetési tételek meghatározása során. A cselekmény absztrakt és a
jogalkalmazó által értékelendő konkrét társadalomra veszélyessége között
már az elkövetés időpontjában is lényegi eltérés lehet, mely az elbírálás
időpontjáig tovább fokozódhat.

A megrovás alkalmazásának további feltétele, hogy nemcsak büntetés,

hanem más intézkedés alkalmazása is szükségtelen. A szabály alól kivételt
képez a Btk.-ban meghatározott egyes büntethetőséget kizáró, továbbá a
büntethetőséget megszüntető okok esetén is alkalmazandó elkobzás,
vagyonelkobzás és elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele.

Amennyiben a törvényi feltételek fennállnak, a megrovás

alkalmazása kötelező.

Büntethetőséget kizáró vagy megszüntető okok, illetve a büntetőjogi

felelősségre vonás egyéb akadályainak fennállása esetén a hatályos
szabályozás szerint megrovás alkalmazására nem kerülhet sor.

A büntetés korlátlan enyhítésének a lehetősége önmagában nem

alapozza meg a megrovás alkalmazását. Erre csak abban az esetben van
lehetőség, ha ezen intézkedés különös törvényi feltételei fennállnak.

A megrovás egyik eleme, hogy a már elkövetett jogellenes cselekmény

vonatkozásában a hatóság kifejezi helytelenítését, rámutat az elkövető
felelősségére, másik elemeként pedig – a jövőre nézve – felhívja az
elkövetőt, hogy tartózkodjon bűncselekmény elkövetésétől.

Az intézkedés természetéből adódóan, ha a terhelt a határozat kihirdetésekor

jelen van, a megrovást a bíróság a határozat jogerőre emelkedésének
bevárása nélkül, vagy az ügyész szóban foganatosítja. Egyéb esetben a
megrovás végrehajtása a határozat kézbesítésével történik. Nem magyar
állampolgár terhelt esetén az ügyész a nyomozó hatóságot is megbízhatja a
megrovás foganatosításával, a határozat szóban is lefordítható.

PRÓBÁRA BOCSÁTÁS:

65. § (1) A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél

nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását
próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés
célja intézkedés alkalmazásával is elérhető.

o Önállóan alkalmazható, nevelő jellegű intézkedés.

o A leggyakrabban alkalmazott intézkedésünk.

114
Ivády Bianka

o A feltételes elítélés egyik formája. Az angol probation megfelelője.

Megtörténik a büntetőjogi felelősség megállapítása, de nem történik
szankciókiszabás, azt próbaidőre a bíróság elhalasztja. Indok, hogy
elég, ha egy ideig a büntetés kiszabás lehetősége fennáll.
o Először fiatalkorúakkal szemben alkalmazták (1908), majd az 1978-
as törvényünk tette lehetővé felnőtt korúakra is.

Alkalmazási feltételei:
• vétség, (valamennyi gondatlan és a két évi vagy annál enyhébb
büntetéssel büntetendő szándékos bűncselekmény) valamint a
háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő
bűntett;
• alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető: ez bírói
mérlegelés kérdése.

65. § (2) Nem bocsátható próbára

a) a visszaeső,
b) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
c) aki a szándékos bűncselekményt végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt
követte el, vagy
d) aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés
felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.

(3) A próbaidő tartama egy évtől három évig terjedhet, a tartamot

években, vagy években és hónapokban kell meghatározni.
(4) A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezhető. (Nem
kötelező!) Ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási
szabályait megszegi, a próbaidő egy alkalommal, legfeljebb egy évvel
meghosszabbítható.

66. § (1) A próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni,
ha
a) a próbára bocsátottat a próbára bocsátás előtt elkövetett
bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik,
b) a próbára bocsátottat a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt
elítélik, vagy
c) a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan
megszegi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a próbaidő elteltével
az elkövető büntethetősége megszűnik.

Amennyiben meg kell szüntetni a próbára bocsátást, az ügy a

büntetéskiszabás fázisába kanyarodik vissza. Van már egy bűnösséget
megállapító ítélet és „csak” a büntetést kell kiszabni.

115
Ivády Bianka

A próbaidő eredményes elteltéhez szükséges lehet az elkövető rendszeres

figyelemmel kísérése. Ennek érdekében a próbára bocsátott pártfogó
felügyelet alá helyezhető, melynek keretében külön magatartási szabályokat
is elő lehet írni a számára, figyelembe véve a magatartási hibáit és az egyéni
nevelés szempontjait, így különösen azt, hogy a társadalomba való
beilleszkedés érdekében milyen irányú segítségre és ellenőrzésre szorul.
Külön magatartási szabályként csak olyan konkrét kötelezettséget lehet
megállapítani, amely teljesíthető, és végrehajtása megfelelően ellenőrizhető.

A pártfogó felügyelet elrendelése főszabályként bírói mérlegeléstől függ,

fiatalkorú elkövetők esetén azonban kötelező.

A próbaidő a próbára bocsátást elrendelő határozat jogerőre emelkedésével

kezdődik, és az ítéletben megállapított ideig tart. A próbaidő
meghosszabbítására akkor van lehetőség, ha a próbára bocsátott pártfogó
felügyeletét is elrendelte a bíróság, és ennek magatartási szabályait az
elkövető megszegi. A próbaidő egy ízben, legfeljebb egy évvel
hosszabbítható meg. A meghosszabbításra csak az eredeti próbaidő letelte
előtt kerülhet sor.
A meghosszabbítás a próbaidő korábbi határidejének elteltével kezdődik, és
ilyen esetben a próbaidő tartama a három évet meghaladhatja. A pártfogó
felügyelet magatartási szabályainak megszegése esetén sem kötelező a
próbaidő meghosszabbítása, a bíróságnak minden esetben mérlegelnie kell,
hogy a szabályszegés súlya indokolttá teszi-e.

Ha a próbára bocsátotton olyan szabadságvesztést hajtanak végre, amellyel

kapcsolatban a bíróság a próbára bocsátást nem szüntette meg, a próbaidő
a szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik.

Amennyiben a próbaidő eredményesen eltelik, az elkövető büntethetősége

megszűnik.

JÓVÁTÉTELI MUNKA:

67. § (1) A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem

súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását egy évre
elhalaszthatja, és jóvátételi munka végzését írja elő, ha alaposan feltehető,
hogy a büntetés célja így is elérhető. A jóvátételi munkavégzés előírása
mellett pártfogó felügyelet is elrendelhető.

➔ Önállóan alkalmazható, nevelő és jóvátételi jellegű

jogkövetkezmény.
➔ A 2012. évi C. törvény vezette be. Ez is a feltételes elítélés esetei
közé tartozik, részben a próbára bocsátással, részben a közérdekű
munkával mutat hasonlóságot.
➔ A helyreállító igazságszolgáltatás részeként került bevezetésre.

116
Ivády Bianka

➔ Elrendelési feltételei azonosak a próbára bocsátással. A

különbség, hogy itt 1 évre fogja a büntetéskiszabást elhalasztani
a bíróság és jóvátételi munkavégzést ír elő.

A jóvátételi munka alkalmazására az alábbi feltételek fennállása

esetén van lehetőség:

 Az intézkedés alkalmazásának objektív feltétele, hogy az elkövetett

bűncselekmény vagy vétségnek minősül, vagy bűntett esetén
annak büntetési tétele a háromévi szabadságvesztést nem
haladja meg. A vétség fogalmára is tekintettel a jóvátételi munka
bármely gondatlan bűncselekmény miatt kiszabható, szándékos
bűncselekmények esetén azonban legfeljebb három évig terjedő
szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények miatt van helye az
intézkedés alkalmazásának. A jóvátételi munka felelősségi szankció,
büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok, illetve a büntetőjogi
felelősségre vonás egyéb akadályai esetén alkalmazására nincs
lehetőség.
 A jóvátételi munka bírói mérlegelést igénylő feltétele, hogy a
büntetés célja a büntetés kiszabásának egy évre történő
elhalasztásával és jóvátételi munka előírásával is elérhető
legyen.

A jóvátételi munka kiszabásának nem feltétele az elkövető

hozzájárulása.

Amennyiben a bíróság az elkövető rendszeres figyelemmel kísérését

szükségesnek látja, a jóvátételi munkavégzés előírása mellett pártfogó
felügyelet is elrendelhető. A pártfogó felügyelet ebben az esetben addig tart,
amíg a jóvátételi munka végzésére kötelezett a munka elvégzését nem
igazolja, de legfeljebb egy évig. Fiatalkorúval szemben a jóvátételi
munkavégzés előírása mellett a pártfogó felügyelet elrendelése kötelező.

67. § (2) Jóvátételi munka végzése nem írható elő azzal szemben, aki
a) visszaeső,
b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
c) a szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése
után, a végrehajtás befejezése előtt követte el, vagy
d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének
próbaideje alatt követte el.

A jóvátételi munka tartamát órákban kell meghatározni. 24-150 óra. (E

tekintetben hasonlít a közérdekű munka büntetésre, de különbség van az
előírható órák számában)

117
Ivády Bianka

Az elkövető – választása szerint – állami vagy önkormányzati

fenntartású intézménynél, közhasznú jogállású civil szervezetnél,
egyházi jogi személynél vagy azok részére végezheti. (Közérdekű munka
esetén a pártfogó felügyelő jelöli ki a munkavégzés helyét.)

Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését egy éven belül megfelelően

igazolja, büntethetősége megszűnik.
Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó
felügyelet szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki. Ha
az elkövető a jóvátételi munka elvégzését egészségügyi okból nem tudja
igazolni, a jóvátételi munka elvégzése igazolásának határideje egy
alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

Közérdekű munka Jóvátételi munka

büntetés intézkedés
munkahely kijelölésre kerül az elkövető választásától függ a
letöltés helye (közintézmények
közt szabadon választhat)
önhibájából való nem teljesítés önhibából való nem teljesítés
esetén szabadságvesztésre esetén a következmény
változtatják át büntetés kiszabása lesz.
ideje: 48-312 óra ideje: 24-150 óra
alkalmazási kör: valamennyi alkalmazási kör: valamennyi
három évi szabadságvesztésnél vétség, és a három évi
nem súlyosabban büntetendő szabadságvesztésnél nem
bűncselekmény súlyosabban büntetendő
bűntettek.

PÁRTFOGÓ FELÜGYELET:

Sajátos, mindig járulékos jellegű intézkedés, (önállóan soha, mindig

valamilyen más büntetés vagy intézkedés mellett kerülhet
elrendelésre).
Kétarcúság jellemzi: segítő, reszocializálásban résztvevő, a
társadalmi beilleszkedést elősegítő, tanácsokkal ellátó. Ugyanakkor
felügyeleti, ellenőrzési szerepet is betöltő.
Célja: ellenőrzésével, irányításával elősegítse, hogy az elkövető ne
kövessen el ismételten bűncselekményt. Másrészről, hogy segítséget
nyújtson a társadalomba való visszailleszkedésben.
Ügyészség is elrendelheti. (A feltételes ügyészi felfüggesztés
esetén.)

118
Ivády Bianka

69. § (1) Pártfogó felügyelet rendelhető el (mérlegelésen alapló esetek)

a) a feltételes ügyészi felfüggesztés tartamára, - a vádemelés elhalasztását
jelenti ez
b) a feltételes szabadság tartamára,
c) a próbára bocsátás próbaidejére,
d) a jóvátételi munka előírása mellett,
e) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére,
ha annak eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel
kísérése szükséges.

Pártfogó felügyelet alatt áll, (kötelezően)

a) akit életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra
bocsátottak,
b) az a visszaeső, akit feltételes szabadságra bocsátottak, vagy akivel
szemben a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztették.
c) az a 38. § (5) bekezdése szerinti elkövető, akit a 38. § (6) bekezdése
alkalmazásával bocsátottak feltételes szabadságra,4
d) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére az, akit a
hozzátartozója sérelmére elkövetett személy elleni erőszakos
bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, vagy
e) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére az, akit
tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett
nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt
ítéltek szabadságvesztésre.

(3) A (2) bekezdés d) pontja alkalmazásában hozzátartozó alatt az elkövető

gyermekének szülőjét, volt házastársát, volt élettársát, gondnokát,
gondokoltját, gyámját vagy gyámoltját is érteni kell.

4 38. § (5) Nem bocsátható feltételes szabadságra az sem, akit

a) a (4) bekezdés e) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetése esetén
aa) előkészület miatt,
ab) részesként, vagy
ac) korlátlan enyhítés alkalmazásával,
b) a hozzátartozója sérelmére elkövetett, nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett személy elleni
erőszakos bűncselekmény miatt, vagy
c) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel
fenyegetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt
ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre.
(6) A bíróság az ügydöntő határozatban az (5) bekezdésben meghatározott elkövető feltételes szabadságra bocsáthatóságáról
rendelkezhet, ha az elkövetés körülményeire, az elkövető személyében rejlő társadalomra veszélyesség fokára vagy egyéb
büntetéskiszabási körülményekre figyelemmel, a társadalom védelme és annak megelőzése, hogy az elkövető újabb
bűncselekményt kövessen el, pártfogó felügyelet elrendelésével és külön magatartási szabály meghatározásával elérhető.

119
Ivády Bianka

Időtartama igazodik ahhoz a jogintézményhez, amely mellett elrendelték,

de legfeljebb öt év, életfogytig tartó szabadságvesztésből engedélyezett
feltételes szabadság esetén legfeljebb tizenöt év. (mert ott a feltételes is
15 év)
A jóvátételi munka előírása mellett elrendelt pártfogó felügyelet addig tart,
amíg a jóvátételi munka végzésére kötelezett a jóvátételi munka elvégzését
nem igazolja, de legfeljebb egy évig.
A nem kötelező alkalmazási esetben a pártfogó felügyelet fele részének, de
legalább egy év eltelte után a pártfogó felügyelő javasolhatja a pártfogó
felügyelet megszüntetését, ha annak szükségessége már nem áll fenn.

A pártfogolt általános magatartási szabályként köteles

a) a jogszabályban és a határozatban előírt magatartási szabályokat
megtartani,
b) a pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartani, és
c) a pártfogó felügyelő részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást
megadni.

Magatartási szabályként előírható még (nem taxatív a felsorolás, hanem

példálózó jelleg):
a) a bűncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne
tartson kapcsolatot,
b) a bűncselekmény sértettjétől, illetve annak lakásától, munkahelyétől,
vagy attól a nevelési-oktatási intézménytől, ahová a sértett jár, továbbá a
sértett által rendszeresen látogatott helytől tartsa távol magát,
c) meghatározott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket,
valamint gyűléseket, meghatározott közterületeket ne látogasson,
d) nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt,
e) meghatározott helyen és időközönként, meghatározott szervnél
vagy személynél jelentkezzen,
f) vegye fel a kapcsolatot az állami foglalkoztatási szervvel, vagy a helyi
önkormányzatnál közfoglalkoztatásra jelentkezzen,
g) meghatározott tanulmányokat folytasson,
h) – beleegyezése esetén – meghatározott gyógykezelésnek vagy
gyógyító eljárásnak vesse alá magát,
i) vegyen részt a pártfogó felügyelő által szervezett csoportos foglalkozáson
vagy a pártfogó felügyelői szolgálat közösségi foglalkoztatójának programja
szerinti más foglalkozáson.

71. § (4) A 69. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti elkövetővel szemben

a (2) bekezdés b) pontja szerinti külön magatartási szabályt a sértett vagy a
sértettre tekintettel annak hozzátartozója védelme érdekében el kell
rendelni. A 69. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a bíróság e szabály
megtartásának ellenőrzésére – kivéve, ha alkalmazásának műszaki feltételei
nem adottak – a kötelezett mozgását nyomon követő technikai eszköz
alkalmazását rendeli el.

120
Ivády Bianka

(5) A bíróság a (4) bekezdés alkalmazásától a 69. § (2) bekezdés d) pontja

szerinti elkövetővel szemben az elkövetés körülményeire, az elkövető
személyében rejlő társadalomra veszélyesség fokára, az elkövető és a
bűncselekmény sértettje, illetve más, a bűncselekménnyel összefüggésben
veszélyeztetett személy közötti kapcsolatra vagy egyéb büntetéskiszabási
körülményre figyelemmel eltérhet.
(6) A (2) bekezdés b) pontja szerinti távoltartás elrendelése nem zárja ki,
hogy az elkövető – ha kapcsolattartásra jogosult – a kiskorú gyermekével
felügyelt kapcsolattartás keretében kapcsolatot tartson.

A pártfogó felügyelet végrehajtását a pártfogó felügyelői szolgálat végzi.

A Kormányhivatalok Hatósági Főosztályán belül Igazságügyi Osztályokon
működik a pártfogó felügyelői szolgálat is.
Pártfogó felügyelői vélemény készítése, környezettanulmány készítése
szintén az ő feladataik közé tartoznak.

121
Ivády Bianka

21. tétel: Az elkobzás, vagyonelkobzás és az elektronikus

adat végleges hozzáférhetetlenné tétele.
ELKOBZÁS:

Önállóan és más büntetés vagy intézkedés mellett is alkalmazható.

Jellegét tekintve: biztonsági jellegű.
Jogi természete rendkívül ellentmondásos. Büntetés és intézkedés
jellege egyaránt kimutatható. Célja: újabb bűncselekmény megelőzése,
társadalom védelme. Az elsődleges cél tehát nem az, hogy joghátrány
alkalmazásával tartson vissza újabb bűncselekmény elkövetésétől, de a
gyakorlatban sokszor igen súlyos vagyoni hátrányt is jelent.

Történeti előzmények:

➢ Csemegi-kódex még mellékbüntetésként szabályozza

➢ Btá.-ban még mindig büntetés és az elkobzandó dolgok köre bővül.
➢ 1961. évi V. törvény: már intézkedésként szabályozza.
➢ 1978. évi IV. törvényben szintén intézkedés

Alkalmazási előfeltétele:

• Büntető jogellenes cselekmény elkövetése, bűncselekmény vagy

legalábbis büntetendő cselekmény formájában.
• Nem büntethető (pl. kóros elmeállapotú, gyermekkorú elkövető)
esetében is el kell rendelni, valamint akkor is, ha az elkövetőt
megrovásban részesítették vagy az elkövető meghalt és emiatt az
eljárást meg kell szüntetni.

El kell kobozni azt a dolgot,

a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra
szántak, pl. emberöléshez használt kés, szándékos közúti veszélyeztetéshez
használt jármű.
b) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre, pl. hamis pénz,
hamis közokirat
c) amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amelyet a
bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából
használtak. Tipikusan idesorolhatók a forgalmazással, kereskedéssel,
tartással, átadással megvalósuló bűncselekmények pl. kábítószer, fegyver,
robbanóanyag. Az utóbbi fordulat pedig a mozgó bűnözéssel szembeni
hatékonyabb fellépést szolgálja.
d) amelynek a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba
ütközik.
(2) El kell kobozni azt a sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény
megvalósul.

A törvényi feltételek fennállása esetén az elkobzás alkalmazása kötelező.

122
Ivády Bianka

Elkobzás akadályai:

➢ Jóhiszemű tulajdonos.
➢ Elévülés: nem lehet elkobozni a dolgot, ha a bűncselekmény
büntethetőségére megállapított elévülési idő, de legalább öt év már
eltelt.
➢ Vagyonelkobzás: ez megelőzi az elkobzást.
➢ Elkobzás méltányosságból történő mellőzése: kivételesen
mellőzhető, ha az az elkövetőre vagy a tulajdonosra a bűncselekmény
súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene. Ez alól
azonban vannak kivételek ld. Btk. 73. § a), b), c) pontok.

Az elkobzás alkalmazása a törvényi feltételek fennállása esetén

főszabályként kötelező. A törvény azonban kivételes jelleggel
lehetőséget ad az elkövetés eszköze (eszközül szánt dolog), az
elkövetési tárgy, illetve az ennek elszállítása céljából használt dolog
elkobzásának méltányosságból történő mellőzésére. Lényeges tehát,
hogy csak az elkobzás alá eső dolgok meghatározott köre esetén
mellőzhető az intézkedés alkalmazása. További feltétel, hogy az
elkobzás az elkövetőre vagy a tulajdonosra a bűncselekmény
súlyával arányban nem álló méltánytalan hátrányt jelentene.

Nem mellőzhető az elkobzás, ha azt nemzetközi jogi kötelezettség

kizárja, vagy a bűncselekményt bűnszervezetben követték el. Nincs
helye az elkobzás méltányosságból történő mellőzésének a
73. § c) pontjában meghatározott bűncselekmények (kábítószerrel
kapcsolatos tényállások, radioaktív anyaggal visszaélés, állatkínzás stb.)
esetén sem.

Az elkobzott dolog tulajdonjoga az elkobzást kimondó határozat jogerőre

emelkedésével – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az államra száll.
Az elkobzást a törvényszék gazdasági hivatala, jövedéki termék, vagy nem
közösségi áru esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, ingatlan esetén a
bírósági végrehajtó hajtja végre. Az elkobzott dolgok további sorsáról külön
jogszabályok rendelkeznek, egyes esetekben közérdekű felhasználásnak
lehet helye, más esetekben a dolog értékesíthető vagy megsemmisíthető.

VAGYONELKOBZÁS:

Önállóan és más büntetés, intézkedés mellett is elrendelhető

intézkedés.

A vagyonelkobzás nem jelent vagyoni jellegű büntetést, ugyanis nem

érinti az elkövető jogszerűen szerzett vagyonát. A cél az eredeti állapot
létrehozása, mely a bűncselekmény elkövetése előtt volt. A cél a
bűncselekménnyel szerzett vagyon elvétele.

123
Ivády Bianka

Nem az a cél, hogy vagyoni jellegű szankciót alkalmazzunk, hanem egy

eredeti állapotot akarunk létrehozni, hogy azt a vagyont, ami a
bűncselekményből származik, azt kobozzuk el.

Jogtörténeti előzményei:
▪ A Csemegi-kódex a vagyonelkobzást nem ismerte. A mellőzés okai
közé tartozott, hogy a szankciót nem tartották elég személyesnek,
minthogy az elkövető családját is jelentősen sújthatja.
▪ Az 1950. évi Btá. a vagyonelkobzást a büntetések között szabályozta.
Kiterjedhetett az elkövető egész vagyonára, de a törvény lehetővé
tette a vagyonelkobzásnak a vagyon meghatározott részére vagy
hányadára, illetőleg egyes vagyontárgyakra való korlátozását is. A
vagyonelkobzásnak csak azokban az esetekben volt helye, ha a
törvény arról külön rendelkezett, az indokolás szerint különösen
súlyos, illetőleg a társadalom érdekét közvetlenül veszélyeztető
bűncselekmények miatt.
▪ Az 1961. évi Btk.-ban a vagyonelkobzás mellékbüntetés, mely
továbbra is csak a törvényben meghatározott esetekben alkalmazható.
A miniszteri indokolás szerint kivételes büntetés, ami alkalmazási
körének szűkítésében (három évet meghaladó szabadságvesztés
mellett vált alkalmazhatóvá) is megnyilvánult.
▪ Az 1966. évi 16. tvr. és az 1973. évi 14. tvr. a mellékbüntetés
alkalmazási körét bővítette, még felfüggesztett szabadságvesztés
mellett is el lehetett rendelni.
▪ Az 1978. évi IV. törvény csak végrehajtandó szabadságvesztés mellett
tette lehetővé a vagyonelkobzás elrendelését, és további feltételként
jelent meg, hogy az elkövetőnek megfelelő vagyona legyen.
▪ Az 1998. évi LXXXVII. törvény koncepcionálisan megváltoztatta a
vagyonelkobzásra vonatkozó szabályokat. A vagyonelkobzás immár a
bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett
vagyonra irányult, azaz főszabályként megszűnt a jogszerűen szerzett
vagyon elkobzásának lehetősége. A vagyonelkobzás azonban továbbra
is mellékbüntetés maradt.
▪ A 2001. évi CXXI. törvény a vagyonelkobzást a mellékbüntetések közül
az intézkedések közé helyezte át.
▪ A 2003. évi II. törvény a vagyonelkobzás eseteit kiegészítve kimondta,
hogy a vagyonelkobzást el kell rendelni arra a vagyonra is, amely az
adott jogtalan vagyoni előny tárgya, a 2009. évi CLXIII. törvény pedig
– a vesztegetésre vonatkozó különös részi szabályozással összhangban
– úgy rendelkezett, hogy a vagyonelkobzás kiterjed az ígért vagyoni
előnyre is.
▪ A 2006. évi LI. törvény a cselekmény társadalomra veszélyességének
csekély fokát értékelő büntethetőségi akadály hatályon kívül
helyezésével összefüggésben módosította az intézkedés
szabályozását.

124
Ivády Bianka

Alkalmazási előfeltétele:

➔ Büntető jogellenes cselekmény elkövetése, bűncselekmény vagy

legalábbis büntetendő cselekmény formájában.
➔ Nem büntethető (pl. kóros elmeállapotú, gyermekkorú) elkövető
esetében is el kell rendelni, valamint akkor is, ha az elkövetőt
megrovásban részesítették vagy az elkövető meghalt és emiatt az
eljárást meg kell szüntetni.

74. § (1) Vagyonelkobzást kell elrendelni arra

a) a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az
elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal
összefüggésben szerzett,
b)–c)
d) a vagyonra, amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a
bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett
vagyon helyébe lépett,
e) a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez
szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak,
vagy arra szántak,
f) a vagyonra, amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt.

A vagyonelkobzással érintett vagyon fogalmát a Btk. nem határozza meg. A

2012. évi C. törvény indokolása utal arra, hogy vagyon alatt mindazt érteni
kell, amit a polgári jog a vagyon alatt ért, ideértve az ingatlanokat is.
Ugyanakkor a gyakorlat során felmerült problémák tisztázása érdekében a
Btk. értelmező rendelkezésben kimondja, hogy a vagyonelkobzás
alkalmazásában vagyonon a vagyon hasznát, a vagyoni értékű jogot
és követelést, illetve pénzben kifejezhető értékkel bíró előnyt is
érteni kell.

Törvényi vélelmek:

az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell

tekinteni és el kell rendelni a vagyonelkobzást arra a vagyonra,
amelyet az elkövető
1. Bűnszervezetben való részvétele alatt;
2. Kábítószer forgalomba hozatala, azzal való kereskedelem
elkövetésének;
3. Bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett embercsempészés
elkövetésének ideje alatt szerzett.

125
Ivády Bianka

4. A Btk.-ban felsorolt bűncselekmények esetén (74/A. § (2) bekezdés)5

a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett, ha a
vagyon, illetve az elkövető életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz,
személyi körülményeihez képest különösen aránytalan.

Van ellenbizonyításnak helye, de a bizonyítási teher megfordul!

(Büntetőjogban az ügyész bizonyít.)
Az elkövetőnek kell bizonyítania, ha ez sikerül, az nem fog vagyonelkobzás
alá esni.

74/A.§ (3) Nem rendelhető el vagyonelkobzás az (1) és (2) bekezdés

esetében, ha az elkövető bizonyítja, hogy a vagyon nem
bűncselekményből származik.

74. § (5) Nem rendelhető el vagyonelkobzás

a) arra a vagyonra, amely a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi
igény fedezetéül szolgál,
b) arra a vagyonra, amelyet jóhiszeműen, ellenérték fejében szereztek,
c) az (1) bekezdés a) és d) pontja vagy a (2) bekezdés szerinti vagyonra,
ha azzal kapcsolatban a büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekménnyel
azonos tényállás miatt közigazgatási hatóság, állami adó- és vámhatóság
végleges határozatában vagy közigazgatási perben a bíróság jogerős
határozatában fizetési kötelezettséget állapított meg, a fizetési kötelezettség
erejéig.

Nem rendelhető el vagyonelkobzás:

 arra a vagyonra, amely a büntetőeljárás során érvényesített

polgári jogi igény fedezetéül szolgál (a polgári jogi igényt a sértett
érvényesítheti a büntetőeljárás során; nagyobb érdek fűződik ahhoz,
hogy a sértettnek a bűncselekménnyel okozott kára megtérüljön, mint
hogy az állam vagyonelkobzást rendeljen el);
 arra a vagyonra, amelyet jóhiszeműen, ellenérték fejében
szereztek;
 A törvényi vélelmek megdöntése sikeres (a vagyon törvényes
eredete bizonyított; megfordul a bizonyítási teher; ez utóbbi azt jelenti,
hogy a terheltnek kell bizonyítani, hogy a dolog törvényes eredetű, pl.
ha a bűnszervezet elkövetése ideje alatt szerzett vagyonról igazolja
valaki, hogy öröklés útján szerezte és nem a bűnszervezetben
elkövetett bűncselekménnyel gazdagodott vele).

5 kábítószer forgalomba hozatala, illetve az azzal való kereskedés, kábítószer termesztése, előállítása; az új pszichoaktív anyag
előállítása, az ország területére behozatala, kivitele, átszállítása, forgalomba hozatala, illetve az azzal való kereskedés; az
emberkereskedelem és kényszermunka; a kerítés, a prostitúció elősegítése, a kitartottság, a gyermekprostitúció kihasználása, a
tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt ábrázoló pornográf felvétel kínálása, átadása, hozzáférhetővé tétele, készítése,
forgalomba hozatala, azzal való kereskedelem, illetve nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele; a gyermekmunka; a
haszonszerzési célból elkövetett személyes adattal visszaélés; a vesztegetés, a vesztegetés elfogadása, a hivatali vesztegetés, a
hivatali vesztegetés elfogadása; a terrorcselekmény; a bűnszervezetben részvétel; az embercsempészés, a jogellenes tartózkodás
elősegítése; zsarolás; pénzmosás stb.

126
Ivády Bianka

 ha párhuzamosan a büntetőeljárás mellet közigazgatási per is

folyamatban van és itt bírságot szabnak ki, ennek a fedezetéig sem
rendelhető el vagyonelkobzás

Pénzben kell megállapítani a vagyonelkobzás összegét, ha:

 a vagyon már nem lelhető fel;

 a vagyonelkobzás alá eső vagyon az egyéb vagyontól nem
különíthető el, vagy az elkülönítés aránytalan nehézséget
okozna;
 ha jóhiszeműen, ellenérték fejében valaki megszerezte.

75. § (1) A vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve kell elrendelni,

a) ha a vagyonelkobzás alá eső vagyon már nem lelhető fel,
b) ha a vagyonelkobzás alá eső vagyon az egyéb vagyontól nem különíthető
el, vagy az elkülönítése aránytalan nehézséget okozna,
c) a 74. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben.
(2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha
a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben
meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető,
b) az elkövetőt megrovásban részesítették,
c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben
meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre.
(3) Az elkobzott vagyon törvény eltérő rendelkezése hiányában az
államra száll.

A vagyonelkobzás foganatosítása a bírósági végrehajtó feladata.

ELEKTRONIKUS ADAT VÉGLEGES HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELE

(ELEKTRONIKUS ELKOBZÁS):

77. § (1) Véglegesen hozzáférhetetlenné kell tenni azt az elektronikus

hírközlő hálózaton közzétett adatot,
a) amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele bűncselekményt
valósít meg,
b) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy
c) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre.
(2) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét akkor is el
kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot, vagy
törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt
nem büntethető, illetve, ha az elkövetőt megrovásban részesítették.

Biztonsági jellegű intézkedés, mely önállóan, és büntetés vagy

intézkedés mellett is alkalmazható.

127
Ivády Bianka

Az új Btk. vezette be ezt az intézkedést.

Oka: A Btk. büntetni rendel számítástechnikai hálózaton való közzététellel is
megvalósítható bűncselekményeket (pl. gyermekpornográfia), ezért indokolt
olyan intézkedés bevezetése, mely lehetővé teszi, hogy az ilyen jogellenes
tartalmakat a hatóság hozzáférhetetlenné tegye.

Alkalmazási előfeltétele:

➔ Büntető jogellenes cselekmény elkövetése, bűncselekmény vagy

legalábbis büntetendő cselekmény formájában.
➔ Nem büntethető (pl. kóros elmeállapotú, gyermekkorú) elkövető
esetében is el kell rendelni, valamint akkor is, ha az elkövetőt
megrovásban részesítették vagy az elkövető meghalt és emiatt az
eljárást meg kell szüntetni.

A törvényi feltételek fennállása esetén az elektronikus adat végleges

hozzáférhetetlenné tételének elrendelése kötelező.
Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének
teljesítésére főszabályként a tárhelyszolgáltató köteles.
Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét a bírósági
végrehajtó hajtja végre.

A bíróság elrendeli például az elektronikus hírközlő hálózaton (jellemzően az

interneten) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy
személyekről közzétett pornográf felvétel; a szerzői vagy a szerzői joghoz
kapcsolódó jogok megsértésével közzétett videofelvétel; jelentős
mennyiségű, illetve értékű áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan
tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állító, illetve
megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adó, az áru értékesítése érdekében
közzétett reklám végleges hozzáférhetetlenné tételét.

128
Ivády Bianka

22. tétel:
A jogi személlyel szembeni büntetőjogi fellépés jellemzői
(érvek-ellenérvek, elméleti megközelítések, nemzetközi
tendenciák). Az alkalmazható intézkedések.
A magyar Országgyűlés 2001. december 11-én fogadta el a jogi személlyel
szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi
CIV. törvényt, amely 2004. május 1. napján lépett hatályba.
Annak ellenére, hogy a jogi személyekkel, egyéb szervezetekkel szemben
polgári jogi, illetve közigazgatási jogi jogkövetkezmények korábban is
alkalmazhatók voltak, hazánkban egészen a 20. század végéig a szervezetek
kívül estek a büntetőjog hatóköréből. Számos jogszabálytervezet
elkészítését követően, szakmai tanácskozások, illetve elméleti kutatások
eredményeire támaszkodva végül a magyar törvényalkotó a 2001. év végén
döntött a jogintézmény kodifikálása mellett.
A kodifikáció hátterében rejlő lehetséges okok közül – a jogi személyek
keretei között elkövetett bűncselekmények számának emelkedése,
igazságossági szempontok (nem méltányos csupán a természetes személy
elkövető felelősségre vonása), hatékonysági szempontok, nemzetközi
tendenciák – hazánkban az utolsóként említett körülmény
dominált. Nemzetközi tendenciákat említve egyrészt arra az európai
jogfejlődésre utalunk, amely a szervezetek büntethetőségének elismeréséről
tanúskodik. Az 1976. évi holland kodifikációt követően mára a legtöbb
európai ország jogrendszere ismeri és szabályozza a jogi személy büntetőjogi
felelősségét. Az is közismert, hogy az angolszász jogkörbe tartozó
országokban régóta elismert ez a felelősségtípus.
A nemzetközi tendenciákon másrészt a szervezetek felelősségre vonása
tárgyában a különböző nemzetközi szervezetek keretei között született
dokumentumokat értjük. Ezek közül említést érdemel az Európa Tanács
Miniszteri Bizottságának 1988. évi 18. sz. Ajánlása, amely teljes
egészében kifejezetten a jogi személyek (vállalkozások) felelősségével
foglalkozik, az Európa Tanács 1999. évi Büntetőjogi Egyezménye a
Korrupcióról, az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmével
összefüggésben 1997-ben megjelent egyezménytervezet, a Corpus Juris
Europea, és különösen az Európai Unió keretei között született jogi
dokumentumok.
Az Európai Unió keretei között született jogforrások közül a legfontosabb az
Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 1995. évi
Egyezmény, illetve az Egyezményhez 1997-ben fűzött 2. Jegyzőkönyv.
Szintén nagy jelentőséggel bírnak továbbá a büntetőjog különböző területeit
érintő kerethatározatok, így pl. az euró bevezetésével kapcsolatos
hamisítások elleni fokozott védelemről szóló 2000. évi vagy a terrorizmus
tárgykörében született 2002. évi kerethatározat.

129
Ivády Bianka

jogi személy: minden szervezet és annak önálló képviseleti joggal

rendelkező szervezeti egysége, amelyet jogszabály jogi személyként ismer
el, valamint az a szervezet, amely a polgári jogi viszonyok önálló jogalanya
lehet, és a tagoktól elkülönülő vagyonnal rendelkezik, ideértve a Polgári
Törvénykönyv szerinti előtársaságokat is,
előnyön bármely dolgot, vagyoni értékű jogot, követelést, kedvezményt -
függetlenül attól, hogy a számvitelről szóló törvény szerint nyilvántartásba
vették-e - is érteni kell, úgyszintén azt is, ha a jogi személy valamely
jogszabályból vagy szerződésből eredő kötelezettség vagy az ésszerű
gazdálkodás szabályai szerint szükséges ráfordítás alól mentesül.

Az intézkedések alkalmazásának feltételei:

2. § (1) Jogi személlyel szemben az e törvényben meghatározott
intézkedések a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a
továbbiakban: Btk.) és - a 2013. július 1-jét megelőzően elkövetett
bűncselekmények vonatkozásában - a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978.
évi IV. törvényben meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetése
esetén alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi
személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy a
bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a
bűncselekményt a jogi személy
a) vezető tisztségviselője vagy a képviseletre feljogosított tagja,
alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint
felügyelőbizottságának tagja, illetve ezek megbízottja a jogi személy
tevékenységi körében követte el,
b) tagja vagy alkalmazottja a jogi személy tevékenységi körében
követte el, és a vezető tisztségviselő, a cégvezető, illetve a
felügyelőbizottság irányítási vagy ellenőrzési kötelezettségének
teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az e törvényben
meghatározott intézkedések alkalmazhatók akkor is, ha a
bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését
eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy
felhasználásával követték el, és a jogi személy vezető
tisztségviselője vagy a képviseletre feljogosított tagja,
alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint
felügyelőbizottságának tagja a bűncselekmény elkövetéséről tudott.

Mivel a jogi személy saját maga bűncselekményt nem követhet el – nem

lehet elkövető –, szükséges egy természetes személy által
megvalósított bűncselekmény. A magyar Törvény szerint a jogi
személlyel szemben intézkedések abban az esetben alkalmazhatók,
amennyiben az elkövető a Btk.-ban szabályozott szándékos
bűncselekményt követett el. A magyar megoldás tehát nem határozza
meg taxatíve azokat a bűncselekményeket, amelyek elkövetése esetén a jogi
személyek felelősségre vonhatók, hanem általában a szándékos
bűncselekményeket vonja ebbe a körbe.

130
Ivády Bianka

A jogi személy felelősségre vonásának másik alapvető feltétele, hogy a

bűncselekmény a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy
eredményezte, avagy a bűncselekményt a jogi személy
felhasználásával kövessék el.
Elegendő, ha az elkövető a bűncselekményt azzal a céllal valósítja meg, hogy
ezzel a jogi személy gazdagodjék. Amennyiben utóbb az előny a szervezet
oldalán mégsem jelentkezik, ez a tény nem akadályozza a szervezettel
szemben az intézkedések alkalmazását.

A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések:

3. § (1) Ha a bíróság a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetőjével
szemben büntetést szab ki, megrovást vagy próbára bocsátást alkalmaz,
elkobzást vagy vagyonelkobzást rendel el, a jogi személlyel szemben a
következő intézkedéseket alkalmazhatja:
a) a jogi személy megszüntetése,
b) a jogi személy tevékenységének korlátozása,
c) pénzbírság.
(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések alkalmazhatók abban az esetben
is, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését
célozta vagy eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy
felhasználásával követték el, feltéve, hogy
a) az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ezért a
nyomozó hatóság vagy az ügyészség az eljárást felfüggesztette,
b) az elkövetővel szemben tartós, súlyos betegsége, a bűncselekmény
elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége, illetve ismeretlen helyen
vagy külföldön tartózkodása miatt az eljárást felfüggesztették,
c) a nyomozó hatóság vagy az ügyészség azért szüntette meg az eljárást,
mert nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt,
d) az ügyészség azért szüntette meg az eljárást, mert a rendelkezésre álló
adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható, hogy a
bűncselekményt a gyanúsított követte el,
e) a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezéséről
szóló megállapodás teljesítésére tekintettel a bűncselekmény elkövetőjével
szemben nem indult büntetőeljárás vagy azt megszüntették,
f) az elkövetővel szemben azért szüntették meg a bűncselekmény miatt
indult eljárást, mert a vád tárgyává tett jelentősebb tárgyi súlyú
bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nem volt
jelentősége,
g) a bíróság a felmentő ítéletében megállapította, hogy a bűncselekményt
nem a vádlott követte el, vagy nem volt bizonyítható, hogy a bűncselekményt
a vádlott követte el,
h) az elkövető halál, kegyelem, kóros elmeállapot, tevékeny megbánás, a
feltételes ügyészi felfüggesztés keretében előírt magatartás tanúsítása vagy
a feltételes ügyészi felfüggesztés tartamának eredményes letelte miatt, vagy
a Btk. 25. § e) pontja alapján nem büntethető.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedés kizárólag
önállóan alkalmazható, a b) és c) pontjában meghatározott intézkedések
önállóan és egymás mellett alkalmazhatók.

131
Ivády Bianka

A jogi személy megszüntetése csak önállóan alkalmazható, míg a

tevékenység korlátozása és a pénzbírság önállóan és egymás mellett
is alkalmazható. Mindhárom szankció mellett alkalmazásra kerülhet
a vagyonelkobzás is.

A jogi személy megszüntetése:

4. § (1) A bíróság a jogi személyt megszünteti, ha jogszerű gazdasági
tevékenységet nem folytat, és
a) a jogi személyt bűncselekmény elkövetésének leplezése céljából
hozták létre, vagy
b) a jogi személy tényleges tevékenysége bűncselekmény
elkövetésének leplezését szolgálja.
(2) A bíróság a jogi személyt megszüntetheti az (1)
bekezdés a) és b) pontjában meghatározott estekben akkor is, ha jogszerű
gazdasági tevékenységet folytat.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben nem lehet megszüntetni a jogi
személyt, ha ennek következtében állami vagy önkormányzati feladat
ellátása veszélybe kerülne, vagy a jogi személy
a) országos közüzemi szolgáltató,
b) nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségűnek minősül,
c) honvédelmi vagy más különleges feladatot valósít meg, illetve célt szolgál.

A megszüntetés kizárólag önállóan alkalmazható, mivel más szankció

alkalmazása értelmét veszíti a megszüntetés mellett. A szankció
végrehajtásáról a jogi személyről nyilvántartást vezető bíróság gondoskodik,
és törli a szervezetet ebből a nyilvántartásból. (Pl. egy részvénytársaság
esetén a cégbíróság jár el, és törli a cégnyilvántartásból.)

A jogi személy tevékenységének korlátozása:

5. § (1) A bíróság a jogi személy tevékenységét a (2) bekezdésben
meghatározott körben egy évtől három évig terjedő időtartamra
korlátozhatja; a tartamot években kell meghatározni. A korlátozás
kiterjedhet a (2) bekezdésben felsorolt valamennyi tevékenység vagy egyes
tevékenységek gyakorlására.
(2) Az eltiltás ideje alatt a jogi személy
a) nem végezhet nyilvános felhívás alapján betétgyűjtést,
b) nem vehet részt közbeszerzési eljárásban,
c) nem köthető vele koncessziós szerződés,
d) nem minősíthető közhasznú szervezetté,
e) nem részesülhet központi vagy helyi önkormányzati költségvetés,
elkülönített állami pénzalapok, külföldi állam, az Európai Közösségek vagy
más nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott támogatásban,
f)
g) nem folytathat egyéb olyan tevékenységet, amelynek gyakorlásától a
bíróság eltiltotta.
(3) A jogi személy tevékenységének korlátozása esetén a bíróság
határozatának jogerőre emelkedésekor a bíróság rendelkezésétől függően

132
Ivády Bianka

a) beállnak a jogi személlyel a közbeszerzési eljárás alapján megkötött

szerződés azonnali hatályú felmondásának jogkövetkezményei,
b) beállnak a jogi személlyel kötött koncessziós szerződés azonnali hatályú
felmondásának jogkövetkezményei,
c) a közhasznú szervezetté minősítési eljárást megszüntetettnek, továbbá a
jogi személyt a közhasznúsági nyilvántartásból töröltnek kell tekinteni,
d) a (2) bekezdés e) pontja szerinti támogatás odaítélésére irányuló eljárást
megszüntetettnek kell tekinteni, továbbá a bűncselekménnyel
összefüggésben odaítélt támogatást vissza kell fizetni.

A pénzbírság:
6. § (1) A jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság legnagyobb
mértéke a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny
értékének a háromszorosa, de legalább ötszázezer forint .
(2) A vagyoni előny értékét a bíróság becsléssel állapíthatja meg, ha az elért
vagy elérni kívánt vagyoni előny értéke nem, vagy csak aránytalanul nagy
ráfordítással állapítható meg.
(3) Ha a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt előny nem vagyoni
jellegű, a bíróság a jogi személy vagyoni helyzetére tekintettel állapítja meg
a pénzbírságot, amelynek legkisebb mértéke ötszázezer forint.
(3a) Ha a jogi személy vagyonára e törvény alapján zár alá vétel
elrendelésére került sor, a pénzbírság akkor is kiszabható, ha a jogi személyt
a felszámolási eljárásban megszüntették.
(4) A pénzbírságot - meg nem fizetése esetén - az adóhatóság által
foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény szabályai szerint kell
behajtani.

A pénzbírság önállóan, illetőleg a jogi személy tevékenységének

korlátozása mellett is alkalmazható.

A pénzbírság előnye, hogy elvileg bármilyen típusú szervezettel szemben

kiszabható, hiszen az elkülönült vagyontömeg a jogi személyiség szükséges
feltétele. Az igazságos mértékű pénzbírság a büntetéskiszabás során
irányadó körülmények gondos mérlegelése alapján elvileg biztosítható lenne.
Ennek összegét egyrészt elengedhetetlen oly mértékben meghatározni, hogy
az haladja meg a bűncselekménnyel elért vagy elérhető hasznot.

133
Ivády Bianka

23. tétel:
A büntetéskiszabás elvei, elméleti kérdései és a bírói
gyakorlat (BKv. 56.)

Relatíve határozott a szankciórendszerünk. Szabadságvesztésen kívül

minden büntetésünk az általános részben van szabályozva.
Szabadságvesztés: vagy megvan a generális minimum határozva, vagy a
speciális maximum.
A büntetéskiszabás fő szabály szerint a tárgyalási szakhoz kapcsolódó
tevékenység.

Büntetéskiszabás fogalma: A büntetéskiszabás a bűncselekmény

elkövetőjének a büntetőeljárásban történő felelősségre vonása, melynek – a
büntetőjog alapelveiből és a törvény szövegéből adódóan – a Btk. által
meghatározott keretek között kell zajlania.
A büntetéskiszabás mint értékelő tevékenység egy olyan folyamat, melynek
során az eljáró büntetőbíróság a bűncselekmény elkövetése miatt, a
bűncselekmény büntetőjogilag felelősségre vonható természetes személy
elkövetőjével szemben, a bűncselekmény elkövetésének
jogkövetkezményeként, a törvényben meghatározott keretek között, az eset
körülményeire figyelemmel megállapítja a büntetés nemét, mértékét,
végrehajtási fokozatát.

A büntetéskiszabás során a bíróság különféle szempontok alapján értékeli az

esetet ahhoz, hogy a büntetési tételkereteken belül meg tudja határozni a
megfelelő és arányos büntetést. Ezeket az elveket a büntetéskiszabás
jogforrásául szolgáló Büntető Törvénykönyvünk adja meg (Btk. 80. §).
Ugyanakkor a bírói gyakorlat – a változó társadalmi viszonyok kihívásaihoz
igazodva – folyamatosan formálja, tölti ki tartalommal a Btk. által
meghatározott szempontokat. Ezért e körben a Kúria jogegységesítést célzó
illetve a bírói gyakorlatot segítő döntéseinek – Büntető jogegységi
határozatainak (BJE), Büntető Kollégiumi véleményeinek (BKv.) – különös
szerepe van.

A büntetéskiszabás során a bíróság egy konkrét esetre és elkövetőre

koncentrálva alkalmazza a büntetőjog eszközrendszerét. A bíró
tehát egyéniesít, amikor tevékenységével a maga teljességében először
értékeli az egyszeri, speciális, csak az adott bűncselekményt jellemző
tényeket, összefüggéseket, melyek mind az elkövető személyéhez, mind
egyéb objektív elemekhez kötődhetnek.
Az individualizáció a büntetéskiszabási tevékenység fontos alaptétele. Ez
garantálja a büntetéskiszabás eredményességét, annak elérését, hogy az
elkövető a jövőben ne kövessen el bűncselekményt.

134
Ivády Bianka

80. § (1) A büntetést az e törvényben meghatározott keretek között,

céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a
bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető
társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és
súlyosító körülményekhez.

A Btk. 80. §-a meghatározza azokat a tényezőket, amelyekre

a büntetéskiszabás során figyelemmel kell lenni. Ezek a következők:
➔ a büntetés célja,
➔ a törvényben meghatározott keretek,
➔ a bűncselekmény tárgyi súlya,
➔ a bűnösség foka,
➔ az elkövető társadalomra veszélyessége és
➔ az egyéb súlyosító és enyhítő körülmények.

Fogalmi elemei:
- törvényben meghatározott kereteken belül: jogalkotó meghatározza a
büntetési tételkeretek. (generális minimum – generális maximum,
speciális minimum – speciális maximum. stb.) Van olya, amikor maga
a jogalkotó ad mérlegelési lehetőséget arra, hogy a törvényben
meghatározott keretektől bizonyos esetektől eltérjen. (halmazat
esetén, bűnszervezet esetén, összbüntetés esetén, különös és
többszörös visszaeső esetén) Lehet enyhíteni is: A büntetés enyhítése:
pl.: 82. § (1) A büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha
annak legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel
túl szigorú lenne.; vagy a fiatalkorúaknál is lehet enyhébb szankciókat
alkalmazni.
- büntetés céljának szem előtt tartásával: generális és speciális
prevenció.
- bűncselekmény tárgyi súlya: A jogalkotó a cselekményeknek az
absztrakt társadalom veszélyességet tudja értékelni, de a bíróságnak
a konkrét társadalomra veszélyességet kell. Befolyásolhatja a sértett
közrehatása, a sértett tulajdonságai, ha pl. védtelen, idős.
- bűnösség foka: bűnösség = pszichés viszony. Az egyenes szándék
önmagában nem súlyosító körülmény, de a kitartó, előre megfontolt
szándék már igen. Az eshetőleges szándék általában enyhítő
körülmény. Ha hanyag gondtalanság áll fenn, az enyhítő körülmény a
bírói gyakorlatban, de a tudomány ezzel nem ért egyet.
- elkövető társadalomra veszélyessége: az elkövető személyi
tulajdonságából lehet megállapítani.
- egyéb súlyosító és enyhítő körülmények: pl. egy-egy
bűncselekménynek országban történő elszaporodottsága; időmúlás
(ésszerű határidő követelménye).

135
Ivády Bianka

A büntetés célja felnőttek esetében:

79. § A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak
megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el.

A büntetés célja fiatalkorúak esetében:

106. § (1) A fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott
intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba
fejlődjön, és a társadalom hasznos tagjává váljon, erre tekintettel az
intézkedés vagy büntetés megválasztásakor a fiatalkorú nevelését és
védelmét kell szem előtt tartani.

AZ ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI:

Minden értékelendő körülményt fel kell deríteni és értékelni kell.

• a konkrét értékelés elve: a büntetést befolyásoló körülményeket a

konkrét bűncselekmény és annak elkövetője vonatkozásában kell
vizsgálni.
• a relatív értékelés elve: egy adott körülmény, mely egy ügyben
például súlyosító, addig más ügyben közömbös vagy enyhítő
körülmény is lehet. Pl., ha bíró nem lesz értékelendő, hogy büntetlen
előéletű
• a minőségi értékelés elve: a körülményeket nem egyenként, hanem
egymással összefüggésben kell vizsgálni, hiszen nem számuk, hanem
együttes hatásuk a lényeg. Nem darabra megy, hanem súlyra –
összességében kell értékelni. A nyomatéka milyen, az a lényeg. Pl. van
4 enyhítő körülmény és van 1 súlyosító, de az olyan súlyos, hogy kiütik
egymást.
• a kétszeres értékelés tilalma: a törvényhozó által tényállási
elemenként szabályozott, avagy súlyosabb vagy enyhébb minősítést
megalapozó körülményt utóbb nem lehet külön enyhítőként vagy
súlyosítóként is értékelni (kivéve, ha az fokozható). Ha a törvényben a
jogalkotó súlyosító körülményként vagy privilegizált esetként
szabályozza a törvényi tényállást, akkor ezt újra enyhítőként, vagy
súlyosítóként nem lehet értékelni. Pl. különös kegyetlenségnél lehet
fokozni.

Büntetés kiszabás elvei:

1. Arányosság elve. – belső arányosságot is jelent + büntetés

kiszabásának arányossága.
2. Individualizáció. – egyénre szabott legyen a büntetés.
3. Kétszeres értékelés tilalma. – minden releváns értékelni kell, de
semmit nem szabad kétszer értékelni.
4. Nulla poena sine lege.
5. Ultima ratio.

136
Ivády Bianka

6. Szubszidiaritás. – Csak olyan büntetőjogi szankciót, csak olyan

mértékben szabjanak ki, ami a büntetési cél eléréséhez
szükséges.

ENYHÍTŐ ÉS SÚLYOSÍTÓ KÖRÜLMÉNYEK: (BKV. 56.)

Az alanyi tényezők körében enyhítő jelleggel bír általában:

• a büntetlen előélet (kivéve, ha az elkövető fiatalkorú; a cselekményt
bizonyos beosztás felhasználásával követte el; az elkövetőt korábban
a bíróság megrovásban részesítette, vagy vele szemben próbára
bocsátást alkalmazott);
• a fiatal kor önmagában nem enyhít, de a 14 éves életkor csekély
meghaladása igen, miként a fiatal felnőttkor és az időskor is;
• az alacsony iskolázottság;
• a beszámítási képességnek a Btk. 17. § (2) bekezdése alkalmazását
még nem eredményező korlátozottsága;
• a kiemelkedő munkavégzés;
• a köz javára ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység vagy
szolgáltatás;
• a bűncselekmény méltányolható indítóoka, így például vagyon elleni
bűncselekmény elkövetése esetén a szűkös anyagi helyzet (de csak ha
a bűncselekmény az elemi szükségletek kielégítési körében marad);
• az eshetőleges szándékkal történő elkövetés;
• a hanyag gondatlanság;
• az önfeljelentés (különösen, ha az tette lehetővé a bűncselekmény
felderítését);
• a felderítésben közreműködés;
• a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomás (beleértve a részleges
beismerést is);
• a megbánó magatartás; az eredmény elhárítására irányuló
tevékenység;
• a megbánást kifejező komoly öngyilkossági kísérlet;
• a betegség, rokkantság vagy a büntetés elviselését megnehezítő egyéb
körülmény még akkor is, ha ez a bűncselekmény elkövetése után állott
elő.

Az alanyi tényezők körében súlyosító jelleggel bír általában:

• a büntetett előélet (beleértve az egyéb szempontból mentesítés alá
esett büntetéseket is);
• a csavargó életmód;
• a magasabb képzettség;
• az önhibából eredő ittas vagy bódult állapotban elkövetés;
• az iszákos életmód folytatása;
• a vezető állás vagy bizalmi beosztás felhasználásával történő
elkövetés;
• az elkövetésben kezdeményező vezető szerep vállalása;
• a társas elkövetés;

137
Ivády Bianka

• olyan bűncselekmény elkövetése, amit az elkövetőnek meg kellett

volna akadályoznia;
• a kitartó szándék;
• az előre megfontoltság;
• az elkövetés utáni elvetemült magatartás;
• tudatos gondatlanság súlyosabb foka.

A tárgyi tényezők körében enyhítő jelleggel bír általában:

• a kísérlet;
• eredmény-bűncselekmény esetén az okozati összefüggés közvetett
volta;
• ha az eredmény bekövetkezésében más okok is közrejátszottak;
• a sértett felróható közrehatása;
• a bűnsegély; az alkalomszerű elkövetés;
• az ellenőrzés lazasága;
• az okozott kár megtérítése vagy megtérülése;
• az elkövetésétől számított hosszabb időmúlás;
• hosszabb időtartamon keresztül büntetőeljárás hatálya alatt állás (a
büntetőeljárás elhúzódása).

A tárgyi tényezők körében súlyosító jelleggel bír általában:

• a más bűncselekménynél minősítő körülményként jelentkező
elkövetési mód;
• az eszköz különös veszélyessége;
• a közbiztonság veszélyeztetése;
• a köznyugalom tartós vagy súlyos megzavarása;
• a bűncselekménnyel kiváltott hátrányos következmények (mint például
a pénzben kifejezhető kár, hátrány, pszichés következmény, sérülés,
veszélyhelyzet);
• a sértett védtelen, idős, beteg, védekezésre képtelen vagy oltalomra
szoruló volta;
• ha a sértett terhes nő vagy az elkövető közeli hozzátartozója;
• a cselekmény többszöri minősülése;
• a folytatólagosság;
• a bűnhalmazat, ha az kettőnél többszörös;
• ugyanazon bűncselekmény több elkövetési magatartásának
megvalósítása;
• a keretszabály több rendelkezésének megszegése;
• közlekedési bűncselekménynél a közlekedés alapvető szabályainak
megszegése vagy a szabályszegés durva jellege;
• a nem vesztegetési cselekmények korrupciós jellege;
• az ügy tárgyát képező cselekménnyel azonos vagy ahhoz hasonló
bűncselekmények elszaporodottsága (az elkövetés idején és helyén).

138
Ivády Bianka

Hogyan szabjuk ki a büntetést?

Szabadságvesztés kiszabására több szabályt tartalmaz a Btk.

80. § (2) Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési

tétel középmértéke irányadó. A középmérték a büntetési tétel alsó és
felső határa összegének fele.
➔ ez egy orientáló szabály, ami nem zárja ki a bíró szabad mérlegelési
lehetőségét, a bírói eltérhet a középmértéktől, de csak indokolási
kötelezettség mellett.

A középmérték a büntetési tétel alsó és felső határa összegének fele.

Például a kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett rablás
esetén öt év (2 + 8 = 10 év / 2 = 5 év).

A középmértéket 1998-ban került be szigorításra bevezetésre, 2003-ban

törlésre került, 2010-ben újra bevezették.

A Btk. – figyelemmel az egyéniesítés szempontjaira – több lehetőséget is

teremt a szabadságvesztés helyett – illetve mellett – más szankció
alkalmazására: Btk. 33. § különösen a (4) bek. 6 , illetve további
rendelkezések az intézkedések körében (de nem biztos, hogy csak a
szabadságvesztésre vonatkoznak!)

33. § (3) A büntetések - az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivételekkel -

egymás mellett is kiszabhatóak.
(4) Ha a bűncselekmény büntetési tételének alsó határa nem éri el az egy év
szabadságvesztést, szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka,
pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás,
sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e
büntetések közül több is kiszabható.
(5) Ha a bűncselekményt e törvény elzárással rendeli büntetni, e büntetés
helyett vagy mellett közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás,
járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való
eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható.
(6) Nem szabható ki
a) szabadságvesztés mellett elzárás vagy közérdekű munka,
b) kiutasítás mellett közérdekű munka vagy pénzbüntetés,
c) életfogytig tartó szabadságvesztés mellett pénzbüntetés.

6
33. § (4) Ha a bűncselekmény büntetési tételének alsó határa nem éri el az egy év szabadságvesztést,
szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás,
kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható.
Pl. próbára bocsátásának büntetés kiszabásának elhalasztása.

139
Ivády Bianka

63. § (2) A megrovás, a próbára bocsátás és a jóvátételi munka önállóan,

büntetés helyett alkalmazható.
(3) A pártfogó felügyelet büntetés vagy intézkedés mellett alkalmazható.
Kiutasítás mellett nem rendelhető el pártfogó felügyelet.
(4) Az elkobzás, a vagyonelkobzás és az elektronikus adat végleges
hozzáférhetetlenné tétele önállóan, és büntetés vagy intézkedés mellett is
alkalmazható.

140
Ivády Bianka

24. tétel: A halmazati büntetés és az összbüntetés.

Halmazati büntetés kiszabásának elvei:

1. kumuláció elve : A halmazatba került bűncselekmények mindegyikére
egyenként kiszabja a bíróság az arányos büntetést, majd ezek összeadásából
jön ki a halmazati büntetés, s az egyes büntetések egymást követve kerülnek
végrehajtásra. /összegződés/
2. mérsékelt kumuláció : ugyanazt csináljuk, de lesz egy felső határ, amit
nem léphet át.
3. abszorció : a halmazatban lévő bűncselekmények közül a legsúlyosabb
büntetési tételből indulunk ki. Abszorválja a legsúlyosabb a többit. a
legveszélyesebb, legjelentősebb jogsértő cselekmény mellett az enyhébb
társadalomra veszélyességű magatartások elvesztik jelentőségüket, s így a
legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tétele magába olvasztja, elnyeli a
csekélyebb súlyú büntetési tételeket. Ennek megfelelően a halmazati
büntetés kiszabása során az elkövető által megvalósított magatartások közül
a legsúlyosabb bűncselekményre irányadó büntetési tételkeret lesz a
meghatározó, ezen belül mérlegel és arányosít a bíróság, s amelynek felső
határa nem léphető át. /elnyelődés/
4. aszperáció : a halmazatban lévő bűncselekmények közül a legsúlyosabb
bűncselekmény büntetési tételéből indulunk ki, de ez meghatározott
mértékben növekedhet. A legsúlyosabb bűncselekményhez kötődő büntetési
tétel felső határa – vagy részével vagy egy konkrét mértékkel – emelkedik.
A bíróság ezen belül szabhatja ki a büntetést úgy, hogy annak mértéke nem
érheti el az egyes bűncselekményekkel szemben alkalmazható büntetések
felső határainak együttes mértékét (számtani összegét). /feloldódás/

81. § (1) Bűnhalmazat esetén egy büntetést kell kiszabni.

(2) A halmazati büntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre
megállapított büntetési nemek, illetve büntetési tételek közül a
legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni.
(3) Ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettő
határozott ideig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, a büntetési
tétel felső határa a legmagasabb büntetési tétel felével emelkedik,
de nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek
felső határának együttes tartamát.
aszperációval kezdjük és nem kumulálódhatnak

A halmazati büntetés egy egységes büntetés, és egyszeri elítélést

jelent.
A bűnhalmazatban lévő bűncselekmények büntetési nemei és tételei közül a
legsúlyosabbnak az alapulvételével kell a büntetést kiszabni.
Például, ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa háromévi
szabadságvesztésnél nem súlyosabb, vagy a bűncselekmény elzárással
fenyegetett, s a törvény lehetőséget biztosít a szabadságelvonás helyett
például közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabására.

141
Ivády Bianka

A halmazati büntetés nem érheti el az egyes bűncselekményekre

megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát.
De nem haladhatja meg a huszonöt évet sem, mint a
szabadságvesztés-büntetés generális maximumát.
A törvény pontosan meghatározza a büntetési tételkeret bíróságok által
követendő felső határát, nem szól ugyanakkor az alsó határról. A
szabályozás alapján azonban egyértelműen kimondható, hogy ez a
legsúlyosabb büntetéssel fenyegetett bűncselekmény különös részi büntetési
tételének alsó határa.

Btk. 81. § (5) A mellékbüntetés halmazati büntetés esetében sem

haladhatja meg a törvényben meghatározott legmagasabb mértéket,
illetve tartamot.

ÖSSZBÜNTETÉS:

Kvázi halmazat. Jogerős végrehajtandó szabadságvesztéseket foglalunk

összbüntetésbe, ha több, határozott ideig tartó, jogerős büntetést szabtak
ki, akkor, ha valamennyi bűncselekményt az első ügydöntő határozat
megelőzően követte el.

93. § (1) Ha az elkövetőt több, határozott ideig tartó

szabadságvesztésre ítélik, a jogerősen kiszabott büntetéseket –
törvényben meghatározottak szerint – összbüntetésbe kell foglalni, ha az
elkövető valamennyi bűncselekményt a legkorábbi elsőfokú
ügydöntő határozat kihirdetését megelőzően követte el.

Tehát lett volna lehetőség, hogy egy eljárásban tárgyalják az ügyeket.

Utólag akarjuk olyan helyzetbe hozni, mintha halmazati büntetést szabtak
volna ki vele szemben.
Több különböző jogerős ítéletből csinálunk egyet.

93. § (2) Összbüntetésbe csak olyan végrehajtandó

szabadságvesztések foglalhatók, amelyeket az összbüntetésbe
foglaláskor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket folyamatosan
hajtanak végre.
(3) Ha felfüggesztett szabadságvesztést kell utóbb végrehajtani, azt az
összbüntetésbe foglalás szempontjából a továbbiakban végrehajtandó
szabadságvesztésnek kell tekinteni.
(4) Nem foglalható összbüntetésbe
a) a korábban már összbüntetésbe foglalt büntetés,
b) a pénzbüntetés és a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés.

142
Ivády Bianka

Hogyan történik az összbüntetésbe foglalás?

Tartamát úgy kell meghatározni, mintha halmazati büntetést szabnánk ki,

DE ennek el kell érni a legsúlyosabb kiszabott büntetés és a rövidebb
büntetés vagy büntetések egyharmad részének számított összegét.

94. § Az összbüntetés tartamát úgy kell meghatározni, mintha halmazati

büntetést szabnának ki. Az összbüntetés tartamának azonban el kell érnie a
legsúlyosabb büntetésnek és a rövidebb büntetés vagy büntetések
egyharmad részének összegeként számított tartamot, de az nem haladhatja
meg a büntetések együttes tartamát.

(Ági szerint hibás a Btk., mert nem azt kellett volna, hogy nem haladhatja meg, hanem hogy
nem éri el.)

95. § (1) Különböző fokozatban végrehajtandó szabadságvesztések

összbüntetésbe foglalása esetén végrehajtási fokozatként a legszigorúbbat
kell meghatározni. Ha az összbüntetés mértéke három év vagy azt
meghaladó tartamú, illetve többszörös visszaesőnél két év vagy ezt
meghaladó tartamú, az összbüntetés végrehajtási fokozatát ennek
figyelembevételével kell meghatározni.

Szabadságvesztések esetén az összbüntetést abban a fokozatban kell

foganatosítani, amely a korábbi büntetési fokozatok tekintetében
a legszigorúbb. E vonatkozásban az alapítéletben meghatározott
végrehajtási fokozat az irányadóak, azaz a büntetés-végrehajtási bíró ettől
eltérő fokozatot megállapító időközbeni döntése nem meghatározó.
Ugyanakkor tény, hogy az alapítélet meghozatalát követő változások
nagyobb döntési szabadságot tehetnek indokolttá az eljáró bíróság számára
a végrehajtási fokozat körében. A különleges szabály alkalmazására
azonban csak az elítélt érdekében kerülhet sor. Így, ha az összbüntetésbe
foglalás során megállapítandó végrehajtási fokozat az elítélt számára
méltánytalan hátrányt jelentene, ettől eggyel enyhébb fokozat is
megállapítható – például fegyház helyett börtön.

Ha az összbüntetés mértéke három év vagy azt meghaladó tartamú, illetőleg

többszörös visszaesőnél két év vagy ezt meghaladó tartamú, akkor a
szabadságvesztés-büntetést fegyházban kell végrehajtani.

96. § (1) Ha a foglalkozástól eltiltást, a járművezetéstől eltiltást, a kitiltást,

a sportrendezvények látogatásától való eltiltást vagy a kiutasítást
szabadságvesztés mellett szabták ki, és a szabadságvesztés büntetéseket
összbüntetésbe foglalták, akkor több, azonos tartalmú foglalkozástól eltiltás,
járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való
eltiltás vagy kiutasítás közül azt kell végrehajtani, amelyik az elítéltre
hátrányosabb.

143
Ivády Bianka

(2) A közügyektől eltiltás mellékbüntetés nem foglalható összbüntetésbe.

Több közügyektől eltiltás mellékbüntetés közül azt kell végrehajtani, amelyik
a leghosszabb tartamú.

A mellékbüntetések önmagukban nem foglalhatók

összbüntetésbe, ha azonban az összbüntetéssel érintett ítéletekhez
kapcsolódnak, akkor az elítélt számára leghosszabb tartamút kell
végrehajtani. Azaz a törvény az elkövetőt ténylegesen leginkább negatívan
érintő mellékbüntetés végrehajtását írja elő. E tekintetben pedig nem a
közügyektől eltiltások időtartama a meghatározó, hanem az, hogy melyik
mellékbüntetés végrehajtásából van még hátra a leghosszabb idő.

144
Ivády Bianka

25. tétel: A szabadságvesztés végrehajtásának

felfüggesztése. A büntetés végrehajtását kizáró okok.
VÉGREHAJTÁSÁBAN FELFÜGGESZTETT SZABADSÁGVESZTÉS:

A feltételes elítélés másik formája. (Első formája a próbára bocsátás és a

jóvátételi munka.)

A prevenciós célok előtérbe kerülésével egyre nagyobb szerepet kap

a feltételes elítélés valamennyi formája. Ennek az angolszász területeken
megjelent próbára bocsátás melletti másik – belga-francia eredetű – típusa
a büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése.

A legjelentősebb különbség a két jogintézmény között abban rejlik, hogy ez

esetben a bíróság kiszabja a büntetést is, azonban annak azonnali
végrehajtásától meghatározott ideig eltekint. Ha ezen idő alatt az elítélt
törvénytisztelő életmódot folytat, betartja a rá vonatkozó magatartási
szabályokat, akkor a bíróság a próbaidő leteltét követően a büntetést
kitöltöttnek tekinti. Így mellőzhetőek a büntetés végrehajtásával
szükségképpen együtt járó hátrányok, ugyanakkor az elkövető nem kerül ki
eddigi környezetéből, folytathatja – illetve megváltoztathatja – korábbi
életét, kezébe véve a döntést: saját jövőbeli viselkedésétől függ csupán,
hogy a büntetés végrehajtására sor kerül-e. Ezért a feltételes elítélés e
formájának is kedvező speciálpreventív jellemzői vannak.

A törvény csak meghatározott körben biztosítja e

jogintézmény alkalmazhatóságát. Ezek – némileg eltérve a próbára
bocsátástól – elsősorban a büntetés típusához és tartamához kapcsolódnak,
az elkövető társadalomra veszélyessége – bűnösségének foka – a próbaidő
hossza kapcsán nyer fokozott értékelést.
Itt is minimumfeltétel, hogy a büntetés célja így is elérhető legyen. A
törvénykezési gyakorlat alapján megállapítható, hogy a jogintézmény –
szemben az egyéb enyhítési lehetőségekkel – nem kivételes jellegű; a
bíróság – ha annak törvényi előfeltételei fennállnak – alkalmazza azt.

Itt kiszabják, de tovább megy, és a határozott ideig tartó szabadságvesztést

fogják felfüggeszteni.

Feltételei:

85. § (1) A két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása

próbaidőre felfüggeszthető (objektív feltétel, nem tételkeret, hanem a
kiszabott szabadságvesztés), ha – különösen az elkövető személyi
körülményeire figyelemmel (szubjektív feltétel) – alaposan feltehető,
hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető.

145
Ivády Bianka

86. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel

azzal szemben, aki
a) többszörös visszaeső,
b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, vagy
c) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának
befejezése előtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.

A szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel, ha az eljárás alapját

adó szándékos bűncselekményt az elkövető egy, korábban vele szemben
kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy
felfüggesztésének próbaideje alatt, vagy ha bűnszervezetben követte el.
Hasonló okokra tekintettel a többszörös visszaesők is kikerültek ezen
személyi körből.

86. § (2) Ha az elkövetőn olyan szabadságvesztést hajtanak végre,

amely miatt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását nem
lehet elrendelni, akkor a próbaidő a szabadságvesztés tartamával
meghosszabbodik.
(3) A (2) bekezdés szerinti rendelkezést a közérdekű munka és pénzbüntetés
helyébe lépő szabadságvesztés esetén is alkalmazni kell.
(4) A (2) és (3) bekezdés esetén a próbaidő tartama az öt évet
meghaladhatja.
(5) Ha az elkövetőt többször ítélik próbaidőre felfüggesztett
szabadságvesztésre, és a szabadságvesztések próbaideje még nem telt el,
valamennyi próbaidő párhuzamosan telik.
(6) A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg az
elkövető pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha az elkövető visszaeső,
pártfogó felügyelet alatt áll.

Tartama:

1-től 5 évig terjedhet, de a kiszabott szabadságvesztésnél nem lehet

rövidebb.

85. § (2) A próbaidő tartama – ha e törvény eltérően nem rendelkezik –

egy évtől öt évig terjedhet, de a kiszabott szabadságvesztésnél
rövidebb nem lehet. A próbaidőt években, vagy években és hónapokban
kell meghatározni.

Különös esete:

85. § (1a) A határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár

megrongálása (Btk. 352/B. §), valamint a határzárral kapcsolatos építési
munka akadályozása (Btk. 352/C. §) esetén az öt évet meg nem haladó
szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető.

146
Ivády Bianka

Mikor kell végrehajtani?

87. § A felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani, ha

a) a próbaidő alatt megállapítják, hogy a szabadságvesztés végrehajtását a
86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,
b) az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt
végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, vagy
c) az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan
megszegi,
d) a 60. § (2a) bekezdése alapján 7 kiutasított elkövető a felfüggesztett
szabadságvesztés próbaideje alatt Magyarország területére visszatér.

88. § A büntetés végrehajtásának kegyelemből történt felfüggesztése esetén

a végrehajtás elrendelésére a felfüggesztett büntetés végrehajtására
vonatkozó rendelkezést megfelelően alkalmazni kell.

A köztársasági elnök nemcsak elengedheti a kérelmező büntetését, de

mérsékelheti is azt, illetve dönthet a büntetés végrehajtásának
felfüggesztéséről. Minderre a hatályos jogszabályi keretek között kerülhet
sor. A Btk. szabályai szerint a köztársasági elnök által kegyelemből
felfüggesztett büntetést végre kell hajtani, ha az elkövetőt a próbaidő alatt
elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik,
vagy az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan
megszegi.

A BÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSÁT KIZÁRÓ OKOK:

Az elítélt halála:
Az elítélt jogerős döntés után bekövetkező halála természetszerűleg
kizárja a büntetés – illetve fennmaradó része
– végrehajthatóságát. Ez alól az olyan – vagyoni jellegű –
büntetőjogi szankció képezhet kivételt, amely jogerőre emelkedésével
azonnali tulajdonváltozást eredményez. Ilyen jogkövetkezmény
a vagyonelkobzás. Az intézkedés körébe vont vagyon
tulajdonjoga ugyanis már az ítélet jogerőre emelkedésével az államra
száll. Azaz a szankció végrehajthatósága tekintetében az ítélet jogerőre
emelkedésének időpontja a mérvadó. Az utóbb bekövetkezett elítélti halál az
intézkedés végrehajtását már nem érinti.

7
60. § (2a) A határzár tiltott átlépése (352/A. §), a határzár megrongálása (352/B. §), a határzárral kapcsolatos
építési munka akadályozása (352/C. §), valamint az embercsempészés (353. §) esetén kiszabott szabadságvesztés
mellett a kiutasítás - az 59. § (2) és (4) bekezdése szerinti esetek kivételével - nem mellőzhető. Határozott tartamú
kiutasítás esetén annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. A
kiutasítás tartamát években, hónapokban és napokban is meg lehet állapítani. E bekezdés alkalmazása esetén az 50.
§ (2) bekezdése alkalmazásának nincs helye.

147
Ivády Bianka

A törvényben meghatározott egyéb okok:

Nem hajtható végre az újabb életfogytig tartó szabadságvesztés, amelyet az

elítélttel szemben, korábbi életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetésének
végrehajtása alatt – például a zárkatársa sérelmére különös kegyetlenséggel
elkövetett szándékos emberölés miatt – szabott ki vele szemben a bíróság.

Kizárja a törvény az életfogytig tartó szabadságvesztés és egy újabb

végrehajtandó szabadságvesztés „találkozása” esetén ez utóbbi
végrehajtását. Így például, ha az elítéltet az életfogytig tartó
szabadságvesztés végrehajtása alatt elkövetett bűncselekmény miatt az
életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott tartamú
szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás
legkorábbi időpontját a határozott ideig tartó szabadságvesztés tartamáig,
de legalább öt és legfeljebb húsz év közötti időtartamra elhalasztja.

Kizárt a szabadságvesztés végrehajtása, ha az korábban felfüggesztésre

került, és a próbaidő eredménnyel telt el.

148
Ivády Bianka

26. tétel: Az ismételt bűnelkövetés és jogkövetkezményei.

A bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó
rendelkezések.

Nem minden visszaesés bűnismétlés. Nem azonos fogalom a bűnismétlés és

a visszaesés.
Vannak visszaesőnek nem minősülő bűnismétlők, visszaesők, többszörös
visszaesők és erőszakos többszörös visszaesők.

KI KICSODA? Btk. 459. § (1) bek. 31. pont (szó szerint)

VISSZAESŐ a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban

szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre
ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az
újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el;

KÜLÖNÖS VISSZAESŐ az a visszaeső, aki mindkét alkalommal

ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el;

149
Ivády Bianka

TÖBBSZÖRÖS VISSZAESŐ az, akit a szándékos bűncselekmény

elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó
szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy
végrehajthatósága megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb
bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el;

ERŐSZAKOS TÖBBSZÖRÖS VISSZAESŐ az a többszörös visszaeső, aki

mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt
követ el;

Mikor lesz hasonló a bűncselekmény? A jogi tárgyak, ha hasonlóak.

Többszörös visszaesőhöz hány bűncselekmény kell? Legkorábban a 3.
elítélésnél jöhet szóba.
Nagyjából ez egy társadalomra veszélyességi sorrendet is jelent. (Első
kettőnél nem feltétlen igaz.)

A törvény több feltételt is meghatároz ahhoz, hogy az elkövető visszaesőnek

minősüljön:
• szándékos bűncselekményt követett el,
• korábbi cselekménye is szándékos bűncselekmény volt,
• emiatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték,
• a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az
újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el.

Bármely feltétel hiánya esetén – például gondatlan volt valamelyik

bűncselekménye, három évnél több idő telt el, vagy nem végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélték – az elkövető a visszaesőnek nem minősülő
bűnismétlők kategóriájába tartozik.

A visszaeséshez képest a többszörös visszaesés körében a törvény két újabb

feltételt támaszt:
• már előző alkalommal is mint visszaesőt ítéljék el végrehajtandó
szabadságvesztésre,
• az újabb szándékos bűncselekménye szabadságvesztéssel (is)
fenyegetett bűncselekmény kell legyen.

A különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre

vonatkozó rendelkezések

89. § (1) A különös és a többszörös visszaesővel szemben az újabb

bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a
felével emelkedik, de nem haladhatja meg a huszonöt évet.

(2) A különös és a többszörös visszaesővel szemben a büntetés a 82. § (1)

bekezdése alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető.

150
Ivády Bianka

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott súlyosabb jogkövetkezmények nem

alkalmazhatók, ha e törvény Különös Része a különös visszaesőként történő
elkövetést a bűncselekmény súlyosabban minősülő eseteként rendeli
büntetni.

90. § (1) Erőszakos többszörös visszaesővel szemben a 33. § (4)8 bekezdése

nem alkalmazható.
(2) Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos
többszörös visszaesőkénti minősítést megalapozó bűncselekmény
büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a
kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a
húsz évet meghaladná, vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig
tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig
tartó szabadságvesztést kell kiszabni.
(3) Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a büntetés
a) a 82. § (1) bekezdése alapján nem enyhíthető,
b) - ha e törvény Általános Része lehetővé teszi - korlátlanul enyhíthető.

A visszaesés büntetőjogi jogkövetkezményei:

Visszaeső Különös visszaeső Többszörös Erőszakos

visszaeső többszörös
visszaeső
Fogalom feltételei 1. szándékos b. cs. 1. visszaesés 1. visszaesés 1. többszörös
2. korábbi feltételei feltételei visszaesés feltételei
cselekménye is 2. mindkét 2. már 2. mind 3
szándékos b. cs. alkalommal visszaesőként alkalommal személy
3. végrehajtandó ugyanolyan vagy elítélték elleni erőszakos b.
szab. Veszt.-re hasonló b. cs.-t végrehajtandó szab. cs. -t követ el
ítélték követett el Veszt.-re
4. új b. cs. 3. új szándékos b.
elkövetéséig 3 év cs.-t szab. Veszt.-el
nem telt el fenyegetett
Büntetőjogi következmények
1. Feltételes elítélés Nem bocsátható próbára és a szab. Veszt. Nem bocsátható próbára és a szab. Veszt.
Végrehajtása felfüggeszthető, de pártfogó Végrehajtása nem függeszthető fel.
felügyelet
2. A szab. Veszt. Általános szabályok A felső határ szab. Veszt. Esetén a felével A szab. Veszt.
büntetési tétele irányadóak emelkedik, de 25 évet nem haladhatja Büntetés
meg tételkeretének felső
határa a 2-szeresére
emelkedik. Ha így a
20 évet meghaladja
akkor életfogytiglan
tartó szab. Veszt.

8
33. § (4) Ha a bűncselekmény büntetési tételének alsó határa nem éri el az egy év szabadságvesztést,
szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás,
kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható.

151
Ivády Bianka

3. A szab. Veszt. Vétség miatt kiszabott szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani

Végrehajtása
A feltételes szabadságra bocsátás 2 évi vagy hosszabb szab. Veszt.-et
legkorábbi ideje a büntetés ¾-ének fegyházban kell végrehajtani
kitöltését követő nap + pártfogó
Nem bocsátható Kizárt a feltételes
felügyelet
feltételes szabadságra
szabadságra, ha igen bocsátás.
lásd visszaeső!!!
4. a büntetés Általános szabályok A büntetés csak különös méltánylást Enyhítésre nincs
enyhítése irányadóak érdemlő esetben enyhíthető. lehetőség, de az Ált.
Részben lévő
esetekben korlátlan
enyhítésre van
lehetőség
5. egyéb Nem írható elő vele szemben jóvátételi munka
jogkövetkezménye
Tevékeny megbánás alkalmazására nincs lehetőség
k

Visszaesés jogkövetkezményei:

Egyszerű visszaesés:

Ha valaki egyszerű bűnismétlés, az súlyosítási körülmény.

Visszaeső:

Súlyosító körülmény a büntetési kiszabás során.

Pártfogó felügyelő lehet.
3/4-ed részt kell kitöltenie.
Ha vétség miatt ítélnek és visszaeső, akkor börtön fokozatot kap.

Különös és többszörös visszaeső:

Különösnél vagy a különös visszaesés a Btk. különös részében minősítő

körülmény pl. emberölés vagy szigorított büntetési kiszabási szabály lesz
vele szemben alkalmazva.
Szigorított büntetési kiszabási szabály: A bűncselekmény büntetési tételének
felső határa a felével fog emelkedni.

89. § (1) A különös és a többszörös visszaesővel szemben az újabb

bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a
felével emelkedik, de nem haladhatja meg a huszonöt évet.

A többszörös visszaeső nem minősítő körülmény, de szigorított büntetési

kiszabási szabály itt is érvényesül.

Bírói gyakorlat szerint lehet a különöst és többszöröst együtt értékelni. Nem

kétszer emel, hanem a különös visszaesést is értékeli, mint sima súlyosító
körülményt. Nem emeli 2x a tételt.

152
Ivády Bianka

Halmazatban lehet értékelni.

81. § (4) Ha ennek feltételei az adott bűncselekmény vonatkozásában
fennállnak, a bűnhalmazatban lévő bűncselekmény büntetési tételét a
különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre, továbbá a
bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések alapján, a (2)
és (3) bekezdés alkalmazását megelőzően kell megállapítani.

Erőszakos többszörös visszaeső:

Mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el.

A bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére fog

emelkedni. Ha az így felemelt felső határ a 20 évet meghaladja, vagy olya,
hogy akár életfogytal is büntethető, akkor életfogytig tartó
szabadságvesztést KELL kiszabni.

Összes többi szétszórva van a Btk.-ban.

Pl. felfüggesztett szabadságvesztésből a többszörös visszaeső ki van
zárva;

BŰNSZERVEZET:

459. § (1) 1. pont: bűnszervezet: legalább három személyből álló ,

hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő
csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó
szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények
elkövetése;

A bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések:

91. § (1) Azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben

követte el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a
kétszeresére emelkedik, de a huszonöt évet nem haladhatja meg.
(2) Azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte
el, kitiltásnak is helye van.
(3) A bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésének megállapítása
esetén az e törvényben a bűncselekmény bűnszövetségben történő
elkövetésének esetére megállapított jogkövetkezmények nem
alkalmazhatók.

A bűnszervezetben történt elkövetés kapcsán a törvény az Általános

Részben, tehát valamennyi különös részi tényállásra érvényes általános
erővel köt súlyosabb következményeket ezen elkövetési formához.
Természetesen a kétszeres értékelés tilalma e körben is érvényesül.

153
Ivády Bianka

Így maga a törvény mondja ki, hogy a bűncselekmény bűnszervezetben

történő elkövetésének megállapítása esetén a Btk.-ban a bűncselekmény
bűnszövetségben történő elkövetésének esetére megállapított
jogkövetkezmények nem alkalmazhatók.

Azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követte

el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére
emelkedik, de a huszonöt évet nem haladhatja meg. Ez azt jelenti, hogy
például a nyolc éves büntetési felső határ tizenhat évre, a tíz évi pedig húsz
évre emelkedik. A tizenöt éves felső keret 30 évre emelkedne, de a törvény
a határozott ideig tartó szabadságvesztés tartamát 25 évben maximálja.

Abban az esetben, ha a megvalósított bűncselekmények büntetési tétele az

öt évet nem éri el, bűnszervezet nem jön létre, azonban az egyéb feltételek
fennállta esetén bűnszövetség megvalósulhat. Ekkor az adott
bűncselekmények bűnszövetségben történő elkövetést értékelő minősített
esete mellett az elkövető halmazatban felelősségre vonható bűnszervezetben
való részvétel bűntettéért [Btk. 321. § (1) bek.], ha annak törvényi
kritériumai adottak.

Előfeltétele tehát a bűnszervezetben való elkövetés megléte, az elkövetett

bűncselekmények ötévi vagy ennél hosszabb szabadságvesztéssel való
fenyegetettsége, az elkövető bűnösségének szándékos formája. Ezek
fennállta esetén a bíróság azonban már nem mérlegelhet a speciális
szabályok alkalmazhatóságát illetően.

Halmazati büntetés kiszabásánál a büntetési tétel a 81. § (3) bekezdésben

meghatározott számítási kötelezettségére utalás folytán tovább emelkedik, s
ró még súlyosabb jogkövetkezményt a bűnszervezetben elkövetőre

Tekintettel a bűnszervezetben való elkövetés fokozott társadalomra

veszélyességére és az elkövetés jellegére, kitiltásnak is helye van.

• Fegyházban kell végrehajtani a kétévi vagy ennél hosszabb tartamú

szabadságvesztést, ha az elítélt a bűncselekményt bűnszervezetben
követte el;
• Nem bocsátható feltételes szabadságra, aki a bűncselekményt
bűnszervezetben követte el;
• A végleges hatályú foglalkozástól eltiltás alól nem mentesíthető, aki a
bűncselekményt bűnszervezetben követte el, és méltatlanság miatt a
bíróság a foglalkozástól véglegesen eltiltotta;
• Az elkobzás – ha az elkövető a bűncselekményt bűnszervezetben
követte el – kivételesen még akkor sem mellőzhető, ha az elkövetőre
vagy a tulajdonosra a bűncselekmény súlyával arányban nem álló,
méltánytalan hátrányt jelentene, és az elkobzás mellőzését nemzetközi
jogi kötelezettség sem zárja ki;

154
Ivády Bianka

• Vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amelyet az elkövető

bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett, míg az ellenkező
bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni a
bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett valamennyi
vagyont;
• Nem bocsátható próbára, aki a bűncselekményt bűnszervezetben
követte el;
• Jóvátételi munka végzése nem írható elő azzal szemben, aki a
bűncselekményt bűnszervezetben követte el;
• A szabadságvesztés-büntetés végrehajtása nem függeszthető fel, ha
az elkövető a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.

155
Ivády Bianka

27. tétel: A büntetés enyhítése. A mentesítés

A BÜNTETÉS ENYHÍTÉSE: 3 típusa van.

Btk. 82. § (1) A büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak
legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl
szigorú lenne.

1. AZ EGYESZERES ENYHÍTÉS – azért egyszeres enyhítés, mert mindig a

következő tételkeretre fog leugrani.
Azért, mert a kiszabási elvek szerint ez elegendő és szükséges büntetést
eredményezne az elkövetővel szemben.

82. § (2) Az (1) bekezdés alapján, ha a büntetési tétel alsó határa

a) tízévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb ötévi,
b) ötévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb kétévi,
c) kétévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb egyévi,
d) egyévi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú
szabadságvesztést lehet kiszabni.
(3) A (2) bekezdés d) pontja esetében szabadságvesztés helyett elzárás,
közérdekű munka vagy pénzbüntetés, illetve e büntetések egymás mellett is
kiszabhatóak. – itt van helye nemváltásnak, de csak az utolsó esethez
kapcsolódóan, mert ez a legenyhébb. Ilyen esetben a szabadságvesztéshez
képest enyhébb büntetési tételre is van lehetőség. Nem csak a tételt hozza
le. Indoklásban ki kell fejteni.

Az egyfokú enyhítés jellemzője, hogy:

• szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményekhez kapcsolódik;
• elsősorban a szabadságvesztés generális minimuma és maximuma
közötti tartamváltoztatás jogát adja az eljáró bíróság kezébe, de
szükség esetén a büntetés nemének megváltoztatására is lehetőséget
biztosít;
• a bíróság a büntetéskiszabás körében értékelendő körülmények és
tények egységes és együttes mérlegelése után dönthet az enyhítés
kérdésében.

2. KÉTSZERES ENYHÍTÉS – régiesen: kétszeres leszállás. Nem generális

lehetőség, mint az egyszeres. Csak kísérlet és bűnsegély esetén van helye,
máskor nem. Nem kötelező! Azért, csak ezeknél, mert enyhébb
mindkettőnek a társadalomra veszélyessége. Bűnsegély ráadásául a
legenyhébb elkövetési alakzat és egy kialakult meglévő szándékhoz
csatlakozik.

Btk. 82. § (4) Kísérlet vagy bűnsegély esetében, ha a (2) bekezdés alapján
kiszabható büntetés is túl szigorú lenne, a büntetést a (2) bekezdés soron
következő pontja alapján lehet kiszabni.

156
Ivády Bianka

Kétfokozatú enyhítésre már jóval szűkebb körben, csak kísérlet és bűnsegély

esetén van lehetőség, feltéve, ha az egyfokú enyhítés eredményeként
meghatározott büntetés még mindig aránytalan hátrányt jelentene az
elkövető számára.

A kétszeres enyhítés keretében lehetőség van egy újabb büntetési

tételkerettel lejjebb lépni. Ha a büntetési tétel legkisebb mértéke öt évig
terjedő szabadságvesztés, akkor ehelyett legkevesebb egyévi
szabadságvesztést lehet kiszabni. A rendelkezés alkalmazását azok a
körülmények, tényezők alapozhatják meg, amelyek a kísérlethez, illetve a
bűnsegédi magatartáshoz kötődnek. A bírói gyakorlat szerint önmagában a
kísérleti szakban maradás nem, de a távoli kísérlet megléte már lehetőséget
ad a bíróságnak e rendelkezés alkalmazására; hasonlóan önmagában a
bűnsegédi pozíció nem, de egy passzív jelenléttel megvalósuló bűnsegédi
magatartás már alkalmas lehet erre.

3. A KORLÁTLAN ENYHÍTÉS – „szabad a pálya a bíró számára”. Bármit

megtehet a bíró, de ez csak egy lehetőség. Nem biztos, hogy ezzel
ténylegesen élni fog.
Hol fordult elő? Kóros elmeállapot, ha nem zárta ki teljesen, hanem
korlátozta. Alkalmatlan kísérletnél. Kényszer, fenyegetésnél.

Btk. 82. § (5) Ha e törvény korlátlan enyhítést enged, bármely büntetési

nem legkisebb mértéke is kiszabható.

A törvény lehetőséget biztosít a korlátlan enyhítésre is, melynek keretében

bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszabható.

A korlátlan enyhítésre a törvény már csak szűk körben jogosítja fel a

jogalkalmazót. Például korlátlanul lehet enyhíteni a hamis vád elkövetőjének
büntetését, ha a vád hamisságát az alapügy befejezése előtt az eljáró
hatóságnak feltárja.

Amennyiben a jogalkotó az Általános Részben rendelkezik a

korlátlan enyhítés lehetőségéről, úgy az minden bűncselekményhez
egyaránt kötődhet. Ennek indoka lehet a büntethetőségi akadályok
részbeni fennállta csakúgy, mint a kompenzációs cél teljesülése, és az ezen
keresztül megvalósuló prevenció. Így például:
 A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet
alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon
követik el.
 A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota
az elkövetőt korlátozza a cselekmény következményeinek
felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően
cselekedjék.
 A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés az
elkövetőt korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban.

157
Ivády Bianka

 A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető az élet, testi épség

és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság
és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a
szellemi tulajdonjog elleni vétség vagy ötévi szabadságvesztésnél nem
súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte,
és közvetítői eljárás keretében – vagy azt megelőzően, de a közvetítői
eljárás keretében született megállapodásban jóváhagyva – a sértett
által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott
sérelmet jóvátette.

Ha a Btk. Különös Részében kerül sor a korlátlan enyhítés

lehetőségéről való rendelkezésre, az csak az adott tényállás
körében alkalmazható. Itt az elkövető magatartásával felborult társadalmi
rend mihamarabbi visszaállítása és az ezen keresztül megvalósuló
jogtárgysérelem minimalizálása a cél. Például:
➔ Tartási kötelezettség elmulasztása esetén az elkövető büntetése
korlátlanul enyhíthető még abban az esetben is, ha a tartás
elmulasztása a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki, feltéve, hogy
kötelezettségének az első fokú ítélet meghozataláig eleget tesz.
➔ Hamis tanúzás esetén a büntetés korlátlanul enyhíthető, különös
méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is azzal szemben, aki az
alapügy jogerős befejezése előtt az eljáró hatóságnak az általa
szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát bejelenti.

A korlátlan enyhítéshez gyakran társítja a törvény a büntetés teljes

mellőzésének lehetőségét is, bár ezzel a bíróság csak igen szűk körben él.

A MENTESÍTÉS:

A mentesítés büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli

mentesítést/mentesülést jelenti.

Bűnügyi nyilvántartásból lehet tudni még azután is, hogy ő mentesült, hogy
ő korábban el volt ítélve.

A mentesítés hatálya:

98. § (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában -

az elítélt mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények alól.
(2) A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és - törvény
eltérő rendelkezése hiányában - nem tartozik számot adni olyan
elítéltetésről, amelyre nézve mentesítésben részesült.
(3) Újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki
azokra a büntetőjogi jogkövetkezményekre, amelyeket e törvény a korábbi
elítéléshez fűz.

158
Ivády Bianka

A mentesített személy erkölcsi bizonyítványába „a bűnügyi nyilvántartásban

nem szerepel” bejegyzés kerül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bűnügyi
nyilvántartóban e tény ne kerülne regisztrálásra, hiszen a büntetőjogi
következményeket a mentesítés nem érinti.

A mentesítés eredményeként a mentesített személyt tehát büntetlen

előéletűnek kell tekinteni. Ugyanolyan helyzetbe kerül, mint aki korábban
nem állt büntetőeljárás hatálya alatt. Senkinek sem tartozik számot adni
korábbi elítéléséről. Egy adott munkakör betöltésekor a mentesített személyt
büntetlen előéletűnek kell tekinteni, aki nem vét semmilyen előírás ellen, ha
nem számol be korábbi elítéléséről. A személynek lehetősége nyílik mindazon
jogok megszerzésére, amelyek a büntetlen előéletű állampolgárokat
megillethetik. Mindez azt is jelenti, hogy a jogintézménynek nincs visszaható
hatálya. A mentesített személy nem kapja vissza az elítélés miatt korábban
elveszített státusát vagy jogait, de a mentesítés időpontjától kezdve „tiszta
lappal” indulhat.

A mentesítés megadásával az arra jogosult az elítélt iránt érzett bizalmát

juttatja kifejezésre; azt, hogy a büntető-igazságszolgáltatás már eddig is
elérte célját. Így e jogintézmény az egyéni megelőzést szolgáló, jövőbe
mutató prevenciós eszköz.

A MENTESÍTÉS FORMÁI

99. § Az elítélt mentesítésben részesülhet

a) e törvény erejénél fogva,
b) bírósági határozat alapján vagy
c) kegyelem útján.

➔ törvényi mentesítés, – vagy bizonyos csekélyebb súlyú

cselekményekhez rögtön, vagy bizonyos idő után áll be a mentesülés,
automatikusan.
➔ bírósági/bírói mentesítés, (előzetes, utólagos) – nem automatikus,
csak lehetőség. Előzetes: felfüggesztett szabadságvesztésnél lehet
kérnie, hogy mielőtt kiszabja az ítéletet, akkor előzetesen mentesüljön.
Utólagos: az elítélés után rá lehetőség, feltételek mellett.
➔ kegyelmi mentesítés. – közkegyelem: országgyűlés adja; egyéni
kegyelem: köztársasági elnök, mindenféle kötöttség nélkül, döntése
indoklás nélküli, nem köti jogszabály, belátása alapján dönt.

A különbség több ponton is megragadható közöttük; ilyen például a

mentesítés kérdésében döntésre jogosult kiléte, az érintett elítélti kör, a
mentesítés feltételrendszere.

159
Ivády Bianka

Mentesítés Törvényi Bírósági Kegyelmi

Döntésre Automatikus Csak kérelemre; Csak
jogosult Bíróság különleges kérelemre.
eljárásban Köztársasági
elnök
Elítélti kör Teljes Btk. által Teljes
meghatározott
Feltételrendszer Konkrét Meghatározott idő –
büntetés. Ha arra érdemes
Meghatározott
idő

Törvényi mentesítés:

A mentesítés leggyakoribb formája a törvényi mentesítés. Ez – függetlenül

az előélettől és a konkrét büntetéstől – minden elítéltet automatikusan
megillet. (A jelenleg hatályos szabályok szerint e körből a többszörös
visszaeső elítélt sincs kizárva.) A jogalkotó ugyanakkor kifejezésre kívánja
juttatni a konkrét büntetések közötti különbségben megmutatkozó eltérő
értékelést akkor, amikor a mentesítés beálltának időpontját
különbözőképpen határozza meg. Ennek alapját az elkövetett
bűncselekmény súlya, a bűnösség foka és a kiszabott büntetés mértéke adja.

A mentesítés legkorábbi időpontját a legenyhébb büntetésekhez köti a Btk.

Így elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás,
járművezetéstől eltiltás, kitiltás és sportrendezvények látogatásától való
eltiltás esetén a mentesítés már az ítélet jogerőre emelkedésének napján
beáll [Btk. 100. § (1) bek. a)–b) pont]. E szabály irányadó, függetlenül attól,
hogy pénzbüntetés esetén engedélyezte-e a bíróság a részletfizetést, avagy
a közérdekű munkát illetve a pénzbüntetést átváltoztatták-e
szabadságvesztés-büntetésre.

Ha a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztették, akkor ez a nap a

próbaidő leteltének napja [Btk. 100. § (1) bek. d) pont]. Ezért – eltérően a
pénzbüntetés kapcsán irányadó rendelkezésektől – nem állhat be a
mentesítés akkor, ha a törvényben felsorolt okok miatt még a próbaidő
letelte előtt el kellett rendelni a szabadságvesztés végrehajtását. (Ekkor az
utóbbi szankcióra irányadó rendelkezések lesznek a meghatározóak.)

A legszigorúbb feltételek a végrehajtandó szabadságvesztés-büntetéshez

kapcsolódnak attól függően, hogy szándékos vagy gondatlan volt-e az
elkövetés, illetve, hogy a szabadságvesztés időtartama milyen mértékű.
Ennek megfelelően gondatlan vétség esetén a mentesítés a
szabadságvesztés kitöltésének illetve végrehajthatósága megszűnésének
napján áll be, míg szándékos bűncselekmény esetén, ha a szabadságvesztés
az egy évet nem haladja meg, akkor három évnek, ha az egy évet

160
Ivády Bianka

meghaladja, de az öt évet nem, akkor öt évnek, ha az öt évet meghaladja,

de a tíz évet nem, akkor nyolc évnek, míg ha a tíz évet meghaladja, akkor
tíz évnek kell eltelnie a büntetés kitöltésétől, illetve végrehajthatósága
megszűnésétől a mentesítés beálltáig. (Ez abban az esetben is irányadó, ha
halmazati büntetést szabtak ki.) Fontos határát adja a mentesítésnek az
életfogytig tartó szabadságvesztés, mely – értelemszerűen – kívül esik e
körön. A törvény a mentesítésre csak a határozott ideig tartó
szabadságvesztés esetén ad lehetőséget.

A szándékos bűncselekmény miatt kiszabott végrehajtandó

szabadságvesztés büntetés eseteiben tehát a mentesítéshez három, öt, nyolc
vagy tíz éves várakozási időnek kell eltelnie.

A Btk. szabályozásából két további tény következik: a nem határozott ideig,

hanem életfogytig tartó szabadságvesztés esetén törvényi
mentesítésre nincs lehetőség; másrészt a mentesítés mindig csak egy
meghatározott elítéléshez kötődhet. Így a Btk. nem változtatott azon a
korábbi bírói gyakorlaton, hogy a többszörösen elítélt esetében mindenkor
az egyes ítéletekben eredetileg kiszabott büntetések – nem pedig az
összbüntetés – neme és tartama alapján kell állást foglalni a törvényi
mentesítés beállta, illetőleg a bírósági mentesítésben részesítés kérdésében.

Bírósági mentesítés:

A bírósági mentesítés nem automatikus; az erre irányuló kérelemről a

bíróság érdemben dönt, s ha a feltételek bármilyen okból hiányoznak, azt el
kell utasítania. E körbe tartozik az az ok is, amikor a bírósági mentesítés
szükségtelen, mert a törvény alapján az már bekövetkezett.

A bírósági mentesítés lehet utólagos vagy előzetes. Gyakoribb formája

az utólagos mentesítés, amit a bíróság a szándékos bűncselekmény
elkövetése miatt határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt
személlyel szemben gyakorolhat, amennyiben kitöltötte az itt szükséges
várakozás időt – ez a törvényi mentesítés kapcsán leírtaknak megfelelően a
szabadságvesztés kitöltésétől, illetve végrehajthatósága megszűnésétől
számított három, öt, nyolc vagy tíz év fele – és ha arra érdemes.

A feltételeknek együttesen kell fennállniuk.

Előzetes mentesítésre – szemben az utólagos mentesítéssel – már a bírósági

ítéletben sor kerülhet [Btk. 102. § (1)]. Ennek keretei értelemszerűen
szűkek, hiszen csak azt részesítheti ilyenben a bíróság, akit végrehajtásában
felfüggesztett szabadságvesztésre ítél, és úgy véli, hogy erre e személy
érdemes. A szubjektív feltétel kapcsán még nem tudja vizsgálni az elítélés
elkövetői életvitelre és gondolkodásra gyakorolt hatását, azonban azok a
körülmények, melyeket a büntetés kiszabása során mérlegelt, e döntésénél
is rendelkezésre állnak.

161
Ivády Bianka

A mentesítés ez esetben osztja az ítélet jogi sorsát, amennyiben annak

jogerőre emelkedésétől érvényesül.

Az előzetes mentesítés lényegénél fogva feltételes jellegű, hiszen ha a

felfüggesztett büntetés végrehajtását mégis el kell rendelni, azzal együtt a
mentesítés is hatályát veszti.

Bírósági Előzetes Utólagos

mentesítés
objektív felfüggesztett • csak szándékos
feltétele: szabadságvesztés- bűncselekmény miatt
büntetés kiszabása kiszabott,
esetén • határozott tartamú,
végrehajtandó
szabadságvesztés-büntetés
esetén, ha
• a szabadságvesztés
kitöltésétől, illetőleg
végrehajthatósága
megszűnésétől a
jogszabályban
meghatározott várakozási
idő eltelt
szubjektív ha az elítélt erre érdemes ha az elítélt erre érdemes
feltétele: (érdemesség alapja: (érdemesség alapja: új tények
nem új tények, hanem a mint a büntetés kitöltése utáni
büntetéskiszabás életmód, lehetőség szerint
körében értékelt jóvátétel)
körülmények)
milyen az alapeljárásban elítélt kérelmére, különleges
eljárás eljárásban
keretében:
hatálya: feltételes végleges

A mentesítés egységessége:

103. § Mellékbüntetés alkalmazása esetén az elítélt az elítéléshez fűződő

hátrányos jogkövetkezmények alól mindaddig nem mentesül, illetve nem
mentesíthető, amíg a mellékbüntetés végrehajtása nem fejeződött be, vagy
végrehajthatósága nem szűnt meg.

162
Ivády Bianka

A kegyelmi mentesítés:

104. § (1) A kegyelmi jogkör gyakorlója az elítéltet kegyelemből

mentesítésben részesítheti akkor is, ha e törvény szerint ennek egyébként
nincs helye.
(2) A kegyelmi mentesítésben részesített személy a büntetőjogon kívüli
hátrányos jogkövetkezmények szempontjából büntetlen előéletűnek
tekintendő.

A mentesítés e formája semmilyen feltételhez nem kötött, így kegyelmi

mentesítésre akkor is sor kerülhet, ha egyébként annak törvényi vagy
bírósági mentesítésnél nevesített feltételei nem állnak fenn. Ennek ellenére
a gyakorlatban ez fordul elő a legritkábban.

A kegyelmi mentesítésnek két formáját ismerjük. Mindkettő kereteit

Magyarország Alaptörvénye szabályozza, míg azonban a közkegyelmet az
Országgyűlés gyakorolja, addig az egyéni kegyelmezési jog a
köztársasági elnököt illeti meg.

A köztársasági elnök kegyelmezési joga széles körű, az eljárási illetve a

végrehajtási kegyelmen túl mentesíthet az elítéléshez fűződő hátrányos
jogkövetkezmények alól is. Ez önállóan is megtörténhet, illetve végrehajtási
kegyelem mellett, erre vonatkozó külön rendelkezéssel.

Bár a köztársasági elnök által gyakorolt kegyelmi mentesítésnek nincs

törvényi előfeltétele, fontos megjegyezni, hogy ez azon intézkedései illetve
döntései közé tartozik, amelyhez a Kormány tagjának ellenjegyzése
szükséges.

A köztársasági elnök a mentesítés megadását feltételhez is kötheti. Ebben az

esetben a mentesítés értelemszerűen hatályát veszti, ha az elítélt e
feltételeket nem teljesíti.

163
Ivády Bianka

28. tétel: A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések

A FIATALKORÚAK BÜNTETŐJOGÁNAK HAZAI FEJLŐDÉSE:

A Csemegi-kódex nem alkalmazott a fiatalkorúakra vonatkozóan

önálló rendelkezéseket.
Fiatalkorúak: az elkövetéskor 12-16. életév és a cselekmény bűnösségének
felismeréséhez szükséges belátási képességgel bír. Amennyiben a fiatalkorú
belátási képességgel nem rendelkezett, javítóintézetbe lehetett utalni.
Belátási képesség megléte esetén pedig a felnőttekével azonos típusú, de
jelentős mértékben enyhébb büntetést lehetett alkalmazni.

SZABADSÁGELVONÓ BÜNTETÉS TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON:

I. Büntető novella (1908): II. fejezete a fiatalkorúakra vonatkozó

rendelkezéseket tartalmazta.
A büntethetőség konjunktív feltételei:
➔ Életkor: 12-18 év között
➔ Beszámítási képesség
➔ Értelmi és erkölcsi fejlettség – a bírónak azt kellett vizsgálnia, hogy a
fiatalkorú különbséget tud-e tenni „jó és rossz, megengedett s
büntetendő, erkölcsös és erkölcstelen között”

1913. évi VII. tvc.: létrehozta a fiatalkorúak bíróságait.

A büntető igazságszolgáltatási funkció mellett megelőzési célból
gyermekvédelmi és közigazgatási intézkedéseket is foganatosítottak.
(Például a bíróság kötelezhette a gyermekkorú elkövető szüleit a gyermek
megfenyítésére.)
Veszélyeztetett gyermekek és fiatalkorúak védelme (patronage).

1951. évi 34. sz. tvr.: bár a fiatalkorúak büntetőjogának középpontjában a

nevelés gondolata áll, lényegét tekintve azonban ez is büntetőjog.
Fiatalkorúak két csoportja: 12-14 és 14-18 évesek
Az értelmi és erkölcsi fejlettség már nem kritérium.
12-14 évesek: csak nevelő intézkedések alkalmazása.
14-18 évesek: főszabályként büntetés, ami kisebb mértékű, mint a
felnőtteké.

1961. évi V. Btk.: a fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a kódex IV.

fejezetébe kerültek.
Fiatalkorú: 14-18 év közöttiek.
A Btk. az igazságügyi modellnek megfelelő fiatalkorúak büntetőjogát
alakította ki.

164
Ivády Bianka

HATÁLYOS SZABÁLYOK:

A Btk. XI. fejezetében szerepelnek a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések.

Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik

életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem.

Btk. 16. §-ban taxatív módon felsorolt bűncselekményeket kövessen el

(legalább egyet) + 12-14 év közötti + megfelelő belátási képességgel
rendelkező személy. – ha valamelyik hiányzik, nem lesz büntethető!

A Btk. rendelkezéseit a fiatalkorúakra a XI. fejezetben foglalt eltérésekkel

kell alkalmaznia. – Ami itt nincs szabályozva, ott az általános szabályokat
kell alkalmazni. A XI. fejezet csak azokat tartalmazza, amik eltérnek és
amiket külön kell alkalmazni.

A BÜNTETÉS CÉLJA ÉS A SZANKCIÓSORREND:

106. § (1) A fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott

intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön,
és a társadalom hasznos tagjává váljon, erre tekintettel az intézkedés
vagy büntetés megválasztásakor a fiatalkorú nevelését és védelmét kell
szem előtt tartani.
(2) Fiatalkorúval szemben büntetést akkor kell kiszabni, ha intézkedés
alkalmazása nem célravezető. Azzal szemben, aki a bűncselekmény
elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be, csak intézkedés
alkalmazható.
(3) Fiatalkorúval szemben szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni
vagy szabadságelvonással járó büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az
intézkedés vagy a büntetés célja más módon nem érhető el.

A FELNŐTTEKÉTŐL ELTÉRŐ SZABÁLYOK:

A tevékeny megbánás vétség vagy ötévi szabadságvesztéssel nem

súlyosabban fenyegetett bűntett elkövetése esetén is helye lehet a 29. § (1)
bek.9 szerint.

9
29. § (1) Nem büntethető, aki az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok
elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdonjog elleni vétség vagy háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő
bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében - vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében született
megállapodásban jóváhagyva - a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. E rendelkezés akkor
is irányadó, ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi
méltóság és egyes alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni vagy a szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény a meghatározó.

165
Ivády Bianka

A szabadságvesztés:
Végrehajtási fokozat fiatalkorúak börtöne, ha
• a fiatalkorút bűntett miatt kétévi vagy ennél hosszabb tartamú
szabadságvesztésre ítélik.
• az egyévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélt
fiatalkorú visszaeső, vagy
• az egyévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélt
fiatalkorút a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőző három
éven belül szándékos bűncselekmény miatt javítóintézeti nevelésre
ítélték.
Minden más esetben fiatalkorúak fogháza.

A szabadságvesztés: min. 1. hónap.

A szabadságvesztés maximuma:

16. életévét nem töltötte be 16. életévet betöltötte

életfogytig tartó szv-vel is büntethető bcs. esetében
max. 10 év max. 15 év
tíz évet meghaladó tartamú szv-sel büntethető bcs. esetén
nincs külön rendelkezés rá max. 10 év
(max. 5 év, ld. lejjebb)
öt évet meghaladó tartamú szv-sel büntethető bcs. esetén
max. 5 év max. 5 év

Fiatalkorú elkövető esetén életfogyt kiszabása fel sem merülhet, ill. a 20.
életévét, ha nem töltötte be (ez általános szabály).

Az elzárás: 3-30 nap.

A közérdekű munka: ha az ügydöntő határozat meghozatalakor

tizenhatodik életévét betöltötte.

A pénzbüntetés:
➔ ha önálló kereste, jövedelme vagy megfelelő vagyona van
➔ napi tételek száma: 15-250. (száma alacsonyabb, mint a felnőttekénél)
➔ egynapi tétel összege: 500 – 50 000 Ft (összege alacsonyabb a
felnőttekénél)
➔ a pénzbüntetést behajthatatlansága esetén – ha a 112. § lehetővé
teszi – közérdekű munkára vagy szabadságvesztésre kell
átváltoztatni. (felnőtteknél nincs behajtás, és nem lehet közérdekű
munkára átváltani)
➔ a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát úgy kell meghatározni,
hogy egy napi tétel helyébe két óra közérdekű munka lép.

166
Ivády Bianka

A kiutasítás (konjunktív feltételek) ha

a) vele szemben tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztést
szabtak ki,
b) az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen
veszélyeztetné, és
c) nem sérül a családi élet tiszteletben tartásához való joga.

A közügyektől eltiltás csak egy évet meghaladó szabadságvesztés

kiszabása esetén.

A próbára bocsátás:
 bármely bűncselekmény esetén helye van. (nincs korlát, mint a felnőtt
korúaknál)
 próbaidő tartama: 1-2 év.
 ha meg kell szüntetni a bíróság javítóintézeti nevelést rendel el, vagy
büntetést szab ki.

A jóvátételi munka: ha az ügydöntő határozat meghozatalakor

tizenhatodik életévét betöltötte.

A kitiltás a megfelelő családi környezettel rendelkező fiatalkorú nem

tiltható ki arról a településről, amelyben családja él. (pártfogó felügyelő
készíti el a környezettanulmányt, hogy megfelelő-e a családi környezet)

A pártfogó felügyelet: kötelező.

 a feltételes szabadság tartamára.
 a próbára bocsátás próbaidejére.
 a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére. (tehát ha nem kell
megkezdenie a szabadságvesztés végrehajtását, akkor a felfüggesztés
tartama is próbaidőnek nevezendő, mint a próbára bocsátásnál)
 a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás tartamára.
 a feltételes ügyészi felfüggesztés tartamára. (Nem kerül sor
vádemelésre. Ad neki egy haladékot az ügyész.)
 a jóvátételi munka tartamára.

A JAVÍTÓINTÉZETI NEVELÉS:

Csak fk-sokkal szemben rendelhető el.

Javítóintézeti nevelést a bíróság akkor rendel el, ha a fiatalkorú

eredményes nevelése érdekében intézeti elhelyezése szükséges. (nem
rendelhető el azzal szemben, aki az ügydöntő határozat meghozatalakor a
20. életévét betöltötte.)

Tartama: 1 – 4 év.

167
Ivády Bianka

Ideiglenesen elbocsátás (az intézetből):

➢ felét letöltötte, de
➢ legalább 1 évet eltöltött az intézetben, és
➢ alaposan feltehető, hogy az intézkedés célja további javítóintézeti
nevelés nélkül is elérhető.
Az ideiglenes elbocsátás tartama azonos a javítóintézeti nevelés hátralevő
részével, de legalább 1 év.

122. § Ha a fiatalkorút a javítóintézeti nevelésre ítélés után elkövetett

bűncselekmény miatt a javítóintézeti nevelés vagy az ideiglenes elbocsátás
alatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, a szabadságvesztés büntetést
kell végrehajtani. Ebben az esetben a javítóintézeti nevelés hátralévő részét
szabadságvesztésre kell átváltoztatni úgy, hogy kétnapi javítóintézeti
nevelés helyébe egynapi szabadságvesztés lép.

Egységes intézkedés: ha a bíróság a fiatalkorúval szemben több olyan

javítóintézeti nevelést rendelt el, amelyeket az egységes intézkedés
elrendeléskor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket folyamatosan
hajtanak végre, a bíróság a fiatalkorúval szemben egységes
intézkedésként javítóintézeti nevelést rendel el. (Ez lényegét tekintve
az összbüntetésbe foglaláshoz hasonlít.)
Az egységes intézkedésként elrendelt javítóintézeti nevelés tartamát úgy kell
megállapítani, hogy az ne legyen rövidebb a leghosszabb tartamú
javítóintézeti nevelésnél, de ne haladja meg az elrendelt javítóintézeti
nevelések együttes tartamát, illetve a négy évet.

A MENTESÍTÉS

126. § (1) A fiatalkorú elítélt a törvény erejénél fogva mentesül

a) az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésének napján, ha a kiszabott
szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik,
b) a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napján,
ha szándékos bűncselekmény miatt egy évet meg nem haladó tartamú
szabadságvesztésre ítélték,
c) a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napjától
számított három év elteltével, ha szándékos bűncselekmény miatt egy évet
meghaladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélték.
(2) A szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó
tartamú szabadságvesztés kitöltése után a bíróság a fiatalkorút kérelemre
mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes.

168