India vallásai

1. Bevezetés
a) Földrajzi helyzet (Indus, Gangesz, öntözéses földművelés)
b) Indus-völgyi civilizáció (26.1)
 Kr.e.3. évezred városi kultúra
 dravidák (sötét bőrű őslakók) hozzák létre
 Kiemelkedő: Mohendzso Daro, Harappa
c) Árja hódításKr.e.1500 táján
d) Társadalom: kasztrendszer
 4 fő kaszt / foglalkozási csoport, (varna) – bőrszín alapján (26.2,3)
 brahmanák = papok, értelmiség
 ksatriják = katonai előkelők, urakodók
 vaisják (tulajdonnal rendelkező közrendűek)
 súdrák (szolgák)
 vallási alapon érinthetetlen: pária – az elnyomott őslakosság („tisztátalan
foglalkozások” – halottégetés, állati maradványok elszállítása)
 főkasztokon belüli beosztás: dzsáti = születés szerinti beosztás (ma kb. 3000 dzsáti)
 kasztok befolyásolják:
 foglalkozás
 közösségen belüli hely
 vagyoni helyzet
 rituális szokások (étkezés)
 házastárs – stb.
 A vallás szentesíti a merev társadalmi rendszert
e) fejlett birodalmak:
 Maurja Birodalom (Kr.e. III. sz. Asóka király idején)
 Gupta Birodalom (Kr.u. IV.sz. II. Csandragupta idején)

2. Védikus vallás
 az árják hite
 Szent iratai: Védák könyve (szanszkrit nyelven)
 túlvilági elképzeléseket nem fogalmaznak meg (kereszténység és iszlám sem)
 kiemelt szerep jut az áldozat bemutatásának
 A kasztrendszert isteni eredetű intézménynek tartották, ennek megfelelően négy fő
kaszt a Purusának (őslénynek) testrészeiből alakult ki. A papok a szájából, a harcosok
a karjából, a dolgozók a lábszárából, a szolgák a lábfejéből keletkeztek.

3. A brahmanizmus vagy hinduizmus

a) A védikus vallást váltja fel.
b) Politeista vallás, de az isteni világot a trimurti (istenhármasság) irányítja és ellenőrzi (g)
c) Elnevezés
 a brahmanizmus a papok kasztjának a nevéből
 a hinduizmus a földrajzi fogalomból
d) Jellemzői:
 Nem egy bizonyos személy alapította, hanem az évszázadok során folyamatosan jött
létre. (emiatt „örök vallás” elnevezés)
 Nincsenek határozott dogmái
 nem követeli meg híveitől, hogy egy istenben higgyenek
 de vannak az életmódra vonatkozó általános előírásai.
e) Elképzelések a világról:
  a világegyetem rendezett egész, melyen a minden felett álló világtörvény uralkodik
(dharma).
 Az élővilágnak megfelelően az emberiséget is számtalan kisebb rendbe (dzsátiba)
osztották fel. (ez a főkasztokon belüli beosztás is)
 Kaszton kívüliek: Páriák (érinthetetlenek)
f) A lélekvándorlás:
 A hinduizmus szerint minden ember élete és sorsa azoknak a jó és rossz
cselekedeteinek következménye, amelyeket előző életében elkövetett.
 Aki földi életében illő életmódot folytat az a három első kaszt tagjaként születik ujjá,
aki méltatlanul élt az kutyaként, sertésként stb.
g) Isteneik: (trimurti = istenháromság)
 Brahma: volt a világ teremtője a lélekvándorlásnak rányitója. A világ keletkezésében
döntőszerepet játszott, ezért a világ építőmesterének tartják, aki a már létező világ
részeit elrendezte.
 Visnu: a világ, az egymást követő világok körforgásának fenntartója. Sok hindu őt
tartja a legfőbb istennek. Amikor az emberiséget veszély fenyegeti, azonnal
megjelenik. Ilyenkor alakja lehet ember vagy állat. (25.5)
 Siva: a megsemmisítő és újrateremtő erő megszemélyesítője, őt is számos hindu
tekinti főistennek. A három főisten egységet alkot: a teremtés, fenntartás, pusztítás
irányítja a világ körforgását.

4. A Buddhizmus
a) Elnevezés
 A buddha szó megvilágosodottat jelent
 A buddhák pusztán tanítók nem váltják meg az embereket, a követőknek saját
maguknak kell tökéletesednie.
b) Alapítója:
 Gautáma Sziddharta (Buddha) Kr.e. 560k.-480k. (27.6)
 Célja a hinduizmus reformja
 5 aszkétának kifejtette tanait, akik tanítványai lettek
 30 éves korától 80 éves koráig járta Észak-India útjait és rengeteg tanítványa lett
 nem gondolt egyházalapításra, sem tanításainak dogmába foglalására
 tanítványainak meghagyta, hogy törekedjenek a tökéletesség elérésére.
c) Tanításai:
 tudását senki nem tanítómesterétől kapja, vagy szent iratok tanulmányozása révén,
hanem saját erejéből.
 a már létező Buddhák csak megmutatják az üdvösséghez vezető utat, de a követőnek
kell eldöntenie, hogy azon jár-e.
 a Buddhák is emberek, akik ugyanúgy megöregednek stb., mint más emberek, de a
különbség köztük az, hogy ők legyőztek magukban minden szenvedélyt és
elvakultságot
 az élet maga a szenvedés, ennek három forrása: az érzékiség, az életvágy és a
tudatlanság
 feladat a szenvedéstől való megszabadulás, vagyis vágyaink feladása
 ehhez ad segítséget a nyolcas ösvény / nyolcrészes út (helyes hit, helyes
elhatározás, helyes beszéd, helyes cselekvés, helyes élet, helyes igyekezet,
helyes gondolkodás, helyes önmagunkba mélyedés)
 a kasztrendszert a vágyak egyik forrásának tekintette
 akinek sikerült kikerülnie a vágyak világából, aki képes megsemmisíteni az élet
vágyát, ami miatt a lélekvándorlás is kialakult, az eljut a nirvánába (végső
megnyugvás / megsemmisülés).
d) Buddha semmilyen iratot nem hagyott hátra, halálának évében létrehoztak egy ötszáz
szerzetesből álló bizottságot, ez volt az első buddhista zsinat. Kr.e.3. században létrejött a
 buddhista egyház, a szerzetesek megszerkesztették a buddhizmus szent iratait tartalmazó
gyűjteményt a Tipitákat.
e) Jellemzői:
 nincsenek isteneik
 nem kinyilatkoztatásra épül, hanem a megvilágosodásból indul ki.
 közösségi emlékhelyeiket sztúpának nevezik (Becske, Zalaszántó)
 Kínában is elterjed

5. Iszlám (lásd később)