Mészáros Dorottya

Hruscsov és Kennedy Bécsben

2014
 Tartalomjegyzék

1. Bevezetés.................................................................................................................3. o.
2. Előzmények............................................................................................................3. o.
3. Kennedy .................................................................................................................4. o.
4. Hruscsov.................................................................................................................4. o.
5. A bécsi találkozó....................................................................................................5. o.
a, Előkészületek.......................................................................................................5. o.
b, A kétnapos találkozó...........................................................................................6. o.
c, Tapasztalatok.......................................................................................................8. o.
d, Reakciók, következmények ................................................................................8. o.
6. Befejezés, kitekintés...............................................................................................9. o.
7. Bibliográfia ............................................................................................................10. o.

2
 Bevezetés

Ebben az elemző dolgozatban Nyikita Szergejevics Hruscsov, szovjet főtitkár és John

Fitzgerald Kennedy, amerikai elnök bécsi találkozóját vizsgálom meg, mely 1961 júniusában
zajlott le. A kétnapos találkozó célja a két szuperhatalom kapcsolatának javítása, illetve
nemzetközi feszültség enyhítése volt. (BBC HISTORY 2012)
Dolgozatom első felében átfogó képet kívánok nyújtani a hidegháborúról, illetve a
találkozót közvetlenül megelőző fontos eseményekről, konfliktusokról. Ezt követően rövid
portrét vázolok a két szuperhatalom fejéről, majd bemutatom, hogy milyen elvárásai,
reményei voltak a vezetőknek a találkozóhoz fűződően. Ezután magukat a bécsi eseményeket
festem le, annak eseményeit és eredményeit tárgyalom, végül levonom a következtetést és
kitekintést nyújtok.

Előzmények

A néhány helyen Hruscsov-Kennedy konfliktusként említett bécsi találkozó 1961.

június 3-4-én esett meg, a hidegháború egyik felívelő, kiélezettebb időszakában. A
hidegháború az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti, 1947-1989 között tartó
konfliktusokat jelenti, maga a hideg jelző arra utal, hogy bár több nagyon forró helyzet volt,
valódi háború sosem tört ki a felek között. Mindkét fél élen járt az összeesküvés-elméletek
gyártásában és terjesztésében – a szovjetek megrögzötten hitték, hogy a Nyugat el fogja
pusztítani őket. (PIPES 2007) A hidegháború a II. világháború utáni helyzetben kezdődött,
ugyanis a két szuperhatalom érdekei és elvei homlokegyenest eltértek egymástól.
Az 1961-es év a klasszikus hidegháború korszakához tartozik. Ebben az időszakban
volt a legforróbb a hangulat a két fél között, megmozdulásaikkal egy harmadik világháború
kitörését kockáztatták. A bécsi találkozó volt az első magasabb szintű kapcsolatfelvétel a két
hatalom között, mióta az 1960-as májusi, Párizsba tervezett csúcstalálkozó kudarcba fulladt,
mivel a szovjetek lelőttek saját területük felett egy U2-es amerikai kémrepülőgépet – ez óriási
botrányt eredményezett. Az esetet a szovjetek az ENSZ elé vitték, azt kívánták elérni, hogy a
Biztonsági Tanács minősítse agressziónak a kémkedés tényét, de ez az USA vétójoga miatt
természetesen nem történhetett meg. (ELŐADÁS) A konfliktus ismét kiéleződött a két ország
között, amihez hozzájárult versenyfutásuk a harmadik világban. (RUBICON)

3
 Ám nem csak ezek az események árnyékolták be ezt az időszakot. A Szovjetunió az
1960-as évek elejére technikai fölénybe került, ugyanis 1961. április 12-én Jurij Gagarin
végrehajtotta az első emberes űrrepülést a Vosztok-1 fedélzetén. Szintén ez év áprilisában az
Amerikai Egyesült Államok bombázta Havannát, Kuba fővárosát, ugyanis már Eisenhower
elnök egyik külpolitikai célja is a Castro-féle kommunista rezsim destabilizálása volt –
Kennedy ebben követte elődjét. (MAGYARICS 2000) Az USA fenyegetve érezte magát egy
ennyire közeli kommunista rezsimtől. Néhány nappal a bombázást követően fulladt kudarcba
a Disznó-öbölbeli invázió az USA részéről. Ebben az akcióban a CIA és az Államokba
menekült Castro-ellenes emigránsok tettek kísérletet Castro rendszerének megdöntésére – 60
órán belül csődöt mondtak, ez nagy presztízsvesztést jelentett az USA számára. (SORENSEN
1966)

Kennedy

Az „Előzmények”-ben említettek miatt az USA 1961. január 20-án beiktatott

elnökének, John Fitzgerald Kennedynek nagy szüksége volt a diplomáciai sikerre. Hajszálnyi
fölénnyel nyerte a választásokat1, emiatt és a nemzetközi helyzet miatt a fiatal elnökre óriási
nyomás nehezedett. Hatalomra kerülése után belső reformokat vezetett be, ő kezdte a
vietnámi háborút, illetve a maffiával is próbált leszámolni. Törvényeket hozott a faji
megkülönböztetések eltörlésére; katonai erőt is bevetett a feketék jogainak biztosítása
érdekében. (HARMAT)
Biztonságpolitikai elképzelései némileg eltértek elődje, Eisenhower módszerétől.
Kennedy külpolitikáját a „rugalmas felelet” (flexible response) jellemezte. Hitte, hogy a
nemzet hagyományos katonai erejének és ezzel együtt a hosszú hatótávolságú rakéta
fegyverzetének növelése elkerülhetetlen. A hidegháborút nagyobb erővel kívánta folytatni.
(LEFFLER, WESTAD 2010)
A Disznó-öbölbeli kudarc után létrehozta a Békehadtest programot (későbbi nevén:
Szövetség a haladásért). Ennek lényege az volt, hogy az USA gazdaságilag támogatta azokat a
latin-amerikai országokat, amelyek nem szimpatizáltak a kommunizmus ideológiájával – a
program hatására a csatlakozott országok megszakították a diplomáciai kapcsolatot Kubával.
(HARMAT)

Hruscsov

1
Kennedy: 49.7%, Nixon:49.6%, a különbség köztük csak 0,2% volt (BREZINSKI, HUNTINGTON 1964)

4
 A Szovjetunió vezetője, Nyikita Szergejevics Hruscsov, úgy érezhette a bécsi
találkozó előtt, hogy a szovjetek behozták lemaradásukat az amerikaiakkal szemben. Képesek
voltak tengereken átívelő interkontinentális rakétákat gyártani, ezzel megszűnt a
sérthetetlenségi aszimmetria. (COLLINS, CORDESMAN 1978) Ám neki is megvolt a saját
harca hazájában, ugyanúgy, mint Kennedynek. Hruscsovnak Sztálin 1953-as halála után a
hatalomért kellett megküzdenie. (BREZINSKI, HUNTINGTON 1964) Az 50-es évek
második fele a „mosolyoffenzíva” jegyében telt a Szovjetunióban, a külpolitikában a
kompromisszumkeresés érvényesült, míg az utódlási harcok zajlottak. (ELŐADÁS)
Az SZKP 20. kongresszusán, 1956-ban kimondták a III. világháború elkerülésének
fontosságát, illetve, hogy a két világrend ezután békés versengésben él egymással. ()
Ugyanezen a kongresszuson Hruscsov felfedte a sztálini politika hibáit, ez próbára tette
hatalmát – nyertesen került ki belőle.
1960-tól agresszívvá válik a külpolitikája, ugyanis ekkorra már legyőzte ellenfeleit,
teljesen nyeregben érezhette magát pozícióját illetően. Blöffjeitől maguk a szovjetek is
hidegrázást kaptak. (ELŐADÁS) Igyekezett a végsőkig emelni a tétet az amerikaiakkal
szemben, mivel hatalma megtartásához sikert kellett felmutatnia. Az ENSZ előtt is
konfrontatív viselkedést mutatott. Az 1960-as, 15. közgyűlésen állítólag dührohamban tört ki,
és cipőjével verte az asztalt, mert az egyik ország képviselője bírálta a Szovjetuniót, amiért az
magába olvasztja a kelet-európai országokat. (TARJÁN)
A bécsi találkozó éve nem indult jól Hruscsov számára: a mezőgazdasági termelés öt
év legrosszabb átlagát produkálta, ez elsősorban a szűzföldek feltörésének volt köszönhető. A
blokkon belüli külpolitika terén sem volt rózsás a helyzet: Kínával egyre inkább
elmérgesedett a viszony, Albánia pedig továbbra is a sztálini utat követte. (ERDEI 2004)

A bécsi találkozó
Előkészületek

Az 1961-es év tehát az általános feszültségek jegyében indult, az események kiélezték

az indulatokat a felek között. Ráadásul a szuperhatalmak vezetőinek mindenképpen szüksége
volt a külpolitikai sikerre támogatottságuk megtartásához. Ilyen körülmények között került
sor az 1961-es bécsi találkozóra.

5
 A júniusi találkozót Kennedy kezdeményezte: márciusban levelet küldött
Hruscsovnak, melyben kifejezte igényét egy informális eszmecserére kettejük között. A
találkozó jellege miatt egyikük sem készült konkrét tervekkel, pontokkal. (GLASS 2009)
Hruscsov a párizsi találkozó lefújása után úgy vélte, Kennedy sokkal hajlamosabb
engedményeket tenni, mint elődje, Eisenhower. Úton Bécsbe megállapításait és becsléseit
ismételgette, biztos volt magában, ugyanis elképzeléseit megosztotta egy válogatott
csoporttal, mely magas rangú csehszlovák párttagokból állt, egyikük sem fogalmazott meg
kritikát terveivel szemben. (LEFFLER, WESTAD 2010)

A kétnapos találkozó

Felvirradt június 3-a, a találkozó első napja. A Magyar Filmhíradó munkatársai a

következőket rögzítették Bécsben, a találkozó napjain: a szovjetek vonattal érkeztek a Süd-
ostbahnhofra, üdvözlő tömeg és katonai díszszázad tisztelgése várta őket a peronon. Kennedy
repülőn érkezett a Bécsi-Schwechati Repülőtérre, transzparensekkel fogadták. Az Amerikai
Nagykövetség lépcsőjén találkozott először Hruscsov és Kennedy, kézfogással üdvözölték
egymást. Ezen a nagykövetségen tartották az első tanácskozást. Este a Schönbrunni
Kastélyban tartottak fogadást a vendégek tiszteletére. Másnap a Szovjet Nagykövetségen
folytatódott a tanácskozás, ekkor nyílt lehetőségük az újságíróknak néhány felvételt készíteni
a tárgyalásokról, de szigorúan az emeleti ablakokon kívülről. Délután a Hofburgban Salinger
és Harlamov, a két szóvivő tartott sajtótájékoztatót a megbeszélés kimeneteléről – leginkább
világpolitikai ügyekről faggatták őket; csak a szovjet nagykövet kapott néhány külön kérdést.
(MAGYAR FILMHÍRADÓ)
Első nap ebéd közben is folytatódott a tárgyalás. Ekkor felmerült a szovjet
mezőgazdaság témája is – Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetuniónak szüksége van a
növekedésre kémiai termékei terén, mert biztosítaniuk kell az alapanyagot például a
műtrágyához -, szóba került Gagarin űrrepülése, illetve, hogy a szovjetek és az USA együtt
menjenek a Holdra. Hruscsov először nemet mondott erre, majd később így reagált: „all right,
why not?”. Hruscsov hozzátette, reméli, a két ország kapcsolata jó lesz a jövőben. (JFK
PRESIDENTAL LIBRARY AND MUSEUM)
Szó esett Laoszról és Indokina határügyeiről is. (HISTORYCENTRAL) Laoszt 1954-
ben Laoszi Királyság néven független államként ismerték el a genfi konferencián. Az
országban azonban maradtak francia katonák, és az USA is küldött segítséget, ugyanis Pathet

6
Lao néven kommunista gerillák indítottak felkelést. Amikor Eisenhower elnök leköszönt, ezt
mondta Kennedynek: Laosz volt a Délkelet-Ázsia területére való belépés kulcsa 2. Bár nem
küldött harcoló amerikai csapatokat a térségbe, Kennedy nem akarta, hogy Laosz a
kommunisták kezére kerüljön, épp ezért kész volt elfogadni az állam független státuszát –
Laosz semlegességének kérdésében megegyeztek Hruscsovval Bécsben. (HISTORY)
Indokina eredetileg francia gyarmat volt, ám 1954-ben kettéosztották Észak- és Dél-
Vietnámra. Északon a szovjet, délen az amerikai befolyás érvényesült. A két hatalom a
délkelet-ázsiai érdekszférákért küzdött, emellett az USA a Dominó-elvre hivatkozva próbálta
megakadályozni a kommunizmus terjedését a térségben. (ELŐADÁS) A bécsi találkozón nem
jutottak dűlőre Vietnámmal kapcsolatban. (SORENSEN)
Szintén foglalkoztak a nukleáris robbantások tilalmával és a leszereléssel is
(KOVÁCS), de ebben sem sikerült megegyezésre jutniuk. A találkozón a vita fontos pontjai
voltak az ideológiai kérdések is, azaz a kapitalizmus és a szocializmus életképessége.
(HISTORYCENTRAL)
A napirenden lévő fontos témák mellett egyértelműen Berlin ügye volt a főtéma a
kétnapos találkozón. Berlin problémája évtizedes múltra tekintett vissza. Németországot a II.
világháború után a Szövetségesek négy övezetre osztották, ahogy Berlint is. Berlin a szovjet
zónába esett, Kelet-Berlin felett a Szovjetunió, Nyugat-Berlin felett a nyugati hatalmak
rendelkeztek. Az oroszok mindenképp rá akarták tenni a kezüket Nyugat-Berlinre, ezt mutatta
már 1948-1949-ben az első berlini blokád is. (ELŐADÁS)
Hruscsov egy memorandummal érkezett Bécsbe, melyben demilitarizált, semleges
státuszt követelt Nyugat-Berlinnek. (BBC HISTORY 2012) Megfenyegette Kennedyt: ha nem
lesz amerikai-szovjet megállapodás az üggyel kapcsolatban, akkor a Szovjetunió olyan
békeszerződést köt Kelet-Németországgal, mely megszünteti a nyugati hatalmak hozzáférési
jogait Nyugat-Berlinhez. (SORENSEN 1966)
Bár Kennedyt nem készítették fel Hruscsov agressziójára, nem viselkedett puhány
módon, nem engedett a szovjet nyomásnak. Leszögezte, hogy a valószínűsége egy szovjetek
által kiprovokált háborúnak nagyobb lehet, mint azt Hruscsov számítja. (LEFFLER,
WESTAD 2010) Erre a szovjet vezető úgy reagált, hogy erőre erővel válaszolnak: „Ha az
Egyesült Államok háborút akar, azaz ő baja.” Kennedy biztosította, hogy akkor háború fog
kitörni. „Hosszú, hideg tél lesz.” – tette még hozzá. (BBC HISTORY 2012)3

2
"was the key to the entire area of Southeast Asia"
3
“It is up to the U.S. to decide whether there will be war or peace,” Khrushchev said. “Then, Mr. Chairman,”
Kennedy responded, “there will be war. It will be a cold winter.” (GLASS 2009)

7
 Tapasztalatok

Kennedy a találkozó után így nyilatkozott“a Time Magazinnak: „Soha nem

találkoztam hasonló emberrel. Arról beszélve, hogy egy nukleáris robbanás hogyan pusztítana
el 70 millió embert tíz perc alatt, csak nézett rám, mintha azt mondaná: na és?” (saját
fordítás)4 (GLASS 2009) 5
Hruscsov azzal a meggyőződéssel távozott a bécsi találkozóról, hogy Kennedy gyenge
elnök. (HARMAT) A szovjetek erős vágya, hogy kezdjenek valamit Berlinnel, a Kínából
érkező nyomás, Kennedy Bécsben mutatott rendíthetetlensége az engedményekkel
kapcsolatban arra késztették a szovjet vezetőt, hogy mérsékelje saját politikai innovációját.
(BREZINSKI, HUNTINGTON 1964)
Walter Lipmann így írt a találkozóról New York „Herald Tribune”-ban: „A bécsi
találkozó fontos és felelősségteljes volt, mert a két nagyhatalom teljes értékű diplomáciai
kapcsolatainak helyreállítását jelentette. Az egész világot átfogó rendezés… ma nem
lehetséges, de a háborús veszély kiküszöbölése lehetséges és parancsolóan szükséges is.”
(PÓK)

Reakciók, következmények

A bécsi találkozót követően született egy szovjet döntés Berlinnel kapcsolatban:

augusztus 13-án érkezett meg a parancs a Fal felhúzására, mely a hidegháború szimbólumává
vált. A Szovjetunió rakétákat telepített Kubába. (HARMAT) Magán a blokkon belül azonban
enyhülés következett: az SZKP 22. kongresszusán, 1961. október 31-én az utolsó autoriter
dokumentumban bejelentették, hogy a Szovjetunió az egész emberiség állama; megszűnt a
proletárdiktatúra. (BROWN 2009)
Az USA reakciója a kudarcba fulladt találkozóra a következő volt: Kennedy elnyerte a
Kongresszus támogatását, 3,25 milliárd dollárt szavaztak meg a védelem fejlesztésére,

4
„I never met a man like this, talked about how a nuclear exchange would kill 70 million people in 10 minutes,
and he just looked at me as if to say, ‘So what?”
5
Közvetlenül a tárgyalások vége után így nyilatkozott James „Scotty” Restonnak, a New York Times
újságírójának:
“How was it?” asked Reston.
“Worst thing in my life,” said Kennedy. “He savaged me.”
Reston jotted in his notebook: “Not the usual bullshit. There is a look a man has when he has to tell the truth.”
“I’ve got two problems,” Kennedy told Reston. “First, to figure out why he did it, and in such a hostile way. And
second, to figure out what we can do about it.”
Because of the Bay of Pigs, Kennedy said, Khrushchev “thought that anyone who was so young and
inexperienced as to get into that mess could be taken. And anyone who got into it and didn’t see it through had
no guts. So he just beat the hell out of me…I’ve got a real problem.” (KEMPE)

8
megháromszorozták a besorozásokat és a tartalékosok létszámát, létrehoztak egy civil-
védelmi programot is. (GLASS 2009) A berlini fal építésének hírére Kennedy Nyugat-
Berlinbe küldte Lyndon Johnson alelnököt egy fegyveres csapattal, hogy megerősítse
elkötelezettségét a nyugatiak hozzáérésének védelmét illetően. (GLASS 2009) Már 1961
októberében felfedezték a Kubába telepített rakétákat, valamint rájöttek arra is, hiába
hangoztatja Hruscsov minden lehetséges fórumon, hogy a Szovjetunió megelőzte az USA-t,
egyáltalán nincsenek fölényben. (MAGYARICS 2000)

Befejezés, kitekintés

A bécsi találkozón ugyan a legfontosabb kérdésben, Berlin ügyében nem tudtak

megegyezni, és bár többek szerint a megbeszélés katasztrofális volt, mégsem jelenthetjük ki,
hogy a kétnapos csúcs kudarcként végződött. A két vezetőnek ugyanis sikerült dűlőre jutniuk
Laosz ügyében, mely semleges állam lett, illetve nem hivatalosan megegyeztek abban is, hogy
az USA és a Szovjetunió akár együtt léphet a Holdra. Emellett egyértelművé vált, hogy az
Amerikai Egyesült Államok nem tágít Nyugat-Berlinből, valamint vállalja a háború
kockázatát, ha a Szovjetunió rákényszeríti.
Tehát a találkozó eredményeket is szült, valamint előkészítette a következő évek
hidegháborús eseményeit is. Ezen kívül Hruscsov és Kennedy személyesen találkozott
egymással, ami sokkal közelebbi ismeretet eredményezett – lett tapasztalatuk a másikról. A
bécsi találkozó másik fontos momentuma, hogy a diplomáciai kapcsolatokat rendezték, és
egyértelművé vált a III. világháború elkerülésének célja is.
A két szuperhatalom egy évvel a bécsi találkozó után átélte a hidegháború legforróbb
napjait a kubai rakétaválság során. S bár maga a találkozó jelentős eredmény nélkül zárult, az
itt leszűrt tapasztalatok alapján kezdték el a vezetők az elkövetkező évek lépéseit megtenni.
Kennedy és Hruscsov is levonta a másikról a maga következtetéseit; kis híján atomháborúba
sodorták a világot, ám ők voltak azok is, akik 1963-ban létrehozták a forródrótot a Fehér Ház
és a Kreml között nehogy „véletlen” atomháborúba sodorják a világot. (SORENSEN 1966)

9
Bibliográfia:
1. Hivatkozott irodalom:

a, könyvek, monográfiák:

BREZINSKI, Zbigniew and HUNTINGTON, Samuel P. (1964) Political Power: USA/USSR,

Viking Press, New York
BROWN, Archie (2009) The Rise and Fall of Communism, The Bodley Head, London (Part
three: Surviving without Stalin 14. Zig-zags on the Road to ’communism’244-266. o.)
COLLINS, John M. and CORDESMAN, Anthony H. (1978) Imbalance of Power, Presidio
Press, London
PIPES, Daniel (2007) Összeesküvések – A paranoia évezredes története (fordította: Szécsi
Noémi), Agave Könyvek, Budapest
MAGYARICS Tamás (2000) Az Egyesült Államok külpolitikájának története, Eötvös József
Könyvkiadó, Budapest
SORENSEN, Theodore C. (1966) Kennedy – Special Counsel to the Late President, Bantam
Books, New York

b, tanulmányok:

ENGERMAN, David C. (2010) Ideologies and the origins of the Cold War, in: The
Cambridge History of the Cold War Volume I Origins, edited by: LEFFLER, Melvyn P. and
WESTAD, Odd Arne, Cambridge University Press, Cambridge
MASTNY, Vojtech (2010) Soviet foreign policy, in: The Cambridge History of the Cold War
Volume I Origins, edited by: LEFFLER, Melvyn P. and WESTAD, Odd Arne, Cambridge
University Press, Cambridge
MCMAHON, Robert J. (2010) US national security policy, in: The Cambridge History of the
Cold War Volume I Origins, edited by: LEFFLER, Melvyn P. and WESTAD, Odd Arne,
Cambridge University Press, Cambridge
PÓK Attila Világesemények, 1958–1968. Kronológia in: História 1986-056, pdf fájl, letöltés
ideje: 2013.11.05. 21:32

c, publicisztika:

10
BBC HISTORY (2012. augusztus 14.) 1961. június 3. Kennedy és Hruscsov találkozója
Bécsben, in: www.bbchistory.hu, letöltés helye:
http://www.bbchistory.hu/vilagtortenelem/wordpress/2012/08/14/1961-junius-3-kennedy-es-
hruscsov-talalkozoja-becsben/, letöltés ideje: 2013.10.11. 18:01
ERDEI András (2004. október 27.) A kubai rakétaválság története in: www.mult-kor.hu,
letöltés helye: http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=8039, letöltés ideje: 2013.10.29. 20:11
GLASS, Andrew (2009. március 6.) John F. Kennedy and Nikita Khrushchev meet in Vienna:
June 3, 1961, in: www.politico.com, letöltés helye:
http://www.politico.com/news/stories/0609/23278.html, letöltés ideje: 2013.10.11. 17:32
HARMAT Árpád Péter: John F. Kennedy élete és rejtélyes halála in:
www.tortenelemklub.com, letöltés helye: http://tortenelemklub.com/eletrajzok/xx-szazadi-
szemelyek/205-john-f-kennedy-elete-es-rejtelyes-halala, letöltés ideje: 2013.10.11. 18:12
HISTORY Jun 4, 1961:Kennedy and Khrushchev agree on neutrality for Laos in:
www.history.com, letöltés helye: http://www.history.com/this-day-in-history/kennedy-and-
khrushchev-agree-on-neutrality-for-laos, letöltés ideje: 2013.11.05. 19:33
HISTORYCENTRAL Vienna summit in: www.historycentral.com, letöltés helye:
http://www.historycentral.com/Europe/ViennaSummit.html, letöltés ideje: 2013.11.06. 13:43
KOVÁCS Miklós Csúcstörténet in: 31. szám, 3. évfolyam in: www.beszelo.c3.hu, letöltés
helye: http://beszelo.c3.hu/keretes/csucstortenet, letöltés ideje: 2013.11.05. 20:12
KEMPE, Frederick (2011. május 27.) The worst day of JFK’s life in: www.reuters.com,
letöltés helye: http://blogs.reuters.com/berlin1961/2011/05/27/the-worst-day-of-jfks-life/,
letöltés ideje: 2013. 11. 06. 13:57
MAGYAR FILMHÍRADÓ in: www.filmintezet.hu, letöltés helye:
http://www.filmintezet.hu/uj/hirado/heti/index.php?y=hir&id=1925&eid=13009, letöltés
ideje: 2013.10.11. 17:54
TARJÁN M. Tamás: 1960. október 12. | Hruscsov cipője az asztalra kerül in:
www.rubicon.hu, letöltés helye:
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1960_oktober_12_hruscsov_cipoje_az_asztalra_kerul,
letöltés ideje: 2013.10.25. 12:43

d, eredeti dokumentumok:

11
Memorandum relaying the conversation between President Kennedy and Premier Khrushchev
in: JOHN F. KENNEDY PRESIDENTAL AND LIBRARY MUSEUM in:
www.jfklibrary.org, letöltés helye:
http://www.jfklibrary.org/Asset-Viewer/Ko2ERPbWdEe30H_bPBatOQ.aspx, letöltés ideje:
2013.11.05. 22:32

e, előadás:

KŐVÁRINÉ IGNÁTH Éva (2013/2014. őszi félév) Nemzetközi kapcsolatok 1945-től,

szeminárium
DR. CSICSMANN László, DR. ZSINKA László, KŐVÁRINÉ IGNÁTH (2013/2014. őszi
félév) Nemzetközi kapcsolatok 1945-től, előadás

2. Felhasznált irodalom

a, könyvek, monográfiák:

HOBSBAWM E. J. (1998) A szélsőségek kora, Pannonica Kiadó, Budapest

SAKWA, Richard (2008) Russian Politics and Society (fourth edition), Routledge, New York

b, tanulmányok:

GADDIS, John Lewis (2001) A világ felosztása in: Most már tudjuk. A hidegháború
történetének újraértékelése (szerkesztette: John Lewis Gaddis), Európa Könyvkiadó,
Budapest
KRAUSZ Tamás (2001) A szovjet Oroszország, in: Oroszország története (szerkesztette:
Szvák Gyula), Pannonica Kiadó, Budapest

12