Politikai programok, társadalmi átalakulás kérdései a reformkorban

- 1825-27-es orsz.gy. – abszolutista intézkedésekkel foglalkoztak → lázas politikai élet a vármegyékben, szükséges reformlépések
megfogalmazása
- Széchenyi fellépése – új korszak nyitánya → főnemességet akarta megnyerni → bécsi szórakozási lehetőségek meghonosításával
próbálta haza csalogatni az arisztokratákat
 pozsonyi, pesti lóversenyzés megindítása - 1827
 kaszinóalapítás - 1826
- 1830 – Hitel című könyve – gazdasági reformelképzelései (látszólag gazdasági mű, de erős politikai megszólalások)
 feudális rendszer elavultsága és válsága – anyagi gondokkal küszködő nemesek nem tudnak hitelt felvenni ősiség tv.-e és
háramlási jog miatt
 földbirtokok nem forgalmazhatók szabadon
 robotmunka nem hatékony majorságokon → robotot és kilencedet el kell törölni, DE földesurat nem érheti kár
 közteherviselés
 közlekedés fejlesztése
 jobbágyság megszűnne → valószínűleg bérlő
- cél: közgondolkodás átalakítása, maradiság elítélése
Reformmozgalom
- a reformkor kezdetét az utókor a Hitel megjelenésétől 1830-tól számítja
- társadalmi és gazdasági modernizációt hangoztatja – elutasítja a változtatásra képtelen, maradi politikát
- megvalósítás: orsz.gy-i tv.-ekkel és alkotmányos eszközökkel
- nemzeti öntudat megerősítése, nemzeti nyelv és kultúra támogatása
- változások élére: liberális nemesség
Jobbágykérdés
- 1831 – kolera lázadás (parasztfelkelés) → hadsereg alakulatai és helyi nemesi felkelők vérbe folytották
- védekezés: vesztegzár
- akkor van esély gyökeres gazdasági reformokra, alkotmányos átalakulásra → megnyerik a jobbágyokat
- egyetlen módja, ha a jobbágyokat birtokossá teszik → úrbéres földek polgári tulajdonba (nemzeti érdekegyesítés programja)
→ földesurakat kártalanítani → jobbágy fizeti a kártalanítást magánszerződéssel a földesúrral, HA van pénze
- önkéntes örökváltság – egykori úrbéres telkének teljes jogú birtokosa lesz
- Wesselényi (célja: személyes szabadság, anyagi biztonság) → kötelező örökváltság
1832-36-os országgyűlés
- számos liberális követ: Wesselényi, Kölcsey, Klauzál, Deák
- önkéntes örökváltságról szóló javaslatot az alsóház elfogadta, DE a felsőház és I. Ferenc elvetette
- a király és Metternich kanc. veszélyesnek tartottak bármilyen változást → forradalom előkészítését látták benne
- DE létrejön a liberális nemesség – reformokat szorgalmazó nemesi réteg
- döntés a Lánchíd megépítéséről; tv., hogy a tv.-ek nyelve magyar legyen; döntés a vasútvonalak építéséről
- a közvéleményt Kossuth tájékoztatta – nyilvánosságnak szerkesztett lapja cenzúra megkerülésével
Udvar politika
- V. Ferdinánd uralkodásával az erőszakosabb eszközöket használtak – irányítás Metternich kezében (szűk tanáccsal)
- letartóztatják: Wesselényit, Kossuthot és Lovassyt
1839-40-es orsz.gy.
- Deák vezetésével amnesztia a politikai fogjoknak
 önkéntes örökváltság elfogadása – kevés jobbágy tudja így megváltani magát
 váltótv. elfogadása – nemes saját döntésével kivonhatja magát az ősiség alól, birtoka jelzálog alá
- főrendek körében csoport ,,Fontolva haladók’’ – újkonzervatívok → rendi szerkezet korszerűsítése
- Széchenyi nem ért egyet

Politikai csoportok
- Fontolva haladók – vezetőjük: Dessewffy A.
  újkonzervatívok
 elutasítják a változatlanságot, DE a liberalizmust is
 óvatos reformok
 támogatják: önkéntes örökválts., közlekedés, magyar nyelv ügye, magyar hitelintézet
- Kossuth programja, liberális nemességé:
 tv. előtti egyenlőség
 közteherviselés
 általános kötelező örökváltság – állami kártérítés
 iparfejlesztés
 védővámrendszer
 arisztokráciát nemzetietlennek tartja
 gyors reformok
 cenzusos választójog
 gazdasági önrendelkezés

Széchenyi és Kossuth beef

- Kossuth elvállalt a Pesti Hírlapot – liberális reformerők újsága (hazai politikai sajtó)
- írásai befolyásolták a politikai közgondolgokodást
- Széchenyi viszont támadta a lapját, lázító hangvételét → forradalomba rántja az országot szerinte
- 1841: Kelet népe – egyetért elveivel és szándékaival, de nem az érzelmekre ható politikájával → reformokat csak a gazdaság
megerősödése után
- Kossuth válaszul: Felelet – Széchenyi által elindított úton halad, de a gyorsabb változások híve
- végcél ugyan az: erős, modern, polgári szabadságjogokat és jólétet biztosító függ. magyaro.

1843-44-es országgyűlés

- magyar nyelv államnyelv a latin helyett (oktatás és államigazgatás)

Nemzetiségi kérdés

- nemzeti ébredés a nem magyar ajkúak körében is

- Horváto.-ban a helyi nemesség többsége elutasította a magyar államnyelv bevezetését
→ önállósági törekvésben az ország Bécs alá tartozását sürgették
- szerbek – saját területi közigazgatást, autonómiát akartak kialakítani
- szászok – kiváltságok védelme miatt elutasítottak Magyaro. és Erdély közigazgatási egyesítését
- románok – politikai egyenjogúságot követeltek
- szlovákok – csehekkel való kulturális és politikai együttműködés
- svábok – magyarosodási folyamat
- a nemzetiségi mozgalmak veszélyeit érezték a reformkori politikusok, de úgy vélték le lehet tudni jogkiterjesztéssel
- nemzeti megmaradáshoz fontos: magyar, mint hivatalos államnyelv
- magyar politikai elit – területi autonómia az ország széteséséhez vezet → törekvések visszautasítása
- zsidók