Glatz Oszkár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Glatz Oszkár (Pest, 1872. október 13. – Budapest, 1958.
február 23.[4]) magyar, naturalista nagybányai Glatz Oszkár
posztimpresszionista stílusban alkotó festő. Erőssége az alak,
a mozgás ábrázolása, a plein air festés, a táj és az ember
bensőséges egységének ábrázolása, a népviseletek
megörökítése.

Tartalomjegyzék
Életpályája
Pályájának kezdete
Pályája csúcsán
Munkás évtizedek
Halála
Emlékezete
Gyűjteményes kiállításai
Ismertebb műveiből
Társasági tagságai
Székely Aladár felvétele (1927)
Díjai, elismerései
Források Született 1872.
október 13.[1][2]
Jegyzetek
Pest
További információk
Elhunyt 1958. február 23.
(85 évesen)[1][2]
Életpályája Budapest[3]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása festőművész
Pályájának kezdete
egyetemi oktató
Glatz Henrik[5] és Fuchs Karolina (1844–1905)[6]
Kitüntetései Corvin-koszorú
gyermekeként született. Előbb szülővárosában, majd
Münchenben és Párizsban tanult. 1896-ban végleg Hollósy (1930)
Simon köréhez csatlakozott, lelkesítette őt a Hollósy köréhez Kossuth-díj (1952)
tartozó festők sikeres szereplése a millenniumi kiállításokon.
Nagy lelkesedéssel segített mestereinek a nagybányai Magyarország
művésztelep megszervezésében, kialakításában. Kiváló Művésze díj
(1953)
1896 nyarán a már iskolázott, de még nem gyakorlott festő Sírhelye Farkasréti temető
Nagybányán csak úgy égett a munkaláztól, egy percet el nem (22/1-1-59)
mulasztott volna a festőiskolából. Iskola előtt vagy után is
azonnal fogta a festőfelszerelését és sötétedésig figyelte,
rajzolta a tájból az általa kiválasztott motívumokat. Kitűnő PORT.hu (https://port.hu/pls/pe/perso
mesterek korrigálták, Hollósy, Thorma, Réti, itt volt ezen a n.person?i_pers_id=301816)
nyáron Ferenczy Károly, Iványi-Grünwald Béla is.
A Wikimédia Commons tartalmaz
Sokat haladt Glatz a kis tájképekkel, de egy nagyobb vásznat Glatz Oszkár témájú
is kifeszített, ezen a veresvízi bányászok egy csoportját médiaállományokat.
örökítette meg sokalakos kompozíció keretében, azt az
időszakot, amikor hajnalban a tárnába való leszállás előtt
imádkoznak. Tíz-tizenegy alak áll vagy térdepel imádkozva,
a felkelő Nap rájuk veti első sugarát, s a ház fehér falára
rajzolja a fák kék árnyékcsipkézetét. A kép címe: Imádkozó
bányászok (1896). Glatz eleven megfigyelőképességének és
festői készségének első jeles eredménye.

Pályája csúcsán

1897 nyarán Nagybányán Glatz felfedezte a Rozsály

hegyes, lankás lejtőin álló kincstári erdésztanyát. Felment a Glatz Oszkár előadást tart a Magyar
25 éves fiatalember 1000 méternél is magasabbra május Rádióban, 1934. február 1-jén este hétkor,
legelején, amikor még hó fedte a csúcsokat, onnan öt Látogassunk műtermeket címmel
hónapig le sem jött. Teljes magányban alkotott, az ott élő
pásztorokon, erdőőrökön, erdőmunkásokon kívül másokkal nem találkozhatott, néha esetleg felment hozzá
egy-egy művésztárs, vagy arra vetődött egy erdőkincstári tisztviselő hivatalos körútján. Rengeteg képet
festett, húsznál is többet, s egy nagy 180,5 x 281,5 cm-es vászonra megfestette Est a havason c. képét, egy
óriási plein airt.

Az est a havason kép színtere a Rozsály teteje. A tető vízszintes vonala egyik felén meredeken lehajlik,
ezáltal is éreztetve a hegy magasságát s nagy tömegét. Félig a levegőégbe rajzolódik az oláh pásztorfiú
alakja, amint juhait tereli. A nap már lemenőben, utolsó sugarai tűzfénybe borítják az előtér hegyoldalát, a
nyájat s a pásztort. Hátul, messze a sötétkék hegyóriások, a Rozsály testvérei, fölfelé sötét ibolyaszínbe
olvadnak a keleti ég párás aljával, amelyet följebb égőlilára fest a búcsúzó Nap.

1897-ben óriási sikere volt Pesten a nagybányaiak kiállításán, dicsérték az idősebb mesterek, még a
kritikusok is, a közönség is jutalmazta, sok portrémegrendelést kapott. Eredetileg Est a havason c. képét a
miskolci múzeum vette meg, ma a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.
1898 nyarán ismét Nagybányára
látogatott, de nem a nagy hegyek közé, hanem a Szilágyság felé, a szelídebb, dombos, erdős tájakra. Szinte
faluról falura ment, nem maradt sokáig egy helyen, ez a táj nem nyújtott neki annyi élményt, mint az
izvor[7] mente. Képtermése is kisebb lett, közülük a legfigyelemreméltóbb a Fahordók c. 197x144 cm-es
vászonra festett mű. Tematikájában emlékeztet Munkácsy Mihály Rőzsehordó nő c. képére, de festői
felfogása más, a táj és az ember harmonikus egységben jelenik meg. Dombtetőn, szürkefelhős égháttér előtt
parasztasszony sziluettje, hátán rőzseköteggel, nyomában hátrébb egy gyerek, hasonló teherrel, hasonló
mozdulatban.

A közönség az 1898-as kiállításon is nagy szeretettel fogadta képeit, nagy sikere volt íróportré-rajzaival is
(Gyulai Pál, Mikszáth Kálmán, Eötvös Károly, Gárdonyi Géza, Ambrus Zoltán stb.).

Munkás évtizedek
1898 után már nem ment Nagybányára, a Nógrád megyei,
Bujákon festett, meg a Dunántúlon és a Balatonnak is nagy
festője lett. 1901-ben Birkózó fiúk c. képe a Balatonnál
készült.

1901. január 23-án Reichenbergben kötött házasságot az

ottani születésű Wildner Mária Karolinával, Wildner Ede és
Löffler Mária lányával.[8] Felesége is képzett festő volt,
csendéleteket festett, a házaspár első együttes gyűjteményes
kiállítása 1910-ben volt látható a Nemzeti Szalonban.

1912–1938 között a Képzőművészeti Főiskolán tanított,

nyaranként számos életképet festett a magyar paraszti
társadalomról. Művészeti írásai is jelentősek, sok cikket írt a
magyar népművészet hagyományainak megőrzése
érdekében.

A második világháború után megpróbálkozott a szocialista

realizmus irányzatával is, Kitüntetett utcaseprő (1952) című
Emléktáblája:
képe a „szocreál” emblematikus alkotása lett.[9]
XII. kerület
Városmajor utca 32A-B
Halála
1958. február 23-án este fél 10 órakor, Budapesten hunyt el.

Emlékezete
1958. február 28-án délután helyezték örök
nyugalomra a budapesti Farkasréti temetőben az
evangélikus egyház szertartása szerint.
Emlékezetére alapították a Glatz Oszkár-díjat.

Gyűjteményes kiállításai
Nemzeti Szalon, Budapest (1910)
Genf (1921)
Helikon Művészeti Szalon, Budapest (1923)
Műcsarnok, Budapest (1923)
Ernst Múzeum, Budapest (1953)
Glatz Oszkár sírja Budapesten. Farkasréti
Ismertebb műveiből temető: 22-1-59

Imádkozó bányászok (1896) olaj, vászon

Est a havason (1897) olaj, vászon, 180,5 x 281,5 cm (MNG)[10]
Arcképtanulmány (1898) (MNG)
Fahordók (1898) olaj, vászon, 197 x 144 cm (MNG)
A román határnál (1900) olaj, vászon, 70x101 cm (Janus Pannonius Múzeum, Pécs)
Birkózó fiúk (1901) olaj, vászon, 80x58 cm (MNG)
Román asszony útban a templom felé (1906) olaj, vászon, 64x90 cm (MNG)
 Gyerekek (év n.) olaj, vászon (magántulajdonban)
Bujáki csendélet (1917) (MNG)
Hazatérés (1921) olaj, vászon 35x46 cm
Dombos őszi táj (év n.) olaj, vászon, 60x84 cm
Bujáki menyecske korsóval (1923)
Menyecske (1929) (MNG)
Lányok a domboldalon (1932) olaj, vászon, 88×112 cm
Nógrádi parasztmenyecske (1934) (MNG)
Kitüntetett utcaseprő (1953) (MNG)

Társasági tagságai
MIÉNK
Szinyei Merse Pál Társaság

Díjai, elismerései
Münchenben arany-, San Franciscóban ezüstérmet nyert. (év n.)
Állami Nagy Aranyérem (1916)
Társulati díj (1917)
Állami alakrajzdíj (1926)
Corvin-koszorú (1930)
Kossuth-díj (1952)
Kiváló művész (1953)

Források
↑ artportal: Szocialista realizmus–szocreál. (https://artportal.hu/lexikon-szocikk/szocialista-re
alizmus-szocreal/) artportal.hu
Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest, Kulturtrade, 1994. Glatz l. 117–118.
o.ISBN 9637826351
Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest: Győző Andor, 1935
Művészeti lexikon. Szerk. Zádor Anna és Genthon István. 2. köt. Budapest : Akadémiai
Kiadó, 1966
Gyászjelentése

Jegyzetek
1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05266.htm,
Glatz Oszkár, 2017. október 9.
2. The Fine Art Archive (https://cs.isabart.or
g/person/24401). (Hozzáférés: 2021.
április 1.)
3. PIM-névtérazonosító (https://resolver.pim.
hu/auth/PIM56059). (Hozzáférés: 2020.
június 19.)
4. Halotti bejegyzése a Budapest VIII.
kerületi állami halotti akv. 465/1958.
folyószáma alatt (https://www.familysearc
h.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DR89-V4Z?i=
95). (Hozzáférés: 2019. december 6.)
5. Hétköznapok, ünnepnapok (https://sites.g
oogle.com/site/zsidoksiofokon/Home/tart
alom---contents/hetkoznapok-unnepnapo
k)
6. Glatz Henrikné Fuchs Karolina halotti
bejegyzése az V. kerületi állami halotti
akv. 699/1905. folyószáma alatt (https://w
ww.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3H
T-DY29-Y42?i=120). (Hozzáférés: 2019.
december 6.)
7. Glatz fedezte fel a nagybányaiak
számára az izvor mentét, izvor románul
patakot jelent. Izvora így emlegették a
nagybányaiak, jelentette a hegyet, a
völgyet, mely mind az izvor mentén volt,
ez a táj volt később Ferenczy Károly
kedvenc nyaralóhelye, kivált 1905-ben
és 1909-ben rengeteg festményt alkotott
itt, reprodukcióban látható a Ferenczy
Károly szócikkben, meg itt is:
8. Házassági bejegyzése (https://web.archi
ve.org/web/20140224040854/https://das.f
amilysearch.org/das/v1/dgs:004429809.0
04429809_00227/$dist). [2014. február
24-i dátummal az eredetiből (https://das.f
amilysearch.org/das/v1/dgs:004429809.0
04429809_00227/$dist) archiválva].
(Hozzáférés: 2014. február 20.)
9. artportal
10. Glatz Oszkár Est a havason c. képe (htt
p://www.nagybanya.ro/muvesztelep/uplo
ad/T_20_glatz.jpg)

(izvora fenyvessel) (1909)

További információk
Élete, munkássága hung-art.hu honlapján (http://www.hung-art.hu/magyar/g/glatz/)
Glatz Oszkár (https://port.hu/pls/pe/person.person?i_pers_id=301816) a PORT.hu-n
(magyarul)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Glatz_Oszkár&oldid=25270045”

A lap utolsó módosítása: 2022. szeptember 14., 14:46

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon
is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.