16 A. Jellemezze a vér alkotórészeit és a nyirokrendszert!

Foglalja össze a véralvadás

mechanizmusát! Csoportosítsa a véralvadási zavarokkal járó betegségeket! Ismertesse
a pikkelysömört!

A vér általános tulajdonságai, alakos elemei

 vér (sanguis): átlátszatlan, enyhén sós, gyengén lúgos (pH 7.3-7.4) folyékony kötőszövet
 színe: artériás: világosvörös, vénás: sötétvörös
 mennyisége: felnőtt szervezetben: testmennyiség 7-8%-a
 fő funkciói:
o sejtek ellátása – tápanyaggal, O2-nel, hatóanyagokkal (pl. hormonok)
o sejtszövetekből elszállítás – CO2-t (tüdő felé), bomlástermékeket (kiválasztórendszerbe)
o immunvédekezésben részt vesz
o hőszabályozásban részt vesz
o homeosztázis (állandó vérmennyiség, állandó koncentráció, állandó osmosisnyomás, állandó
vegyhatás)
o összetevői révén: megakadályozza az elvérzést, de folyékonyan tartja a vért
 vér szövettana:
o sejtes állománya (alakos elemei):
 vörösvértest (erytrocyta):
 vörös csontvelőben termelődik, 4-5 millió/mm3, sejtek élettartama: kb. 120 nap
 magvas sejtből fejlődnek ki, de életük során a mitochondrium kivételével minden
sejtorganellumukat elvesztik
 lebomlanak: lépben és májban  haemoglobin átalakul bilirubinná  kiürül
 fehérvérsejt (leukocyta):
 vörös csontvelőben termelődnek
 immunvédekezés elemei
 fajtái:
o szemcsés fehérvérsejtek (granulocyták)
o nyiroksejtek (lymphocyták): T és B
o monocyták
 vérlemezkék:
 nincs sejtmagjuk
 fő feladatuk: véralvadásban való részvétel
 élettartam: 3-4 nap
o sejtközötti állománya (vérplazma): a folyékony sejtközti állomány

A véralvadás lényege, négy fő fázisa

 lényege: a plazmában lévő oldott fibrinogén oldhatatlan fibrinné alakítása
 szükséges faktorok: érfal, vérlemezkék, véralvadási faktorok
 fázisai:
o érösszehúzódás (vascularis fázis): 30 sec
o vérlemezkefázis (thrombocyta fázis): 3-7 min – vérzési idő
 thrombocyták hozzákötődnek a sérült érfal kollagénrostjaihoz és felhalmozódnak  fehér
thrombus
o véralvadék-képződés (koagulációs fázis): 5-10 min – alvadási idő
 a szükséges thrombint előállítja a szervezet  a vérplazmában oldott fibrinogént oldhatatlan
fibrinné alakítja  vérstestek beépülnek a fibrinhálózatba  véralvadék (vörös thrombus)
1
 o véralvadék lebontása (fibrinolízis): 48-72 h
 véralvadék összehúzódik  alvadt vér szervül  vérben a plazminogén plazminná alakul
(fibrinolizin)  ez lassan feloldja a thrombust  érfal begyógyul, ér lumene újra átjárható

A nyirokrendszer lényege, felépítése

 lényege: vakon kezdődő, egyirányú csőrendszer, amely elvezeti a szövetnedvet, véd a fertőzések ellen és
zsírokat szállít a bélbolyhok felől a vérbe
 felépítése:
o nyirokerek:
 vakon kezdődnek a szövetek közti résekben és a bélbolyhok tengelyében  hajszálerek
(initialis erek)  praecollecorork (előgyűjtőerek)  collectorok (valódi gyűjtőerek)
 elszállítják a nyirokköteles folyadékot
 felületes és mély nyirokerek
 perifériától a centrum felé egyre nagyobb átmérőjűek – egyre kevesebb a számuk
 nyirokcsomókon haladnak keresztül
 a szív felé az egyirányú áramlást a valódi collectorokban lévő billentyűk segítik (ezek
passzívan működnek a nyirokfolyadék áramlása által  az ér telítődésekor bezáródnak 
nincs visszaáramlás)
 2 fő nyirokvezeték:
 mellkasi fő nyirokvezeték (ductus throacicus): hasüregből indulva a test ¾-éből gyűjti
össze a nyirkot  bal vénás szögletbe vezeti (angulus venosus sinister)
 jobboldali nyirokvezeték (ductus lymphaticus dexter): test jobb ¼-éből  jobb vénás
szögletbe (angulus venosus dexter)
 kulcscsont alatti vénás rendszerbe torkollnak
o nyirokszervek:
 nyirokcsomók (nodi lymphicus):
 nyirokszűrő szervek, a nyirokerek áthaladnak rajtuk – így szűrik meg a nyirkot
 regionális nyirokcsomók: egy-egy csoport egy testtájék nyirkát veszi fel, szűri meg és adja
tovább (pl. fej: tarkótáj, fül környéke)
 lép (lien, splen):
 legnagyobb nyirokszerv, de a vérkeringéshez is tartozik (vörösvértestek temetője,
vérraktár)
 részt vesz a szervezet védekezésében
 mandulák (tonsilla):
 tápcsatorna és légutak közös bejáratát gyűrűszerűen körbevevő nyirokszervek
 3 van: 2 szájpadi, 1 garatmandula
 féregnyúlvány (appendix): vakbélből ered, 6-10 cm, nyiroksejteket tartalmaz, „has mandulája”
 csecsemőmirigy (thymus):
 szegycsont mögött helyezkedik el
 pubertáskor után csaknem teljesen visszafejlődik, de van – T-lymphocyták innen kerülnek
ki  sejteredetű védekezésben szerepet játszik

Véralvadási zavarokkal járó betegségek csoportosítása, főbb tünetei

 vérzékenység
o lényege: olyan kórképek, melyekre jellemző a vérzés csillapodásának zavara vagy a spontán
jelentkező vérzések
o fajtái eredetük szerint:

2
 thrombocyta-eredetűek: amikor vagy a thrombocyták száma alacsony, vagy a működésük
csökkent
 vascularis eredetűek: érfali betegség okozza
 coagulaopatiak: véralvadási faktorok szintje csökkent
o vérzékenységgel járó betegségek leggyakoribb tünetei:
 bőrvérzések
 gyakori orrvérzés
 foghúzás utáni vérzés
 ízületi- és izomvérzés
 elhúzódó, erős menstruáció
 vérvizelés
 gyomor- bélrendszeri vérzés
 életveszélyes tüdő- vagy agyvérzés stb.

Pikkelysömör lényege, tünetei, lefolyása (psoriasis vulgaris)

 lényege: gyakori, krónikus, kiújulásra hajlamos bőrbetegség változatos tünetegyüttessel
o nem fertőző, a szervezet sajátos reakciója
o bőrváltás a normális 27 nap helyett 3-4 naponta következik be, mert az alapréteg sejtjei gyorsabban
szaporodnak, mint ahogy kopnak
 tünetei:
o hirtelen fellépő vörös, a bőr felszínéből enyhén kiemelkedő foltok, melyeket ezüstösen csillogó
pikkelyek borítanak
o a pikkelyek eltávolításakor az alatta lévő bőrfelület pontszerűen bevérzik
o viszket, de más panaszt nem okoz
 leggyakoribb előfordulási helyei:
o végtagok feszítő felszínén (főleg könyökön, térden)
o fejbőrön
 mozgásszervi szövődményei: arthritis psoriadica („kolbászujj”): ízületi elváltozás – az esetek 10%-ában
 lefolyása: tünetes és tünetmentes szakaszok váltják egymást, belső szervi megbetegedés belobbanthatja

16 B. Ismertesse az arc- és a fejfájás svédmasszázs kezelését!

Betegelhelyezés
 háton fekve, fej és térdízület alátámasztása
 masszőr a fej mögött, ülve helyezkedik el

Kezelendő területek
 hajas fejbőr (fejfájásnál)
 fül
 arc
 nyak-vállöv (fejfájásnál)

Kezelés célja:
 fájdalomcsillapítás

3
 spasmusos izmok lazítása
 relaxáció

Kezelés menete:
 hajas fejbőr masszázsa:
o amennyiben végzünk ilyet, vivőanyag nélkül végezzük, és ezzel kezdjünk
o alkalmazott fogások:
 10 ujjas gereblyézéses dörzsölés az egész hajas fejbőrön – hajvonaltól indulva az occiputig
 ujjakkal végigdörzsöljük a koponyavarratokat
 fül körül dörzsölünk, majd a fülcimpákat, fükagyló porcos részét
 tincsenként ujjunk köré tekerjük a hajat és finoman meghúzzuk, ezzel megemelve a galea
aponeuroticát
 abroncsfogás: belégzést kérünk, majd kilégzésre finoman összenyomjuk a koponyát
 arc masszázsa:
o vivőanyaggal végezzük (arckrém, bázisolaj, kókuszzsír stb.)
o 3 részre osztjuk az arcot, majd mindegyik részt további 3 sávra
 homlok
 arc
 áll
o ebben a 9 sávban hajtunk végre a simítás kivételével minden fogást – az arc középvonalától laterális
irányba haladva
o simítások:
 simítások mediáltól laterálig
 homlokon a halánték felé
 arcon a fül felé
 állon a fül felé
 teljes tenyeres simítás
 ujjbegyes simítások
o dörzsölések: ujjbegyes dörzsölések:
 3 sávban a homlokon a halánték felé, majd a halántékon
 arcon: orrtól indulva a suborbitalis részen, majd járomcsonton, maxillától fültő felé
 állon: száj alatt, állon, submandibularis régióban a fültő felé
o gyúrások: kétkezes kiemelt gyúrás ugyanazokban a sávokban és irányokban, mint a dörzsölések
o vibráció: a n. trigeminus osztatainak kilépési pontjain vibrálunk 4-4 pont mindkét oldalon:
 n. supraorbitalis – medialis
 n. supraorbitalis – lateralis
 n. infraorbitalis
 n. mentalis
o ütögetések: 4ujjas kopogtatás, váltakozó 4ujjas ütögetés
o befejező simítás
 nyak-vállöv masszázsa: fejfájás esetén a kezelést érdemes kiegészíteni nyak-vállövi masszázzsal is,
hogy a megfeszített váll- és nyakizmokat ellazítsuk

4
16 C. Ismertesse az izmok reumatológiai megbetegedéseit!

Lokális myalgiák
 lényege: izommerevség alakul ki  a tartósan fokozott izomtónus fájdalmat okoz  fokozza az
izomgörcsöt és -merevséget
 felosztása:
o akut
o krónikus
 okai:
o túlterhelés
o sérülések, húzódás
o hideg
o kötőszöveti betegségek
o reflexes myalgia
o lelki okok
 tünetei:
o ált. lapos izmokban jelentkező fájdalom
o fájdalmas, jól tapintható izomspasmus
o myogelosisos csomók
o nyomásérzékenység
 leggyakrabban érintett izmok:
o törzsön (pl.):
 m. trapesius
 m. rhomboideus
 m. levator scapulae
o vállöv- és karizmok:
 m. supraspinatus
 m. subscapularis
 m. biceps brachii
o medenceöv- és combizmok (pl.):
 adductorok
 m. quadriceps femoris
 hamstring izmok
 kezelése:
o helyi érzéstelenítők
o masszázs, torna, relaxációs eljárások
o elektroterápiás eljárások

Generalizált myalgia
 lényege: ismeretlen eredetű kötőszöveti és izomfájdalom
 formái:
o primer fibromyalgia
 jelentősége: Mo-i népesség 3-4%-át érinti, terápiarezisztens  életminőséget nagyon lerontja
(munkából való kiesés, nem tudja magát kipihenni)
 klinikai tünetei: diffúz, generalizált fájdalom, és a tenderpontokban izomfájdalom és
nyomásérzékenység, ill. myogelosisos csomók tapinthatók (néha crepitalnak)
o regionális myofascialis szindróma
5
  lényege: a primer fibromyalgia lokalizált formája, de itt triggerpontok vannak
o tenderpont és triggerpont közötti különbség:
 triggerpont: a pontot megnyomva más részekbe is kisugárzik
 tenderpont: pontot megnyomva csak helyben fáj

Izomspazmus (izomgörcs)
 lényege: izom, izomcsoport hirtelen beálló, önkéntelen fájdalmas összehúzódása, tónusfokozódása,
mely mozgatással legyőzhető (de itt is kialakul az ördögi kör: tartós izomspazmus  fájdalom, ill. tartós
fájdalom  védekező görcs)
 vizsgálata: antagonista és szinergista izmokat együttesen kell vizsgálni, mert ilyenkor felborul az
egyensúlyuk  egyik feszes lesz és megrövidül, a másik meggyengül és megnyúlik
 okai:
o sérülés, húzódás
o túlterhelés
o hideg- v. meleghatás
o statikai elváltozások
o belső szervi, mozgásszervi v. IR-i betegség
o lelki okok
 egyoldali és kétoldali paravertebralis izomspazmussal járó betegségek:
o egyoldali:
 nyaki gerincszakaszon pl: torticollis
 háti gerincszakaszon pl: scoliosis
 ágyéki gerincszakaszon pl: discus hernia
o kétoldali:
 nyaki gerincszakaszon pl: SpA, discus hernia
 háti gerincszakaszon pl: SpA, osteoporosis
 ágyéki gerincszakaszon pl: SpA, osteoporosis

Izomgyengeség
 okai:
o inaktivitás
o IR-i betegség
o endokrin betegségek
o gyógyszer (pl. szteroid)
o izombetegség
 vizsgálata: aktív mozgással, 0-5-ig értékelik
o 0: nincs izomaktivitás, teljesen bénult izom
o 1: izomrángás, fibrilláció
o 2: csak gravitáció nélkül van izomműködés
o 3: gravitációval szemben is van
o 4: kis ellenállással szemben
o 5: normális izomerő (nagy ellenállással szemben is)

Izomatrófia
 jellemzői: izomgyengeséggel együtt az izom tömege is csökken – sokszor 1-1 ízület körüli
izomcsoportnál
 okai:

6
 o inaktivitás
o IR-i betegség
o ízületi gyulladás, megváltozott statika
o lokális gyulladáscsökkentő injekció mellékhatása
16 D. Ismertesse a szegmentmasszázs elméleti alapjait és a lumboischialgia esetén
alkalmazott szegmentmasszázs kezelést!

Szegmentmasszázs elméleti alapjai

 Története:
o 19. szd. vége:
 Head felfedezte a belső szervek és a bőr kapcsolatát: bőr, bőralatti kötőszövetes zónában
jelentkező bőrelváltozások az adott dermatómában, az ahhoz tartozó belső szervek
diszfunkciójától vannak
 Mackenzie: Head munkáját folytatva az izomzónákban is megtalálta a reflexzóna-
kapcsolatokat: felfedezte, hogy a belső szerveket érintő elváltozások  túlérzékenységet és
tónusfokozódást eredményeznek a szegmentum izomzatában – először csak diagnosztikára
használta, majd később terápiára is: a szegmentumok ingerlése jótékonyan hat a szervezet
öngyógyító folyamataira
o Később Glӓser és Dalicho megalkotta a szegmentmasszázs elméletét és gyakorlatát
 Célja: a viscero-szomatikus hatás által kiváltott kóros reflexkör szomato-visceralis hatás útján történő
megszakítása:
o viscero-szomatikus hatás: belső szervekből kisugárzó fájdalom, mely meghatározott testfelszínre
vetül ki: a szervnek megfelelő bőr- ill. izomterületre (belülről kifelé sugárzó fájdalom  kóros
reflexkör)
 kóros reflexkör megszakítása
o szomato-visceralis hatás: cutan-visceralis reflex útján létrehozott fájdalomcsökkentés: masszázzsal
gátoljuk az adott bőr- és izomterület érzékenységét (kívülről befelé történő terápiás megközelítés)
 bőr állapotának normalizálása
 szegmentumoknak megfelelő szöveti állapot helyreállítása
 reflektorikus úton visszahatni a belső szervek működésére
 Működési elve
o Head-zónák (hiperalgéziás): a bőr a szervnek megfelelő szegmentális zónában fokozott
érzékenységet jelez
o Mackenzie-zónák: a szervnek megfelelő izomzónában jön létre mély hiperalgézia az izmokban
o Head – Mackenzie-féle reflexfenomének: a bőr, az izom és a belső szervek közti szoros funkcionális
kapcsolatra épülnek: A belső szervi elváltozásoknál a szervhez tartozó szegmentális egységben
reflektórikus elváltozások lépnek fel:
1. fokozott tónus a bőrben és a bőralatti kötőszövetben
2. fokozott tónus az izomban
3. anyagcsere- és keringési zavar
4. vízháztartási zavar a kötőszövet mélyebb rétegeiben
5. vasomotoros változások
o Head – Mackenzie-féle reflexszimptómák: a belső szervek beidegzése több szegmentumból ered 
 egy időben több szegment irritálódik
 több bőr- és izomterület válik érintetté
 pl.:
 angina pectoris:

7
 o lapockába kisugárzó fájdalom
o bal karba kisugárzó fájdalom
o vállkörüli izmok fokozott spazmusa
 pleuritis:
o lokális ödéma az interstitialis kötőszövetben
o vállkörüli izmok hipertónusa
 hasi szervek gyulladása:
o hasfal izomzatának lokális kontrakciója
 epehólyag-gyulladás:
o jobb bordaív mentén kisugárzó fájdalom
o bordaközi izmok hipertónusa
o m. subscapuláris izomspazmusa
 Hatásai:
o javulás a reflexzónában
o csökken a fokozott fájdalomérzékenység:
 bőr
 izmok
o hisztamin, bradykinin szabadul fel:
 vasodilatatio
 az érfal permeabilitása nő
 shunt
o lokális vérbőség
o anyagcsere fokozódik, javul
o ödéma csökkentése
o bőr érzékenysége helyreáll
o izomtónus befolyásolása, csökkenése
o csökken a szövetekben a fokozott fájdalom
o csökken a szövetek fokozott érzékenysége
o csökken a szervi funkciózavar
 Helyi hatásai (szegmentzónában):
o keringésjavítás
o bőrhőmérséklet emelkedése
o izomrelaxáció
o paraszimpatikus hatás
o fájdalomcsökkenés
o szervi funkciózavar csökkenése
 Élettani hatásai:
o bőr hőmérsékletének emelkedése
o kapilláristágulat
o keringésfokozás
o vénás keringés fokozása
o izomspazmus csökkentése
o fájdalom oldása
o szegmentumok anyagcseréjének javítása
o kötőszövet vízháztartásának javítása
o beteg szerv által kiváltott reflektórikus elváltozások megszüntetése
8
 Alapelvek: (8)
o minden reflektórikus elváltozást kezelni kell
o a kezelést a szervhez tartozó zónákban kell végezni
o páros szerv esetén a kevésbé fájdalmas oldalon kell kezdeni
o egyoldali szerv esetén az ellenoldalon kell kezdeni (szív, gyomor, húgyhólyag)
o mindig az alsóbb szegmentumokból kell a felsőbbek irányába haladni
o a törzsön a sternumtól kiindulva az intercostalesek lefutásának megfelelően kell a procesuss
spinosusok felé dolgozni
o végtagokat svédmasszázs fogásokkal kell kezelni
o a kezelést az akut állapot lezajlása után lehet elkezdeni
 Szegmentmasszázst megelőző vizsgálatok:
o Megtekintés (inspectio)
 bőrzónák
 kötőszöveti behúzódások
 kötőszöveti duzzanatok
 bőr trugora
 libabőr
 izzadás
 izomzónák
 fokozott tónus
 csökkent tónus
 izomrostok feszülése, rövidülése
 beteg tartásának változásai
o Tapintás (palpatio)
 bőrzónák
 érzékeny területek simítása gombostűfejjel  éles fájdalom
 közepes meleg és hideg alkalmazása a bőrön  fájdalom fokozódás
 bőr alatti szövetek nyomása, eltolása, redőképzése  fájdalom, csökkent mozgathatóság
 erősebb tapintás, nyomás  fájdalom provokálása
 köröm, élesebb eszköz  vasomotoros jelek kiváltása
 izomzónák
 erősebb nyomással kiváltott fájdalomérzet
 myogelosisok tapintása
 hipertónus, izomfeszülés
 fájdalmas maximálpontok érzékenysége
o Objektív vizsgálat
 bőrhőmérséklet-mérés
 pulzusmérés
 vérnyomásmérés
 izomkörtérfogat-mérés
 Indikációk:
o belső szervi funkcionális zavarok o légzőszervi funkcionális zavarok:
o keringés rendszer betegségei:  asthma
 szív  bronchitis (hörghurut)
 angina (szorító mellkasi fájdalom)  emphysemia (tüdőtágulat)
 krónikus vénás betegségek  tüdőgyulladás megelőzése és
 perifériás zavarok utókezelése
9
  váladék felszakítása

o emésztőszervrendszer:
 gyomor, gyomorfekély
 gyomor, bél funkcionális betegségei
 bél
 (krónikus) máj, epe
 renyhe perisztaltika
o kiválasztó szervrendszer:
 vesepanaszok
o pszichoszomatikus panaszok
 fejfájás
o mozgásszervi panaszok:
 reumás
 ortopéd
 traumás

10
 Kontraindikációk:
o általános kontraindikációk
o vesekő
o akut, gyulladásos betegségek
o súlyos artériás keringési zavar
o előrehaladott arteriosclerosis
o hematómák
o fraktúrák
o ízületi instabilitás
o cardialis decompensatio (keringési zavar)
o esszenciális hypertonia (primer magas vérnyomás)
o renális hypertonia (vesekárosodás okozta hypertonia)
o tumor
o bőrbetegségek
o menstruáció
o terhesség

Lumboischialgia esetén alkalmazott szegmentmasszázskezelés

 Kezelendő terület: S5-L3  kezelendő szegmentumok: S5-L2

o tájékozódási pontok:
 L.V-ös csigolya – az utolsó, amelynek van processus spinosusa
 Th.XII-es csigolyához megy az alsó bordaív
 Betegelhelyezés: amennyiben nem okoz problémát a hason fekvés  hason, vagy oldalt fekve vagy
ülve
 Kezelés felépítése:
o vivőanyag nélkül
o kezelési idő: 20 perc
o hetente 3-4 alkalom / két naponta  heti 2x  heti 1x
o 15 kezelés (kúraszerűen), évente max. 2x
o a kezelés után: 45 perc pihenés
 Kezelés menete:
o jobb oldallal kezdjük (nincs oldaliság)
o centrális kezelés:
 svédmasszázs fogások – áthangolás, előkészítés: paraverten és a S5-L2 magasságában a teljes
szakaszon
 simítás
 dörzsölés
 gyúrás
 speciális fogások – gyöki fellazítás
 redőképzés arasszal
 fenyő
 ívhúzás
 csavarófogás

11
  tövisnyúlvány fogás „A”
 tövisnyúlvány fogás „B”
o perifériás menetek: (L3-tól caudalisan és C6-tól cranialisan csak gyöki fellazítás)
 S5 szegmentnél gyöklazítás (5x)
 ívhúzás / csavarófogás a következő szegmenthez
 gyöklazítás (5x) – egészen az L3-as szegmentig
 szegment kijelölése
 simítás (3x)  ívhúzás / csavarófogás a következő szegmenthez
 gyöklazítás (5x)
 3. ujjas körkörös dörzsölés (3x)  ívhúzás / csavarófogás a következő szegmenthez
 gyöklazítás (5x)
 kétkezes kiemelt gyúrás (3x)  ívhúzás / csavarófogás a következő szegmenthez
 gyöklazítás (5x)
 vibrálás 3. ujjal (3x)  ívhúzás / csavarófogás a következő szegmenthez
 gyöklazítás (5x)
 mélysimítás (1x)
o kiegészítő masszázs:
 lumbogluteális területen
 alsó végtag dorsalis felszínén

Mellékhatások és kezelésük
 jobb oldali ischialgia, L.III –L.IV mellett baloldalon kezelve, a jobb alsó végtagba sugárzó fájdalom,
zsibbadás, éles szúrás a sarkon
megoldás: jobb nagytompor és az ülőgumó közötti terület masszázsa

 bal hónalj kezelése esetén szívpanaszok

megoldás: masszázs a bal mellkasfélen és az alsó bordaíven
 gyomorgörcs jelentkezése gyomor és bélbetegségeknél végzett szegmentmasszázsnál, a vállcsúcshoz
közeli maximálpontkezelése a lapocka tövis alatti szövetrészek feszességének oldása nélkül
megoldás: bal alsó bordaívtől a szegycsontig haladó masszázs
 hólyagpanaszok és tompa nyomásérzet a lumbalis és alsó dorsalis szegmentumok kezelése során
megoldás: alhas elülső medencepereme és a szeméremcsont területének kezelése
 nyak és tarkó kezelésénél szédülés, fejfájás, álmosság
megoldás: homlok és szemhéj simítása
 kulcscsont és szegycsont között keletkező fájdalom hát masszázsakor
megoldás: nagy mellizom átgyúrása
 lapockatövis alatt és felett végzett masszázsnál karba kisugárzó fájdalom, zsibbadás
megoldás: azonos oldali hónaljárok masszázsa

12