Algirul tanulunk III./7.- VI./6.

III./7.nap
szomorú vagyok = rani hezína
megbántottál= dzsrahtni
kapcsold be a tévét= esá3l tilivizion
oltsd le a villanyt= taffè dhao
kényelmesen ülsz ?rak(i)gá3d(a) mlèh?
ott van a szekrényben=rahi filkhazena a 2.
polcon =fi raff zeudzs 😀de itt ezt így nem
nagyon használják 😂
rakd csak le, mindjárt kimosom=
hotha,darok noxelhá
kézzel mosom ki=noxelha b'jiddi
nem sok ez a ruha=mesi bezef hedek
l'keszua
nem tudom kézzel jól
kicsavarni=mena9dars(mendzsims)n'ászár
há bijiddi
csipesz, =messzek
kiteregetni, én kiteregetek =rani nansar
elfogyott a mosópor= kemelet
l'omo(khlaszet l'omo)

IV./1. nap adni, kapni

Virágot adok neked.=Ene n'átèjlek worda.
múlt idő: virágot adtam neked = Ene
á3tèjtlek worda
jövő idő: virágot fogok neked adni = Rani
rájha (rájáh)ná3tèjlek worda

A fèrjem virágot adott nekem. = Rádzsili

á3táni (á3táli)worda.

A fèrjem virágot adott nekem, nem változik

a jelen idő ès a múlt idő.

Csak ha jővő idő lenne,akkor változna

így=férjem virágot fog adni nekem
Rádzsili ráh rájáh já3tèjli worda.

IV./2.nap

én adok neked= ana n'átèjlek 

te adsz =ente tá3tèj/enti tá3tèj
ő ad = huwa já3tèj/hiya tá3tèj
mi adunk = ehna n'á3tó
ti adtok = n'tuma t'á3tó
ők adnak = huma já3tó

ad = medd
Èn adok. = ene n'medd
Te adsz. = ente t'medd / enti t'meddi
Ő add. = huwa j'medd / hijja t'medd
Mi adunk. = ehna n'meddu
Ti adtok. =entuma t'meddu
Ők adnak = huma j'meddu

IV./3.nap
űlni= jugod
állni =,juguf
feküdni =jurgud

én alszom = ana nurgud

te alszol = anta turgud /anti turgudi
ő alszik = houwa jurgud /hiya turgud
Mi alszunk= ehna nurgudu
Ti aludtok=n'tuma turgudu
Ők alszanak=huma jurgudu

én ülök = ana nugod

te ülsz =anta tugod /anti tugodi
ő ül = houwa jugod /hiya tugod
Mi ülünk = ehna nugodu
Ti ültők = n'tuma tugodu
Ők ülnek =huma jugodu

én állok = ana nuguf 

te álsz =anta tuguf / anti tugfi
ő áll =houwa juguf / hiya tuguf 
Mi állunk = ehna nugfu
Ti álltok = n'tuma tugfu
Ők állnak =huma jugfu

Kesszel = ez azt is jelenti,hogy

nyujtózkodik. Tehát,ha azt mondom :
lefekszem,vagyis megyek nyújtózom
eggyet. Ilyenkor nem aludni megyek.

Én lefekszem = Ene net'kesszel

te lefekszel=Ente tet'kesszel /Enti
tet'kesszeli
ő lefekszik = Huwa jet'kesszel /Hijja
tet'kesszel
mi lefekszünk = Hna net'kesszelu
ti lefekszetek = Ntuma tet'kesszelu
ők lefekszenek = Huma jet' kesszelu

van egy fiam =Ándi wahed tfol/Ándi waled.

Van egy lányom=ándi wahed toflá/ándi
bent.

IV.4. nap
 Mennyibe kerül a krumpli? = shál i'dir
l'batata?
Mèrjèl belőle 5 kg-t= W'zenli khamsza kilo
Mennyibe kerűl= shál i'dir?
Ez mai árú? = hedi szeláá dzsída?
Ez új(mai) zöldsèg?= hedi khodra dzsida?
Megyek a henteshez= rani rájáh and
dzsázzár.
Megyek a varónőhöz.= rani rájáh and
khèjjátá.
A sogórnőm is varrónő.= hmeti feni
khèjjátá.
tudsz csinálni sütemènyt? =tá3rfi t'szánái
gató?
Mit vegyek neked? = ste nisrílek?
Vegyèl halat ès uborkát.= tisrí l'hút wa
khijár.
Elfelejtettem,hozzál olajat is.= n'szít ,dzsib
zít feni.
A szomszèd keresett tèged.= dzsárek
hausz alèk

IV./5. nap
hús bolt = dzsázzár vagy busi
2 egész csirkét kérek= á3tájni zudzs
dzsedzset.
ez milyen hús?=hedi l'hem tá3l'khróf
(kebs) ulle ná3dzsa
friss? mai vagy tegnapi= tá3 l'júm ulle tá3
berráh?
mérjen fél kilo darált húst, =wuzenli artal
l'hem methón
van szép pulyka, nem visz? = á3ndná dend
sbeb, metiddís minnu?
majd legközelebb, köszönöm = száhèt,
khátrákhór in sa Allah.
mennyivel tartozom?= shál n'átek?
A kecske hús = el hem(lehm) á3nzi
A birka hús=el hem l'khróf (kebs )
Wuzenli=mèrjèl
Artal = fèlkiló
Methón =darált ,lehet használni
mogyorónál,kávènál vagy bármi másnál.
L'hem= hús

IV.6-7. Nap
Padló felmosó folyadèk= grizil, lave
sols(lav szol)
Hipo. = lazsavel (eau de javel)
Szappan = szabón ríhá
Mosó szappan= szabón teá keszua
Seprű = messzelha
Felmosó rongy = dzseffefa
Felmosó fa= frotoár
Felmosó vödör= bidu vagy kob
Tükör = mrèja
Türülköző= szerbíta
Hajkefe= brósza teá sár
Fogkefe=brósza teá sznen
Fèsű = szellek
vízkőoldót is franciásan :anti kalker

V./1.nap
Èn látom = ene n'suf
Te látod. = ente t'suf/n'tijja t'sufi
Ő látja =huwa j'suf/hijja t'suf
Mi látjuk =ehna n,'sufu
Ti látjátok =n'tuma t'sufu
Ők látják. =huma j'sufu

Èn megláttam= ene suft

Te megláttad= n'te suft
Ő meglátta. = huwa sef/ hijja sefett

Mi megláttuk=ehna sufna
Ti megláttátok=n'tuma suftu
Ők meglátták= huma sefu

Èn nèzlek tèged=ene rani súf fík

Te nèzel engem=fiú n'te rak t'suf fíjja/lány
n'tijja raki t'sufi fijja
Ő nèz engem=huwa rah j'suf fijja
Ők nèznek engem= huma rahom j'sufu fijja
èn megláttam egy szèp ruhát = Ene suft
wahda ropa shál sebbá
èn megnèztem egy jó filmet. Ene suft
wahda film,shál mlèhá

V./2. Nap
apa. = eb
anya = om
nagymama = (anyai) dzsidda /nenna(apai)
nagypapa = (anyai) dzsidd /dedda (apai)
nagybácsi = (anyai)khál /(apai)=ámm
nagynéni= (anyai)khála /(apai)=ámma

anyai nagynéni fia=ulíd khálti

anyai nagynéni lánya=bent khálti
apa nagynéni fia=ulíd ámti
apa nagynéni lánya =bent ámti
anyai nagybácsi fia =ulíd kháli
anyai nagybácsi lánya =bent kháli
apai nagybácsi fia =ulíd ámmi
apai nagybácsi lánya =bent ámmi
fiú =tfal
lány=toflá
fiam =ulídi
fiad =ulídek
fia=ulídu(ha fèrfinek a fia) /ulídha(ha
nőnek a fia)
lányom =benti
lányod =bentu
lánya= bentu (férfié) ,bentha (nőé)
újszülött = bèbi
csecsemő=mummó
kisgyerek =atfal szaghèr
gyerek=atfal
menyasszony=arósza
völegény=arísz
férj=záudzs
feleség =záudzsa
özvegy=.? hedzsela,de ezt az elvált nőkre
is mondják.

Fiu testvèr=kholya
Lány testvèr= khti
Család=á3ila
nötlen férfi=ázeb
hajadon nő =ázba

V./3. nap
Fehèr. = abjèd...baida
Fekete. = akhel...kahla
Sárga. = aszfar...szafra
Kèk. = azrag....zarga
Piros. = ahmár...hamra
bordó = aánnebi
Zöld. = akhdar...khadra
Barna. = bunni...qahui
Lila. = 7el7eli(helheli) régen erre ezt
mondták morijja
Rózsaszinű. = khokhi
Narancsszinű = csinij
Ahol a második is van ha mondatban
van,pl fekete cipő =szabbat khal ,vagy
fekete ruha = ropa kahla.
Használata függ,hogy milyen nemü szónál
használod, a nőneműek vége többnyire
„A”
fehér hímnemű alakja lehet abiadh vagy
biadh .... a dh-nál picit ki kell dugni a
nyelvet a két fogsor közé mint a th-nál az
angolban..

V./4.nap
Lemenni= inzíl
Èn lemegyek= ene n'inzil
Te lemész=te t'inzil / n'ti tinzili
Ő lemegy=huwa y'inzil /hijja t'inzil
Mi lemegyünk=ehna n'inzilu
Ti lementek=n'tuma t'inzilu
Ők lemennek=huma j'inzilu

Felmenni= á3tlá
Èn felmegyek=ene n'átlá
Te felmész=te t'á3tlá
Ő felmegy=huwa j'á3tlá
Mi felmegyünk=ehná n'tá3láo
Ti felmentek=tuma t'tá3láo
Ők felmennek=huma j'tá3láo

Lèpcsőház=escalier franciául mondják

Lèpcső=dorodzs
Fal = hèt
Padlo= attól függ,hogy milyen. Pl.=dal de
szol,karlázs, /algir elard
Plafon= plafond
Akarok= }n'hebb,rani baghi
Szeretnèk=}mint az előző
Kellene= lezimm
ne akard tudni.= methauszís tá3rfi.
Algir környéke
Lemenni= inzíl /hbat

Èn lemegyek= ene n'inzil /ene n'hbat

Te lemész=te t'inzil /te tahbat -n'ti tinzili
/n'ti tahabti
Ő lemegy=huwa y'inzil /huwa yahbat
- hijja t'inzil /hijja tahbat
Mi lemegyünk=ehna n'inzilu /ehna n'habto
Ti lementek=n'tuma t'inzilu/n'tuma
tahabto
Ők lemennek=huma j'inzilu /huma yahabto
V./5. nap
kérdezhetek valamit? = mumkin szaxèk
hedzsa?
te kérdezd meg tőle= n'te szaxèha.
ki volt az? = skun kenet heda?
te ki vagy?=skun n'te?
közel (van)9aríb (gríb)
messze (van)= beid
centiméter= szantimetr
méter = mètra
kilométer=kilometr
deciliter=deszilitr
liter= jotro(yotro)
dekagramm= dekagramm
kilogramm =kilo

V./6. nap 
keresni ragozása =n'hausz
én keresek = Ene n'hausz alèh
te keresel =Te t'hausz alèh/ Ti t'hauszi alèh
keres=Huwa j'hausz alèh/Hijja t'hausz alèh
mi keresünk =Ehna n'hauszu alèh
ti kerestek =Tuma t'hauszu alèh
ők keresnek = Huma j'hauszu alèh

Találkozni ès megtalálni is=l'9èt

én találtam=Ene l'9thá
te találtad= Te l'9thá/Ti l'9kètihá
ő talált =Huwa l'9há/Hijja l9thá
mi találtunk =Ehna l'9nehá
ti találtatok =Tuma l'9tuhá
ők találtak Huma l'9ohá

Megtalálni valamit=szabt
én megtaláltam Ene szabt
te megtaláltad=Te szabt/Ti szabti
ő megtalálta=Huwa száb/Hijja szábet
mi megtaláltuk = Ehna szabna
ti metaláltátok =Tuma szabtu
ők megtalálták =Huma szábu

várni =n'sztenne
én várok = Ene n'sztenne
te vársz =Te t'sztenne/Ti t'sztennei
ő vár =Huwa j'sztenná/Hijja t'sztenná
mi várunk = Ehna n'sztenneo
ti vártok=Tuma t'sztenneo
ők várnak =Huma j'sztenneo

ragozás mult idő

én vártam = Ene sztennèt
te vártál =Te t'sztennèt/Ti sztennèti
ő várt = Huwa j'sztenná/hijja t'sztenná
mi vártunk =Ehna n'sztennina
ti vártatok = Tuma sztennètu
ők vártak = Huma sztenneo
ott vártam rád =ene fömmá n'sztennek
itt várok rád =ene hná n'sztennek
Mi lenne,ha....=ste j'szrá,kun....

 V./7 nap
utazni ragozása
én utazom= Ene n'szefer
te utazol = Te t'szefer/Tijja t'szefri
ő utazik =Huwa j'szefer/Hijja t'szefer
mi utazunk = Ehna n'szefru
ti utaztok =Tuma t'szefru
ők utaznak=Huma j'szefru

autóval,= bel tomobil

busszal,=bel kár
hajóval, =bel bató
repülővel=bel tájjárá
hegy,= dzsbel
folyó = wed
tenger=bhár

ez egy szép táj= heda mandar sbeb

város nézés=tahausz fi bled
muzeum=medhef
kiállitás =má3rád

be ülünk valahová enni?= rohhu nafatro

lényeg tiszta hely legyen, = el mohim
blasza n'9ajja
finom= bnina
helyi étel = mekla ta9lidíjja
gyere,megmutatom,mit láttam,az
elöbb,egy boltban. = Aruwah ,wurrílek,ste
suft ,kabl 9líle ,wahda henút

VI./1.-2. nap
én voltam =ene kunt
te voltál = te kunt/ tijja kunti
ő volt. =huwa ken/hijja kenet
mi voltunk=ehna kunna
ti voltatok=tuma kuntu
ők voltak =huma kenu

ujj, =szbá3
ujjak, =szbá3in
kéz, =jidd
mindkét kéz, = jiddin
láb,= krá3
jobb láb,=krá3 jemna
bal láb,=krá3 leszrá

 Látni= múlt idő:

én láttam=Ene suft
te láttad =Te suft/Tijja sufti
ő látta =Huwa sef/Hijja sefet
mi láttuk =Ehna sufná
ti láttátok =Tuma suftu
ők látták Huma sefu

 Látni jövő idő:

én látni fogom=Rani rajha n'suf

te látni fogod=Te rak rájáh t'suf
ő látni fogja=Huwa rah rájáh j'suf/Hijja rahi
rájhá t'suf
mi látni fogjuk =Ehna rana rajhin n'sufu
ti látni fogjátok=Tuma rakom rájhin t'sufu
ők látni fogják =Huma rahom rájhin j'sufu

VI./3. nap 
átmegy = j'ektá(jktá)
bemegy=jodkhol
elmegy= ráh
felmegy=á3tlá
idejön = idzsi hna
odamegy= j'roh fömmá
kimegy = johkorodzs
lemegy=j'haud

összemegy= pl.labda=n'fesset
pl. ruha =sarbat,szráret,kemmeset
rámegy=j'á3tlá
szétmegy= gèttá3t, bazzaget
visszamegy =jèrdzsá3t

Bouira környéke( h=himnem) (n= nőnem)

ÁTMEGY = j9ágheb (h)/ t9áágheb (n)
BEMEGY= jedkhol(h)/ tedkhol (n)
ELMEGY=rajah (h)/rajha (n)
FELMEGY=jetláá (h)/tetláá (n)
IDEJÖN=jdzsi hna(h) /tdzsi hna (n)
ODAMEGY=jróh themma(h) /tróh themma
(n) erre a formára hasonlít, amikor egy
menyasszony végleg a férjéhez költözik
vagy házasodik: tetrawoh ez egy speckó
szó csak erre.
KIMEGY=jekhrodzs barra (h)/tekhrodzs
barra,
ha valakit ki akarnak zavarni indulatosan,
hogy menj ki vagy takarodj=ekhrodzs
barra!(h)/ekhordzsi barra!
LEMEGY=jahbat taht N - tahbat tahta
ÖSSZEMEGY: pld. tej : jrób el hleb
RÁMEGY: H - jetláá fough N - tetláá fough
SZÉTMEGY: H - jfettet N - tfettet
VISSZAMEGY: H - jwelli N - twelli még
HÁTRAMEGY: H - jwelli lowor N - twelli lowor

VI./4. Nap  a kérdőszavak

mi= wash?
ki= skún?
hol= warrah?
warrahéj?
hová=win?
honnan= mnin?
hogyan= kifesh? vagy kifeh?
miért= á9leh? vagy á9lesh?
hány, mennyi= washá9l?
mitől= az is mnin?
milyen= kifash vagy kifeh mouwesi?
meddig= hette win?
kinél= á9nd men?
kivel= má9men?
Még ami fontos a kiejtés!!! w= szinte
nyitott szájjal ejtett V, mint az angolban, a
H-k lehelt h-k, SH-k susogott s-ek,
á3=megnyomott á, mintha duplán
ejtenénk á-t, Erika én Bouira városától
délre 32km-re, Sour El Ghozlane-ban éltem

mi? = ste / wes

ki?=skun.
hol? =worráh.
hová?= wuin.
honnan?= mnin.
hogyan?=kifes.
miért=?á3les.
hány?= shál.
mennyi?=shál.
milyen?=kifes deir vagy kideir
kinél?= á3nd mnin.
kivel? =má3 mín. 
addig= hette

VI./5. nap
átrak, =j' 7ául( j'hául)
berak,=j'dakhal
elrak, = j'dessz
felrak,=j7att l'fug
iderak, =j'7att ehna
kirak,= j'ferragh
megrak,=j'á3mmár.
lerak, =j'7att (j'hatt)
odarak, = j'7att fömmá
összerak,=j'rekkeb
rárak, = j'7att alèhá
szétrak,=jfekkek
összerak =j'rekkeb

VI./6. nap
nagyon nagy=kbír (h) vagy kbíra (n)
bezzef,
nagyon kicsi=szgrer vagy szghrera bezzef,
csúnya= mesi zin vagy meshi zine,
 szép= zin, zine,
kedves=hayl, hayla, de franciául is
mondják, hogy gentil vagy gentille,
mogorva=msennef, msennfa,
egészséges=mlih ala saha,
egészségtelen=mesi mlih ala saha,
öreg=kbír vagy kbíra,
fiatal=szgrer vagy szgrera,
puha=pld. étel tajib vagy tajba, minden
más rtob vagy rotba,
száraz=jebesz vagy jebsza,
sós=meleh vagy melha,
édes=hlu vagy hlúa, az édesség mindig
halwa,
savanyú=karsz vagy karsza,
keserű=morr vagy morra,
szűk=szintén szgeir vagy franciául serré,
bő=kbír

 ami nagyon nagy, de extra nagy vagy

valaki el akarja túlozni vminek a
nagyságát, úgy mondják hogy "mwaszi
ghidd elhajja" 
ami meg nagyon pici " mwaszi ghidd
woudni" (akkora mint a fülem)
HOGRA =genyózás, szemétkedés, kiszúrás
a másikkal, szívatás.
HARRAGHA, = ami azokat a migráncsokat
jelenti, akik hajón pld. átslisszannak a
tengeren. 
Sima = rtob vagy rotba
 kicsi könnyű = szghrèra khefifa
nagyon nagy, = kbíra bezef. ..../// nagyon
kicsi = szghrèra bezef
csunya,= mesi sebbá(mesi sbeb) szép =
sebbá (sbeb)
kedves,= hnín , hennun mogorva= zá3fen
egészséges,(valami)=mlèh l'száhá
egészségtelen=mesimlèh l'száhá
öreg, = adzsúz (nő)
= sibeni (fèrfi)
fiatal = seb (sebba)
puha, = trèja száraz pl itt kenyérre=khobz
jebesz süteményre gondoltam=gató jebesz
sós, = meleh. édes= hlu
savanyú, = hamda. keserű= morra
szűk,= di9 ,dijjaq. bő. = ghlèda

én találtam = Ene l'9èt

te találtál =Te l'9èt/ Tijja l'9ti
ő talált = Huwa jl'9á/ Hijja tl'9á
mi találtunk = Ehna nl'9áo
ti találtatok = Tuma tl'9áo
ők találtak = Huma jl'9áo
találtam kenyeret a zacskóban= szabt
l'khobz fi skára.Ez most törtènik,hogy
találtam
remèlem fogok találni kenyeret a
zacskóban,akkor= in cha Allah n'szèb
l'khobz fi skára.