Professional Documents
Culture Documents
10 Az Idegszovet
10 Az Idegszovet
10 Az Idegszovet
GLIASEJTEK
Két külön sejttípus tálálható meg az idegrendszerben; idegsejtek vagy neuronok, ame
lyek felfogják és továbbítják á biokém iai információt, és gliasejtek, amelyek támogatják
segítik a neuronok működéséi. Á z idegrendszer nagyjából tízszer annyi gliasejtet tartal
maz, mint idegsejtet. A gliasejtek összességét még neurogliának is nevezzük.
-ú
;i
Az idegszövet 223
in ,
A központi idegrendszerben több gliasejttípust találunk. Az jiligodendvoetták az
idegsejtek köré tekerik a sejthártyájukat és burkokat képeznek. A burkok egy miefinnek
nevezett zsíros anyagot tartalmaznak. Egy m ásik gliasejttípus az asztrociták, amelyek
citoplazmája hosszú nyúlványokat képez, a sejteknek csillag alakot kölcsönözve (10.2.
ábra). Az asztrociták részt vesznek a vér-agy gát kialakításában, amely megelőzi vagy
lassítja a nemkívánatos anyagok bejutását az agyszövetbe. Az asztrociták részt vesznek
a sérült idegszövet kiküszöbölésében.
H ajszálér Id eg sa jl VelőhÜvely
V előliiively nélküli axon
M íkrogiiasejt Ji
/f u
w f É í f p fe v ii
p m JV « \
te )) lf/
Ml p
O llgodendroclla Asztrocila ' H a js zá lé r
,
O llgodendroclla
"W
( b ) Szürkeállom ány (b) Pehérállom áriy
10.2. ÁBRA Az idegrendszert alkotó neuronok és gliasejtek. (a) A két sejttípus kapcsolata az
agy és a gerincvelő szürkeállományában, (b) A kapcsolat a fehérállományban.
Q. ■VóW
a
Végrehajtó Izom
10.5. ÁBRA Egy típusos reflexív szemléltetése a hajlító reflex (védekezési reflex) segítségé
vel. Az idegimpulzusok a fájdalomérzö idegvégződésekben jönnek létre és az
4’ érzőidegek a gerincvelőbe közvetítik őket. Az inlerneuron feldolgozza az infor
k mációt és a mozgató idegeken keresztül kiküldi a választ a végrehajtó izmokhoz,
amelyek eltávolítják a lábat a fájdalmai kiváltó környezetből. Megfigyelhető az
érző neuron séjftéstének elhelyezkedése a gerincvelőn kívüli idegdúcban, illetve
a mozgató neuron sejtteste a gerincvelőben.
i H
f !
In te r n e u r o n Egy a g y i v a g y g e r in c v e lő i id e g s e jt In fo r m á c ió -fe ld o lg o z ó k ö z p o n t,
d e n d r itje , s e jtt e s te , a x o n ja k ö z v e títi a k id é g im p Ű lZ liS t a z é r z ő
és a m o z g a tó id e g s e jt k ö z ö tt
AZIDEGIMPULZUS
Gyakran az idegsejtek akti válását egy test felszíni receptor ingerlése vál tja ki (lásd 12. fe
jezet). A közismert receptorok közé tartoznak az érzékszervek (szem, fül, orr, ízlelőbitn-
bók). A bőrben elhelyezkedő receptorok nyomásra, tapintásra, hidegre, melegre érzéke
nyek. A receptor ingerlése után az idegi üzenet az érző idegsejt útján a
központi idegrendszerbe továbbítódik». A z idegítlipülzus egy..g]£ktroké-
miai esemény, amit azjdegsejtbén az tötteioszlás megváltozása okoz.
, Amint, a neve is. mutatja, a nyiigálöm baii levő idegsejt nem közvetít
.idegimpulzust. Egy nyugatomban levő idegsejt sejthártyájának külső
felszíne pozitív elektromos töltésű a belső, eitoplazmatikus felszínhez
képest. A nyugalomban levő idegsejt elektrom osan polarizált, mivel a
beiső és külső felszíne ellentétes elektrom os töltéssel bír. Az így elvá
lasztott töltések munkát képesek végezni, miközben á töltések közti kiiiiönbség megvál
tozik. E zt a potenciálkülönbséget n y ü g aiitti meinbfáiiptíieiicíáíSiak nevezzük (10.6.
ábra). "
Az idegszövet 225)
10.6. ÁBRA Az egyenlőtlen ioneloszlás a nyugalomban levő idegsejt külső és belső környe
zete közi. A nagyszámú negatív töl tésű .sejten belüli iont a fehérjék képezik. A
sejten kívüli Na+-ionok száma nagyobb, mint a Ki-ionok száma. A sejten kívüli
összes pozitív ion száma meghaladja a sejten belüli pozitív ionokét, így alakul ki
a nyugalmi membránpotenciál.
A nyugalmi membránpotenciál a sejihártya két oldalán található ionok egyenlők-
len eloszlásából adódik. Egy idegsejt nyugalm i membránpotenciálja 70 mVkörűi van.
Megegyezés szerint a nyugalmi membránpotenciáit negatívnak tekintjük (-70 mVj, mert
a sejthártya negatív töltésű belső felszínét viszonyítjuk a pozitív töltésű külső felszínhez.
A nyugalmi membránpotenciál a sejthártya külső felszínén levő pozitív töltések vi
szonylagos túlsúlyából adódik, de megfigyelhető a citoplazmában a negatív ionok (szer:.
ve$ foszfátok. fellő j ék) kismértékű fölöslege is. A sejthártyán kívül.a J^aIrllHU4Uö>.n-
centrációja több, m int tízszer nagyobb, mint a sej (hártyán bölüh,^ 'W 'ih 0Zzájáriíl'!á''séit
külső felszínének összességében ...pozitív töltéséhez a belső fel§zíplígz viszonyítva.
Az ioneloszlás egyenlőtlenségét az idegsejtekben több tényező okozza, az egyik a
hatékony Na'vK+-.pumpa. Ez a pumpa 3 N a'-iqnt visz ki a sejtből és 2 K'-iont be aktív
transzport révén. A pumpa az ionkoncentráció-grádiens ellenében dolgozik, nagy meny-
nyiségű ATI* szükséges a működéséhez. M ivel töfib pozitív iont pumpál ki a sejtből,
mint amennyit bevisz, a sejten belül negatív töltés jön létre ( 10.6 . ábra).
Az ioneloszlás egyenlőtlenségéhez hozzájárul az ionok diffúziója a magas koncent
rációjú területek felől az alacsony felé a sejthártya ioncsatornáin ál. Ezen csatornák
egy része olyan membrán fehérje, amelyek kinyílnak a sejlhárlya ingerlése hatására a
szerkezetük megváltozása által. Az ilyen ioncsatornákat fegp u z o ttn a k nevezzük, mivel
kapuként viselkednek és specifikusak egyes ionok számára; ilyenek például a nátrium;
és kálium-csatornák.
Az idegingerületet (impulzust) akciós p o te n ciáln a k is nevezzük (10.7. ábra). Az akci
ós potenciál kiváltásakor egy elektromos, kém iai vagy mechanikai inger megváltoztatja
a nyugalmi membránpotenciáit azáltal, hogy m egnyit ingerlésre aktiválódó Na-csator-
nákat. A z ingerlés hatására ezek a N ^'-csgtprnák kigyflngk, a jTa*-ÍQnok heárqmlanak
a sejtbe és a sejlhárlya dgpplarizálódik:. A depolarizáció hatására a mcmbránpoleneiál
megváltozik kb. - f S mV-ra, ez az idegtrnpuLzus (ingerület) küszöbértéke! vagy jagerlé-
si. ktisjsftb: Ezen a membránpotenciálon kipyí lpajt j feszültségfüggő N a 1-csatornák, és
meg több N a1-jog áram lik a sej (be. Az ionáiarnlás nagyjából egy ezredmásodpereig tart,
majd a csatornák bezáródnak. A membránpotenciál tovább nő, kb. +35 rnVrra (pozitívvá
válik), tehát ideiglenesen megváltozik a m em brán polaritása.
/• 1Í
Depolarizáció
Alkalmazott ^ A +++++++++
inger
Axon
4•*4j--------------------»
. 'k *h d' d' d: d- d- + *h
Axon
Na+ sejthártyája
Depolarizáció
+ +..+. + A 4 4■4- 4- 4- 4
m
t!
+ +
...I I + + + + + +
V " ' Na+
l< Depolarizáció .
Depolarizáció
+ 4 + 4 + 4 4 j j 4- 4- 4-
r 11 m
I A z a kció s p o t e n c i á l ^
Ito rje d é sé n o k lió n ya :íyw
+ + I- + + + +
i
Az idegszövet 231
Sejllesl Sejtlesi
Ranvier-féle bolüzőclés
Idő . 7 N a4 Idő . / Na+
t ,ns
, N\-< ,1
1ms k f i
/X P
' ' ' ' A Na4-csalornák k in y ílá s a '^
KS , Wr r t ....\ A N á'-csalornák
\\.
V
/ Ub következtében kialakuló áram /N a 4 kinyílása kövelkezléb en kialakuló áram
Akciós potenciál k iv á lá s á n a k helye A k c ió s potenciál kiváltásának-helye
1 N a '4 , N a 4'
Jw u p p
8ms
‘ |; '■ rJyX f ...: \\ a - ■>:> >
■
N b+ ( * N a 4' , -
A szinapszis két idegsejt, illetve az idegsejt é s a végrehajtó iz,p>p)- vagy mirigysejt köz
ti kapcsolatot jelenti. Az idegsejt ©s-izomsejt közti kapcsolat az ideg-izom szjita n szis
vagy m otoros W aléméz.'Alcét sejt közti fér á szíöaptiK us rés. Az idégingérüléf az axon
végéhez érve nem ugrik át a szinaptikus résen, hanem egy kémiai mechanizmus teszi
lehetővé az'információ továbbítását a következő idegsejtre, izom- vagy mirigy sejtre.
b t
Mltokondrium
Neurolranszmiüer molekulák
Í0.9. Á BRA A szitiápszis niííködése. Amikor az akciós potenciál elér az áxoiv végére, neurot-
ranszmittei-molekulák (p l. aeetilkolin) szabadulnak fel a szinaptikus hólyagocs-
kákból exocitózissal. A molekulák átjutnak a szinaptikus résen és kapcsolatba
tépnek a posztszinaptikus membrán felszínén levő receptorokkal, ezáltal akciós
potenciál váltódik ki a posztszinaptikus idcgsejlben.
Miután átdiffundáltak a szinaptikus résen, a neurotranszmitterek kötődnek a szom
szédos idegsejt dendritjének m em bránján (posztszinaptikus membrán) levő receptorok
hoz. A receptorok fehérje-molekulák, amelyek ioncsatornákat képeznek. Az ioncsator
nák kinyílnak és lehetővé teszik a N af -ionok beáram lását a dendritbe. Ha elegendő Na+
áramlik át a sejthártyán, ez depolarizálódik, és új idegimpulzus jön létre.
Tőbbj mint hö féle egyik közülük az áéetiíköliin Aéetilkp-
lin szabadul fel a Vázizmokat beidegző idegsejlekből az ideg-izom véglemez .szintjén és
kiváltja az izorn-ÖssZehúzódást, valam in t a periiBriSs”idegrendszer vegetatív részének
és a központi idegrendszernek egyes idegsejtjeiből. Miután az aeetilkolin hozzákötődött
:
P A? ideuszövet
■m
iV a receptorához, egy kolinésztgrázpak. «evezett enzim lebontja. Ezáltal az acetilkolin
< hatása rgyjfjjdeig tart. Más neurotranszm ittereket a preszinaplikus axon újra felvesz
1 eiidoeitózissal és újrafelhasznál.
Egy másik ismert «eurotranszmitfer a iip>nídrcmilin. A noradrenalin a szim patikus
idegsejtekből szabadul fel és kiváltja a „küzdj vagy menekülj” választ (11. fejezet), illet
ve az agy és a gerincvelő számos idegsejtjéből. Más neurotranszmitterek az a d re n a lin
és a dopam in. Az adrenalin, noradrenalin és dopamin a Jtatel<olaminpk közé tartoznak..
További neurotranszmitterek a szerotonin, a glutamát (glulannnsay)? a g lic in é s az.
endorfinok is (összefoglalva a 10.2. táblázatban). Az egyes neurotranszmittereknek
más-más szerepe van a szervezetben (egyesei^ gátló hatásúak), és egyegek harm opként
is felszabadulnak a belső elválasztásit mirigyekből. Az idegrendszer különböző részei
más-más neurotranszmittert termelnek, így a giylamál főleg az agykéregben képződik,
a glicin meg főként a ggrincygl§ben szajkóul fel. A neurotranszmitterek egy része ser
kenti a posztszinaptikus idegsejteket, depolarizációt váltanak ki (serkent# posztS^ítUiP"
tikus potenciál), így elősegítik az idegim pulzus létrejöttét. Más neurotranszmitterek
gátolják az idegimpulzus .létrejöttét, hatásukra a Na'-csatornák zárva maradnak. A gát
lás hatására gátló poszlszinaptijHis jön létre.
N e u r o t r a n s z m it t e r T e r m e lő d é s h e ly e H a tá s
A c e tilk o lin . a>• Id e g iz o m v é g le m e z , K y i az,w m q!<«ü:>icsökkenti a s z ív fre k -
v e g e ta tív id e g re n d s z e r, v sv,Vep|^át)V6zárnps>je|zést k ö z v e tít a v e g e ta tív
agy Id e g r e n d s z e r b e n és az a g y b a n
N o r a d r e n a lin S z im p a tik u s id e g r e n d S z a b á ly o z z a a z s ig e re k m ű k ö d é s é t és e g ye s
szer, a g y a g y i fu n k c ió k a t
D o p a m in A gy S z e re p e g y e s m o to ro s m ű k ö d é s e k s z a b á ly o
zásában
36. Az. első lépés a szervezet ingerre adott válaszának kialakításában az.._________ ■
38. Mivel a nyugalomban levő idegsejt esetén a sejthártya külső és belső oldalának
töltése ellentétes, ilyenkor az idegsejt hártyája elektrom osan__ ______ .
40. A nyugalomban levő idegsejt sejthártyáján kívül a _____ ____ koncentrációja ma
gas.
5. A Schwann-sejtele az idegsejteken:
A. a Nissl-lcsteken találhatóak
B. velőhüvelyt képeznek a nyúlványok körül
C. az asztrocilákban találhatóak
D. a sejttestben találhatóak
Az iiletjszö’vet m
6. Az idegrendszerben:
A. több gliasejt található, mint idegsej t
B. több idegsejt található, mint gliasejt
C. ugyanannyi idegsejt található, mint gliasejt
P . nem található gliasejt
9. A dendritek szerepe:
A. az idegimpulzusolc értelmezése
B. fehérje-szintézis
C. a sejtmagot tartalmazzák
D. az idegimpulzusokat vezetik a sejttest felé
D. R É S Z —Esettanulmány
Máriának sclerosis multiplexe van. N ehezen irányítja a szemeit és gyakran megbotlik
járás közben. Tüneteinek oka a központi idegrendszer idegsejtjeinek demielinizációja
egy autoimmun betegség miatt. A betegsége a központi idegrendszer mely sejtjeit érinti
leginkább? Mi a sejtszintű, hatás?
■ M EMU
Az idegszövet 24 i
A. RÉSZ - Kiegészítés
C. R É S Z .- Igaz/H aiiíis
1. központi 6. unipoláris
2. érző 7. központi
3. igaz 8. mozgató vagy efferens
4. asztrociták 9. sejttestben
5. igaz 10. dendritek
242 Az ember anatómiája és élettana
D. R É SZ - Esettaim lniáii
A sclerosis multiplex Mária oligodendrocitáit támadta meg, ezért nem képeznek velőhü
velyt az idegsejtek körül. Az érintett idegsejtekben az akciós potenciál vezetése lassúbb,
mint normálisan, így nehézkes lesz a mozgás irányítása és a szemekből érkező látási
információ nem összehangolt.