2ZZ Az einbnr anatómiája és élettana

Az idegrendszer szerepe a szervezet belső környezetében végbemenő komplex 'folyama­

tok irányítása. Ezen kívül, az idegrendszer összeköttetést biztosít a szervezet é s a külső
környezet között. Ebben az értelem ben az idegrendszer teszi lehetővé a látást ^ hallást,
ízérzékelést, tapintást és a válaszadást ezekre az ingerekre. Az idegrendszer hiányában
nagy zűrzavar alakulna ki a szervezetben, mivel a szervrendszerek egymástól függetle­
nül működnének, a szervezet szükségleteire való tekintet nélkül. Például az izm ok szer­
vezetlenül húzódnak össze, a testhőm érséklet szabályozatlan, a véreloszlás nem felel
meg a szövetek szükségleteinek, nem alakulnak ki gondolatok és érzelmek.

Az idegrendszer két fő részre oszlik: a központi idegrendszerre (K IR ) és a p erifériás

idegrendszerre (PÍR). A központi idegrendszert az agy és a gerincvelő alkotja és a
szervet irányító-központjaként m űködik (10.1. ábra). A perifériás idegrendszer egyes
részei összesítik a hozzájuk érkező inform ációkat és kiváltják a megfe­
lelő választ.
A perifériás idegrendszerhez tartoznak az érzékszervekben talál­
ható receptorok és az idegek, am elyek kapcsolatot teremtenek a köz­
ponti idegrendszer és az érzékszervek közt. A perifériás idegrendszert
12 pár agyideg és 31 pár gerincvelői ideg alkotja. Túdósítja a központi
idegrendszert a a szervezet belsejében és a testfelszínen, bekövetkező
változásokról, majd közvetíti a központi idegrendszer által kidolgozott
utasítást a megfelelő izmokhoz és m irigyekhez, amelyek végrehajtják
a választ.
A központi és a perifériás idegrendszer kél. típusú ideget, érző és
mozgató ideget tartalmaz. Az érző, v ag y is afféréiig (odavezető) idegek
közvetítik az információt a test érző receptoraitól a központi idegrend­
szer felé. A mozgató (m otoros), v agyis eíi'erem (elvezető) idegek közvetítik a az in­
formációt a központi idegrendszertől a z izmokhoz vagy egyéb végrehajtó szervekhez,
A perifériás idegrendszer mozgató (motoros) részei továbbá feloszthatók szom atikus
és vegetatív (autonóm) részre. A perifériás idegrendszer szomatikus része irányítja a
vázizmokat, a vegetatív rész irányítja az akaratunktól függetlenül működő simaizmok,
a szívizom és a mirigyek működését.
A perifériás idegrendszer vegetatív része két különböző típusú (motoros) mozgató
ideget tartalmaz. Az egyik típus, a sz im p a tik u s idegek, a szervekhez közvetítenek in­
formációt és kialakítják a a stresszhelyzetre adott választ, m int a „fight o rflig h f ’ választ
(„küzdj vagy menekülj”). Á másik típ u s, a p a raszh iip atik u s í d é p k viSszlálh'tják á
csendes, nyugalmi állapotot és elősegítik az emésztést.

GLIASEJTEK
Két külön sejttípus tálálható meg az idegrendszerben; idegsejtek vagy neuronok, ame­
lyek felfogják és továbbítják á biokém iai információt, és gliasejtek, amelyek támogatják
segítik a neuronok működéséi. Á z idegrendszer nagyjából tízszer annyi gliasejtet tartal­
maz, mint idegsejtet. A gliasejtek összességét még neurogliának is nevezzük.

-ú

;i
 Az idegszövet 223
in ,
A központi idegrendszerben több gliasejttípust találunk. Az jiligodendvoetták az
idegsejtek köré tekerik a sejthártyájukat és burkokat képeznek. A burkok egy miefinnek
nevezett zsíros anyagot tartalmaznak. Egy m ásik gliasejttípus az asztrociták, amelyek
citoplazmája hosszú nyúlványokat képez, a sejteknek csillag alakot kölcsönözve (10.2.
ábra). Az asztrociták részt vesznek a vér-agy gát kialakításában, amely megelőzi vagy
lassítja a nemkívánatos anyagok bejutását az agyszövetbe. Az asztrociták részt vesznek
a sérült idegszövet kiküszöbölésében.

10.1. ÁBRA Az emberi idegrendszer két l'ő alkotórésze.

A m ikrogliasejíek kisméretűek, elszórtan találhatóak az agy és a JEGYEZZÉTEK MEG
gerincvelő szövetében. Ezek a sejtek sérülések vagy gyulladás esetén A központi itlegt entlszer-
aktiválódnak, m obilizálódnak és aktívan lágocitálják a behatoló mik­ tien az oligodendrocyták
robákat. képezik a veldfiiivelyt,
- A perifériás idegrendszerben a Seliwanii-»sejtek burkolják be az míg a’perifériás iüeg-
idegsejteket, az itt található idegsejteket borító velohiiyelyt (mielinhü- fepdszeibep a Snjtwann-
velyt) alkotva. sejtek
224 Az ember anatómiája és élettana

H ajszálér Id eg sa jl VelőhÜvely
V előliiively nélküli axon
M íkrogiiasejt Ji
/f u
w f É í f p fe v ii
p m JV « \

te )) lf/
Ml p
O llgodendroclla Asztrocila ' H a js zá lé r

,
O llgodendroclla
"W
( b ) Szürkeállom ány (b) Pehérállom áriy

10.2. ÁBRA Az idegrendszert alkotó neuronok és gliasejtek. (a) A két sejttípus kapcsolata az
agy és a gerincvelő szürkeállományában, (b) A kapcsolat a fehérállományban.

Az idegsejtek (neuronok) az inform áció fogadására és továbbítására specializálódott

sejtek. Az idegrendszer szerkezeti és működési egységét képezik: Jellemző tulajdonsá­
guk a sejtnyúlványok jelenléte.
. A neuronok osztályozhatjuk szerkezet és működés szerint. Szerkezetileg az idegsej­
tek lehelnek multipolárisak, bipolárisak vagy unipolárisak. A njm jtigolárjsidegsejtek
ti több rövid, d en d ritn ek nevezett elágazó nyúlvánnyal és egy hosszú axonnal (tengely­
■Á-Í nyúlvány) rendelkeznek. A központi idegrendszer sejtjeinek nagy része ilyen típusú.
(J A blpiM íds idegsejteknek é g ^ d e p jd tk jj^ s ^ g y ^ a^Qnja van. M egtalálhatóak ar s^epi
H
é kleghártváiá b a iiúecehártva vagy rétiná), a bél^ö főiben és a (sza|lónyálkahártyában. A
pszétidoiinipötóris neuronoknak csak egy nyúlványuk yaig,anieiy e4ágazík-fegy„.ikonra
és egy dendritre. A legtöbb érző neuron pszetidoujiipoláris (10.3. ábra.).
Működés, szerint az idegsejteket érző (szenzoros, afferens), mozga­
tó (motoros, efferens) sejtekre és inlerneuronokra (társító, asszociációs
idegsejtekre) oszthatók.. Az érző id eg sejtek információt közvetítenek
a receptoroktól a központi idegrendszerbe, a m ozgató neuronok köz­
vetítik a parancsokat a központi idegrendszertől az izmokhoz, szívhez,
mirigyekhez. Az ín tern eu ro n o k (közbeiktatott neuronok) kapcsolatot
"M- biztosítanak az érző és mozgató idegsejtek, illetve a különböző intetne-
fó
- fÍ5 uronok között. Az interneuronok a központi idegrendszerben helyezkednek el, informá­
ciót kapnak az érző idegsejtektől, feldolgozzák az információt és válaszolnak a mozgató, .
idcgséjleknék küldött parancsok által.
Az idegséjlek sejtteste a séjt teljes leribgatának csak kis részéi képezi. Itt található a
sejtmag és számos sejts/.ervecske, mint a mitokondriumok, Golgi-készülék, lizoszómák.
A sejltést jellem ző alkotóeleme a N issl-testécske, amely szemcsés (durva felszínű) en -.
döplazm atikus reticulujnból áll (3. fejezet), és ez a. fehérjeszintézis helye.
 Az idegszövet 2215

A sejllesl sokszorosan elágazó nyúlványai, a dendritéit az idegimpulzusok foga­

dására é's sejllesl leié továbbításukra specializálódtak. A dendritek felszínén több e ze r
tüske található, itt lép kapcsolatba a dendrit niás idPgsejtekkel vagy érzéksejtekkel (re­
ceptorsejtekkel).

Q. ■VóW
a

10.3. ÁBRA Az idegrendszerben található liároin idegsejttípus. A multipoláris neuronok (a)

számos nyúlvánnyal rendelkeznek, míg a bipoláris neuronok (b) kettővel, az uni­
poláris neuronok (c) eggyel. Az idegsejl: részei a multipolárjs idegsejten jelöltek.
Az idegimpulzusokat a sejttesttől az axon (lengelynyúlvány) vezeti el. Az axon a
sejttest egy kidomborodásából, az ap n d g }p ljh p l ered. A z axon citoplazmája az axop-
(azma,1sejthártyája a z axolemmn.
Az axon átmérője nagyon kicsi (m ikrom éter nagyságrendű), de hossza elérheti á több
tíz cm-t is, a gerincvelő alsó részéből a lábfej felé tarló axonok akár 1 m hosszúak is le­
hetnek- Az axonofr,gyakran kötegeltbe szerveződnek, ilyenkor idegrostköíegről (ideg)
beszélőnk-
■Az axon disztális végén több ezer vékony ágra oszlik, amelyeket axonvégződésnek
(végkészülék, végfácska) nevezünk. Az axop hpsszában
uaptikus tágulat található, ajtó! a n e u ro tra n s z m itte rn e k nevezett kémiai jelátátvivö
anyagok felszabadulása történik. A neurptran szndtterek közvetítik az jdegiropulztist az
idegsejtrőj egy izomra, egy,m iijgyre.yagy.ggy másik idegsejtre.

Kétféle sejt képezi az idegsejteket szigetelő velőhüvelyt. A központi idegrendszerben az

oligödendrociták nyúlványai tekerednek az axonok vágy dendritek köré (10.2. ábra). A
perifériás idegrendszerben a Schwann-sejtek tekerednek az idegseitek nyúlványai köré
(10.4. ábra). M indkét esetben ez a velőhüvelynek nevezett sejthártya-rétegek kialakulá­
sához vezet.
A veUihiively (inieUnhÜvely) az axpn elek tro mos szigetelését biztosítja, Elsősor­
ban mieüíiből áh, am i egy fehér, lipidekben gazdag anyag, az oljgodendrocyták és a
Schwann-sejtelc sejthártyájának fő alkotóelem e. A velöhüvely elszigeteli az ingeríllet-
tejjedésseí-járó eÍgktrok|m jaj fpjyamatokat. A velőhüvelyes rostok gyorsan vezetik az
idegimpulzusokat, a velöhüvely nélküliek lassabban. A központi idegrendszerben velő-
hüvelyes és velőhüvely nélküli rostok egyaránt találhatók.
226 Az ember anatómiája és élettana

10.4. ÁBRA A velőhüvely kialakulása, A Schwami-sejt rátekeredik az axonra az egymást kö­

vető (a), (b), (c) lépések során. A mietin a Schwann-sejt membránjában található
fehér, zsírokban gazdag anyag.
Az oligodendrocylák és a Schwann-sejtek sejthártyája az ax.on.dk vagy dendritek
köré tekeredik és kialakítja a velőhüvelyt. Az oligodendrocyták és Schwann-sejtek egy­
más melletti nyúlványai közt rések találhatóak, ezek a Ranvier-féle befűzöd esek, itt az
axont nem szigeteli velőhüvely.
A mielin adja az agy és a gerincvelő fehérállományának a színét, valamint a perifé­
riás idegek fehér anyagát képezi. A központi idegrendszerben található mielin foltszerű
degenerációja okozza a sclerosis m id i iplexet.
Az axont. vagy.dendritet.,bói'ítójTiielinhüvely külső rétege a neurilem m a, m elynek
szerepe van a sérült idegsejtek regenerációjában.

Az ideget axonok és/vagy dendritek kötegei képezik. Az ideget a p e riu e u rh in i ideg-

rostkötegekre tagolja, és az ep in en rlu m n ak nevezett rostos kötőszövetes tök veszi kö­
rül, mely összetartja a kő legeket
Az idegsejtek sejttestei gyakran.itlegdácokha tömörülnek. A gerincvelőn kívül szá­
mos idégdúc található. A z idegsejtek axönjai és/vagy dendritjei a dúcokból kiindulva
behálózzák a teljes testet.

Az idegrendszer hangolja össze azokat a folyamatokat, amelyek eredménye a válaszadás

egy ingerre. Az élsö lépés az inger felfogása, vagyis az információ begyűjtése a külső
környezetből receptorok által. A következő lépés a továbbítás, az információ eljuttatása
a központi idegrendszerbe az érző neuronok útján. Ezután következik az integrálás/
feldolgozás lépése, amikor kidolgozásra kerül a megfelelő válasz. Az utolsó lépés a
válaszolás. Ez az idegimpulzus eljuttatása a motoros neuronok útján a végrehajtó szer­
vekhez (efféktöfok), ahőí létrejön az irigerre adott válasz. A szervezet elsődleges végre­
hajtó szervei az Ízűink és a mirigyek.
 Az idegszövet 227

Az -érző.é s . mozgató Megsejtek, v a t a i ö t az illterngyföílQk az információt ingerületek

(idegimpulzusok) formájában továbbítják. Az idegsejtpk neuronkörökbe (idegháló­
zatok) szerveződnek. Az idegsejt-hálózatokban a sejtek úgy helyezkednek el, hogy az
egyik idegsejt axonja a másik idegsejt dendritjének közvetlen közelébe kerül, anélkül,
hogy érintkeznének. A két sejt közti kapcsolódást szinapszisní|k nevezzük.
Az idegi tevékenység egyszerű példája a reflextevékenység, amelynek, anatómiai
alapja a reflexív (10.5. ábra). Ilyen a térd k alácsreflex , amikor a térdkalács alatti inat
megütve a térd kiegyenesítése figyelhető meg. Egy másik példa a védekezési hajlító
reflex, araikor egy testrész fájdalmat kiváltó környezetből való eltávolítása történik.
A reflex kiváltásához szükséges az ingert felfogják az érzőidegek végződésein el­
helyezkedő receptorok. Idegimpulzus keletkezik, amit az érző ideg továbbít a központi
idegrendszer interneirronjáihpz, amelyek képezik az információ-feldolgozó központot.
Az interneuronok mozgató idegsejlekhez kapcsolódnak, és az idegimpulzus továbbí­
tódik a végrehajtó izomhoz vagy mirigyhez, ahol kiváltódik, a megfelelő válasz. A. vé­
dekező reflex esetén például a végtag/ujj visszahúzása történik az izom-összehúzódás
(ff;: hatására.

Intemeuron Érző idegsejt sejtteste

Mozcjató idegsejt sejtteste

Végrehajtó Izom

Fájdalomórzókelő idegvógződések a bőrben

10.5. ÁBRA Egy típusos reflexív szemléltetése a hajlító reflex (védekezési reflex) segítségé­
vel. Az idegimpulzusok a fájdalomérzö idegvégződésekben jönnek létre és az
4’ érzőidegek a gerincvelőbe közvetítik őket. Az inlerneuron feldolgozza az infor­
k mációt és a mozgató idegeken keresztül kiküldi a választ a végrehajtó izmokhoz,
amelyek eltávolítják a lábat a fájdalmai kiváltó környezetből. Megfigyelhető az
érző neuron séjftéstének elhelyezkedése a gerincvelőn kívüli idegdúcban, illetve
a mozgató neuron sejtteste a gerincvelőben.

i H

■• ____. __ _____.. -ú\

 228 Az eiiiber anatómiája és élettana

10. t. TÁBLÁZAT1A reflexív részei.

A lk o tó e le m (Leírás S z e re p
R e c e p to r Egy d e n d r it v é g z ő d é s e v a g y e g y Égy k ü ls ő v á g y b e ls ő v á lto z á s
e r r e s p g K ia ijz á iá d Q tt s e jt.e g y é rz é k e lé s e
é rz é k s z e rv b e n i ■
í!.

É rző id e g s e jt Egy é rz ő (s z e n z o ro s , a ffe re n s ) T o v á b b ítja a z id e g im p u lz u s o k a t j

¥?■:-
id e g s e jt d e n d r it je , s e jtte s te , a r e c e p to r tó l az a g y b a v a g y a
a x o n ja g e rin c v e lő b e \ [Jt,

f !
In te r n e u r o n Egy a g y i v a g y g e r in c v e lő i id e g s e jt In fo r m á c ió -fe ld o lg o z ó k ö z p o n t,
d e n d r itje , s e jtt e s te , a x o n ja k ö z v e títi a k id é g im p Ű lZ liS t a z é r z ő
és a m o z g a tó id e g s e jt k ö z ö tt

M o z g a tó id e g s e jt Egy m o z g a tó ( m o t o r o s , e ffe re n s ) T o v á b b ítja az id e g im p u lz u s o k a t

id e g s e jt d e n d r it je , s e jtte s te , az a g y tó l v a g y a g e r in c v e lő t ő l e g y
a x o n ja v é g r e h a jtó s ze rv h e z

V é g r e h a jtó s z e rv Iz o m v a g y m irig y a z id e g r e n d s z e ­ V ála szo l a m o z g a tó id e g s e jt á lt a li ;<

(e ffe k to r ) re n k ív ü l in g e rlé s re és k ia la k ítja a r e fle x e s
v á la s z re a k c ió t

A reflex lehet automatikus és öntudatlan, amennyiben nem szükséges hozzá sem m i­

lyen, agyi működés, vagy.tudatos gondolkodás. Szerepe van a homeosztázis-fenntartásá­
ban, m int például a köhögés, nyelés, ásítás által. A reflex az idegrendszer működésének
a legegyszerűbb megnyilvánulása. A reflexív részeit a 10.1. táblázat foglalja össze.

AZIDEGIMPULZUS
Gyakran az idegsejtek akti válását egy test felszíni receptor ingerlése vál tja ki (lásd 12. fe­
jezet). A közismert receptorok közé tartoznak az érzékszervek (szem, fül, orr, ízlelőbitn-
bók). A bőrben elhelyezkedő receptorok nyomásra, tapintásra, hidegre, melegre érzéke­
nyek. A receptor ingerlése után az idegi üzenet az érző idegsejt útján a
központi idegrendszerbe továbbítódik». A z idegítlipülzus egy..g]£ktroké-
miai esemény, amit azjdegsejtbén az tötteioszlás megváltozása okoz.
, Amint, a neve is. mutatja, a nyiigálöm baii levő idegsejt nem közvetít
.idegimpulzust. Egy nyugatomban levő idegsejt sejthártyájának külső
felszíne pozitív elektromos töltésű a belső, eitoplazmatikus felszínhez
képest. A nyugalomban levő idegsejt elektrom osan polarizált, mivel a
beiső és külső felszíne ellentétes elektrom os töltéssel bír. Az így elvá­
lasztott töltések munkát képesek végezni, miközben á töltések közti kiiiiönbség megvál­
tozik. E zt a potenciálkülönbséget n y ü g aiitti meinbfáiiptíieiicíáíSiak nevezzük (10.6.
ábra). "
 Az idegszövet 225)

10.6. ÁBRA Az egyenlőtlen ioneloszlás a nyugalomban levő idegsejt külső és belső környe­
zete közi. A nagyszámú negatív töl tésű .sejten belüli iont a fehérjék képezik. A
sejten kívüli Na+-ionok száma nagyobb, mint a Ki-ionok száma. A sejten kívüli
összes pozitív ion száma meghaladja a sejten belüli pozitív ionokét, így alakul ki
a nyugalmi membránpotenciál.
A nyugalmi membránpotenciál a sejihártya két oldalán található ionok egyenlők-
len eloszlásából adódik. Egy idegsejt nyugalm i membránpotenciálja 70 mVkörűi van.
Megegyezés szerint a nyugalmi membránpotenciáit negatívnak tekintjük (-70 mVj, mert
a sejthártya negatív töltésű belső felszínét viszonyítjuk a pozitív töltésű külső felszínhez.
A nyugalmi membránpotenciál a sejthártya külső felszínén levő pozitív töltések vi­
szonylagos túlsúlyából adódik, de megfigyelhető a citoplazmában a negatív ionok (szer:.
ve$ foszfátok. fellő j ék) kismértékű fölöslege is. A sejthártyán kívül.a J^aIrllHU4Uö>.n-
centrációja több, m int tízszer nagyobb, mint a sej (hártyán bölüh,^ 'W 'ih 0Zzájáriíl'!á''séit
külső felszínének összességében ...pozitív töltéséhez a belső fel§zíplígz viszonyítva.
Az ioneloszlás egyenlőtlenségét az idegsejtekben több tényező okozza, az egyik a
hatékony Na'vK+-.pumpa. Ez a pumpa 3 N a'-iqnt visz ki a sejtből és 2 K'-iont be aktív
transzport révén. A pumpa az ionkoncentráció-grádiens ellenében dolgozik, nagy meny-
nyiségű ATI* szükséges a működéséhez. M ivel töfib pozitív iont pumpál ki a sejtből,
mint amennyit bevisz, a sejten belül negatív töltés jön létre ( 10.6 . ábra).
Az ioneloszlás egyenlőtlenségéhez hozzájárul az ionok diffúziója a magas koncent­
rációjú területek felől az alacsony felé a sejthártya ioncsatornáin ál. Ezen csatornák
egy része olyan membrán fehérje, amelyek kinyílnak a sejlhárlya ingerlése hatására a
szerkezetük megváltozása által. Az ilyen ioncsatornákat fegp u z o ttn a k nevezzük, mivel
kapuként viselkednek és specifikusak egyes ionok számára; ilyenek például a nátrium;
és kálium-csatornák.
Az idegingerületet (impulzust) akciós p o te n ciáln a k is nevezzük (10.7. ábra). Az akci­
ós potenciál kiváltásakor egy elektromos, kém iai vagy mechanikai inger megváltoztatja
a nyugalmi membránpotenciáit azáltal, hogy m egnyit ingerlésre aktiválódó Na-csator-
nákat. A z ingerlés hatására ezek a N ^'-csgtprnák kigyflngk, a jTa*-ÍQnok heárqmlanak
a sejtbe és a sejlhárlya dgpplarizálódik:. A depolarizáció hatására a mcmbránpoleneiál
megváltozik kb. - f S mV-ra, ez az idegtrnpuLzus (ingerület) küszöbértéke! vagy jagerlé-
si. ktisjsftb: Ezen a membránpotenciálon kipyí lpajt j feszültségfüggő N a 1-csatornák, és
meg több N a1-jog áram lik a sej (be. Az ionáiarnlás nagyjából egy ezredmásodpereig tart,
majd a csatornák bezáródnak. A membránpotenciál tovább nő, kb. +35 rnVrra (pozitívvá
válik), tehát ideiglenesen megváltozik a m em brán polaritása.
 /• 1Í

230 Az ember anatómiája és élettana

Depolarizáció
Alkalmazott ^ A +++++++++
inger

Axon

4•*4j--------------------»
. 'k *h d' d' d: d- d- + *h
Axon
Na+ sejthártyája
Depolarizáció
+ +..+. + A 4 4■4- 4- 4- 4

m
t!
+ +
...I I + + + + + +
V " ' Na+
l< Depolarizáció .
Depolarizáció
+ 4 + 4 + 4 4 j j 4- 4- 4-
r 11 m
I A z a kció s p o t e n c i á l ^
Ito rje d é sé n o k lió n ya :íyw

+ + I- + + + +

10.7. Az idegsejl akciós potenciálja, (a) A sejthártyát ingerelve a Na'-ionok (pozitív

ionok) beáramlanak a sejtbe;, a sejthártya polarizáltsága megszűnik, akciós
potenciál váltódik ki. (b) A szomszédos membrán-területek is tlepolarizálódnak
ezáltal, és az akciós potenciál tovaterjed, az ingerelt membrán-terület ezalatt
repolarizálódik K'-ionok felhalmozódása révén, így újra képes tüzelni, (c) Az
akciós potenciál tovaterjed az axonon, amint a különböző területek sorra depola-
rizálódnak.

Ha az akciós potenciál elég erős ahhoz, hogy depolarizálja a szomszédos menibrán-

tertileteket, újabb feszültség-függő N a 1-csatornákat nyit ki, és az újonnan depolarizáló-
dott tájékról a depolarizáció átterjed a következő területre. A (lepöUirí-
zációs hullám ezáltal láncreakcióként terjed egyik niernbránlerületről
anriásikra, A hullám tovaterjed az idegsejten, ezt a depolarizációs hül-
lámot nevezzük akciós potenciálnak vagy ingerületnek vagy idegim-
pulztisnak.
H.a az akciós potenciál végigtcrjcdt az axonon, a membrán elkezd
repolarizálódni. A N a'-csatornák bezáródnak és aJ^-^^torjttájyíihyíl-
nak, a BC+ kiáráinlik a sejtből. A teljés depolarizáció és repolárizacíó kevesebb, m int 1 ms
alatt lezajlik.
A hhoz, hogy a kiinduló nyugalmi állapotba visszakerüljön a sejt, a Na+-ionokat ki
kell pum pálni a sejtből, ez néhány m ásodperc alatt megtörténik. D epolarizált állapotban
/ a sejt re fra k te r (ingerelheteden), v ag y is nem közvetít más akciós potenciált, hacsak
az ingerlés nem erőteljes. H a a M a'-iöiiök kipumpálódtak a sejtből és helyreállt á nyu­
galmi membránpotenciál, a sej! újra képes akciós potenciált generálni. Ezáltal a sejt
alkalm azkodik a ..m indéitvagy sem m i- törvényhez; ha az inget képes az láég séjtétaz
ingerküszöbig depolarizálni, kiváltódik az idögimpulzus, viszont ennél erősebb inger is

i
 Az idegszövet 231

I b o ly á n impulzust vált ki. Az idegsejt az impulzust akár továbbvezeti vagy sem, a z

lerület (idegimpulzus) erőssége nem változik. Egy nagyon grüs inger.,kiválthat több,
’|m á st követő akeiós potenciáik
v ^^.'''líiielinhüvely, amelyet a központi idegrendszerben az oligodendrociták, a perifé­
riás idegrendszerben pedig a Schwann-sejtele hoznak létre, az ingerület (idegimpulzus)
gyorsabb továbbítását teszi, lehetővé a velőhtivelyes axonokon és dendriteken. Mivel a z
ionok csak a Ranvier-féle befüződéseknél tudnak be- vagy kijutni a sejtből, az impul­
zus ugrásszerűen terjed befűzödésröl befűződésre, és nem terjed folyamatosai) végig
az idegsejten. A z impulzus ugrásszerű terjedését szaltaíorikus ingervezetésnek ne­
vezzük. A szaltaíorikus ingervezetés lényegesen gyorsítja az idegimpulzus terjedését,
ezáltal az ingerekre gyorsabban kiváltódnak a válaszok (10.8. ábra). A perifériás ideg-
rendszer velőhüvelyes idegrostjai szükségesek a gyors reflexes válaszok kiváltásához.

Sejllesl Sejtlesi
Ranvier-féle bolüzőclés
Idő . 7 N a4 Idő . / Na+
t ,ns
, N\-< ,1
1ms k f i
/X P
' ' ' ' A Na4-csalornák k in y ílá s a '^
KS , Wr r t ....\ A N á'-csalornák
\\.
V
/ Ub következtében kialakuló áram /N a 4 kinyílása kövelkezléb en kialakuló áram
Akciós potenciál k iv á lá s á n a k helye A k c ió s potenciál kiváltásának-helye
1 N a '4 , N a 4'
Jw u p p
8ms
‘ |; '■ rJyX f ...: \\ a - ■>:> >
■
N b+ ( * N a 4' , -

(a ) Valöhüvely nélküli Idegsejl (b) Velőhüvelyes klegsejl

10.8. ÁBRA Az ingerületterjedés összehasonlítása velőhüvely nélküli és velőhüvelyes

idegrostokban. Megfigyelhető, hogy azonos idő alatt az idegimpulzus sokkal
nagyobb távolságra jut el a velőhüvelyes rostok esetén, (a) Csupasz rostos inger­
vezetés. (b) Szaltaíorikus ingervezetés.

A szinapszis két idegsejt, illetve az idegsejt é s a végrehajtó iz,p>p)- vagy mirigysejt köz­
ti kapcsolatot jelenti. Az idegsejt ©s-izomsejt közti kapcsolat az ideg-izom szjita n szis
vagy m otoros W aléméz.'Alcét sejt közti fér á szíöaptiK us rés. Az idégingérüléf az axon
végéhez érve nem ugrik át a szinaptikus résen, hanem egy kémiai mechanizmus teszi
lehetővé az'információ továbbítását a következő idegsejtre, izom- vagy mirigy sejtre.
 b t

232 Az ember aiiainmiája és élettana

Amikor az idegimpulzus elér a z axonon levő szinaptikus végbun-

kóhoz, hatására ii^uTotranszhütteriiej^. nevezett kémiai anyagok sza­
badulnak fel, Ezek gyorsan átdilfundálnak a szinaptikus résen és meg­
változtatják a szomszédos idegsejt m em bránjának a permeabilitását. Ha
elégendő neurotranszmitter szabadul fel, az idegsejt membránja depo-
larizálódik, és egy új idegimpulzus tovaterjed a következő neuronon.

A neurotranszmitterek folyamatosan termelődnek az axonok szi­

naptikus végbunkóiban és membrán által határolt szinaptikus liólyagocskákban táro­
lódnák. A m ikor az ingerület elér ide, íeszíiltségfüggő kaieium-esatornák nyílnak ki és
a környező szövetből Ca3'-ionok áram lanak az axonvégződésbe, ezáltal a szinaptikus
hólyagocskák tartalm a exocitózissal. kiürül a szinaptikus résbe (10.9. ábra).

Mltokondrium

Neurolranszmiüer molekulák

Szinaptikus Preszinaptlkus membrán

hólyagocskák Szinaptikus rés
Posztszinaptikus idegsejt
PosztszinaplikuS iriömbrán
Receptor-rriolekulák-

Í0.9. Á BRA A szitiápszis niííködése. Amikor az akciós potenciál elér az áxoiv végére, neurot-
ranszmittei-molekulák (p l. aeetilkolin) szabadulnak fel a szinaptikus hólyagocs-
kákból exocitózissal. A molekulák átjutnak a szinaptikus résen és kapcsolatba
tépnek a posztszinaptikus membrán felszínén levő receptorokkal, ezáltal akciós
potenciál váltódik ki a posztszinaptikus idcgsejlben.
Miután átdiffundáltak a szinaptikus résen, a neurotranszmitterek kötődnek a szom­
szédos idegsejt dendritjének m em bránján (posztszinaptikus membrán) levő receptorok­
hoz. A receptorok fehérje-molekulák, amelyek ioncsatornákat képeznek. Az ioncsator­
nák kinyílnak és lehetővé teszik a N af -ionok beáram lását a dendritbe. Ha elegendő Na+
áramlik át a sejthártyán, ez depolarizálódik, és új idegimpulzus jön létre.
Tőbbj mint hö féle egyik közülük az áéetiíköliin Aéetilkp-
lin szabadul fel a Vázizmokat beidegző idegsejlekből az ideg-izom véglemez .szintjén és
kiváltja az izorn-ÖssZehúzódást, valam in t a periiBriSs”idegrendszer vegetatív részének
és a központi idegrendszernek egyes idegsejtjeiből. Miután az aeetilkolin hozzákötődött
:
P A? ideuszövet
■m
iV a receptorához, egy kolinésztgrázpak. «evezett enzim lebontja. Ezáltal az acetilkolin
< hatása rgyjfjjdeig tart. Más neurotranszm ittereket a preszinaplikus axon újra felvesz
1 eiidoeitózissal és újrafelhasznál.
Egy másik ismert «eurotranszmitfer a iip>nídrcmilin. A noradrenalin a szim patikus
idegsejtekből szabadul fel és kiváltja a „küzdj vagy menekülj” választ (11. fejezet), illet­
ve az agy és a gerincvelő számos idegsejtjéből. Más neurotranszmitterek az a d re n a lin
és a dopam in. Az adrenalin, noradrenalin és dopamin a Jtatel<olaminpk közé tartoznak..
További neurotranszmitterek a szerotonin, a glutamát (glulannnsay)? a g lic in é s az.
endorfinok is (összefoglalva a 10.2. táblázatban). Az egyes neurotranszmittereknek
más-más szerepe van a szervezetben (egyesei^ gátló hatásúak), és egyegek harm opként
is felszabadulnak a belső elválasztásit mirigyekből. Az idegrendszer különböző részei
más-más neurotranszmittert termelnek, így a giylamál főleg az agykéregben képződik,
a glicin meg főként a ggrincygl§ben szajkóul fel. A neurotranszmitterek egy része ser­
kenti a posztszinaptikus idegsejteket, depolarizációt váltanak ki (serkent# posztS^ítUiP"
tikus potenciál), így elősegítik az idegim pulzus létrejöttét. Más neurotranszmitterek
gátolják az idegimpulzus .létrejöttét, hatásukra a Na'-csatornák zárva maradnak. A gát­
lás hatására gátló poszlszinaptijHis jön létre.

10.2. TÁBLÁZAT Néliány ueurotranszmilter liatása.

N e u r o t r a n s z m it t e r T e r m e lő d é s h e ly e H a tá s
A c e tilk o lin . a>• Id e g iz o m v é g le m e z , K y i az,w m q!<«ü:>icsökkenti a s z ív fre k -
v e g e ta tív id e g re n d s z e r, v sv,Vep|^át)V6zárnps>je|zést k ö z v e tít a v e g e ta tív
agy Id e g r e n d s z e r b e n és az a g y b a n

N o r a d r e n a lin S z im p a tik u s id e g r e n d ­ S z a b á ly o z z a a z s ig e re k m ű k ö d é s é t és e g ye s
szer, a g y a g y i fu n k c ió k a t
D o p a m in A gy S z e re p e g y e s m o to ro s m ű k ö d é s e k s z a b á ly o ­
zásában

S z e r o tp n in Agy, g e rin c v e lő S z e re p e g y e s m e n tá lis agyi m ű k ö d é s e k b e n ,

n a p s z a k i r itm u s b a n , a lvás és é b r e n lé t s z a ­
b á ly o z á s á b a n

G a m m a a m in o - Agy, g e rin c v e lő G á to l e g ye s id e g s e jte k e t

v a js a v (G A B A )

G lic in G e rin c v e lő G á to l e g ye s id e g s e jte k e t

 R É SZ - írja be a szót vagy szavakat, amelyek helyesen egészítik lei az aláb­
bi állításokat.

I. Az idegrendszert két fő részre oszthatjuk, a központi idegrendszerre és a

2. A központi idegrendszert alkotja az agy és a (z )_________..

i 3. A peri fériás idegrendszerhez tartozó receptorok megtalálhatók a(z)

_________ -benAban .
*

4. 31. pár gerincvelői ideg és 12 p á r ■

__létezik.

5. Az idegimpulzusok a központi idegrendszerből kilépve a mirigyekhez és az

_________ továbbítódnak.

6. A perifériás idegrendszer két alkotórésze a szomatikus és a(z) __________rész.

7. Az érző idegek__ ______

/
8. A mozgató idegek__ _______ . $
ni ' •
9. Az idegsejt másik neve a (z )__________.

10. Az idegrendszer sejtjei közül tám asztó szerepe van a (z )______ .

11. A központi idegrendszerben a velőhüvélyt a (z )__________ képezik.

1.2. A (z )__________ csillag alakú gliasejtek hosszú nyúlványokkal, és a vér-agy gát

alkotásában vesznek részt.

13. A (z )____ _____ olyan gliasejt, am ely íágocitálja a bejutott mikroorganizmusokat.

I 14. A perifériás idegrendszerben azok. a gliasejtek, amelyek feltekerednek a netironok

nyúlványaira a(z)__________n ev et viselik .

15. A perifériás idegrendszerben a Schw ann-sejtek képezik a (z )__________.

16. A z idegrendszer szerkezeti és m űködési egysége a (z ) _________ _.

17. A (z )_______ több.dendrittel é s egy axonnal rendelkező idegsejtek.

18. A (z )_________ egy dendrittel és egy axonnal rendelkező idegsejtek.

1.9. A legtöbb érző idegsejt__________ neuron.

20. Az afferens neuronök vagy ' ______ közvetítik az információt a receptoroktól a

központi idegrendszerbe.
 Az idegszövet

21. A mozgató idegsejtek közvetítik az információt a központi idegrendszerből a miri­

gyekhez és._ ______ .

22. A mozgató idegsejtek más néven__________ .

23. A társító idegsejtek vagy_________ olyan idegsejtek, amelyek1kapcsolatot terem­

tenek az érző és mozgató idegsejtek között.

24 A sejtmag és a sejtszervecskék többsége a z idegseit nevezett..részében

található.

25. A fehéije-szintézis helye a sejttestben található endoplazmatikus retiéulum, vagyis

a (z )_ L ______ -

26. A sejttesttől az idegingerületet e g y __________nevezett hosszú nyúlvány vezeti el.

27. Az ideg_________ kötegeiböl áll.

28. Az axon végénél több ezer ______nevezett mikroszkopikus elágazás található.

29. Az axon végződésből felszabaduló kémiai anyagok a •

30. Az axont szigetelő burok a __ .

31. A Schwann-sejtek, illetve az oligodendroeiták szomszédos nyúlványai közti rések

a __________ .

32. A velőhüvely foltszerű degenerációja kiválthat ________ .

33. A mielinhüvely axont beburkoló külső rétege a __________ .

34. Az ideget számos axonból és/vagy dendritből á lló _____ _ alkotja.

35. A idegsejtek sejttesljei gyakran__ _______ -ba tömörülnek.

36. Az. első lépés a szervezet ingerre adott válaszának kialakításában az.._________ ■

37. Amikor az idegsejt nem közvetít idegimpulzusi, akkor__ ___ van...................

38. Mivel a nyugalomban levő idegsejt esetén a sejthártya külső és belső oldalának
töltése ellentétes, ilyenkor az idegsejt hártyája elektrom osan__ ______ .

39. A nyugalomban levő idegsejtre jellemző elektrom os potenciál-különbség a

40. A nyugalomban levő idegsejt sejthártyáján kívül a _____ ____ koncentrációja ma­
gas.

41. A nyugalomban levő idegsejt sejthártyájának külső felszíne : ._____ elektromos

töltésű.

42. A nátrium-kálium pumpa működéséhez szükséges energiát a(z) ____ _____szol­

gáltatja.
236 Az ember anatómiája és élettana

43. Az idegimpulzus másik neve a ( z ) __ _______ .

44. Miután az id eg impulzus az axonon továbbterjedt, az idegsejt membránja

II I

45; A depói ári zó! t idegsejt__________állapotban van.

46. Az idegsejtben kiváltódott idegiimpulzus mindig ugyanolyan, ez a (z )_________

47. Két idegsejt közti kapcsolat a ( z ) _____ ____.

48. A szinpaszison belüli tér, ahová a neurotranszmitter ürül, a (z )_________ .

49. Az idegizom-véglemez szintjén az izomrostokat ingerlő neurotranszmitter a(z)

50. A szimpatikus idegrendszerből felszabaduló, a „küzdj vagy menekülj” választ

kiváltó neurotranszmitter a (z )________

B. RE.SZ - Feleletválasztós kérdések; Karikázza be a 'helyes válasznak megfelelő betilt.

1. A perifériás idegrendszerhez tartoznak:

A. az agy és agyidegek
D. az érző receptorok és idegek
C. az agy és gerincvelő
D. a gerincvelő és érző receptorok

2. Az agy és a gerincvelő részei a(z):

A. perifériás idegrendszernek
B. vegetatív idegrendszernek
C. érző idegrendszernek
D. központi idegrendszernek ,

3. A szimpatikus és paraszimpatikus idegek a(z):

A. központi idegrendszerhez tartoznak
B. érző idegrendszerhez tartoznak
C. vegetatív idegrendszerhez tartoznak
D. koponyában találhatóak

4. A zalábbi sejttípusok a neurogliához tartoznak, kivéve a(z):

A. astrocyta
B. microglia
C. oligodendrocita
D. limfocita

5. A Schwann-sejtele az idegsejteken:
A. a Nissl-lcsteken találhatóak
B. velőhüvelyt képeznek a nyúlványok körül
C. az asztrocilákban találhatóak
D. a sejttestben találhatóak
 Az iiletjszö’vet m
6. Az idegrendszerben:
A. több gliasejt található, mint idegsej t
B. több idegsejt található, mint gliasejt
C. ugyanannyi idegsejt található, mint gliasejt
P . nem található gliasejt

7. A bipoláris neuronolc rendelkeznek:

A. egy Nissl-lestecskével és egy Golgi-készülékkel
B. két riboszómával sejttestenként
C. egy axonnai és egy dendrittel
D. két eredettel az érzékszervekben

8. Az interneuronokkal (társító idegsejtekkel) kapcsolatosan hamis:

A. nem rendelkeznek axonnai
B. a központi idegrendszerben találhatóak
C. kapcsolatot létesítenek az érző és m ozgató idegsejtek között
D. információt kapnak az érző neuronoktól

9. A dendritek szerepe:
A. az idegimpulzusolc értelmezése
B. fehérje-szintézis
C. a sejtmagot tartalmazzák
D. az idegimpulzusokat vezetik a sejttest felé

10. Axonok kötegel együtt alkotják a(z):

A. idegrostot
B. dendritet
C. neiirilemmál
D. microgliál

11. A neurotranszmiltereket az idegsejtek felszabadítják:

A. a sejttest mitokondriumaiba
B. a dendritek végbunkóiba
C. az axon terminálisok szinoptikus bunkóinál
1). a sejttest Golgi készülékeiben

12. Az axont nem szigeteli mielin:

A. a sej testnél
B. a Ranvier-féle befűződéseknél
C. az agyban
D. a vegetatív idegrendszerben

13. A sclerosis multiplexet kiváltja:

A. a mielin foltos degenerációja
B. az axon terminálisok hiánya
C. a neurotranszmitterek felszabadításának képtelensége
D. a Schwann-sejtek hiánya
238 Az ember anatómiája és élettana

14. A perineurium és endometrium kapcsolatban állnak a(z):

A. neurilemmával
B. dendritekkel
C. idegekkel
D. neurogliával

15; Az idegtevékenység elsődleges végrehajtó szervei a(z): • •

A. idegek
B. csontok és mirigyek
C. axonok és dendritek
D. mirigyek és izmok

16. A szinapszis létrejön:

A. a sejttest és az axonok között
B. csak az érző receptorok szintjén
C. a dendritek és a sejttestek között
D. két idegsejt között ' ,

17. Egy nyugalomban levő idegsejtben a sejthártya belső felülete:

A. pozitív töltésű
B. nem rendelkezik elektromos töltéssel
C. negatív töltésű
D. pozitív és negatív töltéssel is rendelkezik

18. Egy nyugalomban levő idegsejt:

A. polarizált
B. nem rendelkezik velőhüvellyel
Ç. rendelkezik axonnal, d e nem rendelkezik dendritekkel
D. nem rendelkezik citoplazmáyal

19. Az idegimpulzus más néven:

A. Nissl-teslecske
B. akciós potenciál
C. nyugalmi membrán-potenciál
D. szinaptikus potenciál

20. A nyugalomban levő idegsejteket jellemző egyenlőtlen ioneloszlást létrehozzák

a(z):
A. kén és bór
B. oxigén és szén
C. bérillium és radon
D. kálium és nátrium

21. Inger hatására az idegsejt sejthártyája:

A. összeházódik
B. depolarizálódik
C. kiterjed —
D. fehérje-szintézist kezd
 Az idegszövet 239

22. Az idegsejtet az ingerület tovaterjedése után repolarizálják a befelé áramló:

A. szénizotópok
B. hidrogénionok
C. oxigén atomok
D. káliumionok

23. Az ideg- és izomsejt: közt létrejövő szinapszis a:

A. desmosoma
B. gap junetion
C. idegizom junkció
D. szinoviális junkció

24. Neurotranszmitterként viselkedhetnek, kivéve :

A. vazopresszin
B. noradrenalin
C. acetilkolin
D. dopamin

25. Miután az acetilkolin hatott egy szinpaszisban:

A. ott marad
B. lebomlik
C. enzimmé alakul
D. kálium-ionokká alakul :

C. R É S Z - igaz/Hamis: A következő állítások míndégyike mé'llétfjelölje „I" betűvel,

amennyiben az igaz. Ha az állítás hamis, csereije'ki tíz aláhúzott szót úgy, hogy az állí­
tás helyessé váljon.

1. Az idegrendszer két fő része a perifériás idegrendszer és a belső idegrendszer.

2. A z afferens idegek a mozgató idegek. *

3. Az idegrendszer két fő sejttípusa az idegsejt és a gliasejt.

4. A csillan alakú oligodendrociták idiaseitek. amelyeknek a hosszú nyúlványai a

vér-agy gát kialakításában játszanak szerepet.

5. A neurogliának támasztó szerepe van.

6. A bipoláris idegsejteknek egy nyúlványuk van, amely axonként és dendritként is

működik.

7. A mozgató idegsejlek továbbítják az im pulzusokat a perifériás idegrendszertől az

izmokhoz és mirigyekhez.
8. A társító idegsejtek egyik szerepé az érző idegsejlek és az,afferens idegsejtek közti
kapcsolat biztosítása.
9. Az idegsejt sejtmagja az axonban található.
10. Az idegimpulzus fogadására specializálódott nyúlványok az axonok.
240 Az ember anatómiája és élettana

X, 1.1. Az ideghúr tulajdonképpen axonok és/vagy dendritek kötege. .

12. ■Neiirotranszmitternek nevezel! vegyöletek szabadulnak fel az idegsejtekből a szi-
naptjkus bunkóknál.
13. A Rativier-féle beíöződések szintjén a dendritek velöbtivelvesek. '
H l
14. Az.agy fehérállományának színét az idegsejtek körül elhelyezkedő citoplazm a
fehér színe adja.
15. Az idegdúc több idegsejt sejttestét tartalmazza.
16. A szinergizmus szintjén az axon közel kerül a dendrithez, de nem érintkeznek
közvetlenül.
17. A nyugalomban levő idegsejt polarizált a sejtbártya két oldalának eltérő töltése
miatt.
18. A nyugalomban levő idegsejt m em bránján kívül a hidrogén-ionok koncentrációja
tízszer nagyobb, mint a sejt belsejében.
19. A nátrium-kálium pumpa m űködéséhez szükséges energia az idegsejt citoplazmá-
. iában levő a N A P molekulákból származik.
20. Az idegimpulzus kiváltásához az inger megváltoztatja a nyugalmi m em brán-po­
tenciált, mivel fokozza a maeh ártv a permeabilitását.
.21. Az akciós potenciál, ami egy depolarizációs hullám az idegsejtben, tulajdonképpen
azonos az ideaimpulzussal.
. 2.2. Ugyanolyan idegimpulzus keletkezik az idegsejtben az inger erősségétől függetle­
nül, ha az elérte a küszöbértéket. E z a küszöb törvénye.
23. A neurotranszmitterek. például az acetilkolin. szükségesek az idegiromilzus átve-
zetéséhez a szinapszison ál.
24. A neurotranszmitterek felszabadítása a szinaptikus résben endocitózissal történik.
25. A kaíekolaminok közé tartozó neurotranszm itterek a dopamin, adrenalin és norad-
rcnalin.

D. R É S Z —Esettanulmány
Máriának sclerosis multiplexe van. N ehezen irányítja a szemeit és gyakran megbotlik
járás közben. Tüneteinek oka a központi idegrendszer idegsejtjeinek demielinizációja
egy autoimmun betegség miatt. A betegsége a központi idegrendszer mely sejtjeit érinti
leginkább? Mi a sejtszintű, hatás?

■ M EMU
 Az idegszövet 24 i

A. RÉSZ - Kiegészítés

1. perifériás^ idegrendszerre 26. axonnak

2. gerincvelő 27. axonok és/vagy dendritek
3. érzékszervek 28. axon terminálisnak
4. agyideg 29. neurotranszmiderek
5. izmokhoz 30. velőhüvely
6. vegetatív 31. Ranvier-féle befűződósek
7. afferensek 32. sclerosis multiplexet
8. efferensek 33. neurilemma
9. neuron 34. köteg
10. gliasej leknek 35. idegdúc
11. oligodendrocilák 36. inger felfogása
12. asztrociták 37. nyugalomban
13. microglia 38. polarizált
14. Schwann-sejtele 39. nyugalmi membrán-potenciál
15. velőiülvelyt 40. nátrium-ionok
16. neuron 41. pozitív
17. multipoláris idegsejtek k ^ j^ ,Á T P v '}
18. bipoláris idegsejtek >• .• ^ |: ^ d : ö ^ c r t « n c i á r
19. unipoláris 3 4 ^ ’fepQ}#tzál6dik‘• / ’ * ' ’ j
20. érző ídegsejtek 45 . ' refraktér , íi.
21. izmokhoz 46. mindent vagy semmit törvénye
22. efferens neuronok 47. szinapszis
23. interneuronok 48. szinaplikus rés
24. sejt testnek 49. acetilkolin
25. Nissl-testecske 50. noradrenaljn

B. R ÉSZ - Feleletválasztós kérdések

1. B 6. A 11. C 16. D 21. B
2. D 7. C 12. B 17. C 22. D
3. C 8. A 13. A 18. A 23. C
4. D 9. D 14. C 19. B 24. A
5. B 10. A 15. D 20. D 25. B

C. R É S Z .- Igaz/H aiiíis
1. központi 6. unipoláris
2. érző 7. központi
3. igaz 8. mozgató vagy efferens
4. asztrociták 9. sejttestben
5. igaz 10. dendritek
242 Az ember anatómiája és élettana

11. ideg 1.9. ATP

12. igaz 20. sejthártya
13. velőhüvely nélküliek 21. igaz
14. mi étin 22. mindent vagy semmit
1.5. igaz 23. igaz
16. szinapszis 24. exocitózis
17. igaz 25. igaz
18. nátrium

D. R É SZ - Esettaim lniáii
A sclerosis multiplex Mária oligodendrocitáit támadta meg, ezért nem képeznek velőhü­
velyt az idegsejtek körül. Az érintett idegsejtekben az akciós potenciál vezetése lassúbb,
mint normálisan, így nehézkes lesz a mozgás irányítása és a szemekből érkező látási
információ nem összehangolt.