I.

Tétel
Az Anjouk gazdaságpolitikája:
Károly Róbert:

A tartományúri hatalom felszámolása:

 Károly 1308-1342 (Anjou-ház) került ki győztesen a leányági trónkövetelők közül

 délvidéki kis királyok támogatásával 1301-ben Esztergomban megkoronáztatta magát
 a tartományúri felszámolásban a főpapokra és a nemesekre támaszkodott (Aba Amádé, Borsa
Kopasz, Csák Ugrin) -> később Csák Máté, Kőszegi Henrik -> 1308 Pesti gyűlés királlyá
választotta 1309-ben Budán megkoronázták -> 1310-ben az esztergomi érsek
Székesfehérváron a Szent Koronával koronázta meg
 csak a tartományúri hatalom felszámolásával tudta megszilárdítani hatalmát
 a legerősebb tartományurakat nem háborgatta -> kijátszotta őket egymás ellen, másokat
rászedett -> híveit gazdagon jutalmazta -> fegyverhez is nyúlt ha kellett -> a tartományurak
familiárisai közül egyre többen csatlakoztak hozzá
 1312-ben a rozgonyi csatában a szászokkal összefogva győzte le az Abákat
 fegyverrel törte meg a Kőszegiek és a tiszántúli Borsa kopaszok hatalmát -> Csák Máté
területét csak annak halála (1321) után tudta elfoglalni

A királyi hatalom politikai alapjai:

 növelte a királyi birtokállományt -> adományok az őt támogató familiárisoknak -> belőlük
személyéhez hű bárói réteget hozott létre (Garaiak, Lackfiak)
 a bárók jövedelmeinek nagyobik része a király által nekik adományozott méltóságokból
származott -> királyi várak és földek birtoklása = homokbirtok
 erős királyi bandérium + bárói és vármegyei bandérium + kun könnyűlovasság

Károly gazdaság reformjai:

 jövedelmek növelése -> regáléjövedelmeket az ország gazdaság fejlődése és ásványkincsekben
gazdag területei tették lehetővé
 nemesfémbányászat -> bányászokat telepít az országba -> földesúri birtokon is engedélyezte az
ércbányászatot -> a földbirtokosok a királynak fizetett bányabérből megkapták az urbura harmadát
 a király elvesztette ezzel a kamarahasznát -> 1336-ban bevezette a kapuadót postánkként fizettek
 árutermelés -> megerősödtek a városok
 kevés nyugati típusú városok (céhek) -> nagy önállósággal rendelkező, fallal körülvett szabad
királyi városok és bányavárosok
 földesúri fennhatóság alatt a mezővárosok -> egyösszegű adózás
 harmincadvám -> kereskedelem -> iparcikkekért (szövet, fegyver, egyéb fémáruk)

I. Károly külpolitikája:
 kiterjesztette hatalmát a Duna menti városokra (Nándorfehérvár), Havasalföldön (1330) kudarcot
vallott
 rokoni kapcsolatok kiépítése az európai uralkodócsaládokkal
 a lengyel uralkodó Lokietek Ulászló lányát vette feleségül
 1335 visegrádi király találkozó: megbékítette a cseh és a lengyel uralkodót a lengyelek elismerték
Szilézia elvesztését
 a cseh uralkodóval megállapodott az árumegállító joggal rendelkező Bécset elkerülő kereskedelmi
útvonal megnyitásáról -> jórészt meghiúsult a földrajzi és gazdasági tényezők miatt
  biztosította, hogy elsőszülött fia Lajos örökölje a lengyel trónt, kisebbik gyermeke András igényét
a nápolyi trónra házassági szerződéssel alapozta meg

Nagy Lajos:

Nagy Lajos külpolitikája (1342-1382):

 dinasztikus politikai hatalom

 öccse halála miatt nápolyi hadjárat -> hatalmas összeg az avignoni pápai udvarnak öccse nápolyi
trón örököse Johanna meggyilkolta -> két hadjárat 1347-1348, 1350-1352
 rengeteg háborút indított (Velence, Havasalföld, Moldva, Balkán stb.) -> az országot délen és
keleten hűbéres államok vették körül
 megerősödtek a bárói családok
 1370 lengyel király -> perszonálunió -> a lengyel bárókkal együtt kormányzott -> 1374 kassai
privilégium megerősítette a nemesek jogait
 a pápa kérésére a bogumilok ellen harcolt a Balkánon -> 1367 első magyar egyetem megalapítása
Pécsen

1351-es törvények:

 a háborúk és a pestis miatt belső feszültség ->1351 országgyűlés összehívása

 Aranybulla megújítása:
~ nemesség szabadságjogai (adómentesség, törvényes ítélet nélkül nem foghatók el, csak az
ország védelmére kötelesek vonulni, házuk sérthetelen) -> a végrendelkezés jogát elvették
-> a birtokot tilos volt elidegeníteni az a nemzettségen belül apáról fiúra szállt => ősiség
védte a nemesi birtokok egységét -> a fiúágon kihalt nemzetségek birtokai a háramlási jog
révén a királyra szálltak
 kilenced -> egységesítették a jobbágyok földesúri szolgáltatását
 Magyarország a nyugati rendi társadalomhoz hasonul:
~ papság
~ bárók, nemesség
~ jogilag egységes szabad költözésű jobbágyság

Trónutódlási problémák:

 nincs fiúörökös -> trón örököse Mária (1382-1395) -> Luxemburgi Zsigmond -> 1387 koronázás -
> a királyi hatalom meggyengült a király a várak nagy része a bárók örökbirtokává vált -> az
ország várainak alig 20%-a maradt a királyi kézben