Az alábbi definíciók nem a teljes vizsgát fedik le, szimplán a „beugrót” képzik, ami után egy tételt

ki kell dolgozni. A beugróban három definíciót kapsz (más betűkkel!), amiből egyet kell helyesen
leírni. A felesleges információt, valamint nem megfelelő betűt tartalmazó válasz hibásnak számít.

1. Szuprémum (1.1.1)
A korlátos E számhalmaz suprémuma (legkisebb felső korlát): az ∝ ∈ A szám, E A , ha
𝛼 𝑒𝑔𝑦 𝑓𝑒𝑙𝑠ő 𝑘𝑜𝑟𝑙á𝑡𝑗𝑎 𝐸 − 𝑛𝑒𝑘,
𝛽 < 𝛼 é𝑠 (𝛽 ∈ 𝐴), 𝑎𝑘𝑘𝑜𝑟 𝛽 𝑛𝑒𝑚 𝑓𝑒𝑙𝑠ő𝑘𝑜𝑟𝑙á𝑡𝑗𝑎 𝐸 − 𝑛𝑒𝑘

2. Infimum (1.1.2)
A korlátos E számhalmaz infimuma (legnagyobb alsó korlát): az 𝛽 ∈ A szám, E A , ha
𝛽 𝑒𝑔𝑦 𝑎𝑙𝑠ó 𝑘𝑜𝑟𝑙á𝑡𝑗𝑎 𝐸 − 𝑛𝑒𝑘,
𝑠 > 𝛽 (𝑠 ∈ 𝐴), 𝑎𝑘𝑘𝑜𝑟 𝑠 𝑛𝑒𝑚 𝑎𝑙𝑠ó𝑘𝑜𝑟𝑙á𝑡𝑗𝑎 𝐸 − 𝑛𝑒𝑘

3. Felsőhatár-tulajdonság (1.1.4)
Azt mondjuk, hogy az A rendezett számhalmaz felsőhatár tulajdonságú,
ha tetszőleges, nem üres és felülről korlátos E ⊂ A esetén E-nek létezik legkisebb felső
korlátja A-ban.

4. A valós számok halmaza (1.1.5)

a legszűkebb felsőhatár tulajdonságú halmaz, amely tartalmazza a racionális számok
halmazát, és elemeire az ismert műveleti és rendezési tulajdonságok érvényesek.

5. Két halmaz számossága megegyezik, (1.3.1)

ha megadható egy egy-egyértelmű leképezés az A halmazról a B halmazra (bijekció), és
erre az A ∼ B jelölést használjuk.

6. A sorozat korlátos, ha (1.2.2)

∃K ∈ ℝ ∀n ∈ ℕ-re úgy, hogy |an| < K

7. A sorozat felülről korlátos, ha (1.2.3)

∃K ∈ ℝ ∀n ∈ ℕ-re úgy, hogy an ≤ K

8. A sorozat alulról korlátos, ha (1.2.3)

∃k ∈ ℝ ∀n ∈ ℕ-re úgy, hogy an ≥ k

9. A sorozat monoton növő, ha (1.2.4)

∀n ∈ ℕ-re úgy, hogy an ≤ an+1

10. A sorozat szigorúan monoton növő, ha (1.2.4)

∀n ∈ ℕ-re úgy, hogy an < an+1

11. A sorozat monoton csökkenő, ha (1.2.4)

∀n ∈ ℕ-re úgy, hogy an ≥ an+1

12. A sorozat szigorúan monoton csökkenő, ha (1.2.4)

∀n ∈ ℕ-re úgy, hogy an > an+1
13. A sorozat konvergens, ha (2.1.1)
a végtelenben létezik véges határértéke, azaz ∃a: ∀ℰ > 0 esetén ∃N úgy, hogy ha ∀n > N,
akkor |an – a| < ℰ

14. A sorozat határértéke véges, ha (2.1.1)

∀ℰ > 0-hoz ∃N úgy, hogy ha ∀n > N, akkor | an – a | < ℰ.

15. A sorozat határértéke végtelen, ha (2.1.3)

∀K ∈ ℝ-hoz ∃N ∈ ℕ úgy, hogy ha n > N, akkor an > K.

16. A sorozat határértéke mínusz végtelen, ha (2.1.3)

∀K ∈ ℝ-hoz ∃N ∈ ℕ úgy, hogy ha n > N, akkor an < K.

17. (an) sorozat részsorozata (𝒂𝒏𝒌 ) sorozat, ha (2.4.5)

∃𝑘𝑛 egy indexsorozat, azaz ℕ → ℕ, szigorúan növő sorozat. Az (an) sorozat (nk) szerinti
részsorozata az (𝑎𝑛𝑘 ) sorozat.

18. (an)-nek torlódási pontja van α-ban, ha (2.4.4)

(an)-nek van olyan (𝑎𝑛𝑘 ) részsorozata, amely konvergál α-hoz.

19. Az (an) sorozat jelentősen nagyobb, mint a (bn) sorozat, ha

𝑏
lim𝑛 →∞ 𝑎𝑛 = 0
𝑛

20. Az (an) sorozat Cauchy-sorozat, ha (2.4.7)

∀ ℰ > 0-hoz ∃ N ∈ ℕ úgy, hogy ha n, m > N, akkor | an – am | < ℰ.

21. A függvény korlátos az I intervallumon, ha (1.2.2)

van olyan K ∈ ℝ, hogy ∀x ∈ I-re | f(x) | < K

22. A függvény felülről korlátos az I intervallumon, ha (1.2.3)

van olyan K ∈ ℝ, melyre ∀x ∈ I-re K ≥ f(x)

23. A függvény alulról korlátos az I intervallumon, ha (1.2.3)

van olyan K ∈ ℝ, melyre ∀x ∈ I-re K ≤ f(x)

24. A függvény monoton növő az I intervallumon, ha (1.2.4)

∀ x1, x2 ∊ I, x1 < x2 esetén f(x1) ≤ f(x2).

25. A függvény szigorúan monoton nő az I intervallumon, ha (1.2.4)

∀ x1, x2 ∊ I, x1 < x2 esetén f(x1) < f(x2).

26. A függvény monoton csökkenő az I intervallumon, ha (1.2.4)

∀ x1, x2 ∊I, x1 < x2 esetén f(x1) ≥ f(x2).

27. A függvény szigorúan monoton csökkenő az I intervallumon, ha (1.2.4)

∀ x1, x2 ∊ I, x1 < x2 esetén f(x1) > f(x2).
28. A függvény konvex az I intervallumon, ha (1.2.5)
∀ c, d ∊ I és ∀ x ∊ (c,d) esetén az (x, f(x)) a (c, f(c)) és a (d,f(d)) pontokat összekötő húr
alatt vagy rajta van.

29. A függvény konkáv az I intervallumon, ha (1.2.5)

∀ c, d ∊ I és ∀ x ∊ (c,d) esetén az (x, f(x)) a (c, f(c)) és a (d,f(d)) pontokat összekötő húr
felett vagy rajta van.

30. A függvény folytonos a-ban, ha (3.2.1)

lim𝑥→𝑎 𝑓(𝑥) = 𝑓(𝑎), azaz ∀ ε > 0 ∃δ > 0 : ∀ x, |x − a| < δ : |f(x) − f(a)| < ε.

31. A függvény balról folytonos a-ban, ha (3.2.3)

lim𝑥→𝑎− 𝑓(𝑥) = 𝑓(𝑎), azaz ∀ ε > 0 ∃δ > 0 : ∀ x, a – δ < x ≤ a : |f(x) − f(a)| < ε.

32. Az f függvény folytonos az I intervallumon, ha (3.3.1)

az intervallum minden pontjában folytonos, és az intervallum esetleges bal- vagy
jobboldali végpontjában jobbról, illetve balról folytonos.
Ugyanez formulával: ∀ ε > 0 ∀ a ∈ I ∃δ > 0 : ∀ x ∈ I, |x − a| < δ : |f(x) − f(a)| < ε.

33. Az f függvénynek helyi (lokális) minimuma van a ξ pontban, ha (3.5.2)

a ξ egy K környezetében ∀ x ∈ K : f(x) ≥ f(ξ).

34. Az f függvénynek helyi (lokális) maximuma van a ν pontban, ha (3.5.2)

a ν egy K környezetében ∀ x ∈ K : f(x) ≤ f(ν).

35. Az f függvény egyenletesen folytonos, ha (3.5.4)

∀ε > 0 ∃δ > 0 és ∀x,y ∈ I-re ha |x − y| < δ, akkor |f(x) − f(y)| < ε.

36. Az f függvény differenciálható (deriválható) az x0 pontban, ha (4.1.1)

𝑓(𝑥)−𝑓(𝑥0 )
lim𝑥→𝑥0 𝑥−𝑥0
határérték létezik és véges.

37. Az f(x) függvény lineárisan approximálható a ξ ฀ (a; b) pontban, ha (4.1.4)

𝜔(𝑥)
∃A∊ℝ és ∃ ω(x): (a, b) → ℝ függvény, hogy lim 𝑥→ξ = 0,
𝑥−ξ
és f(x) = f(ξ) + A(x- ξ) + ω(x), ∀x-re.

38. Az f függvény a pontban vett n-edik Taylor-polinomja. (4.4.3)

f′ (a) f′′ (a) f(n) (a)
Tn(x) = f(a) + (x − a) + (x − a)2 + ⋯ + (x − a)n .
1! 2! n!
fk a
Rövidebben: ∑𝑛𝑘=0 (x − a)k . (Feltesszük, hogy f az a-ban n-szer differenciálható.)
k!

39. Primitív függvény, határozatlan integrál: (5.1.2.)

Az f függvénynek az I nyílt intervallumon vett összes primitív függvényei halmazát a fv.
határozatlan integráljának nevezzük. (Tudjuk, hogy ez a függvénysereg tetszőleges ϕ
elemének összes ϕ(x) + C alakú eltoltjából áll.)
40. Az [a,b] intervallum beosztása, beosztás finomsága: (5.2.1)
egy véges 𝑎 = 𝑥0 < 𝑥1 < ⋯ < 𝑥𝑛 = 𝑏 pontsorozat,
a beosztás finomsága: a max { xi-xi-1 | i = 1, 2, …, n }, azaz a leghosszabb részintervallum
hossza.

41. Darboux-féle alsó integrálközelítő összeg: (5.2.2)

sn := ∑𝑛𝑖=1 𝑚i (xi-xi-1), ahol f(x) korlátos [a,b]-n,
Bn : 𝑎 = 𝑥0 < 𝑥1 < ⋯ < 𝑥𝑛 = 𝑏 , mi := inf { f(x) | xi-1 ≤ x ≤ xi }, i = 1,2,… n

42. Darboux-féle felső integrálközelítő összeg: (5.2.2)

sn := ∑𝑛𝑖=1 𝑀i (xi-xi-1), ahol f(x) korlátos [a,b]-n,
Bn : 𝑎 = 𝑥0 < 𝑥1 < ⋯ < 𝑥𝑛 = 𝑏 , Mi := sup { f(x) | xi-1 ≤ x ≤ xi }, i = 1,2,… n

43. Riemann-féle integrálközelítő összeg: (5.2.2)

𝜎𝑛 = ∑𝑛𝑖=1 𝑓(ξ𝑖 ) (𝑥𝑖 − 𝑥𝑖−1 ), ahol f: [a, b] → ℝ korlátos
Bn : 𝑎 = 𝑥0 < 𝑥1 < ⋯ < 𝑥𝑛 = 𝑏, ξi ∊ [ xi-1, xi ] tetszőleges i = 1, 2, …, n

44. Darboux-féle alsó integrál, (5.2.7)

az I = sup sB szám, ahol f(x) korlátos [a, b]-n, B : 𝑎 = 𝑥0 < 𝑥1 < … < 𝑥𝑛 = 𝑏,
sB : f(x) fgv. B beosztáshoz tartozó Darboux-féle alsó integrálközelítő összege.

45. Darboux-féle felső integrál. (5.2.7)

az 𝐼 ̅ = inf SB szám, ahol f(x) korlátos [a, b]-n, B : 𝑎 = 𝑥0 < 𝑥1 < … < 𝑥𝑛 = 𝑏,
SB : f(x) fgv. B beosztáshoz tartozó Darboux-féle felső integrálközelítő összege.

46. Az f : [a; b] → ฀ korlátos függvény Riemann-integrálható, (5.2.8)

ha pontosan egy olyan I szám létezik, amelyre igaz, hogy bármely két alsó és felső
integrálközelítő összegre s ≤ I ≤ S teljesül; másként a fv. Darboux-féle alsó és felső
integrálja megegyezik; másként van olyan I szám, amelyre ∀ε > 0 ∃δ > 0 úgy, hogy minden
olyan felosztásra, amelyre max ∆xk < δ igaz, a ξk helyek bármely választása esetén, |σ − I|
< ε teljesül (itt σ a Riemann-féle integrálközelítő összeg).

47. f függvény integrálközépe a [c, d] intervallumon: (5.3.5)

1 𝑑
az ∫𝑐
𝑓(𝑥)𝑑𝑥 szám.
𝑑−𝑐

48. f(x) integrálfüggvénye: (5.5.1)

legyen f integrálható [a, b]-n, és c ∊ [a, b]
x
az F(x): = ∫c f(t)dt függvény lesz f integrálfüggvénye (ahol: x ∊ [a, b]).

49. Az f függvény [a;∞) intervallumon vett improprius integrálja: (5.5.3)

Ha bármely c ∈ [a,∞) esetén f az [a, c]-n integrálható. Ekkor improprius integrálja
∞ 𝑐
∫𝑎 𝑓(𝑥)𝑑𝑥 ∶= lim𝑐 →∞ ∫𝑎 𝑓(𝑥)𝑑𝑥, feltéve, hogy a limes létezik és véges.
 Környezetes definíciók:

A függvény határértéke: (3.1.x)

1, mínusz végtelenben mínusz végtelen, lim𝑥 →−∞ 𝑓(𝑥) = −∞,

ha ∀K ∊ ℝ-hoz ∃R ∊ ℝ úgy, hogy ha x < R, akkor f(x) < K.

2, mínusz végtelenben véges, lim𝑥 →−∞ 𝑓(𝑥) = 𝐴,

ha ∀ε > 0 ∃R ∊ ℝ úgy, hogy ha x < R, akkor | f(x) –A | < ε.

3, mínusz végtelenben végtelen, lim𝑥 →−∞ 𝑓(𝑥) = ∞,

ha ∀K ∊ ℝ-hoz ∃R ∊ ℝ úgy, hogy ha x < R, akkor f(x) > K.

4, végtelenben mínusz végtelen, lim𝑥 →∞ 𝑓(𝑥) = −∞,

ha ∀K ∊ ℝ-hoz ∃R ∊ ℝ úgy, hogy ha x > R, akkor f(x) < K.

5, végtelenben véges lim𝑥 →∞ 𝑓(𝑥) = 𝐴,

ha ∀ε > 0 ∃R ∊ ℝ úgy, hogy ha x > R, akkor | f(x) –A | < ε.

6, végtelenben végtelen lim𝑥 →∞ 𝑓(𝑥) = ∞,

ha ∀K ∊ ℝ-hoz ∃R ∊ ℝ úgy, hogy ha x > R, akkor f(x) > K.

7, Bal oldali határérték 𝑥0 – ban mínusz végtelen, lim𝑥 →𝑥0− 𝑓(𝑥) = −∞,
ha ∀K ∊ ℝ-hoz ∃δ > 0 úgy, hogy ha x0 - δ < x < x0, akkor f(x) < K.

8, Bal oldali határérték 𝑥0 – ban véges, lim𝑥 →𝑥0− 𝑓(𝑥) = 𝐴,

ha ∀ε > 0 ∃δ > 0 úgy, hogy ha x – δ < x < x0, akkor | f(x) –A | < ε.

9, Bal oldali határérték 𝑥0 – ban végtelen, lim𝑥 →𝑥0− 𝑓(𝑥) = ∞,

ha ∀K ∊ ℝ-hoz ∃δ > 0 úgy, hogy ha x0 – δ < x < x0, akkor f(x) > K.

10, Jobb oldali határérték 𝑥0 – ban mínusz végtelen, lim𝑥 →𝑥0+ 𝑓(𝑥) = −∞,
ha ∀K ∊ ℝ-hoz ∃δ > 0 úgy, hogy ha x0 < x < x0 + δ, akkor f(x) < K.

11, Jobb oldali határérték 𝑥0 – ban véges, lim𝑥 →𝑥0+ 𝑓(𝑥) = 𝐴,

ha ∀ε > 0 ∃δ > 0 úgy, hogy ha x0 < x < x0 + δ, akkor | f(x) –A | < ε.

12, Jobb oldali határérték 𝑥0 – ban végtelen, lim𝑥 →𝑥0+ 𝑓(𝑥) = ∞,

ha ∀K ∊ ℝ-hoz ∃δ > 0 úgy, hogy ha x0 < x < x0 + δ, akkor f(x) > K.

13, Határérték 𝑥0 – ban mínusz végtelen, lim𝑥 →𝑥0 𝑓(𝑥) = −∞,

ha ∀K ∊ ℝ-hoz ∃δ > 0 úgy, hogy ha 0 < | x – x0 | < δ, akkor f(x) < K.

14, Határérték 𝑥0 – ban véges, lim𝑥 →𝑥0 𝑓(𝑥) = 𝐴,

ha ∀ε > 0 ∃δ > 0 úgy, hogy ha 0 < | x – x0 | < δ, akkor | f(x) –A | < ε.

15, Határérték 𝑥0 – ban végtelen, lim𝑥 →𝑥0 𝑓(𝑥) = ∞,

ha ∀K ∊ ℝ-hoz ∃δ > 0 úgy, hogy ha 0 < | x – x0 | < δ, akkor f(x) > K.