Természetismereti Gyűjtemény 7-8. Évfolyam

NAT
2020

KÉRDÉS
MEGFIGYELÉS
HIPOTÉZIS
MEGOSZTÁS
ELLENŐRZÉS
KÖVETKEZTETÉS
205 mm

275 mm

Belső címoldal
INFOGRAFIKÁS Természetismeret 8 _98718.indd 1 2022. 06. 13. 23:01
205 mm
A kiadvány 2022. március 24-től 2027. augusztus 31-ig tankönyvi engedélyt kapott
a TKV/388-12/2022 számú határozattal.
A tankönyv megfelel a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló Eb

110/2012 (VI. 4.) Korm. rendelet alapján készült, 2020. 01. 31. után kiadott, sz
7– 8. évfolyam biológia, fizika és kémia tantárgyak kerettanterveinek. ta
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértők:

Botka Lajosné, Szegdiné Gonda Zsófia
Tananyagfejlesztők: Róth Kriszta; Csermák Mihály; László Csilla; Szász Péter; Baló Péter; Görög Dániel;
Bere Anikó; Nagy Zsófia; Ádám Péter, Horányi Gábor
Lektor: dr. Tóth Attila
Szerkesztő: Subai Géza
Tipográfia: Tulok Lívia, Titz Noémi, Sramkó Zita
Fedélterv: Sramkó Zita
Illusztrációk: Baróthy Andrea, Bánáti János, Dúró Réka, Sramkó Zita; Titz Noémi; Tréfás András; Tulok Lívia; Vörös Judit;
Fotók: © Shutterstock; © Cultiris; © MTI; © Ocean Exploration and Research; © NASA; © Fortepan; © Hungart 2022
© Oktatási Hivatal, 2022

ISBN 978-963-436-304-0
Oktatási Hivatal
1055 Budapest, Szalay utca 10–14.

Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: tankonyv@oh.gov.hu
A kiadásért felel: Brassói Sándor mb. elnök
Raktári szám: OH-TER78GY
Tankönyvkiadási osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos
Műszaki szerkesztő: Horváth Zoltán Ákos, Görög Istvánné
Grafikai szerkesztő: Slezák Ilona • Nyomdai előkészítés: Bánáti János
Terjedelem: 33,99 (A/5) • Tömeg: 410 gramm • 1. kiadás, 2022
Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft.
Ez a tankönyv a Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program A

EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 számú, „A köznevelés tartalmi szabályozóinak ak
megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés” m
ut
című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával,
be
az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. m
Európai Szociális Az
Alap alk
Kolofón
205 mm
ELŐSZÓ
Ebben a könyvben a természettudomány speciális területeinek- tudományos felismerésekig, ahogyan azt a szabályszerűségeket
szétválasztása helyett azok összefonódásaira fogsz példákat leíró tudósok is teszik a kutatásaik során. A könyv borítóján ennek
találni. A világban tapasztalható jelenségek oldaláról jutsz majd a a tudományos módszernek a lépéseit mutatjuk be.
Ezután jön a leglényegesebb, és legemberibb fordulat. Elfogadjuk-e magyarázat nélkül, vagy

feltesszük a kérdést: miért van valami úgy, ahogy a megfigyeléseink során tapasztaljuk.
Abba ugyan belebolondulna az ember, ha semmit nem fogadna el magyarázat nélkül, de
helyesen teszi, ha van, ami mögé jobban be szeretne látni.
A világ megismerése a Érdekes módon épp a kisgyerekek tartják ezt a tükröt a felnőttek elé a legkíméletlenebb
kisgyermekek, és a módon a tudományos módszer alkalmazásával, amikor tovább kérdeznek: de miért? A legpom-
Nobel-díjas kutatók pásabban felépített magyarázat is meginog, és a legtájékozottabb felnőtt is elbizonytalanodik
körében is ugyanazzal a gyerekekkel folytatott vitában, mert nincs mindenre végső magyarázat, van, amit el kell
kezdődik: a megfigyeléssel. fogadni alapigazságként – idegen szóval axiómaként –, hogy a többit megmagyarázhassuk.
KÉRDÉS
MEGFIGYELÉS
HIPOTÉZIS
275 mm
MEGOSZTÁS
ELLENŐRZÉS
A kutató, ha nem talál

magyarázatot, a korábbi
KÖVETKEZTETÉS ismeretei alapján egy
lehetséges, valószínű
magyarázatot fogalmaz
meg, ezt hívjuk feltevés-
Ha a hipotézis igaznak bizonyult, a kutató a tudomá- nek, vagy hipotézisnek.
nyos közösséggel megosztja, hogy másnak ne kelljen
a világ ezen jelenségére keresni a magyarázatot.
Ha a hipotézis megbukott, akkor vagy tovább kutatja A hipotézist kísérletek során
a helyes választ, vagy ezt az eredményt osztja meg a tesztelni kell, hogy kiderüljön,
többi tudóssal, hiszen kizárt egy hibás feltételezést, A kísérlet eredményei alapján megállja-e a helyét, és ismételten,
ami szintén előre viszi a magyarázat keresését. vonható le a következtetés. mindig magyarázza-e a jelenséget.
A könyvben található minden ismeret ugyanezt az utat járta be természettudományos módon, nem tesztelhetők kísérletekkel,
akár több ezer, vagy csak néhány éve. A tudományos módszer ezért nem állíthatjuk egy festményről, vagy egy versről, hogy
megrostálta, a tudósok igaznak fogadták el. A könyvünk az igaz, és azt se, hogy téves, ez a világunknak alapvetően más
utolsó lépésben kapcsolódik be a folyamatba. Azáltal, hogy vetülete. De ugyanannyira része az embernek, mint a szikár
beleolvasol, tanulsz belőle, az ismeretek megosztásában te természettudomány.
magad is résztvevővé válsz.
Hasonlóan az egymástól lényegileg különböző protonokhoz és
Az elmélyülésben az irodalom és a képzőművészet kiemelkedő elektronokhoz, egyik sem nélkülözhető egy atom felépítésében.
alkotásai is segítségedre lesznek. Igaz, nem vizsgálhatók
Előszó
205 mm
A TERMÉSZETTUDOMÁNY
A természettudomány a világ jelenségeinek megfigyelésével, A természettudományt négy további társtudományra
megértésével és előrejelzésével foglalkozik. Legfontosabb szokás osztani, amelyek azonban egyes rokon tudományterü-
segédtudománya a matematika, ami viszont nem tartozik leteiken keresztül ismét kapcsolódnak egymáshoz, sőt akár a
szorosan a természettudományok közé. természettudomány határain is túlmutathatnak.
Könyvstruktúra BAL
205 mm
275 mm
Könyvstruktúra JOBB
205 mm
TARTALOMJEGYZÉK
A címek melletti piktogramok az előző oldalon bemutatott kapcsolati rendszer legjellemzőbb részterületeire utalnak.
A világ keletkezése Párolgás és lecsapódás

NAPPALOK
8–13 A Föld mozgásai A víz körforgása 1
ÉS ÉJSZAKÁK 74–79 A VÍZ AZ ÚR
Bioritmusok Az oldatok
Az atomok szerkezete A szervezet vízháztartása
14–19 MEGRÁZTÁL! Elektrosztatika AZ ELDOBOTT A tengervíz mozgásai 1
MŰANYAG
Villámlás 80–85 Az óceánok szennyezése
PALACK
A húslevest összetartó erők NYOMÁBAN Hulladékgazdálkodás
20–25 A HÚSLEVES Levesben az erő A műanyagok 1
Növények nélkül húsleves sincs A LABDA A mechanika alapjai
86–91 GÖMBÖLYŰ
A forgómozgások mechanikája A térérzékelés
Néha bizony megizzaszt minket! A talaj 1
26–31 KÉT KERÉKEN
A biológiai oxidációról Magfúzió
Merre kanyarog a Tour de France? ÉLTETŐNK, Üvegházhatás
92–97
Elemek és akkumulátorok A NAP Fotoszintézis
1
VILLAMOSSAL Villanymotor A napelemek
32–37
UTAZUNK Urbanizáció A víz szerkezete
Városi életmód Az olvadás és a fagyás
98–103 JÉG HÁTÁN
Az elektromos vezetés Jégsapkák 1
Áramkörök Az Antarktisz élővilága
38–43 VILLANY
Áramtermelés Termodinamika a konyhában
HIDEG,
Idegsejtek 104–109 FORRÓ, Hőmérsékleti rekordok
LANGYOS 1
A Naprendszer bolygói Hidegvér
MARS-
45–49 A rakétahajtómű Kémhatás
MISSZIÓ
A kozmikus sebesség 110–115 A CITROM ÍZE Savak és lúgok a testünkben
A légkör A cseppkövek keletkezése 1
ÉSZREVÉTLEN
50–56 A légzés Belső égésű motor
BARÁTUNK
A szél NÉGY Kőolaj-finomítás
116–121
Hegységképződés KERÉKEN Autógyártás
FELHŐK 1
56–61 A légnyomás Hogyan lett a kőolaj?
FÖLÖTT
Függőleges övezetesség Az optikai lencsék
Tengeralattjáró HISZEM, A mikroszkópok
122–127
NYOMÁS Mélytengeri árkok HA LÁTOM Távcsövek
62–67 1
ALATT
Mélytengeri élővilág A fényképezés
Nyomásfüggő kémia A szivárvány
Páratartalom A SZÍNES A színkeverés
128–135
68–73 MIÉRT ESIK? Csapadékképződés TELEVÍZIÓ A természet színei
Övezetesség A színérzékelés
Tartalom BAL
205 mm
A RENDÍT- Az ólom felhasználása A szövetek és a sejtek

HETETLEN 194–199 EGYEDÜL VAGY
136–139 Az ólom előállítása Államalkotó állatok
ÓLOMKATONA CSAPATBAN?
Az ólom hatása a szervezetre Munkamegosztás
A kénkő A mágnesesség
A POKOL 200–205 VONZALOM
140–145 TORNÁCA Az aminosavak A Föld pólusai
A vulkáni kísérőjelenségek Kapillárishatás
A mész HAJSZÁLNYIN Talajművelés

AZ ELEGANCIA 206–211
146–151 A csiga háza is mészből épült
MÚLIK Kromatográfiás futtatás
SZIMBÓLUMA
A márvány kialakulása Hajszálerek
Szárnyak és ballonok Izotópok

SZÁLLJ FEL,
152–157 SZABAD Légi közlekedés EGYSZER VOLT, Radioaktív bomlás
MADÁR! 212–217 HOL NEM VOLT...
Repülő élőlények Radiometrikus kormeghatározás
A szervetlen metán Izotópok a gyógyászatban
Biogáz Ivaros és ivartalan szaporodás

158–163 A VIHEDER
A földgáz 218–225 AZ ÉLET A szárazföld meghódítása
Az éghajlat-módosító hatás
MEGY TOVÁBB A növények szaporodása
A hangok Az állatok szaporodása

EGYSZER FENT,
275 mm
164–169 MÁSSZOR A földrengések A nitrogén
LENT NOBEL-DÍJ
A féregmozgás 226–231 A foszfor
Immunrendszer Az örökítőanyag
A TISZTASÁG Szappanok A gravitáció

170–175 232–237 CIRKUSZBAN
FÉL EGÉSZSÉG Szennyvízkezelés A belső fül
Népességrobbanás ANYAG A tömeg és a térfogat

238–243
ÉS MUNKA
Bortermő területek A teljesítmény
IN VINO
176–181 Alkoholfogyasztás Kőzetek
VERITAS NEM MIND
Erjedés 244–249 A pénz
ARANY, AMI
A kávétermesztés FÉNYLIK Az ércek és a fémek
HÁTRAVAN MÉG A kávéfőzés „VÁR ÁLLOTT, Belső és külső erők

182–187
A FEKETELEVES! A koffein 250–255 MOST A fémek stabilitása
KŐHALOM”
A koffeinmentesítés Korrózió
A szabad gyökök Természeti adottságok

256–261 MAGYARORSZÁG
AZ ÉLET A szelekció és az evolúció Társadalom és gazdaság
188–193
KEGYETLEN
Egyszerű gépek
A piacgazdaság
Tartalom JOBB
205 mm
Mindennap tapasztaljuk, hogy a Nap reggel van, amely nem teljesen véletlenszerűen, hanem
felkel, délben eléri napi útjának legmaga- csomókba rendeződve helyezkedik el a térben.
sabb pontját, azaz delel, este pedig lenyug- Anyagcsomó a Föld és minden más égitest is, de
szik. De ez csak látszat. A Föld valós mozgása, önálló egységnek tekinthetjük a Naprendszert és a
a tengely körüli forgása tükröződik a Nap galaxisokat is. Az Univerzum mai állapotát az
égbolton megtett napi útjában. Az évszakok Ősrobbanás körülményei határozzák meg és az
váltakozása pedig a Nap körüli keringésnek, azóta zajló változások most is tartanak. A fizika
és a tengelyferdeségnek köszönhető. törvényeinek ismeretében visszakövetkeztethe-
A világegyetem anyaga folyamatos mozgásban tünk az Univerzum korábbi állapotaira és jóslato-
kat tehetünk a jövőjére vonatkozóan.
A világ keletkezése A Föld mozgásai Bioritmusok
1. Nappalok és éjszakák 1
205 mm
m
en.
de
a
az
az
ka
he-
to-
VINCENT VAN GOGH
1853–1890
Ciprusok az éjszakai ég alatt (Csillagos éj),1889
A Föld nevű bolygó találomra kiválasztott pontján tartózkodom emberi testben.
275 mm
Tekintetem végigfut a végtelen, sárga porral borított parton. Nyitott szememben
tágas, vibráló vízfelület tükröződik. Fel kell jegyezni mindent.
Talpam alatt süppedő talaj, felettem csillagtalan égbolt. Hajnalra a homoknak
nevezett sárga por kihűlt, de mire a lények kirajzanak a fényre, ismét felmelegszik.
Suta mozgással haladnak át látóteremen, többnyire a tengerhez igyekeznek. Nagy
utat megtesznek fémpáncéljaikban a partig, de ha elérték a vizet, néhány különös,
hadonászó mozdulat után kijönnek belőle, és sietve letörlik magukról.
Ide-oda mozgásukat életnek nevezik: a hangokkal és gesztusokkal kísért cikázás
jelentéktelen ideig tart. Többnyire ugyanazt ismételgetik: futnak, sírnak, cipeked-
nek, emlegetik és mérik az Időt, testükön mutogatják múlását, a testet meg hol
kitakarják, hol elfedik. Egymást nem értik, sorsukról mit se tudnak, istenítik és félik
a Véletlent. Az emberlények az időt csak visszafelé olvassák, előrefelé soha. Estére
bedobozolják magukat, testüket kitakarják, a vizet fémcsövekből fröcskölik
bőrükre, majd megint sietve letörlik. A szertartást naponta megismétlik, valószínű-
leg az áttetsző Vizet is istenítik, akár a számukra megfoghatatlan Véletlent és Időt.
Tóth Krisztina: Pixel (részlet)
205 mm
A VILÁG KELETKEZÉSE A
Jelenlegi ismereteink szerint a világegyetem Amikor egy örvénylő gázfelhő anyaga csillag- A
folyamatosan tágul. Benne a gravitáció hatá- gá húzódik össze, forgása egyre jobban p
sára azonban sűrűsödések jönnek létre, ezen a felgyorsul. Ekkor a csillaganyag legnagyobb ál
ke
módon jönnek létre a csillagok. De a csilla- sebességgel mozgó külső része lefűződhet a
gokban beinduló energiatermelés egy idő keletkező csillagról. Ebből az anyagból állhat-
után mindenképpen véget ér. Szerencsére a nak össze a bolygók, így született a Föld is.
mi Napunknak még hátravan az aktív életéből
néhány milliárd év, emiatt nekünk még nem
kell aggódnunk.
Az univerzum kezdettől
A világmindenség életútja fogva tágul és hűl
9m
Néhány 300 ezer év Néhány százmillió év Néhány milliárd év

perc
Összeállnak
az első atommagok
Ősrobbanás Kialakulnak az első Az univerzum
Létrejönnek csillagok és galaxisok tágulása felgyorsul
Felfúvódás az első atomok
A múlt megfigyelhetetlen szakasza Potenciálisan

megismerhető múlt
A kezdet 100–1000 300 ezer év
Az ősrobbanással kelet- másodperc A világűr háttérsugár- Néhány százmillió év 9
kezett a tér is és az idő is. Hidrogén és más zása ebből az időszak- Az anyag a gravitáció hatására égitestekké, Ko
A másodperc törtrésze könnyű elemek ból származik, ennél galaxisokká csomósodik. A csillagokban tö
alatt a világmindenség atommagjai régebbről nincs informá- zajló folyamatok hozzák létre a nehezebb lé
focilabda méretűvé tágul. jönnek létre. ciónk, azt csak modellez- elemeket, amelyek szupernóva-robbanások a
ni lehet. során szóródnak ki a világűrbe. az
Ebből az anyagból születnek később és
a fiatalabb csillagok.
10
205 mm
A Naprendszer születése 4,6 milliárd éve
g- Az egész egy ritka, Forró, lapos Mikor elegendő anyag A Nap körül keringő
n porból és gázokból gázkorong préselődött össze, beindult anyagból jöttek létre
b álló felhőből alakult ki. az energiatermelés. a bolygók, a kisboly-
kezdődött. Az eredeti anyagmennyiség gók, az üstökösök
a 99,8%-a a Napban található. és a holdak.
at-
JELEN
Egy közeli szupernóva-robbanás lökéshullámai A hidrogénatomok héliummá
miatt egy sűrűbb, nagyobb tömegvonzású egyesülése hatalmas energia-
csomó magához vonzotta a felhő egy részét. felszabadulással jár.
9 milliárd év 10 milliárd év 13,7 milliárd év 20 milliárd év 10100 év
A világ végül
275 mm
év
teljesen kihűl
és sötétté válik
ul A Naprendszer
és a Föld születése
A Nap vörös óriássá alakul,
Jelen a földi élet megszűnik
Földi élet
kezdete állapot
A JÖVŐ
9 milliárd év 10 milliárd év MAI NAP 20 milliárd év
kké, Korábbi csillagok A Földön kialakul 13,7 milliárd év A Nap vörös óriássá fúvódik,
an törmelékeiből és elterjed az élet. Az aprócska, Földnek és felperzseli a Földet.
bb létrejön a Nap és keresztelt bolygón élő
ások a nyolc bolygója, ember igyekszik megismer- 10100 év
az üstökösei ni és megérteni a hatalmas Nem képződik több csillag,
és a kisbolygói. világegyetem működését. az anyag fekete lyukak
csapdájába kerül.
11
205 mm
A FÖLD MOZGÁSAI
A Föld anyaga a Naprendszer keletkezése során
Nap körüli pályára állt, és bolygóvá formálódott. Szerencsére azonban 23,5°-os szöget zár be vele,
Amiatt kering a Nap körül, és forog ugyanebben kialakítva az évszakok váltakozását.
az irányban a tengelye körül mind a mai napig. A Föld mindennap fordul egyet a tengelye körül,
A Nap mozgását az égen a tengely körüli forgás de ez csak az Egyenlítőnél jelent 12 órás nappa-
miatt észleljük. A Nap körüli keringésre azon- lokat és éjszakákat. A Föld többi pontján évente
ban csak az év során változó csillagképekből kétszer, a nap-éj egyenlőségek alkalmával tart
következtethetnénk, ha a Föld forgástengelye 12 órát a nappal és 12 órát az éjszaka.
merőleges volna a keringés síkjára.
Napszakok váltakozása – Forgás

23:30
Az árnyékos A megvilágított
oldalon oldalon
éjszaka van nappal van
13:30
Évszakok váltakozása – Keringés

Észak
Északi félteke: tél
Északi félteke: tavasz Napforduló:
Nap-éj egyenlőség: december 21.
március 21. Déli félteke: nyár
Déli félteke: ősz
Dél
Nap
Északi félteke: ősz
Nap-éj egyenlőség: Ö
Északi félteke: nyár szeptember 22.
Napforduló: Déli félteke: tavasz A
június 21. é
Déli félteke: tél a
Valós I
mozgás D
a
é
egész ú
nyár
évben Látszólagos
csak nyáron mozgás
tél
Északi-sarkon Magyarországon Egyenlítőnél

12
205 mm
BIORITMUSOK
A Földön kialakult életnek kezdettől fogva szembe kellett néznie a napszakok és évszakok
le, körforgásával. Nem csoda, ha a fejlettebb élőlények annyira alkalmazkodtak az élőhelyük
adottságaihoz, hogy más körülmények között akár el is pusztulnak.
ül,
pa-
A nappali életmódot folytatókkal FORRÓSÁG ELKERÜLÉSE
te A könnyen kiszáradó állatok, például a csigák
rt szemben az éjszaka aktív állatok
a következő előnyöket évezhetik: víztakarékosságból éjjel aktívabbak.
REJTŐZKÖDÉS VERSENGÉS ELKERÜLÉSE

A kis testű, védtelen állatok sötétben A hasonló prédára vadászó ragadozók
nagyobb biztonságban vannak, például időben felosztják egymás között
hidasgyíkok, éjjeli lepkék, egerek. a területet, például a bagoly éjszaka,
a héja nappal aktív.
tt
Vándorlás
Egyes fajok képesek évente
több ezer kilométert megtéve
kétszer átlépni az Egyenlítőt, Lombhullató erdők
hogy kövessék a kedvező évszakot.
Ha nyári időszakban elég tartalékot
275 mm
A legismertebb példát a költöző
madarak jelentik. lehet felhalmozni, sikeres stratégia
a nyugalmi szakasz. Télen úgyis
kevés a fény, lassú az anyagcsere,
és a fagy károsíthatja a lombot.
ÉVES
Örökzöld erdők RITMUS Téli álom
Az Egyenlítő közelében nincsenek A lombhullató erdőkhöz hasonlóan
évszakok, egész évben azonosak egyes állatok a kedvező időszakban
a feltételek, nincs éves ritmus. tartalékokat halmoznak fel,
Ilyenek a trópusi esőerdők. a kedvezőtlen időszakban inaktívak,
De ott is örökzöld erdők vannak, és a tartalékaikat élik fel.
ahol rövid a kedvező időszak, A szavannákon a szárazság,
és nincs lehetőség minden évben a mérsékelt övezetben a hideg
újranöveszteni a lombkoronát. okozza a kedvezőtlen időszakot.
Rövid életciklus
Egyes növények és állatok a kedvező időszak alatt leélik
a teljes életüket, szaporodnak, de a kedvezőtlen időszakot
kifejletlen állapotban vészelik át (pl.: mag vagy pete).
13
205 mm
M EG-
MEG-
Mindannyian megtapasztaltuk már, hogy
néha váratlanul megcsíp egy fémtárgy, ha
hozzányúlunk, vagy akaratlanul megrázzuk
ÁÁZ-
a másikat, amikor egymáshoz érünk.
RÁÁZ-
Ilyenkor két eltérő elektromos töltéssel rendel-
R
kező test közö� hirtelen kiegyenlítődik a töltés-
különbség, és elektromos kisülés jön létre.
ÁÁÁL!
TTÁÁ L!
Ezt érezzük csípésnek.
Kicsit nagyobban ugyanez történik az elektromos

gázgyújtóban, sokkal nagyobban pedig a zivatar
villámában is.
Ahhoz, hogy megértsük, mitől töltődhet fel elektro-

mosan egy test, le kell mennünk egészen az
atomok szerkezetéig.
AZ
SZE ATOM
RKE OK
ZET
E
ELE
KTR
OSZ
TAT
IKA
VILL
ÁM
LÁS
NIKOLA TESLA
1856–1943
A világ egyik legismertebb tudósa és
feltalálója saját laboratóriumában
olvasgat.
Az általa fejleszte� Tesla-tekercs
sok millió voltos feszültsége hozza
létre a több méter hosszú elektro-
mos kisüléseket.
14
2. Megráztál! 1
205 mm
gy
a
Villámok
uk
(részlet)
el- Cikáznak, cicáznak, Villámok fényénél Csak ha a szeretet
és- csillannak, villannak, fénylenek világok, mindenen áthatol
látszanak, játszanak, mindenek intenek. s kinyitod szemedet:
kénytelen fénylenek, De ha a szemedet eljön egy pillanat,
roppantul ropognak, becsukod, lehúnyod, illanat, villanat,
morognak, dörögnek, semmit se láthatol. megláthatsz valamit,
os dörögve felcsapnak, valami nagy dolgot DSIDA JEN
Ő
r felcsapnak, lehullnak, s hirtelen azt mondod 1907–1938
örökre elmulnak. s mindé�g borzongod:
Különös, különös!
Megérted, mosolygod.
o-
[…]
1928
EUGÈNE
IX
DELACRO
275 mm
63
1789 –18
és
n
s
za
o-
VILLÁMLÁSTÓL MEGRIADT LÓ
15
2. Megráztál! 2
205 mm
AZ
Korábban azt hi�ék, az

Az anyag
atom oszthatatlan, ma már tudjuk, atomokból áll.
Az atom
hogy minden atomot elemi részecskék az anyag leg-
építenek fel: a pozi�v töltésű protonok, kisebb különálló
a nega�v töltésű elektronok és a semleges egysége.
töltésű neutronok. EL
6
A HIDROGÉN ESETÉBEN, el
A különböző atomokat a bennük lévő proto- ha az atommagot 1 mm átmérőjűre nagyí-
nok száma határozza meg. Az atomok tanánk, az elektron egy 40 m átmérőjű gömb-
semlegesek, mert ugyanannyi elektron
van bennük, mint proton. A töltéssel
pályán keringene körülö�e.
M
rendelkező részecskék az ionok. A
96 m A
h
40 m m
OSZLOP
SOR 1 2,1
H A PERIÓDUSOS RENDSZER
1. 1,008
Hidrogén
3 1,0 4 1,5
Li Be
2. 6,94 9,012
Lí�um Berillium
A SOROK száma megmutatja, FÉMEK
11 0,9 12 1,2
Na Mg
hány elektronhéja van az atomnak.
3. 22,99 24,30 NEMFÉMEK
Nátrium Mag-
nézium
19 0,8 20 1,0 21 1,3 FÉLFÉMEK
K Ca Sc
4. 39,10 40,08 44,96
Kálium Kalcium Szkan- AZ OSZLOPOK megmutatják, hány elektron
dium NEMESGÁZOK
található a legkülső elektronhéjon (vegyértékhéjon).
37 0,8 38 1,0 39 1,3
Rb Sr Y
5. 85,47 87,62 88,90
Rubídium Stron- I�rium
cium
55 0,7 56 0,9 57 1,1 58 1,1 59 1,1 60 1,2 61 62 1,2 63 64 1,1 65 1,2 66 67 1,2 68 1,2 69 1,2 70 1,1 71
Cs Ba La Ce Pr Nd Pm Sm Eu Gd Tb Dy Ho Er Tm Yb Lu
6. 132,90 137,34 138,91 140,12 140,91 144,24 [145] 150,36 151,96 157,25 158,92 162,50 164,93 167,26 168,94 173,04 174,9
Cézium Bárium Lantán Cérium Prazeo- Neo- Pro- Sza- Euró- Gado- Terbium Diszpró- Holmium Erbium Túlium I�erbium Lutéci
dímium dímium mé�um márium pium línium zium
87 0,7 88 0,9 89 1,1 90 1,3 91 1,5 92 1,7 93 1,3 94 1,3 95 1,3 96 97 98 99 100 101 102 103
Fr Ra Ac Th Pa U Np Pu Am Cm Bk Cf Es Fm Md No Lr
7. [223] [226] [227] 232 231 238,03 [237] [240] [243] [247] [247] [249] [252] [253] [256] [254] [257
Francium Rádium Ak�nium Tórium Protak- Urán Neptú- Plutónium Amerí- Kűrium Berkélium Kalifor- Ein- Fermium Mende- Nobélium Laure
�nium nium cium nium steinium lévium cium
16
2. Megráztál! 3
205 mm
A SZÉNATOM SZERKEZETE
ELEKTRON
töltése: negatív
tömege: elhanyagolható
PROTON
töltése: pozi�v
tömege: 1 atomi egység
meghatározza
meghatározza az atom rendszámát
az atom
tömegét NEUTRON
töltése: semleges
tömege: 1 atomi egység
ATOMMAG
tömege:
ELEKTRONBUROK 6 db proton + 6 db neutron
rendszáma: 6 12 atomi egység
6 db elektron 2 db héjon
EN, elektronburok töltése: nega�v atommag töltése: pozi�v
gyí-
mb-
K héj
MIT TUDHATUNK
�e. 2 db elektron töl� ki
L héj 8 db elektron töl� ki

AZ ELEKTRONHÉJAKRÓL?
M héj 18 db elektron töl� ki
Az atom összes elektronja elektronhéjakon
helyezkedik el. Az egyes héjakon csak legkülső héj = vegyértékhéj
meghatározo� számú elektron lehet.
275 mm
A vegyértékhéjon elhelyezkedő elektronok
határozzák meg az atom kémiai reakcióit.
A nemesgázok külső héja stabil, nehezen
2
gerjeszthető, ezért alig bírhatók rá arra,
He
RENDSZÁM ELEKTRONVONZÓ- hogy részt vegyenek kémiai reakcióban. 4,00
KÉPESSÉG Hélium
6 2,5
VEGYJEL C 5 2,0 6 2,5 7 3,0 8 3,5 9 4,0 10
B C N O F Ne
12,01 10,81 12,01 14,01 16,00 18,99 20,18
Szén Bór Szén Nitrogén Oxigén Fluor Neon
13 1,5 14 1,8 15 2,1 16 2,5 17 3,0 18

NÉV MOLÁRIS TÖMEG (g/mol)
Al Si P S Cl Ar
26,98 28,09 30,97 32,06 35,45 39,95
Alu- Szilícium Foszfor Kén Klór Argon
mínium
22 1,5 23 1,6 24 1,6 25 1,5 26 1,8 27 1,8 28 1,8 29 1,9 30 1,6 31 1,6 32 1,8 33 2,0 34 2,4 35 2,8 36
Ti V Cr Mn Fe Co Ni Cu Zn Ga Ge As Se Br Kr
47,90 50,94 52,00 54,94 55,85 58,93 58,71 63,46 65,37 69,72 72,59 74,92 78,96 79,90 83,80
Titán Vanádium Króm Mangán Vas Kobalt Nikkel Réz Cink Germá- Arzén Szelén Bróm Kripton
K Gallium nium
40 1,4 41 1,6 42 1,8 43 1,9 44 2,2 45 2,2 46 2,2 47 1,9 48 1,7 49 1,7 50 1,8 51 1,9 52 2,1 53 2,5 54
Zr Nb Mo Tc Ru Rh Pd Ag Cd In Sn Sb Te I Xe
91,22 92,91 95,94 [99] 101,07 102,90 106,4 107,88 112,40 114,82 118,69 121,75 127,60 126,90 131,30
Cirkónium Nióbium Molibdén Techné-
cium Ruténium Ródium Palládium Ezüst Kadmium Indium Ón An�mon Tellúr Jód Xenon
1,1 71 1,2 72 1,3 73 1,5 74 1,7 75 1,9 76 2,2 77 2,2 78 2,2 79 2,3 80 1,9 81 1,8 82 1,8 83 1,9 84 2,0 85 86
b Lu Hf Ta W Re Os Ir Pt Au Hg Tl Pb Bi Po At Rn
,04 174,97 178,49 180,95 183,85 186,2 190,20 192,20 195,09 196,99 200,59 204,37 207,19 208,98 [210] [210] [222]
bium Lutécium Hafnium Tantál Volfrám Rénium Ozmium Irídium Pla�na Arany Higany Tallium Ólom Bizmut Polónium Asztácium Radon
103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118
o Lr Rf Db Sg Bh Hs Mt Ds Rg Cn Nh Fi Mc Ts Og
4] [257] [261] [262] [263] [264] [265] [268] [281] [?] [?] [?] [?] [?] [?] [?] [?]
lium Lauren- Rader- Szibor- Meit- Darms- Röntgé- Koperní- Nihónium Fleróvium Moszkó- Liver- Tenesz- Ogane-
cium fordium Dubnium gium Bohrium Hasszium nérium tad�um nium cium vium mórium szium szon
17
2. Megráztál! 4
205 mm
Közelítsünk a frissen
moso� hajunkhoz egy
bebújós gyapjúpulóvert!
A hajszálaink taszítják
egymást, égnek
V
merednek Av
Nem tapasztalunk
semmi különöset. az
I. 1. A pulóver maga felé

vonzza a
a je
hajszálakat.
2.
A pulóver levétele közben
Ezután bújjunk bele, 3. pa�ogó hangokat hallhatunk.
majd vegyük le úgy,
hogy közben jól
összedörzsölődjön a
hajunkkal!
II. 4. Ha mindezt sötétben tesszük,
pici fényfelvillanásokat
Négy új dolgot
figyelhetünk meg: is láthatunk.
ELEKTROSZTATIKA H
t
k
A hajszálak a dörzsölés hatására elektromos a
állapotba kerültek, és ugyanez történt a pulóverrel a
is, mert a pulóver elektronokat vi� magával a hajszálakról. s
i
Az elektrontöbblet nega�v töltést eredményez, az elektronhiány pozi�vat. a
Az azonos töltésű testek taszítják egymást, az ellentétesek pedig vonzzák. Az össze- v
dörzsölt testek mindig ellentétes elektromos töltésűek lesznek. m
k
ÉRINTKEZÉS DÖRZSÖLÉS SZÉTVÁLÁS h
f
EGYIK ANYAG (HAJ) MÁSIK ANYAG (PULÓVER)
AZ ANYAGOK A TALÁLKOZÁS ELŐTT AZ ANYAGOK A SZÉTVÁLASZTÁS UTÁN

SEMLEGESEK. ELLENTÉTES TÖLTÉSŰEK
+ ++ + ++ + ++ + ++
EGYIK ANYAG MÁSIK ANYAG EGYIK ANYAG MÁSIK ANYAG

elektron –3 elektron –3 elektron –2 elektron –4
proton +3 proton +3 proton +3 proton +3
összesen 0 összesen 0 összesen +1 összesen –1
18
2. Megráztál! 5
205 mm
VILLÁMLÁS
A villámlás az első elektromos jelenség volt, amit
az emberiség megfigyelt, de sokáig tarto�, mire
a jelenségre magyarázatot is talált.
A felhőkben zajló áramlás
a jégszemcsék ütközésével,
súrlódásával jár, ami
elektromosan feltöl� a
A villámok 75%-a felhőkön csapadék cseppjeit,
unk. belül sül ki, és csak 25% szemcséit.
jön létre a légkör és a
földfelszín közö�.
k,
Ha elegendően nagy
töltéskülönbség alakult
ki a felhő két része vagy
a felhő és a talaj közö�,
akkor az egyébként jól
szigetelő levegő molekulái
ionizálódnak. Ezáltal
275 mm
a levegő ideiglenesen
vezetővé válik, és
megindul az elektronok
kiegyenlítődése, ami
hatalmas energia-
felszabadulással jár.
25-30 ezer °C
hőmérséklet alakul ki.
A részecskék felfénylenek. A villám igyekszik a legrövidebb

úton haladni a szigetelő levegőben,
ezért csap gyakran a felhőkhöz
A nagy hőmérséklet-emelkedés közelebb lévő testekbe, vagyis
mia� a gázok térfogata megnő. a magas tárgyakba.
Ezt a lökéshullámot halljuk dörgésnek. De csak azon a csatornán tud
haladni, ahol vezetővé vált
De amint lecsökken a töltéskülönbség, a levegő, ennek útját pedig sok
a folyamat megszakad, az ionok molekulákká minden befolyásolja, a villámok
egyesülnek, a levegő hamar lehűl. útja ezért cikcakkos.
19
2. Megráztál! 6
205 mm
A HÚSLEVES Az ízeket – sós, édes, savanyú, keserű – a nyelvünkkel

Egy tányér húsleves az asztalon kémiai vegyületek
sokasága. Az atomok között létrejövő kötések érzékeljük, a leves értékes vegyületei az emésztő-
egybe molekulákat hoznak létre. Ezek a molekulák rendszerünkön keresztül jutnak a szervezetünkbe.
adják a leves ízét, színét és tápértékét. A levesben A levesünkben főtt zöldségek a talajban található
található só és más ásványi anyagok kis mennyi- szervetlen anyagok, víz és a levegő szén-dioxid-tar-
ségben elengedhetetlenek az élethez. talmának felhasználásával nőhettek meg.
kcal
1. A húslevest
összetartó erők
CO2
2. Levesben
az erő! H2O
3. Növények nélkül húsleves sincs

20
3. Húsleves 1
205 mm
el
ő-
e. A Szinbád című
tó filmet
ar- Huszárik Zoltán
rendezte 1971-ben
Krúdy Gyula
1878–
1933
Így a katonabanda helyett öreg pincérek fogadták Edét útjában a lakomázók-

kal megrakott asztalok között, ahol a művész előadás után végigballagott,
megnézegette a különböző sülteket a vendégek tányérjain, barátságos lett,
ha valamerre levesét (az Újházi-levest) fedezte fel, volt pillantása a legigény-
telenebb saláta számára is, mint ahogy egy mindentudó, nagy művész azt is
tudja, hogy mikor kell egy másodpercig a karzatnak játszani, ahonnan a
275 mm
tapsok mennydörgése ered.
Minden rendben volna – monda megszokott asztalához letelepülve, mintha
belefáradt volna az idei libák, ráklevesek, csirágok, újburgonyák, jéggel
garnírozott kovászos uborkák, málnák, gombák, piskóták szemléletébe, a
köszöngetések fogadásába, amelyekkel jártában kísérték, a lelkendezésbe,
amely a konyha felől áramlott felé, ahonnan minden sült kappan hozzá
akart futamodni, a pincérek szolgálatkészségébe, amellyel levesét akarták
szervírozni, a vendéglős barátságosságába, aki legfinomabb falataival
akarta megkínálni.
(Krúdy Gyula: Újházi levese – részlet)
Az, hogy mit és hogyan eszünk, sokat elárul rólunk. A következő olda-
lakon egy tál hétköznapi leveshez kapcsolódó kémiai, fizikai és bioló-
giai ismeretekkel találkozhattok. Bepillanthattok, milyen titkokat rejt
egy szál sárgarépa, vagy hogy közelről milyen is egy sókristály.
De a leves fő összetevőjéről, a vízről is megtudhattok új dolgokat.
21
3. Húsleves 2
205 mm
A HÚSLEVEST ÖSSZETARTÓ ERŐK I

A minket is magában foglaló anyagi világunk kémiai lépnek egymással, kémiai kötésekkel kötött állapot-- H
módszerekkel tovább már nem bontható részecskék- ba kerülnek. Ha azonos kémiai tulajdonságú atomok el
ből, atomokból áll. Földi körülmények között vizsgál- kapcsolódnak össze, akkor kémiai elemeket alkotnak. ré
va csak a nemesgázok állnak atomokból. Az atomok Az elemek két nagy csoportja: a fémek és a nemfémek. le
többsége sohasem magányos, hanem halmazokba A különböző kémiai tulajdonságú atomok összekap- am
rendeződik. Az ütközések hatására szoros kapcsolatba csolódásával vegyületek jönnek létre.
kovalens KÖTÉS
Az atomok egy vagy több közös elektron-
KOVALENS KÖTÉSSEL
LÉTREJÖHETNEK
párral kapcsolódnak össze. MOLEKULÁK.
Ezt a kötést kovalens kötésnek nevezzük.
poláris
Ha a molekulákat különböző atomok H2O
omok
Egyes nemfémat alkotják, vegyületmolekulák jönnek
lens
az apoláris kova létre. Atomjaik különbözősége miatt
kötéssel végt elen
.
a kötő elektronpárokat nem egyforma H
rácsot építhetnek erősséggel vonzzák, a kötés az erősebben
.
Ez az atomrács vonzó atom felé tolódik el.
A kötés neve poláris kovalens kötés.
zete.
a gyémánt szerke
MÁSODRENDŰ KÖTÉS Ha a molekulában

azonos atomok kapcsolódnak össze,
elemmolekulák képződnek.
A molekulák gyengébb, ún. másodla-
Az atomok a köztük kialakult kötést
gos kötésekkel molekularácsot
azonos erősséggel vonzzák,
alkotnak, mint a jégkristályban.
így ezt a kötést apoláris
A rácspontokban molekulák ülnek.
kovalens kötésnek hívjuk.
apoláris
22
3. Húsleves 3
205 mm
_
K IONOS KÖTÉS +
ot-- Ha az atomok leadnak vagy felvesznek
ok elektront, elektromos töltéssel rendelkező
ak. részecskékké, ionokká alakulnak. Amelyik
ek. leadja az elektront, pozitív töltésű kation, Az ellentétes töltésű ionok között vonzás
p- amelyik felveszi, negatív töltésű anion lesz. alakul ki, ez hozza létre az ionos kötést. Sok
ion kölcsönhatása ionrácsot képez.
Cl–
Na+
S Ó
H A
H2O
N Y
H2O
H2O KO
H2O
275 mm
FÉMES KÖTÉS
A fémrácsot fématomok alkotják.
VÍZ
A rácsban a lazán kötött elektronok
delokalizált elektronfelhőt hoznak
létre, mely az összes atomhoz
tartozik. Ez köti össze a fémrácsot.
Fe Fe Fe
Fe Fe Fe
23
3. Húsleves 4
205 mm
LEVESBEN AZ ERŐ N
Gondoltatok már arra, hogy mi történik a levessel,
amit ebédre kanalazunk? A testünkben lévő
dik a szervezetünkbe. A cukrok, a zsírsavak, az
aminosavak és a nukleotidok mellett vízhez, vitami-
H
A
8 méternyi csőrendszerben 1-3 napot tölt el, miköz- nokhoz és ásványi anyagokhoz jutunk. Ezek építik
ben teljesen átalakul. Az étel emésztése már a nyál fel a testünket és látnak el bennünket energiával. e
segítségével elkezdődik, majd ahogy továbbhalad Sem az elhízás, sem az alultápláltság nem egészsé- é
bennünk, további emésztőnedvekkel keveredik, és ges. Mindig törekedni kell rá, hogy megfelelő meny- so
közben minden hasznosítható összetevője felszívó- nyiségű és egészséges ételt fogyasszunk. le
n
SZÁJÜREG
Rágás, nedvesítés, ízlelés, 5-10
keményítő emésztése. mp
NYELŐCSŐ
4
GYOMOR óra
A darabos táplálék
folyékonnyá válik, a fehérjék
.
5
óra VÉKONYBÉL
Minden táplálék megemész-
tődik, az alapegységek
feszívódnak a bélfalon.
VASTAGBÉL
Víz, sók, vitaminok felszívá-
sa. A bélbaktériumok
bontják az emészthetetlen
anyagokat.
30
óra
ELŐBÉL KÖZÉPBÉL UTÓBÉL

3 pár nyálmirigy MÁJ FÉREGNYÚLVÁNY
EPEHÓLYAG
HASNYÁLMIRIGY VAKBÉL
VÉGBÉLNYÍLÁS
szájnyílás
szájüreg garat nyelőcső gyomor vékonybél vastagbél végbél
24
3. Húsleves 5
205 mm
NÖVÉNYEK NÉLKÜL
HÚSLEVES SINCS
Azt, hogy egyes területeken milyen élőlények élnek, növényzet. Az állatok is elköltöznek onnan, az eső
elsősorban az éghajlat befolyásolja. Azonban az lemossa a talajt, az időjárás szélsőségesebbé válik.
élőlények egymásra, a környezetükre, sőt végső Ma már egyre többen ismerik fel, hogy egy terület
- soron az éghajlatra is hatással vannak. Akkor lehet értéke többet jelent annál, mint amit ki lehet onnan
leginkább megérteni ezt az összefüggést, ha megtermelni. A növények nem csak a tányérunkon vagy
nézzük azokat a helyeket, ahonnan eltűnt a a házunkba építve hordoznak értéket.
Tisztább Gazdagabb
levegő élővilág
Termohely
Kikapcsolódás Jobb klíma
Növények szerepe
275 mm
Betakarítva
Élelmiszer Ipari
Takarmány nyersanyag
Zöldség Energiaforrás
Gyümölcs Hús
Tej Alapanyag
Gabona
25
3. Húsleves 6
205 mm
2 KERÉKEN
Az emberiség egyik legegyszerűbb, mégis legnagyszerűbb találmánya a kerékpár.
Központi szerkezeti eleme a tengely, amely körül forog a kerék. A lábunk adja a forgató-
nyomatékot, amikor tapossuk a pedált, ez hozza mozgásba a szerkezetet. Ahogy nyomjuk
a pedált, megfeszül a lánc, hátraviszi a hátsó kerékhez a forgatónyomatékot, és ezt a
nyomatékátvitelt tudjuk szabályozni a kerékpár váltójával. Valójában a váltóval az első és
a hátsó lánckerék kerületét, pontosabban a fogak számát tudjuk váltogatni. A váltó az első
és a hátsó lánckerék méretének arányában viszi hátra a forgatónyomatékot.
1 2 3 4
A FORGÓMOZGÁSOK NÉHA BIZONY TŰZ LOBOG AZ MERRE KANYAROG

MECHANIKÁJA MEGIZZASZT MINKET! IZMAINKBAN? A TOUR DE FRANCE?
26
4. Két keréken 1
205 mm
Szabó Lőrinc: Bicikli SZABÓ

LŐRINC
Fiamat néztem, már majdnem aludt. 1900–1957
– Mi lesz belőle? – töprengtem szorongva.
ár.
Egyszer csak felült: – Nekem ne követ,
ó- hanem biciklit tétess a síromra. –
uk – Majd, hogy ellopják! – ütöttem el a
a rémképet. – Vagy hogy megegye a rozsda! –
és Lóci ásított: – Igaz... – s visszadőlt,
a paplant némán a fülére húzta,
ső
s csak nagysoká szólt (s úgy, mint akinek
a szája már végső alkura nyílik):
– Legalább írasd rá a kőre, hogy
nagyon szeretett volna egy biciklit!
(In: Régen és most, 1943)
UMBERTO
BOCCIONI
(1882–1916)
275 mm
Egy kerékpár dinamizmusa 1913
kenység, egy sor

A kerékpározás nagyon izgalmas tevé
klizőket szemlélünk.
érdekesség figyelhető meg, ha bici
d, milyen mechanikai
A következő oldalakon megtudhato
uldást, mivel jár a versenyző
összefüggések teszik lehetővé a szág
ógiai oxidáció az izmokban,
? verejtékezése, miként zajlik le a biol
a Tour de France útvonala.
és merre kanyarog a híres verseny,
27
4. Két keréken 2
205 mm
A FORGÓMOZGÁSOK N
MECHANIKÁJA M
haladó mozgás
Menet közben a kerékpár egyes részei különbözőképpen mozognak. A
A mozgás fajtája attól is függ, hogy mihez képest vizsgáljuk. forg tá
ó
m
A váz, a nyereg minden pontja egyformán mozog a
m
ozg
sp
földfelszínnel párhuzamosan, vagyis haladó mozgást végeznek.
ás
A
A hátsó kerék, a pedálkerék és a kormány pontjai a tengelyeik am
körül körpályán mozognak, vagyis forgómozgást végeznek. ál
pá
A körmozgás jellemzése
A lánc szemeinek ozgá s
haladó m Fordulatszám:
mozgása összetett 4 5 6
s a megtett fordulatok 3 7
mozgás, haladó és
forg
gómozgá
2 8
x 1 000
forgó mozgások- számának és a 1

R.P.S
9
ó
közben eltelt
mozgá
10
ból tevődik össze.
0
t
időnek a hányadosa
or
(pl. fordulat/perc).
f
s
haladó m
ozgás
Periódusidő:
egy teljes fordulathoz szükséges idő
(pl. perc).
A földhöz képest a keréknek y
a földdel érintkező pontja áll, P Szögsebesség:
az átellenes pont haladó mozgást O az elfordulás szöge és a közben eltelt
végez, azonban a tengelyhez képest idő hányadosa (pl. fok/perc).
mindegyik forgómozgást végez. x
Kerületi sebesség:
A földhöz képest a kerék egy adott pontja folyamatosan a körpályán mozgó pont által megtett
változtatja a mozgása sebességét és irányát is. út és az eltelt idő hányadosa (pl. km/h).
Az áttételek különböző sugarú
körpályák összekapcsolásával jönnek
A mozgás gyorsaságát haladó mozgásnál a mozgás sebességével, létre. A sebességváltó más-más
forgómozgásnál a szögsebességgel jellemezzük. Ha ezek értéke állandó, méretű fogaskerék segítségével képes
azt mondjuk, hogy a mozgás egyenletes. Ellenkező esetben gyorsuló adott fordulatszámú pedálkerék K
vagy lassuló mozgásról beszélünk. A kerékpár mozgásáról sokat mellett különböző fordulatszámokat I
megtudhatunk a kerékpárkomputer segítségével. kialakítani a hátsó keréken. t
(
kisebb szögsebesség m
B alacsonyabb fordulatszám
hosszabb periódusidő
út
s
dulá
oz
elm
azonos
A kerületi
sebesség
Az átlagsebesség a megtett útnak és

a közben eltelt időnek a hányadosa nagyobb szögsebesség
(pl. km/h). magasabb fordulatszám
rövidebb periódusidő
28
4. Két keréken 3
205 mm
K NÉHA BIZONY
MEGIZZASZT MINKET!
Az izommunka hőtermeléssel jár, mert az elégetett időtartamától függően vagy a testhő megőrzését,
tápanyagoknak csak a kisebbik része fordítódik vagy a fölösleges hőmennyiség elvezetését szolgálják.
munkavégzésre, a nagyobbik része még a hivatásos A testhőmérsékletet az agy hipotalamusz nevű területe
sportolók vázizmaiban is hővé alakul. a bőr vérereinek, verejtékmirigyeinek és a vázizmok
A testhőmérsékletet az ideális 36,7 °C körül kell tartani, működésének szabályozásán keresztül kontrollálja.
amire az ember szervezete számára számos megoldás A hőszabályzó működést tudatosan segíthetjük
áll rendelkezésre. Ezek a környezet hőmérsékletétől, például megfelelő öltözék használatával.
páratartalmától, a munkavégzés intenzitásától és
60 Hőveszteség
energiahatékonysága
50
Munkavégzés
Izommunka
40 24% 25% 26%

20% 22%
0
30 18 %
20
10
0
Csenevész Edzetlen Átlagos Sportos Versenyző Maximálisan
edzett
275 mm
A bőr hajszálerei kitágul-
nak, több meleg vér áramlik
t rajtuk keresztül, a hő a bőr
felszínéről a környezetnek
adódik át
A testhőmérséklet csökken,
A hipotalamusz aktiválja
a hőszabályzó központ
a hűtőfolyamatokat
lekapcsolja a hűtőfolyamatokat
tt A verejtékmirigyek
h). aktiválódnak, a felszínre
kerülő folyadék párolgása
hőt von el a bőrből
k
es
Kezdőpont (1) Emelkedik Kezdőpont (2)
t Inger: emelkedő Testhőmérséklet Inger: csökkenő
testhőmérséklet testhőmérséklet
(pl. fizikai aktivítás vagy 36-37 Co (pl. hideg környezet
meleg környezet miatt) Csökken miatt)
A bőr hajszálerei össze-

húzódnak, a vér a mélyebb
szövetrétegekben marad,
a testfelszín hőleadása
Testhőmérséklet csökken
emelkedik, hőszabályzó A hipotalamusz aktiválja
központ lekapcsolja a a melegítőfolyamatokat
melegítőfolyamatokat
Vázizmok reszketni
kezdenek, ami
hőtermeléssel jár
29
4. Két keréken 4
205 mm
TŰZ LOBOG AZ IZMAINKBAN? M

A BIOLÓGIAI OXIDÁCIÓRÓL K
Az égés típusai
A
Akár a kályhában égetünk fát vagy szenet, hogy anyagok, szénhidrátok, zsírok, és a fehérjékből
melegedjünk, akár a gáztűzhelyen égetjük a gázt a származó aminosavak bomlanak le oxigén jelenlétében.
főzéshez, vagy bármilyen éghető anyagot gyújtunk Ez az oxidáció a molekulák szintjén ugyanolyan
meg, az oxigén jelenlétében elég, és hő szabadul fel. folyamat, mint a szemmel látható égés, amit egy A
A kerékpározáshoz szükséges energia az izomrostok tűzgyújtásnál megfigyelhetünk, mégis egészen más. a
lebontó anyagcseréjéből származik. Izmaink kémiai A sejtek energiaigényét leggyakrabban a szőlőcukor ke
energiát alakítanak mechanikai energiává. A biológiai nevű szénhidrát (szőlőcukor = C6H12O6 összetételű ve
oxidáció, más néven a sejtlégzés során a szerves molekula) biológiai oxidációja fedezi. sz
A
id
Lassú égés Oxidáció (elektronleadás) m
Gyors égés Azt az égést, melyhez nem kell magas bo
Az anyagok oxigénnel magas hőmérséklet, nem kíséri fényjelenség, ve
hőmérsékleten, fényjelenség lassú égésnek nevezzük. Gyulladási ve
elektron
kíséretében lejátszódó egyesülését hőmérséklet alatt játszódik le. ál
gyors égésnek nevezzük. Redukció (elektronfelvétel)
Feltétele: éghető anyag, oxigén. am
Feltétele: éghető anyag, gyulladási To
Például: a rozsdásodás, erjedés,
hőmérséklet, oxigén.
sejtlégzés (biológiai A
Például: tábortűz.
oxidáció).
a
az
Égési reakció
cs
CXHY + O2  CO2 + H2O + hő A
4 Fe + 3 O2  2 Fe2O3 + hő ka
A
A szőlőcukor lebontása az izomrostban oxigén jelenlétében és oxigénhiányban al
H2O CO2 el
Sejt Az oxigén jelenlétében jó
CO2 H2O lejátszódó biológiai oxidáció is
CXHY O2 Szőlőcukor összesített egyenlete:
vi
o k on d r i u m
C6H12O6 + 6 O2 = 6 CO2 + 6 H2O +

sok energia. id
Köztes termék A
O2 ha
mit
Tejsav fe
Oxigénhiányos állapotban sz
Ha az égéshez megfelelő erjedés következik be. 70
Energia
mennyiségű oxigén áll
sz
rendelkezésre, az éghető
anyag minden alkotórésze a
maradéktalanul reagál az A szerves anyagok lebontása a sejtplazmában kezdődik meg, majd he
oxigénnel, azaz elég. Ezt az égést a mitokondrium nevű sejtszervecskében fejeződik be, ahol elégnek do
tökéletes égésnek nevezzük. Kevés szén-dioxiddá és vízzé. A reakció során energia szabadul fel.
oxigén jelenlétében az éghető Oxigénhiányos állapotban nem kerül be a lebomló anyag a
anyag nem ég el teljesen, ezt az mitokondriumba, tejsav keletkezik a sejtplazmában, ami azonban
égést tökéletlen égésnek nevezzük. kisebb energiafelszabadulással jár.
30
4. Két keréken 5
205 mm
? MERRE
L KANYAROG Párizs Párizs
A TOUR DE
n.
FRANCE?
A Tour de France [ejtsd: túr dö fransz]
a világ legismertebb országúti
kerékpárversenye. A háromhetes
1903 Útvonal 2013
verseny Franciaországban és a
szomszédos országokban zajlik.
Az első és a második világháború 2428 km Megtett táv 4404 km
időszakát kivéve 1903 óta évente
megrendezik. A táv szakaszokra 6 Szakaszok 21
bomlik, mindegyik egy-egy külön
verseny. Az időeredményeket 18 kg Kerékpár tömege 7 kg
versenyzőnként összesítve
állapítják meg a végső sorrendet,
ami alapján kiderül, hogy ki nyeri a
25,7 km/h Átlagsebesség 45,7 km/h
Tourt.
275 mm
A kapitány az a versenyző, akitől
a legjobb helyezést várja a csapat FRANCIAORSZÁG
az összetett versenyben, ő viseli a
csapaton belül az 1-es rajtszámot. Terület: 551 500 km2
A többiek 2-től 9-ig névsor szerint Népesség: 67 millió
Főváros: Párizs (2,2 millió lakos,
kapják meg a számokat.
agglomerációval 12 millió)
A hegyimenő általában vékony,
an alacsonyabb versenyző, aki
elsősorban a hegyeken jeleskedik,
jól bírja a gyakran 2000 méternél
is magasabb hegyek emelkedőit,
viszont a sprintekben és az
4 808 m
időfutamon általában lassabb. MONT BLANC
A sprinterek az atlétákhoz Franciaország
hasonlóan általában erősebb és az Európai Unió
felépítésű versenyzők, akik a sík legmagasabb pontja
324 m
szakaszok sprintbefutóiban akár

70 km/h sebességgel is képesek
száguldani. A segítők elsősorban
a csapatkapitányért vagy a csapat
hegyimenőjéért, vagy sprinteréért
dolgoznak.
A FÖLD 20.
LEGNÉPESEBB
ORSZÁGA
31
4. Két keréken 6
205 mm
O S S A L U TA Z U N K
VILLAM
Am
az
ra
m
A
A 18. századtól kezdve az európai kultúrkörben emberek létszáma is. Az ő munkájuk eredménye- to
egyre intenzívebbé vált a városiasodás: az embe- ként a technológia tovább fejlődött, fenntartva a tö
rek mind nagyobb tömege költözött vidékről a folyamatot mind a mai napig – a növekvő váro- ol
nagyobb településekre. Az ellátáshoz szükséges sok pedig újabb és újabb kihívások elé állítják az ze
sz
élelmiszert a gépek és más technológia segítségé- ott lakó embereket. m
vel kevesebb ember is elő tudta állítani. A váro- Az egyre problémásabbá váló közlekedés egysze- ha
sokban pedig mind többen dolgoztak a gyárak- rűbbé tételére 1879-ben egy berlini kiállításon se
ban, és egyre nőtt a tudományokkal foglalkozó mutatták be a villamos áramszedővel működő
prototípusát, 1887-ben pedig már meg is indult
az első magyarországi villamosjárat Budapesten.
K
S
és
Elemekulátorok
akkum
K
v
otor ho
Villanym ak
ka
dö
ak
áció
Urbaniz ne
be
bí
m
be
Városi d
életmó vö
ut
bí
vé
ut
m
be
as
m
be
Az első magyarországi villamosjárat a Nyugati pályaudvar előtt.

A járművek egy motorkocsiból állnak, amely az elektromosságot
föld alatti vezetékből kapja.
32
5. Villamossal utazunk 1
205 mm
Amikor ma felszálltok egy szerelvényre,

azt ugyanúgy a villanymotorban munká-
ra fogott elektromágnesesség hajtja,
mint százharminc évvel korábbi elődjét.
A legelső villamosokat még akkumulá-
ye- tor táplálta. Most, a 21. században egyre
a több helyen térnek vissza hasonló meg-
o- oldásokhoz a városképet csúfító felsőve-
az zetékek megszüntetése érdekében. Így
szállítanak naponta sok-sok embert
munkába, ügyeket intézni vagy éppen
ze- hazafelé, és teszik élhetőbbé, egészsége-
n sebbé a városokat.
ő
lt
n.
Kányádi 1929–2018
Sándor:
Kuplé a vörös
villamosról
275 mm
holtvágányra döcögött végül hát sic tranzit gloria mundi
a kopott vörös villamos a dicsőség így múlik el
kalauz és vezető nélkül honnan lehetett volna tudni
döcögött holtvágányra végül hogy sic tranzit gloria mundi
a kopott vörös villamos a dicsőség így múlik el Mellékdal a pótkerekekre
nem volt rakva virágos néppel s itt állunk ismét mint az ujjunk de holtvágányra döcögött-e 58. 02. 1
bezzeg amikor érkezett sok hite-volt-nincs nincstelen vajon a veres villamos 4.
bíborló színben sok beszéddel a magunk kárán kell tanulnunk eljárt-e az idő fölötte
meg volt rakva virágos néppel ismét itt állunk, mint az ujjunk és holtvágányra döcögött-e
MENETJ
bezzeg amikor érkezett sok hite-volt-nincs nincstelen vajon a veres villamos
EGY
vöröslött de amint utólag s tülekedünk egymásnak esve s nem lesz-é vajon visszatérte
utólag minden kiderül ha jön a volt-már villamos boldog aki nem éri meg
bíborát nem a pirkadó nap sárgára avagy zöldre festve halomra halnak miatta s érte
vértől vereslett, mint utólag tülekedünk egymásnak esve most is, s ha lenne visszatérte
utólag minden kiderül ha jön a volt-már villamos boldog, aki nem éri meg
(1992)
teljes útv
on
- egy útr al
mint a görög tragédiában félre ne értsd a dalom testvér
belül történt mi megesett nem sirató csak szomorú
a színen csak siránkozás van nem szeretném ha lépre mennél a-
mint a görög tragédiában félre ne értsd ismétlem testvér
belül történt mi megesett nem sirató csak szomorú
33
205 mm
LÁTOROK
LEMEK M U A
A K K U
E É S sé
so
o
Az első áramforrások kémiai úton állították áram tárolásának lehetőségeit, mert egyre ze
elő a villanyáramot. A mai elektromos háló- nagyobb az igény a hálózattól függetlenít- d
zatba már generátorok táplálják az energiát, hető, hordozható eszközökre. m
de a tudósok továbbra is intenzíven kutatják az m
A redukálósor
A
A fémek – attól függően, hogy mennyire könnyen adják le a külső elektronjaikat – úgynevezett redukálósor-
M
ba rendezhetők. A nagyobb redukálóképességű fémek atomjai a náluk kisebb redukálóképességű fémek
gű
ionjait képesek elemi állapotúvá alakítani azáltal, hogy átadják az elektronjukat. Az elektronátadással járó
pe
folyamatok a redoxireakciók. m
nagy . Ca . Na . Mg . Cr . Al . Zn . Fe . Sn . Co . Ni . Pb . H . Cu . Hg . Ag . Au kis ha
redukálóképesség K redukálóképesség m
fe
Az atom könnyebben leadja az elektronját; Az atom nehezebben adja le az elektronját; ba
az ion kevésbé veszi el más atomtól az az ion igyekszik más atomoktól is elvonni
Cu elektront. az elektront.
Zn
Zn A
Cu ha
A cink és a réz esete Zn m
fém- Az elektronok mozgásiránya fém- ár
A cinklemezről cinkionok vándorolnak az cink réz el
oldatba. A leadott két elektront a réz- e- e- e- e- ár
szulfát-oldatban lévő rézionok veszik fel, az
fémes vezeték
semleges rézatommá redukálódnak. lé
Ezek azonban már nem oldódnak vízben, Zn Cu Cu m
Zn ANÓD + KATÓD –
ezért a rézelektródára rakódnak. A fémes
Zn cinklemez rézlemez Cu Cu
vezetéken addig folyik keresztül áram, Zn Cu
Zn
amíg a cink oldása és a réz kiválása folya- Cu
n
matos. Ha a cinklemez vagy a rézionok Zn Z 2+
Cu
Zn Zn Cu
2+
elfogynak, az elem lemerül. Zn Cu Cu
Megfelelő feszültségű, ellentétes irányú Cu C
egyik pillanat
Zn Cu u
elektromos árammal a folyamat megfor-
Zn e- leadása e- fevétele Cu C
dítható, a telep ezáltal feltölthető. Zn u
oxidáció redukció
Zn
ZnSO4- oldat CuSO4- oldat

Zn + Cu2 + Zn2 + + Cu
másik pillanat
A mai modern lítiumos akkumulátorokban komplex vegyületek

reakciói biztosítják a készülékek villamos ellátását, de az elv
azonos: redoxireakció elektromos áramot szolgáltat, kívülről
táplálva a folyamat megfordítható, és az akkumulátor feltölthető.
34
205 mm
VILLANYMOTOR
Az alapvető mágneses és elektromos jelen-
ségeket évszázadok óta vizsgálták a tudó-
sok, de csak az 1800-as évekre jutottak el
odáig, hogy észrevegyék: az áramjárta ve-
re zetékeknek mágneses mezejük van. Az állan- mágneses pólusai pedig az áram irányának
ít- dó mágnesekkel ellentétben egy elektro- megváltoztatásával felcserélhető. Ez a
mágnes körül csak addig van mágneses jelenség teszi lehetővé, hogy az áramot
mező, míg áram folyik a vezetékeiben, mozgássá alakítsuk.
Az elektromotor D D
or-
Mivel az azonos mágnesezettsé- A motor belsejében két állómág-
ek
gű pólusok taszítják, az eltérőek nes között egy forgatható elektro-
ró mágnest helyeznek el. Mivel az ÉÉ D
pedig vonzzák egymást, folya-
matos mozgást hozhatunk létre, érintkezői a tengellyel együtt
ha az elektromágnes pólusait a elfordulnak, amint odavonzotta
esség megfelelő pillanatban mindig magát az ellentétes mágneses
felcseréljük. A villanymotorok- pólushoz, az áram iránya megfor- DD ÉÉ
át; ban pontosan ez történik. dul benne, és ismét továbbtaszít-
ják egymást.
É É
A jelenség fordítva is működik: Elem nélküli, indukciós

ha mágneses térben tekercset lámpa erős
kerékpárvillogó mágnesek
mozgatunk, abban elektromos
275 mm
m- áram jön létre. Amikor egy A tekercs közelében elhaladó mág-
z elektromos autó fékez, a motorja nes áramot hoz létre, a lámpa ekkor
áramot termel, és visszatáplálja felvillan. Két mágnes alkalmazá- tekercs
az akkumulátorba. De így hozzák sával egy kerékfordulat alatt két (a lámpa
létre az erőművek is az elektro- felvillanás történik. belsejében)
mosságot.
A mágnesvonatokban nincsen motor.

A pálya az álló rész, a vonat
1 2 3 4 5 6 7 elektromágnesek pedig a mozgó elem.
D É D É D É D sorrendje
egyik pillanat
vonzás
É D
D É
taszítás
É D É D É D É
1 2 3 4 5 6 7
1 2 3 4 5 6 7
É D É D É D É
másik pillanat
É D
Az azonos helyzetű
D É mágnes polarizációja
megfordult
D É D É D É D
1 2 3 4 5 6 7
ő.
35
205 mm
URBANIZÁCIÓ
Se
V
m
Az emberiség lélekszámának növekedésé- esetében, sőt olyan is előfordul, hogy több n
vel és a technológia fejlődésével egyre több szakasz azonos időpontban figyelhető meg A
ember költözik városokba (városodás), de a egyazon település különböző részei eseté- az
kisebb települések is egyre inkább városi ben. A legfejlettebb országokban már több
jellegűvé alakulnak (városiasodás). száz éve megkezdődött a városrobbanás,
A városfejlődés négy szakaszból áll, ezek a de van, ahol csak a jövőben fog megindulni.
történelem folyamán eltérő időpontban és
eltérő sebességgel zajlanak egy-egy város
1. Városrobbanás 2. Szuburbanizáció
Az ipar fejlődése miatt az emberek vidé

kről A
yezett központjaiból
a városba költöznek a jobb megélhetés
érdekében. A városok túlzsúfolt és szenn si
be költözik, aki megteheti.
a környező kertes övezetek ne
elősegíti.
Ezt a közlekedés fejlődése is eg
3. Dezurbanizáció
4. Reurbanizáció
17
A telekommunikáció fejlőd
ése és a vidéki
kistelepülések városiasodá
sa egyre több embert
vonz falusias környezetbe, A nagyvárosok prob
ahol már nem lémái részben megol
a mezőgazdaságból kell me
gélniük, a szennyező üzemek dódnak,
bezárnak, a közleke
akár távmunkát is végezhetn
ek. javul, a belváros épül dé s tovább
eteit luxuskivitelben
ami újra vonzóvá te újítják fel,
szi a városi életet.
36
205 mm
VÁROSI ÉLETMÓD
Semmi sem biztos, csak a halál – tartja a mondás.
Valóban, senki sem élhet örökké, azonban nem
mindegy, hogy mennyi ideig és milyen életmi-
b nőségben töltjük a nekünk jutó éveket. ez vezetett a nagyvárosok kialakulásához is.
g Az emberek mindig is igyekeztek kiküszöbölni Ma átlagosan már jóval tovább él egy ember,
é- az életet rövidítő vagy megkeserítő hatásokat, mint néhány száz éve, azonban továbbra is
b vannak vezető halálokok, amelyek sokszor
ás, éppen a megváltozott életkörülmények miatt
ni. kerültek a lista élére.
jelentős fontos nem jelentős
100 000 éve 1000 éve 10 éve

elért vívmányok társadalmi védett települések, orvostudomány,
szerveződés mezőgazdaság gépesítés
záció járványok környezetszennyezés,
új problémák könnyebben terjednek mozgásszegény életmód
várható élettartam 25 év 30 év 70 év
ragadozók
Vezető halálokok
éhínségek
fertőzések
daganatos betegségek
keringési betegségek
275 mm
ól A társadalom jól szervezett működése eredményeként a fejlett országokban a külső veszélyforrásokat mára
teheti. sikerült visszaszorítani, sokkal hosszabb életre számíthatunk, mint az őseink. A civilizációs betegségek viszont
nemcsak azért kerültek a vezető halálokok közé, mert a többit már megoldottuk – márpedig valamiben
egyszer biztos meghalunk –, hanem mert nem foglalkozunk eléggé a kiváltó okokkal.
Civilizációs betegségek Cukorbetegség
Egészségtelen táplálékok Mozgásszegény életmód

Sok zsír, sok cukor, Utazás gépjárművekkel,
kevés rost Elhízás ülőmunka, szabadidő is
beltérben
Szívelégtelenség
Stresszes életvitel Szennyezett környezet
Kevés pihenés, elhanyagolt Szmog, ózonlyuk
emberi kapcsolatok
Káros szenvedélyek
Dohányzás, alkohol,
, kávé, drog Allergia
bb Legyengült immunrendszer
el,
Rosszindulatú daganatok
37
205 mm
Kétszáz éve még csak a tudósokat foglalkoztatta az elekt-

romos jelenség. Száz éve már több város termelt magának
villanyáramot közvilágításhoz, villamos működtetéséhez.
Modern korunkban annyira mindennapi életünk részévé
lett, hogy alig tudjuk elképzelni, mi lenne nélküle. Elekt-
romos áram nélkül gyertyával tudnánk világítani, a számí-
tógépet és sok más eszközt be se tudnánk kapcsolni. Más-
részt kiszolgáltatottá is tesz minket, a felhasználni kívánt
áram pontos mennyiségét minden percben meg kell ter-
melni valahol. Szervezetünk az információ leggyorsabb
továbbítására is áramot használ: idegrendszerünk elekt-
romos jelei több száz kilométer per órás sebességgel
száguldanak a testünkön keresztül-kasul.
38
6. Villany 1
205 mm
Az acélember
(Ének a sürgönypóznáról)
részlet
...A földgömb reng és ég a szemhatár.

Az acélember néz és konstatál.
Áll és szótalan ég felé feszül:

Hordja a kábelt rendületlenül.
S ha olykor egy-egy holdas éjszakán

Ráül terhével a szörnyű magány,
S a látomások emlékeitől
Dereka már-már megroppanni dől:
Ilyenkor elég egy szempillanás:

A szomszéd hegyen másik óriás,
A harmadik ormon a harmadik

Hordozza látomása titkait.
Egy pillanat, egy közös rezzenés:

A három acélember összenéz.
Testvér – mondja az acélpillanat –

Tudom: gyengének lenni nem szabad.
Tudom, a mi törvényünk állani:

Mi vagyunk a Vezeték várai.
Nem tudjuk honnan, nem tudjuk kinek,
275 mm
De rajtunk megyen át az Üzenet.
Az ismeretlen Igét hordja vállunk.

Bennünket ideállítottak. Állunk.
Sík Sándor
ON 1883–1963
OSZLOPBOHÓCOK
Világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvend az a gyakorlat, hogy

OFF az ipari, illetve közcélú berendezések létesítése során a beruházók meg-
próbálják „emberközelivé tenni” a legtöbbször hatalmas méretű terep-
tárgyakat. A két, 400 kV-os távvezetékeket tartó, mosolygós oszlop az
Albertirsa–Martonvásár–távvezetéknek az M5-ös autópályát keresz-
tező szakaszánál, Újhartyánnál látható.
IDEGSEJTEK
ÁRAMKÖRÖK
ELEKTROMOS VEZETÉS
ÁRAMTERMELÉS
39
6. Villany 2
205 mm
AZ ELEKTROMOS VEZETÉS
áramló elektronok rézhuzal
műanyag szigetelés
Ha egy anyagban vannak szabadon mozgó töltés-

hordozók – elektronok vagy ionok – akkor az
képes az elektromos áramot vezetni. Jó vezetők a
fémek, az elektrolitok és a grafit. Szigetelők azok
az anyagok, amelyek rosszul vezetik az áramot,
például a műanyagok, a fa, a porcelán.
ATOM
PROTONOK
ATOMMAG
NEUTRONOK
F
ELEKTRONOK A
A
ELEKTROLÍZIS Á
A
a
E
Azokat a vegyületeket, amelyek oldat vagy olvadék állapotukban szabadon mozgó ionjaikra esnek
A
szét, elektrolitoknak nevezzük. Ha áramforrást csatlakoztatunk két vezetőre, amelyek az elektrolitba
e
merülnek, a folyadék ionjai az ellentétes töltésű vezetőhöz (elektródához) vándorolnak, ahol elektront
adnak le vagy vesznek fel. Ez az ionáramlás okozza az elektrolitok elektromos vezetését, a folyamat
eredményeként pedig tiszta elemek válnak ki az elektródáknál. H
A
e– e– e
A negatív töltésű ionok (anionok) egyenáramú áramforrás A pozitív töltésű ionok (kationok)
a pozitív töltésű elektródához a negatív töltésű elektródához
(anód) vándorolnak, ahol leadják e– e– (katód) vándorolnak, ahol
elektronjukat, így oxidálódnak, elektront felvéve redukálódnak,
és töltésüket vesztve és töltésüket vesztve
KATÓD
semlegesítődnek. semlegesítődnek.
ANÓD
k
anionok kationok
elektronleadás – oxidáció elektron felvétel – redukció

(töltés vesztés) (töltés vesztés)
ELEKTROLIT
40
6. Villany 3
205 mm
ÁRAMKÖRÖK
Különféle módokon elérhető, hogy egy anyagban elektrontöbblet vagy hiány alakuljon
ki. Ha ezeket elektromos vezetővel összekötjük, az elektromos töltésük kiegyenlítődik.
Az az eszköz, amely képes a töltések áramlását tartósan fenntartani, az áramforrás.
Ezeknek mindig két kivezetése van: egy negatív és egy pozitív. Ha a kivezetéseit össze-
kötjük, zárt áramkör keletkezik.
a fogyasztó működik
a fogyasztó nem működik
s- nyitott kapcsoló zárt kapcsoló

z
a
k
t,
NYITOTT ÁRAMKÖR ZÁRT ÁRAMKÖR
(nem folyik áram) (áram folyik a kivezetések között)
áramforrás áramforrás
Feszültség
U
275 mm
Az áramforrás töltéseket mozgató képessége az áramforrás feszültsége.
A feszültség jele U, mértékegysége a volt, melynek jele V.
Áramerősség
Az elektromos vezető anyagon időegység alatt átáramló töltések mennyiségét jelzi
I R
az áramerősség. Az áramerősség jele I, mértékegysége az amper, melynek jele A.
Ellenállás
A vezetőkben a töltéssel rendelkező részecskék mozgása több-kevesebb akadályba ütközik,
ez a vezető ellenállása. Az elektromos ellenállás jele R, mértékegysége az ohm, melynek jele Ω.
Ha két vezeték átmérője megegyezik, akkor a hosszabbiknak lesz nagyobb az ellenállása.

Az egyforma hosszúságú vezetékek közül a vékonyabbnak nagyobb az ellenállása.
FESZÜLTSÉG U
egyforma hosszú, különböző átmérőjű vezetékek ÁRAMERŐSSÉG = I
ok)
R=1
ELLENÁLLÁS R
k, R<1 OHM törvénye
Ha a feszültség azonos, akkor a nagyobb ellenállású vezetéken
azonos átmérőjű, eltérő hosszúságú vezetékek kevesebb töltés képes áthaladni egységnyi idő alatt. A fenti képletből
R=1
az is kiolvasható, hogy kétszeres ellenállás esetén kétszeres feszültség
kell ahhoz, hogy változatlan legyen az áramerősség.
R>1
kevés töltés sok töltés kevés töltés sok töltés kevés töltés sok töltés kevés töltés sok töltés
áramlik áramlik áramlik áramlik áramlik áramlik áramlik áramlik
ellenállás feszültség ellenállás feszültség ellenállás feszültség ellenállás feszültség
41
6. Villany 4
205 mm
ÁRAMTERMELÉS
Az elektromos áram előállítása leggyakrabban generátorral történik. Ez olyan forgó eszköz, ami a forgómozgás
energiáját képes elektromos energiává alakítani. Az erőművekben különféle energiahordozók felhasználásával
hozzák működésbe a generátorokat, az itt keletkező villamos energia az elektromos hálózaton keresztül jut el a
fogyasztókhoz. Egyre gyakoribbak a mozgó alkatrész nélkül üzemelő napelemes erőművek is.
Egy folyót felduzzasztva a víz mozgási energiáját alakítják át

VÍZERŐMŰ a turbinák forgómozgássá.
tározó
távvezeték
generátor
SZÉLERŐMŰ széliránymérő
kanalas szélsebességmérő
szabályozható áttétel
turbina generátor
folyó
A levegő mozgását nagy lapátkerekek forgómozgássá alakítják.

vezérlőegység
turbinák generátor irányzómotor
nagynyomású
gőz
Az
to
hűtő
ki
se
víz Nagynyomású gőzt állítanak elő, ezt vezetik a turbina
HŐERŐMŰ lapátjaira, a turbina forgatja a generátort. A szükséges
hőt leggyakrabban szén vagy gáz tüzelésével állítják elő.
Ezen az elven működnek az atomerőművek és a Föld
hőtermelés távvezeték
belső energiáját hasznosító geotermikus hőerőművek is.
Szén- v. gázerőmű Atomerőmű Geotermikus erőmű Vízerőmű Szélerőmű Napelemes erőmű

Teljesítménye könnyen szabályozható
Olcsón állít elő elektromos áramot
Nem szennyezi a légkört
Bárhová telepíthető
Balesete nem okoz katasztrófát
Kapacitása korlátlan
42
6. Villany 5
205 mm
IDEGSEJTEK
s A sejtjeink belseje és a sejteket körülvevő folyadék összetétele eltér egymástól, más az ionösszetétele is, ami
l az elektromos töltéseloszlásban ugyancsak különbséget jelent. Az idegsejtek képesek arra, hogy a másodperc
a töredék része alatt ionokat cseréljenek ki a külvilág és sejtplazma között, majd speciális ionpumpáikkal
helyreállítsák az eredeti állapotot. Ezek elektromos jelek, amelyek végigfutnak az idegsejt felületén.
Segítségükkel kap az agyunk információt a test távoli részéből, és ad utasítást is.
IDEGSEJT
nyúlvány
szigetelősejtek
zárt csatorna
sejten kívüli tér
275 mm
sejttest
sejthártya
sejten belüli tér

nyitott csatorna
Az ioncsatornák akkor nyílnak ki, amikor körülöttük a feszültség megvál-

tozik. Ezért ha az egyik csatorna kinyílik, hamarosan a mellette lévő is
kinyit. Így halad végig a sejt felszínén az elektromos impulzus. Ennek A sebesség fokozódik
sebessége nagyjából 40 km/óra.
a Azok az idegsejtek, amelyeknek
a nyúlványát szigetelősejtek
burkolják, szigetelősejtek burkol-
ják, sokkal kevesebb ion cseréjév-
A csupasz nyúlványok körül sok pozitív el is elérik a csatornák nyitásához
töltésű ionnak kell a sejtbe áramlania, szükséges feszültségváltozást.
hogy a feszültségkülönbség
Az ilyen ún. velőshüvelyű
megszűnjön.
rostokon akár 400 km/órás
sebességgel is száguldhat
az információ.
A két szigetelősejt közötti területen kevés

részecske cseréjével is könnyen lecsökken
a pozitív töltésű ionok mennyisége.
43
6. Villany 6
205 mm
MARS-MISSZIÓ
Mars a római kultúrában a földművesség és a felszínén kanyargó folyóvölgyek és a hatalmas
háború istene. A legenda szerint az ő gyermekei, porviharok is felismerhetővé váltak, majd hamaro-
Romulus és Remus alapították Róma városát. san elterjedt a feltételezés, miszerint a Marson
Mars tehát különösen fontos helyet foglalt el a bizonyára a földihez hasonló körülmények
római mitológiában, az ő nevéből ered a mezőgaz- uralkodnak, és marslakók népesítik be. A vörös
dasági munkák kezdetének, március hónapnak a bolygó körüli pályára állított űrszondák, majd a
neve, és róla keresztelték el a Föld külső szomszéd- felszínen kutató robotjárművek bebizonyították,
ját, a szabad szemmel is vöröses árnyalatúnak – hogy ma már se folyók nincsenek, és más civilizáci-
kis fantáziával véresnek – látszó Mars bolygót is. ók sem élnek rajta, de továbbra is lázas kutatás
Földrajzi közelsége miatt a tudósok is évezredek zajlik az élet egyszerűbb formái után. Vélhetően a
óta figyelik, feljegyzéseket készítenek róla. A nagy Mars lesz az első Földön kívüli bolygó, amelyre
teljesítményű távcsövek megjelenésével már a egyszer ember teheti a lábát.
Méretarány:
1 3 MARS CURIOSITY
Start: 2011. november 26.
Landolás: 2012. augusztus 5.
2020-ig tervezték üzemeltetni.
MARS OPPORTUNITY
Start: 2003. július 7. | Landolás: 2005. január 25.
MARS PATHFINDER Három hónapra tervezték, de 2018-ig üzemelt.
Start: 1996. december 4.
Ikertestvére:
Landolás: 1997. július 4.
Ebben a szondában utazott MARS SPIRIT
a Sojourner Mars-jármű, Start: 2003. június 10. | Landolás: 2004. január 4.
három hónapig üzemelt. Három hónapra tervezték, de 2011-ig üzemelt.
A Naprendszer bolygói A rakétahajtómű A kozmikus sebesség

44
7. Marsmisszió 1
205 mm
Mars, a háború
istene
as
ro-
on
ek
ös
a
ák,
ci-
ás
a
re
275 mm
Janus Pannonius Fordította:
(Csezmiczei János) Kardos Tibor
1434 –1472
ni. Mars istenhez békességért

Ötöd szférán hatalmas, súlyos léptü Úr,
Kinek sisaktaréja véres fényt ragyog,
Saturnus sarja, nagy Junónak gyermeke,
Te égi őr, te nagy titán-rettegtető,
Te prédaéhes, úr hadak s a béke sorsán,
Te férfit ékesítő, héroszt szentelő,
Te súlyos léptü, talpig vasba öltözött,
Határt kipusztitó, várost leromboló,
Ki által árva lesz a föld és telt a Tartarus,
Te szörnyü vérivó, halottra éhező,
Te férfiromlás, asszonyoktól átkozott,
Szegénynek kincset adsz, kifosztasz gazdagot,
Te békegyűlölő, vad éhhalál-szülő,
Szerzője rettenetnek, pánikinditó
Atyánk, kiméld megfáradt pannon népemet!
g
45
7. Marsmisszió 2
205 mm
A NAPRENDSZER BOLYGÓI
A távoli állócsillagok háttere előtt szabad szem- Nap körül keringő égitestet sikerült felfedezni.
mel hét „bolygó” látszik a Földről, ezek nevét Olyannyira sokat, hogy határt kellett húzni, melyi- a
számos nép nyelvében a hét napjainak nevei ket tekintsük egyáltalán bolygónak. A ma elfoga-
őrzik. Miután kiderült, hogy nem a Föld körül dott lista nyolc bolygót és több ezer kisbolygót fr
kering a világegyetem, hanem a hatalmasnak tartalmaz, amelyeket kiegészítenek a bolygók
tűnő otthonunk is csupán egy kisebb bolygó a körül keringő holdak és a Naprendszer legtávolabbi s
Naprendszerben, a Holdat és a Napot ki kellett zónájából származó üstökösök.
venni a klasszikus listából, azonban egyre több
Vénusz Mars Jupiter Szaturnusz Urán
Merkúr Föld Kisbolygóöv
Merkúr Vénusz Föld Mars

Tömeg (Földéhez képest) 0,05 0,8 1 0,1
Keringési idő (földi év) 0,24 0,6 1 1,9
Közepes naptávolság (Földéhez képest) 0,39 0,7 1 1,5
Fény útja a Naptól (percben) 3,2 6 8,3 12
Ismert holdak száma 0 0 1 2
Fő tömegét adó anyag kőzet
Felszín átlagos hőmérséklete 170 °C 460 °C 15 °C –63 °C

46
7. Marsmisszió 3
205 mm
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap

(Hold) (Mars) (Merkúr) (Jupiter) (Vénusz) (Szaturnusz) (Nap)
ni. Monday Tuesday Wednesday Thursday Friday Saturday Sunday
yi- angol
(Moon) (egyéb) (egyéb) (egyéb) (egyéb) (Saturn) (Sun)
ga-
francia Lundi Mardi Mercredi Jeudi Vendredi Samedi Dimanche
ót (Lune) (Mars) (Mercure) (Jupiter) (Vénus) (egyéb) (egyéb)
ók
bi spanyol Lunes Martes Miércoles Jeuves Viernes Sábado Domingo
(Luna) (Marte) (Mercurio) (Jupiter) (Venus) (egyéb) (egyéb)
Méretek összehasonlítása
Nap
Uránusz Neptunusz
275 mm
Kuiper-öv
Oort-felhő
s Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz

317,8 95,1 14,5 17,2
11,9 29,5 84 164,8
5,2 9,5 19,2 30
43,5 79 159 246
69 62 27 14
gáz
C –145 °C –180 °C –190 °C –210 °C

47
7. Marsmisszió 4
205 mm
A RAKÉTAHAJTÓMŰ
Az űrkutatást hosszú időn át az égbolt Földről törté- A rakéta hajtóművében nagyon hasonló folyama- A
nő vizsgálata jelentette. Nagy előrelépésnek számí- tok zajlanak, mint egy autó motorjában. Az üzem- zá
tott, amikor rakétákkal sikerült eszközöket, majd anyag oxigén vagy más oxidálószer jelenlétében na
embereket juttatni az űrbe. A rakéták működésénél elég, és az égés során energia szabadul föl. Amíg a ro
nehézséget jelent, hogy nem elég üzemanyaggal kocsi motorjában a felszabaduló energia a motor A
feltölteni őket, oxidálószert is tölteni kell beléjük, dugattyúját mozgatja, addig a rakéta hajtóművé- be
hiszen az űrben nincs levegő, amivel eléghetne. ben felszabaduló sokkal nagyobb energia a világ- sá
űrbe emeli a szerkezetet a rakományával együtt. vi
eh
folyékony folyékony
hidrogén H2 O2 oxigén
sz
sziva�yú se
befecskendező
befecskendező
égéstér | 2 H2 + 1 O2
2 H2 O + hő (3000 °C)
nagynyomású vízgőz
(300 kg/cm2)
hordozórakéta
visszafordul A
fúvóka lé
űr
in
hasznos teher te
célba ér el
második
fokozat
beindul
Azért, hogy minél kevesebb
leválás
súlyt kelljen a világűrbe
juttatni, a hordozórakéták
egymás után leválnak és
visszahullnak.
A legmodernebbek képesek fékezőrakéták begyulladnak
sértetlenül landolni, így támasztólábak kinyílnak
újra felhasználhatóak. finom landolás
kilövőállomás drónhajó (tengeren)
48
7. Mars misszió 5
205 mm
A KOZMIKUS SEBESSÉG
ma- Az égitestek tömegüktől függő mértékben vonz- A második kozmikus sebességgel (legalább
m- zák a körülöttük lévő anyagot. Ha ugrasz egy 40 270 km/h) már végleg el lehet távolodni a Föld-
en nagyot, eltávolodsz a Földtől, de a gravitáció hama- től, ezért ezt szökési sebességnek is szokták hívni.
a rosan visszahúz, és összeütközöl a Földdel. A harmadik kozmikus sebességgel (152 300 km/h)
or Az első kozmikus sebesség, vagy más néven körse- a Naprendszerből is ki lehet lépni, a negyedik
vé- besség elérésével egy űreszköz megfelelő távol- kozmikus sebesség elérésével pedig galaxisunkat,
ág- ságba kerül az égitesttől ahhoz, hogy ne hulljon a Tejútrendszert is képes volna elhagyni egy űresz-
vissza, hanem körpályára álljon. A Föld esetén köz, de ennek az értékét a mai tudásunkkal még
ehhez 28 500 km/h kezdősebességre van szükség. közelítőleg is alig lehet megbecsülni.
A kozmikus sebességeket nem a kilövés pillanatában érik

el az eszközök. A hordozórakéták hosszú perceken keresztül
növelik a sebességüket, így elviselhető mértékű marad a
lassú gyorsulás mind az űrhajósok, mind az űreszközök számára.
szökési
sebesség
gyorsabb
275 mm
körsebesség
A Föld körüli műholdak és űrállomások sebességét a keringé-

A Földtől legtávolabb si magasságnak megfelelően pontosan állítják be, nehogy
lévő űreszköz a Voyager–1 idő előtt visszaessenek vagy végleg eltávolodjanak.
űrszonda, amelyet 1977-ben A Nemzetközi Űrállomás építése 1998-ban kezdődött, és
indítottak útjára. Az eredeti várhatóan 2028-ig kering a Föld körül.
terv szerint képes végleg
elhagyni a Naprendszert.
A fekete lyukak gravitációja olyan

adnak erős, hogy a közelükben, az ún.
eseményhorizonton túl a fényénél
ak
(300 000 km/s) is nagyobb a szökési
sebesség, ezért jelenlegi ismereteink
szerint onnan semmi nem tud
eltávolodni, még a fény sem.
49
7. Mars misszió 6
205 mm
ÉSZRE- Örülnél annak, ha kiderülne, hogy

van egy �tkos segítőd, aki mindig melle�ed
VÉTLEN
áll, semmit nem vár cserébe, és azt se bánta volna, ha
nem is tudsz a létezéséről? Vannak emberek, érzések, Az
képességek, és vannak dolgok is, amiknek a létezését te
5
annyira természetesnek vesszük, hogy csak akkor já
kezdjük felismerni, amikor nincsenek jelen az életünk-
BARÁTUNK
lé
ben. A levegőre is gyakran pusztán annyit mondunk, aF
hogy semmi, pedig próbáld csak meg nélkülözni egy lé
percig! A légkör nem irigy, bármijét odaadja, használ- gá
hatjuk. Belélegezhetjük, gyújthatunk vele tüzet, A
belefüstölhetünk, megengedi. De közeledik a pillanat, sz
amikor szembe kell néznünk a légkör átalakulásával, ke
ha így folytatjuk. Egy hűséges, önzetlen barátunktól
kell elbúcsúznunk, amit valószínűleg nem is leszünk
képesek túlélni.
A
LÉGKÖR
A
LÉ
GZ
ÉS
A L Ó
SZÉ (ré
Ny
Te
va
a
a
ki
so
al
m
50
8. Észrevétlen barátunk 1
205 mm
Kék üveggolyó (The Blue Marble)

d 1972. december 7.
a
, Az első kép, amit a teljes Földről kézikamerával készí-
t te�ek. Az Apollo–17 űrhajó a Hold felé haladva
5 órával a földi indítás után 29 000 km távolságban
járt a kép készítésekor. Ilyen messzeségből a
k- légkör már észrevehetetlenül vékony réteget képez
a Föld körül. A Föld átlagos átmérője 12 746 km, a
légkör 80%-a pedig a földfelszín 15 km-es távolsá-
- gán belül található.
A NASA az űrhajó teljes legénységét tekin� a fotó

t, szerzőjének, bár feltehetően Harrison Schmi� fogta
kezében a fényképezőgépet.
275 mm
PERCY SHELLEY
Óda a nyuga� szélhez 1792–1882
(részlet, 1819)
Nyuga� nyers Szél, Ősz sóhajja, vad! megint kürtjébe fú s riad a föld
Te láthatatlan! jössz és mintha mord s édes bimbónyáj legel a napon
varázsló űzne szellemrajt, szalad s völgyet-hegyet szín s illat lelke tölt;
a sárga s éjszín s lázpiros csoport: vad Szellem! szálló, élő mozgalom!

a pes�ses lombok holt népe, – Te, kirontasz és óvsz! halld, óh halld dalom!
kinek szekere téli sutba hord
Tóth Árpád fordítása
sok szárnyas magvat, hűs sötétbe le,
aludni, mint a test, mely sírba dőlt,
mígazur húgod, a Tavasz szele
51
205 mm
A LÉGKÖR
körülölelő légkör egy réteges elrendeződésű gázbu
A Földünket rok,
n e ve : at m oszféra. A földi élet színtere az alsó 10-15 km vastag rétege, a t Az
nyos roposzfé tú
tudomá ek 80%-a és a teljes vízmennyiség is. Az atmoszférát álla ra.
e g a lé gkör tömegén pp folyó s és szil árd anyagok alkot j á nd ó és vált sz
lh ató m c se k. o zó gázo
I� talá k, je
m
ha
ÁLLANDÓ GÁZOK VÁLTOZÓ GÁZOK ERŐSEN VÁLTOZÓ GÁZOK ol
ÉVMILLIÓKON ÁT VÁLTOZATLAN AZ ARÁNYUK NÉHÁNY ÉV ALATT SZÁMOTTEVŐEN NAPOK ALATT TÖBBSZÖRÖSÉRE VAGY
MEGVÁLTOZHAT AZ ARÁNYUK TÖREDÉKÉRE MÓDOSULHAT AZ ARÁNYUK
N2 O2
CO2 O3 CH4 H2O CO
NITROGÉN OXIGÉN
VÍZPÁRA SZÉN-MONOXID
NEMESGÁZOK SZÉN-DIOXID ÓZON METÁN
Ar NO N2O NO2 LÉ
ARGON
NITROGÉN-OXIDOK
FE
10 000 KM ŰRHAJÓ NH3 SO2 H2S
AMMÓNIA KÉN VEGYÜLETEI
200 KM SARKI FÉNY ÉL
80 KM HULLÓCSILLAGOK
50 KM METEOROLÓGIAI LÉGGÖMBÖK
12 KM REPÜLŐK
NITROGÉN (78%)
OXIGÉN (21%)
TROPOSZFÉRA
ÖSSZETÉTELE NEMESGÁZOK (0,9%) Al
EXOSZFÉRA EGYÉB GÁZOK (0,1%) gá
TERMOSZFÉRA
MEZOSZFÉRA
SZTRATOSZFÉRA
TROPOSZFÉRA LÉ
A LÉGKÖR KIALAKULÁSA
A FÖLD LÉTREJÖN A LÉGKÖR ELILLAN VULKANIZMUS, METEORITOK

Főként H2-molekulák és A nagy forróság és a napszél következ- A légkört főként vízgőz (H2O),
He-atomok alkotják a légkört, tében a Föld légkör nélkül marad. szén-dioxid (CO2), nitrogén (N2)
hasonlóan a Naphoz és a és kénvegyületek alkotják.
Naprendszer többi bolygójának
légköréhez.
KIALAKUL AZ ÉLET LÉTREJÖNNEK AZ ÓCEÁNOK

A szén-dioxid nagy része mésztartalmú ásványokban A légkör vízgőztartalma a töredékére csökken, mert
megkötve leülepszik. A fotoszintézis oxigént termel, a felszín lehűl annyira, hogy a vízgőz lecsapódjon,
és szenet köt meg. A szén-dioxid-tartalom és óceánokat hozzon létre.
töredékére csökken.
KIALAKUL AZ ÓZONRÉTEG FOKOZÓDIK AZ OXIGÉNTERMELÉS A LÉGKÖR CO2-TARTALMA NŐ

Az ózonréteg véd az ultraibolya sugárzástól, A szén fosszilis üledékekben raktározódik, az élőlények Az ember a fosszilis üledékek A
az élet meghódítja a szárazföldet. már a magasabb régiókat is benépesí�k. A légkör O2- (szén és olaj) elégetésével visszaju�atja a n
A légkör oxigéntartalma már 2-3%. és CO2-tartalma megközelí� a ma jellemző értékeket. korábban megkötö� szenet a levegőbe. ny
52
205 mm
A LÉGZÉS
Az élőlények többségének anyagcseréjéhez a szilárd és folyékony halmazállapo- A fejle�ebb élőlényeknél külön szervek
tú tápanyagokon kívül szükség van gáz-halmazállapotúra is, míg végtermékként végzik a légzési gázok cseréjét az
szintén keletkeznek gázok. Ezek a gázok többnyire a szén-dioxidot és az oxigént élőlény és a környezet közö�. Ezek sok-
jelen�k, de léteznek egészen más �pusú anyagcserével rendelkező baktériu- szor egymástól teljesen eltérő evolúci-
mok is. A gázok cseréjét összefoglalóan abban az esetben is légzésnek hívjuk, ós úton alakultak ki, de a működésük-
ha nincs rá külön szerv az ado� élőlényben, és akkor is, ha a gáz mindvégig ben a lényeges vonások hasonlóak.
oldo� állapotú marad.
LÉGZŐSZERV KOPOLTYÚ LÉGCSŐRENDSZER TÜDŐ LEVÉL

GÁZCSERE ÉS GÁZCSERE ÉS
FELADAT GÁZCSERE GÁZCSERE
LÉGCSERE LÉGCSERE
VÍZBEN ÉLŐ ÁLLATOK,
PL. HALAK, CSIGÁK, SZÁRAZFÖLDI SZÁRAZFÖLDI GERINCESEK, SZÁRAZFÖLDI
ÉLŐLÉNY
KAGYLÓK, RÁKOK ÍZELTLÁBÚAK PÓKOK, CSIGÁK SZÖVETES NÖVÉNYEK
LÉGCSERE GÁZCSERE KÜLSŐ LÉGZÉS BELSŐ LÉGZÉS

%) A légzőszerv belsejében lévő A légzési gázok áramlása A gázcsere a testnedvek és a A gázcsere a szövetek és a
275 mm
%) gázok és a légkör gázainak diffúzióval a töményebb környezet közö� zajlik testnedvek közö� zajlik
ak�v kicserélődése helyről a hígabb felé
AZ EMBER LÉGZÉSE
BELÉGZÉS
LÉGCSERE
KILÉGZÉS SZÖVETI SEJTEK
KAPILLÁRIS
K
, LÉGHÓLYAGOCSKÁK O2 CO2 O2 CO2
2)
KÜLSŐ LÉGZÉS BELSŐ LÉGZÉS
GÉGE
LÉGCSŐ
BORDA
Ő
BELÉGZÉS KILÉGZÉS
BORDAKÖZI IZOM
k A bordák megemelked- A bordák lesüllyednek,
�atja a nek, a rekeszizom lefelé a rekeszizmot felfelé REKESZIZOM
egőbe. nyomja a hasi szöveteket. nyomják a hasi szervek.
53
205 mm
SZÉL
A földfelszínnel ellentétben a levegő önmaga nagyon kevés energiát képes elnyelni a napsu- CIK
gárzásból. A levegőt a felszín melegí�, ez az oka annak is, hogy felfelé haladva csökken a ÉS
légkörben mérhető hőmérséklet. A
A felszín anyagától, színétől és a rá érkező napsugárzás mennyiségétől függően egyes helye- mo
ken jobban, míg másu� kevésbé melegszik fel a levegő. táv
As
NAPSUGÁR Az
ak
bó
15 oC 25 oC 25 oC 15 oC 5 oC 15 oC
Az
ség
VÍZPART DOMBOLDAL HÓFOLTOS SZÁNTÓFÖLD ne
A fekete föld fele� 15 °C-os a levegő, Eg
A szárazföld 25 °C-os, a víz 15 °-os, A napos oldal 25 °C-os, su
pedig a nap ugyanúgy süt rájuk az árnyékos 15 °C-os a fehér hófolt fele� 5 °C-os a levegő,
pedig ugyanúgy sü� a nap lem
A melegebb levegő felemelkedik, és hűvösebb érkezik a helyére, ezt azonban sok minden befolyásolja még. A domborzat,
a környező légtömegek mozgása, elegendően nagy méretű légtömegek esetén pedig a Föld forgása válik a legfontosabb ÉSZ
befolyásoló tényezővé.
Magyarország uralkodó szélirányait a domborzat is befolyásolja: a Dévényi-kapunál, a Duna á�örésén keresztül EG
nemcsak a legnagyobb folyónk, hanem a nyuga� szelek is a Kárpát-medencébe jutnak. 16
A Zalai-dombság és Somogy észak–déli völgyeiben a szélirány is ezt a tájolást köve�.
A Sajó völgye szintén szembetűnően veze� meg a légtömegeket, a Mátra és a Bükk pedig útjukat állja. D
SAJÓ
DÉVÉNYI-KAPU
EG
BÜKK
MÁTRA
SOMOGY
ZALAI-DOMBSÁG
l
f
URALKODÓ SZÉLIRÁNY
A BEAUFORT-SKÁLA
SZÉLCSEND FUVALLAT ENYHE SZÉL GYENGE SZÉL MÉRSÉKELT SZÉL ÉLÉNK SZÉL ERŐS SZÉL VIHA
0–2 km/h 2–5 km/h 6–11 km/h 12–19 km/h 20–28 km/h 29–38 km/h 39–49 km/h 50–
54
205 mm
u- CIKLONOK A ciklonokban meleg levegő emelkedik fel, az összeáramló

a ÉS ANTICIKLONOK légtömegek forgó mozgásba kezdenek.
A Föld forgása mia� a felszínén észak–déli irányban Az an�ciklonban hűvösebb levegő süllyed le, a felszínen
e- mozgó levegő a forgástengelyhez is közelebb vagy a�ól szétáramló légtömegek ellenkező irányba forognak.
távolabb kerül.
A sarkpontoknál a kerüle� sebesség nulla. É FÖLD
Az Egyenlítő hossza kb. 40 ezer kilométer, az Egyenlítőn
a kerüle� sebesség tehát 40 000 km/nap, ami nagyjá- FORGÁSA
ból 1670 km/h.
Az Egyenlítő felől a sarkok felé haladva nagyobb sebes-

ségről kellene lelassulnia a levegő kerüle� sebességé- D
nek, ezért megelőzi a földfelszínt, míg a sarkok felől az Az északról érkező
ő, Egyenlítő irányába áramló levegőnek fel kellene gyor- légtömegek lema-
ő, sulnia, ami nem megy egyből, így a felszínhez képest radnak a felszínhez
lemarad. képest
at, a levegő
bb ÉSZAKI-SARK gyorsabb
0 km/h a felszínhez
képest
ül EGYENLÍTŐ A délről érkező légtö-
1670 km/h a levegő megek gyorsabbak
lassabb a felszínhez képest
DÉLI-SARK a felszínhez
0 km/h képest
Műholdképen egy ciklon a Földközi-tenger fele�. Az északi
féltekén a ciklonok az óramutató járásával ellentétes irány-
ban, az an�ciklonok megegyező irányban forognak, a déli
féltekén fordítva.
275 mm
EGY TORNÁDÓ ALULRÓL, A FÖLDFELSZÍNRŐL SZEMLÉLVE
...és közben forgó

mozgásba kezd
levegő összeáramlik,
felemelkedik...
L VIHAROS SZÉL VIHAR HEVES VIHAR SZÉLVÉSZ HEVES SZÉLVÉSZ ORKÁN
/h 50–61 km/h 62–74 km/h 75–88 km/h 89–102 km/h 103–117 km/h ≥118 km/h
55
205 mm
FELHŐK
A Földnek egészen sajátos területeit képezik a magashegységek. A
Többezres tengerszint fele� magasságban a megszoko�ól eltérő időjárási M
körülmények és légköri viszonyok uralkodnak. Ez teljesen más élővilágot Fe
FELETT
enged meg, ami a hegységekben magasság szerint osztódik övezetekre. Tá
Bizonyos magasságban pedig már az állandó hó és jég birodalma kezdődik. Sk
A hegységek a Földdel együ� változnak, végső soron a kon�nensek mozgása
mia� jönnek létre. A hegycsúcsok meghódítása az emberi spor�eljesítmények Le
közül az egyik legtöbbre értékelt, hiszen a magasságok leküzdésére csak a Ott
legerősebb, legügyesebb vállakozók képesek. Bö
Ha
A Föld legmagasabb hegycsúcsát, a 8849 méter magas
A
Csomolungmát (Mount Everest) az új-zélandi Edmund Hillary
és a nepáli Tendzing Norgaj mászták meg először 1953-ban.
Hillary az első ember, aki az Északi- és Déli-sarkra, illetve a
Csomolungmára is eljuto�. A hegymászók speciális felszerelé-
FÖLD
seket, mint a képen is felismerhető palackozo� oxigént és
gleccserszemüveget használnak az extrém körülmények
elviselésére. Arról, hogy miért kell a hegycsúcsot megmászni,
George Mallory angol hegymászó így válaszolt:
3.
Edmund
Hillary
„AZÉRT, MERT
ARKÁ
OTT VAN.”
S
A hegymászás nem kockázat nélküli

sport. Az idéze� Mallory 1924-ben
életével fizete� bátorságáért; Hillary
és Tendzing viszont világszerte
Tendzing ünnepelt hírességek le�ek sikereik
Norgaj nyomán.
HEGYSÉGKÉPZŐDÉS
LÉGNYOMÁS
FÜGGŐLEGES
ÖVEZETESSÉG
56
9. Felhők fölött 1
205 mm
k. Az alföld (részlet)
ási Mit nekem te zordon Kárpátoknak Felröpűlök ekkor gondolatban
ot Fenyvesekkel vadregényes tája! Túl a földön felhők közelébe,
e. Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S mosolyogva néz rám a Dunától
k. S képzetem hegyvölgyedet nem járja. A Tiszáig nyúló róna képe.
sa
ek Lenn az alföld tengersík vidékin
a Ott vagyok honn, ott az én világom;
Börtönéből szabadúlt sas lelkem,
Ha a rónák végtelenjét látom. PETŐFI SÁNDOR
1823 – 1849
as
ry
n.
a
é-
és
ek
ni,
T
A NAGY TARPATAK A TÁT
RÁBAN
1905
”
üli
275 mm
en
ry
te
eik
CSONTVÁRY
KOSZTKA TIVADAR
1853 – 1919
A következő oldalakon kiderül, milyen módon jönnek

létre a hegyek, és mitől más o� az élet, mint az alföldön.
57
205 mm
HEGYSÉG-
Minél mélyebbre haladunk a Föld belseje felé, annál magasabb a hőmér-
séklet, ez a hő tartja mozgásban az asztenoszféra anyagát. A néhány száz
kilométer mélyen komótosan áramló kőzetanyag magával sodorja a rajta és
található kőzetlemezeket. Ezek egymástól távolodva óceánoknak adnak
KÉPZŐDÉS
helyet, egymásnak ütközve pedig hegységek alakulnak ki a peremükön.
A folyamatos változás azonban emberi léptékkel alig észrevehető,
a hegyek számunkra az állandóságot jelképezik.
KŐZETBUROK szilárd
70–150 km
1000 oC
ASZTENOSZFÉRA képlékeny
2900 km
ÁRAMLATOK 3500 oC
KÜLSŐ MAG folyékony

5200 km
4600 oC
BELSŐ MAG szilárd
6300 km
6000 oC
R
r
ÓCEÁNI LEMEZ ALÁBUKÁS KONTINENTÁLIS LEMEZ ÓCEÁNKÖZÉPI HÁTSÁG
VÉKONY KÖZELEDÉS VASTAG TÁVOLODÁS
HŰVÖSEBB LEÁRAMLÁS FORRÓBB FELÁRAMLÁS
58
205 mm
r-
áz A FÖLD KONTINENSEI RÉGEN MÁSHOGYAN HELYEZKEDTEK EL,
ta és a jövőben is máshogy fognak, ugyanis mind a mai napig zajlik az átrendeződésük 1–10 cm/év sebességgel.
ak
n.
ő,
PANGEA LAURÁZSIA ÉS GONDVÁNA MAI VILÁG
INDIA ÉS EURÁZSIA ÜTKÖZÉSE HOZTA LÉTRE

! A FÖLD LEGMAGASABB PONTJÁT !
A HEGYSÉGKÉPZŐDÉS TÍPUSAI
HAMU, GŐZÖK,
GÁZOK
LÁVA
RÖGÖKRE DARABOLÓDÁS GYŰRŐDÉS KEZDETE KRÁTER
KÜRTŐ
275 mm
LÉPCSŐVIDÉK MELLÉKKRÁTER
TÖRMELÉK
ÁROK SASBÉRC
RÖGÖK ELMOZDULÁSA FELGYŰRŐDÉS
Ha nagy erőhatás éri az Kőzetlemezek

idősebb kőzeteket, ütközésekor a Az alábukó lemezek anyagának egy része megolvad,
a törések mentén fiatalabb kőzetek és a repedéseken át felszínre kerülve vulkáni
rögökre darabolódnak. meggyűrődnek. hegyeket hoz létre.
VETŐDÉS GYŰRŐDÉS VULKÁNI TEVÉKENYSÉG
KŐZETBUROK
ASZTENOSZFÉRA
ÁRAMLÁS
59
205 mm
A LÉGNYOMÁS
A levegő nem látható és nem tapintható, így alig hisszük el, hogy a fölö�ünk lévő levegőoszlop több ezer 4808 m
kilogrammja nyomja össze minden irányból a testünket. A levegő súlyából származó nyomást légnyo-
másnak hívjuk.
Minél magasabbra kapaszkodunk egy hegyen, annál kevesebb levegő van fele�ünk, és így annál kisebb
nyomás hat ránk. Tengerszinten nagyjából 1000 hPa a nyomás, ami 76 cm magas higanyoszlop vagy
10 m magas vízoszlop súlyát képes megtartani. Ezért nem lehetséges 10 m-nél mélyebbről sziva�yúval
kiszívni a vizet. Ennél mélyebbről csak alulról felpumpálni tudjuk.
MO
8848 m
LÉGÜRES TÉR
LEVEGŐ
SÚLYA
LEVEGŐ
76 cm
SÚLYA 5m
5895 m
10 m
Hg M
15 m
3754 m
A légnyomást azonban nemcsak a tengerszint fele� magasság határozza meg, hanem a levegő össze-
tétele és hőmérséklete is befolyásolja.
KISEBB LÉGNYOMÁS NAGYOBB
NAGYOBB MAGASSÁG KISEBB MAGASSÁG

A levegő hány százaléka
1% 10% 50% 100%
nehezedik ránk?
ÁLLAN
TIERRA
MŰHOLD VADÁSZREPÜLŐ HEGYCSÚCS TENGERPART

30 km – 10 hPa 16 km – 100 hPa 5 km – 500 hPa 0 km – 1000 hPa SZIKLA
MAGASABB HŐMÉRSÉKLET ALACSONYABB HŐMÉRSÉKLET TIERRA
A levegő részecskéi intenzívebben mozognak, A levegő részecskéi kevésbé mozognak, több

ugyanakkora térfogatban kevesebb van belőlük fér el belőlük ugyanakkora térfogatban
TRÓPU
TIERRA
PÁRÁSABB LEVEGŐ SZÁRAZABB LEVEGŐ
Egy vízmolekula könnyebb, mint egy nitrogén- vagy oxigénmolekula, azonban ugyanakkora helyet foglal el. TRÓPU
Ezért minél több van belőle ugyanakkora térfogatú levegőben, az annál kisebb súllyal nehezedik az ala�a lévő felszínre. TIERRA
N2
O2 TRÓPU
H2O
TIERRA
60
205 mm
MONT BLANC HVANNADALSHNÚKUR NEWTONTOPPEN ÉSZAKI-SARK

er 4808 m ALPOK É. SZ. 47° 2119 m IZLAND É. SZ. 65° 1713 m SPITZBERGÁK É. SZ. 78° nincs szárazföld É. SZ. 90°
o-
ÉSZAKI-SARK
bb
gy
al A tengerszint fele� magassággal az egyre alacsonyabb
légnyomás melle� még a hőmérséklet is csökken. Ezen-
MOUNT EVEREST
8848 m HIMALÁJA É. SZ. 30°
kívül egy hegy élővilága sokkal kevésbé véde� a széltől, a
meredek oldalakról a termőtalaj is a völgyek felé mosó-
dik le. A hegyekben több csapadék hullik, mint egy ahhoz
közeli alföldön. A hegyek árnyékosabb oldalán már
EGYENLÍTŐ alacsonyabb szinten kialakulnak azok az övezetek, ame-
lyek a naposabb oldalon csak feljebb találhatók meg.
A Föld északi féltekéjén az északi oldal válik hűvösebbé, a
KIBO-HEGY déli féltekén a hegyek déli lejtői hidegebbek. A hegyek
5895 m KILIMANDZSÁRÓ D. SZ. 3° övezetessége a trópusokon a legteljesebb, ha közele-
dünk a sarkokhoz, egyre kevesebb övből áll a hegyek élővi-
lága, és egyre alacsonyabban válik tartóssá a hóborítás.
MOUNT COOK
3754 m ÚJ-ZÉLAND D. SZ. 43° 1000 m
2000 m
3000 m
MONTE DARWIN 4000 m
2438 m TŰZFÖLD D. SZ. 54° 5000 m
275 mm
DÉLI-SARK
VINSON MASSIF 130 m +
5140 m ANTARKTISZ D. SZ. 70° 2700 m jég ANTARKTISZ D. SZ. 90°
ANDOK ALPOK
–5 oC 6000 m
ÁLLANDÓ HÓ ÉS JÉG
TIERRA NEVADA HAVAS FÖLD HÓHATÁR
0 oC 5000 m
SZIKLAHAVASOK
TIERRA HELADA FAGYOTT FÖLD 5 oC 4000 m –5 oC
10 oC 3000 m 0 oC
TRÓPUSI KÖDERDŐ HÓHATÁR ÁLLANDÓ HÓ ÉS JÉG
TIERRA FRIA HIDEG FÖLD
HAVASI RÉTEK
15 oC 2000 m 5 oC MAGASHEGYSÉG
TRÓPUSI HEGYI ERDŐ

TIERRA TEMPLADA MÉRSÉKELT FÖLD TŰLEVELŰ ERDŐ
20 oC 1000 m 10 oC
HEGYSÉG
TRÓPUSI ESŐERDŐ LOMBOS ERDŐ

TIERRA CALIENTE FORRÓ FÖLD 25 oC 0m 15 oC DOMBSÁG
61
205 mm
NYOMÁS
Nagy nyomás ala� másként zajlanak
a folyamatok.
De mihez képest más? És mihez képest nagy?
Hiszen nyomás mindenü� van, még a világűr-
ben is, igaz, o� szinte elhanyagolható mértékű.
Emberi lényként a világot normál légköri nyomásviszonyok közö� kezdjük megismerni.

Már annak a fele vagy kétszerese is próbára teszi a szervezetünket, de laboratóriumban vagy
tengerala�járóba ülve képesek vagyunk betekinteni olyan világokba is, ahová a lábunkat egyébként
nem tehetnénk be. Az átlagos légköri nyomáshoz, az o� megszoko� folyamatokhoz viszonyítva
mondjuk, hogy más, és hogy kicsi vagy nagy.
TEN
K
RÓ
GE
R A L AT TJ Á
OK
MÉ
TE
RK
LY
N G E RI Á
LÁG
M É LY
EN
VI
G E RI ÉLŐ
T
IA
N YO
ÉM
ÁS K
M
FÜGGŐ
62
10. Nyomás alatt 1

205 mm
y?
r-
ű.
nt JULES VERNE
va 1828–1905
NEMO KAP
ITÁNY TALÁLKOZÁ
SA AZ ÓRIÁ
S POLIPPAL
Nemo kapit
ány (részlet)
Nos, kedves
Ned barátom
négyzetcen� , tudja-e, ho
méter a felü gy a maga te
– Fogalmam lete? stének hány
sincs róla, ta
– Körülbelül n ár úr.
�zenhéteze
– Ejha! Olya r.
n so
– De mivel va k?
lójában az e
ranyomás gy négyzetc
valamivel n en�méterre
a eső atmoszfé
275 mm
�zenhéteze g yobb egy -
r négyzetce kilogrammn
ötszázhatva n � m éterére e p ál, a maga
nnyolc kilog illana tban �zenh
– S én ezt m ramm súly n étezer-
eg sem érze ehezedik.
– Úgy van. m ?
Meg sem é
magát ez a rzi. S tudja,
hatalmas nyo miért nem
más? Mert roppa
pontosan e
kkora nyom a testébe be ntja össze
közö� tökéle ást fejt ki. A kü hatoló leveg
tes az egyen ls ő
könnyen elv súly, semlege ő és a belső nyomás
iseln sí�k egymást
– Igen, értem i. De a vízben már más , ezért bírja
– mondta N a helyzet.
– A víz körülv ed, egyszerr
esz, de nem e felélénkülv
– Pontosan hatol be a te e.
erről van sz stembe.
tenger ala� ó, Ned. Teh
�zenhéteze át harminck
nehezedik m r-ötszázhatv ét lábnyira
agára, három annyolc kilo a
vagyis százh százhúsz láb gramm nyo
etvenötezer- nyira pedig � m á s
ezer-kétszáz hatszáznyolc zszer ekkora
lábnyira szá van kilogra ,
venhatezer- zszor akkora mm; három
nyolcszáz kilo , te há -
ezerszer an gramm; harm t egymillió-hétszázöt-
nyi, vagyis inckétezer lá
kilogramm – �zenhétmill bnyira pedig
úgy összelap ió-ötszázhatv
sajtológép la ulna odalen annyolcezer
pjai közé kerü n, mintha eg
– Mi az ördö lt volna. y víznyomású
g! – kiálto�
fel Ned.
ALPHONSE DE NEUVILLE
1836–1885
ÉS
EDOUARD RIOU
1822–1900
63
10. Nyomás alatt 2

205 mm
TENGERALATTJÁRÓ
1960. január 23-án Jacques Piccard mélytengeri kutató és Don Walsh katona�szt egy különleges tengerala�járóban
lemerültek a Föld legmélyebb helyére, a Mariana-árok 10 994 m mély pontjára. Járművük a Trieste nevű ba�szkáf
Le
volt, mely képes volt ellenállni a csaknem 11 km magas vízoszlop nyomásának. Az utazás lefelé körülbelül 5 óráig
e
tarto�, majd 20 perces lent tartózkodás után 3 óra 15 perc ala� értek vissza a víz felszínére.
GRAVITÁCIÓS ERŐ
Süllyedésnél a gravitációs erő nagyobb, A
mint a felhajtóerő. Ha
am
Sz
A jármű függőleges
nö
mozgását a rá ható
TRIESTE
gravitációs erő és a
felhajtóerő egymás-
hoz való viszonya
határoz meg.
A
M
eg
FELHAJTÓERŐ
A felemelkedéshez csökkenteni kell a jármű tömegét,
amit a benne lévő vaspor kieresztésével lehet megtenni.
MÉLYTENGERI ÁRKOK
A kőzetlemezek mozgása során előfordul hogy egymással szemben mozogva összeütköznek. Ha egy vastagabb konti-
nentális lemez ütközik egy vékonyabb, óceánival, törvényszerűen az óceáni fog a szárazföldi alá bukni. Két konti- Ug
nentális lemez esetén a folyamat nem lesz tartós, valódi alábukás nem történik, a két összeütköző földrész egybe- sű
forr. Két óceáni lemez esetén az egyik a másik alá bukik, de a helyi sajátosságokon múlik, melyik lesz az. tö
Az óceánok legmélyebb területei a mélytengeri árkok, amelyek az alábukó lemezperemek mentén jö�ek létre.
A Mariana-árok mentén a Fülöp- és a Csendes-óceáni-lemez ütközik. Utóbbi a legidősebb óceáni kőzetlemez, ezért
peremein igen nagy sűrűségű az anyaga, ami nagy meredekséggel bukik a Fülöp-lemez alá. Elsőként a Brit Királyi
Haditengerészet Challenger („Kihívó”) nevű kutatóhajója mért i� addig ismeretlen mélységet: 8184 métert.
E hajó a névadója az árok ma ismert legmélyebb részének is.
rr
gybefo
e
KONTINENTÁLIS LEMEZ KONTINENTÁLIS LEMEZ
LÁGY KÖPENY
64
10. Nyomás alatt 3

205 mm
CHALLENGER
EGY TENGERALATTJÁRÓNAK
TÖMEGVÁLTOZTATÁS
2 BURKOLAT
n
áf
Legyen képes változtatni a saját tömegét, Legyen megfelelően ellenálló a burkolata
ig FONTOS KIHÍVÁSNAK
ezáltal tud alámerülni vagy felemelkedni a rá nehezedő víznyomás elviselésére!
a vízben! KELL MEGFELELNIE
A NYOMÁS Jele: p Mértékegysége: Pa

Ha a nyomóerő nagyságát elosztjuk a nyomo� felület nagyságával, fontos fizikai mennyiséget kapunk,
amelyet nyomásnak nevezünk.
A NYOMÁS A NYOMÁS MÉRTÉKEGYSÉGE
NYOMÓERŐ F N
p= = Pa (pascal)
NYOMOTT FELÜLET A m2
s
Számos példát találunk magunk körül arra, hogy azonos nyomóerő melle� a felület változtatásával A
növelhetjük vagy csökkenthetjük a nyomást.
ó MARIANA-ÁROK
a
LEGMÉLYÉN
s- NAGYOBB FELÜLET KISEBB FELÜLET
KISEBB NYOMÁS NAGYOBB NYOMÁS
275 mm
A FELHAJTÓERŐ HŐMÉRSÉKLET
Minden folyadékba (gázba) merülő testre felhajtóerő hat. A felhajtóerő nagysága A víz hőmérséklete
egyenlő a test által kiszoríto� folyadék (gáz) súlyával. fagypont körüli.
TEST A KISZORÍTOTT FOLYADÉK FOLYADÉK

TÉRFOGATA (GÁZ) SÚLYA FÜGG SŰRŰSÉGE
NYOMÁS
KISZOR TA
ÍTOT T FOLYADÉK (GÁZ) TÉRFOGA
A nyomás ezerszerese a felszíni
TEST
= légnyomásnak.
TÉRFOGATA
ti- A felület minden cm2-ére 1000 kg-nak
ti- Ugyanaz a test, ami egy folyadékban lemerül, egy kellőképp nagy megfelelő erő hat. Ez olyan, mintha
e- sűrűségű folyadékban úszik, mert az utóbbi esetben nagyobb egy megterme� orrszarvú tűsarkú
z. tömegű anyagot szoríto� ki. cipőben a sarkára állna.
e. A Holt-tenger vize rendkívül sós,
rt egyú�al nagyobb a sűrűsége is,
yi mint az édesvíznek. Azok sem 1 cm2 108 N/m2 = 108 Pa
t. süllyednek el benne, akik nem
tudnak úszni.
al á b u kik
MARIANA-ÁROK
10 994 m
FÜLÖP-LEMEZ CSENDES-ÓCEÁNI-LEMEZ ÓCEÁNI LEMEZ

(ÓCEÁNI LEMEZ)
Y
65
10. Nyomás alatt 4

205 mm
10
Mount Everest
MÉLYTENGERI ÉLŐVILÁG
8848 m A tengerek káprázatos, dús élővilága valójában csak a partok, vagy legalábbis a nyílt
9 tengerek felszíne közelében fajgazdag. A nagyjából 200 m-es mélység az a határ, amed-
dig még le tudnak jutni a napsugarak, ennél lejjebb már teljes a sötétség, így fotoszinté-
8 EK zis sincs. A felszín közelében táplálkozó élőlények időszakosan sem merülnek ezer méternél A
HE G Y S É G mélyebbre. A mélytengeri táplálékláncok a fentről aláhulló szerves anyagokon alapulnak. id
SZÁRAZFÖLD A
(29,2%) 7 és
0,5%
4 MÉLYTENGERI CSUPALÁBÁLLAT MÉLYTENGERI HORGÁSZHAL TENGERI DISZNÓ
A sötétség mia� nincs szüksége szemekre. A homlokából kinövő világító Nevével ellentétben semmi köze nincs
1,1% Hullámzás i� már nincs, akár szervvel csalogatja a szájához a szárazföldön jól ismert sertésekhez.
3 20–25 cm-esre is megnöveszthe� az a prédát. Csupán a kinézete alapján adtak nevet
TENGERSZINT FELETTI
egyébként igen törékeny lábait. ennek az 1200 –5000 méter mélyen

2,2% előforduló tengeriuborka-félének.
MAGASSÁG (km)
2 H
4,5%
1 SZÁRAZFÖLDEK
ÁTLAGOS 840 m Ha
MAGASSÁGA tu
20,9%
0m la
0 TENGERSZINT
TENGERMÉLYSÉG
(km)
8,5% ÁL
INENT IS
1000 m
1
ONT SELF
K
3,0%
INENTÁL
2 NT IS MÉLY-
KO LEJTŐ TENGER
4,8%
3
ÓCEÁNOK 3700 m
13,9% ÁTLAGOS
4 MÉLYSÉGE
YTENGER
23,2% MÉL I
SÁG
5 SÍK
NA
16,4%
6
1% ELPUSZTULT YTENGER
A FÖLDFELSZÍN MÉL I
7 BÁLNA ÁROK
Hosszú időre gazdag tápanyagforrást ˃50%-ÁT
biztosít a lebontó baktériumoknak, és MÉLYTENGER
8
ÓCEÁNOK
(70,8%)
az azokat fogyasztó többi élőlénynek. BORÍTJA
Mariana-árok
9 10911 m
TERÜLET (millió km2)
10 100 200 300 400 500
24 10 20 29,2 40 50 60 80 100
RÉSZESEDÉS A FÖLD FELSZÍNÉBŐL (%)
66
10. Nyomás alatt 5

205 mm
G
ílt
d-
é-
él A kémiai átalakulások egy része ké�rányú, megfordítható folyamat. Zárt térben a két, egymással ellentétes irányú reakció
k. idővel egyensúlyba kerül: a termékek keletkezésének a sebessége egyenlővé válik azok visszaalakulásának ütemével.
A kémiai egyensúlyban bár a reakciók tovább zajlanak, már nem változik az anyagok koncentrációja: nem lesz több termék,
és a kiindulási anyagok mennyisége sem csökken tovább.
DINAMIKUS
EGYENSÚLYI ÁLLAPOT
REAKCIÓ-
SEBESSÉG
incs
hez.
evet
en
ek.
IDŐ
Ha azonos sebességgel lapátolnak, a gödör sem lesz TERMÉK KELETKEZÉSI SEBESSÉGE TERMÉK BOMLÁSI
mélyebb, és a földhalom sem lesz magasabb. A KIINDULÓ ANYAGOKBÓL SEBESSÉGE
0m Ha növeljük a nyomást, a gázrészecskék számának csökkenésével járó reakcióirányban gyorsul jobban a folyamat, így
tudja csökkenteni a megnövelt nyomást a reakció. Ha csökkentjük a nyomást, a gázrészecskék számát növelő reakcióirány
0m lassul kevésbé, így ellensúlyozhatja a nyomáscsökkentést.
275 mm
0m
N2O4 2 NO2
DINITROGÉN –ETROXID NITROGÉN-DIOXID
0m
NAGYOBB TÉRFOGATRA TÁGÍTVA KIINDULÁSI ÁLLAPOT KISEBB TÉRFOGATÚRA PRÉSELVE

CSÖKKENTETT NYOMÁSON MEGNÖVELT NYOMÁSON
11 MOLEKULA 9 MOLEKULA 7 MOLEKULA
Ehhez hasonló jelenség a búvárok eseté-

ben végzetes lehet. Ha túl gyorsan
A zárt pezsgőspalackban uralkodó emelkednek a felszínre, a vérükben
nyomásviszonyok melle� egyen- keletkező buborékok a hajszálereket
súlyban van egymással a szénsav elzárva életveszélyes állapotot okoznak,
keletkezése és bomlása. Felnyitva amit keszonbetegség néven ismerünk.
azonban a nyomás lecsökken, e�ől A keszonbetegség dekompressziós
hirtelen a bomlás folyamata lesz kamra használatával kerülhető el.
gyorsabb. A keletkező szén-dioxid A készülékben a nyomást fokozatosan
buborékok formájában a felszín- csökken�k, a benne ülő búvárok vérében
re emelkedik. ezért nem képződnek buborékok, mert
0 van idő arra, hogy a tüdőn át távozzon a
felszabaduló gáz.
67
10. Nyomás alatt 6

205 mm
MIÉRT
A
Ha azt mondjuk: rossz az idő, Vá
mindenki arra gondol, hogy borús,
esős időjárás van. m
ESIK
pö
A légkör a Föld összes vízmennyiségének kb. 1 ezrelékét és
tartalmazza, ami jelentéktelennek tűnik, ám ebből a folya-
matosan megújuló készletből táplálkoznak a bolygónkat N
öntöző csapadékfajták. A víz állandóan változtatja a a
halmazállapotát: gáz, folyékony és szilárd anyagként is A
előfordul. A meteorológiában csapadéknak nevezik eg
a légkörből kiváló folyékony vagy szilárd halmaz-
állapotú vizet, ami a földfelszínre kerül. To
Csapadékok nélkül rövid idő ala� si- es
vataggá válna minden szárazföld. A
Nagy szerencse tehát, hogy M
néha „elromlik” az idő.
el.
lik
RAM, AZ ESŐT!
vise
ÁR, U
M
KONCZ TIBOR — SZENES IVÁN: ADD
em
„Szomjas a föld és éhesek a fák

ot n
Add már, Uram, az esőt!

zság
Sárga a zöld és száraz a világ

szára
Kókad a búza, meghal a virág

agyni a tengert, de a teljes

Hozd el a csúnya időt
Add már, Uram, az esőt!”
pesek elh
VE
é
ZE TESSÉ
kk
G
el ye
, am
lak
ha
an
ol y
k
be
ÉS
gé
CSA
ó
ŐD
sz
PA
D ÉKKÉ PZ
ú
Ak
RA
PÁ
TA R TA L
O
68
11. Miért esik? 1

205 mm
A kitámaszto� esernyő
Váratlan zápor zenge� át a tájon, Tapadva himbál, lassan nyúl ki szarva
mint szeretők közö� a hirtelen s az érzékeny világba ágazik.
pörpatvar, mely csak arra jó hogy fájjon Most megrázza magát egy fiatal fa
ét és még forróbb legyen a szerelem. s egyszerre szökőkú�á változik.
a-
t Nagy árnyak ingnak s apró tüzek égnek I� is egy, o� is... minden kicsi szélre
a a serdülő és könnyes pázsiton. megremeg és könnyekbe öltözik.
is Az ördög veri asszonyát, s az égnek Ideges az egész táj, mintha félne
k egyik fele nevet a másikon. a gonosz nyártól amely érkezik.
Tornác kövén egy kitámaszto� női BABITS MIHÁLY
esernyő guggol, mint barna kutya.
A ker� lombot látni szinte nőni.
1883–1941
Megtört fü csúcsán lógáz a csiga.
REC
275 mm
ISO 800
ROBERT
DOISNEA
U: NYÁR
I ESŐ, 19
81
69
11. Miért esik? 2

205 mm
A levegőben
mindig találni vala-
mennyi vízgőzt,
aminek megmérhető a
PÁRA-
TARTALOM
A rela�v pára-
tartalom úgy számol-
ható ki, hogy megmér-
jük: a levegőben lévő víz
mennyisége. Ez az abszo- mekkora részét teszi ki a
lút páratartalom. Ha telítetlen a levegő, lehetséges maximumnak.
akkor még több vízgőzt tud
Mértékegysége: felvenni, ha telíte�, akkor
g/m3. Mértékegysége:
már nem képes erre. %.
A meleg levegő több
vizet képes magában
tartani, mint a
hideg.
VÍZGŐZ MENNYISÉGE TELÍTETT LEVEGŐBEN

1 m3
2,4 3,4 4,8 6,8 9,4 12,8 17,3 23,1 30,4 39,6
g/m3 g/m3 g/m3 g/m3 g/m3 g/m3 g/m3 g/m3 g/m3 g/m3
–10 oC –5 oC 0 oC +5 oC +10 oC +15 oC +20 oC +25 oC +30 oC +35 oC
Ha egy melegebb légtömeg lehűl, az abszolút páratartalom változatlan, de a rela�v páratartalom

mégis nő. Ha azután is tovább hűl, hogy elérte a telíte� állapotot, az a vízmennyiség, amit már nem 300
képes magában tartani a levegő, kicsapódik.
LEHETSÉGES MAXIMUM
PÁRATARTALOM
CSAPADÉK
4g
17 g/m3 17 g/m3 17 g/m3
56% 73,6% 98,3% 133% 1
30 oC 25 oC 20 oC 15 oC
70
11. Miért esik? 3

205 mm
CSAPADÉKKÉPZŐDÉS
Csapadék képződéséhez egy korábban melegebb levegő olyan mértékű lehűlése szükséges, hogy az
ne legyen képes a korábban felve� vízmennyiséget magában tartani.
FE
KIS
U G Á RZÁS LE M ÉS
ELKED
Mivel a világűr felé a Föld folyamatosan kisugá- A legnagyobb mennyiségű csapadékot a légtö-
rozza a hőjét, éjszaka, amikor a Nap melegítő megek felemelkedése eredményezi.
hatása szünetel, a tárgyak és a levegő is lehűlnek.
A földfelszíntől távolodva a levegő hőmérséklete
100 méterenként átlagosan 0,5 °C-kal hidegebb.
DÉR – 0 oC
⁺ HARMAT
A gázok tágulása hűléssel jár, magasabban kisebb
a légnyomás, ezért a felemelkedő légtömeg
kitágul és lehűl.
275 mm
0 oC
HÓ ⁺ ESŐ
A FŐNHATÁS
m
m 3000 m –12 °C
A KONDENZCSÍK
A KICSAPÓDÁS
HŐLEADÁSSAL Az üzemanyag elégetésekor víz is keletkezik.
JÁR A hajtóműből kilépő forró gáz a nagy magas-
CSAPADÉK- FŐNSZÉL ságban pillanatok ala� lehűl, a benne lévő víz
ÉK KÉPZŐDÉS egy része emia� kicsapódik, azaz kondenzál,
és egy hosszú, vékony mesterséges felhő ala-
kul ki a gép mögö�.
10 °C 18 °C
71
11. Miért esik? 4

205 mm
ÖVEZETESSÉG
A Föld felszínén az Egyenlítőtől való távolságtól függően övezetesen
változik az éghajlat. Legfontosabb összetevő a hőmérséklet és a csa-
A
T
A
fo
padékeloszlás, ami már az élővilágot is meghatározza. Mindennek a te
há�erében az eltérő felmelegedés áll. v
Az Egyenlítő közelében ÉSZAKI-SARK

ugyanakkora területre
sokkal több energia jut
a Napból, mint a sarkok
közelében.
EGYENLÍTŐ H
FELMELEGÍTENDŐ
TERÜLET KISEBB H
DÉLI-SARK
FELMELEGÍTENDŐ
TERÜLET NAGYOBB
HADLEY-
CELLA FE
C
TRÓPUSI ESŐERDŐ SZAVANNA SIVATAG KEMÉNYLOMBÚ ERDŐ

0O 23,5O
EGYENLÍTŐ RÁKTÉRÍTŐ
FORRÓ ÖVEZET MÉRS
EGYENLÍTŐI ÖV ÁTMENETI ÖV TÉRÍTŐI ÖV MELEG MÉRSÉKELT ÖV
4000 1000 200 60

25 OC 25 OC 25 OC 18 OC
mm mm mm mm
ÉVI ÁTLAG-
72 HŐMÉRSÉKLET
11. Miért esik? 5

205 mm
Gn
a-
A NAGY FÖLDI LÉGKÖRZÉS
Több energia erősebb felmelegedéssel jár, ez működte� a nagy földi légkörzést.
A melegebb levegő könnyebb, ezért felemelkedik, helyére hűvösebb áramlik a sarkok irányából. A Föld
forgásának zavaró hatása mia� azonban a légkörzés három cellára bomlik, ami így változatosabb öveze-
a tességet eredményez. A határuk az év folyamán a Nap látszólagos járását köve�, amivel mi az évszakok
váltakozásaként találkozunk.
POLÁRIS
K CELLA
FERREL- 66,5o ÉSZAKI SARKKÖR

CELLA
FÖLDFELSZÍNI
MAGASNYOMÁSÚ ZÓNA 23,5o RÁKTÉRÍTŐ LÉGMOZGÁSOK
HADLEY-
CELLA
0o EGYENLÍTŐ
MAGASLÉGKÖRI
HADLEY- LÉGMOZGÁS
CELLA MAGASNYOMÁSÚ ZÓNA 23,5o BAKTÉRÍTŐ
FERREL- 66,5o DÉLI SARKKÖR

K
CELLA
ÖSSZEÁRAMLÁSI
DŐ POLÁRIS ZÓNÁK
CELLA
OBB
275 mm
FERREL-
CELLA
POLÁRIS
CELLA
LOMBÚ ERDŐ LOMBHULLATÓ ERDŐ TAJGA TUNDRA ÁLLANDÓAN FAGYOS

66,5O 90O
ÉSZAKI SARKKÖR ÉSZAKI-SARK
MÉRSÉKELT ÖVEZET HIDEG ÖVEZET
KELT ÖV VALÓDI MÉRSÉKELT ÖV HIDEG MÉRSÉKELT ÖV SARKKÖRI ÖV SARKVIDÉKI ÖV
600 700 300 200 100

10 OC –5 OC –10 OC –25 OC
mm mm mm mm mm
ÉVES
CSAPADÉKÖSSZEG 73
11. Miért esik? 6

205 mm
VÍZ
A Legalapvetőbb szükségleteink egyike a víz.
Alig telik el néhány óra, máris szomjúságot érzünk. Ugyanis a földi élet minden
formája kizárólag vizes oldatok jelenlétében képzelhető el. Ami teljesen kiszárad,
az elpusztul. Szerencsére a párolgó óceánok a légkör közve�tésével a szárazföldet,
AZ ÚR
az élővilágot, benne az embert is ellátják édesvízzel. Az égi áldás néha túl kevés,
néha túl sok, de ennek a súlyát egy olyan kedvező földrajzi ado�ságú országban,
mint Magyarország, alig tudjuk felbecsülni.
PÁROLGÁS –
KICSAPÓDÁS
A VÍZ
KÖRFORGÁSA
AZ
OLDATOK
A SZERVEZET
VÍZHÁZTARTÁSA
74
12. Víz az úr 1
205 mm
SZÓKRATÉSZ
Kr. e. 469. –
Kr. e. 399.
en
d,
et,
és,
n, „Sose várd a jövőtől, miként a bolond várja a folyóparton,
hogy a víz lefolyjon egyszer. Mert a folyó, akárcsak az élet,
örök, miközben pillanatról pillanatra más és más.�
AZTÉK
BIRODALOM
14–16. század
AZ
275 mm
ESŐISTEN
A különböző kultúrák különböző módokon fejezik ki
az eső és a víz fontosságát. Az aztékok Tlalok istent
�sztelték az esőben, akinek a nyálkás állatokat, így a
kígyót is alárendelték. Az istenségnek templomokat
emeltek és véres áldozatokat muta�ak be.
A következő oldalakon kiderül, hogyan válik gőzzé a folyadék, és hogyan zajlik ez a természetben. Mit jelent az oldódás,
és mi a jelentősége mindennek a szervezetünkben.
75
12. Víz az úr 2
205 mm
PÁROLGÁS ÉS LECSAPÓDÁS A
A folyadékok részecskéi ugyan el tudnak mozdulni egymás melle�, de különféle erők mia� mindig A
egymás közelében maradnak, eltávolodni nem tudnak. A hőmérséklet emelkedésével egyre inten- re
zívebb mozgásba kezdenek. Minél melegebb egy folyadék, annál valószínűbb, hogy akkora lökést n
kap egy-egy részecske, ami elegendő ahhoz, hogy mégis elszakadjon a többitől. Ez a párolgás. el
A párolgás energiaigényes folyamat, a párolgó anyag a környezetéből hőt von el. fö
A lecsapódás ennek a fordíto�ja. A gáznemű anyag részecskéi energiát veszítenek, nem képesek ke
egymástól eltávolodni a véletlen találkozások után. Egyre több részecske tapad össze, kialakítva egy m
páracseppet. fö
Forrás során olyan intenzív mozgásba kezdenek a részecskék, hogy képesek már a folyadék belsejé-
ben is gáz-halmazállapotúvá válni.
PÁROLGÁS LECSAPÓDÁS FORRÁS
A MELEG TEA FELSZÍNÉRŐL HIDEGEBB FELSZÍNEN A FORRÁSBAN LÉVŐ VÍZNEK MÁR

VÍZMOLEKULÁK CSEPPEK A BELSEJÉBEN IS GÁZ-HALMAZÁLLA-
SZABADULNAK FEL JELENNEK MEG POTÚVÁ VÁLHATNAK A RÉSZECSKÉK ÓCEÁN
H2O H2O H2O H2O H2O H2O H2O

H2O
H2O H2O H2O
H2O H2O H2O H2O H2O H2O H2O H2O H2O H2O H2O
H2O H2O H2O H2O H2O H2O H2O H2O H2O H2O
H2O H2O H2O H2O H2O H2O H2O H2O H2O H2O H2O H2O H2O H2O H2O
A PÁROLGÁS INTENZÍVEBB A
A FOLYADÉK RÉSZECSKÉI KÖZÖTT A LEVEGŐBEN MÉG KEVÉS VAN

MAGASABB A HŐMÉRSÉKLET
GYENGÉBB A KAPCSOLAT A PÁROLGÓ ANYAGBÓL
A körömlakk oldószere az aceton, A vizes kesztyűből hamarabb eltűnnek A verejték intenzívebben párolog, és
ami sokkal könnyebben párolog, mint a vízmolekulák, ha melegítjük. ezáltal jobban hűt, ha a ven�látor
a víz. Az ilyen festékek gyorsabban elfújja a közelünkből a már légnemű
száradnak, mint a vizes bázisúak. vízmolekulákat.
76
12. Víz az úr 3
205 mm
A VÍZ KÖRFORGÁSA
ig A víz a földfelszín legmélyebb részeiben, a tenge-
n- rekben és az óceánokban gyűlik össze. Innen a
st napsugárzásból nyert energiával képes ismét
s. elpárologni, és a szelek segítségével szárazföldek
CSAPADÉKKÉPZŐDÉS
fölé jutni. Amikor a csapadék eléri a felszínt, meg-
ek kezdődik az út ismét az óceánok felé. Ennek a
gy múló állapotnak köszönhe� a létét a teljes száraz-
földi élővilág.
é-
PÁROLGÁS NÖVÉNYEK
PÁROLOGTATÁSA
ÓCEÁN (SÓS VÍZ)
FELSZÍNI LEFOLYÁS ÉDESVIZŰ TÓ
275 mm
TALAJKÚT ARTÉZI KÚT
BESZIVÁRGÁS BESZIVÁRGÁS
VÍZTARTÓ RÉTEG VÍZZÁRÓ RÉTEG

(PL. KAVICS) (PL. AGYAG)
A FÖLD VÍZKÉSZLETE ÉDESVÍZKÉSZLETÜNK ELOSZLÁSA
69% 69% TALAJJÉG

GLECCSEREK, 21% TAVAK
JÉGSAPKÁK 30% 4% TALAJVÍZ
3% 3% MOCSARAK
s ÉDESVÍZ FELSZÍN
r ALATTI VIZEK 3% LÉGKÖR
1% FOLYÓK
ű 0,5%
FELSZÍNI 0,3% ÉLŐVILÁG
VIZEK
97%
ÓCEÁN
77
12. Víz az úr 4
205 mm
AZ
OLDATOK
Az oldatok különböző anyagok keverékei, általában folyékonyak, de a fémötvözetek
egy része szilárd oldat. Oldódás során az oldandó anyag részecskéi közö� kölcsönhatások meg-
szűnnek, ugyanakkor az oldószer részecskéivel új kötéseket létesítenek. Az oldószer és az oldo�
anyag részecskéi kölcsönhatásba lépnek, elkeverednek egymással, és az alkotók már nem külön-
böztethetők meg egymástól, homogén lesz a rendszer. Az oldódás egyik feltétele, hogy hasonló
tulajdonságúak legyenek az oldandó anyag és az oldószer részecskéi. Leggyakoribb oldószerünk a
víz. Egyes anyagokat azonban a víz nem old, ezekhez más oldószert kell használnunk.
OLDÓSZER
Az az anyag az oldatban,
amely a legnagyobb OLDOTT ANYAG
mennyiségben van jelen.
Az oldatban kisebb mennyiségben
jelen lévő alkotók.
OLDAT
OLDANDÓ ANYAG
OLDHATÓSÁG TÖMÉNYSÉG SEBESSÉG ENERGIA-

VÁLTOZÁS
Egy anyagnak az Az oldódás gyorsítható Oldódás közben változhat az

oldhatósága különböző HÍG OLDAT
oldatok hőmérséklete, mert
oldószerekben más és más. sok oldószer + kevés oldandó anyag az oldandó anyag részecskéi
közö� kölcsönhatások N
TÖMÉNY OLDAT megszűnnek, az oldószer te
kevés oldószer + sok oldandó anyag részecskéivel pedig újabbak fe
jönnek létre.
TELÍTETLEN OLDAT
OLDÓDIK az oldatban ado� hőmérsékleten még
további oldandó anyagot lehet feloldani KEVERÉSSEL
VÍZ + SÓ
EXOTERM
TELÍTETT OLDAT
az oldatban ado� hőmérsékleten nem
lehet több oldandó anyagot feloldani
oldat felmelegszik
a telíte� oldat további anyag
OLDÓDIK feloldására hőt ad át a környezetének
melegítve válik
ALKOHOL + JÓD telítetlenné lesz képes MELEGÍTÉSSEL
ENDOTERM
a telíte� oldat
hűtve válik
túltelíte�é a többlet
NEM OLDÓDIK NEM OLDÓDIK kiválik belőle AZ OLDANDÓ ANYAG oldat lehűl
VÍZ + JÓD ALKOHOL + SÓ DARABOLÁSÁVAL
hőt von el a környezetétől
78
12. Víz az úr 5
205 mm
A SZERVEZET VÍZHÁZTARTÁSA
A vízi szervezeteknek többnyire nincs szükségük arra, hogy a vízzel takarékos-
kodjanak, sőt inkább az jelenthet nagyobb kihívást, hogy miként szabadul-
janak meg a testükbe juto� felesleges mennyiségtől. A szárazföldi
élőlények azonban többféle megoldást is alkalmaznak a
vízben szűkösebb időszakok elviselésére.
viaszos
MOHÁK bevonat
Víz hiányában kiszáradnak és inak�v szőrök
állapotba kerülnek, de vízhez jutva
ismét életre kelnek.
LEVENDULA
NÖVÉNYEK
szabályozható
gázcserenyílások
SZABÁLYOZÁS
NYITOTT ÁLLAPOT ZÁRT ÁLLAPOT
275 mm
elegendő nedvesség szárazság
NINCS esetén idején
NÖVÉNYEK
GOMBÁK
VAN
az
rt
éi KALAPOS GOMBÁK
Nedves talajban élnek, ÁLLATOK,
termőtestet esős időben EMBER
ak 2,2 L
fejlesztenek.
Az idegrendszer EGYSEJTŰEK
a vízfelvételt FOLYADÉKBEVITEL
szabályozza étel, ital
(ivás, táplálkozás) lüktető
ÁLLATOK űröcskék
A vese
a vízvesztést 0,3 L
szabályozza
(vizelet mennyisége) ANYAGCSERE
SORÁN KELETKEZIK PAPUCSÁLLATKA
tápanyag + O2 = CO2 + víz A lüktető űröcskék vizet
TESTÜNK távolítanak el a sejt bel-
sejéből.
MEDÚZÁK 65%-a Ha túl sok víz jut be,
VÍZ
Csak vízben élnek, szárazföldön EMBER 2,5 L gyorsabban működnek.
elpusztulnak. Ha nincs felesleges víz a
LEADÁS sejtben, leállnak.
bőr, légzés (0,9 L)
vizelet, széklet (1,6 L)
79
12. Víz az úr 6
205 mm
LAN
Eg
tu
Lu
p
A
ó
nem lehet elégszer elmondani sz
fi
Az eldobott
(A
MŰANYAG Környezetünk teherbírása véges, és ha ebben

az ütemben rongáljuk a környezet erőforrása-
it, akkor mi magunk is kárvallottak leszünk.
PALACK
A környezetszennyezés jól követhető a tenge-
rek, óceánok szennyezettsége kapcsán: a
hatalmas kiterjedésű víztömegekben egy kis
piszkot észre se vennénk, de ma országnyi
nyomában
területű le nem bomló anyagok úsznak a hullá-
mok tetején, veszélyt és mérgezést jelentve az
élővilágra nézve.
Hulladékgazdálkodás
Óceánok szennyezése
Áramlatok és hullámok
80
13. Az eldobott műanyag palack nyomában 1

205 mm
LANDART
Egy emészthetetlen hulladéktól elpusz-
tult bálnát megjelenítő installáció a
Luzon-szigeti Naic település tenger-
partján 2017. május 11-én.
A természetvédők az akcióval a világ-
óceán élővilágát veszélyeztető emberi
szennyezés hatására kívánja felhívni a
figyelmet.
(A Fülöp-szigeteki Greenpeace által közreadott kép)
n
a-
k.
e-
a
is
yi A tenger, a nagy egyesítő az ember egyetlen reménye.
á- Most minden korábbinál jobban igaz a régi mondás szó
az szerinti értelme: Egy hajóban evezünk.
275 mm
(Jacques-Yves Cousteau)
Cousteau kapitány
Jacques-Yves Cousteau (1910–1997)
francia felfedező, természettudós és
filmrendező fél életét a tengereken
töltötte, és filmjei révén Cousteau
kapitány néven az egész világon
ismertté vált. Gyakran ragadta meg
az alkalmat, hogy a tengerek élővi-
lágának védelmét népszerűsítse.
81

205 mm
A TENGERVÍZ
kk
MOZGÁSAI
A szárazföldről a folyók közvetítésével előbb-utóbb minden az óceánokba kerül. A műanyag- A
hulladékok is itt halmozódnak fel. A tengervíz azonban folyamatos mozgásban van, a hullámzás ké
lassan apróra töri, a tengeráramlások pedig országnyi méretű szemétfoltokba terelik a gondatla- ke
nul kezelt hulladékainkat. sá
5 70
Nagy csendes-óceáni hulladékfolt
ví
1
ÁRAMLATOK
Az áramlatokat elsősorban a tartósan egy
irányba fújó szelek mozgatják, de a konti-
nensek és a Föld forgásából adódó hatá-
sok módosítják az irányukat.
Az áramlatok az óceán közepére terelik a
lebegő hulladékot, ahol igen problémás
a begyűjtés, pedig nagy szükség volna a
világtenger megtisztítására.
meleg áramlatok hideg áramlatok tartósan egyirányú szelek
2 szél
hullámtaraj
HULLÁMOK hullámgerinc
A szél mozgásba hozza a víz felső rétegét,
a részecskék körkörös mozgást végezve
átadják egymásnak az energiájukat, és
látszólag egyenes vonalban haladnak. a hullám alja beleütközik a
A hullámzás apróra tördeli a műanyago- tengerfenékbe
kat, amelyek emiatt egyre nehezebben
gyűjthetők egybe, és egyre valószínűbb, •A
hogy az állatok lenyelik. lé
é
apály • A
le
b
3
TENGERJÁRÁS
dagály
dagály
É A Hold gravitációs ereje

A Hold tömegvonzását a Föld kőzetbur-
kához képest jobban tudja követni a víz.
Ezért a Föld Hold felőli oldalán a vízburok Hold
„kidudorodik”. Azonban a Föld közben el- •M
fordul alatta, és amikor belefordul ebbe a ha
vastagabb víztömegbe, dagályt tapasz- apály be
talunk. A Föld másik oldalán a két égitest Föld • Dr
egymás körüli mozgása miatt lendül ki sz
egy másik, alacsonyabb dudor. • Fe
gy
Apálykor a hulladékok hátramaradnak a
parton.
82

205 mm
AZ ÓCEÁNOK SZENNYEZÉSE
g- Az óceánok hatalmas teherbíró és öntisztulási található. Nem mindegy tehát, mit teszünk velük.
ás képességgel rendelkeznek, ám az emberek tevé- A legnagyobb kárt a vízben oldódó mérgező
a- kenysége erősen próbára teszi legjobb tulajdon- hatású anyagok és az el nem bomló műanyagok
ságait is. Pedig a Föld oxigéntermelésének okozzák. Becslések szerint, ha nem változtatunk
70%-a a tengeri egysejtűekhez köthető, és a radikálisan a jelenlegi életmódunkon, 2050-re az
vízkészlet 97%-a is a tengerekben, óceánokban óceánokban több műanyag lesz, mint hal.
Óceánok szennyezése
OLAJ MÉRGEZŐ ANYAGOK MŰANYAGOK
FORRÁSOK
• A tartályhajók balesete • A termőföldekre juttatott permetszerek • A szárazföldről szállítják a
során a tengerbe ömlik. az óceánba mosódnak. folyók a tengerbe.
• A tenger alatti vezetékek, • A bányák, üzemek és a lakosság • A halászhajókról leszakadnak
olajkutak sérülése során gondatlanul elhelyezett hulladékaiból a hálók.
a tengerbe jut. a csapadék kimossa.
275 mm
erinc
• Az olaj a vízi élőlényeket elzárja a
HATÁSOK
légköri oxigéntől, így az • A táplálékláncon végighaladva • Az állatok megeszik,
élőlények megfulladnak. feldúsul, az élőlények legyengülnek, belegabalyodnak.
• A felszínre feljövő vagy a vízre elpusztulnak, és a húsuk • Lassú bomlásuk során
leszálló állatok testét fogyaszthatatlanná válik. mérgező anyagok keletkeznek.
beszennyezi, mérgezi.
MEGOLDÁSOK
• Megújuló energiaforrások
használata és az olajtermelés • Biológiai úton lebomló
• Gondosabb szennyvíztisztítás.
beszüntetése. műanyagok használata.
• Kevesebb vegyszerhasználat a
• Drágább, de biztonságosabb • Gondosabb hulladékkezelés.
mezőgazdaságban.
szállítás. • Újrahasznosítás, eldobható
• Fogyasztás csökkentése.
• Felkészülni az esetleges balesetek termékek betiltása.
gyors kármentesítésére.
83

205 mm
Áramlatok és hullámok
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS
GAZDÁLKODÁS Egyi
(nov. 1
A 20. században a tudomány és a technika A hulladékcsökkentés vásárláskor kezdődik.

fejlődésével a fejlett országokban fellendült a Emiatt fontos mindig átgondolni, hogy valóban
gazdaság. A körülmények javulásával megnö- szükségünk van-e az adott dologra, esetleg
vekedett igények kielégítésére egyre több kisebb is elegendő, vagy találunk-e tartósabbat.
nyersanyagot és energiát használtak fel. A tartós A gyárak azt fogják előállítani, amit az emberek
cikkeket felváltották a rövid élettartamú termékek. a boltokban megvesznek.
Ezek tömeges vásárlásával egyre nagyobb
mennyiségben halmozódik fel a hulladék.
BÁNYÁK
Hulladéktermelés
A körforgásos gazdaságban minden hulladék

alapanyagként hasznosul, ezért se égetésre,
se lerakásra nincs szükség, ráadásul a
NYERSANYAG nyersanyagbányászat is töredékére csökken.
ÚJRAHASZNÁLAT
GYÁRAK
A hulladékok egy része eredeti formájában is tovább
használható, amihez se bányák, se gyárak nem szük-
ségesek. Ezért érdemes az üvegeket visszaváltani,
a kinőtt ruhákat továbbadni.
ÚJRAFELDOLGOZÁS 25
Eb
ah
TERMÉK A szelektíven gyűjtött hulladék értékes nyersanyagfor-
rás, további bányászat nélkül is újabb termékek állítha-
tók elő belőle.
FOGYASZTÓK
ÉGETÉS
A hulladék égetésével energiához juthatunk, és a
hulladék mennyisége is csökken, a légkört azonban
szennyezi.
LERAKÁS
A hulladék legnagyobb része sajnos lerakókba kerül.
HULLADÉK
Több rétegben szigetelt gödrökben földdel lefedve
csökkenthető a környezet károsítása, de gyakran sem-
mi sem gátolja a szennyezés terjedését.
84

205 mm
Kuba
S (dec. 2.)
Az emberiség fogyasztása
jan.
Luxemburg a Föld ellátóképességéhez képest
Egyiptom dec. febr. (febr. 17.)
(nov. 15.)
USA
k. nov. márc. (márc. 14.)
n
g Egyes országok
t. okt. túlfogyasztásának ápr.
ek dátumai (2017)
1960: 70% 1980: 120% 2020: 170%

szept. máj.
aug. jún. Spanyolország

Ökológiai lábnyom
júl. (máj. 29.)
Magyarország
(júl. 10.) Így nevezik azt az összesített terhelést, amit egy ember, egy
ország, egy gyár vagy akár egy termék jelent a környezet számára.
Ebbe beletartozik az energiafelhasználás, a hulladékkezelés, a
területhasználat, vízhasználat stb. Minden ember tehet azért, hogy
kisebb legyen a lábnyoma, azaz kevésbé terhelje a környezetét, de
A túlfogyasztás senki sem háríthatja a megoldást csak a többiekre!
napja
275 mm
Minden évben kiszámítják, mikorra fogyasztjuk el a Föld arra az évre rendelkezésre álló
bb erőforrásait. Ami ezenfelül történik, azt már a jövő erőforrásainak elhasználásával tesszük. Ezért
k- hívjuk a túlfogyasztás napjának, dátuma egy-két kivételes évtől eltekintve egyre korábbra esik.
ni,
25% TÁPLÁLKOZÁS
Ebből a legnagyobb terhelést
a húsfogyasztás okozza.
or- 25% EGYÉB
a- Ebből a legnagyobb terhelést
a szennyvíz okozza.
Egy átlagos
a magyarországi felnőtt
an lábnyomának
az összetevői
ül. 25% KÖZLEKEDÉS

ve Ebből a legnagyobb terhelést
m- a személyautók okozzák.
25% ENERGIA
Ebből a legnagyobb terhelést
a háztartási gépek okozzák.
85

205 mm
A LABDA
R
H
eg
GÖMBÖLYŰ
ny
M
és
lá
m
A labdarúgás, becenevén foci, napjaink legnépszerűbb S
sportja. Bizonyára te is ismersz olyanokat, akiknek az élete a
D
nagy versenyek alkalmával a foci körül forog. Szakértők
m
szerint a sportág népszerűségének egyik oka, hogy
Ez
különösebb eszközök nélkül, bárhol bármikor lehet játszani. sz
Persze néhány dolog azért jól jön. Egy füves pálya megfelelő a
talajjal, egy labda és két csapat. A játékhoz pedig számos A
testi adottságunkat igénybe vesszük, ettől izgalmas. Úg
1 2
A MŰANYAGOK A MECHANIKA
ALAPJAI
3 4
A TÉRÉRZÉKELÉS A TALAJ
A
an
la
86
14. A labda gömbölyű 1

205 mm
Romhányi József: FOCIMECCS

Huszonkét esztelen, félmeztelen egyén, azután a labdát megcélozza jól: goóóóóóól!!!!
egymás hátán-hegyén Egy alacsony néző, ki oda nem lát át,
nyüzsög lenn a pályán. ordítva paskolja a szomszédja hátát:
Mások mája táján taposnak, vegye le a kalapját, mert szétverem alapját,
és ha elég laposnak azt a kerek tököt! S feje felé bökött.
lát a bíró minden egyest, Erre az: Ó! Te gaz! Engem sértegetni mersz-e?
megítél egy tizenegyest. Persze! Mind a ketten szólnak egy-két havernek:
S mert a szegény feje tizenegyest kirótt, Gyertek, fiúk segíteni, ha vernek! Romhányi
a fele közönség átkozza a bírót! Jöttek is mind verekedni, úgyis kezdtek berekedni. József
De senki sem csendes a nagy embertömbből, Buzgón verekedtek, bíz nem voltak restek! 1929 –1986
mert a másik fele harsány éljent bömböl. S időnként a gyepre elnyűtt testek estek.
Ezalatt a meccsen néhány sípcsont reccsen, De a két okozót rejti már a bozót.
szerteszét vér freccsen. Fel sem veszi egy sem S merre egy rést leltek, gyorsan elszeleltek.
a fetrengő játékost. Fontosabb a játék most. A többit azután alig egy-két nappal,
A vad középcsatár átgázol a bekken. a derék rendőrség verte szét kardlappal.
Úgy esik az össze, hogy csak meg se nyekken, Le a kalappal!
A műalkotás
azt a pillanatot
örökíti meg,
amikor Puskás
Öcsi 1961-ben
Madridban, a
275 mm
Toros de Las
Ventas téren
mutatja a
gyerekeknek,
hogyan kell
ballal dekázni.
Pauer Gyula 1941–2012, Tóth Dávid 1974

Puskás Ferenc szobra Óbudán, 2013
A futball kapcsán négy ismerősen csengő területtel kerülünk közelebbi kapcsolatba: a sportfelszerelések gyakori
anyagával, a műanyagokkal, a pályául szolgáló talajjal, a labda mozgását meghatározó fizikai törvényekkel és a mozgó
labda érzékelésének képességével.
87

205 mm
A MŰANYAGOK A
A műanyagok mesterséges úton előállított, óriásmolekulákból álló szerves
vegyületek, úgynevezett polimerek.
MŰSZÁL
MŰBŐR
GUMI
Műanyagok
Monomerek kapcsolódása Kémiai szerkezete

Polimerizáció: Polikondenzáció:
A monomer molekulák mellék- A monomer molekulák
termék nélkül, a kettős kötések kapcsolódásakor melléktermék,
felbomlása útján kapcsolódnak általában víz keletkezik
Etilén Etilén-glikol + tereftálsav
H H H H H H O O Fonalas:
C = C + C = C + C = C + … HO - CH2- CH2- OH + HO - C C-OH A polimerláncok közötti gyenge
H H H H H H kötések könnyen felbomlanak,
ezért hőre meglágyulnak
H H H H H H H H H O O
C C C C C C C C C —CH2-CH2-O-C C-O— + H2O
H H H H H H H H H
Polietilén (PE) Polietilén-tereftalát (PET) + víz
Alapanyag eredete Térhálós:

Természetes: Mesterséges: A polimerláncok egymással erős
kovalens kötéseket alakítanak ki,
kaucsuk  gumi földgáz  polietilén melegítés hatására nem olvadnak,
hanem elszenesednek
lenolaj  linóleum sósav, földgáz  PVC
88

205 mm
A MECHANIKA
ALAPJAI
A mechanika négy alaptörvénye:
Minden test megtartja mozgásállapotát, azaz Két test kölcsönhatásakor mindkét test erővel
1 nyugalomban marad, vagy az éppen meglévő 3 hat a másikra, ezek az erők egyenlő nagyságúak
sebességével egyenes vonalú egyenletes és ellentétes irányúak. A két erőt erőnek és
mozgással halad egészen addig, amíg ellenerőnek nevezzük.
valamilyen erőhatás a testet mozgásállapotának
megváltoztatására nem kényszeríti.
erő
ellenerő
275 mm
A focilabda középkezdésnél mindaddig Fejeléskor a labdára ugyanakkora erővel hat
egy helyben marad, míg bele nem rúgnak. a játékos, mint a játékos fejére a labda.
Egy test gyorsulása egyenesen arányos Ha ugyanarra a testre egyidejűleg több erő hat,
2 a testre ható erővel. 4 ezek együttes hatása helyettesíthető egyetlen
eredő erővel.
eredő erő
nagyobb erő, kisebb erő,

nagyobb sebesség kisebb sebesség
erő erő
A játékos nagyobb erővel jobban fel tudja gyorsítani A két erő azonos irányú összetevője kioltja
a labdát, azaz nagyobbat tud dobni. egymást, a maradék pedig az eredő erő.
89

205 mm
A TÉRÉRZÉKELÉS A
A
Az érzékszerveink a minket körülvevő világból három vonatkozásban képesek információt cs
szolgáltatni. A futballjátékhoz a legmagasabb szintű, a térérzékelés szükséges. st
m
va
Inger mértéke bi
Fény, hang, illat stb. Van vagy
Fo
nincs. Ha van, akkor milyen erős,
például halk, hangos, fülsiketítő.
Inger iránya A fülkagyló különböző állásaiban

vesz mintát a hangból.
Ehhez már több mintavétel
szükséges. Példáúl amikor egy Hang terjedése
Hangforrás
állat hegyezi a fülét, a fülkagyló Ap
apró mozgásai segítségével A
kő
igyekszik megállapítani, melyik
Ebben az állásban hallatszik tö
állásban hallja legerősebben az legerősebbnek, kiderült, merre
adott hangot. van a hang forrása.
Az ingerforrás távolsága
Ebben az esetben egy időben
két érzékszerv fogja fel az
egyazon forrásból származó
Látott kép
ingert, az eltérésükből az agy
már képes kiszámítani a térbeli
elhelyezkedést is. Minél közelebb
van valami, annál inkább
különbözni fog a két érzet.
Látott kép
90

205 mm
A TALAJ
A professzionális futballpályák A talajt a kőzetekből a külső erők A folyamat meglehetősen lassú,
csak a legszélsőségesebb éghajlatú és az élővilág közösen hozza létre, ezért is különösen fontos, hogy
stadionokban képzelhetők el ezért elsősorban a klímától és az megvédjük a talajt a pusztulástól,
műfűvel. A világ nagyobbik részén alapkőzettől függ, hogy milyen lemosódástól. Helytelen
valódi talajon, valódi pázsitfűborítás talaj jön létre egy területen. gazdálkodás következtében több
biztosítja a játékterepet. ezer évnyi talajképződés tűnhet el
egyetlen zivataros nap alatt.
Folyamatok
nyáron télen
saiban
Aprózódás Mállás Humuszosodás

A hőingás és a fagy hatására a Az apró kőzetszemcsék ásványai A megtelepedő élőlények szerves
kőzet megrepedezik, szemcsék víz jelenlétében átalakulnak, anyagait a talajlakó élőlények részben
275 mm
ik töredeznek le róla. megváltozik az összetételük. lebontják, átalakítják. Ebből jön létre a
merre humusz, ami sokféle hosszú molekulájú
széntartalmú vegyületből áll.
A talaj mikroszerkezete
 talajszemcse
 talajlevegő
 talajnedvesség
Rétegek
0. szint: elhalt szerves anyag

A szint: szerves anyagokban
gazdag termőréteg
B szint: agyagos réteg
C szint: kőzettörmelék
alapkőzet
91

205 mm
ÉLTETŐNK, A NAP
A Napban sok vallás istent vagy istenszimbólu- volna a Földre érkező sugárzás, az élethez szüksé-
mot tisztel. A kiemelt tisztelet nem véletlen: a gesnél alacsonyabb lenne a hőmérséklet, és a
napsugárzás teszi lehetővé a földi életet. A fény Holdon tapasztalhatóhoz válna hasonlóvá a Föld
energiáját kötik meg a zöld növények, segítségé- felszíne is. Az ember azonban a fosszilis tüzelő-
vel előállított szerves anyag fogyasztásából él a anyagok égetésével megváltoztatja a légköri
táplálkozási hálózatok minden tagja, köztük az gázok arányát, ami túlzott felmelegedést okozva
ember is. De szintén a napsugárzás melegít és komoly problémák forrása. Megoldást jelenthet
teszi barátságossá a Földet. Ez a hatás nem lehet az égetésen alapuló energiatermelés helyett a
se túl intenzív, se túl enyhe. A kényes egyensúlyt napelemek használata és a fúziós reaktorok
speciális összetételű légkörünk segít fenntartani. üzembe állítása is.
A légkör üvegházhatású összetevői nélkül kevés
AN
Ma
1
Magfúzió Üvegházhatás Fotoszintézis Napelemek
Stonehenge, épült Kr. e. 3000–2500 között. A kövek úgy vannak elhelyezve,

hogy a napfordulók alkalmával előre meghatározott helyre vetődnek árnyékok.
92
15. Éltetőnk, a Nap 1

205 mm
sé-
a
d
ő-
ri
va
et
a
ok
A Nap, 1909
EDVARD MUNCH
275 mm
1863 –1944
Az ember tragédiája
(részlet)
Eszkimó szín
[...]
Midőn az ember földén megjelent, Négy ezredév után a nap kihűl,
Jól béruházott éléskamra volt az: Növényeket nem szül többé a föld;
Madách Imre Csak a kezét kellett kinyújtani, Ez a négy ezredév hát a mienk,
1823 –1864
Hogy készen szedje mindazt, ami kell. Hogy a napot pótolni megtanuljuk.
Költött tehát meggondolatlanul, Elég idő tudásunknak, hiszem.
Mint a sajtféreg, s édes mámorában Fűtőszerűl a víz ajánlkozik,
Ráért regényes hipotézisekben Ez oxidált legtűztartóbb anyag.
Keresni ingert és költészetet. Az organizmus titkai közel-
De már nekünk, a legvégső falatnál, Állnak ma is már a fölleplezéshez.
Fukarkodnunk kell, általlátva rég, [...]
Hogy elfogy a sajt, és éhen veszünk.
93

205 mm
MAGFÚZIÓ
A 19. században rövid jövőt jósoltak az emberiség- a belsejében uralkodó magas hőmérséklet miatt a A
nek. Szén alapján végzett korabeli számítások a hidrogénatommagok hatalmas erővel összeütköz- nu
Nap tüzelőanyag-készletét csak néhány ezer évig nek, és héliumatommaggá egyesülnek, miközben ta
tartották elegendőnek. Ma úgy tudjuk, még évmil- a szén égetéséből nyerhetőhöz képest többezer- gá
liárdokig kitart. A Nap összetétele: 80% hidrogén szeresnyi energia szabadul fel ugyanannyi anyag- kö
és 20% hélium. Energiája úgy keletkezik, hogy ból. fö
et
gi
Atommagok
egyesülése: A relativitáselmélet szerint a testek tömege
H Fúzió energiává, az energia tömeggé alakulhat. A
He négy H atom összességében igen kevéssel
H nagyobb tömegű, mint a belőlük keletkező
He, de ez a kis különbség hatalmas energiával
egyenértékű.
H
Elektron – Proton + Neutron 0
H Energia
Földi körülmények között a magfúziót a korábbi fegyverekhez képest

sokkal pusztítóbb hidrogénbombában sikerült megvalósítani.
Ez esetben a folyamat nem kontrollálható azután, hogy beindult. vissza
a
Ha sikerülne az atommagfúziót reaktorban, szabályozott

formában megvalósítani, a felszabaduló energiával környezet-
kímélő módon lehetne áramot fejleszteni.
Vákuumkamra
A deutérium olyan
hidrogénatom, amelyiknek
a magját egy proton és egy
Deutérium Lítiu Trícium T neutron alkotja, a trícium
pedig olyan, amelyikben
mk
egy proton és két neutron

öpeny
D Plazma található.
Hélium
D, T, He
Lítium
He He He
Turbina Generátor
ELEKTROMOSSÁG
94

205 mm
ÜVEGHÁZHATÁS
a A Napból érkező sugárzás egy része akadálytala- felszín által kibocsátott hősugarakat azonban
öz- nul halad keresztül a légkörön, de az infravörös ebből az irányból is az üvegházhatású gázok tartóz-
en tartományba eső hősugarak az üvegházhatású tatják fel, nem tudnak akadály nélkül a világűrbe
er- gázok miatt visszaverődnek. A levegőt nem is távozni.
ag- közvetlenül a napsugárzás melegíti fel, hanem a Lakóhelyünk ennek köszönhetően barátságosabb
földfelszínt elérve a sugarak egy része elnyelődik, annál, mint amit a Naptól való távolságunk alapján
ettől megmelegszik a felszín, és az adja át a hőener- remélhetnénk: –20 °C helyett +15 °C a Föld átlag-
giáját immár alulról a légkörnek. A felmelegedett hőmérséklete.
ge
A Napból érkező
el rövidhullámú sugárzás rövidhullámú sugárzás hosszúhullámú sugárzás
ző
al 4% 20% 6%
visszaverődés felhők, légkör
a légkörből 100% infravörös
elnyelés
0
sugárzása
a felhőkben
visszaverődés 6%
a felhőkről
13% légköri
közvetlen elnyelés vissza- elnyelés
visszaverődés és szórt sugárzás a légkörben sugárzás a légkörben
275 mm
a felszínről és a felhőkben
felszínen elnyelt sugárzás 51%
freonok 13% ózon 7%

dinitrogén-oxid 6%
metán 18%
ek
szén-dioxid 56%
gy
oxigénatom
szénatom
hidrogénatom
nitrogénatom
klóratom
95

205 mm
FOTOSZINTÉZIS
A növények levelében lévő zöld klorofill különle- a víz ugyanis alacsonyabb energiaszintet képvisel, N
ges molekula. A fény energiáját képes elnyelni, mint a belőlük keletkező szőlőcukor. Ha a cukrot az
majd olyan reakciót indít be ezzel az energiával, elégetjük, ez a korábban megkötött energia szaba- kr
ami magától nem menne végbe. A szén-dioxid és dul fel, miközben szén-dioxid és víz keletkezik. al
Növényi sejt
Növény levele
Vízbontás a fény Szén-dioxid

energiájával 12 H2O 6 CO2 megkötése
kis energiájú
közvetítőmolekulák
3 H2O
üres H-szállító
molekulák
nagyenergiájú
közvetítőmolekulák
24 H átszállítása
Színtest
Létrejön
Oxigén kerül egy szőlőcukor-
a levegőbe 6 O2 O
1 C6H12O6 molekula
H CH3
H3C
N N CH3 A fotoszintézis nettó egyenlete:
++
Mg 6 CO2 + 6 H2O —> C6H12O6 + 6 O2
N N
H3C CH3
CH3 CH3 CH3 CH3
O O Klorofillmolekula
O
H3C O OCH3
96

205 mm
A NAPELEMEK
el, Napelemek alkalmazásával a Napból érkező fényt A napfény energiája a kétféle réteg között elektro-
ot az elemben lévő félvezető (legtöbbször szilícium- nok mozgását idézi elő, amit ha megfelelő módon
ba- kristály) segítségével elektromos árammá tudjuk vezetünk el az elektromos fogyasztóinkhoz, akkor
alakítani. az áramkörön keresztül jut vissza a kiindulási réteg-
be, miközben a készülékeinket működésbe hozza.
napsugarak
jt
negatív elektród
elektronok egyik réteg
áramlása elektrontöbblet
másik réteg
elektronhiány
pozitív elektród
A napelemek a fényt egyenárammá alakítják

Ha a megtermelt elektro-
275 mm
mos áram több, mint
a fogyasztás, a felesleget
a hálózatba táplálva más
H2O fogyasztók használják el.
Elektromos- Ilyenkor a villanyóra
áram-hálózat visszafelé forog.
egyenáram
váltóáram
Elektromos kapcsolószekrény Az inverter az egyenáramot

kétirányú mérőórával váltakozóárammá alakítja
kor- Ha nagyobb a fogyasz-

tás, mint a termelés,
a hiányt az elektromos
hálózatról pótolja
te: a rendszer, amit szintén
6 O2 a villanyóra mér.
97

205 mm
JÉG HÁTÁN
Miért olyan nagy elismerés, ha valakire azt mondjuk: a jég hátán is megél?
Mert az élethez folyékony vízre van szükség.
Elsőre fel sem tűnik, de a víz az egyetlen olyan anyag, amely földi körülmények
között mindhárom halmazállapotában előfordul a természetben. 0 °C és 100 °C
között folyékony, és szerencsére bőven találunk olyan helyeket a Földön, ahol ez a
feltétel adott. Egyes élőlények azonban képesek még a fagyos vidékeket is bené-
pesíteni.
A víz szerkezete
Az olvadás és a fagyás
Jégsapkák
Az Antarktisz élővilága
La
al
h
98
16. Jég hátán 1

205 mm
Frederic Edwin Church

1826 –1900
275 mm
Egy nő az eszkimók országából, 1826
Nemes Nagy Ágnes: Jég
Nemes Nagy Ágnes

Belémfagy lassan a világ,
1922 –1991 mint téli tóba nádbugák,
kis torlaszokban ott ragad
egy kép, egy ág, egy égdarab –
ha hinnék Benned, hallgatag
széttárnád meleg tenyered,
s az két kis napként sütne fönn
a tél felett, a tó felett,
hasadna jég, mozdulna hab,
s a tárgyak felszökellve mind
csillognának, mint a halak.
Lapozz tovább, és megtudod, milyen a víz szerkezete, mit jelent az olvadás és a fagyás, hogyan
alakulnak ki a magashegységi és a síkvidéki jégtakarók, végül pedig, hogy miért élnek a jég
hátán állatok, amikor van folyékony víz is a Földön.
99
16. Jég hátán 2

205 mm
A VÍZ SZERKEZETE A
Ha
Két hidrogénatom és egy oxigénatom ha
kapcsolódik össze közös elektronpárokkal ma
vízmolekulává. Erre a kémiai háttérre
vezethetők vissza a vízzel kapcsolatos am
hidrogén hétköznapi tapasztalataink is. fol
bó
oxigén A vízmolekulán belül az atomokat erős me
kovalens kötések tartják össze. ah
H
Az oxigénatom erősebben vonzza

magához a közös elektronokat, mint a
kovalens kötés hidrogénatomok, így a hidrogén felőli
oldal elektronban szegénnyé válik. O
Az egyenlőtlen elektroneloszlás miatt
a töltéseloszlás sem szimmetrikus, H
a vízmolekula dipólusos.
hidrogénkötés
Az ellentétes töltések vonzzák egymást, ezért a dipólusmolekulák
ellentétes oldalaikkal fordulnak egymás felé.
A hidrogén az elektronhiányát a másik molekula oxigénjének kötésben

részt nem vevő elektronjával próbálja enyhíteni, az atomokat összekötő
kovalensnél gyengébb másodrendű kötést alakítva ki.
A vízmolekulák a legerősebb másodrendű kötésekkel,

kovalens kötés a hidrogénkötésekkel kapcsolódnak össze.
O
hidrogénkötés
H H
O
H H
A részecskék közötti erős kapcsolat
miatt nagy a víz felületi feszültsége.
A hidrogénkötések miatt a 0 °C-os jégben A jég emiatt úszik a vízen, és a tavak

egymástól távolabb vannak a részecskék, emiatt nem fagynak be fenékig.
mint a 0 °C-os vízben.
jégfelszín
0℃
1℃ víz
2℃
3℃
4℃
szilárd jég: folyékony víz:
100 nagyobb rendezettség rendezetlenebb
16. Jég hátán 3

205 mm
AZ OLVADÁS ÉS A FAGYÁS
Ha egy szilárd anyagból folyékony lesz, csak a Az olvadáshoz energia szükséges. Az 1 kg anyag
halmazállapota változik meg, az anyaga ugyanaz megolvasztásához szükséges energia az adott
marad. Az olvadás az a halmazállapot-változás, anyagra jellemző olvadáshő. Fagyáskor ugyan-
amely során a szilárd halmazállapotú anyagból ennyi energia szabadul fel. Minél erősebben
folyékony lesz, fagyás pedig az, amikor folyékony- kapcsolódnak egymáshoz a részecskék, annál
ból szilárd. Azt a hőmérsékletet, amelyen az anyag nagyobb az olvadáshő.
megolvad, olvadáspontnak nevezzük. Ugyanezen
a hőmérsékleten pedig megfagy, ha lehűtjük.
OLVADÁSPONT (°C) OLVADÁSHŐ (kJ/kg)
327 °C
300 °C Melegítéskor az energia egészen addig a
Pb ÓLOM hőmérséklet emelkedését okozza, amíg az
327 °C 24 kJ/kg
anyag el nem éri az olvadáspontját.
160 °C CUKOR Onnantól hiába próbáljuk melegíteni, az
energia a halmazállapot megváltozására
160 °C 60 kJ/kg
fordítódik, ezért amíg el nem olvad a teljes
VÍZ mennyiség, nem emelkedik a hőmérséklet.
0 °C 333 kJ/kg
0 °C
275 mm
–39 °C
10
Hg HIGANY víz
–39 °C 12 kJ/kg 5
–112 °C jég + víz
ALKOHOL 0
–112 °C 107 kJ/kg
–219 °C –5 jég
O OXIGÉN –10
–300 °C –219 °C 14 kJ/kg
–15
idő
Az oldott anyagok megváltoztatják a folyadék olvadás-

pontját. A sós víz alacsonyabb hőmérsékleten fagy meg,
mint a tiszta víz, ezért sózással télen melegítés nélkül is
felolvasztható a jég.
k Bizonyos anyagok esetében a halmaz-

állapot-változáshoz nem tudunk
pontos hőmérsékleti értéket megad-
ni. Ezek melegítéssel egyre lágyab-
bak lesznek, hűtéssel egyre dermed-
tebbek. Ilyen például a vaj,
a viasz vagy az aszfalt.
101
16. Jég hátán 4

205 mm
JÉGSAPKÁK A
Elegendően magas hegyeken és a sarkok
közelében, ahol nyáron nem tud elolvadni a É
télen hullott hó, felhalmozódás kezdődik. A
Az egyre vastagodó hóréteg a saját súlyánál m
fogva jéggé préselődik, és lassan megindul ba
a lejtő irányába. Sík területen akár több kilo- na
méter vastag jég is kialakulhat. Ha azelőtt ve
éri el a komótosan csúszó jégtömeg az tö
óceánt, hogy elolvadna, jéghegyek szakad-
nak le, és a vízen úszva olvadnak el később.
Déli-sark
4000 m
az Antarktisz jégtakarója
tengerszint
alapkőzet
az ábra torzításának aránya
Csás
1000 km
Az aláereszkedő gleccserek jellegzetesen U alakúra koptat-

ják a völgyeiket. Amikor elolvadnak, lerakják a magukkal
cipelt hordalékot. Ebből épül fel a végmoréna.
levegőtartalom
hó hógyűjtő
HÓ 90%
Ten
firn
50% jég
FIRN 30%
JÉG 20% végmoréna
gleccserpatak
102
16. Jég hátán 5

205 mm
K AZ ANTARKTISZ
k
a ÉLŐVILÁGA
k. Az állandó hideg és a hónapokon át tartó folya- ben, és kevesebb versenytárssal kell megküzdeni
ál matos sötétség nem tűnik túl csábítónak. Azon- annak, aki képes alkalmazkodni az extrém
ul ban van néhány előnye is a szélsőséges éghajlat- hideghez. A táplálékhálózat alapját az óceánok-
o- nak, ami miatt sok fajnak mégis megéri birtokba ban élő algák képezik, a szárazföldön alig fordul-
tt venni a sarkvidékeket. A hideg vízben ugyanis nak elő termelőszervezetek.
az több oldott oxigén található, mint a melegeb-
d-
.
csúcsragadozó
ragadozó
elsődleges fogyasztó
Kardszárnyú termelő
Kékbálna delfin
Leopárdfóka
275 mm
ánya
Császárpingvin
Weddel-fóka
Ross-fóka Rákevő fóka
Adélie-pingvin
Tengeri sügér
Heringek, polipok Antarktiszi hojsza
Krill
Algák
Antarktiszi oázisok
Azokon a területeken, ahol nyáron elolvad a hó, sokkal gazdagabb élővilág
képes fennmaradni, mint az állandó jégen. Az ilyen oázisokban található
meg a helyi élővilág legnagyobb része, de táplálkozni a tengerhez járnak az
állatok. 103
16. Jég hátán 6

205 mm
HIDEG, FORRÓ, LANGYOS

Abban is különleges lények vagyunk mi, emberek, Mi, emberek viszont mindezektől függetleníthet-
hogy miközben nagyon szélsőséges körülmények jük magunkat. Megvéd a ruhánk a hidegtől, a páro-
között járunk-kelünk, így vagy úgy mégis képesek logtatásunk pedig a melegtől. Ha kell, éjszakai
vagyunk a szervezetünk állandóságát megtartani. műszakban is dolgozunk, a testhőmérsékletünk
A hüllők például nemigen képesek erre: testhőmér- pedig csak akkor melegszik fel rendkívüli mérték-
sékletük úgy változik, ahogyan a környezet hőmér- ben, ha lázasak vagyunk. Azért tudjuk viszonylag
séklete. Bizonyos állatok a napszakokra érzéke- pontosan meghatározni, hogy mi számunkra a
nyek: vannak éjszakai állatok, és vannak, amelyek forró, és mi a hideg, mert saját hőmérsékletünk
csak nappal aktívak. Amelyik emlős a sarkvidékek- szinte állandó, s ha csak néhány fokkal eltér a
hez alkalmazkodott, az képtelen lenne a Szahará- normálistól, az máris súlyos következményekkel
ban élni, és fordítva. jár az egészségünkre.
Termodinamika Hőmérsékleti Hideg vér

a konyhában rekordok M
104
17. Hideg, forró, langyos 1

205 mm
S
Tűz Tűz
Tűz
te gyönyörű,
et- dobogó, csillag-erejű
te fűtsd be a mozdonyt halálra,
ro-
hajszold, hogy fekete magánya
ai ne legyen néki teher,
nk tűz
ék- te gyönyörű,
ag ihlet, mindenség-gyökerű,
a virágozz a vérző madárban,
égesd hogy a sorsot kimondja,
nk
nem a hamuvá izzó csontja,
a
el
virrasztó igéje kell,
tűz
Nagy
te gyönyörű, László
jegeken győztes-örömű,
ne tűrd hogy vénhedjünk sorra
lélekben szakállasodva,
hűlve latoló józanságban, 1925–
ahol áru és árulás van, 1978
öltöztess tündér-pirosba,
röptess az örök tilosba,
jéghegyek fölé piros bálba,
ifjúság királya,
tűz!
275 mm
Mucius Sca
MATTHIAS evola tűzb
et artja a kezé
STOMER t, 1640
1589 –1652
105

205 mm
TERMODINAMIKA A KONYHÁBAN Az
ne
Az
vá
be
A karácsonyi mézeskalács készítését a háziasszony Ha a két főzőlap egyforma teljesítményű, és kö
azzal kezdi, hogy egyenlő tömegű mézet és tejet ugyanolyan fokozatra van felkapcsolva, akkor m
tesz fel a tűzhelyre két külön edényben. A forró ugyanannyi idő alatt ugyanannyi hőt adnak le az m
tűzhelylapok a velük érintkező hideg edényeknek, edényeknek. Ennek ellenére a méz sokkal hama- el
az edények pedig a bennük lévő folyadékoknak rabb felmelegszik, mint a tej. Ennek az az oka, is
hőt adnak át. Azt a kölcsönhatást, amely során hogy a tej ugyanakkora hőmérséklet-változásá- vi
egy melegebb test hőenergiát ad át a hidegebb- hoz több hőenergiára van szükség, azaz a tej
nek, termikus kölcsönhatásnak nevezzük. Ez a fajhője nagyobb, mint a mézé. Ez azért van, mert
folyamat együtt jár a melegebb test lehűlésével és 1 kg méz 1 fokkal való melegítéséhez csak 540 J, Le
a hidegebb test felmelegedésével, de bekövetkez- míg 1 kg tej esetén ugyanehhez 3900 J hőenergiá- h
het halmazállapot-változás is. Magát a hőátadást ra van szükség. Ezt a jellemző értéket fajhőnek
hőterjedésnek nevezzük. Három alapváltozata (más néven fajlagos hőkapacitásnak) nevezzük.
van: a hővezetés, a hőáramlás és a hősugárzás.
ses
cs át m agából olyan elektromágne Folyadékokban és gázokban a melegebb
Minden test kibo mérséklettől hőm
kat, melye k tulajdonságai csak a hő részek kiterjednek, sűrűségük csökken, így
sugara k.
zzük hősugárzásna felemelkednek, s helyüket hűvösebb rétegek 27 °C ké
függnek. Ezt neve
foglalják el. Ez a hőáramlás.
°C °C
Legm
közé
13 °C
A hőátadás
sorá
rezgő részec n az edény falának gyors yanannyi
skéi hatására a va n fe lk apcsolva, így ug rsék-
kéi is gyorsa a folyadék ré n A két főzőlap
egyformán
e d é n yn ek, de a méz hőmé
szecs-
bban fognak ézes és a tejes a méz fajhője
kisebb.
mozogni. hőt ad át a m a te jé, m ert
ő, mint
lete jobban n Legn
hőin
Azok az anyagok, amelyek részecskéi könnyen átadják egymásnak az

energiát, jó hővezetők, amelyek nehezen adják át, hőszigetelők. A vasból
készült tepsi jól vezeti a hőt, ezért a forró sütőből nem tanácsos puszta
kézzel kivenni, mert sok hőenergiát ad át a bőrünknek, vagyis megéget.
A forrófogókesztyű hőszigetelő anyagból készül, ezért hiába melegíti fel A
a külső felét a tepsi, a benne lévő kezünk nem sérül meg. A
év
vá
na
óc
Gyors Lassú sz
hővezetés hővezetés ad
sz
na
106

205 mm
Az érzékszerveink pontos, de egzakt számokkal

nem leírható tapasztalatait egészítik ki a hőmérők. HŐMÉRSÉKLETI
Az első szerkezeteken, amelyek a hőmérséklet
változását mutatták, még nem volt számszerű REKORDOK
beosztás. Rendszeres méréseket az 1600-as évek
és közepétől végeztek a természettudósok, de ma értékek adnak tájékoztatást, nagyon fontos mérő-
or már közvetett forrásokból (pl. sarki jégből vett számok az ezekből kalkulált középhőmérséklet- és
az minták, tengeri üledékek, faanyagok évgyűrű- hőingásértékek is. A napi középhőmérséklet a
a- elemzése) akár több százezer évre visszamenőleg mért értékek átlagából adódik. A havi középhő-
a, is vannak hőmérsékleti adataink. A hőmérsékleti mérséklet a napi középhőmérsékletek átlaga, az
á- viszonyokról nem csak az adott pillanatban mért évi középhőmérséklet a havi értékek átlaga.
ej
rt A Föld átlaghőmérséklete 15°C
J, Legmagasabb
iá-
Legnagyobb
hőmérséklet Verhojanszk
k 57 °C hőingás
Spearfish 106 °C (–70 °C-ról +31 °C)
Death Valley
Legkisebb
Dallol Mariana-szigetek
Legmagasabb hőingás
hőmérséklet-emelkedés 11 °C (+20 °C-ról +31 °C)
27 °C két perc alatt (- 20 °C-ról +7 °C)
ek
Marble Bar
Legmagasabb évi Legalacsonyabb hőmérséklet Leghosszabb
275 mm
középhőmérséklet –89 °C forró időszak:
34 °C 161 egymást követő napon volt
Vosztok-állomás 38 °C-nál magasabb
Legmagasabb évi
középhőmérséklet Legalacsonyabb Egy terület hőmérsékleti viszonyait a Napból érkező sugárzás
13 °C Miskolc hőmérséklet –35 °C mértéke, a terület anyaga (színe, fajhője) és a légmozgásból
vagy a tengervíz mozgásából adódó hőáramlás határozza
nyi Kékestető meg, amelyek egymásra is hatással vannak. Például az eltérő
Legalacsonyabb évi
ék- Budapest középhőmérséklet 4 °C felmelegedés szelet hoz létre. A légmozgás, amellett hogy
hőt hoz vagy szállít el, felhőképződéshez vezethet, ami
csökkenti a földfelszínre érkező sugárzás mértékét.
Legnagyobb Legmagasabb hőmérséklet 42 °C
hőingás 75 °C Magyarország évi középhőmérséklete 10 °C
Kiskunhalas
az Baja erős gyenge
ól besugárzás besugárzás
ta
et.
A mérsékelt övezeti monszun NYÁR
el
A monszun éghajlatra jellemző, hogy
évente kétszer ellentétes irányúvá
válik az uralkodó szél. Míg nyáron
TÉL
nagy mennyiségű csapadék hullik az
óceán felől érkező szelekkel, télen a
szárazföld belseje felől fújó szél alig
és ad csapadékot. A magyarázat a a földfelszín alacsony az óceán a földfelszín magas az óceán lassan
szárazföldek kisebb, az óceánok gyorsan nyomás lassan me- gyorsan lehűl, nyomás hűl le
nagyobb hőkapacitásában rejlik. felmelegszik, legszik fel az óceánnál
az óceánnál melegebb hidegebb
107

205 mm
HIDEG VÉR
A
m
te
de
fel
Az életfolyamatok alacsony hőmérsékleten lelas- Igaz, hogy a növények, a gombák és az egysejtűek tes
sulnak, túl magas hőmérsékleten pedig roncsolód- is változó testhőmérsékletűek, azonban ez min-
nak a szervezet molekulái. Nagy előny, ha a környe- den fajukra érvényes, érthető, hogy csak az állatok
zet hőmérsékletétől függetlenítheti magát egy esetében szükséges a különbségtétel. A hideg
élőlény. Többségük nem tudja stabil értéken tarta- vérű megnevezés megtévesztő, mivel a változó fürt
ni a testhőmérsékletét, ezek a fajok változó testhő- testhőmérsékletű fajok többségének nincs is vére,
mérsékletűek. A köznyelvben hideg vérű állatok- illetve ha van, akkor sem biztos, hogy hideg. Meleg
nak is szokás őket hívni, ami szakmai szempontból környezetben a változó testhőmérsékletű állatok
többszörösen is téves. Azok, amelyek képesek aktí- is felmelegszenek, ha van vérük, akkor ebben a
van hőt termelve fix értéken tartani a szervezetük helyzetben ideiglenesen meleg vérűekké válnak.
belső hőmérsékletét, állandó testhőmérsékletűek,
kap
a köznyelvben meleg vérűnek is nevezett állatok.
Azt a testfolyadékot tekinthetjük küls

vérnek, amelyik zárt rendszerben
kering, azaz nem hagyja el
a vérereket, nem folyik be
a szövetek sejtjei közé.
Egyik fajának
sincs vére
Egyes fajainak
Gombák Növények Egysejtűek
van vére V
Mindegyik
fajának van vére Gerincesek ÁLLATOK Gerinctelenek
Emlősök Halak T-érgek Puhatestűek

Madarak Kétéltűek Csalánozók Csigák
Hüllők Ízeltlábúak Kagylók
Állandó Változó
testhőmérséklet testhőmérséklet Tüskésbőrűek T-ejlábúak
108

205 mm
A ma élő hüllők
közül
IK V É T E L E K
mindegyik válto
zó
testhőmérséklet
ű, A tigrispit
de a kipusztult fa on
jo
feltehetően volta k között tekeredik, , amikor a tojásai k
a ö
ek testhőmérséklet
k állandó
nleges összehúzó z izmai csuklásszerű ré
űek is. üket tekintve külö dásaival h
in- Keringési rendszer férgek, Annak elle
n
őt termel.
egyes gyűrűs szó, körny ére, hogy hüllőről v
ok csoportot alkotnak ez a
ták, mert
például a földigilisz eltérően magasabb eténél akár 7 °C-ka n
eg től ra tudja em l is
a férgek többségé tojások hő
mérsékleté elni a
zó szerük van,
fürt külseje fürt belseje zárt keringési rend t.
re, lóban vér áramlik.
30 °C amiben va
eg 35 °C 25 °C
ok 15 °C
a A házi méhek télen is aktívak maradnak, de
7 °C egymaguk perceken belül megfagynának.
.
A kaptárban szorosan összekapaszkodva
kaptár –7 °C fürtöt alkotnak, a fürt belsejében mozgó
méhek termelik a hőt, és időnként helyet
cserélnek a külső felületen lévőkkel.
külső hőmérséklet: –11 °C
k télire
thő mé rsé kle tű állatok közé tartozó havasi mormotá
Az állandó tes anyagaikat
na k a föld alatti üre ge ikb e, és a nyáron felhalmozott táp a testhő-
behúzód ságból
téli álmot alszanak. Takarékos csökken.
felhasználva 6–7 hónapon át ról 6– 8 °C-ra
jellemző 36 –37 °C-
mérsékletük az aktív állapotra
275 mm
A változó testhőmérsékletű állatok csak megfelelő éghajlaton és időjárás mellett aktívak, legtöbb fajuk
a trópusokon él, és többségük nappali életmódot folytat. A hideg övezet és az éjszaka inkább a mada-
raké meg az emlősöké. Az állandó testhőmér-
VALAMÉITRT sékletnek a vitathatatlan előnyei mellett van egy

óriási hátránya: az energiapazarlás. Egy 70 kg-os
VALAMI komodói varánusz feleannyi élelemmel is beéri,

mint egy azonos tömegű gepárd, de energiatar-
talma alapján akár tízszeres is lehet a különbség.
Komodói Gepárd
varánusz
Táplálkozás gyakorisága:
ek Táplálék:
3-4 hetente 2-3 naponta
hús, csont, bőr hús
Alkalmanként elfogyasztott mennyiség: 30-50 kg 5-7 kg
Éves táplálékfogyasztás: 400-500 kg 800-1000 kg
A LÁZ

Az ember normál testhőmérséklete 36,7 °C.

Fertőzések hatására hőemelkedés, súlyosabb esetben lázas

állapot alakulhat ki. Ez a szervezet természetes védekezőmechanizmusa,

az immunrendszer magasabb hőmérsékleten aktívabb, a kórokozók szaporodása

pedig lassabb, ezért 40 °C alatt nem is szükséges csillapítani. A 40 °C feletti láz

azonban már több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt!
109

205 mm
Savanyú. Egy olyan alapvető A savasság párja a lúgosság,

kémiai jelenség okozza a cit- mértékük a kémhatás, amit a
rom ízét, ami az élet számos jól ismert pH-skála segítségével
területén megmutatkozik, mérünk. A szélsőséges pH-ér-
nem csoda, hogy ott találjuk tékű oldatok veszélyes vegysze-
A
az érzékelésére alkalmas rerek, de ha van rá idő, mondjuk,
ceptorokat a nyelvünkön. Pe- néhány millió év, akkor egészen
dig összesen csak néhány ízről enyhe kémhatású oldatok is he-
CITROM mondható ez el. gyeket tüntethetnek el.
ÍZE
KÉMHATÁSOK
CSEPPKÖVEK
KELETKEZÉSE
Eugène Henri Műalkotás:

Paul Gauguin Paul Gauguin:
SAVAK ÉS LÚGOK 1848-1903 Csendélet (1891)
AZ EMBERI SZERVEZETBEN
110
18. A citrom íze 1

205 mm
g,
a
el
r-
e-
k,
n
e-
Jelenet Bacsó
Péter A tanú
című filmjéből
Bacsó Péter filmrendező

(1928-2009)
A tábornok energikus mosollyal az erre a célra készített ezüstkéssel vág-

ja egyenlő szeletekre a déligyümölcsöt, és a jelenlevők tapsa közepette
egy cikket maga is a szájához emel.
Hirtelen elfintorodik az arca.
Fegyelmezett dühvel sziszegi:
275 mm
– Ez mi?
– Narancs – feleli Pelikán, és Virág elvtársra pillant, hogy az ő
helyeslő tekintetéből merítsen erőt. – Az új magyar narancs –
folytatja egyre büszkébben. – Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de
a mienk.
Bástya elvtárs bólint, és férfiasan eszi tovább az első magyar narancsot.
Ezek után zavartalanul kiosztják a kitüntetéseket, és egy újabb győze-
lem tudatával vonulnak a szabadban felállított büféasztalokhoz.
Ha továbblapozol, a kémhatás kialakulásának vegyi hátterével fogsz

találkozni, majd azzal, hogy a szervezetünkben precízen szabá-
lyzott, azonban igen eltérő kémhatású oldatoknak mi a jelentősége,
végül pedig arról olvashatsz, a szénsav hatására miként alakulnak
ki a káprázatos cseppkőbarlangok.
111
18. A citrom íze 2

205 mm
KÉMHATÁS A
A víz molekulájának összegképlete: H2O. Molekulái- ként a másik vízmolekula oxigénjéhez kapcsolódik. er
ban egy oxigénatomhoz két hidrogénatom kapcsoló- A két új részecske töltéssel fog rendelkezni, bennük ha
dik. A molekulák egy része azonban kölcsönhatásba az atomok kovalens kötéssel kapcsolódnak össze. ké
lép egymással úgy, hogy az egyik molekula hidro- Az így kialakult pozitív töltésű részecske (H3O+) neve hi
génatomja saját elektronját hátrahagyva proton- oxóniumion, a negatív töltésűé (OH–) hidroxidion. ha
+
+ +
2 2 3
SZÓDABIKARBÓNA
HIPÓ
LÚG AMMÓNIA
lefolyótisztító fehérítő ammónia szódabikarbóna tengervíz vér t

pH = 14 pH = 13,5 pH = 10,5–11,5 pH = 9,5 pH = 8 pH = 7,4 pH = 6
Savak és bázisok kölcsönhatásakor a
BÁZISOKNAK kémhatást okozó ionok egyenértékű

mennyiségei semleges vízmolekulák-
NEVEZZÜK
+
ká egyesülnek. A bázisból származó
pozitív töltésű ion és a negatív töltésű
3
azokat az anyagokat, amelyek víz-
savmaradékion sót képez. J
ben való oldáskor OH–-ionra és Na+ + OH- + H3O+ + Cl- Sa
-
ző
pozitív töltésű ionra bomlanak. Az
OH--ionok túlsúlya miatt ezen ol-
NaCl + 2 H2O ro
Az
datok kémhatása lúgos. A bázisok
sz
vizes oldatait lúgoknak nevezzük.
es
Na+ + OH–
kö
NaOH tá
sa
ta
112
18. A citrom íze 3

205 mm
A SAV ÉS A BÁZIS
k. erősségének mérésére 0 -tól 14-ig terjedő pH-skálát
ük használunk. Az erősen savas oldatok pH-ja 0, a lúgoso-
e. ké 14. Ha az oldatban azonos mennyiségben van jelen a
ve hidroxidion és az oxóniumion, az oldat semleges, kém-
hatása pH=7.
275 mm
vér tej kávé gyümölcslé citrom elem, akkumulátor
= 7,4 pH = 6,3–6,6 pH = 5 pH = 2,5–3,5 pH = 2 pH = 0
SAVAKNAK
a
ű
k-
ó
ű
JÓ TUDNI!
NEVEZZÜK +
azokat az anyagokat, amelyek vízben 3

Savakat és lúgokat egymástól jel-
oldva H+-ionra és negatív töltésű ionra
zőanyagokkal, úgynevezett indikáto-
bomlanak. A H+-ion (proton) azonnal
rokkal lehet megkülönböztetni.
hozzákapcsolódik egy vízmolekulához,
Az indikátorok az oldat kémhatását -
H3O+-iont hozva létre. A H3O-ionok túl-
színváltozással jelzik. Egyes növények
súlya miatt az ilyen oldatok kémhatását
esetében a virág színét is ilyen anyagok
savasnak nevezzük.
kölcsönzik, amit emiatt a talaj kémha-
tása befolyásol. A hortenzia például
savanyú talajon pirosas, bázikus
HCl + H2O H3O+ + Cl–
talajon kékes árnyalatúvá válik.
113
18. A citrom íze 4

205 mm
SAVAK ÉS LÚGOK A
A TESTÜNKBEN A
zé
sé
Az ember szervezetében a kémhatás szigorúan sza- találunk, amelyek segítenek a kívülről érkező hatá-
ke
bályozott, ugyanakkor egyes szerveink pH-értéke sokat tompítani, és így az egészséges határok között
já
nem azonos egymáséval, aminek fontos jelentősége tartani a kémhatást.
ol
van. Az oldatokban több-kevesebb pufferanyagot
NYÁL
enyhén lúgos: pH 7,2
BŐR szerepe: védi a foga-
savas: pH 5,5 kat a savas táplálékok
szerepe: kórokozók károsító hatásaitól.
elleni védelem
VÉR
enyhén lúgos:
pH 7,3 (vénás)
pH 7,5 (artériás)
eltérő szénsav- GYOMORNEDV
tartalom erősen savas: pH 2
szerepe: a táplálék
fertőtlenítése
LÉGKÖR
O2 CO2
HASNYÁL
VÉR lúgos: pH 8
CO2 +H2O H2CO3 szerepe: semlegesíti
a gyomorból érkező
savat
SZERVEZET
SEJTJEI
114
18. A citrom íze 5

205 mm
A CSEPPKÖVEK KELETKEZÉSE
A mészkövet a savak oldják. A talaj élőlényei a lég- a levegő, kevesebb szén-dioxid van benne, mint
zésükkel enyhén savassá változtatják a talaj nedves- a talajban volt. A repedéseken érkező oldatból a
ségtartalmát, ami a repedésekbe szivárogva oldani barlang légterébe távozik, a savasság enyhébb lesz,
á-
kezdi a mészkövet. Megfelelően hosszú idő alatt a mész emiatt kiválik ott, ahol a csepp volt. Nagyon
tt
járatokat, üregeket hoz létre ez az enyhén savas lassú folyamatról van szó, évente kevesebb, mint
oldat. A barlangokban azonban már cserélődni tud egy millimétert nő egy átlagos cseppkő.
a 3
+
2
+
2 a( )
3 2
LÉGKÖR
TALAJ
több CO2,
intenzívebb MÉSZKŐ
275 mm
mészkőoldás CO2 elillan
BARLANG
a barlangban elillan a
CO2 egy része, ezért ott
CSEPPKŐ
a mészkő
kicsapódik a mésztartalom,
ismét kiválik
ez alakítja ki a cseppkövet
115
18. A citrom íze 6

205 mm
KERÉKEN Ó
Te
na
ki
H
te
Kényelmes életünk sokoldalú eszköze az autó. Használjuk a mindennapi te
közlekedésben és szállításban, de használhatjuk versenyzésre, vagy fe
csodálhatjuk szépségéért, erejéért. Sokan olyan szoros kapcsolatban és
állnak autójukkal, hogy nevet adnak neki, és családtagként beszélnek uj
És
róla, mondván: „lelke van”. Nem csoda, hogy teljes iparág épül autók
ro
gyártására, sok nagy cég és ország számít az autók iránti keresletre.
Minden előny mellett azonban bizonyos tekintetben óvatosnak is Ko
érdemes lenni: a belső égésű motorok kipufogógázai nagyban rontják
a légkör minőségét, és az üzemanyag alapjául szolgáló kőolaj sem áll
rendelkezésre korlátlanul. A robbanómotorok százötven évnyi töretlen
fejlődése elérte a csúcsát: jóllehet a közlekedésben még évtizedekig
megőrzik a vezető szerepüket, a jövő az elektromosságé.
BELSŐ ÉGÉSŰ KŐOLAJ- AUTÓGYÁRTÁS HOGYAN LETT

MOTOR FINOMÍTÁS A KŐOLAJ?
116
19. Négy keréken 1

205 mm
N
FILIPPO
Óda a verseny-autómobilhoz (részlet)
TOMMASO
Te egy acél-faj szilaj istene, MARINETTI
nagy messzeségtől részeg Autó,
1876–1944
ki rémülten zörömbölsz és vicsorogva harapod a zablád
Hámor-szemű, iszonyú, japáni isten
te lángon és olajon élő,
te messze csillagokért égő,
feloldom ördöngös, töfötölő szíved
és óriás pneumatikod, hogy táncolj,
ujjongj a nagyvilág fehérlő ujjain.
És meglazítom érc-fékjeid, robogj, Marinetti (1876–1944) olasz költő egyike
robbanj ki részegen a szabadító Végtelenbe! [...] azoknak, akik versben dicsőítették az autót
mint az emberiség életét jobbá tevő
Kosztolányi Dezső fordítása találmányt. Az ember hasonló feladatokat
bíz ma motorral hajtott járművekre, mint korábban lovakra.
A szerep hasonlóságára a költő nem sokkal az autó
feltalálása után ráérzett. Ezt ma is érezzük, amikor tréfásan
vasparipának nevezzük az autót vagy drótszamárnak a
kerékpárt.
Sumer harci szekér az Ur városából származó műkincsen (részlet).

Az ókori világ tankjának is nevezik őket.
275 mm
Intarziaberakás
Kr. e. 2500 körül
117

205 mm
BELSŐ ÉGÉSŰ K
MOTOR
A A
robbanáshoz a levegővel jól elkevert A gyújtógyertya pedig egy kicsi, de nagy
üzemanyagon kívül megfelelő nyomás forróságot adó szikrával beindítja a robbanást.
és hőmérséklet szükséges. Az autók A robbanás ereje lefelé nyomja a dugattyút,
motorjában egy hengerben mozgó dugattyú szívja a megfelelően csatlakoztatott tengely ezt az ke
be a robbanóelegy összetevőit, majd összesűríti. elmozdulást alakítja forgómozgássá. h
ve
A Nikolaus Otto gyújtógyertya üzemanyag-levegő gyújtószikra kipufogógáz
feltalálóról elnevezett keverék összenyomása eltávolítása
Otto-motorban minden üzemanyag-
lépés a hengerben levegő keverék
beszívása
történik, ezért a
robbanások egymást szívószelep szelepek szelepek kipufogó-
követik, a köztük lévő nyitva zárva zárva szelep
időben pedig a rendszer henger nyitva
megteremti a következő
dugattyú
robbanás feltételeit.
tengely
szívás összenyomás munkavégzés kipufogás
üzemanyag
A sugárhajtóműben befecskendezése
ugyanezek a lépések
térben elkülönülve követik Az
egymást, ezért nincs ah
szükség szünetekre, a
hajtómű minden szakasza beszívás
folyamatosan végzi
a feladatát. Az elején
beszívja a levegőt, a
turbinalapátok összesűrítik,
ebbe fecskendezi be az
üzemanyagot, ami azonnal összenyomás robbanás kipufogás
elég, és a hajtómű hátsó
nyílásán nagy erővel
távozik a kipufogógáz,
előrehajtva a
járművet.
118

205 mm
KŐOLAJ-
FINOMÍTÁS
A
belső égésű motorok üzemanyagát A szénhidrogének olyan molekulák, amelyeket
nyersolajból finomítókban állítják elő. csak szén- és hidrogénatomok építenek fel.
A nyers kőolaj sokféle szénhidrogén Minél nagyobb egy molekula, annál magasabb
keveréke, amelyeket szét kell választani ahhoz, hőmérsékleten párolog el, ezen alapszik a
hogy minden motorba csak az ahhoz való szétválasztásuk.
vegyület kerüljön.
200 196
216 metán C-atom
174 CH4 H-atom
dodekán
151
undekán
etán
dekán
125
nonán
100 98 C2H 6
ó- 68 oktán
forráspont (0C)
propán
heptán
36
C3H 8
hexán
0 –1
pentán
bután
–42
bután
C4H10
propán
–100 –89 pentán

C5H12
etán
–161
hexán
–200
metán
C6H14
275 mm
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
heptán
gáz benzin kerozin C7H16
lánchossz (C-atomok száma) oktán
C8H18
Az olajfinomítóban a nyers olajat felforralják, és egy frakcionálóoszlopba vezetik, nonán
ahol az adott hőmérsékleteken lecsapódó elegyeket külön-külön vezetik el. C9H20
dekán
C10H22
gáz
undekán
C11H24
nyersolaj- benzin dodekán
tartály C12H26
petróleum
gázolaj
forró gőz kenőolaj
csőkemence aszfalt
119

205 mm
AUTÓGYÁRTÁS H
Az A
autógyártás a világgazdaság egy kijelentéseket tenni arról, melyik autót hol
igen fontos összetevője, az aktuális gyártották. Az évente előállított gépkocsik
csúcstechnológia számos eleme száma százmillió körüli, de mindig érzékenyen
jelen van a tervezés és a gyártás során, illetve követi a világgazdaság aktuális állapotát: n
természetesen a kész járművekben. válság esetén azonnal visszaesik az eladások em
A gépjárművek előállítása annyira globalizált, mennyisége, de egy kisebb gazdasági bővülés
hogy ma már nemigen lehet egyértelmű az autóiparnak rövid időn belül szárnyakat ad.
1862 1886 1908 1912 1923 1934 1937

első négy- első benzin- első első önindítós első önhordó első elsőkerék- gyűrődési zóna
ütemű belső motoros autó futószalagon autó karosszériával meghajtású autó és biztonsági
égésű motor (Karl Benz) gyártott autó (Cadillac Model 1912) szerelt autó (Citroën Traction kormányoszlop
Avant) kifejlesztése
(Nikolaus Otto) (Ford T-modell) (Lancia Lambda)
1860
1880
1900
1920
1940
(Berényi Béla)
18
19
19
1
2020
2000
1980
980
1960
960
19
19
19
1
Kb. 2030 2008 1997 1981 1975 1961 1959

önvezető autók első sorozat- első sorozat- vezetőoldali USA-ban első progra- első hárompon-
szabadon gyártott, közúti gyártott hibrid légzsák kötelezővé mozható tos biztonsági
közlekedhetnek közlekedésre autó (Mercedes-Benz S) teszik a autógyártó övvel szerelt
alkalmas, tisztán (Toyota Prius) katalizátor robot autó
elektromos autó
beépítését (General Motors) (Volvo PV 544)
(Tesla Roadster) sz
A 2008-as gazdasági válság Az autógyártók családfája

hatása az USA-ban
20 1,0
957 000
0,8
16 460 315
15
786 000
782 700
741 500
14 785 936
688 900
13 493 165
0,6
653 400
13 040 613
11 772 219
10
10 601 368
0,4 WULTING MOTORS

millió (db)
millió (fő)
BAOJUN
5
0,2
0 0
2008
2008
2009
2009
2007
2007
2010
2010
2012
2012
2011
2011
THE LONDON
Újautó Autóipari TAXI COMPANY
eladások alkalmazottak
120

205 mm
HOGYAN LETT
A KŐOLAJ?
Az
üzemanyagok alapjául szolgáló tehát igenis megújul, de milliárdszor
nyersanyag igen hosszú folyamat lassabban, mint ahogy jelenleg fogyasztjuk,
n eredményeként jött létre, ezért úgyhogy a megújulás mértéke emiatt valóban
nem megújuló energiaforrásként szoktuk elhanyagolható.
emlegetni. Jóllehet ma is keletkezik kőolaj,
s
.
t
Elpusztult planktonból jkú
O la
olaj és földgáz jön létre
Plankton
Óc
eá
Óc n Ül e
dé
eá k ré
te g
n ek
Üle
dé
k ré Csapdázott gáz
Töm te g
ör ek
Po ü
róz ledé
1940
Ví z
us k (z
üle á
dé róré
k (t t
art eg) k
óré dé
teg r üle
) Csapdázott olaj Tö mö
k
dé
üle
275 mm
rózus
Po
1. Oxigéntől 2. További 3. A porózus

elzárt mélytenger. üledékrétegek kőzetben felfelé
Az elpusztult egysejtűek befedik. A kialakuló vándorolva az olaj
szerves anyagai nem nagy nyomás alatt a csapdába kerül,
tudnak lebomlani, szerves anyag átalakul megfúrva kitermelhető
felhalmozódnak olajjá (50-100 millió (napjainkban).
(300-400 millió évvel évvel ezelőtt).
-
ezelőtt).
A csapdákban néha elegendően nagy a nyomás ahhoz, hogy A tartórétegek sokszor tenger alatt találhatóak,
az olaj magától a felszínre kerüljön, máskor szivattyúzásra van ilyenkor a fúrást úszó platformról végzik.
szükség, amit leggyakrabban olajhimbával oldanak meg.
RS
121

205 mm
HISZEM, ha LÁTOM!
Míg a kutyák a szagoknak, a denevérek a hangoknak, addig az ember a látottaknak
hisz legjobban. Azt tudjuk leginkább elképzelni, amit a szemünkkel látunk. Sokat
lendített a világ megismerésén az, amikor feltalálták az optikai lencséket, melyekkel
addig láthatatlanul apró vagy távoli dolgok is megfigyelhetővé váltak. Hasonlóan
forradalmi lépés volt, amikor a képrögzítés is lehetővé vált, mert korábban a művészek
egyénisége, képessége, látásmódja alapvetően befolyásolta a kép kialakulását, egy
fényképfelvételen azonban fizikai és kémiai törvényszerűségek szerint rögzül a látvány.
AZ OPTIKAI LENCSÉK
A MIKROSZKÓPOK
A TÁVCSÖVEK
A FÉNYKÉPEZÉS
122
20. Hiszem, ha látom 1

205 mm
Gárdonyi
Géza
1863–1922
A fénykép
Fényképész úr, e kép nem jó,

bár az arca ugyanaz:
így is bájos angyalfej ez,
de hideg, mint a viasz.
Fényképész úr, ha látná őt

úgy magunk közt... kedvesen...
depersze az ön gépére
hogy nézzen szerelmesen!?
Caravaggio
1571–1610
A hitetlen Tamás
1601
275 mm
123

205 mm
AZ OPTIKAI A
LENCSÉK
Különböző fényáteresztő Lencsék esetében a közeghatár nem sík, hanem domború vagy homorú, A
anyagok határán a fénysugarak ezért egy fénysugár irányváltásának mértéke attól függ, a lencse mely he
iránya megváltozik, ezt nevezzük részén halad keresztül. to
fénytörésnek. tú
A domború lencsét
α = beesési szög β = törési szög al
gyűjtőlencsének nevezzük,
mert a lencse tengelyével A
F
beesési merőleges
párhuzamosan érkező am
fénysugarakat a lencse
(túloldali) fókuszpontjában
gyűjtőlencsék f gyűjti össze.
Középen vastagabbak, Gyűjtőlencse;
pozitív dioptriájúak fókuszpont = gyújtópont üv
A homorú lencsét fé
α szórólencsének nevezzük,
mert a beeső párhuzamos ok
F fénysugarak a lencse
másik oldalán széttartókká vi
válnak.
szórólencsék fé
közeghatár f
Szélükön vastagabbak, Szórólencse F = fókuszpont
negatív dioptriájúak f = fókusztávolság
β
Az optikai lencséket (pl. szemüveglencséket) jellemző adat a lencse dioptriája.

A dioptria jele D, a fókusztávolságé f.
A dioptria a méterben mért fókusztávolság reciproka: D = 1/f.
Például a 8 cm méterben: 0,08 m. fé
Az ilyen fókusztávolságú lencse 1 / 0,08 = 12,5 dioptriájú. ké
1k
A kézi nagyító gyűjtőlencse.
Az egyik oldalon lévő tárgyról a széttartó fénysugarakat
a másik oldalon lévő szemünkhöz irányítja a lencse, így
számunkra a látvány olyan, mintha egy sokkal nagyobb
tárgyról érkeztek volna a fénysugarak.
Sárga: a fénysugarak útja egy katicáról gyűjtőlencsén
keresztül.
Zöld: ugyanezt a látványt nagyító nélkül egy óriási
katicáról érkező fénysugarak tudnák létrehozni.
124

205 mm
A MIKROSZKÓPOK
A fénymikroszkópok több optikai lencse sorba Ezért minél jobban felnagyítjuk a látott képet, annál
helyezésével készülnek, így a nagyított képet is képesek jobban szétválik a fény is színösszetevőire. Végül már
tovább nagyítani. Bizonyos mértékű nagyításon csak homályos, szivárványos képet láthatunk.
túl azonban a fénytörés egy jellegzetessége miatt
Az elektronmikroszkópban fény helyett elektron-
alkalmatlanok arra, hogy értelmezhető képet adjanak.
k, sugarak, üveglencsék helyett pedig az elektronokat
A fehér fény többféle hullámhosszú fénysugárból áll,
eltérítő mágnesek találhatók. Több százezerszeres
amelyeknek a fénytörésében is eltérések mutatkoznak.
nagyításra képesek.
n
fénymikroszkóp elektronmikroszkóp
üveglencse elektronágyú
fénysugár elektronsugár
,
s okulár elektromágnes
275 mm
á vizsgálandó anyag vizsgálandó anyag
fényforrás számítógép
a.
fénymikroszkópos emberi vér színezett pásztázó

kép a vérsejtekről szabad szemmel elektronmikroszkópos
kép egy vérsejtről
szabad szem elektronmikroszkóp

nagyító
fénymikroszkóp
1 km 100 m 10 m 1m 0,1 m 1 cm 1 mm 100 µm 10 µm 1 µm 100 nm 10 nm 1 nm 0,1 nm
kék egér vírus részecskék

bálna békapete növényi zöld
és állati színtest
sejt
hangya
1 milliárd nanométer (nm) = 1 méter
ember emberi 1 millió mikrométer (µm) = 1 méter
petesejt baktérium 100 centiméter (cm) = 1 méter
1000 méter (m) = 1 kilométer
125

205 mm
TÁVCSÖVEK A
segédtükör A távcsövek első típusai nagyon hasonló A

elven működtek, mint a fénymikroszkópok. fé
homorú A hétköznapi használatban ma is ilyen lencsés fil
főtükör távcsöveket használunk. Különbség azonban, hogy míg lé
a mikroszkóp esetében a vizsgálandó tárgyat tudjuk fe
mozgatni a lencse előtt, addig a távcső esetében a A
lencsék egymás közötti távolságának változtatásával fé
lehet közelebbi vagy távolabbi pontokra fókuszálni. (A
okulár A nagy teljesítményű csillagászati távcsövek ez
azonban nem lencsékkel, hanem homorú tükrök
felhasználásával adnak jobb minőségű
és nagyobb nagyítású képet.
A csillagászatban A legnagyobb távcsövek tükörátmérője a több tíz métert

a látható fényen is eléri, és külön számukra épített obszervatóriumokban
kívüli hullámhosszok működnek.
érzékelésére szintén
építenek távcsöveket.
Az űrből érkező
rádióhullámokat nem
zavarja a légkör, ezért a
rádiótávcsöveket a föld
felszínén is érdemes A
üzemeltetni. Ezek azonban m
már egyáltalán nem el
hasonlítanak a hétköznapi ap
értelemben távcsőnek am
nevezett eszközökre. Az
se
és
(p
ké
1.
A csillagászati megfigyelések minőségét tovább javítja,
A Puerto Ricó-i Arecibo Obszervatórium 305 méter
ha a távcsövet az űrben helyezik el, kiküszöbölve a
átmérőjű antennáját egy völgy beépítésével hozták
légkör zavaró hatását. A Hubble űrtávcső ugyancsak
létre. 2020-as összeomlásáig ez volt a világ legnagyobb
tükrös rendszerű. 1990 óta teljesít szolgálatot a Föld körül
rádiótávcsöve.
keringve.
126

205 mm
A FÉNYKÉPEZÉS
A fényképezőgép legfontosabb része az az anyag, ami csak néhány atomnyi fémezüst válik ki, ezt a folyamatot
fényérzékeny benne. Ez korábban egyszer használatos az előhívás során további vegyületekkel gyorsítják.
film volt, ma pedig egy CCD-lapka. Az ezek előtt Az ezüst-bromid-tartalmú filmre vetülő kép fényes
lévő objektív pedig a lencsés távcsövekhez hasonló részei tehát sötétebbek lesznek, ezért nevezik az első
felépítésű, ez segít éles képet vetíteni a megfelelő helyre. képet negatívnak. A felesleges, még el nem bomlott
Az analóg, filmes fényképezés alapja valamilyen ezüst-bromidot eltávolítják fixírsóval (Na2S2O3, tioszulfát).
fényérzékeny vegyület, mint például az ezüst-bromid A fixálás folyamata: AgBr + 2 Na2S2O3 = Na3[Ag(S2O3)2] + NaBr.
(AgBr), amely fény hatására elbomlik, és fekete színű Mosás és szárítás után pozitív kép készülhet a
ezüst válik ki. A fény hatására azonban nagyon kevés, negatívról, egy újabb fényképezéssel.
0. Fotófilm 1. Expozíció 2. Előhívás 3. Stopfürdő 4. Fixálás 5. Mosás 6. Szárítás
t
20 °C
275 mm
fényképezés előhívás véglegesítés
teljes sötétben
A digitális fotózásnál a kamera felépítése lényegében

megegyezik az analógéval, azonban film helyett Nagy méretű képérzékelő CCD-chip
elektronikus képérzékelő található benne. Az érzékelőn egy professzionális fényképezőgépből
apró, napelemhez hasonló fényérzékeny területek vannak,
amelyek fény hatására elektromos töltést generálnak.
Az érzékelőlapkából kiolvasott elektronikus jelek
segítségével digitálisan tárolható, továbbítható
és reprodukálható a rávetült kép. Minél több képpont
(pixel) található a lapkán, annál részletgazdagabb kép
készíthető az eszközzel.
0 0 0 0 1 1 1 1 0 0 0 0
0 0 1 1 0 0 0 0 1 1 0 0
0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0
0 1 0 1 1 0 0 1 1 0 1 0
1 0 0 1 1 0 0 1 1 0 0 1
1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1
1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1
1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1
0 1 0 1 0 0 0 0 1 0 1 0
0 1 0 0 1 1 1 1 0 0 1 0
0 0 1 1 0 0 0 0 1 1 0 0
0 0 0 0 1 1 1 1 0 0 0 0
1. az analóg kép 2. az érzékelőn 3. a töltéseket a

az érzékelőre a megfelelő fényképezőgép
vetül képpontok processzora
töltést digitálisan
l generálnak értelmezhető
jelekké alakítja
127

205 mm
Lassan alig képzelhető el az életünk színes kijelzők nélkül.

A világot az agyunk nagyjából 90%-ban vizuális információk
alapján észleli, nem csoda, hogy amint technikailag megoldha-
N ES
tóvá vált a színes mozgókép megjelenítése, egyből népszerűvé
AS ZÍ vált az emberek körében.
E VÍZ IÓ Az élőlények többsége számára azonban más érzékszerve-
TEL ik fontosabbak. Még a jól látó fajoknak is csupán a kisebbik

része képes színek észlelésére. Ugyanakkor a fénynek olyan
összetevői is vannak, amelyeket az ember csak műszerei
segítségével tud felfogni.
1. A szivárvány
2. A színkeverés
3. A színérzékelés
Los Angeles
4. A természet színei
Hollywood nevű városrésze,
amit a világon mindenütt ismernek,
de amiről csak a helyiek tudnának,
ha nem létezne mozgókép
A
a
se
b
128
21. Színes tv 1
205 mm
ül. Mozgófénykép (részlet)

ók
y
Babi8t8s3-M19i4h1ál
a-
vé A gép sugarát kereken veti, képköre
fénylik a sík lepedőn mindjárt, szi- 1
vem, új színek és alakok lovagolnak
-
k a fénylegyezőn
n olcsó s remek élvezet összecsodálni
e gyors jelenéseket itt: első a Szerelmi
Tragédia, melyet a lámpa a falra vetít.
Ni – Amerikában e nagypalotának a dús

ura – milliomos rendel, levelez, sürög, üz-
leteit köti, telefonoz.
Titkára előtte. Beszélni akar vele.
Várja. Magára marad. Beszél neki.
275 mm
Karja mozog hevesen s ura szörnyű
haragra gyullad.
ei
Nam
June Paik
1932–2006
Tv-Buddha
A világ káprázatos színei az elektromágneses sugárzás különböző fajtáinak köszönhetőek, és

annak, hogy ezek a fénysugarak egymással, a körülöttünk lévő anyagokkal és a szemünkben lévő
sejtek speciális vegyületeivel is kölcsönhatásba lépnek. Az érzéksejtek működését a fény ezáltal
befolyásolja, az idegsejteken keresztül az agyunkba jutó jelzések pedig gyönyörködtetnek minket.
129
21. Színes tv 2
205 mm
A SZIVÁRVÁNY
A fehér fény különböző hullámhosszú elektro- jobban, míg a vörösesek kevésbé változtatják A
mágneses sugarakból áll, amelyek egymástól meg az irányukat. Fénytörő prizma segítségével lá
több tulajdonságukban is különböznek, példá- fel lehet bontani a fehér fényt összetevőire. am
ul a fénytörésük is eltérő. A kék fényhullámok sz
NAGYOBB vá
RÁDIÓHULLÁM
na
eg
103
VÖRÖS to
102
ÉPÜLETEK
AZ EMBERI SZEM ÁLTAL ÉRZÉKELHETŐ TARTOMÁNY

700 m
101
fé
NARANCS
MIKROHULLÁM
sz
1
600
EMBER
10-1
NY SÁRGA
ÉR FÉ
HULLÁMHOSSZ (m)
FEH
10-2
PILLANGÓ
INFRAVÖRÖS LÁTHATÓ FÉNY ULTRAIBOLYA

10-3
ZÖLD
PRIZMA 500
10-4
CIÁN TŰHEGY
10-5
10-6
KÉK
10-7
SEJTEK
10-8
IBOLYA
400 DNS
10-9
RÖNTGEN
10-10
ATOM
10-11
GAMMA
10-12
Ugyanez történik ATOMMAG

KISEBB
az esőcseppekben is, ha átsüt rajta
a nap. A vízcseppek és a napfény 2
egyszerre szükségesek
a szivárvány kialakulásához. 4. 5.
1. esőcsepp 1.
2. levegő
3. napfény
4. fénytörés a víz és a levegő határán 5.
5. visszatükröződés a csepp belső felszínén 3.
4.
130
21. Színes tv 3
205 mm
A SZÍNKEVERÉS
ák A szivárványban szinte végtelen számú szín ta- juttatjuk a szembe (összeadó, additív), vagy úgy,
el lálható, úgyhogy bőven vannak olyan színek, hogy a fehér fényből kitakarjuk azt, aminek a
amelyekre nincs külön szavunk. Azonban olyan kiegészítő párját látni szeretnénk (kivonó, szub-
színeket is meg tudunk nevezni, amelyek a szi- traktív). Az előbbi módon működnek a színes ki-
várványban nincsenek jelen, mint például a bar- jelzők, az utóbbi módon a festékek. Ha a nyomta-
na vagy a rózsaszín. Ugyanis többfajta fénysugár tó három színét összekeverjük, feketét kapunk,
egyszerre történő érzékelése további árnyala- hiszen minden látható hullámhosszt kivontunk,
K
tokat, színeket hoz létre. Háromféle színből már nem verődik vissza a papírlapról egyik sem.
minden további szín kikeverhető. A keverés két- Ha pedig egy színes kijelző minden képpontja
féle módon történhet. Vagy úgy, hogy az adott világít, fehérnek érzékeljük, akárcsak a Nap
szín előállításához szükséges fényeket egyszerre fényét.
Ó
RED CIAN
GREEN MAGENTA
BLUE YELLOW
RGB CMYK BLACK
275 mm
A fekete színt általában
nem kikeverik, hanem
takarékosságból külön
fekete festékkel nyomtatják.
SZÍNES
KIJELZŐK
NYOMTATOTT
ANYAGOK
131
21. Színes tv 4
205 mm
A TERMÉSZET SZÍNEI
A színkeverés mindkét típusa megfigyelhető a dik vissza a fény. Egymást erősítő vagy kioltó A
természetben, kivételes esetben akár egyszer- sugarai a szemünkbe jutva már kevert színér- ső
re is. Egyes kémiai anyagok méretüknél, illetve zetet keltenek. A zöld levelekben pedig olyan le
kémiai tulajdonságuknál fogva bizonyos hul- anyag van, ami elnyeli a napfény vöröses színe- m
lámhosszú fény elnyelésére vagy kibocsátására it, a szemünkbe már csak a kiegészítő zöld színt ke
képesek. A levegő porszemcséi szórják a Nap adó sugarak érkeznek. Ősszel, amikor ezeket a b
fényét, ettől kék az ég. Egyes rovarok páncéljá- színanyagokat a növény sorban lebontja, meg- lá
nak vagy madarak tollának speciális mikromin- változik a levelek színe. za
tázatú felszínéről különlegesen szóródva verő- ke
ÍNHÁRTYA
ÉRHÁRTYA A szentjánosbogarak
potrohában lévő luciferin nevű
IDEGHÁRTYA vegyület oxigénnel reagálva
SZIVÁRVÁNYHÁRTYA
Az ég olyan sötét zöldes fényt bocsát ki.
SZIV
volna, mint éjjel, ha a légkör
porszemcséi nem szórnák szét
A FÉNY ÚTJA
a napfény rövidebb hullám- LÁTÓIDEG
hosszú kék összetevőit. A FÉNY Ú
SZEMLENCSE
ADDITÍV
H O CH3
IDE
GHÁ
H3C KÉK SZÍNRE

VÖRÖS SZÍNRE ZÖLD SZÍNRE PÁLCIKASEJTEK
RTY
N N CH3
ÉRZÉKENY CSAPSEJT ÉRZÉKENY ÉRZÉKENY
A
Mg++ FÉNY
N N CSAPSEJT CSAPSEJT
H3C CH3
SZUBTRAKTÍV
CH3 CH3 CH3 CH3
O O
O
O OCH3 A fémdarazsak
Ha a Nap H 3C
kitinje fekete színű, azonban
fehér fényéből H O CH3 az apró mintázaton szóródó
kivonjuk a kéket, fénysugarak egymást erősítő
a sárga kiegészítő H3C
N N CH3
vagy kioltó hatása miatt
színt érzékeljük. Mg++ KÉTNYÚLVÁNYÚ más-más irányból más-más
N N színűnek látjuk.
H3C IDEGSEJTEK
CH3
CH3 CH3 CH3 CH3 ÉRZÉKSEJTEK
O O
O
H 3C O OCH3
klorofill
A zöld levélben
H O CH
lévő klorofill a vöröses árnyalatot
3
nyeli el.
H3C
A piros gyümölcsben
N N
Mg
CH
++
3
lévő antociánban pedig
N Na zöldes árnyalatú
hullámhosszak
H3C nyelődnek el.CH
3
CH3 CH3 CH3 CH3
O O
O
H 3C O OCH3 antocián
132
21. Színes tv 5
205 mm
A SZÍNÉRZÉKELÉS
tó Az emberi szem három fő rétegből áll. A kül- A tömzsibb csapsejtekből a színes kijelzők pixe-
r- ső ínhártya védi, a középső érhártya táplálja, a leihez hasonlóan háromféle található, amelyek a
an legbelső az ideghártya, ami az érzékelést végzi, kék, a zöld és a vörös színre érzékenyek. A három
e- majd a jelzéseket az agy számára a látóidegen sejt aktivitásának arányából képes az agyunk
nt keresztül továbbítja. A szem fény felőli oldalá- megállapítani a látott színt. Félhomályban is
a ban a fény begyűjtését szolgáló összetevők ta- vannak színek, de akkor már csak a pálcikasejtek
g- lálhatók, a szemfenéken pedig a fény érzékelése képesek észlelésre. A színérzékelésünk korlátai
zajlik. A hosszúkásabb pálcikasejtek igen érzé- miatt hívjuk szürkületnek a teljes sötétség előtti
kenyek, azonban nem képesek színérzékelésre. fényviszonyokat.
ak ÍNHÁRTYA
ÉRHÁRTYA
SZIVÁRVÁNYHÁRTYA IDEGHÁRTYA
A FÉNY ÚTJA
LÁTÓIDEG
275 mm
SZEMLENCSE
RE PÁLCIKASEJTEK KÉK SZÍNRE

IDE
ÉRZÉKENY
GHÁ
CSAPSEJT
VÖRÖS SZÍNRE KÉK SZÍNRE
RTY
ZÖLD SZÍNRE PÁLCIKASEJTEK

FÉNY ÉRZÉKENY CSAPSEJT ÉRZÉKENY ÉRZÉKENY
A
CSAPSEJT CSAPSEJT
PÁLCIKASEJTEK
564 534 498 420
JT
PSE
100
CSA E
EJT
NY ÍNR
SEJT
SAPS
ÉKE K SZ
ÉRZ KÉ
CSAP
ENY C
elnyelődés mértéke (%)

KENY
RZÉK
KÉTNYÚLVÁNYÚ
ÉRZÉ
NRE É
IDEGSEJTEK 50
E
S SZÍ
SZÍNR
ÉRZÉKSEJTEK
VÖRÖ
ZÖLD
L M R S
0
700 600 500 400
VÖRÖS SÁRGA ZÖLD CIÁN KÉK IBOLYA
hullámhossz (nm)
133
21. Színes tv 6
205 mm
A RENDÍTHETETLEN
ÓLOMKATONA
(1838, részlet)
1. AZ ÓLOM A RENDÍTHETETLEN
FELHASZNÁLÁSA ÓLOMKATONA
(1838, részlet)
A RENDÍTHETETLEN
1. AZ ÓLOM
Az ólom viszonylag gyakori elem a földkéregben, köny- ÓLOMKATONA
gyületek korában már ritkaságszámba mennek. Sok
FELHASZNÁLÁSA
nyen lehet belőle apró tárgyakat önteni, amelyek tar- más felhasználási területen is nemkívánatossá vált az
(1838, részlet)
tósak maradnak. Emiatt készültek régebben játékfigu- ólom alkalmazása, ennek ellenére mára soha nem lá-
rák ólomból vagy ötvözeteiből,
2. AZamelyek
ÓLOMma, a sokkal
A RENDÍTHETETLEN tott mértéket ért1.
el az
AZólom-előállítás,
ÓLOM az ipar számára
ÓLOMKATONA
olcsóbb és az egészségre kevésbé káros műanyagve-
ELŐÁLLÍTÁSA FELHASZNÁLÁSA
ugyanis továbbra is nélkülözhetetlen alapanyag.
(1838, részlet)
1. AZ ÓLOM 2. AZ ÓLOM
FELHASZNÁLÁSA ELŐÁLLÍTÁSA
3. AZ ÓLOM
HATÁSA A SZERVEZETRE 2. AZ ÓLOM
ELŐÁLLÍTÁSA
Róth Miksa
3. AZ aÓLOM
mexikóvárosi
2. AZ ÓLOM HATÁSA A SZERVEZETRE
Nemzeti Színház
ELŐÁLLÍTÁSA
ólomüveg
kupolája
3. AZ ÓLOM
HATÁSA A SZERVEZETRE
3. AZ ÓLOM
134
22. A rendíthetetlen ólomkatona 1

205 mm
ok
az
á-
ra
Hans Christian
Andersen
1805–1875
A RENDÍTHETETLEN
275 mm
ÓLOMKATONA
(1838, részlet)
„– Oda nézz! – kiáltotta az egyik.

1. AZ Megcsónakáztatjuk.
– Egy ólomkatona! ÓLOM
FELHASZNÁLÁSA
Újságpapirosból csónakot hajtogattak, beleültették a közepébe
az ólomkatonát, s az már röpült is lefelé az utcacsatornán; a két
gyerek tapsolva futott mellette. Irgalmas isten! Mekkora hullámok
csapkodtak a csatornában, s micsoda erős sodra volt a víznek!
Persze, mert nagy eső esett. Táncolt, himbálózott a papírcsónak,
forgott is olyan sebesen, hogy az ólomkatona beleremegett,
de azért csak állt rendületlenül, arcizma se rándult, szemét
előreszögezte, és keményen markolta a puskáját.”
2. AZ ÓLOM
(Rab Zsuzsa fordítása)
ELŐÁLLÍTÁSA
3. AZ ÓLOM
HATÁSA A SZERVEZETRE 135

A RENDÍTHETETLEN
ÓLOMKATONA 205 mm
Kisütés: PbO2
(1838, részlet)
Töltés: 2 PbS
1. AZ ÓLOM
FELHASZNÁLÁSA
AZ ÓLOM FELHASZNÁLÁSA Kisütés: PbO2 + Pb + H2SO4

Töltés: 2 PbSO4 + 2H2O
2PbSO
PbO2 + Pb+
A
Az ólom egy fémelem, vegyjele Pb, rendszáma kéregben. A fémólom puha, késsel vágható.
82. A stabil elemek közül az ólomnak van a leg- Szobahőmérsékleten reakcióba lép a levegő-
AZ ÓLOM nagyobb atomtömege, és meglehetősen nagy Anód
vel, azonban a keletkező bázisos ólomkarbonát Katód
a sűrűsége is, ennek ellenére vannak az ólom-
+
[Pb(OH)2 ∙ 2 PbCO3 ] oldhatatlan védőréteget ké-
-
FELHASZNÁLÁSA AZ
2. AZ
nál nagyobb ÓLOM
ÓLOM
sűrűségű
dául azFELHASZNÁLÁSA
ELŐÁLLÍTÁSA
stabil elemek, mint pél-
arany vagy a platina.
pez, ami a fém további korrózióját megakadályozza.
A hőt és az elektromosságot más fémekhez ké-
Az ólom három radioaktív bomlási sornak is pest rosszul vezeti. Olvadáspontja a fémek közt
stabil végterméke, emiatt gyakori elem a föld- viszonylag alacsonynak számít: 327 °C.
Ólom Arany Platina
Atomtömeg 207 g/mol 197 g/mol 195 g/mol
Sűrűség
(szobahőmérsékleten)
11,3 g/m 3
Ólom
19,3 g/m 3
Arany
21,5 g/m 3
Platina
3. AZ ÓLOM
Sűrűség 11,3 g/m3 19,3 g/m 3 21,5 g/m 3
(szobahőmérsékleten) PbO2 Pb
Fizikai jellemzői számos hétköznapi felhasználá-2 H SO4

si módját megmagyarázzák, ma a legtöbb ólmot
azonban az akkumulátorgyártás használja fel, ahol
a kémiai tulajdonságai miatt népszerű alapanyag.
Kisütés: PbO 2 + Pb
Kisütés: PbO2++ Pb
H2SO
+ H42SO4 2PbSO
2PbSO44++22H
H2O2O
Töltés: 2PbSO + 2H42+O 2H2O PbOPbO2 +2 +Pb+H
Töltés:42PbSO 2SO
Pb + H2SO4 4
Anód Katód
AZ ÓLOM
Anód + Katód
-
AZ ÓLOM FELHASZNÁLÁSA + -
HASZNÁLÁSA
Ólom Arany Platina
Sűrűség 11,3 g/m 3 19,3 g/m 3 21,5 g/m 3
Ólom Arany Platina
Sűrűség
11,3 g/m 3 19,3 g/m 3 21,5 g/m 3
PbO2 Pb
H2SO4
PbO2 Pb
H2SO4
136

sütés: PbO2 + Pb + H2SO4 2 PbSO4 + 2 H2O
205 mm
A REN
ÓL
öltés: 2 PbSO4 + 2 H2O PbO2 + Pb + H2SO4

1
FELH
SO4 2 PbSO4 + 2H2O
ó. Anód
PbO2 + Pb + H2SO4
MA IS
Katód
HASZNÁLJÁK
Katód + -
ő-
át sug
sú s y
-
é- l zá e n
a. 2.
k c e ntíro
p
ár
y
ólo m kö
ok
é- ELŐ
v
torok
ólo m-s
édel m
, h org
zt
sz
lá
v fe
akku mu
ré
s ú l y, k e lsz erelé
s,
i
á
a
3
HATÁSA
HASZNÁLATA VISSZASZORULT
Pb
á-2 SO4 üv
eg
ot
PbO2 Pb
v
e
ólo m ü
gtá yak
sörét
ol
lőszer
275 mm
rg
H2SO4
.
pu y ,m és
ó,
s k a g ol -
ozaik
,
HASZNÁLATA MA MÁR TILTOTT dele m

festékek
yek
vízve
szat
betű
ém
én
et ,k
vé
ékek, ed ó
dá
o rr ózi
f
, nyom
z
fo üz n
e zi
n
rr
ott be
a
a n y a g-
sztóan
nika
oz
ya da
g, elekt
ro
lé k, ól
m
a
137

205 mm
2. AZ ÓLOM
ELŐÁLLÍTÁSA
AZ ÓLOM NAGY-
NÉMET- KÍNA
INDIA 44 DÉL-
BRITANNIA ORSZÁG
ELŐÁLLÍTÁSA
3 4
USA 4,5
A természetben 11,5
elemi (fémes) állapotban nem fordul elő, legnagyobb tömegben szulfidos
3. AZ ÓLOM KOREA
A
ércét (PbS), a galenitet bányásszák. Az ásványtelepek főként magmás
BRAZÍLIA ércképződés során kelet- 4,5Él
keztek, forró vizes oldatokból kristályosodtak ki. 2
in
JA
2
Az ólomérc kitermelésének és a fém előállításá- Az ókori Római Birodalom fénykorában széles rá
nak története mintegy 6000 évre nyúlik vissza. körben használták az ólmot vízvezetékekben, épí- AUSZT-
RÁLIA
az
A galenité érctelepek ezüstöt is tartalmaznak, így tőelemek kötőanyagaként, használati tárgyakat 2 év
az ókorban és a középkorban legtöbbször az ezüst készítettek belőle. Évi 80 ezer tonna ércet bányász- ba
kinyerése volt a fő cél. tak akkoriban, annyit, mint kb. 1600 évvel később, ro
az ipari forradalom idején. Jelenleg több mint te
10 millió tonna ólmot állít elő és használ fel az ipar.
Szerencsére az ólomnak már több mint a fele újra-
hasznosításból és nem ércfeldolgozásból származik.
Ólomtermelés Az
Galenit 12 ve
ed
10
ta
Millió tonna
8 ro
A kétezres évektől felfutó 6
el
ólom-előállítás főként az 4
akkumulátorok iránt meg-
növekedett keresletnek 2
köszönhető. Az akkumulátor- 0
197
197
198
198
199
199
200
200
201
201
gyártás az ólomfelhasználás
0
5
0
5
TELJES TERMELÉS ÚJRAHASZNOSÍTÁS BÁNYÁSZAT
80%-át teszi ki. (millió tonna) (millió tonna) (millió tonna)
A tíz legnagyobb ólom-előállító

ország részesedése a termelésből (%)
NAGY-
NÉMET- KÍNA
INDIA 44 DÉL-
BRITANNIA ORSZÁG
3 4
USA 4,5
11,5 KOREA Az
BRAZÍLIA
2
4,5 ol
bi
JAPÁN jav
2,5
ká
té
AUSZT- sz
RÁLIA
2 vé
138

205 mm
3.
HATÁSA
KÍNA
AZ ÓLOM
INDIA 44 DÉL-
4,5 KOREA
os Az ólom más nehézfémekhez hasonlóan mérgező. zókat és a közelben élőket veszélyeztetik. Vannak azon-
t- 4,5Életfontosságú nyomelemek helyét foglalja el a sejtje- ban más ólomforrások, amelyek észrevétlenül bárki
ink
JAPÁN vegyületeiben, ettől anyagcserezavarok lépnek fel,
2,5
egészségét károsíthatják. Az egyre szigorúbb szabályo-
es ráadásul nagyon nehezen ürül ki a szervezetből, vagyis zás eredményeként Európában az ólommérgezés már
pí- AUSZT-
RÁLIA
az enyhe, de tartós ólomterhelés is végzetessé válhat az ritka betegségnek számít, de nem volt ez mindig így.
at 2 évek során. Az ólom elsősorban a májban és a csontok-
z- ban halmozódik fel, de a vesét és az idegrendszert ká-
b, rosító hatása okozza a legsúlyosabb tüneteket. Az ipari
nt termelés és a vegyi balesetek leginkább az ott dolgo-
ar.
a-
k. ÓLOMCUKOR
Az ólomacetát – (CH3COO)2Pb – színtelen, kristályos és édes ízű
vegyület, innen ered az elnevezése. A rómaiak szándékosan ólom-
edényekben tartották a bort, hogy az ital természetes ecetsavtar- Szőlőpréselés
KIPUFOGÓGÁZ
talma reakcióba lépjen vele, és édesebbé váljon tőle a bor. A bi-
rodalomban hamarosan súlyos problémává vált az ólommérgezés, ÓLOMCUKOR ábrázolása
római
275 mm
elsősorban a gazdagabb és több bort fogyasztó polgárok körében. mozaikon
MÍNIUM
ÓLOMCUKOR KIPUFOGÓGÁZ
A benzinmotorok kopogását csökkenti, teljesítményét pedig
15
AT javítja, ha az üzemanyaghoz ólmot adagolnak. Évtizedeken át

a) megszokott volt az ólmozott benzin használata, komolyan károsít-
va a kipufogógázokat belélegző városi lakosság egészségét.
KIPUFOGÓGÁZ MÍNIUM
Ma már külön kapható, ólommentes adalékkal látják el a régi,
ólmos benzinek korában gyártott járművekbe töltött üzemanyagot.
MÍNIUM
Az ólom-oxid – Pb3O4 – gyönyörű, vöröses színű por, amelyet
olajfestékbe keverve létrehozhatjuk a kiváló korrózióvédelmet
biztosító míniumot. A 90-es években volt, ahol a porral illegálisan
javították az őrölt pirospaprika színét, komoly egészségügyi
károsodásokat okozva. Más ólomvegyületek is gyönyörű fes-
tékpigmentet adnak, különösen problémás volt a kisgyermekek
számára készült festett játékok esetében, mert ők a szájukba
véve leszopogatták azt. Ma már ezt is szigorúan ellenőrzik.
139

205 mm
A POKOL TORNÁCA
Felettünk a kék ég látszik, onnan érkezik az Talán innen eredhet, hogy a poklot kénköves,
életet adó fény, a jó levegő, az élet. Alattunk a forró, sötét helynek képzelték, ahol kínok közt
sötét, ismeretlen mélység, ahonnan, ha jön is szenved, aki odakerül. Néhány bátor lovag fel is
valami, nincs benne sok köszönet. Bizonyára keresett olyan helyeket, amelyek a pokol bejára-
felettünk laknak hát a mennyországban a termé- taiként voltak ismeretesek, hogy legyőzzék az
szetfeletti jók, az angyalok, az istenek, a megbol- ördögöket. Vagy visszatértek, és mondhattak
dogult szentek, az alvilágban pedig a rosszak, az bármit, úgyis elhitték nekik, vagy megfulladtak,
ördögök, az elkárhozott lelkek. Keveset tudtak és soha többé nem kerültek elő, ami a hallgatók-
eleink a Föld geológiájának hátteréről, de azt ban csak megerősítette a többiek elbeszélésé-
hamar megfigyelték, hogy a földből néhol nek hitelességét.
mérges gázok, gőzök, és tüzes láva tör elő.
A kénkő Az aminosavak A vulkáni

kísérőjelenségek
140
23. A pokol tornáca 1

205 mm
es,
zt
is
ra-
az
ak
ak,
ók-
sé-
SANDRO
Dante poklának felépítése, 1485 BOTTICELLI
(Illusztráció Dante Isteni színjátékához) 1445–1510
275 mm
Sokan voltunk (részlet)
Ignác bá' elővette a dohányát, de mintha elfelejtette volna, mit akar, nem
gyújtott rá. Körülnézett. Ránk is, anyám arcára is, végül a kicsi székre,
ahol meglátta nagyapám levetett ciháját. Nyugtatta rajta egy darabig
Sánta a szemét, elkezdte bocskorát piszkálni nagy, horgas botjával,
Ferenc s– fel sem nézve megkérdezte.
Aztán igaz-e, hogy elment?
1927– 2008 Apám felkapta a fejét.
– Hová? – kérdezte, és nézett Ignác bá'-nak a szeme közé.
– Fel a Büdösbe – válaszolt az.
Akkorát lökött a szívem, mintha megütötték volna. Olyan száraz lett a torkom,
mintha most hirtelen beléfúttak volna. Olyan forró lett a takaró, mintha tüzes vas volna.
Jaj, a Büdös. Aki csak belészippent, mind megfullad egy sorban. Onnan élő fia ki nem jön.
Ha madár belérepül, ki nem száll, mert meghal. Nagyapám is meghal. Csak vigyázzon, baja ne essék,
apám is mondta, mikor utánaszólt. Pedig nem jön vissza. Hát éppenséggel odament, és apám akarta,
anyám is hagyta, hacsak nem ők küldték. Jaj, édes Istenem, nagyapám! S utána sem mennek,
nem is akarnak, én sem tudok. Volt már egy hónapja, hogy más mesélte, és azt mondta, ez a rendje.
Csak azt nem tudtam, hogy így csinálják, és így készítik. És éppen a nagyapámnak. Jaj, jó Istenem,
merre tart már? Az Uzonkán biztosan túl van. Biztos a fenyőpadján is. Farkasos vidék,
baja ne essék, le ne üsse egy is közülük. Elöntött a sírás, csuda gyáva módon,
de apám meg ne lássa, úgy vigyáztam.
141

205 mm
A KÉNKŐ
A kén nevű kémiai elemet hívták régen kénkőnek. Napjainkban a kén a vegyipar fontos alapanyaga, Te
Egyike azon kevés anyagnak, amely a természetben legnagyobb mennyiségben kénsavat (H2SO4) a
elemi állapotban is jelentős mennyiségben lelhető állítanak elő belőle műtrágyagyártáshoz. Nélkü- gé
fel. Az ilyen elemek a történelemben már hamar lözhetetlen alapanyag a gumigyártásnál és az sz
nevet kaptak. Az elemi kén leggyakrabban köves, élelmiszeriparban, különösen a borászati hordók
sziklás területeken fordul elő, szobahőmérsékleten fertőtlenítésénél és a bor tartósításánál.
szilárd halmazállapotú, így a termésként joggal SZ
tartották szintén valamiféle kőnek.
kén
A KÉN SZERKEZETE 16 2,5 kem
A nagy méretű kénatomok nyolc atomból álló gyűrűt alkotnak,

S
melyek gyenge másodlagos kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. 32,06
1. 2. 3. 4. 5. A
de
Az a
szer
Szilárd, Hevítés hatására Tovább melegítve További hevítéskor Az olvadékot hideg
kristályos kén. felbomlik a kristály, a gyűrűk láncokká a láncok feldarabolód- vízbe öntve gumiszerű,
az olvadék kén- hasadnak fel, melyek nak, így ismét hígabb amorfként kapunk,
gyűrűket tartalmaz. összeakadnak, lesz az olvadék, színe amely egy idő után
az olvadék viszkozitása sötétvörössé válik. kristályos módosulattá
megnő. Színe egyre alakul vissza.
A KÉN sötétebb lesz.
ÁSVÁNYAI
S
Galenit (PbS) H H
Ólom-szulfid H2S
A
Realgár (As4S4) kü
Arzén-szulfid A kén-hidrogén vulkáni gázokban előforduló
záptojásszagú, színtelen, nagyon mérgező gáz.
A sziklákra rakódó sárga anyag a terméskén.
A
Antimonit (Sb2S3) Pirit (FeS2) az
Antimon(III)-szulfid Vas(II)-szulfid
A
H
fe
un
a
a
142

205 mm
AZ AMINOSAVAK
ga, Testünk vegyületeit nagyrészt négy atom alkotja: csoportba: a cukrok és származékaik a szénhidrá-
4) a szén (C), az oxigén (O), a hidrogén (H) és a nitro- tok; a zsírszerű anyagok a lipidek; az örökítőanyag
kü- gén (N). A bonyolultabb szerves molekulákat (DNS) a nukleinsavak közé tartozik; a fehérjék pedig
az szinte maradéktalanul be lehet sorolni négy nagy aminosavakból épülnek fel.
ók
SZÉNHIDRÁTOK LIPIDEK NUKLEINSAVAK

Ezek közül kizárólag a fehér-
cukrok zsírok nukleotidok aminosavak jék tartalmaznak kénatomot is.
Húszféle aminosav változatos
DNS sorrendben képes összekap-
keményítő cellulóz olajok fehérjék
RNS csolódni, így szinte végtelen-
számú fehérje jöhet létre
kis molekulák “ építőkövek” nagy vagy óriásmolekulák belőlük. A húszféle aminosav
közül kettő tartalmaz ként.
Az aminosavak alapja mindig ugyanaz, Az aminosavak kovalens kötéssel

de az oldallánca mindegyiknek más. képesek egymáshoz kapcsolódni
H H H
H H H
H O H O H O
Az aminosavak N C C N C C N C C
szerkezete H O H O H O
eg
275 mm
szerű,
k, oldallánc oldallánc
án oldallánc
ulattá
H
H
H O H
H
H N C C + víz O
N C C O H
H O
Az aminosavak az oldalláncukban két összekapcsolódott
különböznek egymástól. oldallánc oldallánc aminosav
Az aminosavak sorba kapcsolódnak, Hosszú fonalat alkotva változatos alakú és

az oldalláncok oldalra lógnak. működésű fehérjemolekulák jönnek létre.
A záptojás és a romlott hal

Ha egy magas fehérjetartalmú anyag (pl. hús, tojás) megromlik, kénhidrogén is
felszabadul, nagyrészt ez a vegyület felelős az orrfacsaró szagokért. Érthető, hogy
undorodunk, hiszen amellett, hogy önmagában is mérgező, ha megennénk
a romlott táplálékot, megbetegednénk, gyomorrontást kapnánk. Emiatt érezzük
a kénes ásványvizeket is záptojásszagúnak.
143

205 mm
A VULKÁNI KÍSÉRŐJELENSÉGEK FU
A vulkáni működés szüneteiben, illetve a kitöré- ben találjuk a legfiatalabb vulkánt, 32 ezer éve
sek megszűnése után még akár évmilliókig is gőz- tört ki utoljára, ma a Szent Anna-tó tölti ki a krátert. SAV
és gázszivárgások figyelhetők meg. A vulkáni A mélyben feltehetően még ma is van folyékony
kísérőjelenségek aktív vulkáni területeken is láva, a környéken számos kísérőjelenség működik,
jellemzőek. de a 15 millió éve inaktív Mátra körül is találunk
A Kárpát-medence területén a Csomád- hegység- még savanyúvizes forrásokat.
ISZA
K
GEJZÍR
MOFETTA
– Románia
Szent Anna-tó
Torjai Büdö
s-barlang –
Románia
ISZAPFORTYOGÓ
5
SAVANYÚVÍZ
Strokkur – Izland S
Yellowst
o n e – US A
rszág
sevice – Magyaro
Klarissza-c
100 °C
gejzírek, CO2 , H2S
iszapfortyogók
érckiv víz felforrása

álás o
15 °C ldatok
ból
forró vulkanikus gázok

oldatok áramlása
gőz feláramlása beszivárgó víz 200 °C 300 °C 6
144

205 mm
Olyan sziklarepedések, melyekből gőzök-gázok törnek elő. A szén-dioxidosakat

FUMAROLA mofettának, a kéntartalmú kigőzölgéseket szolfatárának nevezik. Környezetükben
a mérges gázok megakadályozzák az élővilág megtelepedését.
ve A felszín alatti vizekbe oldódó vulkáni gázok magas ásványianyag-tartalmú oldatokat hoznak létre.
rt. SAVANYÚVÍZ Felszínre kerülve összetételtől függően szénsavas, záptojásszagú, színes kiválásokat okozó ásvány-
ny vizekként ismerjük. Erdélyben borvíznek, a Mátra környékén csevicének hívják az ilyen forrásvizeket.
ik, A vulkáni kőzet repedéseibe szivárgó víz a mélyben összegyűlik és felforrósodik. A forráspontot
nk GEJZÍR elérve a víz felforr és kitör. A folyamat időről időre megismétlődik, a kitörések gyakran percre pon-
tosan követik egymást.
A forró kőzet mélyedéseiben összegyűlő sáros víz a tűzhelyen főzött tejbegrízhez hasonlóan besű-
ISZAPFORTYOGÓ
rűsödik, és folyamatosan fortyog.
Szabályos vulkáni kúpokban lefolyástalan mélyedés alakulhat ki, amiben a csapadékvíz összegyű-
KRÁTERTÓ
lik. Ha ezt vulkáni gázok is átjárják, extrém savas kémhatás jöhet létre bennük.
A kísérőjelenségek SAVAS KRÁTERTÓ

kialakulása:
SZOLFATÁRA
500 °C – 900 °C Iljen – Ind

onézia
SO2 , HCI, CO2 s zo r s z á g
Ola
275 mm
200 °C – 300 °C kráter –
S zolfatára
CO2 , HCI, S
200 °C érckiválás
gőzökből,
gázokból
300 °C
300 °C
A recski rézbányában kutatófúrást
végeznek 1980-ban
ÉRCESEDÉS
A kén mellett számos fém is kiválik
a lehűlő vulkáni gázokból, forró vizes
oldatokból. Az arany-, az ezüst- és a
rézbányák jelentős része egykori vulká-
nok területén üzemel. Magyarországon
a recski bánya számottevő arany- és
0 °C 600 °C rézvagyona vulkáni eredetű, azonban
a jelenlegi világpiaci árak mellett ráfize-
téses volna a bánya üzemeltetése.
MAGMA 1 km
145

205 mm
AZ ELEGANCIA SZIMBÓLUMA
Letisztult, tartós, kemény, de azért jól megmun- gondolnánk, hogy tengeri élőlények maradványai-
kálható, viszont aránylag nehezen hozzáférhető. ból keletkezett, pedig ugyanaz a kalcium-karbo-
E tulajdonságai miatt már több ezer éve szimboli- nát nevű vegyület adja az anyagát, mint a kagylók
kus üzenetet hordoz, ha valami márványból készül. és csigák héját, illetve az azokból létrejövő, fosszí-
Mivel átalakult (metamorf) kőzet, elsőre nem is liákban gazdag mészkövekét.
Carrara bányáiban híresen jó minőségű

márványt fejtenek. A várost római bányá-
szok alapították a Kr. e. 2. században.
A mész A csigák háza A márvány kialakulása

146
24. Az elegancia szimbóluma 1

205 mm
A Michelangelo
Buonarroti
1475–1564
ai- Pietà, 1498
bo-
ók Michelangelo Pietà című, márványból
zí- készült szobra az egyetemes művészet
kiemelkedő alkotása. 177 cm magas,
Rómában található,
a Szent Péter-bazilikában.
275 mm
Esti kérdés (részlet)
„…ott emlékektől terhes fejedet miért a dombok és miért a lombok

a márványföldnek elcsüggesztheted: s a tenger, melybe nem vet magvető?...”
csupa szépség közt és gyönyörben járván
mégis csak arra fogsz gondolni gyáván: Babits Mihály (1883–1941)
ez a sok szépség mind mire való? Esti kérdés (1909) részlet
mégis csak arra fogsz gondolni árván:
minek a selymes víz, a tarka márvány?
minek az est, e szárnyas takaró?
A márványt alkotó vegyülettel az élet számos területén találkozhatunk. Az élőlények testében

vagy az építőiparban nélkülözhetetlennek tűnik, amikor azonban a vízkő összetevőjeként a tár-
gyaink felszínén kirakódik, vagy tönkreteszi az eszközeinket, kifejezetten igyekezni szoktunk
megszabadulni a kalcium-karbonáttól.
147

205 mm
A kalcium (Ca) vegyületei közül többre

A MÉSZ is használatos a mész megnevezés.
A
ző
m
aragonit ásvány kalcit ásvány
A kalcium-karbonát (CaCO3) ionvegyület, kétféle kristályszerkezetben stabil: Ca2+ és CO32+

ugyanez a vegyület alkotja a kalcit és az aragonit kristályokat is. ionok elhelyezkedése
A mészköveknek, és így a márványnak is legfontosabb összetevője. a kristályokban
Karbonizálás Az oltott mész a levegő A mészkő bomlása során Mészégetés

szén-dioxid-tartalmának fehér, szilárd anyag keletkezik,
Ca(OH)2 + CO2 CaCO2
hatására kalcium-kar- az égetett mész. Régen szén-
CaCO3 + H2O bonáttá alakul. égető boksákban állították elő CaO + CO2
A habarcs megköt, és az égetett meszet, ma már
akár ezer éven át egyben nagy teljesítményű
tartja egy épület köveit. üzemekben.
TÜ
CO2
CaCO3 CaO
MÉSZKŐ
CaCO3
kalcium-karbonát
Mészégetés
Karbonizálás
Hígítás MÉSZTEJ, MESZES VÍZ ÉGETETT MÉSZ

Ca(OH)2 + H2O Ca(OH)2 (aq) CaO
kalcium-hidroxid (folyékony) kalcium-oxid
Ca(OH)2 (aq)
Az oltott mész fontos
építőanyag. Festéshez
Mészoltás
hígabbat, habarcshoz Hígítás
sűrűbb és homokkal OLTOTT MÉSZ
kevert oltott meszet Ca(OH)2 (sz)
használnak. kalcium-hidroxid (szilárd)
Mészoltás
CaO + H2O Ca(OH)2
A kalcium-oxid vízzel való reakció-
ja során oltott mész keletkezik.
A művelet nagy mennyiségű hő
felszabadulásával jár, exoterm
folyamat. Az oltott mész erősen
lúgos kémhatású, maró anyag.
148

205 mm
A CSIGA HÁZA IS MÉSZBŐL ÉPÜLT
A természetes vizekben ugyan magától is kép- ásványt a vázuk felépítéséhez. A mészkövek nagy
ződhet kalcium-karbonát, de a legnagyobb része egysejtűek, puhatestűek vagy csalánozók
mennyiségben egyes állatok hozzák létre ezt az anyagából jött létre.
BELSŐ VÁZ MÉSZTARTALMÚ VÁZ KÜLSŐ VÁZ
edése EGYÉB VÁZ

pl.: tojáshéj
CO2
TÜSKÉSBŐRŰEK . pl.: tengeri sünök EGYSEJTŰEK . pl.: likacsoshéjúak
275 mm
CaO
CSALÁNOZÓK . PUHATESTŰEK .
pl.: korallok pl.: csigák, kagylók
GERINCESEK . pl.: ember
MADARAK . pl.: tyúk HÜLLŐK . pl.: krokodilok

149

205 mm
A MÁRVÁNY
mészkőbe zárt KIALAKULÁSA
kagylóhéjak
Amikor a tengerben élő mészvázú élőlények
elpusztulnak, szerves anyagaikat elfogyasztja
a többi állat, a meszes váz kisebb-nagyobb
részben azonban hátramarad. Az óceánok
mélyén évmilliók alatt felgyűlik ez a mésztartal-
tengericsillagok mú üledék, és akár több kilométer vastag réteg
fosszíliái is kialakulhat belőle. A nagy nyomás hatására
idővel kőzetté válik, ez a mészkő, amiben gyak-
ran felismerhetőek az ősmaradványok.
egyik kontinens üledék óceán másik kontinens egy dinó

km
0
10
20
30
40
km
0
10
20
30
40
km
0
10
20
30
40
Ezek az üledékek nagy mélységbe kerültek, ahol a forróság és a nyomás hatására átkristályosodnak.
A kőzetlemezek mozgásának következtében Tömör, nagy kristályokból álló kőzet, amiben

később meggyűrődhet, felszínre emelkedhet, már nem ismerhetők fel az egykori fosszíliák.
vagy pont fordítva, akár a mélybe is kerülhet, Színét különféle szennyeződések módosít-
ahol a magas hőmérséklet és a még nagyobb hatják, például a vas-oxid vörös árnyalatúra
nyomás hatására átalakul a mészkő szerkeze- színezi az egyébként fehér anyagot.
te, létrejön a márvány.
150

205 mm
márvány, nagyításban
a kristályos szerkezet
mészkő
A kőzetek körforgása
szállítás
lepusztulás felhalmozódás
275 mm
vulkáni
kőzet
üledékes
kőzet
nagy
nyomás
mélységi átalakult
kőzet kőzet
kiemelkedés, magas beolvadás,

kihűlés hőmérséklet süllyedés
magma
A kő az időtállóság jelképe, pedig folyamatos az átalakulása.

Földtörténeti léptékkel mérve a márvány is csak egy átmeneti állapota az anyagnak.
151

205 mm
Szállj fel, szabad madár!

A kék égen a tér három dimenziójában cikázó ma- újabb és újabb ötletek születtek. A repülés úttörői
dár minden kultúrában a szabadság szimbóluma. közül sokan az életükkel fizettek a vakmerőségü-
Az emberek mindig is vágytak a repülésre, keresték kért, mára azonban az utazás legbiztonságosabb
a módját, megoldásokat lestek el az élővilágból, alternatíváját éppen a repülők képviselik.
1. Szárnyak 2. Légi közlekedés 3. Repülo

és ballonok élolények M
a
–
M
–
m
é
a
g
Peter Paul Rubens E

ta
(1577-1640 so
k
–
Ikarosz te
zuhanása
152
25. Szállj fel, szabad madár! 1

205 mm
!
ői
ü-
bb
Karinthy Frigyes
1887-1937
Találkozás egy fiatalemberrel (1913)

(részlet)
Most nézett rám először. Keményen rám nézett, én próbáltam… de igazán nem lehetett…
a szemembe. Aztán megint elfordult. Most felém fordult. Elgörbült szájjal,
– Sokat beszélsz – mondta szárazan. gyűlölettel nézett rám.
Megsértődtem. – Hol a repülőgép? – kérdezte rekedten.
– Ó! Ugyan! Nagyon tökéletesnek képzeled Zavartan dadogtam:
magad. Igenis, beszélek, mert tanítani akarlak… – Hát… mit tegyek… feltalálták… Farman…
275 mm
érted? Végre, idősebb vagyok nálad… és én a Wrighttestvérek… nem voltam ott…
azóta sokat láttam… és sokat tapasztaltam… te De hidd el, ők is elég jól csinálták… egész jó,
gyerek vagy… mit tudod te… aránylag… lehet vele repülni…
s Egyszerre elcsuklott a hangom, lehorgasztot-

tam a fejem, és egészen halkan és zavartan mo-
– Látom – mondta gúnyosan. Aztán megint
rám nézett. – Hol az Északi-sark?
solyogtam, és halkan és zavartan felemeltem a Lesütöttem a szemem:
kezem, és zavartan mosolyogva suttogtam: – Valami Peary elérte… Kérlek, hát nem
–… Hát mit tegyek? … hát azt nem lehetett, ahogy volt időm… te tévedtél… nem lehet mindent…
te gondoltad. Hidd el, kérlek, nem lehetett… én akkor az egyetemre jártam…
153

205 mm
Szárnyak és ballonok A
A
A repülés többféle módon is elérhető, közülük az kezdősebességgel a levegőbe, amelyek repülés köz- (H
elterjedtebb, felhajtóerőhöz köthető módot járjuk ben folyamatosan lassulva érnek célba. A tűzijáték- te
körül alaposabban. A másik típusú repülést már az rakétákat pedig Kínában találták fel 800-900 körül. g
ókorban is alkalmazták, igaz, nem személyszállí- A rakéták az energiát nem egy külső eszköztől kap- to
tásra. Parittyákkal, hajítógépekkel kisebb-nagyobb ják a repülés előtt, hanem az üzemanyaguk égeté- A
köveket, íjakkal nyílvesszőket löktek megfelelő sével repülés közben is hajtják magukat. 29
27
ö
REPÜLÉS Sa
g
g
FELHAJTÓERO LENDÜLET 2
A
g
za
al
BALLON
LÉGHAJÓK
HŐLÉGBALLONOK
SZÁRNY
REPÜLŐK
KEZDOSEBESSÉG
LŐFEGYVEREK
RAKÉTAHAJTÁS
RAKÉTÁK
A
ki
SEBESSÉG NYOMÁS
SEBESSÉG NYOMÁS ár
ÁRAMLÓ LEVEGO SEBESS
SZUKÜLET
AZONOS A holégballonok CSO
alulról nyitottak, a bennük lévő leve-

NYOMÁSÚ, gőt tűzzel melegítik, ettől annak le-
C
NAGYOBB DE KISEBB NAGYOBB csökken a sűrűsége. Ilyenkor a felhaj- A
SURUSÉGU SURUSÉGU GÁZ SURUSÉGU tóerő változatlan marad, de a rendszer
súlya csökken, így a ballon a kosarával
se
n
LEVEGO LEVEGO együtt emelkedni fog. A léghajók ese- OR
tében a cél ugyanúgy a ballonban lévő
gáz sűrűségének csökkentése, de ezt
nem melegítéssel, hanem könnyű gáz
betöltésével érik el.
154

205 mm
A léghajók töltőgáza
A világmindenség legkönnyebb anyaga a hidrogén Azóta a sokkal költségesebben előállítható, nehe-
z- (H), ami a földi légkör körülményei között egy szín- zebb, ellenben nemesgáz-szerkezetű hélium vette
k- telen, szagtalan, kétatomos molekulákból (H2) álló át a töltőgáz szerepét. Nemesgáz lévén nem alkot
ül. gázt alkot. A hidrogén atomtömege majdnem pon- molekulát, emiatt nem is robbanékony.
p- tosan 1 g/mol, a hidrogénmolekuláé tehát 2 g/mol. Ugyanez az oka annak, hogy a gázrészecskéket ön-
é- A levegőt alkotó gázok átlagos moláris tömege álló atomok alkotják, ezért bár a hélium atomtöme-
29 g/mol. Ez azt jelenti, hogy 1 kg hidrogéngáz ge négyszerese a hidrogénének, a héliumgáz ellen-
27 kg tömeget képes a levegőben lebegtetni. Jó ben csak kétszer olyan nehéz, mint a hidrogéngáz.
ötletnek tűnt, hogy ezzel töltsék meg a léghajókat.
Sajnos azonban levegővel keveredve robbanóele-
gyet képez, és ezt a Hindenburg luxusléghajó tra-
gédiájáig nem vették eléggé komolyan.
2 H 2+O 2 => 2 H2O + energia

Hidrogén
1.008
A Hindenburg tartályaiban lévő 200 000 m3 hidro-

gén 1937. május 6-án kikötés közben máig tisztá-
zatlan körülmények között belobbant, és fél perc Hélium
4.003
alatt teljes egészében elégett.
TÁS A repülogépek
275 mm
szárnyainál egy különleges fizikai szabályt (Bernoulli-törvény)
kihasználva érik el a mérnökök, hogy menet közben felhajtóerő keletkezzen. Megfigyelték, hogy
EMELOERO
SEBESSÉG NYOMÁS áramlóSEBESSÉG NYOMÁS
közegben a nyomás lecsökken. NAGYOBB SEBESSÉG,
ALACSONYABB NYOMÁS
SEBESSÉG NYOMÁS SEBESSÉG NYOMÁS

EMELOERO
SEBESSÉG NYOMÁS
SZÁRNY KERESZTMETSZETE NAGYOBB SEBESSÉG,
ALACSONYABB NYOMÁS
SZUKÜLET ÁRAMLÓ LEVEGO
k
e-
SZUKÜLET
ALACSONYABB SEBESSÉG,SZÁRNY KERESZTMETSZETE
NAGYOBB NYOMÁS
ALACSONYABB SEBESSÉG,
CSO
e- NAGYOBB NYOMÁS
j- A repülőgép szárnyának alakját úgy tervezik meg, hogy felette a szárnyhoz képest nagyobb
er sebességgel áramoljon a levegő, mint alatta. Ezáltal a szárny fölött alacsonyabb nyomásviszo-
al nyok uralkodnak, alatta magasabbak. Olyan, mintha alulról folyamatosan felfelé nyomnák.
e- ORRSEGÉDSZÁRNY A modern repülők képesek változtatni a szárnyuk
vő FÉKSZÁRNYAK profilját, landoláskor és elemelkedéskor megnö-
zt ORRSEGÉDSZÁRNY velik a görbületet, hogy kisebb sebesség mellett
SZÁRNY FÉKSZÁRNYAK
áz is megfelelő maradjon a felhajtóerő.
SZÁRNY
155

205 mm
Légi közlekedés R
1783-ban Párizsban emelkedett először járművel személyszállításban átvette a vezető szerepet a A
ember a levegőbe, egy hőlégballonon, aminek a sokkal lassabb vízi közlekedéstől. A jelentős nö- he
gondolája rögtön két utast is szállított. (Egyikük, vekedést a termelés és a kereskedelem világszin- ra
egy fiatal orvos, Pilâtre de Rozier lett később az első tű szerveződése, a turizmus gyors fejlődése, a
ember, aki légi balesetben hunyt el.) 1903-ban tet- fapados olcsó légitársaságok megjelenése hoz-
te meg első útját a Wright fivérek légcsavaros gépe, ta el a 2000-es években. Ma már a társadalom
amely elindította az igazi repülőgépek forradalmát. jóval szélesebb rétegei számára elérhetőek a
A polgári repülés az első világháború után kez- légitársaságok szolgáltatásai, mint 20-30 évvel
dett fejlődni, az utasszállításban a hagyományos ezelőtt, ezért mára a repülés a légkört legsúlyo-
légcsavaros gépek mellett a hidroplánoknak és a sabban veszélyeztető szennyezőforrások közé
német gyártóról zeppelinnek is nevezett léghajók- sorolódott. A nemzetközi légi közlekedés mel-
nak szintén szerep jutott. A sugárhajtóművek al- lett egyes országokban jelentős a belföldi járatok
kalmazása 1949 után jelentősen növelte a szállítás száma is, pl. USA, Japán, Oroszország, Ausztrália.
sebességét és hatótávolságát is. A nagy távolságú Hazánkban 1969-ig közlekedtek belföldi légi járatok. A
m
2017 el
UTASFORGALOM A VILÁG (millió tonna/km) va
m
LÉGI KÖZLEKEDÉSÉBEN ak
1970-2017 2010
cs
p
sö
2000 A
1990 to
1980 •j
1970 •n
•k
310 642 1133 1674 2250 3979 •f
= 100 MILLIÓ UTAS MILLIÓ UTAS A
m
A legbiztonságosabb
közlekedési mód
Az1esélye,
Az esélye, hogy a géped balesetet szenved: millió azhogy
1-heza géped balesetet szenved: 1 az 1 millióhoz.
1 milliárd
utaskilóméterre LOS el
ATLANTA jutó halálozások
PEKING DUBAI ANGELES TOKIO CHICHAGO LONDON HONKONG SANGHAI PÁRIZS
104 száma:94 84 81 80 78 76 70 66 66 ne
MILLIÓ UTAS 2016-BAN

0,05 0,4 0,6 2,6 3,1 108,9 Az
Ne
156

205 mm
Repülő élőlények
a A spórák, a virágpor, a repítőkészülékes magvak passzív módon, a szelet kihasználva jutnak el távoli
ö- helyekre. Ez a fajta repülés már sok száz millió éve kifejlődött, elsősorban az egysejtűekre, a gombák-
n- ra és a növényekre jellemző.
a
z-
m A pöfeteg a spóráit,
a
el
a pitypang a mag jait,
o- a fenyo a virágporát
zé bízza a szélre.
l-
ok
a. Pteroszaurusz rekonstruált képe
k. Az állatok nehezebb utat választottak: aktív
módon emelkednek a levegőbe, oda jutnak
el, ahova szeretnének, nincsenek kiszolgáltat-
va az aktuális széliránynak. Komoly fizikai és
mentális kihívásoknak kell megfelelnie annak, Korábban léteztek röp-
aki élvezni szeretné a repülés előnyeit. Nem képes hüllok, de mára
csoda, hogy csak a legfejlettebb élőlénycso- mind kipusztultak.
portokban: a rovarok, a madarak és az emlő- Repülo’’ hal a víz felett Lendületbol történo
275 mm
sök között találunk repülő fajokat. siklórepülésre pedig
egyes halak is képesek.
A röpképes fajoknak a szárny meglétén kívül
további általános jellemzoi is megfigyelhetoek: Az elso repülo
állatok a 300 millió
• jó látás,
éve meg jelent
• nagy teljesítményű központi idegrendszer,
szitakötok
• könnyű vázrendszer, lehettek.
• fejlett izomrendszer.
Szitaköto”-fosszília finom szemcsés homokko"ben
A repülés óriási energiabefektetést igényel az állatoktól, számos faj a takarékosság jegyében idővel
mégis lemondott erről a képességéről.
z.
A hangyák A gyászbogarak A strucc A pingvinek
elvesztették a szárnyukat, szárnyai összenőttek. a legismertebb szárnyukkal hajtják magukat előre
nem repülnek. futómadár. a vízben, mintha repülnének, de a
levegőbe nem képesek felemelkedni.
Az egyetlen valóban röpképes emlőscsoportot a denevérek képviselik.
Nem ismerünk olyan denevérfajt, amelyik elvesztette volna a röpképességét.
157

205 mm
A VIHEDER
A legegyszerűbb szerves molekula a metán (CH4). riába sorolták. Ma már tudjuk, hogy nem tartal-
Egyben kiváló példa is arra, hogy rámutassunk az maznak a szerves vegyületek több „életerőt”,
anyagok szerves-szervetlen felosztásának túlhala- mint a szervetlenek, mégis megmaradt a csopor-
dott voltára. Eredetileg ugyanis azt tartották, tosítás, mert minden fogyatékossága ellenére sok
hogy bizonyos vegyületek csak az élő szervezet- támpontot ad a kémia világában történő tájéko-
ben jöhetnek létre, ezeket hívták szerves vegyüle- zódáshoz. Ma többnyire azokat a molekulákat
teknek. Azokat, amelyekről úgy vették észre, tekintjük szervesnek, amelyekben C-H vagy C-C
hogy élettelen környezetben zajló folyamatok- kötést találunk.
nak is végtermékei lehetnek, a szervetlen kategó-
A földi metán valóban élő szervezetek anyagából származik, de más égitesteken is

találni bőven metánt, ahol életnek semmi nyoma. A metán amellett, hogy a földgáz
legfontosabb összetevője, komoly fenyegetést jelent a mélyművelésű
szénbányákban. A levegővel keveredve robbanóelegyet képez,
ami pusztító sújtólégrobbanáshoz vezethet. Más néven ez a viheder.
A tófenék iszapjában
keletkező metán télen
a jég csapdájába kerül.
A szervetlen A biogáz A földgáz Az éghajlat-

metán módosító hatás
Ma azonban nem csak a bányászokat veszélyezteti a metán.

Komolyan hozzájárul az egész emberiséget sújtó globális felmelegedéshez.
Ismerkedjünk meg közelebbről ezzel a hasznos, de veszedelmes molekulával!
158
26. Viheder 1
205 mm
Fekete gyémántok
(részlet)
Az üregből jött férfit a munkásoktól semmi sem különbözteti meg, öltözete éppoly szenes,
mint azoké. Kezei éppenoly durvák; ő is kalapáccsal jár s csákánnyal, hanem azért mégis
megismerik; s amíg végigmegy a folyosókon, a munkások mindegyike, aki előtt elhalad, egy
percre megáll munkájában, s csákányát leeresztve, csak e rövid szót suttogja: „Viheder jár.”
„Isten vigyáz!” – rá a felelet.
Minden szemközt jövő, a terhészek, a targoncato-
al- lók, mind e szomorú mondást ismétlik: „Viheder Jókai Mór
t”, jár.” 1825–1904
or- Valóban az jár. És ezek az emberek mind, kik itt
ok nyugodtan járnak-kelnek, kopácsolnak, talics-
ko- káznak, olyan bizonyos halál torkában élnek
at itten, mintha a siralomházban volnának. A lég,
C mely keblüket elfojtja, melynek szagát érzik,
mely lámpáikat egész a sodronyhenger tetejé-
ig szokatlan tűzzel megtölti, a túlvilág lehele-
te, a halál levegője az; nem kell hozzá, csak egy
szabad szikra, és mindazok, kik most itt élnek,
halva és temetve vannak, s odafenn száz
özvegy és árva sír a fejük felett.
[…]
z Az a férfi pedig, ki ott jár közöttük, az a
bányatulajdonos maga.
Neve Berend Iván.
Ő maga a felügyelő, az igazgató, a bánya-
275 mm
mérnök és számtartó egy személyben.
Elég sok dolga van vele. Hanem hát jó
mondás az, hogy: „Ha kell, tedd magad;
ha nem kell, bízd másra!”
A munkás lelkének egyik acélozója az,
ha azt látja, hogy munkaadója is ott
izzad vele.
A bányaúr szájából csak úgy hangzik az
üdvözlet a szemközt jövőre: „Viheder
jár!”, mikor a vészterhes léggel megte-
lik a bánya, mint amazéból. Látják,
hogy annak sem drágább az élete,
mint másé.
(1870)
A Le Petit Journal
1892. április 2-ai számának
illusztrációja egy bányarobbanásról
159
26. Viheder 2
205 mm
A SZERVETLEN METÁN
Oxig
bakt
Nagy
sos r
és sz
A metán egy kicsi, stabil molekula, szerkezete teljesen METÁN, CH4 mok
szimmetrikus, ezért nagyon gyenge másodlagos kötése- Olvadáspont: –182,5 °C
ket hoz csak létre. Olvadás- és forráspontja emiatt megle- Forráspont: –161,6 °C
hetősen alacsony. Színtelen, szagtalan gáz. A Jókaitól
vett idézet ennyiből tudománytalan: lehet ugyan, hogy a
bányákban érződik valamiféle szag metánszivárgáskor,
de azt biztosan nem a metán okozza.
A metán a Naprendszer legtöbb bolygóján kimutatható, és számos hold eseté-

ben is igazolták a jelenlétét. Az eddig megfigyelt üstökösök jeges magjában
minden esetben találtak metánt. Az élettől függetlenül legnagyobb mennyiség-
ben vulkáni tevékenység eredményeként vagy erős sugárzás hatására más
széntartalmú vegyületekből jön létre.
Hul
Feltételezhető, hogy az első élőlények tápláléka éppen
ez az „abiotikus”, vagyis élettelen úton létrejött metán volt a Földön.
Az üstökösök jégből és kőzet-

törmelékből álló magjának
összetevői között megtalál-
juk a fagyott metánt. A földi
víz és szén jelenlétéhez
nagyban hozzájárulhattak a
becsapódó üstökösök.
A d
A mélytengeri vulkanizmushoz hulla
köthető fekete füstölgők feláram- 40-4
lásaiban abiotikus metán is talál- A bi
ható, körülöttük mind a mai maxi
napig fennmaradtak a metánfo-
gyasztó baktériumok.
Metánhó, metáneső, metántavak

A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán
érdekes égitest. Sűrű légköre alá a Cassini
űrszondáról 2005-ben leküldött Huygens
nevű leszállóegység pillantott be. Méré-
sei alapján ma úgy gondoljuk, hogy a
Titánon a csapadék metánmolekulákból
M
áll. Felszínén metánfolyók metántavakat
tö
táplálnak, a hidegebb részeken metánhó- Metántavak A Huygens űrszonda ereszkedik m
ból épült dűnék sora fedezhető fel. a Titán felszínén a felszínre egy metánfolyó sz
völgyének közelében ha
160
26. Viheder 3
205 mm
Oxigénmentes környezetben élnek a metántermelők, a

baktériumokhoz hasonló, sejtmag nélküli egysejtűek.
Nagy számban fordulnak elő a mocsarakban, az árasztá-
BIOGÁZ
sos rizsföldeken, a kérődző állatok gyomrában, a szemét-
és szennyvíztisztító telepeken, ahol más lebontó baktériu-
Mivel biológiai úton jön létre, bio-
mok végtermékeit alakítják metánná.
gáznak hívjuk, jóllehet ugyanolyan
metánmolekuláról van szó, mint
amit a Titán felszínén vagy az üstö-
kösök magjában találunk.
Egyelőre ritka az olyan üzem, amit
kifejezetten biogáz termelésére
hoznak létre, gyakoribb, hogy a
hulladékfeldolgozás során egyéb-
ként is termelődő gázt tudatosan
hasznosítják. Általában helyben
elektromos áramot állítanak elő a
segítségével, de nincs akadálya
Hulladéklerakó Kompresszor és Gázhasznosító annak sem, hogy a földgázhálózat-
telep fáklyarendszer egység (gázmotor) ba táplálják a lakosság vagy más
ipari létesítmények számára.
Gázgyűjtő Transzformátor
rendszer
et-
ak
ál-
A lidércfény
275 mm
di
ez Gázkezelés
a
A mocsarak mindig is félelemkeltő
A depóniagáz a biogáz azon formája, mely a kommunális helyek hírében álltak. Csak a környé-
hulladéklerakókban lassú szervesanyag-lebomlás során keletkezik. ket jól ismerő vezetővel érdemes
40-45% metánt, 30-40% szén-dioxidot, 2-8% nitrogént tartalmaz. keresztülvágni a lápokon, ha rossz
A biogázképződés 6-7 hónap után indul el, 6-7 év alatt éri el a helyre lép az ember, lassan elsüllyed,
maximumát, és 15-20 évig gazdaságos a kitermelés. és még segíteni sem tudnak rajta.
Ráadásul éjjelente cseppet sem
bizalomkeltő, imbolygó fények tűn-
nek fel itt-ott.
Mára a folyószabályozások és lecsapolások eredményeként megfogyatkoztak a nagy kiterjedésű mocsarak,

többségük védett terület, és a lidércfények sem keltenek riadalmat az arra tévedőben, mert a tudósok rég
ik megfejtették a titkát. A mocsarak oxigéntől elzárt mélyén biogáztermelő folyamatok indulnak be. A metán a
szintén keletkező és öngyulladásra képes foszfor-hidrogén hatására belobban, és hosszabb-rövidebb ideig
halvány, derengő fényt ad.
161
26. Viheder 4
205 mm
A FÖLDGÁZ
A földgáz a fosszilis energiahordozók közé A
tartozik, mind a kőszén, mind a kőolajlelőhe- m
lyeken felszabadul kísérőgázként, néhol azon- ví
ban önmagában is bányászható mennyiség- da
ben fordul elő, ezek a földgázmezők. Az olajjal együtt felszínre kerülő
földgázt égetik a tengeri platformok fáklyái.
A földgázt több mint 90%-ban metán alkotja.
Alacsony forráspontja miatt nehezen cseppfo-
lyósítható, a termelés helyszínéről közvetle-
nül csőhálózatba táplálják, gázhalmazállapot-
ban továbbítják. 20
Metántartalom (milliárdod rész)

16
Ahol ez nem gazdaságos, ott jobb híján elfák-

12
lyázzák, ami mai szemmel nézve óriási pazar- A Cseppfolyós földgázt (LNG = Liquefied
lás és környezetszennyezés. Szerencsére lé- Natural Gas) szállító tartályhajó. A gömb alakú,
teznek már hűthető tartályokkal felszerelt szigetelt tartályokban –161 °C-nál nem lehet 8
magasabb a hőmérséklet. A hűtést a folyé-
tankerhajók, közreműködésükkel a csőháló- kony földgáz párologtatásával oldják meg,
zattól távol eső lelőhelyek is hasznosíthatók. 4
a felszabaduló gázt a hajó gépei hasznosítják.
A földgáz hasznosítása
Háztartások Műtrágya-
(fűtés, főzés) Energiaforrás Nyersanyag előállítás
FÖLDGÁZ
Áll
Ta
*CNG =
Trá
Compressed Elektromosság
Közlekedés Natural Gas, Műanyagok Eg
előállítása
(CNG-üzemű* nagynyomású előállítása
(gázerőművek)
járművek) (220 bar) földgáz
Etántiol A „gázszag” nem a földgáz szaga, hiszen minden összetevője színtelen, szagtalan. A lakossági
hálózatba kerülő gázhoz szándékosan kevernek egy, az ember számára kis koncentrációban is
érzékelhető, fokhagyma szagára emlékeztető molekulát, a CH3CH2SH összegképletű etántiolt.
A kellemetlen szagú vegyületnek köszönhetően számtalan tragédiát sikerült megelőzni.
Azelőtt fájóan gyakoriak voltak a szivárgás okozta fulladások, gázrobbanások.
A h
hasz
mán
tő vo
162
26. Viheder 5
205 mm
AZ ÉGHAJLAT-MÓDOSÍTÓ HATÁS
A metán a vízgőz és a szén-dioxid után a harmadik legveszélyesebb összetevő a légkörben a globális fel-
melegedést illetően. Jóllehet sokkal kevesebb metánmolekula van a levegőben, mint szén-dioxid vagy
víz, azonban az üvegházhatása 28-szorosa a szén-dioxidénak. Amellett, hogy az ipar, de főleg a mezőgaz-
daság nagy metánkibocsátó, egy öngerjesztő folyamattal is szembe kell néznie az emberiségnek.
ái.
A légkör metántartalmának
változása az elmúlt ezer évben
2000
Metántartalom (milliárdod rész)
1600
1200
ú,
800
400
.
275 mm
1000 1200 1400 1600 1800 2000 év
Állattartás Az olvadó tundra

üvegházgáz- Azokon a helyeken, ahol az évi középhőmérséklet fagypont
alatti, a talaj állandóan fagyott, csak a felső rétege olvad meg a
-
kibocsátása nyár folyamán, óriási, több millió négyzetkilométernyi mocsa-
ras területek vannak mélyhűtve a metántartalmukkal együtt.
Állatok emésztése (CH4) A globális felmelegedéssel azonban mind nagyobb területen
olvad fel a talaj, a metán a légkörbe kerül, tovább fokozva
Takarmány előállítása (CO2, CH4, N2O) a felmelegedést.
Trágya komposztálása (CH4)
k Egyéb (CO2)
44%
41%
gi
s 5%
lt. 10%
Hatalmas kráter a tundrán, amit a jég olvadása és a metán kiszaba-
A húsfogyasztás mérséklésével és a dulása hozott létre
haszonállatok átgondoltabb takar-
mányozásával jelentősen csökkenthe-
tő volna a légkör metánterhelése.
163
26. Viheder 6
205 mm
EGYSZER FENT, MÁSSZOR LENT

Aki hallgatott már zenét, fürdött a Balatonban ség, az anyag legmélyére tekintve nem is találunk
(vagy akár csak egy kád vízben), vagy lenyelt egy mást, mint hullámokat. A modern fizika ma már
falatot, sőt mindaz, aki ezeket a sorokat látja, biz- arra keresi a választ, mi az egyáltalán, ami nem
tos lehet benne, hogy találkozott a hullámokkal. hullám, hol húzható meg az anyag és az energia
Az élet minden területét átszövi a hullámjelen- között a választóvonal.
1. A hangok 2. A földrengések 3. A féregmozgás
A VÁLTOZÁST A VÁLTOZÁS
EGY KÖZEG KÖZEG NÉLKÜL
KÖZVETÍTI IS KÉPES
(mechanikai
hullámok) TERJEDNI
hang terjedése, (elektromágneses
víz hullámzása, hullámok)
húr rezgése fény, mikrohullámú
sugárzás, hősugárzás
fény, víz hullámzása, húr rezgése

PÉLDÁK hang
Ez
Sz
A rezgés A rezgés pe
a haladás irányára merőleges a haladás irányában történik té
(transzverzális hullámok) (longitudinális hullámok)
ho
HULLÁM ge
A hullámoknak három igen fontos jellemzője van. λ λ HULLÁMHOSSZ
1. Amplitúdó:
A AMPLITÚDÓ
A
A
a kitérés legnagyobb mértéke. Jele: A. be
KITÉRÉS
mértékegysége a hullám pí
típusától függően többféle lehet
ré
(pl. méter, pascal, volt/méter…)
TÁVOLSÁG sz
2. Frekvencia: 3. Hullámhossz: po
a kitérések gyakorisága. Jele: f. A hullámtér két azonos rezgésállapotban lévő pontja közötti
mértékegysége: Hz (Hertz). minimális távolság. Jele: λ (lambda), mértékegysége: m (méter).
164
27. Egyszer fent, másszor lent 1

205 mm
T
nk
ár
m
ia
275 mm
Kacusika Hokuszai 1760–1849
A nagy hullám Reményik Sándor
Kanagavánál 1890–1941
(1829–1833 között)
Ez a mű a leghíresebb japán képzőművészeti alkotás. A sirály születése
Színes fametszet, több nyomat is készült belőle. A ké- (részlet)
pen három halászhajó küzd az óceán hullámaival, hát- …Egy hullám jött a part sziklafalának,
térben a Fudzsi vulkáni kúpja. Egyesek azt feltételezik, Hegy-magas, bús-fekete, iszonyú, –
hogy egy (Japán körül egyébként valóban gyakori) ten- Hullám, milyet még nem látott a part
gerrengés által kiváltott cunamit ábrázol. És nem kavart fel égiháború.
OSSZ Rendült a szirt, amelyre fölcsapott,
DÓ
A fametszetek úgy készülnek, hogy a minta negatívját A tajték szikrázott a szirt előtt, –
belevésik egy fatáblába, majd tintával kenik be, és pa- S a tajtéknak e percben szárnya nőtt!
pírra nyomják, amelyen csak a metszetből kiemelkedő Két hófehér szárny. Velük lebegett
részek hagynak nyomot. Színes képek esetén minden A vihar lelke a vihar felett.
színhez külön-külön metszetet kell készíteni, amelyek
pontosan kiegészítik egymást.
).
165

205 mm
A HANGOK
A hang levegőben terjedő mechanikai rezgés. A levegő részecskéit rezgő tárgyak tudják moz-
A hang longitudinális, vagyis a hullámterjedéssel gásba hozni, a hang érzékelése pedig ennek for-
azonos irányú a levegőrészecskék kitérése, ami dítottja: a váltakozó légnyomás rezgésbe hozza a
egyben azt is jelenti, hogy a légnyomásváltozás dobhártyát, ami az érzéksejtek felé továbbítja ezt
terjed tovább. a mozgást.
NAGYOBB ALACSONYABB ALACSONYABB

LÉGNYOMÁS LÉGNYOMÁS LÉGNYOMÁS
...................................................................................................................................................................................................................
A változást A változás
egy közeg közeg nélkül is
30,86
27,5
közvetíti A LEVEGŐ MOLEKULÁINAK képesA HANGHULLÁMOK
MOZGÁSA TERJEDÉSÉNEK IRÁNYA ah
Minél nagyobb az amplitúdó, terjedni
annál hangosabbnak, minél nagyobb a frekvencia, annál magasabbnak halljuk az adott hangot. Az emberi fül számára
kb. 20– 20 000 Hz közötti frekvencia érzékelhető, ami másodpercenként 20-20 000 rezgést jelent. Az ennél magasabb frekvenciájú
rezgést ultrahangnak hívjuk. A hangerőt decibelben (dB) szokás megadni, ami a levegőben mérhető nyomásváltozást fejezi ki.
LÉGZÉS HULLÓ FALEVELEK SUTTOGÁS HŰTŐSZEKRÉNY ENYHE ESŐ BESZÉLGETÉS SZEMÉLYAUTÓ TEHERAUT
0 dB 10 dB 20 dB 30 dB 40 dB 50 dB 60 dB 70 dB 80 dB
HALK MÉRSÉKELTEN HANGO
CSENDES
Hangrobbanás
Levegőben a hang kb. 340 m/s sebességgel terjed, ami 1224 km/h-nak felel meg. A szuperszonikus repülők ennél gyorsabbak.
Ha átlépik a hangsebességet, hangrobbanás hallatszik.
D
Bi
sz
tá
ÖSSZESŰRŰSÖDÖTT m
HULLÁMFRONT, ba
ami elérve kö
a földön álló és
A repülő A repülő A repülő eléri A repülő átlépi ember fülét, Tá
durranásként el
egy helyben áll lassabb, mint a hangsebességet a hangsebességet
érzékelhető re
a hang
fr
166

205 mm
A zenei
Hosszú és vastag húrok hangok egymás
(mély hangok)
z- egész számú
r-
a
többszörösei.
Egy adott zenei hang egy oktávval
zt magasabban kétszeres frekvenciát
Rövid és jelent. A normál zenei a hang 440 Hz.
A hosszabb húrok, magasabb sípok,
vékony húrok nagyobb méretű dobok mélyebb hangot
adnak ki, a rövidebbek, alacsonyabbak,
(magas kisebbek magasabbat. Hangoláskor
hangok) a húrok feszességét állítják, minél
feszesebb, annál magasabb,
minél lazább, annál mélyebb
lesz a kiadott hang.
1 2 3 4 5 6 7 8
OKTÁVOK
3951,1
2793,8
2349,3
1975,5
1318,5
1396,9
987,77
1046,5
783,99
698,46
587,33
659,26
493,88
523,25
349,23
293,66
329,63
246,94
261,63
146,83
123,47
1174,7
FREKVENCIA (Hz)
3520
1760
164,8
174,6
130,8
43,65
30,86
4186
3136
2637
2093
1568
27,5
97,9
82,4
87,3
61,7
65,4
73,4
880
48,9
32,7
36,7
41,2
440
220
110
392
196
55
a h c d e f g a h c d e f g a h c d e f g a h c d e f g a h c d e f g a h c d e f g a h c d e f g a h c ZENEI HANGOK
275 mm
ájú
EMÉLYAUTÓ TEHERAUTÓ HAJSZÁRÍTÓ HELIKOPTER HARSONA SZIRÉNA SUGÁRHAJTÓMŰ TŰZIJÁTÉK
70 dB 80 dB 90 dB 100 dB 110 dB 120 dB 130 dB 140 dB

HANGOS NAGYON EXTRÉM FÁJDALMAS
HANGOS HANGOS
Doppler-jelenség hanghull
Bizonyára feltűnt már, hogy a közeledő mentőautó
á
mok
szirénája magasabb hangon hallatszik, mint a

távolodóé. A sziréna ugyanazt a dallamot adja ki
ÖTT magából mindvégig, két hangrezgés között azon-
ban az autó megtesz egy kis távolságot, emiatt a
következő rezgés hamarabb ér az egy helyben álló
észlelőhöz, aki ezt magasabb hangként érzékeli.
Távolodónál pont fordítva: a két hangrezgés közben alacsonyabb frekvencia
magasabb frekvencia
eltelt időben az autó távolabb kerül, a következő
nagyobb hangmagasság kisebb hangmagasság
rezdülés kicsit később ér célba, amit alacsonyabb
frekvenciaként fogunk fel.
167

205 mm
A FÖLDRENGÉSEK A
A földrengés a kőzetburok hirtelen bekövetkező terjednek tova, majd a felszínt elérve ún. felületi A
mozgása. Többségük a kőzetlemezek határai men- hullámokat keltenek. A földrengéseket fokoza- te
tén kipattanó tektonikus rengés. A kőzetlemezek tokba sorolják a felszabaduló energia mennyisége mH
folyamatos mozgása következtében felhalmozódó (Richter-skála) vagy az okozott pusztítás mértéke IZ
re
feszültség hatására a kőzettömbökben törés ke- alapján (Mercalli-skála). A legpusztítóbb rengések EL
letkezik, és a kőzetblokkok a vető mentén elmoz- az ütköző-alábukó lemezszegélyek mentén pat-
dulnak. A hosszú idő alatt felhalmozódott energia tannak ki. A pusztítás mértéke a felszabaduló ener-
másodpercek alatt felszabadul, a rengésfészekből gia nagysága mellett az építkezés technológiájá-
(hipocentrum) a hullámok a tér három irányába tól, a kőzetek és a talaj szerkezetétől is függ.
EPICENTRUM
FELÜLETI HULLÁMOK
FÉSZEKMÉLYSÉG
P HULLÁM S HULLÁM
„AZ ELSŐ” „A MÁSODIK”
1
HIPOCENTRUM
A földrengéseket a szeiz-
mográf nevű műszerrel mérik,
a rengéshullámok rögzített
képe a szeizmogram.
2
A rengéshulLámok
longitudinális és transzverzális módon is terjednek, előbbi gyorsabb, ezért hamarabb érzékelik (első, primer,
P hullám), és általában kisebb pusztítással jár, az utóbbi lassabban érkezik (második, szekunder, S hullám),
és nagyobb rombolást végez.
3
FÖLDRENGÉS ELŐTTI ÁLLAPOT

P HULLÁMOK
S HULLÁMOK
FELSZÍNI HULLÁMOK
MercaLli-skála
I. Mikro-
szeizmikus
II. Igen gyenge III. gyenge IV. Mérsékelt V. Elég erős VI. erős VII. Igen erős VIII. Romboló IX–X. PUSZTÍTÓ Xi–XII. KATASZTROFÁLIS
rengés rengés rengés rengés rengés rengés rengés rengés rengés rengés
1–1,9 2–2,9 3–3,9 4–4,9 5–5,9 6–6,9 7–7,9 8–8,9 9,0 és nagyobb
Richter-skála
168

205 mm
A FÉREGMOZGÁS
eti A szilárd váz nélküli állatok körében nagyon el- húzódik és elernyed. A féreg testén vagy a csiga
KÖRKÖRÖS
a- terjedt mozgásformáról van szó, perisztaltikus KÖRKÖRÖS
talpán hullámszerűen végighalad a mozgássor,
ge HOSSZANTI
mozgásnak is nevezik. AIZOMROSTOK
testet körbevevő izom-IZOMROSTOK
minden perisztaltikus hullámmal egy kicsikét elő-
ke IZOMROSTOK ÖSSZEHÚZÓDVA
rendszer (bőrizomtömlő) összehangoltan össze- rébb kerül KÖRKÖRÖS
az állat.
ELERNYEDVE
IZOMROSTOK KÖRKÖRÖS
ek ELERNYEDVE HOSSZANTI
KÖRKÖRÖS ÖSSZEHÚZÓDVA IZOMROSTOK
t- IZOMROSTOK KÖRKÖRÖS
r- HOSSZANTI IZOMROSTOK
ELERNYEDVE HOSSZANTI ELERNYEDVE
IZOMROSTOK
á- IZOMROSTOK ÖSSZEHÚZÓDVA IZOMROSTOK
ELERNYEDVE
ELERNYEDVE ÖSSZEHÚZÓDVA HOSSZANTI
IZOMROSTOK
MOK HOSSZANTI ÖSSZEHÚZÓDVA
IZOMROSTOK
FEJ
ÖSSZEHÚZÓDVA
1 FEJ
1 FEJ
1
2
275 mm
2
2
3
OK 3 Az üveglapon mozgó éticsiga

talpán jól kirajzolódnak
a perisztaltikus hullámok
A férgek mozgásának fordítottja figyelhető meg az emésztő szervrendszer-
ben. A körkörös izmok sorban összehúzódva tolják tovább a táplálékot a bél-
rendszerben, szintén perisztaltikusnak nevezett mozgással.
S
NYELŐCSŐ
FALAT
GYOMOR
169

205 mm
A TISZTASÁG Eb o l
a
FÉL EGÉSZSÉG
A mindennapi életben a környezetünk nagyban befolyásol bennünket. Mondják, ha rend
és tisztaság van körülöttünk, akkor sokkal tisztábban tudunk gondolkodni is. De hol kezdő-
dik a tisztaság? Elég eltüntetnünk a pormacskákat és összeszednünk a szemetet? A beteg-
ségeket többnyire szemmel nem látható, apró élőlények és szennyeződések okozzák.
Nincs kétszáz éve sem, hogy erre rájöttek a tudósok. Azóta sokkal hosszabb és
teljesebb életre számíthatnak az emberek, ami az emberiség történetében
soha nem tapasztalt népességnövekedésben is megmutatkozik. um
téri ak
t isb
Pe s
sB
atiti av í r u
s
H e p (H BV ) enz ég
vírus I n fl u et ts
Ve s z u s a
vír
án
H u m av í r u s
illom
pap HPV )
(
vírus
mlő -
Fe k e tehi
A
Az immunrendszer falósejtjei (makrofágok) la
bekebelezik a szervezetbe jutott idegen anyagokat. id
Ezen az elektronmikroszkópos képen egy makrofág am
fü
éppen egy gombaspórát ártalmatlanít.
m
vi
kö
A
id
te
Immunrendszer Szappanok Szennyvízkezelés Népességrobbanás
170
28. A tisztaság, fél egészség 1

205 mm
FÜRDÉS
(részlet)
A vizet használjuk nem csupán belsőleg,

De külsőkép is gyógy- s tisztaságfürdőnek. Vajda
Ennek is bár legjobb a tiszta levegő, János
De az egészségre még nem elegendő.
1827–
Az egészségtannak egyik régi elve, 1897
Hogy a tisztaság is egyik föltétele,
De a tapasztalás nem hiába mondja,
Hogy ennek is megvan ám a maga módja.
Hasznos a fürdő is, de ez sem okvetlen.

Mikor, minőt, hogyan? főkérdések ebben.
Röviden elmondom, mi mindennek sorja,
Nem bánod meg, hogy ha veszed fontolóra.
[...]
A hideget használd úszva vagy mozogva,

Csöndesen pihenve maradj a forróba.
Mindeniknél kerüld az ingerültséget,
Indulatossággal ne rontsad a véred.
Ha pedig gyógyfürdőt használ beteg ember,

Ez aztán egy egész tudományos rendszer.
275 mm
s Itt kimérve minden: étrend, hőfok, óra,
víru És csak így használva, válhat az hasznodra.
)
(1886)
Szent
Gellér t Gyógyfürdő és Uszoda, Budapest
A Gellért-hegy tektonikus törésvona-

lai mentén már a történelem előtti
at. időkben is tört fel meleg vizű forrás,
ág ami az itt élők körében kedvelt
fürdőhellyé vált. Gyógyhatású iszapja
miatt sokáig a Sárosfürdő nevet
viselte. A mai épületet 1912–1918
között építették szecessziós stílusban.
A fürdő- és szállodakomplexum rövid
időn belül Budapest egyik legismer-
tebb nevezetességévé vált.
ás
171

205 mm
IMMUNRENDSZER
A szervezetünk annyira bonyolult rendszer, hamarosan megbetegítenek. Szerencsére a szerve- A
hogy igen könnyű zavart okozni a működésé- zetünk számos módon képes megakadályozni a le
ben. Ha kórokozók vagy idegen anyagok – bejutást, és a kialakult fertőzéseket felszámolni. o
közös néven antigének – jutnak a testünkbe, ti
ke
AZ ELSŐ VÉDELMI VONAL MÁSODIK VÉDELMI VONAL

Ha a kórokozók átjutnak az első védelmi vonalon,
a sza
old
víz
a vérünkben és a sejtjeink között szembetalálják
könny légutak magukat a fehérvérsejtekkel, amelyeknek két
nyálkahártyája csoportja van: a falósejtek és a nyiroksejtek.
bőr
gyomorsav FALÓSEJTEK NYIROKSEJTEK
bekebelezés sejt sejt ellen
emésztőenzimek
Testünket fizikai és kémiai
határ védi a kórokozóktól
és a káros hatásoktól.
f
A MEMÓRIASEJTEK ellenanyag-termelés A
A nyiroksejtek sokfélék, de mindegyik csak egyféle
antigénnel szemben hatásos. Ha egy kórokozó Elpusztult sejtek sz
al
először támadja meg a szervezetet, a megfelelő
nyiroksejtek száma megemelkedik, és gyógyulás
után is magasabb marad. Ezek a memóriasejtek,
amelyek „emlékeznek” a korábbi fertőzésre, segít-
ségükkel másodjára sokkal gyorsabban kialakulhat
az immunválasz, az ember védetté válik. Az
m
Az
na
betegséget kiváltó kórokozó-mennyiség
m
Ál
ré
sejtszám
válaszidő
memóriasejtekkel el
ze
sz
válaszidő
memóriasejtek idő
nélkül
első fertőzés specifikus immunválasz megindul memória- második fertőzés
sejtek
zség Míg tisztálkodással, takarítással az első védelmi vonalat
172
Egés tudjuk támogatni, az egészséges életmód és a védőoltások
a második védelmi vonal sikereit segítik elő.

205 mm
SZAPPANOK
ve- A szennyeződések egy része vízzel könnyen A víz poláris tulajdonságú, ezért nem képes
a lemosható, a zsíros anyagok azonban nem apoláris molekulákat oldani. A szappan mole-
oldódnak vízben. A szappanok azáltal fejtik ki a kulái egyszerre poláris és apoláris résszel is
tisztítóhatásukat, hogy a zsíros szennyeződése- rendelkeznek.
ket segítenek vízzel eltávolíthatóvá tenni.
a szappanrészecskék apoláris része a szappannal

poláris rész
L
on,
a szappan
oldódik
a zsírba, poláris része a vízbe fordul körülvett
zsírcseppek
szívesen kapcsolódik
poláris molekulához,
ilyen például a víz
vízben a részecskék mozgása elkezdi eloszlanak
ák a vízben
ét leválasztani a zsírt a felszínről
apoláris rész
apoláris molekulákhoz
EK kapcsolódik szívesen,
mint például a zsírok
tiszta és az olajok
felszín
felszín zsír szappanrészecskék

SZAPPANBUBORÉK
275 mm
víz
és A levegő is apoláris tulajdonságú. Ha levegő kerül a levegő
szappanos oldatba, akkor a molekulák egy filmréteget
alkotnak körülötte. Így keletkezik a hab. szappan-
molekulák
0,1–10 μm
Az ókori egyiptomi papiruszok is említik

már szappanszerű anyagok receptjeit.
Az ősi mosószer előállításának módját
nagymamáink receptes könyvében még
megtalálhatjuk.
Állati zsírhoz lúgoldatot adtak, és a keve-
réket főzték. Magas hőmérsékleten a zsír
elbontásával glicerin és szappan keletke-
zett. A lehűlt keverékhez sót adagolva a
szappan kivált.
zsír lúg glicerin szappan

173

205 mm
SZENNYVÍZKEZELÉS N
A víz nélkülözhetetlen erőforrás az életünkben. Azokon a helyeken, ahol nem törődnek a Eg
Tiszta vízre van szükség a táplálkozáshoz, tisztál- szennyvíz tisztításával, sokkal rosszabb az do
kodáshoz, a mezőgazdasági és az ipari termelés- életminőség, az emberek gyakrabban szenved- zá
hez. Éppen ezért világszinten már ma is a nek súlyos fertőzésektől, és rövidebb ideig ar
legfontosabb feladat az elhasznált víz élnek. Ugyanakkor a helyesen kezelt szennyvíz A
további sorsának rendezése. értékes nyersanyagok forrása is egyben! je
el
Fizikai tisztítás Biológiai tisztítás m
Kémiai tisztítás cs
PELYHESÍTÉS fe
SZENNYVÍZ A vízben oldott veszélyes anyagokat megfelelő adalékok- A
kal olyan vegyületté alakítják, amelyek összetapadva dó
pelyheket hoznak létre, így már kiszűrhetővé válnak. m
sz
A
TISZTA is
VÍZ is
a
LEVEGŐZTETÉS FERTŐTLENÍTÉS ro
SZŰRÉS ÜLEPÍTÉS A lebontó baktériu- A természetbe
mok sok veszélyes csak azután szabad lé
A vízben lebegő szilárd A vízben lebegő szilárd
szemcséket a méretük szemcséket a sűrűségük anyagot képesek visszavezetni a vizet,
alapján választják le. alapján választják le. ártalmatlanítani, ha besugárzással
A nagyobbak fennakad- A víznél nagyobb sűrűsé- de ehhez folyamato- vagy vegyi úton
Szakasz vége
nak, a víz és a kisebb gűek lesüllyednek, a kisebb san levegőztetni a kórokozókat
szemcsék továbbfolynak. sűrűségűek felúsznak. kell a vizet, mert is biztosan elpusz- TERMÉSZET
a baktériumoknak tították benne.
oxigénre van
szükségük.
SZENNYVÍZISZAP IVÓVÍZ S
KOMPOSZTÁLÁS
A szennyvízből kivont iszapot
komposztálva biogáz szabadul fel, TRÁGYA SZÁNTÓFÖLD ÉLELMISZER
a végtermék pedig tápanyagban
gazdag trágya.
ELEKTROMOS ERŐMŰ BIOGÁZ

ÁRAM
174

205 mm
NÉPESSÉGROBBANÁS Magyarország korfája

a 2017-es adatok alapján:
a Egy ország lélekszámának alakulása három
az dologtól függ. A születések számától, a halálo-
Férfi Életkor Nő
ed- zások számától és az el-, illetve bevándorlók férfitöbblet
90–
nőtöbblet
85–89
ig arányától. 80–84
íz Az emberi fajra ugyan fejlett utódgondozás 75–79
jellemző, ezért viszonylag kevés gyermek 70–74
65–69
elegendő az emberiség fennmaradásához, de a 60–64
s múltban így is 8-10 testvér született egy-egy 55–59
családban, akik közül csak 2-3 érte meg a 50–54
45–49
felnőttkort. 40–44
Az egészségügy fejlődésével a gyermekhalan- 35–39
dóságot sikerült minimálisra szorítani, így a 30–34
25–29
megszülető csecsemők nagy többsége ma már 20–24
szerencsére hosszú életre tarthat számot. 15–19
A népesedési folyamatnak négy fő szakaszát 10–14
5–9
ZTA ismerjük, de egyre több országban egy ötödik 0–4
ÍZ is kibontakozni látszik. Ezek közül a második és 500 400 300 200 100 0 ezer fő 0 100 200 300 400 500
a harmadik szakasz során alakul ki a népesség-
robbanás, amikor intenzíven emelkedik a
lélekszám. KORFA: Egy népességet életkorok
és nemek szerint bemutató grafikon.
Fejlett jelenleg
275 mm
Szakasz vége
országokban 1800 1900 1950 2000 itt tartanak

ÉSZET Fejlődő jelenleg itt
országokban 1900 1980 2020
tartanak
Fejletlen 1950 jelenleg itt tartanak
országokban
VÍZ Születési arány magas magas csökkenő alacsony nagyon alacsony
Halálozási alacsony alacsony növekvő
magas csökkenő
arány jó egész-
Halálozási járványok, javuló orvosi ellátás, ségügyi és a társadalomban
számok okai éhínségek ivóvízellátás, szennyvízkezelés élelmiszer- megnő az idősek
SZER ellátás aránya
Korfa típusa
népesség
lélekszáma
halálozási
arányszám
születési
arányszám
175

205 mm
In vino veritas
A latin szólás magyarul is jól ismert:
Borban az igazság.
Ősrégi megfigyeléssorozat eredménye
ez a három szóból álló mondat.
A gyümölcslé megerjeszthető, az így készült alkoholos ital

fogyasztása hatással van az idegrendszer működésére, ami
a gátlások csökkenéséhez vezet. A bort fogyasztó ember
emiatt őszintébb, könnyebben kimondja az igazságot
akkor is, ha az kellemetlen.
A borkészítés techniká-
ját évezredeken keresz-
tül tapasztalati úton
csiszolták, nem kis részben
ennek az igyekezetnek Ugyancsak sokat tud már
köszönhető az élelmiszer- a modern orvostudomány
tudomány és a mezőgazda- és a pszichológia is
ság fejlődése. Mindennek az alkoholfogyasztás
BORTERMŐ eredményeként ma már hatásairól, amelyek azon-
TERÜLETEK ismerjük a folyamat mikro- ban lehangolóbb képet
biológiáját és az élesztő- mutatnak az ókorból ránk
gombák sejtjeiben zajló maradt mondás üzeneténél.
biokémiai reakciókat. Nem pusztán az őszinteség
a következménye az alko-
ALKOHOL- holizálásnak...
FOGYASZTÁS
ERJEDÉS
176
29. In vino veritas 1

205 mm
s
g.
ital Giovanni Dalmata 1440–1515
ami Herkules-kút 1484
er
A borozó
Gondüző borocska mellett
275 mm
Vígan illan életem;
Gondüző borocska mellett,
Sors, hatalmad nevetem.
És mit ámultok? ha mondom,
Hogy csak a bor istene,
Akit én imádok, aki
E kebelnek mindene.
És a bor vidám hevében
y
Füttyentek rád, zord világ! Mátyás király visegrádi palotájának udvarát
Szívemet hol annyi kínnak díszítette a kor egyik legkiemelkedőbb
Skorpiói szaggaták. szobrászának munkája, a vörös mészkőből
Bor taníta húrjaimra faragott Herkules-kút.
k Csalni nyájas éneket; Feljegyzések szerint ünnepi alkalmak, lakomák során bor folyt
l. belőle, ezzel megjelenítve a királyi pompát és hatalmat. A kút
Bor taníta elfeledni,
g a török hódoltság alatt elpusztult, ma hiteles másolatát láthatjuk
Csalfa lyányok, titeket.
Visegrádon, az eredetinek csupán töredékei vannak kiállítva.
Egykor majd borocska mellől
A halál ha űzni jő:
Még egy korty – s nevetve dűlök
Jégöledbe, temető!
(1842)
Petőfi Sándor
1823–1849
177

205 mm
BORTERMŐ TERÜLETEK
A szőlőt már az őskorban, a Kaukázus térségében Legjelentősebb termőhelyei elsősorban a meleg A
ismerték, és borkészítésre is használták. A fénykedve- mérsékelt övi, mediterrán területeken találhatók, de eu
lő növény legjobb minőségben a 10–16 oC évi közép- ennél szélesebb éghajlati sávban is lehetséges a an
hőmérsékletű, 500–600 mm éves csapadékmennyi- termesztése. Az észak-afrikai és délnyugat-ázsiai iv
ségű területeken terem. A legnagyobb hozamot a mohamedán országokban vallási okok miatt alkoholti- se
16–21 °C-os évi középhőmérsékletű helyeken adja. lalom van, a szőlőből mazsolát, és nem bort készítenek. ily
kü
A
ve
m
9 °C
21 °C VÉRALKO
Ráktérítő (V/V E
Egyenlítő
Baktérítő
21 °C
ÉVI KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET IZOTERMÁI 9 °C
Az eddig ismert legősibb (6100 éves) pincészetet Örményországban fedezték fel 2007-ben. A bortermelés az újkorig
Európában és Ázsiában volt jelen, de a spanyol és portugál hódítók előbb Dél-, majd Észak-Amerikában is meghonosí-
tották a 16–17. században. Dél-Afrikába, majd Ausztráliába csak a 18–19. században érkezett.
Az Újvilágból a 19. században új szőlőbetegségek (pl. filoxéra – szőlőgyökértetű) érkeztek
Európába, megtizedelve a kontinens szőlőültetvényeit, de utat nyitva ezzel a modern
szőlészeti technológiák kifejlesztéséhez. Bár a kínai bortermelés gyors ütemben nő,
még ma is Európa a meghatározó a borpiacon.
A magyar bortermelés a világtermelés kb. 1%-át adja.
A világ bortermelése
Eg
(2017) 25 milliárd liter
= 10 Hufu-piramis
TOP 10 BORTERMELŐ ORSZÁG, 2017

A világtermelés 80%-át 10 ország adja (millió hl)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 15.
Olaszország Franciaország Spanyolország USA Ausztrália Argentína Kína Dél-Afrika Chile Németország Magyarország
42,5 37, 7 32,1 23,3 13,7 11,8 10,8 10,8 10,1 7,7 2,8
máj-
178

205 mm
ALKOHOLFOGYASZTÁS
eg A szeszes italok fogyasztása tradicionálisan kötődik az a bélrendszerből felszívódva a véráramba kerül, és eljut
de európai kultúrához, ami a tudatmódosító hatásán kívül minden szervbe. Lebontását a máj végzi, egy része azonban
a annak köszönhető, hogy a fertőzött kutakból nyert víz a vesén keresztül a vizelettel, illetve a tüdőn keresztül a
ai ivásához képest évszázadokon át még mindig egészsége- kilélegzett levegővel távozik a szervezetből. Ez utóbbit
ti- sebb alternatívát jelentett a sör vagy a bor. Ma azonban méri az alkoholszonda.
k. ilyesmitől már nem kell tartanunk, Magyarországon Az alkohol hatása az idegrendszer működésében szembe-
különösen jó minőségű a csapvíz. tűnő. Gátolja az idegsejtek közötti ingerületátadást, ezáltal
Az etil-alkohol az ember szervezete számára mérgező az információáramlás lassabbá válik. Az érzékelés és a
vegyület, az alkoholos befolyásoltság tulajdonképpen a mozgatóműködés is koordinálatlanabb lesz, az ittas ember
mérgezési tüneteket jelenti. Emészthetetlen molekula, mozgásán, beszédén ez egyértelműen felismerhető.
VÉRALKOHOLSZINT
TÜNET ALKOHOLÉRTÉKEK EGY 80 KG-OS FELNŐTT ESETÉBEN
(V/V EZRELÉK)
biztos halál
5 40
36
kóma 32 LEBONTÁSHOZ SZÜKSÉGES
IDŐ (10 g/óra)
28
3,5 24
részegség 20
2
ig 16
sí- ittas állapot

12
275 mm
8
0,5 4
alig észrevehető 0
0
40 80 120 160 200 240 280 320 360 400
SZERVEZETBEN LÉVŐ
ALKOHOL (g)
SÖR (5%) 1l 4l 6l 10 l
BOR (12%) 4 dl 1,7 l 2,5 l 4l
PÁLINKA (50%) 1 dl 4 dl 6 dl 1l
Egy felnőtt személy mája kb. 10 g alkoholt képes lebontani óránként.
soha többet nem iszik egy kortyot sem Az alkoholizmus

A gyakori alkoholfogyasztás függőséghez vezet, amiből nem
segítségért folyamodik lehet kigyógyulni. Ma (2022) Magyarországon nagyjából
800 ezer ember alkoholbeteg. Azonban ezt rendkívül nehéz
mérni, hiszen nincs éles határ az egészséges és a kóros állapot
felismeri az állapotát között, általában az ember maga sem tudja, mikor válik
alkoholfüggővé. A májzsugorodásban elhunytak arányából
lehet következtetni az alkoholbetegek létszámára.
alkoholbetegség
munkahely elvesztése
család, barátok elvesztése
idegrendszeri betegségek anyagi nehézségek
máj- és veseelégtelenség fertőzések, balesetek hiányos táplálkozás öngyilkosság

179

205 mm
ERJEDÉS
A
ny
m
Az erjedés (idegen szóval fermentáció) egy biokémiai

folyamat. Egyes gombák és baktériumok képesek 100 c
oxigénhiányos környezetben is életben maradni,
ugyanis a tápanyagaikból biológiai oxidáció nélkül
tudnak energiát nyerni.
Kevesebbet, mint ha lélegeznének, de elegendőt
az életben maradásra. Fontos, hogy az erjesztés
levegőtől elzárt rendszerben történjen,
oxigén jelenlétében nem fermentáció,
hanem teljes lebontás történik.
5%
A cukrok lebontása légzés esetén vizet glükóz
és szén-dioxidot eredményez, erjedés C H O
6 12 6
sö
során ennél magasabb energia-
tartalmú végtermékek állíthatók
csak elő, mint például a tejsav
vagy az etil-alkohol.
légzés A
C6H12O6 + 6 O2 6 CO2+ 6 H2O m
pl. idegsejtek el
te
alkoholos erjedés tejsavas erjedés A
C6H12O6 2 C2H6O + 2 CO2 C6H12O6 2 C3H6O3 sz
pl. élesztőgombák pl. tejsavbaktériumok vá
tö
na
szén-dioxid
tejsav
etanol
pl. bor pl. könnyű tészta pl. joghurt
Minél érettebb, cukrosabb a gyümölcs, amiből a must készül, annál több

alkoholt lehet előállítani belőle. 16%-nál magasabb alkoholtartalmat azonban
lehetetlen természetes úton elérni, mert abba már az élesztőgombák is
belepusztulnak. Az ennél nagyobb alkoholtartalmú, úgynevezett égetett
szeszek lepárlással készülnek. A szétválasztás alapja, hogy a víz forráspontja
100 °C, az etanolé 78 °C. 80-90 °C-ra melegítve a cefrét az alkohol nagyobb
arányban kerül a gőzökbe, mint a kiindulási keverékben volt. A 96%-os
alkohololdatot tiszta szesznek, a 100%-os tiszta etanolt abszolút alkoholnak
nevezzük, amit vízelvonó szerekkel lehet előállítani a tiszta szeszből.
180

205 mm
A gabona vagy a burgonya főként összetett szénhidrátot, a több száz szőlőcukor-molekulából álló kemé-
nyítőt tartalmazza nagy mennyiségben. Az óriásmolekulát először enzimek egyszerű cukrokká alakítják,
majd ezt követően indulhat meg az alkoholos erjedés.
V/V% , térfogatszázalék:
100 cm3 italban lévő etanol térfogata
ALAPANYAG CSAK ERJESZTÉS ERJESZTÉS ÉS LEPÁRLÁS
50% 96% gyümölcs bor pálinka
gabona sör vodka, whiskey

13%
5% cukornád basi rum
sör bor pálinka tiszta
MUSTGÁZ
szesz
A borospincékben ősszel, amikor a frissen szüretelt termés Oxigén atomtömege:

O mustja forr, életveszélyes helyzetbe kerülhet a jó gazda, aki 16 g/mol O2 molekulatömege: 16 + 16 ➞ 32 g/mol
2
ellenőrizni szeretné a hordóit. Alig telik el év, hogy emberéle-
Szén atomtömege:
tet ne követelne Magyarországon a gondatlanság.
12 g/mol CO2 molekulatömege: 12 + 16 + 16 ➞ 44 g/mol
A mustgáz azonban önmagában nem túl veszélyes, a jól ismert
Az élesztőgombák erjesztő munkája következtében
szén-dioxid népies elnevezése. Három tulajdonsága miatt
nagy mennyiségű szén-dioxid szabadul fel a mustban, a
válhat mégis gyilkos gázzá: színtelen, szagtalan és molekula-
pezsgő buborékok miatt mondják, hogy „forr”, megkós-
tömege nagyobb, mint az oxigéné, tehát azonos nyomáson
275 mm
tolva érezzük is a szénsavasságát.
nagyobb sűrűségű, nehezebb gázt alkot.
A hordókból kiszabaduló mustgáz alulról kezdi feltölteni a

pincét. Ha lépcsőn kell lemenni, és a helyiség megtelt már
szén-dioxiddal, az óvatlan látogató oxigénhiányos
állapotba kerül, ettől elszédül, és ha nem fordul vissza
azonnal, elájul, majd összeesve megfullad.
A lefelé mélyülő borospincékbe erősen javasolt

szén-dioxid-érzékelő telepítése, ennek híján, ha alacso-
nyan tartott égő gyertyával ereszkedünk alá, és az elalszik,
tudhatjuk, hogy sürgősen el kell hagyni a helyiséget, mert
azt már megtöltötte mustgáz.
bb
an
is
tt
Megoldást jelent, ha a pince úgy van kiépítve, hogy a
ja
padló a bejárat felé lejt, ekkor a mustgáz nem halmozódik
bb
fel a légtérben.
os
ak
181

205 mm
HÁTRAVAN MÉG
A FEKETELEVES!
A szólás mai értelmezésben egy előttünk álló,
kellemetlen vagy nehézségekkel járó eseményre
utal. Eredete a török hódítás egy megkérdőjelez-
hető eseményére vezethető vissza, amikor is
valamelyik magyar úr a törökök meghívását elfo-
gadta, de távozása előtt a „hátravan még a fekete-
leves” jelre a janicsárok foglyul ejtették. Hogy
megtörtént-e, és ha igen, ki is volt a szerencsétle-
nül járt személy, ma nem tudhatjuk biztosan. Azt
azonban igen, hogy Arany János a Török Bálintról
írt balladájában tévesen azonosította a fekete-
levest az ebéd után felszolgált kávéval, a köztudat-
ban azonban mégis így rögzült.
Jóval valószínűbb, hogy a feketeleves egy főtt

vérrel készült sötét színű mártás, amit különféle
variációkban ma is megtalálni számos balkáni és
közel-keleti nép konyhájában.
Most maradjunk mégis a kávé közelében, hogy

megismerhessük a növény termesztését, a kávé
hatóanyagát és a kávéfőzés legfontosabb eszközét.
A kávétermesztés
A kávéfőzés
A koffein
A koffeinmentesítés
182
30. Fekete leves 1

205 mm
Török Bálint
(részlet)
!
...Győzedelmes ütközet elmulván, Hosszas ebéd a török szultáné,
Izeni a Szolimán nagy szultán: Hátra van még a fekete kávé;
„Fiam Bálint, magyarok vezére, Török Bálint tétova tekintget:
Jöszte hozzám ebédre; ma délre. „Körülfogott a jancsár bennünket!”
Jöszte hozzám az ország nagyával, „Nézz ki fiam, gyenge kis apródom!
Izabella királyné fiával: Látsz-e nagy port a budai úton?”
Atyja után én vagyok az atyja,
Árvaságát meg sem is siratja.”
– „A szombati kapuja kitárva, Arany
Ott megyen a sok török Budára.”
János
Gondolkozik a Bálint magában: „Nézz ki megint, édes kis apródom: 1817–1882
Nem lesz-e jobb maradni Budában? Jaj Istenem, be szörnyen aggódom.”
Mintha sugná, valami azt mondja: – „Izabella királynét csalárdul
Ne menj, Bálint, a török táborba! Költöztetik kifelé a várbul.”
Király-asszony ellenben azt mondja: „Harmadszor is nézz ki még apródom;
„Török Bálint, te segíts bajomba: Oh! hogy erről tenni már nincs módom...
Gyermekemet nem adom barátnak, – Boldogasszony tornya tetejében
Szivében nincs érzelme apáknak. Félhold ragyog a kereszt helyében...”
Neked adom, hűséges jobbágyom! (1853)
Neked is van két fiad Torbágyon:
Mintha egyik volna most öledbe',
Viseld gondját, úgy adom kezedbe.”
275 mm
Az Oszmán Birodalomban fontos
kulturális és szociális szerepe volt
a kávéházaknak, itt vitatták meg
az emberek a számukra fontos
eseményeket. Különböző társadalmi
rangú vendégek kiszolgálására
többféle típusú kávéház is üzemelt.
Kávéház
sa
ábrázolá k
egy tö nrö
rá
miniatú
ad
(16. száz ele)
f
második
183
30. Fekete leves 2

205 mm
A KÁVÉTERMESZTÉS
A kávébab a mag alakjáról kapta a nevét, rendszertanilag nagyon távol áll a
magyarországi konyhakertben termesztett, pillangós virágú babtól. Az arabika és
a robuszta típusok a legjellemzőbbek. Mindkét faj származási helye a trópusi
esőerdő, ahol magas a páratartalom és kicsi a hőingás. A termelőterületek így
esőerdők helyén létrehozott ültetvények. De a világ kávétermelésének 80%-a
nem nagy ültetvényekről, hanem kis családi vállalkozásokról, kistermelőktől
származik.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az éghajlatváltozás és a nem fenntartható
gazdálkodás a termőterületek további drámai csökkenéséhez vezet, ami hosszú
távon a kávétermesztés végét jelentheti. Te
Kávéültetvényeken a cserjék
Az
magasra növő fák árnyékában
fejlődnek ideálisan. al
bí
za
A kávécserje magjai érlelés,
ká
és pörkölés után nyerik el
a jól ismert sötétbarna Az
árnyalatukat. gy
át
in
pr
eb
arabica
ROBUSTA
arabica
és ROBUSTA
A „kávéöv” nagyjából a Ráktérítő
és a Baktérítő között helyezkedik el.
káv
2000 m
A világkereskedelem 70%-át teszi ki.
1000–2000 m tengerszint feletti magasságban.
15–24 °C az optimális hőmérséklet.
ARABICA 0,8–1,4% koffeintartalom.
1000 m Sok gondozást igényel.
700 m A világkereskedelem 30%-át teszi ki.

0–700 m tengerszint feletti magasságban.
ROBUSTA 24–30 °C az optimális hőmérséklet.
1,7–4% koffeintartalom.
0m Ellenálló a kártevőkkel szemben.
184
30. Fekete leves 3

205 mm
A KÁVÉFŐZÉS
A kávé italt vagy őrölt babkávéból készíthetjük,
a vagy instant por felhasználásával.
és
usi
gy
-a
ől
tó
zú
Termesztés Begyűjtés Szárítás Hántolás Pörkölés Őrlés Főzés
Fagyasztva szárítás
Az igazi ínyencek lehetőség szerint kerülik az instant
alapanyagot, sőt van, aki még a pörkölést és az őrlést sem
bízza másra. A kávéfőzés évszázadokon át hasonló módon
zajlott, mint bármilyen más főzet készítése: a szárított Oldás
kávészemeket leforrázták, majd leszűrték.
Az 1800-as években kezdett elterjedni a kávéfőző, amivel
gyorsabban lehetett elkészíteni az italt. A forró vizet a gőz
FOGYASZTÁS
átpréseli az őrleményen, ezáltal az ízanyagok oldódása
intenzívebb, a várakozási idő lecsökken. A mai elektromos
presszógépekkel 30-40 másodperc alatt lefő a kávé, és
ebben már az őrlés ideje is benne van!
275 mm
Á V É F ŐZŐ
K ÉSE
K Ö D
MŰ
FŐZET
kávéőrlemény
tömítés
gőz
szűrő
víz nyomás
gban.
láng
185
30. Fekete leves 4

205 mm
A KOFFEIN kémiai elnevezése:

A kávé élénkítő hatásának felfedezése a múlt homályába 1,3,7-trimetilxan- A
vész, de bizonyos, hogy valahol az arab világban fogyasz- ta
tották legkorábban tudatosan a kávét az éberség és az eg
állóképesség fokozására. U
A kávé legfontosabb és egyben legismertebb hatóanyaga
a koffein. Összegképlete: C8H10N4O2
Növeli a szív frekvenciáját

és az összehúzódások erejét,
É L E T TA N I
ezáltal emeli a vérnyomást
és a perctérfogatot. H AT Á S A I nek simaizmait, .
hörgőcskéi-
Ellazítja a tüdő légcsere
vá
a
lik
intenzívebbé
Ak
Az agyi vegetatív közpon- gő
tokon keresztül emeli
a testhőmérsékletet. A vesében fo
ko
a vizeletképzé zza
st.
v termelését
A gyomorned serkenti.
ást
és a bélmozg
A koffein felezési ideje az ember Gyomorbántalmak és magas Hosszú távú, rendszeres fogyasztása
szervezetében átlagosan 4-5 óra. vérnyomás esetén ellenjavallt! függőséghez vezethet.
120 mg
A L O M
TA R T
100 mg
mg/adag
F E I N I
mg/liter
KO F 60 mg
75 mg El
és
50 mg ki
dr
10 mg el
5 mg
ne
fe
Forró csokoládé Koffeinmentes Kóla Feketetea Hosszúkávé Eszpresszó Energiaital

(2,5 dl) kávé (2,5 dl) (5 dl) (2,5 dl) (2,5 dl) (0,5 dl) (3 dl)
20 mg/1L 40 mg/1L 100 mg/1L 240 mg/1L 300 mg/1L 2000 mg/1L 350mg/1L
186
30. Fekete leves 5

205 mm
A KOFFEINMENTESÍTÉS
A koffeinmentes kávé nem jelenti azt, hogy egyál- Több eljárás is létezik arra, hogy a kávébabból
talán nincs benne koffein, hanem hogy a mértéke kinyerjék a koffeint, majd azt kristályos alakban
egy meghatározott szint alatt van, ez az Európai továbbértékesítsék az üdítő- és a kozmetikai ipar
Unióban 0,1 tömegszázalék. számára.
I. OLDÓSZERES ELJÁRÁS
A legelterjedtebb eljárás az iparban,
mert olcsó, gyors és hatékony.
Általában diklór-metán (DCM)
az oldószer: CH2Cl2.
A kávébabokat A gőzölt kávésze- A kávét újra Koffein-

Koffein és
és
gőzzel kezelik. meket oldószerrel gőzzel kezelik, oldószer
oldószermentes
mentes
mossák át. hogy az oldószer kávébab.
zza maradéka eltá-
. vozzon belőle.
Ennek a módszernek hátránya, hogy a kávé aromái
sérülnek, kioldódnak a koffeinnel együtt.
A legmodernebb típusú koffeinmentesítés esetén az
oldószer nagy nyomású, folyékony szén-dioxid, ami
275 mm
sokkal specifikusabban köti meg a sokféle oldható
ztása összetevő közül a koffeint, ezért az így kezelt kávé
aromája csaknem változatlan marad. Emellett a
Tiszta Az oldószer Kristályos szén-dioxid teljesen természetes anyag. Hátránya,
oldószer tisztítása koffein hogy sokkal drágább, mint bármelyik másik eljárás.
g
II. VIZES ELJÁRÁS

Koffeines Koffeinmentes
Előnye a vegyszermentesség kávészemek kávészemek
és az, hogy csak a koffeint vonja
ki a szemekből. Hátránya, hogy
drágább (kivéve a szén-dioxidos Kávészemek főzése
eljárást), és hogy a koffein
A kávéból csak
nem nyerhető vissza további A koffein kivételével a koffeint képes
felhasználásra. minden más oldha- kioldani a forró
tó anyagra nézve oldat
telített oldat
Tömény, minden
tal Koffein eltávolítása oldható összete-
aktívszén-szűrők vőre nézve
segítségével telített oldat
1L
187
30. Fekete leves 6

205 mm
AZ ÉLET KEGYETLEN
A szelekció
Pab
18
és az evolúció
A minket körülvevő világ szigorú szabályok szerint tokra, de a fejlettebb élőlények kifinomultabb módon
működik. Tulajdonképpen néhány fizikai összefüg- képesek egyensúlyozni térben és időben a lehetősé- Az egyszerű gépek
gésre vezethetőAvissza
szelekció Federico Garcia Lor
és az evolúció
S iratóénekszabályrendszer-
tapasztalunk. Ebbe a kérlelhetetlen Ignacio Sánchezvált c a 18 9 8 –19 3 6
mindaz, amit magunk körül gek, illetve a következmények között. Az emberi faj
Meleginkább
jías torrealkalmassá arra, hogy az élet kegyet-
A piacgazdaság á do r fölött let, 1935)
(részegyüttműködéssel
be született bele 3,5 milliárd évvel ezelőtt a földi élő- lenségét hosszú távú tervezéssel,
Ö k le l te té s e é s h
sso és vált egyre bonyolultabbá. A szabályok azóta aésláönzetlenséggel
Pablo Picavilág, la tompítsa. A kérdés csak az, hogy
1–1973
188 is érvényesek mind az élő, mind az élettelen folyama- sikerül-e mindhármat egyensúlyban tartani!
A szelekció A piacgazdaság
és az evolúció
Az egyszerű gépek Guernica, 19
37
A szabad gyökök A szelekció
és az evolúció
Az egyszerű gépek
A piacgazdaság
A szabad gyökök
AZ ÉL
A piacgazda
Önzetlenség
“
Az egyszerű gépek
AZ ÉLET KEGYETLEN
A szabad gyökök
A jónak induló A jónak induló
megoldások nem megoldások nem
Federico Garcia tudnak elterjedni
L világban Az egyszerű gépek
tudnak fennmarad-
Siratóének Ignacio Sánchez M a o
AÖZ ÉLET KEGYETLEN
kleltetése
e
r c a 18 9 8 –19 3 6
jías torreád
or fölött (részlet, 1935)
ni, mert felélik
az erőforrásokat Pablo PicassoA szabad gyökö
és halála
Pablo Picasso
1881–1973 1881–1973
Guernica, 19 F ederico Garcia L

Egyensúly
37 Siratóének Ignacio Sánchez Mejíasotorrrceáador1fö8löt9t (8rés–z1 936
let, 1935)
Guerni
Ökleltetése és halála
AZ ÉLET KEGYETLEN
Pablo Picasso
1881–1973 Hosszú Együtt-
távú
Guernica, 19 működés
tervezés37 A jónak induló
F e d e r i c o G a r c i a L omegoldások
r c a 18 9 8 –19 3 6A
Siratóének Ignacio Sánch
erőszakba
ez Mejías t
torkollnak
orreádor fölött (részlet, 1935)
Z ÉLET KEGYETLEN
Pablo Picasso
1881–1973
Federico Garcia Lor
Guernica, 19 Siratóének Ignacio Sánchez M c a 18 9 8
37 Ökleltetése és halála
ejías to rreádor fölött (
Pablo Picasso
1881–1973
Guernica, 19
37
188
31. Az élet kegyetlen 1

a L o r c a 18 9
Siratóének Ignacio Sánchez M
ejías torreá 8 –19 3 6
dor fölött (részlet, 1935)
205 mm
Pablo Picasso
Az egyszerű gépek erico Garcia Lo
F eAd piacgazdaság
1881–1973 Siratóének Ignacio Sánchez M
ejías
r c a 18 9 8 –19 3 6
torreádor fölött (részlet, 1935)
GuernicÖak, l1e9ltetése és haláAlaszabad gyökök
Pablo Picasso 37
1881–1973
on
gyszerű gépek Guernica, 19
A Guernica nevű baszkföldi városkát a spanyol polgárháború során 1937.
é-
aj
37
április 26-án Hitler és Mussolini harci repülői néhány óra leforgása alatt porig
bombázták. Ez volt a történelem során az első megsemmisítő légitámadás
t-
el
A szabad gyökök
a civil lakosság ellen. Picasso festménye ezt a borzalmas eseményt jeleníti
meg, a mű azóta világszerte a háborúellenesség szimbólumává vált.
gy
AZ ÉLET KEGYETLEN
Federico Garcia Lor

ejías to
c a 18 9 8 –19 3 6
rreádor fölött (részlet, 1935)
AZ ÉLET Pab K
lo Picasso
E973GYETLEN
1881–1
A piacgazdaság
“ 275 mm
Guernica, 19
37
Federico Garcia Lor
ejías to
c a 18 9 8 –19 3 6
cassoA szabad gyökök
973
GYETLEN
arcia Lorc
Guernica, 19
nchez Mejía
s halála
37
a 18 9 8 –19 3 6
s torreádor fölö
Délután öt órakor.
Pontosan délután öt óra volt.
A fehér gyolcslepedőt gyermek hozta
délután öt órakor.
Gyékénykosárban már ott állt a mész is
Aztán halál – a halál létezett csak
És szél támadt, a vattát elsodorta
A nikkelt, kristályt kiverte a rozsda
tt (részletGalamb
, 1935) és leopárd, ím összecsapnak
Egy comb tusakszik báva bikaszarvval
“
Arzénhangok rengenek a füstben
Az utcasarkon csendcsoportok állnak
És áll a bika győztes szívvel, árván
Mikor a hó-verejték kiütötte
Mikor a jód az arénát bevette

Halál rakott tojásokat a sebbe,
Délután öt órakor.
Pontosan délután öt órakor...
A mélység húrjai már bongva-bongnak
(Nagy László fordítása)
189

A piacgazdaság 205 mm
A SZABAD GYÖKÖK
A szabad gyökök
A
A szabad gyökök párosítatlan elektronnal rendelke- A szabad gyökök ép elektronszerkezetű részecskékből,
A
ző atomok vagy molekularészletek, amelyek igye- többnyire nagy energiájú sugárzások hatására alakul-
dá
keznek más atomoktól elvenni elektront, hogy stabi- nak ki (pl. ultraibolya sugárzás, radioaktív sugárzás),
sz
lizálódjanak, emiatt nagyon reakcióképesek. vagy más vegyületekkel történő reakciók során jönnek
a
létre (pl. oldószerek, dohányfüst). Sokszor azonban a
na
sejtek normál működése közben is keletkeznek szabad
ET KEGYETLEN gyökök, amelyek az elektronhiányukat kíméletlenül
elégítik ki, akár más vegyületek, például a sejthártya
vagy az örökítőanyag roncsolása árán is, az élőlények
Federico Garcia Lor
iratóének Ignacio Sánchez M
ejías to
c a 18 9 8 –19 3 6 sejtjeiben súlyos károkat és betegségeket okozva.
Szabad Gyökök
Egészséges Atom Eg
ca, 1937 A SZABAD GYÖKÖK (p
TÁSA
KELETKEZÉSE ÉS HA m
ba
ultraibolya m
sugárzás sejtanyagcsere
DNS-károsodás
dohányfüst
szmog
radioaktív
sugárzás
Az antioxidánsok olyan vegyületek, amelyek könnyen

leadják az elektronjaikat, ezáltal semlegesítik a szabad
gyököket. A sejtek saját maguk is termelnek antioxidán-
sokat, hogy megvédjék magukat a károsodástól. zálódik,
A legismertebb antioxidáns a C-vitamin. A szabad gyök stabili
élyt
és már nem jelent vesz
A zöldségek és gyümölcsök gazdag

antioxidánsforrások. Fogyasztásukkal
lassíthatók az öregedési folyamatok,
és csökkenthető a betegségek kialaku-
lásának esélye.
190

205 mm
IÓ
A SZELEKCIÓ ÉS AZ EVOLÚC A szelekció
és az evolúció
ől,
Az élet kegyetlensége vezetett a ma látható cso- el, amíg egy náluk is sikeresebb meg nem jelenik.
ul-
dálatos élővilág kialakulásához is. Az élőlényekre A természetes szelekció ritkítja a kevésbé ráter-
s), A piacgazda
számos veszély leselkedik, és mindazok, amelyek metteket, míg új változatok az örökítőanyag meg-
ek
a versenyben lemaradnak, utód nélkül pusztul- változása, a mutációk révén jönnek létre. E kettő
a
nak el. Csak a legsikeresebb változatok terjednek közösen eredményezi az élőlények evolúcióját.
ad
ül Az egyszerű gépek
ya A szabad gyökök
ek
A szelekció típusai
Egy populáció tagjai között egy adott tulajdonságukra nézve
(pl. szín, testmagasság, testsúly stb.) többnyire a közepes
mértékűek lesznek többségben, a szélsőséges értékek ritkáb- AZ ÉLET KEGYETLEN
ban fordulnak elő. Ha ezek közül valamelyik jelleg sikeresebb,
mint a többi, idővel ez az arány megváltozik.
Federico Garcia Lor
ejías to
c a 18 9 8
rreádor fölött (ré
Pablo Picasso
1881–1973
Irányító Stabilizáló Szétválasztó
275 mm
Guernica, 19
37
szelekció szelekció szelekció
Az átlagos tulajdonság előnyös, Az átlagtól eltérő

Egy tulajdonság annál
a különlegesek kevésbé tulajdonság előnyösebb,
előnyösebb, minél
sikeresek mint az átlagos
kifejezettebb
A nyírfaaraszoló A ginkgofa esete A Darwin-pintyek esete

A Galápagos-szigetek csaknem
lepkék esete Léteznek olyan élőlények,
amelyeknek a stabilizálódás ered- 1000 km-re van a legközelebbi
A nyírfa kérge normál esetben
ményeként lelassult az evolúciója. kontinenstől, a ma ott élő 15,
világos színű, ezért a világos
Egyik ilyen híres élő kövület a egymáshoz nagyon hasonló pintyfaj
példányok gyakoribbak, ugyanis
páfrányfenyő, amely 50 millió éve egyetlen szigetre sodródott közös
ezeket nehezebb észrevenni a
változatlan felépítésű, és előbb fajtól eredeztethető. A különféle
fatörzsön, ami miatt nagyobb
ismerték a kövületeit, mint hogy táplálékfajtákra specializálódó,
biztonságban vannak.
élő példányra bukkantak volna. tehát az átlagostól eltérő típusok
Kormos levegőjű körzetekben a
idővel önálló fajjá váltak.
fák törzse megsötétül, ezért a
lepkék sötét változata terjed el.
g
al
k,
u-
191

A szelekció
és az evolúció
205 mm
A piacgazdaság
EGYSZERŰ GÉPEK
Az egyszerű gépek
A szabad gyökök A
A nehézségek leküzdésének egyik módja, hogy pek működési elveiből több az élőlények anató- sz
1. Lejt
különféle
ő, ék, csav
eszközöket alkalmazva könnyítjük meg miai felépítésében is megfigyelhető. Az egyszerű
ar al
a saját dolgunkat. Jóllehet az eszközhasználat né- gépek
Hépkö Frederico Garcia Lor
znapi olyan eszközök, amelyek
példa:
Biológiaimegváltoztatják
ca 1898-1936
foga k a
hány különleges példától eltekintve leginkább k Ignaz
eaz
Siratóénpélda: acerő irányát vagy a munkavégzéshez szükséges
io Sánchez Me ku
emberre jellemző az élővilágban, az egyszerű balta
gé- erő nagyságát. jías torreád
kisebb erő, or fölöt t (részlet) lé
1.ALejt
Z ÉLEő, ék, csav
nagyobb elmozdulás an
TK ar Biológiai példa: Bio
lógiai példa:
1. Lejtő, ék, csavarpélda:
EGY ETLE N n
Hépköznapi Hépköznapi fogak fogak
példa:
fe
balta g
Federico Ga
nagyobb erő, Siratóének Ignacio SáncrhceziMae L o r c aerő,
kisebb 18 9 8 –19 3 6 balta
Képzőművés
jías torreád
kisebb elmozdulás Ökleltetése és hanagyobb lá
or fölött (részlet, 1935)
elmozdulá s kisebb erő,
Pablo Picasso la
zet
1881–1973 nagyobb elmozdulás
Guernica, 19
37
nagyobb erő,
kisebb elmozdulás
Hétköznapi példa:
2. Emelők
nagyobb erő,
kisebb elmozdulás talicska, harapófogó
Egykarú emelő Kétkarú emelő
A teher az alátámasztás és az emelő Az alátámasztás és az emelő erő
erő között van azonos irányú, de között van
hosszabb út,
i példa:
rövidebb út, 2. Emelők
kisebb erő rövidebb út, góétköznap apófogó
talicska, harapófoH har
Egye
nagyobb erő nagyobb erő
talicska,
Egykarú emelő
A teher az alátámasztás ésTEHER
az emelő
Kétkarú emelő 2. Emelők hosszabb
és ellentétes
Kétkarú emelő
Az alátámasztás és az emelő erő
erő között van azonos irányú, de
Egykarú emelő
között van irányú út,
hosszabb út, TEHER kisebb erő
kisebb Az alátám asztá s és az emelő erő
erő
rövidebb út, A teher az alátámasztás és az emelő rövidebb út,
azono s irány ú, de között van Biológiai példa:
nagyobb erő erő között van nagyobb erő út,
abb hossz bicepsz, vádli
kisebb erő rövidebb út,
TEHER rövidebb út, nagyobb erő hosszabb
alátámasztás alátámasztás és ellentétes
nagyobb erő irányú út, hosszabb
TEHER kisebb erő és ellentétes A
TEHER Biológ iaiú példa:
irány út,
el
kisebb erő
TEHER bicepsz, vádli Biológiai példa: te
bicepsz, vádli m
alátámasztás alátámasztás
sz
alátámasztás go
alátámasztás sz
fo
3. Csiga, falmászó biztosítása kötéllel sz
hengerkerék
Ha
Hétköznapi példa: A
3. Csiga, falmászó biztosítása kötéllel
Biológiai példa:
felső ferde szemizom mi
hengerkerék
Állócsiga
élda: or
Hétköznapi p sítása kötéllel
az erő nagysága nem,
fo
3. Csiga, falmászó bizto
de az erő iránya
megváltozik
hengerkerék Biológiai példa:

felső ferde szemizom
Állócsiga
az erő nagysága nem, Biológiai példa:
de az erő iránya
megváltozik felső ferde szemizom
Állócsiga
az erő nagysága nem,
de az erő iránya
192 megváltozik

205 mm
A szelekció
és az evolúció
A PIACGAZDASÁG A piacgazdaság
A szabadversenyes kapitalizmus a stabilizáló Az elmúlt évszázadok megmutatták, hogy

ó- szelekcióhoz hasonlóan a kereslet és a kínálat valójában ennél összetettebb rendszerről
rű alapján, központi irányítást nélkülözve engedi van szó, ezért a teljesen szabad piacgaz-
ák Az egyszerű gépek
a termékek mennyiségének, árának szabad ala- daság válságokhoz, visszaélésekhez vezet.
936
es kulását, miközben a termékeket magánkézben Például a versenytársakkal szövetkezve
A szabad gyökök a
t) lévő üzemek állítják elő. Amiből túl sok van, valós árnál jóval magasabbat is követel-
példa: annak csökken az ára, ezért kevesebbet fog- hetnek a termékért a forgalmazók, hiszen
nak gyártani belőle, a hiánycikkeknek azonban monopolhelyzetben vannak. Ezt hívják kar-
felmegy az áruk, ezért azokból megéri többet tellezésnek, amit a mai gazdasági rendsze-
gyártani. rekben többnyire büntetnek.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete
Ideális esetben ezek a hatások egye (OPEC) 1960-ban azért jött létre, hogy a
nsúl
tartják egy ország gazdaságát. yban világpiaci ár befolyásolásával a tagálla-
ÁR
AZ É70LEmokTK EGYprofitra
nagyobb
Edöntése
TLtehessenek
Enyomán
N kipat- szert.
1973-ban az OPEC
Piaci kínálati függvény tant olajválság során sokszorosára emel-
alacsony áron kedett az üzemanyag ára.
kevesen, magas
60 F ederico Garcia Lor
áron sokan Siratóének Ignacio Sánchez M c a 18 9 8 –19 3 6
ejías torreá
eladnák az dor fölött (részlet, 1935)
adott terméket Ökleltetése és halála
Pablo Picasso
1881–1973
Piaci keresleti 50
napi példa: Egyensúlyi függvény Guernica, 19
, harapófogó ár magas áron keveset, 37
Egy hordó olaj ára dollárban
alacsony áron sokat

vennének az adott
275 mm
termékből 40
Egyensúlyi
mennyiség MENNYISÉG 30
adban
ság határa. A 18. száz édja.
A 21. század legnagyobb gazdasági kihívása pedig az, hogy az
Do m in ik
20
ai Kö zt ár sa sz
Haiti és a
előállítás költségébe sikerül-e beleépíteni a termelés környezeti
lt, mint keleti szom
ológiai példa: ti m
Haiárát, ég sokkal gazdagabb vo vált, mert
zegényebb országává b volt, mint
terhelését is. Amíg csak az határozza meg egy bútor hogy
cepsz, vádli mennyiért tervezik meg, mennyiért vágják ki a M fát,ár a Amerika legs ab
erezhető profit fontos
mennyiért
azon
azültetni,
szállítják, és dolgozzák fel, addig senki nem fog fát nal megsz10
vagy
a ható gazdál
tart kodás.
a fennEzt
gondoskodni a keletkező hulladék megfelelő kezeléséről.
szabad piac, ahol a termék alacsony ára szelekciós előny, sosem
0
fogja elvárni a termelőktől, ehhez szintén központi szabályozás 1970 1972 1974 1976 1978 1980
szükséges.
öztársaság határa.
Haiti és a Dominikai K ég sokkal gazdagabb volt,
m
A 18. században Haiti . Mára Amerika legszegényebb
mint keleti szomszédja azonnal megszerezhető profit
országává vált, mert az nntartható gazdálkodás.
fe
fontosabb volt, mint a
HAITI SASÁG
: DOMINIKAI KÖZTÁR
mizom
193

?
205 mm
EGYEDÜL
Az együ�működés és az önállóság ke�ősségével az élet
minden szintjén és területén találkozhatunk, legyen szó
a szervezetünket alkotó sejtekről, a természetben meg-
található álla�ajokról vagy az emberi társadalom tagjai-
ról. Vannak nagyon hasonlóan működő egységek,
VAGY vannak önállóak, vannak magasan szerveze� munka-
megosztással érvényesülő, de önellátásra berendezkedő
C S A P A T B A N sikeres megoldások is. Hihetetlenül magas szintű együ�-
működést látunk például az élő szervezet sejtjei közö�,
ugyanilyen összehangolt életvitelt a rovarok különböző
fajainak mindennapjaiban, például a hangyáknál,
méheknél, de az emberi társadalom is csakis annak
köszönhe� sikerét, hogy tagjai szoros együ�működés-
ben állnak egymással. Ugyanakkor fontos az egyedek-
nek, a nagy egész összetevőinek önállósága is.
ÁLLAMALKOTÓ
ÁLLATOK
A SZÖVETEK ÉS A SEJTEK
MUNKAMEGOSZTÁS
194
32. Egyedül vagy csapatban 1

205 mm
et
ó
g-
ai-
k,
a-
dő
�- Faust
�, (részlet)
ző
A hegy ala� mocsárvidék
l, terjeszt ragályt zsákmányolt földemen;
ak csapoljuk le poshadt vizét,
s- az lesz csupán a végső győzelem.
k- Zöld a mező s termékeny; ember, állat
az új földön nyomban o�hont találhat,
s merész szorgalmú nép emelte gát JOHANN W
szilárd oltalmában üthet tanyát. OLFGANG
Ha láthatnám a síkon át VON GOET
HE
e nyüzsgést, szabad nép szabad honát, 1749 –1832
a pillanathoz esdve szólnék:
Oly szép vagy, ó, ne szállj tovább!
Fordíto�a: Jékely Zoltán, Kálnoky László
275 mm
ID. PIETE
L
BRUEGE
69
1525 –15
BÁBEL
TORNYA
195

205 mm
A SZÖVETEK Az élet alapegysége a sejt. Az első élőlények egyetlen sejtből A

álltak, és a földi élet 3,8 milliárd évéből bő 3 milliárd ilyen v
egysejtű lé�ormában zajlo�. A többsejtű élőlények megjelené- h
sével vált lehetővé a differenciálódás, vagyis hogy a szervezetet 4
ÉS A SEJTEK alkotó sejtek egymástól eltérővé váljanak, közö�ük munka-

megosztás alakuljon ki. Az ado� feladatra specializálódva azt
e
le
hatékonyabban tudják ellátni.
4,5 MILLIÁRD 3,8 MILLIÁRD 2 MILLIÁRD

ÉVE ÉVE ÉVE
A FÖLD KELETKEZÉSE ÉLET MEGJELENÉSE SEJTMAGVAS EGYSEJTŰEK
FÖLD BAKTÉRIUM PAPUCSÁLLATKA
Az ember egyedfejlődése során számos korábbi evolúciós lépés megfigyelhető, kezdve onnan, hogy egyet- A
len sejtből, a megtermékenyíte� petesejtből (zigóta) indul fejlődésnek mindenki. ly
Sejtjeink eleinte alig különböznek egymástól, így fordulhat elő, hogy ha ke�éválik a fejlődő sejtcsomó, m
két egészséges, minden szöve�el és szervvel rendelkező testvér fejlődik belőle. Ők az egypetéjű ikrek.
A fejlődés későbbi szakaszában azonban elköteleződnek a keletkező sejtek a saját szövet-
�pusuknak megfelelő feladatra.
GLIASEJTEK IDEGSEJTEK
IDEGSEJTEK VÉDELME, ELEKTROMOS JELEK
TÁPLÁLÁSA GYORS TOVÁBBÍTÁSA IDEGSZÖVET
EGYRÉTEGŰ HÁMSZÖVET
MIRIGYSZÖVET
JÓL ÁTJÁRHATÓ, VÉKONY VÁLASZFALAK
LÉTREHOZÁSA VÉREREKBEN, LÉGZŐ- VÁLADÉKTERMELÉS
RENDSZERBEN, EMÉSZTŐRENDSZERBEN HÁMSZÖVET
TÖBBRÉTEGŰ HÁMSZÖVET
A VÉDELEM, ELSŐSORBAN IVARSEJTEK
A TEST KÜLSŐ FELSZÍNÉN
SZAPORODÁS
196 EMBERI S

205 mm
ől A primi�vebb élőlényeknél a specializáció még könnyen visszafordítható, a fejle�ebbek sejtjei már

en véglegesen egymásra utaltak. Ha egy laposférget feldarabolnak, minden részéből új kis élőlény fejlőd-
é- het, nem számít, hogy a féreg melyik részéből származik. Az ember esetében a szívet alkotó izomsejtek
et 40%-ának pusztulása az egész szervezet halálához vezet néhány percen belül. Ez a teljes test
a- elenyészően kis része (kb. 1 ezreléke), a többi sejt mégsem képes átvenni a feladatot vagy kielégíteni
zt legalább a saját szükségleteit.
600 MILLIÓ 580 MILLIÓ 520 MILLIÓ

ÉVE ÉVE ÉVE
ŰEK TÖBBSEJTŰ SZÖVETTEL RENDELKEZŐ SZERVEKKEL RENDELKEZŐ

ÁLLATOK ÁLLATOK ÁLLATOK
SZIVACS MEDÚZA ŐSHAL
et- Az őssejtek kivételt képeznek, ezek életünk végéig megőrzik azt a képességüket, hogy belőlük bármi-
lyen sej�éleség létrejöhet. A jövőben számos betegség eredményes kezelése várható az őssejtek alkal-
ó, mazásával.
ek.
275 mm
SIMAIZOMSZÖVET HARÁNTCSÍKOLT IZOMSZÖVET SZÍVIZOMSZÖVET
A SZÍV KITARTÓ,
VÉREREK, BÉLRENDSZER, VÁZIZMOK GYORS, AKARATLAGOS GYORS, RITMIKUS
IZOMSZÖVET LÉGZŐRENDSZER LASSÚ, ÖSSZEHÚZÁSA ÖSSZEHÚZÁSA
AKARATLAN ÖSSZEHÚZÁSA
VÉRSZÖVET VÖRÖSVÉRSEJTEK FEHÉRVÉRSEJTEK VÉRLEMEZKÉK

LÉGZÉSI GÁZOK SZERVEZET BELSŐ VÉDELME VÉRALVADÁS
SZÁLLÍTÁSA A KÁROSÍTÓ ANYAGOKTÓL
(ANTIGÉNEKTŐL)
KÖTŐSZÖVET
LAZA ROSTOS KÖTŐSZÖVET TÖMÖTT ROSTOS KÖTŐSZÖVET

KÖTŐ- ÉS ZSÍRSZÖVET SZERVEK RÖGZÍTÉSE, ERŐS INAK, SZALAGOK
TÁMASZTÓSZÖVET ELLENÁLLÓVÁ TÉTELE FELÉPÍTÉSE
TÁPANYAG-RAKTÁROZÁS,
HŐSZIGETELÉS,
MECHANIKAI VÉDELEM
CSONTSZÖVET PORCSZÖVET
VÁZRENDSZER
VÁZRENDSZER KEMÉNYEBB RUGALMAS
ELEMEINEK FELÉPÍTÉSE
TÁMASZTÓSZÖVET ELEMEINEK FELÉPÍTÉSE
RI SZÖVETEK 197

205 mm
ÁLLAMALKOTÓ ÁLLATOK M
Ahogy a sejtek szintjén lezajlo� egy evolúciós eseménysor, aminek következtében a sejtek elveszte�ék O
T
az önállóságukat, egy nagyobb szervezet részévé váltak, és egy-egy feladat ellátására specializálódtak,
úgy hasonló folyamat eredményeként egyes többsejtű állatok egyedei is elveszte�ék az önállóságukat,
hogy egy nagyobb szervezetet (szuperorganizmust) szolgálva egy-egy részfolyama�al törődjenek csak.
Legismertebb képviselőik a méhek, de az emlősök közö� is találunk példát. Közös vonásuk, hogy a M
kolóniát testvérek alkotják, amelyek nem szaporodnak, a közösség feje pedig a többieknél nagyobb
termetű anya.
Az államalkotó állatok rokonsági körében általában ma is megtalálni a különböző evolúciós állomásokat,
az egyedül élő �pustól kezdve a lazán szerveződőn át a legmagasabb szinten összehangolt életmódúakig. A
–
a
em
LEVÉLDARAZSAK KAPARÓDARAZSAK REDŐSSZÁRNYÚ DARAZSAK

SZABADON ÉLŐ, ÖNÁLLÓAN AZ ANYA FÉSZKET ÉPÍT, ÉS ABBA AZ ANYA A FÉSZEKNÉL MARAD,
TÁPLÁLKOZÓ LÁRVA ANNYI ÉLELMET HORD, AMENNYI A LÁRVÁKAT ÉS AZ ANYÁT A
ELEGENDŐ A FEJLŐDŐ LÁRVÁNAK TESTVÉREK TÁPLÁLJÁK
HÁRTYÁSSZÁRNYÚAK CSÓTÁNYOK RÁGCSÁLÓK

RENDJE RENDJE RENDJE
MÉHEK, HANGYÁK, CSUPASZ TURKÁLÓ
DARAZSAK TERMESZEK
KASZTOK: KASZTOK: KASZTOK:

ANYA NŐSTÉNY KIRÁLYNŐ NŐSTÉNY KIRÁLYNŐ NŐSTÉNY
DOLGOZÓK NŐSTÉNYEK KIRÁLY HÍM KIVÁLASZTOTTAK HÍMEK
HERÉK HÍMEK DOLGOZÓK HÍMEK ÉS NŐSTÉNYEK DOLGOZÓK HÍMEK ÉS NŐSTÉNYEK
KATONÁK HÍMEK ÉS NŐSTÉNYEK KATONÁK HÍMEK ÉS NŐSTÉNYEK
KIRÁLYNŐ
ANYA
KIRÁLYNŐ KIRÁLY
KIVÁLASZTOTT
HERE DOLGOZÓ
DOLGOZÓ KATONA KATONA, DOLGOZÓ
198

205 mm
MUNKA
MEG
OSZ
Az emberre feltehetően sosem volt jellemző a tejes önellátás, a feladatok minimális
megosztása már az emberelődök hordáiban is jelen lehete�. Igaz, a feladatokat szük-
ék
ség esetén bárki át tudta vállalni a másiktól. Összevetve azzal, hogy ma milyen speciális
TÁ S
k,
kritériumoknak kell megfelelni egy állásinterjún, amire ado� esetben éveken át készül,
at,
tanul a jelentkező, megérthetjük, hogy ezen a téren is sokat változo� a világunk.
k.
a MINDEGYIK RENDSZER TOVÁBBALAKULÁSÁBAN FONTOS SZEREPE VOLT AZ ALÁBBIAKNAK:
bb
TERMELÉKENYSÉG SZÁLLÍTÁS TUDOMÁNY
at,
g. A mezőgazdaság javuló termelékenysége Fejlődő szállítás – ha ugyanaz a termék Tudományos előrehaladás – az emberek
– kevesebb ember is képes megtermelni jobb vagy olcsóbb, egyre messzebbről egyre kevesebb dologról rendelkeznek
a szükséges élelmiszert, egyre több is megéri beszerezni ahelye�, hogy egyre több információval, muszáj saját
ember foglalkozhat mással. helyben állítanák elő. szakterületet találni, specializálódni.
1. ÖNELLÁTÁS Mindenki maga számára kutat- A munkafolyamatok egyszerű lépé- MANUFAKTÚRA 4.

ja fel vagy állítja elő az élethez sekre bontásával képzetlen embe-
szükséges javakat (pl. élelem, rek is nagy termelékenységet ké-
búvóhely, szerszámok, fegyve- pesek elérni, nincs szükség hosszú
rek, öltözék…). tanulási időre, a bérek is
csökkenhetnek. 1
275 mm
2. KÉZMŰIPAR A mesterember egy-egy termék A gépek megjelenésével egyre több GYÁRIPAR 5.
előállítására szakosodik (pl. fa- kézzel végze� munkafolyamat vált-
zekas, takács, kádár…), emelle� ható ki, a munkások már nem vol-
sokszor földet is művel, haszon- nának képesek egymaguk előállí-
állatokat is tart. A mesterség tani a terméket, szerepük a gépek
többnyire apáról fiúra száll. irányítása. 1
NYEK
NYEK
3. CÉHRENDSZER GLOBÁLIS 6.
Azonos szakmát gyakorló szak- Az alkatrészgyártás és a végtermékek
MUNKA-
emberek érdekvédelmi szövet- összeszerelése elválik egymástól.
séget alkotnak, a képzés is a Minden részelemet a lehető MEGOSZTÁS
céhek keretein belül történik, legideálisabb gazdasági környezet-
mester csak az arra alkalmas- be telepíte� üzemben állítanak
nak ítélt legényből válhat. elő. Mindez a szellemi termékek 1
előállításába is átgyűrűzik.
A nyersanyag, a termék és a Az előállításhoz szükséges A munkásnak nincs tulajdona

1
szükséges eszközök is a eszközök, nyersanyagok az üzemben, bérért dolgozik,
készítő tulajdonát képezik részben közösek amit készít, nem az övé
199

205 mm
VONZALOM
Az ember esetében nem teljesen egyértelmű, mi A mágneses kölcsönhatásokra már az ókorban
számít vonzónak, és mi az, ami visszataszít, vagy felfigyeltek, de még a 21. századi tudósoknak is
hogy az ellentétek valóban vonzzák-e egymást, annyi újdonságot tartogat, hogy a felfedezések
netán pont elidegenítenek. Az anyagok világá- száma nemhogy csökkenne, hanem egyre több
ban azonban mindez mérhető, kiszámolható, tel- van belőlük. Jó néhány Nobel-díjat ítéltek már
jes biztonsággal megjósolható. Semmi romanti- oda a mágnesességgel kapcsolatos kutatások
kus nincs benne, mégse mondhatjuk rá, hogy ne elismeréseként, többek között a legmodernebb
volna izgalmas. diagnosztikai eljárás, az MRI kifejlesztéséért.
Általánosan elfogadott, hogy a földmágnesesség jelenségét az ókori Kínában ismerték fel először.
A Kr. e. 4. században már írtak a mágneses ásványokról, az 1. században említett csodálatos
„délre mutató kanál” feltehetően magnetit ásványból készült. Ezt tekinthetjük az első iránytűnek.
A mágnesesség A Föld pólusai
200
33. Vonzalom 1
205 mm
an
is
ek
bb
ár
ok
bb
275 mm
ERNEST BOARD
William Gilbert mágneses jelenségeket mutat be 1877–1934
I. Erzsébet királynőnek 1598-ban
Elégia egy rekettyebokorhoz

(részlet)
. . . Én is hajó vagyok, de melynek minden ízét
A kínok vasszöge szorítja össze testté,
S melyet a vad hajós őrült utakra visz szét,
Nem hagyva lágy öbölben ringatni búját restté,
Bár fájó szögeit már a létentúli lét
Titkos mágneshegyének szelíd deleje vonzza:
A néma szirteken békén omolni szét
S nem lenni zord utak hörgő és horzsolt roncsa. . .
(1917)
Tóth Árpád
1886 –1928
201
33. Vonzalom 2
205 mm
A MÁGNESESSÉG Va
m
Rögtön az elején szögezzük le: minden Normál körülmények között még az erős A
anyag rendelkezik mágneses tulajdonsá- mágneses tulajdonságokkal rendelkező el
gokkal, amit elsősorban az anyagot alkotó anyagok sem viselkednek mágnesként,
atomokon belül az elektronok elhelyezke- mert a szerkezetük rendezetlen, és így a
dése és mozgása okoz. Egyes anyagoknál mikroszkopikus összetevőik kioltják egy-
alig kimutatható, más esetben könnyen más mágneses hatását.
megfigyelhető.
Egy anyag mágneses jellemzője

mágneses mágneses mágneses
tér térbe térből
hiányában helyezve kivéve
A mágnesező Diamágneses
térrel ellentétes anyagok,
irányban mágne- pl. réz, ólom,
Mágneses térbe seződik, ezért víz.
helyezve maga is minden esetben
mágneseződik, de taszító hatás jön
csak addig mutat létre.
mágneses tulaj- Paramágneses
donságokat, amíg anyagok,
A mágnesező
a külső hatás pl. kálium,
térrel azonos
fennáll. alumínium,
irányban mágne-
oxigén.
seződik, ezért
minden esetben
anyagon belüli
vonzó hatás jön A
mágneses
létre. Ez
erővonalak
sz
sz
Mágneses térbe helyezve maga is mágne- Ferromágneses la
seződik. A mégnesezettségét azután is anyagok, ah
megtartja, hogy a külső hatás megszűnik. pl. vas, nikkel, h
azonos mág- külső
kobalt.
nesezettségű mágneses
területek tér erővonalai
Állandó mágnesek
A ferromágneses anyagokat mágneses térbe helyez- és nem csak patkó alakú mágnes volt készíthető.
ve állíthatjuk elő az állandó mágneseket. Az ilyen A ferritek, azaz kerámiamágnesek kemények és kémiai-
anyagok felmelegítve az úgynevezett Curie-ponton lag ellenállóak. A legmodernebb mágnesek ritkaföld-
válnak ismét rendezetlenné. A vas esetében ez 770 °C. fém-ötvözetekből készülnek (NdFeB = neodínium-vas-bór),
A 20. század elején acélból készítették a mágneseket, igen erős mágneses térrel rendelkeznek. A ferromág-
majd az 1930-as évektől más fémötvözetekből elő- neses anyagokat információtároló eszközökben (me-
nyösebb tulajdonságokkal rendelkező ferromágneses revlemez, magnószalag stb.), hangszórókban, villany-
anyagokat alkottak. A japán fejlesztésű AlNiCo motorokban és mérőműszerekben is alkalmazzák.
(= alumínium-nikkel-kobalt) ötvözetből kisebb méretű
202
33. Vonzalom 3
205 mm
Vannak olyan ötvözetek, például a 25% mangánt, 14% alumíniumot és 61% rezet tartal-
mazó ötvözet, amely annak ellenére ferromágneses, hogy egyik összetevője sem az.
ős A 78% vasat tartalmazó mangánacél viszont egyáltalán nem ferromágneses annak
ző ellenére, hogy túlnyomó részben ferromágneses vasból áll.
nt,
a
gy-
Mágneses Egy rúd alakú mágnes ereje a vége körül koncent-
rálódik, a közepe nem mutat mágneses tulajdon-
mező ságot. A mágnesek ellentétes pólusai vonzzák,
azonos pólusai taszítják egymást.
eses
ből
ve
275 mm
A mágnesek közötti kölcsönhatást mező közvetíti.
Ez a mágneses mező láthatóvá tehető finom vasre-
szelékkel, amit a mágnes fölé tett üveglapra
szórunk. A vasreszelék kirajzolja azokat az erővona-
lakat, amelyek jellemzik a teret. Ott erősebb a tér,
ahol a vasreszelék, azaz az erővonalak sűrűbben
helyezkednek el.
s
nalai
MRI-készülék
Mágnesesrezonancia-képalkotás
tő.
Az eljárás alapja az, hogy egy anyagot erős mágneses
ai-
térbe helyezve az anyagot alkotó atomok bizonyos
ld-
tulajdonságai megváltoznak, és ha eközben elektromág-
ór),
neses impulzusokkal is bombázzák, az atomjai rájuk
ág-
jellemző sugárzást bocsátanak ki magukból. Egészség-
me-
ügyi vizsgálatok során a testünkben legnagyobb arány-
ny-
ban jelen lévő atomból, a hidrogénből érkező jeleket
fogja fel a készülék, ez alapján készíti el a képet.
MRI-felvétel a koponyáról
203
33. Vonzalom 4
205 mm
A FÖLD PÓLUSAI A
Feltételezések szerint a Föld mágneses terét a vasból és nikkelből álló folyékony A
külső mag örvényáramlásai hozzák létre. A Föld mágneses terének erővonalai ti
hasonlítanak egy rúdmágnes köré szórt vaspor által rajzolthoz, azonban a sa
napszél eltorzítja alakját és méretét. A Nap felőli oldalon „összepréselődnek”, n
míg az átellenben lévő oldalon hosszan elnyúlnak az erővonalak, miközben sa
megvédik a felszínt a nagy erejű, elektromosan töltött részecskéktől.
töltött részecskék (napszél)
Nap
Az iránytű csak közelítőleg mutatja az északi

irányt, mivel a mágneses pólusok nem esnek
egybe a földrajzi pólussal. Hazánk területén
mindössze 4° az eltérés. A pólusok időben belső mag
elvándorolnak, és átlagosan 250 ezer évente
felcserélődnek. Az utolsó pólusváltás 780 ezer külső mag
éve történt, a kutatók szerint 1-2 ezer éven
belül várható a következő.
örvényáramlatok
1730
1590 1700
1600
1800 1632
2000 2005 2007 2010 2015
1831 1962 1984
1859 1948 2001
1973 1994
1904
Északi-sark
204
33. Vonzalom 5
205 mm
A paleomágnesesség
ny A magmás kőzetekben lévő vasásványok (pl. magne-
ai tit), mint kicsi iránytűk, a kőzetolvadék megszilárdulá-
a sa előtt „beállnak” a keletkezés idejében jellemző mág-
k”, neses észak–déli irányba, majd a kőzet megszilárdulá-
n sa után megőrzik azt.
A forró lávában
nem tudnak tartósan
Mágneses mágneseződni Mágneses
tér az ásványok tér
Forró Kihűlt
láva bazalt
A Föld pólusainak A bazaltban megőrzött

irányultsága mágnesezettség iránya
275 mm
A kőzetlemezek mozgásának egyik legfőbb bizonyítékát is a Föld mágnesességének köszönhetjük.
Az óceáni kőzetlemezek anyaga „magnószalagként” rögzítette az elmúlt 100-200 millió év
mágneses terének legfőbb jellemzőit. Az óceáni hátság két oldalán tükörképet alkot
a két „felvétel”, bizonyítva ezzel a távolodó mozgást.
90°
180° Észak- A paleomágnesség segítségével a
Amerika kelet kormeghatározás mellett a már ismert
korú kőzetek vagy fosszíliák kelet-
kezésének földrajzi helyét is meg tudják
Európa becsülni, a kőzetlemezek múltbéli
tok mozgásának folyamatait pontosítani.
A kontinensekhez viszonyított
pólusmozgások útvonala eltérő,
ami csak úgy lehetséges,
ha a pólusok és a kontinensek
Afrika is elmozdultak a múltban.
90° 0°
nyugat
205
33. Vonzalom 6
205 mm
HAJSZÁLNYIN MÚLIK!
A hajszál ugyan nem szabványos mérték- nélkül, vagy gondoljunk csak arra, hogy
egység, cserébe azonban mindenki számára hajszálcsövesség hiányában a növények
jól érzékelteti, hogy valami igen-igen apró sem jutnának tápanyagokhoz a talajból. Az
dologról van szó. Ha alaposabban szemügyre pedig már csak másodlagos mindezen felül,
vesszük, milyen horderejű jelenségekben van hogy egyes biokémiai kutatások is a hajszál-
szerepe hajszálvékony csöveknek, egyből csövességet hívják segítségül különböző
hozzátehetjük azt is, hogy sok kicsi sokra vegyületek szétválasztásához.
megy: a vérkeringésünk mit sem hajszálerek
Az akvarell a festés egy technikája, alkalmazásakor

különösen nagy szerepet kap a hajszálcsöves-
ség. Az ecset maga is a hajszálcsövesség
segítségével tartja magában a híg vízfesté-
ket, amit általában nedvesített papírra
visz fel a művész.
A festék a papír rostjai mentén szétfut,
a kontúrok azáltal elmosódnak, a szí-
nek fátyolossá válnak.
Neve a latin aqua szóból ered, ma-
gyar megfelelője: víz.
KAPILLÁRISHATÁS
TALAJMŰVELÉS
KROMATOGRÁFIÁS FUTTATÁS
HAJSZÁLEREK
206
34. Hajszálnyin múlik 1

205 mm
!
y
k
z
,
-
ő
or
s-
g
é-
ra
St. Germain Tunisz közelében (1914)
A sötétség verse
t, (részlet)
í-
...Mondd, kissé mártottál-e már
275 mm
hófehér cukrot barna lébe,
a- Paul Klee egy feketekávés pohár
1879–1940 keserű, nyirkos éjjelébe?
S figyelted-e: a sűrü lé
mily biztosan, mily sunyi-resten
szivárog, kúszik fölfelé
a kristálytiszta kockatestben?
Így szivódik az éjszaka
beléd is, fölfelé eredve,
az éjszaka, a sír szaga
minden rostodba és eredbe,
mígnem egy lucskos, barna esten
az olvadásig itat át,
Dsida Jenő hogy édesítsd valamely isten
1907–1938 sötét keserű italát.
(1938)
207

205 mm
KAPILLÁRISHATÁS T
T
A magyarul hajszálcsövességnek nevezett jelenséget bárki megtapasztalhatja, ha zuhanyzás
után megtörölközik. A víz ugyan a bőrünk felületéhez is hozzátapad, de cseppekbe gyűlik,
nem nedvesíti át, a törölköző azonban felitatja. A hajszálcsövesség következtében a nedves-
ség akár a gravitáció ellenében is felkúszik egy megfelelően vékony rostban.
az üveg és a víz
részecskéi közti erő
A jelenség hátterében a cső vagy edény falának és a folyadék részecskéinek
kölcsönhatása áll. Ha a folyadék részecskéi közötti összetartó erő kisebb,
mint a tárolóedény fala és a folyadékrészecskék közötti, akkor nedvesíti azt, gravitációs erő
mert a folyadék rátapad a felületre. Ha a folyadék részecskéi egymáshoz
nagyobb erővel kapcsolódnak, mint az edény falához, akkor nem nedvesítik.
Az üveget a víz nedvesíti, ezért megfelelően vékony üvegcsőben a víz felkúszik.

A higany azonban nem nedvesíti, ezért az ellenkező irányba mozdul el a csőben a folyadék.
300
250
200
150
100
50
H 2O Hg 0 0,3 0,5 0,8 1 1,3 1,5 1,8 2

üvegcső átmérője (mm)
Az élet számos területén tapasztaljuk a hajszálcsövesség következményeit.

Néha örömre adnak okot, máskor igyekszünk megszüntetni.
A törlőkendő rostjai a hajszálcsövesség
következtében felszívják a folyadékot.
Vízzáró szigetelés az
alap és a téglafal között.
téglafal
szigetelés
alap
a talaj nedvességének áramlása

A nem kellően szigetelt falak alulról
felszívják a talaj nedvességét.
208

205 mm
TALAJMŰVELÉS
TALAJMŰVELÉS
Régi megfigyelés, hogy megfelelően fellazított talajban jobban teremnek a haszonnövények. Az okok
között dobogós helyet foglal el a kapillárishatás. A talaj apró szemcsékből áll, a közöttük lévő teret levegő
vagy nedvesség tölti ki. A növényeknek mindháromra szükségük van.
párolgás
száraz talaj
275 mm
gyökér
kapillárishatás
nedves talaj
2
túl laza talajszerkezet, gyenge kapillárishatás túl tömör talajszerkezet, erős kapillárishatás
Túl laza talaj Optimális talaj Túl tömör talaj

A növény könnyen kifordul Levegő: A gyökeret alkotó sejtek A gyökerek nem tudnak megfelelő-
a talajból gyökerestől. a talajlevegőt használják a légzésükhöz. en fejlődni.
A gyenge kapillárishatás miatt Nedvesség: A növények csak Az erős kapillárishatás miatt

a talajnedvesség csak lassan a talajnedvességben oldott tápanyagokat a talajnedvesség a felszín közelébe
pótolja a felszívott mennyiséget képesek felvenni a gyökerükön keresztül, kerülve könnyen elpárolog.
a gyökerek közelében. és maga a víz is életfontosságú.
Szemcsék: A szilárd szemcséket behálózó

gyökerek tartják stabilan a növény föld
feletti részét.
Hajszálcsövesség nélkül az öntözés
is kevésbé volna hatékony,
a talajban oldalirányban nem
terjedne a nedvesség.
A szántás a talajlazítás
legfontosabb művelete.
209

205 mm
KROMATOGRÁFIÁS FUTTATÁS
A
A többféle anyagból álló minták tulajdonságaik A folyamat jól szemléltethető a növényi festékek vé
alapján szétválaszthatók alkotóikra. A szétválasztási elkülönítésével. Ez alapján dolgozta ki és nevezte el te
eljárások közül a kromatográfiát a biokémia, a krimi- kromatográfiának az eljárást 1901-ben Mihail er
nalisztika, az orvostudomány és az analitikai kémia Szemjonovics orosz botanikus. tu
területén is használják.
1. A levelet összezúzzák, hogy a sejtjeiben

lévő anyagok kiszabaduljanak. v
2. Az oldatból egy cseppet nedvszívó papírra

juttatnak, és megvárják, míg megszárad.
3. A papírcsík alját tiszta oldószerbe mártják, a hajszálcsövesség következtében

a folyadék felfelé indul, és magával ragadja a festékmolekulákat.
4. A különböző festékmolekulák más-más módon kötődnek a papír

anyagához, ezért az áramlási sebességükben is eltérés mutatkozik.
Azonos feltételek mellett megismételt kísérlet esetén mindig ugyanott találjuk meg
az egyes összetevők nyomát a papíron, ezáltal igazolható egy összetevő jelenléte
vagy hiánya, aránya pedig megbecsülhető. karotin
A papíralapú mellett ma már sok más kromatográfiás eljárás létezik, köztük olyanok xantofil
is, amelyek lehetővé teszik az egyes összetevők újbóli begyűjtését további vizsgálat klorofill A
céljából. klorofill B
kiindulópont
210

205 mm
HAJSZÁLEREK
Az ember és sok állat keringési rendszere zárt, vagyis a Ez teszi lehetővé, hogy a vérben oldott tápanyagokat
vér nem hagyja el az ereket, nem folyik be a test szöve- az ilyen hajszálerek falán keresztül felvegyék a szöve-
teinek sejtjei közé. Az érrendszer annyira apró, vékony tek sejtjei, a káros anyagok pedig a vérerekbe jutva
erekké ágazik el, hogy néhol már csak libasorban mihamarabb elszállítódjanak onnan.
tudnak a vérsejtek keresztülhaladni rajta.
tüdő
kis vérköri
tüdőartéria kapillárisok
tüdővéna
vérnyomás összesített
keresztmetszet főartéria
áramlási
nagy véna
sebesség
bal szívfél
jobb szívfél nagy vérköri
kapillárisok
275 mm
artériák hajszálerek vénák
n
Az ember keringési rendszere két vérkörből áll,
benne a szív pumpáló mozgása hajtja körbe a vért.
a test szövetei
Igaz ugyan, hogy a hajszálerek nagyon kis átmérőjűek, de annyira sok van belőlük, hogy ha
egyszerre mindegyik megnyílna, kétszer annyi vérre volna szükségünk ahhoz, hogy ne ájuljunk el.
A szervezet a hajszálereket körülvevő izomsejtek segítségével pontosan szabályozza, mikor melyik
szervünk kapjon több vért, így egy adott pillanatban mindig elegendő a rendelkezésre álló 5 liter.
szöveti sejt
oxigén tápanyagok
A izomsejt
B vörösvérsejt
pont
hámsejt
szén-dioxid salakanyagok
211

205 mm
Egyszer volt,
hol nem volt…
A mesék szokásos bevezetője arra utal, hogy a csodák- sének korát megállapítsák, vagy az élőlények testén
kal, varázslatokkal, hihetetlen dolgokkal tarkított belül zajló folyamatokat megismerjék, nem egy
történetnek van némi valóságalapja, ami az ihletet esetben hozzásegítve a kutatókat ahhoz, hogy
adta, de az olyan régen történt, hogy a múlt homályá- egy-egy mesés történetben meglepően nagy arány-
ba vész, ezért nem lehet már kideríteni, mennyi igaz az ban igazolják a valós eseményeket. Az izotópok között
egészből. ugyanis találunk olyan atomokat, amelyek idővel
Régi és kiolthatatlan vágya az embernek, hogy átalakulnak valami más atommá. Egyszer még voltak,
megtudja, mi zajlott a múltban. A 19. század végén aztán nem lettek. Pontos mérésekkel pedig kiszámít-
kezdték felfedezni az atomok izotópjait, amelyek a mai ható, hogy mennyi ideje zajlik az adott mintában az
tudósokat abban is segítik, hogy egy anyag keletkezé- átalakulás.
IZOTÓPOK
RADIOAKTÍV BOMLÁS
RADIOMETRIKUS
KORMEGHATÁROZÁS
IZTÓPOK A GYÓGYÁSZATBAN
Arany halotti maszk

Schliemann az 1870-es években feltárt Mükéné romjai között
találta ezt az arany halotti maszkot, melyen Agamemnón,
Mükéné királyának arcvonásait vélte felfedezni.
A máig „Agamemnón halotti maszkja” néven ismert leletről a
későbbi vizsgálat során kiderítették, hogy a trójai háború
feltehető idejénél jó fél évezreddel korábbról való.
212
35. Egyszer volt, hol nem volt 1

205 mm
Íliász (részlet)
…„Halljátok szavamat, trószok s lábvértes akhájok:

én most visszamegyek, fel a széljárt trójai várba, mert
sehogyan nem tudnám végignézni szememmel, mint
vív drága fiam s az Arész-kedvelt Meneláosz.
én Mert hiszen azt csak Zeusz maga tudja s a többi nagy
gy isten, hogy melyiküknek van máris kijelölve halála.”
Homérosz
gy Mondta, s a két bárányt föltette az isteni férfi szép Kr. e. 8. század
y- szekerére, föl is szállt, jól meghúzta a gyeplőt; s mellé
tt Anténór lépett gyönyörű szekerére: megfordultak s
el Trója felé indultak el újra…
k,
t-
az
A görög legendák közül talán a legismertebb a trójai háború története. Ebben egy tíz
éven át tartó ostrom után végül csellel tudják csak elfoglalni a várost: látszólag
elvonultak a falak alól, és búcsúajándékként egy hatalmas falovat hagynak hátra.
Benne azonban görög katonák bújnak meg, és miután a győzelmet ünneplő
trójaiak a lovat beviszik magukhoz a városba, éjjel előbújnak a ló belsejében
rejtőzők, az újra támadó görög sereg előtt kinyitják bentről a kapukat, és
romba döntik a várost. Az ostrom utolsó évéről szól Homérosz Iliász című
eposza. Az ebben leírtak alapján – például, hogy szeles vidéken állt a vár,
275 mm
közel a tengerhez, egy hegy lábánál lévő dombon – Heinrich Schliemann
német amatőr régész 1873-ban sikeresen azonosította Trója városának
helyszínét, ahol ásatásokat végzett, és a romok között felbecsülhetetlen
értékű kincseket talált. Szénizotópos vizsgálatokkal ma már azt is
megállapították, melyik réteg melyik korból származik.
213

205 mm
IZOTÓPOK
A
so
A kémiai elemek többségét azonos protonszá- A szén moláris tömege 12,011 g/mol, a hidro- tá
mú, de különböző neutronszámú atomok géné 1,008 g/mol. Az izotópok lehetnek stabi- at
építik fel. Ezeket az elem izotópjainak nevez- lak, és lehetnek radioaktívak. Egyes elemek- va
zük. Kémiai viselkedésük azonos, de tömegük nek több, másoknak csupán egyetlen stabil tö
különböző. A periódusos rendszerben olvasha- izotópja létezik, ugyanakkor olyan elemeket is
tó moláris tömegek az izotópok miatt nem ismerünk, amelyeknek nem létezik stabil A
egész számok. Nem a leggyakoribb izotóp izotópja. Ezeket mesterségesen lehet előállíta-
alapján, hanem az összes izotóp földi előfordu- ni, természetben nem fordulnak elő.
lási arányának megfelelően számítják.
Az instabil, vagy más néven radioaktív atommagok önmaguktól átalakulnak más atommagokká. Az átalakulás közben nagy
energiájú sugárzást bocsátanak ki, melyet radioaktív sugárzásnak nevezünk.
10
C 11
C 12
C 13
C 14
C
szén 10 szén 11 szén 12 szén 13 szén 14
(radioaktív) (radioaktív) (stabil) (stabil) (radioaktív)
A szén izotópjai
protonok száma 6 6 6 6 6
rendszám 6 6 6 6 6
neutronok száma 4 5 6 7 8
atomtömeg 10 11 12 13 14
elektronok száma 6 6 6 6 6
előfordulása a temészetben – – 99% 1% nyomokban
polón
prócium deutérium trícium ólom 2

1
H 2
H 3
H
hidrogén 1 hidrogén 2 hidrogén 3
(stabil) (stabil) (radioaktív)
A hidrogén izotópjai
protonok száma 1 1 1
rendszám 1 1 1
neutronok száma 0 1 2
atomtömeg 1 2 3
elektronok száma 1 1 1
előfordulása a természetben 99,98% 0,02% nyomokban
214

205 mm
RADIOAKTÍV BOMLÁS
A nem stabil izotópok radioaktívak. A bomlás Egyes izotópok nagyon könnyen bomlanak,
során, annak fajtájától függően, részecskék mások stabilabbak, amit a felezési idővel
o- távoznak az atomból. A hátramaradó leány- lehet jellemezni. A felezési idő azt mutatja
i- atom vagy stabil, ekkor a folyamat megáll, meg, hogy mennyi idő alatt alakul át a radio-
k- vagy továbbra is radioaktív, és újabb bomlás aktív anyag kiindulási mennyiségének az
bil történik. 50%-a más atommá.
is urán 238
bil Az urán leggyakoribb izotópjának ( 238 U) bomlási sora
a- a 4,47 milliárd év
tórium 234
ß 24,5 nap
proaktínum 234
tömegszám az izotóp felezési ideje
(a magban lévő protonok és neutronok összessége) ß 6,7 óra
urán 234
gy 245 500 év
tórium 230 a
rádium 226 a 75 380 év
a 1602 év
radon 222
alfa-bomlás
a 3,8 nap
polónium 218
a
275 mm
3,1 perc
béta-bomlás ólom 214
ß 26,8 perc
bizmut 214
ß 19,9 perc
polónium 214 alfa-
sugárzás
a 0,16 ezredmásodperc
anya leány alfa-részecske
ólom 210
ß 22 év béta-
bizmut 210
sugárzás
n ß 5 nap anya leány béta-részecske
polónium 210
gamma-
a 138 nap
sugárzás
ólom 206
anya leány gamma-sugárzás
STABIL (gerjesztett atommag)
Az alfa-bomlás során az atommagból egy hélium- sugárzás sokféle anyagon át tud hatolni, de egy
atommagnak megfelelő részecske lökődik ki, fémlemez már képes visszatartani.
amely két neutronból és két protonból áll, így a Gamma-sugárzás követheti az alfa- és a béta-bom-
leányatommag tömegszáma néggyel csökken, lást, amikor az atommag az átalakulást követően
rendszáma pedig kettővel. Az alfa-sugárzás további felesleges energiával rendelkezik, amelyet
részecskéi nagyok, emiatt nagy az energiájuk, de szemmel nem érzékelhető, nagy energiájú elektro-
egy papírlap is megállítja azokat. mágneses sugárzás formájában ad le. Sem a rend-
A béta-bomlás esetén az atommag egy neutronja szám, sem az atomtömeg nem változik. Leárnyé-
protonná alakul, és közben egy elektront lök ki kolni csak vastag, nagy tömegszámú fémekből,
magából, így a leányatom tömege változatlan például ólomból készült anyaggal lehet.
marad, de a rendszáma eggyel nő. A kibocsátott
215

205 mm
RADIOMETRIKUS IZ
KORMEGHATÁROZÁS A
al
Az első izotópok az ősrobbanáskor jöttek létre, de a nagy radioaktív izotópokat. Földi körülmények között egyes
csillagok belsejében vagy a szupernóva-robbanások során atomok izotópjainak mennyisége a bolygó kialakulása óta
felszabaduló elképesztően nagy energia is létrehozhat csökken, míg mások szintje a folyamatos keletkezés miatt A
újabb izotópokat. Emellett a bomlási sorok, de akár a állandónak tekinthető.
Az
Napból érkező kozmikus sugárzás is folyamatosan termel
pr
lát
A szén 14-es izotópja (14C) instabil, felezési ideje 5730 év, szénutánpótlás is. Innentől fogva 5730 évenként
azonban a légkörben állandó a szintje, mert a kozmikus megfeleződik a 14C mennyisége a mintában. Kiválóan
sugárzás nitrogénből képes létrehozni. alkalmas tehát arra, hogy a régészeket segítse egy-egy
A növények a szenet a légkörből veszik fel, emiatt a lelet keletkezési korának datálásában. 50–60 ezer évnél
frissen keletkezett szerves anyagokban évezredek óta idősebb mintában azonban már annyira lecsökken a
állandó a szén 14-es izotópjának aránya. Amint elpusz- mennyisége, hogy megbízhatatlanná válik a módszer.
tul egy élőlény, és leáll az anyagcseréje, megszűnik a
szén 14
Iz
M
cs
A
ká
ki
a szén a növényeken keresztül
kerül a táplálékláncba
Amikor elpusztult 5730 évvel később 11 460 évvel később 17 190 évvel később
Iz
a 14 C mennyisége 100% a 14 C mennyisége 50% a 14 C mennyisége 25% a 14 C mennyisége 12,5% A
A
Ez
A légköri atomrobbantások a 20. század hatvanas éveire
megduplázták az atomszférában található 14C arányát, de ezt a 200 atomcsendegyezmény
tudósok már bele tudják kalkulálni a vizsgálatokba, ezért nem 1963. október 10.
okoz hibát. Sőt az 1963-as csúcs jól azonosítható évet jelent a 180
mintákban. A nemzetközi atomcsendegyezmény értelmében a
légköri atomrobbantásokat beszüntették, és az izotópos 160
vizsgálatok tanúsága szerint az államok többsége be is tartja
azt. 1963 óta a francia és kínai robbantásokon kívül más nem 140
zavarta meg a légköri 14C izotóp arányának csökkenését.
120
természetes arány
100
216 1945 1955 1965 1975 1985 1995

205 mm
IZOTÓPOK A GYÓGYÁSZATBAN
A radioaktív sugárzás köztudottan egészségkárosító hatású, azonban megfelelő körültekintéssel
alkalmazva a gyógyítás szolgálatába lehet állítani ezt a veszélyes jelenséget.
es
ta
tt A károsító hatás
Az erős sugárzás képes tönkretenni a sejtek örökítőanyagát, így megölve vagy megbetegítve a sejtjeinket. A legsúlyosabb
problémát az okozza, ha csak a sejt osztódását szabályozó rész megy tönkre. Ekkor a sejt nem pusztul el, de a feladatát sem
látja el, mert minden erőforrását újabb és újabb osztódásra fordítja. Ennek eredményeként rákos daganat jön létre.
nt
n a radioaktív bomlás
gy erős sugárzást okoz
él
a
a DNS információja megváltozik, arra utasítva

a sugárzás eléri a DNS-t a DNS osztódást szabályozó régiója sérül a sejtet, hogy megállás nélkül osztódjon
Izotópok a vizsgálatokon
Mivel a radioaktív izotópok kémiailag ugyanúgy viselkednek, mint a stabilak, a szervezetbe juttatva részt vesznek az anyag-
cserében is. Bomlásuk során a kibocsátott sugárzás pedig elárulja, hol halmozódnak fel, vagy hová jutott belőlük kevés.
A nyomjelzésre használt izotópok olyan csekély mennyiségű sugárzást bocsátanak ki, ami csak nagyon kis valószínűséggel
275 mm
károsítja a sejteket. Az érszűkületeket vagy pont a daganatsejteket gyakran ilyen izotópos kontrasztanyagokkal tudják
kimutatni.
kontrasztanyag beadása izotópok bemérése adatok alapján készített kép
kirajzolódó
érszűkület
Izotópok a gyógyításban
A radioaktív sugárzás károsító hatása akkor válik előnyünkre, amikor azt pusztítja, ami betegséget okoz.
A 60Co bomlásából származó erős gamma-sugárzással fertőtlenítik például az egyszer használatos injekciós tűket.
Ez a sugárzás úgy pusztítja el a kórokozókat, hogy a tű már be van csomagolva, így biztosan steril marad a felbontásig.
Az osztódó sejtek érzékenyebbek a sugárzásra, mint azok, amelyek épp nem osztódnak.
Emiatt a rákos daganatok egyes típusai jól kezelhetők sugárterápiával. Az egészséges sejteket
ugyanis kevésbé károsítja, mint a folyton osztódó daganatsejteket.
légcső BELSŐ SUGÁRFORRÁS

KÜLSŐ SUGÁRFORRÁS
katéter a készülékben
légcső
radioaktív anyag radioaktív
ány daganat izotóp található
sugárnyaláb
katéter
217
radioaktív anyag

205 mm
AZ ÉLET MEGY TOVÁBB A

lé
sz
fő
e
JELLEMZŐ ÉLETTELEN PÉLDA E
je
Az emberiség évezredek óta keresi
rendezettség kristály a választ arra, hogy miben különbözik Fő
az élő anyag az élettelentől. A pontos m
és kikezdhetetlen definíciót még nem
anyagcsere tenger találták meg, a legtöbb tudós vélemé-
nye mégis megegyezik abban, hogy az
itt felsorolt életjelenségeknek teljesül-
növekedés harmatcsepp
niük kell ahhoz, hogy egy anyagi rend-
szert élőnek nevezzünk. Közülük
néhány élettelen anyagokra is jellem-
ző lehet, de az élőlények (egy-egy
alkalmazkodás folyadék
különleges kivételtől eltekintve) poten-
ciálisan mindegyikre képesek.
szaporodás tűz
Felvetődik a kérdés, hogy miért öregszünk, miért Ilyen körülmények között világos, hogy az evolúció
nem élünk örökké, vagyis miért nem sikerült az során csak azok a fajok maradtak fenn, amelyek egye- K
evolúció évmilliárdjai alatt tökéletesebbre dei a többi életjelenség mellett a szaporodásra is (r
csiszolni az életjelenségek működését. Az egyik a képesek voltak, és ez biztosan nem fog a jövőben sem
másikból következik. megváltozni. Az élőlények nem törekszenek minden- –
1. A szervezet karbantartása rendkívül erőforrás- áron az örök fiatalságra, helyette a rendelkezésükre k
igényes, és ha sikerülne is minden belső hibát álló erőforrások jelentős részét utódokba fektetik, –
elhárítani, azzal is csak az öregedés szűnne meg. amivel egyből két célt is elérnek. Több példányból é
2. Egy nem öregedő élőlényre is leselkednek nagyobb eséllyel marad életben valamennyi még egy –
veszélyek, évezredek alatt biztosan előfordulna katasztrófa esetén is, illetve az utódok egymástól –
olyan külső hatás, például baleset vagy éhínség, némileg különbözhetnek, ami lehetőséget biztosít A
amit nem élne túl. arra, hogy valamelyik sikeresebb legyen a szülőjénél. jö
m
Ezúttal az élővilágban kialakult számtalan szaporodási stratégia közül a növé- k
nyekét és az állatokét tekintjük át. V
–
–
A
A
h
A
IVAROS ÉS IVARTALAN A SZÁRAZFÖLD A NÖVÉNYEK AZ ÁLLATOK s
SZAPORODÁS MEGHÓDÍTÁSA SZAPORODÁSA SZAPORODÁSA
218
36. Az élet megy tovább 1

205 mm
..............................................................
.........................................................................
.........................................................................
A főnixmadár több ókori kultúrában is jelen
lévő, de a mai napig előszeretettel használt
szimbólum. Az egyiptomi mitológia szerint a
főnix több száz évig él, majd lángok között
elhamvad, de a hamvaiból újjászületik.
Eredete a nap lenyugvó, majd újra felkelő
jelenségére vezethető vissza.
Főnixmadár ábrázolása egy 12. századi angol,

mitikus lényekről szóló kódexben.
.............................................................
.........................................................................
................................................. .......................
................................................................
Debrecen város címerében is felfedezhető

a főnix, a település ugyanis többször
leégett, de mindig újjáépült.
275 mm
.............................................................
ó
e- Kele
is (részlet)
m
n- – Csak azt akartam mondani – csóválta meg farkát a kutya –, hogy nekem
re kisfiaim lesznek. Még nem voltak, de most lesznek.
k, – Az én népem is megérkezett, Vahur. A nagy fehérség elmúlt. Nemsokára
ól énekelni kezd Unka népe. Itt az ideje a fiókáknak, Vahur.
gy – Pedig néha nem jól vagyok, és el is nehezedtem, mégis jó ez, Kele.
ól – Így van jól, Vahur. Aki nem örül az utódoknak, annak pusztulnia kell.
ít A szárnyaknak össze kell érni, Vahur, az én szárnyamnak, a fiaiménak, és akik utánunk
. jönnek. A vándorlást, a fészkeket ez köti össze, a Kis Fényt a Nagy Fénnyel, az utakat, Fekete István
melyeket berepülünk. Ezért nem félünk mi az elmúlástól, ami nincs is, hiszen a nemzedé- 1900 –1970
é- kek tovább repülnek, és bennük mi is.
Vahur nem egészen értette a gólyát, de érezte, hogy igaza van.
– És Miska? – nézett fel a gólyára. – Miska nem érti ezt, és nem is akar… semmit…
– Nem hallottad, mit mondott Paták? Az ember csinált valamit Miskával…
Akkor sokáig szomorkodott, de most már nem bánja.
A kutya elgondolkodva ült a farakás mellett, aztán felkelt, és sietve ment a kazal felé. Kele pedig hátra-
hajtotta fejét, és kelepelt egy sort az éjszakának, aztán újra lecsukta szemét. De hallott mindent.
A vándorló szárnyak tovább sziszegtek felette, de az ő népe már megérkezett,
s a többiek már nem érdekelték.
219

205 mm
IVARTALAN ÉS IVAROS SZAPORODÁS A

IVARTALAN SZAPORODÁS A
az
Az ivartalan szaporodáshoz elegendő egyetlen a testük egy nagyobb, eredendően létfenntartást
szülő. Így szaporodnak az egysejtűek, így jön létre a szolgáló darabjából új élőlény fejlődik. Ez jól ismert cs
gombák és virágtalan növények spórája is. Egyes jelenség a növényvilágban, de az állatoknál is van rá se
többsejtű élőlények esetében megfigyelhető, hogy példa a szivacsok és a csalánozók körében. m
kö
A földi eper indái legyökerezve új töveket A koralltelepek önálló élőlényei többnyire az idősebb
hoznak létre. egyedek testének ivartalan bimbózásával jönnek létre.
IVAROS SZAPORODÁS
Az élővilág kiváló megoldást alakított ki a szülői tulajdon- utód létrejöttéhez. A petesejtek általában nagy, mozdu-
ságok rendszeres újrakeverésére, ezáltal az evolúciós latlan sejtek, a hímivarsejtek kis méretűek, és ostorral
folyamatok felgyorsítására. Ivaros szaporodás esetén két mozognak. Ezek találkozása és összeolvadása, a megter-
szülő szükséges. Mindkettő speciális, csak a szaporodást mékenyítés hozza létre az új egyed első testi sejtjét, a
szolgáló ivarsejteket hoz létre, amelyek közül kettő kell az zigótát, ami így apai és anyai DNS-t is tartalmaz.
új ivarsejtek
hímivarsejt
zigóta
ivarsejtképző Az ivarsejtek
testi sejt kromoszóma-
Megtermékenyülés készlete a szülői
ivarsejtekétől
Sorozatos osztódások,
növekedés, fejlődés és egymáséitól
Az
petesejt
osztódás
is különbözik.
Sejtenként egy adag Sejtenként két adag kromoszóma Sejtenként egy adag
kromoszóma (apai + anyai) kromoszóma
Ivartalan Ivaros
1 Szülők száma 2
Általában több Utódok száma Általában kevesebb
Általában Azonos idő alatt létrejövő Általában
magasabb utódok száma alacsonyabb
Kisebb Utódok változatossága Nagyobb
Kisebb Evolúció sebessége Nagyobb
220

205 mm
A SZÁRAZFÖLD MEGHÓDÍTÁSA
Az élővilág két legismertebb országában, a növények és nak, a törzsfejlődésükben újabb és újabb vívmányok-
az állatok esetében az evolúciósan később megjelent kal váltak szaporodásukban is függetlenné a víztől.
csoportok ivaros szaporodására jellemző, hogy a pete- Az állatok körében többször is lezajlott a szárazföldre
sejt mindinkább védett helyen várja a hímivarsejtet, lépés, egymástól eltérő típusú megoldásokat fejlesz-
miközben azok egyre célzottabban kerülnek a petesejt tettek ki a hatékony szaporodásra. A következőkben a
közelébe. Mindkét csoport ősei a tengerekből származ- gerincesek példáján mutatjuk be a folyamatot.
szivacsok
csalánozók
állati
egysejtűek
fonálférgek
ízeltlábúak
A leszármazási vonalak
laposférgek
csillaggal jelölt ágain
u- külön-külön esemény
al gyűrűsférgek
275 mm
volt a víztől való elszaka-
r- dás, a szárazföldi állatok-
a puhatestűek nak nem volt közös
szárazföldi ősük.
tüskésbőrűek
gerincesek
Az állatoktól eltérően a növényeknek egy közös őse hódította meg a szárazföldet.
Mohák
Szárazföldre lépés (~475 millió éve)
közös
zöldalga-
ős Harasztok
(~425 millió éve)
Szövetek
(~360 millió éve)
Virág és mag
Nyitvatermők
Termés
Zárvatermők
500 450 400 350 300 0

millió évvel ezelőtt
221

205 mm
A NÖVÉNYEK SZAPORODÁSA N
m
v
A mohák és a harasztok körében a megtermékenyítéshez víz szükséges,
alkalmazkodásuk a szárazföldi élethez még nem teljes.
N
MOHÁK
A mohanövénykén fejlődő hím

és női ivarszervben képződnek
az ivarsejtek. A hímivarsejtek
vízcseppben úszva érik el a
petesejtet. A zigótából kialakul a
spóratartó, belsejében képződ-
nek a spórák, amelyek a szél
spóratartók
segítségével terjednek, majd
megfelelő környezetben egy
újabb életciklus veszi kezdetét.
hím- és nőnemű növény ivarszervei
HARASZTOK
A harasztok spórasejtjeit vastag sejtfal védi a

kiszáradástól. Megfelelő körülmények között
osztódnak, és létrehoznak egy mindössze
egy-két centiméteres, lemezes előtelepet. Az
A
te
előtelepen alakulnak ki a hím és a női ivarszer-
ta
vek, bennük pedig az ivarsejtek. A hímivarsej-
p
tek a talaj nedvességében úszva érik el és csíranövény
se
termékenyítik meg a petesejtet. A zigótából
A
kialakul a csíranövény, majd abból a harasztnö-
vé
vény, ami az újabb spórákat termeli.
dé
előtelep
ivarszervek
az előtelepeken
222

205 mm
Nagy előrelépést jelentett két új szaporítószerv, a virág és a mag megjelenése. A női előtelep
minimálisra csökkent és az anyanövényen marad, ez a magkezdemény. A hím előtelepet a
virágpor képviseli, ebből fejlődik ki két darab hímivarsejt.
NYITVATERMŐK
m
A magkezdemény szabadon
kifejlett növény ül a tobozvirágzat fás termőle-
porzós toboz virágpor
ek velén. A virágpor eljut a mag-
ek kezdeményhez, ott hímivarsej-
a tet képez, és megtermékenyíti
a magkezdemény petesejtjét.
a A kialakuló zigóta számára
d- bőséges tápanyagellátást biz-
magkezdemény
él tosítanak a mag szövetei, a
jd kikelő csíranövény kedvezőt-
lenebb körülmények között is
gy
termős toboz
meg tud erősödni.
.
magkezdemény
virágpor
csíranövény
275 mm
mag
termő bibe porzó

virágpor
ZÁRVATERMŐK
virág
A magkezdemény az összenőtt
mag-
kezdemény
termőlevelek által védett helyen kifejlett

található, a bibére került virág- növény
por sejtjei nyitnak utat a hímivar- petesejt

sejtnek.
A magot termés veszi körül, ami
védi a magokat és segíti a terje- csíranövény
désüket.
mag
223

205 mm
AZ ÁLLATOK SZAPORODÁSA H
HALAK
kifejlett egyed
A halak sok tartalék tápanyaggal

petefészek ellátott petéje az ikra. A nőstény
ezeket lerakja, a hím felkeresi, és
here ivarnyílás nagy mennyiségű ivarsejtet tartal-
mazó haltejet bocsát rá. Az ikrák
megtermékenyülnek és fejlődésnek
indulnak.
ikra
növendék ivarnyílás hímivarsejtek haltej
lárva
petefészek
kifejlett egyed here hímivarsejtek E
KÉTÉLTŰEK
hím nőstény
kloákája kloákája
A kétéltűek ugyan képesek A

ra
a szárazföldön hosszabb
ny
időt eltölteni, mozogni és
tá
táplálkozni, de a szaporodá-
el
suk még alig különbözik a peték
be
halakétól.
te
te
lárva (ebihal)
224

205 mm
HÜLLŐK, MADARAK
A hüllők és a madarak a petét nem

rakják le a megtermékenyítés előtt.
A hím az ivarsejtjeit a nőstény testébe
juttatja, a megtermékenyített petére
kifejlett egyed
al herék ezután több tápláló és védő réteg
ny kerül, így alakul ki a tojás, lárvaállapot
és kakas pedig nincs.
al- kloákája A hüllők gyakran magukra hagyják a
ák lerakott tojásokat, a madarak a
ek tyúk testükkel melegen tudják tartani,
kloákája
hímivarsejt
ezért kotlanak rajta.
petefészek
petesejt
fióka tojás
275 mm
kifejlett egyed
hímvessző hímivarsejt
ejtek EMLŐSÖK petefészek
here
ény
kája
Az emlősök a hüllőkhöz és a mada- méh
rakhoz hasonlóan belső megterméke- petesejt
nyítésűek, azonban nem tojás kialakí- hüvely
tásával oldják meg az embrió tápanyag-
ellátását, hanem az a nőstény testén
belül, a méhben fejlődik. Világrajöve-
tel után pedig még tovább táplálja a
tejével az anya. szopós kölykök
vemhes
nőstény
225

205 mm
NOBEL-DÍJ
Méltán vált a leghíresebb kitüntetéssé a Nobel-díj. Évente
egy alkalommal osztják ki, mindössze öt díjazott van, tudo-
mányterületenként egy-egy. A kitüntetés mellé komolyabb
összeg is jár, amit az alapító Alfred Nobel vagyonának ka-
mataiból fizetnek az 1895-ben kelt végrendelete alapján.
Honnan volt akkora vagyona, hogy több mint egy évszázada
csak a kamatokat kiosztva is ilyen számottevő pénzdíjban ré-
szesítheti az elismerteket? És vajon miért érezte fontosnak,
hogy halála után ezen a módon szolgálja az emberiséget?
A
De
va
A nyomok egy olyan nitrogéntartalmú vegyülethez vezetnek, ne
ami megváltoztatta a történelmet. Nobel sikeresen oldotta m
meg az instabil, spontán robbanásra hajlamos nitroglicerin ho
biztonságos tárolását és szállítását: feltalálta a dinamitot. ny
Az ipari forradalom korában élt, tudta, hogy a bányákban Am
mekkora szükség van a hatékony robbantások biztonsá- zé
gos anyagára. Valószínűleg azzal is tisztában volt, hogy ze
valójában nem a bányák, hanem a hadseregek lesznek sá
a legnagyobb felvásárlók. Számításait megtalálta, a háborúk Ez
pusztítása minden korábbit felülmúlt, ő maga pedig dús- re
gazdaggá vált. ug
te
és
–T
Va
ba
Látva a találmány és az üzlet visszafordíthatatlan követ-
kezményeit, öregkorára lelkiismeret-furdalás gyötörte.
A fizikai, kémiai, orvosi, irodalmi és a béke-Nobel-díj meg-
alapításával igyekezett az emberiség javára tenni, lelké-
nek pedig megnyugvást találni.
Je
az
al
m
fo
A nitrogént a foszforral közösen fogjuk megismerni a to-

vábbiakban, nemcsak amiatt, mert a periódusos rendszer-
ben egy oszlopban találhatók (vegyértékhéjukon öt elekt-
ron van), ami sok kémiai hasonlóságot jelent, hanem azért
is, mert a szén, az oxigén és a hidrogén után a nitrogén és
a foszfor az élővilág legfontosabb alapanyagai. Ebből az öt-
féle atomból épül fel az élet alapját képező örökítőanyag,
a nitrogén a foszfor az örökítőanyag a DNS.
226
37. Nobel-díj 1
205 mm
Jules
Verne
1828–1905
A rejtelmes sziget (részlet)

De hát végül is mire szándékozott fölhasználni a salétromsa- és amely már annyi szerencsétlenséget okozott! Mind-
A
vat a mérnök? Ezt még társai sem tudták, mert Cyrus SmithT azonáltalC meg kell jegyeznünk: mióta módját találták,
k, nem mondta ki az utolsó szót kísérleteiről. Célját azonban G hogy a nitroglicerinből dinamitot gyártsanak, vagyis va-
G
ta már elérte, s már csak egyetlen, végső művelet volt hátra, lamilyen
C szivacsos szilárd anyaggal, például kovafölddel
in A T
hogy hozzájusson az annyiféle elegyítéssel előállítható s any- vagy cukorral keverjék, némiképpen biztonságosabbá
ot. nyira kívánt hatóanyaghoz. vált a veszedelmes folyadék használata. Csakhogy a di-
an Amikor a salétromsav is elkészült, a mérnök tengervíz gő- namitot még nem ismerték a Lincoln-szigeti telepesek
á- zén párologtatott, sűrített glicerinnel keverte össze, és ez- idejében... T
gy zel minden különleges hűtőszer nélkül, több pint olajos, – Ez a lötty robbantaná föl azokat a sziklákat? – kérdezte
G
275 mm
ek sárgás folyadékot kapott. C
Pencroff igen-igen tamáskodó hangon.
úk Ezt a legutóbbi műveletet Cyrus Smith maga végezte el, fél- – Ez bizony,Cbarátom! – válaszolta a mérnök. – És mivel a
s- G
revonultan, távol a Kéménytől és a többiektől, az elegyítés nitroglicerinnek annál erősebb a hatása, mennél nagyobb
T
ugyanis robbanás veszélyével járt; ám végül is, folyadékkal ellenállásba ütközik, a kemény gránitban rendkívüli robba-
teli palackot szorongatva kezében, odalépett barátaihoz, násra számíthatunk.
és csak annyit mondott nekik: – És ezt a csudát mikor fogjuk meglátni, Cyrus úr?
– Tessék, itt a nitroglicerin! – Holnap! – felelte
A a mérnök. – Előbb azonban aknát kell a
Valóban, az is volt: az a borzalmas szer, amelynek rob- sziklábaT vágnunk. C
banóereje talán tízszerese a közönséges puskapornak, G G
C
A
T
G
C
Jelentőségét jól mutatja, hogy számos Nobel-díjas éppen
C
G
az örökítőanyaggal kapcsolatos tudományos eredményei
alapján részesült az elismerésben. Így kapcsolódik össze T
mára Alfred Nobel élete, az örökítőanyag, a nitrogén és a
foszfor egy közös történetté. T
A
C
o- A
er- G G
kt- C
ért T G T
és A
C T
öt- C
g, G T
A A
T C
G
A C 227
G
C
G C
C
37. Nobel-díj 2 G
A
T
INFOGRAFIKÁS Természetismeret 8 _98718.indd 227 C C
2022. 06. 13. 23:14
205 mm
N+
78% 2 O
Elemi nitrogén 2 E
A levegő 78 térfogatszázalékát adó nitrogén kétatomos mo- Az
lekulája rendkívül stabil. Az oxigénnel is csak extrém magas ze
hőmérsékleten (pl. villámlás során) egyesül. A kis reakció-
készsége a molekulát igen erősen összetartó, háromszo-
ros kovalens kötésnek köszönhető. Elemi állapotban nagy
F
mennyiségben használják hűtőközegként és védőgázként. Ví
fe
Levegőszennyezés
V
St
ta
Nitrogén-oxidok:
A nitrogén-oxidok levegőszennyező gázok. Pusztítják a „jó F
ózont” a sztratoszférában, és segítik a „rossz ózon” keletke-
zését a felszín közelében. Hozzájárulnak a globális felmele- Kö
gedéshez és a savas esők kialakulásához is. Sa
ad
K
Nitrogén-monoxid: NO A
Színtelen, szagtalan, vízben rosszul oldódó gáz. Mérgező. fá
Cs
Nitrogén-dioxid: NO2 fo
Vörösesbarna, szúrós szagú gáz, vízzel oxigén jelenlétében sa-

létromsavvá alakul. Mérgező.
A
vé
Dinitrogén-oxid: N2O ve
le
Az altatáshoz is használt „kéjgáz” színtelen, édeskés ízű és szagú. ko
„Nitro” néven autómotorok teljesítménynövelője. rá
Ammónia: NH3 T
Az ammónia színtelen, szúrós szagú, mérgező gáz, fontos vegyipari s
alapanyag. A cseppfolyós ammónia ipari hűtőközeg.
A
fo
Salétromsav: HNO3 ro
A
A salétromsav erős, oxidáló sav. Az ammóniával együtt nitro-
ro
génműtrágyák és robbanószerek fontos alapanyaga.
H né
Robbanószerek:
TNT: trinitrotoluol, NC: nitrocellulóz, NG: nitroglicerin
228
37. Nobel-díj 3
205 mm
+O
2 Elemi foszfor
Az elemi foszfor a természetben nem található meg, de kő-
zetek és az élő szervezetek gyakori vegyületalkotója.
Fehér foszfor: P4 Ap
Víz alatt tárolandó, öngyulladásra képes, bőrön keresztül is ati
felszívódik, mérgező. Irinyi János zajtalan gyufája tartalmazta.
t
s
Vörösfoszfor: P
Stabilabb, nem mérgező, a mai gyufásdobozok dörzsfelületén
található.
Foszforsav: H3PO4
Közepesen erős sav.
Savanyúságot szabályozó anyag és antioxidáns, élelmiszer-
adalékanyag. Kódja: E338.
Kalcium-foszfát: Ca3(PO4)2
A magmás eredetű apatit ásvány fontos összetevője, a fosz-
275 mm
fátbányászat nagy részét ma ez adja.
Csontjainkban, fogainkban is fontos vegyület a kalcium-
foszfát.
A talaj termőképességének növelése elsősorban a nö-

vények számára felvehető típusú nitrogén- és foszfor-
vegyületek mennyiségétől függ, ezért a műtrágyaipar a
legnagyobb nitrogén- és foszforfelhasználó. Ugyanak-
kor komoly környezeti és egészségügyi problémák for-
rása lehet a felelőtlen trágyázás és szennyvízkezelés.
Természetes vizek
szennyezése:
A felszín alatti és az élővizekbe kerülő nitritek, nitrátok és
foszfátok felgyorsítják a tavak elmocsarasodását, az eut-
rofizációt.
A nitrátok és a nitrites víz fogyasztása kerülendő, mert
rontja a vér oxigénszállító képességét, ami a csecsemők-
nél halálos is lehet.
229
37. Nobel-díj 4
205 mm
A
A
m
Általánosan elfogadott feltételezés, hogy az élet olyan nitro- óriásmolekulák legsikeresebb változatai mostanra bonyo- m
gént és foszfort is tartalmazó óriásmolekulák kialakulására lult szerkezettel vették magukat körbe, amelyek kiszolgálják m
vezethető vissza, amelyek önmagukról másolatokat voltak az igényeiket. Ezeket hívjuk sejteknek, amelyek működését
képesek létrehozni. Amelyik gyorsabban és pontosabban továbbra is az örökítőanyagnak (DNS-nek) nevezett kettős
tudta saját magát reprodukálni, az terjedt el. Az „ügyesebb” spirál szerkezetű óriásmolekula irányítja.
molekulák a környezetükből a többinél hatékonyabban sze- A DNS négyféle alapegységből (nukleotidból) épül fel. Egy-
rezték meg a másolatok (utódok) létrehozásához szükséges más mellett bármelyik elhelyezkedhet, de a szemben lévő
anyagokat (tápanyagokat), gyorsabban és kevesebb hibával szálban csak pontosan a neki megfelelő pár foglalhat helyet.
végezték a másolást. A verseny mind a mai napig zajlik, az Ezáltal válik másolhatóvá az örökítőanyag.
nukleotid nukleotidpárok kettős spirálú szálat alkotnak

(foszfát + cukor + bázis) T A
G C
C G
A T
P
T A T
P G
C
C
G
T
P
G C
P T
G
A
C
C G
P A
C G
P
T
C G
G C
P T
P A T A T
G C
T A
C G
G C G C
A T A T
T T
OH
O H A A
N N H O CH3 G C G C
O
O G C G C
P HO OH N A N H N T C C
O O N N A T A T
cukor timin
adenin G C G C
(dezoxiribóz)
foszfát A
T
T A
T
T
U
H N
N H O A
A A
ve
C N H N G N eg
N a kettős szál felnyílik, és a nukleotidok páro- A
N
O H N sodási szabálya szerint kiegészül so
H m
citozin guanin ny
am
kiegészítő bázispárok te
230
37. Nobel-díj 5
205 mm
A sejtosztódás
Az osztódás legfontosabb funkciója az örökítőanyag kibontja a kromoszómáit, használni kezdi a megörökölt
másolása. Miután ez megtörtént, az örökítőanyag fény- információt. Egy sejt élete vagy a pusztulásával, vagy osztó-
o- mikroszkóppal jól látható kromoszómákba tömörödik, dással ér véget.
ák majd kettéválik maga a sejt is. A létrejövő két utódsejt
ét
ős aktív anyagcsere,
növekedés
sejt
y-
vő sejtmag
et.
örökítőanyag
nyugalmi szakasz
ak
DNS kibontása, DNS másolása
kettéválás
dupla adag
örökítőanyag
sejtosztódás
275 mm
DNS tömörítése,
sejtmagok létrehozása
sejtmag felbomlása
T Minimális A SZÜLŐI BEFEKTETÉS Maximális
A Utódsejt
C
Extra tartalék tápanyag
Biztonságos elhelyezés
Belső megtermékenyítés
Pl. repítőkészülékes növények,
Utódgondozás
Pl. gyümölcstermő növények,
T
Pl. ízeltlábúak, egyes hüllők
Táplálás
halak, kétéltűek többsége
A
A szülőknek az örökítőanyag (DNS) lemásolását kö-
Pl. egysejtűek, mohák,
vetően feltétlenül gondoskodni kell arról, hogy az Tanítás

Pl. egyes ízeltlábúak,
egy működő közegbe, vagyis élő sejtbe kerüljön.

gombák többsége
Unokák gondozása
emlősök egy része
o- Az első sejtjének létrehozásán kívül a szülők még

Pl. madarak és
sokféle módon tudják segíteni az utód életben

tüskésbőrűek
egyes hüllők
maradását, és későbbi sikereit. A fejlettebb élőlé-

nyeknek általában a szaporodása is összetettebb,
ami az egyszerűbb típust egészíti ki, de kivételek Pl. egyes emlősök,
természetesen mindig akadnak. főleg az ember
231
37. Nobel-díj 6
205 mm
CIRKUSZBAN
A cirkusz hagyományosan az a hely, ahol látvá- A nézőket ma már nem a kegyetlenség ejti ámu-
nyos, élő szereplős előadással szórakoztatják a latba, hanem az, hogy mintha a saját érzékszer-
nézőket. A kifejezés a latin ‚kör‘ jelentésű circus veink által megtapasztalt természeti törvények
szóra vezethető vissza, az előadás helyéül szol- ezekre az emberekre nem lennének hatással. Az
gáló épület vagy sátor alaprajza miatt. Míg az idomár a vadállatok viselkedését, az artisták
ókori rómában a műsort fogathajtó versenyek és pedig a fizikai törvényeket, különösen a gravitá-
gladiátor-összecsapások jelentették, a modern ció jelenségét tudják bámulatosan a műsoruk
cirkuszban az élet-halál küzdelem helyét átvet- szolgálatába állítani.
ték az idomárok és az artisták begyakorolt
számai.
A cirkusz (részlet)
Ereszkedett. Nagyon lassan, mintha őrá nem vonatkozna a gravi-
táció. Közelebbről már láthattuk, valaki egy lengőhintán ül, mind a
két kezével fogja a kötelet, a bal lábát maga alá hajlítja, a másikat
kecsesen előrenyújtja. Közeledett, de mondom, nem ám suhan-
va, nem ám zuhanva, mint akármely közönséges hinta, hanem Lázár Ervin
lassan, méltóságteljesen, az jutott eszembe, talán azért jön ilyen 1936 –2006
lassan, mert a trapéz kötele nagyon hosszú. Olyan messze rögzí-
tették, hogy azt a távolságot ép ésszel már el sem lehet képzelni.
Hogy jöhet másképp ilyen lassan?
( In: Csillagmajor, 1996)
A gravitáció A belső fül
232
38.Cirkuszban
Cirkuszban 1
205 mm
A római Colosseum épületét gladiátor- és állatviadalok

céljára tervezték, nagyon sok néző befogadására volt
alkalmas. A nézők több emelet magasságban helyez-
kedtek el, onnan élvezhették a látványosságokat.
-
-
k
z
k
-
k
275 mm
Suzanne Valadon
1865 –1938
A cirkusz
(1889)
233
38. Cirkuszban 2
205 mm
A GRAVITÁCIÓ
M ilyen erők hatnak a kötéltáncosra? N
Mint a Föld környezetében minden testre, rá se
is hat a gravitációs erő. Magyarul tömegvon- h
zásnak is hívjuk. Akkor vajon bármely két ar
tömeg vonzza egymást? Isaac Newton szerint al
igen, csak nagyon kicsi erővel. Az erő nagysá- fé
gát az Fg = G· m·M képlet adja meg, ahol Fg a er
r2
gravitációs erő, m és M a két tömeg, r a közöt- n
tük levő távolság és G az úgynevezett gravitá- A
ciós állandó. Értéke borzasztóan kicsi: g
6,6710–11 Nm2/kg2. (m
g
A tömegvonzás kicsi tömegek között is hat, ezt
igen nagy pontossággal báró Eötvös Loránd
mérte ki a 19 –20. század fordulóján.
Fgrav Ftartó
A kötéltáncos azonban rendszerint nem esik le, egyensúlyban tartják a rá ható erők: a gravitációs erő (Fgrav) és a
tartóerő (F tartó). Ez akkor következik be, ha a két erő egyenlő nagyságú és ellentétes irányú.
A képen azonban azt is látjuk, hogy a kötél behajlik: nemcsak a kötél fejt ki rugalmas erőt az artistára (F tartó), de
ezzel együtt az artista súlya lenyomja a kötelet. Erő-ellenerő: a kölcsönhatáskor fellépő erők egyenlő nagyságúak
és ellentétes irányúak. Ez Newton III. törvénye. Mi van, ha nem tartja semmi az artistát, például ugrik vagy szaltó-
zik? Akkor szabadesésben van, ilyenkor csak a gravitációs erő hat rá (ha eltekintünk a légellenállástól). A mérések
szerint földi körülmények között a szabadesés gyorsulása 9,81 m/s2, azaz egy másodperc (secundum; s) alatt az
artista sebessége 9,81 m/s-mal változik. A Földnél jóval kisebb tömegű Holdon csak 1,63 m/s2 a gravitációs gyorsu-
lás. Ez egyben azt is jelenti, hogy míg a Földön egy 1 kg tömegű tárgy súlya 9,81 N, addig ugyanez az 1 kg tömeg
a Holdon csupán 1,63 N súlyú.
A gravitáció
Ftartó
Fgrav
234
38. Cirkuszban 3
205 mm
Newton I. törvénye az, hogy egy test

sebessége csak erő hatására változ-
hat. Ezt sokféle erő okozhatja, az ugró
artistáknál például a deszka rugalmas
alakváltozása. De miért ugrik rá KÉT
férfi? Newton azt is felismerte, hogy
erő, tömeg és gyorsulás összefügge-
nek, ez a híres II. törvénye: F = m  a.
A két férfi súlyával arányos erő (F)
gyorsítja (a) a sokkal kisebb tömegű
(m) hölgyet, aki az így kialakuló nagy
gyorsulás miatt repül fel a levegőbe.
275 mm
de
ak
ó-
ek
az
u-
A sebesség azonban vektormennyiség,
eg
vagyis az irányváltoztatáshoz is erőhatás
kell! A – találóan – halálgömbnek (The
Globe of Death) hívott eszközben motoro-
Ftapadás sok mennek körbe-körbe nagy sebesség-
Ftartó gel. A gravitáció húzza lefelé, a tapadás
nem engedi lecsúszni a falról, és a gömb
nyomja őket befelé (tartóerő). Ez utóbbi
biztosítja, hogy körpályán maradjanak –
ha jól választják meg a sebességet.
Fgravitáció
235
38. Cirkuszban 4
205 mm
A BELSŐ FÜL H
A
h
h
Adott inger Adott ingerre a
A külvilágból vagy a szer- Inger típusa érzékelhető érzékeny vá
vezetünk belsejéből érkező formája szerv
hatásokat receptorsejtek
fogják fel és alakítják olyan
Kémiai
illat szaglóhám E
ingerületté, amit az ideg- íz
rendszer továbbítani és
nyelv
feldolgozni tud. A recep- hang
torsejtek érzékszervekben Mechanikai fül
csoportosulnak. gyorsulás
tapintás
Hőmérséklet hideg bőr
meleg
Sugárzás fény szem
A fül két, látszólag teljesen eltérő funkciót lát el, azonban

mindkét résznek nagyon hasonló a működése, ami nem vélet-
len: közös az evolúciós eredetük. Mindkettő az ősi halaknak a
vízáramlás irányát és intenzitását érzékelő oldalvonalszervéből
fejlődött ki a szárazföldi életre való áttéréskor.
csilló
érzősejt
ideg
pórus pikkely
hám
csatorna
érzőideg
receptor
A
cs
236
38. Cirkuszban 5
205 mm
HALLÁS
A hallószerv a hangokat, vagyis a levegő rezgéseit fogja fel. A receptorok azonban nem a felszínen,
hanem mélyen az agykoponya belsejében, a csigában találhatók. A levegő rezgéseit a fülkagyló és a
hallójárat vezeti a koponyacsont ürege felé. A hangok megrezgetik a dobhártyát, a dobhártya rezgéseit
a hallócsontok továbbítják a csigát kitöltő folyadékra. A receptorokban a csiga folyadékának hullámzása
váltja ki az ingerületet.
EGYENSÚLY-ÉRZÉKELÉS
A z egyensúlyérző szerv a csigával összefüggő két kiöblösödő kamrában és a három félkörös ívjárat-
ban található. A kiöblösödő részek receptorai a fej térbeli helyzetét fogják fel. A félkörös ívjáratok a tér
három irányának megfelelően, egymásra merőlegesen állnak. A fej gyorsuló, illetve lassuló mozgásait
érzékelik.
Ha a fejünk elfordul, vele együtt az egész egyensúlyérző szerv is megmozdul, azonban a belső fül
ívjáratában lévő folyadék a tehetetlenségénél fogva kicsit lemarad. Ekkor a folyadék áramlása ingerelni
kezdi a receptorsejteket.
hallócsontok
félkörös ívjáratok
koponyacsont félkörös ívjáratok
275 mm
egyensúlyozó ideg VIII. agyideg
fülkagyló
hallóideg
hallócsont
hallójárat csiga
csiga
dobhártya
fülkürt
hallócsontok
felső járat
alsó járat
dobhártya
felső járat
fülkürt
nyugalmi helyzet forgás fedőhártya

alsó járat
receptor
idegrost elhajló receptorsejtek

hallósejtek
Alaposabban megvizsgálva látható, hogy az oldalvonalszerv, a félkörös ívjáratok és a csiga receptorsejtjei a

csillóik elmozdulását érzékelik, amit pedig mindhárom esetben a körülöttük lévő folyadék mozgása idéz elő.
237
38. Cirkuszban 6
205 mm
ANYAG ÉS MUNKA
1875. május 20-án Magyarország is aláírta a tudná, hogy 16 colos (azaz 16 inches, magyarul
nemzetközi méteregyezményt, ez alapján foko- 16 hüvelykes) felnire kérnek tőle új gumit, ha
zatosan vezették be hazánkban az SI-rendszer- 406,4 millimétert mondana neki a vevő.
nek is nevezett metrikus mértékegységrend- Egyes országok a saját ipari termelésük védel-
szert. Ennek óriási jelentősége van. A tízes me érdekében vagy nemzeti büszkeségből
alapú léptékváltás és az egymásból egyszerűen nem csatlakoztak az SI-rendszerhez, amiből
levezethető mértékegységek nélkül alig lenne néha komoly problémák adódnak. A NASA
elképzelhető a mai tudomány és termelés szem- 1998-ban indított 300 millió dolláros Mars-szon-
pontjából is globalizált világunk. Megizzaszta- dája 1999-re ért a bolygó közelébe, ahol rosszul
ná a mérnököket egy olyan alap- vető feladat, mérte fel a felszíntől való távolságát. Ennek
hogy kiszámolják egy egy láb magasságú és tíz következtében nagy sebességgel becsapódott,
icce térfogatú tartály alapterületét négyszögöl- és megsemmisült. Az egyik érzékelő ugyanis
ben. Ugyanez egyszerű feladat, ha az alapterüle- egy fontos adatot az amerikai mértékegység-
tet egy tíz köbméteres, egy méter magas tartály rendszerben (USC) továbbított, de ezt az irá- RE
esetén négyzetméterben kell megadni. nyító szoftver metrikusként (SI) kezelte.
1
A mesék világán kívül ma már csak elvétve A 19. században elegendő volt rendkívül pon-
találkozunk régi mértékegységekkel. Azonban tos, etalon tárgyakkal rögzíteni az értékeket.
előfordul, hogy a megszokás miatt mindmáig Ilyen volt például a méterrúd vagy a kilogramm
nem tudta kiszorítani az SI-mértékegység a etalonja. A 21. századra annyit fejlődött a tudo-
korábbit. Az élelmiszereken ugyan mindig mány, hogy ezek a nagyon stabil anyagból álló
feltüntetik az energiatartalmat kilojoule-ban és sokszorosan védett tárgyak is pontatlannak
(kJ), a köznyelv mégis a kilokalóriát (kCal) hasz- bizonyultak, és ma már olyan, bárhol megvizs-
nálja. Az autók kerékmérete milliméterben is gálható természeti jelenségekhez kötik a definí-
megadható, de valószínűleg még a szerelő sem ciókat, mint például a fénysebesség.
SI -a la p eg ys ég ek
jele
jele mennyiség neve
mértékegység neve l (kis L)
m hossz
méter m
kg tömeg
kilogramm t
s idő
másodperc l (nagy i)
A elektromos áramerősség
amper T
K abszolút hőmérséklet
kelvin n
mol anyagmennyiség
mól lv (nagy i és kis v)
cd fényerősség
kandela
A kilogramm etalonja:
platina-irídium henger
dupla, légmentes üveg-
kg borítás védelmében
y
Tömeg jesí tmén
és térfogat A tel
238
39. Anyag és munka 1

205 mm
„Megméretett és könnyűnek találtatott”

A mondás eredete Dániel próféta
könyvének ötödik fejezetében olvasható.
Miközben Baltazár babiloni király
egy lakomáján megszentség-
ul telenítette a jeruzsálemi
ha templomból elrabolt
edényeket, egy test nélküli
el- emberi kéz jelent meg,
ől és a palota falára
ől szavakat írt:
A ‫ אנמ‬,‫אנמ‬, ‫לקת‬, ‫ןיסרפו‬
n- (mené, mené, tekél, parszin)
ul – a szavak arámi pénz-
ek és tömegegységek nevei.
tt,
is A király megrémült,
g- és a tudósait hívatta, hogy
rá- REMBRANDT Baltazár lakomája (1635) megfejtsék a szavak értelmét,
VAN RIJN de csak Dániel próféta tudott
1606 –1669 magyarázattal szolgálni.
n-
et.
„A szavaknak ez a jelentésük: Mené: Isten
m
számba vette a királyságodat, és véget vetett
o-
neki. Tekél: megmért a mérlegen,
ó
275 mm
és könnyűnek talált. Parszin: feldarabolta
ak
országodat, aztán a médeknek
zs-
ní- EG Y MÉ RÉ S NE M MÉ RÉ S és a perzsáknak adta.”
Az em be ré let gu mik öte lén ek

mé g hú zh ató a kö ze leb bi vé ge. ne .
M ég ny újt ható, mie lőt t vé ge t ér
én ,
És míg hú zz a az ide jét az üg ye lete s
a kö ze pe min dig má sho vá esi k gy en esé n.
az éle t me llet t fut ó év ek szá me
Az tán mik or vé ge , és má r ne mc sak
inc sel ke dik a nin cc sel ,
nin cs cse l, Kőrizs Imre
és a ké t mé rc e fed és be ke rü l,
min t a sza lag ké t old alá n
ce nti az inc hc sel .
(20 16)
239

205 mm
kg
A TÖMEG ÉS A TÉRFOGAT a
Dmitrij
Mengye
az at om lejev
ikus t ömegük
id t a kinet olta növekv szerinti ,
osc h m
kiszám sorba re John Dalton vetette fel
Josef L t alapján tlagos elemeke ndezt e a
z gy ar áz ha tó lenne
é le
gázelm molekula á hogy f iz
t, és ész
revette, hogy mindez ma ve,
tév el. Fe lté
eg
egy lev 10–10 méter. jellemz
ikai és k
émiai az atomok elméle
t: k ismétl hogy az eg ye s ele me k
mére t é dnek. zik.
atomtömege különbö
Mivel egy részec

ske nagyon kics en
ezért nagyságuka i,
M 1989-b
t a relatív atomtö A z I B t omból
adjuk meg: az ad
ott részecske tö
meggel
a r a b xenona t.
hányszorosa a sz mege 35 d a logójá
(vagyis kb. egy
énatom 1/12 rész
ének k i ra k t a
protonnak vagy
neutron-
Cu
29
+2
ré z
63,54
6
A középkorban népszerű volt az alkímia: a bölcsek kövét akarták létrehozni, ami bármelyik anyagot arannyá változtatja,
és tulajdonosának örök életet ad. Ugyan ez lehetetlen, de kísérletezéseik során számos tapasztalatot halmoztak fel
az anyagok viselkedéséről. Kettőt emeljünk most ki, az egyenlő és a többszörös súlyviszonyok törvényét:
2. Ha két elem egym

tet alkot, abban ással többféle vegy
1. Ha két elem vegyüle akkor az elemek ar ületet is alkothat,
alkotóelemek ánya mindig ugyana
mindig ugyanannyi az többszöröse lesz. Pl zon egész számok
Pl. a víz esetében . ha nitrogén vegyül
tömegének aránya. akkor a nitrogén tö oxigénnel,
= 8 : 1. mege 14, az oxig
az oxigén : hidrogén egész számú több én tömege 16
szöröse lesz bármely
vegyületben.
Végül megszületett az (mai alakjában) Avogadro-számnak nevezett mennyiség: a relatív atomtömegnek megfelelő,
grammban mért anyag mennyisége mindig 6 ∙ 1023 db, vagy más néven 1 mól részecskét (atomot vagy molekulát) tartalmaz.
Például a RÉZ relatív atomtömege (lásd rajz) 63,546 g, ezért 63,546 gramm réz tartalmaz 6 ∙ 1023 db rézatomot.
Ha igaz a súlyviszonyok törvénye, akkor a periódusos rendszerben miért nem egész szám az atomok relatív atomtömege?
Erről az izotópoknál találsz bővebb információt.
240

205 mm
A súlyokra is igaz, hogy kétszer, kg

Az 1 kg a tömeg
háromszor akkora térfogatú
alapmértékegysége.
anyagnak a tömege is kétszer,
háromszor akkora.
Ez az aranydarab is 1 kg tömegű,
de sokkal kisebb: az aranynak
nagyobb a sűrűsége.
FOLYÉKONY sűrűsége LÉGNEMŰ sűrűsége

SZILÁRD sűrűsége
ANYAG (kg/ m3) ANYAG (kg/ m3)
ANYAG (kg/ m3)
benzin 800 szén-dioxid 1,9
parafa 200
alkohol 900 nitrogén 1,2
beton 4000
víz 1000 levegő 1,2
vas 7800
higany 13600 vízpára 0,01
275 mm
réz 8900
k tömege
Az atomo atomoka
t
az on os: ha a vas én k ,
nem etn
atom o k ra cserélh e
arany ora lenn
yszer akk
A különböző halmazállapotokban azonos közel nég tömege.
az anyag
térfogatban nagyon eltérő
a részecskék száma
ÉRDEKESSÉGEK A SŰRŰSÉGGEL KAPCSOLATBAN

A világegyetem becsült átlagos sűrűsége 5 atom/m3.
Az ún. neutroncsillagok sűrűsége milliárd tonna/cm3.
1 mólnyi vasatom csatárláncba állítva (6 ·1023 db) · (10–10 m) = 6 ·1013 m = 6 ·1010 km hosszú
láncot alkotna. Mindössze 1 cm3 anyag részecskéi átérnék a naprendszert.
Az anyagok sűrűségét számos tényező befolyásolja, pl. nyomás, hőmérséklet.
az. A legtöbb folyadék sűrűsége fagyáskor megnő. A vízé csökken.
A mérések alapján nem érzékeljük a világegyetem tömegének jelentős részét,
ezért vezették be a sötét anyag és a sötét energia fogalmát.
241

205 mm
A TELJESÍTMÉNY
P = W / t = F. s
Ha testnevelésórán az kap ötöst, aki leggyorsabban mász

ik fel a kötélre; ha fontos, mennyi idő alatt
gyorsul az autó 100 km/h sebességre; ha érdekel, melyik sütő
fogyaszt több elektromos energiát.
1 WATT a teljesítmény akkor, ha másodpercenként 1 J munk
át végzünk. 1 LE pedig kb. 735,5 watt
(bár egy ló teljesítménye csak nagyjából 15 W).
vasaló Bugatti Veyron Mátrai erőmű 1 blokkja

emberi szív Bluetooth-hangszóró
5W 2000 W 736 kW 200 MW
1,3 W
M U N K AV É G Z É S 1 J akkor, ha
1 g vizet 0,24 °C-kal 1 N erőt fejtünk ki

W = F. s melegít fel 1 m úton TAPAD
al arányo-
zu nk eg y ru gó t, a megnyúlásáv
Amikor kihú . Ilyenkor a
e nagy ob b erőt kell kifejtenünk
san egyr rület
és na gy sá gát a grafikon alatti te
munkavégz CSÚSZÁ
mutatja meg: F
W
S
GÖRDÜ
H AT Á S F O K Az
m
ég
hasznos 2
felvett energia gép, folyamat energia
veszteség
HIDR
súrlódás
ia hány százaléka
A befektetett, felvett energ . légellenállás
ik arra, amire szeretnénk anód
hasznosul, azaz fordítód
n hő. Nagyon jó
A veszteség leggyakrabba oxigé
zformátornak.
hatásfoka van pl. a trans
242

205 mm
AT O M O K
MUNKÁBAN
mokat
ek né me ly an yagb an an nyira erősek, hogy ha az ato
Az elsődleges kémiai kötés ljuk az anyagot), a hatás me
gszűnése után
l kimoz dít juk (deformá
eredeti helyükrő r végzett munkánk
szarende ződik . Ez a rug almasság. A deformálásko
a rács vis
1 blokkja l, és munkát tud végezni.
rugalmas energiává alaku
W
ozza,
tlen felületen az ok
A súrlódást egyene
ll mozgatni a kicsi
SÚRLÓDÁS hogy a tárgyat át ke súly
rlódás nagyságát a
tartóerő akadályokon. A sú Iránya
ki
a felületek érde ssége szabja meg.
és
mozgató erővel.
TAPADÁS
mindig ellentétes a kor
tárgyak felülete, ak
gravitáció Ha nagyon sima a m olekulák
zel kerülhetnek a
viszont annyira kö iai kötések
tartóerő
ym áshoz, ho gy a másodlagos kém
eg
b lesz a tapadás.
miatt sokkal erőseb
erő
CSÚSZÁS súrlódás
gravitáció
275 mm
tartóerő
a méz
GÖRDÜLÉS
erő A folyadékokon belüli súrlódás okozza
éz a
súrlódás
lassú cseppenését és azt, hogy olyan neh
gravitáció ketchupot kiönteni az üvegből.
giát
Az exoterm kémiai reakciók során felszabadult ener
gén
munkavégzésre használhatjuk. Tudjuk, hogy a hidro
égésekor víz keletkezik és hő szabadul fel: Ez a folyamat ha
jtotta az
rakétáját,
2 H2 + O2 2 H2O; E = 286 kJ. Apollo-program
ely 48 tonna
a Saturn V-t, am
tott fel
tömeget gyorsí
sebességre.
kb. 40 000 km/h
HIDROGÉNÜZEMANYAG-CELLA
A fordított irányú folyamatban a vízb
ől
hidrogén állítunk elő hidrogént, amely aztán
üzemanyagként
forró víz szolgálhat. Ehhez energiát kell befekt
etnünk,
ezért áramot vezetünk a vízbe:
anód
2 H2O 2 H2 + O2 ; E = 286 kJ.
oxigén
nagyjából
ogén el őá llításához, amivel
ll 1 kg hidr 114 kW.
katód 50 kWh energia ke ta M irai m axim ális teljesítménye
tózni. A Toyo
100 km-t lehet au
243

205 mm
NEM MIND ARANY,

AMI FÉNYLIK
Mitől értékes egy szépen csiszolt gyémánt Az üveg csak akkor ér sokat, ha egy művész hosszú
vagy egy aranygyűrű? időt töltött a megmunkálásával (és előtte még
Miért értékes kevésbé egy utánzat hosszabbat a szakma kitanulásával).
üvegből vagy rézből?
Azt képviselik ugyanis, amiből az embernek kevés MINDENKI MULTI-
van: az előállításukhoz szükséges időt. Ez elsőre talán
furcsán hangzik, de a jól ismert mondás bizony meg- MILLIOMOS LEHETNE
állja a helyét: az idő pénz. Természetesen sok minden A 16 Psyche kisbolygó a feltételezések szerint egy ré-
módosítja egy tárgy vagy egy szellemi termék pilla- gebbi bolygó magja, és rengeteg nehézfémet, többek R
natnyi értékét, de végső soron mindig visszavezethe- közt aranyat tartalmaz. Képzeljük el, hogy sikerül le- [
tő arra, hogy az élet véges, meg kell fontolnunk, mire hozni a Földre, és igazságosan el is osztják az emberek é
fordítjuk az éveinket. között. Volna bárki, aki milliárdosként visszamenne é
a munkahelyére dolgozni? Igen, volna! Onnantól az h
arany éppúgy nem érne valami sokat, mint ma egy é
ŐSLAKOSOK ÉS üveggyöngy! Bár az űrbéli arany megszerzése egyelő- m
re nem tűnik reális célnak, ugyanez a folyamat szám-
AZ ÜVEGGYÖNGYÖK talanszor lezajlott már más javakkal kapcsolatban.
Amikor az európaiak megvetették a lábukat az ameri- A gazdaság fejlődését ez hajtja. Hatékonyabb eljárá-
kai kontinensen, a friss víz és táplálék felkutatása után sokkal kevesebb fáradság előállítani ugyanazt ma,
a második dolguk az volt, hogy aranyhoz jussanak. mint tegnap. Ezért sokkal olcsóbb ma egy liter tej vagy
Az arany viszonylag ritka a Föld kőzeteiben, ezért sok egy autó, mint régebben. Persze a pénzben mért ára
munka tiszta formájában előteremteni. Emiatt rég- emelkedik, de kevesebb időnyi munkával lehet hozzá-
óta és csaknem minden civilizációban sokat ér, sok jutni. Hogy miért kerül mégis többe, azt az inflációról
munkaidőt képvisel. Az indiánok nem ismerték az szóló részben tudhatod meg. Sokszor nem a békés, tu-
üveggyártást, eleinte boldogan cseréltek üveggyön- dományos fejlődés, hanem a mások ideje fölötti erő-
gyöket aranyra, mert azt hitték, jó üzletet kötnek. szakos rendelkezés gyorsítja fel a gazdaságot.
Valójában az üveget a könnyen és nagy mennyiség- A munkatáborokat, a rabszolgaságot minden kor
ben elérhető kvarchomokból tömegesen gyártják. kitermeli magának, és e téren sajnos ma sem dőlhe-
tünk hátra megnyugodva!
AZ ÉRCEK ÉS
A FÉMEK A PÉNZ
A
a
n
m
244
40. Nem mind arany 1

205 mm
Daniel Defoe 1660 -1731

Robinson Crusoe (részlet)
[…] Négy éve laktam már Brazíliában , és az ültetvé-
nyem virágzásnak indult . Beszéltem a hazai nyelvet,
ismeretségben álltam néhány szomszéd ültetvényessel
zú és a kereskedőkkel San Salvadorban, a legközelebbi ki-
kötőhelyen. Gyakran elbeszélgettem velük kétrendbeli
utamról Guineába, hogy ott csekélységekért, amilyenek
az üveggyöngy, a játékszer, kés, olló, balta, kis tükrök
stb., nemcsak aranyport, elefántcsontot és hasonlót,
hanem rabszolgának fogható szerecseneket is szerezhet
az ember , nagy mennyiségben és számban.[…]
é-
ek Robinson egy újabb rabszolgaszerző útján egyedül él túl egy hajótörést
e- […] Több borotvára, ollóra, egy tucat késre és villára és egy rejtekfiókban mintegy 36 font sterling
ek értékű papírpénzre, európai és brazil pénzérmékre, néhány spanyol ezüstre, valamint más arany-
ne és ezüstpénzre akadtam. Mosolyogva így szóltam magamban a pénz láttán: - Hiábavalóság! Mi
az hasznodat veszem én neked? Nem érdemled, hogy fölvegyelek a helyedről, e kések bármelyike többet
gy ér, mint egész tömeged. Nincs rád szükségem, maradj, ahol vagy, és süllyedj el, mint olyan dolog,
ő- mely nem érdemli meg, hogy elcipeljék. […] (1719)
275 mm
m-
n.
á-
a,
gy
ra Bikafejes
á-
ól ivócsanak
u-
ő-
or
e-
A Kárpát-medence legértékesebbnek tartott régészeti lelete

a nagyszentmiklósi kincs. A 23 aranyedényből álló avar kori készlet közel 10kg-ot
nyom, ami beolvasztva is egy vagyonnal érne fel, de az igazi értékét a művészi meg-
munkálás mellett az jelenti, hogy több mint ezer éve készítették.
245

205 mm
KŐZETEK Ü
A
A kőzetek a földkérget felépítő természetes ere- kotja: a mészkő, a homokkő, a gránit, az agyag- d
detű szilárd anyagok. Összetételük szerint keve- pala, a bazalt. Eredetük szerint három nagy cso- ta
rékek, többféle ásvány alkotja őket. A felszínen portba sorolhatók a kőzetek: magmás, üledékes,
lévő kőzetek több mint 90%-át csak öt kőzet al- átalakult.
MAGMÁS
BÁZIK BÁZIK SEMBLÁEZIK SEMLE SASVEAMNLE SAVAN SAVAN
GES
GEÚS
Y
GES
US
YÚ
US
YÚ
US
FÉM FÉM FÉMFÉM FÉM FÉMFÉM FÉM FÉM
KOVASAV KOVASAV KOVASAV

KOVASAV KOVASAV KOVASAV
KOVASAV KOVASAV KOVASAV A
az
VULKÁNI TÖRMELÉKES: A levegőbe kilökődött, majd vissza- aj
hullott darabokból áll össze, lyukacsos, morzsalékos szerkezetűek.
TÖRM
BAZALTTUFA ANDEZITTUFA RIOLITTUFA
KIÖMLÉSI VULKANIKUS: A felszínre folyó láva megszilárdulásával
keletkezik, a gyors kihűlés miatt apró kristályos szerkezetű kőzet.
LÖS
Á
BAZALT ANDEZIT RIOLIT
MÉLYSÉGI MAGMÁS: A felszín alatti magma lassú
kihűlésével jön létre, nagy kristályos szerkezetű kőzet.
GABBRÓ DIORIT GRÁNIT

Té
Andezit és bazalt
Kőzetgyapot alapanyaga, kőzúzalék Riolittufa
Pincék
töltésekhez, utakhoz, burkolókő
Magmás Kőzetek felhasználása
Gránit
Díszítő és burkolókő kőzetek
246

205 mm
ÜLEDÉKES
A külső erők hatására lepusztult (aprózódott, mállott) kőzetek vagy élőlények maradványainak üle-
g- dékgyűjtőben lerakódott anyagából keletkeznek. Bár a felszínen főként üledékes eredetű közetekkel
o- találkozunk, a földkéreg anyagának mindössze 5%-át adják.
s,
INTRABAZINÁLIS
EXTRABAZINÁLIS
üledékgyűjtő medence
üledékgyűjtő medence (basin)
(basin)
A kőzetalkotó szemcsék A kőzetalkotó anyagok

az üledékgyűjtőn kívülről származnak, amiket a víz, az üledékgyűjtőben keletkeznek
a jég és szél szállított a medencébe. és helyben rakódnak le.
TÖRMELÉKKŐ KAVICSKŐ HOMOKKŐ MÉSZKŐ INTRABAZINÁLIS

DOLOMIT
275 mm
EXTRABAZINÁLIS
LÖSZ AGYAG BAUXIT KŐSZÉN KŐSÓ

üledékgyűjtő medence
üledékgyűjtő medence (basin)
(basin)
ÁTALAKULT A mélyben nagy nyomás és hőmérséklet hatására a kőzetek

belső szerkezete megváltozik, átalakult (metamorf) kőzetté válnak.
NYOMÁS PALA GNEISZ MÁRVÁNY

HŐMÉRSÉKLET
Mészkő
Homok és kavics Lösz Cementgyártás Dolomit
Betongyártás alapanyaga Pincék alapanyaga, salakképző Murva földutak javítására
vaskohászatban, burkolókő
Agyag
Tégla és cserépgyártás Üledékes kőzetek
alapanyaga
Márvány
Díszítő és burkolókő
Átalakult
kőzetek Pala
tetőfedés 247

205 mm
A PÉNZ É
Az ókor elején a szakosodás és a gazdasági
munkamegosztás megjelenése életre hívta
az áruk cseréjét. A meginduló kereskedelem
szükségessé tette egy mindenki által elfogadott
csereeszköz, a pénz megjelenését. A pénz az el-
ZE Z ZE É É Ő É ÉR RŐŐ É
FI
ZZ
FI
T É SE TI T ÉSSZIKE S ZZKKE T R T ÉÉRRKTŐ

Z
Z ŐR ZZÉŐR T R T ÉÉTRKÉTZK
MÉŐMÉKÉRM É R ŐR T É K M É R Ő
FI
Z
ÖÖ
FI
ÉK múlt évezredekben többféle formában jelent

Ö
K RŐ
Ö
E
ÉSI E S Z É ZT
SI E S É KŐ R É KŐ R
ZE ÉR É
TÉK MÉRŐ
meg, de alapvető funkcióit megőrizte.
FI
R
TÉSI S Z K T É KŐ R ZŐ
Ö
ZE E ÉR
ÉR TÉK MÉRŐ
FI
T K T É KŐ R ZŐ
Ö
Z ÉSI E S Z É É Ő
FI
ET Ő RTÉ
ÉSI E S Z K RTÉ
KŐ R Z K MÉR
Ö
A legkorábbi pénzfor- Kb. 3000 éve jelentek meg az B

ma, olyan áru (pl. nemesfémek, első fémből (nemesfémekből, vasból)
szarvasmarha, KÉ
É R só, fűszer), amely készült érmék. A papír bankjegyek a
ÁRU SZPÉNZ
ZE PÉNZ ÉR TÉK MÉRŐ
FI
T É KŐ R ZŐ KÉ K
Á R UÁ NT ÉZS I E S Z KÁ a legalkalmasabb
Ö
volt más árukra S ZÉPSÉ N Z K É 18. Zszázadban terjedtek el, mint fém-
PRÉU P É N Z R U P É N Z ZPÉNZ SZPÉN
történő cserére. pénz-helyettesítő eszközök. Sokáig
KÉ
ÁRU
PÉNZ SZPÉNZ egyenértékűek voltak adott tömegű
KÉ
ÁRU NZ
PÉ SZPÉNZ nemesfémmel, a mai bankjegyek ezzel a
K tulajdonsággal már nem rendelkeznek.
ÁRU
PÉNZ ÉSZPÉNZ
BA
NZ
RI
KS PÉ
A bankban a folyószám- UT
Virtuális, digitális fizetőesz-
A
K
P T O VA L
N
ZÁMLA KÉ
ÁRU SZPÉNZ
PÉNZ
BA
NZ
BA
RI R
NZ
BA
É K lán található pénz. Utaláskor, P T OI PVA L U T RTI P köz.UNem hivatalos fizetőeszköz, mert
NZ
KS K
A
T
K
A
L A PL A P ÉS Z Á M L A P
N
K
A
Z ÁSM
K
N
T O VA L U T O VA L
N
ZÁ M bankkártyás vásárláskor ezzel nem állam, hanem magánszemélyek,

BA
NZ
RI
KS É P T O VA L U T
A
fizetünk. cégek bocsátják ki. Hivatalos pénzben

K
ZÁ MLAP
N
R
BA
NZ
RI
KS É P T O VA L U T kifejezett ára van, a neten lehet vásárolni
A
K
ZÁ MLAP
N
vagy „bányászni”. Az első kriptovaluta

BA
NZ
KS É RI
P T O VA L U T A
A
K
ZÁ MLAP
N
BA
NZ
KS RI a 2009-ben
T megjelenő bitcoin.
PÉ rű
A
K
P T O VA L U
N
ZÁMLA
m
INFLÁCIÓ fé
A árak tartós emelkedése a pénz vásárlóértékének csökkenését
okozza, ez az infláció (jelentése: felfúvódás). A kiszámítható, ki- A
egyensúlyozott árnövekedés természetes velejárója a gazdasági
növekedésnek, mert arra sarkallja az embereket, hogy a pénzüket
ne tartogassák, hanem befektessék valamibe. Az infláció miatt
szükséges nagyobb címletű bankjegyek bevezetése is.
V ERTIBILIT
A valuta egy ország hivatalos fizetőeszköze,
ON Á
ON
VERTIBILIT
Á
K
„külföldi készpénz”. A deviza nem készpénz, a valuta helyettesítő eszköze

T
K
(pl. valutára vonatkozó bankszámlapénz). Egy valuta VERTIBILIT

ON árát egy Á másik valutá-
ERTIB
K
NV VERILTIITBÁILITNVERTIBILITÁ
ban az árfolyam adja meg, ami időben folyamatosan változik. A világ valutái-
S
JANUÁR JÚNIUS DECEMBER

nak többsége (a magyar forint is) konvertibilis, azaz szabadon átválthatóOegyON OÁ A
K
ÁRFOLYAM
K S
K
a
S
másik valutára. A világ vezető valutája az USA-dollár, a világkereskedelem VERTIBIL

S

ITÁ
ÁRFOLYAM nagy részében ezt használják. ON
VER TIBILI tó
K
ON TÁ
S

JANUÁR JANUÁR JÚNIUS
DECEMBER DECEMBER
K
JÚNIUS
S
ÁRFOLYAM
ÁRFOLYAM ÁRFOLYAM
ÁRFOLYAM
JANUÁR JÚNIUS DECEMBER VERTIBILIT
ÁRFOLYAM ON Á
K
KIADÁS BEVÉTEL
KIADÁS BEVÉTEL A teljes hiteldíjmutató a hitel költségét jelző
BEVÉTEL KIADÁS
szám, amibe a kamaton kívül a hitel minden
JANUÁR
BEVÉTEL JÚNIUS DECEMBER KIADÁS további járulékát is bele kell számolni. Megad-
ja, hogy a fennálló tartozás hány százalékát kell
ÁRFOLYAM éves szinten a hitel áraként fizetni, a tőketar-
248 tozás mellett.
KIADÁS BEVÉTEL
KIADÁS KIADÁS BEVÉTEL BEVÉTEL
BEVÉTEL KIADÁS
BEVÉTEL BEVÉTEL
KIADÁS BEVÉTEL KIADÁS KIADÁS
KIADÁS BEVÉTELarany 5
40. Nem mind
BEVÉTEL KIADÁS
205 mm
ÉRCEK
gi Az ércek olyan magmás vagy üledékes eredetű
ta kőzetek, melyekből a fémtartalom gazdaságosan
m kinyerhető. Az ércek többségében a fém vegyü-
tt leteiben, oxidált állapotban van jelen. A kohászat
l- célja ezekből az elemi fém kinyerése.
nt
VASÉRC
hematit BÁNYÁSZAT
Az érckőzet kitermelése
BAUXIT
DÚSÍTÁS
érc Az értékes alkotórész-tarta-
lom növelése, meddőkőzet
meddő
eltávolítása.
KALKOPIRIT
PÖRKÖLÉS
Az érc fémtartalmának
- SZFALERIT
fém-oxiddá alakítása
hevítéssel
ni REDUKCIÓ
275 mm
Az elemi fém előállításához a fém-oxid (vagy szulfid) redukciójára van szükség. A redukció itt egysze-
rűen a fém mellől az oxigén- (vagy kén-) atom elvételét jelenti. A fémek reakciókészsége határozza
meg a redukciós eljárás típusát. A legnagyobb energiát igénylő elektrolízis a nagy reakciókészségű
fémekhez szükséges, a közepes reaktivitású fémeket szenes redukcióval állítják elő.
A oxigénhez legkevésbé vonzódó fémeket hevítéssel vonják ki a vegyületükből.
t
reakciókészség reakciókészség reakciókészség
ELEKTROLÍZIS SZENES HEVÍTÉS

REDUKCIÓ
BILI
TÁ
TISZTÍTÁS, ÖTVÖZÉS
A tisztítás (raffinálás) során a nyers fémolvadékból eltávolítják a szennyeződéseket. Az ötvözés során
a fémet más elemekkel keverik kedvezőbb fizikai és kémiai tulajdonságok kialakításáért (pl. alakítha-
S
tóság, keménység, korrózióállóság).
ÖTVÖZET ACÉL SÁRGARÉZ BRONZ

IBILI
TÁ
Fe C Cu Zn Cu Sn
MIN. MAX. MIN. MAX. MIN. MAX. MIN. MAX. MIN. MAX. MIN. MAX.
50% 99% 0,1% 2,5% 65% 90% 10% 35% 78% 95% 5% 22%
S
A rozsdamentes Ma már ólmot

ző Cr Mn V Mo acél 12% krómot Pb nem használnak AI Mn Ni Zn As P Si
en
százalékuk is szerepel. tartalmaz mérgező hatása miatt.
Evőeszköz, járművek, Hangszerek, csövek, Hangszer, gitárhúr,
ad-
ell FELHASZNÁLÁS híd- és épületszerkezetek szerelvények szobor, érmék
ar-
249

205 mm
VÁR ÁLLOTT, Míg a kémia világában az anyagok egymást a
“MOST KŐHALOM” reakció- és redukálóképességük szerint igye-

keznek alacsonyabb energiaszintre juttatni
(= nagyobb rendezetlenség), addig a fizika
é
sz
világában egymással ellentétes erők igyekez-
nek a testeket stabil nyugvópontra juttatni
A csillagászok bármerre fordítják a távcsövei- (= nagyobb rendezetlenség).
ket, a nagyobb égitesteket mindenütt gömb- Különféle hatások elősegíthetik a gravitáció
szerűnek találják. Miért nincs egyetlen kocka, munkáját, de akadályozhatják vagy ideigle-
tetraéder, vagy bármilyen hosszúkás alakú nesen akár meg is fordíthatják a folyamatot,
bolygó sem a láthatáron? és ugyanígy vannak hatások, amelyek előse-
A válasz ugyanaz, ami miatt Magyarország gíthetik, lassíthatják vagy akár meg is fordít-
himnuszából vett sor mindenki számára egyér- hatják a redoxireakciókat.
telműen a pusztulásra utal. Ha nem gondoz- Nagy szerencsénk, hogy nem azonnal áll be a
zák a várat, annak a falai a természet erőinek kémiai és fizikai egyensúly. Az ősrobbanástól
engedelmeskedve idővel leomlanak. Mindig ( = végtelenül magas energiaszintű állapot) a
energiabefektetés kell ahhoz, hogy a rendezet- világ végéig ( = nulla energiaszintű állapot)
lenség felől (pl. kőhalom) a rendezettség (pl. tartó átmeneti időszakban lehetőség nyílt
várfal) irányába tereljünk egy rendszert. arra, hogy égitestek jöjjenek létre, vegyüle-
A gravitáció a völgyek felé húzza a magaslatról tek alakuljanak egymásba, evolúció történ-
az anyagokat, a kimagaslások alacsonyabbá jen, kifejlődjön az ember, aki mindezt szem-
válnak, a mélyedések sekélyebbé. Ha nincs, lélni tudja, és gyönyörködhet benne.
ami megfordítsa a folyamatot, végül a felszín
minden pontja azonos távolságra kerül az
égitest középpontjától. Az ilyen test pedig
nem más, mint a gömb. Elsőre talán nem
gondolnánk, de ez esetben a kockánál alacso-
nyabb energiaszintű állapotot képvisel egy
gömb!
Korrózió
Korrózió
Belső és külső erők

A fémek stabilitása
250
41. Vár álott most kőhalom 1

205 mm
a Budakeszin található a térkompozíció,

e- amelynek minden része a magyarság
ni és a Kárpát-medence sorsával összefonódó
a szimbólumokkal van díszítve, a központi alak
ez- körül sugarasan elrendezve olvasható
ni a Himnusz szövege, a harangjáték pedig V. Majzik
a megzenésített változat dallamát játssza Mária
ó a nemzeti ünnepeink alkalmával, (1949–)
e- déli tizenkettőkor. Himnusz-szobor
ot, (2006)
e-
Himnusz
ít-
a
ól Isten, áldd meg a magyart
a Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Kölcsey Ferenc
t) 1790–1838
lt Ha küzd ellenséggel;
e- Bal sors akit régen tép,
n- Hozz rá víg esztendőt,
Megbünhödte már e nép Hajh, de bűneink miatt
m-
A multat s jövendőt! Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villámidat
Őseinket felhozád Dörgő fellegedben,
Kárpát szent bércére, Most rabló mongol nyilát
275 mm
Általad nyert szép hazát Zúgattad felettünk,
Bendegúznak vére. Majd töröktől rabigát
S merre zúgnak habjai Vállainkra vettünk.
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai Hányszor zengett ajkain
Felvirágozának. Ozman vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Értünk Kunság mezein Győzedelmi ének! Vár állott, most kőhalom,
Ért kalászt lengettél, Hányszor támadt tenfiad Kedv s öröm röpkedtek,
Tokaj szőlővesszein Szép hazám kebledre, Halálhörgés, siralom
Nektárt csepegtettél. S lettél magzatod miatt Zajlik már helyettek.
Zászlónk gyakran plántálád Magzatod hamvvedre! S ah, szabadság nem virúl
Vad török sáncára, A holtnak véréből,
S nyögte Mátyás bús hadát Bújt az üldözött s felé Kínzó rabság könnye hull
Bécsnek büszke vára. Kard nyúl barlangjában, Árvánk hő szeméből!
Szerte nézett s nem lelé
Honját a hazában, Szánd meg Isten a magyart
Bércre hág és völgybe száll, Kit vészek hányának,
Bú s kétség mellette, Nyújts feléje védő kart
1844-ben Vérözön lábainál, Tengerén kínjának.
megzenésítette: S lángtenger fölette. Bal sors akit régen tép,
Erkel Ferenc Hozz rá víg esztendőt,
1810 –1893 Megbünhödte már e nép
A multat s jövendőt!
(1823)
251

205 mm
BELSŐ ERŐK
A kőzetburok anyagát
és szerkezeti egységeit hozzák létre. Ene
Belső és külső erők
hegységképződés
vulkanizmus földrengés
lemeztektonika Energiaforrás:
A T-öld belső hője
A
belső erők vs. külső erők

E
A belső (földtani) erők a felszínt egyenetlenné teszik. A kiemelkedések

Kiemelkedéseket (hegyeket) és süllyedékeket a külső (földrajzi) erőknek
(árkok, medencék) hoznak létre. jobban kitettek, ezért lepusztulásuk
azonnal elindul.
A
G
A külső erők egyenletesebbé teszik a felszínt, e
A lepusztuló kőzetanyag a külső erők csökkennek a szintkülönbségek.
(szél, víz, gravitáció) hatására a süllyedékekbe A belső és külső erők folyamatosan, de időben
kerül, és üledékként felhalmozódva és térben eltérő módon fejtik ki hatásukat,
feltölti azokat. ezért állandóan változik a Föld felszíne.
252

205 mm
KÜLSŐ ERŐK
A kőzetburok anyagát
Energiaforrásuk: és szerkezetét módosítják.
A ap Belső és külső erők
Lepusztítás:
A kőzetek aprózódása, mállása:
hőmérséklet, víz, szél, jég, élővilág
Szállítás:
Az üledék elszállítása:
víz, jég, gravitáció, szél
T-elhalmozódás:
Az üledék felhalmozása:
víz (üledék), jég (moréna), szél (homok)
A külső erőket a „kis erő – nagy idő” elv jellemzi. Felszínformáló tevékenységüket kevésbé erőteljesen, emiatt hosszabb idő alatt
fejtik ki. A belső erők egy-két hét vagy akár egy pillanat alatt is képesek jelentős változást okozni a felszínformákban.
Egy hét alatt született meg Surtsey vulkanikus szigete Izland partjainál egy 1963-as kitörés során. A Mount Saint Helens vulkán
(USA, Cascade-hegység) 1980-as kitörésében a vulkán krátere lerobbant, 400 métert veszített magasságából.
275 mm
A külső erők (a hőmérséklet kivételével) egyszerre pusztíthatnak, szállíthatnak és építhetnek.
ÉPÍT
VÍZ >>> deltatorkolat SZÉL >>> homokdűne JÉG >>> vándorkő ÉLŐVILÁG >>> termeszvár
PUSZTÍT
VÍZ >>> V-alakú folyóvölgy SZÉL >>> kőgomba JÉG >>> U-alakú gleccservölgy ÉLŐVILÁG >>> bányagödör
A gravitációnak a belső és külső erők felszínformálásában is szerepe van, különösen a lejtős tömegmozgások létrehozásában.
Gyors felszínváltozást okoznak nagyobb lejtésű területeken az omlások és csuszamlások. A hegyvidékek erdőirtásai fokozzák
e gyakran pusztító jelenségeket. A lassú mozgású kúszás és folyás következményei csak hosszabb idő alatt válnak láthatóvá.
omlás csuszamlás kúszás folyás
253

205 mm
A FÉMEK STABILITÁSA
A fémek annál reakcióképesebbek, minél reagálnak. A hidrogén után a sor végén A ko
erősebb redukálószerek. A redukálósorban elhelyezkedő „nemesfémek” a legstabilab- hatá
lévő helyzetük alapján eldönthető, hogy bak kémiailag, csak tömény oxidáló savak folya
A fémek stabilitása milyen reakciókat adnak. A víz előtt állók a „bánnak el velük”. be ke
vízzel is, a hidrogén előttiek híg savakkal A ko
közepes gyors
Reakció hideg vízzel lassú heves Passziválódás
fém-hidroxid vegyület a reakcióban védőréteg keletkezik,
és hidrogéngáz keletkezik ami akadályozza a további reakciót
REAKCIÓSEBESSÉG
Reakció levegőn Reakció híg savoldattal Reakció tömény salétromsavval
(oxigénnel) fém-só vegyület és fém-só vegyület és nitrogén-dioxid
fém-oxid vegyület keletkezik hidrogéngáz keletkezik gáz keletkezik
H2S
K Ca Na Al Zn Fe Sn Pb Cu Ag Au Pt
SO
Nagy reakcióképességű (H2O) Közepes reakcióképességű (H2) Kis reakcióképességű

fémek fémek fémek
K
kálium
Zncink
Cu réz Ko
„patinaréteg” alakul ki
petróleum alatt kell tárolni szabad levegőn tárolható szabad levegőn tárolható
Nanátrium
Fevas
Ag
ezüst
petróleum alatt kell tárolni szabad levegőn rozsdásodik szabad levegőn tárolható Véd
Cakalcium
Snón
Au arany csak királyvízben (tömény sósav
és salétromsav elegye)
zárt üvegben tárolható szabad levegőn tárolható szabad levegőn tárolható
K
Al
alumínium
Pb
ólom csak salétromsavval
Pt platina csak királyvízben (tömény sósav
és salétromsav elegye)
a védő oxidréteg elbontása után reagál
szabad levegőn tárolható szabad levegőn tárolható szabad levegőn tárolható
254

205 mm
KORRÓZIÓ korrózióra való hajlama redukálóképes-

ségüktől is függ. A redukálósorban előre-
égén A korrózió a fémek felületéről környezeti haladva csökken a korrózióra való hajlam,
bilab- hatásra kiinduló kémiai változás. A lassú Egyes nagy redukálóképességű fémek
avak folyamat során a fém oxidálódik, vegyület- mégsem korrodálódnak (pl. Al, Zn), mert
be kerül, a fémtárgy teljesen felemésztődhet. felszínükön a levegőn védő oxidréteg jön
A korrózió redoxiváltozás, ezért a fémek létre, ami akadályozza a folyamatot. Korrózió
Korrózió
Kémiai korrózió 3e- redukálódik

A fém a felszínére kerülő más anyagokkal
3+ 3–
kémiai reakcióba lép, vegyületbe kerül Fe Fe
vagy oldódik. A kémiai korrózió nedvesebb
ezik, vagy savakat tartalmazó környezetben oxidálódik
kciót gyorsabban megy végbe.
avval Biológiai korrózió Elektrokémiai korrózió

ioxid
Egyes baktériumok olyan vegyü- Ha két különböző fém érintkezik víz jelenlétében, a talál-
leteket (szulfidokat, kénsavat) kozásuknál ún. helyi elem jön létre. Az elem anódja a
H2SO4 hoznak létre, amelyek reakcióba nagyobb redukálóképességű fém, ami oldódni,
lépnek a cső anyagával, korrodálódni fog. Korrózió léphet fel az alumíniumleme-
2– H2S és kilyukasztják. korrózió elektrolit zen, az acélcsavar környeze-
SO4 tében, vagy kilyukadhat az
redukáló baktérium katód + alumíniumcső, ahol rézcső-
gű oxidáló baktérium anód – áram Cu Fe vel kötötték össze, vagy
275 mm
az acéltartály is a rézszege-
rézszegecs vaslemez cselés körül.
Korrózióvédelem
Korrózióálló
ható
anyag
nemesfémek titán rozsdamentes, saválló acél sárgaréz
aktív: a bevonat sérülése passzív: csak addig véd, míg
esetén is megvéd nem sérül meg a bevonat
ható Védőbevonat cink anód ón katód
anód eloxált alumínium:
vas katód vas anód
katód elektrokémiai úton
megvastagított
horganyzott bádog fehérbádog védő oxidréteg
mény sósav
)
katódkábel áramforrás AKTÍV: Az acélcsőhöz kötik PASSZÍV: Az acélcsőhöz egy
ató az egyenáramforrás negatív nagyobb redukálóképes-
szigetelt védendő
pólusát, a közelébe elhelye- ségű fémet (Al, Mg, Zn)
Katódos védendő
acélcső
anódkábel
tengervíz zett anódhoz a pozitívat. kötnek. A helyi elemben
acélcső
tengervíz
védelem (elektrolit)
anód
A külső áramforrás a helyi így az acélcső lesz a katód,
(elektrolit)
védőanód
elem ellenében dolgozik, így nem korrodálódik.
mény sósav kábel
) ezzel akadályozza az A védőanódfém oldódik,
acélszerkezet korrózióját. ezért pótolni kell.
ató
255

205 mm
H
tá
te
A
Magyarország jellemzői közül sok csak az
elmúlt egy-két évszázad folyamán alakult ki. A
Hazánk ezer évnél is régebbre nyúló törté-
nelmében döntően egészen más viszonyok
uralkodtak. A Föld lakói közül sok száz
milliónyi, köztük többmilliónyi magyar ma
sem olyan keretek között él, mint a mai
magyarországi magyarok.
A kurdok a világ legnagyobb olyan népe,

A magyarok nomád vándornép volt, de a 896-ra tehető
amelyiknek nincs saját országa.
honfoglalást követően őseink letelepedtek, és 1000-ben európai
Dél-Szudán szinte újszülött Magyarországhoz képest:
típusú államot alapított első királyunk, Szent István.
2011-ben alapították (ekkor vált függetlenné Szudántól).
Kiribati apró szigetekből álló ország a Csendes-óceánon, Magyarországot ilyen természeti katasztrófa ugyan nem fenyegeti,
de a határai változnak, és lassan elfogy a területe a globális de a határait számos alkalommal átrajzolták, legutóbb 1947-ben,
felmelegedés következtében emelkedő vízszint miatt. a második világháborút lezáró párizsi békeszerződés aláírásával.
Jeruzsálemet a zsidó és Miközben volt, hogy Ausztria fővárosából, Bécsből irányították Magyarországot, addig Horvátországot
a palesztin nép is a saját évszázadokon át a magyar fővárosokból. Nem mindig volt kimondott fővárosa az országunknak,
fővárosának tekinti. de az egykori funkcióját illetően fővárosnak tekinthető települések listája egész hosszúra nyúlik:
Esztergom, Visegrád, Székesfehérvár, Pozsony, Buda, Debrecen, Budapest.
Indiában 21 hivatalos A magyar nyelv csak 1836-ban lett hivatalos nyelv, előtte évszázadokon keresztül a latin, és rövidebb
nyelv van. ideig a német volt hivatalos. A magyart hivatalos nyelvként kezelik még Szlovéniában és Ausztriában,
de éppen a legnagyobb lélekszámú magyar kisebbségek országaiban nem.
Természeti ado az daság

ttságok társadalom és g
256
42. Magyarország 1
205 mm
Ha át szeretnénk tekinteni Magyarország földrajzát, még úgy sincs könnyű dolgunk, hogy egy letisztult
társadalmi, gazdasági és politikai berendezkedésű országról van szó, ami területileg és népességét
tekintve is bőven a világátlag alatt marad, vagyis egyáltalán nem mondható nagynak.
Terület Népesség 4 országa

2019-ben a világ 19
A Föld összes szárazföldje 149 000 000 km2 7,6 milliárd g területi
közül Magyarorszá
a sorban,
A Föld országainak átlaga 768 000 km2 39 000 000 alapon a 108. volt
pedig 93.
népessége alapján
Magyarország 93 000 km2 9 800 000
275 mm
ti, A magyarok bejövetele (Feszty-körkép) – részlet, 1894
, A 120 m széles és 15 m magas mű számára önálló épületet
. emeltek. 1896-ban, a honfoglalás ezeréves évfordulójára FESZTY ÁRPÁD
rendezett millenniumi kiállításon óriási sikert aratott. 1856–1914
t Jelenleg az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban
tekinthető meg.
Góg és Magóg fia vagyok én

bb
an,
ot öntsetek,
Fülembe forró ólm
vagyok én, ekes Vazul,
Góg és Magóg fia Legyek az új, az én
put, falat
Hiába döngetek ka Ne halljam az élet
új dalait,
tőletek: rván, gazul.
S mégis megkérdem Tiporjatok reám du
rpátok alatt?
Szabad-e sírni a Ká
, mit se várva
én , De addig sírva, kínban
jö ttem on a dal
Verecke híres útján rivall, M égisc sak száll új szárnyak
agyar da l szor Pusztaszer,
Fülembe még ősm öm S ha elátkozza száz
l be törn és magyar.
Szabad-e Dévényné M ég is győztes, mégis új
ival?
Új időknek új dala
Ady Endre
1877–1919 779
257
42. Magyarország 2
205 mm
Kisalföld
te r m észe ti
Az alföldi tájunk nagy részét a folyók és a szél töltötték fel, homokkal
és lösszel fedett. A síkság domborzatát bazaltsapkás tanúhegyek
(Ság, Somló) teszik változatosabbá. Az erőteljesebb óceáni hatás
miatt kiegyenlítettebb éghajlatú és a legszelesebb nagytájunk.
Nyugat-Magyarországi peremvidék
21% 4
Az átalakult kőzetekből felépülő Soproni- és
Kőszegi-hegység az ó- és középidőben lepusztultak,
65%
rögösödtek, majd a harmadidőszakban az Alpokkal 15%
együtt újra kiemelkedtek. A hegylábakon lelassuló
folyók hordalékkúpokat építettek fel. A Dunántúl
legmagasabb pontja, a 882 m magas Írott-kő itt
található. A legcsapadékosabb nagytájunk.
40%
35%
46% 35%
Balaton
Közép-Európa legnagyobb tavát a Zala folyó
Kis-Balaton által megszűrt vize táplálja, és a Sió 48% 28%
vezeti le a Dunába. Árkos süllyedékben jött
létre, sekély, átlagos mélysége 3-3,5 méter.
Dunántúli-dombvidék
A legváltozatosabb domborzatú
nagytájunk. Szigetszerűen
kiemelkedő, főként középidei
üledékes kőzetekből felépülő
hegységek (Mecsek, Villányi-
hegység), erősen tagolt hullá-
mos dombvidékek és homokkal
borított alföldi táj alkotja.
duna A Ke
Titel
A mediterrán éghajlati hatás itt Hazánk legnagyobb vízfolyása, amely a német- Mag
érvényesül legerőteljesebben. országi Fekete-erdőben ered, és a Fekete-tengerbe Kiseb
ömlik deltatorkolattal. Magyarországi szakasza de sz
417 km hosszú, folyami hajókkal hajózható. Haza
Nagy részén feltöltő szakaszú, a Duna-kanyarban a kan
bevágódó. Évente két árvíz jellemzi: a kora tavaszi a 19.
jeges ár és a kora nyári zöldár. átvá
tava
258
42. Magyarország 3
205 mm
ti ad o ttsá go k Dunántúli-középhegyvidék
Nagytájunkon rögösödött hegységek, árkok, medencék
váltogatják egymást. Középidei, karsztosodott mészkőből
(Bakony, Vértes, Gerecse, Pilis, Budai-hegység), óidei homok-
kőből (Balaton-felvidék) és gránitból álló (Velencei-hegység),
erősen lepusztult hegységek uralják területét. A Tapolcai-me-
dencében harmadidőszaki bazaltsapkás tanúhegyek teszik
különlegessé a tájképet. Felszíni vízfolyásokban szegény,
de karsztvízkészlete jelentős. Éghajlatválasztó szerepű:
a nedves és a száraz kontinentális éghajlat határvonalát adja.
21% 46%
Északi-középhegysé
g
Rögösödött hegységekből, dombságokból
és medencékből álló nagytájunk. Idősebb
hegységei középidei, karsztosodott
mészkőből épülnek fel (Bükk, Aggteleki-karszt).
A fiatalabbak a harmadidőszaki vulkanizmus
eredményeként emelkedtek ki, és főként andezitből (Visegrádi-hegység,
Börzsöny, Mátra) és riolitból (Zempléni-hegység) állnak. Az ország
legfiatalabb vulkanikus képződménye, a bazaltos Medves-fennsík Európa
69% 13%
275 mm
legnagyobb bazaltplatója. Hazánk leghűvösebb nagytája, az ország
legfagyzugosabb helye (Zabar) itt található. Magyarország legmagasabb
pontja a Mátra egyik csúcsa, a Kékes (1014 m).
alföld
A legnaposabb, legszárazabb, legmelegebb nagytájunk, a medencehatás
itt érvényesül legjobban. Ártéri síkságok, homokkal (Kiskunság, Nyírség,
Jászság) és lösszel fedett (Nagykunság, Körös–Maros köze) hordalékkúpok
váltogatják egymást. A folyók és a szél által kialakított területek nagy része
tökéletes síkság. Artézi- és termálvízkészlete jelentős. Hazánk legnagyobb
mesterséges tava itt található, ami a Tisza elgátolásával kialakított
víztározó. Magyarország legalacsonyabb pontja az Alsó-Tisza-vidéken,
Gyálarétnél van, 76 m.
tisza csap ad é k* n ap f é n y tartam * k ö zép h ő mér s é k l et*
A Keleti-Kárpátokban ered, majd

Titelnél (Szerbia) ömlik a Dunába.

- Magyarországi szakasza 597 km.
erbe Kisebb vízhozamú a Dunánál,
de szélsőségesebb a vízjárása. sz é li rán y é s -se be ssé g* te rü le th aszn o sítás *s o k év i á tl a g
Hazai szakaszán oldalazó,
an a kanyarulatok jelentős részét
aszi a 19. századi szabályozásánál
átvágták, az így létrejött holtág-
tavak szegélyezik mai vonalát.

ő
259
42. Magyarország 4
205 mm
Társadalmunkban tartósnak
bizonyult a természetes fogyás,
ami miatt folyamatosan csökken
az ország lakossága.
T á r s a ddal
al om é
s edé s
n é p e
1975 “
Ratkó-unokák”
10 millió
1980 elindul a természetes fogyás
kiegye
2020 Covid járvány
8 millió
halálozások
élveszületések 6 millió
1970 1980 1990 2000 2010 2020 1970 2000 2030 köz
r s a d a lom 100 gyermekkorúra jutó időskorúak száma
ő tá
lE öreged
91 100
100 130 A
tag
as
A népesség átlagéletkora
2001 2019 ko
ak
(2019)
g 2% alatt: baptista, unitárius,

(a népessé
geink vallás b a n ) Jehova tanúi, Hit Gyülekezete, e

százaléká
s é
ortodox, izraelita
kisebb 315 500 185 700 35 600 35 200

cigány német román szlovák
26 700
horvát
10 000
szerb Ak
39% 11,6% 2,25% uta
10 000 fő alatt: ukrán, lengyel, bolgár, görög, ruszin, örmény, szlovén
katolikus református evangélikus
lakóhely a r n e m zet
a magy
197 000
magyar
460 000 magyar Ukrajnában
Hazánk urbanizált, Szlovákiában 1m
az emberek többsége 70,5% 29,5% 70 000 magyar
városlakó falvakban él Ausztriában
városokban él.
7500 magyar MAGYARORSZÁG 1 400 000
Szlovéniában
zet
magyar
i s ze r k e Ipar utáni társadalmunkban Romániában

ás
glalkoz
az aktív keresők nagy részét 254 000
T
Fo
a szolgáltatás foglalkoztatja. magyar
Szerbiában
14 000 magyar
Horvátországban
A magyar nemzet 14 milliós népességéből több

mint 4 millió határainkon kívül él, többségében
5% 33% 62%
mezőgazdaság ipar szolgáltatás a szomszédos országokban és Nyugat-Európában.
E
260
42. Magyarország 5
205 mm
m és g a z das á g húz
óág
aza
tok
AUTÓIPAR
erő
GYÓGYSZERIPAR
for
r
PETROLKÉMIAI
ása
kiegyenlített éghajlat jó termőföld jó vízellátottság IPAR
ink
TURIZMUS
IT
gazda
sági s
ipar zerkez
0 központi fekvés szakképzett munkaerő kultúra földhő et
30%
mez
őga
4%
kül
zda
kere
ság
A külkereskedelmünk 4/5-ét az Európai Unió sked
tagországaival folytatjuk. Az EU-n belül a termékek,
a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő áramlása is
elem
korlátozásmentes a tagországok között, segítve ezzel 66%
a kereskedelmet és a gazdasági együttműködést. szolgáltatás
A gazdasági ágak GDP-ből
275 mm
való részesedése (2018)
itárius,
ekezete, export import A magyar gazdaság szerkezetét tekintve
fejlett, a bruttó hazai termék (GDP) nagy
részét (66%) a szolgáltatási szektor termeli
A külföldi állampolgárok által Magyarországra tett többnapos turiz meg. A gazdasági teljesítményben jelentős
utazások kontinensenként (2018) m us területi eltérések vannak: Budapest egy főre
jutó GDP-értéke háromszorosa az Észak-
Alföld régió adatának. Észak-Magyarország
Az autóipar, vegyipar
mellett kiemelt gazdasá- Budapest 2,7
gi ágazatunk a turizmus, Közép- 8 millió
ami összességében több Dunántúl millió

1 millió 4,2 2,5
ban 15 millió mint 10%-kal járul hozzá Nyugat- 3,6 3,1 millió
millió millió millió
1 millió a magyar GDP-hez, és az Dunántúl Észak-
aktív keresőket is hason- 2,8 Alföld
40 ezer millió
100 ezer lóan magas arányban 2,8
foglalkoztatja.
millió Dél-Alföld
Dél-Dunántúl
Közép-Magyarország
Tagságaink fontosabb nemzetközi szervezetekben Az egy főre jutó GDP

értéke forintban (2017)
több
ében
ában. Visegrádi
ENSZ 1955 Csoport (V4) 1991 OECD 1996 NATO 1999 EU 2004
261
42. Magyarország 6
205 mm
Irodalomjegyzék
9.
Tóth Krisztina: Pixel, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2018.
15. Dsida Jenő: Villámok. In: Összegyűjtött versek és műfordítások, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1983.
21. Krúdy Gyula: Újházi levese. In: Álmoskönyv, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1983.
27. Szabó Lőrinc: Bicikli. In: Szabó Lőrinc összes versei, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1982.
33. Kányádi Sándor: Kuplé a vörös villamosról. In: Vannak vidékek, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1992.
39. Sík Sándor: Az acélember. In: Sík Sándor összegyűjtött versei, Szent István Társulat, Budapest, 1976.
45. Janus Pannonius: Mars istenhez békességért. In: Janus Pannonius válogatott versei, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1953.
51. Percy Bysshe Shelley: Óda a nyugati szélhez, Interpopulart Könyvkiadó, Budapest, 1994.
57. Petőfi Sándor: Az alföld. In: Petőfi Sándor összes versei, Osiris Kiadó, Budapest, 2019.
63. Jules Verne: Nemo kapitány, Holnap Kiadó, Budapest, 2016.
69. Babits Mihály: A kitámasztott esernyő. In: Babits Mihály összegyűjtött versei, Európa Könyvkiadó – Szépirodalmi Könyvkiadó, Buda-
pest, 1961.
87. Romhányi József: Focimeccs. In: Nagy szamárfül, Móra Könyvkiadó, Budapest, 2021.
93. Madách Imre: Az ember tragédiája, Kreatív Kiadó, Marosvásárhely, 2022.
99. Nemes Nagy Ágnes: Jég. In: Szárazvillám, Magvető Kiadó, Budapest, 1957.
105. Nagy László: Tűz. In: Nagy László összegyűjtött versei, Magvető Kiadó, Budapest, 1988.
117. Filippo Tommaso Marinetti: Óda a verseny-autómobilhoz. In: Idegen költők I–II., Kosztolányi Dezső fordítása,
Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1988.
123. Gárdonyi Géza: A fénykép. In: Fűzfalevél, nyárfalevél…, Magyar Jövő, Budapest, 1924.
129. Babits Mihály: Mozgófénykép. In: Levelek Iris koszorújából, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest, 1922.
135. Hans Christian Andersen: A rendíthetetlen ólomkatona. In: Mesék és történetek, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1959.
141. Sánta Ferenc: Sokan voltunk. In: Válogatott novellák, Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2016.
147. Babits Mihály: Esti kérdés. In: Babits Mihály összegyűjtött versei, Európa Könyvkiadó – Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1961.
153. Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel. In: Jelbeszéd I., Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1978.
159. Jókai Mór: Fekete gyémántok, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1968.
165. Reményik Sándor: A sirály születése. In: Két fény között, Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1927.
171. Vajda János: Fürdés. In: Vajda János összes versei, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1955.
177. Petőfi Sándor: A borozó. In: Petőfi Sándor összes versei, Osiris Kiadó, Budapest, 2019.
183. Arany János: Török Bálint. In: Arany János összes költeményei, Magyar Helikon, Budapest, 1966.
189. Federico García Lorca: Siratóének Ignacio Sánchez Mejías torreádor fölött. In: Darázskirály, Nagy László fordítása,
Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1968.
195. Johann Wolfgang von Goethe: Faust, Jékely Zoltán és Kálnoky László fordítása, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1996.
201. Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz. In: Tóth Árpád összes versei, versfordításai és novellái, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest,
1974.
207. Dsida Jenő: A sötétség verse. In: Angyalok citeráján, Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1938.
213. Homérosz: Íliász, Devecseri Gábor fordítása, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2012.
219. Fekete István: Kele, Móra Könyvkiadó, Budapest, 2021.
227. Jules Verne: A rejtelmes sziget, Majtényi Zoltán fordítása, Holnap Kiadó, Budapest, 2013.
232. Lázár Ervin: A cirkusz. In: Csillagmajor, Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
239. Kőrizs Imre: Egy mérés nem mérés. In: Látó, 27/2 (2016. február), 31–32.
245. Daniel Defoe: Robinson Crusoe, Vajda Endre fordítása, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1960.
245. Kölcsey Ferenc: Himnusz. In: Kölcsey Ferenc összes versei, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990.
257. Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én… In: Ady Endre összes versei I., Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1972.
262
Irodalomjegyzék
205 mm
Képjegyzék
Fotók: Shutterstock képügynökség, valamint:
9. Fent: Vincent Van Gogh (1853–1890): Csillagos éj, Saint Rémy, 1889, Museum of Modern Art, New York © CULTiRiS /
AKG-Images. Fent jobbra: Victor Morin Artiste-Photo: Van Gogh-portré, 1886 körül. Public domain.
Lent: Tóth Krisztina József Attila-díjas költő, író, műfordító budapesti otthonában, 2010, MTI Fotó: Czimbal Gyula
14. Nikola Tesla, a nagyfrekvenciás váltakozó áramot előállító berendezésével, 1901, Wellcome Collection, London CCBY4.0
15. Fent: Ismeretlen fotó: Dsida Jenő. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. Lent: Eugène Delacroix (1789–1863):
Villámlástól megriadt ló, 1824, Szépművészeti Múzeum, Budapest
21. Fent balra: Krúdy Gyula portréja. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. Jobbra: Jelenet Krúdy Gyula Szindbád című regényéből készült
játékfilmből. Rendező: Huszárik Zoltán, operatőr: Sára Sándor. Főbb szerepekben: Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva,
Dajka Margit. 1971, NFI
27. Fent: Szabó Lőrinc József Attila-díjas (1954) költő. MTI Fotó: Horváth Tamás. Lent: Umberto Boccioni: A kerékpáros
dinamizmusa, 1913, Gianni Mattioli-gyűjtemény, Peggy Guggenheim Collection © CULTiRiS / Bridgeman Art Library
32. Budapest Nyugati pályaudvar, Teréz körút, 1890 körül, Fortepan / Budapest Főváros Levéltára
44. Marsjárók. NASA CC1.0
45. Fent: Mars, a háború istene, márványrelief. Kr. e. 2. század. Roman National Museum, Palazzo Altemps, Róma. CC3.0 BY Sailko. Lent:
Andrea Mantegna: Férfiportré – Janus Pannonius, 1470, National Gallery of Art, Washington DC CC1.0
51. Fent: Föld az űrből (Blue Marble), NASA CC1.0. Lent: Amelia Curran (1775–1847): Percy Bysshe Shelley, 1819, National Portrait Gallery ©
CULTiRiS / Bridgeman Art Library
56. Alfred Gregory (1913–2010) alpinista fotója: Edmund Hillary és Tendzing Norgay a Mount Everest megmászása közben,
1953, Hungart2022
57. Fent: Barabás Miklós (1810–1898): Petőfi Sándor 1848-ban, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest.
275 mm
Lent: Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919): Nagy Tarpatak a Tátrában, 1904, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
63. Fent: Antoine-Samuel Adam-Salomon (1818–1881): Jules Verne, 1877 körüli fotójának színezett változata.
Eredeti kép: Rijksmuseum, Amsterdam. Public domain. Lent: Alphonse de Neuville (1835–1885) és Édouard Riou (1833–1900) egyik illuszt-
rációja Jules Verne Nemo kapitány, 20 000 mérföld a tenger alatt című regényéhez, 1871. Public domain
66. Balra fent: mélytengeri csupalábállat Flickr NOAA Photo Library CC0. Középen: mélytengeri horgászhal (angyalhal) © CULTiRiS / David
Shale / naturepl.com. Jobbra: tengeri disznó. © CULTiRiS / BRITISH ANTARCTIC SURVEY / SCIENCE PHOTO LIBRARY
Lent: Elpusztult bálna csontjain élő baktériumok és egyéb élőlények 1674 méter mélységben a Santa Cruz-medencében.
A fotót Craig Smith (Hawaii Egyetem) készítette 2004-ben. www.oceanexplorer.noaa.gov (National Oceanic and Atmospheric Administra-
tion) Public Domain
69. Fent: Strelisky fotóműhely: Babits Mihály, 1922, Petőfi Irodalmi Múzeum. Lent: Robert Doisneau (1912–1994):
Pluie d’été (Nyári eső), Paris, 1981, Hungart
81. Fent: A Greenpeace Fülöp-szigeteki szervezete által közreadott kép: fürdőzők egy emészthetetlen hulladéktól elpusztult bálnát meg-
jelenítő installáció mellett a Luzon-szigeti Cavite tartomány Naic településének tengerpartján 2017. május 11-én.
A természetvédők az akcióval a világóceán élővilágát veszélyeztető emberi szennyezés hatására kívánja felhívni
a közfigyelmet. MTI / EPA / Fülöp-szigeteki Greenpeace
87. Fent: Romhányi József fotója. Hungart. Középen jobbra: Puskás Öcsi madridi gyerekek között a Plaza de Toros de Las Ventas téren. Ez
a fotó ihlette az óbudai Puskás-szobrot. Hungart. Lent: Puskás Öcsi szobra Óbudán, Pauer Gyula-Tóth Dávid alkotása, 2013, fotó: OFI–OH-ar-
chívum
88. Lionel Messi, az FC Barcelona játékosa Casemiro (j) és Marcelo, a Real Madrid játékosai között, a 2018. május 6-ai mérkőzésen a barce-
lonai Camp Nou stadionban. MTI / EPA / Alejandro García
93. Fent: Edvard Munch (1863–1944): A Nap, 1909, University of Oslo (Aula), Hungart. Lent: Ismeretlen fotós Madách Imre-portréja. Petőfi
Irodalmi Múzeum, Budapest
99. Léon Cogniet (1794–1880): Egy nő az eszkimók országából, 1826, Cleveland Museum of Art, CC0
105. Matthias Stomer (1589–1652): Mucius Scaevola tűzbe tartja a kezét Lars Porsenna előtt, 1640, Art Gallery of New South Wales, Sydney,
Ausztrália, Google Art Project. Public domain
110. Eugene Henri Paul Gauguin (1848–1903): Csendélet (Dinnye és citrom), 1891. National Gallery of Art, Washington.
Public Domain. Lent: Eugene Henri Paul Gauguin (1848–1903): Önarckép, 1888 körül. National Gallery of Art, Washington. Public Domain
263
Képjegyzék
205 mm
111. Balra: Bacsó Péter (1928–2009) rendező, Fortepan / Berta József. Jobbra: Jelenet Bacsó Péter A tanú című filmjéből.
Bástya elvtárs szerepében Both Béla. MAFILM Budapest Filmstúdió – NFI
117. Székely Aladár műterme: Filippo Tommasso Marinetti portréja, 1930-as évek, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
123. Fent: Erdélyi Mór (1866–1934): Gárdonyi Géza fotója. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. Lent: Michelangelo Merisi da
Caravaggio (1571–1610): Hitetlen Tamás, 1602 körül. Sanssouci Picture Gallery, Potsdam © CULTiRiS / AKG-Images
129. Nam-June-Paik (1932–2006): Tv-Buddha, installáció, 1974, Hungart
134. Maróti Géza (1875–1941) és Róth Miksa (1865–1941) tervezte és kivitelezte a mexikóvárosi Szépművészetek Palotájának
(egykori Nemzeti Színház) 180 négyzetméteres ólomüveg kupoláját, melyet körben kilenc múzsa, középen pedig egy
angyalalak díszít, 1934, Hungart
135. Thora Hallanger (1821–1884) Hans Christian Andersen portréja, 1869, Odense City Museum. Public domain
141. Sandro Botticelli (1445–1510) Dante Alighieri: Isteni Színjáték című művének illusztrációja, a pokol felépítése, 1485,
Vatican Library – digi.vatlib.it
145. A recski ércbánya feltárásának előkészületei 1980-ban. MTI Fotó: Tóth Bálint, Kerekes Tamás
147. Székely Aladár (1870–1940): Babits Mihály, 1913 körül. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
152. Peter Paul Rubens (1577–1640): Ikarosz zuhanása, 1636, Les Musées royaux des Beaux-Arts de Belgique, Brüsszel
153. Rónai Dénes (1875–1964): Karinthy Frigyes portréja, 1931, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
159. Fent: Barabás Miklós (1810–1898): Jókai Mór, 1854, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. Lent: A Le Petite Journal
1892. áprilisi számának illusztrációja egy bányarobbanásról © CULTiRiS / INTERFOTO / Thomas Höfler
165. Kacusika Hokuszai (1760–1849): A nagy hullám Kanagavánál, 1829–33 között, Metropolitan Museum of Art, New York
169. Éticsiga üveglapon © CULTiRiS / Jane Burton / naturepl.com
170. Elektronmikroszkópos felvétel egy fagocitózisról, melynek során egy fehérvérsejt elpusztít egy gombát
© CULTiRiS / SCIENCE PHOTO LIBRARY
177. Orlai Petrich Soma (1822–1880): Petőfi Sándor 1848 körül, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
183. Fent: Barabás Miklós (1810–1898): Arany János-portré, 1850-es évek, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest.
Lent: Ottomán kávéház ábrázolása egy török miniatúrán, 16. század, Chester Beatty Collections, Dublin Castle
195. Joseph Karl Stieler (1770–1858): Johann Wolfgang von Goethe, 1828. Neue Pinakothek, München CC BY-SA.4.0
201. Fent: Ernest Board (1877–1934): William Gilbert mágneses jelenségeket mutat be I. Erzsébet királynőnek 1598-ban.
Wellcome Collection Gallery CCBY-4.0. Lent: Tóth Árpád portréja, 1918 körül, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
207. Fent: Plaul Klee (1979–1940) St. Germain Tunis közelében, 1914, A. Rosengart Collection, Lucerne © CULTiRiS / AKG-Images. Lent:
Joánovics Testvérek fotója: Dsida Jenő, 1920-as évek, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
219. Fent: Főnixmadár ábrázolása a XII. századi Aberdeen Bestiáriumból, Aberdeen University Library, Scotland.
Public domain. Középen: Debrecen város címere. Public domain. Lent: Ismeretlen fotós: Fekete István,
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
227. Felix Nadar (1820–1910): Jules Verne-portré, Rijksmuseum, Amszterdam. Public domain
232. Lázár Ervin Kossuth-díjas író budapesti otthonában, 2002, MTI Fotó: Czimbal Gyula
233. Suzanne Valadon (1865–1938): A cirkusz, 1889, The Cleveland Museum of Art, CC0
239. Fent: Rembrandt van Rijn (1606–1669): Baltazár lakomája, 1636–38. National Gallery, London © CULTiRiS / Bridgeman
Art Library. Lent: Kőrizs Imre portréja
245. Fent: Ismeretlen festő: Daniel Defoe portréja. National Maritime Museum, Greenwich, London, Caird Collection.
Lent: Bikafejes ivócsanak hiteles másolata az 1799-ben Nagyszentmiklós határában előkerült 23 aranyedény közül.
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
251. Fent: V. Majzik Mária (1949– ): Himnusz-emlékmű, 2008, Budakeszi. ©CULTiRiS / Bányai Ágoston.
Középen: Anton Einsle (1801–1871): Kölcsey Ferenc, 1835, Magyar Tudományos Akadémia Művészeti Gyűjtemény, Budapest. Lent: Györ-
gyi-Giergl Alajos (1821–1863): Erkel Ferenc-portré, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
257. Feszty Árpád (1856–1914): A magyarok bejövetele (részlet), 1892–94, Nemzeti Történelmi Emlékpark, Ópusztaszer.
Közép: Ismeretlen fényképész: Feszty Árpád-portré, 1890-es évek. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest.
Lent: Székely Aladár (1870–1940) Ady Endre, 1908, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest
264
Képjegyzék

Természetismereti Gyűjtemény 7-8. Évfolyam

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

Természetismereti Gyűjtemény 7-8. Évfolyam

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Természetismereti Gyűjtemény 7-8. Évfolyam

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

NAT

A tankönyv megfelel a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló Eb

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértők:

Lektor: dr. Tóth Attila

Szerkesztő: Subai Géza

Tipográfia: Tulok Lívia, Titz Noémi, Sramkó Zita

Fedélterv: Sramkó Zita

© Oktatási Hivatal, 2022

1055 Budapest, Szalay utca 10–14.

A kiadásért felel: Brassói Sándor mb. elnök

Raktári szám: OH-TER78GY

Tankönyvkiadási osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos

Műszaki szerkesztő: Horváth Zoltán Ákos, Görög Istvánné

Grafikai szerkesztő: Slezák Ilona • Nyomdai előkészítés: Bánáti János

Terjedelem: 33,99 (A/5) • Tömeg: 410 gramm • 1. kiadás, 2022

Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft.

Ez a tankönyv a Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program A

Ezután jön a leglényegesebb, és legemberibb fordulat. Elfogadjuk-e magyarázat nélkül, vagy

A kutató, ha nem talál

A világ keletkezése Párolgás és lecsapódás

A RENDÍT- Az ólom felhasználása A szövetek és a sejtek

A vulkáni kísérőjelenségek Kapillárishatás

A mész HAJSZÁLNYIN Talajművelés

Szárnyak és ballonok Izotópok

A szervetlen metán Izotópok a gyógyászatban

Biogáz Ivaros és ivartalan szaporodás

A hangok Az állatok szaporodása

A TISZTASÁG Szappanok A gravitáció

Népességrobbanás ANYAG A tömeg és a térfogat

HÁTRAVAN MÉG A kávéfőzés „VÁR ÁLLOTT, Belső és külső erők

A szabad gyökök Természeti adottságok

A világ keletkezése A Föld mozgásai Bioritmusok

Ciprusok az éjszakai ég alatt (Csillagos éj),1889

A Föld nevű bolygó találomra kiválasztott pontján tartózkodom emberi testben.

Tóth Krisztina: Pixel (részlet)

Néhány 300 ezer év Néhány százmillió év Néhány milliárd év

A múlt megfigyelhetetlen szakasza Potenciálisan

A Naprendszer születése 4,6 milliárd éve

9 milliárd év 10 milliárd év 13,7 milliárd év 20 milliárd év 10100 év

Napszakok váltakozása – Forgás

Évszakok váltakozása – Keringés

Északi-sarkon Magyarországon Egyenlítőnél

REJTŐZKÖDÉS VERSENGÉS ELKERÜLÉSE

Kicsit nagyobban ugyanez történik az elektromos

Ahhoz, hogy megértsük, mitől töltődhet fel elektro-

Korábban azt hi�ék, az

L héj 8 db elektron töl� ki

13 1,5 14 1,8 15 2,1 16 2,5 17 3,0 18

I. 1. A pulóver maga felé

EGYIK ANYAG (HAJ) MÁSIK ANYAG (PULÓVER)

AZ ANYAGOK A TALÁLKOZÁS ELŐTT AZ ANYAGOK A SZÉTVÁLASZTÁS UTÁN

EGYIK ANYAG MÁSIK ANYAG EGYIK ANYAG MÁSIK ANYAG

A részecskék felfénylenek. A villám igyekszik a legrövidebb

A HÚSLEVES Az ízeket – sós, édes, savanyú, keserű – a nyelvünkkel

3. Növények nélkül húsleves sincs

Így a katonabanda helyett öreg pincérek fogadták Edét útjában a lakomázók-

(Krúdy Gyula: Újházi levese – részlet)

A HÚSLEVEST ÖSSZETARTÓ ERŐK I

MÁSODRENDŰ KÖTÉS Ha a molekulában