1074-1377�hez kapcsol�d� fogalmak

Bouvinesi csata: F�ldn�lk�li J�nos �s F�l�p �gost csat�ja az �szak-

franciaorsz�gi angol birtokok�rt; J�nos vesztett --> tekint�lycs�kken�s
B�jti zsinat: 1075; kimondt�k: vil�gi szem�ly nem gyakorolhat investitur�t
Canossa-j�r�s: 1077 janu�r; Canossa v�ra: Henrik 3 napig vezekel Gergely
el�tt �gy, hogy t�rden cs�szik im�dkozva a v�r k�r�l; Gergely megbocs�tott
C�hek: azonos szakm�ban dolgoz� k�zm�ves mesterek �rdekv�delmi szervezete;
szoros kapcsolat, csal�dias; vall�sos jelleg; minden c�h: saj�t v�d�szent;
piacszab�lyoz�s: egyik gazdagod�sa ne menjen a m�sik rov�s�ra; v�delem a k�ls�
versennyel szemben; magas min�s�gi elv�r�sok; egym�s tev�kenys�g�nek korl�toz�sa;
r�szv�tel v�ros v�delm�ben; egy id� m�lva g�tolta a fejl�d�st
Clermonti zsinat: 1095; II. Orb�n p�pa felsz�l�tott a h�v�ket a Szentf�ld
visszafoglal�s�ra; cser�be teljes b�nbocs�natot �s biztons�got �g�rt a csal�dnak
Cluny-i reform: 910 k�r�l; bevezet�: Odo ap�t; szerzetesi mozgalmak az
egyh�zon bel�l (pl.: Burgundia, benc�sek); c�l: megtisztul�s, egyh�z erk�lcseinek
tiszt�t�sa
Communa: v�roslak�k �rdekv�delmi szervezete; a f�ldes�ri elnyom�s ellen
(kezdetekkor); k�s�bb kiv�vt�k az �nkorm�nyzatot
Dictatus Papae: 1075; P�pai ir�nymutat�s; p�pa jogainak �s feladatainak
tiszt�z�sa; pl.: lev�lthatja a cs�sz�rt; belesz�l�s a vil�gi- �s bel�gyekbe (pl.:
ekkor m�g investitura), le�rja, hogy: a p�pa csalhatatlan; az egyh�z nem t�vedhet,
az �r egyed�l a r�mai egyh�zat teremtette (t�bbit nem ismerik el)
Doge: �llamf� Velenc�ben; hivatal �letfogytiglan; n�vleges hatalom (val�di:
nagytan�cs)
Domonkosok: alap�t�: Domenico Guzman spanyol nemes; a p�pa elk�ldte �ket
t�r�teni az albigenseket; bel�l�k lettek az inkviz�torok
Doomsday Book: 1086; H�d�t� Vilmos tett k�zz�; az els� statisztika:
n�psz�ml�l�s; �ssze�r�s; kimutat�s birtokokr�l, azok n�pess�g�r�l, j�vedelm�r�l
Ellen�ll�si z�rad�k: a Magna Charta Libertatum utols� pontja; elrendeli, hogy
egy 25 f�s csoport ellen�rizze, hogy a kir�ly betartja-e a Magna Chart�t
Ferencesek: alap�t�: Assisi Szent Ferenc, gazdag olasz keresked�, elismerte a
p�pa hatalm�t; tan�tottak a v�rosokban; a h�v�k p�nzelt�k �ket
Ghibellinek: uralkod�p�rti
Guelfek: p�pap�rti olasz v�roslak�k
Gyermekek keresztes hadj�rata: 1212; gyerekeket k�ldtek a Szentf�ldre; ami a
b�n�s feln�tteknek nem siker�l, az �rtatlan (�s fegyvertelen) gyerekeknek igen;
fanatiz�lt�k �ket, sok �hen halt, j�rv�nyok, sokat eladtak rabszolg�nak a
haj�skapit�nyok
Hansa sz�vets�g: 1161; v�rossz�vets�g a Balti-tenger partj�n (Wisby, Hamburg,
Br�ma, L�beck); f�v�ros: Wisby, k�s�bb L�beck; 1400-ra t�bb mint 100 tag; n�met
cs�sz�rok alattval�i; k�z�s hadsereg; flotta; j� gazdas�gi helyzet --> nagy
�n�ll�s�g, laza h�b�ri f�gg�s, akaratuk er�szakos kik�nyszer�t�se
H�romnyom�sos gazd�lkod�s: 3 r�sz: ugar, tavaszi gabona (zab, �rpa), �szi
gabona (b�za, rozs)
Hastingsi csata: 1066: I. H�d�t� Vilmos legy�zte az angolsz�sz kir�lyt,
Haroldot (normann h�d�t�s r�sze, a d�nt� �tk�zet)
Hospesek: (= vend�g) nyugati telepesek; orsz�gok eln�ptelenedett r�szeire
h�vt�k �ket; ad�kedvezm�nyek; c�l: n�pess�gn�vel�s; itthon pl.: sv�bok, n�metek
Inas: els� f�zis a mesterr� v�l�s �tj�n; mester seg�dje; nincs fizet�s; sok
munka�
Investitura-jog: egyh�zi m�lt�s�gok beiktat�sa; eleinte vil�gi, k�s�bb
egyh�zi
Isten b�k�je: 1040; felsz�l�t�s b�k�re, n�k, papok, jobb�gyok, utaz�k v�delme
Jeruzs�lemi kir�lys�g: alap�t�: Bouillon Gottfried; els� kir�lya Balduin
(Gottfried �ccse); h�b�ri rendszert akartak fel�ll�tani; legtov�bb fennmaradt
keresztes �llam
Jobb�gys�g: 1000-re kialakult egys�ges paraszti r�teg, (el�tte harcos katonai
r�teg); f�gg�s a f�ldes�rt�l; �r�kjogon haszn�lt f�ld (jobb�gytelek): nem saj�t
tulajdon; kiv�vott jogok: f�ldr�l nem el�zhet�; elk�lt�zhettek; robot; term�ny-,
k�s�bb p�nzad�
Johannit�k: 1120; beteg�pol�ssal foglalkoz� szerzetesrend; harcoltak is;
jelk�p: feh�r kereszt, fekete ruha; 1291-ben Ciprusra, 1300 k�r�l Rodoszra
telep�ltek; 1520-30 k�r�l V. K�roly M�lt�ra rakta �ket; a mai M�ltai Lovagrend
jogel�dje
Katharok / Albigensek: (=tiszt�k) k�zpont: Albi v�ros; keletr�l sz�rmaz�
eszmerendszer perzsa hat�sokkal (gnosztikus, manicheus); alapelv: k�t er�, j� �s
rossz egyens�lya; nem ettek h�st, nem volt ritka az �nk�nt hal�lra �hez�s; ez a
vil�g a s�t�n m�ve --> a test is
Keresztes hadj�rat: h�bor� a kereszt�ny hit v�delm�ben; a Szentf�ld
elfoglal�s�ra ir�nyul� h�bor�k (Jeruzs�lem, Sz�ria, Palesztina ter�let�n)
K�tnyom�sos gazd�lkod�s: f�ld k�t r�szre osztva: egyik: haszonn�v�nyek;
m�sik: parlag, ugar; v�ltogat�s �vente
Konkl�v�: b�borosok test�lete; feladata a p�pav�laszt�s; jogk�r m�ig fenn�ll
Kont�r: c�hen k�v�li iparos; v�roson k�v�li; nem engedt�k m�k�dni
Later�ni zsinat: 1059; II. Mikl�s p�pa hat�rozatai: szim�nia betilt�sa,
c�lib�tus, a Konkl�v� v�lasztja a p�p�t; vil�gi szem�lyt�l egyh�zi hivatalt
elfogadni tilos; a vil�gi uralkod�k nem akart�k elfogadni; sokszor nem �rv�nyes�lt
Latin cs�sz�rs�g: 1204-1261; �j keresztes �llam a templomosok �ltal elfoglalt
Biz�nci-cs�sz�rs�g hely�n; hitt�r�t�se k�s�rlet: kudarc; VIII. Mih�ly Epiruszi
uralkod� d�nt�tte meg genovai seg�ts�ggel, �s �ll�totta vissza a cs�sz�rs�got 1261-
ben
Leg�ny: inast�l egyel feljebb; m�r kap p�nzt; tanul� v�ndor�t
Legnanoi csata: 1176; Lombard-liga polg�ri �s I. Barbarossa Frigyes
lovaghadsereg�nek csat�ja; polg�ri gy�zelem; Barbarossa Elismeri a Lombard-lig�t
Levante: a F�ldk�zi-tenger keleti r�sz�nek neve (olasz); els�sorban olaszok
�ltal uralt t�vols�gi kereskedelem folyt itt
Lombard liga: 1167; szabads�gra t�rekv� �szak-it�liai keresked�v�rosok
sz�vets�ge
Magna Charta Libertatum: (=Nagy Szabads�glev�l); 1215 j�nius 15
Mintaparlament: 1295; modellje a k�s�bbieknek; 2 h�z/kamara; fels�h�z/lordok
h�za: f�urak, papok, szem�lyes megh�v�s; als�h�z: als�bb rendek k�pvisel�i;
v�rosonk�nt 2-2; k�znemesek gr�fs�gok nemesi k�pvisel�i
Nagy egyh�zszakad�s (szkizma): 1054; ortodox, r�mai katolikus egyh�zak; nem
ismert�k el egym�st; vezet�k: ortodox: p�tri�rka, katolikus: p�pa
Nagy Interregnum: 1254-1273; uralkod� n�lk�li �llapot a N�met-R�mai
cs�sz�rs�gban
Neh�zeke: nagy �llati igaer�t ig�nyelt (4-6 �k�r); aszimmetrikus ekevas -->
m�lysz�nt�s lehets�ges
Nicaeai cs�sz�rs�g: Biz�nc egyik ut�d�llama Kis-�zsi�ban; 1261-ben cs�sz�ra,
VIII. Mih�ly megd�nt�tte a Latin cs�sz�rs�got �s vissza�ll�totta Biz�ncot genovai
seg�ts�ggel
Normann feudalizmus: Angli�ban jellemz�; engedelmess�g k�zvetlen�l a
kir�lynak, �s csak ut�na h�b�r�rnak
Oxfordi int�zked�sek: 1258; Simon de Monfort hozta meg; v�lasztott tan�cs
ellen�rzi az �llamigazgat�st
P�p�k avignoni fogs�ga: mikor a p�pai tiszts�g gyakorlatilag IV. Sz�p F�l�p
kez�be ker�lt, �thelyeztette a befoly�sa alatt �ll� V. Kelemen p�pa �ltal a p�pai
sz�khelyet R�m�b�l Avignonba; �gy �szem el�tt lehetett� a p�pa
Patr�cius: v�rosok leggazdagabb polg�rai; keresked�k, vezet�k innen ker�ltek
ki; (olasz nemesek a v�rosba k�lt�ztek)
Plebejus: v�rosi szeg�nyn�p; nincs polg�r-�s politikai jog; alkalmi munk�k;
mesterek seg�dei, inasai; napsz�mos munka
Rendek: t�rsadalom bizonyos kiv�lts�gos csoportjai; k�z�s anyagi �rdekek; nem
t�rsadalmi oszt�ly (pl. paraszts�g nem rend); nemess�g, paps�g, v�rosi polg�rs�g,
n�hol szabad parasztok; belesz�l�s a politik�ba; kir�ly megosztotta a feladatokat a
vezet�kkel; belesz�l�si jog ad�z�sba, t�rv�nyalkot�sba, hadi �gyekbe
Rendi monarchia: Angli�ban alakult ki; kiv�lts�gos r�tegek belesz�l�sa a
politik�ba
 Salisbury-i esk�: l�trej�tt 1086-ban; esk�t kellet tenni a kir�lynak val�
felt�tlen engedelmess�gr�l; csak ekkor �rv�nyes a norm�l h�b�ri esk�
Szim�nia: az egyh�zi m�lt�s�gok p�nz�rt val� megv�tele; emiatt sok m�ltatlan
szem�ly ker�lt magas poz�ci�ba --> nemtetsz�s a n�p r�sz�r�l
Templomosok: 1120; jelk�p: v�r�s kereszt, feh�r ruha; p�nz�gyekkel
foglalkoztak; rendh�z a jeruzs�lemi nagytemplomban; k�lcs�n�k a francia kir�lynak:
IV. Sz�p F�l�p nem akarta visszafizetni; 1307-ben eretneknek nyilv�n�t�s �s rend
feloszlat�sa
Teuton (n�met) lovagrend: 1190; feladat kezdetben beteg�pol�s; k�s�bb: hadi
szolg�latok; 1211-ben II. Andr�s Erd�ly egy r�sz�t nekik adta; k�s�bb
Lengyelorsz�gba �ld�zte �ket
Treuga Dei / Isten fegyversz�nete: harc eset�n �tok; h�t bizonyos napjain
(szerd�t�l vas�rnap estig) tilos a harc
Valdensek: 1170; alap�t�: Valdo francia keresked�, alapelv: a hit egyed�li
alapja a Biblia; Sv�jc �s Franciaorsz�g: mai is l�teznek �marad�kaik�
V�rosi jogok: �n�ll� �nkorm�nyzat, b�r�skod�s, papv�laszt�s
Worms-i konkord�tum: meg�llapod�s �llam �s egyh�z k�z�tt; investitura-jog
megoszt�sa: szellemi �s vil�gi hatalom; (jelk�pek: p�pa: p�sztorbot, gy�r�;
uralkod�: jogar); birtok j�r az egyh�zi m�lt�s�ghoz; beiktatott h�s�ggel tartozik
vil�gi �s egyh�zi hatalmaknak is --> ki�jul a k�zdelem
Worms-i zsinat: 1076; egyetemes zsinat; IV. Henrik �ltal befoly�solt n�met
f�papok megfosztott�k VII. Gergelyt hatalm�t�l --> � meg Henriket �tkozta ki +
interdictum; nem tart�zkodhattak egy szob�ban; Gergely feloldja h�b�ri esk�j�k al�l
Henrik h�b�reseit

2004. 04. 15. jegyzetek.hu TOR0026B

K�rlek ne felejtsd el, hogy az anyagban el�fordulhatnak hib�k, t�rgyi t�ved�sek. Ha
ilyet tal�lt�l, k�rlek jelezd nek�nk.
J� tanul�st k�v�n a jegyzetek.hu csapata!

http://www.jegyzetek.hu/ 1