Elérkezett az utolsó tananyagunk irodalomból, amely az előzőhöz hasonlóan szintén egy

megható történet. Olvassátok el a TK 145-148. oldalán található

novellát, majd az alábbi jegyzetet is /ez kerüljön be a füzetbe/!

Móricz Zsigmond (1879–1942) a Hét krajcár című, a Nyugatban

1908-ban megjelent novellájával vált ismertté a magyar
irodalomban. Ez az írása egy évvel később első novelláskötetének
címét is adta. Móricz regényeivel és elbeszéléseivel a 20. század
első felének jelentős prózaírójává vált. Írásaiban visszatérően
jeleníti meg a magyar vidék társadalmi problémáit. Írói
munkássága mellett egy ideig a Nyugat című folyóirat szerkesztője
is volt Babits Mihállyal együtt.

„Vidám“ szegénység

A Hét krajcár című novella elbeszélője nem külső szemlélőként, tárgyszerűen meséli el a

krajcárok keresésének történetét. Az elbeszélő az események résztvevőjeként, a gyerek
szemszögéből beszéli el a történéseket. A megszemélyesített, madárhoz hasonlított krajcárok
keresése izgalmas játékosságot, könnyed humort ad a történetnek. Az édesanya a humor
segítségével próbálja meg leplezni azt a szegénységet, amely az írásban megjelenített család
hétköznapjait jellemzi. A kacagás és a nevetés felszabadító jelenléte azonban már a tragikus
végkifejletet előlegezi meg. Ezt az elbeszélő már a novella bevezetésében – előreutalásként –
jelzi. Itt azonnal megtudjuk, az édesanyja feltehetőleg már nincs az élők sorában, és a
kacagást lezáró fojtogató köhögést is kiemeli az elbeszélő.

Humor és tragikum

A szöveg csattanóját az odatévedő koldus jelenete adja, aki kisegíti a bajba jutott anyát egy
krajcárral. Az ezt követő zárásban azonban kiderül, a mosás aznap elmarad, hiába sikerült
összegyűjteni a hét krajcárt. A siker örömét beárnyékolja a mosás elmaradása, és az anya
köhögése közben feltörő vér, amely súlyos betegségre utal. A humor és a tragikum mindvégig
jelen van a szövegben. E kettő összjátéka, a köztük lévő váltások hozzák létre azt
a feszültséget, amely a novella hangulatát meghatározza.

Szereplők : édesanya, kisfiú és a koldus

A címben szereplő szám - a hét - népmesei motívum, mint ahogy a nagy szegénység is.

A helyzet siralmas, elkeserítő az édesanya számára, de ott a kisfia, akivel nem akarja mindezt
éreztetni, akinek joga van az örömre és a játékra. Ezt az anya úgy oldja meg, hogy játékra
fordítja a szomorúságot, s mosolyog sírás helyett. Játékká nemesíti a keserves „pénzkereső“
munkát. Az az ellentét, amelyre a novella cselekménye felépül, a szavak szintjén is
megtalálható, az antonimákban:

Pozitív hangulatú szavak: szívből jövő kacagás, piros arcú, vidám, édesdeden nevetni,
kincsesbánya, terülj asztalkám, fényes rózsák, hála, kacagott, drága anyám...

Negatív hangulatú szavak: sírás-rívás, ínség, könny, köhögés, megfojtotta, gonoszok,

göthös, szúette, nyavalyás, beteg, szenny, siralmas, alamizsna, fuldoklás, setét, vér...
Házi feladat:

Keressétek meg a helyes választ /ha kell kutassatok az interneten is/!

1. Móricz Zsigmond Hét krajcár c. novellája az író mely településen megélt gyermekkori
élményeit idézi?

a/ Debrecen

b/ Tiszacsécse

c / Prügy

d/ Budapest

2. Mit jelent a putri szó?

a/ viskó, kunyhó, földház

b/ kulipintyó, azaz pusztai csárda

c/ kőolajszármazék

d/ kőház

3. Ki a napszámos?

a/ szakmunkás

b/ idős ember jelzője, aki már számos napot megélt

c/ napszámért dolgozó mezőgazdasági munkás

d/ órabérért dolgozó szakember

4. Melyik szó nem a nevet szinonimája?

a/ heherészik

b/ rücsköl

c/ rötyög

d/ kuncog

5. Mit jelent a krajcár szavunk?

a/ orosz kisnemes

b/ katonai kitüntetés

c/ kis értékű rézpénz

6. Innen került elő az első három krajcár?

a/ az almáriumból

b/ a gépfiából

c/ az apa zsebéből

d/ az anya zsebéből

7. Mi nem volt a gépfiában?

a/ gyűszű

b/ zsinór

c/ szalagdarabok

d/ cukor

8. Mit akartak venni hét krajcáron?

a/ lámpaolajat

b/ szappant

c/ ennivalót uzsonnára

d/ cukrot

9. Melyik népmesei kifejezés nem szerepel a novellában?

a/ Terülj, asztalkám.

b/ Sose búsulj!

c/ Hét...

d/ Bottal üthetjük a nyomát.

10. Erre a közismert népi mondókára ismerhetsz a pénzcsalogató versben.

a/ Csigabiga, gyere ki!

b/ Kiment a ház az ablakon...

c/ Süss fel, nap!

d/ Tapsi, tapsi mamának, cukrot hoz a fiának!

11. Ilyennek nem mondja az anya a pénzt:

a/ gonosz

b/ huncut

c/ fürge

d/ átkozott

12. Kire vagy mire mondja az anya a koldus szót?

a/ természetesen magára a koldusra

b/ önmagára

c/ az almárium egyik fiókjára

d/ egész nyomorúságos életükre

Végezetül nézzétek meg képekben az elbeszélést a küldött prezentáción!